A HUDI20004 Aszal-völgy

A HUDI20004 Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Budapest 2014

A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA 2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 1121 Budapest, Költő u. 21. postacím: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: [email protected] Web: http://www.dinpi.hu

Felelős tervezők Baranyai Zsolt Fábián Zsófia

Vezető szakértők Bérces Sándor (természetvédelem) Csihar László (agrár) Közreműködő szakértők Horváth András Szövényi Gergely Staudinger István

© Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2013 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!


Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv…………………………………………………………………………………………….….. 1. A terület azonosító adatai ………………………………………………………………………………………………....

5

1.1. Név ………………………………………………………………………………………………………………......

5

1.2. Azonosító kód ……………………………………………………………………………………………………….

5

1.3. Kiterjedés ……………………………………………………………………………………………………………

5

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek ………………………………………………………………

5

1.5. Érintett települések …………………………………………………………………………………………………..

5

1.6. Egyéb védettségi kategóriák…………………………………………………………………………………………

6

1.7. Tervezési és egyéb előírások ………………………………………………………………………………………..

6

2. Veszélyeztető tényezők …………………………………………………………………………………………………...

7

3. Kezelési feladatok meghatározása ………………………………………………………………………………………...

9

3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése ………………………………………………………………...

9

3.2. Kezelési javaslatok ………………………………………………………………………………………………….

9

3.2.1. Élőhelyek kezelése …………………………………………………………………………………………….

9

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés ……………………………………………………………………. 16 3.2.3. Fajvédelmi intézkedések ……………………………………………………………………………………… 17 3.2.4. Kutatás, monitorozás ………………………………………………………………………………………….. 17 3.2.5. Mellékletek ……………………………………………………………………………………………………. 17 3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében ... 17 3.3.1. Agrártámogatások …………………………………………………………………………………………….. 17 3.3.2. Pályázatok …………………………………………………………………………………………………….. 18 3.3.3. Egyéb …………………………………………………………………………………………………………. 18 3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja ………………………………………………………………….. 18 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök ………………………………………………………………………... 18 3.4.2. A kommunikáció címzettjei …………………………………………………………………………………... 18 3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel …………………………………………………………….. 19 II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció…………………………………………………… 1. A tervezési terület alapállapot jellemzése ………………………………………………………………………………... 21 1.1. Környezeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 21 1.1.1. Éghajlati adottságok……………………………………………………………………………………………. 21 1.1.2. Vízrajzi adottságok…………………………………………………………………………………………….. 21 1.1.3. Talajtani adottságok……………………………………………………………………………………………. 21 1.2. Természeti adottságok………………………………………………………………………………………………. 22 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek…………………………………………….. 22 1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok……………………………………….…

24

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok …………………………………………….

24

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok………………………………………………………….. 25 1.1. Területhasználat……………………………………………………………………………………………………... 26 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás ………………………………………………………………………………... 26 1.3.2. Tulajdoni viszonyok……………………………………………………………………………………………. 26 1.3.3. Területhasználat és kezelés ……………………………………………………………………………………. 26 2. Felhasznált irodalom ……………………………………………………………………………………………………… 27 3. Térképek ………………………………………………………………………………………………………………….. 28


I. Natura 2000 fenntartási terv


1. A terület azonosító adatai 1.1. Név Tervezési terület neve:

Aszal-völgy jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjKTT)

1.2. Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20004

1.3. Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése:

102,16 ha

1.4. A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1. Jelölő élőhelyek (a *-gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek: • Síksági pannon löszgyepek (6250) * • Sík- és dombvidéki kaszálórétek (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis) (6510) (téves besorolás, törlendő az SDF adatlapról) SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek • Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210) * • Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0) *

1.4.2. Jelölő fajok • •

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) magyar tarsza (Isophya costata)

1.5. Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. Település FEJÉR MEGYE Székesfehérvár

Érintett terület (ha)

Település területének érintettsége (%)

102,16

0,6

5


1.6. Egyéb védettségi kategóriák Típus

Kód

Név

Ökölógiai háló

MT

magterület

tervezett helyi jelentőségű természetvédel mi terület

TT

Kiterjedés (ha) 101,27

Védetté nyilvánító jogszabály száma 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről még tervezési fázisban van

1.7. Tervezési és egyéb előírások 1.7.1. Természetvédelmi kezelési terv •

Nincs a területre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv.

1.7.2. Településrendezési eszközök •

Székesfehérvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2004 (II.12.) Önkormányzati Rendelete, valamint 17/2004 (II.12.) határozata Székesfehérvár Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről.

1.7.3. Körzeti erdőtervek és üzemtervek •

Fehérvári Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.)

1.7.4. Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek •

Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által kiadott 13357/2007. ügyszámú szakhatósági hozzájárulás az ALBA-REGIA Vadásztársaság (8082 Gánt, József A. u. 37.) 10 éves vadgazdálkodási üzemtervéhez (2007. július)

1.7.5. Halgazdálkodási tervek •

A területet érintő halgazdálkodási terv beszerzés alatt áll.

1.7.6. Vízgyűjtő-gazdálkodási terv •

Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 1.13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony alegység részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép-Dunántúli Környezetvédelmi-és Vízügyi Igazgatóság

1.7.7. Egyéb tervek • 1.7.8. Jogerős engedélyek • 6


2. Veszélyeztető tényezők Kód A 02.03

Veszélyeztető tényező neve gyepterület átalakítása szántóvá kaszálás felhagyása/hiánya

M

A 04.03

pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya

H

A 07

biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata

M

E 03.01

háztartás hulladék

L

A 03.03

Érintett Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra terület és milyen módon gyakorol hatást? nagysága (%) 5 Síksági pannon löszgyepek (6250); élőhely megszűnése 5 magyar tarsza (Isophya costata) potenciális élőhelyei lehetnek a kaszálásból kimaradt foltok; cserjésedik, gyomosodik 100 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), cserjésedés, gyomosodás, élőhelyvesztés 10 Síksági pannon löszgyepek (6250); Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): a környező szántókról bemosódó műtrágyák gyomosodást okoznak, a növényvédő szerek a diverzitás csökkenéséhez vezetnek 1 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis); gyomosodás 40 Síksági pannon löszgyepek (6250); taposás, túrás 20 Síksági pannon löszgyepek (6250); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin, Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) (6210), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis): élőhelymegszűnés, degradáció, zavarás, taposás 1 Síksági pannon löszgyepek (6250); magyar tarsza (Isophya costata); leánykökörcsin (Pulsatilla grandis); gyomosodás 25 Síksági pannon löszgyepek (6250), élőhelyvesztés

Jelentősége

M

F 03.01.01 vadak károkozása, túltartott vadállomány G 01.03.02 terepjáróval végzett tevékenység

M

H 05.01

lakossági szilárd hulladék

L

I01

idegenhonos inváziós fajok jelenléte

M

H

7


I 02

problémát jelentő őshonos fajok

M

40

K 02.01

fajösszetétel változás, szukcesszió

M

30

8

Síksági pannon löszgyepek (6250); Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) (6210); Szubkontinentális peripannon cserjések (40A0): a galagonyás cserjések több helyen már bezáródtak, alóluk a gyepek kipusztultak; magyar tarsza (Isophyta costata): élőhelyvesztéséhez járul hozzá, leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) cserjésedés; Síksági pannon löszgyepek (6250)

A HUDI20004 ASZAL-VÖLGY NATURA2000 TERÜLET FENNTARTÁSI TERVE – ELŐREHALADÁSI JELENTÉS

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1. Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése A területen kiemelt cél a löszgyep fragmetumok további károsodás nélküli megőrzése, illetve kiterjedésének és fajkészletének fejlesztése. Ennek stratégiai szintű eszközei az idegenhonos fajok kizárása és a spontán erdősülés megakadályozása, valamint a terület degradált élőhelyfoltjainak átalakításával a belső fragmentáció csökkentése. A természetvédelmi kezelés a területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással és vízbázis védelemmel), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti.

3.2. Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4.§ 5. pontja alapján „(5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg.”

3.2.1. Élőhelyek kezelése Az élőhelyek kezelésére először a nem gazdálkodáshoz köthető javaslatokat adjuk meg. Ide tartoznak beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, valamint az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek és kritikus pontok azonosítása. Ezt követően a mezőgazdasági tevékenységekhez köthető javaslatok következnek, melyeket először kezelési egységek, majd művelési ágak szerint csoportosítva adunk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot hívjuk, ami igényeikben azonos, egyforma kezelést igénylő élőhelyeket foglal össze, melyek tartozhatnak külön élőhelykategóriába, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet. A javaslatokat az 1. táblázatban összefoglaljuk, bemutatva a két csoportosítási szempont metszéspontjait. A mezőgazdaság után az erdő-, víz- és vadgazdálkodásra vonatkozóan is javaslatokat teszünk. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok: - a felhagyott illegális homokbánya rekultiváció keretében madárköltőhely (gyurgyalag, partifecske) kialakítása javasolt - a terepmotorozás felszámolása miatt a rendőrség, illetékes nemzeti park és a terület tulajdonosa közti szorosabb együttműködés és közös fellépés lenne szükséges - a tulajdonos által az illegális szemétlerakók felszámolása javasolt - a területen az ipari, valamint bányászati tevékenység nem javasolt - új épület és építmény létesítése – a természetvédelmi célú bemutatás és kezelés érdekében létesítendő építményeken (pl.: állattartó telep) kívül – nem javasolt. - gépjárműközlekedés csak az arra kijelölt utakon és a gazdálkodáshoz közvetlenül kapcsolódó mértékben kívánatos A területen jelenleg rendezetlen a tulajdoni iszony, ezért kezelés elvétve van a területen. A terület északi részén az alsóbb térszíneken a kaszálás megoldott, ugyanakkor a domboldalak legeltetésére nincs példa. A déli részek cserjésednek, jelenleg nincs kezelés a területen. Ennek megkezdése elsődleges fontosságú. A legeltetés hiánya kapcsán az inváziós fajok előtörése az elmúlt időszakban felgyorsult, és komoly problémát jelent a területen. Mezőgazdaság: Kezelési egységek szerint

9


1. kaszálók: alsóbb térszínen lévő gyepek a. az üde területeken lévő gyepek fennmaradását szolgáló kaszálások folytatása támogatandó b. a területen megtalálható védett gumós macskahere (Phlomis tuberosa) fennmaradása érdekében kaszálásonként 10% meghagyása javasolt c. kaszálás után a terület legeltethető d. a területen szerves és műtrágya kijuttatása, tárolása, növényvédőszer tárolása nem javasolt, kijuttatása a fás szárú inváziós fajok irtása során csepegésmentes technológiával kijuttatott gyomirtó vegyszerek és a zárlati károsítók elleni, jogszabályban előírt védekezés kivételével nem támogatandó. 2. legelőterületek: felső, magasabb térszínen lévő gyepek a. a terület szélén található, túlszántott területek visszagyepesítése és helyrajzi szám szerinti területlehatárolás javasolt b. jelenleg nincsenek kezelve, mert nincs legelő állat, ennek visszaállítása lenne az elsődleges célkitűzés c. a téli legeltetés biztosítása a területen engedéllyel javasolt d. szárazabb részeken sertés, liba és vad kivételével a terület legeltetendő e. cserjeirtás javasolt területfenntartás és az inváziós növényfajok visszaszorítása miatt f. a déli részen masszív cserjeirtás javasolt, majd a legeltetés újrakezdése. Állattartó telep létesítése is itt lenne a legideálisabb 3. fás állományok a. a 2018-ben üzemtervezett erdőkben a tájidegen akác és inváziós fajok őshonosra cserélése javasolt. b. kocsánytalan tölgy alátelepítés lenne szükséges, mivel a tatárjuharos lösztölgyes élőhelytípus összes lágy-, és fásszárú faja megtalálható c. az állománycsere megtörténte esetén kizárólag természetes felújítás javasolt 4. kivett a. inváziós növényfajok irtása javasolt b. árkok kotrása nem szükségszerű, ha mégis, kotrási anyag elhelyezése a gyepen kívül, az árok szélén hagyható, de csak tereprendezés mellett engedélyezhető c. földutak aszfaltozása nem megengedett, stabilizálásuk nem javasolt.

-

Élőhelyek kezelése művelési ág szerint: erdőterület művelési ág: Kód E01

Kategória adminisztráció

E04

egyéb

E05

egyéb

E06

egyéb

E07

egyéb

Erdőterületekre vonatkozó előírások A Natura 2000 rendeltetés átvezetése további, illetve (a jelölő fajok és élőhelyek szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bíró területek esetében) elsődleges rendeltetésként. Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok populációinak, továbbá a természetes és természetszerű erdők 200 m-es körzetében idegenhonos fafajok telepítése nem megengedett. Erdészeti szempontból tájidegen fafajok erdőtelepítésben való alkalmazásának mellőzése a teljes területen. Idegenhonos fafajok telepítésének mellőzése a teljes területen. Intenzíven terjedő idegenhonos fafajok alkalmazásának mellőzése a teljes területen.

10

erdőtelepítésben

való


E11

egyéb

E12

egyéb

E17

fajvédelem

E18

fajvédelem

E20

fajvédelem

E21

fajvédelem

E27

állománynevelés

E28

állománynevelés

E29

állománynevelés

E30

állománynevelés

E31

állománynevelés

E32

véghasználat

E37

véghasználat

E39

véghasználat

A fával nem, vagy gyengén fedett területek (tisztás, cserjés, nyiladék, erdei vízfolyás és tó) egyéb részlet szerinti lehatárolása. (szükség esetén az erdőrészlet megosztásával). A tisztások fátlan állapotban tartása, tisztásként való további nyilvántartása. Az emberek testi épségét, közlekedést és épületeket nem veszélyeztető (az erdei élőhelyek fenntartását kiemelten szolgáló) lábon álló holtfák meghagyása. A ritka fajhoz tartozó, odvas, böhöncös, idős vagy más okból értékes faegyedek kijelölése és megőrzése az elő- és véghasználatok során. Fokozottan védett madárfaj fészkének (madárfajtól függően) 100-300 m-es sugarú körzetében fészkelési időszakban az erdőgazdálkodási tevékenység korlátozása vagy teljes tiltása. Az erdőrészletben megjelölt mikroélőhelyen legalább 10 m3/ha, az egyes törzsek legvékonyabb részén legalább 20 cm átmérőt elérő álló vagy/és fekvő holtfa folyamatos fenntartásának biztosítása. A természetes erdőtársulás/közösségi jelentőségű élőhely megfelelő állományszerkezetének kialakítása érdekében a nevelővágások során az alsó lombkorona- és a cserjeszint kialakítása, a kialakult szintek megfelelő záródásának fenntartása. Őshonos fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az idegenhonos fa- és cserjefajok egyedszámát (arányát) a lehetséges minimális szintre kell szorítani, illetve lehetőség szerint teljes mértékben el kell távolítani. A vegyes összetételű faállományokban a nevelővágásokat minden esetben az őshonos fafajok javára kell elvégezni. Az idegenhonos vagy tájidegen fafajokkal jellemezhető faállományokban a nevelővágások során az őshonos fafajok minden egyedének megőrzése az alsó- és a cserjeszintben is. A nevelővágások során az intenzíven terjedő fafajok teljes mértékű eltávolításai. A táj- és termőhelyhonos fafajú faállomány tarvágásos véghasználatakor csak mikrotarvágások (az összefüggő vágásterület legfeljebb 0,25 ha) végezhetők úgy, hogy a felújítás alatt álló részterületek összege a részlet területének 35%-át ne haladja meg. Tájhonos fafajú állományok véghasználata során az idős állományban legalább 5% területi lefedettséget biztosító mikroélőhely visszahagyása, lehetőleg az idős állomány szerkezetét és összetételét is reprezentáló formájában. A mikroélőhelyek fenntartása.

E44

véghasználat

Fakitermelés csak augusztus 15. és február 1. között végezhető.

E47

felújítás

Az erdő talajának megóvása érdekében a teljes talaj-előkészítés tiltása.

E48

felújítás

E49

felújítás

E51

felújítás

Mesterséges felújítás, illetve kiegészítés esetén géppel csak részleges tala-jelőkészítés végezhető. Az eredeti talajállapot fenntartása érdekében a talaj-előkészítést és a tuskózást kerülni kell. Felújítás csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállomány típussal történhet.

11


E55

felújítás

E56

felújítás

E57

felújítás

E58

felújítás

E59

felújítás

E62

felújítás

E64

felújítás

E65

felújítás

E68

inváziós növényfajok visszaszorítása

E69

inváziós növényfajok visszaszorítása

E72

o o -

inváziós növényfajok visszaszorítása 17 kiegészítés: csak őshonosból 18 kiegészítés: csak őshonosból

vadgazdálkodás Kód VA01

-

Természetes, természetszerű és származék erdőkkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Természetközeli állapotú fátlan élőhelyekkel határos erdőterületek felújítása csak táj- és termőhelyhonos fafajokkal, illetve faállománytípussal végezhető. Az erdőfelújításban, pótlásban, állománykiegészítésben kizárólag tájhonos fafaj alkalmazható. Az erdősítések során a közösségi jelentőségű élőhelynek, illetve a természetes erdőtársulásnak megfelelő természetes elegyfajok biztosítására kell törekedni. Mesterséges erdősítés során legalább 3 tájhonos fafaj szálankénti vagy csoportos - a termőhelynek is megfelelő - elegyítése szükséges. Az idegenhonos és tájidegen fafajú faállományok véghasználata és felújítása során hangsúlyt kell fektetni a természetes cserje- és lágyszárú szint kíméletére, valamint a talajtakaró megóvására. Az idegenhonos és tájidegen fafajú erdők véghasználata során a táj- és termőhelyhonos fafajok minden egyedének meghagyása kívánatos (az alsó- és lehetőség szerint a cserjeszintben is). Intenzíven terjedő idegenhonos fafaj felújításokban célállományként és elegyfaként sem alkalmazható. Totális gyomirtó szerek használata az illetékes hatóság engedélyével csak intenzíven terjedő, inváziós fafajok ellen alkalmazható a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal történt előzetes egyeztetést követően. A környező gyepterületek védelme érdekében törekedni kell az erdészeti tájidegen fafajok alkotta állományok jelenlegi területen túli terjeszkedésének megakadályozására. Az erdőszegélyekben található intenzíven terjedő lágy- és fásszárúak továbbterjedését lehetőleg mechanikus módszerekkel (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás) kell megakadályozni. Lehetőség szerint mechanikai módszerek (pl. kézi cserjeirtás, szárzúzás, kaszálás) alkalmazandók.

Kategória

Vadgazdálkodási előírások Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki.

gyepek: Kód GY01 GY02 GY03

Kategória 1 korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek

Kategória 2 agrotechnika

Gyepterületekre vonatkozó előírások Felülvetés nem megengedett.

agrotechnika

Vegyszeres gyomirtás nem megengedett.

agrotechnika

Műtrágyázás nem megengedett.

12


GY05

korlátozra javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

GY06

korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek korlátozra javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek

agrotechnika

GY09 GY10 GY11 GY12 GY13 GY14 GY16 GY19 GY26 GY28 GY29 GY30

GY36

GY41

GY45

GY47

GY53

agrotechnika

Tápanyag-utánpóltás csak a legelő állatok által elhullajtott ürülékből származhat, trágya kijuttatása tilos. A belvíz gyepterületről történő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Fogasolás nem megengedett.

agrotechnika

Tárcsázás nem megengedett.

agrotechnika

Hengerezés nem megengedett.

agrotechnika

Gyepszellőztetés nem megengedett.

agrotechnika

Kiszántás nem megengedett.

agrotechnika

Felázott talajon mindennemű munkavégzés tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Legeltetéssel és szükség esetén tisztító kaszálással történő hasznosítás. Inváziós fásszárúak mechanikus irtása kötelező.

agrotechnika használat

javasolt mg-i műveletek javasolt mg-i műveletek a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és

legeltetési sűrűség legeltetési sűrűség

A gyepek cserjésedését meg kell akadályozni, azonban a szórtan jelentkező őshonos cserjék megőrzésére törekedni kell. Cserjeirtás csak szeptember 1. és február 28. közötti időszakban lehetséges. A természetes gyepekben őshonos méretes fák (30 cm törzsátmérő felett) és a vadgyümölcsök (törzsátmérő megjelölése nélkül) megőrzése kötelező. A terület túllegeltetése tilos.

Legeltetési sűrűség 0,2-1,0 ÁE/ha.

lelegeltetési időszak

A legeltetés április 24. és október 31. között lehetséges.

lelegeltetési időszak

Téli legeltetés az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye alapján lehetséges.

legeltetési mód

Villanypásztor használata esetén egy szakasz területe nem lehet kisebb 5-ha-nál.

13


korlátozási előírások GY64

GY72

a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások a legeltetéssel kapcsolatban javasolt és korlátozási előírások kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás június 15. után lehetséges.

GY74

kaszálás

kaszálási időpont

Kaszálás július 15. után lehetséges.

GY82

kaszálás

kaszálási mód

GY83

kaszálás

kaszálási mód

GY84

kaszálás

kaszálási mód

GY85

kaszálás

kaszálási mód

GY87

kaszálás

kaszálási mód

GY92

kaszálás

kaszálási mód

GY93

kaszálás

kaszálatlan terület

GY99

kaszálás

kaszálatlan terület

GY103

kaszálás

GY67

GY68

GY69

GY70

legeltetési mód

Kaszáló sarjúlegeltetése megengedett a kaszálás napjától számított 30 napon belül megkezdeni tilos.

legeltethető állatok

Legeltethető állatfaj: szarvasmarhafélék.


Legeltethető állatfaj: juh.


Legeltethető állatfaj: kecske.


Legeltethető állatfajok: lófélék (ló, szamár).

14

A gyepet évente legfeljebb kétszer lehet kaszálni. Napnyugtától napkeltéig gépi munkavégzés tilos. Természetkímélő kaszálási módszert kell alkalmazni: a kaszálást a kaszálandó terület középpontjából indulva vagy a táblaszél mellől az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. Vadriasztó lánc használata kötelező. Szénát a kaszálást követően 1 hónapon belül le kell hordani a területről. A gyepterület kaszálása, szárzúzása esetén min. 10 cm-es fűtarló biztosítása. 5-10% kaszálatlan terület meghagyása parcellánként. A kaszálatlan területet évente más helyen kell kialakítani. Fokozottan védett földön fészkelő madárfaj fészkének, fiókáinak megtalálása esetén a betakarítást, illetve a kaszálást azonnal be kell fejezni és haladéktalanul értesíteni kell a működési terület szerinti nemzeti park igazgatóságot és javaslata alapján a talált


GY107

kaszálás

GY109

kaszálás

GY110

kaszálás

GY112

kaszálás

GY114

kaszálás

GY115

kaszálás

GY116 GY118

o o

fészek körül 0,5-1 hektáros védőterületet kell kialakítani. tisztító kaszálás Az inváziós gyomok virágzásban történő kaszálása kötelező. tisztító kaszálás A lekaszált inváziós növényeket a területről el kell távolítani a kaszálást követő 30 napon belül. tisztító kaszálás A tisztító kaszálás legkorábbi időpontja: szeptember 1. tisztító kaszálás Tisztító kaszálás, szárzúzás szeptember 1. után kezdhető meg, amely alól kivételt képez július 15-ei dátummal az inváziós növényfajok konkrét állományait érintő kaszálás és szárzúzás. tisztító kaszálás Legelőterületen a tisztító kaszálást és szárzúzást úgy kell végezni, hogy az őshonos legelőgyomokkal terhelt területrészek 50%-nál nagyobb arányban ne sérüljenek. tisztító kaszálás Az inváziós és termőhely idegen fajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédő szer kijuttatásával kell gondoskodni, ezen a technológián túl egyéb vegyszerhasználat tilos. környezetvédelem Gyepterületen trágyaszarvas kialakítása tilos. rekonstrukció

Élőhelyrekonstrukció.

20 kiegészítés: kaszálás után legeltethető 74 kiegészítés: magyar tarsza élőhelyeken

Művelési ág/kezelési egység Erdő kaszáló

E25

15

Gyep GY01; GY02; GY03; GY05; GY06; GY09-14; GY16;GY 26; GY28; GY29; GY30; GY36; GY41; GY47; GY53; GY64; GY67-70; GY72; GY74; GY82; GY83; GY84; GY85; GY87; GY92; GY93; GY99; GY103; GY107; GY109;


legelőterület

E25

fás állományok

E

GY110; GY112; GY114-116; GY118 GY01; GY02; GY03; GY05; GY06; GY09-14; GY16; GY19; GY26; GY28; GY29; GY30; GY36; GY41; GY45; GY47; GY53; GY67-70; GY83; GY107; GY109; GY110; GY112; GY114116; GY118

Vadgazdálkodás: • optimális vadállomány vadfajonkénti létszáma: vaddisznó és szarvas állományát minimum szintre kell vinni, őzzel jelenleg gond nincs, de szinten kell tartani • vadgazdálkodás-vadászat o időbeni: jogszabályban rögzített megfelelő o módbeli: jogszabályban rögzített megfelelő o eszközbeli természetvédelmi korlátozás: jogszabályban rögzített megfelelő • vadgazdálkodási berendezések elhelyezése: illetékes nemzeti parkkal egyeztetni szükséges • vadföldek kialakítása: nem engedélyezett • vad kibocsátására és meglévő zárt téri vadtartásra vonatkozó természetvédelmi feltételek: nem engedélyezett Vízgazdálkodás • a területen található árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes Nemzeti Parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni • árkok kotrása nem szükségszerű, ha mégis, kotrási anyag elhelyezése a gyepen kívül, az árok szélén hagyható, de csak tereprendezés mellett engedélyezhető.

3.2.2. Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés Rekonstrukció: a rácvölgyi erdőkben kiemelt jelentőségű az akác lehetőség szerinti legkíméletesebb letermelése, majd tölgyekkel (molyhos, cser, kocsányos, kocsánytalan) való pótlása, mert a tatárjuharos lösztölgyes többi összetevője megvan. Fejlesztés: az akácon kívül az idegenhonos fák szálaló gyérítése. A gyepeken a cserjék (leginkább galagonya és kökény) foltoló gyérítése, majd kíméletes, extenzív legeltetés.

16


3.2.3. Fajvédelmi intézkedések A leánykökörcsinnek otthont adó részeken a cserjésedés folyamatos visszaszorítása. A magyar tarsza számára júliusi kaszálás vagy enyhe legeltetés javasolt.

3.2.4. Kutatás, monitorozás -

EU-s ciklusonként élőhelytérkép készítése

3.2.5. Mellékletek

3.3. A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében -

-

-

275/2004. (X.8.) Kormányrendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 61/2009 (V.14) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről (MTÉT, AKG): GY54 79/2004 (V.4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól: VA02; VA03 Fehérvári Erdészeti Tervezési Körzet Második Erdőterve (érvényes 2008. január 1. – 2017. december 31.) 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: GY103 269/2007. (X.18) Kormányrendelet a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól: GY02, GY03, GY04, GY05, GY06, GY08, GY10, GY13, GY14, GY15, GY16, GY24, GY26, GY42, GY83, GY84, GY85, GY87, GY93, GY107, GY115 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól: GY01, GY02, GY07, GY09, GY11, GY12, GY28, GY29, GY30, GY31, GY34, GY51, GY65, GY68, GY71, GY80, GY108; GY109; GY112 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról: E05; E06; E07; E25; E30; E50; E51; E54; E62; E63; E65; E69; E70; E73

3.3.1. Agrártámogatások a. Jelenlegi működő agrártámogatási rendszer: A gazdák jelenleg a területalapú támogatást és a Natura 2000 támogatást tudják igénybe venni a területre. A támogatási forrásokról a gazdák tudnak. Jelenleg a gazdák a területen nem vesznek igénybe AKG támogatást. b.

Javasolt agrártámogatási rendszer:

Élőhelyspecifikus dotáció. A terület méretéből adódóan pillanatnyilag nem éri meg a gazdának élőhelyek szerint eltérő módon művelni a területet. A hektár alapú támogatási rendszer helyett a területfüggő támogatás javasolt. A gazdák értékmegőrző tevékenységet végeznek, és a jelenlegi támogatási összeg mellett, nem éri meg a gazdálkodás. Kis, értékes területekre a nagyobb támogatási összeg motiválttá teheti a gazdákat, mert nehezebb kezelni és betartani az előírásokat kis területen, mint sok száz hektáron.

17


Jelenleg kevesebb a kompenzáció, mint a költség. A támogatások szeparálása előnyösen hatna a terület művelésére, mivel a jelenlegi támogatási rendszer a nagy területeken gazdálkodóknak kedvez. 3.3.2. Pályázatok - A területen pályázat jelenleg nem fut.

3.3.3. Egyéb

3.4. A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja 3.4.1. Felhasznált kommunikációs eszközök Az Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület fenntartási tervének elkészítése és az egyeztetési folyamat során az alábbi megkeresések történtek: - 2013. május 13-án az illetékes járási hivatalok írásbeli megkeresése történt, melyben a falugazdászok közreműködésében bíztunk. A kérdéseket tartalmazó lista mellékletként megküldésre került a falugazdászok részére. Nem kaptunk választ - A tervhez szükséges erdészeti adatok beszerzése érdekében 2013. november 26-án a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságánál Wisnovszky Károly igazgató úr írásbeli megkeresése történt meg, melyben részletezve, területenként az útmutatóban szereplő adatok rendelkezésünkre bocsátását kértük. A 2013. december 30-án visszaérkezett válaszlevél szerint azonban az adatszolgáltatásnak díja van, amit a pályázati előírás szerint nem lehet elszámolni, így az adatok beszerzése sikertelen volt. - A terület megismerése érdekében 2013. május 13-án és július 24-én két ízben megtörtént a terület bejárása, melynek során a gyep aktuális állapotának felmérése, és az általános problémák megtárgyalása történt meg. - További tervegyeztetésre 2013. 12. 18-án, a Vértes Mezőföldi Tájegység egy munkatársával került sor., ahol a veszélyeztető tényezők, és kezelések átbeszélése történt meg.

3.4.2. A kommunikáció címzettjei Az Aszal-völgy Natura 2000 terület fenntartási terv egyeztetése során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által az alább felsorolt érdekeltek megkeresése történt meg. A beérkezett válaszokat az 1. sz. melléklet tartalmazza. A megkeresettek a következők: Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

-

Eszköz típusa terepbejárás gazdafórum önkormányzati közzététel honlap

Célcsoport

Címzett

a területileg érintett nemzeti park igazgatóság gazdálkodók, települési önkormányzatok gazdálkodók, tulajdonosok, települési önkormányzatok lakosság

érintettek levélben vagy falugazdászok; e-mailben történő igazgatóság megkeresése

Vértes-Mezőföldi Tájegység Székesfehérvár

Időpont + kapott észrevétel 2013.05.13.; 2013.07.24. 2014.04.01- 06.30.

Székesfehérvár

2014.07.01-07.15.

erdészeti Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala;

18

2013.01.01 – 2014.08.31. 2013.05.13: nincs visszajelzés 2013. 11.26: adatszolgáltatásnak díja van, sikertelen


Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága

3.4.3. Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel Az egyeztetések eredményeinek összegzése: A Járási Hivataloktól nem érkezett válasz, aminek oka lehet, hogy az új hivatali struktúra kialakulatlan és hivatalon belül sem egyértelmű, hogy a falugazdászoknak mi a munkaköre, és mely hatóság alá tartoznak. - Az Erdészeti Igazgatóság válaszlevelének legfontosabb következtetése, hogy az államigazgatás összehangolt működése nem valósul meg, ugyanis az adatigénylés nem minősül belföldi jogsegélynek. Mivel ennek díja a pályázatban nem elszámolható költségtípus, így a terv által kért információk beszerzésére nincs fedezet.

-

19


II. A Natura 2000 fenntartási terv készítését megalapozó dokumentáció


1. A tervezési terület alapállapot jellemzése 1.1. Környezeti adottságok Az Aszal-völgy kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (HUDI20004) teljes kiterjedése 102,2 ha. A terület teljes egészében Székesfehérvár közigazgatási területéhez tartozik. A Natura 2000 terület majdnem a teljes Aszal-völgyre kiterjed, kivéve annak legdélibb, már a város ipari körzetébe torkolló szakaszát. A tározó keleti partjánál egy homokkőbánya található, e felett kezdődik a völgyrendszer értékesebb területe. Az Aszal-völgy ÉÉNy-DDK-i lefutású, de északi vége, amelyet Rác-völgynek neveznek, ÉK-ról DNy felé tart. A természeti tájak rendszertani felosztása szerint terület a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájhoz, a Sörédi-hát kistájhoz tartozik (MAROSI – SOMOGYI 1990). A Mezőföldről készült monográfia szerint ugyanakkor az Észak-Mezőföldön belül a Zámolyi-táblán helyezkedik el (ÁDÁM 1959). Az ÉszakMezőföld valódi dombvidék, aprólékosan feldarabolt pannon táblarögeit többnyire lösz fedi. A Zámolyi-tábla löszös üledékekkel borított pannon tábla, az Észak-Mezőföld legnyugatibb fekvésű és legkevésbé tagolt része. A lösztakaró azonban vékony, így helyenként (pl. az Aszal-völgy egyes feltárt részein) kibukkan alóla a harmadkori tengeri üledék. Északról dél felé a löszös üledékek vastagsága fokozatosan növekszik, a táblarög déli felében már mindenütt elfedi a pannon rétegeket (ÁDÁM 1959). A Natura 2000 területet magába foglaló völgyszakaszok hossza az Aszal-völgy fővölgyében 2,8 km, a Rác-völgyben 1,4 km. Mindkét szakaszból több helyen rövid mellékvölgyek vágódtak be a löszplatóba..

1.1.1. Éghajlati adottságok Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. A hőmérséklet évi átlaga 9,5-10,0 °C körüli, a vegetációs időszaké 16 °C körüli. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 32,5 – 33,5 °C, a minimumoké -15 és -16 °C közötti. A csapadék évi összege 550-600 mm, s ebből a nyári félévben mintegy 320-340 mm eső hull. Az ariditási index értéke: 1,15-1,2. Az uralkodó szélirány az ÉNy-i, de nagy a gyakorisága az É-i szélnek is. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s fölötti. Az éghajlati tényezők következménye, hogy e táj már az erdőzóna peremén helyezkedik el, és itt egykor a tatárjuharos lösztölgyes volt a jellemző növénytakaró (ZÓLYOMI 1989).

1.1.2. Vízrajzi adottságok Vízhiányos terület. A kisvizek ősszel, az árvizek kora nyáron és tavasszal a leggyakoribbak. A területen belül helyezkedik el az aszal-völgyi záportározó. A záportározót egy völgyzáró gáttal alakították ki. A tározótól délre építették meg az Aszal-völgyi Vízművet. A völgyalj ÉÉNy-DDK-i lefutású szakaszában jelenleg egy árok húzódik végig.

1.1.3. Talajtani adottságok A természetmegőrzési terület völgyében lösz a felszínt borító alapkőzet, ennek megfelelően az uralkodó talajtípus a mészlepedékes csernozjom. Mivel a lösztakaró helyenként vékony, így előbukkan alóla a harmadkori tenger homokkővé összeállt üledéke. A homokkő kisebb-nagyobb, eke által kifordított darabjait a környező szántókon többfelé lehet látni. A Natura 2000 területen belül is vannak olyan részek, ahol a felszínt ásott gödrök tagolják, és e gödrök peremén kibukkan a homokkő. A felszínre kerülő homokkő is hatással lehet, pl. a homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), magas gubóvirág (Globularia punctata), homoki vértő (Onosma arenaria) itteni megjelenésére.

21


1.2. Természeti adottságok 1.2.1. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek SDF adatlapon szereplő Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6250 6510

Élőhelytípus megnevezése Síksági pannon löszgyepek Sík- és dombvidéki kaszálórétek

Reprezentativitás (A-D) C C (téves besorolás)

SDF adatlapon nem szereplő, a 2013. évi élőhely térképezés alapján megtalálható Natura 2000 jelölő élőhelyek és adataik: Élőhelytípus kódja 6210

40A0

Élőhelytípus megnevezése Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidealelőhelyei Szubkontinentális peripannon cserjések

Reprezentativitás (A-D) ?

?

Élőhely neve Síksági pannon löszgyepek Élőhely kódja: 6250 Élőhely előfordulása a területen: az élőhely egybefüggően, az alacsonyabb térszíneken, a völgyekben helyezkedik el. A terület közepén megszakad, de tulajdonképpen végigfut a völgyben. Élőhely területi aránya: 40,4% Élőhely kiterjedése a területen: 41,2 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H5a, valamint a H5axP2b, illetve P2bxH5a kiterjedésének fele. SDF alapján 20,43 ha. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H5a Társulástani besorolás: Salvio – Festucetum rupicolae Az állományalkotó fajok közül a leggyakoribb a pusztai csenkesz (Festuca rupicola), kunkorodó árvalányhaj (Stipa capillata), árva rozsnok (Bromus inermis), deres búzafű (Agropyron intermedium), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis). Az erodált talajú lejtőkön a fenyérfű (Bothriochloa ischaemum) szaporodik el. A kétszikűek közül jellemző a mezei zsálya (Salvia pratensis), tejoltó galaj (Galium verum), réti útifű (Plantago media), magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), ligeti zsálya (Salvia nemorosa), az egykor erősen legeltetett helyeken gyakori a fehér pemetefű (Marrubium peregrinum), mezei iringó (Eryngium campestre), tövises iglice (Ononis spinosa). A fajgazdagabb állományokban megjelenik többek között a kardos peremizs (Inula ensifolia), borzas peremizs (Inula hirta), hengerfészkű peremizs (Inula germanica), homoki vértő (Onosma arenarium),szürkés ördögszem (Scabiosa canescens), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), fekete kökörcsin (Pulsatilla nigricans), csajkavirág (Oxytropis pilosa), tavaszi hérics (Adonis vernalis), homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium), selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A Rác-völgy aljának löszgyepében is él a gumós macskahere (Phlomis tuberosa) és az apró vetővirág (Sternbergia colchiciflora). Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése: Az állományok többnyire közepesen leromlottak, fajkészletük közepesen gazdag, kevés színezőelemmel; ezek az állományok 3-as természetességi értékkel rendelkeznek. Van azonban néhány olyan folt, amelyekben még megtalálhatók a ritkább, jellegzetesebb fajok, ezek 4-es természetességi kategóriába sorolhatók. Ilyen pl. a 60. és a 76. folt. Előfordulnak erősen leromlott, gyomos, fajszegény állományok is, amelyek többségét már az OC élőhelytípushoz soroltuk.

22


Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A02.03, A04.03, A07, E03.01, E03.01.01, G01.03.02, H05.01, I01, I02, J02.05, K02.01 Élőhely neve Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (FestucoBrometalia) fontos orchidea-lelőhelyei Élőhely kódja: 6210 Élőhely előfordulása a területen: két kisebb foltban található meg a területen, jellemzően a terület keleti széléhez közel. Élőhely területi aránya: 0,64% Élőhely kiterjedése a területen: 0,65 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: H4, H4xH5a. Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: H4 Társulástani besorolás: Euphorbio pannonicae – Brachypodietum pinnati Az állományalkotó fajok közül a legfontosabb a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum), amelyet helyenként sűrű állományt képez. Ugyanakkor általában sokféle pázsitfű elegyedik hozzá /pusztai csenkesz (Festuca rupicola), lapos zabfű (Avenula praeusta), pelyhes zabfű (Avenula pubescens), francia perje (Arrhenatherum elatior), csomós ebír (Dactylis glomerata), hegyi árvalányhaj (Stipa joannis),karcsú fényperje (Koeleria cristata)/, és nagyon változatos, sokfajú növényközösségek jönnek létre. Állományaiban jelentős arányban találhatók meg az erdőssztyepp elemek. Jellemző kétszikű növényei: magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), tarka koronafürt (Coronilla varia), magyar cickafark (Achillea pannonica), tejoltó galaj (Galium verum), homoki gorgolya (Seseli annuum), budai imola (Centaurea sadleriana), szennyes ínfű (Ajuga laxmannii), tarka imola (Centaurea triumfettii), magas gubóvirág (Globularia punctata), közönséges szurokfű (Origanum vulgare), borzas peremizs (Inula hirta), kardos peremizs (Inula ensifolia), közönséges méreggyilok (Vincetoxicum hirundinaria), közönséges bakfű (Betonica officinalis), sárgás sás (Carex michelii), sátoros margitvirág (Chrysanthemum corymbosum), ernyős hölgymál (Hieracium umbellatum), buglyos kocsord (Peucedanum alsaticum) és szarvas kocsord (P. cervaria), tavaszi hérics (Adonis vernalis), csillag őszirózsa (Aster amellus), nagyezerjófű (Dictamnus albus), sárga len (Linum flavum), árlevelű len (L. tenuifolium), bíboros kosbor (Orchis purpurea), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), szürkés ördögszem (Scabiosa canescens). Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése: A még megmarad (be nem cserjésedett) állományok többnyire fajgazdagok, szépek, 5-ös vagy 4-es természetességi értékűek Élőhely veszélyeztetettsége: Nagy mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A07, G01.03.02, I02

Élőhely neve Szubkontinentális peripannon cserjések Élőhely kódja: 40A0 Élőhely előfordulása a területen: A Meszes alapkőzetű féltermészetes száraz gyepek és cserjésedett változataik (Festuco-Brometalia) fontos orchidea-lelőhelyei közvetlen szomszédságában kis igen apró kis foltban található meg a terület szegélyén Élőhely területi aránya: 0,4% Élőhely kiterjedése a területen: 0,41 ha Figyelembe vett élőhelyfoltok Á-NÉR kategóriái: M6xP2b Élőhely jellemzése: Á-NÉR 2011 kódja: M6 Társulástani besorolás: Prunetum tenellae és Prunetum fruticosae Önálló, jelentősebb kiterjedésű sztyeppcserjés ma nincs a területen, de egyes galagonyás cserjésekben megtalálhatók a sztyeppcserjések karakterfajai /pl. törpemandula (Amygdalus nana), jajrózsa (Rosa spinosissima), csepleszmeggy (Cerasus fruticosa)/, ezért ezeket az állományokat a sztyeppcserjések

23


és a galagonyás cserjések átmeneti állományaként (M6xP2b) rögzítettük a térképen (50. és 52. élőhelyfolt). A lágyszárúak közül pl. nagyezerjófű (Dictamnus albus) és bugás macskamenta (Nepeta pannonica) él bennük). Élőhely természetességi – degradáltsági értékelése: Az ide tartozó mindkét élőhelyfolt 4-es természetességű Élőhely veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: I02

1.2.2. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű növényfajok

Faj név

Population (A-D)

leánykökörcsin (Pulsatilla grandis)

C

Irányelv melléklete

II; IV

Faj magyar neve (tudományos neve) leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: Egyes kevésbé zavart, fajgazdag xeromezofil és xerofil löszgyep állományokban él, a völgy északi végében (főleg a Rác-völgyben, pl. a 45., 59. 72. foltban). Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 200-300 tő Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: Közepes mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők:. A07, G01.03.02, H05.01, I02

1.2.3. A tervezési területen előforduló közösségi jelentőségű állatfajok

Faj név

Population (A-D)

magyar tarsza (Isophya costata)

C

Irányelv melléklete II.; IV

Faj magyar neve (tudományos neve) magyar tarsza (Isophya costata) Irányelv melléklete: II., IV Faj előfordulása a területen: A területen 14 mintavételi egységben átlagosan 2,71 hím példányt detektáltunk (min:0; max:6, lásd az 1. táblázatot), ami 0,0027 pld/m2 egyedsűrűséget jelent. Így a becsült populáció nagyság 1:1 ivararánnyal számolva kb. 245 példány Állománynagyság (jelöléskor): ritka Állománynagyság (tervkészítéskor): 245 db

24


Állomány változásának tendenciái és okai: Faj veszélyeztetettsége: kis mértékben veszélyeztetett Veszélyeztető tényezők: A03.03, A04.03, E03.01, G01.03.02, H05.01, I02

1.2.4. A tervezési területen előforduló egyéb jelentős fajok

Magyar név

Tudományos név

Védettsé Jelentőség g (1-2 mondatban leírni miért fontos a területen) (V, FV)

törpemandula

Amygdalus nana

V

fekete kökörcsin

Pulsatilla pratensis ssp. nigricans

V

bugás hagyma

Allium sphaerocephalon

V

tarka imola

Centaurea triumfettii

V

Szent László-tárnics Gentiana cruciata

V

árlevelű len

Linum tenuifolium

V

sárga len

Linum flavum

V

homoki vértő

Onosma arenaria

V

vitézkosbor

Orchis militaris

V

bíboros kosbor

Orchis purpurea

V

borzas csajkavirág

Oxytropis pilosa

V

gumós macskahere

Phlomis tuberosa

V

szürkés ördögszem

Scabiosa canescens

V

budai imola

Centaurea sadleriana

V

szennyes ínfű

Ajuga laxmannii

V

agárkosbor

Orchis morio

V

eurázsiai rétisáska

Stenobothrus eurasius

V

kardoslepke

Iphiclides podalirius

V

nappali pávaszem

Inachis io

V

aranyos kéneslepke

Colias chrysotheme

V

szarvasbogár

Lucanus cervus

V

vöröshasú unka

Bombina bombina

V

fürge gyík

Lacerta agilis

V

zöld gyík

Lacerta viridis

V

fehér akác

Robinia pseudoacacia

tatárjuharos lösztölgyes társulásjelölő faja

erős populációja van, holott nem síkvidéki faj. alkalmi előfordulású közösségi jelentőségű faj

inváziós faj

25


aranyvessző fajok

inváziós faj

Solidago sp.

1.3. Területhasználat 1.3.1. Művelési ág szerinti megoszlás Adatok beszerzése folyamatban.

1.3.2. Tulajdoni viszonyok Az Aszal-völgyet és a Rácvölgyet 1-1 nagy, osztatlan közös tulajdonú, elaprózott tulajdonosi szerkezetű külön hrsz. „uralja” (020066/3 és 020066/4).

1.3.3. Területhasználat és kezelés Pillanatnyilag a területen kaszálást (Rácvölgy völgyfenék, záportározó) és vadgazdálkodást kivéve tényleges használat nem folyik. Kezelést egy gazda végzett minimális területen (ősztől tavaszig kézi cserjeirtás a terület néhány pontján a Felügyelőség jóváhagyásával). Javasolt kezelés: • Extenzív legeltetés (juh, kecske, esetleg szamár és kisló), ezzel párhuzamosan az aszalvölgyi záródó cserjések megnyitása, tisztások egybenyitása • A rácvölgyi völgyoldali gyepeken cserjeirtás, kisebb állatlétszámmal „fenntartó legeltetés” • Kaszálók sarjúlegeltetése • A rácvölgyi erdőkben kiemelt jelentőségű lenne az akác lehetőség szerinti legkíméletesebb letermelése, majd tölgyekkel (molyhos, cser, kocsányos, kocsánytalan) való pótlása.

26


2. Felhasznált irodalom Marosi S. – Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Zólyomi B. 1989: Természetes növénytakaró. – In: Magyarország Nemzeti Atlasza (szerk.: Pécsi M.). – Kartográfiai Vállalat, Budapest. pp. 89. Ádám L. 1959: A Mezőföld Duna–Sárvíz közti területe. – In: Ádám L. – Marosi S. – Szilárd J. (szerk.): A Mezőföld természeti földrajza. – Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 58-96. Bölöni J. – Horváth A. 2012: Törpe mandula. – In: Magyarország ritka fa- és cserjefajainak atlasza (szerk.: Bartha D.). Kossuth Kiadó, Budapest. pp. 173-177. Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése (Synbiologica Hungarica 5.). – Scientia Kiadó, Budapest. Lendvai G. – Horváth A. 1994: Adatok a Mezőföld löszflórájához. – Botanikai Közlemények 81: 9-12. Lendvai G. – Horváth A. (2010) 2011: Adatok a Mezőföld löszflórájához II. – Kitaibelia 15: 119-132.

27


3. Térképek 1. melléklet: Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület átnézeti térképe 2. melléklet: Aszal-völgy (HUDI20004) Natura 2000 terület élőhelytérképe

28

A HUDI20004 Aszal-völgy

Recommend Documents