A hattyú halála Három kibelezett hattyú társaságában, gumimaszkban,

Ingyenes lap 8000 példányban

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA

Felelõs városgazdálkodás kell Érden is Az elõzõ két számban két megoldásra váró kérdésre, a csatorna- és útfejlesztésre, valamint az egészségügy helyi átalakítására adott, vázolt megoldási módozatokat. Ön szerint mit tud ehhez Érd városa adni? – kérdeztük dr. Aradszki Andrást, a Fidesz MPSz–KNDNP országgyûlési képviselõ-jelöltjét. – Az nyilvánvaló, hogy a csatornázás, úthálózat megépítése, a kórház létesítése, de még a meglevõ intézmények fejlesztése sem történhet a város vezetésének támogatása nélkül. A gond az, hogy a jelenlegi luxusbaloldali kormányzás alatt, az érdi vagyonnal való gazdálkodás egyenlõ volt a vagyon elherdálásával. A jelenlegi városi hatalom évente 1–1,5 milliárd forintot dobott ki az ablakon, az áron alul eladott ingatlanokon, a háromszornégyszer megépített, porosított utakon és járdákon keresztül. Csak egy példa: a Stop Shopnak a luxusbal többség 15 000 Ft-os négyzetméterenkénti áron adta el a város közepét, amikor a diósdiak a focipályáért több mint 45 000 forintot kaptak. Csak ezen az egy eladáson VESZÍTETT a város lakossága kb. 500 milliót. Késõbb még ráfizetett másik 37 milliót, amikor a Stop Shoptól visszavásárolta a kb. 1000 négyzetméteres „sétáló” utcát, érdekes módon nem 15 ezer forint per négyzetméter áron, hanem 52 ezer forint + ÁFÁ-ért (60,4 millióért). Az elõzõ évben 10 hektár lakásépítésre szánt ingatlant adott el a luxusbal helyi képviselete 69 millió forintért. Becsületes ára 100 000 négyzetméter lakóingatlannak Érden minimum egymilliárd forint lenne, ha nem a valóságtól régen elszakadt baloldaliak lennének a város vezetõi. Így csak 69 millió Ft. Ugyanilyen áron aluli értékesítésrõl beszélhetünk az Érd és Térsége Víziközmû Kft. üzletrészeinek eladásánál, amelynél a helyi hatalom nem mérte fel a vagyon tényleges értékét, és nem határozott a minimális vételárról. Ennek az ügynek az is érdekessége, hogy egy pamfletbe illõ procedúra után volt pályáztatás és mit ad Lenin, az üzletrészek vételára 300 millió forinttal megemelkedett. Ha ezt a növekményt kivetítjük a többi pályáztatás nélkül értékesített vagyontárgy eladási árára, minden bizonnyal a „véletlen” miatt, veszteségként, elegánsabban negatív különbözetként megkapjuk a beszélgetés elején említett 1,5 milliárd forintot. Ma ott tartunk, hogy a városnak nincs értékelhetõ, vállalkozásban hasznosítható vagyona. A vagyongazdálkodás alapvetõen szakma vagy magasabb szinten tudomány, de ami itt Érden folyt, az egyszerûen felelõtlenség. Egyesek elõterjesztették, mások megszavazták, megint mások mélyen hallgattak akkor, amikor szólni kellett volna, hogy eddig és ne tovább. – Mit tett a Szövetség ezzel szemben? – A civilekkel együtt azt, amit egy ellenzék tehet. Elõször ja-

vasoltunk, majd kértünk, utána tiltakoztunk és igyekeztünk a szûkös jogi lehetõségekkel is élni. Több eszközt a demokratikus berendezkedés – aminek tartalmában és erkölcsi fölényében hiszünk –, nem adott a kezünkbe. Meg kell mondanom, hogy a moralitás talaján állva nehéz volt megélni azt a tapasztalatot, hogy nem csak a hozzá nem értés okozza a város vesztét. – Mihez kellett volna az így eltékozolt vállalkozói vagyon? – Azt mindenki látja, hogy az önkormányzatok gazdálkodása nagy változás elõtt áll. Elég említeni az iparûzési adó megszûnését és azt a kedvezõ körülményt, hogy az EU-s pénzek legnagyobb kedvezményezettjei az önkormányzatok lesznek. No, nem mindegyik, csak azok, amelyek képesek a megfelelõ önrészt biztosítani. A jövõ évtõl minden, az önkormányzat által befektetett forinthoz 1-3 forintot lehet megszerezni a strukturális alapokon keresztül az Európai Uniótól. Honnan vesszük ezt az összeget, amikor nem lesz iparûzési adó, a város adóssága közelíti az 1 milliárd forintot és a vagyon elherdálása miatt nem történt felhalmozás? Nehéz lesz úgy pénzt kérni a központi költségvetésbõl, hogy a döntést hozók azt látják, hogy szemben a takarékos, vagyont felhalmozó városokkal, településekkel, Érden a pazarlás, felelõtlen vagyongazdálkodás következtében üres a kassza. Pedig a polgárok megérdemelnék, hogy céljaink valóra váljanak. Meg tudjuk valósítani az érdi közszolgáltatások újra építését, a szülõotthontól a kórházig, az óvodától az általános iskolán át a középiskoláig és talán még tovább, az okmányirodától a városi Bíróságig. – Ez a sötét, de mégis tényeken alapuló, reális kép azt jelenti, hogy az érdi polgároknak le kell mondaniuk arról, hogy élhetõbb városban éljenek? – Nem, errõl szó sem lehet. Az elmondottak azt a célt szolgálják, hogy bemutassam, nem minden arany, ami fénylik. A Stop-shop és más magántõkével történt beruházások az érdi polgárok vagyonának rovására, kárára növekszenek, és ma már sokszor luxusprofitot eredményeznek. Meg kell õket kérni, hogy gomboljuk újra a kabátot. Értékeljük át közösen azokat a szerzõdéseket, amelyek megkötése pályáztatás nélkül történt. Biztos vagyok abban, hogy a város vezetésével együtt találunk olyan megoldást, amely üzletileg a városnak és a befektetõknek is elfogadható, és támogatja a városi intézmények fejlesztését. Mert errõl nem lehet lemondani. (M.T.)

Civilek a választásban Már nem vagyunk láthatatlanok Hit és politika Olvasóink írják A hazugság költségvetése Új Széchenyi-terv Azt mondják az okosok... Ki érti ezt? Következõ számunk március 9-én jelenik meg

A hattyú halála

H

árom kibelezett hattyú társaságában, gumimaszkban, tragikus fintorokkal jelentette be ország-világnak Gyurcsány Ferenc, hogy megérkezett hazánkba is a madárinfluenza. Normális országokban ezt egy egészségügyi vagy járványügyi szakember jelenti be, de a kampány az kampány, minden alkalmat meg kell ragadni a szereplésre. Még akkor is, ha csak a londoni laboratórium véglegesítheti a vírus jelenlétét. De addig is lehet hisztériát kelteni és utána jóságos tekintettel óvni, védeni atyaian a népet attól, ami talán nincs is. Nem csodálkoznék azon sem, ha az egészet a balliberális kampánytanácsadók találták volna ki. Mert itt is meg lehet menteni az eltévedt kislány és a betegeskedõ kutya után az egész népet. A jó Gyurcsány atyuska. És mit szóljunk ahhoz a hírhez, hogy a Bács-Kiskunban talált elhullott hattyúk bélfertõzésben pusztultak el? Meg ahhoz a börleszkbe illõ jelenethez, amikor a folyó jegén heverõ döglött hattyúkat nagy nehézséggel megközelítették, azonban a madarak hirtelen szárnyra kaptak és elrepültek, mert csupán aludtak? Mindehhez jól illik az egyik kanálistelevízió beharangozója egy kétrészes katasztrófafilmrõl: itt a madárinfluenza, nincs menekvés! Miniszterelnökünk azonban vállalja a veszélyt is érdekünkben, talán még be is oltatja magát, mint minisztere. Képzeljük el, amint George Bush fényképezteti magát a hattyúzsigerek között! Ahogy közeledik április 9., úgy nõl a feszültség Gyurcsányban, úgy próbál egyre többet szerepelni. Ezért változtatta meg parlamenti búcsúbeszédét, ezért támadta újból az ellenzéket szélsõjobbaldalisággal, antiszemitizmussal és rasszizmussal vádolva. Ezért mutogat egyre csak hátra, ezért beszél össze-vissza. Elutasítja a tizennegyedik havi nyugdíjat, de megígéri a tizenötödik és tizenhatodik havit. Ölelkezik Tony Blairrel, elhitetve, hogy az MSZMP utódpártja azonos az angol szocialistákkal. De hát mit várhatunk egy idegrángásos, túlmozgásos, nárcisztikus magamutogatótól, aki szárnyaszegett madárként kering dolgozószobájában, amint azt az internetre felkerült videóból láthattuk? Talán azt, hogy táncolja el nekünk a hattyú halálát. Orlai Sándor

2

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

ÉRDI LAP Civilek a választásban

K

öztársaságunk törvényei szerint az országgyûlési választásokon civil szervezetek nem állíthatnak parlamenti képviselõ-jelölteket, nem állíthatnak listát. Ez nem jelenti azt, hogy ki lennének zárva állampolgári jogaik gyakorlásából. Természetesen õk is odaadhatják ún. kopogtató cédulájukat, és õk is szavazhatnak. Ez nem újdonság. Nem is e miatt írom e cikket. Sokan úgy vélik, hogy civil mivoltuk vissza kell tartsa õket az aktivitástól, hiszen õk egy pártnak sem tagjai, hiszen õk valamiféle „semleges”, politikamentes dologban érdekeltek. Ez így is van, amikor konkrét tevékenységükrõl van szó. Így van, amíg kertbarátok, amíg rovásírással foglalkoznak, vagy éppen filmklubjukban tevékenykednek. A várospolitikával foglalkozó civil szervezeteknél is valamiféle pártsemlegesség mûködik, amíg csupán a város ügyeirõl van szó. Ám, mikor az ország sorsa függ attól, hogy ki hova szavaz, nem lehetnek „némák”, nem lehetnek „semlegesek.” Mivel önállóan nem indulhatnak, el kell dönteniük, melyik oldalt támogatják. Mi a JÖVÕNKÉRT KÖZÉLETI EGYESÜLET tagjai is megbeszéltük e kérdést. Egyrészt úgy véljük, nem csupán azok a polgárok kell hogy támogassák a FIDESZ szövetség politikáját, akik tagjai e szövetségnek! Mások is, mi civilek is hasonlóan gondol-

kodunk, vélekedünk, mikor az ország sorsáról van szó. Ezért abszolút többségi szavazással úgy döntöttünk, hogy nem maradhatunk némák, nem elégedhetünk meg annyival, hogy ki-ki lelkiismerete szerint szavaz. Testületileg a jobboldal mellé tesszük le voksunkat. Úgy véljük, aki keresztény gondolkodású, nemzeti érzésû, aki nyitott szemmel jár, s látja hazánk elmúlt négyévi süllyedését, eladósodásunkat, nem lehet néma. Aki úgy véli, hogy ez a négy év elsõsorban a nagytõkések, multik idõszaka volt; akiben van szociális érzék, aki törõdik szegényebb honfitársai sorsával is, aki nem szeretné, hogy folytatódjanak a kontroll nélküli, a kisembereket egyre kiszolgáltatottabbá tévõ vad-privatizációk az nem tehet mást, nem választhat mást, mint a keresztény értékeket hordozó dr. ARADSZKI ANDRÁS képviselõ-jelöltre szavaz. Ezért egyesületünk ez úton is felhív minden érdi, a fentiek szerint gondolkodó szavazó polgárt: ne ingadozzon, ne kételkedjen, ne méricskéljen apróbb hibák mentén, ne maradjon passzív: válassza a változást, szavazzon a FideszKereszténydemokrata Párt közös jelöltjére Dr. ARADSZKI ANDRÁSRA! Kádár Kenese Jövõnkért Közéleti Egyesület elnöke

Jánosi György ígéretei 2002 (részletek)

Döcsakovszky Béla ígéretei 2002 (részletek)

• Az érdi iparterület és a százhalombattai ipari park betelepítésével új munkahelyeket teremtünk. • Érden felgyorsítjuk a csatornázást és az úthálózat kiépítését. • Diósdon és Érden tehermentesítjük a belsõ úthálózatot, korlátozzuk az átmenõ forgalmat. • Megerõsítjük a mentõszolgálatot. • Erõsítjük a kis- és középvállalkozások életesélyeit. • A rendõrség fejlesztésével javítjuk a közbiztonságot. • Megépül az érdi sportcsarnok a fedett uszodával. („Velünk az ország!” szórólap)

• Iskolák és óvodák építése, a meglévõk felújítása • Európai szintû közbiztonság • 24 órás orvosi ügyelet megvalósítása • A víz- és csatornadíjak reális szinten tartása • Hulladékszállítás javítása • Teljes csatornázás elindítása uniós forrásokból • Munkahelyteremtés a közszolgáltatások területén • Közúthálózat helyreállítása, elkerülõ utak építése • Helyi adók rendszerének felülvizsgálata • Ipari övezetben helybiztosítás az érdi vállalkozóknak • Munkahelyteremtõ beruházások feltételeinek biztosítása • A városközpont méltó beépítése • A Duna-part lehetõségeinek kihasználása • Az ígéretek számonkérésének lehetõsége (Színes szórólap a választások hajrájában) • A négy év alatt biztosan képesek leszünk egy sportcsarnok és egy uszoda felépítésére. Biztos vagyok abban is, hogy az ISPA-program keretében elindulhat a teljes csatornázás, majd az úthálózat rendbehozatala és fejlesztése is. (KözösÉRDek, szeptember 23.) • Nem ígérünk, hanem vállalunk! • ...Jövõ nyárra a város három pontján modern, szép és biztonságos játszótereket építünk a kicsiknek...

• Azonnal utána kívánok nézni az ISPA-programnak ...Érd az elsõ számú jelöltek egyike lesz a támogatásra pályázók között. (Érdi Újság, 2002. április 26.)

ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a Balatoni 19. Kft. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 Honlap: www.erdilap.hu E-mail: [email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159

A hazugság költségvetése

N

egyedik éve már, hogy hazugok kormányozzák az országot és negyedik éve, hogy a város vezetését a luxusbaloldali pártok tagjai kaparintották a markukba. Negyedik éve a felelõtlenség, a hazugság és a törvénytelenség ül tort, amikor Döcsakovszky III. Béla költségvetést terjeszt az érdi képviselõ-testület elé. 2006. február 16-án, délután 4 órakor is a hazugság dübörgött Érden. Ennek lehettek tanúi mindazok, akik részt vettek a rendkívüli testületi ülésen, vagy figyelemmel kísérték azt. Mivel is kellene egy „megyei jogú” város költségvetésének foglalkoznia? Elõször is sorra kellene venni az úgynevezett kötelezõ feladatokat, és az elõzõ évben kialakult helyzetre reagálva biztosítani kellene a bérek, dologi kiadások, esetleges felújítások, beruházások, fejlesztések fedezetét. Mindazt, ami a város intézmény rendszerét használhatóvá, magas szintû szolgáltatóvá teszi. Itt természetesen az óvodákon kezdve, az iskolákon át, a Polgármesteri Hivatalon keresztül egészen az útépítésig, a vízszolgáltatásig, minden kötelezõ feladata a városnak szóba kell, hogy kerüljön. Nézzük most a beterjesztett költségvetés fõ számait.

60 ezer polgárának. Akkor, amikor például a szomszédos Törökbálintnál ugyanez a fõösszeg 5.157.538 e Ft, azaz kicsivel (160 millióval) több mint a fele. A törökbálinti polgárokra ennyi jut. Hogy nagy a baj, az már ennél az összehasonlító számpárnál látható, hiszen Törökbálint lakossága 12-13 ezer körül van, míg Érd városáé, több mint 60 ezer. Ha olyan körülményeket szeretnénk biztosítani itt helyben, mint amilyet Törökbálinton tapasztalunk, akkor kb. 4-5-ször kellene az õ 5 milliárdos költségvetésüket betervezni, magyarán Érdre 20-25 milliárd forint kellene. Ennyi láthatóan nincs, pedig

2005. várható 2006. évi terv teljesítés (e Ft) (e Ft) Mûködési bevétel 844 212 624 355 Gépjármû adó 316 255 314 000 Ingatlan értékesítés 368 102 698 000 Állami normatíva 2 040 988 1 916 472 Címzett támogatás 446 346 0 Céltámogatás 0 0 Költségvetési tám. összes 3 339 035 2 597 913 BEVÉTELI FÕÖSSZEG 9 755 512 9 997 175 Mûködési kiadás 8 401 905 7 936 546 Felhalmozás 1 064 314 340 848 Felújítás 20 038 0 Hitelfelvétel 567 101 300 000 Hiteltörlesztés Kamatfizetés KIADÁSI FÕÖSSZEG

26 920 43 447 9 960 731

Bevételi és kiadási fõösszegét 9.997.175 ezer forintban tervezik. Jó megközelítéssel mondhatjuk, hogy 10 milliárd forint jut jövõre a dübörgõ országban, a lendületes gazdaság mellett Érd kb.

37 560 50 000 9 997 175

Trend csökken csökken a szándék növekvõ csökken csökken, nincs stagnál, nincs csökken nõl csökken csökken csökken, nincs az eladósodás mértéke nõl nõl nõl nõl

„Több pénzt az önkormányzatoknak, több pénzt az embereknek!” hazug luxusbaloldali jelszavakkal volt tele 2002-ben. Ha nincs, ezt a keveset olyan jól és okosan kell beosztani és felhasználni, hogy

mégis többre menjünk vele. Nézzünk talán a beterjesztett számok mögé, hátha akkor vidámabb képet kapunk. Ragadjunk ki néhány sort a tervezetbõl a tavalyi esztendõ teljesítésével összehasonlítva, hiszen akkor láthatóvá lesz, van-e lendület a városban, a városi költségvetésben, vagy nincs? Nõneke a felújítási, pályázati, beruházási pénzek, vagy sem? Fogy-e a vagyon, az ingatlanállomány, vagy esetleg növekszik? Az átadott állami feladatokat jobb körülmények között láthatjuk-e el, vagy megint meg kell húzni a nadrág szíjjat? Már ebbõl a pár sorból is látszik, hogy vagyonunk csökkenni fog az ingatlanértékesítés irtózatosan magas volumene miatt, miközben az állami normatíva nominál értéken is csökken. Pályázati pénzeink a zéróhoz tartanak, s az önerõ tervezés is nulla. A felhalmozás értéke is drasztikusan kevesebb lesz, mint a tavalyi esztendõben, miközben felújításra egy fillér sem jut. Csekély mértékben ugyan, de a hiteltörlesztés és a kamatfizetés már most növekszik, ami megugrik, ha további kölcsönöket vesz fel a luxus baloldali vezetés. A kiadás negyvenmilliós növekményét semmivé teszi az adósság 300 milliós növekedése, valamint a további hitelfelvételi szándék. Röviden összefoglalva: pregnánsan látszik, hogy miközben a város vagyonát az elmúlt három esztendõben dobra verték s elherdálták, még a mûködtetési kötelezettségüknek sem tudnak színvonalasan megfelelni. Az elmúlt három esztendõben a luxusbaloldal a város hiteltartozását lassan egymilliárd forint fölé növelte, a hosszú távú elkötelezettségek 6 milliárd forintra növekedtek, s mindezt az ámokfutást évi 10 milliárdos költségvetésbõl kellene rendbe tenni. Az országnak s a városnak nem volt még soha ilyen felelõtlen, hazug vezetése. Változásra, változtatásra van szükség, mielõtt még a teljes összeomlás bekövetkezik. T. Mészáros András képviselõ

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

3

ÉRDI LAP

Új Széchenyi-terv Február 18-án, Balatonfüreden tartotta elsõ országépítõ nagygûlését a Fidesz MPSZ, ahol gazdasági programját ismertette Orbán Viktor. A gyûlésen felszólalt Matolcsy György, az új Széchenyi-terv egyik megalkotója és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, országgyûlési képviselõ is Fidesz elnöke hangsúlyozta: a tervbõl 1000 milliárdot tenne ki a kis és középvállalkozás-fejlesztési alap, 500 milliárd pedig új munkahelyek létrehozását szolgálná. Orbán Viktor szerint 1000 milliárd forint uniós támogatásból származna, a többit a hazai költségvetésbõl tennék hozzá. Megjegyezte: a polgári kormány ezeket az alapokat már a 2007-tõl induló költségvetési évben létrehozná. Hangsúlyozta: a teljes program felügyeletét egy nagy társadalmi kuratóriumra bíznák. Ha Magyarország népe úgy dönt, hogy a 2006-os választásokon „a jövõrõl szavaz, s a magyar szolidaritás jegyében adja le a voksát, akkor ugyanis lesz új Széchenyi Terv, lesz új országépítõ program, amely kijavítja a mai gazdasági hibákat” - hangsúlyozta Orbán Viktor. Az ellenzék vezetõ politikusa szerint ezen hibák közt az elsõ az volt, hogy leállították a kisvállalkozókat segítõ programokat. Másodikként a hazai vállalkozásoknak a külföldi befektetõkkel szembeni háttérbe szorítását említette. Mint mondta: „Magyarországon mégis csak a magyar emberek legyenek a legfontosabbak”. A harmadik gazdasági hibáról Orbán Viktor így fogalmazott: „délibáb azt hinni, hogy a magyar vállalkozások és az általuk létrehozott munkahelyek jövõje a hitelekre alapozható”. Megjegyezte: „akinek nincs rendben a tõkehelyzete, az sosem fog hitelt kapni”. A Fidesz elnöke szerint a kis- és középvállalkozásokat fel kell tõkésíteni, vissza nem térítendõ támogatásokat kell kapniuk. Orbán Viktor szerint soha

A

ennyi kis- és középvállalkozás nem ment csõdbe, mint az utóbbi háromnegyed évben, szerinte a számuk eléri a 10 ezret. Hozzátette: az elmúlt fél évben pedig mintegy 60-70 ezren veszítették el az állásukat, s ma a munkanélküliek száma már 436 ezerre tehetõ, 300 ezren pedig csak alkalmilag dolgoznak. A Fidesz elnöke jogalkotási, jogszabályi hibának nevezte meg ugyanakkor azt, hogy „óriási az állami bürokrácia, amely kifejezetten sarcolja a magyar kis- és középvállalkozókat”. Mint mondta: „bünteti õket, szpáhi-rendszert mûködtet, s idõnként egy-egy állami hatóságnak a fizetése, jutalmazása attól függ, hogy hogyan sarcolta meg a magyar vállalkozókat”. Az ellenzéki párt elnöke hibásnak nevezte továbbá a közbeszerzés gyakorlatát is, mert szerinte „nyolcvan százalék a külföldieké, 20 százalék a magyaroké”. Hozzáfûzte: „ezt az arányt egész egyszerûen meg kell fordítani”. Komoly szabályozási hibának nevezte azt is, hogy továbbra is engedik a piaci monopolhelyzeteket. Orbán Viktor szerint, amit mi élünk, az a vadkapitalizmus, s az ötven éve lejárt nyugaton. Megjegyezte: nyugaton ma „másfajta kapitalizmus van, úgy hívják, hogy piacgazdaság”. Rámutatott arra a szabályozási hibára is, hogy Magyarországon nincsenek családbarát foglalkoztatási módok, nincsenek a családanyák számára részmunkaidõs, rugalmas foglalkoztatási módok. Szerinte Nyugat-Európában a munkahelyek 30 százaléka részmunkaidõs, „kifejezetten asszonyoknak van kitalálva”. Megjegyezte: nálunk ez csupán két százalék.

Orbán Viktor rámutatott: ki kell javítani a szakképzés rendszerét is - ami elsõsorban a fiatalságot érinti –, egyfelõl ugyanis munkanélküliség van, másfelõl pedig munkaerõt keresnek bizonyos szakmákra, de nem találnak. „Magyarországon az iskola és a szakmai képzés teljesen elszakadt attól, amit egyébként a gazdaság igényelne” – jelentette ki. Orbán Viktor szerint egy új Széchenyi Tervtõl lehet elvárni, hogy tiszta viszonyok teremtõdjenek a magyar gazdaságban, mert szerinte ma például „egy összekacsintós adózási kultúra van Magyarországon; az állam tudja, hogy túladóztatja a vállalkozókat, s úgyse tudják kifizetni, a vállalkozók tudják, hogy úgyse gondolja olyan komolyan az állam”. Orbán Viktor szerint egyenes, tiszta viszonyok esetén az állam csak olyan terheket rak a vállalkozókra, amit el bírnak hordani, s szerinte „ez pedig azt jelenti, hogy a tb-járulékot, amit a vállalkozók elsõként jelölnek meg problémaként, a mai 29 százalékról június elsejétõl kezdõdõen 19 százalékra le kell vinni”. (M.T.)

Az MSZP–SZDSZ-kormány beváltatlan ígéretei – 4. A környezetvédelem ás az infrastruktúra az SZDSZ égisze alatt vegetált az elmúlt idõszakban, lássuk hát, itt mit ígértek, és mit teljesítettek?. Infrastruktúra Összehangoljuk az elõvárosi és a helyi tömegközlekedést. 2004ben befejezzük a Tisza és mellékfolyói teljes körû árvízvédelmi rendszere megépítését. A vasúti törzshálózat egyötödén növeljük a pályasebességet. Javítjuk a hátrányos helyzetû kistérségek elérhetõségét. 800 km új autópályát és autóutat építünk. Megépítjük az autópályát Debrecenig, Nyíregyházáig, Dunaújvárosig. Növeljük a nagyvárosokon kívüli, a tömegközlekedéssel elérhetõ P+Rparkolók számát. Környezetvédelem „Százmillió fa” program keretében százmillió fát ültetünk az évtized végéig. Ebbõl egymilliót a

települések belterületén, tízmilliót a települések körüli zöld gyûrûként. Felszámoljuk az illegális hulladék-lerakóhelyeket. Rendvédelem A tûz- és katasztrófavédelmi egységek az ország bármely pontjára 15-20 perc alatt eljutnak. 2005ben ezer új autóval erõsítjük a rendõrséget. *** Mindjárt kezdhetjük a 800 km autópálya legendájával. Ebbõl a mai napi töredékét adták csak át, köztük olyan szakaszokat, amelyeket az elõzõ kormány épített. Emlékezhetünk Medgyessy Péter számmisztikájára, hogy õk nem is úgy gondolták, hanem a ciklus végére öszszesen lesz 800 km stb. A vasútról

pedig jobb, ha nem beszélünk, mert minden fejlesztést 2007-es kezdésre halasztottak, és mivel nincs saját forrás, az EU támogatást sem tudták igénybe venni. A törzshálózaton csökkent a sebesség, a hátrányos helyzetû kistérségek helyzete tovább romlott, mivel a közutak felújítása is elmaradt. Egyvalamiben értek el haladást: szaporodtak a kátyúk. Ebben már Romániát is lehagytuk. Ki hallott a „százmillió fa” programról? Érden utoljára az elõzõ ciklusban ültettek fát nagyobb mennyiségben. Az illegális hulladék-lerakóhelyek pedig inkább szaporodtak. A tûzoltók helyzetérõl pedig lásd a 2. oldal alját! Juhász Gyõzõ

Szoborpályázat döntés elõtt

K

öztéri mûalkotás elhelyezése majd mindannyiszor élénk érdeklõdésre számíthat. Az ötvenhatos forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára tervezett emlékmûveket az átlagosnál is nagyobb figyelem kíséri. Biztosra vehetjük, hogy az október 23-ára elkészülõ monomentumok a közbeszéd középpontjába kerülnek majd, és az ilyenkor magától értetõdõ esztétikai, mûvészettörténeti értékelés mellett az emlékmûvek megítéléséhez és fogadtatásához erõs közönségvélemény és politikai értékítélet is kapcsolódik. Olyannyira, hogy például a budapesti központi emlékmû nyertes pályamûvét máris indulatos viták kísérik, amelyek során szakmai érveket már-már alig hallani a laikus vélemények és aktuálpolitikai megnyilatkozások hangzavarában. Ha az efféle jelenségek korlátozzák is a kívánatos értékorientált mûvészet–szakmai diskurzust, mégis érthetõ, hogy az évfordulóra tervezett alkotásokhoz majd mindenki önálló követelményt támaszt: történelmi tapasztalatától, meggyõzõdésétõl, értékrendjétõl, politikai hovatartozásától, ízlésétõl függõen. Akkor is érthetõ igényekrõl van szó, ha azok a mûvészet számára nem követhetõk, és a mûalkotásban nem megfogalmazható kívánalmak. Ennek az általánosságban megfogalmazott bevezetõnek a tényleges apropója az érdi ötvenhatos emlékmû terve. Az érdeklõdõ éppen ezekben a napokban találkozhatott a város pályázatára benyújtott szobortervekkel az azokat bemutató kiállításon. Az alkotók változatos plasztikai megjelenítéssel (vannak konstruktív, figuratív, narratív, szimbolikus mûvek) és mondanivalóval jelentkeztek. A felkért kilenc mûvész: Domonkos Béla, Eöry Emil, Friedrich Ferenc, Holdas György, Janzer Frigyes, Kõ Pál, Pató Róza, Rajk László és Szabó Tamás tizenegy mûvét (Kõ Pál nem szerepelt, Eöry és Pató több mûvet is beadtak) értékelte a szakzsûri. A bírálat során Friedrich Ferenc alkotását minõsítették legjobbnak, de Szabó Tamás és Rajk László munkáit is – némi átalakítással – megvalósíthatónak tartották. Két konstruktív stílusban dolgozó (Friedrich és Rajk), valamint egy figuratív szobrász került tehát az érdi pályázat élére, legalábbis a szakértõk megítélése szerint. Egyábként pedig a város képviselõi választanak a beadott tervek közül – akár a szakmai zsûri ellenében is. Mint hallom, hajlanak is erre a képviselõk, és vannak, akik egy idõközben szervezett közönségszavazás eredményét is figyelembe vennék a döntéshozatal során. Rendjén való is lehet a képviselõk széleskörû tájékozódási igénye, a megítélés szempontjainak bõvítése, ám saját értékítéletük, valamint a közönség igényeinek súlyozott figyelembe vétele az esztétikai minõség ellenében ható kétes eredményt hozhat. Gondoljunk arra, hogy a mûvészettörténetben hány kiváló alkotás, vagy egyenesen remekmû hullott ki a laikus értékítélet vagy a közízlés rostáján. Emlékezetes, hogy miként bántak (el) kortársai – tisztelet a kivételnek – akár a legnagyobbakkal is, milyen értetlenség fogadta a maga idejében például Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos vagy éppen Kondor Béla mûvészetét. Mindezt jó lenne elkerülni az érdi emlékmû-pályázat megítélésekor. Amihez némi alázattal, a mûvészet öntörvényeinek figyelembe vételével, szakmai orientációval esélyt is adhatnak a döntéshozók. Kéri Mihály

Hivatásos Tûzoltók Független Szakszervezete tiltakozik, a Magyar Szocialista Párt érdi képviselõ jelöltjének népszerûsítõ füzetében megjelent állítás ellen. „ A korszerûsítés révén az egész térséget ellátó érdi tûzoltóság európai színvonalon mûködik.” Való igaz, a tûzoltók áldozatos munkájukkal igyekeznek európai színvonalat nyújtani a térség lakóinak, azonban sem a technikai feltételek (elöregedett, korszerûtlen jármûpark), sem a tûzoltók megbecsülése (heti 52 órás, havi 240 órás munkaideje) nem európai színvonalú. A kampánycélú, demonstratív, önreklámozó gépjámû átadásokon kívül, amik csak az amortizációs nyomást enyhítették, de valódi fejlesztésrõl nem szólnak, érdemi elõrelépés nem történt. A kormány egyetlen törvénymódosító javaslatunkat sem fogadta el, nem hajtotta végre az Európai Unio-val kötött kötelezettségeit. Ezek után európai színtû tûzoltóságról beszélni, egyszerûen arcátlanság.

A

4

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

ÉRDI LAP

Már nem vagyunk láthatatlanok…

Olvasónk írja... In Memoriam Dombosváros

A

minap kedves szomszédom „Dombos VárosÉrdt Egyesület” címeres meghívóját továbbította arra a rendezvényre, melyet a településrész lakóinak közösséggé formázása céljából, a múlt év végén Miskolczi Katalin jelenlegi területi önkormányzati képviselõ asszony indítatásával, a 32 fõvel megalakított egyesület szervez, neves támogatók bevonásával. A kimondhatatlan nevû egyesület valójában nem a 2005. év eredménye! Egyet értek a meghívó szövegezésével, hogy nem szabad hagyni, hogy a múlt a feledés homályába vesszen. A történelmi hûség kedvéért szeretném, ha az egyesületet „alapító” 32 fõ, valamint a jelenleg itt élõk megismerhetnék a 70-es években megkezdett civil kezdeményezéseket, amelyek a mai Dombosváros lakóközösségét (Kolozsvári-TátraKörmöci-Tárnoki út által határolt terület, 419 telek) hozzásegítették a jelenlegi infrastruktúra létrejöttéhez. A 2005-ben életre keltett „Dombos VárosÉrdt Egyesület” elõdjét „Érd Dombvárosi Társkör”-nek nevezték. Az Egyesület Alapszabálya 1991-ben lett lefektetve. Az alapító okirat (1988. julius 9.), melyet a Társkör vezetõség elnöke, hét tagja, 63 akkori üdülõtulajdonos felhatalmazásával láttak el kézjegyükkel, az egyesület székhelye: Érd, Körmöci utca, mûködési területe Parkváros. Az egyesület célja az érdi üdülõkörzet érdekképviseleti, környezetvédelmi, közbiztonsági, közmûfejlesztési feladatainak ellátása a Társkör alapító programtervezete szerint. (Megjegyzem: az aláírók közül néhányan még mindig a Körmöci utca lakói és feltételezem, hogy a múlt évben új elnevezéssel életre keltett egyesület tagjai között megtalálhatók az akkori alapítók is?!) A Társkör alapítás elõzménye azonban a 70-es évekre vezethetõ vissza, azon lelkes üdülõkert tulajdonosok áldozatos „közösségformáló” munkájára, akik erejüket nem kímélve összefogással, kalákában segítettek egymásnak és építették az ivóvízhálózathoz az árkokat az édesapám által kölcsönzött földmunkagépekkel. A Körmöci utca lakóinak elsõ közös eredménye az ivóvízhálózat társulási formában való megépítése volt 1972-ben. Ezt követõen 1986-ban a Körmöci-Komáromi, Tárnoki és Fátra utca által határolt terület 20 ingatlantulajdonosának anyagi hozzájárulásával kezdõdött meg az akkor még mindig üdülõ övezetbe tartozó településrészen a villanyhálózat megépítése. A gázvezetéket az Érd Parkvárosi Önerõs Gáztársulás (61 fõ) anyagi hozzájárulásával építette meg a lakóközösség 1993-ban. A településrész közbiztonsága érdekében önkéntes járõrszolgálatot szerveztünk és a környezetünk védelme érdekében több kezdeményezést és lépéseket tettünk a Tárnoki út és Fundoklia völgy határán lévõ erdõ tisztán tartása érdekében. Érzékelhetõ, hogy az akkori Társkör tagjai, a településrész lakóközössége valódi, a ma itt élõk számára is élvezhetõ, eredményes közösségformáló szerepet töltöttek be. Reménykedek, hogy a támogatók és az újonnan ide települtek, hozzánk hasonlóan sokat fognak tenni az újonnan szervezõdõ egyesület elé kitûzött célok elérése érdekében, civil kezdeményezésben és pártpolitika mentesen, a településrész jelenlegi fejlettségi szintjét megalapozó „Érd- Dombvárosi Társkör Egyesület” közösség munkájának elismerésével. Javasolom a „Dombos VárosÉrdt Egyesület” tiszteletbeli tagjai sorába azokat, akik tettek a településrész felvirágoztatásáért és már nincsenek közöttünk, valamint mindazokat is- önkéntes jelentkezés nélkül, akik számára nem a farsangi bál jelenti a közösségformáló erõt, de alapítói voltak az „Érd- Dombvárosi Társkör”-nek. Jó szórakozást kívánok a résztvevõknek! Tisztelettel: Kiglicsné Katona Rita

Mindenkit sok szertettel várunk a Csuka Zoltán Városi Könyvtárba (Érd, Hivatalnok u. 14.)

Szekér Gizi és növendékei díjnyertes fazekasmunkáinak kiállítására. A kiállítás megtekinthetõ a könyvtár nyitvatartási idejében: február 15–március 1.

Meghívó FIDESZ-KDNP meghívott vendége:

Kerényi Imre Kossuth-díjas rendezõ, színigazgató, egyetemi tanár Téma: Változás 2006 Házigazda:

Dr. Aradszki András A FIDESZ-KDNP országgyûlési képviselõjelöltje Idõpont: február 23-án (csütörtök) 19 órakor. Helyszín: az érdi Szepes Gyula Mûvelõdési Központ (Érd Alsó u.9.)

Soha nem volt még ilyen szervezett a Fidesz Pest megye 8. sz. választókörzetében, mint 2006 februárjában – állítja Horváth András a Fidesz kampányfõnöke – Legutoljára azt nyilatkozta lapunknak, hogy legfontosabb feladatának a szervezettség megerõsítését tekinti. Most már csak mintegy 45 nap van hátra a választások elsõ fordulójáig, mit sikerült ebbõl az elképzelésébõl megvalósítani? – Az igazság az, hogy amikor nekikezdtem ennek a feladatnak, volt bennem egy kis aggodalom. Aggódtam azért, mert a Fidesz a korábbi idõkben nem éppen a fegyelmezettségérõl, a pontosságáról és a szervezettségérõl volt ismert. A 2002-es választás elvesztésének egyik oka ezek között a tényezõk között keresendõ. Nos, az volt az elképzelésem, hogy egy nagyvállalat szervezeti struktúráját szükséges kiépíteni, ezért ennek érdekében vettem számba az adott lehetõségeket. Nem volt egyszerû dolog minden feladatra megtalálni a megfelelõ embert, de ma már úgy látom, hogy rekordgyorsasággal sikerült az elképzeléseimet megvalósítani. – Valóban, a Fidesz helyi szervezeteiben úgy tûnt – legalábbis kívülrõl – mintha egy szûk társaság alakította volna a politikát. Hogy sikerült ezt a burkot feltörni? – Visszatekintve a korábbi idõszakra, amelyet én is hasonlónak éreztem, a valóság ennél sokkal egyszerûbb volt. Az újonnan jelentkezõ önkéntesek tucatjait nagy örömmel és szeretettel fogadta a korábbi csapat s bizony, ma már nyoma sincs annak, hogy a Fidesz csak néhány tagból áll. Számomra a legnagyobb örömöt az jelentette, hogy a választások felé közeledve egyre több és több ember ajánlotta fel szabadidejét, hogy segítsen a gyõzelem megszerzésében. Jelenleg több száz önkéntesre számíthatunk s próbáljuk õket a különbözõ feladatok elvégzésében koordinálni. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy sikerült az elmúlt fél évben az ország egyik legszervezettebb egységévé kovácsolni a választókerület szervezetét. Elemezve a németországi és a legutolsó amerikai elnökválasztás tapasztalatait, megállapítható, hogy a gyõzelmet csak jól megszervezett csapattal lehet elérni. – Korábban Ön egy futballcsapat mûködéséhez hasonlította az egész kampányt. Fenntartja ma is ezt a véleményét? – Természetesen nemcsak fenntartom, hanem bizonyítottnak is látom. Ebben a csapatban a kapustól a középcsatárig ma már

mindenki tudja, hogy milyen feladatokat kell teljesítenie és mi az amit pluszban hozzá kell tenni, hogy a 2002-es eredményeket meg tudjuk fordítani. Azt is el kell azonban mondanom, hogy sajnos az ellenfél gyenge játéka is hozzájárul ahhoz, hogy az eredményen változtatni tudunk. Sajnos azért, mert jobban örülnék, ha egy olyan országban kellene kampányolni, ahol a dolgok rendben vannak és mûködik a gazdaság. Magyarországon azonban néhány nappal ezelõtti adat szerint már csaknem 450.000 munkanélküli van, ez a tendencia egyre növekvõ képet mutat. Sajnos azért is, mert az emberek nem bíznak abban a jövõben, amit a jelenleg regnáló kormány vizionál eléjük, hiszen mint a példa is mutatja, ez négy év alatt csak egy miniszterelnökcseréig volt elegendõ. Úgy látom, hogy az emberek kezdik megérteni, hogy fordulatra van szükség és a „Munka, Otthon, Család” kiemelt témák soha nem voltak olyan fontosak, mint 2006. februárjában. – Tudna-e valami konkrétumot mondani arról, hogy ha a Fidesz nyer, akkor mit csinálnának másként? – Természetesen sokat tudnék mondani, de tudja, úgy vagyok ezzel, hogy ha mondunk valamit, azt 5 perc múlva ellenfelünk sajátjaként feltüntetve használja a 90 százalékban hatalmukban levõ médiában. Mondok egy példát: a Változás 2006 szlogent több mint fél éve használjuk, s mi történt az elmúlt napokban, kiderült, hogy a jelenlegi kormánypárt is változtatni szeretne. Átvette tõlünk ezt a számunkra egyértelmû, de az õ szájukból nehezen értelmezhetõ szót. Ugyanis nemrég még azt hallottam, hogy dübörög a gazdaság, nagy a jólét, minket irigyel a fejlett nyugat. Akkor tessék már nekem megmagyarázni, ha ilyen jól állnak a dolgaink, akkor miért akarnak változtatni?

FELHÍVÁS A SIRIUS Állat- és Természetvédelmi Közhasznú Alapítvány várja segítségét az érdi kutyamenhely fenntartására. Segítsen, hogy ne kelljen elaltatni a kutyákat! Telefon: 06-30/276-6071, 06-20/222-2780, 06-30/910-6987. Számlaszám: 10403136-49534949-49521015 E-mail: [email protected]

A

Orbán Viktor elnök úr néhány nappal ezelõtt bejelentette, hogy négy év alatt hogyan lehetne 500.000 új munkahelyet teremteni. Ennek legfontosabb elemei közül a teljességre való törekvés igénye nélkül két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik a tb járulék 29-rõl 19 százalékra való csökkentése, a másik pedig a kis- és közepes vállalkozók feltõkésítése. Remélem, hogy politikai ellenfelünk konyháján ezúttal nem azon fáradoznak, hogy ezeket a javaslatokat miért nem lehet megvalósítani, ugyanis eddig bármit javasoltunk, az szerintük használhatatlan. Ezek mellett mindenképpen fontosnak tartom azt a célkitûzést, hogy Magyarországon a magyar gazdaság legfontosabb partnerei a magyar vállalkozók legyenek. Ez az egész világon így van. Egy kormány soha nem mehet saját vállalkozóinak érdekeivel szemben. Ma Magyarországon a közbeszerzések 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek nyerik, amely szokás éppen ellentétes a fejlett nyugati világéval. Ez tarthatatlan. – Mi a véleménye a 14. havi nyugdíjról? – Ahogy 2002-ben mi is megszavaztuk a 13. havi nyugdíj bevezetését, most is pont ugyanannyi lehetõséget látok a 14. havi nyugdíj bevezetésére, mint akkor volt a 13. havira. Nevetségesnek és visszataszítónak tartom azt a kommunikációt, amelyet a jelenlegi kormány tanusít, hogy mi megszüntetnénk a 13. havit, ha be akarnánk vezetni a 14-et. Ezt nagyon nehéz értelmezni, de ennél is furcsább, hogy ma van Magyarországon egy nyugdíjas érdekvédelmi szervezet, amelyik kiáll a tévékamerák elé és azt mondja, hogy a nyugdíjasoknak nincsen szüksége a 14. havi nyugdíjra, mert megértik, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzetében erre nincs lehetõség. Szerintem ma Magyarországon egyetlen olyan nyugdíjast sem tudna e szervezet felmutatni, aki ezt a véleményét osztaná. A nyugdíjasok a rendszerváltozás egyik legnagyobb vesztesei és minden kormánynak óriási felelõssége van abban, hogy ennek a 3 millió fõt meghaladó rétegnek a kiszolgáltatottságát csökkentse. – Hát ilyen nyugdíjassal én sem találkoztam még. Köszönöm az interjút, sikeres további szervezetépítést kívánok. (Munkatársunktól)

Fidesz MPSZ érdi szervezete szeretne nagyobb létszámmal, nyitottabban mûködni, ezért szeretettel várja minden, a jobboldali, konzervatív, nemzeti oldallal rokonszenvezõ érdi lakos jelentkezését. Jöjjenek el szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után, ismerkedjenek meg életünkkel, munkánkkal, tagjainkkal, és tiszteljenek meg utána azzal, hogy felvételüket kérik a szervezetbe. Várjuk Önöket! Fidesz Érdi szervezete

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

Teljesítik, még ha belerokkanunk is! S

okunk fülében ott csengenek a szocialisták 2002-es választási ígéretei. Elsõként Medgyessy Péter teljesítette a magyar költségvetés felborítása árán a száznapos programot, majd mintegy új seprûként váltotta õt Gyurcsány Ferenc. Emlékszem Gyurcsány Ferenc elsõ mondataira, amikor azt hangsúlyozta, hogy elõször Magyarország gazdaságát kell megerõsíteni, csak azután jöhet az életszínvonal emelése, és õ mindent meg fog tenni, hogy ezt a gazdaságot megerõsítse. És eljött 2005, majd immár 2006., és úgy tûnik, Gyurcsány Ferenc hatalmas erõfeszítéssel vagy legyõzte alapelvét, vagy számára a magyar gazdaság megerõsítésének legfontosabb ismérve az államadósság növelése. Számosan – így az Európai Unió szakemberei - válságosnak ítélik Magyarország eladósodását. Nem így miniszterelnökünk és stábja! És mi, közönséges ellenzékiek hogy’ merhetjük bírálni szakértõ kormányunkat, amikor még néhányszáz milliócskát sem sikerült összehozni magunknak? Pedig ez egy tehetséges, becsületes és szorgalmas üzletembernek, mint amilyen miniszterelnökünk is, természetes, hogy sikerült. Benne tehát megbízhatunk! Õ már csak jobban tudja, hogyan kell egy ország gazdaságát felvirágoztatni! Benne bíznak, õt akarják a szocialisták, õ a követendõ példa! Vegyük csak fel a hiteleket, és költsük számolatlanul! Hát csak bátorság! Fülemben csengenek a 2002. évi érdi választási kampányok ígéretei, Döcsakovszky Béla választási ígéretei is. Emlékszem, utat, csatornát, sportcsarnokot ígért. Ami az utakat illeti, jól tudjuk, utat építeni csak akkor érdemes, ha a csatornázás és vízelvezetés is megvalósul. És ugyebár az ígért csatornázásból és vízelvezetésbõl édeskevés valósult meg. Ami pedig az utakat illeti, új, jó minõségû utakat önkormányzati erõbõl alig-alig építettek. Persze épült magánerõbõl bevásárlóközpont. Épültek új üzletek, és épült buszpályaudvar, parkolók és körforgalmak, szintén magánerõbõl. Látjuk, tapasztaljuk, hogy fejlõdött a város, magánerõs beruházások révén is lehet fejlõdni. De hogy ezt a fejlõdést egy önkormányzat saját teljesítményének tulajdonítsa, az már igencsak álságos megnyilvánulás! És úgy látszik, mára megérett az idõ arra, hogy szocialista-liberális többségû önkormányzatunk az ellenzék véleményét semmibe véve végképp kormányzatunk nyomdokaiba lépjen. Úgy döntöttek, hogy – ígéretükhöz híven - minden áron megépítik a rendezvénycsarnokkal egybeépített sportcsarnokot. Hogy mit jelent ez Érd város számára? Azt jelenti, hogy az ellenzéki politikusok véleményét semmibe véve húsz évre elkötelezettséget vállalnak a mindenkori költségvetés terhére évi csaknem

háromszázmillió Ft kifizetésre. Hogy mibõl? Természetesen kölcsönökbõl, hiszen jelen pillanatban is, amikor a sportlétesítmény még meg sem épült, ötszázötvenmillió Ft hitel felvételével tudja csak az önkormányzat a folyó kiadásokat teljesíteni. És ezek a folyó kiadások nem holmi luxuskiadások, hanem az alapvetõ intézményi mûködés-, szociálpolitikai és kommunális kiadások fedezetét szolgálják! Polgármester úr maga mondta, hogy a 2006. évi állami normatív támogatás, az átengedett és normatív SZJA és a helyi bevételek csak szûkösen biztosítják a folyó kiadások fedezetét. Akkor hát hogyan merhet olyan beruházást áterõltetni, amely húsz évig korlátozza a városi beruházásokat? Persze jó egy sportcsarnok akkor, ha van rá fedezet, ha van csatorna- és úthálózat, amely alapvetõ szükséglet egészségünk megõrzéséhez. De jól tudjuk, Érd város nagy részén sem csatorna, sem szilárd út nincs, és megoldatlan a csapadékvíz elvezetése, és vannak szakszerûtlenül megépített, látszatintézkedésként létesített martaszfalt utak és murvával terített utak, amelyek nemhogy védenék egészségünket, de kifejezetten ártalmasak, és nincs kellõ akarat szocialista-liberális többségû önkormányzatunkban arra, hogy egészségünk érdekében az alapvetõ beruházások megvalósuljanak. Kell nekünk egy sportcsarnok most, amikor a város bevételeibõl iskoláink, idõsotthonaink, betegeink mindennapi ellátását is csak szûkösen tudjuk megoldani? Kell nekünk ez a sportcsarnok akkor, amikor tizedannyi költségen meg lehetne oldani Érd város polgárai részére egy-, a sportneveléshez és egészségmegõrzéshez szükséges sportlétesítmény megvalósítását? Nem és nem! Legalább is nekem, Érd város konzervatív polgárának, kisgazda politikusnak nem! Úgy tartom, legelsõ sorban a családjaink és a magunk egészségét szolgáló beruházásokat kell megvalósítani, elsõ sorban csatornahálózatra és szilárd burkolatú utakra van szükségünk. Érd város polgárainak élhetõ életet kell biztosítani, és ehhez nem az elsõ lépés Érd város kasszájából egy sport- és rendezvénycsarnok megépítése és mûködtetése. Persze lehetne örülni egy ilyen létesítménynek, ha mint ígérték, nem a város pénzé-

5

ÉRDI LAP bõl-, fõleg nem eladósodás árán valósulna meg! Addig azonban, amíg ez az ígéret csupán ígéret, csak azt mondhatom, hogy ha Érd város önkormányzata olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy megfelelõ színvonalon tud gondoskodni az elesettekrõl, a gyermekekrõl, a betegekrõl és az idõsekrõl, ha megvalósult a teljes csatornahálózat kiépítése, ha szilárd burkolatú utakon és biztonságosan közlekedhetünk, és nem utolsó sorban ha Érd polgárai is úgy akarják, akkor – de csakis akkor - jöhet a Sportcsarnok! És csakis akkor, ha a sportlétesítmény megvalósítása nem eredményezhet csõdhelyzetet! Tóth Tamás

Részlet a FIDESZKDNP szövetséggel együtt gondolkodó kisgazdák programjából – A kisgazdák a teljes vallásszabadság hívei, és elvük, hogy a mindenkori kormány kötelessége az, hogy a vallás szabad gyakorlását minden vonatkozásban mindenki számára biztosítsa és meg is védje. – A kisgazdák szilárd álláspontja az, hogy az oktatás, az egészségügy és a szociális gondoskodás egyéb területén jelen lévõ ellátó intézmények állami javadalmazásának szempontjai kizárólag az ellátás minõségén és az ellátottak körén alapulhatnak. Nem lehet eltérést alkalmazni a javadalmazás összegében az ellátó intézmény tulajdonosa alapján.

Hit és politika éldátlan vallásellenes intézkedések okoznak demokráciasértõ problémákat ma Magyarországon a szocialista-liberális kormányzat egyes döntései okán. Már-már elszokva éreztük magunkat a „kommunista” Magyarország által megszokott egyházellenes politikától Horn Gyula szocialista kormányfõ egyezménye óta. Már-már megszoktuk, hogy mi, hívõ emberek egyenlõ jogú állampolgárok vagyunk, mégha esetleg a kisebbséghez tartozunk is. Tévedtünk. Gyurcsány Ferenc kormánya gondoskodott arról, hogy megrendüljön hitünk – no nem a Teremtõben, – a demokráciában itt, Magyarországon! Mert mit jelent a vallás szabad gyakorlása? Nem csupán azt, hogy szabadon megvallhatjuk hitünket, de azt is, hogy ezt az igényünket adónkból, mindannyiunk adójából lehetõvé teszik. Hogy jogunk és lehetõségünk van gyermekeinket – az államunk által megszabott kötelezõen elõírt követelmények betartása mellett- egyházi intézményekben neveltetni, hogy joga van rászoruló polgártársainknak, a betegeknek, az idõseknek egyházi intézmények szolgáltatásait igénybe venni ugyanazon állami költségvetési hozzájárulásokkal, mint bármely más állami vagy alapítványi intézmény. És természetesen ugyanúgy jogunk van a véleménynyilvánításra, a politizálásra, mint bármely „más” polgártársunknak. Az egyházak számos karitatív és oktatási tevékenységet átvállalnak az államtól, amelyet saját erejébõl – és ezen nem elsõsorban az anyagi erõt, hanem a szakképzettségen túlmenõen a szeretetet, az elkötelezettséget és a morális tudatot értem – nem képes vagy nem tud elvégezni. Ezért cserébe nem kérnek mást, csupán azt, hogy ugyanolyan normatív „támogatásban” részesüljenek oktatási és egyéb szociális intézményei, mint bármely hasonló állami intézmény. Ez nem olyan követelmény egy demokratikus állammal szemben, amely bármely oknál fogva jogtalan vagy megkérdõjelezhetõ. Történelmi és mindennapi események bizonyítják az egyházak tevékenységének szükségességét. Nem vitatható, hogy világszerte jelentõs az egyházak jogalkotási-, politikai befolyása, amely az emberséges élet és a szolidaritás irányában hat, és ez valamennyi erkölcsileg egészséges és fejlett polgártársunk igényeinek megfelel. Vajon mi indította arra szocialista-liberális kormányzatunkat az egyházellenes intézkedésekre, arra, hogy csökkentsék az egyházaknak nyújtott járandóságokat? Magam részérõl csak azt a természetes logikai következtetést tudom levonni, hogy az egyetlen igaz ok az egyházak véleménynyilvánítása a politikában. Ez ma Magyarországon a demokrácia? Ez ma Magyarországnak az a kormánya, amely szociálisan érzékeny, amely valóságosan szociáldemokrata? Nem! Ez a kormány sem nem demokrata, sem nem szocialista a szó igaz értelmében! Ez a kormány diktatorikus és elnyomó kormány. Mert ugyan mindek nevezhetõ egy olyan kormányzat, amely a szó szoros értelmében leértékeli a vallásos gyermeket, a vallásos beteget vagy a vallásos öreget? Szövényi

P

A FIDESZ MPSZ várja a kopogtatócédulákat! A FIDESZ választókerületi szervezete ügyeletet tart munkanapokon 15-18 óra között. Fogadóórát tart péntekenként 16-18 óra között: Dr. Aradszki András választókerületi elnök. Várjuk az érdeklõdõket, segítõket!!! Kopogtatócédulák FIDESZ részére kitöltve itt minden nap leadhatók, vagy telefonhívásra érte megyünk! Elérhetõségünk: Érd, Polgárok Háza, FIDESZ iroda. Alsó út 3. Telefonszámunk: 06-23-522 337 Minden szerdán és csütörtökön az Összefogás Egyesület székházában délután 6 órától ugyancsak leadható a Fidesz részére kitöltött kopogtató cédula. Felhívjuk figyelmüket, ha addig még nem adták le FIDESZ részére kitöltött kopogtatócédulájukat, itt leadhatják aktivistáinknál. Amennyiben lehet, hozzák magukkal családtagjaik kopogtatócéduláját is. Az alább felsoroltaknál a nap bármelyik szakában a postaládájukba bedobható a FIDESZ részére kitöltött kopogtatócédula. Telefonhívásra érte mennek! Kubatov István 2030 Érd Béla utca 16. 06-20-462 2696 Antunovits Antal 2030 Érd Alsó utca 20. 06-20-363 8498 Mészáros Mihály 2030 Érd Jegyzõ utca 79. 06-20-514 9773 Kopor Tihamér 2030 Érd Sólyom utca 12. 06-20-211 1963 Mórás Zsolt 2030 Érd Gárdonyi Géza u. 06-20-964 4503 Segesdi János 2030 Érd Hunyadi utca 26. 06-20-572 0467 Tekauer Norbert 2030 Érd Balatoni utca 19. 06-20-914 4037 Koppányi Csaba 2030 Érd Duna utca 73. 06-20-525 4612 Tóth Tamás 2030 Érd Facélia utca 9. 06-20-513 2976 Kéri Mihály 2030 Érd Folyondár utca 25. 06-20-462 1987 Nagy Zoltán 2030 Érd Kutyavári utca 7. 06-20-464 0943 Donkóné Simon Judit 2030 Érd Szilfa utca 5. 06-20-571 0675 Bács István 2030 Érd Regéci utca 10. 06-70-201 4786 Dr. Schütz István 2030 Érd Pipacs utca 22. 06-20-467 9267 T. Mészáros András 2030 Érd Folyondár utca 25. 06-20-377 1787 Szabó Béla 2030 Érd Burkoló 12/b. 06-20-946 4924 Buttinger Antalné 2030 Érd Szent István utca 60. 06-20-513 7714 Fülöp Sándorné 2030 Érd Tátra utca 3. 06-20-513 7218 Martinovich Sándorné 2030 Érd Terasz utca 40. 06-20-464 1795 Dr. Aradszki András 2030 Érd Diósdi út utca 92. 06-20-462 6714 Miklósi Csaba 2030 Érd Dávid utca 1. 06-20-572 7245

6

ÉRDI LAP

A kommunizmus áldozatainak emléknapján Wittner Mária, a 52 A 5559 sz. halálraítélt 2001-ben papírra vetett mondatait idézzük, mert ma ugyanúgy érvényesek, mint akkor. Medgyessy Péter nevét a KISZ-führer Gyurcsányéval nyugodtan helyettesíthetjük z emléknap 24 órája kevés, hogy a nemzettel szembeni bûnök tételesen felsorolhatók legyenek, idõ, papír vagy akár terjedelem híján. A diktatórikus módszereikkel nem csak emberek fizikai megsemmisítését gyakorolták teljhatalommal, hanem elkövették a legnagyobb bûnt, amit egy nemzettel szemben csak tehettek, hogy erkölcsi mélypontra süllyesztették a magyar nemzetet. A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) elnevezése 1989 óta megváltozott, ma Magyar Szocialista Párt (MSZP). A pártlogót, a vörös csillagot egy kaleidoszkóp játékkal szegfûvé varázsolták, remélve, hogy sikerült a bûvészmutatvány. Elkövették azonban azt a hibát, hagy vállalták a jogfolytonosságot az osztatlan, rablott vagyonért. Kapzsiságukban elfeledkeztek arról, hogy a rablott vagyon vérrel szennyezett, akár a kezük. A magyar néppel szembeni árulás viszont nyomon követhetõ. Elfogadtatták magukat a nyugati nagyhatalmakkal, cserébe kiárusították, fillérekért átjátszották a nemzeti vagyont. Aki azt gondolja, hogy a kommunizmus rémuralma véget ért az 1989-ben történt „rendszerváltással”, az téved. Az eszme, az idea önmagában a szavak szintjén még szép is lenne, de minden eszmét emberek valósítanak meg különbözõ célokért eltérõ szándékkal. A kommunizmus, mely az emberi egyenlõséget hirdette, csupán hullahegyeket hagyott maga mögött, és az országot gazdaságilag, morálisan tönkretette. A hazaszeretet, a nemzetben gondolkodó cselekvés idegen tõlük, ezért történhetett meg, hogy egy „magyar” miniszterelnök, a D-209-es Medgyessy Péter a megrabolt ország területén koccint a román miniszterelnökkel annak évfordulójára, hogy a románok Gyulafehérváron kikiáltották Erdély elrablását. Ez a tette annak a nemzetnek arculcsapása, amelyiknek miniszterelnöki székébe „felküzdötte” magát – a MAGYAR. A kommunisták nem adják fel jól beásott lövészárkaikat, csak a mód-

A

szer változott. Egy nemzetet nem csak fizikailag lehet elpusztítani, ennél súlyosabb az a lelki ráhatás, ami ma zajlik hazánkban, melynek sikere egyenlõ lenne a nemzethalállal. Ezért aposztrofálják ma a hazaszeretet, a nemzettudatot szélsõ jobboldali, éledõ fasizmus, jobbik esetben nacionalista jelzõvel. Az új szocialista proletárdiktatúrát felváltotta a bankárdiktatúra, mely fokozatosan kialakítja a modern rabszolga társadalmat. A globalizmus és internacionalizmus rabszolga társadalmában zavaró tényezõvé válik a nemzeti öntudat, amit igyekeznek csírájában elfojtani. A módszerek finomítottak, rejtettek. A látványos akasztások, a tömegsírok ma már nem kölcsönöznek szalonképes arculatot a szocialista pártnak, ezért farizeusi lélekkel igyekeznek élére állni a történéseknek, akár hamisítás árán is. Utalnék Szanyi Tiborra, aki az 1956-os Forradalmat és Szabadságharcot a „legtisztább szocialista forradalom”-nak nevezte, figyelmen kívül hagyva azt a történelmi tényt, hogy a „halálgyárat” szintén a szocialisták mûködtették a megtorlás idõszakában. Eredmény = 298-as, 301-es parcella. Ebbõl következik az, hogy a lelkiismeret, mint emberi tulajdonság még foszlányokban sem lelhetõ fel az ilyen típusú embernél, annál inkább a szemérmetlen hazudozás, a félrevezetés, melybõl summa cum laude diplomát is elnyernének... ... A Nemzet morális értékébõl kiindulva az a kormány vagy személy, aki lejáratja vagy – súlyosabb esetben – kiszolgáltatja hazáját vagy nemzetét idegen érdekeknek, az Hazaáruló! Aki pedig halmazati szinten követi el a hazaárulás bûnét, annak nincs erkölcsi alapja, hogy egy mûködõ demokráciában az igazság elhangzásáért – beidegzett bolsevik szokás szerint – bírói úton vegyen elégtételt. (Loppert Dániel esete) Bírósági ítélettel még senki nem szerzett magának becsületet, de megerõsíti bennem a 2001. február 25-én megállapított és elhangzott erkölcsi hulla jelzõt.

AZ ÉRDI KÖRNYEZETVÉDÕ EGYESÜLET új helyszínen és új idõpontban várja a környezetükért tenni akaró érdieket: minden hónap elsõ keddjén, a Szepes Gyula Mûvelõdési Központ 3-as termében, 18 órától. Kérjük ossza meg velünk véleményét, javaslatát, illetve ha aktívan szeretne részt venni az Egyesület munkájában keressen bennünket. Telefon: 06-30-3282750. E-mail: [email protected], www.erdivarosvedo.uw.hu

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

Háziorvos vagyok, mert ezt szeretem Olvasónk kérték, hogy írjunk a háziorvosokról, az egészségügy olyan alázatos szolgálóiról, akik szerepüknek maradéktalanul eleget tesznek a jelenlegi tragikus egészségügyi körülmények között is. Nagyon tiszta, rendezett, szépen felújított váróterem; modern számítógépekkel, EKG-val, egyéb eszközökkel felszerelt rendelõ, DEÁK doktor és két orvostársa itt fogadja a hozzájuk fordulókat. A háziorvos szerepérõl, a munka szépségérõl és árnyoldaláról beszélgettünk. – Érden valamennyi háziorvos egyben kórházi múlttal rendelkezõ belgyógyász szakorvos. Ön gasztroenterológus, egy kórházi osztály második embere volt, amikor, több mint tíz éve úgy döntött, hogy háziorvos lesz. Miért? – A kórházban is túlterheltek az orvosok. Minden az én nyakamba szakadt, hetente két ügyelettel, ami egy éjszaka legalább háromszori riasztást jelent. Változtatni akartam. Pályáztam egy gyógyszercéghez is, már majdnem aláírtam, amikor Érden adódott ez a praxis. Orvos vagyok, ezt szeretem, ezt választottam. A körzeti orvos szerepe nagyon fontos. A betegek információi nagyon vegyesek: szomszéd, nagymama, barátnõ és a hírdetések áradatában alig tudnak eligazodni. A körzeti orvos feladata elmagyarázni, hogy mit miért kell tenni; mi a fontos és mi nem. Tíz év alatt a betegek megismertek, „kitanultak”, nehéz, következetes munkával sikerült megértetnem, hogy nem sajnálom tõlük sem a vizsgálatot, sem a gyógyszert, és amikor nem azt teszem, amit a szomszéd tanácsolt, tudják, hogy az õ érdekükben történik. Az orvos felelõssége, hogy a laikusok ötleteit kézben tartsa. Hiszen az egyetem, a tapasztalatok, az állandó továbbképozések erre feljogosítják, kötelezik. A beteget, a legjobban az az orvos ismeri, aki évek óta kezeli. Az egyik specialista ezt mond, a másik azt, a harmadik megint mást, csak a háziorvos tudja összerakni a mozaikokat. A kötelezõ beutalási rendszer is ezt célozza. A háziorvos kéri a konziliumot és értékeli az eredményt. – A négyórás rendelésen átlag negyven-ötven beteget kell ellátni, ezek szerint egy embert hat perc alatt. A betegek hosszan várakoznak, az orvos túlterhelt. Hogyan lehetne ezen a helyzeten javítani? – A médiában sokat foglakoztak az elõjegyzéssel, ez egyszerûen megvalósíthatatlan. Érden minden körzet kétezer feletti létszámú. A megoldás az lenne, ha új rendelõt, rendelõket építenének. Ez az önkormányzat feladata, hiszen az egészségügyi ellátás kötelezõ önkormányzati feladat, új praxisokat hoznának létre, ezáltal csökkenne a háziorvosi körzetek létszáma, csökkenne a zsúfoltség. Emellett a finanszirozást is növelni kéne. Jelenleg a praxisok finan-

szírozásából a közalkalmazotti bértábla szerinti bérezést sem lehet kifizetni. Szerencsére nem minden beteg problémás eset. A körzeti orvosi munka egyik legszebb része, hogy a rendelésre érkezõ 40-50 beteg közül megtalálja azt a 2-3 igazán „beteget". A Szakorvosi Rendelõintézetben is dolgozom, gasztroenterológusként. Ott is elég nagy a zsufoltság. A betegek kritikáiban sok az igazság. Nem szabad azonban elfelejtkezni arról, hogy az egészségügy „középkori eszközökkel" magas színvonalon müködik. Az egészségügyi dolgozók alacsony bérért sokkal többet teljesítenekmint amennyi emberileg elvárható. A jobb ellátás érdekében jó lenne a szakrtendelõ munkáját is összehangolni a körzetekkel. Kórházépítési tervek helyett a diagnosztikai eszközöket kellene fölújítani, a szakellátást erõsíteni, az idõs emberek ellátását javítani, esetleg idõsek otthonát építeni. – Manapság kevesebben választják az orvosi szakmát, illetve a végzett orvosok vagy külföldön, vagy gyógyszergyárnál próbálnak szerencsét. – A pályaválasztásnál az ember vagy azt választja, amit szeret, mert úgy érzi, hogy általa emberileg kiteljesül. Természetes nem lényegtelen az sem, hogy az anyagi biztonságot is megtalálja, el tudja tartani saját magát és a családját. Regényeket lehetne írni a kötségvetési nehézségekrõl, egy biztos: az egészségügynek több pénzre van szüksége. – Szakértõi díjakért ebben az országban milliókat fizetnek, aztán berakják egy fiókba, vagy titkosítják ötven évre. Egy orvos naponta negyven szakértõi véleményt alkot, felelõsséggel, hiszen egy ember gyógyításáról dönt, mégsem szab egyedi árakat milliókban. Képzeljen el egy 55 éves orvost, aki egész életében tisztességesen dolgozott, nem jogos igény, hogy kicsit jobban éljen? Ilyen összefüggésben érthetõ az elvándorlás. Az orvosi egyetemre jelentkezõk száma most megint fellendülõben van, olcsó magyar egyetemi oktatókkal képezünk drága orvosokat, aztán hagyjuk elmenni õket, vagy még küldjük is. Az jó ha megpróbálják

magukat külföldön, de aztán haza jönnek. Az államnak bele kellene szólnia a folyamatokba. Ez olyan mint az oktatás, – nem egy nap alatt térül meg, de hosszú távon óriási a haszna. Természetesen a szegénység mellett látható pazarlás is. – Hiszen mindig arról hallunk, hogy nincs pénz... A gyógyszerárak egyre emelkednek... – Valóban a betegnek így is sokba kerül, ha egy ötvenezres nyugdíjhoz viszonyítunk, a gyógyszerek hatalmas összeget képviselnek. Az egészségbiztosító még ennél is többet fizet a gyógyezrekért, hiszen betegségcsoporttól függõen a gyógyszerek támogatása 100, 90, 70, 50 százalék is lehet. Gyakran elõfordul, hogy a betegek fölhalmoznak. Gyakran hoznak vissza drága gyógyszereket, melyeket nem használtak fel. Félnek az áremeléstõl, félnek, hogy megszûnik a támogatás. Valahogy tudatosítani kell bennük, hogy ez mindenkit károsít. – Az árnyoldalak mellett mi az, ami a pályán tartja, amiért érdemes háziorvosnak lenni? – Az embereknek leginkább a jó szóra van szüksége, általános kérdés, hogy nem érünk rá beszélgetni, még a családokban sem, de a háziorvosnak van már akkora tapasztalata, hogy felismeri, kinek mire van leginkább szüksége, lelki segítségre, gyógyszerre vagy behatóbb vizsgálatra. Tíz év alatt megismertem a pácienseimet, a családokat. Jó érzés tudni, hogy számítanak rám, hogy bíznak bennem. Hát ezért vagyok háziorvos. Bartos Csilla

MEGNYITOTTUK - ÚJ -FATELEP: Batta Ipari Park, Mérnök u.4. Százhalombatta (6-os út, 27-28. km-ko, TOTÁL benzinkút mögött) Tel: 06-23-540-580, 06-30-9666-063 Nyítvatartás: H-P 800-1600 Építõ (luc, borovi, jegenye) szélezett és szélezetlen: • építõ gerenda, palló, 4-6 m: 45000 Ft/m3 • építõ gerenda, palló 7-8 m: 52000 Ft/m3 • építõ deszka, 4-6 m: 44000 Ft/m3 • zsaludeszka, 2 - 6 m: 24000-34000 Ft/m3 • tetõléc, extra 3x5 cm, 4-6 m: 75 Ft/fm • tetõléc, normál 2,5x5 cm, 4-6 m: 65 Ft/fm • zárléc 5x5 cm, 4-6 m: 125 Ft/fm Asztalos (luc, borovi, tölgy, akác) szélezett és szélezetlen: • deszka, 4-6 m: 50000 Ft/m3 • deszka szárított, 6 m: 59500 Ft/m3-tõl • palló, 4-6 m: 54000 Ft/m3 • palló szárított, 4-6 m: 62000 Ft/m3-tõl Egyéb asztalos (luc és borovi): • táblásított lapok, 18-22 mm, HT/TM: 2450 Ft/m2-tõl • ablak- és ajtófriz, HT: 888 Ft/m2-tõl Laplemez: • OSB3 6-22 mm: 498 Ft/m2-tõl • lambéria, hajópadló 11-22 m: 1130 Ft/m2-tõl • rétegelt lemez, faforgács, lécbetétes bútorlap, MDF lapok, tetõszigetelõk (Bramac, Solflex), ragasztók, huzalszeg, csavar, bútorvasalat, fakezelõ vegyszer (Lignotol), stb. Az áraink bruttó, ÁFA-s árak és visszavonásig érvényesek Az 500 000 Ft feletti áruvásárlás esetén, 15 km körzetben szállítási költséget vállalunk. Az építõ és asztalos fûrészáru bevizsgált az ÉMI által!!!

BIRDAL Kft.: MEGFELELÕ MINÕSÉG MEGFELELÕ ÁRON MA, HOLNAP, HOLNAPUTÁN

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

7

ÉRDI LAP

Mire lehet számítani? okszor felmerül ez a kérdés a választások közeledtével. Nem könnyû rá a válasz. Fõleg nem egy olyan országban, városban, ahol a múlt eseményei sem egyértelmûek. Azért vannak fix pontok – szándékosan nem írtam cölöpöket –, amibõl ki lehet indulni. Volt egy pillanat a város életében, amikor a helyi és az országos politika összekapcsolódni látszott. Országgyûlési képviselõnkbõl sportminiszter lett, mert valamikor jól forgatta a ping-pong ütõt. Remélhettük, nem csak a beígért sportcsarnok ügyét, de a belsõ úthálózat tehermentesítésének gondját is megoldja a kapcsolatai révén, elvégre miniszter, vagy mi a szösz! Mint kiderült, ha szösz nem is, de homokszem az volt a mi költõi vénával megáldott képviselõnk a nagy fogaskerekek között. Hamar le is darálták. Igaz, ekkor még nem lehetett tudni, hogy az õ megpuccsolása csak fõpróba volt az igazi fellépés elõtt. A küldöttünket elõször a bársonyszéktõl, azután a politikai funkcióitól is megszabadították. Ma pedig már a baráti fotózást is megtagadja tõle az õt fel- vagy leváltó jelenlegi miniszterelnök. Persze, nem lehet csodálkozni. Egy miniszterelnöknek nem juthat ideje mindenre. Nem elég, hogy eltáncolta a hattyú halálát, majd szegény jószágot a saját két kezével boncolta fel, 175 képviselõ jelölttel fényképezkedett, erre az egyre nem jutott ideje. Na és, mondaná egy másik, volt miniszterelnök szavaival élve. Kegyvesztett lett a jelöltünk, kegyvesztettek lettünk mi, érdiek is. Különben mivel lenne magyarázható, hogy a dübörgõ gazdaság mellett csak két nyamvadt szivattyú beígérésére futotta a miniszterelnöki villámlátogatás során? Se iskolaépítés, se utak tömkelege, se kártalanítás a vízkárok miatt. Nekünk már ígérni sem tudnak, pedig abban világbajnok ez a csapat. Jánosi úrtól nem várhatunk fellángolást, még egy huszáros véghajrát sem. Fáradtan, kicsit rezignáltan, teszi a dolgát, készíti elõ má-

S

sodik verseskötetét. Kívánjunk neki sok-sok szabadidõt ehhez, és sok sikert! Azonban nem csak a 8. sz. Választókerület képviseletével vannak gondok, problémás városunk jövõje is. Az, hogy mindenünket eladjuk, és valaki ezzel jól jár, nem újdonság. A város eladósodása egyre gyorsuló ütembe folyik, ez is ismert dolog. Polgármesterünk érdekes felfogásban alkalmazza a demokrácia fogalmát, ezt, aki ismeri õt, tudja róla. Azt azonban, hogy mennyire tájékozatlan a város ügyeivel kapcsolatban, sokan csak most tudhatták meg. Nem tudott a pedagógusok decemberi elmaradt élelmiszer utalványáról, nem tudja, hogyan használják fel városunk 21 millió forintját, amit a tájékoztatás céljaira, az adófizetõk pénzébõl adtunk. Nem tudott arról sem, hogy az intézményeink anynyira legatyásodtak, hogy a szolgáltató kikapcsolta a telefonvonalakat. Fogalma sincs az elmaradt villany- és gázszámlákról, az át nem utalt pénzekrõl, az inkasszó eljárásról stb… Mintha nem a város elsõ, és legnagyobb felelõsséggel felruházott embere lenne. Nem csak a jutalomig, a reprezentációig kellene, hogy érjen a figyelme. Azért kapta a megbízatást, hogy jól, és egyre jobban mûködtesse a várost. Óvja a városi és magántulajdont. Mi ezzel szemben a tapasztalat? Az iskolákban nincs telefon, papír és festék a nyomtatókba, nem tudnak faxolni és a postai bélyegre sincs pénz, az ügyintézõk gyalog mennek a gondnokságra, mert a bérletpénz sem érkezett meg. Aki járt a rendelõintézetben, az láthatta, hogyan néz ki egy megyei jogú város elsõszámú egészségügyi intézménye. A magánvagyon védelme ezek után már csak hab a tortán. Ki tud olyan példát mondani, amikor esõ elõtt történt intézkedés vízelvezetés ügyben, vagy utána teljes körû kártalanítás történt volna? Ha van ilyen, várom leveleiket. A címbeli kérdésre csak egy lehet a válasz: ha nem lesz változás, semmi jóra. Segesdi János

Ki érti ezt? énteken aláírták az ÉTV privatizációs szerzõdését. Hiába volt a lakossági tiltakozás, hiába sorakoztattak ellenérveket a fideszes képviselõk, hiába folynak perek, a szocialisták kész helyzet elé akarták állítani a feleket. Mert zavarosban könnyebb halászni. Menjünk vissza pár évet az idõben! Még az elõzõ ciklusban felállt egy szocialista képviselõ, bizonyos Döcsakovszky Béla, és radikális vízdíjcsökkentést javasolt, mondván: így legalább kiderül, hogyanis áll valójában az ÉTV szénája. Az ÉTV ebbe kishíján beleroppant, el kellett halasztania a tervezett beruházásokat, és perek is indultak. Kis idõ múlván az új polgármester, bizonyos Döcsakovszky Béla felállt és javasolta, hogy radikálisan fel kell emelni a vízdíjakat, mert így tönkremegy az ÉTV. Ki érti ezt? De menjünk tovább. A szocialista Döcsakovszky Béla kijelenti, hogy az önkormányzat rossz gazda, csak úgy lesz Érden és környékén jó vízellátás, ha privatizálják az ÉTV-t. Mint a szintén szocialista vezetésû Pécs városában, ahol azóta fejüket verika falba, és vissza akarják önkormányosítani. Ha én befektetõ volnék,a minél nagyobb nyereségre törekednék. Elõször is fizetnem kell egy nagyobb összeget, utána a rendszerbe kell pénzt pumpálnom, hogy mûködjön egyáltalán addig a huszonöt évig, amíg az enyém. Hogyan veszem ki a befektetést? Honnan lesz hasznom? Ki érti ezt? Ha nem maga a Mikulás a befektetõ, mindenki haszonra törekszik. Egy elsõsorban nyereségorientált idegen (francia) céget nem igen fogja izgatni az, hogy mibõl fizetnek az érdiek, valamint az sem, hogy a huszonöt év alatt mennyire rohad le a rendszer.Az elsõ a minél nagyobb nyereség. Ez nekünk miért nem érte volna meg? A korrupcióellenes bizottság európai felmérése szerint Európában átlagosan 5%-nyi kenõpénzt fizetnek a nagyobb megrendelések esetén. Vezetnek a nagy állami beruházások, fõleg az autópályaépítések, utána következnek az önkormányzati beruházások és a privatizációs üzletek. Ez az égvilágon semmi összefüggésben nincs cikk elsõ felével, ezt le kell szögeznem. Nincs se tudomásom, se bizonyítékom arra, hogy Érden bárki is kenõpénzt kapna ezért. Csak gyanúim, érzéseim vannak, ehhez viszont jogom van. Azt a kérdést kell feltennünk: Kinek éri meg? Kinek van belõle haszna? Mert hogy nekünk nem, az biztos. Vitrio L.

P

8

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

ÉRDI LAP

M EG H Í VÓ

Felhívás A Fidelitas szervezetéhez Bács Istvánnál, az érdi csoport elnökénél lehet jelentkezni. Minden csütörtökön 18 órától megtalálható az Összefogás házban (Érd, Alsó u. 8.)

A Fidesz, a KDNP és a KÉSZ érdi szervezetének vendége volt Fónagy János volt közlekedési miniszter, aki a közlekedés jelenlegi helyzetésrõl és a fejlesztés lehetõségérõl beszélt. Az est házigazdája Aradszki András, a Fidesz országgyûlési képviselõ-jelöltje volt.

Közlemény Szociális Gondozó Központ Habilitációs Központja, valamint annak „Emberi Hang” Alapítványa felhívással fordul a város lakosságához: Az Intézményünkben (2030 Érd Hivatalnok u. 42.) folyó tevékenység támogatására, több éve mûködõ kapcsolat keretében a Szt. Vitus Alapítvány – kizárólag telefonon történõ megkeresés útján – adományokat gyûjt. Ennek eredményeként juthattunk különbözõ fejlesztõ eszközökhöz, tárgyi adományokhoz stb. A továbbiakban is köszönettel fogadjuk mindazok közremûködését, akik támogatásra méltónak ítélik tevékenységünket, adománynyal, illetve adójuk 1%-ának felajánlásával („Emberi Hang” Alapítvány, adószám: 18681495-1-13) segítik az intézményükben folyó munkát. Köszönettel: Paróczai Zoltánné intézményvezetõ

A Jogsegélyszolgálat

Honlapunk: www.erdilap.hu E-mail: [email protected]

A Fidesz Érdi Szervezete minden hét szerdáján 17 és 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart. Helyszín: Érd, Alsó u. 3. Polgárok Háza, földszint Fidesz-iroda, Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Tel.: 06 30 352-1275

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

Felkészülési mérkõzések

M

egkezdte a felkészülést az Érdi VSE labdarúgócsapata a tavaszi szezonra. A játékos keret egyenlõre még képlékeny, annyi viszont már bizonyos, hogy Ésik Zoltán Érdre igazolt, aki az elmúlt szezonban a Dunavarsány játékosa volt. Már három edzõmérkõzést le is játszott a csapat, melynek eredményei a következõk: Érdi VSE – Pusztaszabolcs 2: 1-es állásnál félbeszakadt. Érdi VSE: Kovács – Gál L, Ésik, Horváth S., Póth – Bankos, Flórián, Bukta, Gál K – Horváth L., Ángyási 11. perc: Bankos átadásával Flórián kilépett a védõk között, elhúzta a kapus mellett, és a hálóba helyezett. 1: 0 46. perc: Lepattanó labdát a vendégcsatár megszerezte.1: 1 67. perc: A vendégek hátvédje a tizenhatoson belül kézzel ért a labdába. 11-es! A büntetõt Flórián a jobb sarokba helyezte. 2: 1 A mérkõzésen történt egy-két durvább szabálytalanság, melynek követ-

keztében a vendégcsapat a 70. percben levonult a pályáról. Érthetetlen volt a viselkedésük, mert õk provokálták ki ezt a helyzetet. Érdi VSE – Törökbálint 3: 4 (0: 1) Érdi VSE: Szimandl – Kõrösi, Horváth L., Bukta, Póth – Bankos, Gál L., Limperger, Simon – Versits, Flórián 25. perc: a törökbálinti középpályás 30 méterrõl a jobb sarokba l?tt. 0: 1 56. perc: Középre játszott labdát a vendégek csatára a kapuba l?tte. 0: 2. 65. perc: Vendégtámadást követ?en a kapura lõtt labda Szimandl kapusról kipattant, és az érkezõ támadó a kapuba helyezett. 0: 3. 66. perc: Flórián átadását Szilvási a kapuba lõtte. 1: 3. 72. perc: Ezúttal Szilvási szolgálta ki csatártársát, aki a hálóba helyezett. 2: 3. 77. perc: A lesrõl kilépõ bálinti csatár a kapuba lõtt. 2: 4. 80. perc: A lesen álló Flórián zavartalanul lõhetett a bal sarokba. 3: 4.

Votin József:

Tököl – Érdi VSE 2: 1. Érdi VSE: Szimandl – Gál L., Horváth L., Ésik, Póth – Ángyási, Bukta, Horváth S., Flórián, Gál K - Peák. 48. perc: Flórián bal oldali szögletét Horváth S. a léc alá fejelte. 0: 1. 60. perc: A tököli csatár 18 méterrõl középrõl kilõtte a bal felsõ s a r k o t . 1: 1. 70. perc: A vendégek a jobb oldalon vezették a támadásukat, a beadott labdát a középen érkez? csatár a léc alá fejelte. 2: 1. A mérkõzésre gyönyörû környezetben a budafoki mûfüves pályán ker ü l t sor. Az érdi csapat ellenfele az NB IIIas Tököl volt. Az érdi gárda teljesen egyenrangú partnere volt a magasabb osztályban szereplõ csapatnak. Az edzõmérkõzésen az Érd szerzett vezetést Horváth Sándor fejes góljával, de a nagyobb rutin a tököliek malmára hajtotta a vizet, akiknek sikerült megfordítaniuk a meccset. Balogh Zoltán

Egy érdlakó feljegyzései

209. Napról napra nyûgösebb lettem. Eleinte azzal vigasztaltam magam, hogy ezt csak a télvégi kedvetlenség, a vitaminhiány és napsütés nélküli napok okozzák. Mindaddig, amíg egy kiadós náthába nem torkollt a dolog. Fejfájás, köhögés, tüsszögés – és ugyan lázam nincs, de napok óta délceg virgonc vitéz hozzám képest még az õszi légy is. Legalább van valós ürügyed az emberkerülésre – mondja a kedves jó barát, akire mindig számíthat az ember. Nem is tudom, oroszokról, vagy amerikás magyarokról szól a mondás, hogy ha egy (orosz/magyar?) a barátod, nincs szükséged ellenségre. Nem kerülök én senkit, alig bírok feltápászkodni az ágyból. Ennek is megvannak az elõnyei, mármint a helyhez kötöttségnek, de ezek az elõnyök néha hátrányossá válnak. Ugyanis többet nézed/hallod, akarva, akaratlan a tévé mûsorait. Nézem és újra felmerül a kérdés, mint 4 éve a választások éjszakáján: hol élünk? Ágál papos képmutatással egyik nap a miniszterelnök, tisztességet, megbecsülést, emberséget és miegyebet kérve a választásokig tartó kampány résztvevõitõl. Ma reggel

9

ÉRDI LAP

meg: a miniszterelnökre is támadó, utcára kergetett acsarkodó kóbor kutyák országáról tajtékzik, de annyira, hogy dadog a dühtõl. „Nem akarunk olyan országban élni”, mondja, ahol a mostani ellenzék kormányoz. Nem egészen értem. Ha nem a kommunista utódpárt gyõz, akkor a tagjai és vezetõi disszidálnak? Hova? Nem, erre nincs remény. Bukni a vezetõk továbbra is csak fölfelé buknak, mint a tájékozatlan szocpárttagok és kollaboránsok által visszaírt régi szép idõkben. A nép pedig? Marad. És továbbra is, vagy újra morgolódik, vagy reménykedik, evickél napról napra, mint eddig is. Bármelyik oldalt nézem, sõt, akár a kis vagy a nagy pártokat, vagy a most gombamód újra szaporodó új alakzatokat, van valami elkeserítõ a mûködésükben. Néha elgondolkodom, hogy mindenkire érvényes-e a kiábrándult egykori pártvezetõ definíciója: „a párttag = hasznos idióta.” De hát: hasznos. Csak hát, kinek, kiknek hasznos? Még inkább jogos a kérdés, sõt, kötelezõ feltenni ezt a pártokkal kapcsolatban. Ezért fogok a fenntartásaim ellenére a kisebbik rosszra szavazni. Mert ennél csak jobb lehet.

A rovat az ÖkoPorta támogatásával készült 2030 Érd, András u. 20. (A SPAR és a sorompó között). Telefon: 06/23 520-844 • E-mail: [email protected]

Hogyan lehet belõlem biogazda? I. (Dr. Roszík Péter ügyvezetõ, Kanyó Zsolt marketing munkatárs, Biokontroll Hungária KHT.) 2 Az állatoknak ökológiai gazdaságból kell származniuk, de ettõl egyes esetekben el lehet térni. 3 A takarmány 60%-át saját gazdaságban kell megtermelni. A takarmány fõként ökológiai eredetû kell legyen, de 30%-ban lehet átállási (saját átállási legfeljebb 60%), sõt 10-15 % szokványos takarmány is etethetõ. A fiatal emlõsök takarmányozását fajtól függõen elõírt idõtartamig természetes tejre, lehetõleg anyatejre kell alapozni. 4 Az állatgyógyászat a megelõzésre épít jó tartáskörülményekkel, fajtákkal, takarmányozással. A gyógyítás gyógynövényekre, homeopátiára, ásványi anyagokra épül, de az állatok szenvedését, leromlását - korlátozott alkalommal más gyógyszerekkel is meg lehet szüntetni. 5 Az állatok elhelyezésére vonatkozó elõírások biztosítják jó közérzetüket, ezek állatjóléti intézkedések. Fajonként szabályozott, pl. az istállóban és azon kívüli állatsûrûség, tiltott a ketreces, az állandó kötött tartás stb. Méhészet: Az átállás alatt a viaszt teljesen ki kell cserélni, a virágport, nektárt, stb. bio, vagy a természetben lévõ növényekrõl kell gyûjteni, etetésére bio méz, esetleg bio cukor használható, a méhek kezelését biológiai, fizikai eljárásokra, gyógynövényekre (illóolajokra), homeopátiára, ásványi anyagokra, szerves savakra kell építeni, és a kaptárok illetve a benne lévõ anyagok fõként természetes eredetûek lehetnek. Feldolgozás: A bio élelmiszer elõállítását a következõk jellemzik: 6 A mezõgazdasági alkotók ökológiai eredetûek 7 Tilos az ionizáló sugárzás alkalmazása 8 Az adalék- és segédanyagok akkor használhatók, ha nélkülözhetetlenek, és egy közismerten ártalmatlan anyagokat tartalmazó listáról választhatók. A feldolgozó üzemek részlegesen is átállhatnak, ha térben vagy idõben képesek elválasztani a biotermék feldolgozását, tárolását a szokványosétól. Mi a biotermék, ki a biogazda? A biotermékek iránti kereslet, az utóbbi években jelentõsen emelkedik és ez átállásra serkent sok vállalkozást. A biotermelés EU-beli és magyarországi alakulását a következõ ábrák mutatják: A biogazdálkodás alakulása az EU-ban … Hiba! Érvénytelen beágyazott objektum.

hektár gazdaság … és Magyarországon

120000 Új Kapu üzletház, Érd, Budai út 24. (az OTP-nél oldalt) Telefon:(23) 361-588 Nyitva tartás: H-P 8-17,30; SZO 8-13 óráig.

100000 80000 60000 40000 Melyek a biotermék elõállítás fõbb elõírásai?

ÓPERENCIA, AZ IGAZI KÖNYVÁRUHÁZ Tel.: 23/361-588

Magyarországon az ökológiai gazdálkodást a 2092/91 EGK Tanácsi rendelet, a Kormány 140/1999 (IX. 3.) rendelete a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti elõállításáról, forgalmazásáról és jelölésérõl, valamint a hozzá kapcsolódó miniszteri rendeletek szabályozzák. Fontos tudnivaló, hogy a „bio” rendeletek sem most, sem a jövõben nem hatálytalanítanak egyetlen általánosan érvényes rendelkezést sem, hanem azokra építve, azokat „túlteljesítõ” elõírásokat tartalmaznak. A jogszabályok pontosabb értelmezése érdekében az FVM által elismert ellenõrzõ szervezetek is kiadják, és folyamatosan frissítik elõírásrendszerüket, amelynek betartását kötelesek ellenõrizni. (Folytatjuk)

10

ÉRDI LAP Azt mondják az okosok...

– hogy néhány tucat felelõtlen liberális nem tudja, hogy a Korán és Mohamed próféta a muszlim lélek iránytûje. Népeket sért és világbotrányt produkál, amit tesznek. Ártatlan tömegeket tragédiákba sodornak. Jézusból is csináltak már bohócot, de amíg a kereszténység a megbocsátásra épül, addig az iszlám a bosszúra. Olvasgatni kéne a Koránt is, különösen a 2. szúrát. De õk a Bibliát sem olvassák. Elfogadni más kultúrákat, azokból is meríteni, netán békével elfogadni, kedves liberálisok. A Blikk és az ÉS kívül esik az alapmûveltségen. – hogy Érden, a K&H banknál rendszeresen összeomlik a rendszer. A pénzforgalom órákra leáll. Valamiket, vagy valakiket le kéne cserélni. Hardvert? Szoftvert? Szervert? A rendszergazdát, vagy a bankigazgatót? Régen, nyálazott tintaceruzával írogatták a számviteli napló tartozikkövetel rovatait. Fillérre pontosan stimmelt. Ha volt betétem, akkor felvehettem. Most, ha van, ha nem, nincs. De valami legyen, mert „tele vagyok pénzzel”, közben éhenhalok. – hogy sompolyognak körülöttünk a doktorok. Fõiskolai-üzemmérnöki végzettségem van és aktív koromban elismerték kutatói munkámat. De ezzel nem lehettem doktorandusz, csak egyetemi diplomával. Javasolták, lépjek bele abba az egypártba és jelentkezzem a marxista-leninistára. Köznyelven foxi-maxi. Levelezõn. Be sem kell járni. Aki iratkozott, a Jóisten sem mentette meg, hogy doktort kreáljanak belõle. Utólag már senki nem kérdezi, hogy mibõl is doktoráltál? Nem is illik. Nevem elõtt ma ott lenne a cím. Nem tettem, és jó, mert szembe köpném magam. Tudják kérem, hány ilyen áldoktor ül a parlamentben? Mert ki állít meg egy megkülönböztetõ jelzést használó, de részegen vezetett mentõ- tûzoltó- rendõrautót? – hogy könnyû azt a bort meginni, aminek szõlejét más telepítette, kapálta és permetezte. Ha itt annyi partizán és antifasiszta lett volna, ahányan annak vallották magukat, nem történik Auschwitz, meg Szálasi. Ha annyi lett volna az ’56-os forradalmár, ahányan vallják magukat, nem bukik el a szabadságharc. Most olvasom az óriásplakátokat az országutak szélén. Nem mindet, mert néha az útra is figyelnem kell. Pl. a Fidesz összesen 7 km autópályát adott át. Mi ez a baromság? Az öreg nyugdíjas nem Kádárt sírja vissza, hanem a fiatalságát. A szükséges 3 helyetti 9. alkalmazását, de fõleg, hogy még elbánt az ágyban a lányokkal. Hát, nincs az a Gyurcsány, aki visszaadja a felállást. Igaz, Orbán sem. Pedig, neki még van kemény tartása. Nem négy felesége, de négy gyereke. – hogy reklámhelyekért cserébe, buszmegállókat kaphatunk. Mi ez? Õsközösség, vagy alkudozó ócskapiac? A Volán és az Önkormányzat, az érdi ingázókból (is) él. Most õ pályáztat/zsarol? A fõvárosi BKV-ról Demszky meg levakartatja a nem tetszõket. Eddig úgy tudtam, hogy a várakozóhelyeket, a tömegközlekedést üzemeltetõ és hasznát húzó építi, karbantartja. Ez is benne van a jegy árában. – hogy Érd polgármestere már mint megyei jogú városvezetõ köszöntget. Valami darázs szállhatott a fejébe, mert jelenleg elsõ(?) emberként és jogászként tudnia kéne, hogy városunk jó esetben is, csak szeptembertõl büszkélkedhet e címmel. Addig lógunk, mint szõlõfürt a Tõkén. Szeretem a magabiztos embereket, de a túlzáso-

kat nem. Mibõl gondolja, hogy addig (az õ vezetése alatt) és egyáltalán azok leszünk? És õ is az lesz, ami most? Mert Varga frakcióvezetõ és koszorús költõnk Jánosi azt mondta? Addig még több választás áll elõttünk. – hogy ismét meglátogattattunk. A belügyminiszter asszony talicskányi ígéretet tolt ide. Most újabb nyugdíjemeléseket. Bõvítenem kell a padlást. Kolbászból lesz a kerítés és házi sonkákat termõ fákat telepítenek Érdre. Persze, csak olyan részletekben, hogy észre sem vesszük. Kis lépésekben. Az árak meg nagy lépésekben nõnek. Kivétel a gáz. A talicskáról jut eszembe, ki lehet próbálni. Ha húzzuk, egyenes a nyomvonala. Ha erõszakkal toljuk, olyan, mint az ökörpisi. Kacskaringós. – hogy az Újság egy táblázatot közölt, melyik választókerületben, melyik képviselõi körzetben mennyi útjavítás történt. Útalappal, vagy anélkül, murvásan, vagy mart aszfalttal. Rest voltam részletesen átlagolni, statisztikázni, de az feltûnõ, hogy a legtöbbet Tímár Istvánné (1920 fm), természetesen MSZP, míg a legkevesebbet Segesdi János (879 fm) természetesen FIDESZ képviselõ érte el, a szocliber városvezetésnél. Én értem, remélem Te is, kedves állampolgár. Ha akarsz egy alap nélküli, poros-murvás, csatornázatlan és árok nélküli utat, szavazz az MSZP-re! De vegyél néhány tucat homokzsákot is. Nem a víz ellen. Lehet, hogy újra lõnek!? – hogy a Stop Shop parkolója nem használható kocsitárolónak. Miért? Érd városunk használható multitárolónak? Nevetséges áron megkapják a parkosítható, zöld városrészeket, amit lebetonoznak. Áruházakat építenek, sokat és csak a saját hasznukra, amíg tart az adókedvezmény. Beparkolok vásárolni és ott hagyom a kocsim, õrzés és anyagi biztonság nélkül. Pl. nem indul be, ebben a hidegben. A rendõrkapitány szerint ez a parkoló szabad, de a szabályokat be kell tartani. Ha szabad, akkor mik a szabályok? Ha nem õrzik a kocsim, akkor ugyebár nincs õr. Ki tudja tehát, mióta állok egy éjjel-nappal folyamatosan akciós áruház elõtt? Ha meg tudja, milyen alapon jelent fel bárkit, miért nem õrzi-védi? Ki van, kiért? – hogy szolidáris gazdaságot! Orbán pártelnök gyökeresen megreformálná az államot. Burány szerint ez Csurka szintje. Miért? Igenis, szüntessük meg a korrupt államot. A magyar védje a magyar érdekeket. Többszörös védõvámokkal, a vadak törvényes visszaszorításával. A pályáztatások radikális megváltoztatásával. Ne csak az legyen a szempont, nominálisan ki olcsóbb, hanem, hogy ki magyar. Ez nem nacionalizmus, ha meg az, na és? Ma már a saját hazánkban szégyen és hátrányos magyarnak lenni. Nincs adó kedvezmény a külföldinek. Egyenlõ feltételeket és ha azok, akkor a magyar nyerjen. A 60 éves hátrányunkat, csak így lehet ledolgozni .A franciáknál csak nemzeti terméket kapni. Igaz külhoni is van, de az olyan drága a védõvámok miatt, hogy nem veszi senki. – hogy a Baráth Etele fia és Tsa. cég busás állami megrendeléseket kapott. Most kiderült, hogy Rácz eü miniszter fiának cége is zsíros, központi megrendelésekbõl él. Persze semmi összefüggés, pályázatokon nyerték, ahol mint tudjuk, gyõzzön a jobbik. Baj van még az Orbánbányákkal és Tokajjal? Mi újság a Nomentana és a Fittelina körül? Sötét csend. (Kuss). Kuchen Zoltán

MEGHÍVÓ Szeretettel várjuk Önt és kedves családját, ismerõseit „A kommunizmus áldozatainak emléknapja” alkalmából idén 5. alkalommal átadásra kerülõ

„parma fidei – a hit pajzsa” díjkiosztó ünnepségre. A 2006. esztendõ kitüntetettje: Punk M. Gemma OCist nõvér az érdi Regina Mundi ciszterci nõvérek apátnõje A kitüntetést átadja Mádl Dalma asszony 2006. február 25-én, szombaton de. 11 órakor Helyszín: Szent Margit Gimnázium díszterme Bp., XI. ker. Villányi út 5-7. (a Móricz Zsigmond körtérnél) Laudációt mond: Prof. Dr. Bolberitz Pál Közremûködik: Bökönyi Laura színmûvésznõ

IV. évfolyam 4. szám • 2006. február 23.

Ami a huszonhét év elõtt történt – 25. Folytatjuk az elbeszélést, melybõl megtudhatjuk mi történt Soproni úrral a messzi távolban a hosszú kényszermunka során. „…szeptember negyedikén érkeztünk meg Dugyinkába a Jenyiszej folyó torkolatába. A hatalmas folyamot már ekkor vastag jégpáncél borította, így csak jégtörõk segítségével tudtunk kikötni, majd raktárépületekben szállásoltak el bennünket. Bár még csak õsz elején voltunk, de az idõjárás számunkra szokatlanul hideg volt, sejtettük, hogy ez még csak a kezdet, sajnos igazunk lett. Kisvasúton szállítottak minket tovább északra a még csak épülõ Norilszk városába. Mivel a szerelvényre csak mintegy százötvenen fértünk el, ezért sokáig tartott amíg a teljes hajó rakományát elszállították a kikötõbõl. A városban harminc fogolytábor mûködött, egyenként három - négyezer fõvel. A számokból kiderül, ha azt mondjuk, hogy ezt települést a rabok építették föl nem túlzunk. Én a kettes táborba kerültem. Volt egy szokás a lágerekben; amikor új szállítmány érkezett a régi „lakók” a kerítés mellõl figyelték az érkezõket és mindenki az anyanyelvén kiáltozott ismerõst vagy csak azonos nemzetbelit keresve. ”… Van magyar köztetek? …”- hallottam meg a hirtelen én is a bevonuláskor, az akkor már nyolc éve ott raboskodó Lengyel József hangját. Késõbb jó barátságba kerültem az elõtte ismeretlen magyar fiúval. Õ tanított meg az orosz nyelvre és sokat segített, mint rutinos táborlakó. A megérkezés után két hónapig földmunkára vezényeltek. A„ …Fundamenteket…” kellett ásnunk ami nem volt egyszerû az örök fagy hazájában. A hõmérõ higanyszála gyakran süllyedt mínusz negyven fok alá és nem beszélve a metszõ szélrõl. Az oroszoknak volt egy táblázatuk amibõl a szélerõséget átszámolták hõfokokra, mert nem volt mindegy, hogy szélcsend volt vagy viharos szél, ami bizony gyakori arra felé. Ha a hõmérséklet mínusz negyven fok alá süllyedt vagy kicsit melegebb volt de viharos szél volt nem szabadott dolgoztatni minket. De ezt a szabályt az õrök nem mindig tartották meg. A zord körülmények között nehéz volt az alapok ásása. Este hatalmas mennyiségû kokszot izzítottak fel, amiket nagy vas kosarakba raktak és kivitték a munkaterületre. Az izzó szén az éjszaka folyamán felmelegítette egy kicsit a talajt és így lehettet csákányozni egy ideig másnap. Az idõjárásra jó példa, hogy akkorra hó esett amit nem lehettet eltakarítani, így egy csatornát vájt a hómaró az úton. A gépet egy tûzoltóautó követte ami a kialakult csatorna falára vizet fecskendezett, ez azonnal ráfagyott. Az így kialakult jégcsatornában közlekedtünk egész télen. Még világítást is szereltünk rá, mivel a hossza majdnem egy kilométer hosszú volt. Ez annyira tartós lett, hogy olvadáskor szét kellett robbantani. Aki nem dolgozott rendesen azt az õrök kiemelték és egy két méteres kör közepére állították ez volt „strafnoj krug”, magyarul büntetõ kör. Itt semmit nem kellett csinálni „csak” középen állni. Mert ha valaki kilépett azt azonnal lelõtték. Ez azonban nem volt egyszerû mínusz harminc- harmincötfokos hidegben. Az ide bekerült dolgozó gyorsan munkára jelentkezett. Szerencsére nem sokáig kellett itt dolgoznom, mivel átkerültem villanyszerelõnek a szomszédos ércbányába, ahol a fúrógépeket kellett karbantartanom. Valamivel jobb sorom volt itt, mivel nem a szabadtéren kellett dolgoznom és a bányában sok civil is volt, akik miatt valamint a robbantások miatt nem lehetett nyolc óránál tovább dolgoznunk. Mivel mûszakváltások elõtt végezték a robbantok a feladatukat

és ekkor senki nem lehetett lent. A bánya közvetlenül a láger mellett volt, így csak egy portán kellett átmentünk és már a munkahelyen voltunk. A számunkat kellett megmondanunk és már engedtek is. Egész évben dolgoztunk, kivéve két napot, május elsején és november hetedikén kaptunk pihenõt. A bányából építkezésre kerültem, a itt építették ugyanis a világon a második legnagyobb ércdúsító üzemet. Egyszer olyan hóvihar volt, hogy az õrök nem találtak vissza velünk a lágerbe a munkaterületrõl. A sötétbe lövöldöztek és amikor a kerítésnél posztoló társaik meghallották, õk is így tettek és a hangok alapján tudtunk tájékozódni. Négy – öt órát bolyongtunk a szakadó hóban és viharos szélben. Sajnos ez idõ alatt a annyira lehûlt az arcom, hogy kaptam egy komoly arcüreg gyulladást, amivel kórházba kerültem. Itt természetesen nem a civil egészségügyi intézményre kell gondolnunk, egyszerûen átvittek minket egy másik barakkba, ahol egy rabtársunk aki ha szerencsénk volt orvos volt gyógyított minket. Ez az én esetemben annyit jelentett, hogy melegítette az arcomat villanykörtével és Sztreptomicin nevû gyógyszert adott, ez volt ugyanis az egyetlen gyulladáscsökkentõ gyógyszer a Gulágon. Az ércdúsító építése után egy másik nagy gyár megszületésében vettem részt ugyanis Medtroj rézfeldolgozó kialakításán dolgoztunk, amikor már majdnem elkészültünk amikor a nagy Sztálin születésnapja közeledett. Erre a jeles alkalomra két méter nagy betûket készítettek az ácsok amivel a üzem tetejére kiírtuk: „ Ez a mi ajándékunk Sztálin elvtársnak „. Mi villanyszerelõk a betûket kiraktuk égõvel és szürkületkor ezt mindig meggyújtották az üzemcsarnok tetején. Egy éjszaka ébresztettek, hogy jöjjek azonnal, mert baj van. A viharos szél felborogatta a betûket és összetört mindent. Egész éjjel dolgoztunk a tetõn a károk helyreállításán. Innen egy hatalmas téglagyárba kerültem, mint villanyszerelõ. Itt már több mint száz ember dolgozott a kezem alatt. Ezen a munkahelyen ért minket a leghidegebb, mínusz ötvenhárom fokot mutatott a hõmérõ. 1953 tavaszán váratatlan dolog történt , meghalt Sztálin. Én éppen a Fõparancsnokságon voltam és láttam, a nagy sürgés forgást. A kartonokat rendezgették, amikor rákérdeztem az okára elmondták, hogy a külföldi rabok mennek haza. A lágerben a társaim nem akarták elhinni az örömhírt. Már elkülönítettek minket amikor ismét váratlan dolog történt. Egy kisebb szóváltás után egy õr lelõtt egy rabtársunkat. A fiatalember épp mögöttem állt, a golyó súrolta a sapkámat, ha egy kicsit hátrébb állok pont eltalált volna. Az eset után lázadás tört ki a táborban, amit elsõsorban az orosz köztörvényesek szítottak. Mi nagyon jók voltunk nekik túsznak, hiszen ha velünk történik valami az komoly bonyodalmat okozott volna. Tudták ezt az õrök is, ezért géppuska zárótûz mellett menekítettek ki a lágerbõl. A hazaindulással meg kellett várni a nyarat, hogy a Jenyiszejen engedjen a jég és hajózható legyen a hatalmas folyam. Egy magyar gyártmányú hajón amelyet Lenin édesanyjáról neveztek el vittek minket nyolc napig Krasznojarszkig. Innen két hetes vonat út következett Lembergig, ahol négy hónapot várakoztunk, mert „ Rákosi elvtárs nem akarta fogadni a fasiszta csõcseléket”, de végül is sikerült elindulnunk. Munkácson át érkeztünk el Nyíregyházára ahol megkaptuk papírjainkat és 1953 december másodikán sikerült hazatérnem Érdre, közel kilenc év viszontagsága után…” Akit részletesebben érdekelnek az események a Csuka Zoltán Könyvtárban elolvashatja Soproni úr visszaemlékezéseit. Soproni Rezsõ szavait lejegyezte Stencinger Norbert