A 2013. 38. heti lehetőség-feltáró videokonferencia (2013. 09. 22.) témái: A Gondoskodó Magyarország alapjai Államszövetségi forma (Föderáció – konföderáció) A/ Fogalmak B/ A Gondoskodó Magyarország programban C/ Az Alaptörvényben Pénz A/ A Gondoskodó Magyarország programban B/ Az Alaptörvényben Közteherviselés A/ A Gondoskodó Magyarország programban B/ Az Alaptörvényben Védelem A/ A Gondoskodó Magyarország programban B/ Az Alaptörvényben
A Gondoskodó Magyarország alapjai A Gondoskodó Magyarország programban (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf)
1. A Gondoskodó Magyarország program összefoglalása a Teremtő Szabadság Alkotmánya szerint (47-48. oldal) (Az Alkotmány értelmezése a X. címben szerepel.*) 1. Magyarország örökké szabad (Hungaria semper libera) Függetlenségi jogaink visszavétele a Gondoskodó Magyarország alapja. Csak saját érdekeink érvényesítésére lépünk egyenlő félként bármely más országgal kapcsolatba. 2. A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagjának egy és ugyanazon szabadsága van (Una et eadem libertas) Nincs kiválasztottság és kirekesztettség. Az elöljárók és képviselők felelősséggel tartoznak az őket megválasztókkal szemben, akik – bizalomvesztés esetén – visszahívhatják őket. 3. Minden, ami a magyar földön, föld alatt és föld felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen tulajdona, ami fölött birtokjogot csak a Szent Korona tagok gyakorolhatnak. (Sacra Corona radix omnium possessionum) A magyar termőföld, a föld méhének kincsei és a légtér nem tulajdonolható. A hatalomgyakorlásra és a Szent Korona tulajdonának birtoklására csak az államalapítók és államalkotók jogosultak. Idegenek vendégként élnek a Gondoskodó Magyarországon. 4. Az életnek a Szent Korona Értékrend szerint kell folynia. (Sub spaecie Sacrae Coronae). Minden magyar értéknek a magyar érdeket kell szolgálnia (Sacra Corona radix omnium bonorum). A társadalmi együttélés szabályozásának alapja a Teremtő iránymutatása (Sacra Corona radix omnium iurorum). A pénz csereeszköz, nem önértéknövelő áru. Idegen termék csak hiánypótlásra vagy kínálatbővítésre jöhet be a Gondoskodó Magyarországra, forgalmazása a magyar kereskedelmi rendszeren keresztül történik. 5. A Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni mindannak, aki a Szent Korona Értékrendet sérti vagy veszélyezteti, Mindenkinek állampolgári kötelessége a hon védelme. A más országban vagy nemzettel szemben politikai vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése vagy megtartása (terrorizmus) érdekében kifejtett cselekményekben a Gondoskodó Magyarország nem vesz részt. *(32. oldal) 2. A jogrendszer Mivel a jelenlegi jogrendszer a háttérhatalmi diktatúra kiszolgálója, a Gondoskodó Magyarország a teljes jogrendszer újraírását tűzi ki célul a keresztény értékrend és a természetes érdeksorrendiség alapján. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő elemekből áll:
2.1 Az Alkotmány öröktől örökké él. Jogfolytonosságának visszaállításáról Alkotmányozó Nemzetgyűlésnek kell döntenie. A Szabadság Alkotmánya: a./ Magyarország örök szabadsága (Hungaria semper libera) c./ A kötelezettségek és a jogok egységében Szent Korona minden tagját egy és ugyanazon szabadság illeti meg (Una et eadem libertas) b./ Minden javak, jogok és birtoklás forrása a Szent Korona (Sacra Corona radix omnium bonitum, omnium iurium et omnium possessionum) e./ Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja (Sub specie Sacrae Coronae). d./ A Szent Korona tagjainak joga és kötelessége élni az ellentmondás és ellenállás jogával, ha megsérül a Szent Korona értékrend érvényesülése (Ius resistendi et contradiscendi). 2.2 Az Alaptörvény az Alkotmányon alapulva, a jelen történelmi korszakra vonatkozó irányelvekkel megadja a keretet a cionista diktatúrától megszabadult ország és a Szent Korona minden tagja számára ahhoz, hogy a krisztusi béke és szeretet alapján, a szerves egységként működő társadalomban élésre. (33. oldal) 2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. (33-38. oldal)
Államszövetségi forma (Föderáció – konföderáció) A/ Fogalmak Föderáció A föderáció vagy federáció a latin foedus (genitivusa foederis) szóból ered, egyezményt, megállapodást, társulást jelent, aminek keretében községek, községcsoportok, illetve államok kölcsönösen és az egyenlőség alapján elkötelezik magukat egymásnak egy vagy több meghatározott cél érdekében, s annak végrehajtása kizárólagosan a szövetség képviselőire hárul. Egy állam berendezkedésében ez azt jelenti, hogy a részei egyenlőek és bizonyos fokig önállóak egymástól, (pl.: saját törvényhozással rendelkeznek) azonban ezek fölött áll egy központi (szövetségi) kormány is, mely az egészet összefogja és szabályozza. A föderációk általában magukban hordozzák azon paradoxont, hogy míg egyrészről egy államszövetség részei, úgy másfelől önmagukban is államok (vagy magukban hordozzák az államiság aspektusait) Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6der%C3%A1ci%C3%B3) Konföderáció A konföderáció szuverén államok vagy közösségek olyan csoportja, melyet egy szerződés hoz létre, de később gyakran közös alkotmányt fogad el. Általában valamilyen kritikus kérdés megoldására jön létre, mint honvédelem, külügy, külkereskedelem, közös fizetőeszköz, ami közös kormányzást kíván minden tag számára. Mai politikai értelemben csak független államok egy állandó, másokkal szembeni közös fellépésre szolgáló szövetsége. Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Konf%C3%B6der%C3%A1ci%C3%B3) Protekcionizmus A protekcionizmus a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika. Eszközei a védővámok, az importkvóták, adókedvezmények, az állami intervenció az árupiacokon, a különféle, importot gátló kormányzati intézkedések, a belgazdaság termelőit védő dömpingellenes rendelkezések, a valutaárfolyamok. Éles ellentéte a szabadkereskedelemnek, ahol minden korlátot leépítenek, ami a nemzetközi kereskedelmet gátolhatja. Wikipédia (http://hu.wikipedia.org/wiki/Protekcionizmus) A válság hatásának kormánypolitikákban.
protekcionista következményei
a magyar
és
a nemzetközi
USA: Fed „mennyiségi lazításának” elhalasztása. Magyarország: közüzemek államosításának terve. A protekcionizmus a konföderáció felé vezet. Ellentmondás a kormányok protekcionista intézkedései és a föderatív gondolkodási mód között.
B/ A Gondoskodó Magyarország programban (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf) X. Jogpolitika (31. oldal) 2.
A jogrendszer
2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő jogszabályokból épül fel: j./ „A külkapcsolatokról” szóló főtörvény Magyarországnak a többi országgal fennálló általános, politikai és gazdasági kapcsolatait határozza meg. Célja: nemzetközi kapcsolatok létesítése és fenntartása az egyenelvűség alapján. Résztörvényként a kapcsolatokat meghatározó nemzetközi szerződések megkötését a külügyminiszter javasolja a Kormánynak.
C/ Az Alaptörvényben (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) 31. § Nemzetközi szerződés (1)
A döntési helyzetet a társadalmi együttélés olyan feltételének változása jelenti, amely nemzetközi együttműködés létrejötte, meglévő módosítása vagy hatályon kívül helyezése formájában teljesíthető.
(2)
Magyarország csak olyan nemzetközi szerződést köt, amely jogszabállyal szabályozott tárgykörre vonatkozik, és Magyarország a./ külügyi- és védelmi, b./ jogalkotási, c./ jogalkalmazási, végrehajtási, igazságszolgáltatási d./ közigazgatási, e./ pénzügyi, f./ gazdasági, g./ kereskedelmi, h./ vám- és adóügyi, i./ nemzetközi szerződés kötésére vonatkozó és j./ területi függetlenségét sem részben sem egészben nem sérti.
(3)
A döntéselőkészítést „A külkapcsolatokról” szóló főtörvény szabályozza.
(4)
A nemzetközi szerződés elfogadásáról vagy megerősítéséről a döntést a./ olyan nemzetközi szerződés megerősítése és megszüntetése esetében, amely Magyarország külkapcsolatai, alkotmányos rendje szempontjából alapvető fontosságú, így különösen - a hadiállapot és a békekötés kérdését, a honvédség és a határőrség alkalmazását, az államhatárt, az állam területét érinti, - katonai vagy politikai szervezethez való csatlakozásra irányul, a Nemzetgyűlés minősített többsége, b./ egyéb esetekben a Nemzetgyűlés egyszerű többséggel hozza.
(5)
A hatályba léptetést Magyarország elnöke végzi.
Pénz A/ A Gondoskodó Magyarország programban (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf) X. Jogpolitika (31. oldal) 2.
A jogrendszer
2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő jogszabályokból épül fel: g./ „A gazdaságról” szóló főtörvény Az anyagi esélyegyenlőség érvényesülésének biztosításával, valamint a nemzeti vagyon anyagi részének felhasználásával összefüggő jogi eszközöket tartalmazza. Célja: A nemzeti vagyon anyagi részével, vagyis a termelő- és szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos gazdaságszervezési- és pénzügyi szabályozás. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: anyagi jellegű igények és lehetőségek összhangja; egészségkárosító veszélyeztető tevékenység, termék, szolgáltatás; idegenforgalom; ipar; kereskedelem; mezőgazdaság és élelmiszeripar; nemzeti önellátó rendszer; szabad gazdasági versenyben működő vállalkozások joga és a gazdasági verseny szabadsága; szállítás; szolgáltatás; tulajdon- és birtoklás joga. l./ „Az államháztartásról” szóló főtörvény A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg. Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása. Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák.
B/ Az Alaptörvényben (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) A pénzrendszer 129. § (1)
Magyarország pénzneme a Korona.
(2)
A pénz az értékcsere eszköze.
(3)
A forgalomban lévő pénzmennyiség minden évben azonos a nemzeti vagyon növekedésének mértékével. 3. alszakasz A Magyar Nemzeti Bank 130. §
(1)
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország jegy- és hitelbankja.
(2)
Jegybanki minőségében gondoskodik a nemzeti vagyon növekedése és a forgalomban lévő pénzmennyiség egyensúlyáról.
(3)
Hitelbanki minősítésében a nemzeti vagyon növekedésének a Nemzetgyűlés által meghatározott „Államháztartásról” szóló főtörvény rendelkezése szerinti célokra kamat nélküli hitelt nyújt, a./ az összehangolt gazdasági rendszer működéséhez és b./ a Szent Korona tagjainak, az Alaptörvényben meghatározott esetekben.
(4)
A hitelnyújtás feltételeit az „Államhatalom gyakorlásáról” szóló 1. főtörvény szabályozza.
Közteherviselés A/ A Gondoskodó Magyarország programban (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf) X. Jogpolitika 2.
A jogrendszer Mivel a jelenlegi jogrendszer a háttérhatalmi diktatúra kiszolgálója, a Gondoskodó Magyarország a teljes jogrendszer újraírását tűzi ki célul a keresztény értékrend és a természetes érdeksorrendiség alapján. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő elemekből áll:
2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő jogszabályokból épül fel: l./ „Az államháztartásról” szóló főtörvény A nemzeti vagyon növekedését és annak felhasználását határozza meg. Célja: az igények és lehetőségek összhangjának biztosításához szükséges pénzügyi eszközök szabályozása. Résztörvényei különösen a pénzgazdálkodás, a fejlesztés, a közös kiadás és az életfeltétel biztosítás tárgyköreit szabályozzák. 3. A Gondoskodó Magyarország államháztartása 3.1 Az államháztartás feladata és fedezete Az államháztartás a családi háztartás mintájára épül fel. A család feladatai (családi egység, magzat, gyermek, anya és szülő védelme) ellátásához szükséges feltételek megteremtése a családi háztartás célja. Az állam feladata: minden család feladatai ellátásához szükséges feltételek biztosítása, az igények és a lehetőségek összehangolásával. Az államháztartás személyi fedezetét a Szent Korona tagok kötelezettségeinek teljesítése adja. Ennek feltétele a jogok gyakorlása. Az államháztartás tárgyi feltételeit a Szent Korona természetes értékei jelentik: - a szellemi adottságunk, - a termőföld és - a földalatti értékeink. 3.2 Az államháztartás részei: a./ Az állandó életfeltételek biztosítása - családfenntartás - élelmezés, - egyéb ellátás, - lakásfenntartás b./ Közkiadás (megközelítőleg azonos a jelenlegi költségvetéssel) - településműködtetés, - nevelés, oktatás, - egészségügyi ellátás, - nyugdíj, - közlekedés, - energiaellátás, - védelem, - kultúra, művészet, - közigazgatás, - tartalék.
c./ Fejlesztés - kutatás, - az általános feltételek fejlesztése. összes fő
49 826 708
20 179 817
29 646 891
9 989 814
4 987 751 /fő
41% 20 428 950
12 257 370
8 171 580
4 301 071
4 749 735 /család
Vagyonnövekedés megosztása %
ebből nem anyagi
életfeltétel biztosításnál: család
millió ft Nemzeti vagyonnövekedés/év Életfeltétel biztosítás
Nemzeti vagyonnövekedés megosztása
Összes
ebből anyagi
Ft.
családfenntartás
20%
4 085 790
2 451 474
1 634 316
949 947 /család
élelmezés
30%
6 128 685
3 677 211
2 451 474
1 424 920 /család
egyéb ellátás
30%
6 128 685
3 677 211
2 451 474
1 424 920 /család
lakásfenntartás
20%
4 085 790
2 451 474
1 634 316
949 948 /család
34% 16 941 080
Közkiadás
1 694 108
15 246 972
állam működtetés
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
nevelés, oktatás
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatás
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
nyugdíj közlekedés (személyszállítás) energiaellátás, közellátó szolgáltatás
18%
3 049 394
304 939
2 744 455
305 250 /fő
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
védelem
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
kultúra, művészet
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
települési működtetés (közigazgatás)
10%
1 694 108
169 410
1 524 698
169 583 /fő
2%
338 822
73
338 749
33 921 /fő
25% 12 456 678
6 228 339
6 228 339
20%
2 491 335
1 245 667
1 245 668
249 387 /fő
20%
2 491 335
1 245 667
1 245 668
249 387 /fő
idegenforgalom
10%
1 245 667
622 833
622 834
124 693 /fő
fejlesztés település közvetlen érdekében
40%
4 982 671
2 491 335
2 491 336
498 775 /fő
fejlesztés település közvetett érdekében
10%
1 245 670
622 835
622 835
124 695 /fő
tartalék Fejlesztés, kiegészítés közlekedés (árúszállítás) kereskedelem
9 989 814
9 989 814
1 695 835 /fő
1 246 937 /fő
* Család ** Összes személyi elismerésre jogosult 3.3 Az államháztartás alkotmányos alapelvei a./ Magyarország államháztartásának a célja, hogy a nemzeti vagyon növekedésének mértéke szerint biztosítsa az alapvető emberi jogokat minden állampolgára számára. Ez nem lehet kevesebb, mint a minimális életföltételek kielégítése. b./ Az államháztartás bevételei nem lehetnek kevesebbek a kiadásoknál, az import értéke pedig nem lehet magasabb az exporténál. c./ Minden állampolgár kötelességei teljesítéséhez az államnak biztosítania kell a föltételeket. Az állampolgárokat kötelezettségük teljesítésének arányában illetik meg – az alapvető életföltételeken túli – jogok. d./ Minden állampolgár a nemzeti vagyon növekedésének általa megtermelt része szerint vesz részt a közteherviselésben.
B/ Az Alaptörvényben (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) II. szakasz Az államháztartás 1. alszakasz Általános rendelkezések 127. § A nemzeti vagyon növekedése (1)
A nemzeti vagyon növekedését az eredményeként keletkező érték eredményezi.
állampolgárok
kötelezettségteljesítése
(2)
A nemzeti vagyon növekedésének mértékét az előző évhez viszonyított – helyzetfelmérésen alapuló, valósan tervezhető - arány határozza meg. 128. § A nemzeti vagyon növekedésének felhasználása
(1)
A nemzeti vagyon növekedését a./ a növekedés előkészítésére (fejlesztés), b./ közkiadásra és c./ az életfeltételek közvetlen biztosítására kell használni.
(2)
A nemzeti vagyon felhasználásának kívánatos arányszámai: a./ a növekedés előkészítése = 20 %, b./ közkiadás = 30 %, c./ az életfeltételek közvetlen biztosítása = 50 %.
(3)
Magyarország függetlenné válása utáni első évben a./ a fejlesztési arányszám magas (a nemzeti vagyon növekedésének 34 %-a), tekintettel arra, hogy a szocialista-kommunista és a liberális-kapitalista rendszerek nem fordítottak figyelmet a jövő megalapozására, b./ a közkiadások - közte meghatározó jelleggel a gondoskodási (szociális), az egészségügyi és a nyugdíjellátás – jelentősen emelkednek, de az előző pontban leírt ok miatt nem éri el a kívánatos szintet, c./ az életfeltétel közvetlen biztosítása szintén jelentősen javul, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy az állampolgárokhoz jutott személyi elismerés meghatározó életszínvonal-emelkedést biztosít. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy a személyi elismerésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkel, amelyet a termék (szolgáltatás) képvisel a Világmindenség fejlődésében.
(4)
Magyarország közös költségeinek (közkiadás) fedezetét (az alapvető emberi - egyéni és közösségi - jogok feltételeinek biztosítására) a nemzeti vagyon növekedésének a Nemzetgyűlés évente jóváhagyott aránya jelenti.
(5)
Az Alaptörvény hatályba lépését követő évben a nemzeti vagyon növekedés felhasználása a következő: Vagyonnövekedés megosztása %
összes fő Összes
ebből anyagi
ebből nem anyagi
millió ft Nemzeti vagyonnövekedés/év
életfeltétel biztosításnál: család
Nemzeti vagyonnövekedés megoszlása Ft.
49 693 990
20 374 536
16 895 957
9 938 798
49 693 990
/fő
Életfeltétel biztosítás
41% 20 374 535
12 224 721
8 149 814
3 819 093
5 334 914 /család
Közkiadás
34% 16 895 956
10 137 574
6 758 382
9 938 798
1 699 999
/fő
Fejlesztés, kiegészítés
25% 12 423 497
7 454 098
4 969 399
9 938 798
1 249 999
/fő
Védelem A/ A Gondoskodó Magyarország programban (http://nemzetiegyseg.com/GM1.pdf) VII. Területi társadalmi csoportok (15. oldal) A Gondoskodó Magyarország a területi elven szervezett önkormányzatokon keresztül valósítja meg az önellátást. A területi szervezettségnek három szintje van: megye járás település. 3.
Közvédelem, közbiztonság A Gondoskodó Magyarország koordinálja a területenként és településenként szervezett bűnmegelőző csendőrség és a bűnüldöző rendőrség munkáját és biztosítja azok működési feltételeit. Magyarország területi, politikai sérthetetlenségét a honvédség biztosítja. (17. oldal) XIII. Védelmi politika (44. oldal) A Gondoskodó Magyarország a Szent Korona minden tagja, továbbá az életvitel szerűen Magyarországon élő más személyek számára alapvető állampolgári jogon biztosítja az élet-, személyiség- és vagyonbiztonságot ezért a védelmi kutatások kiemelt fontosságúak a Gondoskodó Magyarország biztonsága szempontjából.
A Gondoskodó Magyarország védelmi feladatai kétrétűek: - belbiztonság és - külbiztonság. 1.
A biztonság megőrzésének, az azzal ellentétes (bűn)cselekmények üldözésével, felderítésével kapcsolatos szervezet az Ügyészség.
2.
A biztonságot veszélyeztető cselekmények megítélését, és a hátrányos helyzettel összefüggő-, illetve büntetőintézkedéseket a Bíróság hozza.
3.
A Gondoskodó Magyarország belbiztonsága Megszabadítjuk a magyar társadalmat mindazoktól a - magyar és nem magyar személyektől, akik az emberi életet, a Szent Korona tagok személyhez fűződő jogait, valamint a Szent Korona tagok és szervezetek tulajdonát, és/vagy a közbiztonságot veszélyeztetik. Ezért jogszabály változtatással a jogokat arányossá kell tenni a kötelezettségek viselésével. Olyan eljárási szabályokat és büntetőszankciókat kell alkalmazni, amelyek elrettentenek a bűncselekmények elkövetésétől. Azokat a személyeket viszont, akik bűncselekmény folyamatos elkövetésével biztosítják megélhetésüket - ezzel együtt veszélyeztetve a közbiztonságot is - és szervezett csoportokban (maffiákban) “dolgoznak”, minden eszközt felhasználva el kell távolítani a magyar társadalomból (a háttérhatalmi diktatúra által kitermelt „fehérgalléros” bűnözőkkel együtt), mint első számú közellenséget.
A belbiztonság szervezetei: - a csendőrség a bűnmegelőzés, - a rendőrség a bűnüldözés feladatait látja el. 4.
Honvédelem A Gondoskodó Magyarország alapelve az, hogy a honvédelem a magyar nemzetet, valamint annak értékeit és érdekeit megóvó szervezet, így a magyar nemzet önazonosságának elsődleges védelmezője. Az, hogy sem magyar, sem nem magyar állampolgár ne veszélyeztesse hazánkat, csak egységes szervezetben biztosítható hatékonyan, tehát a gazdasági védelmet ellátó Vámés Pénzügyőrség határellenőrzési feladatát a honvédségnek kell végeznie. (A Vám- és Pénzügyőrség gazdasági bűncselekmények felderítésével kapcsolatos feladatait a rendőrség veszi át.) A haza védelme nemcsak a szolgálatukat töltő katonák, hanem minden magyar ember kötelessége. Ennek megfelelően a honvédséget úgy kell átalakítani, hogy a tényleges állományban lévő katonák mellett a teljes magyar felnőtt lakosság legyen felkészült arra, hogy idegen támadás esetén aktívan részt vehessen a haza megvédésében. Ezért a honvédséghez kell tartoznia a Nemzetőrségnek, ami a civil embereket szervezi és képzi ki a honvédelemre. A Mozgalom célja annak elérése, hogy a nemzet minden tagjában tudatosodjon a haza védelmének magasztos kötelessége, és a honvédség minden tisztje, katonája ennek megfelelően éljen és működjön közre a reá eső feladatok végrehajtásában. Elsősorban a tisztikar tagjainál kell elérni, hogy ne csak a stratégiai-, taktikai- és fegyverismereti, valamint az ismeretek továbbadásával kapcsolatos képességük legyen kiváló, hanem higgyenek is a feladatuk fontosságában. Vagyis a tisztnek a honvédelem bölcsének, nemcsak a tudósának kell lennie. Az emberi tényezők mellett nagy fontosságú, hogy olyan eszközök segítsék a honvédség munkáját, amelyek meggyőző és bizalmat keltő erejüknél fogva alkalmasak a haza hatékony védelmére. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi katonai szervezetek - minket érintően a NATO - a háttérhatalmi diktatúra eszközévé züllöttek, ennek következtében nem tudják (és nem is akarják) biztosítani egyetlen ország biztonságát sem, alapvető feladata a magyar államnak, hogy olyan önálló védelmi rendszert hozzon létre, amely mindenki ellen teljes védelmet biztosít hazánknak. A védelmi hivatást teljesítők (mint a Szent Korona testének személyi része) az Országgyűlés felsőházába delegált képviselőin keresztül vesz részt a Gondoskodó Magyarország irányításában.
X. Jogpolitika (31. oldal) 2.
A jogrendszer
2.3 A kodifikált jogrendszer az Alkotmány alapelveinek részletezése és konkretizálása. A Gondoskodó Magyarország jogrendszere a következő jogszabályokból épül fel: k./ „A nemzetvédelemről” szóló főtörvény Magyarország belső rendjének, valamint politikai, társadalmi, gazdasági, területi és hadászati függetlenségének megvédéséhez szükséges eszközöket és szervezeteket határozza meg. Célja: a Szent Korona értékrend védelme, a Szabadság Alkotmányának 5. §-a szerint. Résztörvényei különösen a következő tárgyköröket szabályozzák: élet, testi épség, vagyonbiztonság megteremtésének feltételei; bűnüldözés és bűn megelőzés; a Hon védelme; nemzetbiztonsági szolgálatok; rendkívüli helyzetek.
B/ Az Alaptörvényben (http://nemzetiegyseg.com/Ujparadigma.pdf) II. szakasz A hatalomgyakorlás 4. § Magyarország az államhatalmat gyakorló szervezeteken keresztül védi az ország és a Szent Korona tagjainak szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint az általa elfogadott nemzetközi szerződésekben rögzített határait. III. szakasz Magyarország szerves egységben él a világ államaival és nemzeteivel 5. § (1)
Magyarország elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét, és tartózkodik a más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől.
(2)
Magyarország nem vállal tagságot olyan államszövetségben, amelynek célja egy vagy több államban a politikai és/vagy gazdasági hatalom erőszakkal történő megszerzése.
(3)
Magyarország elvárja minden államtól és nemzettől, hogy vele szemben tartózkodjék függetlensége, területi épsége, politikai és gazdasági rendszere ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg erőszakkal történő fenyegetéstől. 6. §
(1)
Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2)
Magyarország felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
(3)
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai konföderatív államszövetség megteremtésében. 7. § A nemzetközi jog és a magyar jog összehangolása
Magyarország jogrendszere részének tekinti a nemzetközi jog általa elismert szabályait, így biztosítja a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését a jogrendszer természetes egységében.