A Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakgimnázium
ÉVKÖNYVE
2015 – 2016
Kiadja a Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakgimnázium
Felelős kiadó: Pappné Dr. Forgács Edit PhD. igazgató Szerkesztette: Tóth Attiláné Deák Andrea Pölös - Marton Zsófia Orsolya Valentin József Nyelvtani korrektor: Pölös - Marton Zsófia Orsolya Nyomdai előkészítés: Valentin József
2017. február
Tartalom Előszó .......................................................................................................... 7 A 2015/2016-os tanév programjai ............................................................. 9 Tudományos Diákkör ................................................................................ 10 A mese szerepe a gyermek lelki fejlődésében ............................................... 11 A játék szerepe a gyermek személyiségfejlődésében ................................... 15 TDK spanyolos szemmel.................................................................................. 22 Ángel Sanz Briz és a Bajza ............................................................................... 23 Ángel Sanz Briz- TDK argentin szemmel ......................................................... 25
Diáktoll ...................................................................................................... 28 Értekezés a 21. századi egyenlőtlenségről ..................................................... 28 Wass Albert emlékezete ................................................................................. 31 Éva 3 napja az Édenben .................................................................................. 40 Mario Benedetti: Si me ves triste című verse a Bajzazzo-kon....................... 45 Mario Benedetti : Ha szomorúnak látsz ......................................................... 45
Beszámolók ............................................................................................... 46 A gólyatábor .................................................................................................... 46 Előadás az e-bookról ....................................................................................... 47 Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk .................................................. 48 Gólyák hete a Bajzában!.................................................................................. 49 Gólyanap a Bajzában ....................................................................................... 50 Suli-múlt ........................................................................................................... 53 Szülőföldem – vers- és prózamondó verseny ................................................ 54 Fizikusok ........................................................................................................... 57 Kirándulás a Budai Várnegyedben.................................................................. 58 Spanyolország 2016. ....................................................................................... 62
Alapítványi bál a kastélyban............................................................................ 66 „Mit ránk hagytak a századok…” – „Hol vannak a katonák, kik harcoltak sok éven át”............................................................................................................ 68 A Bajza nagykövetei......................................................................................... 75 A XXIII. Országos spanyol nyelvű vers- és prózamondó verseny .................. 77 Országos első helyezett lettem! ..................................................................... 77 Langwest verseny ............................................................................................ 79 Talent 2016. március 10.................................................................................. 80 Emléktábla avatás............................................................................................ 81 Protokoll verseny............................................................................................. 82 Történelem faktos kirándulás Budapestre a 11.-es csoporttal ..................... 83 Humán tagozatos kirándulás Budapesten ..................................................... 84 Parlamenti látogatás ....................................................................................... 85 Kitzingeni beszámoló....................................................................................... 86 Kitzingeni diákcsere 2015/2016 ..................................................................... 87 Malmöi kirándulás ........................................................................................... 89 Humán tagozatos kirándulás etyeken ............................................................ 90 Francia Riviera ................................................................................................. 91 Madridban jártam, blanco-vá váltam… .......................................................... 94 Játékos nyelvi vetélkedő a magyar nyelv hetén a Bajzában.......................... 97 Matematika versenyek.................................................................................... 99
Versenyeredmények............................................................................... 100 Nyelvvizsgák................................................................................................... 100 Versenyeredmények – országos eredmények ............................................. 102 Versenyeredmények – megyei ..................................................................... 104 Versenyeredmények – területi, városi szint ................................................ 105
Büszkeségeink, díjazottak....................................................................... 110
Tanár- és diákportrék .................................................................................... 117 Amerikai cserediák a Bajzában ..................................................................... 120 Francesca Fadigati- argentín cserediákunk .................................................. 123
Ballagási beszéd ...................................................................................... 125 Búcsúzás egy kollégától .......................................................................... 127 Statisztika ................................................................................................ 131 Munkatársaink ........................................................................................ 134 Osztályaink .............................................................................................. 138 2016 / 2017 –es tanévre felvételt nyert tanulók .................................. 154 Iskolánk szervezetei ................................................................................ 156 Képek iskolánk életéből .......................................................................... 157 XÅÄ°~ÉÄwtÄ ................................................................................................... 173
Előszó Tisztelt Olvasó! Az egyre sokasodó visszaemlékezések, naplók, évkönyvek igazolják, hogy ma is fontos a múltbéli események, emlékek írásos-képi megörökítése. Valószínűen azért akarjuk a múltat idézni, mert felismertük, hogy már a tegnapból okulni lehet; s azért is, mert félő, hogy a felejtés révén értékeink elenyészhetnek. Ezen gondolatok mentén iskolánk is évről-évre megjelenteti évkönyvét. A 2015/ 2016-os tanév legfontosabb eseményeit bemutató kötetet Tóth Attiláné Deák Andrea nevelési intézményvezető-helyettes asszony gondolataival ajánlom mindenki számára sok szeretettel. Pappné Dr. Forgács Edit PhD. intézményvezető
Minden ember életében akadnak olyan időszakok, amikor számvetést készít. Átgondolja egy eltelt év, évtized, esetleg egy emberöltő eseményeit. Korunk digitalizált valósága mellett újra és újra felüti a fejét az igény a hétköznapi és a rendkívüli események megörökítésére egyaránt. Ma írjuk azt a múltat, amire később velünk együtt emlékeznek majd gyermekeink, unokáink és dédunokáink. Furcsa ez a kettős világ, hiszen a közösségi oldalakon mindent dokumentálunk: hol járunk, mivel foglalatoskodunk, mit eszünk, milyen eseményre készülünk. Miért ne élhetne egymás mellett ez a világhálót beszőtt és a kézzel fogható történelem?
7
Múltmentési akciót hívtunk életre, papírra vetettük azokat az iskolánk életét befolyásoló eseményeket, melyek számunkra egykor történelem lesznek. Évkönyvünk témakörei jelenlegi életünkben, tevékenységünkben gyökereznek, de példaként vagy okulásként szolgálhatnak a jövő nemzedékének. Kedves Olvasó! Kívánom, hogy azzal a szeretettel és lelkesedéssel olvasd ezt a könyvet, ahogyan azt mi, pedagógusok és diákok készítettük! Éld át velünk újra jeles eseményeinket és nem utolsósorban: szórakozz nagyon jól! Tóth Attiláné Deák Andrea intézményvezető-helyettes
8
A 2015/2016-os tanév programjai Szeptember:
Diákpolgármester választás A magyar népmese napja
Október:
Megemlékezés az aradi vértanúkról Megemlékezés Balassi Bálintról Megemlékezés az 1956-os forradalomról Elsősök hete
November:
Szalagavató Szavalóverseny Alapítványi bál
December:
Nyelvek hete Matematika verseny
Január:
Tagozatos vizsgák Magyar Kultúra Napja Megemlékezés Bajza Józsefről
Február:
Megemlékezés a Kommunista dikatatúra áldozatairól
9
Március:
Megemlékezés az 1848-as forradalomról Projekt napok
Április:
Geoszféra vetélkedő Költészet napja Holocaust megemlékezés Búcsúműsorok Ballagás
Május:
Érettségi vizsgák Pedagógusnap
Június:
Nemzeti összetartozás napja Tanévzáró
Tudományos Diákkör A Tudományos Diákkör hagyománya az idei tanévben is helyet kapott intézményünkben, mégpedig a Tavaszi projekthét keretein belül. Az előző tanévhez hasonlóan a diákok szaktanáraik segítségével készültek fel az előre meghatározott témakörben, ami jelen esetben „Az ember megmentése” címet kapta. A tavaszi szünet előtti napokban a 22-es teremben lehetett meghallgatni a több, mint fél éves munka során kialakult előadásokat: az első napon a humán tárgyaké volt a főszerep, a második napon az idegen nyelvi előadások zajlottak, míg az utolsó napon a reál tárgyak képviseltették magukat. Ezt megelőzően iskolánk két diákja vett részt az egri EKTF által szervezett „Tudományról DIÁKOKNAK – Kíváncsiságból” c. TDK pályázaton 2016 februárjában. Dolgozataikat szakmai zsűri előtt kellett ismertetniük, amely alkalmából mindketten harmadik helyen 10
végeztek. A következő oldalakon előbb Zödös Rebeka és Orbán Flóra pályamunkáit olvashatjuk, majd a tavaszi TDK napok legjobb előadásaiból egy válogatást.
A mese szerepe a gyermek lelki fejlődésében Az ember élete első éveiben tanul a legtöbbet, és ebben a természetes folyamatban a mese szerepe felbecsülhetetlen. Hatása van a gyermek képzelőerejének kialakulására. Véleményem szerint a kisgyermekeknek fontos a szellemi, mentális és érzelmi fejlődésük szempontjából, hogy minden este olvassanak nekik a szüleik lefekvés előtt, és együtt töltsenek egy kis időt. Dolgozatom témaválasztására az késztetett, hogy megismerkedjek a mese jótékony hatásaival, amit majd később fel is tudok használni, mivel pedagógiai pályára készülök. Több időt eltöltöttem már a közösségi munka jóvoltából óvodában, valamint 2015-ben nyáron és az őszi szünetben animátorként dolgoztam Mátraházán, az Ózon Hotelben. A gyerekektől kapott tapasztalataimat, megfigyeléseimet felhasználva írtam ezt a dolgozatot. Azok a gyerekek, akiknek sokszor olvastak otthon, hamar megértik, hogy a nyomtatott szövegek mennyi jelentést hordoznak, és így viszonylag könnyen tanulnak meg olvasni, amikor az iskolába kerülnek. A mese egy epikai műfaj, amelynek eredete a mondákon és legendákon keresztül az írásbeliség előtti időkre nyúlik vissza. A mese sokrétű, gazdag műalkotás. A műfaji sokszínűségre tökéletes példa a mese, hiszen rengeteg változata van. Szerzője szerint lehet népmesénk (például: A három dió), műmesénk (például: Andersen, Grimm meséi). A témáik is változatosak, egy részük történelmi eseményekhez fűződik, így a mondákkal rokoníthatók (például: Mátyás királyhoz fűződő meséink), és külön csoportok keletkeznek a mai televíziós mesék sorában is (például rajzfilmek, mint aTom és Jerry) vagy a számítógépes technikával készített mesék közt is, mint az Ali babáról készített játék. Eltérő korosztálynak is szólhatnak, vannak gyermekés felnőttmesék is. Én most csak a kisgyermekeknek szánt mesékkel foglalkozom. Rengeteg üzenete van a meséknek, amiket a szülő segítségével tud megérteni a gyermek. Az üzenetet azonban nem direkten fogalmazzák meg, hanem képek segítségével. A szimbólumok felfedezéséhez is szükséges egy felnőtt segítsége, például mit jelent a felbukkanó sárkány, vagy a tulipánná változó fiú, de érdekes a visszatérő motívumok sora is, pl. a gyakran megjelenő hármas, hetes szám, a legkisebb fiú. Mély nyomot hagy a gyermekben, ha először a szüleitől, közeli hozzátartozóitól hallja a meséket. Kedvező hatású, ha a gyerek választja ki a mesét, de ellenőrizni kell, hogy a korának megfelelő-e. Akiknek rendszeresen olvasnak, sokkal kreatívabban, élénkebb 11
fantáziával rendelkeznek, mint azok, akik nem részesültek ilyen élményben. Sokan azon vitatkoznak, hogy szabad-e olvasni a gyerekeknek, hiszen a mesék brutálisak, kegyetlenek, félreérthetőek, mint például a Grimm-mesék (Az ördög három kérdése, Az élet vize, a Hófehérke), vagy éppen az Andersen-mesék (A fenyőfa). A mesék a feszültségoldás eszközei lehetnek. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a mesékben megjelenő boszorkányok, sárkányok, ördögök félelmet kelthetnek a gyermekben, különösen az érzékenyebb lelkűek számára. Azonban ezek a karakterek lehetőséget adnak, hogy a nehezen meghatározható érzéseket kifejtsék, és azokat a szüleikkel megvitassák. A mese a lelki fejlődés állomásait jeleníti meg, nagy erejű szimbolikus képekben. A lélek fejlődésében a félelem és szorongás is részt vesz, hozzátartozik az is, hogy a szereplők hogyan jutnak túl a nehézségeken, és milyen módon jutnak magasabb szintre. A tudattalan nyelvén szól, segít megfogalmazni mindazt, amit a gyerek nem mer, vagy nem bír elmondani a szüleinek. Fontos az is, hogy a szereplő miként tanul hibáiból. Megtanítja, hogy az élet tele van nehézségekkel, akadályokkal, de ezeken az akadályokon még a legkisebbek is túl tudnak jutni. A mesékben olyan szélsőséges jellemek fordulnak elő, mint például a jó vagy a rossz. A gyermek később találkozik a meséből megismert fogalmakkal, például szegénység, gazdagság, harag, öröm, jóság gonoszság, igazságtalanság, okosság. Fel tudja ismerni a negatív szereplőket, szimpatizálni tud a jókkal. Így segíti tájékozódását, boldogulását az életben. A mese szórakoztat és nevel. A gyermek átéli a veszélyt, de az örömöt is a veszély leküzdésével, mert a mese hallgatásakor ő is ennek részesévé válik. Miért szükséges a mese? Lázár Ervin így fogalmazott egyik riportjában: „A gyermek és a neki mesélő szülő között olyan kapcsolat teremtődik, amely nélkül nem érdemes élni, és azt a szülőt, aki nem tudja, milyen fontos ez, rá kellene kényszeríteni arra, hogy meséljen a gyermekének.”. Ez az idézet arra utal, hogy nem a mese tartalma van az első helyen, hanem a szülő-gyermek kapcsolat, főleg ebben a világban. A szülő a mese kedvéért kilép a rohanó, gondokkal teli munkavilágból, s csak a gyerekre összpontosít. Az együtt olvasás segíti, hogy meglegyen a jó kapcsolat, és a későbbiekben a gyerek nyitottabb lesz a szülei felé, mint azok, akiknek nem olvastak, és nem kapták meg a személyességet. A testi közelség, az összebújó olvasás megteremti a biztonságot és a nyugalmat is, a feltétel nélküli bizalmat, szeretetet, ami hosszú távon javítja a szülőgyermek kapcsolatot, így a család megmaradásának eszköze is lehet. A szülők gyakran esnek abba a hibába, hogy amikor a gyerek már tud olvasni, hagyják, hogy teljesen egyedül olvasson, ilyenkor félreértelmezheti az olvasottakat. 12
Az írott meséket nem feltétlenül látják el sablonnal, előre gyártott képi elemmel, mint a tömegkommunikációs eszközök, például televízió, mozi, sorozat, bár az illusztráció a gyerekek számára készített könyvekben manapság szinte kötelező elem. A felolvasott mese esetében a saját fantáziavilágából formálja a képeket, míg a rajfilmekből, képes könyvekből már előre megformált elemeket kap. A távoli múltban játszódó mesék, melyek sokak szerint indulatosságot, agressziót tartalmaznak, nem olyan félelmetesek, mint a mai napi valóságot tükröző, vagy űrfantáziát közelbe hozó, hangeffektussal teli történetek. Viszont sokan azt hiszik, hogy a mai napi filmek károsan hatnak a gyerek fejlődésére. Ez nem mindig van így, hiszen nem csak negatív tartalmú mesék léteznek. A modern mesék is segítik a gyerekeket abban, hogy a mai nehézségeket le tudják küzdeni, megtanítják, hogy milyen az igazi szeretet, mennyire fontosak az emberi kapcsolatok. Észrevételeim szerint egyre több gyermek tapasztaltabb a rajzfilmek, televíziós sorozatok és számítógépes játékok világában. Erre a megfigyelésre egy „mini” kutatást is végeztem: egy vidéki és egy nagyvárosi óvodás korú gyermeket és szüleiket kérdeztem meg. Először egy nagyrédei gyermeket és anyukáját kérdeztem meg arról, hogy mennyit szokott a gyermeknek olvasni, illetve mennyi mesét szokott nézni. Az anyuka elmondása szerint a kisfiának már születése óta olvas meséket minden este, felváltva a férjével. Gyermekük 5 éves, okos és illedelmes. Óvodába jár, ahol az óvónők nagy figyelmet fordítanak a délutáni pihenés előtti meseolvasásra. Amikor azt kérdeztem, hogy mennyi és milyen meséket szokott nézni a televízióban, azt a választ kaptam, hogy a népmeséket részesítik előnyben, de ha valami olyan mese megy, ami korban illik hozzá, azt is megnézik együtt. Másodrészben egy budapesti kisfiút és anyukáját kérdeztem meg, aki óvónőként dolgozik az Ákombákom Óvodában, Budapesten. A kérdezett család gyermeke szintén nagyon okos kisfiú, aki már az óvodában megtanult olvasni, 6 évesen. Ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, mint a nagyrédei családnak, és hasonló választ is kaptam. „A kisfiam mindig is kérte, hogy olvassunk neki, de az elalvás előtti mesemondás kevés volt. Nem csak az ő korosztályának való meséket akarta hallani, hanem a történelemről, földrajzról is érdeklődött” – mondta el nekem az édesanya. A mesefilmeket illetően azt mondták, hogy szinte mindenféle mesét megnéznek együtt, és ha vége van, megbeszélik a történteket. Arra a következtetésre jutottam, hogy a városi életben első helyen van az, hogy a mai modern mesékkel megismerkedjenek, azokból tanuljanak, amíg vidéken fontosabb, 13
hogy a népmesékkel megismerkedjenek a gyerekek, megőrizzék hagyományaikat. Ez a feltevés további kutatást igényel. A népmese különös és összetett jelenség, közvetlen módon nem nevel. Szájról- szájra terjedtek, szinte szent szövegek voltak. Mesemondók tudták és adták tovább alapmotívumaikban változatlanul évezredek óta őrzött tudásukat. A magyar népmesekutatás, népmesegyűjtés kezdete a 18. század végére tehető. Udvarhelyi Szeles János, Virág Pál és Szilcz István feljegyzései arra engednek következtetni, hogy ebben a korszakban a népmese nemcsak a paraszti falvakban, hanem a nemesi környezetben is élt. A legelterjedtebb magyar népmese-gyűjtemények: Kriza János, Illyés Gyula, Benedek Elek, Ortutay Gyula. A leghíresebb rajzfilmsorozatunk a Magyar népmesék; Magyar mondák. A leírás, könyvben való megjelenés megszüntette a hivatásos mesemondók funkcióját. Átvette ezt a szerepet az otthoni, családi mesélés, de olyan jelenség is észlelhető, hogy ez is eltűnik, és a televízió, az internet ezt is eltünteti. Ez már súlyos tragédia, a családok bomlásához vezethet. A tudatos gyűjtést a Grimm-testvérek kezdték el német területen. Magyarországon a Grimm mesegyűjtemény 1848-ban jelent meg először. A több mint 250 kiadást megélt mesék közt olyan kedves történeteket találunk, mint a Csipkerózsika, a Holle anyó, a Brémai muzsikusok vagy A békakirály. „Egyszer volt, hol nem volt, az Üveghegyen innen, az Óperenciás tengeren túl…” ezekre a szavakra a gyermekek kilépnek a földi világból a mese világába. Emlékszem, kiskoromban mindig elképzeltem, vajon hogyan is nézhetnek ki az Üveghegyek, vagy hol túrhat a kurta farkú kismalac. Ilyenkor már nem számított semmi, csak az, amit az anyukám vagy az apukám olvasott. Ittam a szavaikat, minden egyes új mondat izgalommal járt, vajon mi fog történni a harmadik malackával, a kis királyfival, a boszorkány mit készül tenni Jancsival, és így tovább. Több mesét már kívülről tudtam, például Az egy gomba alatt című mesét, ugyanis az volt a kedvencem. Olvasni még nem bírtam, de egyszerre mondtam a pontos szöveget anyukámmal, közben pedig a képeket nézegettem, és a legkisebb részleteket elemeztem. Véleményem szerint a kisgyermekeknek fontos a szellemi, mentális és érzelmi fejlődés szempontjából, hogy minden este olvassanak nekik a szüleik és együtt töltsenek egy kis időt. A gyermek számára fontos a mese, de nem mindegy, hogy felolvassuk nekik, vagy leültetjük a televízió elé, hogy nézze a rajzfilmet esetleg egyedül, és így nincs kihez fordulnia a kérdéseivel. Ilyenkor olyat is láthat, amihez még nem elég idős, és ez a lelki világára is kihat. A meséknek rengeteg megtartó üzenete van, amiket még a gyermek 14
először lehet, nem is érthet, mivel még létezik számára a világ harmóniája. Felnőtt fejjel már tudjuk, hogy a világot nehéz a mesékben kifejeződő tökéletességben látni.
Felhasznált szakirodalom: http://www.tanszertar.hu/eken/2005_04/orosz.htm http://www.e-pakk.hu/mesepszichologia.htm http://kerikata.hu/publikaciok/text/ezerszin/ezersz06.htm http://lelkiegeszsegert.hu/meseszovegek/tan_noi.pdf http://pedagogiasubrosa.hu/pedagogia/molnar-v-jozsef-osforma-a-mese-es-a-jatek/ https://www.youtube.com/watch?v=fN5bm-xDLpo Zödös Rebeka, 11.C
A játék szerepe a gyermek személyiségfejlődésében Bizony, az emberek egyik legnagyobb problémája, feladata, öröme és felelőssége: a gyereknevelés. Mikor megláttam a témát a választhatók között, szinte azonnal tudtam, hogy erről kell írnom. Ugyanis már ezelőtt is volt – viszonylag határozott, nagyjából egyedi – véleményem, és természetesen tapasztalatom. Mint jó diák, nagy lelkesedéssel vetettem bele magam az ehhez kapcsolódó könyvek olvasgatásába és az internetes találatok böngészésébe. Bár nem láthattam magam külső szemlélőként, biztos vagyok benne, hogy jó móka lehetett végignézni, ahogy kitörő lelkesedésem értetlenséggé alakul. Az értetlenségem megrökönyödéssé. Megrökönyödésem döbbenetté, a döbbenetem pedig undorrá. „Micsoda? Ez a gyermeknevelés? Ez a játék?” Fennakadásom további kutatásokra sarkallt, és egyszer csak azt vettem észre, hogy a szüleimet és osztálytársaimat is újra meg újra a játékról kérdezgetem. Ha eddig nem lettem volna biztos benne, hogy ezt a témát kell választanom, ezúttal maximálisan megbizonyosodtam róla. 15
Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy mai világunk rendkívül teljesítménycentrikus. Mégis, hiába tudom ezt, amit néhány helyen olvastam, az előbb leírt reakciósorozatot váltotta ki belőlem. Mindent megteszünk, hogy gyermekünk a lehető legtökéletesebb nevelésben részesüljön, és hajlamosak vagyunk előre gondolkodni. Komoly logikai láncolatok alakulhatnak ki a szülőkben: Ha már most, óvodában járatom úszásra, az iskolában nem lesz vele gondja, nem úgy, mint a szomszéd fiának. Igen, megfontolandó, hogy a rajzszakkörre is bejuttassuk, ismét egy gonddal kevesebb lesz az iskolában. Még jó, hogy nagyvárosban élünk: mindenképpen a kéttannyelvű óvodába kell küldenünk Petikét. Igen, igen, abba az óvodába! Úgy hallottam, ott vették meg azokat a speciális fejlesztő játékokat. Tudtad, hogy ha minden nap tíz-tizenöt percet játszik azzal a párosítóssal, az elsős korában harminc százalékkal növeli majd az olvasási képességét?! Játsszon inkább fél órát! Tegye föl a kezét az, aki nem tartja az ilyesmit nevetségesnek! Hatalmas megkönnyebbülés volt, mikor a könyvespolcon ráakadtam Vekerdy Tamás Érzelmi biztonság című könyvére, melyben legjobb előadásai vannak lejegyezve. Miközben olvastam, azt éreztem: „Végre!” „A fejlesztett gyerek nem fejlődik.” Kell ennél frappánsabb mondat? A pszichológus hozzáállása óriási nyugalmat adott. Alátámasztott abban, hogy nem vagyok őrült, megnyugtatott, hogy akár egyenesem igazam is lehet. Mindazonáltal a továbbiakban nem Vekerdy véleményét fogom ismételgetni – távol álljon tőlem. Mert igenis, vannak dolgok, melyekben nem értünk egyet, de megint csak őt idézem: a normális kamasz kételkedik. És kritizál. Igen, én rendkívül kritikus vagyok, és igen: kételkedem. Remélem, ebből egyenesen következik, hogy normális vagyok. Bár a témában egy kis utánaolvasáson kívül laikus vagyok, mint már említettem, véleményem igenis van a dologról. Úgy ítélem meg, hogy nagyszerű gyermekkorom volt – és van, bár innentől kezdve inkább a kisgyermekkori fejlődésről beszélek majd. Elmondhatatlanul hálás vagyok. Engem ugyanis sosem neveltek. A fogalom szinte ismeretlen nálunk. Gyakran előfordul, hogy valamely ismerősünk kifejti a véleményét ehhez hasonló mondatokban: „Igen, Flóra sokkal ügyesebb az iskolában, mint ez meg az, és a viselkedésüket még csak egy mondatban sem lehet emlegetni! Hát bizony, a nevelés!” Ekkor én, a dicséretre próbálok a társadalmi normáknak megfelelően reagálni, 16
tiszteletteljesen lehajtom a fejem és mosolygok, de pár pillanat múlva apával egymásra vigyorgunk. Mert engem nem neveltek. Véleményem szerint az, hogy „nevelés”, butaság. A gyerek „fejlesztése” szintúgy. Mint ezt már kedvenc pszichológusom is megmondta: A gyereket nem kell fejleszteni. Ha a körülmények adottak, a gyerek fejlődik. Végül is az esszé címe személyiségfejlesztésében”.
sem az,
hogy
„A
játék
szerepe
a
gyermek
Mindenkinek igazat adok. Igen, a gyermek emlékezőtehetsége fejlődik, mikor ceruzával helyettesít játékában egy embert. Igen, a gyerek finommotoros képességei fejlődnek rajz közben, igen, a gyerek karizma fejlődik, ha labdázik, igen, igen, igen. Ez mind igaz, és ha belegondolunk, fantasztikus dolog. Felkészülünk az életre, tulajdonképpen kisgyermekként, játék közben több mindent tanulunk meg, mint éveken át az iskolában. De könyörgöm, felesleges rendszert gyártani ott, ahol nincs rá szükség! A lényeg, hogy élvezze, amivel foglalkozik! Fantasztikus dolog, hogy az izmai fejlődnek a labdázástól. De…? Mi van akkor? Ennek tudatában talán elvárjuk a gyerekünktől, hogy többet labdázzon? Petike, már két napja nem labdáztál! MI LESZ A KARIZMAIDDAL?! Akaratlanul is az új rajzfilm, a Kis Herceg jut eszembe. Mindenképpen érdemes megnézni, kedves, vicces és megható mese. Jó benne, hogy háromféle célközönsége is van: a moziteremben szerelmespárok, kisgyerekek és irodalomkedvelők váltogatták egymást. Külön élmény, hogy romantikus lélekként, örök kisgyerekként és irodalomrajongóként akár mindhárom csoportba beletartozhattam. Amellett, hogy megismerkedünk Saint-Exupéry eredeti történetével, az azzal megismerkedő kislány életébe is bepillantást nyerhetünk, aki a mai, modern világban él. Kissé eltúlozva bár, de frappánsul bemutatja az emberek hozzáállását. Az anyukája pontosan beosztja a napirendjét, olyan értelmetlen butaságokra, mint például a játék, nem hagy időt, és az iskola falain a következő feliratot viselő plakátok sokasága szúrja ki az ember szemét: „Légy hasznos!” Az általam kritizált rendszer szerencsére nem irtja ki a játékot, mint a mese, de kategóriákba osztja. Ez a rendszer a játékoknak harsog: „Légy hasznos!” Ha egy játék nem az, ha nem „fejleszti” valamiben a gyereket, akkor nem is jó? Véleményem szerint minden játék fejleszti a gyereket. 17
Jaj, ne! Rá sem bírok nézni erre a mondatra. Valóban én írtam volna? Pontosítok: véleményem szerint minden játéktól fejlődik a kisgyerek. Mindjárt jobb, nem? Egy „értelmetlen” játék, mint például a labda szimpla görgetése a padlón ezerszer többet ér, mint egy „hiper-szuper okos lesz tőle a gyerek” fejlesztő játék, például a logikai párosítós abban az esetben, ha a gyermek azt nem szívvel használja, nem ragyog közben a boldogságtól, nem vigyorog azzal a vigyorral, melyre csak gyerekkorunkban vagyunk igazán képesek. A kisgyermekkorom másból sem állt, csak játékból. Bár testvérem nincs, mindig volt kivel játszanom: a szüleimmel és nagyszüleimmel, akik – jól emlékszem –, akármennyire is fáradtak voltak, sosem hanyagolták el a játékot velem. Természetesen mindenfélét szerettem, mégis volt kedvencem: a szerepjátékok, vagyis a mondjuk-azt-hogy játékok. Ezek mindig úgy kezdődtek: „Mondjuk azt, hogy én vagyok a hercegnő, te pedig egy szegény kislány, aki eltévedt az erdőben! Mondjuk azt, hogy te vagy az öreg hajóskapitány, én pedig a lányod, akit elraboltak!” Még mielőtt óvodába kerültem volna, már jártam Krétán, Rómában és Amerikában, voltam boszorkány és hercegnő, infúziós nővér és orvos, voltam Hófehérke, Csipkerózsika, Hamupipőke és Arwen a Gyűrűk Urából. Már voltam könyvtáros, a stégről a Balatonba lógattam a lábamat, s éreztem, milyen kellemes a hűvös víz. Énekesnőként egy egész koncerttermet zengtem be, s a közönség hangos ovációval köszöntött. Nem okozott problémát, hogy ezek közben ki sem tettük a lábunkat a házból. Később, az óvodában én mutattam meg a többieknek az általam már felfedezett helyeket, s az óvó nénik néha el voltak ámulva műveltségemen. Pedig nem neveltek belém semmit – de tanítottak, akár akarva, akár akaratlan, s ezért rendkívül hálás vagyok. Nem csak hiszem, hanem teljesen biztos vagyok benne, hogy ezek a játékok az egész életemre kihatással vannak és lesznek. Hiszek abban is, hogy az egész életemet végig fogom játszani. A mondjuk-azt-hogy játékok rendkívüli módon elősegítik gyerekkori fejlődésünket, hiszen megtanulunk álmodozni. A fantáziánk annyira pörög, mint soha előtte és utána, új élethelyzetekben próbáljuk ki magunkat. Nincs is nagyobb öröm, mint odaszólni nagymamámnak: „Tegyünk az infúzióba még egy kis káliumot”. S repesett a szívem, mikor nagymamám, szófogadó asszisztensemként eleget tett kérésemnek. Na igen, az ehhez hasonló szövegekkel bizony vagánykodhattam az oviban.
18
Szerintem szerepjáték az is, mikor kisgyermekkorunkban babázunk, vagy kezeink alatt autók és plüssállatok beszélgetnek egymással. Ekkor tárgyakra vetítjük ki az eljátszott személyiséget, s nem véletlen, hogy annyira kötődhetünk egy-egy plüssállathoz. Mert ha az a maci egy játéknál a barátod volt, elég belenézni a szemébe, és tudod: örökre az marad. Aztán, ahogy növünk szépen, lassan, a játék elcsendesedik. Nálam ez először abban nyilvánult meg, hogy észrevettem, barbizás közben gyakran egyre halkabban és halkabban beszélek, majd elnémulok. Ekkor már elég volt, ha magamban mondtam a szövegüket, nem kellett hangosan kimondanom. De ezt még mindenki egyértelműen játéknak tartja. De mi van, ha egy fokozattal tovább lépünk? Ha a barbikat már nem kell a kezünkbe fognunk, elég, hogy rágondolunk, ahogy munkába mennek, főznek, ahogy beszélgetnek egymással. Ekkor a fejünkben születik meg a történet. Ha belegondolunk, láthatjuk, hogy ez csak egy részletében különbözik az előzőtől, mégis ezt már vannak, akik egyszerű gondolkodásnak mondanák. De nem én! Véleményem szerint ez ugyanúgy játék, és játék az is, mikor manapság esténként elalvás előtt különböző szituációba képzelem magam, nem tanulás vagy tervezés céljából, mindössze azért, hogy szórakoztassam magam. Ezért is mondom azt, hogy életem végéig játszani akarok – és játszani is fogok. Nálam a játék egy szinttel tovább lépett. Nem elégedem meg azzal, hogy végiggondolom az eseményeket. Le kell írnom. Ha elég sokat írok, teljesülhet a vágyam, és író lehetek. Ez alapján a gondolatmenet alapján minden író játszik. Ha kisgyerekként nem kapjuk meg ezt a hatalmas érzelmi töltetet, ezt a műveltségbombát, az élményt, ahogy a fantáziánkkal világokat teremtünk – akkor sosem fogunk tudni úgy helytállni. Biztos vagyok benne, az, hogy ennyire szeretek olvasni, a sok-sok játéknak köszönhető. Van még egy nagyon fontos kifejtésre méltó. Mivel négy éves koromban már sodortam magamnak cigarettákat (apróra összetépett nyomtatópapírból), azt hiszem, egy időre bőven kicigarettáztam magam. Semmi késztetést nem érzek a kipróbálására, hiszen már „tudom”, milyen. Nagymamámmal megtárgyaltuk és éreztük, hogy melegít át, és milyen büdös a füstje. Vagy ha ez nem lenne elég, sok könyvet olvastam, melyben tájékozódhattam. Bőven elég volt. Hasonló ehhez például az alkoholfogyasztás és – bár ez csak a könyveknél jött elő – a szexualitás kérdése. Igaz, hogy néhány kérdésben kíváncsiságom csak fokozódott, minthogy enyhült volna, tudok már annyit, hogy úgy érezzem: megéri várni. Akinek ezek a momentumok kimaradnak az életéből, könnyen lehet, hogy fejest ugrik a mély vízbe az első adandó alkalommal. Fontos, hogy gyermekeddel ne legyen köztetek semmilyen tabu téma: ha veled nem tárgyalja ki, majd megteszi mással. 19
A játék és a tanulás nem választható el egymástól. Mint már mondtam, véleményem szerint a kisgyermekek hatéves korukig a játékkal szerzik meg azt a műveltséget és tájékozottságot, melyre az iskola anyag épül. Akkor már késő elkezdeni. Akivel sokat játszottak, többet tud, aki többet tud, annak könnyebb az iskola. Akinek könnyebb az iskola az elején, szert tesz egy egészséges önbizalomra és később, a nehezebb fázisoknál már képes a jót látni a tanulásban és a művelődésben. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, milyen fontos a játék. Minél többet foglalkoztam a témával, annál jobban érdekelt: vajon a többi korombeli hogyan vélekedik a játék szerepéről? A többiek is olyan fontosnak tartják, mint én, ők is ilyen sokat játszottak – játszanak? Összeállítottam egy kérdéssort, melyet összesen százöt diáktársam töltött ki magyar órákon az iskolában. Az eredmények néhol kiszámítatóak, néhol azonban megdöbbentőek voltak. Van, ahol a diáksereg véleménye egybehangzó, és van, ahol társaim egymásnak teljesen ellentmondanak. Rákérdeztem például, játszottak-e sokat kiskorukban, mit játszottak. Mi a véleményük a „fejlesztő” játékokról és tudni akartam, mit gondolnak: baj-e, ha egy kisgyerek sokat játszik számítógépes játékkal. Sajnos az esszé meghatározott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy az összes kérdés eredményét ismertessem, de kiemelem azokat, melyeket feltétlenül meg szeretnék osztani. Saját tapasztalataimból kiindulva számítottam valamire, ha úgy jobban tetszik, volt két hipotézisem. Amíg óvodában mi, lányok a világot meghódítottuk, szuperhősnők és szeretők, kutyák és karácsonyfák voltunk, néha divattervezők vagy kocsmárosnék – addig a fiúk odakint fociztak. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy a szerepjátékot preferálók túlnyomórészt lányok, míg a sportjátékot kedvelők fiúk lesznek. Büszkén elmondhatom, hogy a szerepjáték tekintetében nem tévedtem: a lányok hetvenhét százaléka szerette kiskorában a szerepjátékokat, míg a fiúknak csak a harmincöt százaléka. Amit viszont nagyon furcsállok, hogy a sportjátékot kedvelők is többen vannak a lányok között. A fiúk nagy része ugyanis az építőkockázást és a labdázást szerette. Van valami, amiről még eddig nem beszéltem, pedig rendkívül fontos, amihez több kérdésem is kapcsolódott: a verseny. A társadalom, amelyben élünk, a versengésen alapszik. Ez már óvodában folyik, mikor arról van szó, kit szeret jobban az óvó néni. Amikor pedig belépünk az iskola robosztus kapuján, a versengést nem kell magyarázni. Ott van az érdemjegyeknél, a gimnáziumi 20
bekerüléseknél, a tanulmányi versenyeknél, munkahelykeresésénél, és így tovább és így tovább.
a
bálkirálynő-választásnál,
a
Logikus tehát, hogy a verseny a játékoknál is megjelenik, ami nem feltétlenül baj. A versengést bírálók hajlamosak csupán a jelenséggel járó negatívumokat hangsúlyozni, pedig ha kisgyermekként megtanuljuk elfogadni a kisebb-nagyobb vereségeket, sok töréstől és csalódástól megmenekülhetünk később, emellett nyilvánvalóan nagyobb teljesítményre sarkall. Azonban ott a másik oldal is: a versenyszellemű játékokban valaki veszít. A játék ekkor már nem teljesen önfeledt, nem összedolgozunk a másikkal, hanem ellene. Legjobb példa erre apukám példája, aki mindig azt mondja: sokkal jobban szeret úgy tollaslabdázni, ha nem az a cél, hogy ki tudja úgy ütni a labdát, hogy a másiknak esélye se legyen visszaütni, s így veszítsen. Ő azt mondja, akkor szereti, ha a ketten összedolgoztak: vajon milyen sokáig bírjuk passzolgatni? A következőkben a Dalai Lámát idézem, aki úgy véli, van jó és értékes versengés, ahol mind a két fél hozzájárul ahhoz, hogy fejlődjenek, és erősebbé váljanak. „A legjobb versengés során egy meghatározott cél elérésére törekszünk. Közben figyelünk vetélytársaink jó tulajdonságaira is. A helyes szellemiségű küzdelem lehetővé teszi, hogy magasabbra juttassuk egymást, hogy segítsünk.” Ha ember még kisgyermekkorában elsajátítja ezt a fajta versengést, például egy játékos sportverseny vagy társasjáték által, az iskolai akadályokat is könnyebben veheti majd. Azonban nem tévednek azok sem, akik kritizálják a versenyt. Ugyanis „létezik egy másik, nem helyénvaló versengés is. Ezt el kell utasítanunk. Az ilyenfajta küzdelem során az emberek meghúznak egy vonalat, és eldöntik, hogy ki a győztes és ki a vesztes.” A versenyszellemű játékokkal kapcsolatban érdekes válaszokat találtam a kérdőívben. Ugyanis a kitöltők hetvenöt százaléka jó dolognak tartja a versenyszellemű játékokat, és nagy részük úgy gondolja, azok jobban „fejlesztik” a gyereket, mint a spontán, nem versenyszellemű játékok. Egyszóval elmondható, hogy a társaság egyértelműen a versenyszellemű játékok mellet foglal állást. Mégis. Volt egy kérdés, mely így hangzott: „Szerinted melyikből kell, hogy több legyen egy kisgyermek életében?” Az első válasz: versenyszellemű játék, a második: nem versenyszellemű játék. Itt a kitöltők majd’ hetvenöt százaléka a másodikat karikázta! Vagyis: teljesen egyetértenek az érvekkel, amiket felsoroltam, valóban hasznosnak találják a versenyszellemű játékokat, és mégis – kisgyermekként alig voltak páran, akik szerették! Végezetül úgy gondolom, feltétlenül ki kell térnem az utolsó kérdésre, mely így hangzott: „A kitöltés anonim, így hát bátran, őszintén: szoktál még játszani?” 21
Megadtam a válaszlehetőségeket, hogy kifejthessék, pontosan milyen módon játszanak. Ezen kívül megtoldottam még eggyel a lehetőségeket: „Nem, már kinőttem belőle”. A százöt kitöltőből kereken százan bevallották: igenis, játszanak még. Szerintem, ha válasz igen, mindegy mit játszunk. Ha az ember idősebb korában is, főleg az érzelmi viharokkal és megfelelési kényszerrel megáldott kamaszkorban is képes bevallani, hogy igen, játszik, akkor egyenesben van. A játék nagyon sok mindenben segíthet bennünket az életben. A saját fantáziád ugyanis mindig ott lesz, ha csalódás ér, segít elviselni a bántalmakat, akármi történjék. Segítségével bele tudsz mélyedni egy könyvbe vagy egy filmbe. Ha meghallasz egy komolyzenei darabot, mögé látod a jelenetet, melyben árulás és ármánykodás folyik, szerelmespárok találnak egymásra, s a szemed máris könnyes. Köszönöm a lehetőséget, hogy foglalkozhattam a témával. Érdekes volt, hogy először alig volt több ötletem pár mondatnyi véleménynél, de később, ahogy foglalkozni kezdtem vele, egyre jobban beleéltem magam, s minél jobban beleéltem magam, annál több ötletem volt. Így mostanra már hosszú gondolatmenetek kavarognak a fejemben. Remélem, hogy az öt tiltakozó csak meg volt illetődve, vagy pont nagyon morcos pillanatukban érte őket ez a kérdéssor. Remélem, hogy ők is megtalálják még a játékot. Hiszen akármennyire is nagynak érezzük magunkat, még mindig gyerekek vagyunk. A játékoktól még mindig rengeteget tanulhatunk. S ez nem csak most van így, hanem végig, egész életünk folyamán. Felhasznált irodalomjegyzék: Őszentsége, a Dalai Láma és Ueda Norijuki (2015): Út a béke felé, Trivium Kiadó Vekerdy, Tamás (2011): Érzelmi biztonság, Kulcslyuk Kiadó Orbán Flóra, 10.A
TDK spanyolos szemmel A tavaszi szünet előtti napokban rendeztük meg az iskolánkban már hagyománnyá vált tudományos diákköri napokat. Sok diák egyénileg, és kisebb diákcsoportok érdekes témákban ismertették gondolataikat, előzetes felkészülés után bemutatták a többi tanulónak a kutatásaikat, megfigyeléseiket. Az idei programot érdekesebbé tette még az is, hogy a TDK-napok megnyitásán részt vett José Ángel López Jorrin, Spanyolország magyarországi nagykövete is, aki egy 22
paravánokon megtekinthető kiállítást is hozott magával. Az ismertető táblák Ángel Sanz Briz életét, tevékenységét mutatták be, aki a második világháborús időkben volt a budapesti spanyol nagykövet.
Ángel Sanz Briz és a Bajza 2012 szeptemberétől nyelvi osztályba, spanyol tagozatra járok. Mindig is álmom volt egy különleges nyelv tanulása, ezért lelkesen tanultam mindig a spanyolt. A csoportom minden tagja szorgalmas és jó tanuló volt, így egy fantasztikus tanárnővel igazán jó „párost” alkottunk. Kati néni igazán fantasztikus tanárnő volt, mindent többször elmagyarázott, és rengeteg érdekes dolgot tanított nekünk. A spanyol órák sosem csak órák voltak, hanem izgalmas foglalkozások, amelyekre mindannyian örömmel jártunk be! Sok mindent elért a csoportunk, országos helyezéseket hoztunk haza, versenyeken szerepeltünk kiváló eredménnyel. A kis érettségi, és a faktos vizsgák is remekül sikerültek. Az utolsó évünkben, teljes mértékben az érettségire készültünk. Egy tripla órán megnéztük a Budapest Angyala című filmet, ami mindannyinkban mély nyomot hagyott. Amikor kiderült, hogy a TDK témája 2016-ban az embermentés, nem volt kérdéses, hogy a filmben is szereplő Ángel Sanz Briz életét dolgozzuk fel. A spanyol nagykövetség segítségét kértük, akik meglepetésünkre még nálunk is lelkesebben fogadták az ötletet, és mindenben segítségünkre voltak. Az iskolánk is bemutathatta Ángel Sans Briz életét egy kiállítás keretein belül. Óriási meglepetésként ért minket, amikor kiderült, hogy a spanyol nagykövet és felesége, illetve a Cervantes Intézet igazgatója ellátogat hozzánk! Az addigi felkészülést még komolyabban vettük. Mindenki rengeteg dolgozott, tanultuk a szöveget, 23
készült a ppt és próbáltunk és próbáltunk. Izgultunk, hiszen a Bajza életében talán először látogatott ide nagykövet. Büszkék voltunk magunkra, Kati nénire, és az iskolánkra. Az előadásunk fantasztikusan sikerült, mindenki csendben hallgatta, hiszen olyan légkört teremtettünk, ami minden nézőt arra ösztönzött, hogy érdeklődéssel kövesse az előadásunk. A nagykövet úr az előadás után elismerését fejezte ki, megdicsért minket, hogy fiatal felnőttekként ilyen nehéz és fontos témát ilyen komolysággal fejeztünk ki. Mindhárman szívesen fényképeztek velünk, és közvetlenül beszélgettünk. A csoporttársaim nevében mondhatom, hogy 2016. március 21-e mindannyiunk életének egyik legmeghatározóbb hétfője volt, és büszkén emlékszünk vissza az elért sikerekre, és a nyújtott teljesítményünkre.
Kemény Bianka, 12.B
24
Ángel Sanz Briz- TDK argentin szemmel “Conseguí que el Gobierno húngaro autorizase la protección por parte de España de 200 judíos sefardíes (...) Después la labor fue relativamente fácil, las 200 unidades que me habían sido concedidas las convertí en 200 familias; y las 200 familias se multiplicaron indefinidamente, con el simple procedimiento de no expedir salvoconducto o pasaporte alguno a favor de los judíos que llevase un número superior al 200.” Sanz Briz, Ángel. Cuando Kati me relató la hazaña de Angel Sanz Briz el primer sentimiento que me invadió fue el de pura admiración. Admiración por la valentía de actuar ante algo injusto y tratar de cambiarlo, admiración por el hecho de que no solo le dio la oportunidad de vivir a 5200 personas, sino también a sus hijos y nietos. Luego de que tía Kati me haya contado brevemente su historia me recomendó que mirara la película El Ángel de Budapest, así podría incluirme al proyecto con las alumnas del curso 12. B. Apenas la vi se la recomendé a todos mis amigos y familiares de Argentina porque me pareció estupenda. Así me entusiasmé para participar en el proyecto con Kati, no solo porque el tema era de mi interés, sino también porque iba a tener la oportunidad de conocer a un diplomático e importantísimo representante de la lengua española. Así fue como empecé a leer más sobre el tema y a charlarlo con todos. Ángel Sanz Briz fue un diplomático español que con inteligencia, astucia y valentía logró salvar la vida a miles de personas. Realmente lo admiro, al igual que al mismo pueblo húngaro, ya que después de tanto sufrimiento pudo afrontar muchas adversidades y seguir adelante; sinceramente estoy asombrada por la gran tradición cultural que alberga este pueblo… ¡Me fascina! Conocí un pueblo rico en cultura, historia y tradiciones, que me brinda una forma distinta de pensar y ver las cosas, si bien aún tengo demasiado que aprender sobre Hungría, el poco tiempo que llevo viviendo aquí me ha incentivado a replantearme otras perspectivas de la vida, del futuro y de mi forma de pensar. 25
Luego de repasar, aprender y memorizar el discurso para el embajador, el director del instituto Cervantes, gobernantes de Hatvan, directivos del Bajza y docentes. Llegó el día de la presentación, en mi opinión nos salió todo como lo habíamos planeado, el embajador con su esposa Emma, y el director del instituto Cervantes son personas muy simpáticas y agradables que apoyan mucho el aprendizaje de la lengua española. Por último me gustaría aprovechar mis últimas líneas del anuario para agradecer a Kati, quien me apoya y ayuda en esta experiencia, a Varga Emese y su familia por darme un lugar en su casa y consentirme en todo, a las chicas del curso 12. B que tienen un excelente nivel de español, y aunque a veces se olvidan algunas conjugaciones siempre que pueda les voy a soplar la respuesta, a mis compañeros de 9. B y a la directora de la escuela por darme la oportunidad de estudiar en el Bajza. Kosnom szepen!
„ Sikerült elérnem, hogy a Magyar Kormány engedélyezze a Spanyol Államnak, hogy 200 szefárd zsidót a védelme alá vonjon… A későbbiekben ez a munka viszonylag könnyű volt, mivel a 200 szefárdot, mint családot értelmeztem, és így a védett emberek száma megsokszorozódott, s a védleveleket és útleveleket így állítottam ki. Arra kellett ügyelnem, hogy a dokumentumok sorozatszáma ne haladja meg a 200- as számot.” Ángel Sanz Briz. Amikor Kati néni elmesélte nekem Sanz Briz történetét, akkor az őszinte tisztelet érzése töltött el ez iránt az ember iránt. Tisztelet azért a bátorságért, ahogyan cselekedni tudott egy igazságtalan helyzetben, és tisztelet azért a tettért, hogy lehetővé tette nem csak 5200 ember számára a szabadságot, hanem gyermekeiknek, sőt unokáiknak is. Miután Kati néni felvázolta előttem röviden a történetet, javasolta, hogy nézzem meg a Budapest Angyala (El Ángel de Budapest) című filmet, így bekapcsolódhatnék én is a 12. B fakultációs csoportjának TDK-s előadásába. 26
Alig hogy megnéztem a filmet, minden ismerősömnek és argentin családtagomnak ajánlottam, hogy nézzék meg, mert nagyszerű alkotás. Teljes lelkesedéssel vágtam bele a feladatba, nemcsak azért, mert érdekelt a téma, hanem azért is, mert lehetőségem nyílt egy spanyol diplomatát megismernem, aki egyben egy ilyen hihetetlenül fontos képviselője volt abban a korban a spanyol nyelvnek Magyarországon. Ángel Sanz Briz spanyol diplomata az intelligenciájával, kitartó ravaszságával, bátorságával több ezer emberéletet mentett meg. Minden tiszteletem az övé, és csodálattal adózok a magyar népnek is, akik annyi szenvedés és igazságtalanság ellenére tovább tudták folytatni az életüket. Őszintén szólva, ámulattal tölt el az a hatalmas kultúra és hagyományőrzés, ami a magyar nép sajátja, legfőbb jellemzője… Számomra lenyűgöző! Egy kultúrájában, történelmében, hagyományokban gazdag nép a magyar, és ez engem arra késztet, hogy másképp lássam a világot, másképp gondolkodjak, napról napra többet akarjak tudni Magyarországról. Azóta a kis idő óta, amit itt töltöttem, teljesen más perspektívák nyílnak meg előttem, átértékelem az életemet, a jövőmet, a gondolkodásmódomat. Bemutattuk a TDK előadásunkat Spanyolország Nagykövetének, annak feleségének, a Cervantes Intézet Igazgatójának, Hatvan Város vezetőinek és a Bajza Igazgatóságának valamint a diákoknak. Minden úgy sikerült, ahogyan terveztük. Végül szeretném megragadni az alkalmat itt az utolsó sorokban, hogy köszönetet mondjak Kati néninek, aki segít engem, és lehetőséget adott erre a feladatra, Varga Emesének és családjának, akik az én magyar családom és mindenben támogatnak, és a 12. B osztályos faktosoknak, akik nagyon jók spanyolból, bár időnként néhány ragozást elvétenek, de kisegítem őket, az osztályomat is itt említem meg, a 9. B-t, és köszönöm az igazgató néninek, hogy lehetőséget adott nekem, hogy én is bajzás legyek itt egy évig. Köszönöm szépen! Paulina Menem AFS Cserediák Argentínából
27
Diáktoll Értekezés a 21. századi egyenlőtlenségről EGYENLŐTLENSÉG VAN. Amikor egyenlőtlenségről beszélünk, mindenki kötelességszerűen elkámpicsorodik, lesütött szemmel bólogat, és arra törekszik, hogy a világ minden fájdalma az arcára legyen írva. Tudjuk, hogy ez egy szomorú téma. Eszünkbe jutnak az éhező gyerekek, a rasszizmusnak áldozatul esettek, a kizsákmányoltak. Igen, itt jön a kérdés: mit tehetnék én, egyes egyedül én egy olyan globális probléma megszüntetése érdekében, mint az egyenlőtlenség? A válasz egyszerű: semmit. EGYENLŐTLENSÉG VAN. Jó, bevallom, imént kissé hatásvadász és nyers voltam. A kérdéssel kapcsolatos valódi véleményemet később fejtem ki. Láttunk már olyan világot, amelyben – legalábbis a közembereket tekintve – teljes volt az egyenlőség. Gondoljunk csak egy utópisztikus regényre vagy filmre! Egy olyan társadalom, ahol nincs egyenlőtlenség. Ahol mindenki egyforma ruhában jár, ugyanannyi pénzt keres. Ahol mindenki ugyanolyan házban lakik. Ahol még az emberek gondolatainak sem szabad különböznie. Itt nincs egyenlőtlenség. De nincsenek emberek sem. Felmerül a kérdés: Elvehetjük-e az az egyenlőtlenséget anélkül, hogy elvennénk a személyiséget? Egyenlőtlenség nélkül megmaradhat-e az emberek egyedisége? Egy ilyen utópisztikus társadalomban az emberek egyenlők – vagy ugyanolyanok? Egy tökéletes világban a válasz egyszerű: Mindenki különbözik, de teljes az elfogadás. Nem számít, hogy kinek milyen a külseje, milyen ruhákat hord, milyen a végzettsége. Azt írtam, tökéletes világ. Valóban tökéletes? Érdemes rajta elgondolkodni. Sokan mondják, hogy az iskolákban felétlenül be kell vezetni újra az iskolaköpenyt. Érvelésük következetes és logikus: nem származhat hátránya abból egy gyereknek, hogy a szülei nem biztosíthatják számára a megfelelő anyagi hátteret. Ne legyen egy szegény 28
gyereknek kellemetlen érzése amiatt, hogy a ruhái nem olyan divatosak, mint tehetősebb osztálytársaié. Logikus. Adjunk mindenkire iskolaköpenyt. Ekkor a gyerek nem érzi magát hátrányban. Valóban ez a megoldás az egyenlőtlenség megszüntetésére? Meghatározzák a gyerekek ruháját. A cipőjét. A hajviseletet. A gyerekek nem egyenlőtlenek: egyformák. Az egyenlőtlenség a gyerekektől függ – nem a ruháktól. Az egyenlőtlenség megvan két olyan gyerek között is, akik ugyanúgy néznek ki. A tökéletes osztályban egyszerű: a szegényebb diák ugyanakkora megbecsülésnek örvend, mint a többiek, és feszélyezettség nélkül töltheti idejét a velük, mert tudja, hogy senki sem gondol hátrányára. A világunk messze van a tökéletestől. Mindazonáltal vannak jó osztályközösségek. Ha valakinek akkora szerencséje van, hogy részese lehet egy ilyen társaságnak, mindenképpen meg kell becsülnie. A TÁRSADALMAK KITERMELIK AZ EGYENLŐTLENSÉGET. AZ EMBEREKNEK KELL AZ EGYENLŐTLENSÉG. Ha nem lenne egyenlőtlenség, felborulna a világ rendje. Már hogy lehetne egyenlő velem az, aki már a nyolc általánost sem tudta elvégezni, mikor én az életemet végigtanultam? Már hogy lehetne velem, velem egyenlő a saját alkalmazottam? Hogy lennénk már egyenlők? Hiszen én mérnök/politikus/orvos/tanár/jogász vagyok, ő pedig csak… Az igazság az, hogy az emberek rendkívüli módon szeretnek sütkérezni az egyenlőtlenségükben. Akár az, aki valamilyen ok miatt fölötte áll a másiknak, akár az, aki alatta. Nyilván van olyan, amikor az utóbbi réteget magával ragadja a csordaszellem, és változtatni akar. De alapvetően az emberek hihetetlenül szeretnek szenvedni. És panaszkodni. A szegényebb sorsú emberek örömmel dörgölik jobb sorsú, gazdagabb ismerőseinek orra alá, hogy mennyivel nehezebb a sorsuk, mennyivel többet kell dolgozniuk, mennyire szenvednek. S talán ezután már felsőbbrendűnek érzi magát társánál, akinek „csak” annyit kell küzdenie az életben. 29
S a leghumorosabb az egészben, hogy ezt a műsort akárki előadhatja, és meg is teszi. Ugyanis mindenki találhat valakit, aki többet keres nála, akinek jobbak a körülményei. Aki többet örökölt, aki több ajándékot kapott, akinek rövidebb az orra a másiknál. Az ember mindig, mindenhol találhat valamilyen tényezőt, amely följebb-, illetve alább helyezi a másik embernél. AZ ELŐBB HAZUDTAM. TUDUNK VÁLTOZTATNI. Mindenkinek dolgoznia kell azon, hogy fejlessze magában az együttérzését, az elfogadását. Az egyenlőtlenség, véleményem szerint, ezek hiányából ered. Egy tanító azt mondta: az kellene az embereknek, hogy szemüveget viseljenek, melyen egy egyszerű felirat van: Pont mint én. Mikor az ember elé vadul beelőz egy autó, ahelyett, hogy gazdag szókincsét és erőteljes hangját elővéve káromkodna, rápillanthatna a feliratra. Pont mint én. Nem tudhatod, miért siet. Nem látod mögötte a történetét. Akár te is rohanhatnál. Mikor rápillantunk egy hivalkodó öltözékű emberre: ahelyett, hogy összehasonlítanánk saját makulátlan öltönyünkkel, és megfogalmaznánk szánakozó gondolatainkat, pillantsunk rá a feliratra. Pont mint én. Nem tudhatom, miért visel ilyen ruhát. Nem tudhatom, mit fejez ki vele. Akár én is lehetnék a helyében. Mikor meglátok egy szegény embert. Egy hajléktalant. Pont mint én. Sok-sok embernek kellene felvennie ezt a szemüveget. Talán először kényelmetlen viselet – megszoktuk már, hogy kritikusan állunk hozzá a dolgokhoz. De egy idő után az ember megszokja, s már örül is neki, mert észreveszi, hogy mennyi kellemetlen helyzettől mentette meg, mennyi agressziót előzött meg ez az egyszerű szemüveg. Minél több és több mindenkihez kellene ezt eljuttatni. Egyre több és több embernek kellene felvennie. Megéri viselni. És még pénzbe sem kerül. Orbán Flóra, 10. A
30
Wass Albert emlékezete Ezt a könyvet a dédimamám ajánlotta, mivel sok olyan eseményt tartalmaz, amelyeket ő is megtapasztalt a második világháború során. Akkor még fiatal volt, de emlékszik saját, illetve a szülei tapasztalatai alapján, mi történt, és gyakran mesélt azokról az időkről. Így került a kezembe Wass Albert Tizenhárom almafa című regénye. Wass Albert a Kolozsvár melletti Válaszúton, a Bánffykastélyban született 1908. január 8-án. Szülei Wass Endre és Bánffy Ilona korán elváltak, így leginkább nagyapja, Wass Béla nevelte, aki sokat mesélhetett unokájának a katonasorsról, küzdelmes életéről, mivel ő Bem alatt szolgált a szabadságharcban. Kolozsváron a Farkas utcai Református Kollégiumban tanult, majd tanulmányait Debrecenben folytatta és erdészeti diplomát szerzett. Ez utóbbiból szerzett tapasztalatait is próbálta beleépíteni a regényeibe. Ezért lehet a Tizenhárom almafa című regény főszereplője, Mózsi foglalkozása vadőr. Ezek után külföldön tanult tovább, amikor hazajött édesapja betegsége miatt. A fiatal gróf számára az irodalmi sikert az 1934-ben megjelent A farkasverem című regénye hozta meg, amivel elnyerte a Baumgarten-díjat. 1940-ben a kolozsvári Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője lett, majd később őt is Ukrajnába küldték a 9. Magyar Királyi Lovassággal. A II. világháború utolsó szakaszát katonatisztként élte át, ezekre az élményeire támaszkodik a katonai táborok leírásakor a regényeiben, így a személyes tapasztalatok révén hitelesek a történetei. Nem várta meg Észak-Erdély újbóli román elfoglalását, 1945 húsvétján emigrált. Németországban élt, onnan négy fiával az Egyesült Államokba utazott. Itt a floridai egyetem nyelvi laborjában tevékenykedett. (Feleségét tüdőbaja miatt nem engedték beutazni az Államokba, ő Endre fiával Németországban maradt, később elváltak). Wass Albert 1998-ban Astorban (Florida) halt meg. Végső akarata szerint hamvai Erdélyben, a marosvécsi kastély kertjében, Kemény János mellett nyugszanak. A zavaros politikai viszonyokat jelzi, hogy bár az író megkapta a magyar állampolgárságot és magyar állampolgárként halt meg, mivel ez csak egy évi időtartamra szólt, ezt sérelmezte, ezért nem élt vele.1 Wass Albert rengeteg híres regényt, novellát, elbeszélést, sok verset és mesét írt, ezek közül is a legkiemelkedőbbek a: Farkasverem, Csaba, Mire a fák megnőnek, A kastély 1
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert 31
árnyékában, Egyedül a világ ellen, A költő és a macska (elbeszélések), Adjátok vissza a hegyeimet!, Elvész a nyom, Átoksori kísértetek, Kard és kasza, Hagyaték, A funtineli boszorkány, Tavak könyve. 2 Aki ismerni szeretné a Wass Albert-életművet, sokat kell olvasnia annak, s én még ennek a legelején járok. A Tizenhárom almafa az első általam olvasott Wass Albert-regény. A mű a határon túli parasztság helyzetét írja le. A Második bécsi döntés értemében Észak-Erdély újra Magyarországhoz került 1940.szeptember 5.-én, így ismét az ország része lett, amelyen 2 millió 394 ezer ember élt, akiknek az 1930-as román népszámlálás szerint 38%-a, az 1941-es magyar népszámlálás szerint pedig 53,6%-a volt magyar nemzetiségű. A magyar csapatok a döntés értelmében szeptember 5-én lépték át a trianoni határokat, és kezdték meg a kijelölt határvonalig a területek birtokba vételét. Több esetben is véres események követték a bevonulást (például Ippen és Ördögkúton), az ott élőkre nem voltak tekintettel, ami az anyagi javak adóban történő eltulajdonítására, behajtására is értendő. A háborús helyzet beszűkített mindenféle mozgolódási lehetőséget, és a nemzetiségek többsége gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez. A hivatalokra a korábbi állami zászlók helyébe gyorsan magyar zászlókat tűztek. A II. bécsi döntés után a visszakapott földek néhány részén kitelepítették a románokat, és betelepítették helyükre a magyarokat.3 A regény elején olvasható egy monda: Isten megteremti Erdélyt, annak lakosságát, és feladatokat szab rájuk. Főhősünk, Mózsi a családjával békésen él egy erdő közelében, ami a birtokukhoz tartozik. Itt szolgál vadőrként. A környezetében élők valamennyien paraszti sorban lévő emberek. Amikor a határt fölállítják, hamar érzik a változásokat: Mózsi földjét és almafáit kettészeli a felállított magyar - román határ, mely a bonyodalmakat okozza. Így mindkét félen, a magyar és a román területen is marad hat almafája. Tovább borzolja a kedélyeket az adó növekedése, a marhák beszolgáltatása, az élelmiszer és a ruhanemű hiánya az országban, a hadkötelezettség és az ezzel járó átképzés, a föld elvesztése. Egyre nehezebb a megélhetésük, de az almákból sok haszon származik, ami segít a családnak a megélhetésben. Mikor behívják kiképzésre, illetve katonának Mózsit, képet kapunk a hadviselésről is. Itt a főszereplő sok katonával megismerkedik, például Birtalan Jánossal és Vitális Sámuellel is. A nehezebb időkben is
2
https://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert#M.C5.B1vei
3
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s 32
megmutatják, hogy miként képes ember maradni az ember, hogyan segíthetünk másokon. Ez a történet a túlélésről, az egymás melletti, békében való létezésről szól. A regény főhőse a kommandói vadőr, Tánczos Csuda Mózes (Mózsi). Az író változatos eszközökkel jellemzi a szereplőket. Mózsi alakja kiemelkedik, dinamikus, furfangos, minden helyzetben feltalálja magát. Ragaszkodása, felelősségérzete a családja iránt jellemző tulajdonsága. A kicsi Mózsi nagyon hasonlít édesapjára, és remek példakép is a gyermek számára. Mózsi feleségét őszintén szereti. Rozál mellékszereplő, aki a korra jellemző női vonásokkal rendelkezik. Serény, szorgos és engedelmes. Nagyon erős jellemű, mivel a két gyermekre egyedül vigyázott, amikor férjét a háborúba szólították, így méltó társa is. Tánczos Csuda Mózes - szép, beszélő név. A hagyományos névadásban a Tánczos a családnév lehet, a Csuda a család ragadványneve, majd a Mózes keresztnév. A Mózes zsidó eredetű név, a Bibliában ő vezeti ki a zsidó népet Egyiptomból. Erdély Bibliaolvasó népe gyakran választott a gyermekeknek bibliai neveket, így a Mózes név sem egyedi ezen a területen. A név miatt azonban gyakran élcelődnek Mózsin. Ő kivágja magát: Jézus is zsidó volt, s ezzel jelzi is a saját keresztény voltát, vallását, hitét, s azt is: a név nem jelent semmit. A magatartásunk jellemez. Ő pedig a béke, az embertisztelet, a szülőföldhöz való kötődés híve. Egy vonatbeli jelenetben egy zsidót gúnyolnak a városi fiatalok, de az öreg székelyek megvédik őt: „Itt emberölés nem lesz!” E szavakkal teremtenek békét, s így kellene mindig is viselkedni. A megkülönböztetés furcsa politikai helyzeteket, vitákat eredményezett. Ilyen például a zsidó származású boltos elhurcolása. Az elbeszélő így ír erről: „Mert ha csal a zsidó s valaki a faluból bicskát ereszt belé, az rendjén levő dolog. De hogy idegenek jöjjenek törvényt cselekedni! Ez már nagy csúfság.” Tehát: az egyén mindig egy szűkebb közegben él, ebben tud rendet is teremteni, csak hagyja békében élni az országos politika. Megismerkedünk még több mellékszereplővel, pl. a prefektus úrral, Filimonnal, Birtalan Jánossal, Vitális Sámuellel és a katonákkal is. A katonákra a szigor és a pontosság jellemző. Erdély egy része egyik pillanatról a másikra visszakerül Magyarországhoz, a fent említett második bécsi döntés értelmében. Magyarország és Románia között tilos lesz a határátjárás, németek, oroszok és más idegen nyelvű katonák térnek be az addig kiegyensúlyozott, nyugodt világukba. A politikai viharok hatást gyakorolnak az ott élőkre, akik nem mindig értik ezeket az újfajta változásokat, és magyarázatot várnak. A regény fő vonala magában hordozza a leglényegesebb üzenetet is: meg kell próbálni élni, létezni a változó körülmények ellenére is, túlélni minden vihart, bajt.
33
Velük szemben a nemesi származású brassói prefektust a mások által formált vélemény irányítja, a haszonhoz jutás gyors módja jellemzi. Nem szavatartó ember, mivel a Mózsinak megígért nagy jutalom helyett alacsonyabbat juttatott. Az emberek többsége békés természetű, nem törődnek a körülöttük zajló politikával, és a bajt is csak utólag veszik észre. A regényben nyomon lehet követni a magyarok és a románok között kialakult konfliktust is, ennek alapja a bécsi döntés, az etnikai megkülönböztetés. Alapja nagyon régi. A történet szerint a románok a felosztás után elvesztették a hatalmat a magyarok fölött, nem ők bíráskodtak, és nem ők szedték be az adókat. Nagyon szigorúan veszik a határok betartását. Például a műben, amikor Mózsi megvendégelte a magyar és román határőröket, akik nem akartak egy asztalnál étkezni egymással, és megkóstolni a másik hazájában egy nevezetes ételt, a puliszkát. A legapróbb hibán is összevesznek, és meg sem próbálnak kibékülni egymással, mert mind a kettő nép erős jellemű, nehezen bocsátanak meg és nehezen felejtenek. A konfliktusukban az irigység is meghatározó elem, nem tudják elviselni, hogy a másik népnek több jusson, jobb dolga legyen. Ilyen példa, amikor egy almafán vesztek össze a határőrök, hogy melyik országhoz csatolják. Valójában a magyarok és a románok is félnek a kitörni készülő háborútól, és rá kell jönniük, csak akkor győzhetnek, ha sikerül egyezségre jutniuk. Mózsi próbálja megtalálni a megfelelő, úgynevezett arany középutat, amely a folyton harcban álló felek javait egyenlően szolgálná. Ez előreviszi a cselekményt, és pozitív irányban alakítja a főhős jellemét. Az emberek a békére vágynak, a háború pusztításai után felmérték a károkat és próbálták újjáépítetni a házukat, de semmi nem lesz olyan, mint régen. Van egy közös vonás a szereplőkben: a történelmi változások hatással vannak életükre, a háború áldozataivá válnak, elbizonytalanodnak hagyományos értékeikben. A mű a második világháború és a második bécsi döntés időszakában játszódik. Pontos időjelzéseket nem találunk. Ez azonban nem is lesz fontos. Az író ezzel az eszközzel hívja fel a figyelmet a szülőföldön élésünkhöz, maradásunkhoz való időtlen jogunkra, amelynek függetlennek kellene lenni politikai határoktól, emberi időszámítás szerint történelmi időpontoktól. Az író az almafák természetes életével visszaállítja a természetes idő fogalmát is, az isteni, örök időben helyezi el a történetet. Ezért indul a világ teremtésével a történet. A tér is ehhez igazodik. Az író szülőföldjén, Erdélyben járunk, minden esemény a határon játszódik. Mózsi lakhelye Erdély, a Kommandó hegy környéke. A határon való létezés problémája az identitás kérdését veti fel. Ha az ember önmagát meg akarja határozni, akkor elsőként nevét és ezzel családját nevezi meg, majd a szűkebb-tágabb hazáját, hiszen ez bekapcsolja egy nemzet kultúrájába, történelmébe. A határmenti létezés ezt 34
teszi bizonytalanná. A magyar katonák elvárnák tőle, hogy lelkesedjen, végre Magyarországhoz tartozhat, ő azonban óvatosabb már, nem lelkesedik. Mózsi köztes megoldást választ: se nem magyar, se nem román, ő bizony székely. Az író több szemszögből láttatja a történetet, például az elején Isten, később a prefektus úréból is, de döntő részben Mózsi szemszögéből olvashatjuk a cselekményt. Így a történetet szinte Mózsi meséli, vagy legalább olyan személy, aki őt pontosan ismeri, belelát a lelkébe is. A nézőpont személyessége lehetővé teszi, hogy az olvasó azonosuljon Mózsi gondolataival, ugyanakkor kissé távolabbról adjon igazat neki, és a bírálás jogát is meghagyja. Az író egyedi stílusa emeli a mű színvonalát. Régies, székely nyelvjárás jellemzi. A regényre jellemző a székely szavak használata, ilyen például a puliszka, tokány, dikó, vityilló, fillér, de találunk román szót is, ilyen pl. a prikulics. Mivel az író saját, egyéni élettapasztalatairól ír, a katonaságról, a megkülönböztetés érzéséről, ezzel válik hitelessé a mű az olvasó számára. A valóságos léthelyzetekhez igazodó nyelvi stílust képvisel, ami megfelel a realizmus irányzatához köti. Átlátja az ok-okozati összefüggéseket, mitikus távlatokban is. Az író gyakran hivatkozik Istenre a műveiben: „…A román bámulja a felhőket és veszekszik a magyarral. Na ugye? A szász, az dolgozik, ez igaz s a veszekedésben mindég amellé áll, amelyik éppen erősebb. Na de kinek lesz haszna belőle? A szász, az fösvény, Uram, annak szőrös a lelke! Köll még valaki, akinek esze is legyen, meg szíve is s a munkához is értsen valamicskét, mert különben elviszi az ördög az egészet! Erre már az Úristen sem mondhatott egyebet, minthogy az éppen így igaz, s mivel pedig a zsebeiben már nem volt semmi, amit elővehetett volna, hát megteremtette a székelyt” – így teremtéstörténeti összefüggésben láttatja a román, a szász és a székely ember helyzetét Erdélyben Megfogó, egyedi székely humorral találkozhatunk az írásban, ami Mózsi személyiségét is jellemzi. Minden helyzetben meg tudja őrizni a nyugalmát és omptimistán áll a dolgok elé, még akkor is, amikor katonaságba szólítják. Ebben a részben nekem az egyik kedvenc humoros párbeszéd a következő volt: „-Szobaparancsnok úr alázatosan jelentem, parancsára megjelentem! Így kell ezt, lássa! Na, csinálja, hadd lám. A döngetésben Mózsi se maradt alul, de már a szavakkal egy kis baj volt. - Szobaparancsnok úr, jelentem alássan, itt vagyok!
35
- Nem jó! - ripakodott rá Hüvelykmatyi. - Először is össze a sarkokat! Lábfej kifele! Úgy. Be a hasat! Ki a mellet! Fel a fejjel! Oda nézzen, föl, mintha az Istennél jelentkezne! Úgy! Na most: szobaparancsnok úr alázatosan jelentem, parancsára megjelentem! Mondja! - Szobaparancsnok úr, alássan jelentem parancsára ide gyüttem! - Nem gyüttem! Semmiféle gyüttem! Megjelentem! - Igenis, megjelentem! - Elülről mondja! - Szobaparancsnok úr, alássan jelentem... - Semmi alássan! Kérem alássan! Mi ez? Fűszeresinas maga, vagy honvéd? Kérem alássan! A-lá-za-to-san jelentem! Értjük?"4 A művet különlegessé tette az is, ahogyan a nemesi családból származó író ábrázolja az erdélyi embereket. Egyszerre közülük való, mélyen együtt érez velük, csodálja emberi nagyságukat, talpraesettségüket, furfangos észjárásukat, figyelmességüket a család és a hozzájuk hasonlók iránt, és egyszerre érti meg a magyart, a románt, a szászt, a zsidót, a szegényt és a gazdagot is. Mindenütt Embereket lát. Bemutatja az itt élő népeket, akik különböző szokásokkal és feladatokkal élik mindennapjaikat. Nincs benne az olyan sokszor jellemző gyűlölködés. Találkozhatunk sokféle emberrel, de a legtöbb kritika a könyvben a 22 év után az Erdélybe újra visszatérő magyar hatóságokat érte. „A román bámulja a felhőket és veszekszik a magyarral. A szász, az dolgozik, ez igaz s a veszekedésben mindég amellé áll, amelyik éppen erősebb. Na de kinek lesz haszna belőle? A szász, az fösvény, Uram, annak szőrös a lelke! Köll még valaki, akinek esze is legyen, meg szíve is, s a munkához is értsen valamicskét, mert különben elviszi az ördög az egészet! Erre már az Úristen sem mondhatott egyebet, minthogy ez éppen így igaz, s mivel pedig a zsebeiben már nem volt semmi, amit elővehetett volna, hát megteremtette a székelyt.”5
4
Wass Albert: Tizenhárom almafa, Mentor Kiadó Marosvásárhely; Alapkiadás: Tizenhárom almafa, Magyar Ház Kiadóvállalat; Bruxelles, Hilversum, München, 1953 5
Wass Albert: Tizenhárom almafa, Mentor Kiadó Marosvásárhely; Alapkiadás: Tizenhárom almafa, Magyar Ház Kiadóvállalat, Bruxelles, Hilversum, München, 1953 36
Az író következetesen érvényesíti a regionális szemléletet, az egymástól elkülönülő, de egymás különbségeit tiszteletben tartó etnikumok együttélésének ékesszólóan megfogalmazott hittételét. Az elmúlt évtizedek eseményeiből Mózsi levonja történelmi következtetéseit. „– A románok azt hitték, hogy ők. Aztán kiderül, hogy nem. A magyarok már éppeg nem. A szászok? Azoknak olyan jól ment mindég, hogy csak rosszabb lehet. Na, aztán még itt volnának az oroszok, de azokat nem hívta senki.” Marad tehát a „hegylakó népek ősi türelme”, amellyel évről évre figyelik a tizenhárom almafa virágzását és arasznyi növekedését. Wassnak nincsen egyéb írói eszköze ennek a reménynek a megjelenítéséhez, mint az egy az egyben való kifejtés, valamint az allegorikus kép. Legfontosabbnak szánt gondolatait didaktikus egyértelműséggel képes előadni, hőseit ezek szócsövéül használja általában.6 Wass Albert mellett más határon túli írók is foglalkoznak a nemzeti identitás kérdésével. Wass Alberthez hasonló választ ad Nyirő József is. Híres műve a Kopjafák című komor hangvételű novelláskötet, Úz Bence története, Az én népem. Összehasonlítva a két írót, Wass Albert jó megfigyelő, hihető szituációkat képes előállítani, a személyes tapasztalatai alapján és dialógusai sokkal jobbak, mint a Nyirő műveiben olvashatók –őt inkább monológok írása jellemzi..7 De mindkettőjükben közös a székely ember életszeretete, hite, szülőföldjéhez való ragaszkodása. Egyszerű és nagyon hitelesen megírt történet, szinte népmesei elemeket tartalmazó mű. Nem a gyűlöletre, hanem a békésségre, az egymás mellett élésre tanít, emellett az elfogadásra és a másik segítésére. Ez volt az első könyvem, amit Wass Alberttől olvastam, de biztos, hogy nem ez volt az utolsó. Nagyon megfogott a sajátos nyelvhasználata, valamint a székely humor, ami írásában megjelenik. A főhős furfangosságával minden nehéz helyzetben feltalálja magát és soha nem veszti el a reményt. Nagyon szimpatikus és emberséges karakter, nem tud és nem is akar haragot tartani, számára fő a békesség. Családszerető, ezért ha bármi sérelem éri őt, a családját vagy baráti körét, azt komolyan megleckézteti, de csak óvatosan, úgy, hogy a másik félnek súlyos baja ne származzon belőle. A komoly részeket
6
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2636/a-szekely-ember-mitosza-wass-alberttizenharom-almafa-es-nyiro-jozsef-kopjafak-cimu-muveben 7
http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2636/a-szekely-ember-mitosza-wass-alberttizenharom-almafa-es-nyiro-jozsef-kopjafak-cimu-muveben 37
is szellemes hangvételben képes leírni. A katonák segítségképpen jönnek megvédeni a románoktól az almafákat és nem érdekli őket, mekkora pusztítást végeznek eközben: elfoglalják a családi házat, felélik a család tartalékait, majd pihenni térnek, annak látszatából, hogy keményen dolgoztak. Mózsi és családja nem reagál a pusztításra, de, ahogy a főszereplőre jellemző, elejt egy tréfás megjegyzést a tizedesnek az okozott károkról. A mű bemutatja a paraszti élet nehézségeit (a marhák beszállítása, a boltok kiürülése, a ruhák -csizma- hiánya, a hadkötelezettség), és azt is, miként próbálják ésszel könnyebbé tenni helyzetüket. A művet számomra az tette különlegessé, ahogyan egy nemesi családból származó író jellemzi a szegény származású embereket, elismeri és tiszteli is a munkájukat. Szerintem nagyon jó kiegészítő, gondolatébresztő olvasmányok közé sorolható a történelmi tananyag mellé. Ebben a regényben a második világháborúról van szó, ami az egyik kedvenc témám a történelemben, mivel még mindig találkozhatunk olyan emberekkel, akik megélték a háború borzalmait, túlélték azokat, és példaértékű módon új életet kezdtek. Még nem távolodott el tőlünk, mai tizenévesektől a második világháború, hiszen a nagyszüleink, dédszüleink mesélnek róla, mégis keveset tudunk, nem mindig biztos forrásokra hagyatkozunk. Ez a könyv nagyon tanulságos volt a számomra, egyrészről jobban át tudtam látni a szegényebb sorsú emberek életét, mindennapjait a háború alatt, és azt tapasztaltam, hogy célratörően próbálták megteremteni az újrakezdés lehetőségét. Másrészről a magyarok és a románok közötti konfliktus okáról is többet tudtam meg. Mind a magyarokat, mind a románokat érték sérelmek, de mint azt a történet elején olvasni lehetett, az Isten nem tett különbséget közöttük a teremtéskor, akkor az egyes népeknek sem kellene többre tartaniuk magukat, nem szabad uralkodniuk a másik felett. Számomra fontosabb a békés együtt működés, és erre nagy szükség volt a háború után, de ma is a mindennapi megélhetésünkhöz is. A regény mögöttes tartalmát, szép mondanivalóját és a nem is annyira rejtett jelképeit nagyon érdekesnek találtam. A címadó almafa mint a túlélés jelképe ott szerepel ősi népdalainkban: „Olyan álmot látott ifjú Mátyás király: Üvegablak alatt nagy hosszú almafa. Tizenkét szép ága, háromszáz levele, Háromszáz levele, hatvanhat virága.”
38
Annyit kesergett már miatta sok költőnk, gondolván: „a kidőlt fában őrlő szú lakik” (Tompa Mihály: A gólyához). A történelem bizonyítja, hogy gyökereiről mindig erős vesszőket hajt, hiába vágták ki a törzsét. Élni akar, nem adja fel. Nekünk sem szabad. Ezért választottam a dolgozat címlapjára egy ősi életfát (Életfa ábrázolás egy női lószerszám aranyozott bronz szügyelőveretén; Szakony, Győr-Moson-Sopron megye; Dienes István, A honfoglaló magyarok. Corvina, Budapest 1974, 16. ábra. Dienes Ö. István rajza. Liszt Ferenc Múzeum, Sopron). „… s a hegylakó népek ősi türelmével várják a tavaszt, mely majd először bontja virágba őket, hogy megteremjen végre rajtuk a békesség és szeretet gyümölcse mindenki számára. S akármi is történik körülöttünk, ők tudják, hogy ez a tavasz közeledőben van már. Mert Isten, aki a kivágott csonkból termőfát tud növeszteni újra, nem hagyja elveszni a népeket sem, akik benne hisznek.”8
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Pomogáts Béla: Messzi kert embere, Erdély hűségében: Wass Albertről; Világszövetség. - 2. (1993) Balázs Ildikó: Wass Albert erdélyi korszaka, Debreceni Egyetem, 2008. In: http://mek.oszk.hu/10900/10916/pdf/10916.pdf A Köztársasági Elnöki Hivatal közleménye: Wass Albert magyar állampolgárságának visszaállítása - IN: http://www.euroastra.hu/node/6700 http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/2636/a-szekely-ember-mitosza-wass-alberttizenharom-almafa-es-nyiro-jozsef-kopjafak-cimu-muveben https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1sodik_b%C3%A9csi_d%C3%B6nt%C3%A9s https://hu.wikipedia.org/wiki/Wass_Albert#M.C5.B1vei Vozák Lollita, 10.B
8
Wass Albert: Tizenhárom almafa, Mentor Kiadó Marosvásárhely; Alapkiadás: Tizenhárom almafa, Magyar Ház Kiadóvállalat, Bruxelles, Hilversum, München, 1953 39
Éva 3 napja az Édenben Hétfő: Hol is kezdjem? Először is, miért ilyen hosszú a hajam és miért lóg folyton az arcomban? Másodszor, miért ilyen édes ez a fiú? Első napom első percében őt pillantottam meg. A fűhöz hasonló zöld szemét barna, göndör fürtjei keretezték. Minden vonása markáns és határozott volt. Ajkai szétnyíltak, ahogy felültem és arcához nyomultam. Meglepődött, mégis elmosolyodott. Kis ráncok jelentek meg szeme sarkában. És még csak a fejét elemeztem… -
-
Ádám vagyok! – segített fel a selymes pázsitról, mely simogatta bőröm. A hajam meglibbent és azonnal kettőnk közé csapódott, ami belőlem sikolyt, belőle kacagását váltott ki. – Éva! Ez lesz a neved! – nevetett tovább, hasát fogva. Ádám! – néztem rémülten az oldalát díszítő sebre. Kezemet a szám elé kapva szörnyülködtem. Oh, én is láttam, de semmi baj, jól vagyok! – mosolyogott tovább. – Nincs kedved sétálgatni egy keveset?
Hosszú lábainak köszönhetően gyorsabban haladt nálam. Minden erőmmel, tüdőmet a végsőkig dolgoztatva loholtam mögötte, de nehézkesnek bizonyult, hogy utol érjem. Karja után kaptam, de nem sikerült megállítani. Mosolyogva ültem le és terültem ki. Elfáradtam. A gyönyörű kék égbolt a tavakban tükröződött. Sok-sok különböző, érdekes, izgő-mozgó élőlény tartózkodott a parton. Elkerekedett szemekkel néztem őket. Különleges volt mind. Volt, amelyik a föld fölött járt, volt, amelyik alatta. Színesek és hangosak voltak, de érkezésemre elhallgattak. Kelletlenül néztem körbe, és ültem le néhány puha kicsinyke állat mellé. A hajam belelógott a vízbe a lábammal együtt. Meleg volt és hívogató. Élveztem a szikrázó napsütést és a jó levegőt. Az egyik apróság az ölembe fészkelte magát, amitől kicsit megijedtem, de tetszett ez az ismeretlen. -
Éva! – árnyékolta be a fényforrást egy magas alak. – Mindenütt kerestelek! – ült le mellém, és húzott magához. – Hát itt lebzselsz? Mi ez a hely, Ádám? – kifésülte a hajamat a szememből és gondolkodva bambult. 40
-
A Paradicsom. Ha szeretnéd, megosztozhatunk rajta… - a szívem hevesen kalapált, ahogy karja átölelt és simogatta a hátam. Varázslatosan éreztem magam vele.
Behúztam magammal a vízbe és élveztem a társaságát. Mesélt az itt eltöltött napjairól, arról, hogy mennek a dolgok. Érdeklődve hallgattam minden szavát. Ő nevezte el ezeket az élőlényeket, és nevelgette őket. Már lassan egy hete élt itt. Azt mondta, örül neki, hogy jöttem. Elpirultam minden egyes bókjától. Ahogy közeledett hozzám, és összekulcsolta az ujjainkat, a gyomrom megremegett és arcom vörös színben pompázott. Nem tudtam, mit akar tenni, ezért megpusziltam az arcát és sebesen elhagytam a vizet. A gyümölcsösök felé igyekeztem, mielőtt leszállt volna az éjszaka. De bár ne tettem volna… Egy tüske állt a lábamba. Sikításom zengte be a teret, és könnyeim patakszerűen folytak végig arcomon. A fájdalom iszonyatos volt, és nem tudtam elképzelni, hogyan csillapítsam, így hát ott ültem és csak sírdogáltam. -
-
Éva, Éva, Éva! – szólogatott egy hang, de ez nem Ádám volt. – Mi történt veled? – leguggolt elém a hosszú hajú férfi és a lábamat a kezébe véve próbálta mulasztani a fájdalmat. – Nagyon figyelj rám, drága Éva! Én vagyok a Ti uratok! Addig maradtok, ameddig nem szegitek meg a szabályaimat… Kérlek, ha Ádámnak ez sikerült eddig, akkor te is tartsd ezeket tiszteletben! – bólogatva jeleztem felé, hogy figyelek rá. – Vigyázz magadra és Ádámra is! De várj! Ki vagy te? Isten vagyok, Éva!
A lábam már nem fájt, és a férfi is eltűnt. Nagyokat pislogva próbáltam felfogni, amiket az imént mondott nekem… Hát nem tudom… Sikerülne ez nekem?
Kedd: A Nap már felkelt. Narancssárga és a rózsaszín több árnyalata terjedt szét sugárszerűen az égbolton. A virágok mennyei illata és a víz friss szagának elegye telítette be a környezetet. Néhány harmatcsepp ragadt oldalamhoz. Egy kéz ölelt szorosan hátulról. A kar tulajdonosa halkan szuszogott mellettem. Ádám édesen aludt mellettem, ezért nem akartam felébreszteni, de a hajam, ahogy felültem, arcára hullott, így hevesen, köhögések között felébredt velem együtt. 41
-
Jól vagy, Ádám? – néztem mélyen szemébe sajnálkozva. – Cserébe hozok reggelit, rendben? Fáj az orrom! – nevetett fel azonnal. Közel hajoltam hozzá, és megpusziltam az orrát, majd kacagva reggeli után eredtem.
Összeszedtem a legszínesebb gyümölcsöket, és az ölembe helyezve őket battyogtam vissza a tóhoz, ahol már Ádám várt. Leültem és megterítettem. Vállára hajtottam a fejem és élveztem a reggel nyugalmát. -
-
Tegnap Isten volt nálam… - mormoltam halkan, miközben egy epret majszolgattam. – És nálad? Beszéltem vele én is. – beletúrt fürtjeibe és felém fordult. – Éva, figyelj csak! Arra gondoltam… hátha tetszene ez neked… mármint, ha nem, akkor dobd csak el… vagyis, ezt neked készítettem! – ölembe helyezett egy gyönyörű, virágokból készített koszorút, melyet boldogan ilesztettem hajamba. Ádám, ez gyönyörű! – szorosan átöleltem és hagytam, hogy édes csókot leheljen ajkaimra...
Szerda: A nap, amikor mindent tönkretettem. Fogalmazzunk úgy, hogy egy szégyen vagyok. Istenem! Tönkre tettem a saját, a férjem és a születendő gyermekeim életét, egy aprócska hibával! Naiv, ostoba, szófogadatlan, mihaszna asszony vagyok! De hogy miért? Minden ugyan úgy kezdődött. Ádám mellett ébredtem. Reggelit mentem gyűjteni, ám nem a keddi helyre, hanem a Paradicsom másik oldalára, ahova az elmúlt 2 napban még nem sikerül eljutnom. A talaj latyakos volt és csúszós. Sötétség uralkodott ezen a részen. Nem voltam biztos lépéseimben. Eddig még ismereten állatokkal találkoztam csak és a növények is olyan furcsák voltak. Nem tűnt semmi se barátságosnak, de tovább mentem. -
Oh! Kit sodort erre a folyó? Csak nem a szelíd, angyali Évát? – megfordultam és ijedtemben hátrahőköltem.
Csúnya volt, egy szó, mint száz. Fekete pikkelyei ujjnyi nagyságúak voltak. Vékony volt teste, de a feje széles. Csak két foga volt, és hosszú, rózsaszín nyelve. Fején egy sárga csillag volt, mint Isten angyalainak hajában. Szeméből áradt a gonoszság. Kellemetlenül éreztem magam mellette, és egyre inkább a menekülési utat kerestem. 42
Közeledett felém. Nagyokat nyelve próbáltam a jóra gondolni. Ádám mosolya, a kis nyulak, a tó… -
-
-
Éva, csak nem reggelit keresel? – kérdezte széles mosolyra húzva vékony száját. – Azon a fán gyönyörű almák teremnek! – biccentett fejével egy ragyogó, fehér törzsű fa felé. A tiltott gyümölcs. A fejemet rázva elleneztem szavát. – Éva, mind a ketten tudjuk, hogy enni akarsz róla! Amióta itt vagy, mindenhol ezt kerested, valld csak be! Vajon miért léptél a tüskébe? Hogy legyengülj és eltévedj! Hogy ne legyen esélyed megtalálni a bölcsesség fáját… ettől te lehetnél az Isten. Örökké élhetnétek Ádámmal. Tudom, hogy szereted. Nem akarod őt megvédeni Istentől? Kérlek, hagyj engem! Hogyan jutok vissza Ádámhoz? – könyörögve néztem rá, de nem hatottam meg. Fölém kerekedett, és körbetekerődzött lábamon. Hát nem érted, balga lány! Csak ez a gyümölcs segíthet neked visszajutni hozzá! Meg kell enned ahhoz, hogy újra az Ádámé legyél… - szeméből látszott, hogy tudja, hogy az imént elgyengültem. Ádám! – kiabáltam, túlordítva az erdőt. A madarak megjelentek az égen, jelezve a hang forrását. Ne sikoltozz! Egyél! Gyenge vagy és buta… Csak akkor leszel erős és okos, ha megeszed. Meg fognak halni a szülés folyamán születendő fiaid, ha nem eszel te is, és Ádám is a gyümölcsből.
Ajkaimat harapdálva néztem a gyümölcsre és a hasamra. A gyerekeimért meg kell szegnem az egyetlen szabályt… Mi lesz, ha igaza lesz ennek a csúszó-mászónak? Ha nem eszem meg, talán nem áldhatom meg Ádámot a várva várt gyerekekkel… Levettem a gyümölcsöt a fáról. A kígyó hangos nevetése zengte be a teret. Megettem a részem és megtöröltem a szám. Ádám elkerekedett szemekkel nézett rám a másik oldalról. Nyújtottam felé a gyümölcsöt és beleharapott. -
Szeretlek, Éva, bármi is legyen! – közelebb jött hozzám és átölelt. Én is Ádám!
Mindennek vége lett. Az ég beborult, és forogni kezdett velünk a világ. A tó vize a heves szélvihartól kifutott a mederből. A fák hajlongani kezdtek. A szürke és fekete felhők körbeölelték a kis szigetet. Az eső eleredt, de a szél nem gyengült. Szállt a por és nem tudtuk, mit tegyünk. Meztelenül, védtelenül álltunk egymás karjaiban és vártuk az ítéletünket. Féltem a bogaraktól és mennydörgéstől. Egy hatalmas villámlás rázta meg a mellettük álló fát. 43
Sikoltva zokogtam Ádám vállába. Azt kívántam, bárcsak ne ettem volna bele a gyümölcsbe, mert mind ez az ÉN hibám. -
-
-
-
Éva! – ordította el magát Isten. Minden megállt körülöttünk, így a fák elhajolva maradtak, az égen futott végig a villám, és az esőcseppek is egy helyben vártak arra, hogy leessenek. – Mit tettél? Megtiltottam, hogy egyél a gyümölcsből! Én… én sajnálom… de a gyerekeimet akartam védeni… azt mondta, a kígyó… Nem érdekel, mit mondott! Hazudott neked és te elhitted! Miért? Büntetésül megtapasztalhatod, milyen fájdalmas is a szülés… megérdemled asszony! – könnyeimet morzsolgatva bújtam közelebb Ádámhoz. Isten! Te így nem beszélhetsz vele! Nem ártott neked Éva! Ne merj vele így beszélni! Ádám! – ketté szedett minket, így automatikusan előre dobtam a hajam, hogy eltakarja testem. Nyúltam Ádám után, de Isten nem hagyta. – Meg kell szenvedned a kenyeredért! Nem érdekel többé fájdalmad… a legnagyobb csalódást Te okoztad nekem! Mindent megadtam neked, és te így hálálod meg? Isten… nem értesz meg engem… nem tudod, milyen ez… Ő a világom, és bármi is történik, követem Őt, mert szeretem… Ő a másik felem… És Ő vitt a sírba… - nézett rám lesajnálóan, ezzel elérve, hogy még rosszabbul érezzem magam…
A sötétség véget ért és megszűnt a vihar. Újra Ádám mellett tudhattam magam, de már az Édenen kívül. Csillogó szemekkel nézte rá. Már nincs gyönyörűség a világban. Ez a valóság, és ebben kell tovább harcolni. Érte, értem, értünk. Rigó Tamara, 9. B
44
Mario Benedetti: Si me ves triste című verse a Bajzazzo-kon Si algún día me ves triste no me digas nada solo Quiéreme. Si me encuentras en la soledad de la oscura noche, no me preguntes nada. solo Acompáñame.
si me miras y no te miro no pienses nada. Compréndeme.
Si lo que necesitas es amor no tengas miedo. Ámame. Pero si alguna vez dejaras de quererme no me digas nada Recuérdame. “Como ves; mi mundo no es perfecto, pero en él siempre habrá un lugar para ti”…
Mario Benedetti : Ha szomorúnak látsz Ha egy nap szomorúnak látsz, ne mondj semmit, csak szeress! Ha egy sötét estén magányosan találsz, ne kérdezz semmit, Oszd meg velem a magányt! 45
Ha rám nézel, és nem viszonzom a pillantásodat, Ne gondolj semmire, csak érts meg! Ha a szerelem az, amire szükséged van, ne félj, Szeress! De ha egyszer megszűnsz engem szeretni, ne mondj semmit, Emlékezz rám! Mint látod; A világom nem tökéletes, de mindig lesz benne egy hely NEKED”… Fordította: Molnár Zsoltné
Beszámolók A gólyatábor A már hagyománnyá vált bajzás gólyatábor az idei évben augusztus végén került megrendezésre Egerben. A legtöbb kilencedikes tanuló részt vett ezen a rendkívül különleges programon. Néhány DÖK-ös tanuló és az osztályfőnökök kísérték őket, és mindent megtettek azért, hogy a gyerekek a lehető legjobban érezzék magukat. A tábor két napos volt. A diákok vonattal utaztak Egerbe, ahol először kicsit megismerkedhettek új osztálytársaikkal, évfolyamtársaikkal, majd belevethették magukat a város rengetegébe és felfedezhették azt. Kedvükre járták be az utcákat és néhol megálltak egy üdítőre vagy egy fagyira a nyári hőségben. Délután csapaépítő játékokat szerveztek nekik az idősebb bajzás tanulók. Ezek a feladatok nagyon viccesek és kreatívak voltak. Kellett dúdolni, majd kitalálni a zene címét, érdekes kérdésekre kellett válaszolni az iskolával, osztályfőnökeinkkel kapcsolatban, derékra kötött naranccsal kellett eljuttatni egy labdát egy osztálytárs két lába közé, meg kellett etetni egy társunkat joghurttal, de bekötött szemmel, egy fiút lánnyá kellett varázsolni és még sok ehhez hasonló humoros 46
feladatban volt részünk. Nagyon jól érezte magát mindenki, sokat nevettek együtt. Este alvás helyett sok diák arra használta az időt, hogy barátokat szerezzen és megismerje őket, így aztán sokan egy szemhunyásnyit sem aludtak. Ezt persze tudták a DÖK-ös tanulók is, így reggel egy frissítő reggeli átmozgató tornával kedveskedtek. A második napon Eger nevezettességeit járhatták be a kilencedikesek kis csapatokban egy játékos városnéző feladat segítségével. Nagyon sok érdekes információt, és különlegességet tudhattak meg a városról. Délután egy kis pihenő után kisvonattal is végigjárhatták a várost a tanulók. Késő délután azonban már indult vissza a vonat. A gólyatábor véget ért. Az újdonsült Bajzás gólyák fáradtan, de tele élményekkel tértek haza a kirándulásról. Lóska Dóra 9.A
Előadás az e-bookról Szeptember 10-én Kerekes Pál előadást tartott nekünk az e-bookról. A téma modernnek ígérkezett, ezért szívesen ültünk be rá, ráadásul az egyetemi előadások világába is bepillantást nyerhettünk, mivel Kerekes Pál az ELTE-ről érkezett hozzánk. Pár információ, amelyekkel gazdagabbak lettünk: Az e-book elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget, és esetenként képet tartalmazó fájl, amely digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasásához megfelelő elektronikai eszköz, e-book olvasó szükséges. Az elektronikus könyvet az internet megjelenése keltette éltre. Az e-könyvek egyik jellegzetessége, hogy nyomtatási költség nem terheli előállításukat, ezért olcsóbban értékesíthetőek, a virtuális formának köszönhetően pedig jobban és gyorsabban terjeszthetőek. Elterjedésüknek feltétele a megfelelő méretű és minőségű kijelzővel rendelkező, hordozható eszközök megjelenése. E-könyvet akár mi is készíthetünk magunknak a kis eszköz megvásárlása nélkül. Elég hozzá néhány szoftver alkalmazása. Hátránya, hogy személytelen, tehát nem fogja soha átadni azt az érzést, amit a hagyományos könyvek vagy a családi fotóalbumok adnak lapozgatás közben. Örülünk annak, hogy az idősebb generációt is érdekli a modern technika és hogy nyitottak a témára. 47
Reméljük, hogy ez a modernizációs folyamat nem fog megállni, ugyanakkor kívánjuk azt is, hogy ez ne lépjen át bizonyos kereteket. Fontosnak tartjuk, hogy a digitális könyvek mellett a hagyományos könyvek is fennmaradjanak, s megőrizzék népszerűségüket. Burai Dorka, Pál Réka, 9.B
Őseinktől kincsekkel teli tarisznyát kaptunk A magyar népmese napját a Magyar Olvasótársaság kezdeményezésére Benedek Elek születésnapján 2005 óta ünnepeljük. A nap célja, hogy felkeltsék a szülők figyelmét: mesélni, történeteket elmondani, akár fejből vagy mesekönyvből felolvasva örömet okoz a gyerekeknek, és segíti, hogy szülő és gyermeke között szeretettel teli, bensőséges kapcsolat alakuljon ki. Iskolánkban is megemlékeztünk erről a napról. Miután Balaton Kincső (9.D) egy népdalcsokorral megnyitotta az eseményt, délelőtt két tanórában meséket olvastak a népes hallgatóságnak: Szilágyi Dalma, Trencsényi Tímea (10.D), Juhász Anna, Kapási Fanni, Kovács Evelin, Nagy Luca, Mező Gábor Ádám (9.C), Vozák Lolita és Égei Kamilla (10.B), Ballagó Benjámin (9.D), Buzma Nelli és Kovacsik Bogi (11.B), valamint Czibolya Enikő (12.D), akiknek köszönjük szépen az élményt. A bejáratnál egy információs poszteren Benedek Elekről olvashattak az érdeklődők, két folyosón pedig nagy tekercseken meséket találhattak – ezeket csak azok élvezhették,
48
akik vették a fáradságot és megkeresték az összekevert lapok között az összetartozó részeket. A program Turán folytatódott, ahol a 10.D és 10 A osztályok a Csűrdöngölő nevű helyszínen turai népdalokat hallgattak és tanultak, ezen kívül két mesemondó tolmácsolásában - többen – életükben először élőszóban hallhattak régi magyar meséket. Itt a vége, fuss el véle!
Szelei Orsolya és a 10.D
Gólyák hete a Bajzában! 2015. október 19. és 22. közt került megrendezésre az „Elsősök hete” nevű programfolyam a Bajza József Gimnáziumban. Ez hagyomány szerint az első évfolyamosok (kilencedikesek, vagy „Gólyák”) olyan hete, amelyen feladatokat kell teljesíteniük és a DÖK által előírt öltözékben kell megjelenniük. Persze itt nem kell durva dolgokra gondolni. Kicsit bővebben a programokról: az elsős diákoknak minden nap különböző próbákat kell kiállni, az osztályközösségnek együtt. Ezek nagy része vicces és sok gondolkodást, ill. keresést igényel. Az alábbi programokat találta ki a DÖK erre a hétre: első nap (19-én) az öltözék elég érdekes volt; Bajza-póló és úszósapka. Na, már most, ennek a gólyák nem nagy értelmét látták, 49
mégis megtették, amit kértek tőlük. Hangulatos összhatást keltett a Bajza-pólót viselő elsősök képe. Emellett, még érdekes méhecske, ill. egyéb állatokat ábrázoló pecséteket is kaptak a kilencedikesek egyes testrészeikre, általában karra vagy kézre – de aki nem volt szimpatikus a DÖK tagjainak, ő általában arcra vagy nyakra kapott egy-egy ilyen kis mintát (köztük én is jeleskedtem a 2. napon kettő szép méhecskével a nyakamon, amely kifejezetten nehezen jött le). Második napon (20-án) a Bajza-pólót kidobták az ötlettárból a DÖK tagjai. Helyette azzal a csodálatos ötlettel örvendeztettek meg minket, hogy papucsban (bátraknak a zokni-szandál páros is megengedett volt, bár ezzel csak kevesen éltek) kellett díszelegni az iskolában (bár szerintem ez teljesen eszetlen dolognak tűnt). Harmadik napon (21-én) egy kis engedmény volt, ugyanis az október 23-ai megemlékezés miatt nem kaptunk semmilyen „divatirányzatot”. De az ünneplő viselése kötelező volt (emiatt nem is pecsételhettek a DÖK tagjai, ugyanis a pecsét csepegett és senki sem szerette volna sikálni a vörös plecsniket a szép matrózblúzáról/ingjéről). Ezen napon a program részvevői egy érdekes feladatot kaptak: egy indulót kellett írnia az osztálynak önmagáról. Ezen feladat kifejezetten jól sikerült minden osztálynak. Összességében a Gólyahét programsorozata 22-én zárult le, délelőtt előadásokkal, illetve délután vicces, játékos vetélkedőkel és eredményhirdetéssel. Ezután este 10-ig tartó diszkó következett. Saját véleményem szerint elég jó és izgalmas hét volt, és a zárónap is remekre sikeredett, ezzel még szorosabbá kovácsolva az osztályközösséget és egyben az iskola közösségét is. Gócza Viktória 9B
Gólyanap a Bajzában Október 22-én került megrendezésre a gólyanap, melyet több okból is nagyon vártak a diákok. Minden osztály műsort készített, amit délelőtt tekintettek meg a felsőbb osztályok, ennek persze Előkészületek mindenki örült, hiszen nem volt tanítás. Délután a DÖK-ösök gólyabált szerveztek a kilencedikeseknek, a legkisebb Bajzásoknak, amit utána egy buli követett, és persze ez volt az utolsó nap az őszi szünetük előtt. Az első órában 50
összekészültek a gólyák az előadásaikhoz, amin rengeteget dolgoztak, majd a második órában kezdődtek a műsorok, melyek két részletben kerültek bemutatásra. Ezek után a gólyák hazamehettek, majd 5 órakor kezdődött a gólyaavató, ahol rengeteg vicces ügyességi feladat kapott helyet, amit a DÖK-ösök pontoztak. A versenyt a fantasztikus 9.A osztály nyerte, utánuk a B-sek a második, a C-sek a harmadik és a D-sek a negyedik helyen végeztek. Az eredményhirdetést követően meg lehetett látogatni a büfét, ahol a szülők finom szendvicsekkel és édességekkel készültek a gólyáknak, vagy táncolni is lehetett a tornateremben a jobbnál jobb zenékre.
A visszajelzések szerint mindenki jól érezte magát, a buli után hazamentek a diákok és élvezték az őszi szünetüket, köszönik a programokat a szervezőknek! A gólyaest 2015.október 22-én (csütörtökön) felavatták az új diákokat a Hatvani Bajza József Gimnáziumban. A 00 gólyaest 17 -kor vette kezdetét, amelyet a kilencedik évfolyam gólyái már nagy izgalommal vártak.
51
Ezen az estén a négy osztály, (9.A, 9.B, 9.C, és 9.D) versengtek egymással játékos feladatok keretében. Ezeket a feladatokat az iskola DÖK-ös tanulói, és a DÖK elnöke, Molnárné Kati néni állították össze. Minden osztálynak be kellett öltöztetnie egyik társukat gólyának, amelyért a játékok kezdete előtt pluszpont járt. A székfoglalótól kezdve egészen a csokoládé kockák kereséséig a lisztes tálakban (mézzel bekent fejjel) sokszínű és humoros feladatokon vehettek részt az ifjú gólyák. Azonban volt egy „küldetés”, ami mindent felülmúlt az este folyamán. A felsőbb évfolyamos diákönkormányzatos tanulóknak mindegyik osztályból ki kellett választaniuk egy gólyát, akinek szerelmet kellett vallania osztályfőnökének. A legjobb, legszebb vallomásokért több pont járt. Mindenki azt hitte, hogy ez majd feladja a leckét a kilencedikeseknek. Azonban ahelyett, hogy megijedtek volna a helyzettől, megtáltosodva mondtak szebbnél szebb szavakat tanáraiknak. Mivel minden osztály fergeteges hangulatot teremtett a vallomásával, mindegyik azonos, a maximális pontszámot kapta. Az osztályindulókból, amelyeket az osztályok közösen adtak elő, az is kiderült, hogy helyén van a humoruk a kis nebulóknak. Az est zárásaként egy vidám és szórakoztató esküt kellett letenniük az új bajzásoknak, amelyet mérlegállásban, egymás fülét fogva, tésztaszűrőkkel a fejükön kellett elmondaniuk. A vetélkedőt 2000-tól 2200-ig egy iskolai disco követte.
52
A gólyahetet a 9.B osztály, a gólyaestet pedig a 9.A osztály nyerte meg. Még egyszer gratulálunk nekik, és reméljük jól érzik majd magukat az elkövetkezendő négy évben a Bajza közösségében!
Suli-múlt 2015 októberében, a Gólyahéten vettünk részt az iskolánk történelem munkaközössége által szervezett Suli-múlt vetélkedőn. A megmérettetésen a kilencedik osztályos tanulók indulhattak, háromfős csapatokat alkotva. A verseny előtt az évfolyamon tanító történelem tanárok több órán keresztül tartottak számukra előadásokat iskolánk történetéről. A versenyen sok érdekes feladatot oldhattunk meg. Az egyik feladvány az volt, hogy az iskolánk történetéhez kapcsolódó személyek képzeletben SMS-t küldtek egymásnak, és ki kellett találni a miértjét, és hogy ki kinek a számára címezte az üzenetet. Ez a játék igazán nehéz volt, hiszen iskolánk történetében rengeteg fontos személlyel találkoztunk. A feladatsorok között megtalálható volt egy puzzle is, ami az iskola egyik helyiségét vagy a gimnázium egykori épületét ábrázolta, és ehhez kapcsolódó kérdésekre kellett válaszolnunk. A Bajzában rengeteg emléktáblával találkozhatunk az iskolán belül, és az udvarban is. Az egyik feladathoz szükséges volt, hogy memorizáljuk a táblák „kőbe” vésett feliratait, és meg tudjuk mondani, ki készítette a gimnázium számára. Végül az utolsó feladat a Mesterségünk címere nevet viselte, melyben az iskola egykori és mai címerein kellett megkeresnünk a hiányosságokat. A kedvenc feladatunk a "Van képed hozzá?" előzetes feladat volt. Három fényképet kellett készítenünk az iskolának azon részeiről, amelyet a legérdekesebbnek, legszebbnek találunk. Ezekből a fotókból összeállítottunk egy montázst, és kitaláltunk egy találó címet. A vetélkedő napján kivetítették, és be kellett mutatnunk a prezentáción, hogy egy-egy kép miért pont azt a címet kapta. Azért volt ez a kedvenc feladatunk, mert egy délutánt együtt töltöttünk, végig jártuk az iskolánkat, ötletelve, hogy melyik részletét fotózzuk le. Nagyon jó hangulatban telt, és a végeredmény szerint sikeresen is. Nekünk volt képünk hozzá! A vetélkedőn a következő eredmények születtek: I. helyezett: 9. C osztály:
Kapási Fanni
Kovács Evelin Juhász Anna 53
II. helyezett: 9. B osztály: Eck Kristóf Hegyi Zoltán Mátrai Madlen III. helyezett 9. A osztály: Ballók Boglárka Szűcs Levente Csaba Urbán Dóra Nagyon örültünk, hogy részt vehettünk a „Suli-múlt” vetélkedőn. Igazán sok hasznos ismerettel gazdagodhattunk iskolánk történetére vonatkozóan. Köszönjük a verseny fő szervezőjének Kerékgyártó Katalin tanárnőnek, hogy ilyen érdekes feladatokat állított össze számunkra. Kapási Fanni, Kovács Evelin, Juhász Anna, 10.C
Szülőföldem – vers- és prózamondó verseny „Siklik a Zagyva, mint a Berettyó, Hátára veszi a sík tájat, Gátak közt is határtalan Partján hazatalálhatsz.” (Farmosi László) Szülőföldem címmel vers- és prózamondó versenyt hirdettünk az általános iskolák 7-8. osztályos tanulói számára. A vers- és prózamondó versenyre két művel kellett nevezni: egy XX. századi vagy kortárs magyar költő szülőföldhöz kötődő verse, valamint egy prózarészlet felolvasásával (maximum 2 percben) egy XX. századi vagy kortárs magyar költő/író tollából a fenti témakörhöz kapcsolódóan. A verseny napján az első fordulóban az indulók felolvassák a választott prózarészletet, majd a második fordulóban diákok előadják a megtanult költeményt.
54
A zsűri elnöke Kocsis István, a hatvani városi Ady Endre Könyvtár volt igazgatója, számos olvasótábor szervezője. A zsűri tagjai: Ambrus Éva, a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola nyugalmazott tanára, valamint Farmosi László, költő, az Ötös Iskola tanára. Az ő egyik költeményéből választottuk a mottónkat, megidézve vele saját szülőföldünket és Hatvan városhoz való kötődésünket. A versenyre 19 tanuló jelentkezett városunk és a környező települések általános iskoláiból. A felkészítő tanárok igényességét dicsérik a választott prózarészletek és költemények. Néhány példa ízelítőül a prózából: Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről; Laczkó Géza: Hányféleképpen nevet a magyar?; Benedek Elek: Az én falum; Móricz Zsigmond: Életem regénye; Tamási Áron: Szülőföldemen; több részlet is elhangzott Wass Albert műveiből (Otthon; A bakonyi Krisztus csodája; Adjátok vissza a hegyeimet!); Remenyik Zsigmond: Bűntudat; Lázár Ervin: Vita a szülőföldemmel; Örkény István: Óda Budapestért; Radnóti Miklós: Napló; Sütő András: Az örök emlékezet földje. Versek: Kulcsár Tibor: Hol a hazám?; Illyés Gyula: Haza, a magasban; József Attila: Hazám; Babits Mihály: Hazám; Remenyik Sándor: Eredj, ha tudsz, Menedék, Mindhalálig; Wass Albert: Üzenet haza; Márai Sándor: Halotti beszéd; Kosztolányi Dezső: Szülőföldem bús határa. A verseny eredménye: 1.
2.
3.
hely: Polgár Viktória, a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola 8. osztályos tanulója verse: Reményik Sándor: Mindhalálig prózarészlete: Wass Albert: Megismerkedem Napsugárral hely: László Abigél, az Apci Apáczai Csere János Római Katolikus Általános Iskola 8. osztályos tanulója verse: Reményik Sándor: A menekülő prózarészlete: Sütő András: Az örök emlékezet földje hely: Duma Gréta Dóra, a Lőrinci Hunyadi Mátyás Általános Iskola 8. osztályos tanulója verse: Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus prózarészlete: Móricz Zsigmond: Életem regénye 55
Két különdíjat is kiadtunk: Sipkó Evelinnek, a Lőrinci Hunyadi Mátyás Általános Iskola 7. osztályos tanulójának, valamint Tóth Elizabeth Enikőnek, a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola 8. osztályos tanulójának. Köszönjük a felkészítő tanárok munkáját, a részvételt minden versenyzőnek! Hazulról - haza
Olyan a Zagyva, mint a Berettyó Hanyatt szegül a forró nyárban Titkot görget, emléket suhint Megbújik bodzák árnyékában Sodor a Zagyva, mint a Berettyó Fut pántlikásan, önkéntelen Egy templomtornyot visszacsillant Játék – mese és történelem
Suhan a Zagyva, mint a Berettyó Hegyek ereje mélyén szelidül Láthatatlan dajkasága Hűs vizi – fátyol szétterül
Siklik a Zagyva, mint a Berettyó Hátára veszi a sík tájat Gátak közt is határtalan Partján hazatalálhatsz
Simul a Zagyva, mint a Berettyó Híd alá hajlik csikó a hámba 56
Zabolázatlan örökkön – örökké Bűvöl csalitba, nádba. sásba
Sóhajt a Zagyva, mint a Berettyó Kagyló pénzek medreiben Régi lovasok, üszkök, nyílhegyek Zsoltárok békéje ring a vízen
Megáld a Zagyva, mint a Berettyó Legendák lelke dudol – dalol Megejt, megigéz, megbabonáz Es tengerbe ömlik valahol Farmosi László
Fizikusok Természettudományos előadássorozatot tartottak a Bajzában. Az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetségnek és a Mobilis Interaktív Kiállítási Központnak köszönhetően interaktív kiállításon vehettek részt a hatvani nyolcadikosok és az iskola tanulói. Két éve járja az országot az a roadshow, melynek keretein belül látványos kísérletekkel mutatják meg a tanulóknak, hogy a fizika és kémia világa sok érdekességet rejt. A szervezők célkitűzése, hogy ezzel a rendezvénnyel megkedveltessék a műszaki és természettudományi tárgyakat. – Feltett szándékunk, hogy a jövő mérnökei és természettudósai mindenre nyitottak és innovatívak legyenek. Ennek első állomása, hogy a megszokott krétaporszagú tanórai keretekből kizökkentve őket bemutassuk, hogy a fizika és kémia világa szerteágazó és izgalmas – tájékoztatott Mészáros Péter, a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ szakmai vezetője. Hozzátette: a kísérletek a pedagógusok érdeklődését is felkeltik. – Fontosnak tartjuk, hogy a fiatalok betekintést nyerjenek a jövőjükkel kapcsolatos témákba, innen jött az ötlet, hogy megkeressük a győri céget. Nagy örömünkre szolgál, hogy elfogadták a meghívásunkat és közel kétszáz diák élvezhette a látványos bemutatókat – mondta Tóthné Deák Andrea, a Bajza József Gimnázium igazgatóhelyettese. 57
Az elmúlt években jelentős mértékben emelkedett a reál tantárgyak iránti érdeklődés. A matematika és fizika mellett, a biológia és kémia is egyre népszerűbb. Forrás: Hatvan Online
Kirándulás a Budai Várnegyedben 2015. november 25-én a 11. évfolyam történelem faktosaikként részt vettünk egy egész napos kiránduláson a Budai Várnegyedben. Kísérőtanáraink Kovácsné Kiss Éva tanárnő és Simon Tamás tanár úr voltak. Megtekintettük a Mátyás templomot, a Magyar Nemzeti Galériát és a Hadtörténeti Múzeumot. A Mátyástemplom történetét idegenvezető által ismerhettük meg. A neobarokk stílusú templom a tatárjárás után elődtemplomként szolgált. Megtudtuk, hogy Károly Róbertet, vegyesházi királyunkat, itt koronázták, halála után itt ravatalozták fel. Hunyadi Mátyás királyunk itt tartotta mindkét esküvőjét. A templom életében, a XIX. században a legjelentősebb esemény I. Ferenc József és felesége, Erzsébet koronázása volt a Szent Koronával. A koronázás során hangzott el először Liszt Ferenc Koronázási miséje. 1916-ban, Ferenc József halála után, itt koronázták meg IV. Károlyt magyar királlyá. A templomot 58
körbejárva megnézhettük III. Béla király és felesége síremlékét, mely az egyetlen épségben maradt Árpád-házi síremlék. Valamit megtudtuk, hogy itt található Szent László hermájának másolata. Történelmi kirándulásunkat a Magyar Nemzeti Galériában folytattuk, amely a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. A galéria a Budavári Palota épületében található 1975 óta, ahonnan lélegzetelállító látványt nyújt a dunai látkép a Parlament épületével. A Magyar Nemzeti Galéria Történelmi Festészet című kiállítását szintén idegenvezető segítségével ismerhettük meg. A foglalkozás érdekességét az jelentette, hogy a nagyméretű festményeket a padlón elhelyezkedve tanulmányozhattuk, hiszen a műalkotásokat így láthattuk szemmagasságból. Megtekinthettük Benczúr Gyula Vajk megkeresztelése című festményét, amely szerint Adalbert keresztelte meg államalapító királyunkat. Székely Bertalan II. Lajos holttestének megtalálása című alkotása, Wagner Sándor Dugovics Titusz önfeláldozása című festménye és Székely Bertalan Egri nők című műalkotása segítségével felidéztük a törökök 145 évig tartó uralmát Magyarországon, és tanulmányozhattuk a fény-árnyék játékának fontos szerepét a festészet területén. Megtekinthettük Madarász Viktor Hunyadi László siratása című műalkotását, amelynek érdekessége, hogy Hunyadi Lászlót valóban a budai várban végezték ki, és a hóhérnak csak negyedszerre sikerült elválasztania László fejét a testétől, amelyet később a budai Mária-Magdolna templom Krisztus-teste kápolnájában temettek el minden gyászpompa nélkül. A festményen szintén megfigyelhető volt a fény-árnyék hangsúlyos szerepe, valamint jelentős művészettörténeti ismeretre is szert tehettünk. Orlai Petrics Soma Zách Felicián című festményéhez a Zách 59
család tragikus története kapcsolódik. Mivel 1330 tavaszán Zách Felicián merényletet követett el Károly Róbert és a királyi család tagjai ellen, a bíróság ítélete szerint családját harmadíziglen ki kellett végezni. A Magyar Nemzeti Galériában őrzik a 100 centiméteres bronzszobrot is, amely Mátyás király fejét ábrázolja. Az idegenvezető segítségével interaktív módon tekinthettük meg a történelem jelentős eseményeit megörökítő festményeket, így kellemes időt töltöttünk el a galériában, amit mindenki szórakoztatónak és hasznosnak talált. A galéria megtekintése után lehetőségünk nyílt fényképeket, illetve csoportképek készíteni a Budavári Palota kertjében, ahol tucatnyi virág és a dunai látkép ejtett minket rabul.
A késő délutáni órákban látogattunk el a Hadtörténeti Múzeumba. A budapesti Hadtörténeti Levéltárban a magyar hadtörténelmi emlékekkel együtt felgyűjtött muzeális tárgyakból jött létre a Hadtörténeti Múzeum 1918ban. Az 1847-ben klasszicista stílusban épült Nádor laktanya nyugati szárnyát 1926-tól alakították át Hadimúzeum céljára. A múzeum nagyméretű kiállító termeiben megtekinthettük a magyarországi 1848-49-es forradalom és szabadságharc során alkalmazott fegyvereket, amelyek nem csak a fiúk, de a lányok számára is egyaránt 60
érdekesnek bizonyultak. A tárlat meglátogatása után rendkívüli fegyverbemutatón vehettünk részt. Egy humoros középkorú férfi mutatta be nekünk a fegyvereket, amelyeket szintén az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során alkalmaztak Magyarországon, valamint azok használati módját. A fegyverbemutató során nevetésben nem volt hiány, ugyanis a fegyvereket, puskákat, kardokat, páncélokat, sőt a harci öltözékeket is kipróbálhattuk, felpróbálhattuk, így érdekes fényképeket készíthettünk a csoporttársainkról. Kirándulásunk végén természetesen ellátogattunk az Mc Donald’s-ba, majd a fél órás szabad program után különjáratú autóbusszal utaztunk vissza Hatvanba. Nagyon örülünk, hogy a 11. évfolyam történelem faktosaikként részesei lehettünk a Budai Várnegyedben tett kirándulásnak, hiszen érdekes a történelem órák során szerzett ismereteket valamilyen formában személyesen is átélni, megtapasztalni, megtekinteni. Ezúton szeretnék megköszönni a kirándulás lehetőségét a Hatvani Bajza József Gimnázium és SZKI-nak, és izgatottan várjuk a további történelmi témájú kirándulásokat a következő tanév során. Makádi Alexandra és Dobai Viktória, 11.B
61
Spanyolország 2016. Az idei spanyol utazást is mindenki izgatottan várta, mint ahogyan minden évben is. Rengeteg látnivaló, hatalmas városok, mediterrán kis utcák, boltok, hangulatos éttermek, fagyizók, és persze a pálmafás tengerpartot is meg kell említenem. Azzal, hogy elkezdődött az augusztus, mindenkinek az jut eszébe, hogy itt a nyár vége, lassan az ősz is beköszönt, de mi ezt még nem éreztük, hiszen egy csodálatos, izgalmas és titokzatos kaland várt ránk. Az úti cél nem volt ugyan titok, képeket, videókat is láttunk a nevezetességekről, de messze nem olyanok ezek, mint élőben megtapasztalni, látni. 1.
nap (augusztus 7.)
Reggel 5:30-kor volt a gyülekező a Penny parkolójában, a koránkelés ellenére egytől egyig vidámak és kalandra vágyóak voltunk. Majdnem az egész nyár eltelte után jó volt látni az osztálytársakat, ismerősöket. Már ekkor megvolt a kellemes hangulata a kis csapatunknak. Amikor megérkezett a busz, bepakoltuk a csomagjainkat a sofőrök segítségével és körülbelül 6 órakor indultunk el. Az első megállónk Budapesten volt, itt felvettünk egy másik csoportot. Ezután nem sokkal Balatonbogláron álltunk meg, ahol szintén egy csoport csatlakozott hozzánk. A buszon filmeket néztünk, beszélgettünk. A szlovén és olasz határok átlépése után a francia határ következett. 2.
nap (augusztus 8.)
62
Éjjel a spanyol határt is átléptük, reggel pedig megérkeztünk a szálláshelyünkre a Cala Llevadó kempingbe. Mivel a faházainkat csak déltől foglalhattuk el, így addig átöltöztünk, és lementünk a kempinghez tartozó tengerpartra. Csodálatos sziklás, kavicsos, pálmafás öböl, világoskék, kristálytiszta vízzel. Miután végeztünk a napozással és a fürdőzéssel, bepakoltunk a faházainkba, este pedig vacsoráztunk. 3.
nap (augusztus 9.)
Reggeli után szabad program volt, néhányan elmentünk Tossa de Mar-ba, az odaút kissé hosszúnak bizonyult, de a séta közben csodálatos panorámák tárultak elénk. A mediterrán flóra része ez a terület, mandulafenyők, leanderek, agávék és a kabócák hangja a fákról a megszokott tölgyesek és a madárcsicsergés helyett. Végigsétáltunk a kis utcákon, felmentünk a várba is. Fél nyolckor indultunk a flamenco estre a Lloret de Marban található Gran Casinoba, ahol különféle tapasokat kóstoltunk, és csodálatos táncokat láthattunk közben. 4.
nap (augusztus 10.)
A szerdai nap pihenéssel telt, szabad program volt. A kis csapatunk egyik része elment a Camp Nouba, Barcelonába, megnézni egy meccset. Napközben lementünk a partra, napoztunk, beszélgettünk. Vacsora után kártyáztunk, társasoztunk. 5.
nap (augusztus 11.)
Reggel Tossába indultunk idegenvezetőnk irányításával. Amikor megérkeztünk, lehetett várost nézni, és a piacra is elmentünk, ahol rengeteg ember volt ugyan, de sok érdekes dolgot lehetett megvásárolni. Ezután hajóra szálltunk és átmentünk Lloret de Mar-ba. Itt szintén volt egy kis szabadidőnk, lehetett vásárolni, sétálni, majd pedig hajóval visszaindultunk és a kempingünkhöz tartozó öbölben szálltunk le.
63
6.
nap (augusztus 12.)
Reggeli után elindultunk a Montserrat hegyre, ami a szállásunktól körülbelül egy óra buszozásnyira volt. Itt megnéztük a montserrati bazilikát, melynek falai között található a Fekete Madonna szobor. A bazilikához vezető úton voltak különféle árusok, helyi sajtokat, gyümölcsös édességeket lehetett tőlük vásárolni. Nem sokkal ezután tovább is indultunk, hiszen még volt egy programunk erre a napra. Megérkeztünk Barcelonába, és megnéztük a Gaudí tervezte Sagrada Familiát, vagyis a Szent Család Székesegyházat. Hatalmas műalkotás, a legmagasabb tornya a Jézus-torony lesz, amit Gaudí 170 méteresre tervezett, ezzel ez lesz a világ legmagasabb templomtornya. Lassan épül a rendkívül kifinomult, kidolgozott motívumok miatt. Be is mentünk, itt csavart, letisztult, egyszerű, viszont magasra törő formák vannak, és az élénk színek dominálnak. Ezután visszaindultunk Barcelonából a szállásunkra. 7.
nap (augusztus 13.)
Egy egész napos program elé néztünk a csodálatos Barcelonában. Miután megérkeztünk, elsőként a Park de Ciudadelát, majd a Poble Espanyolt, vagyis a spanyol falumúzeumot néztük meg. Ezután a Montjuïc hegyre mentünk fel, itt csodálatos kilátás tárult elénk, az egész várost be lehetett látni. A délelőtt folyamán még ellátogattunk a Camp Nouhoz iz, amely a híres FC Barcelona stadionja. Ezt követően sétát tettünk Barcelona gótikus negyedében, többek között láthattuk a Katalán Kormány székházát, és a Nagy Királyi Palotát is megcsodálhattuk. Majd kaptunk szabadidőt, és mivel csapatunk túlnyomó többségé lány volt, így egyértelmű volt mivel töltjük ezt a szabadidőt: vásárolni mentünk a Ramblasra. Este pedig elmentünk a zenélő szökőkúthoz is. 64
8.
nap (augusztus 14.)
A vasárnapunk pihenéssel és szabad programmal telt, páran elmentünk busszal Lloretbe, ahol sétálgattunk, vásároltunk. Miután visszaértünk a szállásra, lementünk a partra fürödni. 9.
nap (augusztus 15.)
A hétfői programot kivétel nélkül mindenki izgatottan várta, ugyanis az úti cél a katalóniai Marineland volt. Miután megérkeztünk, a papagáj-, fóka- és delfinshowkat néztük meg. Emellett a medencék és csúszdák körül többféle állatot is láthattunk, például gólyákat, fekete hattyút, flamingókat, ugyanis a Marineland egy vízi vidámpark és egy állatokat bemutató hely is egyszerre. Ezután jöhetett a napozás és a medencézés, valamint a vízi csúszdák kipróbálása. 10. nap (augusztus 16.) Reggeli előtt már el is kezdtünk összepakolni a faházainkban, ugyanis sajnos ez volt a hazautazásunk napja. Reggeli után is folytattuk ezt a csodálatos tevékenységet, majd miután végeztünk, lementünk még egy utolsót fürödni a tengerpartra. Délután el is indultunk a busszal. 11. nap (augusztus 17.) Ugyan mesébe illő volt ez a nyaralás, de már mindenki szeretett volna otthon lenni, a szülőkkel, a családdal. Késő délután meg is érkeztünk Hatvanba (egy kis csúszással a problémák miatt), tehát itt be is fejeződött a mi nyaralásunk. Csodálatos 10 nap volt, rengeteg élménnyel lehettem gazdagabb. Köszönjük Kati néni! Ágó Regina 10.A 65
Alapítványi bál a kastélyban Iskolánk vezetősége és Szülői Szervezete 2015.november 28-án rendezte meg alapítványi bálját a Bajza Alapítvány javára. A jeles eseményt a Széchenyi Zsigmond Kárpát –medencei Magyar Vadászati Múzeum Nagy Endre Rendezvénytermében tarthattuk meg. Minden évben izgalommal teli időszak előzi meg a bált, hiszen iskolánk a rendezvény bevételeiből tudja finanszírozni azokat a kiadásokat, amelyeket az épület szépítésére, korszerűsítésére, tanulóink színvonalas környezetének megteremtésére, sport- és szórakozási lehetőségeinek bővítésére fordíthat. Nagylelkű támogatóinknak köszönhetően az idei tanévben rekord-bevételt könyvelhetett el az Bajza Alapítvány. Összesen nettó 1 523 480 forint gazdagította alapítványunk számláját. A bál bevételét idén is több célra használtuk fel. Iskolánk régi erősítő rendszerét sikerült egy modern, megbízható rendszerre cserélni. Projektort vásároltunk az egyik kisebb terembe, továbbá több terem padlóburkolatának a felújítása is ebből a bevételből került finanszírozásra. Természetesen a tanév végi jutalomkönyvek vásárlása is a befolyt összeg segítségével lett megvalósítva. 66
A Tanulói Támogató Tombolából 151000 forint bevételre tett szert az alapítvány. A pénzösszegből a diákönkormányzat kérésére kamerát vásároltunk az iskolának. Ezúton szeretnénk köszönetünket tolmácsolni azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, valamint a közös ügyet támogató kedves szülőknek, akik lehetővé tették azt, hogy a fenti összegből iskolánk megvalósíthatta elképzeléseit. Kiemelt támogatóink voltak: RLB-60 BT, Monitoring Távfelügyelet Kft., Jánosi László, Antik Kft., Apci Hús Kft., Kovács Péter, Sőregi Csaba, PERLA-X Kft., Oz- Med Bt., AUTÓ 60 Bt., Halasi András Lászlóné, Radax- 60 Kft.
Alapítványi bálunk fő motívuma a tánc volt. A tánc, melynek ereje magával ragad, amely boldogságban és bánatban is társunk lehet. A tánc, mely ritmusával összeköt minket, melynek hangulata átjárja lelkünket. A vendégek szórakoztatásáról ismét diákjaink gondoskodtak. Nagy Vivien 12. C osztályos és Szaniszló Szilárd 11.B osztályos tanulók vezették végig a vendégsereget a műsorszámok rengetegében. Csodálatos torkú énekeseink, Nagy Vivien 12.C, Káli Patrícia 11.A osztályos és vendégtanulónk, Fran Fadigati több gyönyörű énekszámmal is emelték az est fényét. Hozzájuk volt diákunk, Tóth Gergő csatlakozott egy csodálatos és lendületes zeneszámmal. Azért, hogy az esti táncmulatsághoz picit forrósodjon a talaj, a Rose Dance Táncegyesület melegítette fel a parkettet. 67
A jó hangulatú mulatság hajnalig tartott, csupán az éjféli tombolasorsolás izgalma „zavarta meg” a báli közönség szórakozását. A vacsora különféle finom fogásairól a Kukta Kft. konyhája gondoskodott, Bobák Viktor vezetésével. Szívből remélem, hogy minden bálozó jól érezte magát az eseményen és 2016. november 26-án újra találkozhatunk a tizennyolcadik alapítványi bálon. Tóth Attiláné Deák Andrea Intézményvezető- helyettes, a bál főszervezője
„Mit ránk hagytak a századok…” – „Hol vannak a katonák, kik harcoltak sok éven át” Magyarország története 1938 és 1945 között Tizenhatodik alkalommal rendezett a Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola történelem munkaközössége történelem-művelődéstörténeti vetélkedőt a térség általános iskolái számára. Az iskolákat háromfős csapatok képviselték. A verseny két fordulóból állt. A döntőbe – melyet 2015. november 25-én tartottunk a gimnáziumban – az első fordulóban legjobban teljesítő 10 csapat került be. A csapatok felkészültsége idén is biztosította a verseny magas színvonalát. A verseny ismeretanyaga Magyarország 1938 és 1945 közötti történetét dolgozta fel. A zsűri elnöke Sánta László, a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola volt történelem tanára, városunk köztiszteletben álló személyisége volt. A verseny feladatait Bodonyiné Balog Erzsébet és Kerékgyártó Katalin – a gimnázium történelem tanárai – állították össze, a verseny fő szervezője pedig Kovácsné Kiss Éva, a történelem munkaközösség vezetője volt. A döntőben a következő eredmények születtek: I. helyezett: Herédi Általános Iskola (Berényi Brigitta, Kenéz Richárd, Tábi Dávid), felkészítő tanár: Nagyné Vankó Mária II. helyezett: Kossuth Lajos Általános Iskola, Hatvan (Freili Géza, Kovács Judit, Virág Kitti), felkészítő tanár: Valcsák Lászlóné
68
III. helyezett: Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola (Bagi Ádám, Gál Noémi, Károlyi Antónia Titánia), felkészítő tanár: Pádár Miklósné A döntőben résztvevő csapatok tárgy és könyvjutalomban részesültek. Ezúton is gratulálunk a diákoknak és felkészítő tanáraiknak! Kovácsné Kiss Éva , munkaközösség vezető Miért érdemes emlékezni a régen történtekre, érdemes-e emlékhelyeket állítani a feledés ellen? Az iskolánkban több mint egy évtizede megrendezésre kerülő „Mit ránk hagytak a századok…” c. regionális művelődéstörténeti vetélkedőn a döntőbe jutott csapatoknak gyakorlati feladatot is meg kellett oldaniuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy megszerzett ismereteik miként alakítják a versenyzők „emlékezettudatát”, hogyan befolyásolják értékrendjüket. Szerettük volna, ha azt is próbálgatják, hogy amit ők már tudnak, azt hogyan tudják tolmácsolni különböző kommunikációs helyzetekben. Ezért azt a feladatot kapták, hogy írjanak – három megadott téma közül egyre – két perces ünnepi beszédet, amellyel a vetélkedő előtt Hatvan város második világháborús emlékhelyein rójuk le tiszteletünket a második világháború és a holokauszt áldozatai előtt. 1. A vasútállomás bombázásának áldozataira emlékező mementónál. 2. A cukorgyári gettóra emlékeztető emléktáblánál. 3. Radnóti Miklós szobránál. A versenyzők emelkedetten, nagy átéléssel, a tényeket ismerve, az eseményeket összefüggésekbe helyezve emlékeztek a múltra. Bizonyítsa ezt szónoklataik néhány részlete. „Tisztelt Megemlékezők! Hatvan város történetének egyik legtragikusabb eseményére emlékezünk ezen a helyen. Arra, amikor több száz ember életét követelő bombatámadás érte városunkat 1944. szeptember 20-án. 1944-ben már 5. éve tartott a rengeteg áldozatot követelő második világháború, melybe hazánk a németek oldalán lépett be 1941-ben. Az évek során bekövetkező hadiesemények azonban arra késztették az akkori döntéshozókat, hogy tárgyalásokat 69
kezdeményezzenek az antifasiszta szövetséges nagyhatalmakkal, s fontolóra vegyék a háborúból való kiugrást. Hitler, a fasiszta Németország vezetője tudomást szerzett erről, s hogy meggátolja, elrendelte Magyarország német megszállását. Mivel a magyar honvédség nem tanúsított ellenállást, s a kormányzó a helyén maradt, a szövetségesek Magyarországot nem megszállt, hanem német-csatlós államnak tekintették. Ennek következménye lett, hogy 1944. április 3-tól hazánk felett is megjelentek az angol és amerikai repülőgépek, s mindennaposak lettek a légitámadások, főleg Budapest ipari üzemei ellen, de a vidéki nagyvárosok is célponttá váltak…” „A Budapest-Hatvan-Miskolc vasútvonal stratégiai fontosságú volt a harcok kimenetelében. Ezért került a hatvani vasútállomás a szövetséges haderők célkeresztjébe. A visszaemlékezések szerint az angolszászok röpcédulán értesítették a lakosságot a várható légitámadásról, hogy az állomás területén ne tartózkodjon senki. Már a délelőtt 10 órakor kezdődő légiriadókor elindították a szerelvényeket a nyílt pályára, kérve az utasokat, ne menjenek az állomás közelében levő óvóhelyre. Délben hangzott el a második légiriadó jelzése, s miután az állomásfőnök sietve távozott, a kiürítési munkálatok vezetését Pálhidy Mihály vette át. Ő azon volt, hogy minél több szerelvényt minél több utassal a külső vágányokra irányítson, a lehető legmesszebb az állomástól. Az utolsó bent maradt szerelvényhez két étkezőkocsit csatoltatott, és a peronon tartózkodó utasokat fennhangon kérlelte a beszállásra, egy részük azonban inkább az óvóhelyet választotta. Szóltak a szirénák… Nem sokkal később már hallani lehetett a repülők borzalmas moraját, a becsapódó bombák robaját. 12 óra 50 perckor északi irányból érkező repülők kezdték a hatvani csomópont bombázását. Az amerikai légi hadsereg katonái mintegy 290 tonna bombát dobtak le. A mindössze 11 percig tartó támadás során a vasútállomás épülete, a rendezőpályaudvar és a vágányhálózat csaknem teljesen megsemmisült. Lángba borult Újhatvan lakott területének egy része, égett a ferences templom teteje. A környéken szétbombázott házsorok, bombatölcsérek mutatták még sokáig a háborús pusztítást. Az állomás mellet található három zsúfolt óvóhelyből kettő telitalálatot kapott, a bent tartózkodó személyek közül mindenki meghalt. Az áldozatok száma máig nem tisztázott. Sokakat azonosítani sem tudtak. A kihúzott szerelvényeket nem érte támadás. Az utolsó másodpercig intézkedő hatvani MÁV-tiszteket az egyik bomba az állomás épületében érte, többen életüket vesztették, mások súlyosan megsebesültek.”
70
A lebombázott régi hatvani vasútállomás
A halottak emlékét őrzi ez – az 1984-ben leleplezett - mementó, melyre mi is elhelyezzük a megemlékezés virágait, hiszen: „Nem a feledésben van orvosság, hanem az emlékezésben” A részletek a Herédi általános Iskola (Berényi Brigitta, Kenéz Richárd, Tábi Dávid) és a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola (Freili Géza, Kovács Judit, Virág Kitti) csapatának megemlékező beszédeiből valók.
Borbás Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész Radnóti téri szobránál többek között a következő gondolatok hangzottak el: „Tisztelt Megemlékezők! Itt állunk a költő, Radnóti Miklós szobra előtt. Mindössze 35 éves volt, mikor gyilkosai agyonlőtték 1944. november elején a Győr melletti Abda község határában. Halála többszörösen is tragikus. Tragikus, 71
mert költő volt, ártatlan volt, és fiatal volt. Tragikus, mert szinte a háború vége előtt ölték meg. Oly korban élt e földön, mikor büntetlenül megalázhatták, megkínozhatták, megverhették, munkaszolgálatról munkaszolgálatra vihették, majd agyonlőhették – zsidó származása miatt, sokakkal együtt. Radnótit háromszor hívták be munkaszolgálatra. Az első 1940. szeptember 9-től december 18-ig tartott. Másodszor 1942. július 3-án vonult be. Ekkor először Élesden telefonpóznákat állított, majd október 13-án Hatvanba hozták, és az itteni cukorgyárban dolgoztatták… Izzadt, szénporral vastagon fedett testtel szenet lapátolt, súlyos répaszeleteket pakolt és ötven kilós cukros zsákokat emelgetett megfeszített erővel. Ha kellett, az óriási, ragacsos cukorkeverőt tisztította meztelenre vetkőzve egész nap, vagy ismét szenet lapátolt zuhogó esőben minden védőfelszerelés nélkül. Előfordult, hogy még vasárnap is dolgoztatták az elcsigázott munkaszolgálatosokat. Oly korban élt ő, mikor nehéz volt embernek maradni. Volt, akinek mégis sikerült. Sikerült annak a bácsinak is, aki a gyárban titokban egy cukor rudat adott Radnótinak és társainak. Itt állunk a költő szobra előtt. Ha elég csendesek és elég bölcsek vagyunk, eljutnak szívünkhöz szavai: „ Ember vigyázz, figyeld meg jól világod: ez volt a múlt, emez a vad jelen,hordozd szívedben. Éld e rossz világot, és mindig tudd, hogy mit kell tenni érte, 72
hogy más legyen” Ezt a beszédet az Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola csapata mondta. Tagjai: Csirmaz Letícia, Kovács Kata, Simon Gábor.
A harmadik helyszín a cukorgyári gettóra emlékeztető emléktáblánál volt. A Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskolából Jakab Noel, Láng Bálint és Nógrádi Áron szavai így szóltak: „Tisztelt Emlékezők! Ez a hely, ahol összegyűltünk, az egykori cukorgyári gettó falán elhelyezett márványtábla tanúsága szerint, ember- és honfitársaink, a hatvani és a Hatvan környéki zsidók egyik állomása volt a halálba vezető úton. Egy állomásé, melyet azért hozott létre a gonoszság, hogy az egyik ember gyilkosa lehessen a másik embernek. Hosszú út vezetett a több mint 400 hatvani zsidó elpusztításához. Azok, akik kitervelték s végrehajtották, az igazságtalanság tévútját választották. Ez a tévút vezetett a három zsidótörvényhez, melyek legfőbb célja a zsidó polgárok gazdasági ellehetetlenítése volt. Ez a tévút vezetett a többségében zsidó állampolgárok kényszermunkáján alapuló munkaszolgálatos zászlóaljak megszervezéséhez. Ez a tévút vezetett ahhoz a közel száz jogfosztó rendelethez, melyek kitaszították őket a magyar társadalomból. És ez a tévút vezetett a gettósításhoz, és a körülbelül 435.000 magyar állampolgár deportálásához a távoli munka- és haláltáborokba, a koncentrációs táborokba. A nyitott szív képes belátni, hogy mindez történhetett volna másképp is. A megbélyegzés, a kirekesztés, a jogfosztás stációi elkerülhetők lettek volna. Igaz, hogy az első világháború, a hazánk területének kétharmadát elszakító trianoni békediktátum, majd a nagy gazdasági világválság óriási kihívások elé állították országunkat, de mégsem fogadhatjuk el, hogy a problémák megoldása szükségszerűen és elkerülhetetlenül vezetett népirtáshoz… Ezért mi, egyszerre emlékezők és jövőalakítók, soha ne feledjük: Emberség nélkül nem járhatunk az igazság útján…” A hatvani események felidézése alkalom volt a környékbeli települések diákjainak arra is, hogy a saját falujuk, családjuk múltjával is megismerkedjenek. „Mi Hévízgyörkről érkeztünk. Településünk stratégiai szerepe elmaradt Hatvané mögött. Ezt bizonyítják a veszteségek számai is. Míg Hatvan lakosai közül a háborúban 73
817 ember vesztette életét, addig nálunk 106. A holokauszt áldozatainak száma Hévízgyörkön 31. A számok ugyan kisebbek falunk esetében, de az elvesztettek hiánya legalább annyira fájdalmas volt a mi családjainknak is. Mindhármunk családjából szerepelnek nevek azon az emlékművön, melyen az áldozatok nevei olvashatók. Sokszor hallhatjuk, hogy, ha nem ismerjük a múltunkat, nem érthetjük a jelent. Ezt mi is tudjuk már, ezért is emlékezünk az évfordulók alkalmával történelmünk egy-egy pillanatára, nagy személyiségeire…” A Hévízgyörki Általános Iskola csapatának (Bazán Dóra, Máthé Hajnalka és Vasvári Richárd) beszédéből. A volt cukorgyári gettó előtt az Atkári Petőfi Sándor Általános Iskola csapata (Bagi Ádám, Gál Noémi, Károlyi Antónia Titánia) a következőképpen emlékezett: „13 éves vagyok. Fogalmam sincs, milyen lehetett egy olyan világban élni, mikor ártatlan embereket, gyerekeket hurcoltak el gettókba, majd haláltáborokba. Atkáron, ahol élek, a háború előtt 15 zsidó élt. Nem tudom, mi lett velük. De azt tudom, mi történt a gyöngyösi Neumann Évikével. Egy osztálytársam nagymamájának a barátnője volt, mindössze10 éves, és zsidó. 1944 június 8-án, egy fényes nyári napon, délidőben a mai Berze Nagy János Ginmázium és a Borforgalmi épülete közötti kis utcán terelték a zsidókat, - köztük Évikét is - az állomás felé, ahol már várt rájuk a vonat, hogy ide hozza őket a hatvani gettóba. Az osztálytársam nagymamája - az édesapja tiltása ellenére - kiszökött, és az út széléről nézte a szomorú menetet. Neumann Évike, mikor meglátta kis barátnőjét, odahajította neki a játék babáját. Ennyi maradt Évikéből. Egy játék baba. Meg egy megfakult fénykép, amit az a nagymama még most is őriz, s melyet az emlékező koszorúnkra is feltettünk. Miután bevagonírozták, a vonat elhozta őt is ide a hatvani gettóba, ahol 2-3 napig maradtak, majd június 12-én este érkeztek meg Auschwitzba. Az újonnan jötteket válogatás nélkül küldték a gázkamrákba. Neumann Évike családjából senki sem tért vissza. 74
Most, mikor itt állunk a hatvani gettó emléktáblája előtt, én Neumann Évikére emlékezek, meg arra a sok kislányra és kisfiúra, akiknek itt ért véget a gyerekkora, és akik soha sem lehettek felnőttek. A sok értelmetlen halálon gondolkodva Fahidi Éva örök érvényű szavai jutnak eszembe, akinek sorsa annyiban különbözött Évike sorsától, hogy ő gyermekként túlélte a haláltábor borzalmait: „Ha van egyetlen érték a Földön, akkor az az emberi élet. Mert megismételhetetlen és visszahozhatatlan.” (A képen Évike látható kb. 5 évesen. A baba azonos a szövegben szereplő babával, ám ez sajnos, az idők folyamán elkallódott. A cukorgyári gettóra emlékeztető emléktáblán még nyár közepén is látható volt az atkári tanulók által elhelyezett emlékkoszorú – Évike koszorúja. Kerékgyártó Katalin, történelemtanár, a verseny egyik szervezője
A Bajza nagykövetei Mikor Kati néni először felhozta spanyol órán az embermentés témát, az egész csoport egyetértett abban, hogy végzősként mi is szeretnénk ezzel kapcsolatban előadást készíteni a TDK-ra. A kérdés már csak az volt, hogy kiről is tudnánk beszélni, aki spanyol és embereket mentett. Kati néni segítségével így ismerhettük meg Ángel Sanz Brizt, spanyol nagykövetet, aki a holokauszt idején több mint 5000 magyar zsidót mentett meg, önszántából. Lelkesen vetettük bele magunkat a projekt elkészítésébe, Kati néni pedig végig segítette a munkánkat, és a felkészülést. Aztán januárban jött a nagy meglepetés: lehetőséget kaptunk arra, hogy az iskolánkba érkezzen egy Ángel Sanz Briz életéről szóló vándorkiállítás, aminek a megnyitóján részt venne a spanyol nagykövet és a Cervantes intézet igazgatója. Nagyon meglepődtünk, 75
hiszen ilyen nagy volumenű dolgot még egyikünk sem csinált, így az átlagosnál is többet foglalkoztunk az előadásunkkal. Aztán eljött a nagy nap, amikor a kiállítás megnyitásra került. Mindannyian nagyon izgultunk, főleg csapatunk legfrissebb tagja, Pauly, aki szintén végig velünk volt a felkészülés folyamán, aktívan részt vett minden projekttel kapcsolatos dologban, és szerepet is vállalt az előadásban. A nagykövet úr a feleségével és a Cervantes intézet igazgatójával érkezett a Bajzába. Jelen volt még előadásunkon Hatvan város polgármestere, az iskola vezetőségének tagjai, néhány tanár, és az összes spanyolul tanuló diák. Miután a nagykövet úr szólt pár szót bevezetésként, elkezdtük az előadást. Nagyon megható volt látni, hogy a teremben ülő összes ember csak ránk figyel, és érdekli őket az, amiről mi beszélünk. Az embermentés egy nagyon komoly téma, és az embermentőknek, akik nem voltak túl sokan, maximálisan jár a tisztelet azért, amit véghezvittek. Az előadást egy Radnóti verssel zártuk, amelynek a fele magyarul, a másik fele spanyolul hangzott el. Abszolút sikert aratott a projektünk, mindenki nagyon meg volt velünk elégedve. A legjobban persze Kati néni véleményére voltunk kíváncsiak, de a szeméből áradó büszkeség miatt nem is kellett tőle semmit megkérdeznünk. Hatalmas dicséretet kaptunk magától a nagykövet úrtól és a feleségétől, valamint a Cervantes intézet igazgatójától is, akik nem győzték hangoztatni, mennyire örülnek annak, hogy itt lehettek velünk, ezen az előadáson. Kaptunk tőlük egy-egy aláírást is, és bár nehezen ugyan, de elváltunk egymástól, hiszen nekik még volt programjuk a városban. Összességében azt mondhatom az egész 12. spanyol faktos csoport nevében, hogy hihetetlen nagy megtiszteltetés volt ezt az előadást elkészíteni és bemutatni, az egyik legnagyobb Bajzás élményünk volt! Köszönjük szépen Kati néninek a rengeteg belefektetett munkát, és hogy soha nem adta fel, még akkor sem, amikor mi nagyon elkeseredtünk egy-egy kudarc után! Viva el espanol! 76
A XXIII. Országos spanyol nyelvű vers- és prózamondó verseny Szabadon választott vers kategória I. helyezett: Rémán Barbara, Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, Hatvan, felkészítő tanára: Molnár Zsoltné Kötelező vers kategória III. helyezett: Rémán Barbara, Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, Hatvan, felkészítő tanára: Molnár Zsoltné A miskolci Világlátó Utazási Iroda spanyolországi nyaralását Rémán Barbara, a hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola tanulója nyerte, felkészítő tanára Molnár Zsoltné.
Országos első helyezett lettem! 2016. április 16-án Tatára mentünk az Országos Spanyol Vers- és Prózamondó versenyre. A korai kelés ellenére, nem voltam fáradt, hiszen első országos versenyemen vehettem részt, fél évnyi spanyol nyelvtanulás után. A vonatút meglehetősen hosszúnak bizonyult, mivel összesen 2-2,5 órát utaztunk. A Budapest-Tata járaton rengeteg versenytársammal utaztunk együtt és annyira izgultam, hogy rájuk se mertem nézni. Mikor megérkeztünk Tatára, együtt busszal mentünk a rendezvényre, az Eötvös József Gimnáziumba. A verseny menetét a díszteremben ismertették. Két külön zsűri előtt kellett elmondanom a választott, valamint a kötelező verset. Kissé féltem, hiszen választott vers kategóriában 4.-ként mentem be. Mielőtt nekivágtam volna a szereplésnek, vettem két mély levegőt, majd nyugodtan kezdtem el.
77
Amikor mindkét verset elmondtam, sétáltunk egyet az iskola udvarában, ahol minden virág virágzott, szóval meseszép volt. Délben ebédelni mentünk. Spanyolos ételeket ehettünk, ami először furcsának tűnt, de végül mind elfogyott. Evés után a Tatai-tóhoz sétáltunk ki, ami szintén gyönyörű és nyugodt környék. Két órakor az ELTE egyik diákja, aki Argentínában volt cserediák, előadást tartott az argentin gauchókról, argentin néptáncot tanított nekünk, és lehetőséget adott a mate tea megkóstolására. Nagyon jól éreztem magam, hiszen mindezt kötetlen légkörben tettük meg és rengeteget nevettünk. Késő délután eredményt hirdettek. Először a prózai kategóriákban, majd a kötelező és választott vers tárgykörökben mondtak eredményt. Kezdetben a kötelező vers kategóriában harmadik helyezést értem el, aminek nagyon örültem. Ezt követően a választott vers győzteseként remegő kézzel vettem át a díjamat. Végül, mikor a fődíj hirdetésekor hallottam a nevemet, már nem tudtam elhinni, hogy valóban ez történik. Megnyertem a spanyolországi 11 napos utat is, mint különdíjas! Minden dobogósnak el kellett szavalnia a művet, amivel helyezést ért el, majd lezárták a versenyt. A hazautat fáradtan, de boldogan tettük meg és úgy gondolom, hatalmas megtiszteltetés, hogy hogy én képviselhettem iskolánkat ezen a jó hangulatú rendezvényen, s kilencedikes létemre magam mögé utasítottam az ország többi gimnáziumát és kéttannyelvű intézményét, ahol spanyolt tanítanak! Rémán Barbara, 9. B
78
Langwest verseny A Langwest Nyelvi Központ már 21. alkalommal rendezte meg országos nyelvi versenyét. Idén Miskolc, Eger és Debrecen mellett a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola is otthont adott az írásbeli elődöntőnek. Az angol és német nyelvű teszteket az ország különböző pontjain egy időben írták vállalkozó szellemű diákok. – Igen széles spektrumon mozog az a korosztály, akit ezzel a próbával szeretnénk megszólítani. Egészen az általános iskola 3. osztályától, a középiskola utolsó évfolyamáig nyújtunk lehetőséget arra, hogy lemérjék, milyen ütemben haladnak a tanulással. Nagy örömünkre szolgál, hogy vidéki városban is van már olyan iskola, ahova a térségből érkeznek versenyzők – emelte ki Dányi László, a Langwest Nyelvi Központ ügyvezető igazgatója. Varga Kristófot és Rigó Tamarát is az idősebb testvérek ösztönözték arra, hogy kezdjenek idegen nyelvet tanulni. – Amióta foglalkozom az angollal, más tantárgyakat is könnyebben sajátítok el – fűzte hozzá Kristóf. A Bajza a jövőben is nagy hangsúlyt szeretne fektetni a nyelvek oktatására. 79
– Úgy vélem, ha inspiráló a környezet, akkor nagyobb kedvvel kezdenek hozzá a nyelvek elsajátításához a tanulók. Egy nyelvvizsgaközpont kialakítása pedig a bátortalanabbakat arra sarkallná, hogy mutassák meg az addig megszerzett tudásukat, hiszen az ismerős helyszínen kevésbé van lámpalázuk – emelte ki Pappné dr. Forgács Edit, a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. A versenyre a térségből is igen szép számmal érkeztek, a szervezők pedig bíznak benne, hogy ez a létszám az elkövetkezendőkben még emelkedni is fog. A tudáspróba tétje igen nagy volt, hiszen a 10 legjobb dolgozat megírója lehetőséget kap a szóbeli megmérettetéseken, hogy sikeres nyelvvizsgát tegyen. Varga Dalma
Talent 2016. március 10. 2016. március 10-én rendezte meg a Hatvani Bajza József Gimnázium angol nyelvi munkaközössége általános iskolák 5. és 6. évfolyamos tanulói számára a Talent nyelvi versenyt. A versenyen kiválóan felkészült csapatok élvezetes, színes produkciókat adtak elő. Egy- egy csapat három főből állt és egy előre megtanult verset, prózai részletet, valamint jelenetet prezentáltak a zsűrinek. A versenyen a következő eredmények születtek: 1.
hely:Petrovics Noémi, Rácz Evelin,Kállai Lili- Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola. Felkészítő pedagógus: Hanka Tímea 80
2. 3.
hely:Budai Barbara, Koczka Barbara, Hegyi Katalin-Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskola. Felkészítő pedagógus: Gardynik Katalin hely: Varga Lili, Burik Réka,Varga Réka- Palotási Általános Iskola. Felkészítő pedagógus: Ilkó –Tóth András
Gratulálunk minden csapatnak és az őket felkészítő pedagógusoknak! Tóth Attiláné Deák Andrea intézményvezető- helyettes
Emléktábla avatás 2016. április 12-én emléktáblát avattunk iskolánk előkertjében a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja alkalmából. 1947-ben ezen a napon indult el az első vonatszerelvény Csehszlovákiából Magyarország felé, azzal a céllal, hogy ottani magyar családokat erőszakkal áttelepítsék az anyaországba. A mai emléknap jelentősége mellett legyen ez a tábla a 20. század igazságtalanságai miatt hátrányt, kirekesztést, jogfosztást, otthonát vagy életét vesztő emberek sokaságának mementója. Az emléktáblára a tantestület szavazata alapján iskolánk névadójától, Bajza Józseftől származó idézet került, amely kifejezi szellemiségünket a nemzethez tartozás, a 81
hazaszeretet, a múltra való emlékezés vonatkozásában. Az idézet mellett egy népi életfa motívum is díszíti az emlékművet, amely a múltra, az összetartozásra, a gyökerekre, a megújulásra és az életre emlékeztet bennünket. Az emléktábla Őszi József, hatvani asztalosmester munkája. Szeretnénk, hogy az április 12-én leleplezett tábla méltó emlékhelye legyen mindazon múltbéli eseményünknek, amely hazánk történetében kiemelkedő jelentőségű, legyen az dicső, büszkeséget ébresztő, vagy éppen szomorú, csöndes emlékezést kívánó. Az esemény a Rákóczi Szövetség támogatásával valósult meg.
Protokoll verseny 2016. április 23-án, a Stefánia Palota-Honvéd Kulturális Központban megrendezett Főiskolai és Egyetemi Nemzetközi Kommunikációs Viselkedéskultúra és Protokoll Verseny már a hatodik ilyen megmérettetés volt, a bajzások pedig harmadik alkalommal vettek részt rajta. Összesen tíz csapat indult, a hatvani középiskolások pedig dobogós helyet szereztek meg, így maguk mögé utasítottak több felsőoktatási intézményt, mint például a Miskolci Egyetemet és a Szent István Egyetemet is. – Fantasztikus, örömteli érzés ez számunkra. Intézményünkben már évek óta nagy figyelmet fordítunk arra, hogy az oktatói munka mellett a nevelésre is koncentráljunk, így a gyermekek viselkedéskultúrájának fejlesztésére is – fogalmazott Pappné Dr. Forgács Edit, a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. Tóth Attiláné Deák Andrea igazgatóhelyettes évek óta segítője a program megvalósulásának. A diákok felkészítője Fekete Gábor protokollszakértő azt mondta, nagyon büszke a csapatra, mivel nagyszerű eredményt értek el. – Az általános protokollterületeken túl a gasztronómia, a sport, a diplomácia és a katonai irányelvekben is kitűnően szerepeltek a diákok. Bízom benne, hogy a jövőben még több hatvanit hozhatunk el a versenyre és sikerrel öregbíthetik a Bajza, s egyben Hatvan hírnevét is – árulta el Fekete Gábor. Káli Patrícia, a bronzérmes csapat tagja kijelentette: tudatosan készültek a versenyre, mindenképpen a legjobb három között szerettek volna végezni. Azt mondta: boldogok, hogy ilyen eredményt értek el, megérte a hosszan tartó felkészülés.
82
Ebben az évben a 11. évfolyam diákjai képviselték a várost és az intézményt. Név szerint: Káli Patrícia, Kispál Luca, Ladányi Regina, Lantosi Laura, Komjáti Boglárka és Tahu Patrik. A diákok egységes megjelenését a Forma Kft biztosította.
Történelem faktos kirándulás Budapestre a 11.-es csoporttal 2016. május 25 -én, a negyedik óra után indultunk a Bajza József Gimnázium elől busszal a budapesti Kerepesi úti temetőbe. Már nagyon vártam a kirándulást, mivel nagyon kíváncsi voltam a híres költők, írók, festők, zeneszerzők síremlékeire. Amint megérkeztünk, az első síremlék Vörösmarty Mihályé volt, akit a híres költők közül elsőnek temettek el ide. Tovább haladva egyre több híresség síremlékét láthattunk, köztük például: Ady Endréét Lédával, a Petőfi családét, Egressy Béniét, aki a Szózatot zenésítette meg, Bajza Józsefét, aki az iskolánk névadója. Az ő szobránál egy Bajza verset is elszavalt iskolánk egyik tanulója. Láttuk még az ’56-os szabadságharcban a hazánkért harcoló katonák síremlékeit is. Láttuk Bethlen István síremlékét is, aki Magyarországot a trianoni béke után újjáépítette. Megtekinthettük Görgey Artúr síremlékét, aki az 1848-19-es forradalom és szabadságharc idején a magyar csapatokat győzelemre vezette. Érdekesség, hogy idén volt halálának 100. évfordulója. Láttuk még Károlyi Mihály, az első magyar köztársasági elnök síremlékét is. A sort olyan személyek mauzóleuma zárta, mint Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Batthyány Lajos. A temető után megnéztük a Szent István Bazilikát, ahol egy idegenvezető vezetett körbe minket. Beszélt a Bazilika történetéről, István király életéről és művéről. Láthattuk a Szent Jobbot, ami nagyon érdekes volt, mivel ilyen hosszú idő alatt fennmaradt. Ezután felmentünk az épület kupolájába - ami hasonlított egy rakétakilövő állomáshoz - , illetve a felső teraszra és onnan néztünk szét, és vettük észre a híres épületeket madártávlatból, például: Operaház, Halászbástya, Szépművészeti Múzeum, Andrássy út, Hősök tere. Hazafelé menet megálltunk a McDonald’s- ban, ahol ettünk egy jót. Nekem ez a kirándulás nagyszerű élmény volt, hiszem láthattam híres költőknek, politikusoknak a sírjait, de ami még érdekesebb volt, hogy láttam 1800 előtt született emberek sírjait, hiszen a mai temetőkben ritkaság ilyen régi síremlékeket találni. Remélem a következő évben is eljuthatok hasonlóan érdekes helyekre. Polyák György, 11.C 83
Humán tagozatos kirándulás Budapesten Iskolánk tanulóinak minden évben megadatik, hogy tagozatos kiránduláson vegyenek részt, amikor az iskolapad helyett az ország különböző részein szereznek új ismereteket, amelyekkel gazdagíthatják tudásukat. Ez a 2015/2016-os tanévben sem történt másképp, ugyanis május 24-én a 9. és 10. C osztályos, humán tagozatos diákok a fővárosba, Budapestre utazhattak, ahol a diákok egy nagyszerű élményben vehettek részt kísérőtanáraikkal, Bodonyiné Balog Erzsébettel és Kovácsné Kiss Évával, miközben történelmi ismereteiket is bővíthették útjuk során. A kirándulás első programja a budapesti Nemzeti Múzeum volt, ahol a Múzeum kertjének körbejárása után a „Magyarország története” kiállítás első részét tekintettük meg, ami az államalapítástól 1703-ig tartó időszakot jelenti. A kiállítás első termében az Árpád-házi királyok koráról tudhattunk meg több érdekességet, és nézhettük meg fennmaradt emlékeiket. Ezután az Anjou uralkodók évszázadába csöppentünk, itt a Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodása alatti gazdasági fejlődést követhettük nyomon. Ezt követően folytattuk az országunk korszakairól szóló kiállítást, ahol még megtekinthettük Luxemburg Zsigmond, majd az azt követő Hunyadiak uralkodását, segítettek nekünk elképzelni a 15-16. századi magyar falvak és városok felépítését, jobban megismerhettük Hunyadi Mátyás és a Jagellók korát, valamint a mohácsi csata utáni, három részre szakadt Magyarország részeit. A kiállítás utolsó része a Magyarországot megszálló török hadak kiűzésével ért véget, ahol a 16.-17. századból fennmaradt városi emlékeket is láthattuk. A múzeumban emellett még a Szent István korában készült koronázási palástot is megtekintettük, amit Gizella királyné eredetileg miseruhának készített. Következő megállónk a Szent István-bazilika volt, amely az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyháza. A neoreneszánsz stílusban épült templom nevét Szent Istvánról, az államalapítóról kapta, valamint ez Budapest második legmagasabb épülete a Parlament után. Az épület két tornyában összesen 6 harang helyezkedik el, köztük a Szent István-nagyharang, amely az ország legnagyobb harangja is. A bazilika belső tere rendkívül gazdag képzőművészeti elemekkel rendelkezik, számos domborművel és szoborral van díszítve. A bazilika a Szent István-kultusz fő színtere, ugyanis itt őrzik a nemzeti ereklyét, a Szent Jobbot, amelyet minden év augusztus 20án körbevisznek Budapest utcáin a Szent Jobb-körmenet útvonalán. Látogatásunk során a kilátóba is fellépcsőztünk, ahol madártávlatból tekinthettünk le a városra.
84
Ezután még a Margit-szigetre is ellátogattunk, ahol annak a domonkos rendi apáca kolostornak a romjait tekintettük meg, amit egykor IV. Béla, magyar uralkodó építtetett lányának, akit Istennek ajánlott, ha az megsegíti őt a tatárok elleni küzdelemben. Margit először a veszprémi apátságban élt, majd az akkori, Nyulak szigetén lévő zárdába költözött át. Itt tette meg fogadalmát 1254-ben, amelyet élete végéig megfogadott, bár lehetősége lett volna megszegni azt. A szigeten töltött idő alatt láttuk továbbá a Zenélőkutat, és sétát tettünk a virágoskertben, valamint a Japánkertben, ahol kirándulásunk hátralévő részében gyönyörködhettünk a természet szépségében. Összegezve a kirándulás nagyon élvezetes volt, mivel amellett, hogy érdekes, hasznos információkat hallottunk a programok helyszínein, közben jól éreztük magunkat. Budapest olyan látnivalóihoz látogattunk el, amiket összeköthettünk a tanórán vett anyagokkal, ami segített a korok társadalmi és gazdasági helyzetének átlátásában, és így Magyarország történelmét is jobban megérthettük. Diáktársaim nevében mondhatom, hogy az idei kirándulás amellett, hogy tanulságos volt, nagyon jó időtöltés is, és remélem, a jövőben is ilyen emlékezetes programokban vehetünk rész! Lajtrik Csenge, 10.C
Parlamenti látogatás 2016. március 7-én a parlamenti különóra program keretében a 12.C osztály történelem faktosai és a 12.D osztály egy napot tölthetett az Országházban. Kirándulásunkat a Szabadság téren kezdtük, ahol megnéztük a Tőzsdepalota épületét, valamint a szovjet hősi és a német megszállási emlékműveket. Ezt követően a Parlament épületében folytattuk a programot. Mindketten voltunk már itt korábban, de most az épületnek olyan részeibe is belátást nyerhettünk, amikbe korábban nem. Elsőként az Országgyűlési Múzeumban tekintettük meg a kiállítást, ahol a csoportok egy kvízen vettek részt, amelyben az országgyűlés működésére vonatkozó kérdések szerepeltek. A kvízt a mi csoportunk nyerte, a szervezők egy tortával kedveskedtek nekünk az ebédnél. Ezt követően végigvezettek bennünket az Országházban. A nap folyamán részt vettünk a parlamenti ülésen is, majd mi is kipróbálhattuk magunkat egy szerepjáték keretében. Minden csoport egy-egy párt lett, volt miniszterelnök, házelnök, miniszterek. A játék során egy szavazás is volt. Ezután Bánki Erik a Gazdasági Bizottság elnöke előadást tartott a parlament és a képviselők munkájáról, az előadás interaktív volt, választ kaphattunk a bennünket foglalkoztató kérdésekre. A program zárásaként az Országgyűlési Őrség tartott bemutatót. 85
Az indulás előtt megnéztük a Kossuth-tér szobrait, illetve a Duna parton található kis cipőket, melyek a holokauszt áldozatainak állítanak emléket. Sisa Vanessza, Turi Márk 12.C
Kitzingeni beszámoló Az idei tanévben október 17-e és 23-a között került lebonyolításra a kitzingeni-hatvani cserediákprogram. Ennek keretében huszonegy német diák és tanáruk, Bastian Fleck tanár úr érkezett a hatvani Bajza József Gimnázium testvériskolájából, a kitzingeni Armin-Knab-Gymnasiumból, akiket magyar testvérdiákjaik fogadtak, szállásoltak el és segítettek tartalmasan eltölteni az időt. A látogatásra való felkészülés már néhány héttel ezelőtt kezdődött s mind a magyar, mind a német felek nagy izgalommal néztek a közös hét elé. A program rendkívül színes volt, amelynek során a német diákok megismerkedhettek a magyar kultúra néhány elemével és a magyar diákok kamatoztathatták a nyelvtudásukat. Ellátogattunk a hollókői várba, falumúzeumba és láthattunk egy hagyományőrző bemutatót, amelyben részt vehettek maguk a vendégeink is. Iskolai órákat is meglátogattak, egy vicces magyar nyelv órát is adtak a bajzás diákok és megmutatták a német társaiknak az iskolát, ellátogattunk a Hatvani Vadászati Múzeumba és egy játékos felfedezőtúrán a német diáktárasak megismerkedhettek Hatvannal és annak rejtett kincseivel. Két napot is eltölthettünk Budapesten, ahol bemehettünk a Parlamentbe, megtekinthettünk egy katonai volt monitorhajót a Dunán, élvezhettük a kilátást a városra a Budai Várból és a Természettudományi Múzeumba is ellátogattunk. A hatvani LKH LEONI gyárát is megnézhettük, ahol körbevezettek minket az egész gyártósoron. Az LKH LEONINAK külön hálával tartozunk, ugyanis az egész program az ő nagyvonalú támogatásukkal jöhetett létre. A program jó lehetőséget jelent a diákjainknak, hogy kamatoztassák némettudásukat, amelyet úgy gondolom, ki is használnak. Reméljük, a német felek örömmel gondolnak vissza erre a hétre, s várják, mint mi is, a program nyári folytatását, amikor mi, magyarok fogunk látogatást tenni Kitzingenben. Hartyányi Arnold, szaktanár
86
Kitzingeni diákcsere 2015/2016 Hollókő-Würzburg, Budapest-Nürnberg, Hatvan-Kitzingen. És mi bejártuk!
ezt
mind
A tanév elejére biztossá vált, hogy két év után újra lehetőségük nyílik a német nyelvet tanuló, és/vagy az iránt érdeklődő diákok számára, hogy egy cserediákprogram keretein belül megismerjék Németország talán egyik legszebb részét, valamint - ami talán a legjobban vonzott mindnyájunkat - hogy a német nyelvet gyakorolhassuk olyan emberekkel, akik azt igazán jól nyomják. Elvégre ez az anyanyelvük. Mintha tegnap lett volna, hogy szemerkélő esőben, szombat este vártuk a Kossuth téren azt a bizonyos „fehér buszt”, amivel a cserediákjaink érkeztek. Arra az estére szabad kezet kaptunk, azonban másnap belevetettük magunkat a programáradatba, hiszen Hollókőre látogattunk, ahol az ottani szokásokról hallhattunk és láthattunk érdekességeket. Hétfőn nyílt órák keretein belül ismerkedhettek meg a németek a magyar oktatással, valamint délután a hatvani Leoni gyár igazgatója személyesen látott minket vendégül a gyárban, ahol a körbevezetés sem maradt el. A következő két napon Budapestre utaztunk, ahol minket, magyarokat sokadjára, a németeket pedig elsőre nyűgözte le a főváros. Sajnos, mint minden jónak, ennek a hétnek is vége lett, amit egy búcsúesttel zártunk, ahol nem maradt ki a „typische ungarische Gulaschsuppe” és a palacsinta sem.
87
Nyolc hónapnyi várakozás után, július 1-én indultunk el Kitzingenbe, ezzel megkezdve a cserediákprogramunk második felét. 13 óra buszozás után este 7 óra környékén érkeztünk meg, ahol már a jól ismert arcok mellett feltűnt néhány új is: a fogadócsaládunk tagjai. Másnap Würzburgba látogattunk, ahol a rossz idő ellenére, a részletes idegenvezetésnek köszönhetően remekül szórakoztunk. Az ebédet a Majna partján fogyasztottuk el, ahol többünkön kifogtak a méretes adagok, amiket kaptunk. ☺ Este a közeli fesztiválon szurkoltunk együtt a német válogatottnak, és kóstolhattuk meg az igazi német „Wurst”-ot. Másnap a családé volt a főszerep: minden diák a fogadócsaládjával tölthette el az egész napját, saját kedve szerint. Ahogy a hét telt, úgy következtek az újabb programok is: jártunk Kitzingenben, ahol teljes körű idegenvezetést kaptunk egy helyi tanártól, valamint az alpolgármester is köszöntött minket. A gimnáziumba betérve, az igazgató asszony üdvözlése után megismerhettük az iskola épületét, valamint betekintést nyerhettünk az ottani oktatásba is. A következő napon Nürnbergbe látogattunk, ahol a második világháború idejéről fennmaradt Reichsparteitagsgelände épületét tekintettük meg. Az utolsó napon ismét Würzburgba látogattunk, este pedig elérkezett a búcsú ideje: a Majna partján tartott grillparti méltó zárása 88
volt a hétnek. Szomorúan, de bizakodóan indultunk haza, tudva, hogy életre szóló barátságokat kötöttünk, ami rajtunk múlik, meddig marad fenn. Azt gondolom, hogy mindannyiunk nevében szól a köszönetem az LKH Leoni Kábelgyár Hungária Kft-nek azért a hatalmas anyagi támogatásért, ami nélkül ez a program nem valósulhatott volna meg. Köszönjük a Bajza vezetőségének a támogatást, a szervezést és a program megvalósítását. Végül pedig köszönjük Soltész Sándor tanár úrnak és Bastian Fleck tanár úrnak azt a rengeteg befektetett időt és energiát, ami kétség kívül megtérült a két hét alatt. 2017-ben folyt. köv.! ☺ Tahu Patrik, 11. B
Malmöi kirándulás 2016. június 16-án, a nyári szünet első napján kicsi, de annál lelkesebb svéd csoportunk megkezdte utazását Malmö felé. Már a reptérre vezető út is nagy izgalommal telt: ki mit hagyott otthon, odatalálunk-e, milyen lesz az első repülőút és hasonló gondolatok foglalkoztattak minket. Az első repülés élménye meghatározó volt. Mindannyian nagyon izgatottak voltunk, de készen álltunk a kalandra és alig vártuk, hogy a gép ablakából megpillantsuk Svédország partjait. 22.05-kor végre megérkeztünk, majd rövid buszozás után és némi keresgélés árán eljutottunk a szállásunkra. Mivel egy napos kirándulásunk egyetlen percét sem akartuk elvesztegetni, másnap kora reggel indultunk neki a városnak. Először a közeli parkban tettünk sétát, megnéztük a St. Pauli templomot és közben annyiszor sértettük meg véletlenül a közlekedési szabályokat, amennyiszer lehetett. Meglepve tapasztaltuk ugyanis, hogy gyalogosként szinte kisebbségnek számítunk a sok biciklis mellett és hogy milyen könnyen össze lehet téveszteni a két csoport számára fenntartott utakat. A délelőttöt a Malmöhus Slott-ban töltöttük, mely amellett, hogy Skandinávia legrégebbi reneszánsz vára, egy tropikáriumnak is helyt ad, ahol a látogatás során rengeteg érdekességet olvashattunk a különböző állatokról mind svéd, mind angol nyelven. Ezután átsétáltunk a Technikai és Tengerészeti Múzeumba. Ez a része a kirándulásunknak felért egy időutazással. A múlt évszázad hangulatát idéző berendezések, találmányok és járművek közé csöppentünk: láttunk gőzmozdonyt, repülőgépeket, klasszikus autókat, átmásztunk egy tengeralattjárón és mindeközben 89
rengeteget nevettünk. A múzeumok után a dokkok felé vettük az irányt és megnéztük a Turning Torso-t, ami Svédország legmagasabb épületének számít, majd visszakanyarodtunk a vár környékén lévő parkba. Utolsó megállónk egy nagyon különleges szerkezetű bevásárlóközpont, az Emporia volt, mielőtt buszra szálltunk, hogy még egyszer a reptérre menet végignézzünk a városon, melyet egész nap csodáltunk. Az út során rengeteg emléket és élményt szereztünk, közelebb kerültünk a svéd kultúrához és elhatároztuk, hogy a jövőben tovább folytatjuk a nyelv tanulását, hogy a legközelebbi látogatáskor már magabiztosabban tudjunk szót érteni a helybéliekkel, nem csak angolul, de svédül is. Meleg Eszter, 11. B
Humán tagozatos kirándulás etyeken Egy napsütéses májusi napon indultunk el Etyekre, célunk a Korda Filmstúdió és a Gingalló Csokoládéműhely meglátogatása volt. Mindkét humán tagozatos osztály izgatottan várta, mit tartogathat számunkra Etyek községe. Az út nem volt hosszú, hamar megérkeztünk a helyszínre. A filmstúdióban kedvesen fogadtak minket, és el is kezdődött a körbevezetés. A stúdióban rengeteg kamerát, tárgyat láthattunk, amik segítették bemutatni a filmpark kialakulását. Emellett az idegenvezető is rengeteg hasznos információt mesélt nekünk. Bevezettek minket az első filmek, mozik létrejöttébe, megismerkedhettünk a sminkek, maszkok készítésével, és igazi filmes trükköket is megcsodálhattunk, majd kipróbálhattuk azokat. Nagyon izgalmas volt, hiszen a park területén abban az időpontban az idegenvezetésen kívül forgatás zajlott. Később megtekinthettük a New York utca díszletét is, ahol a kaszkadőrmutatványokat készítik a filmhez. Itt a csoport egy fényképet is készített, amit a Walking Dead című sorozat inspirált. Az idegenvezető a séta során rengeteget mesélt nekünk a sztárokról, akik megfordultak a filmpark területén, ezt élvezettel hallgattuk. A Korda Filmpark látogatása után Etyek egyik eldugott kis utcájában a csokoládékészítés fortélyait ismerhettük meg. A Gingalló kézműves csokoládé egy családi vállalkozás, amely 2013-ban indult. Célja a kreativitás, jó minőség és persze a természetesség. Ott létünk során új dolgokat tudtunk meg a csokoládé fő alapanyagáról, a kakaóbabról, és hogy hogyan készül ebből a sokak számára kedvelt édesség. A kis műhelyben többféle kóstolót is kaptunk, más-más ízekben. Láthattuk, 90
milyen hosszú folyamat, amíg a csoki a megfelelő hőmérsékletre hűl, ez nagyon fontos. Ezt követően bonbon formájú tálba öntötték, de csak kevés ideig hagyták benne, kiborították, így csak a formák falán maradt meg a csokoládé. Ez alkotta a bonbon tetejét. Ezután belekerült a töltelék, majd az egészre egy vékony csokiréteget húztak. Ez volt az alja. Ennek már csak dermednie kellett, és kész is volt. Mi egy könnyű tavaszi citromos ízű bonbont láthattunk elkészülni, de van tojáslikőrös, szilvapálinkás (szigorúan környékbeli alapanyagokkal), mogyorópralinés, rozmaringos, bio, narancsos, ét- és tejcsokis bonbon is, de készítenek csokoládé nyalókát, sőt még sós karamellt is. És ez még nem minden! Aki odavan a csokoládéért, és szereti a különlegességeket, az mindenképpen látogasson el az etyeki Gingalló műhelybe!
Francia Riviera Július elsején hajnalban indultunk el 75 fővel, egy kétemeletes busszal, úti célunk a francia Riviéra volt. Mindenki izgatottan várta, hogy felfedezhessük Franciaország déli részét, tengerpartját. Hosszú út állt előttünk, de az utazás minden percét élveztük, hiszen egy remek társaság gyűlt össze az utazásra. Az első nap délutánján több technikai pihenő után Velence városába érkeztünk. Egy campingben
Villa Ephrussi de Rothschild, Saint-Jean 1
91
szálltunk meg, ami a tengerparton feküdt. A város centrumába hajóval jutottunk el. Egy kis körbevezetés után a Szent Márk térre keveredtünk, és idegenvezetőnk szabadon engedett minket egy kis sétára, városfelfedezésre. Megkóstolhattuk az igazi olasz pizzát, fagyizhattunk, megetethettük a galambokat, szebbnél szebb szuveníreket vásárolhattunk vagy csak gyönyörködhettünk a város szépségében. Velence utcái szépek voltak, emellett rengeteg gondolást is láttunk. Megtekintettük a város különlegességeit, majd este hajóval utaztunk vissza a szállásra. A második napunk utazásból állt, hiszen egész Olaszországot kellett átutaznunk az eredeti célunkhoz. Mindenki örült, mikor átléptük az országhatárt, és az út mentén betekintést nyerhettünk a Riviéra szépségébe. Este nyolckor foglaltuk el a szállásunkat Mandelieu -ben. A harmadik napon Cannes Grand Canyon du Verdun 1 városába mentünk, ahol minden évben megrendezik a nemzetközi filmfesztivált. Mindenkit elvarázsolt a luxus, a csillogás, ami a városból áradt. Cannes gyönyörű kikötőjében sétálgattunk, ahol a luxushajók egymás mellett sorakoztak. A Riviéra klímáját szeretik a hírességek is, ezért a filmfesztiválon kívül több időt is eltöltenek itt. Ennek az a következménye, hogy a város éjjel - nappal aktív. A körbevezetés után megnézhettük azt a helyet, ahol a filmfesztivált is rendezik. Majd fürödhettünk a tengerben, és élvezhettük a napsütést. Este hazaindultunk a szállásra, és kipihenhettük a harmadik nap fáradalmait. A negyedik napon a San Jean Cap Ferrat félszigetre indultunk, ahol az Ephrussi villát tekintettük meg. A kívülről is impozáns épület belülről is gyönyörű volt. A kertje hatalmas és gondosan ápolt volt. Szép virágok, pálmafák mindenhol, és persze csodálatos kilátás a tengerre. A rengeteg szökőkút még élvezetesebbé tette számunkra ezt az élményt. A félsziget elhagyása után elmentünk Eze Villageba, itt sétáltunk a Kaktuszkertben és a városban. Majd Nizzába 92 Marineland
indultunk, ahol egy rövid városnézés után szabad programot kaptunk. Aki szerette volna, az pedig megnézhette az Operaházat. A megbeszélt helyen és időpontban találkoztunk, majd a nizzai tengerpartra indultunk fürdeni. A következő napon MonacoMonte Carlo volt az úticél. Monacóba érkezésünk után gyönyörködtünk a kilátásban, aztán megnéztük a Hercegi Palotát, majd egy őrségváltást láthattunk. Útba ejtettük azt a templomot is, ahol Grace Kelly monacói hercegné sírja volt látható. Ezután az Óceánográfiai múzeum látogatása volt a következő Provence program. A háromszintes épület tele volt különféle halakkal, tengeri élőlényekkel. Majd buszra ültünk és átutaztunk Monte Carlóba. Megnéztük a híres kaszinókat, természetesen csak kívülről. A sok luxusautó, márkás bolt mind azt mutatta, hogy egy kiemelten gazdag városban járunk. A hatodik nap reggelén a 8 órai indulást követően a Florian cukorkagyárat látogattuk meg. Betekintést nyerhettünk a cukorkák, lekvárok készítésébe, amelyek szinte teljes mértékben virágokból készülnek. A következő állomás Grasse, a Fragonard parfümgyár volt. Egy ottani idegenvezető segítségével Monaco – kikötő körbejártuk a gyárat, és mindent megtudtunk a parfümkészítésről. Ezt követően az Alpok felé, a Canyon du Verdonba vettük az irányt. Ez Európa legmélyebb kanyonja, lélegzetelállító látvánnyal. Egy fotószünet és sok kacskaringós illetve szűk út/alagút után elértük úticélunkat: azt a
93
helyet, ahol a Verdon folyó tóvá szélesedik. Itt kaptunk egy kis fürdésidőt, majd visszaindultunk a szállásra, és a késő esti órákban meg is érkeztünk. A hetedik napot Marinelandban töltöttük, ahol különböző vízi állatok „fogadtak” bennünket. Találkoztunk pingvinekkel, fókákkal, bálnákkal és delfinekkel is. Megtekinthettünk fóka- és bálna showkat is. Fantasztikus volt látni, hogy az állatok mennyire összhangban vannak oktatóikkal. A következő nap Saint Tropez-be látogattunk el, ahol először együtt nézelődtünk a turistáktól nyüzsgő utcákban, majd pihenésképpen elvonultunk fürdeni egy gyönyörű partszakaszra. A szállásra térve összepakoltunk, és kiélveztük az utolsó esténket Mandelieu-ben. Július 9-én korán reggel felkeltünk, majd elindultunk hazafelé. Nagyon szép és látnivalókban gazdag utazás volt ez, talán soha nem térünk ide vissza, de az emlékeinkben örökre megmarad ennek a tíz napnak minden csodás pillanata.
A tenger 1
Juhász Anna, Kapási Fanni és Kovács Evelin, 9.C
Madridban jártam, blanco-vá váltam… Idén évek óta először a Bajzás diákok ismét lehetőséget kaptak arra, hogy Madridba utazhassanak egy hétre, és megismerhessék a spanyol nagyvárost és annak környékét. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen 4 év spanyoltanulás után végre előttem volt egy olyan lehetőség, amely segítségével, hatalmas kedvezménnyel kiutazhattam egy olyan helyre, ahol az itt megszerzett nyelvtudást kamatoztathatom. 94
20 lelkes spanyolos vágott neki az útnak, amely az utolsó pillanatig pengeélen táncolt a válsághelyzet és a robbantások miatt. Ám minket nem olyan fából faragtak, hogy lemondjunk erről az utazásról, így február hetedikén hajnalban nekivágtunk a kalandnak. Sokan közülünk, köztük én is először ülhettünk repülőn, és mindannyian az első pillanattól kezdve élveztük a levegőben tartózkodást. Madridba érkezve egyből a tömegközlekedést vettük igénybe, és egy heti bérletváltást követően már buszra is szálltunk, hogy elfoglaljuk a szállásunkat. Ez a külvárosban volt, egy kollégiumban, ahol mindenki nagyon kedvesen fogadott minket, elérték, hogy egy hétig igazán otthonosan érezzük magunkat. A fűtéssel akadtak ugyan problémák, időnként kicsit megfagytunk, de ha jól betakaróztunk, akkor nem volt probléma. ☺ Az első nap meglátogattunk egy olyan kilátót, ahonnan gyakorlatilag egész Madridot beláttuk. Ezután hosszú sétát tettünk a belvárosban, és a következő megállónk a Retiro Park volt. Itt bemehettünk az Üvegpalotába, majd játékos feladatokat kellett megoldanunk, hogy jobban megismerhessük ezt a parkot. A nap zárásaként délután ellátogattunk a Reína Sofía múzeumba, ahol olyan világhírű festményeket tekinthettünk meg, mint például a Guernica. A második nap különleges volt, ugyanis csoportokra lettünk bontva, és 3 egyetemista lány volt az idegenvezetőnk, és egész délelőtt ők voltak velünk, bemutatva Madrid nevezetességeit. Voltunk többek között a Főtéren, a Mercado San Miguelben, ami Madrid egyik legnagyobb és legismertebb piaca, majd a Palacio Realban töltöttünk huzamosabb időt. Hihetetlen volt a palotában járni, aminek több mint 2000 szobája van! Jó nagy kégli, nem? A második nap végén a Prado múzeumot látogattuk meg levezetésként, itt Goya, El Greco és Velázquez képeit csodálhattuk napnyugtáig. A harmadik nap egésze az El Escorialban tett látogatásunkról szólt. Egy imádnivalóan nagy lejtőn keresztül közelítettük meg az erődnek tűnő nyári lakot, ami az uralkodók kedvelt helye volt. Itt megtekinthettük a spanyol királyok és királynők sírjait, és betekintést nyerhettünk a világ egyik legszebb és legértékesebb könyvtárába. 95
Negyedik nap Toledoba utaztunk, ami Madridtól kb. 1 óra buszozásra található. Személyes kedvencem volt az egész programban ennek a városnak a meglátogatása. Nagyon különleges a hangulata az egész városnak, a középkori élet egyik fő megállójának mondanám. Itt lehetőségünk volt bemenni Spanyolország legnagyobb templomába, és fényképezkedhettünk Cervantes szobrával is. Az ötödik nap Aranjuezbe utaztunk, ahol szintén megtekinthettük a palotát. Külön kiemelném azt a termet, ahol az esküvői viseleteket lehet megtekinteni, mert egyszerűen gyönyörűek a régi stílusú ruhák, amiket az uralkodó család tagjai viseltek! Ezen a héten segítségünkre volt 2 spanyol idegenvezető, Alberto és Carmen, akik Kati nénivel együtt próbáltak minket arra ösztönözni, hogy ne csak fényképezkedjünk a legtöbb nevezetességgel, hanem tudjunk is meg róluk pár dolgot. Alberto különösen nagy gondot fordított a spanyolunk csiszolására, ezért nagyon hálásak vagyunk neki, és Carmennek is! Említést kell még tennem a spanyol konyháról, mivel odakint minden reggel és este tipikus spanyol ételeket ehettünk. Először fura volt, mert mások az ízek és a szokások, de a nap végére a 10-20 kilométeres séták után már mindegy volt, hogy mit eszünk, így a hét végére egészen jól megszoktuk a spanyol ízvilágot. Nem csak mi voltunk azonban kint Madridban, hanem egy másik csoport is, csak ők nem magyarok voltak. Utolsó nap este egy közös partit csaptunk, ami egyfajta megkoronázása is volt a hétnek, nagyon jól éreztük magunkat, táncoltunk, buliztunk és kihasználtuk az utolsó esténket így, együtt. Összességében egy tökéletes hetet tölthettünk együtt, jobban megismertük egymást a legtöbb diákkal, és nagyon jó hangulatban telt el az egész hét! ☺ Legjobban az esti bandázások fognak hiányozni, amikor összegyűltünk egy-egy szobában, és hajnalig beszélgettünk, naplót írtunk Kati néni tanácsára, hogy mégis mik történtek velünk ebben az egy hétben.
96
Természetesen vannak olyan titkos információk, amiket nem oszthatunk meg a nagyvilággal, mint például az el Escorial vagy a Cíbeles titka… ezeket inkább megtartjuk magunknak, és akit érdekel, az váljon maga is blancová egy hétre, és ismerje meg ezt a csodálatos várost, ami Spanyolország szíve is egyben! ☺ Tövis Petra, 12.B
Játékos nyelvi vetélkedő a magyar nyelv hetén a Bajzában Anyanyelvünk évenkénti nagy ünnepét, a magyar nyelv hetét évtizedek óta minden évben megrendezik országosan. Az idén 2016. ápr. 11-12-én Sátoraljaújhely-Széphalmon tartották az 50. jubileumi rendezvény országos megnyitóját, és konferenciákat, előadásokat. A fővédnök Áder János köztársasági elnök volt. A rendező az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport. Iskolánk 2011-től rendszeresen szervez programokat a magyar nyelv hetén, amely programoknak a célja édes anyanyelvünk értékeinek őrzése, a kulturált kommunikáció fejlesztése, terjesztése. Minden évben van a magyar nyelv hetének egy ún. központi témája, melyhez iskolánkban is kapcsolódunk. Előadóművész diákunk népmeséken keresztül mutatta be pl. a székely nyelvjárást tavaly, amikor a kiemelt téma a néphagyomány és nyelvi hagyomány volt. Évente szerveztünk játékos nyelvi vetélkedőt egyének ill. csapatok számára. Változatos formákban, érdekes, kreatív feladatokkal. Legutóbb online vetélkedő zajlott az iskolai honlapon keresztül. A jubileumi évben szóbeli csapatversenyt hirdettünk. Olyan sokan jelentkeztek azonban, hogy előzetes írásbeli feladatokkal válogattuk ki a szóbeli versenybe jutottakat. A 22. teremben, barátságos körülmények közt, derűs hangulatban oldották meg a 3 fős csapatok az érdekes, szórakoztató feladatokat. Volt helyesírási kvíz, szerepeltek nyelvhelyességi feladatok. Jókat mulattunk a versparódiákon, pl: Reszket e cserje, mert Verebekkel telt terhe, 97
S reszket lelkem, mert Eszem, kedves veled telt. Melyik magyar költő ismert versét parodizálhatta e pár sor? Szólt a kérdés. Te tudnád? Öröm volt, ha felismerték a diákok az említő nevekről pl. Puskás Ferencet, a száguldó őrnagyot, vagy a tragacskirályként emlegetett Henry Fordot. Nemcsak a szókincset, hanem a történelmi ismereteket is bővíthették a retroszótár ismert vagy megismert szavai. Volt, aki csak tippelte, de eltalálta, hogy a davajgitárnak az 1950-es években a magyar köznyelv nem a grúz pengetős hangszert, nem is a hangosan zörgő orosz koffert nevezte, hanem a szovjet dobtáras gépfegyvert, amellyel fenyegetve adtak nyomatékot a Gyerünk!!! Davaj! orosz felszólításuknak a katonák, amikor pl. málenkij robotra hurcolták el az embereket. A nyelvtörőkbe többeknek beletört a nyelve, de nem hagyták magukat, még volt, aki másnap is gyakorolgatta, pl. hogy: Fekete bikapata kopog a pepita patika köveken. A vetélkedőt igazgatónőnk, Pappné Dr. Forgách Edit igazgató asszony nyitotta meg. A zsűri elnöke Kovácsné Fazakas Andrea tanárnő, a magyar munkaközösség vezetője volt, tagjai Veresné Kalcsó Krisztina és Pölös-Marton Zsófia magyartanárnők. Ők értékelték a megoldásokat. A győztesek könyvjutalomban részesültek: I. helyezés: 9. A: Bérces Levente, Kiss Kinga, Oláh Dávid. I. helyezés: 9. C: Burda Barna, Katona Viktor, Lendvai Dániel, II. helyezés: 12. C: Kovács Katalin, Molnár Ádám, Sisa Ildikó III. helyezés: 11. B: Pető Noémi, Soltész Gréta, Fülöp Fanni III. helyezés: 10. B: Hackl Tamás, László Gergő, Petró Réka A következő tanévben szeretnénk kibővíteni a vetélkedőt, és a környező általános iskolák 7. osztályos tanulóinak is meghirdetni. Kerékgyártó Katalin tanárnő, a verseny szervezője
98
Matematika versenyek A 2015/2016-os tanév során számos matematika versenyen vett részt a hét főből álló matematika csoportunk, amelyet Szénási Andrea tanárnő tanít. Ezek a megmérettetések mindig nagyon jó hangulatban teltek és rengeteg új élménnyel gazdagodtunk. Ebben az évben a legfontosabb az Arany Dániel Matematika Verseny volt, amelynek az első két fordulóját az iskolánkban rendezték meg. A feladatokat négy óra hossza alatt lehetett megoldani, már ebből is látszik, hogy nagy kihívás elé állítottak minket; ezen a versenyen teljes erőbedobással kellett koncentrálnunk, ám mivel előtte gyakoroltunk rá, büszkék lehetünk teljesítményünkre. A másik verseny, amivel szintén sokat dolgoztunk, a Curie Matematika Emlékverseny volt. Ennek első része levelezés, szinte havonta kaptunk új feladatsort, amit megoldva visszaküldtünk. Az ebben található feladatok szorosan kapcsolódtak a tananyaghoz, ám megoldásuk többször is komoly munka volt. A levelező fordulók eredménye alapján hívtak be bennünket a regionális döntőbe. Ezután nagy örömünkre többen is bejutottunk az országos fordulóba, melyet Szolnokon, a főiskolán rendeztek meg. Az odautazás, az ismerkedés, a hely maga külön élmény volt, nagyon jól éreztük magunkat. Szerepeltünk még a Pangea Matematika Versenyen és a Kenguru Matematika Versenyen, amelyek helyi szervezésben és néhány tanórát igénybe véve zajlottak. A Képességfejlesztő Levelező Matematika Verseny, mint már a neve is elárulja, az otthoni feladatmegoldásra épül. A feladatsorok a tananyag alapján érkeztek, mindig az aktuális témakör feladatait tartalmazták. Segítségével elmélyíthettük és gyakorlatban alkalmazhattuk az órán megtanultakat. A Náboj és a Dürer Matematika Versenyeken csapatban dolgoztunk, és éppen ezért volt mindkettő különleges élmény. Ezek rávilágítottak, hogy kis csoportunk feladatok megoldása során is nagyon jól együtt tud működni. A Palotás József Megyei Matematika Verseny Egerben került megrendezésre. Erre a megmérettetésre szintén sokat készültünk, és a csapat szépen szerepelt. Nagyon köszönjük Szénási Andrea Tanárnőnek a kedvességét, hogy mindig segített minket és szabadidejét is ránk szánva segítette munkánkat. Reméljük, a következő tanévben is ilyen sok versenyen vehetünk részt, várjuk az újabb kihívásokat és élményeket, reméljük, hasonló jó eredményeket érünk majd el, mint idén. Orbán Flóra és Pál Zsófia, 10.A
99
Versenyeredmények Nyelvvizsgák Angol nyelvvizsga 10.B Komplex C típusú középfokú nyelvvizsga 1. Báthy Csenge 2. Bihari Barbara 3. Csuzdi Bianka 4. Éles Orsolya 5. Gyetván Dominik 6. Hackl Tamás 7. Kuzsella Marcell 8. Nagy Niké 9. Olasz Boglárka 10. Pátyerkó Petra 11. Vozák Lolita 12. Zsiga Máté 13. Berényi Zoé A típusú középfokú nyelvvizsga (szóbeli) 1. Karácsony Márk 11. AE Komplex C típusú középfokú nyelvvizsga 1. Barati Enikő 11.B 2. Bakos Bence 11.A 3. Jónás Ferenc Gergő 11.A B tipusú középfokú nyelvvizsga (írásbeli) 1. Nagy Szabina 12. AE Komplex C típusú középfokú nyelvvizsga 1. Balogh Levente 12. C 2. Bata Dorina 12.B 3. Horváth Kinga 12.B 100
4. Krisztián Szabolcs Attila 12.C 5. Mezey Beatrix 12.C 6. Mozsár Anna 12.C 7. Pete Gréta 12. C 8. Sándor Ádám 12. C 9. Tanács Henrietta 12.A 10. Vaka Benedek 12. C Német nyelvvizsga Tamás Lili Tahu Patrik Hordós Rebeka Kispál Luca Nagy Judit Krisztina Makádi Alexandra Kőszegi Zsuzsanna
Spanyol nyelvvizsga Komplex középfokú C:
Kemény Bianka Franciska Kovács Dorottya Tóth Fanni Bata Dorina Tövis Petra Győri Zsófia Horváth Kinga Rizán Imola Bianka 101
Alapfokú c:
Boros Melinda Csáki Boglárka
Versenyeredmények – országos eredmények Történelem -
Rákóczi Szövetség, Irodalmi és történelmi verseny: Vozák Lolita, 10.B, különdíj; felkészítő: Kővári Éva OKTV III. fordulójába jutott: Varga István, 11.A, felkészítő: Kovácsné Kis Éva Savaria Történelemverseny, Melykó Adrián 10. C 2. hely, felkészítő: Kovácsné Kis Éva Kezek Összeérnek: Makádi Alexandra 11. B 3. hely, Vigh Ádám 11.A 4. hely, Dobai Viktória 4. hely, felkészítő: Kovácsné Kiss Éva, Bodonyiné Balog Erzsébet
Matematika -
-
-
Curie Országos Matematikaverseny: Kerek Napsugár 9.A, 5. hely, felkészítő: Szénási Andrea Curie Országos Matematikaverseny: Ádám Balázs 10.A, 8. hely, felkészítő: Szénási Andrea Curie Országos Matematikaverseny: Szász Bence 9.A, Pál Zsófia 10.A, 9. hely, felkészítő: Szénási Andrea Curie Országos Matematikaverseny: Ádám Donát 9.A, Lauber Anna 10.A, 11. hely, felkészítő: Szénási Andrea Náboj Matematikaverseny, Junior csapat kategória 12. hely, Orbán Flóra, Ádám Balázs, Salamon Lilla, Lauber Anna, Szepesi Szabolcs, 10.A, felkészítő: Szénási Andrea Náboj Matematikaverseny, Senior csapat kategória 15. hely, Csuka Szabolcs, Czakó Patrik, Nérer Kristóf, Pap Kornél, Nagy Roland 12.A, felkészítő: Szabó Gábor Képességfejlesztő Levelező Matematikaverseny: Pál Zsófia 1. hely, Orbán Flóra 6. hely, Ádám Balázs 10. hely, Lauber Anna 11. hely, felkészítő: Szénási Andrea 102
Fizika -
-
Náboj fizikaverseny: Nérer Kristóf 12.A,Csuka Szabolcs 12.A,Molnár Krisztián 12.A,Nagy Roland 12.A,Takács Tamás 11.B, Senior kategória, 6. hely, felkészítő: Budai Csilla, Bereczki Tibor Náboj fizikaverseny: Ádám Balázs, Lauber Anna, Orbán Flóra és Pál Zsófia 10.A, Szepesi Szabolcs 10.A, Junior kategória 8. hely, felkészítő: Maruzsiné Sevella Judit
Földrajz -
Mozaik Földrajzverseny, Szűcs Levente 2. hely, felkészítő: Illés Sándor Lóczi Lajos Földrajzverseny, Sinkovics Fanni 9.A. 13. hely, felkészítő: Illás Sándor
Idegen nyelvek -
-
-
Langwest Országos Tanulmányi Verseny: angol nyelv felsőfok, szóbeli döntőben Sóti Ármin 8. hely 11.A és Drabos Tamás 10. hely, felkészítő: Ürmös Tivadar Langwest Országos Tanulmányi Verseny: német nyelv alapfok, szóbeli döntőben Kókai Eszter 5 hely és Mátrai Madlen 3. hely, 9.B, felkészítő: Nagyné Salga Judit Langwest Országos Tanulmányi Verseny: német nyelv középfok, szóbeli döntőben 1. hely Eperjesi Gréta, 10.B, felkészítő: Papné dr. Forgács Edit PhD Langwest Országos Tanulmányi Verseny: német középfok, szóbeli döntőbe jutott, Makádi Alexandra és Tahu Patrik, 11.B, felkészítő: Nagyné Salga Judit Országos Spanyol nyelvű Vers-és Prózamondó Verseny: szabadon választott vers 1. hely, kötelező vers 3. hely, a Zsűri különdíjasa Rémán Barbara 9.B, felkészítő: Molnár Zsoltné
Informatika -
Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny: Szepesi Szabolcs 10.A, 4. hely, felkészítő: Búzás Péter, Szénási Andrea Gábor Dénes Számítástechnikai Emlékverseny: Selmeczi Barbara 10.C, 15. hely, felkészítő: Bűzás Péter
103
Főiskolai és Egyetemi Protokoll Verseny: csapat 3. hely, Káli Patrícia, Kispál Luca, Lantosi Laura. Ladányi Regina, Komjáti Boglárka, Tahu Patrik, felkészítő: Tóth Attiláné Deák Andrea, Fekete Gábor
Versenyeredmények – megyei Magyar nyelv és irodalom -
„Tudományról diákoknak kíváncsiságból”, EKTF TDK pályázata, Orbán Flóra 10.A, Zödös Rebeka 11. C, 3. hely, felkészítő: Kővári Éva, Pölös-Marton Zsófia
Történelem -
Savaria történelemverseny megyei fordulója: Melykó Adrián 1. hely, Gubala Szabina 2. hely, Vozák Lolita és Palatinus Milán 3. hely, Eperjesi Gréta és Kapási Fanni 4. hely, felkésztő: Kovácsné Kiss Éva, Bodonyiné Balog Erzsébet
Matematika -
-
Dürer matematikaverseny: Ádám Balázs, Kerek Napsugár, Szász Bence 1. hely, felkészítő: Szénási Andrea Dürer matematikaverseny: Orbán Flóra, Pál Zsófia, Sinkovics Fanni, 3. hely, felkészítő: Szénási Andrea Dürer matematikaverseny: Csáki-Zeke Berill, Szepesi Szabolcs, Salamon Lilla, 4. Hely, felkészítő: Szénási Andrea Dürer matematikaverseny: Ádám Donát, Gyurkó Ákos, Johancsik Dóra, 5. hely, felkészítő: Szénási Andrea Bolyai matematikaverseny: Lauber Anna, Lauber Eszter, Kiss Petra, Szepesi Szabolcs 2. hely, felkészítő: Szénási Andrea Bolyai matematikaverseny: Nérer Kristóf, Szélyes Barnabás, Csuka Szabolcs, Kis Bertalan 5. hely, felkészítő: Budai Csilla Gordiusz matematikaverseny: Varga István, 11. A 1. hely, felkészítő: Szabó Gábor; Lauber Anna 10. A 5. hely, felkészítő: Szénási Andrea Pangea matematikaverseny: Szász Bence 9.A 1. hely, Oláh Dávid 9.A 2. hely, Lauber Anna 10.A 2. hely, Pál Zsófia 10. A 4. hely, Orbán Flóra, Kiss Petra 10.A, Szűcs Levente 9.A 7. hely, Csáki-Beke Zerill, Johancsik Dóra 9.A 9. hely felkészítő: Szénási Andrea, Maruzsiné Sevella Judit Palotás József Megyei Matematikaverseny: Varga István 11.A 1. hely, Szász Bence 9.A 2. hely, Ádám Balázs 10.A 3. hely, Kerek Napsugár 9. A 6. hely, Pál 104
-
Zsófia 10.A 6. hely, Csuka Szabolcs 12.A 7. hely, Orbán Flóra 10.A és Nérer Kristóf 8. hely, Czakó Patrik 12. A 9. hely, Ádám Donát 9.A 10. hely felkészítő: Szénási Andrea, Szabó Gábor Kenguru Matematikaverseny: Ádám Balázs 10. A 2. hely, Gyurkó Ákos 9.A és Kiss Petra 10.A 5 hely, Szász Bence 9.A 8. hely, Ádám Donát 9.A 10. hely, felkészítő: Szénási Andrea
Fizika -
Mátrai Tibor fizikaverseny: Orbán Flóra 10.A 5. hely, Ádám Balázs 10. A 6. hely, felkészítő: Maruzsiné Sevella Judit
Kémia -
Irinyi János Országos kémiaverseny megyei fordulója: Mohácsi Fanni 9.A 5. hely, felkészítő: Illésné Törő Melinda
Versenyeredmények – területi, városi szint -
-
-
Kardos Nagy Ibolya Szavalóverseny, Rémán Barbara 9.B, 2. hely, felkészítő: Molnár Zsoltné Samsung Matematikaverseny, Czakó Patrik 12. A 2. hely, felkészítő: Szabó Gábor Széchenyi István Római Katolikus Szakközépiskola által rendezett Szépkiejtési Verseny, német nyelv 1. hely Nagy Judit Krisztina 11.B, Lukács Szabolcs 11.A 3 hely felkészítő: Nagyné Salga Judit, angol nyelv Horváth Kinga 12.B 1. hely, felkészítő: Elek Éva Jöjj el szabadság!” területi szavalóverseny, Rémán Barbara 9. B 2. hely, Hegedűs Viktória 11.B 3. hely, felkésztő: Kovácsné Fazekas Andrea, PölösMarton Zsófia Városi Költészet napi Szavalóverseny: Hegedűs Viktória 11.B 3. hely, felkészítő: Kovácsné Fazekas Andrea
Sport verseny eredmények Verseny szintje
Verseny megnevezése
Elért eredménye
Tanuló neve
105
Felkészítő tanár neve
UP1 Aero Step:Dulai Kíra,Lauber Eszter,Mácsik Blanka,Mácsik Dorottya, Nagy Niké, Olasz Boglárka UP1 Aero Dance:Lauber Anna,Lóska Dóra,Mácsik Blanka,Mácsik Dorottya
Hungarian Open Nemzetközi Nemzetközi 1.hely Verseny 2015.10.09. Hungarian Open Nemzetközi 6.hely Verseny 2015.10.09.
Országos
WKF Európa 2.hely Bajnokság
Laska Bence 9.A
Országos Ökölvívó Bajnokság
Balázs Bendegúz 9.C
3.hely
UP1 Aero Step:Dulai Kíra,Lauber Eszter,Mácsik Blanka,Mácsik Dorottya, Nagy Niké, Olasz Boglárka UP1 Basic:Mácsik Blanka,Lauber Anna
Magyar Kupa Döntő 1.hely 2015.10.10. Magyar Kupa 3.hely Döntő 2015.10.10. Magyar Kupa 4.hely Döntő 2015.10.10.
UP1 Trió:Lauber Anna
Magyar Kupa Döntő 4.hely 2015.10.10. Magyar Látványtánc Sportszövetség Őszi Kupa Modern tánc kategória Taekwon-Do Magyar Bajnokság 2016.március ITF Taekwon-Do Magyar Bajnokság 2016. március
Teréki Beáta PULZUS SE
Teréki Beáta PULZUS SE
Hatvani Ferenc
Teréki Beáta PULZUS SE
Teréki Beáta PULZUS SE Teréki Beáta PULZUS SE
UP1 Aero Dance:Lauber Teréki Beáta Anna,Lóska Dóra,Mácsik PULZUS SE Blanka,Mácsik Dorottya
1.hely mozdulatművészet Farkas Boglárka 10.C 3.hely modern és jazz kat. küzdelem kategória Magyar Bajnok
Demeter-Szatmári Beáta
Ifi fiú speciál törés I.hely
Szász Bence
Ifjusági fiú I.Dan II.hely Országos Egyéni Amatőr kat. Diák 9.hely Sakkolimpiai
Dudás Attila V.Dan
Tull Szász Bence
Szücs Levente 9.A
106
Juhász Réka
Aerobik 2016.04.16-17.
BASIC csop 2.hely
Mácsik Blanka és Dulai Kíra
AEROSTEP 1.hely
Lauber Anna,Lauber Teréki Beáta PULZUS SE Eszter,Mácsik Dorottya,Lóska Dóra és Nagy Niké
Jujitsu Magyar 1.hely Bajnokság Megyei
Csonka Levente 9.C
Eagles Cup 3.hely taekwon-do Verseny 1.hely(V.kcs) Mezei Futó Országos Diákolimpia versenyre jutottak!
Csorba Zsanett 9.C Sármány Rebeka 10.A,Lóska Dóra 9.A,Kiss Juhász Réka Petra 10.A, Csorba Zsanett 9.C
2.hely(V.kcs) Mezei Futó Országos Diákolimpia Versenyre jutottak!
Pápai Gergő 10.A,Szabó Róbert 9.A,Ádám Balázs Juhász Réka 10.A,Vozár Gergő 10.C,Palánkai Sámuel 9.B
1.hely(V.kcs) Mezei Futó Országos Diákolimpia versenyre jutottak!
Lipták Adrienn 12.B,Botos Laura Juhász Réka 12.A,Pangl Bettina 11.D,Varga Csilla 12.B
Mezei Futó 1.hely(V.kcs) Diákolimpia
Sármány Rebeka 10.A
Juhász Réka
Mezei Futó 3.hely(V.kcs) Diákolimpia
Pápai Gergő 10.A
Juhász Réka
Mezei Futó 2.hely(VI.kcs) Diákolimpia
Lipták Adrienn 12.B
Juhász Réka
Mezei Futó 3.hely(VI.kcs) Diákolimpia
Botos Laura 12.A
Juhász Réka
Mezei Futó 4.hely(VI.kcs) Diákolimpia
Pangl Bettina 11.D
Juhász Réka
Mezei Futó 4.hely(VI.kcs) Diákolimpia
Poór Simon
Juhász Réka
Magyar Látványtánc Sportszövetsé
mozdulatművészet Farkas Boglárka 10.C 1.hely Juhász Réka modern 3.hely
és
jazz
107
Farkas Boglárka 10.C
Heves Megyei Sakk Diákolimpia Döntő Heves Megyei Sakk Diákolimpia Döntő Heves Megyei Sakk Diákolimpia Döntő Heves Megyei Sakk Diákolimpia Döntő Heves Megyei Sakk Diákolimpia Döntő
V.kcs Amatőr kat. 1.hely
Szücs Levente 9.A
V.kcs Amatőr kat. 2.hely
Lendvai Dániel 9.C
V.kcs Értékszámos kat. 2.hely VI.kcs Értékszámos kat. 1.hely V. kcs Bajza fiú csapat 2.hely
Burda Barna 9.C
Varga István 11.A Gyurkó Ákos,Szücs Levente,Lendvai Dániel, Juhász Réka Burda Barna
Heves Megyei 100 m gyorsúszás Úszó Diákolimpia 1.hely Döntő
Madarász Atina 9.A; Kalyó Levente 9.B
Juhász Réka
Heves Megyei 100 m gyorsúszás Úszó Diákolimpia 3.hely Döntő
Pangl Bettina 11.D
Juhász Réka
Heves Megyei 100 m hátúszás Úszó Diákolimpia 1.hely Döntő
Kalyó levente 9.B
Juhász Réka
Heves Megyei 100 m hátúszás Úszó Diákolimpia 3.hely Döntő
Pangl Bettina 11.D
Juhász Réka
Heves Megyei 100 m hátúszás Úszó Diákolimpia 4.hely Döntő
Kiss Erik 10.D
Juhász Réka
Heves Megyei 100 m mellúszás Úszó Diákolimpia 1.hely Döntő
Bérces Levente 9.A
Juhász Réka
Heves Megyei Csapat 4x50 lány Lantosi Klaudia, CsákiÚszó Diákolimpia váltó Zeke Berill,Pangl Juhász Réka Döntő 3.hely Bettina,Madarász Atina Heves Megyei Csapat 4x50 fiú Úszó Diákolimpia váltó Döntő 1.hely Heves Megyei 3000m-es síkfutás 1.hely Atlétika Diákolimpia Döntő
800m-es síkfutás 1.hely
108
Zelnik Dániel, Poór Juhász Réka Simon, Bérces Levente, Kalyó Lipták Adrienn 12.B Juhász Réka Sármány Rebeka 10.A
800m-es síkfutás 1.hely
Városi
Csáki-Zeke Berill,Juhász Csenge,Urbán Barbara,Misányi Henrietta,Széles Juhász Réka Bernadett, Palánkai Gabriella,Strobán Viktória,Molnár Leila és Novák Fanni
Városi Diákolimpia Leány Labdarúgó 1.hely Torna 2016.03.21
1.hely mell,hát,pillangó A Víz Világnapja 3.hely Városi Úszó mell,gyors Bajnokság 2.helymell,pillangó 3.hely-gyors,hát
Városi Diákolimpia Fiú 3.hely Labdarúgó Torna 2016.03.22
2.hely Markovics Kálmán Emlékverseny
Poór Simon 12.B
Kalyó Levente 9.B
Fülöp Andor
Pál Réka 9.B
Fülöp Andor
Zelnik Dániel 9.B
Fülöp Andor
Juhász Dániel,Alattyányi Martin,Kovács Filip,Balogh Levente,Kun Krisztián,Szuhányi Levente,Horváth Szabó Ádám Szebasztián Koppány,Tóth Máté Banjámin,Bangó Péter,Török Péter,Morvai Ákos Zelnik Dániel 9.B
50m hát 1.hely
Fülöp Andor Kalyó Levente 9.B
100m vegyes 1.hely
109
Büszkeségeink, díjazottak Gersch Alapítvány díja – Tóth Angéla, 12.B Angéla 4 éven keresztül kitűnő tanuló volt, 10. osztály őszén előrehozott érettségi vizsgát tett angol nyelvből 98 %-os eredménnyel. szintén 10. osztályban a Langwest Országos Tehetségkutató versenyen angol nyelvből felsőfok kategóriában 6. helyen végzett, mellyel szóbeli felsőfokú nyelvvizsgát szerzett. Ugyanebben az évben ezt írásbeli nyelvvizsgával is kiegészítette. Kiváló tanulmányi eredményei mellett számos rajz- és fotópályázat rangos helyezettje, valamint több különdíjat is magának tudhat ezen a területen. 10. osztályban a Q.E.D. Alapítvány nyertese volt idegen nyelv kategóriában. Kiváló nyelvtudásának köszönhető, hogy rengeteg segítséget kaphattunk tőle a külföldi vendégek kalauzolásában, idegenvezetésben és természetesen fotózásban. Aktív résztvevője volt a Comenius programnak is. A Holland Nagykövetség és a Magyar Kerékpáros szövetség „Share the road” rajz- és fotópályázatán első díjat nyert 2015-ben, az ugyanebben az évben szervezett Heves megyei sajtó- és eseményfotó pályázaton három kategória nyertese. Fotói ebédlőnk falait díszítik. Megbízható, tisztelettudó diák, kiváló szervezői készségekkel rendelkezik, melyet többek között az I Bike Budapest elnevezésű biciklis felvonulás koordinátoraként és Budapesten idegenvezetőként kamatoztat.
Vashegyi Alapítvány – Sinkovics Fanni, 9.A Fanni kitűnő tanuló, a 9.A osztály matematika- fizika tagozatán. Dicséretben részesült magyar irodalom, magyar nyelvtan, angol nyelv, matematika, történelem tantárgyból. Ebben a tanévben szerzett C típusú középfokú nyelvvizsgát angol nyelvből, és C típusú felsőfokú nyelvvizsgát szintén angolból. Bejutott az Arany Dániel matematikaverseny második fordulójába, a Curie matematikaverseny regionális döntőjébe. A Képességfejlesztő Levelező matematikaversenyen az országos 20. helyezést, a Dürer matematikaversenyen megyei 3. helyezést ért el. 110
Az alapítvány díját az országos Lóczy Lajos Földrajzverseny 13. helyezéséért kapta.
Braun Alapítvány díja – Mohácsi Fanni, 9.A Fanni kitűnő tanuló, a 9.A osztály matematika- fizika tagozatán. Dicséretben részesült magyar irodalom, magyar nyelvtan, angol nyelv, német nyelv, testnevelés, történelem és kémia tantárgyból. Ebben a tanévben szerzett C típusú középfokú nyelvvizsgát angol nyelvből. Az Irinyi János kémiaverseny megyei fordulóján 5. helyezést ért el. A Curie kémiaverseny megyei fordulóján 22. helyet szerzett. A zeneiskola területi zongoraversenyén arany minősítést szerzett. A városi atlétikaversenyen 100 m-es síkfutásban 3. helyet, 400 m-es síkfutásban 3. helyezést ért el.
Vajda Alapítvány díja – Beer Boglárka, 12.D Boglárka jeles tanuló, szorgalmas diák. Kilencedikes kora óta aktívan vesz részt az iskola közösségi életében, az osztály DÖK- titkáraként tevékenykedett, majd az iskolai DÖK elnökévé választották meg diáktársai. Tagja volt az iskolai énekkarnak, továbbá számos városi és iskolai műsor és program résztvevője, konferansziéja volt. A Vöröskereszt által szervezett Városi Elsősegélynyújtó versenyen 2. helyezést ért el csapatban. Segítőkész, szorgalmas, a közösségért tenni akaró diák.
Németi Gábor Emlékére díj – Melykó Adrián, 10.C Tanórai munkája mindig precíz, alapos. Különösen kiemelendő a történelmi folyamatok térbeli elhelyezésének pontossága, földrajzi ismereteinek és készségeinek alapossága. 9. és 10. évfolyamon is benevezett a Savaria Országos Történelem Versenyre. 9. osztályosként megyei 2. helyezett volt, 10.-ben pedig megnyerte a megyei fordulót. 111
Mind a két évben részt vehetett a szombathelyi döntőn. 2015-ben 9. évfolyamon országos 12. helyezést ért el. A 2016. évi döntőn ő írta a legjobb írásbeli feladatsort, összesítésben pedig országos második helyezést ért el.
Év diákja, 2016 – Lauber Anna, 10.A Anna a tanév során osztályában a legtöbb kimagasló versenyeredményt tudhatja magáénak. Ezek közül a legkiemelkedőbbek: • • • • • • • • • •
Arany Dániel Matematika Verseny: országos fordulóba jutott Pangea Matematika Verseny: megyei 2. hely Gordiusz Matematika Verseny: megyei 5. hely Bolyai Matematika Csapatverseny: megyei 3. hely Náboj Matematika Verseny, junior kategória: országos 12. (csapatverseny) Náboj Fizika Verseny, junior kategória: országos 8. hely Curie Matematika Verseny: országos 11. hely Képességfejlesztő Levelező Matematika Verseny: országos 11. hely Palotás József Megyei Matematika Verseny: megyei 12. hely Dürer Matematika Verseny: megyei 2. hely
hely
Anna informatikából idén év végén 90 %-os osztályozó vizsgát tett. 2015 őszén angol középfokú komplex nyelvvizsgát szerzett. Kimagasló a sport terén nyújtott teljesítménye is. Idén a Szlovák Openen csapatával 2. helyezést ért el, ami eddigi legmagasabb nemzetközi eredménye. Mindezen eredményei betetőzéseként megpályázta és elnyerte a "Magyarország Jó tanulója - Jó sportolója 2015" címet. Legeredményesebb szakközépiskolai tanuló – Bukó Florina, 12.D Florina jeles tanuló, két tantárgyi dicsérettel büszkélkedhet. Tanulmányai mellett a közösségért is sokat tesz iskolai és osztályszinten egyaránt. Számos iskolai műsor résztvevője, műsorvezetője volt a négy év alatt. Lakóhelye közösségi életét is ápolja, hiszen a jászfényszarusi Iglice Néptáncegyüttes tagja. Kedves, pozitív személyisége, szervezőkészsége, szorgalma és a közösségért való tenni akarása miatt méltán érdemelte ki ezt az elismerést. 112
Diákönkormányzat díja – Beer Boglárka-12.D, Kemény Bianka és Szabó Rebeka 12.B, Kolompár József 12.C
Évfolyamelsők 9. évfolyam – Lóska Dóra, 9.A Dóra kitűnő tanuló, a 9.A osztály matematika- fizika tagozatán. Dicséretben részesült magyar irodalom, magyar nyelvtan, matematika, történelem és fizika tantárgyból. Ebben a tanévben szerzett C típusú középfokú nyelvvizsgát angol nyelvből. Bejutott az Arany Dániel matematika Verseny második fordulójába, a Curie Matematika verseny regionális döntőjébe. A Képességfejlesztő Levelező Matematika Versenyen az országos 19. helyezést, a Dürer matematika versenyen a megyei 2. helyezést érte el. A Pangea matematika versenyen megyei 16. helyezést ért el. Kiváló sportoló. A Városi atlétika diákolimpián 100 m-es női váltóban 2. helyezés, 400 m-es síkfutásban 1. hely, a 2015 Aerobik Magyar Kupa Döntő 4. hely, 2016 Aerobik Magyar Kupa Döntő 1. hely 17th Szlovák Aerobik Open 2. hely.
10. évfolyam – Orbán Flóra Lili, 10.A Flóra kimagasló tanulmányi eredménnyel, korát meghazudtoló értelmi és érzelmi intelligenciával rendelkező tanuló. Rendszeresen és lelkiismeretesen készül minden napra és órára, munkabírása óriási. 8 tantárgyi dicsérete van: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv, matematika, történelem, fizika, informatika Flóra rengeteg szép versenyeredménnyel is büszkélkedhet: • • • • •
Képességfejlesztő Levelező Matematika Verseny: országos 6. hely Náboj Fizika Verseny, junior kategória: országos 8. hely Curie Matematika Verseny: regionális döntőbe jutott Dürer Matematika Verseny: megyei 3. hely Mátrai Tibor Középiskolai Fizika Verseny: megyei 6. hely 113
• • • •
Pangea Matematika Verseny: megyei 7. hely Palotás József Megyei Matematika Verseny: megyei 8. hely Kenguru Matematika Verseny: megyei 25. hely Arany Dániel Matematika Verseny: második fordulóba jutott
Az egri Eszterházy Károly Főiskola által kiírt Tudományról Diákoknak Kíváncsiságból esszépályázaton 3. helyezést ért el, értekezése bekerült az intézmény Tehetségfüzet című kiadványába.
11. évfolyam – Káli Patrícia, 11.A Patrícia kitűnő tanulmányi eredményei mellett minden évben szaktanári dicséretekkel zárja a tanévet, idén így fizikából kapott szaktanári elismerést. Patrícia nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlen egy-egy iskolai műsor vagy megemlékezés, de városi rendezvényeken is rendszeresen lép fel, hiszen kiváló énekes. Megbízható, szorgalmas, érett gondolkodású tanuló, aki ötleteivel mindig osztályfőnöke segítségére van, de a Diákönkormányzatnál végzett munkájával is támogatja az iskolai életet. 2016-ban tagja volt az országos Protokoll verseny csapatának, így részese volt annak a sikernek, amit több hónapos felkészülés után tudhat magáénak a 3. helyezéssel.
12. évfolyam – Almási Kinga, 12.B Kinga kiegyensúlyozott tanuló, kitűnő tanulmányi eredménnyel rendelkezik. 11. év végén angol nyelvből középfokú C típusú, majd a 12. év folyamán felsőfokú szóbeli nyelvvizsgát szerzett, továbbá ugyancsak angol nyelvből előrehozott középszintű érettségit tett 94 %-os eredménnyel. Ebben a tanévben a Szabó Kálmán Tehetségprogram ösztöndíjasa lett, melyet komoly felvételi eljárás előzött meg és amelyen történelemből és matematikából is számot kellett adnia tudásáról. Kiemelkedő a történelem és az angol nyelv tantárgyak iránti érdeklődése, olvasottsága és naprakészsége.
114
Bajza gyűrű – Kerékgyártó Katalin tanárnő Kerékgyártó Katalin közel negyven évvel ezelőtt, 1977-ben kezdte tanári munkáját a Hatvani Bajza József Gimnáziumban. A Debreceni KLTE-n szerzett magyar nyelv és irodalom – történelem szakos középiskolai tanári diplomát. 2005-ben az ELTE-n végezte el harmadik szakként a mozgóképkultúra és médiaismeret szakot, egy év múlva pedig szakvizsgázott. Négy évtizedes munkássága alatt tanított 4, 5, 6 osztályos gimnáziumban,az elmúlt években az iskolakönyvtárosi feladatokat is ő végzi. Az oktató munka mellett, melyet évtizedekig teljes óraszámban és túlórákban is végzett, a szakmai munkaközösségeken belül sok egyéb feladatot is ellátott. A magyar munkaközösségben számtalan iskolai műsort szerkesztett és tanított be. Évek óta ő szervezi nagy sikerrel az iskolai anyanyelvi vetélkedőt. Kiállítást és konferenciát is szervezett iskolánk alapítója, Klebelsberg Kunó emlékére. A történelem munkaközösség tagjaként a Holokauszt emléknap és a Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja kapcsán megemlékezéseket szervezett. Az ő kezdeményezésére indult el négy évvel ezelőtt az iskolatörténeti csapatverseny. Ez azóta hagyománnyá vált és ő a feladatok összeállítója. Jelentős a történelem munkaközösség által 1999 óta szervezett országos, illetve ma már regionális történelem verseny a „Mit ránk hagytak a századok” szervezésében és lebonyolításában való részvétele. Több mint tíz éve ő írja az ötletesebbnél ötletesebb projekt feladatokat. Két évben a teljes verseny-feladatsort ő állította össze. Rendszeresen részt vett filmklub-vezetői tanfolyamokon, filmbarát találkozókon, a Magyar Filmszemléken. Évek óta szervez érdeklődő tanítványainak tanulmányi kirándulásokat az etyeki filmstúdióba, az Uránia Filmszínházba, illetve a Hatvani TV stúdiójába. 16 éven keresztül volt osztályfőnök, több mint tíz évig pedig a diákönkormányzatot segítő pedagógusként tevékenykedett az iskolában. Több publikációja is megjelent. Írt cikkeket a Bajza és a Klebelsberg emlékalbumba. Megírta a hatvani mozik történetét, amellyel helytörténeti pályázati díjat nyert.
115
1984-ben az iskola diákjaitól megkapta a „Diákokkal a diákokért” díjat. 1987-ben „Kiváló munkáért” miniszteri dicséretben részesült. 1993-ban Hatvan város önkormányzata „Gyermekekért” emlékéremmel tüntette ki. Nagyon büszke rá, hogy egyik volt tanítványa, aki jelenleg a szegedi egyetem tanszékvezetője, nevelésről szóló könyve címének megválasztásakor rá, egykori tanárára és osztályfőnökére gondolt. A könyv címe: „Szeretettel és szigorral” munkássága egyik mottója is lehetne, mivel mindig precízségre, igényességre törekedett, de ugyanakkor mindig a diákok felé érzett nagyfokú empátiával és szeretettel végezte munkáját. A díj kapcsán Rigó Tamara, 9.B osztályos tanuló beszélgetett Kerékgyártó Katalin tanárnővel A Bajza-alapítvány minden évben megjutalmaz egy tanárt és egy diákot a Bajzagyűrűvel, mely egy titkos szavazás alapján dől el. Idén Kerékgyártó Katalin tanárnő kapta meg az ékszert. Kati néni egy rövid interjúban számolt be nekünk röviden pályája kiemelkedő eseményiről, gyermekkori élményeiről. -
-
-
-
Jól érzi magát a szakmájában? Miért a történelem-, média-, és magyar szakot választotta? Nagyon szeretem a munkám. Igazából gimnazista koromban született a döntésem, hogy tanár leszek. Az osztályfőnököm nagy hatással volt rám, a pályaválasztásom során, illetve az is, hogy érdekeltek ezek a szakok. A médiaismeretet csak később tanultam meg. Hogyan került a Bajzába? Az egyetem elvégzését követően pályázni kellett vidéki állásokra. Gyöngyösön szerettem volna tanítani, de ott nem volt üresedés. Viszont Hatvanban volt. Az Igazgató Úr javaslatára jöttem ide gyakorlatra, majd ezt követően teljes állású tanár lettem a Bajza József Gimnáziumban. Mi a legjobb élménye tanárként? Ez egy nagyon nehéz kérdés! Rengetek szép emlékem fűződik a pályafutásomhoz, így nem könnyi kiválasztani a legjobbat. Talán a legemlékezetesebb az volt számomra, amikor egy diákom a témazáró megírását követően odajött hozzám, és mosolyogva közölte velem, hogy ez egy nagyon jó dolgozat volt. Mi a legszebb diákkori emléke? Szívesen emlékezem vissza a diákkoromra. A legszebb emlékeim a kirándulásokhoz kapcsolódnak. Mindig új ismeretekkel gazdagodtunk, és 116
-
különböző mesebeli tájra jutottunk el. Akkoriban mindenki részt vett az osztálykirándulásokon, és fantasztikusan éreztük magunkat. Milyen érzés, hogy megkapta a Bajza- gyűrűt? Nem tudnám megfogalmazni, mennyire meghatott! Nagyon jó érzés! Köszönöm Kati néninek a beszélgetést, további szép éveket kívánok! Rigó Tamara, 9.B
Tanár- és diákportrék Tóth Attiláné Deák Andreával, iskolánk kulcsfontosságú „mindenes” pedagógusával készítettem interjút, az intézményben ellátott feladatairól, programokról, munkásságáról, tapasztalatairól kérdeztem. -
-
Mióta dolgozik iskolánkban Tanárnő? Mióta lát el igazgatóhelyettesi feladatokat? 1993-tól dolgozom az iskolában. Magam is a Bajzában végeztem 1989-ben, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem angol- informatikus könyvtár szakán végeztem 1994-ben. Ötödéves koromban kezdtem el az egyetem mellett tanítani iskolánkban. 2012 óta látok el igazgatóhelyettesi feladatokat. Emellett milyen feladatok tartoznak még Önhöz iskolán belül? Jelenleg mik tartoznak a feladatkörébe? Feladatköröm igen szerteágazó. A mindennapos teendőkön túl (helyettesítések koordinálása, terembeosztás, hivatalos levelezés bonyolítása, felmerülő napi problémák azonnali orvoslása, OKTV és TDK beosztása) hozzám tartozik az a nemes feladat, hogy iskolánk PR- arculatát alakítsam, tartsam a kapcsolatot a város és a térség önkormányzataival, iskoláival, kulturális intézményeivel, sőt a határainkon túli testvérvárosok képviselőivel is. A környék múzeumaival fenntartott gyümölcsöző kapcsolat eredménye az, hogy számos olyan nagynevű előadó látogat el iskolánkba tanítási időn belül, akiket önerőből nem tudnánk meghívni. Természetesen a folyamatos megújulás jegyében újabb és újabb területeken keresünk és találunk partnereket. Ezen tevékenység mellett én koordinálom az iskolai közösségi szolgálatot, szondázom a célterületeket, együttműködési megállapodásokat kötök, adminisztrálok és figyelemmel kísérem diákjaink tevékenységét. 117
-
Feladatom, hogy az összes iskolai programot, ünnepséget, versenyt, előadást összehangoljam. Én szervezem a tanévnyitót, a tanévzárót, a pedagógus karácsonyt és a pedagógusnapot, a szalagavatót és a ballagást, koordinálom a városi előadásainkat. Az orvosi, fogorvosi vizsgálatokat, a helyi múzeumlátogatásokat is én bonyolítom minden évben. Az évkönyv társszerkesztője vagyok. Én tartom a kapcsolatot az iskola szülői szervezetével és a nyugdíjas klubbal, igyekszem segíteni Kati néni munkáját a DÖK-ben, koordinálom az osztálytalálkozókat. Ősszel több kollégámmal együtt járom a környékbeli általános iskolákat, hogy népszerűsítsem a Bajzát a továbbtanuló nyolcadikosoknál. Én képviselem az iskolát a pályaválasztási kiállításon novemberben. A külföldi vendégek számára angol nyelvű előadást tartunk csoportjaimmal, körbevezetjük őket a városban is. Izgalmas és nemes feladat a novemberi alapítványi bál megszervezése. A szervezés tulajdonképpen már májusban elkezdődik és novemberig nagyon sok időmet emészti fel, de megéri, hiszen a bálból befolyt összegek lehetővé teszik, hogy diákjaink méltó, szép környezetben, a legfejlettebb technikai eszközökkel tanuljanak. Az elmúlt években mik voltak a legnagyobb „projektek”, melyek Tanárnő nevéhez fűződnek? Szeretném kiemelni a diákpolgármester választást, amely igen szövevényes és energiaigényes feladat volt. Egységesítettük a Bajza- brand-et, sötétkék- ezüst kombinációban. Bannert készíttettem az iskolának, amelyet a népszerűsítő előadásokra, illetve vendégek fogadásakor használunk. Nagyon sok projekt részese vagyok, legyen szó például a tavalyi Bajza- napról, amelyre olyan véndiákokat hívtunk, akik jeleskednek valamely a bajzások által is kedvelt területen. Workshop- szerűen tartottak interaktív foglalkozásokat diákjainknak. Ugyanilyen jellegű volt az idei tanév vállalkozói roadshow-ja is, de említhetném a tavalyi egészségnapot is, melyet Veresné Kalcsó Krisztina tanárnővel szerveztünk. Szívügyem az angol nyelv, így nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra az, hogy sikerült a Langwest nyelviskola igazgatóságát meggyőzni arról, hogy az országos tehetségkutató versenyük írásbeli fordulóját helyben, iskolánkban szervezhessük meg. Ennek a szervezése nagyon szerteágazó feladat volt, de örültem, hogy a gyerekeknek nem kell Egerbe vagy Miskolcra utazniuk. 118
-
-
-
Szintén a szívem csücske a nemzetközi protokollverseny. Ez egy olyan szakirányon tanuló egyetemistáknak meghirdetett verseny, amelyen idén már 3. alkalommal vettünk részt. Fekete Gábor protokollszakértővel készítjük fel a csapatunkat. Óriási büszkeséggel tölt el, hogy idén a harmadik helyen végzett kis szupercsapatunk, akikre roppant büszke vagyok. Mik a tapasztalatai, milyen népszerűségnek örvendenek az iskolai szervezésű programok a diákok körében? Meglátásom szerint a diákok értékelik az iskolai programokat és úgy vélik, hogy a programok színesítik mindennapjaikat. Nagyon érdeklődőek a külsős előadók munkái iránt, gyakran a pályaválasztást is segítik ezek az alkalmak. Nagyon jó, hogy mi, helyben „látjuk vendégül”, hívjuk be az iskolába a világot. Már meg vannak a tervek a jövő tanévre nézve? Természetesen. Továbbra is szeretném, ha olyan „koponyák” látogatnának el hozzánk, akiknek az előadásaira a bejárás, vagy anyagi terhek miatt diákjaink másképp nem jutnának el. Bízom benne, hogy a gyerekek értékelik azt, amit értük teszünk. Naponta korán érkezik az iskolába, illetve későn megy haza, nem fárasztómonoton ez egy idő után? Mi motiválja Önt? Igen, fárasztóak a hosszú munkanapok. Nagyon igyekszem, hogy ez ne látszódjon rajtam és a gyerekek és kollégák mindig mosolygósan lássanak. Kizárólag egy dolog motivál: a gyerekek szeretete. Mindig is pedagógus szerettem volna lenni, imádok tanítani és azt gondolom, hogy a kölcsönös tiszteletre, elfogadásra épülő kapcsolatom kollégáimmal és a gyerekekkel felvértez engem minden nap egy olyan mennyiségű energiabombával, amely erőt ad a megújulásra és a pozitív jövőkép folyamatos alakítására. Kispál Luca, 11.A
119
Amerikai cserediák a Bajzában Julia Lynn, iskolánk erre, a 2015/2016-os tanévre az Amerikai Egyesült Államokból „kölcsön kapott” tanulója, aki az AFS program keretein belül egy évre hazánkba látogatott, mint cserediák. Részt vett a tanórákon, az iskola életében, valamint programokon, városi szinten is. 2015 nyarán érkezett városunkba fogadócsaládjához, Szelei Orsolya tanárnőékhez, és szeptember első napjától kezdve a tanév végéig a 11.A osztályának tagja volt. A hatvani tanulókkal a kezdetekben bátortalanul viselkedett, majd annál inkább sikerült jó kapcsolatokat, barátságokat kialakítania, és az osztályközösségébe is sikerült beilleszkednie. A bajzásoknak ez nagyon jó lehetőség volt - anyanyelvű kortársukkal angolul beszélni, mind tanórán, mind azokon kívül is. Bár Julia hamar elsajátította a nehéz magyar nyelv alapjait, és nyelvtudását egész évben gyakorolta, bővítette, osztálytársai segítségével is, de mindig kapható volt egy kis angol/amerikai csevelyre is. Az interjúban az itt töltött évéről, tapasztalatairól, és élményeiről kérdeztem, és örömmel emelném ki, hogy magyar nyelven beszélgettünk! -
Miért és hogyan „lettél” cserediák? Cserediák akartam lenni, mert akartam utazni és világot nézni. A nővérem is cserediák volt Németországban 2010-11ben és nagyon érdemesnek és élvezetesnek tartotta. Ez az év nekem egy kis "szünet" év volt középiskola és egyetem között, hogy függetlenebb és nyitottabb legyek.
-
Voltál már ezelőtt más országokban? Hol és mennyi időre? Miket tapasztaltál? Nagyon szerencsés vagyok, hogy nekem lehetőségem volt nyaralni a családommal más országokban: minden nyáron megyünk Kanadába, négyszer mentünk Argentínába, mentünk Norvégiába, Görögországba és Németországba. 2013-ban mentem AFS-szel Kínába egy hónapra, hogy tanuljam a kínait (nem nagyon ment) es egy kínai családnál lakhassak, és tavaly mentem Törökországba meglátogatni a mi cserediákunkat. Mind nagyon jó volt. Szerintem nagyon szerencsés vagyok, hogy a szüleim is szeretik és fontosnak tartják az utazást. 120
-
Miért választottad Magyarországot? Azért jöttem Magyarországra, mert soha nem voltam itt, es valami nagyon mást akartam tapasztalni. Európában akartam lakni, mert nekünk Európa nagyon érdekes. Tényleg nem tudtam sokat Magyarországról, csak, hogy finomak az ételek és jó a nép, kultúra, de most nagyon örülök hogy ide jöttem.
-
Mikor érkeztél meg, milyen érzelmeid voltak? Augusztusban érkeztem meg. Eleinte nagyon fáradt voltam. Nem értettem semmit, de izgatott voltam. Tudtam, hogy nagyon nehéz lesz az év, de először csak a jó dolgokra gondoltam. Nagyon vártam, hogy megismerhessem a fogadó családomat es az iskolámat.
-
Mi volt az első benyomásod az országról, a városról, az emberekről, az iskoláról, a tanulókról, a leendő osztályodról? Az első benyomás az országról az volt, hogy nagyon szép, szerintem Hatvan egy nagyon szép, tiszta város. Mindenki kedves volt velem, és kíváncsi volt az én országomra. Az első pár nap az iskolában nagyon nehéz volt, mert fáradt voltam és nem értettem. Akkor nagyon unatkoztam az órákon és ezért hiányozott az amerikai iskola és az otthonom. Rögtön, mikor megismertem az osztályom, tudtam, hogy nagyon jó fejek. Mindenki segített nekem, es nem is tudom elképzelni ezt az évet, ha egy másik osztályban lettem volna.
-
-
Milyen formában tanultad a magyar nyelvet? Milyennek találtad? Először egy könyvből tanultam, amit Amerikában vettem. Az nagyon segített, meg kértem segítséget az osztálytársaimtól. Aztán jártam órákra, amiket AFS szervezett, és igyekeztem magyar filmeket nézni meg magyar könyvet olvasni. Ja, és csináltam szavakról kártyákat, az iskolában azt tanultam.
-
Milyennek láttad itt az iskolát, a Bajzát? Szerintem a magyar iskolák komolyabbak, mint az amerikaiak. Az osztálytársaim mindig tanulnak, és az iskolában nincsenek klubok meg sport csapatok, pedig Amerikában van sok. Sok mindent tanítanak a történelemről meg a tudományról, de nincs hely az iskolában a diákoknak a véleményére. Szerintem a Bajza jó iskola, nekem nem volt semmi bajom. - Mivel töltötted itt a szabadidődet, milyen programokon vettél részt? 121
- A szabad időmben tanultam a magyart, és játszottam a fogadó testvéremmel, és sportoltam. Ősszel jártam táncórára, és futottam a városban, mert az USAban részt vettem az iskola futócsapatában. Néha mentem Budapestre találkozni a többi cserediákkal. Egy kis időre jártam egy kosárfonás tanfolyamra is. -
Milyen városokban jártál, mi tetszett a legjobban? Mentem Budapestre, Egerbe, Szentendrére, Szegedre, Siófokra, Székesfehérvárra, Kaposvárra. Budapest a kedvencem, mert nagyon hangulatos es gyönyörű. Amerikai városokban nincsenek olyan régi, díszített épületek. Szerintem nagyon kellemes sétálni Pesten és jó a tömegközlekedés.
-
Mit fogsz csinálni, miután visszatérsz a hazádba? Jövő évben egyetemre járok, de még nem tudom mit fogok tanulni. Nekünk az első év egyetemen szabad, úgyhogy lehet válogatni melyik órákra szeretnél járni. Remélem lesz lehetőségem egyetem alatt utazni és külföldön tanulni.
-
Összefoglalóan hogy érezted magad ez alatt az egy év alatt? Nagyon jól éreztem magam ebben az évben. Voltak nehéz részek, néha hiányoztak a barátnőim meg a családom, de a legtöbb időt élveztem. Nagyon gyorsan ment, és nagyon furcsa lesz hazamenni, mintha nem tapasztaltam volna a magyar életet. Kispál Luca, 11.A
122
Francesca Fadigati- argentín cserediákunk Vivir seis meses de mi vida fuera de MI vida, fueron los mejores, más temerosos, increíbles, raros e inigualables meses. Para mí, en lo personal, fue todo un desafío que jamás creí poder lograr, pero lo hice y me llevé las mejores experiencias. No todos los que nos vamos de intercambio lo vivimos de la misma manera; me costó muchísimo al principio poder adaptarme y entender la situación en la que estaba, después me relajé y me di cuenta que era una oportunidad única. Considero que en estas situaciones, uno aprende mucho de uno mismo descubriendo nuevos gustos o dándose cuenta de sus hábitos, lo que poco a poco lo convierte en otra persona, pero para bien. ¿Qué me llevé yo de la maravillosa Hungría? Me llevé amor, una familia que tiene un lugar en mi corazón para siempre, cultura, costumbres, convivencia y adaptación, historia, comidas, amigos, lugares y paisajes increíblemente hermosos, todo lo que hoy puedo rememorar día a día como hermosos recuerdos. Fue una parte de mi vida que si pudiera la metería en una cajita para abrirla y verla de vez en cuando. Y aunque volver a mi país natal y readaptarme, me esté costando muchísimo, todo lo vivido en ese lugar, no lo cambio por nada en el mundo, y cualquiera que esté en esa situación espero que lo disfrute al máximo. Hat hónapot az „életemen” kívül tölteni, az egyik legfélelmetesebb, leghihetetlenebb, legfurcsább, és semmihez nem hasonlítható 6 hónap volt! Saját magamnak is hatalmas kihívás volt, és el sem akartam hinni, hogy ezt a lehetőséget megnyerem, végig is csinálom, de így történt, és életem legnagyobb élményekkel teli tapasztalata volt. Nem mindnyájan ugyanígy éljük meg ezt az időszakot, akik cserediákok vagyunk. Eleinte nagyon nehéz volt alkalmazkodnom, egyáltalán felfognom azt a helyzetet, amibe belecsöppentem, de aztán megnyugodtam, és ráébredtem, hogy ez egy óriási lehetőség a számomra.
123
Úgy gondolom, hogy az ilyen helyzetekben nagyon sokat tanulunk, még saját magunkról is. Új szokásaink lesznek, lassan-lassan átalakul a személyiségünk, és mindez nagyon jó! Mit hoztam haza az én csodás Magyarországomról? Hatalmas szeretetet, egy családot, akiket mindig a szívemben őrzök, kultúrát, szokásokat, az együttélés, az alkalmazkodás képességét, történelmet, ételeket, barátokat, helyeket, hihetetlenül gyönyörűséges tájat, mindent, amire minden nap emlékszem! Az életemnek egy olyan része ez, amit, ha megtehetném, bezárnám egy kis dobozkába, hogy időnként kinyithassam, belekukkanthassak. Bár már visszajöttem Argentínába, s nem kevés időbe telt visszaszoknom, minden, amit megéltem Magyarországon, velem van, el nem cserélném semmiért sem!
124
Ballagási beszéd Tisztelt Igazgatóság, Tisztelt Tanáraink, Kedves Szülők, Vendégek! Kedves Diáktársaim! 4 évvel ezelőtt ilyenkor még az általános iskolai ballagásunkon ültünk egy, enyémhez hasonló unalmas ballagási búcsúbeszédet hallgatva. Pár dolog nem változott: most is mindenkinek a műsor utáni családi ebéd és a ballagási ajándékok kibontása jár az eszében, jól mondom? Lázas bólogatás, rendben. Viszont a törvényszerű változás az életünk sok területét nem hagyta nyugodva. Okosodtunk (már aki). Megkomolyodtunk (valamennyire). Fiatal felnőttekké váltunk, akik előtt ott az egész élet, és fogalmuk sincs, hogy fogják túlélni az első pár hónapot anya és apa nélkül. Megváltoztunk. És ez így van rendjén. Most itt vagyunk, ballagunk. Helyesbítve, ti most éppen ültök, én pedig állok, de ez már részletkérdés. Végleg magunk mögött hagyjuk ezt a helyet. Remélem, miközben végigballagtunk az iskola termeiben és folyosóin, még anélkül utoljára végigpásztáztátok és szívetekbe zártátok a falakat, a firkás padokat, a fehér táblákat, hogy az érettségit övező idegesség elhomályosítaná a látásotokat. Mert ez a négy év életünk egyik meghatározó szakasza volt, ezt senki nem próbálja tagadni. Nem fogjuk elfelejteni, hiszen formálta a személyiségünket. Akik komolyan vették feladataikat és a tanári intelmeket, azoknak jobban, akik nem, azoknak kevésbé. Ezúton is szeretném megköszönni tanárainknak rögös utunk egyengetését. Tudjuk, sosem volt könnyű. Éppen ezért hálával tartozunk. Főként azoknak a tanároknak, akik életre neveltek minket. Együtt örültek velünk, ha meglett az év végi 5-ös, együtt szomorkodtak, ha valami nem sikerült, tudták, mikor kell komolyan és szigorúan bánni az osztállyal, de ugyanennyire voltak biztosak abban, mikor vicceljenek. Ahogy már említettem, fiatal, tanácstalan felnőttekké váltunk. Szeptembertől a legtöbben kiröppenünk a családi fészekből, hogy kollégiumokban, albérletekben, lakásokban rendezzük be új kuckónkat. Meg kell tanulnunk, talán igazán először életünkben, magunkról gondoskodni. Főznünk kell, takarítanunk, számlákat fizetnünk, saját ügyeinket intéznünk, esetleg munkahely után néznünk. Nem lesz könnyű, sőt. Nehéz lesz. De milyen gyönyörű! A szabadság, az érzés, hogy magad vagy egyedül a nagyvilágban, és a büszkeség: igen, én mindent túlélek! Csodálatos az egyetemista, főiskolás lét. És milyen jó lesz hétvégenként hazakeveredni, megölelni a szüleinket, és bedőlni a régi ágyunkba. Ezek az évek teljesen ambivalensek lesznek. Sokszor másra se vágyunk majd, mint egy nagy tányér pörköltre és nyolc óra alvásra. Vagy éppen ellenkezőleg, fel akarjuk fedezni az ismeretlent! Lássuk a világot, próbáljuk ki magunkat 125
valamiben, amiről eddig azt gondoltuk, nem a mi világunk! Az élet a komfortzónánkon kívül kezdődik. A sorsunk a saját kezünkben van. Mi döntünk róla, kik vagyunk, és mit cselekszünk. Használjuk ki! Örök barátokat szereztünk, akik az élet viharos tengerén hánykódó pici csónakunkban együtt eveznek velünk, a hullámokkal szembe. Leéghet az árboc, eltörhetnek az evezők, kilyukadhat a hajófenék: ők mindig vállat vállnak vetve fognak velünk harcolni. Egy pillanatra nézzünk képzeletben magunk mögé. Vizslassuk végig, kik ülnek a csónakunkban. Jól jegyezzük meg az arcukat, mert lehet, hogy ez az utolsó nyár, amikor nem csak gondolatban, de fizikailag is mellettünk vannak. Sokfelé széledünk szét, lesz majd, akinek muszáj lesz kiszállnia a csónakunkból, mert ő délnek akar evezni, mi pedig észak felé tartunk. De ha a rádiókapcsolat megmarad, egy-egy szerencsés hullám újra és újra egymás felé fog minket sodorni, hogy egy kicsit a szélcsendben, teázgatva elmeséljük egymásnak, mi folyik az óceán másik oldalán. Akkor már nem úgy fognak kinézni, mint most: az idő vasfoga és a tenger viszontagságai mindannyiunkat meg fognak viselni. De bármennyire is nem hasonlít majd a külső ahhoz a képhez, amit most, utolsó napunkon egy osztályként a szívünkbe zárunk, meg fogjuk ismerni egykori matróztársunkat, akivel annyi élményünk él a lelkünkben a közös utazásról. Ideje leszállni az osztályunk gályájáról, és átülni a saját hajónkba. Most kibocsátanak minket a nyílt vízre: de ne féljünk a legnagyobb viharban sem. Csak nézzünk körül, és kapaszkodjunk szorosan társainkba, belekiabálva az orkánba, hogy minket nem fog elpusztítani. Mi vagyunk az élet matrózai. Egy József Attila idézettel búcsúzom végül tőletek, fiatal tengerésztársaim: „Álljuk helyünket emberül-/ Ki kűzd megél, más elmerül.” Nem kívánok nektek lágy szelet és gyenge hullámokat, hiszen csendes víz sosem edzett tapasztalt hajóst. Tóth Angéla, 12.B
126
Búcsúzás egy kollégától TÓTH ZSUZSANNA (1940-2016.) Tóth Zsuzsanna édesapjának, Tóth Bélának közkedvelt férfi fodrászüzlete volt Hatvanban. Édesanyja, Róna Margit háztartásbeli volt, majd több helyen, pl. fényképészüzletben dolgozott. Zsuzsa volt a nagyobbik lányuk. Ő a Hatvani 1. sz Általános Iskolába járt, majd a Bajza József Gimnáziumban érettségizett. Első munkahelye a Gyöngyösi Bugát Pál Kórház volt, ott dolgozva szerezte meg az ápolónői képesítést. Hogy szüleitől ne legyen távol és mert szerette a kihívásokat, elfogadta a megbízást a laboratórium megszervezésére a hatvani kórház rendelőintézetében. Laborasszisztensi képesítést szerzett, hogy szakszerűen végezhesse munkáját. A kórház után dolgozott a Véradó állomáson. Innen került a Bajza József Gimnáziumba, ahol – miközben elvégezte az Egészségügyi Főiskolát - megszervezte a négy osztályos egészségügyi szakközépiskolai képzést, s nagy szerepe volt annak későbbi fejlesztésében is. Iskolánkban 28 évig, 1969-1996-ig, nyugdíjba vonulásáig dolgozott: szakoktatóként, szakmai igazgatóhelyettesként, s több osztálynak volt az osztályfőnöke is. Számos tanulmányi és elsősegélynyújtó versenyre készített fel tanulókat, akik kiváló eredményeket értek el. Tanítványai gyermekeket, időseket gondoztak önzetlenül, bekapcsolódva a Hatvan városi szociális munkába, a Vöröskereszt helyi szervezetének és a Máltai Szeretetszolgálatnak a tevékenységébe. Lelkiismeretes oktató, egyidejűleg szigorú, szeretetteljes nevelő munkájának köszönhetően jól képzett ápolónők, asszisztensek generációi szereztek szakképesítést, kaptak életre szóló hivatástudatot. Munkásságának elismerését jelzik kitüntetései: a „Kiváló Munkáért, a „Kiváló Egészségnevelő Munkáért”, a Bajza Emlékérem”, az „Életműért”, s a már nyugalomba 127
vonulása után a Hatvan város képviselőtestülete által neki ítélt „Hatvany Irén kitüntető emlékérem – az ifjúságért” Tóth Zsuzsanna nem csak iskolánknak, hanem Hatvan városának is ikonikus alakja volt, és az is marad egykori diákjai, munkatársai, a személyét, munkásságát és emlékét tisztelőknek körében. Szerényen élt, és megbecsülésben gazdagon távozott. Emlékét szívünkben őrizzük. Mi, kollegái mindig tudtuk, hogy csak róla lehet szó, amikor csak Zsuzsát emlegettünk. Tanítványai számára is fogalommá vált: csak így: Zsuzsa néni. De akik nem ismerték, kérdezhetik, ki is volt Tóth Zsuzsa, aki emlékére gyászlobogót lengetett a szél az iskolán halála napjától június hó 18-tól, temetéséig, június 24-ig, s akiért az emlékmécses világított a bejárati csarnokban a szóbeli érettségik idején. Az életrajzi adatok önmagukban gyakorta keveset mondanak arról, ki is volt valaki: az élet külső kereteit rajzolják meg csupán. Azt tudhatjuk belőlük, Mi volt ő: tanár, lakatos, vagy éppen ápolónő. Sokszor keveset árulnak el magáról az emberről, aki mindig több a számára kijelölt vagy választott szerepnél. Ahhoz, hogy tudjuk, Ki volt valaki: ahhoz személyes ismeretség kell. És ez a Ki csak akkor áll előttünk a maga egészében, amikor története már véget ért. Zsuzsa Édesapja és húga tragikus halála után édesanyjával élt, akinek támasza maradt az utolsó percig, de budapesti idős keresztszüleit, újságíró keresztapját és színésznő keresztanyját is gyámolította életük végéig; ápolta sírjukat, s mikor erre többé egészségi állapota miatt már nem volt módja, egyik utolsó kívánságaként a földi maradványaikat takaró földből egy kehelynyit magával együtt kívánt eltemettetni. Segítőkész volt mindenkivel; kollégával, tanítvánnyal, ismerőssel, szerzetes és lelkész baráttal – betegségben, egészségben. Nem kérdezte, mit segítsek, magától látta meg, s tudta, ki miben szorul támogatásra. Sok barátja volt, bármikor meg lehetett látogatni, mindig örült, ha rányitottuk az ajtót, – mindig volt kínálnivalója. Barátaiban néha csalódott, mert mindenkitől azt az önzetlenséget várta, ami őt is jellemezte.
128
Igényes, s ezért kritikus volt önmagával és mindenkivel: ismerőseivel, barátaival, s talán leginkább tanítványaival szemben. Nem véletlenül mondhatta a temetőkertben, utolsó útjára bocsátásakor Dr. Bokros Levente, az ő lelki barátja, utolsó óráiban is lelki támasza: „Tanítványa nem szerettem volna lenni, kollégája igen” Akit bírált, azt is szerette, az is lehetett a bizalmasa. Csak nagy jellemtelenség miatt vetett ki valakit a szívéből. Betegsége előtt nagyon aktív, változatos életet élt: szeretett utazni, szerette a természetjárást, imádta a gombákat. Fiatalon a természetbarát körrel a Balatonhoz járt sátortáborozni, s az éjszaka fogott halakból isteni finomságokat készített – megtanítva erre a fiatalokat is. Imádott nevetni, beszélgetni. Jó volt vele beszélgetni, mindig tudott újat mesélni, tanácsot, ötletet adni. Mozgékony, aktív ember volt. Mielőtt megtanulta az autóvezetést, Babetta kismotorjával száguldozott a városban, s járt fel a „Hegyre” a kiskertjébe, ahová kisházat varázsoltatott, s ültette, gondozta kedvelt virágait. A lakásában minden évszakban többféle vágott virág is virított. Szeretett virágokat kapni, s adni. Még halálos ágyáról is küldött születésnapi köszöntésre csokrot. Súlyos betegségét tíz évig bátran – a végleges gyógyulásban bízva – viselte. Az orvosok körében, kórházakban, az ápolás, orvoslás során szerzett tapasztalatainak átadásával sokaknak segített, akik hozzá hasonló helyzetbe kerültek. Betegségében legnagyobb támasza mély keresztény hite volt. Nem volt bigott, kritikus volt a vallásával visszaélőkkel szemben is. A világ kis- és nagy ügyeiben mindig tájékozott volt. Betegszobájából is számon tartott mindenkit és mindent. Várta a híreket is vivő látogatóit: szinte az utolsó pillanatig érdekelte az a világ, amelyből éppen távozni készült. Férfias önállósággal intézte egész életét: Utolsó útjának részleteit is. Búcsúzó szavait is megírta: 129
„Tisztelt barátaim, tanítványaim, kedves kollégáim! Köszönöm, hogy eljöttetek, és elkísértek utolsó utamra. Bizonyára sokan tudják közületek, hogy majd’ 30 éven keresztül a Bajza Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola szaktanára voltam. Ezernél is több ápoló és asszisztensnő került ki a kezem közül, akik ma is megállják a helyüket ezen a nehéz pályán. Mécs László szavaival: Vadócba rózsát oltottam, hogy szebb legyen a föld. Tudtam, hogy nem lesz az oltásból mindjárt rózsa. Ahhoz türelem, hit és szeretet kell. Nem egyedül az én érdemem, hogy becsületesen végzik tanítványaim ma is munkájukat. Segített a Jóisten, hiszen mindig olyan kollégákat rendelt mellém, akik ebben a heroikus munkában velem együtt küzdöttek. Mivel saját gyermekem nem volt, tanítványaim lettek az én gyermekeim, unokáim, a családom. Betegségemben családtagként álltak mellém, segítettek rajtam…köszönöm mindannyiatoknak:..” Vajon mit lehet ehhez még hozzátenni? Hogy is írta Pál apostol? „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam.” Tudjuk, a pálya vége kegyetlenül nehéz volt számára: de hittel futotta végig ezt az utolsó gyötrelmes kört is. Embersége, szellemisége tanítványaiban él tovább, s mi, barátai és kollegái is őrizzük, amit tőle tanultunk. Isten veled, Zsuzsa! Kerékgyártó Katalin
130
Statisztika
131
132
133
Munkatársaink Vezetőség
Pappné Dr. Forgács Edit PhD.
intézményvezető, német szakos tanár
Szénási Andrea
intézményvezető-helyettes, matematika - informatika szakos tanár
Tóth Attiláné Deák Andrea
intézményvezető- helyettes, angol - informatikus könyvtáros szakos tanár
Pedagógusok
André Mihály
történelem, informatika
Balázsné Dobák Angelika
matematika, fizika
Bereczki Tibor
fizika, kémia
Bertókné Krasznai Zsuzsanna
egészségügyi szakoktató
Bódis-Juhász Réka
testnevelés
Bodonyiné Balog Erzsébet
történelem, társadalomismeret
Budai Csilla
matematika, fizika, számítástechnika a matematika-informatika munkaközösség vezetője
Buzás Péter
informatika, matematika
Elek Éva
angol
Fekete Gábor
etika, protokol
Géczi Csaba
történelem, földrajz
Geiger Istvánné
biológia
134
Gulyás-Nagy Helga
történelem, angol (gyermekgondozási szabadság) a diákönkormányzat munkáját segítő tanár
Hartyányi Arnold
német
Illés Sándor
biológia, földrajz
Illésné Törő Melinda
biológia, kémia
Juhász Józsefné
egészségügyi szakoktató
Karácsony Csilla
testnevelés, gyógytestnevelés
Kedei Anna
angol
Kerékgyártó Katalin
magyar, történelem, mozgókép
Kis Eszter
rajz
Kiss Judit
biológia (gyermekgondozási szabadság)
Kovácsné Fazekas Andrea
Kovácsné Kiss Éva
magyar, angol a humán munkaközösség vezetője történelem, társadalomismeret a történelem – földrajz munkaközösség vezetője
Kővári Éva
magyar, ének – zene
Kürtös-Farkas Dóra
magyar, filozófia, iskolapszichológus
Lőrincz Melinda
egészségügyi szakoktató
Maruzsiné Sevella Judit
fizika, matematika
Mester Zsolt
biológia, kémia
Molnár Zsoltné
spanyol, DÖK segítőtanár
Nagyné Koncz Teréz
matematika, számítástechnika
Nagyné Salga Judit
német, a második nyelvi munkaközösség vezetője
135
Orbán Győző András
angol
Pápai Eszter
magyar, francia
Pölös-Marton Zsófia
magyar, néprajz
Princz Istvánné
egészségügyi szakoktató
Simon Tamás
történelem, honismeret
Soltész Sándor
német, etika
Sőreginé Kovács Krisztina
matematika, informatika
Szabó Ádám
testnevelés
Szabó Gábor
matematika, ének – zene
Szelei Orsolya Beáta
angol
Szűcs Anna Mária
német
Ürmös Tivadar
angol, az angol munkaközösség vezetője
Veresné Kalcsó Krisztina
magyar francia
Oktatást segítő dolgozók
Dobos Mónika
pedagógiai
Nádudvari Imréné
pedagógiai
Takácsné Szabó Anikó
laboráns
Ványiné Kiss Annamária
iskolatitkár
Valentin József
rendszergazda
136
Technikai dolgozók
Elek Istvánné
takarító
Faragó József
karbantartó
Haller Lászlóné
takarító
Liptai Béla Endréné
takarító
Liptai Gábor
portás
Liptai Gáborné
takarító
137
Osztályaink
9. A – természettudományi tantervű osztály Osztályfőnök: Maruzsiné Sevella Judit
Ádám Donát
Johancsik Dóra
Nagy Martina Viktória
Ágó Regina Nóra
Juhász Janka
Oláh Dávid
Ballók Boglárka Réka
Kerek Napsugár
Ördög Balázs
Báti Bettina Rita
Kiss Dominik
Sinkovics Fanni
Bérces Levente
Kiss Kinga
Szabó Róbert Ákos
Buzás Szilvia
Kotán Csenge
Szász Bence
Csáki-Zeke Berill
Kurpé Balázs
Szita Zoltán
Ferge Dávid
Laska Bence
Szücs Levente Csaba
Gál Panna
Lóska Dóra
Urbán Dóra
Gyurkó Ákos
Madarász Atina Melina
Vasas Dominika
Jarábik Maja Laura
Mohácsi Fanni
Vig Levente
138
9. B – nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Molnár Zsoltné
Burai Dorka
Karácsondi Réka
Nagy Lilla
Deák Mercédesz
Kázmér Roland Ákos
Pál Réka
Eck Kristóf
Keller Richárd
Palánkai János
Fehér Gabriella
Kispál Zsombor
Fekete Blanka
Kiss József
Fruzsina
Kókai Eszter Anna
Gál Virág Gócza Viktória Hámbor Regina Hegedűs Cintia Hegyi Zoltán
Kovács Panna Lantosi Klaudia Máté Kíra Mateut Rebeka
Juhász Balázs Kalyó Norbert
Kovács Karina Gitta
Levente
Mátrai Madlen Müller Miklós Mátyás 139
Sámuel
Rémán Barbara Rigó Tamara Sápi Réka Strobán Viktória Anna Szalánczi Dániel Tóth Mercédesz Vladár Gitta Zelnik Dániel
9. C – humán, informatika és általános tantervű osztály Osztályfőnök: Veresné Kalcsó Krisztina
Adorján Laura Lilla
Jónás Miklós Balázs
Nagy Luca Andrea
Balaton Kincső Franciska
Juhász Anna
Oláh Zoltán
Balázs Bendegúz
Kakas Nikoletta
Palatinus Milán Zoltán
Balog Viktória
Kapási Fanni
Petrovics Bence Zoltán
Betenbuk Szelina
Kátai Márk Viktor
Pócs Réka
Burda Barna
Katona Viktor Zoltán
Csonka Levente
Koren Gergely Viktor
Sebestyén Szabolcs
Csorba Zsanett
Kovács Evelin
Fehér Antónia
Láng Balázs
Fekete László Bence
Lendvai Dániel
Fülöp Ádám István
Lovász Bence
Hordós Levente Péter
Makádi Zsombor
Hrozik Ákos
Mező Gábor Ádám
140
Somogyi Bálint Tácsik István Vajda Luca Varga Virág Verebélyi Emese
Tamás
9. D – egészségügyi tantervű osztály Osztályfőnök: Bereczki Tibor
Ballagó Benjámin Bátyi Krisztina Domján Dóra
Kalmár Bettina
Mercédesz
Laczik Dalma
Hajnalka
Polyák Csaba
Fenyvesi bernadett
Lazányi Barbara
Rebeka
Fodor Vivien
Meleg Anna
Fülöp Henrietta
Misku Martina
Hadler Patrik Milán
Nagy Emília
Hordós Evelin
Pálinkás Antónia
Horváth Mercédesz
Palkó Petra
141
Petrényi Zsuzsanna Szeifert Lilla
Széles Bernadett Zita Tatai Petra Váray Stefánia Vidák Viktória vITOVSZKI REGINA Zeke Regina
10. A – természettudományi tantervű osztály Osztályfőnök: Soltész Sándor
Ács Luca
Lauber Eszter
Romacsek Laura Fanni
Ádám Balázs
Lenkei Dominika
Salamon Lilla
Borosi Bernadett
Orbán Flóra Lili
Sármány Rebeka
Gócza Bálint
Pál Zsófia
Simon Dávid
Gyurcsányi Eszter
Pápai Gergő
Szepesi Szabolcs
Kis Dominika Adrienn
Papp Gyöngyvér
Tábik Brigitta
Kis Nándor
Parragi Dominik
Tánczos Cintia
Kiss Petra Dominika
Perger Klára
Tóth Bence
Krecsmarik Dániel
Poór Lívia
Valiskó Márk
Kun Krisztián
Pusztai Klaudia
Winter Richárd László
Lauber Anna
Rodek Eszter
142
10. B – nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Kovácsné Kiss Éva
Ambruzs Csenge
Gyarmati Réka
Petró Réka Veronika
Bacsa Lilla
Gyetván Dominik
Rácz Boglárka
Báthy Csenge
Hackl Tamás
Rudas Klaudia Katalin
Berényi Gréta Zoé
Jakub Patrícia
Silkó Rebeka
Bihari Barbara Gréta
Karácsony Márk Tamás
Szabó Lili
Csuzdi Bianka
Klement Gréta
Szalatnai Dóra
Deme Bernadett
Kuzsella Marcell
Tolnai Beatrix
Égei Kamilla
László Zoltán Gergő
Tóth Gellért Gábor
Éles Orsolya Borbála
Nagy Niké
Urbán Barbara
Eperjesi Gréta
Nagy Roxána Afrodité
Varga Anna Nikolett
Gábor Fanni
Olasz Boglárka Panna
Vozák Lolita
Gál Miklós
Pál Dorottya Éva
Zsiga Máté
Gubala Szabina
Pátyerkó Petra
143
10. C – humán, általános és sport tantervű osztály Osztályfőnök: Bódis-Juhász Réka
Antonyi Brigitta
Lajtrik Csenge
Szabó Tamara
Bucholcz Panna
Liptai Melinda
Szemerédi Kitti Katalin
Cserényi Angelika
Mácsik Dorottya
Thuróczy Márk
Donnert Olimpia Emma
Martonosi Mirella
Tóth Kata Antónia
Eszes Vivien Farkas Boglárka Vivien Farkas Renáta Hordós Martin Hovanecz Máté László Juhász Csenge Juhász Ernesztina Juhász Laura Kristóf Karolina Kamilla
Henrietta
Melykó Adrián Misányi Henrietta Móczár Anna Molnár Leila
Varga Beáta Varga Emese Varga Fanni Zsanett Varga Lilla
Mozsár Nadin
Veszprémi Bernadett
Nagy Petra
Vidi Flórián
Novák Fanni
Vozár Gergő
Selmeczi Barbara
Zatykó Dominika
Sultis Melissza Kinga
Zsámboki Dóra
144
Dorottya
10. D – egészségügyi tantervű osztály Osztályfőnök: Szelei Orsolya
Benes Alexandra
Lajtos Péter
Szabó Bettina
Demeter-Szatmári Beáta
Langó Dalma Viktória
Szénási Jázmin
Liktor Bianka
Szilágyi Dalma
Liptai Roland
Szilágyi Zsanett
Morvai Ákos
Szőke Laura
Nagy Orsolya
Török Péter Gyula
Oláh Márta
Trencsényi Tímea
Roznyik Izabella
Varga Karolina
Szabó Ákos
Vér Patrik Zoltán
Fodor Petra Gaál Kata Hordós Natália Jónás Bianka Gina Juhász Viktor Kiss Erik
145
11. A – természettudományi tantervű osztály Osztályfőnök: Pölös-Marton Zsófia
Angeli Péter
Kispál Luca
Pádár Katalin
Antal Márk
Komjáti Boglárka
Rácz Zsófia
Bakos Bence
Kovács Bence
Seres Ádám
Cserháti Benedek
Kovács Kitti
Sisa Bianka
Farkas Ádám
Kovács Viktória
Sóti Ármin
Geiger Máté
Kurpé László
Szénási János
Laczkó Balázs
Udvari Krisztina
Ladányi Regina Klaudia
Varga István
Lantosi Laura
Vigh Ádám
Gyurovics Gréta
Roberta
Jónás Ferenc Gergő Káli Patrícia Kaposvári Vanda Evelin Kerekes Dániel
Lukács Szabolcs Sándor Molnár Vivien
146
11. B – nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Kovácsné Fazakas Andrea
Barati Enikő
Hegedűs János Albert
Makádi Alexandra
Bálint Réka
Hegedűs Viktória
Meleg Eszter
Buzma Nelli
Hegyi Viktória
Nagy Judit Krisztina
Dobai Viktória
Hordós Rebeka Júlia
Drabos Tamás
Jánosi Krisztián
Palánkai Tünde
Dudás Fanni
Kelemen Enikő
Dulai Kíra
Kerékgyártó Márk
Erdélyi Rebeka Lilla
Kis Petra Júlia
Fehér Viktória
Kovacsik Boglárka
Fülöp Fanni
Kőszegi Zsuzsanna
Gáspár Nikolett
Krisztián Martina
Hegedűs Dávid
Mácsik Blanka
147
Gabriella
Pető Noémi Soltész Gréta Sára Stass Orsolya Szaniszló Szilárd Tahu Patrik Tamás Lili Takács Tamás
11. C – humán, általános és sport tantervű osztály Osztályfőnök: Kürtös-Farkas Dóra
Bárdos Bendegúz
Kiss Szilvia
Sallai Regina
Bötös Bendegúz
Kovács Bianka
Seres Levente
Csécsei Patrik
Kovács Jonatán László
Szilágyi Máté
Fekete Armand Márk
Ludányi Zsófia
Tajti Kármen Melinda
Hajdu Viktória
Martinkovics András
Harkai Mátyás Hódi Regina Iván Anna Józsa Barbara Kálmán Tamás Miklós Kéri Tamás
Martin
Mezey Bence Muzserák Bianka Nagy Katalin Nagy Szabina Pádár Boglárka Anna Polyák György
148
Uj Patrik Sándor Urbán Bálint Varga Bálint Zödös Rebeka Zsámboki Ádám
11. D – egészségügyi tantervű osztály Osztályfőnök: Szűcs Anna Mária
Barabás Bianka
Lummer Bence
Tamás Krisztina
Csányi Klaudia
Magyar Blanka
Tóth Martina
Mile Henrietta
Tóth Máté Benjámin
Pangl Bettina
Tölgyesi Blanka
Pásztor Alexandra
Ujhelyi Bálint
Pecsenyiczki Patrícia
Vácz Virág
Csernyánszky Julianna Géczi Bettina Xénia Kátai Vivien Kiss Martin Kónya Kitti
Lili
Székely Alexandra
149
Szabina
12. A – természettudományi tantervű osztály Osztályfőnök: Budai Csilla
Andrási Dániel Benjámin
Gálik Laura Frida
Nérer Kristóf
André Alexandra
Huszár Beatrix
Páljános Anett
Berta Bálint
Jarábik Lili Sára
Papp Kornél János
Botos Laura
Kaló Alexandra
Peterke Regina
Bukovinszki Donát
Kiss Bertalan
Szabó Péter
Czakó Patrik Roland
Kiss Levente
Szélyes Barnabás Zsolt
Czibolya Gábor
Kovács Dániel
Tanács Henrietta Réka
Csekő Eszter
Kovács Dániel
Tedás Dániel
Csuka Szabolcs
Molnár Krisztián
Tedás Donát
Endrei Eszter
Nagy Kinga
Ujlaki Zita
Fodor Zsófia Karola
Nagy Roland
Wágner Katrin
150
12. B – nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Nagyné Salga Judit
Almási Kinga
Kovács Ákos
Pernyész Lili
Bakos Liliána
Kovács Dorottya
Polácsik Anna
Bányicky Zsanett
Kovács Mercédesz
Poór Simon
Bata Dorina Lilla
Lakatos Valentin
Rajkó Krisztina
Boros Melinda
Langó Luca Judit
Szabó Rebeka
Csáki Boglárka
Langó Rebeka
Tóth Anett
Győri Zsófia
Lipták Adrienn
Tóth Angéla
Horváth Kinga
Morvai Krisztina
Tóth Arnold
Pálinkás Gergely
Tóth Fanni
Papp Csanád
Tövis Petra
Pászti Roland
Varga Csilla Magdolna
Kemény Franciska Kiss Gabriella Kiss Patrik
Bianka
151
12. C – humán és általános tantervű osztály Osztályfőnök: Kővári Éva
Alattyáni Martin
Kovács Katalin
Rémán norbert
Balla Bernadett
Krisztián Szabolcs
Sáfrán Bence
Balogh Levente
Maczó Benjámin
Sándor Ádám
Bangó Péter Richárd Füzér Réka Horváth Szebasztián Koppány
Mátrai Bianka Mezey Beatrix Molnár Ádám
Juhász Dániel
Mozsár Anna
Kiss Gergő
Nagy Balázs
Kolompár József
Nagy Vivien
Kovács Filip
Pete Gréta
152
Ferenc
Sisa Ildikó Vanessza Sőregi Tünde Szuhányi Levente Turi Márk Vaka Benedek Vas Bettina Diána
12. D – egészségügyi tantervű osztály Osztályfőnök: Kedei Anna
Beer Boglárka
Juhász Emese
Sós Laura
Benedek Csilla Ilona
Maksa Benjámin
Szabó Kata Irén
Buda Bettina
Matiny Bernadett
Szűcs Nikolett
Bukó Florina
Nagy Ramóna
Tóbi Martina
Czibolya Enikő
Pap Krisztina
Torda Ivett Fanni
Deák Alexandra
Peőcz Vivien Krisztina
Tóth Zoltán
Gulyás Laura
Pusztai Zsanett
Hordós Renáta
Rosner Georgina
153
2016 / 2017 –es tanévre felvételt nyert tanulók „A” osztály– természettudományi tantervű osztály Osztályfőnök: Illésné Törő Melinda Bagi Axel Attila
Kátai Máté
Sima Tamás
Balla Viktória
Köles Rita
Szabó Bence
Bódis Dániel
Krasznai Barnabás
Szabó Dorka
Bodnár Csenge
Lukóczki Anett
Sziráki Bálint
Bucholcz Dóra
Matiszlovics Márk
Tóth Szabolcs
Dimák Bence
Nagy Réka
Tóth Szilárd
Gyenes Milán
Nérer Donát
Vass Ádám István
Győri Máté
Pádár Attila
Veres Blanka
Jakab Noel Richárd
Páljános Inez
Virág Kitti
Jambrich Illés Péter
Pernyész Bendegúz
Kaló Bálint Tamás
Balázs
Vona Bence Dániel
Sági Tamás Miklós
„B” osztály – nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Balázsné Dobák Angelika Budai Vivien
Fehér Martin Gábor
Kenéz Natália Panna
Csapó Réka
Freili Géza Dániel
Kőszegi Csenge
Cserháti Kata Éva
Gyurcsányi Dóra
Laskai Fanni
Csuvikovszky Soma
Havlik Dorina
Magyar Fanni
Domoszlai Ákos
Hering Richárd
Maldrik Bence Tibor
Farkas Bálint
Joó Bodza Csenge
Melkó Emese
Farkas Réka
Jurecska Áron
Német Sára Krisztina
154
Oláh Tamara
Sóti Félix
Varga Kristóf
Petri Laura
Tóth Gréta Anna
Wágner Dorina
Rubecz Fanni
Tuza Tamara
Winter Boglárka
Sebők Zsófia
Urbán Ivett
„C” osztály – humán és általános tantervű osztály Osztályfőnök: Simon Tamás Ambruzs Zoé Virág
Horváth Zalán
Pásztor Lola
Balázs Kevin
Kazinci Liliána
Plecskó Kitti
Balog Péter
Kolozsvári Noémi
Polgár Viktória
Banyik Nándor
Komjáti Kristóf
Sasvári Odett
Bartók Kornélia
Kormány Réka
Schrötter Ákos
Berényi Brigitta
Kovács Judit Nikolett
Siroki Janka
Bodnár Johanna
Kovács Marcell
Szabó Eszter
Buru Ádám
Láng Bálint
Szabó Hédi
Buru Gergő
Libertényi Adél
Szarka Boglárka
Fehér Lolita Ágnes
Morvai Milán Márk
Tóth Csenge
Fülöp Szilárd
Nagy Lúcia
Török Dominika Andrea
„D” osztály – informatika és nyelvi tantervű osztály Osztályfőnök: Buzás Péter Antalóczy Botond
Csorba Csenge Vivien
Fehér Arany Csenge
Aszalos Andrea Beáta
Dóczi Viktória Dóra
Fehér Eszter
Benkó Dominik
Fehér András
Forró Dávid
155
Fülöp Kristóf
Kiss Máté
Tóth Kornél
Hartman Helga
Kovács Olivér
Tóth Kristóf
Hegedüs Alexandra
Lénárt Petra
Tusor Fanni
Hegyi Flórián
Lovász Levente
Varga Rajmund
Kapi Bálint
Lukovszki Patrik
Varju Zsófia
Kemény Viktória Diána
Misku Bettina
Wunderlich Vivien
Kis Bence
Nagy Flóra Anna
Kiss Martina Krisztina
Pók Dániel Tamás
Iskolánk szervezetei Bajza Alapítvány Bajzaj a Diákokért Alapítvány Diákönkormányzat Iskolaszék Közalkalmazotti tanács Pedagógus szakszervezet Szülői munkaközösség QED Alapítvány
156
Képek iskolánk életéből
157
158
159
160
161
162
163
164
165
166
167
168
169
170
171
172
XÅÄ°~ÉÄwtÄ
173
