TÖRTÉNET
A HOMEOPÁTIA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON (1820-1990) KÓCZIÁNMÁRIAKÖLNEILív lA .
1. RÉSZ: 1820-1848 1810-ben jelent meg Samuel Hahnemann új gyógyító módszerének, a homeopátia alapkönyve:az Organon.Az új, szelíd gyógymód hamar lelkes hívekre talált. Mivel Magyarország - a Habsburg Birodalom részeként közvetlen kulturális kapcsolatokattartott fenn anémet nyelvterulettel, a homeopátia néhány év múlva Magyarországrais eljutott.Az értelmiségiek, köztük az orvosok gyakran utaztak németországi tanulmányutakra, így hamar találkozhattak a gyógyítás új alapelveivel. A "homöopathia" elnevezést "hasonszenvészet".nek (értsd: hasonszenvi gyógymód) magyarították, s ezt a terminust egészen a XIX. század végéig használták. Az elso homeopata nemzedék tekintélyes tagja volt Bakody József, Forgó György, Attomyr József, Balogh Pál. Ehhez az elso generációhoz tartozott, de a homeopátiával csak késobb, az 1830-as években ismerkedett meg Kovács Pál, Argenti Döme, Moskowitz Mór, Homer István, IvanovichAndrás, Hausmann Ferenc.A XIX. sz. elso évtizedeiben még lehetoségük nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal. Attomyr Józsefrol, Kovács Pálról, Moskowitz Mórról és Balogh Pálról biztosan tudjuk, hogy Hahnemann személyes hatására váltak elkötelezett homeopatává.Balogh Pál 1825-ben így írt a találkozásukról: "Kiváncsian függöttek szemeim a híres öregnek képén és ajkán, midon az általa felfedezett új gyógyítás módját fejtegette, s az orvosi tudományban eleitol fogva kétkedo lelkem (u.) éledett, midon egyszer valahára a tiszta tapasztalásnak szerény tanításait hallá. (...) Hahnemannal elso együttlétem alatt, állhatatos elhatározást eszközölt jövendobeli orvosi pályámnak." (Némethoni napló, 1825. Kézirat)
8.
ÉVFOLYAM
1. szÁM SIMILE
A homeopátia eszméinek Magyarországra jutását segítették az itt állomásozó osztrák katonaorvosok is. Közülük többen Bécsben ismerték meg az új gyógymódot és felkeltették az érdeklodést a magyar orvosokban. A hazai orvosok személyes döntésében segített az is, amikor magukon vagy családtagjaikon tapasztalták a homeopátiás szerek jó hatását. Ez a folyamat figyelheto meg pl. Homer István homeopatává válásának történetében. Mások az új gyógyító módszer híre és az itthon hozzáférheto szakirodalom hatására döntöttek úgy, hogy kipróbálják a gyakorlatban. Ezek a személyes döntések egész életükre kihatottak, nem csupán orvosi muködésüket változtatták meg, ugyanis olyan társadalomba,n kellett kiállniuk elveik mellett, ahol a széles néprétegek körében hamar szimpátia ébredt a "szelíd gyógymód" iránt, szakmai körökben azonban hitetlenkedéssei és elutasítással találkoztak. Hahnemann tanainak terjedése az orvostársadalmon belul nagy vitát váltott ki. A politikai hatalom elso reakciójaként 1819-ben, császári rendelettel a Habsburg Birodalom egész területén betiltották a homeopátia alkalmazását. Ennek ellenére éppen az arisztokrácia körében vált eloször népszeruvé az új gyógymód. Magyarország legbefolyásosabb fourai alkalmaztak homeopata orvosokat, pl. a Batthyány, Brunszvik, Eszterházy, Festetich, Károlyi, Széchenyi, Viczay, Wesselényi, Zichy család tagjai. Talán ez is szerepet játszott abban, hogya hatóságok nem tartatták be szigorúan a tiltó törvényt, nem koboztákel a homeopátiásgyógyszerkészleteket, így a homeopatáknak lehetoséguk nyílt bebizonyítanimódszerük hatásosságát. 3
Az 1820-30-as években a vidéki nagyvárosokban több magánalapítású egészségügyi intézmény nyílt. Közülük az elso, a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó, az 1820-as évek elejétol muködött Sztaroveszky doktor vezetésével. Az 1831-es országos kolerajárványidején a homeopaták olyan jó eredményeket értek el a gyógyításban, hogy már szélesebb társadalmikörben felhívtákmagukra a figyelmet.A hivatalos egészségügyi szervezetek is kénytelenek voltak tudomásul venni az eredményeket. Ezt tükrözipl.az a Lenhossék Mihály országos foorvos felügyelete alatt kiadott brossúra, ami a koleramegelozéséroJés gyógyításáról ad útmutatást. Ez az irat Forgó György közremuködésével, a homeopátiás módszerek figyelembevételévelkészült, és a következo években többször is megjelentették. A járvány tetofokán Forgó György,Pest vármegye foorvosa javasolta az egészségügyi vezetésnek a hahnemanni módszer bevezetését a kolera elleni küzdelemben. Javaslatát nem vették figyelembe, ahogy Balogh Pál ugyanebben az ügyben írt beadványát sem. Balogh még Hahnemannak azokat a leveleit is mellékelte beadványához, amelyekben a kolera gyógyítására a kámfort, a megelozésre pedig a ruhákfertotlenítokifozését ajánlotta. Az elutasítás miatt a homeopata orvosok csupán pácienseik körében gyógyíthatták a kolerát. Muködésüket mégis látványos siker koronázta: Bakody József Gyorben 223 kolerás beteg közül 215-öt meggyógyított,Baudis Antal,a Viczaygrófok családorvosa 1132-bol989-et, Mayerfoorvos Pesten 165-bol 160 beteget gyógyítottmeg. Korabeli nyilvántartás szerint rajtuk kívül a többi magyarországi és bécsi homeopata összesen 1263-ból 1188 személyt gyógyított ki a kolerából.(Az adatokat C.H. Rosenberg összegzi Fortschritteund Leistungen der Homöopathie... Leipzig,1843. c. munkájában.) A sikerek azonban felkeltették a szakmai tekintélyféltést és kiélezték a hagyományos orvosok ("allopaták")és homeopaták közötti ellentéteket. Néhány orvos kétségbe vonta a homeopaták eredményeinek hitelessé-
4
gét, ezzel arra késztetve oket, hogy módszereiket publikálják és adataikat hitelesíttessék a települések lelkészeivel vagy a meggyógyítottak sajátkezu aláírásával. Az adatokból kiderült, hogy kb. 92 %-os sikerrel gyógyították kolerás betegeiket. 1833-ban Bless, Koszeg város "fizikusa" (orvosa) homeopátiás kórházat alapított, részben saját anyagi eroforrásaiból, részben más privát adományokból.Az anyagi háttér folyamatos biztosításáraegyesület és alapítvány jött létre. Az egyemeletes épület földszintjén négy szobaszolgált a járóbetegek ellátására,egy a lelkibetegekszámára, és egy a fertozo betegek elkülönítésére.Az emeleten két tizenkét ágyas teremben ápolták a bentlakó betegeket és két szobát tartottak fenn a fizetobetegeknek.A kórház vezetoje hosszú idon keresztüldr. Bless volt. Az 1848-as forradalom elotti évtizedekre általában az jellemzo, hogya homeopátiaellenes tanulmányok, újságcikkek, pamfletek sok érzelmi és kevés tudományos elemet tartalmaztak, így a két orvosi tábornak, nem volt alkalma szakmai vitát kezdeni egymással. 1830-ban megjelent az Organon negyedik kiadásának magyar fordítása (Bugát Pál és Horváth József munkája), és még ugyanebben az esztendoben napvilágot látott a legismertebb homeopátiaellenes gúnyirat Kováts Mihály orvos tollából Antiorganon azaz Orgona rosta címmel. Amint már a címe is tükrözi, nem szakmai cáfolatrói, hanem az Organon kituno stílus- és témaparódiájáról van szó. Érdemes idézni a bevezetojébol, mert visszatükrözi a korabeli orvosok többségének vélekedését az "eltévelyedett" orvosi irányzatokról: "Mióta az orvostudományra adtam magamat, azóta három szakadás támadt a' nyavalya-tudományban (pathologiában) és a' gyógyítástudományban (therapiában). Ezen tévelygések közt elso vólt a' Browneság (Braunianismus), a' második a' Mesmerség (Mesmerismus), vagy az éloállati magnesesség (animalís magnetismus); harmadik a' most divatjában lévo hasonló-nyavalyásság (homoeopathia)". És még egy idézet,
8. ÉVFOLYAM 1. szÁM SIMILE
ugyancsak
a bevezetobol, amely a homeo-
pátia elterjedtségérol árulkodik az 1820-as évek végén: "...tavaly az Országban keresztül két utat tévén, tapasztaltam, és itt, az Ország közepén lakván, mind untalan hallom: hogya' homoeopathiát a' mi Országunkban is sok, még köz hivatalbeli orvosok is gyakorolják, és terjesztik': 1837-ben Ivanovich András, támadásokra reagálva, Hasonszenves gyógyrendszer címu munkájában tudományos igénnyel foglalta össze a homeopátia téziseit, elméletét. A nagy hivatali hatalommal rendelkezo orvosok közül Lenhossék Mihály országos foorvos volt az, aki az egészségüggyel foglalkozó irodalom cenzoraként támogatta a homeopátiaellenes írások megjelenését. Szakmai körökben akadt azonban néhány szimpatizáns és támogató is, pl. Bugát Pál, az orvosi kar dékánja, Stáhly Ignác foorvos, Hoffner József, az állatorvostan tanára. 1837-ben helytartótanácsi rendelettel visszavonták a tizennyolc évvel azelotti tiltást és engedélyezték a homeopátia alkalmazását. Ezzel elhárult az akadálya hivatalos érdekérvényesítés útjából. A homeopata orvosok társadalmi státusza megszilárdult. Míg 1833-ban négy homeopata orvos muködött Pesten, 1843-ra számuk tízre nott (nyolcan Pesten, ketten Budán praktizáltak). Pesten két patika foglalkozott homeopátiás szerek értékesítéséveI. Ekkoriban országszerte kb. nyolcvanöt tekintélyes homeopata orvos gyógyított. 1838-ban Gyöngyösön megnyílt a harmadik homeopátiás egészségügyi intézmény, amelyet Homer István doktor alapított és vezetett. A kórház alapításának körülményei jól dokumentáltak: Orczy báróno pénzadománya tette lehetové, hogy berendezzék a kórházat egyegyemeletes épületben, ahol két nagy, tizenkét ágyas kórtermet alakítottak ki. Az intézmény népszeruvé válása szükségessé tette a bovítést, amire az egyre több helyrol érkezo anyagi támogatás lehetoséget biztosított. A két nagy belgyógyászati kórterem mellé további két termet építettek a sebészeti esetek számára, egy
8.
ÉVFOLYAM
1. szÁM SIMILE
kétszobás részleget a pszichiátriai betegeknek és egy termet a szülészetnek. 1872-re a kórház százhúsz fekvobeteget tudott ellátni. Homer István - rövid megszakítással késo öregkoráig a kórház élén állt és orvosi tevékenységet folytatott egészen 1891-ben bekövetkezett haláláig. Tudomásunk van még arról, hogya váci fegyházban az elítéltek egy részét a helyi homeopata orvos gyógyította. Errol azonban jelenleg nem áll rendelkezésünkre több adat. Az 1840-es évek elején megerosödött a társadalmi összefogás a homeopátia érdekében. Somogy vármegye közgyulése 1842-ben kérvényt nyújtott be a helytartótanácshoz, hogy "a honi pénztár költségeinek kiméllése tekintetébol" hasonszenvi gyógymóddal kezeltethessék a rabokat a börtönkórházban. A szakmai tiltakozások ellenére Somogy vármegyében határozatot hoztak arról, hogy fokozatosan minden kórházban bevezetik a hasonszenvi orvoslást. A folyamat nem bontakozott ki az orvosi tiltakozások és a hamarosan bekövetkezo szabadságharc miatt. Hasonló igények fogalmazódtak meg a Bereg vármegyei gyuléseken is, reményt keltve a hO,meopátiamagyarországi térnyerésére.
1843-banjelent meg Carl Heinrich Rosenbergnek, a Batthyány család Magyarországon tevékenykedoháziorvosánakorvostörténeti jelentoségu munkája, német nyelven: Fortschritteund Leistungender Homöopathie in und ausser Ungarn (A homeopátia fejlodése és eredményei Magyarországon és azon kívül). Létrejöttét a homeopátiát ért támadások inspirálták, tehát vitairatként keletkezett, de történeti munkává bovült. Áttekinti a homeopátiamagyarországiés külföldifejlodését, kiegészítve az új orvostudományi rendszer elméleti fejtegetéseivel.1845-ben a cenzúra állítólag lefoglaltatta és betiltotta a könyvet,de néhány példányamegmaradt. Miskolcon 1844-ben kísérleti jelleggel homeopátiás gyógyintézménnyé alakították a börtönkórházat Stem Lipót orvos vezetésével. A kórház muködése eredményes volt, így az ellátás körét a város szegényeire is kiterjesztették. Ez a látványos fejlodés azon5
ban mindössze egy és negyed évig tartott, tudniillik a szakmai tiltakozások hatására 1845-ben a homeopátia gyakorlását megszüntették. Stem Lipót a késobbi évtizedekben is Miskolcon praktizált. Ugyanebben az évben - saját gyógyszerkísérletei következtében, - meghalt a hasonszenvi orvoslás egyik legnagyobb tekintélye, Bakody József. 1847-ben megjelent Argenti Döme: KüIönféle betegségek hasonszenvi gyógyítása c. munkája, amely laikusoknak és kezdo orvosoknak íródott.A következoévtizedekbenez a mu bizonyult a legnépszerubb homeopátiás könyvnek: átdolgozott és bovítettformáiban összesen hét magyar és két német nyelvu kiadást ért meg, kb. tízezer példányban fogyott el. Argenti muve nem az egyetlen laikusoknak szóló könyv.Ebbe a mufajba sorolható még Ivanovich András A hasonszenvi házi és úti orvos, vagyis a tanácsadó kisebb és sürgetobb bajokban címu, 1837ben megjelent munkája; Lovász Imre 1838as könyve: Mit tartsunk a Homoeopathiáról? Dr Kraus, Most, Gaspari és Hufeland német munkáik után (fokép) a nemorvosok számára. A közönség igényelte az állatorvosi témájú homeopátiás könyveket is. Fr. August Günther Hasonszenvi állatorvos c. munkája 1857-ben Aradon jelent meg magyarul, Náray Imre ügyvéd fordításában és kiadásában. 1862-ben Clothar Müller muvének magyar fordítása, a Hasonszenvi házi s családi orvos került az olvasók kezébe, amely az állatorvoslás témakörével is foglalkozott. Böhm Károly Közhasznú hasonszenvi állatorvosi könyve 1864-ben, Hübner György Hasonszenvi házi állatorvos-a 1865-ben jelent meg. Argenti Döme 1863-ban még egy népszeru, laikusoknak szóló könyvet írt Hasonszenvi utitárs rögtön támadt betegségek elhárítására címmel. Az o könyveinek nagy népszerusége, többszöri megjelenése a magyarázata, hogya XIX. sz. második felében kevés új, laikusoknak szóló homeopátiás kézikönyv íródott. Balogh Tihamér ilyen témájú könyve, az Elso segedelem hirtelen eloforduló betegségek- és baleseteknél a homöopathák . eljárása szerint csak 1889-
6
ben, majd másodszor 1904-ben jelent meg. Ezek a közértheto útmutatók nagyban hozzájárultak a homeopátia népszerusítéséhez a laikusok, elsosorban a vidéki értelmiségiek (lelkészek, tanítók) körében. A fourak mellett ok alkották a homeopátia ügyének másik lelkes támogató csoportját. Az 1840-es évek közepén felmerült az igény, hogya homeopátia kapjon társadalmi súlyának megfelelo teret a felsooktatásban. 1844-ben országgyulési indítványt fogalmaztak a hasonszenvészet egyetemi oktatásáért, tanszék alapításáért. A forendi ülésen elfogadták az indítványt. Ez ígéretet jelentett homeopátiás tanszék alapítására a pesti orvosi karon, konkrét határido nélkül. Ivanovich az egyetem vezetoségéhez folyamodott, hogya homeopátia tanáraként oktathasson az orvosi karon. Kérelmét elutasították. Az ügyében felszólaló foorvosok véleményébol kitunik, hogy az ellenzok mellett szimpatizánsai is akadtak az új gyógymódnak az egyetemen. Valószínuleg ennek köszönheto az a pozitívajánlás, amelyet. 1848-ban az orvosi kar adott a minisztériumnak a homeopátia egyetemi oktatásával és a majdani közkórházban kialakítandó homeopátiás osztállyal kapcsolatban. A társadalmi igényekkel szembesülve a homeopata orvosok felismerték, hogy érdekeiket hathatósabban képviselhetik, ha egyesületbe tömörülnek. Attomyr József az 1840-es évek elején már kezdeményezte egyesület létrehozását, de néhány homeopata vonakodása ezt meghiúsította. Rosenberg sejteti, hogya homeopata orvosok társaságán belül volt némi ellentét, ami pl. abban nyilvánult meg, hogy Balogh Pál és Müller Sámuel vonakodtak belépni az egyesületbe, nem tartottál'<még alkalmasnak az idot a nyilvánosság elé lépésre.Velük szemben az ellentétes pólust Attomyr és Rosenberg képviselték. 1845-re azonban az orvosok egy csoportja (Attomyr, Bakody, Hausmann, Ivanovich, Mayer, Rosenberg) elérkezettnek látta az idot az egyesületalapításra, ezért áprilisban a magyar újságokban felhívást tettek közzé, amelyben minden ho-
8.
ÉVFOLYAM
1. SZÁM SIMILE
meopata orvost és homeopátiát kedvelo laikust közös tanácskozásra hívtak augusztus 10-ére Pestre. Az egyesületi szabályzattal kapcsolatos javaslataikat írásban Bakody Józsefhez kellett eljuttatniuk. Nem áll rendelkezésünkre több adat arról, vajon milyen szervezettségi formáig jutott-el az egyesület a következo két évben'. Bakody József 1845 végén meghalt, és az 1848-as forradalmat megelozo kiélezett politikai helyzet sem kedvezett a polgári tömörüléseknek. Az eddigi összefoglalásból is kitunik, hogy a homeopátiás mozgalom alakulását - a gátló vagy segíto külso társadalmi hatásokon kívül - azoknak a nagy orvos-egyéniségeknek a tettei alakították leginkább, akik nem csupán gyakorolták ezt az új gyógymódot, de síkra szálltak annak társadalmi elismertetéséért is. A teljesség igénye nélkül érdemes megemlítenünk a XIX. század elso felének néhány kiemelkedo homeopata-egyéniségét. Az elso, úttöro nemzedékbol Forgó Györgynek (1787-1835) nagy tekintélye volt: már 1820-ban, gyakorló orvosként tért át a homeopátiára. Elosegítette az Organon magyar fordításának létrejöttét, és véleményét a hivatalos orvosi szervek is figyelembe vették a kolerajárvány elleni védekezés kapcsán.
Kortársa, Bakody József (1795-1845) élete nagy részét Gyorben töltötte, itt érte el legnagyobb orvosi sikereit az 1831-32-es kolerajárvány betegeinek gyógyításával. O maga is kétszer betegedett meg kolerában, de meggyógyította magát. Nem csupán Hahnemann kolerával kapcsolatos útmutatásait követte,hanem egyéniségükreszabott szerekkel is kezelte a betegeket. Gyógyeredményeit folyóiratban publikálta, majd amikor a szakma képviseloi kétségbe vonták igazságát, adatait hitelesíttette. Ebbol született Rechtfertigung des Dr Josef von Bakody zu Raab c. munkája, amely Lipcsében jelent meg 1832-ben.Továbbra is hamisítással vádolták, sot börtönbe is került, de meggyógyított páciensei tanúvallomásai nyomán kimondták a vádak alaptalanságát. 8. ÉVFOLYAM1. SZÁMSIMILE
A polgárok körében hihetetlenül nagy népszeruségnek örvendett, éshomeopata kollégái külföldrol és belföldrol egyaránt hozzá fordultak tanácsért. 1836-ban Pestre költözött, ami hozzájáruIt a homeopátiát szolgáló szervezodések megindulásához, de 1845ben váratlanul meghalt egy kinin-ópium gyógyszerkísérlet közben. Kovács Pál (1808-1886) végigélte a homeopátia XIX. századi fejlodésének jelentosebb eseményeit. 1833-ban a kor szokásától eltéroen magyarul írta meg doktori értekezését A nevendék nonem címmel. Külföldi útja során ismerkedett meg szeméIyesen Hahnemannal és elkötelezett híve lett. Gyorben élt és dolgozott. Nevének ismertségét nem csupán orvosi praxisa növelte, hanem színmu- és novellaíróként, a kultúra támogatójaként is országos hírnévre tett szert. Attomyr Józsefet (1807-1856) kortársai nyughatatlan, energikus emberként jellemezték. Életének fordulatos eseményei, gyakran változó színterei alátámasztják ezt a jellemzést. A bécsi Josephinumban és Münchenben végezte orvosi tanulmányait. Köthenben személyesen is találkozott Hahnemannal. 1830-ban Münchenben részese volt egy homeopátiás demonstrációnak, amellyel a módszer hatásosságát igazolta orvoskollégái elott. 1832-tol a Csáky nemesi család háziorvosaként tevékenykedett, legtöbbször Pozsonyban vagy Bécsben lakott, de többször járt Csáky Károly kíséretében a Szepességben is, ahol egyszer az életük veszélyben forgott a kolera következtében feldúlt emberek miatt. Az 1830-as évek végén három évet a luccai herceg szolgálatában töltött Itáliában, ahol orvosi teendoi mellett a herceg ásványgyujteményét rendezte. 1839-ben Pestre költözött magánorvosként, majd 1844-tol - viszonylag korai haláláig - Pozsonyban élt. Szókimondó, indulatos ember volt, aki a homeopátia ügyének védelmezojeként is gyakran összetuzésekbe keveredett. Több gyógyá7
szati munkát írt, és nevéhez fuzodik a Hasonszenvi Orvosegylet szervezése az 1840-es években. Almási Balogh Pál (1794-1867) fáradhatatlan orvosi és kulturális szervezo munkájával érdem~lte ki a fiatalabb homeopata nemzedékek és a kortársak feltétlen tiszteletét. Valódi reformkori polihisztor volt, aki sokoldalú muveltségét a nemzeti felemelkedés érdekében használta fel. 1825-ben, fiatalorvosként németországi körútra indult, ekkor ismerte meg Hahnemannt és ez meghatározta pályafutásának alakulását. Homeopata orvosként o vált a legismertebbé és a legnagyobb szaktekintéllyé, hozzá fordult tanácsért a legtöbb arisztokrata, Széchenyi István és Kossuth Lajos is páciensei közé tartozott. (Népszeruségben csak Argenti Döme érte utol a késobbiekben.) Alapító tagja volt szinte valamennyi jelentos reformkori intézménynek, tudományos mozgalom nak. Szám os tudományos értekezése jelent meg folyóiratokban és akadémiai évkönyvekben. 1856-ban ismét hosszabb külföldi utat tett az Akadémia titkáraként, párizsi, londoni, brüsszeli tudományos társaságokkal és intézetekkel vette föl a kapcsolatot, hogy ezzel is az Akadémia javát, ill. a hazai tudományos fejlodést szolgálja. Tekintélyének köszönhetoen o lett a Magyar Hasonszenvi Orvosegylet elso elnöke.
Horner István (1808-1891) a magyarországi homeopátiás mozgalom szerény, sokat dolgozó orvosa, akinek alakja éppen ezért kulcsfigurává vált. 1835-ben került orvosként Gyöngyösre. Omaga és fia is súIyosan megbetegedtek, s a helyi homeopata orvos, dr. Bagnár gyógyította meg oket. Ez gyozte meg Homert arról, hogya homeopátiával érdemes foglalkoznia. 1838ban homeopátiás városi kórházat alapított, ami a hasonló magyarországi intézmények közül a legtovább,több mint ötven évig muködött. 1848-49-ben rövid ideig a pesti Ludovika orvosa volt, de a Bach-korszak idején visszatért Gyöngyösre és újra átvette a kórház vezetését. O volt Magyarországon az
8
elso orvos, aki homeopátiás szaklapot indí-
tott: 1864.Júliusátólmásfél éven át szerkesztette a Hasonszenvi Közlönyt, majd átadta a stafétát a megalakuló egylet új folyóiratának. Gyöngyösvárosának közismert polgára volt, leányiskolát és óvodát is alapított, továbbá megírta Gyöngyös városának történeti, sta. tisztikai és geographiai leírásá-t. Ivanovich András már gyakorló orvos volt, amikor 1828-ban hosszú, súlyos betegségbe esett. Reménytelennek tunt a gyógyulása, ezért döntött úgy, hogy megpróbálkozik a homeopátiával. Balogh Pálhoz fordult, aki hat hét alatt meggyógyította. A gyógymód sikerét önmagán tapasztalva elkezdte tanulmányozni azt és jelentos homeopata orvos-egyéniséggé vált. Fontosnak tartotta a homeopátiás intézmények megteremtését, ezért 13 tézisbol álló programtervezetet készített a mozgalom számára. Ennek szellemében a pesti egyetem vezetéséhez folyamodott homeopata orvostanári kinevezésért, sikertelenül. 1847 és 1856 között, Szerbiában, majd Horvátországban tevékenykedett, utána Pesten, Pécsett, majd Budán telepedett le. Rosenberg Károlyról (Carl Heinrich Rosenberg) kevés életrajzi adatot ismerünk. Általános orvosi, sebészi és szülészi oklevelet szerzett. Mint a grófi Batthyány-család háziorvosa, nagy ismertségnek örvendett, kenyéradója gyakran ajánlotta orvosként barátaihoz is. Több német és francia homeopata egyesületnek volt a tagja és a szabadságharc elott részt vett a magyar egyesület szervezésében is. 1843-ban megjelentette összefoglaló muvét a homeopátia haladásáról, amely egyedülálló forrása a magyarországi homeopátiával kapcsolatos kutatásoknak a XIX. század elso felében. 1849 után nincs nyoma magyarországi tartózkodásának, ami a szabadságharc alatti szerepvállalásából következhet. (folytatás a következo számban) A cikkben szereplo orvosok fényképei a borító belso oldalán láthatók.
8. ÉVFOLYAM1. szÁM SIMILE