A HITVALLÁSTÓL A TEOLÓGIAI MEGALAPOZÁSIG
Bagyinszki Ágoston OFM (szerk.)
S E N SU S FIDEI FIDELIUM 3
A S a p ie n tia Szerze tesi H ittu d o m á n y i F ő isk o la F u n d am en tális T e o ló g ia T a n szé k é n e k sorozata
S o ro zatszerk esztő : Vá r n a i J a k a b O F M , B a g y i n s z k i Á g o s t o n O F M
A so ro zatb an ed d ig m egjelen t kötetek:
1 . R ic h a r d R . G a il l a r d e t z :
A katolikus teológia m egalapozása. Bevezetés a teológiai ism eretelm életbe 2. B e r n h a r d W e l t e :
M it jelent hinni? Vallásfilozófiai m egfontolások
Bagyinszki Ágoston OFM (szerk.)
A
H IT V A L L Á S T Ó L A T EO LÓ GIAI M EGALAPO ZÁSIG Szö
v e g g y ű jt e m é n y a t e o l ó g ia i
IS M E R E T E L M É L E T T A N U LM Á N Y O Z Á SÁ H O Z
L’Harmattan Kiadó Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Budapest, 2014
A válogatás forrásáu l és a fordítás alapjául szolgáló kiadás: R e n é Lato u relle -
R in o
F is ic h e l l a
(e d s .): Dizionario di Teologia
Fondamentale, C ittadella, A ssisi, 1991. A szöveg értelm ezése szem pontjából kritikus helyeken a m ű - eredeti szerzők által hitelesített —angol kiadását is figyelem be vettük.
A m agyar szöveggyűjtem ényt szerkesztette: Ba g y in s z k i Á g o sto n O FM
Fordította: B o b a y O r s o l y a (1,2,3,4,9,10,11,13 f.), S ü m e g h y K a t a (5,6,7,8,12,14 f.)
A szöveget gondozta: G ábo r A
d r ie n n ,
T a k á c s L il l a
Lektorálta: V á r n a i J a k a b O FM
A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
© C ittadella, A ssisi, 1991 © L ’H arm attan K iad ó , B u d ap e st, 2014 © S a p ie n tia Szerzetesi H ittu d o m án yi F őisk o la, B u d ap e st, 2 0 14
TARTALOM
Szerkesztő i
e l ő s z ó a s z ö v e g g y ű jt e m é n y h e z .....................................
9
a l a p f o g a l o m r ó l ..............................................................................
17
E L SŐ R É S Z Néh án y
I . J a r e d W ic k s : A
h it l e t é t e m é n y f o g a l m a
.......................................................................
19
Szentírási a la p o k ............................................................................................20 Fogalomtörténeti á tte k in té s....................................................................... 24 A hitletétemény fogalma és a II. Vatikáni Z s i n a t ...............................
31
A z ökum enikus k o n textu s...........................................................................
38
Néhány további k é rd é s.................................................................................
43
II. W il l ia m H e n n : A H ITLETÉT EM ÉN Y SZ E R K E ZE T E : A Z „IG A Z SÁ G O K H IERARCH IÁJA”
49
Történeti szem pontok...........................................................................
51
Rendszerező szem pontok.....................................................................
53
I II. J a r e d W ic k s : A „H IT SZ A BÁ L Y” MINT
H ITLETÉTEM ÉN Y EGYSÉGÉT KIFEJEZŐ ŐSI ELV
57
Történeti s z e m p o n to k .................................................................................
58
Rendszerező szem pontok.....................................................................
59
a
IV. J a r e d W ic k s : A H IT L E T É T E M É N Y „ R Á T A L Á L Á S I H E L Y E I R Ő L " .................................
63
M ÁSO D IK R ÉSZ A „R Á T A L Á L Á S I H ELYEK ” FU N D A M E N T Á LIS T EO LÓ G IÁ JA ........................... 69 V. P r o s p e r G r e c h : H e r m e n e u t ik a
é s t e o l ó g i a .......................................................................
71
A bibliai hermeneutika tö rté n e te .............................................................
72
A m odern herm eneutika
..........................................................................
78
A hermeneutika és a teológia k ö lcsö n h atása.........................................
84
Tanulságok a teológia s z á m á r a .................................................................90 V I. H e r m a n n J. P o t t m e y e r : Bevezetés
a h a g y o m á n y f u n d a m e n t á l is t e o l ó g iá já b a
. . . .
97
A hagyom ány m int antropológiai je le n s é g ............................................ 98 A hagyomány fogalomtörténete az Egyház h ittu d a tá b a n ................. 101 A hagyomány teológiai fogalm a
............................................................. 109
Norm ák és k r it é r iu m o k .............................................................................. 110 A hagyomány p ra g m a tik á ja ....................................................................... 113 V II. S a lv a d o r P ié -N in o t : A HITÉRZÉK MINT ALAPJELENSÉG ÉS ALAPFOGALOM........................... 115 A hitérzék jelenségkörének különböző m egnyilvánulásai
..............116
A hítérzékről szóló tanításelem ek a II. Vatikáni Zsinat doku m entu m aiban........................................................................................ 117 A hitérzék fogalomtörténete az Egyház h ittu d atá b an ........................118 A status quaestionis áttek in tése....................................................................121 VIII. F r a n c is A . S u l l iv a n : A T a n ít ó h iv a t a l
f u n d a m e n t á l is t e o l ó g i á j a ...............................123
A püspökök tanítói tekintélyének a l a p ja ................................................124 A Tanítóhivatal Isten Igéjének a szolgálatában áll
........................... 127
A Rendes Tanítóhivatal elhatárolása a tanítói tekintély gyakorlásának rendkívüli f o r m á i t ó l ...................................................... 129 Rendes és Egyetemes Tanítóhivatal: a Rendes Tanítóhivatal tévedhetetlen g y a k o rlá sa ..............................................................................135 Rendkívüli Tanítóhivatal: a tanítóhivatal rendkívüli, tévedhetetlen gya k o rlása.............................................................................. 136 A Tanítóhivatal tekintélyének tárgyi h a t á s k ö r e .................................. 138 IX . R in o F is ic h e l l a - M a x S e c k l e r : A TEOLÓGIA IDENTITÁSA
..............................................................................141
A teológia meghatározása (Rino F is ic h e lla ) .........................................141 A teológia episztem ológiai alapjai (Rino Fisich ella) ........................... 145 1. A teológia egzisztenciális eredetének sa já to ssá g a i.....................146
2. A teológia sajátos ta rta lm a .................................................................149 3. A teológia m int a hit analitikus ism e re te ..................................... 151 A teológia egyháziassága és az akadémiai szabadság (M ax Seckler) . . 154 1. A teológia egy h áziassága....................................................................156 2. A teológia s z a b a d s á g a ....................................................................... 160 A teológia a tudom ányok között (M ax S e c k le r ) .................................. 164 1. Alapvető, pozitív kapcsolatrendszer a két oldal között . . . .
165
2. A teológia külső konfliktusainak történ etéhez ........................... 166 3. Radikálisan összeegyeztethetetlen altern atív ák ?........................170 A teológia filozófiához fűződő kapcsolata (Rino Fisichella) . . . .
176
1. Történeti szempontok a kérdés m egközelítéséhez.....................179 2. Helyreállhat-e a teológia és a filozófia közötti konstruktív k a p c s o la t ? ...........................................................................184 X . R in o F is ic h e l l a : A z „ id ő k
je l e i ” m in t f e l h ív á s a z ü d v t ö r t é n e t i é b e r s é g r e
. . . 191
Egy evangélium i fogalom újra a felszínre b u k k a n ...............................191 A II. Vatikáni Z sin at szemléletbeli ú jd o n s á g a ..................................... 195 Vázlat az „idők jeleinek” teo ló g iájáh o z...................................................199 H A R M A D IK R É S Z S a já t o s a n
m a i k é r d é s e k ................................................................................. 207
X I. I g n a c e
de l a
Az
P o t t e r ie :
i g a z s á g k e r e s z t é n y f o g a l m a ..........................................................209
A z igazság fogalm a a B ib liá b a n ................................................................ 210 1. Ószövetség
........................................................................................... 210
2. Ú js z ö v e ts é g ........................................................................................... 211 A z igazság fogalm a a keresztény h a g y o m á n y b a n ...............................215 1. A kereszténység találkozása a hellenista fe lfo g á s sa l ................. 215 2. A bibliai igazságfelfogás recepciója a teológiatörténetben
. . 216
A m ai k o n t e x t u s ........................................................................................... 220 X II. G e r a l d O’C o l l in s : A t a p a s z t a l a t m in t t e o l ó g ia i
k a t e g ó r ia
..................................... 223
Történeti szempontok a fogalom teológiai létjogosultságának k é r d é s é h e z ..................................................................................................... 223 Rendszerező s z e m p o n to k .......................................................................... 226
X III. R en é L a t o u r e l l e : A r e l a t iv iz m u s c s a p d á já r ó l ....................................................................231
XIV. W illia m H enn : A
t e o l ó g ia i p l u r a l iz m u s e l v e .................................................................235
Történeti v is s z a te k in té s .............................................................................. 237 Rendszerező m egközelítés...........................................................................238 B i b l i o g r á f i a ......................................................................................................... 243
R ö v id ít é s e k
8
j e g y z é k e ........................................................................................ 261
S Z E R K E S Z T Ő I E LŐ SZÓ A SZÖ VEGGYŰJTEM ÉNYH EZ „A hit nem pusztán az értelem meggyőződése, hanem szilárd elfogadás, világos bizonyosság, nagyobb, m int bárm i más b i zonyosság; hiszen a lélekben jött létre, Isten kegyelmével és csakis általa.” John Henry Newman írta le ezeket - az A n gli kán Egyházból a Katolikus Egyházba vezető útja tükrében kü lönösen is drám ai —sorokat. A Hit és kétséq cím ű tanulm ányá ban átelmélkedve járja körül a bizonyosság tém áját, amely a konvertita bíboros életművének elméletben és gyakorlatban is a vezérfonala volt. M a „teológiai episztem ológia” néven is m erjük a fundam entális teológia azon fejezetét, amely a ke resztény em ber vallási bizonyosság-élményét és az azzal ösz szefüggő kérdéseket vizsgálja m eg az analitikus gondolkodás eszközeivel. Vajon összeférhet-e az élő hittel a kétségek bárm inem ű for mája? M i alapján különböztethetjük meg a hitbeli meggyőző déseinket a tévedésektől, a hiedelm ektől, vagy éppen a teológiai vélekedésektől? M ilyen szerepe van az érvelő gondolkodásnak és az egyéni tapasztalatnak a hívő em ber bizonyosság-élm ényében? Isten kinyilatkoztatott Igéjének „m egtapasztalása” és az Ige jelenlétéből fakadó „bizonyosság” vajon milyen m ódon része a keresztény életnek? A teológiai episztem ológia első fel adata, hogy — a hagyom ánnyal összhangban — tem atizálja és beazonosítsa a keresztény em ber és az Egyház hittudatának legfontosabb jelenségeit, elemezze azokat, és m egválaszolja a fenti kérdéseket. M ivel a hit a történelemben élő em ber Szentlélek által fel ébresztett képessége, és a hitbeli bizonyosság a bennünk lakó
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
Lélek eleven tanúságának a gyümölcse (vö. 1 Kor 12,3), ezért nem meglepő, hogy az üdvtörténet eseményeiben tevékeny Szentlélek a kinyilatkoztatott hitletéteményt olyan „rátalálási helyeken” (loci theologici) keresztül teszi hozzáférhetővé, am e lyek — a hívő megism erés szám ára — a hittartalom ról szerzett ismeretek külső vonatkoztatási pontjait, a bizonyosság külső tám pontjait jelentik. Jelen szöveggyűjtemény a teológiai ism e retelmélet alapvető tém áiról szóló olyan tanulm ányokat gyűjt egy csokorba, amelyeket —a Pápai Gergely Egyetem professzo rai által 1991-ben összeállított, de a teológiai episztem ológia te m atikájánál sokkal bővebb spektrum ú kiadványból — a Dizio nario di Teologia Fondamentale szócikkeiből tárunk a m agyar ol vasóközönség elé. A válogatásunkban szereplő tanulm ányokat az a - m agyar kiadás cím ében hangsúlyosan jelzett —vezérfo nal egyesíti, hogy a keresztény egzisztencia belső igényből fa kadóan törekszik arra, hogy a hitvallás gesztusától eljusson a hit teológiai megalapozásáig. A teológiai episztem ológia átgondolásának m ai aktuali tását jelzi a Nemzetközi Teológiai Bizottság 2012-ben m eg jelent A teológia ma: távlatok, alapelvek és kritériumok cím ű do kum entum a.1 A
szöveg hátterében fellelhető a teológiai
ismeretelmélet történetének egész kincsestára, így Newm an nek a hívőben m űködő „helyes következtetési érzék” (illative sense) Szentlélek által felébresztett képességéről szóló tanítá sa is, amely a patrisztikus szerzők szellemi érzékelésről (oculi cordis) szóló —a hitbeli bizonyosság tárgyalása szem pontjából alapvető — m eglátásainak újrafelfedezésére szólít fel. A sko lasztikus korban tudom ányossá szerveződő teológia a hit dol gaiban szükséges tájékozódás és a racionalitást m eghaladó
1 N em ze tk ö z i T e o ló g ia i B iz o t t s á g : A teológia ma: távlatok alapelvek és kri tériumok, Római Dokumentumok 38., Szent István Társulat, Budapest, 2013.
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
b iz onyosság megszerzésének képességét a természeti azonossá gon alapuló m egism erés (connaturalitas) arisztotelészi eredetű, ám új összefüggésben a Szentlélek működésével kapcsolatos, isteni dolgok megismerésére utaló fogalm ával kapcsolta ösz sze. A dokum entum ban kifejtett tárgyalásm ód közvetlen előz ményét M elchior Cano X V I. században kidolgozott, egészen a közelm últig m eghatározó loci theologici-elmélete jelenti, amely a hitérzék (sensus fidei fidelium) fogalm ával és az egyházi te kintély különböző m egnyilvánulási m ódjaival köti össze a b i zonyosságra jutással kapcsolatos kérdéseket. A Nem zetközi Teológiai Bizottság dokum entum a az idekapcsolódó hagyo m ányanyag integrálására és a tém akör - II. Vatikáni Zsinat által körvonalazott, katolikus identitásnak m egfelelő — új ratárgyalására tesz javaslatot. A dokum entum azonban nem tekinti feladatának a felvetett kérdések tágabb történeti össze függéseinek kibontását és rendszerezését, amely űr részleges kitöltésére —m agyar nyelven —ez az önállóan is olvasható kö tet vállalkozik. Jelen szöveggyűjtemény alapötletét és szerke zeti elrendezését ebből a - Szentszék által jóváhagyott - „sta tútum ból” vettük. A Nemzetközi Teológiai Bizottság úgy határozza meg a teo lógiát, m int annak a hitnek az értelmi reflexióját, amely hit vá lasz Isten Igéjének az Egyház által szakramentálisan közvetí tett jelenlétére. A dokumentum első része a Dei Verbum zsinati konstitúció kinyilatkoztatás-teológiáját foglalja össze a teológi ai m unka szempontjából. Ehhez a témakörhöz csatlakozik szö veggyűjteményünk első része, amely a kinyilatkoztatás „tárgyi tartalm ára” utaló hitletétemény-fogalom (depositum fidei) II. Va tikáni Zsinatnak megfelelő bemutatását tűzi ki célul, kitérve a hitletétemény összetettségét és egységét képviselő „igazságok hi erarchiája” és „hitszabály” tém ákra is. Végül a hitletétemény „rá találási helyeit” tekintjük át. A vezérfonalul szolgáló bizottsági
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
dokumentum m ásodik része, a hitletéteményre reflektáló, az analitikus gondolkodás szempontjából fontos, hat „rátalálási hely” természetéről és használatáról ad alapvető eligazítást, jól meghatározott sorrendben. Ezt pontról pontra követi a jelen kö tet második része. Először a bibliai hermeneutika kérdései és a hagyomány fundam entális teológiája kapnak kiemelt figyelmet, m int a hitletétemény elsődleges tanúsító fórum ai. Folytatólago san a hívők hitérzékéről, a Tanítóhivatal természetéről, a teoló gia mai kontextusban szükséges meghatározásáról, és az „idők jelei” kérdéskörről szóló tanulmányok következnek, amelyeket az üdvtörténeti szemlélet és az egyháztani keret hoz közös ne vezőre. Végül, a bizottsági dokumentum harm adik része a teo lógiai m unka sajátosan m ai kontextusához fűz megjegyzéseket. Szöveggyűjteményünk ehhez a témakörhöz az „igazság” bibliai és filozófiai fogalma közötti kontraszt és komplementaritás be mutatásával, a tapasztalat mint teológiai kategória tárgyalásá val, valam int a relativista tendenciák és a legitim teológiai plu ralizmus kiértékelésével csatlakozik. A teológiai episztemológia így összegyűjtött és összefüggéseiben elemzett szempontjai ki egyensúlyozott összképet adnak a hitigazságokról szerezhető bizonyosság egyéni és egyházi-közösségi támpontjairól. A m a gyar szöveggyűjtemény történeti távlattal, rendszerező tárgya lással egészíti ki a bizottsági dokumentum által adott gondolati vázlatot; m íg a bizottsági dokumentum „statútumok” m űfajá ban rögzíti teológusok egy reprezentatív csoportjának konszen zusát, azon episztemológiaí diskurzus legfontosabb pontjairól, amelybe A hitvallástól a teológiai megalapozásig címet viselő kötet vezeti be az olvasót. Így, bár a két szöveg külön-külön önálló egé szet alkot, figyelemre méltó m ódon meg is világítják egymást. A kötetben található tanulm ányok szerzői között m inden nagyobb nyelvterület képviselteti magát. Ezeket a teológuso kat az köti össze, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordu
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
lóján m indannyian kurzusokat vezettek a Pápai Gergely Egye tem en. Ennek a közös oktatói m unkának tudható be, hogy az árnyalatnyi különbségeken túl — a különböző teológiai ta nulm ányok koherens egészet alkotnak, és a II. Vatikáni Z si natra épülő katolikus identitás világos képét rajzolják meg. A szerzők az előfordulás sorrendjében: Jared W icks SJ, W illiam Henn O FM C ap, Prosper Grech O SA , H erm ann J. Pottmeyer, Salvador Pié-Ninot, Francis A . Sullivan SJ, Rino Fisichella, M ax Seckler, Ignace de la Potterie SJ (+2003), Gerald O’Collins SJ, René Latourelle SJ. Közülük Rino Fisichella és René Latou relle voltak az eredeti, fundam entális teológia egész tem ati káját lefedő kötet társszerkesztőí. Az eredeti kiadás óta eltelt két évtizedben a Dizionario angol és spanyol nyelvű fordítása is napvilágot látott, szerzői közül többen felelős szentszéki hiva talokba kerültek; püspökök, bíborosok lettek. A Sapientia Szerzetesi Hittudom ányi Főiskola Fundam en tális Teológia Tanszékének Sensus Fidei Fidelium sorozatában, harm adik kötetként jelenik m eg ez a szöveggyűjtemény. M ivel m agyar nyelven ez a kötet m u tatja be a legtágasabb horizonton a teológiai episztem ológia tém áit, érdemes röviden kitérnünk arra is, hogy a sorozat előző két kötete hogyan illeszkedik az itt bem utatott diskurzusba. Richard Gaillardetz A katolikus teoló gia megalapozása cím ű m unkája tankönyvi bevezetést nyújt a teológiai ismeretelmélettel először találkozó olvasóknak, ám didaktikus és terjedelmi okokból csak a legfontosabb fogal m akra és összefüggésekre szorítkozik. Ugyanezen körülm é nyek az egyes kérdések alaposabb, történeti kifejtésre sem ad tak lehetőséget Gaillardetz-nek. Jelen kötetünk m egalapozza és továbbviszi a Gaillardetz-könyv tem atikájának kidolgozá sát, a tárgyalás történeti mélységének és rendszerező szem pontjának kiterjesztésével. Bár a teológiai episztem ológia m a napság szükséges újratárgyalása még kiforratlan területnek
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
szám ít, mégis figyelemre méltó összhang van az itt szerep lő tanulm ányok szemléletm ódja és Gaillardetz könyvének lá tásm ódja között, am it a bőséges, közös szakirodalm i utalások is alátám asztanak. A sorozat m ásodik köteteként jelent meg Bernhard Welte Mit jelent hinni? címet viselő m unkája, amely szintén fontos hozzájárulás a teológiai episztem ológia össz képének m egrajzolásához. Szöveggyűjtem ényünk h itletéte m ényről szóló fejezeteit Welte tanulm ánya —a hit tartalm i ele m einek (fides quae) szem pontja mellett — a hitaktus (fides qua) szem pontjának vallásfilozófiai elemzésével egészíti ki. A soro zat és a jelen kötet szerkesztésében érvényesített irányelvekről a bibliográfiát is tartalm azó függelék alapján tájékozódhat az olvasó. A szöveggyűjteményben szereplő tanulm ányok a rész leteiben tovább bővíthető, de az összképet illetően teljességre törekvő áttekintését adják a teológiai megism erés folyam atá nak, tám pontjainak, a hitben megszerezhető bizonyosság for rásainak. A kételkedés és a bizonyosság dichotómiája —különösen Re né Descartes és Ludwig Wittgenstein m unkássága nyomán —az újkori filozófiai gondolkodás egyik fő témájává vált. A m egvál tozott kulturális közegben a keresztény hit tartalmai a pusztán racionális eszközökkel bizonyíthatatlan, egy konkrét történelmi hagyomány belső tekintélye alapján egyetemes igazságigénnyel fellépő állítások „gyanús” kategóriájába kerültek. A valláskriti kaként jelentkező racionalizm us ugyanakkor nem küzdött meg becsületesen azzal a — keresztény hagyományban mélyen gyö kerező —szemlélettel, mely szerint az ember kognitív tevékeny sége, és ezen belül a szellemi érzékelés —a megismerés egy b i zonyos szintjén —, m ár el nem hanyagolható m ódon függ az episztemológiai alany lelki-szellemi állapotától. A szellemi megismerés mozzanatainál a hitben átélhető megtisztulás és megvilágosodás — Szentlélek hatása alatt valósággá váló —
Szerkesztői előszó a szöveggyűjteményhez
sözetevői egymásra épülnek, és így vezetnek a lelki tapasztalás ki finomultabb formáihoz, illetve a hiteles megismerést kísérő b i zonyosság megszilárdulásához. A teológiai episztemológía szá m ára nagyon fontos ennek az —egyházatyák szám ára jól ismert — árnyalt, kognitív antropológiának az újrafelfedezése, ami le hetővé teszi a megismerő képesség elvont gondolkodást megha ladó összetettségének a tudatosítását. Szent Pál apostol így ad távlatot az ember lelki életének növekedésével párhuzam os, szí nelátásig vezető, spirituális útjának: „M a még csak tükörben, hom ályosan látunk, akkor m ajd színről színre. M ost még csak töredékes a tudásom, akkor m ajd úgy ismerek mindent, ahogy m ost engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három , de közülük a legnagyobb a szeretet.” (1Kor 13,12- 13) Ehhez a keresztény úton járáshoz nyújt üdvtörténeti helyzet- és önismeretet a teológiai episztemológía ismeretanya ga, amelyet e kötetben tisztelettel és szeretettel nyújtunk át a m a gyar olvasóknak.
Bagyinszki Á goston O FM Fundam entális Teológia Tanszék Sapientia Szerzetesi Hittudom ányi Főiskola
15
A L’Harmattan Kiadó kötetei megrendelhetők, illetve kedvezménnyel megvásárolhatók: L’H arm attan Könyvesbolt 1053 Budapest, Kossuth L. u. 14 -16 . Tel.: (1) 267-5979 h arm attan@ harm attan.hu; www.harmattan.hu Felelős kiadó: Gyenes Á dám , Várnai Jakab O FM Tipográfia és borító: Takács Zita N yom dai m unkálatok: Robinco Kft. Felelős vezető: Kecskeméthy Péter
ISB N 978-963-236-782-8 IS S N 2063-0859
SENSUS FIDEI FIDELIUM - „A HÍVŐK HITÉRZÉKE”
„Fontos helyesen értelmezni a sensus fidei vagy a sensus fidelium term észetét és elhelyezését. A sensus fidelium alatt nem egyszerűen egy adott korban vagy kultúrában m egvalósuló többségi vé leményt kell érteni, nem is csak egy m ásodlagos m egerősítést jelent arra vonatkozóan, am it a Taní tóhivatal már előbb tanított. A sensus fidelium Is ten népének sensus fidei-je a maga teljességében, Isten Igéjének engedelm eskedve és a hit útjain a pásztoraitól vezérelve. A sensus fidelium így az Is ten népében - am ely m egkapja, megérti és m eg éli Isten Igéjét az Egyházban - mélyen m eggyöke rezett hit iránti érzék." (A Nemzetközi Teológia Bizottság 2013-ban kiadott „Teológia m a " cím ű dokum entum ából)