A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely
Uniós követelmények – hazai szabályozás
• 1999/31/EK irányelv a hulladéklerakásról (fogalmak, engedélyezés, tiltott anyagok, biológiailag lebomló összetevők, ellenőrzés és monitoring, lezárás, nyilvántartás és adatszolgáltatás, 3 mellékletben részletes műszaki feltételek) • 2003/33/EK határozat a hulladéklerakón történő átvételi kritériumokról és eljárásokról • Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. (Hgt.) • 20/2006. (IV. 5.) KvVM r. a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről
Megfogalmazott célok, eszközök
• Hulladék felelősséggel végzett ártalmatlanítása • Tevékenység és létesítmények engedélyezése • A szennyező fizet elv érvényesítése a lerakó okozta szennyezés esetén is • Ellenőrizetlen lerakás megszüntetése • A lerakó kialakításánál egységes technikai normák • Azonos technikai színvonalú lerakó létesítmények biztosítása – egyenlő piaci feltételek • Lerakó kategóriák meghatározása • Egységes átvételi követelmények • Szerves anyagok eltérítése, metánemisszió csökkentése • Monitorozás, utógondozás előírása - környezetbiztonság • Pénzügyi biztosítékadás a felhagyás utáni időszakra
Módosítás – Fogalmak • Hulladéklerakás – csak a műszaki védelemmel rendelkező létesítményeket takarja • Sajátos építményfajta, felszámolás – kikerül • Hulladéklerakás céljára használt terület? – nem szabad határterületeket nevesíteni • Meglévő lerakó, üzemelő lerakó, bezárt lerakó, felhagyott lerakó – régebbi rendeletek dátumai, szükségtelen fogalmak elhagyása • Lezárás, rekultiváció: nincs fogalmi különbség a műszaki védelem megléte alapján • Rekultiváció és utógondozás – uniós források igénybevétele miatt fontos, működési költség? • Tájbaillesztés – hiányzó fogalom
Eljárásjogi, hatásköri kérdések
• Lerakó építésekor (létesítéskor) a kv-i felügyelőség volt az eljáró hatóság – helyette szakhatósági szerep • Építésügyi és környezetvédelmi engedélyezés kapcsolódásának pontosítása – adott beruházás ne késlekedjen az összetett kv-i eng. elhúzódása miatt (IPPC, KHV) • Hulladéklerakó kategóriájának meghatározása – szükséges a működéshez (külön eljárás?) • Rekultiváció során bontás – külön építésügyi eljárás
Bezárás, rekultiváció
• Az engedélytől eltérően működtetett lerakó bezárása kötelező – mérlegelés lehetőségét biztosítani célszerű • Nem bezárt a lerakó esetén rekultiváció – részleges rekult. is! • Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat – korábbi felülvizsgálat beszámítandó • Lezárás-rekultiváció kettős előírásainak kiszűrése
Felszámolás
• Nincs mérlegelési lehetőség a hatóság kezében – tényfeltárási dokumentáció és kármentesítési terv alapján döntés? kockázatelemzés? • A két jogszabály (219/2004. Korm. r. a felszín alatti vizek védelméről) átfedi egymást, fogalmi, eljárási zavarok (felszámolás része a kármentesítés???) • Tetemes költségek – környezeti haszon? • 30-40 év lerakott hulladékából származó környezetállapot javításának költségeit ki viseli?
Határidők
• Lerakók megfelelése: 2009. július 16. (219-es Korm. r. határideje is erre módosul a 2007. október 31-ről) • Egyes módszerek, vizsgálatok (perkolációs minta-előkészítés, ANC/BNC, TOC) akkreditációja: 2009. július 16.
1. számú melléklet: létesítés és üzemeltetés
• Alsó szigetelés előírásainak pontosítása (geológiai és egyes esetekben szigetelő lemez beépítési kötelezettség) • Geofizikai monitoring rendszer élettartamának figyelembe vétele
Átvételi követelmények 1.
• Alapjellemzés: nem kell a hulladék alapjellemzéséhez vizsgálatokat végezni, amennyiben a hulladék vizsgálata a gyakorlatban nem megvalósítható illetve nem kell olyan paramétereket vizsgálni az alapjellemzés során, melyek vizsgálatára nem áll rendelkezésre megfelelő módszer, továbbá abban az esetben, ha valamennyi, az alapjellemzéshez szükséges információ a hatóság számára rendelkezésre áll • Túl sok vizsgálat, magas költségek • Akkreditált laboratóriumok, módszerek hiánya, kevés gyakorlat • Kis tételben átvett hulladékok esetén is alapjellemzés? Építési-bontási hulladékok EWC 170904
Átvételi követelmények 2.
• Eredetileg veszélyes, előkezelt hulladék lerakása nem veszélyes lerakón – kiegészítést igényelt, félreérthető táblázatok • Azbeszt tartalmú hulladékok lerakása, külön medence/kazetta. • Miért szűkíti a rendelet a B3-on lerakható hulladékok körét? • Szennyvíziszap 70 % sz. a. • Hulladék-összetétel vizsgálatok: nehezen értelmezhető szöveg, részletes vizsgálat indokolható?, nemzeti szabvány alkalmazása, 13 összetételi kategória
Keletkező szennyvíziszapok mennyiségének változása, szárazanyag (2000-2005) év
2000
2001
2002
2003
2004
2005 (becsült)
Iszap tömege (t/év)
102.000
114.000
116.000
152.200
142.000
169.000
ezer tonna
180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2000
2001
2002
2003
2004
2005
év
3. és 4. sz. melléklet
• Monitoring: depó-gáz összetétel és mennyiség mérés feltételei pontosodtak • Rekultivációs rétegrendek: egyszerűsített előírások, átmeneti és végleges rétegrend pontosítása, szabadabb anyaghasználat, nagyobb tervezői és hatósági szabadság és felelősség
Egyebek • Hídmérleg hogyan értelmezhető zagy esetén? • Kerítésen kívül véderdő létesítése • Lerakógáz mérése? Diffúz kibocsátóként? Minden gázra (CH4,CO2,O2,H2S, H2)? – nem mind kötelező elem, mérlegelés alapján
Köszönöm a figyelmet!
