Cselőtei Anna 13/B
A Felhőatlasz filozófiája A lélekvándorlásról, Nietzschéről és a szeretetről
„Ott volt a szél, a nap, a nép/ A vörös, a lélekvándorlás, a kép/ Mind ott voltak és vannak/ Buddháról és a körforgásról hagynak/ Bennem maradandó képzetet/ És arról, miként kéne felfognunk az életet.”1 Én úgy hiszem, a lélekvándorlás a legtisztább elgondolása a dolgok menetének. Egy élet elmúlik, és aztán mi is megyünk tovább, belekezdünk egy újba – újra, újra. Minden, amit elkövettünk, az benne van a következő életünkben, hatással van annak alakulására. Szókratész azt mondta: „Ahogyan a múltunkat sokféleképpen magyarázhatjuk, jelenünket számtalan módon megváltoztathatjuk, és különféle lehetséges jövők állnak előttünk.”2 Az emberek, akikkel találkozunk, talán előző életünkben többek voltak annál, mint amik most – a szüleink, a barátaink, a szerelmünk –, és a következőben megint mások lesznek - testvéreink, mentoraink, ellenségeink. „Újra meg újra keresztezzük útvonalainkat, akárcsak a korcsolyázók” – gondolja Timothy Cavendish, David Mitchell Felhőatlasz című könyvének egyik főszereplője. A hat különböző térben és időben játszódó történetet a Mátrix-trilógia miatt jól ismert Wachowski fivérek vitték végül vászonra, olyan lenyűgöző képi világot és filozófiai eszenciát adva hozzá az alapanyaghoz, melytől minden mélyebb gondolkodású ember megtorpan egy pillanatra - vagy akár többre is. A Felhőatlasz történetének vezető gondolata: minden mindennel összefügg. Azonban ha valaki a történetbölcselet egy más fajtáját is szeretné látni benne a ciklikusságon (körforgás elmélet) kívül - melynek alapja és feltétele a lélekvándorlás, ami alapvetően keleti tannak számít - az azt is megtalálhatja benne. A hat közül az egyik, a Neo-Szöulban játszódó Szonmi 451 „nevet” viselő klón történetszála egy totális diktatúrát mutat be. Ennek a disztópikus világnak az élén az Egyvélemény Minisztériuma áll - beszédes nevéből könnyen kitalálható, hogy azoknak, akik
1 2
Részlet „És te nem mentél be nélkülem” című versemből (4. versszak) Budapest, 2015 http://www.citatum.hu/szerzo/Szokratesz
Cselőtei Anna 13/B
ebben a környezetben élnek, mindenük befolyásolva van az ételtől kezdve, amit megesznek, a munkájukon át a másokkal való kapcsolatukig. Minden egyes filmnéző tudomására hozott információ erről a helyről Huxley Szép Új Világát és Orwell 1984-ét idézi. Megdöbbenésemre az eredeti könyvváltozatban említik is ezt a két nagy nevet – méghozzá „Optimistákként”. Ezzel mutatta meg David Mitchell, mire képes egy igazi totalitárius állam, melynek célja nem más, mint a teljes agymosás, és egy olyan hely megteremtése, ahol Orwell és Huxley világára nem elborzasztó példaként tekintenek, hanem pozitívan, helyeslően bólogatva. A lista ezek után megy tovább és tovább: az ún.”tisztavérűek” Hitler árja szupremáciájának feleltethetők meg, ám alapvetően 2144 Neo-Szöuljának lényege a kapitalizmus. A klónok a Fogyasztók kiszolgálására lettek megteremtve. Ebben a világban minden vallást elpusztítottak a vállalatok, és hogy azokat pótolják, egy materiális alapokon nyugvó rendszert találtak ki. Csak hogy egy példát írjak: minden számlát az emberek Lelkére terhelnek, annak kiegyenlítése pedig egy computer-chip segítségével zajlik le, mely összeköti az ember lelkét a bankszámlájával. Milyen egyszerű, és nagyszerű megoldás is ez – a kérdés csak az, hogy vajon egy emberi lélek mégis mennyi ilyen kiadást képes fedezni? A történetszál végén Szonmi mártírrá válik, miután sikeresen kitört a „szolgasorból”, és a forradalom élére állt. Ám az ő mártírhalálának nem látjuk a közvetlen következményét, csak az utána lévő szálban, mely a Bukás után 106 évvel játszódik. Nem jut tudomásunkra, hogy Szonmi halálának volt-e köze a Bukáshoz, ám a jövőbéliek, kik különös módon ismét egyszerű, technológia nélküli életet élnek, a pénzt pedig nem ismerik, csak a „csencselést”, hatalmas szobrot állítanak neki és istenként tisztelik őt, hozzá imádkoznak. Ez Szomni személyes „progresszivitásának” tekinthető, ha az elméletet a történelem helyett az egyénre vetítjük ki – hiszen egy klónból istenség lett egyik életről a másikra – és ugyanakkor ez a regresszivitást (hanyatlás elmélet) igazoló része a filmnek. Egy ókor szintjére süllyedt társadalom, mely tud a régi, fejlett technológia létezéséről, mégis inkább a falusi javasasszony/táltos képességeiben bízik, nem a modern gyógyszerben, és jobban hisz Szonmiban, mint a Jövőlátók sikerében egy új, életre alkalmas bolygó megtalálásában. Ebben a Bukás után 106 évvel játszódó történetrészben jelenik meg talán először a filmben többször is elhangzó „ember embernek farkasa” elgondolás. Ez az „ölni, vagy megölve lenni” címszavak alatt zajló „természetes szelektálódás”, melynek lényege a gyengék kiirtása, Nietzsche azon filozófiájához köthető, melyet a „hatalom akarásának” neveznek. Az alapgondolat Nietzschénél nem feltétlenül negatív. Kihozni az életből a lehető legtöbbet,
Cselőtei Anna 13/B
megszerezni a legjobb pozíciót, legjobb házat, stb, és ezt addig folytatni, amíg boldogok nem leszünk. Egyéntől függ, hogy ki miért dolgozza egyre feljebb magát az életben – lehet, hogy valaki önkeresés céljából teszi, ám megint mások egoizmusból, és azért, hogy az elért tudást és hatalmat utána mások ellen használják fel. Az ilyen embereknek időközben a céljuk már nem csak az adott pozíció elérése lesz, hanem az, hogy a szerintük rájuk fenyegetést jelentő „gyengékre” lesújtsanak. A cél, elvégre is, szentesíti az eszközt. A másik négy történetszál is bővelkedik különböző emberi értékek és szemléletek bemutatásában. Adam Ewing Csendes-óceáni utazásában szintén nagy szerepet játszik a hatalom akarásának értelmezése. A fiatal ügyvéd apósa rabszolga kereskedő üzelmeiben „küldöncként” vesz részt, ám egy váratlan barátság megkötésével a gondolkodása annyira megváltozik, hogy a végén úgy dönt, teljes erővel támogatni fogja a rabszolga felszabadítás ügyét. Ez az elgondolás arról, mennyit adhat egy indivídumhoz egy másik személy barátsága, és mennyit változtathat az egyén a másikon, a görögök filozófiájára emlékeztet az igazi értékekkel kapcsolatban, melyeket keresnünk kell az életben. Talán a legkidolgozottabb romantikus kapcsolat a filmben egy meleg páré, és ez a szál emellett a művészet áldásairól és átkairól ad hű képet. Frobisher kezdő zeneszerző; két művét ismerjük meg, címük Örök visszatérés és a film nevével megegyező Felhőatlasz-szextett. Az utóbbit valahogy így lehetne értelmezni: A felhő az emberi lelkek metaforája, amint téren és időn át utaznak. Mint ilyenek, néha elhalványulnak, majd ismét megerősödnek; kicsit változnak, aztán újra összeállnak. A történet hat főszereplője, kiknek mind üstökös alakú anyajegy található a bőrén, lehet, hogy reinkarnációk, lehet, hogy nem. Osztoznak emlékeken, a lelkük vándorol – akárcsak a felhők az égen. Az atlasz viszont egy megfogható dolog, térképek összessége – de a felhők, akárcsak a lelkek, megfoghatatlanok, nem lehet őket térképekben foglyul ejteni.3 A felhőatlasz tehát lehetetlenség, egy paradoxon – ha létezne, mindenki ismerné a múltját, jelenét, jövőjét, és az összes eddigi életét. Egy ilyen könyv megszerzéséért talán még háborúk is kirobbanhatnának. „A dal madárrá avat”4 olvashatjuk Weöres Sándor Egysoros-versek című kötetében. Ez a rövidke mondat magába foglalja a művészet lényegét. Ám ez az ifjú zeneszerző amint 3 4
http://www.shmoop.com/cloud-atlas/title.html Weöres Sándor: Egysoros versek - Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979
Cselőtei Anna 13/B
befejezte művét, önkézzel vetett véget saját életének. Talán az ő esetében nem igaz Weöres Sándor egysoros verse - és a dal, ahelyett, hogy felszabadította volna őt, a vesztét okozta? Már egyszer említettem, hogy Frobisher legelső befejezett, közös műve az idősebb zeneszerzővel az Örök Visszatérés címet viselte. Ez a kifejezés Nietzsche munkásságában lelhető fel legelőször, bár igaz, több ókori görög filozófus foglalkozott már a témával, nem is beszélve a buddhizmusról, mely a lélekvándorlást veszi alapul tanításaihoz. Azonban történet matryoshka-baba felépítése (minden szál egy másikat foglal magába, így haladva a legkülsőtől - Ewing tengeri naplója – a legbelsőig, ami a poszt apokaliptikus jövőt ábrázolja a 22. századi Hawaii-on), és a reinkarnáció a filmben Nietzsche következő elgondolásán alapul: az idő végtelen, és minden, ami az univerzumban történik, újra és újra ismételni fogja önmagát. Frobisher mélyen hisz ebben, és öngyilkossága előtt ezt írja levelében: „Nem maradunk halottak sokáig (…) Mostantól számítva tizenhárom év múlva te [Sixsmith] és én a Greshamnál fogunk újra találkozni, tíz év múlva ugyanebben a szobában leszek, ugyanezt a pisztolyt tartva és ugyanezt a levelet fogalmazva. Ilyen elegáns bizonyosságok vigasztalnak ebben a csendes órában.” Vajon az örök visszatérés tényleg csak egy újrakezdés gomb, amit az ember akkor nyomhat meg, amikor gondolja? A válasz nem; ugyanis a film beleágyaz egy sokkal fontosabb kérdést még ebbe a témakörbe. Ez a következő: ha találkoznál önmagaddal akármilyen formában – a mostani életedben, vagy akármelyikben – tetszene, amit látnál? Az igazi talány tehát az, hogy örök visszatérés ilyen alapon mi lenne egyes embereknek: jutalom, büntetés vagy lehetőség a vezeklésre?5 Végső soron azonban a Felhőatlasz fő üzenete mégsem ez. A gigantikus történetet behálózó univerzális érték, melynek segítségével és erejével lelki társak képesek újra és újra egymásra találni különböző életekben, nem más, mint a szeretet. Amiatt tud egy klón, kit egész életében négy fal közé zártak, egész társadalmakat átalakítani, és istennővé válni a jövő szemében; így fejezhetnek be hatalmas alkotásokat művészek, melyek talán milliókat fognak a jövőben inspirálni; ezért állt Adam Ewing a rabszolga felszabadítás oldalára; és ezért menekült meg végül a történet végén az emberiség egy egyszerű kecskepásztornak köszönhetően. Ezért vagyunk mindannyian, kik létezünk, cseppek egy jobb világ óceánjában.
5
http://www.shmoop.com/cloud-atlas/nietzsche-symbol.html
Cselőtei Anna 13/B
Források:
[1] - Részlet „És te nem mentél be nélkülem” című versemből (4. versszak), Budapest, 2015 [2] - http://www.citatum.hu/szerzo/Szokratesz [3] - http://www.shmoop.com/cloud-atlas/title.html [4] - Weöres Sándor: Egysoros versek - Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1979 [5] - http://www.shmoop.com/cloud-atlas/nietzsche-symbol.html
Felhőatlasz – 2012, Budapest Film
