A hazai atomenergia jövője, szerepe az ellátásbiztonságban és az egyoldalú függőség korlátozásában Süli János vezérigazgató-helyettes
Paksi Atomerőmű Zrt. MET Energia Fórum, 2011
Balatonalmádi, 2011. 06.08.
Tények a paksi atomerőműről
Az 1982-87 között üzembe helyezett 4 blokk nagy megbízhatósággal, biztonságos üzemvitellel állítja elő a tiszta, olcsó, környezetkímélő villamos energiát. A biztonságot folyamatos fejlesztések, biztonságnövelő intézkedések, az öregedő berendezések kiváltását célzó rekonstrukciók garantálják. Korszerűsítés eredményeképpen a blokkok teljesítménye fokozatosan 500 MW-ra növekedett. A jelenlegi műszaki állapot és a tervezett felújítási, szintentartó intézkedések a 30 évre tervezett üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítását teszik lehetővé. Az MVM csoport jövőképében új atomerőművi kapacitás szerepel.
2
Országos adatok
3
A Paksi Atomerőmű Zrt. villamosenergia-termelése
Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta 358 TWh villamos energiát termelt az erőmű 4
Biztonságnövelő intézkedések (BNI) 1991-1994 AGNES jelentés (valószínűség alapú biztonság értékelés)
1996-2002 Biztonságnövelő intézkedések (BNI) • Üzemzavarok és balesetek kezelésének javítása • • • • • •
Biztonsági rendszerek megbízhatóságának növelése Berendezések igénybevételének csökkentése Üzemeltetői személyzet támogatása Konténment felülvizsgálata 4% 2% Földrengésállóság javítása 6% Tűzbiztonság növelés
Reaktor Védelmi Rendszer Földrengésvédelem
3%
28%
Magas pH üzemmód PTR
1995-1999 IBF
21%
PRISE
Időszakos Biztonsági Felülvizsgálatok
Blokkszámítógép csere Egyéb BNI
1998 - 2007- 2010 VBJ-IBJ 36%
(Végleges és Időszakos Biztonsági Jelentés)
1996-2002 között összesen 60 Mrd Ft
5
Biztonságnövelő program Berendezések igénybevételének csökkentése (például a reaktortartály nyomás alatti hő ütés kockázatának mérséklése); Biztonsági berendezések megbízhatóságának növelése (villamos betáplálás, tűzbiztonság, védelmek diverzitása, a gőzfejlesztők vészhelyzeti tápvíz ellátása); Tranziens-kezelés javítása (GF kollektor törés kezelése, mesterséges feszmentesítés megszüntetése); Földrengés állóság növelése; Operátort támogató eszközök és eljárások, az operátori megbízhatóság növelése; Felkészülés a tervezésin túli üzemzavarokra. 6
Reaktortartály CFX modellezése BME NTI
Földrengésállóság növelése, beépített megerősítések
Minősítés és megerősítés
A beépített mennyiség
A primerkör csővezetékei és berendezései
250 megerősítés
A főépületi csarnokok (reaktor, turbina) megerősítése
1360 t acélszerkezet
Tartószerkezetek a reaktorépületben
300 t acélszerkezet
A primerkör más csővezetékei és berendezései
760 megerősítés
Biztonsági osztályba sorolt csővezetékek és berendezések a szekunder körben és a turbina csarnoki acél tartószerkezetek megerősítése
160 t acélszerkezet 1500 megerősítés
7
Hidrogén rekombinátorok Passzív katalitikus hidrogén rekombinátorok beépítése blokkonként 30 beépítési helyre Kivitelezés az 1. blokkon Kivitelezés a 2., 4. és 3. blokkon
8
2011. március-április 2011. évi főjavítások alatt
CÉLZOTT BIZTONSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (CBF)
A teljesítménynövelés eredményei Összesen 134 MW új termelő kapacitás létesült A program megvalósítása Árbevétel növekmény Fajlagos beruházási költség
4,1 Mrd Ft ≈ 12 Mrd Ft/év 30,6 MFt/MW
4. blokk
3. blokk
2. blokk
1. blokk
500 МW
500 МW
500 МW
500 МW
2006. 09. 26.
2009. 11. 13.
2008. 12. 05.
2007. 07. 19.
Nem eredményez szén-dioxid kibocsátást Nem fogyasztja az EU által az országnak kiosztott szén-dioxid kvótát Ötöde bármilyen más technológiára alapozott beruházás ráfordításainál 10
Üzemidő-hosszabbítás (ÜH) blokk indítása
30 éves üzemidő
50 éves üzemidő (ÜH)
1.blokk
1982. december 14.
2012
2032
2.blokk
1984. augusztus 26.
2014
2034
3.blokk
1986. szeptember 15.
2016
2036
4.blokk
1987. augusztus 9.
2017
2037
Az OAH NBI 2009-ben értékelte az ÜH Programot és elrendelte végrehajtását. 1. blokki engedélykérelem beadása 2011 végén. OAH NBI – Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság EKT – Előzetes Környezeti Hatástanulmány RKHT – Részletes Környezeti Hatástanulmány 11
Várható hazai igények
6-7000 MW
vagy 120 % 2 % ,5 1 MW/év
Forrás: Stróbl Alajos
12
Ellátásbiztonság Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartásához és javításához szükséges: a kiegyensúlyozott energiaforrás-struktúra energiahordozó import diverzifikáció stratégiai energiahordozó készlet Az atomerőmű az ellátásbiztonságot javítja: az üzemanyag nem a világ krízisrégióiból szerezhető be az üzemanyag jól tartalékolható (több éves készlet raktározható) termelési költsége nem érzékeny az üzemanyag árára rendelkezésre-állása magas (85%-93%)
Teljesítmény-kihasználási tényezők* alakulása
*A teljesítmény-kihasználási tényező az adott évben ténylegesen megtermelt és az elméletileg maximálisan megtermelhető villamos energia arányát mutatja. Akkor lehetne 100%, ha az adott blokk az év 365 napjának minden órájában, vagyis 8760 órában maximális teljesítményen üzemelne. 14
A nukleáris üzemanyag Egy 1000 MW-os erőmű tüzelőanyag felhasználása [tonna/év]
A nukleáris üzemanyag – nagy energiasűrűségű – könnyen szállítható, raktározható – a termelési költségek kis hányada
Uránium lelőhelyek – az urán földrajzilag elterjedt
Kitermelő és feldolgozó országok – kis geopolitikai kockázatú térségek – a meglévő blokkokra az orosz fél az üzemidő végéig szállítási kötelezettséget vállalt.
Transzport útvonalak – friss üzemanyagnál alig van jelentősége – biztosítani kell a fizikai védelmet – tranzit engedélyek szükségesek 15
Kiégett üzemanyag tárolása
Az épület kialakítása biztosítja, hogy minden körülmények között legyen megfelelő hűtés 50 évig tárolás a KKÁT-ban, majd átkerül a nagy aktivitású tárolóba 2017-ig összesen 25 kamra megépítésével számolunk, azonban az ÜH igényeire lehetőség van a tároló 33 kamrás kiépítésére 16
Kis- és közepes aktivitású hulladék végleges elhelyezés Püspökszilágy erőművi hulladék:
Bátaapáti tervezett kapacitás: 2008 II. félév: 2010:
1976-tól üzemel 1983-1988: 854 m3 1992-1996: 1580 m3 1997- atomerőművi átmeneti tárolás 2×20 000 m3 3000 hordó a felszíni technológiai épületben első négy tároló vágat építési és környezetvédelmi engedély kiadva felszíni létesítmények elkészültek
17
Atomerőművel a légkör védelméért Erőmű típusok összehasonlítása 1000 MW teljesítmény, kihasználtság 6600 óra/év (75%) (tonna) Szén
Lignit
Olaj
Földgáz
Atom
Tüzelőanyag
2 000 000
7 600 000
1 289 768
920 000
20
O2 felhasználás
3 800 000
4 800 000
3 270 047
1 600 000
0
CO2 kibocsátás
5 200 000
6 600 000
4 496 314
2 200 000
0
SO2 kibocsátás
3 800
4 300
3 134
1 200
0
NOx kibocsátás
3 800
4 300
3 134
3 500
0
600
640
470
200
0
150 000
950 000
2 000
0
100-200
Por kibocsátás Hamu, hulladék
Forrás: Eurelectric: Efficiency in electric generation
A paksi blokkok (2000 MW) üzeme által közel annyi oxigént takarítunk meg, mint amennyit az összes magyarországi erdő termel egy év alatt. Ez nagyjából az ország egész lakossága által az egész év folyamán belélegzett oxigén mennyiségét jelenti.
Az atomerőmű bővítése
A villamosenergia-rendszer igényli Karbon-mentes technológia A műszaki-tudományos háttér, az üzemeltetői tudás rendelkezésre áll Nagyszabású projekt, mely motiválja a gazdaságot és a szakmai és műszaki-tudományos fejlődést A létesítés munkalehetőséget biztosít a beszállító, szolgáltató és építőipari cégeknek 19
A bővítés előkészítése Tevékenységi területek
A Lévai Projekt eredményei
Finanszírozási háttér előkészítése Projekttársaság előkészítése Szállítói tender előkészítése
A végrehajtás módjára vonatkozó koncepció elkészült
Műszaki, elemzési feladatok
Projekttársaság előkészítése
Engedélyezési feladatok
Szállítói tender előkészítése
Jogi feladatok Társadalmi elfogadás Társadalmi-gazdasági kapcsolatok
Engedélyezési feladatok előkészítése • Telephely-engedély • Környezetvédelmi engedély Vállalkozói klaszter előkészítése Munkaerő-igény felmérése A lakosság folyamatos tájékoztatása
20
A bővítésben érintettek köre Iparági – országos tervező és kutatóintézetek beruházó-, építő-, szerelő vállalatok berendezésgyártók, egyéb beszállítók minőségfelügyelet, hatóságok üzemeltetők, karbantartók
Térség – régió térség- és településfejlesztés vállalkozások, szolgáltatások oktatási, kulturális, eü. intézmények munkaerő, szakemberállomány
Oktatás, szakképzés szakképző intézmények felnőtt képzők egyetemek, főiskolák 21
A Paksi Atomerőmű Zrt. stratégiája
Jövőképünk: a paksi atomerőművet a lehető
Nukleá Nukleáris biztonsá biztonság
Társadalmi felelő felelőssé sségvá gvállalá llalás
legbiztonságosabban, leggazdaságosabban üzemeltessük, és ésszerűen legtovább üzemben tartsuk. Biztonsá Biztonságos villamos energia termelé termelés
Környezeti hatá hatás Eredmé Eredményes gazdá gazdálkodá lkodás
22
Megbí Megbízható zhatóság
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 23
