A „Geomorfológia” tantárgy követelményrendszere (Érvényes 2016. február 8-ától!) A tárgy egy féléves, öt kreditet ér és vizsgával zárul. A félév teljesítése során max. 100 pont szerezhető. A pontszerzés modulok teljesítésével történik. Egy modul egy tananyagrészt fed le. A modulok ellenőrzése írásban történik. Az elméleti dolgozatok egy alkalommal, a gyakorlati munkák két alkalommal javíthatók! Vizsgához csak az engedhető, aki a félév folyamán minden elméleti és gyakorlati modul pontszámának legalább a felét megszerzi! A szóbeli vizsgán egy tétel három elméleti kérdésből áll, ezek teljesítésével max. 50 pont szerezhető. Tantárgyi tematika Bevezetés. A geomorfológia, mint határtudomány. A genetikai és leíró geomorfológia kapcsolata. A földfelszín függőleges és vízszintes tagozódása. Aprózódás és mállás. Az aprózódás és mállás fogalma, jelentősége, intenzitása a Földön. Az aprózódás és mállás típusai. A szárazföldi jég felszínalakító munkája. A gleccserek és jégtakarók földrajzi elterjedése. A negyedidőszaki eljegesedés és az eljegesedés története. A jégkorszakok kialakulásának okai. A gleccser képződése. A gleccserjég szerkezete. A gleccser mozgása, gleccserrepedések. A gleccserjég felszíne. Morénák. Gleccsertípusok. A mozgó jég felszínalakító munkája a hegységekben. A magashegységek jég alakította formái. A jégtakarók felszínalakító munkája. Periglaciális felszínformálás. Az örökfagy kialakulása és kiterjedése. A felszínalatti vizek típusai az örökfagy területén. Az örökfagy rétegződése. Krioturbáció. A felszínalatti jég. Szerkezeti talajok. Fagyhalmok és jégdombok. Az örökfagy olvadásformái. Az állandófagy visszahúzódása. Felszín közeli periglaciális folyamatok. Niváció és a krioplanáció. Periglaciális völgy és lejtőformálás. Magashegységi periglaciális és szubperiglaciális jelenségek. Tömegmozgások. A tömegmozgás fogalma. Tömegmozgások általános feltételei. Omlások, kúszások. Csuszamlások, folyások. A folyóvíz felszínformáló munkája. A vízfolyás fogalma, vízfolyástípusok, források és torkolatok, vízgyűjtők, vízválasztók. A vízgyűjtő területek, ill. folyó és völgyszakaszok morfometriai jellemzői, a vízhálózat rajzolata. Felszíni és felszínalatti lefolyás. Vízjárás és vízjárási rendszerek. A vízfolyás természete, a folyó esése, mederformálás, hordalékszállítás. Az állóvizek felszínalakító munkája. A hullámverés felszínformáló munkája. Mélyvízű és sekélyvízű partok felszínalakító folyamatai és formái. Folyótorkolatok. A tengerszint tartós változásai és ezek hatása a partokra. Tengerpartok típusai. A karsztosodó kőzetek alaktana. A karszt fogalma, kialakulása. Karsztos felszínformák. Karrok. A karsztos vízelvezetés domborzati formái. Karsztos síkságok. Karsztos maradványformák. Felhalmozódásos és épülő karsztformák. Felszínalatti karsztformák. Dolomitkarsztok, gipszkarsztok, sókarsztok. Anropogén geomorfológia. Az antropogén geomorfológia rendszere. A bányászat és az ipar felszínformáló hatásai. A települések és a közlekedés hatása. A vízrendezés-, vízszabályozás, a mező- és erdőgazdálkodás felszínalakító hatásai. A szél felszínalakító munkája. A szél hordalékszállítása, a homokmozgás megindulásához szükséges kritikus nyírási sebesség. A szélfújta hordalék mozgása. A szél által szállított homokmennyiség meghatározása. A kifúvás és szélmarás folyamatai és formái. A szél felhalmozó munkája. A szél káros hatásai. Löszgeomorfológia. A típusos lösz általános jellemzése. A lösz képződése, elterjedése, típusai. A lösz lepusztulásformái. A vulkanizmus felszínalakító tevékenysége. A vulkán fogalma. Tudománytörténeti áttekintés. A vulkanizmus földrajzi elterjedése. A lávafolyások formái. Lávatakarók (árbazalt, trapp, platóbazalt). Víz vagy jégalatti vulkáni formák. A vulkáni felépítmények formái. Vulkáni kúpok eróziós formái. Piroklasztitok eróziós formái. Szerkezeti geomorfológia. A szerkezeti geomorfológia fogalma, részei. Szerkezeti meghatározottságú formák. Fosszilis szerkezeti formák. Szerkezeti felszínek. Kőzetmorfológia. Felszínfejlődési elméletek. Az elegyengetett felszíneket magyarázó elméletek: A klasszikus felszínfejlődési elméletek. Klimatikus felszínfejlődési elméletek. Poligenetikus komplex felszínfejlődési elméletek. 1
Éghajlati morfológiai régiók. A poláris és szubpoláris területek és a nedves közepes szélességű területek formacsoportjai. A nedves és félig nedves szubtrópusok forma együttesei. A váltakozóan nedvesszáraz éghajlatú trópusok és az állandóan nedves trópusok formái. A félig száraz és száraz területek formái. A geomorfológia rendszere. Modulfelosztás 1. modul: A geomorfológia fogalma. A földfelszín tagozódása. Aprózódás és mállás. A jég felszínformáló munkája, periglaciális felszínformálás, tömegmozgások. A folyóvíz felszínalakító munkája. Az állóvizek felszínalakító munkája, a tengerpartok formái (25 pont). 2. modul: A karsztosodó kőzetek alaktana. Antropogén geomorfológia. A szél felszínalakító munkája. Löszgeomorfológia. A vulkanizmus felszínalakító tevékenysége. Szerkezeti geomorfológia. Felszínfejlődési elméletek. Éghajlati morfológiai régiók. A geomorfológia rendszere (25 pont). Minta feladatlap: Dátum: …………………………… Név: ………….………………………………… Írásbeli beszámoló geomorfológiából I. modul. I. változat A geomorfológia fogalma. Aprózódás és mállás. Glaciális és periglaciális felszínformálás. Tömegmozgások. A folyó- és állóvizek felszínalakító munkája 1. A pleisztocén eljegesedések megnevezése Észak-Amerikában (1p): a. …………………….. c. ……………………….. b. …………………….. d. …………………….. 2. Jégközpontok Európában (3p.): a. ……………………………… b. ……………………………… c. ……………………………… 3. A gleccserjég képződése (5p.): ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… 4. Sorold fel a gleccsertípusokat (4p.): a. ………………………. b. …..…………………. c. ……..………………. d. ……………………... e. …………………….… f. ……………….…….. g. ……………………… h. ……………………. 5. Magyarázd meg a teknővölgy képződését (5p): ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… ………………………………..………………………………..……………………………………… 6. Sorolj fel, az örökfagy kialakulását befolyásoló tényezők közül legalább négyet (4p): a. …………………….. c. …………………….. b. …………………….. d. …………………….. 7. Az örökfagy típusai (3p. csak felsorolás): a. ……………………………… b. ……………………………… c. ……………………………… 8. A fagyhalmok típusai (3p. felsorolás+magyarázat): a. ………………………………..………………………………..…………………………………… b. ………………………………..………………………………..…………………………………… c. ………………………………..………………………………..…………………………………… Szerezhető pontszám: 25p. Szerzett: ……….. p. Értékelés: 0-12,5 pont –nem felelt meg; 13-25 pont megfelelt
3. modul: Gyakorlati munkák (50 pont)
2
Gyakorlati feladatok geomorfológiából 1. gyakorlat (max. 5pont): Az 1. térkép (M1:50 000) alapján rajzolja meg a Matekovka-patak vízgyűjtőjének határát és számítsa ki a vízgyűjtő területét. 1. térkép
1
2
3
Készítse el a folyó esésgörbéjét a topográfiai térkép alapján és számítsa ki a folyó esését (m/km).
A Matekovka-patak esésgörbéje (a négyzetek oldalai 0,5x0,5cm) Készítse el a folyó esésgörbéjét a Google Earth adatai alapján és jegyezze fel a következő értékeket: Tengerszint fölötti magasság: min.:………….., átlag: …………., max.: ………… A szelvény hossza: …………., Max. meredekség: ………………, Átlagos meredekség: ……………… Készítsen keresztszelvényeket az 1-es és 2-es egyenesek mentén mindkét említett adatbázis alapján. A kapott eredményeket mindkét esetben hasonlítsa össze. Milyen forma, vagy formák ismerhetők fel? A Matekovka-patak vízgyűjtőjének területe: ……………; A folyó esése: …………………. Felismerhető formák: …………………………………………………………... vízgyűjtő határ 0,5p
vízgyűjtő terület 1p
esésgörbe 1p
szelvény 2p
formák 0,5p
2. gyakorlat (max. 3pont): Az 1. térkép alapján mérje meg a Matekovka-patak vízgyűjtőjén a folyóvölgyek hosszát, majd rajzolja fel a szárazvölgyeket és mérje meg a hosszukat. Számítsa ki az egyes részvízgyűjtők völgysűrűségét és hasonlítsa össze őket. A folyóvölgyek hossza: ……….…; A szárazvölgyek hossza: ……….……; Völgysűrűség: 1 ……………..; 2 ……….……. folyóvölgyek hossza 0,5p
szárazvölgyek hossza 0,5p
völgysűrűség 1
völgysűrűség 2
1p
1p
3. gyakorlat (max. 2pont): Mérje meg a Google Earth program segítségével Tisza fő ágának elmozdulását a Tiszaújlak – Nagyszőlős közötti szakaszon a program által kínált műholdképek alapján. Adja meg a folyó hosszának változását. Jelölje be a 2. térkép alapján, hogy a Tisza hol építi és hol pusztítja a medrét. A Tisza fő ágának hossza, 1. időpont: ………………………………..……………….…; A Tisza fő ágának hossza, 2. időpont: ……………………………………………………; A folyó hosszának változása: ……….; 1. időpont 0,5p
2. időpont 0,5p
változás 0,5p 4
part 0,5p
2. térkép.
4. gyakorlat max. 2pont: Mérje meg a Google Earth program segítségével a Tisza Tiszaújlak – Nagyszőlős közötti szakaszán lévő négy sziget területének változását a program által kínál műholdképek alapján. 1. sziget:
2. sziget:
3. sziget:
4. sziget:
1. időpont 2. időpont Különbség 0,5p 0,5p 0,5p 0,5p 5. gyakorlat (max. 2pont): Mérje meg a Google Earth program segítségével az Aknaszlatinai sóbánya beszakadásainak (Új-Lajos bánya, Ferenc-bánya) területi változását a program által kínált műholdképek alapján. Az Ó-Lajos-bánya beszakadásának területe, a felvétel időpontja: ………………………….……………… Az Ó-Lajos-bánya beszakadásának területe, a felvétel időpontja: ………………………….……………… 5
A Ferenc-bánya beszakadásának területe, a felvétel időpontja: ………………………….………………… A Ferenc-bánya beszakadásának területe, a felvétel időpontja: ………………………….……………..….. 6. gyakorlat (max. 7pont): Készítsen relatív relief térképét (1x1km2-es ráccsal) a Kozjáj-patak (3. térkép, M1:100 000) és a Matekovka-patak (1. térkép) vízgyűjtőjén és hasonlítsa össze őket. Kategorizálja a két területet az alábbiak szerint: 0-30m: sík; 30-75m enyhén hullámos dombság; 75-150m: felszabdalt dombság; 150-200m: enyhén hullámos középhegység; 200-300m: felszabdalt középhegység; 300-450m: enyhén hullámos hegység; 450-600m: felszabdalt hegység. (In: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0025_geo_7/ ch02s04.html) Értékelje az így megszerkesztett térkép tartalmát mezőgazdasági és építéstani szempontból az alábbiak szerint (prof. Kiss Tímea jóvoltából):
3. térkép
A relatív relief átlaga a Kozjáj-patak vízgyűjtőjén: ……………… A relatív relief átlaga a Matekovka-patak vízgyűjtőjén: ……………… Kozjáj-patak Matekovkapatak
Relatív relief 2p 2p
Kategorizálás 0,5p 0,5p
6
Értékelés (mg.) 0,5p 0,5p
Értékelés (ép.) 0,5p 0,5p
1. térkép
7
7. gyakorlat (max. 4pont): Készítsen lejtőkitettségi térképét a Kozjáj-patak (3. térkép) és a Szirova-patak (4. térkép) vízgyűjtőjén és hasonlítsa össze őket. 3. térkép
4. térkép
A Kozjáj-patak lejtőkitettségi térképe: É…………, D…………, K…………, Ny…………. (2p) A Szirova-patak lejtőkitettségi térképe: É…………, D…………, K…………, Ny…………. (2p) 8. gyakorlat (max. 5pont): Mérje meg a Ljuta-patak rendűségét (5. térkép) az M1:100 000-es topográfiai térkép alapján (Horton és Shreve módszerrel) és számolja ki a torkolatsűrűséget. Egy választott részvízgyűjtőn készítsen lejtőkategória térképet. A völgyhálózat alapján határozza meg, milyen folyamatok uralkodnak a völgyképződésben? A Ljuta-patak rendűsége a Horton módszer alapján: ………… A Ljuta-patak rendűsége a Shreve módszer alapján: ………… 8
Torkolatsűrűség: ………… Horton módszer 0,5p
Shreve módszer 0,5p
Torkolatsűrűség 0,5p
Lejtőkategória 3p
Folyamat 0,5p
5. térkép
9. gyakorlat (max. 1pont): A 2. térképen jelölje be a következő paramétereket: infelexiós pontok; kanyarulatok húrjai; egyszerű kanyarulatok; meanderek. Jellemezze a kanyarulatokat a β érték alapján (β=i/h Csoma J. ill. Laczay I., In: Félegyházi–Kiss–Szabó, 2006): Kanyarulat típusa
Jellemző két szomszédos inflexiós pont a víztükör felett látható egymásból < 1,1 1,1 – 1,4 1,4 – 3,5 > 3,5 a szomszédos kanyarulat ívei a mederszélesség kétszeresénél kisebb távolságban vannak
Álkanyar Fejletlen kanyar Fejlett kanyar Érett kanyar Túlfejlett kanyar Átszakadó kanyar
9
2. térkép.
Kanyarulat 1: β=……………….., Kanyarulat 2: β=……………….. Kanyarulat 3: β=……….…….. Kanyarulat 4: β=……………….., Kanyarulat 5: β=……………….. Kanyarulat 6: β=……….…….. Kanyarulat 7: β=……………….., Kanyarulat 8: β=……………….. Kanyarulat 9: β=……….…….. 10. gyakorlat (max. 2pont): Készítse el az 2. térképen látható terület geomorfológiai vázlatát a következő formák feltüntetésével: jelenlegi meder, épülő part, pusztuló part, parti zátony, alacsony ártér, elhagyott meder, övzátony, lecsapoló meder (fok), árvízi lapály, hullámtér (árvizek idején elöntött terület), védőgát, kubikgödör, a gát feltételezett „gyenge” pontjai. 10
2. térkép.
11. gyakorlat (max. 1pont): Jelölje be a Dnyeper delta (6. térkép) geomorfológiai képződményeit: meanderező folyó, rekesztő turzás, laguna, szegélyturzás, turzáskampó, turzáskapu. 11
6. térkép.
12. gyakorlat (max. 4pont): Milyen gleccsertípusok ismerhetőek fel a 7. térképen? Jelölje be nyilakkal, hogy a terület gleccserei milyen irányokban mozognak? 7. térkép.
In: http://caucatalog.narod.ru/cencaumap/cencau_small_preview.jpg Tanulmányozza a 8. térképet, majd jelölje be a következő képződményeket: kárgerinc, cirkuszvölgy, kárcsúcs, teknővölgy, kárgleccser, kárlépcső, kártó.
12
8. térkép. In: http://www.tomovl.ru/images/ural_telpos_topographic_map.gif Tanulmányozza az 9. térképet, majd nevezze meg a megjelölt formákat, rajzolja be az uralkodó szélirányokat. Mérje meg a gerinchosszukat és a legnagyobb szélességüket. Nevezze meg a 10. térképen lévő formákat, rajzolja fel az őket létrehozó szélirányt. Nevezze meg a 11. térképen lévő formákat, magyarázza meg képződésüket. Készítsen szelvényt a 12. térkép (M 1:100 000) A-B vonala mentén. Milyen formára lehet következtetni? 9. térkép.
13
10. térkép.
11. térkép.
12. térkép.
A B
14
Gleccsertípusok: 1 ……………………, 2 ……………………., 3 ………………………. Sivatagi formák: 1 ……………………, 2 ……………………., 3 ………………………. A tengerparti forma: ………………………. Gleccsertípusok Gleccsermozgás Glac.formák 0,5p 0,5p 0,5p
Sivatagi formák 0,5p 0,5p 0,5p
Tenger part 0,5p 0,5p
13. gyakorlat (max. 3pont): Tanulmányozza a 13. térképet. Keressen száraz és időszakos folyóvölgyeket a területen. Magyarázza meg, mi az oka annak, hogy az időszakos folyók „vakon” végződnek? Hogyan nevezzük ezt a jelenséget? Készítse el a terület geomorfológiai térképét, a következő formák feltüntetésével: mészkőfennsík, dolina, szurdokvölgy, időszakos völgy, vakvölgy, nem karsztos kőzet, völgyközi hát, pihenő, nyereg, lejtő. 13. térkép.
http://www.afanas.ru/mapbase/topograficheskie-karty-_j34-06_10zip Mi az oka annak, hogy az időszakos folyók „vakon” végződnek? …………………………… (0,5) A jelenség neve? ……………………. (0,5) Geomorfológiai térkép (2) 14. gyakorlat (max. 3pont): Készítsen keresztszelvényt a Dunauka és az Obavai Kő csúcsok között (Szinyák-hegység) a topográfiai térkép alapján (14. térkép) és a Google Earth program segítségével. Készítsen keresztszelvényt a 15. térkép A-B vonala mentén. Milyen formára utal a két szelvény rajzolata? Szelvény a Dunauka és az Obavai Kő csúcsok a topográfiai térkép alapján (1p) Szelvény a Dunauka és az Obavai Kő csúcsok között a Google Earth program segítségével (0,5p) Szelvény a 15. térkép A-B vonala mentén (1p) Forma: ……………………. (0,5p)
15
14. térkép.
B
15. térkép.
A
http://volcano.si.edu/volcanoes/region14/mexico/popo/14pop01f.png
16
15. gyakorlat (max. 6pont): Morfológiai alapon határolja le a Szinyák-hegységet (16. térkép). A térképen jelölje ki a következő antropogén formákat: utak, települések, kőbányák, szántók, legelők, erdőirtások. Mérje meg a hegység területét és számítsa ki az antropogén felszínformálás mértékét. A hegység terület: ………………. (1p) Utak hossza: …….… (0,5p), Települések területe: ….…… (1p), Kőbányák területe: ………… (0,5p) Szántók területe: ……… (0,5p), Legelők területe: ……… (0,5p), Erdőirtások területe: …….…. (1p) Az antropogén felszínformálás mértéke: ……………….. (1p)
16. térkép
17
A tantárgy kapcsán elhangzó topográfiai névanyag, amit vizsgára illik tudni! Tengerek, öblök: Ádeni-öböl, Balti-tenger, Botteni-öböl, Chesapeake-öböl, Dél-Kínai-tenger, Funday-öböl, Gdanski-öböl, Helgolandi-öböl, Japán-tenger, Kalinyingrádi-öböl, Kelet-Kínai-tenger, La Plata-öböl, Ohotszki-tenger, Ománi-öböl, Szczecini-öböl, Watt-tenger, Varanger-fjord, Tana-fjord, Vestfjord, Lakse-fjord, Salt-fjord, Trondheim-fjord, Sogne-fjord, Hardanger-fjord, Bokna-fjord, Oslo-fjord, Breida-fjord Folyók: Amazonas, Amu-Darja, Amur, Angara, Benue, Brahmaputra, Cassiqiare, Chari, Colorado, Columbia, Darling, Déli-Bug, Dnyeper, Dnyeszter, Don, Dráva, Duna, Elba, Elster, Északi Dvina, Eufrátesz, Fehér-Nílus, Fehér-Tisza, Fekete-Tisza, Fraser, Gangesz, Garone, Godawari, Günz, Havel, Hernád, Huangho, Indus, Ingyigirka, Inn, Irrawady, Jana, Jangce, Jenyiszej, Kagerra, Kapos, Kék-Nílus, Kolima, Kongó, Körös, Kura, Léna, Logone, Lop-Nor, Mackenzie, Maranyon, Marha, Maros, Mekong, Mindel, Mississippi, Missouri, Murray, Néva, Niger, Nílus, Nyeman, Ob, Odera, Ohio, Oka, Orinoco, Parana, Pecsora, Pó, Rajna, Rhone, Rio Negro, Rioni, Riss, Rufiji, Saale, Sajó, Salwen, Sasakatchewan, Severn, Shatt-al-Arab, Spree, Szajna, Szent-Lőrinc, Szir-Darja, Tajo, Tarim, Terek, Tigris, Tisza, Ucayali, Uruguay, Usza, Vicsegda, Visztula, Volga, Warta, Würm, Yukon, Zala, Zambézi Tavak: Aral, Athabasca, Bajkál, Balaton, Balhas, Bódeni, Comoi, Crater, Csád, Erie, Garda, Genfi, Gyilkostó, Hévízi-tó, Holt-tenger, Huron, Isszik-kul, Kaszpi, Kiwu, Ladoga, Maggiore, Medve (Szovátai), Michigan, Mobutu, Nagy Medve, Nagy Rabszolga, Nicaragua, Nyasza, Ohridi, Ontarió, Onyega, Plitvicei tavak, Preszpa, Shkodrai, Szent Anna, Tanganyika, Thuni, Titicaca, Turkana, Urmia, Vänern, Vierwaldstätti, Viktória, Winnipeg, Winnipegosis, Zürichi Tájak: Abaligeti-barlang, Aggteleki-karszt, Alacsony-Tauern, Alaszka, Alaszkai-hegység, Alföld, Alpok, Altáj, Andok, Appalache, Ararát, Atacama, Bakony, Baradla-barlang, Békás-szoros, Bereg-Szatmárisíkság, Berni-Alpok, Bighorn-hegység, Bodélé, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Bretagne, Brookshegység, Budai-hegység, Cascade, Chimborazo, Dasth-e Kevir, Dasth-e Lut, Dél-Kínai-hegység, Demavend, Dinári-hegység, Donyec-medence, Dunántúli-dombság, Elbrusz, Erdélyi-medence, Fogarasihavasok, Góbi, Gödöllői-dombság, Graham-föld, Hajdúhát, Harz-hegység, Himalája, Hindukus, Hofsjökull, Hortobágy, Hoverla, Huascaran, Ikerhavas, Jászság, Jotunheimen, Kanadai-pajzs, Karakórum, Kara-Kum, Kárpát-medence, Karszt-hegység, Karwendel-hegység, Kaukázus, Kizil-Kum, Közép-Jakut-medence, Közép-szibériai-fennsík, Kunlun, Kur-turzás, Líbiai-sivatag, Lika-polje, Magas-Tátra, Magas-Tauern, Mammoth Cave, Mátra, Matternhorn, Mazuri tóhátság, Mecklenburgi tóhátság, Mecsek, Mezőföld, Mojavesivatag, Mont Blanc, Mount St. Elias, Mt. Baker, Mt. Hood, Mt. Rainer, Mt. Shasta, Murzuk-medence, Nagy-Artézi-medence, Nagykunság, Nagy-Vízválasztó-hegység, Namib-sivatag, Negev-sivatag, NémetLengyel-síkság, Norrland, Nyírség, Nyugat-szibériai-alföld, Optimisták barlangja, Pamír, Párizsi-medence, Parti-hegység, Patagónia, Páreng, Petrosz, Pireneusok, Pirin, Pomerániai tóhátság, Popocatepetl, Préri, Pripjaty, Retyezát, Rila, Rub'al Háli, Ruwenzori, Skandináv-hegység, Szahara, Szerencsi-dombság, Szikláshegység, Takla-Makán, Tasili-N'Ajjer, Tatabányai-medence, Tibet, Tien-San, Tokaji-hegység, Tordaihasadék, Ural, Valdaj-hátság, Vatnajökull, Vértes, Villányi-hegység, Zagrosz-hegység Szigetek: Åland-szigetek, Axel Heiberg, Baffin, Borneó, Brit-szigetek, Celebesz, Ellesmere, Falklandszk., Ferenc József-föld, Grönland, Hajnan, Hokkaidó, Honshú, Izland, Jáva, Keleti-Fríz, Kyúshú, Korzika, Kuba, Lofoten, Long-Island, Luzon, Madagaszkár, Maluku, Novaja Zemlja, Nyugati-Fríz, Rügen, Shikoku, Spitzbergák, Szahalin, Szardínia, Szicília, Szumátra, Tajvan, Tűzföld, Új-Guinea, Új-Zéland, Vancouver. Félszigetek: Arab-félsziget, Arnhem-föld, Balkán-félsziget, Cornwall-félsziget, Florida, Hel-félsziget, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Isztria, Jylland, Kamcsatka, Kis-Ázsia, Kola-félsziget, Krím, Labrador, Pireneusi-félsziget, Sínai-félsziget, Skandináv-félsziget, Szomáli-félsziget, Tajmir-félsziget, Wales, Yucatán-félsziget
18
Az előadások és gyakorlatok alkalmával elhangzó definíciók, amelyeket a modulzárókra illetve a vizsgára kell tudni! Aprózódás és mállás: allitos mállás, aprózódás, biológiai mállás, fagy okozta aprózódás, fizikai mállás, inszolációs aprózódás, kémiai mállás, kőtenger, mállás, niváció, nyomáscsökkenés okozta aprózódás, oldásos mállás, oxidációs mállás, sókristály-növekedéses aprózódás, szfinxek zenéje, sziallitos mállás, talajpergés. Glaciális geomorfológia: alsó moréna, belső moréna, bergschrund, cirkuszvölgy, csonthó, csorgótó, divergencialépcső, drift elmélet, drumlin, elster jégkorszak, erratikus blokk, felszínimoréna, feltorlaszolt végmoréna, fenékmoréna, firn, firnfolt, fjord, fjordos tó, fluvioglaciális, függővölgy, glaciális, glacifluviális, gleccser, gleccserasztal, gleccserhálózat, gleccserjég, gleccserkarc, glintlépcső, glinttó, glintvonal, günz jégkorszak, hegylábgleccser, hó, hófolt erózió, holtjég, időszakos hóhatár, illinois jégkorszak, interglaciális, iszapár elmélet, jéghegy, jégsapka, jégtakaró, kame, kansas jégkorszak, kárcsúcs, kárfülke, kárgerinc, kárgleccser, kárlépcső, kárpiramis, kártó, kártorony, kipréselődött végmoréna, konfluencialépcső, középmoréna, kúpgleccser, lejtőgleccser, mindel jégkorszak, moréna, nebraska jégkorszak, niváció, nivációs fülke, nunatak, ogiva, oldalmoréna, olvadékvízsíkság, óz, ősfolyamvölgy, parti moréna, piedmontgleccser, platógleccser, randkluft, reális hóhatár, regionális hóhatár, riss jégkorszak, Rogen-moréna, saale jégkorszak, sanderképződmények, selfjég, serac, soll, teknővölgy, tengerszem, törmelékgleccser, turkesztáni típusú jégár, üledék végmoréna, vándorkő, varv, vásottszikla, végmoréna, visconsin jégkorszak, visztula jégkorszak, völgyigleccser, würm jégkorszak Periglaciális geomorfológia: állandó fagy, bugor, cementjég, fagyék, fagyos talajfolyás, fagyváltozékony réteg, geliszoliflukció, intrapermafrost víz, izoterm örökfagy, jégék, jégékek öve, jégtűemelés, jégzárvány, kőtenger, kőfolyás, krioszféra, krioturbáció, krioplanáció, nalegy, nyílt talik, összefüggő örökfagy, palsa, periglaciális, permafrost, pingó, pingótó, rájegesedés, részeg erdő, selfpermafrost, subpermafrost víz, szaggatott örökfagy, szoliflukció, szórványos örökfagy, talajkúszás, talik, törmelékkúszás, tufur, zárt talik. Tömegmozgások: akkumláció, csuszamlás, csúszási tükör, csúszópálya, derázió, domború lejtő, egyszerű lejtő, erózió, fazetta, geliszoliflukció, hegyomlás, hepe, homorú lejtő, humidus, hupa, iszap (sár) – folyás, jégtűemelés, kohézió, kúszás, lejtő, lejtőderék, lejtőláb, lejtőváll, normális lejtő, omlás, összetett lejtő, partomlás, preformált csúszópálya, súvadás, szingenetikus csúszópálya, szoliflukció, talajkúszás, tömegmozgás, törmelékkúp, törmelékkúszás, tört lejtő. A folyóvíz felszínformáló munkája (Fluviális geomorfológia): álló örvény, allúvium, alsószakaszjelleg, areális erózió, ártér, creek, csepperózó, delta torkolat, egyszerű kanyarulat, eróziós árok, esésgörbe, fajlagos lefolyás, felsőszakasz-jelleg, felületi lefolyás, fenékhordalék, fiumara, fluviális, folyó, folyólefejezés, folyótorkolat, folyóhát, folyórendszerek, folyóterasz, forrás, forrásörvény, gázló, hasadékvölgy, hordalékkúp, hordalékkúpsíkság, juvenilis víz, kanyon, kaptúra, keresztrétegzettség, középszakasz-jelleg, köztes lefolyás, lamináris vízfolyás, lebegtetett szállítás, lefolyási tényező, lejtőleöblítés, lineáris erózió, meander, meder, morfometria, örvény, övzátony, partomlás, sodorvonal, sziget, szívóörvény, szurdok, tölcsértorkolat, turbulens vízfolyás, vádi, vadózus víz , vándorló örvény, vízáteresztő réteg, vízesés, vízfolyás, vízgyűjtő terület, vízhozam, vízjárás, víztartó réteg, vízválasztó, vízzáró réteg, vonalas erózió, zátony, zúgó. Az állóvizek felszínalakító munkája, a tengerpartok formái: abrázió, abráziós fülke, abráziós kavics, abráziós sík, abráziós terasz, abráziós torony, állóhullám, cunami, delta torkolat, hullámmorajlás, hullámtörés, kaléma, kliff, kontinentális lejtő, lagúna, lidó, limán, lógó hullám, óceánközépi hátság, priel, rift, self, soog, strand, surf, tölcsér torkolat, turzás, turzásháromszög, turzáskampó, watt-part. A karsztosodó kőzetek alaktana: aktív zóna, barlang, batükaptura, beszivárgási zóna, cseppkő, dolina, epifreatikus öv, epikarszt, fedettkarszt, folyási öv, forrásmészkő, forrásszint, freatikus öv, gravitációs „A”-zóna, határ-polje, impermeábilis réteg, inaktív mélykarszt, kalkret, karr, karszt, karsztvízgyűjtő, karsztvíznívó, keveredési korrózió, korróziós „B”-zóna, kúpkarszt, mésztufa, nyíltkarszt, permeábilis, polje, szigethegyes karszt, szpeleológia, talajhatás, toronykarszt, töbör, travertínó, uvala, zsomboly, gipszkarszt, sókarszt, dolomitkarszt, aszóvölgy, búvópatak, sztalagtit, sztalagmit. Anropogén geomorfológia: álterasz, antropogén geomorfológia, indusztrogén felszínformálás, kunhalom, kurgán, meddő, montanogén felszínformálás, morotva, wurte, urbanogén felszínformálás, agrogén felszínformálás, polderesítés, teraszos földművelés, bad land. 19
A szél felszínalakító munkája: agyag sivatag, aklé, arid, aszimmetrikus parabolabucka, barkán, defláció, dreikanter, eolikus felszínformálás, futóhomok frakció, garmada, ghourd dűne, gombaszikla, görgetett szállítás, hamada, helikoidális áramlás, homokfodor, homoklepel, hosszanti dűne, hosszanti garmada, inszoláció, jardang, kavicssivatag, kavir, kifúvás, lee lejtő, luv lejtő, maradékgerinc, parabolabucka, parabolaszerű garmada, parti dűne, playa, reg, ripple mark, sarkos kavics, sósagyag sivatag, szebka, szélbarázda, szélmarás, szerir, szfinxek zenéje, szfinx-szikla, szif dűne, szilk dűne, takir, transzverzális dűne, ugráltatott hordalékszállítás Löszgeomorfológia: ártéri lösz, balka, lösz, löszmélyút, löszszakadék, eróziós szakadékvölgy, ovrag, szuffózió, típusos lösz, löszcirkus, löszpiramis, lösztorony, löszhíd, löszkút, löszdolina A vulkanizmus felszínalakító tevékenysége: aa láva, árbazalt, asszimmetrikus lávadóm, badland, barrankó, fröccskúp, guyot, hornitó, kipuka, láva öntőforma, lávaalagút, lávadelta, lávadóm, lávadugó, lávafa, lávagallér, lávagát, lávahólyag, lávalepény, lávanyelvgerinc, lávatakaró, maar-vulkán, neck, neptunisták, nyomásgerinc, oldalgerinc, pahoehoe, pajzsvulkán, párnaláva (pillow), Pelée-dóm, planéz, platóbazalt, plutonisták, rétegvulkán (sztratovulkán), salakkúp, sátorszikla (wigwam), seamount, trapp bazalt, tumulus, vulkán. Felszínfejlődési elméletek: bigenetikus felszínfejlődési elméletek, dambó, geomorfológiai analízis, geomorfológiai szintézis, glacis, kettős felszín-elegyengetés, klimatikus felszínfejlődési elméletek, monogenetikus felszínfejlődési elméletek, pediment, pedimentáció, pediplén, peneplén, szigethegyek, tanúhegyek, tönk, trópusi tönkösödés Geomorfológiai térképezés: alkalmazott geomorfológiai térkép, genetikus geomorfológiai térkép, geomorfológiai térkép, morfometrikus térkép VIZSGAKÉRDÉSEK GEOMORFOLÓGIÁBÓL A jégkorszakok kialakulásának okai. A negyedidőszaki eljegesedés és az eljegesedés története. Gleccserrepedések. A gleccserjég felszíne. Gleccsertípusok. A gleccserek és jégtakarók földrajzi elterjedése. A gleccser képződése, a hóhatár. A gleccserjég szerkezete. Morénák. A jégtakarók felszínalakító munkájának lepusztulásos és felhalmozódásos formái. A cirkuszvölgy. A teknővölgy. A jégtakaró olvadékvizeinek lepusztulás és felhalmozódásos formái. Az örökfagy kiterjedése, kialakulása és hatásai A felszínalatti vizek típusai az örökfagy területén. A felszín alatti jég. Az örökfagy rétegződése. Fagyékek, jégékek. Felszín közeli periglaciális folyamatok. A krioturbáció. Szerkezeti talajok. Niváció és a krioplanáció. Fagyhalmok és jégdombok. Az állandófagy visszahúzódása. A vízfolyás fogalma, vízfolyástípusok. Források és torkolatok. Vízgyűjtő területek morfometriai jellemzői. A vízfolyás természete. A folyó esése, mederformálás. Felszíni és felszínalatti lefolyás. Vízjárás és vízjárási rendszerek. Folyó és völgyszakaszok morfometriai jellemzői. A vízhálózat rajzolata. A folyók hordalékszállítása. Folyószakaszjelleg és medermintázat. Völgyhálózat, a völgyek típusai. Az alluviáció rendszere. Mederformák. Ártéri formák. Terasztípusok. Delták képződése. A nyomáscsökkenés és az élővilág kőzetaprózó szerepe. A mozgó közegek hatására és az emberi tevékenység hatására lejátszódó aprózódás. Fagyaprózódás. A hőingadozás okozta aprózódás. A hidratáció okozta, és a sókristály-növekedéses aprózódás. Az aprózódás fogalma, jelentősége, intenzitása a Földön. Az oxidációs és a biológiai mállás. Az oldásos mállás. Szilikátok mállása. A mállás fogalma, jelentősége, intenzitása a Földön. A tömegmozgás fogalma. Tömegmozgások általános feltételei. Omlások. Csuszamlások. Kúszások. Folyások. A szél hordalékszállítása. A szélfújta hordalék mozgása. Részben kötött futóhomok-területek formái. A kifúvás és szélmarás folyamatai és formái. A szabadon mozgó futóhomok formái. Homokfodrok kialakulása. Kavicssivatagok, agyag- és sósagyag-sivatagok, a hamada. A futóhomokformák kialakulását befolyásoló tényezők. A félig száraz és száraz területek formái. A lösz lepusztulás formái. A lösz képződése. A lösz elterjedése, típusai. A típusos lösz általános jellemzése. A hullámverés felszínformáló munkája. Mélyvizű partok felszínalakító folyamatai és formái. Az abrázió, anyagmozgás az abráziós teraszon. Tengerpartok típusai. Sekélyvizű partok felszínalakító folyamatai és formái. A tengerfenék domborzata. A tengerszint tartós változásai és ezek hatása a partokra. 20
A mészkőkarsztok kialakulása. Felhalmozódásos és épülő karsztformák, felszínalatti karsztformák. Karsztos maradványformák. Karsztos felszínformák, karrok. A karszt fogalma, kialakulása. A karsztos vízelvezetés domborzati formái. Karsztos síkságok. Dolomitkarsztok, gipszkarsztok, sókarsztok. Az antropogén geomorfológia rendszere. A települések és a közlekedés felszínformáló hatása. A bányászat és az ipar felszínformáló hatásai. A vízrendezés-vízszabályozás felszínalakító hatásai. A mező- és erdőgazdálkodás felszínalakító hatásai. Monogenetikus felszínfejlődési elméletek. Dawis ciklustana. Penck morfológiai analízise. Pedimentáció. Klimatikus felszínfejlődési elméletek. A nedves és félig nedves szubtrópusok forma együttesei. A nedves közepes szélességű területek formacsoportjai. A poláris és szubpoláris területek formacsoportjai. A váltakozóan nedves-száraz éghajlatú trópusok és az állandóan nedves trópusok formái. A geomorfológia, mint határtudomány. A genetikai és leíró geomorfológia kapcsolata. A földfelszín vízszintes és függőleges tagozódása. A vulkanizmus földrajzi elterjedése. A lávafolyások formái és kialakulásuk. Lávatakarók és víz alatti vulkáni formák. Pajzsvulkánok típusai. Salakkúpok és horzsakőkúpok képződése. Maar-vulkánok és tufagyűrűk kialakulása. Rétegvulkánok képződése. A vulkáni kúpok eróziós formái. A szerkezeti geomorfológia fogalma. Magmás kőzetek eróziós formái. A félév értékelése: 0-34 pont – (F) elégtelen; 35-59 pont – (Fx) elégtelen; 60-63 pont – (E) elégséges; 64-73 pont – (D) közepes; 74-81 pont – (C) jó; 82-89 pont – (B) jó; 90-100 pont – (A) kitűnő. Ajánlott szakirodalom: Báldi T. (1991): Elemző (általános) földtan I-II. ELTE TTK, Budapest (kézirat). Borsy Z. szerk. (1993): Általános természeti földrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Félegyházi E. – Kiss T. – Szabó J. (1999): Természetföldrajzi gyakorlatok (különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra). Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Gönczy S. – Szalai K. (2004): Geomorfológiai fogalomgyűjtemény. Oktatási segédanyag a földrajz szakos hallgatók számára. KMPSzTT. Beregszász. p80. Lóczy D. – Veress M. (2005): Geomorfológia I-II. Dialóg Campus Kiadó. Budapest – Pécs. Lóki J. – Szabó J. (2007): A külső erők geomorfológiája. Kossuth Egyetemi Kiadó. Debrecen.
21
