• 1— A 15,750 frt 05 kr évjáradéknak 315001 írt lekötött tőke te lelvén meg s éhez hozzáadva a befektetési összeg évi kamatát, 2280 frtot? egvütt 18030 frt 05 kr az egyesület f ö l t é t l e n évi kiadása mely e l ő r e évekre megszavazva s külön tőkében kisza kítva van. A lekötött tőke 3(50599 frt 44 ki.-. A fennmaradó tőks jövedelme előjeüvzett intézmények, egyszersmindenkorra szóló se gélyek, jutalmak, a további működés, segélyezés és az egyesület fentartására szükséges kiadások fedezésére fordittatik. Külön ren delkezési alapul van kiszakítva ..niagyarország asszonyainak lobogó alapja," ez idő szerint 11.90< Irt 3(5 kr.
A DÉVAI KÖZGYŰLÉS. Jegyzőkönyv.
Az Emke 1890. évi szept. hó 7-én Déván tartott VI. rendes közgyűléséről. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: S z t e r é n y i József. Jelen v a n n a k : A részvételre jogosított alapító és rendes tagok közül több mint 400-an. Névszerint többek közt: 1. A. M. Tud. Akad. képviseletében K ő v á r y László. 2. T i s z t e l e t i t a g o k : R ö k k Pál és K o r m o s Béla dr. 3. A t i s z t i k a r r é s z é r ő l : B e t h l e n Gábor gr. elnök, B a r t h a Miklós és H o r v á t h Gyula alelnökök, S á n d o r József főtitkár, M e r z a Lajos pénztáros, ifj. G á s p á r János és S z t e r ó n y i J ózsef j egyzők, R e m é n y i Antal j ogtanácsos. 4. A v á lasztott igazgató-választmányi tagókközül: Bethlen Bálint gr.,id. G á s p á r János, H. G á l Domokos, H o r v á t h László, K o ó s Ferenez, K o v á c s Ödön dr., K o r n i s Viktor gr., K u u n Gézagróf, R é t h y Lajos, K. S á n d o r József, S z a b ó Samu, T ö r ö k Bertalan. 5. R á k o s i Jenő és S z a t h m á r y György Budapestről. 6. B u d a pe s t f ő v á r o s i v á l a s z t m á n y n e v é b e n : H o r v á t h Gyula alelnök, K h a y l l Elemér pénztáros. 7. A r a d m e g y e i és v á r o s i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : V á s á r h e l y i Béla "elnök. 8. S z e n t e s v á r o s i é s v i d é k i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : S i m a Ferenez alelnök. F i ló Tihamér dr. titkár; J u h á s z János és T ó t h István vál. tagok. 9. A1 s ó-f e h é r m e g y e i v á l a s z t m a n y n e v é b e n : id. G á s p á r János, H e g e d ű s János, K o v á c s Ödön. dr., T ö r ö k Bertalan: a) Alvinczi fiókkör részéről: D a m ó Vilmos, elnök; b) Balázsfalvi fiókkör részéről: E n y e d i Lajos alelnök. T ö r ő k Bálint jegyző, D á n i e l István pénztáros, N a g y Albert dr. és S c h i s s e l Viktor vál. tagok. 10- B r a s s ó m e g y e i v á l a s z t m á n y n e v é b e n : K o ó s Ferenez elnök, K i 11 y é n í Endre jegyző, N a g y István vál. tag. 11. F o g a r a s m e g y e i v á l a s z t m á n y i é -
— 2 —
s z é r ő l : P á n c z é l Károly alelnök, V á r ó Béni jegyző. 12. H u n y a d m e g y e i v á l a s z t m á n y r é s z é rő 1: K u u n Géza gróf el nök, R é t h y Lajos és S ó l y o m - F e k e t e Ferenez dr. alelnökök, K. S á n d o r József pénztáros, S z ő t s Sándor titkár s mintegy 100 t a g : a) Maros-ilyei kör részéről: ifj. . J ó s i k a Samu báró el nök, A c s Sándor és P i t s c h Sándor; b) Petrozsenyi kör részé ről: N a g y Miklós titkár, H é j a s József jegyző; c) Puji kör ré széről: M e s k ó Lukács pénztáros; d) Szászvárosi kör részéről: D ó z s a Dénes elnök, D e á k Gerő titkár, B o c z Géza, O r b á n Miliály, J á n o s i Gábor; e) Hátszegi kör részéről: T h o r o e z k a y Miklós gróf elnök, J á n ó A l b e r t titkár; D á n é Károly, N a l á c z y Akos vál. tagok; f) Kőrös-bánjai kör részéről: M á r k o s s y László elnök. 13. H u n y a d m e g y e i n ő v á 1 a s z t m á n y r é s z é r ő l : B a rc s a y Kálmáimé elnök, B i r ó Józsefné, K. S á n d o r Józsefné, N a l á c z y Sándorné, S z e n t i v á n y i Gáborné, B a r c s a y Lajosné, B a r c s a y Margit és Róza. 14. K i s - K ü k ü l l ő m e g y e i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : G á l Domokos alelnök, G y ö n g y ö s s y István jegyző. 15. K o l o z s m e g y e i v á l . r é s z é r ő l : a) Türe-Kapus vi déki kör részéről V a 11 e r József titkár, 16. M a r o s -T o r d a m e g y e i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : T u r n o v s z k y Mór dr. titkár, N a g y Sándor pénztáros. 17. M a r o s - T o r d a m e g y e i n ő v á 1 a s z tm á n y r é s z é r ő l : T u r n o v s z k y Mór né. 18. N a g y - K ü k ü 11 ő m e g y e i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : H o r v á t h László alelnök, ifj. H o r v á t h Mihály. 19. S z ol n ok - 1) o b o k a m e g y e i v á l a s z t m a n y r é s z é r ő 1: K o r n i s Viktor gróf elnök. 20. T o r d a-A r a n y os m e g y e i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : B e t h l e n Bálint gróf és S á n d o r János alispán. 21. K o l o z s v á r v á r o s i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : S z e k u l a Ákos vál. tag. 22. G y u l a f e h é r v á r v á r o s i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : N ó v á k Ferenez elnök, I s s e k u t z János titkár, M o h a y Sándor dr. ügrész, A v é d Jákó vál. tag. 23. D e é s v á r o s i v á l a s z t m á n y r é s z é r ő l : R ó t h Pál elnök. 24. S z a m o s - U j v á r v á r o s t v á l a s z t m á n y r é s z é r ő 1: V o i t h Miklós elnök, N ó v á k Gerő titkár, L ő r i n c z y Menyhért pénztáros, E s z t e g á r László, P l a c s i n t á r Dávid és G a j z á g ó László vál. tagok. 25. N a g y - E n y e d i v á l a 5 z t m á n y r é s z é r ő l : K o v á c s Gyula elnök, B a r t ó k György dr., jegyző. 26. V aj d a - H u n y a d v á r o s i v á l a s z t m á n y ré s z é r ő l : C s i k y Antal titkár, G á l Sámuel és C s i k y Antaíné. Képviselve voltak: G y u l a f e h é r v á r , S z a m o s u j v á r , N a g y - E n y e d és D é v a rendezett tanácsú városok polgármestereik által. K i s - K ü k ü l l ő v á r m e g y e k ö z ö n s é g e : G á l Domokos alispán által; a n a g y e n y e d i B e t h l e n f ő t a n o d a : H e g e d ű s János és K o v á c s Ödön dr. igazgató által. 0 r s z á g g y ü 1 é s i k é p v i s e l ő k a j el e n l e v ő k k ö z t : B a r t h a Miklós, H o r v á t h Gyula, H o l l a k y Imre, L á z á r Árpád, P o g á n y Károly, S z a t h m á r y György, M o h a y Sándor és V á s á r h e l y i Béla. 1. Elnök megnyitván az ülést, visszapillantást vet a lefolyt egye sületi év történetére és nevezetesebb mozzanataira, melyekről egyen ként emlékszik meg. — Köszönetét fejezi ki Déva város közön-
-
3
-
ségének s a Hunyadmegyei választmánynak azon szíves készségeért, hogy az egyesület közgyűlését Dévára meghívta s azt, fáradságot s áldozatot nem kímélve, előkészítette. A közgyűlés csatlakozva az elnöki előter jesztéshez, köszönetet szavaz Déva város kö zönségének és a Hunyadmegyei választmány nak általában, nem különben Hunyadvármegye közönségének is.
Az 1889. évi közgyűlés jegyzőkönyve bemutattatik. Minthogy a jegyzőkönyv szabályszerűen hitelesítve van, a közgyűlés azt felolvasottnak tekinti s egyúttal megbízza a jelen gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésével K u u n Géza gróf, S z a t h m á r y György s K. S á n d o r József közgyűlési tagokat. 3. Főtitkár bejelenti a választmányok s testületi alapító, illetve örökös tagok képviselőit; felolvasva egyúttal az Országos Magyar Iskola-egyesület, Kisfaludy-Társaság üdvözlő iratait, nemkülönben B a r c s a y Kálmán s K e r e k e s Sámuel szerkesztő üdvözlő sür gönyeit. Örvendetes tudomásul vétetik. 4. A tisztújítás és választmányi tagok megválasztására kandidáló hizottság kiküldése lévén szükséges, a közgyűlés következő tago k a t küldi ki. R ö k k Pál elnöklete alatt: id. G á s p á r János, H o r v á t h Gyula, N ó v á k Ferenez, S i m a Ferenez, S ó l y o m - F e k e t e Ferenez, S z a t h m á ry György, V á s á r h e l y i Béla és a főtitkár.
Főtitkár előterjeszti évi jelentését a választmány lefolyt évi működéséről s a-z egyesület lefolyt évi életéről. A közgyűlés a jelentés bevezető részének felolvasását zajos, szűnni nem akaró helyes léssel és örvendetes tudomásul veszi, mig többi részeit, tekintettel arra, hogy a jelentés a tagok között közkézen forog, felolvasottnak tekinti. 1*
— 4 —
A főtitkári jelentés kapcsán indítvány terjesztetik be az iránt, hogy fejezze ki a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét K u n Kocsárd gróf tiszteleti elnöknek, hogy fejedelmi adományát ujabb 3595 frt 90 kr értékű adománynyal, szászvárosi két házával, s azzal tetézni méltóztatott, hogy az alapítvány igazgatását a lefolyt évben agg kora daczára magára vállalni szíveskedett; az egész választ m á n y n a k s különösen B e t h l e n Gábor gróf elnöknek, még beteg ségében is lelkes tevékenységéért; H o r v á t h Gyula alelnöknek, sokszoros tevékenységeért, melyet mint alelnök, mint a székely szakosztály elnöke, a földmives iskola érdekében, továbbá a fő városi választmányban és a debreczeni, valamint szentesi fiókok megalakulása körül, nemkülönben a kormány körökben kifejtett, — ugy hatalmas és szép alapítványáért; B a r t h a Miklós alelnök nek, különösen mint a székely-szakosztály előadójának, az aigyógyi birtok intéző-bizottság s a választmány segélyző-bizottsága elnökének, lankadatlan buzgalmáért, s betegsége daczára is kifej tett tevékenységéért; M e r z a Lajos főpénztárosnak, hogy az egye sület terhes pénzkezelését az idén is díjtalanul elvállalni, sőt a fő titkárt hosszas betegségében mind az igazgató választmányban, mind pedig a főtitkári hivatal főnökségében helyettesitteni szíves kedett; K u u n Géza gróf irodalmi szakosztályi elnöknek, lanka datlan buzgalmaért, ugy is, mint a jelen közgyűlést rendező Hunyad megyei választmány lelkes és buzgó elnökének; S z a b ó Samunak,, a balázsfalvi iskola létrehozójának, a könyvtár-bizottság elnöké nek, a választmány és különböző bizottságok egyik legtevékenyebb tagjának; S á n d o r József, a páratlan buzgalmu, lankadatlan tevé kenységű s az egyesület összes ügyeit egyaránt nagy körültekin téssel és lelkesedéssel vezető főtitkárnak; végül pedig az egyesület jegyzőinek, valamint a vidéki választmányok azon elnökeinek, tit kárainak és pénztárosainak, kik az évi jelentésben kiemelve vannak. A közgyűlés elfogadván az indítványt, az abban felsoroltaknak jegyzőkönyvileg fejezi ki legőszintébb köszönetét. 7. Elnök előterjeszti, hogy a múlt évben Szamos-Újvárt tartott közgyűlés napirendjéről a választmánynak egy indítványa — té vedésből — elmaradt, miért is kéri azt most tárgyalni. — A vá lasztmány indítványa oda terjed, hogy válaszsza meg a közgyűlés az egyesület körül, alapítása első perczétől kezdve, eddig páratlan lelkesedéssel és lankadatlan kitartással működő, az elért szép si kerekben főrészt biró S á n d o r József főtitkárt, az egyesület élet hossziglani főtitkárává, ez által adva kifejezést iránta táplált tisz teletének és bizalmának. A közgyűlés egyhangúlag magáévá teszi a választmány indítványát s S á n d o r József főtitkárt, az egyesület körül szerzett hervad hatatlan érdemei elismeréséül az egyesület élethossziglani főtitkárává választja.
8. Főtitkár előterjeszti a választmány azon indítványát, hogy válassza meg a közgyűlés az egyesület körül kezdettől fogva szer zett érdemeiért F e l m é r i Lajos egyetemi tanárt, a kiváló tu dóst, az egyesület tiszteleti tagjává. A közgyűlés elismeréséül az egyesület körül szerzett nagy érdemeinek, F e 1 m é r i Lajos dr, egyetemi tanárt s direktóriumi tagot, egy hangúlag megválasztja az egyesület tiszteleti tagjává. 9. H o r v á t h Gyula alelnök a választmány nevében jelentést tesz az algyógyi birtokról, a melyre nézve a nagynevű alapító jóvá hagyásával felmerült az az eszme, hogy ott a kormány támogatá sával földmives iskola létesíttessék. Ez iskola létrejötte esetére K u n Kocsárd gróf ujabb adományt biztosított, A választmány fel kérésére B e t h l e n András gróf földmivelésügyi miniszter késznek nyilatkozott a szükséges államsegély engedélyezésére, ugy, hogy erre nézve most csak szerződés volna kötendő a földmivelésügyi kormánynyal. A közgyűlés örvendetes tudomásul vévén s jóváhagyván a választmány jelentését és el eijárását, hálás höszönetének ad kifejezést B e t h l e n András gr. földmivelésügyi minisz ternek azon kegyességeért, melylyel az egye sület kérését fogadta; úgyszintén K u n K o csárd grófnak ujabb nagylelkű áldozatáért. A közgyűlés köszönetét küldöttségek fogják tolmácsolni, melynek összeállítása az elnökre bízatott. 10. H o r v á t h Gyula alelnök a választmány azon indítványát terjeszti elő, hogy tekintettel arra, miszerint az egyesület által maga elé tűzött nagy nemzeti feladatok csak nagy tőke segélyé vel érhetők el: járuljon az egyesület azon kéréssel a kormány és országgyűlés elé, hogy engedje meg a.z egyesületnek, miszerint nemzeti czéljai biztosabb és sikeresebb elérhetésére sorsjegykölcsönt rendezhessen. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja az in dítványt, bizalmát fejezi ki az iránt, hogy Magyarország kormánya és törvényhozása nem fogja megtagadni azt a kérést az egyesülettől, mely az állam egyik legfontosabb feladatát önként vette át a társadalom vállaira. E vég ből utasittatik a választmány, hogy az erre vonatkozó kérvényt juttassa a kormány s országgyűlés elé,megküldve azt azzal a felkérés-
— 6 —
sel a törvényhatóságoknak s valamennyi kép viselőnek, hogy a társadalom e kérését tá mogatni szíveskedjenek. 11. Tekintettel arra a körülményre, hogy az igazgató választmány jelen összealkotása mindig bizonytalan, a mennyiben az összes, mintegy kétezerre menő alapitó tagnak részvételétől függ, a mi soha sem szabályozható: az igazgató választmány javaslatot tesz az alapszabályok X. fejezete 14. ij-ának olyképen való módosítá sára, hogy jövőben az igazgató-választmány álljon: a) a tiszt viselőkből; b) a tiszteleti tagokból; e) évenként a rendes köz gyűlés által választandó 48 tagból, kiknek száma évenkint hat taggal szaporítható mindaddig, míg a választott tagoknak száma 100-ra rug. Az örökös és alapitó tagok, illetve azok képviselői a választmányi ülésen csak tanácskozó szavazattal bírnának. A közgyűlés nem kívánván e tárgyban ez alkalommal érdemileg határozni, visszaterjesz teni határozza a javaslatot az igazgató-választ mányhoz, hogy vegye ujabb megfontolás alá s tűzze ki annak eredményéhez képest a jövő évi közgyűlés napirendjére. Ugyanakkor ki mondja a közgyűlés, hogy az ügyrend készí tése s előterjesztése is elhalasztandó, mind addig, mig a jövő évi közgyűlésnek alkalma lesz az alapszabályok javaslatba hozandó mó dosítása fölött végleg határozni. 12. A kandidáló bizottság nevében K ö k k Pál, illetőleg S á n d o r József főtitkár előterjesztik a javaslatot. A közgyűlés a kandidáló bizottság javaslatai alapján egyhangúlag megválasztja: ' A l e l n ö k k é : B é l d i Ákos gróf főispánt, H o r v á t h Gyula orsz. képviselőt, B a r t h a Miklós orsz. képviselőt, T e l e k i Domokos gróf orsz..képviselőt és K u u n Géza gróf M. Tud. Akad. tiszteleti tagot. J e g y z ő k k é : C s e r n á t o n i Gyula dr. főgymnasiumi tanárt, ifj. G á s p á r János alsó fehérmegyei t. főjegyzőt, S z t e r é n y i Jó zsef erdélyrészi kir. iparfelügyelőt és T ö r ö k István dr. főgymnasiumi igazgatót. F ő p é n z t á r o s s á: M e r z a Laj os mérn ököt. J o g t a n á c s o s o k k á . A központba: H a l l e r Rezső ügyvédet; Budapestre R e m é n y i Antal ügyvédet; Nagyváradra R á d 1 Ödön ügyvédet.
— 7 —
S z á m v i z s g á l ó k k á : G á m á n Zsigmond kereskedelmi kamarai titkárt és Szőts Géza í'őköny vvezetőt. V á l a s z t m á n y i t a g o k k á : A 1b a c h (réza kir. tan., kolozsvári polgármestert; B á n f fy Zoltán báró maros-tordamegyei főispánt; B e n i g n i Sámuel kolozsvári iparosköri elnököt; B e t h l e n András gr. földmivelésügyi minisz tert ; B e t h l e n Bálint gróf gyéres-szentkirályi nagybirtokost; C o n e l i a Győző dr. egyetemi tanárt; id. D á n i e l Gábor udvarhelymegyei főispánt; F e h é r v á r y Jenő sárvári birtokost; F e r e n e z József unit. püspököt; id. G á s p á r János kir. tan., alsó-fehérmegyei tanfelügyelőt; H. G á l Domokos kis-küküllőmegyei alis p á n t ; Hegedűs Sándor orsz. képviselőt; H o r v á t h László nagy-küküllőm^gyei tanfelügye lőt ; K o ó s Ferenez kir. tan., brassómegyei tan felügyelőt ; K o v á c s Ödön dr. theol. akadémiai tanárt; K o m i s Viktor gróf nagybirtokost; K o v á c s Ferenez marosvásárhelyi apát-plebánost; L a n g e r Bódog állam vasúti üzlet vezető főfelügyelőt; L ö n h a r t Ferenez rém. kath. püspököt; N a g y Gyula brastói kir. erdőfelügyelőt; R é t h y Lajos kir. tan., hunyad megyei tanfelügyelőt; S á n d o r János torda-aranyosmegyei alispánt; K. S á n d o r J ó zsef dévai kir. közjegyzőt; S i g m o n d Dezső orsz. képviselőt; S i m a Ferenez tiszaszabályo zási-társulati aligazgatót Szentesen; S z a b ó Samu főgymn. tanárt; S z a t h m á r y Gjörgy orsz. képviselőt; S z á s z Domokos ev. ref. püspököt; S z o b o s z 1 a y Károly nagyküküllőmegyei alispánt; T ö r ö k Bertalan alsófehér megyei főjegyzőt; V á s á r h e l y i Béla orsz. képviselőt; U g r ó n Gábor orsz. képviselőt. Ugyanekkor kimondja a közgyűlés, hogy az ellenőri állás betöltését s szükség esetén jog tanácsosok választását a választmányra bizza. 13. Előterjesztetnek a főtitkári jelentésben foglalt zárszámadások. A közgyűlés a számvizsgálók által a szám adásokra vezetett záradék alapján a lefolyt évi pénztár-kezelés fölött a felmentvényt meg adja. 14. Olvastatik Maros.-Vásárhely É Z . kir. város közönségének át irata, melylyel az egyesület jövő évi közgyűlését Maros-Váí.árhelyre hivja meg.
— 8 —
A közgyűlés köszönetét fejezi ki a szives meghívásért s a jövő évi közgyűlés szék helyéül Maros-A'ásárhely sz. kir. városát je löli meg. Egyúttal ismétli köszönetét Déva város, Hunyadvármegye közönsége és a me gyei választmány irányában; valamint hálás köszönetét fejezi ki B e t h l e n Gábor gróf el nöknek ezen közgyűlés böles és tapintatos vezetéseért. Több tárgy nem lévén, elnök a gyűlést befejezettnek nyil vánítja, kérve a tagok ujabb buzgalmát az egyesület és az ál tala ezélba vett nagy nemzeti czélok érdekében. A fiókválaszt mányok tanácskozásait az ügyrend fölött d. u. 5 órára tűzi ki. K. m. f. Szterényi
József s. k., jegyzi.
Hitelesítjük: Kmin
Géza gróf s. k.
Szathmáry K Sándor
József
György s. k.
s. k.
o.
AZ IGAZGATÓ VÁLASZTMÁNY MUNKÁSSÁGA. Választmányi
gyűlés
1890.
okt.
12-én.
A. dévai közgyűlés után okt. 12-én tartatott meg az első igazgató választmányi gyűlés, Kolozsvárt, d. u. 3 órakor, a város házán, mint a hogy ez az egyesület megalakulása óta a helyre és időre nézve állandóan szokott. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: T ö r ö k István dr. Jelen v a n n a k : B e t h 1 e n Gábor gróf elnök ; B é 1 d i Ákos gróf, H o r v á t h Gyula és K u u n Géza gróf alelnökök ; S á n d o r Józsei főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, C s e r n á t o n i Gyula dr. és T ö r ö k István dr. jegyzők; H a 11 e r Rezső jogtanácsos, B e t h l e n Bálint gróf (Torda-Aranyosmegye), C o n c l i a Győző dr.. F e j é r v á r y Jenő (Szolnok--Dobokamegye), F e r e n c z József unit. püs pök, H e g e d ű s J á n )s (Alsó-Fehérm.), H o r y Béla, K o m i s Viktor gróf (Szolnok-Dobokamegye), K o v á c s Gj-ula (Alsó-Fe hérm.), L a n g e r Bódog, M a g y a r y Mihály, S á n d o r János al ispán (Torda-Aranyosm.), S z a b ó Sámuel stb. választott és virilis választmányi tagok. Elnök megemlékezvén a dévai közgyűlésről, a városnak és a megyei választmánynak jegyzőkönyvi köszönet szavazását inditvá-
— 9 •urazza. Ez egyhangúlag elfogadtatván, bejelenti elnök, hogy a ...Kolozsvári Kör" az ülésekre jövő vidéki tagoknak időző és talál kozási helyül helyiségeit felajánlja, a mi köszönettel örvendetes tudomásul vétetik. S á n d o r József főtitkár két hónapról tévén meg jelentését, miután aug. 12-ko óta választmányi gyűlés nem volt, kiemeli az ez időközi nagy ügyforgalmat. Föladatott ez idő alatt 4590 boríté kolt postai küldemény. Bejelenti az uj egyleti év örvendetes moz zanatául a brádi fióknak K. S á n d o r Józseffel történt megala kítását, a lefolyt dévai közgyűléshez jelezvén, hogy bár a tervelt kirándulások az idő mostohasága miatt elmaradtak, még is más nap Vajda-Hunyadon K u u n Géza gr. alelnök vezetése alatt akkora közönség jött össze, hogy e kirándulás szép ünneppé nőtte ki ma gát. Tartatott időközben B é I d i Akos gr. és B e t h l e n Gábor gr. elnöklete alatt 4 direktóriumi gyűlés, K u u n Géza gróf elnöklete alatt egy irodalmi szakosztályi ülés. A Déván elfogadott fiók választmányi ügyrend nyomatás alatt van s a fiókoknak nemsokára megküldetik. l l e r z a Lajos főpénztáros jelentést tesz az egyesület vagyo náról. Ezek szerint szept. végén az összes készpénz vasvon 485,467 fit 99 kr. H a l t é r Kezső jogtanácsos és H o r v á t h Gyula székely szakosztályi elnök beterjesztik az algyógyi K u n Kocsárd gróf székelytelep-alapitványon létesítendő földmives iskola végleges szerződési tervét, a mely a íoldmivelési miniszter megbízottjaival is előlegesen mogállapittatott, A választmány a szerződési szöveget elfogadja s gyors ellátása iránt intézkedik. H o r v á t h Gyula al elnök felkéretik, hogy az egyesületnek ez ügyletben levő bélyeg es illeték dijai iránti kérvényét a pénzügyminiszterhez maga nyújtsa be. Bejelentetik az üzletvezetőségi Emke-palota ügyében a di rektóriumnak tett sikeres intézkedése, mely szerint nemcsak meg köttetett a kereskedelmi miniszterrel 15 évre a bérleti szerződés, de a tervek, pályázat és építési szerződés is megtörténvén, mint legelőnyösebb ajánlattevő, az O r i o l d és E n d s t r a s s e r czég, az épület emelését már meg is kezdette. Az épités felügyelőjéül P ák e i Lajos épitész-mérnök és I) i t r ó i József mérnök, E m k e választ mányi tagok kérettek föl, kik e hazafias megbízatást örömmel el vállalták. Bemutattatnak az épület rajzai eredetiben. Választmány a direktórium intézkedéseit mindenekben helyben hagyván, a két építési felügyelőt a maga részéről is felkéri, fentartván magának, hogy elismerését és köszönetét a dolgok során kifejezhesse. A Kárpát-osztály ügyében főtitkár jelentést tesz javaslata készüléséről, bejelenti a társadalmi előkelőségek részéről ez ügy iránt mutatkozó érdeklődést. Bemutatja az összegyűlt nagy anya got. Különösen előterjeszti Torda-Aranyosmegye alispánjának, S á n d o r János választmányi tagnak memorandumszerü munkála tát, melyben megyéje turistái viszonyait feldolgozván, részletes javaslatokat tesz a teendő intézkedéseket illetőleg. A választmány utasítja a kiküldött Kárpát-bizottságot, hogy mielőbb összeülvén, az imént jelzett beadványnak is szem előtt tartásával javaslatát akként készítse el, hogy a legközelebbi gyűlésen tárgyalható le-
— 10 —
gyen. Erről C o n c h a Győző dr. bizottsági elnök értesíttetik és S á n d o r .János alispán e bizottságba, megyéje közönségének is kö szönetet mondatván, beválasztatik. C s e r n á t o n i Gyula dr., az irodalmi szakosztály előadója, a szakosztály nevében megteszi jelentéseit. Ezek közül kiemelendő, hogy a ..Mübarátok köré"-nek irodalompártoló fölhívása a fiókok hoz megküldetett, hogy a közoktatásügyi miniszter az egyesületnek 2000 drb magyar nyelvtant ajándékozott, hogy K o s s u t h Lajos emlékiratai ügyében a szakosztály az egyesületnek gyűjtést ajánl. A miniszter ajándéka köszönettel fogadtatván, a ...Mübarátok köre" felhívásainak szétküldése tudomásul szolgál és az emlékiratokra gyűjtés kimondatik. A r á p o l t i ref. tanítónak az egyházi főhatóság beleegyczével 50 frt segély soron kívül K u n Koctárd gróf tiszteleti elnök előterjesztésére rendkivülileg megszavaztat ik. Számos folyó ügy volt ez ülésben soron. Ezek közül kieme lendő, hogy a m.-n.-sombori ref. jellegű Emke-itkola mellé egy má sodik tanítónak a közoktatásügyi miniszter által való beállításának kérelmezését és egy másik tanterem létesítését a választmány elvi leg kimondta. B a r o s s Gábor kereskedelmi miniszter a székely-telepi tés ügyében javaslat készítésére szólitván fel az egyesületet, a javaslat elkészítése kiadatik a székely szakosztálynak. A direktórium tagjaiul B í r ó Béla kanonok-plébános, F e Im é r i Lajos dr., egyet, tanár és S i g m o n d Dezső orsz. képviselő megválasztatnak. Az egylet jegyzői magok között a következés sorrendjét meg állapítván, jövőre a direktóriumba bevonatnak. A szakosztálvi és bizottsági rendszer egyszerűsítése kimon datik. A sepsi-szent-györgyi fiók ügyeinek rendbe hozására P o t s a , József ig. vál. tag, mint az egyesület megbízottja, felkéretik. II. Választmányi
gyűlés
1890.
nov.
12-én.
Elnök : Bethlen Gábor gróf. Előadó: Sándor József. Jegyző: Csernátoni Gyula. .Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gróf elnök, B a r t h a Miklós és K u u n Géza gróf alelnökök, S á n d o r Józef főtitkár, M e r z a Lajos főpénztáros, C s e r n á t o n i Gyula dr. jegyző, Co n e h a Győző dr., F e l m é r i Lajos dr., G a z s i -József H o r y Béla, J ó s i k a Samu br., S z a b ó Sámuel stb. Elnök a lefolyt hó egyik nagy eseménye gyanánt jelenti be, hogy K u n Koesárdgróf, a z E m k e tiszteleti elnöke, f. hó 1.-én, a g g kora daczára, az egyesület megalakulása óta először, Kolozsvárra érkezvén, ez alkalommal az egyesület első méltóságának viselőjét és legnagyobb alapítóját az indulóháznál, élükön F e l m é r i Lajos dr. direktóriumi és tiszteleti taggal, S á n d o r József főtitkár, M e r z a
11 —
Lajos íopénztáros, C s é m á t o n i Gyula dr., jegyző s több tag fo gadta. A fejedelmi alapitó másnap megjelenvén a főtitkári hiva talban, ez alkalommal az egyesület nevében B e t h l e n Gábor gr. által üdvözöltetett. Elnök e jelentése örvendetes tudomásul vétet vén, jegyzőkönyvileg megörökíttetni határoztatott. Jelenti elnök, hogy K o m i s Viktor gr. választmányi tag sürgünyileg, ifj. G á s p á r János pedig levélbelileg mentették ki a gyűlésről való elmaradásukat. — Ugyancsak elnök indítványára a f. hó 20-án megalakulandó d u n á n t u 1 i ni a g y a r k ö z m ü v e 1 őd é s i e g y e s ü l e t n e k a í alakulás napján üdvözlése kimondatik. Miután az ev. ref. egyházi főhatóságtól az egyesület részéről a s e g é l y e zés körül tett némely kérdésekre még nem érkezett be a válasz s e miatt a további ev. ref. egyházi kiutalásaink fenakadást szenved nek, kimondatik a válasz megadása iránt sürgető átirat intézése. Napirend előtt B a r t h a Miklós alelnök kérdést intézvén az üzletvezetőségi bérház ügyében, a részletes felvilágosítás m e g adatott. Főtitkár havi jelentése különösen kiemeli a többnemü direk tóriumi, irodalmi-szakosztályi, algyógyi iskolaügyi, épitési, kárpát ügyi ülést és értekezletet, az élénkséget, mely a különböző egy leti nagy kérdések körül a lefolyt hó óta nyilvánult. Direktórium tartatott B e t l i l e n Gábor gróf elnöklete alatt; irodalmi szakosz tályi ülés K i n i n Géza gróf elnöklete alatt; a kárpátügyi bizottság f. hó 11-re egybehivatott G o n c h a Győző dr. elnöklete alatt; az al gyógyi földmives-iskola ügyében többszörös értekezlet tartatott; ez ügyben B a r t h a Miklós alelnök, az algyógyi birtok intéző-bi zottságának elnöke, előzőleg e hóban Algyógyon j á r t ; F e l m é r i Lajos dr. Marosvásárhelyt értekezett a vezető egyéniségekkel a nyárádtői iskola érdekében stb. Az ellátott számos ügy közül k ü lönösen fontos volt a k ö 1 c s ö n-s o r s j á t é k ügyében a közgyűlés határozatának végrehajtása és lebonyolítása; az a l g y ó g y i f ö l d m i v e s - i s k o l a ügyének végleges megoldása; a m e g y e i és ö n á l l ó v á r o s i v á l a s z t m á n y o k ü g y r e n d j é n e k kinyomatása és körirattal szétküldése, melynek alánján most a fiókok életteljes fölélénkülése várható; a K á r p á t ü g y b e n a javaslat elkészülése. Mindezek több ezer darab sokszorosított fölhívás, körirat, n y o m tatvány stb. gyors szétküldésére adtak munkát. A tag-mozgalom teréről örömmel jelenti be, hogy M á r k o s s y Sándor kir. törvény széki bíró Karánsebesről a második eyklusra 3 alapitót és 34 ren des tagot gyűjtött, egyik alapitó maga lévén; B o r b é l y Lajos pe dig, a rimamiirány-salgótarjáni vasmű-részvénytársaság igazga tója, az egyesület évkönyvének vételére az ötödik 100 frt be küldésével ötödször is az egyesület alapitói közé lépett. Lelkes éljenzés közt nevezettnek jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik. M e r z a Lajos íopénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban 4523 frt 60 kr folvt be, s ezzel az egvesület vagvona 485,590 frt 19 kr. A z a 1 g y ó g y i f ö l d m i v e s - i s k o l a ügyében a szerződés, miután azt K u n Kocsárd gróf tiszteleti elnök, mint alapitó, H o rv á t h Gyula, mint székely-szakosztályi elnök és B a r t h a Miklós, mint a birtok kezelő-bizottsági elnöke átnézték s K u n Kocsárd gróf aláírásával hozzájárult,szabályszerűen kiállítva a miniszterhez H o r -
— 12 —
v á t h Gyula alelnök utján aláirás végett két példányban felkülde tett. Kérelem ment a pénzügyminiszterhez az illeték és bélyeg el engedése ügyében. A gyűlés örvendetes tudomásul vévén a tett intézkedéseket, B a r t h a Miklós alelnököt fölkéri, hogy a birtok átadásának előkészítése végett Algyógyon kiszállani szíveskedjék. A z ü z l e t v e z e t ő s é g i b é r h á z ügyében, a napirend előtt tett kérdés következtében is, főtitkár bemutatja és részletesen föl olvassa az építésre vonatkozó összes előző hitelesített direktóriumi jegyzőkönyveket, bemutatja a szerződés szövegét, az épitő czég részletes költségvetését és a tervrajzokat. Nehézség merült fel az egyesület ugyanitt leendő hivatalos helyiségeinek szűk voltáért, ennek elintézésére azonban ugy az épitő czég késznek nyilatko zott, mint a direktórium részéről B e t h l e n Gábor gróf felkéretett. Az irodalmi szakosztály nevében C s e n i á t o n i Gyula dr. előadó beterjeszti, hogy B a r t h a Miklós tervvázlata alapján az „ E m k e o l v a s ó k ö n y v " elkészítésére bizottság küldessék ki. Kiküldet tek F e l m é r i Lajos dr. elnöklete alatt: B a r t h a Miklós, K o z m a Ferenez, S z a b ó Samu és T ö r ö k István dr. Az „ E m k e - d a l o s k ö n y v " ügyébon a szakosztály javaslata alapján a hangjegykiadó ezógekkel érintkezés mondatott ki. A r a n y k ú t r a (Kolozsm.) a közoktatásügyi miniszter egy ta nítót az egyesület kérésére kész lévén alkalmazni, részletes terv és költségvetés elkészítésére a kolozsmegyei választmány fel kéretik A h o s d á t i ev. ref. i s k o l a számára egy fűtő kályha és egy iskolai szekrény beszerzése végett, az egyházi főhatóság előterjesz tése következtében, 20 forint megszavaztatok és kiutaltatik. A s z o l n o k - d o b o k a m e g y e i g a z d a s á g i e g y e s ü l e t szé kely gazdasági cselédeket óhajtván megyéje területére szerződtetni, erre nézve kéri az egyesület közvetítését. Minthogy hasonló megkere sés igen sok oldalról, az anyaállamból is érkezik az egyesülethez, kimondatik a székely fiók-választmányok ez irányban olyként véle ményadásra fölkérése, hogy a nyert válaszok mindenkorra direk tívául szolgáljanak. Fölvettetik a kérdés, hogy miután az idén az egyesületnek kiosztásra nagyon csekély összeg áll rendelkezésére s miután amúgy is nagyszámú előjegyzett helyek vannak, melyekre nézve a fe dezetről gondoskodni első sorban szükséges: í'ülszólittassanak-e a fiókok és egyházak segélyező javaslataik megtételére ? Az igaz gató választmány a felszólítást kimondja, azzal a kijelentéssel azonban, hogy a fenti körülmények a felszólításban hangsulyoztassanak. • III. Választmányi
gyűlés
1890.
decz.
12-én.
Emlékezetes marad ez ülés mind a gyásznál, mind pedig a benne egyidejűleg bejelentett nagy alapítványnál fogva, mely K u n Kocsárd gróf, R ö k k Pál, D e r z s i János, O r b á n Balázs báró ne veivel örökre elfeledhetetlenné tette egy valódi nagy és nemes férfiú
— 13 —
nevét, kit Isten szeretetében adott a nemzetnek s oly igen nagy nemzet; ügyünknek. Elnök: B é l d i Ákos gróf alelnök. Előadó: S á n d o r József. J e g y z ő : ifj. G á s p á r János. Jelen vannak: B é l d i Ákos gróf és K u n n Géza gróf alel nökök; S á n d o r József főtitkár; A í e r z a L a j o s f ő p é n z t á r o s ; C s e r n á t o n i Gyula dr., ifj. G á s p á r János és T ö r ö k István dr. j e g y zők ; B e t h l e n Bálint gróf, B i r ó Béla kanonok, C o n c h a Győző dr., F e r e n e z József unit, püspök, G a z s i József, H o r y Béla, I m r e József, K o r b u l y József, K o m i s Viktor gróf, K , u u n Géza gróf, K. S á n d o r József, S z a b ó Samu, S z e k u l a Ákos, V a d o n a János, V á j n a Vilmos dr., V ö r ö s s Sándor és Z ü l l i c h István választott és alapitó tagok. A főtitkár és íopénztáros szokásos havi jelentése után az erede tiben ide igtatott 48. jegyzőkönyvi pont szerint a következő be jelentés, illetve határozathozatal történt.
Kovács Sándor S á n d o r József főtitkár a tárgysorozatban következő nagy alapítvány bejelentése alkalmából kéri a választmányt, hogy a tárgy nagy fontosságához képest részletesebb előterjesztést tehes sen s a nagy alapítvány előzményeit felsorolja ugy, mint azt n é hány nap előtt a nemes szivű alapitó ajkáról részletesen előadva és okmányilag bizonyítva hallotta. K o v á c s Sándor, az önerejéből magát felküzdött jeles mérnök hivatásánál fogva sokat utazott az erdélyi részekben, sőt hosszabb ideig az országnak a magyarságra nézve egyik legelpusztultabb vidékén lévén alkalmazásban, bő alkalma volt megismerni a magyarságnak részint a múlt idők pusztító viharai, részint saját véreinek könynyelmü viselkedése folytán nagymérvű elveszését és beolvadását. Ekként keletkezett lassanként lelkében az alkotmány helyreállítása éveiben az a gon dolat, hogy a székely kivándorlás befelé irányítása, a székelyek és csángók telepítése, a házi-ipar fejlesztése, a nemzeti egyházak és iskolák támogatása, magyar pénzintézetek alapítása érdekében egy nagymérvű társadalmi propaganda indittassók. E czélok elér hetésére kiindulásul legalább is egy millió forintnyi alap össze hozását látta szükségesnek, s az egyszerű megyei mérnök meg is indült országrészünk akkori nagyjait az eszmének megnyerni, gyűjtésre felkérni; kapott is néhány százezer forintra Ígéretet, de az Ígéretek az idők eseményei közt teljesitetlenek maradtak; miért is hittel és elszántsággal egymaga vállalkozott a tervbe vett ala pot előteremteni. 1875-ben életének addig nagy fáradsággal össze gyűjtött egész keresményét 2UÜÜÜ forintot, az erdélyi ev. ref. Egyházkerület igazgató-tanácsánál a fenti czélokra alapítványul tette le azzal a kijelentéssel, hogy ez összeg kamatos kamataival egy millióra neveltessék, s csak akkor indittassék meg a jövede-
-
14 —
lemből az akczió. A jövedelem egy része további milliók képezésére lévén fordítandó. Ez alap kezelésének ellenőrzésére, szám adásainak megvizsgálására az erdélyi magyar egyházak főhatósá gaiból egy nemzeti bizottmányt kért szerveztetni, mibe a ref. egyházkerület bele is egyezett. Ezen 2000Ü forint kamatait életé ben magának kikötötte, de csakis azért, hogy azokat a legnagyobb gonddal és lelkiismerettel megtakarítva és kamatoztatva, alapítványa növelésére fordítsa. 1886. októberében ujabb 2ÜÜÜÜ forintot adott át az ev. ref. egyházkerületnek előbbi alapítványához csatolás vé gett, mely alapítvány a képező értékpapírok conversié-ja folytán ez ideig 43600 írtra növekedett. Az alapítványt az egyházkerület f. évi november elején tartott közgyűlésében K o v á c s Sándornak ren delkezésére bocsátotta, s az igazgató tanács ennek következtében november 21-én hivatalosan fel is hívta alapítványa és esedékes szelvényei átvételére. November '29-én irt levelében K o v á c s Sándor az Enike igazgató-választmányához fordul, kijelentve, hogy az alapítványt az Emke-re kívánja átruházni s mielőbbi értesítést kér, hogy az átvételre szükséges intézkedésekot megtehesse, s az igazgató ta nácsot értesíthesse. Az egyesület részéről az alapítván}* kezelésére utasítás kéretvén, deczember hó 4-én irt levelében fölvilágositás végett csatolja ugyan az 1875-ben kelt alapitó levél másolatát, de miután meggyőződött, hogy az Emke ugyanazon czélok megvaló sítására alakult és működik, az alapítvány kezelését az egyesületre ruházta át, a következő feltételek mellett: 1. hogy az alapítványra ez ideig az erdélyi ref. igazgató-ta nácsnál elhelyezett 43'6Ü0 forint magyar papirjáradék kötvény és az ezután létezendő összegek félévi esedékes kamatai neki életé ben pontosan kifizettessenek; 2. hogy halála után az egész alaptőke, mint az Emke részére tett alapítvány kezeltessék és az alaptőke évi kamatai az Emke által meghatározott módon nemzeti egyházaink, iskoláink s ezek között az általa Nagy-Enyeden alapítandó árvaház segélyezésére, továbbá a Székelyföldön s az erdélyi részekben a helyi viszonyok n a k megfelelő házi-ipar nemek meghonosítására s más nemzeti kulturális czélokra használtassanak. Miután — úgymond az alapítványi levél — az Emke által alapítványi czéljaimat megvalósítani hiszem és remélem, azért az itt két pontban foglalt feltételen kívül más alapitó levelet tenni nem kívánok. E levél vétele után az alapítványnak a ref. igazgató-tanács tól átvétele és átadása végett személyes megjelenésre kéretett fel a direktórium által, de miután gyöngélkedő egészsége miatt ezt megtenni nem tudta, a direktórium engem küldött le Nagy-Enyedre, hogy a nemes szivü adakozónak az átvétel lebonyolítása iránti teendőkben rendelkezésére álljak. Folyó hó 9-én mentem le Enyedre és kerestem fel K o v á c s Sándort, ki ugy látszik csodálatos élőérzéssel részletesen elmondta nekem élete történetét, alapítványa előzményeit, igazolta a ref. igazgató - tanács és egyházkerülettel szemben való eljárását, felolvasta megkezdett végrendeletét egy NagyEnyeden egyéb hagyatékából létesítendő árvaház és egyetlen élő testvér-bátyja érdekében, kijelentette, hogy az alapítványára vonat-
kozó ügyiratokat és megirt önéletrajzát az Emke levéltárában kívánja megőriztetni. Erre megállapodtunk az alapítvány felvételére nézve a ref. igazgató-tanács kívánságához képest H a l l e r Rezső ügyvéd nevére szóló fölhatalmazás és előbbi levelei értelmiben fogal mazott egyszerű alapitó-levél szövegében s ezek után fölszólí tott a szomszédban lakó közjogyzőhez átmeneteire, közben a szintén szomszéd megyeházából tanukul fölkérvén T ö r ö k Bertalan, M ag y a r i Károly dr- és ifj. G á s p á r János kedves embereit. A közjegyzőnél, mig a felhatalmazás hitelesítésére fölveendő jegyzőkönyv íratott s abba a felhatalmazás szövege lemásoltatott, egyszerre rosszul lett. ..Istenem már csak aláirtam volna" — monda s sürgetőieg tollat kért; s biztos vonásokkal aláirta előbb az alapitó levelet ifj. G á s p á r János és M a g y a r i Károly dr. tanuzása mellett, azután a felhatalmazást és jegyzőkönyvet T ö r ö k Bertalan és ifj. G á s p á r János tanuzása mellett, a fentiek és a közjegyzőnél éppen jelenlevő B á n f f y Jenő báró ottlétében. A tett aláírásokat végezvén, a köz jegyzőhöz fordult ..Ugy-e látta, hogy én írtam alá" szavakkal s az igenlő válaszra ..tehát hitelesítse" monda. Ezután ledőlve még nagy lelkierővel, mosolygó arezczal beszélt egyes ifjúkori éleményeiről. Lábra nem tudván állani egy karszékben hazavittük s ott első gondja volt a hitelesítésért járó csekély közjegyzői dijat kifizetni, nem engedvén, hogy azt mint az egyesület megbízottja, teljesít sem: ..En már ilyen vagyok" monda. Ugy váltunk el, hogy dél után újra meglátogatom, s hogy gyakran fogjuk látni a kolozs vári választmányi gyűléseken. Délután már sejtve közeli végét az árvaház és bátyja érde kében rendelkezni akart, hivatta nevezett barátait és K o v á c s Gyula polgármestert, de mire oda értek súlyos szél érte, eszméletét és beszéd képességét elvesztette. S ma, éppen a direktórium ülése alatt érkezett T ö r ö k Bertalan alsófehér-megyei választmányi tit kártól a következő sürgöny : . . K o v á c s Sándor mérnök, ki évtizedek előtt nemes czéljaival és áldozatkészségével egy maga képezte a kultur-egyletet, ma éjjel meghalt". Azt se várta meg ezen egyszerű nagy ember, hogy tiszteleti, taggá választhassuk, hanem ugy tett, mint a jelenlegi világirodalom legszebb költeményének hőse, ki miután hazája földjéről az ellent kivezette s népe részéről ezért a legnagyobb háiádatlanságban ré szesült, mint ki munkáját bevégezte, haza ment, lefeküdt és meghalt, A kiállított felhatalmazás alapján H a l l e r Rezső jogtanácsos a 43600 forint alapítványt 10Ü forintos magyar papirjáradék-kötvényekben a ref. igazgató - tanácstól deczember iU-én d. e. át is vette s az egyesület vas szekrényébe el is helyeztetett. Az egyszerű alapitó-levél pedig igy hangzik ..Az Emke igazgató-választmányához Kolozsvárt. Az ide '/. mellékelt 43600, azaz negyvenhárom ezer hatszáz forint névértékű 5 százalékos magyar papirjáradék-kötvényt azzal a kijelentéssel van szerencsém az E nke tek. igazgató-választ-
-
16
-
Hiányának átnyújtani, hogy ez összeget az E m k e örök alapítványul' s csak kamataiban felhasználandólag, halálom után az E m k e alap szabályaiban és m u n k a programmjában kifejezett nemzeti czélokra, s ezek közt az általam Nagy-Enyeden alapitandó árvaház segélye zésére,— mely utóbbival szemben az E m k e felügyeleti és ellenőrzési jogát előre is kikötni tartom szükségesnek—bölcs belátása szerint kezelni és hasznosítani méltóztassék. Ez alapítványi tőke kamatait életemben számomra kiszolgáltatni kérem. Az általam már az Emke megalakulása előtt szándékolt czélokat az Emke megalakulása kö vetkeztében megvalósulandóknak látván, hivén és remélvén, fenti eken kivül egyéb kikötéseket tenni nem kívánok. Kelt Nagy-Enyeden, 1890. decz. 9. Előttünk, mint t a n u k : Ifj. Gáspár János, s. k. Magyart Károly dr. s. k. Kovács
Sándor
f.
k.
mérnök.'* Az igazgató - választmány mély megillető déssel hallgatván meg főtitkár előadását, a nagy alapitó emlékének megőrzése és az el hunytnak a végtisztesség megadása czéljából a direktórium javaslata alapján elhatározza: 1. Hogy K o v á c s Sándor mérnök alapít ványa örök időkre e néven adassék ki. — Az abból esetről-esetre fel nem használt s ki nem adott alapítványi kamatok tőkésítés végett ez alapítványhoz csatoltatnak annak növe lésére, az alapítványt tevő emlékének és ihtentióinak kegyeletes lentartása végett. 2. Az elhunyt nemes és kiváló férfin olaj képe az E m k e nagyjai arczkép-esarnoka szá mára elkészíttetik és e végből a megyei választmány utján haladéktalan lépés tétessék a szükséges fénykép felvétele s egyéb intéz kedések megtétele végett. , 8. A temetésre B é l d i Ákos gróf elnöklete alatt 7 tagu küldöttség az Emke virágából gyopár koszorút visz, szalagján e felirattal: ..Látta felkelni a napot". 4. Az Emke mély részvétét egyedüli rokona, testvér-bátyja előtt B é l d i Ákos gróf alelnök fogja tolmácsolni, a temetőben az Emke nevé ben a főtitkár mond búcsú beszédet. 5. A legközelebbi évi rendes közgyűlésen az alapítvány előzményeit s az alapitó élettörté netét és jellemzését feltüntető emlékbeszéd tartassék; az emlékbeszéd az Emke jegyzőés évkönyveiben, valamint a hagyatéki iro mányokkai együtt negőriztessék.
— 17 —
6. Az alsó-fehérmegyei és Nagy-Enyed városi választmányok fölkéretnek a központi küldött séghez csatlakozásra, külön koszorú helyezé sére, s az E m k e nevében szükséges intézke dések megtételére, valamint az alapítványra vonatkozó hagyatéki iratoknak átvételére. 7. Az alapítvány kezelését, s az elhunyt nagy alapitó intencziójának megfelelő esetleges külön nevelését illetőleg a választmány később határoz. 8. Az alapítvány sorsáról jegyzőkönyvi k i vonatban az erdélyi róm. kath. és az unitárius egyházfők is értesíttetnek, kik mig az alapít vány a ref. igazgató-tanácsnál volt letéve, an nak czéljaira fordítását ellenőrizni hivatva voltak. , 9. A temetésre menő küldöttség tagjául B é l d i Ákos gróf elnök vezetése alatt fölkéretnek B e t h l e n Bálint gróf, H o r y Béla, M e r z a Lajos, S z a b ó Samu, S á n d o r József főtitkár, K. S á n d o r József és S z e k u l a Ákos. Ezután a halaszthatatlan folyó ügyek láttattak el, és pedig mint legsürgősebb megállapirtatott a Kárpát-Egyesület a l a p s z a b á l y j a v a s l a t a és kimondatott, hogy az uj egyesület jan. 12-én d. u. 3 órakor alakul meg a városházán. Egyébként az egyesület f. havi ügyforgalma oly nagy volt, hogy közvetlenül a gyűlés előtt érke zett beadványok direktoriumilag sem előkészithetők, sem a választ mány által tárgyalhatók nem valának. E k k é n t véleményezés végett oly utasítással, hogy jan. 12-ére okvetlenül jelentést tegyen, a segélyző bizottsághoz utaltattak a különböző egyházi és fiókválaszt mányi beadványok, melyek segélyezéssel vagy kiutalással állanak kapcsolatban. Egyébként a központban a mult választmányi gyűlés óta tartatott két direktóriumi, egy irodalmi és egy közgazdasági szakosztályi ülés, a Kárpát-egylet alapszabályait kidolgozó bizottság s az Emke-olvasókönyv ügyében kiküldött bizottság kétszer ülé sezett, A fiók-választmányok közül gyűléseket tartottak a brassói kétszer, a gyulafehérvári, és a hunyadmegyei; a debreczeni és aradi fiókok gyűlése is jeleztetett. A sorsjáték ügyében kéréseink a mult gyűlés után azonnal expediáltattak, a sajtó melegen fogadta és közölte azokat. A képviselőház kérvényi bizottsága deczember 7-ki gyűlésében egyértelmüleg abban állapodott meg, hogy a kérvényt meleg támogatással ajánlja a pénzügyminiszternek figyelmébe. Az egyházi főhatóságok felkérettek, hogy segélyezési javas lataikat a folyó hó végéig küldjék be. Kükülíővárra vallás és köz oktatási miniszter ur kinevezte a második tanerőt egy tanítónő alkalmazásával s igy a ref. kántori javadalom igénybe vehetése elesett. Csak most jutott tudomásunkra, hogy F e r e n e z y Lajos Miskolczról, egyesületünknek élete fogytáig" évenként 50 frt fel ajánlásával legnagyobb rendes tagja, 4 évi részlet befizetése után elhalt. Miután ez összeg úgy is tőkésítve van, a befizetett 2o0frt emlékén; jegyzőkönyvi határozattal alapítványul íratott. 9
-
18 —
IV. Választmányi
gyűlés
1891. jan.
12-én.
Gyász, hazafias m u n k a és nemzeti ünnep napja volt az egye sületre nézve ismét e nap. E gyűlésen jelentetett be ismét az egye sület egyik nagy alapítványa s egyszersmind — fájdalommal — a nemes szívű alapitó elhunyta is. Továbbá ez nap létesült az Emke egyik legnagyobb alkotása, az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület, s adatott át az algyógyi földmives iskola. A direktórium B e t h l e n Gábor gróf elnöklete alatt első nap
— 19 -
Dersi János
Decz. "27-én Kovács Ferenez apát-plebános, igazgató-választ mányi tag, a Maros-Torda megyei- Maros-Vásárhely városi választ mány alelnöke, sürgönyileg értesítette az egyesületet, hogy az nap elhunyt D e r s i János maros-vásárhelyi birtokos végrendeletileg 10.000 frtot hagyományozott az Emkc-nek. Végrendelete ugyan csak később fog felbontatni, azonban e váratlan nagylelkű alapítvány köztudomású tény, minek következtében a temetés körül az egye sület intézkedései megtételét kéri. Minthogy pedig a végrendelet szerint általános örökösül az erdélyi unit. egyház főtanácsa nevez tetett ki, még az nap kérdést intézett a főtitkár F e r e n e z József unit. püspökhöz, mint az igazgató-választmány tagjához és a Ko lozsvár városi választmány elnökéhez ez ügyben s mint ez oldalról is, a mennyiben a püspök urnák már tudomása lehetett, hasonló válasz adatott: a direktórium B é l d i Akos gróf elnöklete alatt azonnal összeült s a szükséges intézkedéseket az igazgató-választ mány nevében azonnal megtette. D e r s i János 1831. aug. hónapjában született. Édes atyja D e r s i János maros-vásárhelyi ügyvéd és édes anyja J á n o s i Veronika vagyont már hagytak reá. Atyja katonai pályára szánta, Nag.y-Szebenbe küldvén katonai iskolába; de D e r si Jánosnak mind amellett, hogy később, mint honvéd-huszár vitézül végig szolgálta a forradalmat, más hajlamai voltak. Alig hogy a maros-vásárhelyi ref. főiskolában gymnasiumot és azon idők szokásai [szerint jogot végzett, a gazdaságra adta magát, nem csak azért, mert a szabadságharcz után e foglalkozás volt a hazafiak menedéke, ha nem, mert kedvet és hivatottságot is érzett iránta. Nagy birtokot bérelt s oly üg3"ességgel és szerencsével vezeté, hogy néhány év múlva saját terjedelmes birtokán űzhette a gazdaságot. Családot, miként K o v á c s Sándor, ő sem alapított, Ifjúságától a nemzet volt, családja. Mint meghitt források részéről becsülteiért 134,000 írtnál többet érő vagyonát, hogy hova fogja fordítani, az egyszerű nemes férfiú még barátai előtt is titkolta. Most végintézkedése szerint azonban, a mint tudomásunkra juthatott, a következőkben intéz kedett : T í z e z e r frtot rendelt a székelykereszturi unitárius iskolánál szervezendő VI. osztály felállítási és fentartási köl tségei fedezetére; t í z e z e r f r t o t p e d i g h a g j - o t t e g y e s ü l e t ü n k n e k ..haza f i a s és n e m z e t i c z é í j a i e l ő m o z d í t á s á r a . " Maros-Vásárhelyt a Petőfi-utczában lévő 7. uj házszám alatti emeletes épületes tel két hagyta a marosvásárhelyi unitárius egyházközségnek pap la kásul, megterhelve azon telek hátulsó emeletes részén levő két szobában az örökhagyó házvezetője B a r t h a Máriának életfogy tig tartó lakás jogával és évi 300 frt járadéknak havonkinti rész letekben való fizetésével. Ugyancsak a városban, a főtéren 15 uj házszám alatt lévő 1750 frt évi jövedelmet hajtó, emeletes, kitűnő állapotban lévő, épülettel ellátott telkét „ D e r s i J á n o s t á p - és •ö s z t ö n d i j - a 1 a p " czimen hagyta az erdélyi unitáriusok kolozs*2
— 20 —
vári főiskolájának e l i d e g e n í t h e t e t l e n ü l , ugy, hogy azon épületes telek évi haszonbér jövedelméből 15, unitárius szülőktől származott oly s z e g é n y tanulók, kik nem csak a 1 e g s z e g én y e b b e k s ily segély nélkül tanulni képesek nem volnának, de azonkivül k i f o g á s t a l a n m a g a v i s e l e t ű e k és j ó t a n u l ó k , évenként 100—100 frt segélyben részesittessenek, az ezen 1500 frtot évente meghaladó házjövedelem hova forditását a kolozsvári főis kola igazgató-tanácsára bizta.. A pusztaszentmiklósi s hozzá tartozó 650 katast. holdat meghaladó kitűnő minőségű tagositott jószágot e l n e m i d e g e n i t h e t ő l e g szintén „ D e r s i J á n o s t á p - és ö s z t ö n d i j " czimen hagyta a székelykereszturi unitárius iskolának, ugy, hogy azon birtok évi jövedelméből u n i t á r i u s s z ü l ő k t ő l származott jó tanulás és jó magaviselet által erre érdemesnek m u tatkozó oly szegény 20 tanuló kapjon évenként 100—100 frt segélyt, kik tanulásukat nem folytathatnák, ha ily segélyben nem részesülné nek. Ezen most megnevezett birtok évi jövedelme 3000 írtra tehető s ezen fennebb irt 20 tanulónak kiszolgáltatandó 2800 frtot meg haladó 1000 frt a székelykereszturi iskolánál alkalmazott tanárok fizetése javítására rendeltetett fordíttatni. Szigorú intézkedést tett arra nézve, hogy az ösztön-dijak c s a k é p t e s t ű és e g é s z s ég e s és j ö v ő t b i z t o s í t ó f i a t a l o k n a k a d a s s a n a k ki és pedig a székelykereszturi iskolánál öt, szegényebb papfiu, öt legszegényebb kántortanító, kettő . . D e r s i " születésű fiuknak, más nyolcz, valamint a kolozsvári iskolánál segélyezendő 15 tanuló az illető iskolák elöljáróságainak választása szerint lesznek kijelölendők. Gondoskodott az örökhagyó arról is, hogy a fennebb irt ingatlanok jövedelmei adók, stb. fizetésekkel ne csorbittassanak s azok minden levonás nélkül fordíttathassanak rendeltetésökre, elrendelte, hogy künnlevő s más befolyandó követelésekből 25000 forint gyűjtes sék össze a végre, hogy abból a táp és ösztöndij stb. fedezé sére rendelt ingatlanok adói stb. fedeztessenek. Végrendelete végre hajtásával F e k e t e Gábor kir. táblai tanácselnököt és B i á s István ügyvédet bizta meg. A temetést a végrendelet ..lehetőleg minden külső pompa nélkül" hagyta meg végbemenendőnek s decz. 29-én d. u. 2 órakor ment végbe a marosvásárhelyi ev. ref. sírkertben. A direktórium intézkedésére fölkérettek az egyesület képviseletére, a ravatalra E m k e gyászkoszoruja helyezésével, B á n f f y Zoltán br. főispán, igazgató-választmányi tag és a megyei választmány elnöke, továbbá K o v á c s Ferenez és G y ö r f i Pető alelnökök vezetése alatt a megyei választmány tagjai, Kolozsvárról pedig külön kül detett le S z a b ó Sámuel választmányi tag. A gyászbeszédet P ét e r f i Dénes kolozsvári unit. lelkész tartotta. Az egyesületnek az elhunyt végakarata érvényesítése képviseletére pedig D a r k ó Ákosügyvéd, az E m k e maros-vásárhelyi jogtanácsosa kéretett fel. A választmány mély megindulással vévén tudomásul a direktórium jelentését és intézke déseit, jegyzőkönyvi határozattal mondja k i : 1. Hogy D e r s i János alapítványa örök időkre e néven kezeltessék. 2. Az elhunyt nemes és kiváló férfiú olaj-
— 21 —
képe az E m k e nagyjai arczképcsarnoka szá mára elkészíttessék. 3. A legközelebbi évi rendes közgyűlésen az alapitó élettörténetét és jellemét föltüntető emlékbeszéd tartassék; az emlékbeszéd az egye sület jegyző- és évkönyveiben megőriztessék. Hasonló mély megilletődéssel fogadtatott a direktóriumnak jelentése K o v á c s Sándor ,temetése lefolytáról s ezen a központ képviseletéről, moly B é l d i Ákos gróf vezetése alatt, gyopár-koszo rúnak a ravatalra tételével, B e t h l e n Bálint gróf, H o r y Béla, M e r z a Lajos, S á n d o r József, S z a b ó Samu és S z e k u l a Ákos tagokból állott. A küldöttséget az egyesület Alsó-Fehér vármegyei és Na°:yEnyed városi választmánya — élén K o v á c s Gyula polgármesterrel, H e g e d ű s János, id. G á s p á r Imre, T ö r ö k Bertalan, ifj. G á s p á r János stb. vezérférfiainkkal ezen exponált vidékeken — fogadta s testületileg impozáns tömegben véve részt, csatlakozott, A k o p o r s ó t a házt.ó 1 a g y á s z k o c s i r a a k ü l d ö t t s é g é s a k é p v i s e l e t t a g j a i e m e l t é k . Az egyesület gyopár-koszorúja & ravatal feje fölé illesztetett. A háznál és a templomban B a r t ó k György dr. nagy-enyedi lelkész tartott hazafias szellemtől áthatott imát és emlékbeszédet. A sírnál pedig az egyesület fájdalmát gyászbeszéddel a főtitkár tolmácsolá. Gyászjelentűt adott ki disztagjáért Nagy-Enyed város képviselőtestülete. A temetésen nagy számban vett részt a vidék intelligentiája. Az ezután következett nagyfontosságú ügyek közül kiemelendő az algyógyi földmives iskola ügyében történt intézkedés, mely sze rint kimondatott, hogy B e t h l e n András gróf földmivelésügyi mi niszter megbízottjával, C s á v á s y Gyula dr.-al történt megállapodás értelmében az alapítványi birtok f. hó 15-én átadatik a miniszter képviselőinek, mely czélból a központból B a r t h a Miklós alelnök és S á n d o r József főtitkár küldetnek le Algyógyra. Ifj G á s p á r János jegyző már decz. 31-én leküldetett volt az átadás előké szítésére. B a r o s s Gábor kereskedelemügyi miniszternek a székely köz gazdasági érdekekben tett fölhívására, midőn az egyesület legmélyebb köszönetét fejezi ki a miniszter hatalmas kezdeményezése iránt, megállapittattak a válasz-pontok, az egyesület maga részéről szol gálatait ez ügyben teljesen fölajánlván. A székely-keresztúri szövő tanműhelynek a miniszter felhívására egyben két 60 fitos ösztön díj 5 egymásutáni évre néhai K o v á c s Sándor alapítványából megszavaztatik. A segélyező bizottság nevében M e r z a Lajos íopénztáros tévén meg az egyházak legújabb átirataira a véleményes jelentést, azon ref. segélyek folyósítása, a melyre vonatkozó intézmények tényleges működése az egyházi főhatóság által igazoltatott, ki mondatik; ugy a brassói ág. ev. egyház számára az évi 2'i) frt segély is. A Debreczen városi és Hajduvármegyei vál. által febr. 1-én rendezendő bálra — több oldalról jött fölhívás következtében —• B e t h l e n Gábor gróf elnöklete alatt köldöttség menesztetik.
— 22
-
Az egyesület a Kárpát-Egyesület megalakítása előkészületeit befejezvén," a főtitkár ez ügygyei kapcsolatban örömmel adta elé ez ügyben H o r v á t h Gyula alelnökkel f. hó 5., 6., (. és 8-án az egyesület nevében B e t h l e n András gróf földmivelésügyi miniszter, B a r o s s Gábor kereskedelmi miniszter és W e k e r l e Sándor pézügyminisztereknél történt kiküldetésük eredményét. A vasyon M e r z a Lajos Íopénztáros jelentése szerint decz. 31-én 0-13,8:26 frt 48 krt tett ki. Délután folyt le az egyesület védnöksége alatt az Erdély részi Kárpát-Egyesület ideig-lenes alakuló gyűlése, melyen alapitó és rendes tagok, testületi képviselők a vidékről mindenünnen szép számmal voltak jelen. A gyűlés cl. u. 3 órakor előértekezlettel: az Emke készí tette alapszabályok megvitatásával vette kezdetét. B e t h l e n András gróf földmivelésügyi miniszter magát B e d ő Albert orsz. íoerdőmester, min. tanácsossal képviselteié. Elnökölt a szervező és alakító anyaegyesület elnöke, B e t h l e n Gábor gróf. Előadó hasonló czimen, ,mint főtitkár S á n d o r József. Jegyzett: F e r e n e z Ákos dr. árvaházi ülnök. Az alapszabályok részletes megvitatása után B e t h l e n Gá bor gróf elnök kandidáló bizottságot küldött ki F e l m é r i Lajos dr. elnöklete alatt, s mig a bizottság e feladatát befejezi, az értekezle tet egy negyed órára felfüggesztette. A negyed óra elteltével elnök megnyitván a gyűlést, alakuló megnyitójában rámutatott arra, hogy a Kárpát-Egyesület ügye mily szép lendülettel indult meg s mily szükség volt megalakítására. Utána S á n d o r József főtitkár vázolja a Kárpát-Egyesület keletkezését s beszámol az uj egyesület ügyében a kormánynál tett lépésekről. A f ö l d m i v e l é s ü g y i m i n i s z t e r Ígéretet tett, hogy utak,menhelyek készítése, szálló helyek átengedése által s a kincstári erdőtisztek közreműködésével is az ügyet támogatni fogja. Felol vastatott egyúttal a földmivelésügyi miniszter üdvözlő leirata, mely ben a miniszter az alakuló gyűlésre képviselőül B e d ő Albert orsz. főerdomestert és min. tanácsost jelöli meg. A p é n z ü g y m i n i s z t e r felajánlotta a Kárpát-Egyesület czéljaira az ó-radnai bánya mellett levő fürdőt, mely kiválóan alkalmas kiránduló menházak építésére; megígérte a turisták részére a bánj*a vidékeken a kalauzolásra szükséges intézkedések megtételét; a bá nyászati és uradalmi tisztek közreműködése iránti intézkedéseit. A k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r a körébe vágó minden lehető előnyöket, mikkel ez ügy előre vihető, kilátásba helyezett. Hirdetések és kárpát-egyesületi tájékoztatók kifüggesztése iránt a vasutak összes helyiségeiben engedélyt ad. A Szebenben székelő Siebenbürgischer Karpathen-Vérein kö vetkező magyar szövegű, meleg hangú szép üdvözletét élj önzéssel fogadta a közgyűlés: Igen tisztelt közgyűlés! E g y másik önálló Erdélyrészi-KárpátEgyesület alapításának az 1890. decz. 27-én 4551. sz. a. kelt szívé lyes értesítés kapcsán közölt tervét őszinte örömmel üdvözöljük. Mi részünkről mindenkor készek leszünk arra, hogy teljes
— 23 —
erőnkből gyámolitsuk az uj testvér-egyesületet, ugyanazon czól: szép hegyeinknek a turisztikai közlekedés számára való megnyitása és hazánknak azzal egybekötött gazdászati és közművelődési ér dekei előmozdítása elérésében. E ezélra irányuló törekvéseinknél cselekvőségünk nem csu pán a nemes versenyre fog szorítkozni, hanem bárhol lesz szük séges, az uj testvér-egyesületet tanácscsal és tettel fogja tá mogatni. Az ezen téren 10 éves fenállásunk óta gyűjtött tapasztala tainkat az elérendő közös és magas czél érdekében szívesen bocsájtjuk az uj testvér-egyesület rendelkezésére s ez irányban min denkor bárminemű értesítésére és egyetértő akczióra örömest leszünk készek. Midőn az igen tisztelt alakuló közgyűlésnek is áldásos fejlő dése iránti legjobb kivánatainkat fejeznők ki, hazafias üdvözlettel maradtunk: Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület nevében Bruckner
Vilmos dr., elnök.
Etigern '
A^,
titkár.
Hasonlókép szép hangon üdvözölte az egyesületet s készséges tá mogatását ajánlta fel a Magyarországi Kárpát-Egyesület budapesti osztálya is a következő sürgönynyel: Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesületet megalakulása alkalmából melegen üdvözöljük remélvén, hogy működése édes hazánk javára, dicsőségére szolgáland. Hazafias üdvözlettel a Magyarországi K á r pát-Egyesület budapesti osztálya nevében: E ö t v ö s Loránd báró elnök, T é r y Ödön dr. alelnök, T h i r i n g Gusztáv dr. titkár. A törvényhatóságok közül Torda-Aranyosmegye a költségve tésébe turistái ezélra felvett összeget az egyesületnek ajánlja feL Alispánja ezen felül 200 tagot gyűjtött. Nagy-Küküllő, Csikmegye, Háromszék, Hunyad, mindannyian támogatásukat jelentik, részben alapítványokat is jelentenek. M.-Torda 150 frttal lett alapitó és kép viselőül az alakuló gyűlésre D e á k Lajos kir. tanfelügyelőt küldte ki. Az egyesületnek eddig már 500 tagja van. B a r t h a Miklós rámutatván, hogy, mint Minerva Jupiter fe jéből, készen megszületve ugrik ki az uj egyesület az Emkéből, örömét fejezi ki azért a jóindulatú támogatásért, melyben a kormány az alakult egyesületet részesiti. A társadalmi intézményekkel e harmonizálást egészséges irányzatnak tartja. Jegyzőkönyvi elisme rést, hála és köszönetnyilvánítást feliratilag kifejezni ajánlja. A ..Siebenbürgischer Karpathon-Vérein'* magyar szövegű szép átiratát ajánlja egész terjedelmében jegyzőkönyvbe venni. Támogatásunkra vonatkozó ígéretük és köszönetükért ajánlja, hogy az egyesület átiratilag fejezze ki köszönetét. Az előmunkálatok minden tekintet ben gondos előkészítéséért S á n d o r József központi főtitkárnak elismerést és köszönetet ajánl. A gyűlés közhelyeslés és éljenzés mellett fogadja el az indítványokat. Ugyancsak az ő indítványára a gyűlés köszönetet szavaz B e d ő Albertnek és S á n d o r J á n o s alispánnak is.
— 24 —
B e d ő Albert, mint miniszteri képviselő, a földmivelésügyi mi niszter nevében jelzi, hogy a földmivelésügyi miniszter részéről min den lehető meg lesz téve. M e r z a Lajos íopénztáros jelenti, hogy e napig befolyt 1764 frt; van az uj egyesületnek 61 alapitó, 459 rendes tagja. Aján latára a gyűjtőknek jegyzőkönyvi köszönet szavaztatik. D e á k Albert dr. az egyesület létrehozása érdekében fárado zott Emkének köszönet szavazását ajánlja; éljenzés mellett elfogadtatik. A megelőző értekezleten megvitatott alapszabályokat észre vétel nélkül elfogadja a közgyűlés és igy elnök ünnepélyesen ki jelenti, hogy az Erdélyrészi-Kárpát-Egyesület megalakult. F e l m é r i Lajos dr., mint a kiküldött kandidáló bizottság el nöke, jelezvén, hogy az E m k e tisztviselői és direktóriumának tag jai az alapszabályok értelmében az E. K. E. választmányának hi vatalból tagjai, előterjesztetett a kijelölésre nézve a bizottság megállapodása. Egyhangúlag a következők választatnak meg: E l n ö k : B e t h l e n Bálint gr. Alelnökök: S á n d o r János (Torda), H. G á l Domokos (Dicső-Szent-Márton). Titkár K a d n ó t i Dezső. Pénztáros: P a l ó c z y Lajos. Ellenőrök: B e r d e Béla, T e l e k i László gr. (Koltó). Jegyzők: F e r e n e z Akos dr., E s t e r h á z y Sándor dr., H e g y e s y Vilmos, G y a l u i Farkas. Jogtaná csos: D e á k y Albert. A választmány az E m k e direktóriumának tagjain kivül 50 tagból áll. Választások után B e t h l e n Gábor gróf az elnöki széket az újonnan megválasztott elnöknek engedi át s B e t h l e n Bálint gróf az elnöki széket elfoglalva, köszönetet mond a nyilvánuló bi zalomért, D e á k Lajos B e d ő Albert orsz. főerdőmestert tiszteleti taggá megválasztásra ajánlja. A gyűlés éljenzés között fogadja el az indítványt. B e d ő Albert a váratlanul jött megtiszteltetésért kö szönetet mond. ígéri, hogy az erdélyi turistaság ügyének elővitelén lélekkel fog munkálkodni. S á n d o r János alispán kéri a gyűlést, hogy a legelső rendes évi közgyűlést a Kárpát-Egyesület Torda városában tartsa meg. El fogadtatott. Ezután a közgyűlés feloszolván, az uj választmány első tanács kozásra nyomban összeült. V. Választmányi
gyűlés
1891.
febr.
12-én.
Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gr. elnök; B é l d i Ákos gr. alelnök; S á n d o r József főtitkár; M e r z a Lajos pénztáros; C s e r n á t o n i Gj*ula és T ö r ö k István dr. jegyzők; B e t h l e n Bálint gr., C o n c h a Győző dr., D e á k y Albert, D i t r ó i József, F e j érv á r y Jenő (Sárvárról), F e l m é r i Lajos dr., G a z s i József, H a l l e r Károly dr., H o r y Béla, id. G á s p á r János (Nagy-Enyed), K o r n i s Viktor gr. (Szent-Benedek), K o v á c s Gyula (Nagy-Enyed),
— 25 —
L a n g e r Bódog, S z a b ó Samu, S z e k u 1 a Ákos, V aj n a Vilmos dr., V ő r ö s Sándor, Z ü l l i c h István stb. Elnök: B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József főtitkár. Jegyző: C s e r n á t o n i Gyula. Jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése után S á n d o r József főtitkár havi jelentését — általános éljenzés közt — azzal kezdi, hogy urunk királyunk 8 F e l s é g e az Emke magyar-nagy-zsom bori iskolájának kérésére, az iskola kibővítésére magán pénztárából legkegyelmesebben 200 frtot engedélyezett. Ezután részletes jelen tést tesz a fiókválasztmányok lefolyt havi életéről. A főtitkári hi vatal kiállította a lefolyt hóban a szolnok-dobokamegyei, tordaaranyosmegyei, Kolozsvár városi és Szamosujvár városi fiókválaszt mányok kijavított számlakönyveit. A hunyadmegyei vál. január 18-án közgyűlését tartotta, melyen a régi tisztviselők újból meg választattak. A maros-tordamegyei választmány pénztárosa, N a g y Sándor, átvette a megyei nőválasztmány pénztárának kezelését is, s beküldvén az ..Ügyrend" értelmében felülvizsgálatra évi szá madását a központhoz, kitűnt, hogy a mult évben 1472 frt 60 krt szedett be a legnagyobb ügybuzgalommal. A szebenmegyei választmány pénztárosa, H o r v á t h Miklós és a Deés városi választmány pénztárosa, Mi k l ó s Gábor személyesen voltak bent a központi nyilvántartást tanulmányozni. A lefolyt hó ban több helyt tartatott Émke-bál. A budapesti Emke-bál T e l e k i Géza gr. elnöksége és C s á k y Albinné gr., mint egyik lady patxonesse védnöksége alatt febr. 5-én fényesen folyt le; a grófné bálanyát családi gyász miatt I n k e y Istvánné szül. E ö t v ö s Jolán báróné helyettesitette. Debreczenben febr. 1-én B e t h l e n - M i k ó Róza grófné bálbizottsági elnöksége alatt a bál szintén fényesen sikerült, az Emke részéről B e t h l e n Gábor gr. elnök, B e t h l e n Bálint gr., H e r c z e g h Zsigmond, L e n g y e l Lajos, P a l ó c z y Lajos, P e i c l l e Róbert és S z e k u l a Ákos küldöttségileg vettek Teszt, kik a buzgó fiók-választmány által a leglelkesebben fogad tattak, a tiszta jövedelem 525 frt 20 kr. volt. Debreczenben az asz talos ifjúság is jan. 24-én felerészben az E m k e javára tánczmulatságot rendezett. Aradon H a u s e r Károly honvédezredes neje el nöksége alatt jan. 31-én volt a bál szép sikerrel. Brassóban az E m k e óvók javára volt rózsabál, mely a tél egyik legszebb mulat sága volt. Gyulafehérvárt Emke koszoruestély tartatott. O-Radnán G u z m a n Jánosné bányafőnökné védnöksége alatt a bányász- és kohász altisztek tartottak tánczvigalmat az E m k e javára. Üj-brádi fiókkörünk jan. L - é n rendezett mulatságot. A balázsfalvi kör jan. 31-én. A brassói vasúti altisztek jan. 17-én szintén Emke-bált ren deztek. Marosvásárhelyt báró B á n f f y Zoltánné - T e l e k i Eliz grófnő elnöklete alatt fog márczius hóban a nőválasztmány E m k e estélyt rendezni. Jan. 12-én a kolozsvári nemzeti színház előadást rendezvén, tiszta jövedelemben a saját napi kiadások megcsonkítá sával, 300 frtot adott át a kolozsvári választmánynak. H a r m a t i t Lujza irónő a ..Magyar írónők Albuma" első kiadásának jövedel mében 122 frt 42 krt küldött be s egyszersmind második kiadást tervez. U r m á u c z y Jánosné gyűjtő perselyét 46 frttal telve kül dötte be. Maros-Vásárhelyt az E m k e közgyűlés érdekében már 1
-
26 —
megindították a mozgalmat. A számos folyó ügy közül örömmel vcs;.-i tudomásul a választmány a Monostornak Kolozsvárral egye sítése ügyében tett intézkedéseket, valamint, hogy a székelység érdekében B a r o s s Gábor kereskedelmi miniszterhez terjesztendő emlékirat érdekében bekérettek a székelyvármegyéktől a legutóbbi évekről szóló alispáni jelentések és hogy több oldalról érkeztek be adatok a felirathoz. M e r z a Lajos pénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban be jött 8454 frt 83 kr., készpénz vagvon ennek következtében 549.084 frt 84 kr. Ezután a gyűlés legfőbb pontja következett: a jelentés az algyógyi K u n Kocsárd gr. földmives iskola, szerződésének január 15—18 napjain Algyógyon elkészültéről, mely alkalommal Ku n Kocsárd gróf tiszteleti elnök bölcs útmutatásai alapján az egyesület részéről B a r t h a Miklós alelnök és S á n d o r József főtitkár, a földmivelésügyi miniszter megbizottaiként pedig G s á v á s y Gyula dr. jogügyi tanácsos, G á s p á r József monostori segédtanár és M e z e i I. számtiszt vették föl a beruházások, ingóságok és épüle tek leltárát, becslését és készítették el véglegesen a szerződést, melyet értesítés szerint időközben a miniszter is jóváhagyott. Lel kes éljenzés közt jelentetik be K u n Kocsárd gr. tiszteleti elnöknek az alapítvány kezeléséről szóló számadása, melyben az Emke ..bir tok igazgatójáéként közel .13.000 frt jövedelmet jelent be, a számadás minden tételét a legnagyobb gonddal okmányokkal iga zolván. Az igazgató választmány tiszteleti elnökének és fejedelmi alapitójának ujabb nagylelkűségéért újólag is mély háláját és kö szönetét tolmácsolja. A birtokra vonatkozó irományoknak kimuta tás mellett átvétele szintén örömmel tudomásul vétetik s a levél táron megőrzése kimondatik. Néhai b. e. D e r s i János 10.000 frtos nagy alapítványa ügyében a maros-tordamegyei fiókválasztmány jelenti, hogy a végrendelet a következő szavakkal van zárva: ..Munkásságommal és takarékos ságommal szerzett vagyonom szellemi gyümölcsöztetését ezen vég rendeletemben foglalt intézkedések által lehet elérhetni, a miért kérem az isteni gondviselést, hogy véghetetlen és mindenható ke gyelmét se vonja meg szeretett hazám, nemzetem, egyházam, s ennek tanintézeti elöljáróitól, hogy századokon át hű sáfárai lehes senek alapítványomnak. Ugy legyen."* D a r k ó Ákos jogtanácsos a végrendelet érvényesítéséről már jelentést is tett. Az irodalmi szakosztály nevében S z a b ó Samu korelnök tesz jelentést. E szerint a szakosztály a D e á k Gerő által szerkesztett ..Emke daloskönyv*" kiadása ügyében L a m p e l Róbert budapesti könyvkiadó czéggel előnyös megegyezésre jutott, minélfogva a könyv kiadása elhatároztatott; a könyvtár kérések tárgyában a szakosz tály később fog javaslatot benyújtani, ugy szintén az Emke ol vasókönyvről is. Az erdélyrészi „Uti kalauz"*-ból még csak Alsó-Fehér-, KisKüküllő-, Fogaras- és Szilágymegyék leírása lévén hátra, szerkesztő megnyerése iránt lépések megtétele kimondatott, Több kisebb tárgy után kimondatik kérelem fölterjesztése a földmivelésügyi miniszterhez a baróthi erdőőri iskola-ügyében, vala mint C o n c h a Győző dr. indítványára, hogy az egyesület fölhivá-
-
27 —
sokat intéz a fiókválasztmányoklioz a Reiffeisen-féle hitelszövetke zetek propagálása ügyében s hogy a kereskedelmi 'miniszterhez felterjesztést tesz ipartanonez iskolák felállítása végett. VI. Választmányi
gyűlés
1891.
márcz.
12-én.
delén v a n n a k : B e t h l e n Gábor gr. elnök, B é l d i Ákos gr., B a r t h a Miklós és H o r v á t h Gyula alelnökük, S á n d o r József főtitkár, M e r z a Lajos pénztáros, C s e r n á t o n i Gyula dr. és T ö r ö k István dr. jegyzők; A j t a i K. Albert, B a r c s a y Domokos, B e t h 1 o n Bálint gr., C s a t ó János alispán Xagy-Enyedről, C o n c h a Győző dr., F e l m é r i Lajos dr., G a z s i József, H a l l e r Károly dr., H o r y Béla, I n c z e József, ifj. J ó s i k a Lajos br., J ó s i k a Samu br., K o m i s Viktor gr., K o v á c s Gyula polgármester, K o z m a Ferenez, R é t h y Lajos Déváról, K. S á n d o r József kir. közjegyző, S i g m o n d Dezső, S z a b ó Sámuel, S z e k u l a Ákos. U " g r o n Zoltán, V ö r ö s Sándor. Elnök: B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József. Jegyző: T ö r ö k István dr. Főtitkár havi jelentésében kiemeli, hogy az aradi Emkc-bál 685 frtot jövedelmezett; Szentesen a fiók február 18-án N á d a y n ó részvételével nagyszabású koncertet rendezett. Maros-Vásárhelyt B á n f f y Zoltánné bárónő elnöklete alatt márcz. 14-én szintén h a n g versen y rendeztetett; a brassói fiók szinészeti szakosztálya márcz. 20-án B i n d e r Jenő főreáltanodai tanár részvéte alatt a brassói Emke-óvók javára rendezett színielőadást; a gyulafehérvári fiók márczius 1-én közgyűlést tartott s a tagdijak beszedése iránt a legerélyesebb intézkedést tett; Debreczenben a pinczérek beteg ápoló és segélyző-egylete is márczius 12-én tánczvigalmat rende zett. A lefolyt hóban a főtitkári hivatal fölszólította az összes királyhágóntuli tagokat esedékes tagdijaik fizetésére; most az erdélyrészi tagok következnek. Az uj cyklusra 300 ujabb tag j e lentkezett. Az udvarhelymegyei fiók lemondott buzgó pénztárosának, M o l n á r Károlynak, ki évekig fáradhatlanul teljesítette e tisztet, köszönet szavaztatott s örömmel vétetett tudomásul V a j d a Elek dr. megválasztása. Köszönet szavaztatott N á d a y n é asszonynak szen tesi föllépéseért, ugy E r k e l Ferencznek, hogy az E m k e dalos könyv számára a ..Névtelen hősökből," ..Bánk-bánból"' és „Hunyadi Lászlóból" a szebb részeket kijelölte és átengedte. M e r z a Lajos pénztáros jelentése szerint a vagyon 550381 frt 84 kr. Az 1890. decz. 31-ki zárlatot és a pénztárt S z ő c s Géza és G á m á n Zsigmond számvizsgálók megvizsgálván, mindent a leg nagyobb rendben és példás hűséggel vezetettnek és megőrzöttnek találtak. Az irodalmi szakosztály javaslatára elfogadtatik az . , E m k e o l v a só k ö n y v " tervvázlata s szerkesztőkül megválasztatnak K o z m a Ferenez és T ö r ö k István. A mű mintegy 30—35 ivre fog terjedni.
— 28
-
Az erdélyrészi „ E m k e U t i - K a l a u z " ügyében, miután már minden adat, bejött, az irodalmi szakosztálynak a szerkesztésre vonatkozólag egy heti határidő engedtetik, kimondván az igazgató választmány, hogy a műnek a vállalkozó szerkesztő által egy hó n a p alatt el kell készülnie, s a kiadvány 12 nyomtatott ivnél hoszszabbra nem terjedhet. E n n e k következtében, minthogy a bekül dött anyag már is 20 iven tul terjed, nagy összevonásra lesz szükség. Az ev. ref. igazgató-tanács kiküldött bizottságával való tár gyalás végett a segélyezések ügyében kiküldetnek B a r t h a Miklós, S á n d o r József és M e r z a Lajos. Az algyógyi K u n Kocsárd alapítvány ügyében több folyó ü g y elláttatik. A folyó évi Emke-közgyülés helye köztudomás szerint az idén Marosvásárhely sz. kir. város lévén, választmány megálla podik az időre nézve, s kimondja, hogy a főtitkár űgyrendbeli hatásköréhez képest Marosvásárhelyre utazván, a „Maros-Torda megyei-Marosvásárhely városi v á l a s z t m á n y - n y a l együttesen tanács kozás tartassék a legfőbb részletek megállapítása s a közgyűlés előkészítése végett. M e r z a Lajos pénztáros részletes jelentése az iskolák és óvók évi számadásairól, valamint számos folyó ügy tárgyaltatott még. VII. Választmányi
gyűlés
1891.
ápr.
12-én.
Jelen v a n n a k : B e t h l e n Gábor gr. elnök, B é l d i Akos gr., alelnök, S á n d o r József főtitkár, M e r z a Lajos pénztáros, C s e r n á t o n i Gyula dr., S z t e r é n y i József (Budapest) és T ö r ö k Ist ván dr. jegyzők, B e t l i l e n Bálint gróf (Gyéres), B e t h l e n Ferenez gróf, C o n c h a Győző dr., F e j é r v á r i Jenő (Sárvár), G y ö n g y ö s s y István (Dicső-Szentmárton), H o r v á t h László (Segesvár), H. G á l Domokos (Dicső-Szentmárton), G a z s i József, H o r y B é l a , K o v á c s Gyula (Nagy-Enyed), K o v á c s János, P a p p Samu dr. (Budapest), S z a b ó Sámuel, T é g l á s Gábor (Déva), T é g l á s István (Segesvár), T ö r ö k Bertalan (Nagy-Enyed), V á j n a Vilmos dr., V é l i t s Ödön (Torda), V ö r ö s Sándor. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gróf. Előadó: S á n d o r József főtitkár. Jegyző: S z t e r é n y i József. Gyűlés elején elnök bejelentette, hogy K o m i s Viktor gróf, K o v á c s Ferenez apátplébános és ifj. G á s p á r János Írásban men tették ki elmaradásukat, egyszersmind elnök ajánlatára a pénztár vizsgálatára kiküldettek V e l i t s Ödön, F e j ér v á r i Jenő és T ö r ö k Bertalan. A főtitkár havi jelentésében kiemelte mikép az erdélyrészi 1886-ban belépett tagoknak felszólítása foly az iránt, hogy az uj cyklusra is az egyesület kötelékében maradjanak. Kiment e hóban 1000 ilyen felszólítás. A direktórium tartott időközben márczius 21-ikén B é l d i Akos gróf és ápril 12-ikén B e t h l e n Gábor gróf •elnöklete alatt egy-egy ülést; az irodalmi szakosztály márczius
-
29
-
2()-ikán. ápi'il 6-ikán és ápril 12-ikén S z a b ó Samu korelnöklete alatt és C s e r n á t o n i Gyula dr. előadóságával egy-egy ülést, Evi közgyűlést tartottak az udvarhelymegyei választmány id. D á n i e l Gábor és a fogarasmegyei választmány H o r v á t h Mihály főispánok elnökletté alatt; id. D á n i e l Gábor nagyon szép elnöki beszédben méltatta az ..egyesület működését, mely levéltáron megőrizni h a tároztatott, ürömmel vétetett tudomásul, hogy Szegeden és Szabad kán fiók alakítására készség nyilvánul és K á l l a y Albert főispán az ügy élére állásra fölkéretett. Hasonlóképen örvendetes bejelentés volt a hétfalusi fiókkörnek közeli megalakulása K o ó s Ferenez megyei választmányi elnök buzgó vezetése alatt, mely czélból a főtitkár is az alakulásra ki fog szállani. A fiókok közül kiemeltetett a Deés városi, mely R ó t h Pál el nöklete alatt újra szervezett tevékeny életet él. A maros-ujvári kör buzgó elnöke J u c h ó Ferenez felett a választmány részvétét jegyző könyvileg fejezte ki. Jegyzőkönyvi köszönetek küldettek a kalocsai takarékpénztárnak, hogy immár ötödik százforintos adományát tette. Viszont lelkes jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott B á n ff y Zoltánné báróné, T e l e k i Eliz grófné maros-tordavármegyei nőválasztmányi elnöknek, a márcz. 14-én rendezett Emke estélyért, mely 1000 frtot jövedelmezett, a köszönet a grófnő elnökkel hivatalosan közlendő nek határoztatván. Az Emke üzletvezetőségi bérház fedél alá k e rülvén, az épület külső diszitésére bekérettek mindazon törvény hatóságok czimerei, melyek területén az Emke-nek fiók-választ mánya alakult. Az unit, egyház a mult évi segélyekről szabály szerűen elszámolván a folyó évi segélyek folyósitattak. Az úgy nevezett Reiffeisen szövetkezetek ügyében a körirat elment a fiók választmányokhoz. Uj erdélyrészi ipartanoncz iskolák ügyében k é rés intéztetett a kultuszminiszterhez. A magyaró-kereki iskola ügyé ben K o l e s z á r Lajos a kalotaszegi kör titkára személyesen benn járván, az iskola építésének munkába vétele megállapittatott, M e r z a Lajos pénztáros jelentése szerint az egyesület márcz. hóban bevett 2901 frt 77 krt, összes vagyon 551.457 frt 77 kr. Első tárgyul az ev. ref. segélyek ügye tárgyaltatott. Folyó h ó 8-án d. e. 10 órakor találkoztak az ev. ref. igazgató-tanács és az Emke kiküldött ama bizottsági tagjai (egyházi részről B á n f f y Dezső báró, G y a r m a t h y Miklós és S á r k á n y Lajos dr., E m k e részről B a r t h a Miklós, S á n d o r József és M e r z a Lajos), kiknek feladatuk volt az évek óta fennforgó differencziákat megoldani az egyesület azon kimerítő memoranduma alapján, melyet az igazgató választmány márcziusi üléséből intézett az igazgató-tanácshoz. Az E m k e igazgató-választmánya, miután egyházi részről kijelen tetett, hogy az egyesület kinyilvánított és jogos óhajai teljesíttetni fognak, örömmel vette tudomásul az ügy végleges megoldását és a szabályszerüleg igazolt helyekre a segélyek rendszeres és akadály talan folyósítását kimondotta. Ezután a folyó évi közgyűlés programmja fogadtatott el. A fiók-választmány ugyanis előző nap, f. ápr. í l - é n d. u. ii órakor Marosvásárhelyt ülést tartott G y ő r f y Pető és K o v á c s Ferenez apátplébános alelnökük elnökleteik alatt kizárólag e tárgyban. Az ülésen a központ részéről S á n d o r József főtitkár személyesen vett részt, jelen voltak: B i h a r i Sándor tanár, B á l i n t D é n e s n y . pénz-
— 30 —
ügyi tanácsos, D e á k Lajos kir. tanfelügyelő. E n g e l Imre dr., városi főorvos, G á s p á r Gyula kereskedő, N a g y Sándor pénz táros, T u r n o v s z k y Mór dr., titkár és V a s s Tamás ref. lelkész. Ezek szerint végleg megállapittatott, hogy a fiók-választmány, a vármegyei és városi hatóság részéről közösen egy rendező bizottság alakittatik és a gyűlés szept. 6-án, vasárnap lesz. A vendégek elé a podgyászok átvétele, a szállás-jegyek rendbeszedése, bankett és konczert-jegyek kiosztása végett Kocsárdig előre jönnek T u r n o v s z k y Mór dr. titkár és N a g y Sándor pénztáros. A közgyűlés szept. 6-án fél 11 órakor tartatik meg, melyen ünnepélyes két tárgy lesz: K o v á c s Sándor és D e r s i János alapítók fölött tartandó két emlékbeszéd; az elsőre B a r t ó k György dr. n.-enyedi ref. lel kész, a másodikra R é d i g e r Béla szabédi unit, lelkész kéretvén föl. A közgyűlés után a bankett 2 órakor foly le. Este konczert. Külön meghívót a sajtóban közzétett általános meghívókon kivül az E m k e fiók-választmányok, a testvér és rokon-egyesületek kap n a k ; személyi egyes meghívóra senki sem tarthat igényt, ellenben részt vehet szavazatjoggal minden Emke alapitó és rendes tag, ha esedékes kötelezettségének eleget tett; hallgatóság természetesen külön fentartott helyekre szívesen láttatik. Az egész közgyűlés rendezése kizárólag a rendezőbizottság feladata lesz, az eddigi szo kás szerint maga az igazgató-választmány is egyszerű vendég lévén. Az irodalmi szakosztály tett most jelentést a kalauz ügyéről, miután T é g l á s Gábor fölkért szerkesztő e czélból jött be Kolozs várra. Lelkesedéssel vétetett tudomásul, hogy B e t h l e n András gróf földmivelésügyi miniszter jelentékeny anyagi támogatását lielyezte kilátásba az egyesület kérésére a kalauzhoz. Az E m k e daloskönyv pár hét múlva szintén elkészül, minek következtében birálókul B o é r Gergely, P a á l Ferenez és S e r l y Lajos felkérettek, D e á k Gerő szerkesztő a kéziratot rövid idő alatt beküldeni jelezvén. Az E m k e olvasókönyv szerkesztése hozzákezdése ügyében K o z m a Ferenez és T ö r ö k István dr. szerkesz tők még e héten értesíttetnek. Indítványt tett ezután az irodalmi szakosztály a Magyar Tudo mányos Akadémiához intézendő átirat ügyében, mely szerint fel kéri az egyesület a Magyar Tudományos Akadémiát egy oly szak szerű tudományos forrás m u n k á n a k pályázat utján íratására, mely behatóan és okiratosan tárgyalja Erdély etnográfiai múltját a tör ténelmi emlékezet óta a jelenig. E munka czélja, hogy forrás mun kául szolgáljon jövőre a sajtónak, publiczistikának, a népszerűsítő íróknak, tankönyviróknak stb. Az egyesület nem táplál kétséget a felől, hogy a Magyar Tud. Akadémia örömmel fog az -egyesület e kérésének megfelelni, s a szükséges áldozatokat kímélni nem fogja. Az országos Magyar Iskola Egyesület a közművelődési egye sületek szövetsége ügyében nyilatkozatra szólitván fel az Em'ke-t is, e kérdésben a választmány számára véleményes javaslattétel készítésére kiküldetnek: B e t h l e n Gábor gróf, B a r t h a Miklós, C o n c h a Győző dr., C s e r n á t o n i Gyula dr., M e r z a Lajos, S á n d o r József és S z a b ó Sámuel. A folyó évi segélyezésekre bejött fiók-választmányi és egyiiázi beadványok áttétettek H. G á l Domokoshoz, mint a segélyzö
— 31 —
bizottság- előadójához azzal a határozattal, hogy a bizottság a május 12-iki ülésre javaslatait terjessze elő. Az udvarhelymegyei választmány és a gyergyóvidéki kör be terjesztései szabályszerű 25%-aik felhasználása ügyében elfogadtat n a k és jóváhagyatnak. A kiküldött pénztárvizsgálók az egyesület vagyonát a gyűlés folyamán megvizsgálván, mindent a legszebb l e i d b e n találtak. VIII. Választmáyi
gyűlés
1891.
május
12-én,
Az 1891. évben a legnagyobb választmányi gyűlés volt ez. Jelen vannak: B e t h l e n Gábor gróf elnök, B é l d i Ákos gr., H o r v á t h Gyula alelnökök, S á n d o r József főtitkár, M e r z a Lajos íopénztáros; C s e r n á t o n i Gyula dr., T ö r ö k István dr., iíj. G á s p á r János (Nagy-Enyed) jegyzők; B e t h l e n Bálint gr. (GyéresSzentkirály), B i r ó Béla, D e á k y Albert, D o b á l Anta , F e l m é r i Lajos, H. G á l Domokos (Dieső-Szentmárton), id. G á s p á r János (Nagy-Enyed), G a z s i József, G y a r m a t h y Zsigmond (BánffyHunyad), H o r y Béla, H o r v á t h László (Segesvár), J ó s i k a Gábor, br., J ó s i k a Sámuel br., K o m i s Viktor gr. (SzentBenedek), K o v á c s Ferenez (M.-Vásárhely), N a g y László (Szi lágy-Somlyó), R é t h y Lajos (Déva), S z a b ó Samu, S z a t h m á r y Elek, S z e k u l a Ákos, V e l i t s Ödön (Torda), Z a k a r i á s Dániel (Brád). Elnök: B e t h l e n Gábor gróf. Előadó S á n d o r József. Jegyző: ifj. G á s p á r János. A gyűlés megnyittatván, elnök bejelenti, hogy K. S á n d o r József irásbelileg mentette ki a gyűlésből elmaradását. Főtitkár havi jelentése szerint a direktórium Kocsárd napja alkalmából sürgöny-üdvözletét küldött K u n Kocsárd gróf tiszteleti elnökhöz ; a folyó évi marosvásárhelyi közgyűlésen K o v á c s Sándor és D e r s i János alapítók fölött emlékbeszédek tartására dr. B a r t ó k György és R é d i g e r Géza fölkérettek. A hétfalusi fiókkör megalakítására a megyei választmány, illetve G ö d r i János hosszufalusi ügyvéd kéretvén fel, az alakuló közgyűlés f. hó 19-én d. e. 10 órára tü zetett ki. A főtitkári hivatal a lefolyt hóban az anyaállambeli 1886-ban belépett rendes tagokat szólította fel kötelezettségeiknek június hó végéig megújítására s minthogy e hóban az erdélyrészi 1886-os tagokhoz fognak felszólítások kimenni, zavarok és pana szok elkerülése végett a vidéki választmányok fölszólittatnak pénz készleteiknek és elszámolásaiknak f. hó 10-ig mulhatlan beküldé sére. A daloskönyv kéziratát D e á k Gerő szerkesztő beküldötte; kézirat átadatott P á l Ferenez, B o é r Gergely és S e r l y Lajos tagoknak. Pénztáros jelentése szerint a lefolyt hóban bevétetett 2243 frt 3 kr., ezzel szemben az egyesület vagyona 530,960 frt 57 kr. Az Országos Magvar Iskola Egyesület az Enikőnek is megküldvén „A szövetkezett közművelődi sí egyesületek központi bi zottsága" czimű alapszabálytervezötet, mielőbbi nyilatkozásra hivta 1
— 32 —
fel az egyesületet, hajlandó-e a szövetkezett egyesületek körébe belépni"? Ez ügyben az igazgató választmány részéről kiküldött bizottság B e t h l e n Gábor gróf elnöklete alatt gyűlést tartván, F e l m é r i Lajos dr. tiszteleti tag, mint előadó terjesztette be a bizottság véleményét, mely szerint az Emke a beküldött alapszabály tervezetet el nem fogadhatja, ellenben, ha a mult kongresszus hatá rozata értelmében kongresszus hivatnék egybe, azon az egyesület meg fog jelenni. A választmány ily értelembon utasította a bizott ságot a válaszirat elkészítésére. A s e g é l y e z ő b i z o t t s á g a nagyszámú kérvények elbírá lása végett f. hó lü-én egész nap ülésezett, A rendszeres és rész letes nagy munkálatot a választmányi gyűlésen H. G á 1 Domokos előadó 4 órától 8 óráig terjesztette elé egyhuzamban. A tartalmas nagy munkálat végeredményeként összegezhetni, hogy bár az egye sületnek a korábbi évek nagymérvű megszavazásai következtében a f. évre semmi sem áll rendelkezésre, tehát tőkéi kimerítve van n a k : mindazonáltal a választmány az ujabb áldozatok és tőke növekvés reményében 9 helyre 2018 frt évjáradékot, három be fektetés czimén 9Í51 frt befektetést és 4 ezélra egyszer s minden korra 450 frtot szavazott meg, azzal a kikötéssel, hogy a folyósí tás akkor történik meg, mikor az egyesület a fedezetet előterem teni képes lesz. Ismételten kimondatott, hogy a segélyezésekben a választmány kizárólag csak a kamatjövedelmekre támaszkodik. A segélyező bizottság javaslatának letárgyalása után K o m i s Vik tor gr. indítványára H. G á l Domokos előadónak jegyzőkönyvi kö szönetet szavazott. A cs. és kir. osztrák-magyar földrajzi intézet katonai térké peinek helyszíni szemle alapján revisiója éppen most lévén folya matban, a választmány sürgős felterjesztést határoz el a honvé delmi és belügyminiszterhez, hassanak oda, hogy a revisiónál a hivatalos és helyes közigazgatási nevek vétessenek föl ugy a községnevekre nézve, mint a hegy- és víznevekre nézve is. A sepsi-szent-györgyi fiók-választmány ügyében P o t s a J ó zsef megyei választmányi elnök fölkéretik, hogy e fiókot újra szer vezni szíveskedjék. Az indítványok sorában B e t h l e n Bálint gróf indítványozza, hogy tekintettel a nyári szünidő következtében a tagoknak távol létére, június és július hónapokban választmányi gyűlés ne tar tassák. Egyhangúlag elfogadtatik. Délelőtt 10 órakor alakult meg véglegesen ugyanezen választ mányi gyűlés napján az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület. Az Emke létrehozta és védnöksége alatt munkáló ifjú egyesület alakuló, köz gyűlése a következőkép ment végbe. Erdélyrészi
Kárpát-Egyesület
alakuló
közgyűlése.
Jegyzőkönyv.
Az Erdélyrészi Kárpát-egysület alakuló közgyűléséről, mely fel vétetett 1891. május 12-én. Jelen v a n n a k : B é t l e n Bálint gróf elnök, H. G á l Domokos alelnök, D e á ky Albert jogtanácsos, R a d n ó t i Dezső titkár, P a 1 ó c z y
— 33 —
Lajos pénztáros, E s z t e r h á z y Sándor dr., G y a l u i Farkas, H e g y e s y Vilmos jegyzők, B e t h l e n Gábor gróf, B é k é s s y Károly dr., F e i l i t z s c h Árthur báró, F e l m é r i Lajos dr., id. G á s p á r János (Nagy-Enyed), G y a r m a t h y Zsigmond (Bánffy-Hunyad), H a n g a y Oktáv, H o r v á t h Gyula (Budapest), H o r v á t h László (Segesvár), H o r y B é l a , J ó s i k a Lajos báró, K o r n i s Viktor gróf, (Szent-Benedek), L ő t e József dr., M a n s b e r g Ottó báró, M a u r e r Béla, M e r z a Lajos, N e d o r o s z t é k János, P r i m i c s György dr., R é , t h y Lajos (Déva), S á n d o r József, S z a b ó . . S a m u , S z e k u l a A k o s , S o m k e r e k i Gusztáv (Gyalu), V e l i t s Ödön (Torda), Wolff Gyula dr. (Torda) stb. E l n ö k : B e t h l e n Bálint gr. Titkár: R a d n ó t i Dezső. Jegyzett: H e g y e s y Vilmos. 1. B e t h l e n Bálint gróf id. elnök a gyűlést megnyitván, az id. választmány négy havi működéséről emlékezett meg, örömmel emelvén ki, hogy az egyesület megalakulását a legfelsőbb körök től kezdve rokonszenvvel fogadta a közönség. Az id. tisztikar minden irányban megtette kötelességót és midőn megbizatását le teszi a közgyűlés kezébe, nyugodt lelkiismerettel teheti azt. J e lenti, hogy az alapszabályok a belügyminiszter által megerősíttet tek, minek alapján az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület most m á r végleg megalakulhat. Közgyűlés ellenzéssel fogadván az elnöki jelentést, a z E . K . E . megalakitását egyhangúlag kimondja. 2. Elnök az uj tisztikar és választmány megválasztására kandi dáló bizottságot proponál. Közgyűlés az elnök jelölését elfogadván, a kandidáló bizottságba id. G á s p á r János el nöklete alatt H o r v á t h László, M e r z a Lajos S á n d o r József és S z a b ó Samu tagokat küldi ki. 3. Mig a kandidáló bizottság munkáját végezni félre vonult, R a d n ó t i Dezső id. titkár előterjeszti titkári jelentését, mely kö vetkezőkép hangzik: Alig 4 hónapja, hogy a jan. 12-én tartott alakuló közgyűlés megtisztelő bizalma következtében átvettük az Erdélyrészi KárpátEgyesület szervezését s most, midőn a szervezéssel legalább nagy jában készen vagyunk, örömmel tesszük le megbizatásunkat a közgyűlés kezébe, mert az alapkövek már lerakvák és az egye sület feladatán már dolgoznak nemzeti czéljainkért lelkesedő, ál dozó s buzgó tagjaink. A rövid négy hónap eredményes volt. mert minden oldalról meleg, érdeklődő biztatással találkozóink. Valóban 3
— 34 —
ez legszebben bizonyítja azt, hogy a közgazdasági és közjótékonysági eszmék, melyek czéljainkat képezik, immár megértek a megvaló sításra. Az első alakuló közgyűlés ünnepies lefolyása emlékezetes marad előttünk. A felsőbb helyről akkor nyilvánult érdeklődés, melyet a négy hónap folyamán is folyton tapasztalánk, biztató jel vala nekünk, hogy munkálkodásunk hasznos leend. Ez ünnepies pillanatban, midőn id. választmányunk nevében jelentésünket meg tesszük, bevégzett tényekről természetesen be nem számolhatunk, inkább csak jelezzük a kezdeményezéseket, melyeket ideiglenes mandátummal is megtenni kötelességünk vala. De más tekintetben is e közgyűlésünk nem is beszámolást kíván tőlünk, hanem for mailag kihirdetni óhajtja, hogy azok a szabályok, molyeknek ke retén belül czéljainkat elérni akarjuk, megnyerték a felsőbb helyben hagyást ós igy uj egyesületünk most már az alapszabályok megha tározásai alapján végleg megalakulhat és hozzá foghat nemzeti czéljai megvalósításához. Jelentésünk első helyén legyen megemlítve a kormány egyes tagjainak gondoskodó figyelme, melylyel egyesületünk ügyeit ki sérni és kéréseinket ellátni szíveskedtek. A földmivelésügyi minisz ter ur czéljaink és a tárczájához tartozó több fontos ügy között a hasonlóságot bölcs éleslátással felismervén, folyton kiváló kegy és támogatásban részesülénk. így megnyertük, hogy az összes er délyrészi erdészlakokban tagjaink kirándulások alkalmával meg szállhassanak és az erdészeti hivatalok alkalmazottjai utasíttattak, hogy a szükséges felvilágosításokat megadják, illetve turistáinkat támogassák. Szintén a földmivelésügyi miniszter kegyessége tette lehetővé, hogy a kiadandó Erdélyrészi Uti Kalauz a megfelelő ki állításban és terjedelembe jelenhessék meg, e ezélra 600 frtot sza vazván meg. Mindjárt másodsorban a pénzügyminiszter ur tüntette ki egye sületünket, hasonlóképen megengedvén, hogy a bányászlakokban turistáink megszállhassanak. Még nincs végleg eldöntve, de ked vező kilátásaink vannak arra nézve is, hogy a pénzügyminiszter ő nagyméltósága a borvölgyi fürdőt, mely tudvalevőleg egyik leg szebb turistái pont, kezelés végett, átengedi egyesületünknek. Ez ügyben már több irányban tettünk lépésekot s a megtörténendő át adás alkalmára kész tervekkel állunk. A kereskedelmi miniszter szintén jóindulattal viseltetik egyesüle t ü n k iránt és több kérésünk kedvező ellátására lehet kilátásunk. Nem rég nyújtottunk be kérelmet, hogy felhívásaink ós falraga szaink kifüggesztését a vasúti állomásokon engedélyezze. A vasúti igazgatóságok is készséggel nyújtanak segédkezet nekünk. Tervbe vettünk egy vasúti kalauz kiadását, melyet az tán az ..Erdélyrészi uti kalauz "-hoz csatolnánk és a változások sze rint évről-évre uj kiadással pótolhatnánk. A m. kir. államvasutak igazgatósága összes erre vonatkozó adatait mogküldötte, úgyszin tén a szamosvölgyi vasút igazgatósága is, utóbbi azt is kijelent vén, hogy nagyobb kirándulások alkalmával árkedvezményekben is részesitend. Előkészítés alatt áll még, hogy a magyar vasutak igazgatóinak legközelebbi értekezletén egyesületünk ügye napi-
— 35 —
Teridre hozassék, melyen aztán kívánságaink kimerítőbben elégít tetnének ki. Közszükség lóvén egy erdélyrészi uti kalauz kiadása, erre, — minthogy anyagi erőnk még csekély — védnökünk, az E m k e vállalkozott. A kalauz még e hóban meg fog jelenni Edélyrész térképével és nagyobb városaink térrajzával. A könyvet tagjaink részére évi illetményül ingyen fogjuk szétküldeni. Ismeretes, hogy országrészünkben a balneológia a legelhagyatottabb állapotban van. Epen ezért mindjárt e kérdést is napi rendre tűztük és H a n k ó Vilmos dr. választmányi tagunk által már sajtó alá készítettünk egy alapos művet, mely üdülőre, betegre, orvosra egyaránt hasznos és becses lesz, s mely műnek alapján a további lépések megtehetők lesznek. Minthogy pedig az orsz. balneologiai egyesületben az erdélyi fürdők érdekéről nincs gon doskodva, egy erdélyrészi fürdőértekezlet van előkészítés alatt, mely értekezletnek remélhetőleg meg lesz a kívánt eredménye. Választmányunk az erdélyrészi nagyobb varosokról külön ka lauzok megjelenését is kívánatosnak tartván, már intézkedett, hogv Kolozsvárról egy képekkel illusztrált füzet jelenjék meg, mely olcsón minden kereskedésben kapható legyen. Úgyszintén érint kezésbe lépett egy maros-vásárhelyi kalauz érdekében is. Egyesületünk viszonya a rokon egyesületekkel igen barátságes. Ismételten érinkeztünk a Magy. Kárp.-Egyesülettel és ennek budapesti osztályával, kiadványaikat és egyéb nyomtatvánj'aikat készséggel bocsátván rendelkezésünkre. Az angol nemzetközi utazási irodával is érintkeztünk, kinyervén, hogy Erdélyrészről is mertetések jelenjenek meg a világ minden nyelvén. Közléseink he lyet nvertek az angolok legelső hires turista lapjában. Turista-könyvtár alapítása végett a kezdeményezést meg tettük. Az ez irányú ujabb munkákat mind beszereztük. Sőt az erdélyrészi szebb turista pontokról fényképeket is kértünk. A mi a tagok számát és a tovább gyűjtést illeti, erre vonat kozólag a pénztáros ur megteendi jelentését, itt csak annyit jegy zek meg, hogy éppen e hóban bocsátottunk ki (500 gyűjtő-ivet, melyeken a gyűjtés a legszorgalmasabban foly és mint a hozzánk ér kező jelentésekből látjuk, a már meglevő (500 tag mellé ez iveken eddig még ugyanennyi aláiratkozott és igy tagjaink száma körülbelől meghaladja az 120ü-at. E szám, négy hónapi eredménykép, tekintettel arra, hogy a Magyarországi Kárpát-Egyesület csak a harmadik esztendőben érte el ugyanezt, valóban nagy. Nem hagj'hatom e pontnál említés nélkül, hogy lelkességben és ügybuzgó ságban példaképen áll előttünk ig. t. alelnökünk, S á n d o r János alispán ur, a kinek páratlan gyűjtései immár közel vannak érték ben az 1000 írthoz. E vázlatosan előadott jelentésből meggyőződhettünk, hogy ügyünk alapkövei erősek és hogy az alapfalazat megbírja az emeleteket, melyeket a most megválasztandó uj tisztikar és vál asztmány a nemzeti ügy javára és hazánk érdekében bizonyára fel építeni fog. Tisztelettel kérem jelentésem tudomásul vételét. Közgyűlés örömmel veszi tudomásul a tit kári jelentést, melynek kapcsán őszinte köszö3*
-
86 —
netét fejezi ki a kedvezményeket adott m i nisztereknek és S á n d o r János alelnöknek. 4. P a l ó c z y Lajos pénztáros jelenti, hogy a pénztárban 2456 frt 76 kr van, mely összeg a kolozsvári iparosok hitelszövetkezeténél 518. számú betéti könyvben van elhelyezve. Kiadás a lefolyt négy hónap alatt 66 frt volt. Kéri, hogy a mutatkozó kedvező eredményt méltóztas sék a közgyűlés örvendetes tudomásul venni. Pénztári számadást a közgyűlés örvende tes tudomásul veszi s a pénztárosnak a fel mentvényt megadja. 5. Id. Gáspár János, mint a kiküldött kandidáló bizottság elnökejelenti, hogy a bizottság jelöléseit megtette, melynek előadásával S á n d o r József bizatott meg. A bizottság jelölései alapján közgyűlés egyhangúlag megválasztja a tisztikart és választ mányt a következőkben : Tiszteleti elnök: B e t h l e n András gróf földmivelésügyi miniszter; tiszteleti t a g : B e d ő Albert; elnök: B e t h l e n Bálint gróf; alelnö kök: F e i l i t z s e h Arthur báró, K o m i s Vik tor gróf, Hilibi G á l Domokos, S á n d o r János, T e r n e r Adolf dr.; titkár : R a d n ó t i Dezső; pénztáros: P a l ó c z y Lajos; ellenőrök: G r o i s z Béla dr., ifj.. T e l e k i László gróf; jegyzők: F e r e n e z Ákos dr., E s t e r h á z y Sándor dr., H e g y e s i Vilmos, G y a 1 u i F a r k a s ; jogtaná csos : D e á k y Albert; számvizsgálók : S z e k u l a Ákos, T é g l á s István. Választmány: A1 b a c h Géza, B e c z e A n t a L B e t h l e n Pál gróf, D e á k Lajos, D i e m á r Károly, F e j é r vá r i -Jenő, F i n á 1 y Henrik, id. G á s p á r János, ifj. G á s p á r János, G y á r f á s Győző, G a z s i József, B é k é s s y Károly, B o r o s t y á n i Nándor, C z i r b u s z Géza, G á m á n Zsigmond, H a n g a y Oktáv, H o r y Béla, H o r v á t h Mihály, H o r v á t h László, K i s s Sándor, K ő v á r y László, K o ó s Ferenez, M á rt o n f i Lajos, N e d o r o s z t é k János, S z a b ó Samu, S z e n t k e r e s z t y Zsigmond br., S z t er é n y i H u g ó , H e r r m a n n Antal, H a n k ó Vilmos, H o i t s y Pál, I m e t s F . Jákó, K o c h Antal dr., K o r b u 1 y József, R ó z s a h e g y i Aladár, L a n g e r Bódog, L ő te. József dr.. M a g y á r i Mihály, N e m e s Ödön, P a t a i András, P e t e 1 e i István, P r i m i c s György, R o m b a u e r Emil, R é t h y Lajos, K. S á n -
-
37
-
d o r József, T é g l á s Gábor, V ö r ö s Sándor, V a j n a Vilmos, W a s s Béla gr., W o 1 f Gyula, Z ü 11 i e li István. 6. Előterjesztetik az id. választmánynak az az inditványa, hogy válaszsza meg a közgyűlés S á n d o r József E m k e főtitkárt tiszteleti tagnak, ez által ismerve el azt a lelkes ügybuzgalmat, melylyel "•az egyesületet létrehozta, megteremtette. Közgyűlés általános éljenzés közepette kimondja, hogy S á n d o r József E m k e főtit kárt, mint az egyesület fáradhatatlan megal kotóját, tiszteleti tagnak válaszsza és az egye sület megerősítése érdekében tett fáradozásáért meleg köszönetet szavaz. 7. Indítvány tétetvén, hegy B e t h l e n András gr. t. elnök még *e gyűlésből kéressék föl a választás elfogadására. Közgyűlés R é t h y Lajos vál. tag szöve gezésében a következő sürgönyt határozza a megválasztott t. elnöknek küldetni: B e t h l e n András gróf földmivelésügyi m. kir. Miniszter ő nagyméltóságának Budapest. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület most folyó első rendes közgyűlése, az egyesület elkötele zettségének és Nagyméltóságod hazafias műkö dése iránt állandólag érzett rendületlen bizal mának kifejezéseként, szerencsés volt Nagy méltóságodat épen most, lelkes és egyhangú határozatával tiszteletbeli elnökévé választani. Kérjük, fogadja Nagym. oly kegyesen, mint a mily tisztelet és bizalomteljesen fel ajánljuk. Kolozsvár, 1891. május 12. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület nevében: Bethlen
Bálint
gr.,
Radnóti
elnök.
Dezső,
titkár.
Melyre még a gyűlés folyama alatt a követ kező válasz érkezett: B e t h l e n Bálint gróf Kárpát-egyesületi közgyűlési elnöknek Kolozsvár. Örömmel fogadom megtisztelő bizalmukat és melegen köszönöm a lelkes megválasztást. Bethlen
András
gr.
-
38 —
8. Az alapszabályok szerint megyénként és vidékenként osztá lyok lévén alakitandók. Közgyűlés ez osztályok alakítására a vá lasztmányt felhatalmazza, de az egyes elnökö ket már most megválasztja és pedig egyhangú felkiáltással a következőképen : O s z t á l y e l n ö k ö k : Kolozsvár és vidékére, A b r u d b á n y a i Béla, Gyaluvidékére S o m k e r e k i Gusztáv, Kalolaszeg vidékére G y a r m a t h y Zsigmond, Alsó-Fehérmogyében C s a t ó János, Nagy-Enyeden K o v á c s Gyula, Gyula fehérvárt N ó v á k Ferenez, Torda-Aranyosmegyében B e t h l e n Géza gróf, Brassómegyé ben N a g y Gyula, Csikmegyében M i k ó Bálint, Fogarasmegyében R o 1 1 l e r József, BeszterczeNaszódmegyében L e i t n e r Elek, Háromszékmegyében P o t s a József, Udvarhelymegyében id. D á n i e l Gábor, Szolnok-Dobokamegyében B o r n e m i s s z a K á r o l y b r . , Radnavidókére G u z m á n János, Szilágymegyére Wesselényi Miklós báró, Maros-Tordamcgyére K e m é n y Kálmán báró, Görgény vidékére P a u s i n g e r József, Kővárvidékére T e 1 e k i Sándor, Nagy bányavidékére P a l m e r Andor, Gyergyóvidékére U r m á n c z y János, Szebenmegyére J án o s s y Sándor, Abrudbánya vidékére K o ó s József, Nagy-Küküllőmegyére S z o b os z 1 a y Károly, Tordára V e l i t s Ödön, Kis-Küküllő megyére P e k r y Sándor, Hunyadmegyére J ó s i k a Lajos báró, Hargittára T ö r ö k Albert dr., aRetyezátvidékére ifj. T o r o c z k a y Miklós, Yajda-Hunyadra B e n e d i k t y József. 9. Minthogy a kiadásokra vonatkozólag a dolog természeténél fogva költségelőirányzat nem volt készithető: Közgyűlés erre nézve a választmánynak indemnytit ad. 10. A jövő évi közgyűlés helyének megállapítása kerülvén t á r gyalás alá, V e l i t s Ödön polgármester a közgyűlést a város nevé ben Tordára hivja meg. A meghívás köszönettel fogadtatik és a: jövő évi közgyűlés helyéül Torda város jelöl tetik meg. Több tárgy nem lévén az ülés véget ért. K. m. f. Bethlen Bálint elnök.
gr.,
Hegyessy
Vilmos-,
jegyző-.
— 39
-
IX. Választmányi
gyűlés
szeptember
12-én.
E jelentés készülésekor ez a választmányi gyűlés már előké szítve, de megtartva még nem volt. A nyári szünidő miatt jun. jul. és augusztus hónapokban választmányi gyűlés bár nem tarta tott, az évzáró vizsgák, Emke-utikalauz kiadása, közgyűlés előké szítése stb. következtében igen nagy ügyforgalom azért a rendes uton szabályszerűen elláttatott. A választmányi határozatot igénylő ügyek e gyűlés számára föntartattak, a halasztást nem tűrtek el látása'előterjesztései pedig jóváhagyás végett elékészittettek. Legfontosabb három kiemelkedő ügy volt a lefolyt időközben: az algyógyi földmives iskola ügyének végleges megoldása; az úti kalauz kiadása és kibocsátása; végül pedig az egyesület üzletve zetőségi bérháza átvétele, illetve átadása a m. kir. kereskedelem ügyi miniszter megbizottainak. Ezek előtt azonban a főtitkári jelentésből kiemelendő, h o g y időközben tartatott 2 direktóriumi, 2 irodalmi szakosztályi ülés, s utóbbi részéről továbbá több összejövetel. Az évzáró vizsgák közül a k i s - s e b e s i n S z a b ó Sámuel és C s e r n á t o n i Gyula dr., a b a l á z s f a l v i n S z a b ó Sámuel, a m a g y a r - n a g y - s o m b o r i n S á n d o r József és M e r z a Lajos képviselték a központot. A h é t falusi fiókkör máj. 19-én megalakult, A választmányok közül gyű léseket tartottak tudomásunk szerint: Május hó Í4-én a fővárosi választmány és június 21-én a Besztercze-Naszódmegye választ mány, mindkettő közgyűlést. A Il-ik nemzetközi ornithologiai kongresszuson C s a t ó János alispán az Alsó-Fehér vármegyei vá lasztmány elnöke képviselte fölkérésre az egyesületet s eljárásáról jelentést tett. Egy társas összejövetelen képviselőnk az E m k e n e vében is üdvözölte a külföldi tudósokat. Jul. 4-én a csikmegyei egyetemi ifjúság M i k ó Bálint főispán védnöksége alatt tánczestélyt rendezett az egyesület javára, mely 15 frtot jövedelmezett. A k ö z g y ű l é s , miután az erdélyrészi nagy hadgyakorlatok, kolozsvári gazdasági kiállítás, ref. egyházkerületi és r. kath. statusi közgyűlés az alkalmas időpontokat lefoglalták, a Maros-Tordamegyei-Maros-Vásárhely városi választmánynyal okt. 4-re vég legesen megállapittatott és kitüzetett. A rendező választmány ré széről a meghívók szét is küldettek s ez ünnepélyes közgyűlé sünknek az eddigiekhez hasonló sikerülte iránt is buzgó választ mányunk a legjobb biztosíték. B a r t ó k György dr. ref. lelkész és R é d i g e r Géza unit. lelkész urak válaszoltak s néhai K o v á c s Sándor és D e r s i János nagy alapitónk fölött az emlékbeszéd tar tását készséggel elvállalták. Ez a két ünnepélyes pont tehát a közgyűlés tárgysorozatába illesztetett. K o r m o s Béla dr. az egyesület tiszteleti tagja az ördög-kuti óvó-iskolára azon nagy áldozata után, mely szerint 5 éven át ed dig évi 150 frtot fizetett, kijelentette, hogy 10 évre további évi 100 frtot ajánl föl, ha az intézetet, mely az erdélyirészt az anyaállam mal egybekötő vonalon az ő kijelölésére létesíttetett, az egyesület állandósítja. Ez ujabb nagylelkű alapitványozás h á l á v a l és köszö nettel terjesztetik a választmány elé s az állandósítás ily áldozatok után, de különben is kétséget sem szenved.
— 40
-
Az algyógyi . . K u n K o c s á r d g r ó f s z é k e l j - f ö l d m i v e s i s k o l a " ügyében körülményesebb tárgyalások után sikerült B e t h l e n András gróf, földmivelésügyi miniszterrel véglegesen megálla podni. Ez ügyben jun. 26-án Budapesten B e t h l e n Gábor gróf elnök sürgős tanáeskozmányra hozta volt egybe: B a r t h a Miklós és H o r v á t h Gyula alelnököket, U g r ó n Gábor választmányi ta got, S á n d o r József főtitkárt. Miután most a szerződés kölcsönö sen aláíratott, az alapítvány birtoknak 40 évre szóló átt vételére szept. hó 4—1.0-ik napja tüzetett ki, mely alkalomra a miniszter részéről J a m n i t z k y Jenő oszt.-tanácsos, G y u r k o v i c s István számvevő ségi igazg., B a r l a y Sándor h. erdőmesterés G á s p á r József gaz dasági segéd (presumptiv igazgató), továbbá a kincstári jogügyek igazgatósága részéről C s á v á s y Gyula dr. jogügyi tanácsos, a telek könyvi munkálatok ellenőrzésére pedig B o r e g s z á s z y Árpád szász városi kir. telekkönyvvezető küldettek ki. Az egyesület részéről az átadásnál — K u n Kocsárd gróf tiszteleti elnök, a fejedelmi ala pitó útmutatásai és bölcs tanácsai alapján — B e t h l e n Gábor gr. elnök, S á n d o r József főtitkár és S z a k á t s Károly az erdélyi gazd. egyesület titkára jártak el. Ezzel az erdélyi részek egy nagyjelen tőségű n e m z e t i és k ö z g a z d a s á g i intézote alétesülés és még az őszöni megnyitás széléhez jutott, melynek áldásait néhány év múlva fogja érezni kezdeni az erdélyi rész gazdasági és népéleti érdeke te kintetéből a közönség, a nemzet. A birtok terjedelméről a vagyon nál, az iskola czéljáról a függelékben emlékezik meg e jelentés. Az E m k e - u t i k a l a u z aug. 15-én megjelent, miután május hónap óta igénybe vette az iroda, mondhatni, minden idejét és erejét, s miután az előkészítés, anyag-egybehordás, kiadás, fel hívások stb. lázas izgatottságban és szakadatlan tevékenységben tartották az ügyvezetést e kérdésben már jan. hó óta. A könyvet az egész sajtó osztatlan rokonszenvvel és dicsérettel fogadta s oly kelendőségnek örvend épen e pillanatban, hogy a tavaszszal meg indulandó uj turista-saezonra legnagyobb valószínűséggel már egy példány se lesz. Egyhangúlag dicsérik szép kiállítását, gyakorlati hasznát, pontosságát s e mellett monographiaszerü tudományos be csét. A könyvhöz hivatalos előszót egyesületünk irt, röviden elmond ván a mű keletkezése és létrejövetele történetét a tartalommuta tóban felsorolván azon szerzők neveit, kik önálló vagy jelentősebb egyes fejezetek írásával járultak egybehozásához. Ezek a férfiak: B e c z e Antal, G a g y i Samu, ifj. G á s p á r J ános, G y á r f á s Győző, I m e t s F . Jákó, H o r y Béla, H u n f a l v y Lajos, K o n c z József, N a g y József, N e m e s Ödön, N y á r á d y Dénes, P a p Ferenez, R o m b a u e r Emil, S ó l y m o s y Lajos dr., S o ó s Antal, S t e u e r János, S z e n t g y ö r g y i Lajos, T é g l á s Gábor, T é g l á s István, T e r n e r Adolf dr.. T ö r ö k István dr. és W o l f f Gyula dr. Kétleirást _a Besztercze-Naszód vármegyei és Szolnok-Doboka vár megyei választmányok küldtek be. Azon sok százak neveit, kik egy vagy más tekintetben szellemi vagy erkölcsi támogatást nyúj tottak, természetesen elé sorolni nem lehetett. A buzgó szerkesztő ós társszerkesztő érdemeit és munkáját lelkiismeretes hűséggel méltatta az előszó, elmondván, hogy minden anyagot az irodalmi szakosztály, illetve az igazgató-választmány általános directivái értelmében, az erdélyi részbe jövő állam-vasuti
-
41
-
két fővonal irányának megfelelőié"", T é g l á s Gábor dévai főreáliskolai igazgató, m. tud. akad. 1. tag rendezte el, szerkesztette és simította egybe; bevezető fejezeteket irt, másokat kiegészített, pó tolt, átalakított, avagy az arányossághoz képest megrövidített, s az indítványára bekért adatok alkalmazásán felül az egészet őstörténelmi, földrajzi és szakirodalmi ismereteivel bővítette, ellenőrizte azt. Elmondván az előszó, hogy az egész kézirat és munka, ezután a központ gondos átdolgozásán, bírálatán és további kiegészítésén ment keresztül, s hogy itt folyt le — a felelősségnek az iránt, a központra háramlásával — az egész kiadásnak, mellékleteivel és külalakjával, nyomdai gondozása, javítása, rendezése. Hangsúlyozta mikép a felüldolgozás és végleges kivitele munkájában társszer kesztő jelentőségével működött közre különösen M e r z a Lajos mérnök, az egyesület pénztárosa. Meg kell említenünk még itt azokat az érdemeket, melyeket az egész munkálat létesítése körül S z a b ó Sámuel, az írod. szak osztály elnöke ós C s e r n á t o n i Gyula dr. ennek előadója sze reztek. B e t h l e n András gr. földmivelésügyi miniszter urnák, hogy 200 példány ellenében a kalauzt 600 frttal támogatta, C s á k y Albin gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák, hogy a könyv meghozatalát az állami alsó- és középtanintézeteknek elren delni szíveskedett, az egyesület háláját köszönőiratokban fejezte ki. Az Emke üzletvezetőségi bérház átvétele szept. hó 10-re van kitűzve. Mindenki dicséri az épület nyugodt, egyszerű, szép styljét s jutányos kivitelét, melylyel az épitő czég azt elvállalá. Hozzáér tők még eddig Kolozsvár legszebb épületének mondják. Az egész telekkel együtt, most a befejezés után, miután a vállalkozó czég ;az építést átalányban vállalta el, nem egészen 140,000 frtba került. A felügyeletet és ellenőrzést az építés folyama alatt lelkiismeretes hűséggel és odaadással — az egyesület fölkérésére —• P ák e i Lajos épitósz-mérnök és D i t r ó i József mérnök, alapitó tag urak gyakorolták, mindig kiutalásukra fizettetvén ki a vállalkozó czégnek a szerződésben kikötött esedékes építési díjrészletek. Az épü let a fenti tőkebefektetés és B a r o s s Gábor m. kir. kereskedelem ügyi miniszter úrral 15 évre kötött szerződés szerint, beleszámítva az egyesület főtitkári hivatala helyiségeit, s leütve a mindenkori adót és a jókarban tartás, tisztitások stb. évi kiadásait, 5%-it fog jövedelmezni, tehát a viszonyokhoz mérten lukrativ befektetést eszközölt általa az igazgató-választmány. P á k e i Lajos és D i t r ó i József urakkal szemben az igazgató-választmány fentartotta köszö nete alkalmas módon leendő kifejezését. A gyűlésre előkészített egyéb folyó tárgyak közül kiemelendők: hogy az a r a n y k u t i Emke-iskola érdekében S á n d o r József főtitkár és M e r z a Lajos tiszt, pénztáros jul. hó folyamán kiszál lottak a helyszínére s ott felvévén a szükséges adatokat, a költség vetésnek helyi viszonyok szerint egybeállítására felkérték M ó z s a Atilla birtokos és bérlő urat. A N y á r á d t ő n tervelt Emke-iskola ügyében L ö n h a r t Ferenez r. kath. püspök ur az egyesületnek ez iránt hozzá terjesz tett kérdésére kijelenti, hogy szives készséggel beleegyezik a lé tező r. kath. iskola segélyezésébe, s ezt köszönettel is fogadja
— 42
-
azonban külön iskolát, tokintettel a tankötelesek csekély számára nem tart szükségesnek. A b r á d i óvó ügyében beküldettek a tervek, melyeket A dl e r Károly miskolczi oki. építész igen szépen és díjtalanul készí tett el. Mind a hunyadmegyei választmány, mind pedig a brádi fiókkör ennek elfogadását és kivitelét javasolják. A b r a s s ó i ág. h. ev. magyar egyház-község meleg köszöne tét küldi az egyesület állandó segélyeért, melylyel önállását lehe tővé tevé. N a g y - E n y e d város képviselő-testülete árvaházának 5000 írttal támogatását az egyesület közölte föltételei szerint elfogadja, csupán a növendékekre nézve kívánja kikötni, hogy a mig városi és vidéki magyar árvák vannak, addig székely, illetve csángó árvák a felvételre nem következhetnek. A vajda-hunyadi Emke-óvó óvónőjét: T a m á s Mariskát szin tén a szept. 12-iki ülé,s fogja állásában végleg megerősíteni. Végül D a r k ó Ákos jogtanácsos jelenti, hogy néhai b. e. D e r s i János hagyatéka ügyében a tárgyalás jun. 17-én megtar tatott, az egyesület számára rendelt 10.000 frt készpénz kifizetése f. évi decz. 27-én válik esedékessé. A tiszta haavatéki vagvon 59.563 frt 84 krt tesz ki.
JD.
A VIDÉKI VÁLASZTMÁNYOK, KÖRÖK ÉS FIÓKOK JELENTÉSEI. i. Budapest fővárosi választmány. Sz.
71
/18.
Negyedik évi működésünkről szóló jelentésünk ez. Törek vésünk a lefolyt egyesületi évben is a m a czél elérésére irányult, a mely választmányunk elé kezdettől fogva ki van tűzve, s mely abban összpontosul, hogy az egyesület a fővárosi választmányban erős támaszt bírjon, annak működésében az e r k ö l c s i és a n y a g i t á m o g a t á s n a k olyan forrásával rendelkezzék, melynek segé lyével kitűzött czéljainak megvalósítása felé könnyebben és sike resebben haladhasson. A pónzgyüjtést gyűjtő perselyek segélyével eszközöltük ez évben is, s bár a gyűjtésnek e módja sok nehézséggel jár, azt a gyakorlat eddigelé mégis legczélszerübbnek mutatta az összes gyűjtési módozatok között.
-
43 —
Az elhelyezett gyűjtő-perselyekből befolyt 1148 frt 51 kr: Tagsági dijakból bevételeztünk 2135 .. — .. E két tétel összege tehát 3283 írt 51 kr. Részletesebben kell ezúttal is megemlékeznünk jövedelmünk legfőbb alkatrészéről, melyet az idei Emke-bál szolgáltatott. A kez deményezés érdeme ezúttal is női választmányunk lelkes elnöknő jét K á r o l y i Tiborné grófnőt illeti, ki a bál érdekében széles körű mozgalmat indított meg. A ladj' patronesse tisztére C s á k y Albinné grófnőt sikerült megnyernünk, a ki azonban a bálon való megje lenésbon akadályozva lévén, őt I n k e y Istvánná született E ö t v ö s Jolán bárónő helyettesité. A rendező-bizottság T e l e k i Géza gróf elnöklete alatt alakult meg, s abba 126 tag lépett be. A bál, mely f. é. február hó 6-án tartatott meg, mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben fényes sikert ért el, érdeme nagyrészt ezúttal is K á r o l y i Tiborné grófnőt illeti, ki lelkes buzgalommal támogatta ez alkalommal is a rendező-bizottságot, mely a grófnő iránti hálájá nak köszönő iratban adott kifejezést. Az áruba bocsátott j e g y e k közül eladatott összesen 342 darab, ezek közül K á r o l y i Tiborné grófnő részéről olárusittatott 136 drb 680 frt értékben, mely összeg hez a grófnő kezeihez felüladakozásokból 65 frt folyt be. Az elárusított többi jegyekből és a bál estéjén felüladakozásokból befolyt . . . . . 1472 frt 60 kr. A bruttó jövedelem tehát 2217 frt 60 kr. A kiadások ezzel szemben 634 ., 15 .. Tiszta jövedelem tehát 1583 frt 45 kr. Felüladakoztak: Ő F e l s é g e a k i r á l y 100 frtot, J ó z s e f Főherczeg Ő Fensége 50 frtot, gróf K á r o l y i Tiborné 50 frtot, I n k e y Istvánná szül. báró E ö t v ö s Jolán 50 frtot, az „Egyesült B u d a p e s t főv. Takarékpénztár" 50 frtot, a L é g s z e s z - t á r s u l a t 23 frt 50 krt, H o r v á t h Gyula 15 frtot, A s b ó t h Jenp egy darab aranyat; egyenként 5 frtot fizettek felül: B e ö t h y Ákos, E l e k Gusztáv, G h y k a Sándor herczeg, H a r k á n y i Frigyes, J a n k ó Miksa, K a r á c s o n y i Kamilló gróf, K á r o l y i Sándor gróf, i f j . K e g l e v i c h Béla gróf, P r o p s t n e r Arthur és S i p e k y N. A felül fizetések összege tehát O Felsége adományával együtt kitesz 395 frt 90 krt. Mindezekhez F a l k Zsigmond kir. tanácsos ur az összes báli meghivókat borítékokkal együtt, a belépti jegye ket, szóval az összes nyomtatványokat díjtalanul bocsájtotta a bi zottság rendelkezésére. Az osztrák légszesz-társulat a bál estéjén fogyasztott légszesz árának megtérítését nem kívánta. S z e l n á r József pedig a virágokkali való díszítésnél tett jelentékenyebb en gedményt. A rendező-bizottság nem mulasztotta el, hogy ugy a most nevezetteknek, valamint ifj. K a m m e r Ernő urnák is, ki a rendező bizottság használatára a „Vadászkürt" szállóban egy termet díj nél kül engedett át, köszönetet ne mondjon. A fentebb kimutatott összegeken kívül befolyt még ez é v b e n : Az Emke levélpapír eladásából 24 frt 70 krt, továbbá K a r s a y Vilmosné adománya fejében 25 frt. Ez össszegeket hozzáadva a fönti perselygyüjtésből és tagsági dijakból befolyt 3283 frt 51 krhoz, to vábbá a bál utáni bejött 1583 frt 45 kr tiszta jövedelemhez és a.
— 44 —
tavalyi egyesületi évi 1135 frt 04 kr pénztári maradványhoz, ki tett a bevételek főösszege 6051 frt 70 krt. A kiadások ezzel szem b e n : a) A pénztáros tiszteletdija 500 frt, b) Pénzbeszedők fizetése 930 frt, c) Egyéb kisebb kiadások számlák szerint 25 frt 82 kr. Összes kiadás: 1555 frt 82 kr. Levonva ezen összeget a föntebb kimutatott 6051 frt 70 krból, marad tiszta jövedelem 4495 frt 88 kr, illetőleg 4595 frt 88 kr. Meg kell itt említenünk, hogy ugy a pénztáros, mint a választmányi jegyző, tekintettel a jövedelmekben beállott csökke nésre, a f. é. május hó 10-én tartott ülésben szolgálataikat a jö vőre nézve ingyen ajánlották fel. A választmány azonban ez aján latokat, tekintettel különösen a pénztárosi állással egybekötött nagymérvű és terhes teendőkre és nagyobb felelősségre, elfogad hatónak nem találta, hanem a pénztáros részére megállapított 500 frt évi tiszteletdíjnak elvi fentartásával nem emelt kifogást az ellen, hogy a pénztáros a részére ekként meghagyott tiszteletdíj valamely részéről a választmányi pénztár javára a viszonyokhoz képest lemondhasson. Ezen megállapodás alapján a pénztáros az elmúlt egyesületi évre 100 frtról mondott le, mely összeg, mint bevételi többlet, a fönti végösszegben lett kimutatva. Megemlítjük továbbá, hogy a pénzbeszedő mellett eddigelé alkalmazva volt és 260 frt évi 'fizetéssel javadalmazott segédet, ugyancsak takarékossági szempontból, f. évi márczius hó végével a szolgálatból elbocsátottuk: A t i s z t v i s e l ő i k a r b a n nem merült fel változás. Választ mányi elnök: D e s s e w f f y Aurél gróf; alelnökök: K a m e r m a y e r Károly polgármester és H o r v á t h Gyula; jegyző: R é n y i Dezső; pénztáros: K h a y 11 Elemér; ellenőr: W a g n e r Géza dr. A pénztári kezelés és ügyvitel fölötti felügyeletet eddigelé lovag F a 1 k Zsigmond kir. tan. ur volt szíves gyakorolni, ki erre a választmány részéről már akkor fölkéretett, a midőn a pénztárrosi állomás jelenlegi alapjában szervezve lőn. Minthogy azonban lovag F a l k Zsigmond ur e megbízatás alól, mely most már tárgytalanná vált, magát fölmentetni kérte: ennélfogva a választ mány, midőn részére f. é. május hó 10-én tartott ülésében a föl mentést megadta, egyúttal neki a pénztári kezelés és ügyvitel kö rül kezdettől fogva tanúsított odaadó tevékenységeért és buzgal máért egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította. A kerületi elnöknők sorában a lefolyt egyesületi évben annyi ban történt változás, hogy a I V . kerület elnöknője: özv J á l i c s Ignáczné helyett B e r z e v i c z y Albertné lett, a III. ker. elnöknői állás pedig megszüntettetett. A női választmány névsorát a követ kezőkben van szerencsénk közölni: Az I. kerületben elnöknő: O r s z á g i t Sándorné; alelnöknők: S c h w a r t z e r Ottóné és S z e l e s t e y Gézáné; a II. kerületben elnöknő: R u p p Zsigmondné ; a III. kerületben alelnöknők : W e i s z e n b a c h e r Endréné és T a t a i A d o l f n é ; a IV. kerület ben elnöknő: K e m é n y Kálmánné b á r ó ; alelnöknők: H o s s z ú Józsefné, dr. T a k á c s Lajosné és B i s i t z Dávidné; az V. kerület ben elnöknő: B r ü l l Ignáczné; alelnöknő N y i r y Lajosné; a VI. kerületben elnöknő: dr. B e r z e v i c z y Albertné; aleínüknők: Me gyeri K r a u s z Izidorné és özv. gróf B á n f f y Béláné; a VII. ke-
— 45 —
rületben elnöknő: T a r c s a y J ánosné, alelnöknő: T r u x Hugóné; a VIII. kerületben elnöknő: H a m p e l Józsefné; alelnöknő: H e g e d ű s Sándorné és K a d a Mihályné; a IX. kerületben elnöknő: S c h n i e r e r Aladárné; alelnöknők: J o r d á n Imréné, S z i l a s s y Aladárné és R ö k k Istvánné; a X. kerületben elnöknő: N a t t e r Ferenezné; alelnöknők: F á e z á n y i Arminné és dr. B e r e c z k y Endréné. Választmányunkat a lefolyt évben súlyos veszteség érte C s uk á s s y József halálával, kinek elhunyta széles körben keltett fáj dalmas részvétet s az Emkét egy buzgó tagjától fosztotta meg. A választmány ez időszerűit a következő tagokból áll: X ém e t h Imre, T e l e k i József gróf, E m i c h Gusztáv, H e l f y Ignácz, D a r á n y i Ignácz, B á n ó István, F e n y v e s s y Adolf, K i r á l y i Pál, 0 r s z á g h Sándor, J ó k a i Mór, B e k s i c s Gusztáv, K a a s Ivor báró. A e b l y Adolf, B r á z a y Kálmán, P u c h e r József, R a d o c z a Jáuos, S c h ö n b e r g Ármin, M e n d 1 István, R é m i Róbert, S e h w e i g e r Márton, L é g r á d y Károly, W o d i á n e r Béla, S z o k o l y Gyula, C s á v o l s z k y Lajos, N a g y Miklós, N e m é n y i Ambrus, G y ö r g y Aladár, T ó t h Béla, S z o k o l a y Kornél, B.or o s t y á n i Nándor, S o n n e n f e 1 d Zsigmond, S z a t h m á r y György, H e g e d ű s Sándor, Z i c h y Antal, S z á s z Károly és L á z á r .Jenő gróf. Végezetül le kell rónunk a köszönet adóját a f ő v á r o s i s a j t ó n a k , mely működésünket rokonszenves érdeklődéssel kísérte a lefolyt évben is, s megkereséseinknek mindenkor legnagyobb kész séggel tett eleget. Budapest, 1891. május hó 31. T
Dessewffy
Aurél
gróf,
Rényi
elnök.
Dezső,
jegyző.
II.
Aradvármegyei és városi választmány. — Székhely: A r a d . —
E kiváló Emko választmány a f. évben azon a változáson ment át, hogy eddigi buzgó főpénztárosa, ifj. K r i s t y o r y J á n o s és másodpénztárosa L á n y i Mór, nemkülönben a titkár T o l n a y János lemondottak, s helyökbe a választmány f. 1891. év június 3-án tartott ülésébon titkárul N i k o l i t s Döme aradi ügyvédet, főpénztárosnak Vásárhelyi Ilona úrhölgyet \ és ellenőrnek S z e n t p é t e r y Antal nagybirtokost választotta meg. Egyebekben a tisztikar a tavalyi. A választmány a f. évben is H a u s e r Károlyné ő nagysága elnöklete alatt egy kitűnően sikerült Emke-bált rendezett. A választmány pénztári eredménye megalakulásától 1888. decz. hótól f. év l-éig: tagsági dijakban 1060 frt 50 k r ; adomá nyokban 359 frt 10 k r ; lobogó-alapra 107 frt; bárczakönyvekben 29 frt; alapítványokban 225 frt; perselyek után 146 frt 70 k r ; báli jövedelmekben 1244 frt 73 k r ; betétkamatokból 90 frt 82 kr, összesen 3262 frt 94 kr. Kiadás: Nagy-halmágyi iskolára 192 frt 26 kr,
-
46 —
szentleányfalvi iskolára 25 frt; szintjei iskolára 50 frt, bokszegi iskolára 50 frt; gáji óvóra 100 frt, kovasinezi iskolára 50 frt; képsorsjáték 99 frt 34 k r ; szolga 60 frt; apró kiadások 58 frt 88 kr. Központba küldetett 2000 frt; levonva a kiadás, marad pénz táron 702 frt 46 kr. III.
Debreczen városi és hajduvármegyei választmány. — Székhely: Debreczen. — Sz. 5 2 - 9 1 .
Alakult 1890. évi jan. hó 19-én. E l n ö k : D é g e n f e l d S c h o m b e r g József gróf főispán. A l e l n ö k ö k : Simonffy Imre kir. tanácsos, Debreczen sz. kir. város polgármestere, K a r a p Móricz, magánzó. T i t k á r : M á r k Endre. J e g y z ő k : P é t e r Gábor és O l á h Miklós dr. P é n z t á r o s : B ó s z l e r Károly. Ellenőr: T ó t h Béla. A választmány áll 70 tagból, kik közül 20 nő, 50 férfi. Van 2 örökös, 64 alapitó, 164 tiz forintos rendes, 317 h a t éven át két-két forint fizetésére magát kötelezett rendes, és 153 pártoló tagja. Az alaptőke gyarapítására az alakulás alkalmával 1890. évi jan. hó 19-én tartott bál jövedelmezett 545 frt 90 krt; a f. év febr. hó 1-én rendezett bál tiszta jövedelme pedig tett 525 frt 20 krt. Nagy csapás érte választmányunkat, lelkes és fáradhatatlan választmányi tagunk B e t h l e n - M i k ó Róza gróf ő méltóságának folyó évi jun. hó 8-án történt elhalálozása által. Ravatalára díszes koszorú helyeztetett. Debreczen, 1891. július 25-én. Dégenfeld
József
gróf,
Oláh Miklós
elnök.
dr.,
titkár.
IV.
Szentes városi és vidéki választmány. — Székhely: Szentes. — Sz. 12—91.
Választmányunk 1889. május hó 15-én az E m k e kiküldött vezérférfiainak jelenlétében alakult meg. Tagjaink száma a meg alakulás óta is örvendetesen szaporodott. Örömmel jelentjük, hogy 12 alapitó, 117 rendes és 340 pártoló tagunk van, s az ezektől be folyt tagdijakból, egyéb adományokból és a fiók-egylet által ren dezett mulatságokból már 1794 frt 61 kr gyűlt be, mely a beküldésig 5%%-os kedvezményes kamatoztatással egyik helybeli pénzintéze-
-
47 —
tünknél van elhelyezve. Választmányunk szigorú intézkedést tett arra, hogy a lefolyt aratás után a tagdíjak lehetőleg teljesen be folyjanak. A választmányunknak tett adományozások közül különösen ki kell emelnünk, melyet H o r v á t h Gyula, E m k e alelnök ur tett, felajánlván, addig, mig országgyűlési képviselő lesz, napidijai '/ -át és képv. lakbére V -ét, a mit a nagylelkű adományozó fiók-egye sületünk pénztárába már be is szolgáltatott. 3
4
Pénztárunk gyarapítására rendeztünk 1890. évi decz. 20-án egy társas-estélyt, mely 54 frt 60 kr tiszta jövedelmet eredménye zett; továbbá 1891. évi febr. 18-án egy nagyobb szabású hangver senyt, melynek 888 frt 18 kr lett a tiszta jövedelme. Ez alkalomra szerencsések voltunk a hazafias czél iránti ügyszeretetből közre működésre megnyerni N á d a y n é asszonyt, az opera hírneves tagját, B u j a Sándort Aradról, helyből pedig G o n d a Juliska kisasszonyt és C s á k t o r n y a i (Filó dr.) Lajos irót, M i k s z á t h Kálmánnak pedig, ki betegsége miatt személyesen részt nem vehetett, be küldött dolgozatát F i l ó Tihamér dr. titkár olvasta fel. Az est sikere mind erkölcsi, mind anyagi tekintetben kiváló volt s a nagy közönség körében sokáig emlékezetes marad. Szentes város tanácsához benyújtott kérelmünkkel oda hatot tunk, hogy a tanács a helybeli nyári színkört díjtalanul adván át az itt időző színtársulatnak, az, pénztárunk javára két, általunk meghatározandó időpontban tartandó előadást tartozik rendezni, mely kikötést a tanács nemcsak ez évben, hanem á l l a n d ó a n m i n d e n é v b e n itt időző társulattal szemben foganatosítja, mi által szintén évenkint ebből is k. b. 200 frt bevételt remélhetünk. F. évi jul. 13-án tartott vál. ülésünkben elvileg elhatároztuk, hogy a fiók-egylet részére a nagyobb összetartás, a hazafias ér zület minél hathatósabb fejlesztése végett helyiséget bérlünk s e czélból a 25%-ot használnánk fel, mely mellett azonban, —• mint hogy az erre nem volna elég, — m é g külön tagdijakat is fizetnénk. A 2 5 % fölhasználására vonatkozó határozatunkat az igazgató-vá lasztmányhoz jóváhagyás végett már beküldöttük s hisszük, hogy kérelmünk helyi viszonyainkra való tekintettel nem fog meg tagadtatni Végül jelentjük, hogy f. évi aug. 6-án közgyűlést tartottunk, hol választmányunk ujjá alakítása eszközöltetett. Ugyanazok válasz tottak meg, a kik eddig voltak. Választmányi tagul 24 rendes és 6 póttagot választottunk, kikhez még az alapitó tagok jőnek az ügyrend értelmében. Jelentésünknek, azon igéretünk kifejezésével, miszerint 'jöven dőben még nagyobb eredményeket fogunk felmutatni, szíves tudo másul vételét kérjük. Szentes, 1891. aug. 16-án. Sarkadi
A'agy elnök.
Mihály,
Filó
Tihamér titkár.
dr.
-
48 —
V.
Alsó-Fehérvármegyei választmány. — Székhely: Nagy-Enyed. — _29—1891._ Emke
A lefolyt évben területünkön már magunk alkotott intézmé nyeink munkálkodtak s bizonyították be, hogy létesítésük közok tatási és művelődési tekintetben az illető helyeken nevezetes hiá nyokat pótolt, nagy hézagokat töltött be, s igy méltók voltak arra, hogy egyletünk áldozatot hozzon s méltók lesznek arra, hogy nem csak fentartsa, hanem fejleszsze is. A b a l á z s f a l v i Emke-iskola első sorban érdemes az egyesület további pártfogására. Időközben tett látogatásaink alkalmával, úgy mint a f. évi június hó 21-én tartott és rendkívül látogatott vizs gán, melyre az oláh tanítónők és tanárok közül is többen meg jelentek, meggyőződtünk arról, hogy az intézet fejlődésre képes és teljesen megfelel üdvös hivatásának, miért is H e n e z e Imre taní tót és P a l l o s Veronkatanítónőt méltó elismerés illeti. A tanulók létszáma 90 volt és pedig: 51 fiu, 39 leány. Az oláh és szász nem zetiségűek közül sokan és a legszebb eredménynyel látogatták. A tantermek nagyobbitása kiválóan szükséges. A másik iskola a m a g y a r-i g e n i leányiskola, melynek de rék tanitónője: S z e n t J á n o s i Kornélia férjhez menvén, helyét S z a b ó Ilonával töltötte be az igazgató-választmány és pedig a leg jobb sikerrel, mert a vizsgán felmutatott eredmény ugy az elmé leti oktatás, m i n t a kézimunka terén teljesen kielégített. Egy meg felelő, állandó helyiség szerzése igen kívánatos s aránylag olcsón kivehető volna; e végre a nagy-enyedi kisegítő takarékpénztár tette meg f. évben a kezdeményezést 50 írttal, melyet e ezélra ka matoztat. Vármegyénk területén az E m k e k é t ó v ó t segélyez, t. i. az alvinczit és a borbándit; sajnos, hogy pénzhiány m i a t t a V e r e s p a t a k o n tervezett óvó még nem volt felálliható. A Vizaknán, Verespatakon és M.-Szt,-Benedeken létező n é p k ö n y v t á r a k közül különösen az utóbbi iránt tanúsítanak érdedekeltséget, a mennyiben annak fejlesztését mulatságok jövedelméből is igen szép sikerrel eszközlik. Balázsfalván szintén az E m k e segélyével már régebben léte sült egy könyvtár s az a tagoknak igen jó szolgálatot tesz. Sajnos veszteségeket szenvedett egyesületünk oly kitűnő ta gok elhunytával, mint K o v á c s Sándor mérnök, egyesületünk nagy alapitóinak egyike; J u c h ó Ferenez bánya-tanácsos, az erdély részi sóbányák igazgatója, a m. újvári fiókkör elnöke; A p o s t o l Alajos verespataki r. kath. plébános, a verespataki fiókkör elnöke; M i k s a Miklós A.-Fehérvármegye nyug. főpénztárosa; G o n d o l Dániel nyug. m. kir. pénzügyminiszteri osztály-tanácsos és C s ű r ö s József birtokos, az alvinczi fiókkör vál. tagjai. A megyei és vidéki választmányok tagjainak névjegyzéke következő:
-
49 —
A megyei választmány: Elnök: Z e y k József, alelnök: C s a t ó János kir. tanácsos, alispán, titkár: T ö r ö k Bertalan, jegyző: V á r ó Ferenez gymn. igazgató, pénztáros." ifj. G á s p á r János, ellenőr: T ó t h M iklós. Választmányi tagok : M ü 11 e r Mihály, P á v a i V. Elek, S p l é n y i Henrik br., S z á s z József. 1. Alvinczi kör. Elnök: D a m ó Vilmos, alelnök: B a t t a Bertalan, jegyző: S z é k e l y Lehel, pénztáros : K e 11 n e r Frigyes. Választmányi tagok: H o r v á t h Ödön br., S z ő c s Károly, G l ü c k Mór, G l ü c k Samu, G l ü c k Adolf, B a r c s a y Gábor, B a r c s a y Miklós, S z ő c s Imre, id. P é t e r f i László, id. D é k á n i Ernő, A n d r é Lajos, D e á k György, B a r d u c z Samu, S z a b ó József, K e n d e f f y Lajos, Czit r o n J ózsef, T a n k ó J ózsef, F á r a József, C s ó k a Miklós, P u c h e r Anaklét, J ó v i á n Miklós. 2. Magyar-igeni kör. Elnök: T o k o s Sándor, alelnök : L u k á c s f f y Viktor, jegyző: T á n c z o s J ános. Választmányi tagok: K ö b l ö s Miklós, N a g y Károly, I m r e h Károly, V e r e s Sándor, S z ő l l ő s i Károly, K o z m a Gyula, P é t e r Pál, B o d o r Lőrincz, S á n t a János, K ö r ö s i Sándor, T y ú k o d i Lajos. 3. Maros-ujvári kör. Elnöki h e l y : üres; alelnök: K e m é n y Endre báró, pénztáros: V e r e s Gyula. Választmányi tagok: ifj. B e n k ő Elek, B a r t h a Mózes. •t. Nagy-Enyed városi kör. Elnök: K o v á c s Gyula polgármester, alelnökök: T ö r ö k Dániel, id. W i n k l e r János, j e g y z ő : B a r t ó k György dr.,,pénz táros : B ő j t h e Zsigmond. Választmányi tagok: S e b e s i Ádám, H o r v á t h József, H e g e d ű s János, S e b e s t y é n Sándor, S e b e d é i József, C z i r n o r J. József, U n g á r Sámuel, G r á f János, I n c z e Sámuel, B o c z József dr., K e r e k e s Mihály, D a n e s Sámuel, V á r ó Ferenez. 5. Nagy-Enyed vidéki kör. Elnök: Z e y k Gábor; alelnök S z á l á n c z i Lőrincz; jegyző: S á n d o r János. Választmányi tagok: B o é r J e n ő d r , C s a t ó Ferenez, F r i t s Vilmos, G r u z d a Domokos, l m r e h József, L ö v i Sámuel, M o r á g y i István, S l a f k o v i c s Jáczint, S a l a m o n Simon, S z á s z József, T ó t h Miklós, T ö r ö k Bertalan. 4
— 50
-
0. Verespataki kör. Elnöki hely: üres; alelnök: M o l d o v á n Lajos; jegyző: J á n k i Kálmán; pénztáros: ifj. K o r n y a György. Választmányi tagok : E b e r g é n y i Mózes, F ü s t ö s Béla. A j t a i János, 1) r eg á n János, B a r t h a András. 7. Vízaknai kör. Elnök: Ti m á r Károly; alelnök: K r e m u i t z k i Amánd, pénz táros : B e n e d e k K á l m á n ; jegyző: A m b r u s Károly. Választ mányi tagok : S z ő c s Sándor, B a k k Endre, ifj. R e i t h o f f e r Alajos, K o p p á n d i Péter. 8. Balászfalvi kör. E l n ö k : E n y e d i Lajos; alelnök: L á z á r Albert; j e g y z ő : S z t u p j á r Samu; pénztáros : S c h i s s e 1 Károly; könyvtáros: H e n c z e Imre. Választmányi tagok: S i m o n ff y Alajos, T ö r ö k Bálint, P o n g r á e z Géza, T o r n y a Lajos, Á g o s t o n Mózes, D á n i e l István, N a g y Albert dr., G á l Miklós, V e r s é n y i Károly, P o n g r á c z Gergely, S z ő l l ő s i Samu, T e l e k i Zsigmond, M á r t o n Samu, Á g o s t o n Géza, K o v á c s N. Ferenez, \ a g y Andor, P o n g r á c z Simon, S i n b e r g e r Salamon. Kelt Nagy-Enyeden, 1891. augusztus hó. Török
Bertalan titkár.
VI.
Gyula-Fehérvár városi választmány. 'Sz. 65,lS'il.
Fiókkörünknek az 1885—189ü-ik év végéig volt összesen 220 tagja. Ezek közül elhalt 9, eltávozott 31, az első cyklus lejártával kilépésre jelentkezett 7. E szerint apadás volt a cyklus lejártával 47 tag. Jelenleg a tagok száma: alapitó 9, rendes 10 frtos tag 50; rendes 12 frtos tag 113, összesen 172. A második cyklusra az 1885/86. évben beiratkozottak közül átlépett: rendes 10 frtos tag 21, rendes 12 frtos tag 39, a folyó évben belépett 4 rendes tag. E z együttesen azokkal, kiknek még a hat éves cyklusok le nem járt, teszik a 172 tagot. Tagsági dijakból a lefolyt évben befizettetett 542 frt; per selyekből és egyéb adományokból 5 frt 50 kr, báljövedelemből 10 Vt 80 kr, összesen 558 frt 30 kr. Ez összeg a központi pénztárba zabályszerüen beküldetett. A folyó év végén hátralékunk 246 frt.
— 51 —
Behajtása iránt a kellő intézkedéseket megtettük. Ez összeg nagyobb részben a folyó évi tagdijakból származik s különösen azoktól, kik a második eyklusra léptek át. Közgyűlést tartottunk kettőt. Ennek elsejében a tisztújítást ejtettük meg. Megválasztattak: elnöknek X o v á k Ferenez, alel nöknek Z s a k ó István, E l e k e s Viktor dr., pénztárosnak C s e e s k e d i .József, ellenőrnek R o s ka József, titkárnak I s s e k u t z János, jegyzőknek G á l Béla dr. és T é r i Ödön, ügyésznek M o h a y Sán dor. Ezeken kivül 18 választmányi tag. A nő-választmány: elnöke J o k s m a n n Xándorné, alelnöke B a r t h a Győzőné és J ó n á s Adolfné. Választmányi ülést tartottunk 4-et. Választmányunk a jelen évben is ugy, mint eddig, a helyi i p a r i s k o l á t és k i s d e d ó v ó t támogatta és ez utóbbinak fenn tartásához a városi segélyen kivül a tagok közötti gyűjtés utján tetemes összeggel járult, A kisdodóvóban a lefolyt évben 90 gyer mek nyert, ápolást és oktatást. Tartottunk egy bált, melynek tiszta jövedelme 10 frt 80 ki volt ugyan, de erkölcsi szempontból nagyobb jelentőséggel bir, a mennyiben ebben ez évben más nemzetiségűek is vettek részt. Gyula-Fehérvárt, 1891. jul. 17-én. Kocák
Ferenez,
Issekutz
elnök.
János,
titkár.
VII.
Besztercze-naszódvármegyei választmány. • — Székhely: Besztercze. — Sz. 50—91.
K r a n i e r Gyula jegyző évi jelentéséből központi jelentésein ket a következőkben foglaltuk egybe. Először is az Emke-óvóról. Az óvó felszerelés dolgában ismét előbbre haladt, K e l l n e r Ignácz kir. közjegyző, felügyelő bizott sági tag ur 50 frtos adománya által, mely az adományozó határo zott kívánsága szerint kizárólag foglalkoztató eszközök beszerzé sére fordíttatott. Decz. hó 22-én J a n c s ó Eszter k. a. az intézet vezetője, karácsonlat rendezett, oly tonnán, hogy nemcsak a kicsi nyek részesültek egy-egy kisebb ajándékban, hanem a csaknem teljes számban megjelent szülőknek is jutott egy-egy kicsinyke kézimunka gyermekük ügyessége és hálája tanuságakép. A szép ünnepen diszes közönség volt jelen. Az intézet felügyelő-bizottsá gának elnöke K e n y e r e s Adolf kir. törvényszéki elnök volt; gazda: K ő s z o g v á r y Gyula rendőrfőkapitány; j e g y z ő : K r a n i e r Gyula polg. iskolai tanitó; bizottsági t a g o k : H a j n a l Géza dr., megyei közkorházi igazgató főorvos, T e r g o v i c s Ede magánzó, W e i s z Ignácz kir. mérnök; pénztáros volt K e l l n e r Ignácz kir. közjegyző. A felügyelő-bizottság minden hó első hétfőjén tartotta 3*
üléseit. Az intézetben az idén 33 gyermek van beirva, vizsgájuk július hó folyamán lesz. Az óvót az idén K e l l n e r Ignácz kir. közjegyző ur 50 frtos adományán kivül a helybeli Hitel- és Zálog kölcsön Részvénytársaság támogatta 10 írttal, Besztercze város közgyűlése havonkénti 5 frt és évenkinti 5 öl tűzifa megszavazá sával. Az Emke-óvó számadásait a központ átvizsgálta és rendbon találta. A forgalmi naplót 459 frt 37 kr bevétellel és 712 frt 40 kr kiadással, tehát 246 frt 97 kr pénztári maradványnyal zártuk le. A d a l e g y e s ü l e t e k alakítása iránt való felhívást a választ mány a mezei m u n k a megszűntével a vármegye minden oly köz ségébe megküldötte a lelkész és tanitó uraknak, hol magyar ajkú egyház van. Eredmény eddig csak egy községben van, Naszódon, hol S z e 1 k e József r. kath. plébános — kinek egyháza az Emke támogatásával áll fenn és -lett önállóvá — össze tudta gyűjteni a magyar elemet s néhány hozzá hasonló lelkes társsal daíkört ala kított, melynek karnagya ő maga. A kisded egyesület már a nyil vánosság előtt is beszámolt életrevalóságáról. A többi községből oly jelentések érkeztekbe, hogy dalkörök alakítására csak a most isko lába járó nemzedék felserdülése után lehet siker reményével gondolni. A központ meghagyása folytán a E m k e - k ö n y v t á r t a vidék magyarsága részére is hozzáférhetővé igyekezett tenni választmá nyunk. Ez irányban felhívás ment a lelkész és tanitó urakhoz, melynek sikere nem volt. A beérkezett jelentésekben felhozott okokat mérlegelvén, a választmány czélszerünek tartaná, ha a könyvtárból jótállás mellett valamely megbízható egyénnek egy szerre több mű adatnék ki, akinél a falu népe a könyvekhez job ban hozzáférhetne, arravalóknak könyveket biztosíték nélkül is kiadná, s egyszer-másszor egy kis közönséget gyűjtene maga köré. A választmány ez ügyben felirt a központhoz. Az évi költségve tésbe (a 2 5 % terhére) egy kisebb összeget vettünk fel, hogy azon a Jókönyveket, a Magyar Mesemondót, Arany Jánosnak a pony ván megjelent müveit beszerezzük, az iskolák s a nép között szétosszuk. Kötelességet vélt teljesíteni a választmány, h a v á r o s u n k h ö l g y e i t az e g y e s ü l e t s z á m á r a m e g n y e r i , miért is fel szólította a hölgyeket, ne szervezkedjenek külön, hanem lépjenek be 2—2 írttal az egyesületbe. Biztos reményünk van rá, hogy Besz tercze magyar hölgyei már a közel jövőben szívesen fognak az E m k e zászlója alá sorakozni és az egyesület működése körében elfoglalják azt a helyet, amelyre elsősorban ők vannak hivatva. Alkalmas talaj hiányában eredménytelen maradt a „ k i s e b b h i t e l s z ö v e t k e z e t e k " alakítására czélzó törekvés. A vármegye számos pénzintézete mellett nem is valószínű, hogy ilyenek egy h a m a r létesülhetnek. Annál jobban esik megemlíteni, hogy az E r d é l y r é s z i K á r p á t - E g y e s ü l e t részéin 32 tagot gyűjtöttünk és beküldöttük a vármegye turistái leírásához szükséges ada tokat. Az E m k e védnöksége alatt munkáló új egyesület intézői vármegyénkben L a i t n e r Elek erdőigazgató és ( J u z m a n János bányafőnök. A s z í n é s z e t támogatására választmányunk a színpaddal és felszereléssel is rendelkező beszterczei dal- és műkedvelő egyesü letet kérte föl.
— 53 —
A p é n z ü g y i á l l a p o t a következő; 1. Bevétel az 1889. évi pénzmaradványnyal 210 frt03 krt tett. 2. A kiadás 163 frt 92 kr. 3. A pénztári maradvány 46 frt 11 kr, melyből 44 frt a beszterczevidéki takarókpénztárnál van elhe lyezve, 2 frt 11 kr pedig a házipénztárban. A 25%-ból a helybeli polgári fiúiskolának 6 frtot bocsátottunk rendelkezésére a magyar nyelvben legszebb előmenetelt tanúsított hat növendék jutalmazá sára. Az idei költségvetésben az állami elemi iskolának hasonló ezélra 10 frt s a polgárinak is 10 frt van előirányozva. Tervbe vette a választmány, hogy az Emke-óvót, valamint •azt a házat, hol az Emke-könyvtár van, f e l i r a t o s t á b l á v a l megjelöli. A terv kivitele a jövő év feladata marad. Közgyűlésünket f. évi június hó 21-én tartottuk, a mikor is •egyhangú választással a jövő évi tisztikar és választmány a kö vetkezőkép alakult m e g : Diszelnök: B e t h l e n Pál gr., a vármegye főispánja. Elnök: I n c z e Gerő; alelnök: K ő s z e g v á r y G y u l a ; első jegyző: W e r n e r Gyula dr.; másodjegyző: K r a m e r Gyula; pénz táros : K o v a c s i k J á n o s ; ellenőr: S o m b o r y Gyula; számvizs gálók : K e r e s z t é s y Károly és S z e n t p é t e r y J á n o s ; választ mányi tagok: rendesek K e n y e r e s Adolf, P e t r a c s e k Ferenez, H a j n a l Géza dr., P á n c z é l János, H a v a s Gyula dr., S c h m i d t Lajos, H o r o v i c z Jenő, B a r k a s s y József, T e r g o v i c s Ede, S z o n g o t t Gergely, V á j n a József, B o d ó K á l m á n ; póttagok: C s e r n á t o n i Jenő, W e i s z Ignácz, S z e 1 k e József, B o d o r Gyula, S z é k e l y Mózes és M i h á l y Gábor. Az Emke-óvó felügyelő-bizottságának tagjai: K e n y e r e s Adolf elnöklete alatt K e l l n e r Ignácz, K ő s z e g v á r y Gyula, H a j n a l Géza dr., W e r n e r Gyula dr., T e r g o v i c s Ede, W a j n a József. A választmány tagjai még 100 frtos alapítványuknál fogva K e l l n e r Ignácz kir. közjegyző és B e r e g s z á s z i Albert tancsi ev. ref. lelkész. Beszterczén, 1891. július hó elején. Incze Gerő*,
Werner
eln#k.
Gyula
dr.,
jegyző.
VIII.
Brassóvármegyei választmány. — Székhely: Brassó. — 'Sz. 46/891.
Az Emke magasztos czéljait szolgáló intézmények sára, fejlesztésére, valamint közművelődésünk előbb vitelére mányunk mindent megtett. A két Emke-óvó felügyeletét gyakorló bizottság fennállását biztosítandó, a központi igazgatóság 400 frt valamint a növendékek által fizetett havi dijak mellett, nem 2000 frt évi költség nagy részének fedezése czéljából,
fentartáválaszt óvóink segélye, a majd választ-
- 54 — m á n y u n k utján kérést intézett a Országos Kisdedóvó Egyesület hez, mely 100 frtot adományozott. A vallás- és közoktatásügyi mi nisztériumhoz felterjesztett kérésre még válasz nem érkezett. A helybeli magyar protestáns nőegylet 80 frtot, az Emke szinisza'kosztálya 50 frtot adott, A helybeli róm. kath. jótékony-egylet óvóink segélyezését kilátásba helyezte. Ujabb segélyezést nyert megyénkben az ágost. evang. ma gyar esperesség. Választmányunk területén f. évre a központi igaz gatóság által a következő segélyek lettek kiszolgáltatva: 1. A két E m k e óvó részére 400 frt. 2. A magyar kereskedelmi társulat által fentartott alsó fokú kereskedelmi iskola segélye 200 frt. 3. A brassói m. kir. állami közép fa-ipariskola táp intézete javára 100 frt. 4. A brassómegyei ág. evang esperesség segélye; . . 200 frt,. Összesen 900 frt. mely összegek a jelzett czélokra szép sikerrel lettek felhasználva. Választmányunk felkarolta az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület ügyét, melynek 20 tagot gyűjtött s uti kalauza szerkesztéséhez, a Brassóvármegye részéről kívánt adatokat beszolgáltatta, A honfiúi kegyelet ápolása s a nemzeti önérzet ébresz tése czéljából az 1848—49. évben Hétfalubau elesett c s á n g ó v é r t a n u k emlék-szobrát, mely a mult évben tervbe vétetett, köz adakozásból elnök által gyűjtött 477 frt értékben elkészíttetvén, ünnepélyes leleplezése f. évi szeptember hóban fog megtartatni. Választmányunk a m á r c z i u s 15-iki n e i n z e t i ü n n e p é l y t a szokásos módon — a hazafiúi érzület ápolása végett — szép mű sorral tartotta meg. A munkásság intenzivebb kifejtése, valamint a közérdeklődés ébrentartása czéljából a hétfalusi fiók-kürt folyó évi május 19-ón Csernátfaluban S á n d o r József főtitkár, három brassói választmányi tag s Hétfalu előkelősége jelenlétében az alábbi jegyzőkönyv sze rint megalakította. Választmányunk a központi igazgatóság intézkedéseit ponto sa végrehajtotta s az ügyrend értelmében ez év folytán négy vá lasztmányi s öt direktóriumi ülést tartott, melyeken 42 határozat hozatott. Brassó, 1891. július 30. Koós Ferenez m. k,
Jánó'
elnök.
Lajos,
jegyző.
1. Hétfalusi fiók-kör. Jegyzőkönyv.
A hétfalusi E m k e fiók-kör 1891. május 19-én, pünkösd 3-ik ünnepén, d. e. 10 órakor Csernátfaluban a községi irodában K o ó s Ferenez kir. tanácsos, megyei választmányi elnök vezetése alatt tartott alakuló gyűléséről. Jelen voltak: K o ó s Ferenez kir. tanácsos, tanfelügyelő, H e n -
— 55
-
t e r Gábor főszolgabíró. O r b á n Ferenez. K i s s Árpád, J á n ó Lajos, B o r e s a Mihály. K u p e s a i János, T ö r ö k Józí-el', K o d é Dániel, B a r t h a Károly. K u sz János, G ö d r y János, Zsi g m o n d Károly, T ó t h András, H o f f n i a n János, N e u m é r h e z Gyula. D o m o k o s Ist ván, S e e A v a l d t Ferenez, B o r c s a Mihály, S í p o s János, P a p János, B a l á z s Péter, K o v á c s Mihály, F ó r i s Mihály, G y ü r g y János, M á t i s Bálint, G y u r k a József stb. Az Emke igazgató-választmányi képviseletében S á n d o r J ó zsef főtitkár. K o ó s Ferenez kir. tanácsos, megyei választmányi elnök a. gyűlést megnyitván s bemutatván S á n d o r József főtitkárt, mint az Emke igazgató-választmányának 1891. május 12-én tartott ülé séből kiküldött képviselőjét, S á n d o r József főtitkár az E m k e ezélját, annak különösen a nemzetet oly közelről érdeklő intentióit meleg szavakban fejtegeti. A hazafiúi érzés legmelegebb hevével mutat reá ama szükségletekre, mik a közművelődési egyesület szük ségességét mindenütt e hazában, de különösen itt a magyar haza e véghatárán égetően szükségessé teszik. Behatóan fejtegeti azon veszélyeket, melyek minket magyarokat minden oldalról fenyeget nek ; s hogy ezen körülmények között nemzeti fejlődésünket előbbre vihessük társulásra, szellemi és anyagi erőink öszpontositására van szükségünk, miért is örömmel üdvözli a hétfalusi magyarságnak ily szép számmal összegyűlt tagjait. Minthogy pedig azt látja, hogy a kezdet kezdetén a felhívási íven már is 4(í-an a megalakulandó fiók-kör tagjaiul beiratkozak, erős reményét fejezi ki arra nézve, hogy itt az Emke-nek oly fiók-köre fog létesülni, mely misszióját hiven és lelkiismeretesen teljesitendi, miért is a fiók-kört meg alakultnak nyilvánítva, a közgyűlés tagjait a tisztikar megválasz tására hivja fel. Főtitkárnak hazafi érzülettől áthatott gyújtó beszédjét a közgyűlés hosszasan tartó élj ön zéssel fogadta s a magyar közművelődési egye sület érdekében kifejtett önfeláldozó buzgal máért K i s s Árpád csernátfalusi lelkész a közgyűlés nevében köszönetet mondva, a tisz tikar a következőleg lett megalakítva : Tiszte letbeli elnök K o ó s Ferenez kir. tanácsos és tanfelügyelő. Elnök G ö d r y János ügyvéd, társ elnök H e n t e r Gábor főszolgabíró. Alelnökök: B o r c s a Mihály bácsfalusi, K i s s Árpád cser nátfalusi lelkészek. Titkár: P a p p , J á n o s . J e g y zők: G y u r k a József, D á n é r Ábel. Pénztá ros : Pi us z János. Ellenőr : S ip o s János. Szám vizsgáló tagok: B e d e Dániel és D o m o k o s István. Választmányi tagok: B á l i n t András, B a r t h a Károly, B a l á z s Péter, ifj. B o r c s a Mihály, D á v i d Mihály, D e á k Sándor, F e j é r Gyula, F o r i s Mihály, G a u d i András, G ö d r i Mihály, H o f f m a n János, H e r s z é n y i K á l mán, K a r á c s o n y i Sándor, K o v á c s Mihály, K u p c s a y J ános, K o c s i s András, K ö v é r Lázár, L u k á c s Károly, M o s z n y i k Gyula,
— 56 —
M a g y a r o s i Ferenez, P a p p György, P é t e r András, P o k a Dezső dr., S e e v a l d t Ferenez, V e r e s Sándor, T o m p a István dr., T ö r ö k József, T ó t h András és Z s i g m o n d Károly. Ezek után S á n d o r József főtitkár még egyszer meleg sza vakban köszönetet mondva a közgyűlés tagjainak, G ö d r y János újonnan választott elnök az ülést bezárja. K. m. f. Gyurka
József
s. k.,
Gödry János s. k.,
jegyző.
elnök.
IX.
Csikvármegyei választmány. — Székhely. Csik-Szereda. — Sz. 5—91.
A választmány jelen évi tevékenysége — a tagdijak behaj tásán kivül — a központi igazgató választmánynak a szerves egy leti életből folyó megkeresvényei ellátásában nyilvánult. Ezek kő zött kiválóbb fontosságú vala a székely munkások nyugatra tere lésének kérdése. A választ a központ a legilletékesebb székely megyei választmányok véleménye gyanánt kivánván fentartani: megyei választmányunk erre vonatkozólag mult évi decz. 13-ikán tartott gyűléséből beható megbeszélés alapján kellő részletességgel nyújtott szükséges tájékozást, Az „Erdélyrészi Kárpát-Egyesület'* alakulására irányuló felhivások ügye és az Emke uti kalauza számára megyénk turistái leírása szintén kiváló gondoskodás tárgyát képezte a választmánynak. A leirást megyei választmá n y u n k két alelnöke: B e c z e Antal alispán és I m e t s F. Jákó gymn. igazgató szivesek voltak elvállalni és leghivatottabb módon eszközölni. A választmány által évek során ébren tartott gyimesbükki iskola ügyében reményre jogositó mozzanat történt, a meny nyiben az erdélyi róm. k. püspök alapos indokolás kiséretében a felállítandó iskola tanítója fizetésére 300 frt megszavazását hozta a központnál javaslatba, mit választmányunk, mint az iskola fel állításának kezdeményezője és szorgalmazója, meleg pártolással támogatott. A tisztikar és választmány ugyanazon tagokból áll, mint a mult évben. Kelt Csík-Somlyón, 1891. évi július 27-én. Pál
Gábor, titkár.
1. Gyergyóvidéki kör. — Székhely: Gyergyó-Szent-Miklós. —
Választmányunk a lefolyt évben k é t gyűlést tartott. Az igazgató-választmány leirata értelmében a d a l k ö r ö k
— 57 —
alakítását elhatározván, részekre munkakört dolgozott ki, s vezeté sűkkel N y e r s Károly polgári iskolai tanárt bizta meg. Az igazgató-választmány által Gyergyó-Bélbor határszéli köz ség részére adományozott k ö n y v t á r t nevezett községben el helyezte s kezelésével id. C s a t ó József ottani lakost bizta meg. Az Erdélyrészi-Kárpát-Egyesület érdekében választmányunk felhívást bocsátott ki, s nyolcz tagot gyűjtöttünk. A 25%-ból választmányunk 80 frtot szavazott meg Békás község r. kath. egyházi szükségletei részére. Ez egyháznak a köri választmányunk elnöksége által rendezett gyűjtés által egybejött adományokból 148 frton egy 60 kgrammos h a r a n g rendeltetett. Ugyancsak e fontos nemzeti pont jelzett egyháza czéljaira a vá lasztmány elhatározásából az elnökség Csikmegyében egy másik gyűjtést is rendezett, melynek eredménye mostanáig 309 frt. Ebből már 204 frt elküldetett a tölgyesi lelkésznek, kinek kezeihez a r. kath. statustól ugyanazon ezélra 1100 frt folyósittatott. Köri választ mányunk ez ügyben ujabb lépést is tett a központnál, valamint Ditró-Hodos község iskolaszékének kérelmét is elintézte s pártolólag felterjesztette a központnak. Hasonlóképpen járt el a gyergyószent-miklósi gyermekjátékszer készítő tanműhely igazgatóságának azon kérelmével is, melyben az Emkétől két ösztöndíj adományo zását kéri. Pénztári bevétel volt a lefolyt évben 213 frt 11 kr. Ebből a központba beküldetett 152 frt 62 kr. Maradt a pénztárban 60 frt 49 kr. Leszámitva a 2 frt 40 kr kiadást, marad 58 frt 09 kr. Ehez véve a mult évi 177 frt 80 kr pónztárkószletet, mutat a jelenlegi vagyon 235 frt 89 krt. Az elhelyezett perselyek utján begyült 20 frt 49 kr. Fiókkörünknek jelenleg 3 alapitó, 8 tiz frtos, 73 két frtos rendes, 10 egy frtos pártoló, 17 dijnélküli néptanitó s 2 rendkívüli, összesen 113 tagja van. Elnök : F e r e n c z i Károly plébános, alelnök : F e r e n c z i György, pénztáros: B e n e d e k György őrnagy, t i t k á r : H o c h s c h i 1 d Lajos, jegyző: K á l m á n István, ügyész: L á z á r Menyhért. Választmányi tagok: L á z á r Gyula, K e d v e s Tamás, G ö r ö g Joáchim, N a g y Tamás, G e n c s y Alajos, S z e n t p é t e r i Kristóf dr., S i m o n Balázs, F e j é r Dávid dr., K i s s Antal ezredes, ifj. V á k á r István. C s i k y Dénes, id. T i l t s c h e r Ede. Póttagok: J X u n c z Kornél, D e m e t e r Domokos, D e é r Venczel. Gyergyó-Szent-Miklós, 1891. aug 2-án. Hochschild
Lajos,
titkár.
Benedek
György,
Ferenczi
pénztáros.
Károly,
elnök.
X.
Fogarasvármegyei választmány. — Székhely: Fogaras. —
Választmányunk az 1890 —91-ik évben szintén átlépett fenn állásának második cyklusába. A legutóbb Déván tartott közgyűlésen
-
58 —
megalkotott ügyrend értelmében választmányunk is újra szervez kedett s ezen alapon kezdte meg második cykhifában a működését. E n n e k alapján f. évi január 5-én tartott közgyűlésen következőleg alkotta meg tisztikarát: Elnök H o r v á t h Mihály főispán (jelenleg Kisküköllővármegyében); alelnökök R o t l e r József és P á n e z é l Károly; titkár V á r ó Béni; jegyző.. B e n e d e k Arthur; pénztáros N a g y Sándor; ellenőr D á n i e l Ödön dr.; jogtanácsos K a p o c s á n y i Mór. Á központból a következő segélyek nyújtattak választmányunk területén a lefolyt évben: A fogarasi magyar kisdedóvó részére 200 frt, az alsóporumbáki róm. kath. egyház számára 1.00 h-t, az oláhujfalusi ev. ref. egyháznak 50 frt. Az újonnan választott pénztáros az ügy fontosságát megillető buzgalommal kezdette meg működését s rendes és pártoló tagsági dijak gyanánt 142 frtot juttatott be a központi pénztárba 39 tag után. Elnökünk H o r v á t h Mihály főispán ur 0 Felsége által egy más törvényhatóság vezetésével bízatván meg, választmányunk ő benne tapintatos, tevékeny s mindenekfelett áldozatkész fáradha tatlan vezetőjét vesztette el. Reméljük, hogy leendő utóda hasonló buzgósággal fogja kisded választmányunk érdekeit felkarolni s munkálkodását áldásos irányban vezetni és támogatni. V á k s z t m á n y u n k a Il-ik cyklus kezdetén ez idő szerint 4 ala pitó és (5í rendes tagból áll. Fogarason, 1891, július 30-án. Váró Béni, s. k. titkár.
XI.
Háromszékvármegyei választmány. Sz. 1 0 - 9 1 .
A tagok számában változás nem történt. Van 18 alapitó, 83 rendes és 17 pártoló tagunk. Választmányunk tisztviselőinek névsora: Elnök: P o t s a József főispán; titkár: V á j n a Miklós megyei aljegyző; pénztáros: F o r r ó Béla megyei pénztári ellenőr.*) A választmány működését inkább erőgyűjtésre terjeszti ki. Sepsi-Szent-György, 1891. aug. hó 6-án. Forró Béla, s. h. pénztáros.
1. Bodola-nyéni fiók. Sz. 6 - 9 1 .
Az uj hat évi cyklusra megalakuló félben van a fiók-kör. Ezen ügyben fohy a tagok szerzése, kik már többen aláirtak. A *) Háromszékvártnegye területén K é z d i - V á s á r h e l y t van még az Emke szer vezve. S z e p s i - S z e n t g y ü r g 3 ' i ) t illetőleg P o t s a József főispán, elnök az újjászer vezésre igazgató választmányilag felkéretett. (Főtitkár )
hátralékos régi tagokkal szembon megtétettek az alapszabályszerü lépések. Az Emke által ajándékozott ..Xé p - k ö n y vt á v" nagy siker rel olvastatik B o d o l á n , a hol az áll. iskola tanitói kara igen lelkes, ügybuzgó szeretettel munkálkodik azon, hogy a néppel az olvasást megkedveltesse. Erre nézve gyakori összejöveteleket esz közölnek, a melyeken felolvasásokat tartanak, népünnepélveket rendeznek, gyermek színdarabokat, mű és népdalokat, szavalatokat adatnak elő a szülők és hallgatók örömére, mely ugy vallás erkölcsi, mint küzmivelődési szempontból a köznépre igen jó benyo mást tesz ez exponált helyen. A tisztikar még a régi, de nemsokára megújul. Xyén, 1891. július 18-án. Puskás
Lajos,
elnök.
XII.
Hunyadvármegyei választmány. — Székhely: Déva. —
Megyei választmányunk a lefolyt évben is odaadó buzgalom mal és számottevő sikerrel teljesité áldásos munkáját. Tevékeny ségének egy részét a Déván tartott E m k e közgyűlés előkészitése és rendezése vette igénybe, melynek kedvező módon történt lefo lyása után, munkásságát a már régebben megalakított fiókkörök és az Emke által segélyezett intézmények intensiv erejének meg szilárdítására és növelésére fordította. Örömmel látta választmá nyunk az Emke által nyújtott segélyek jótékony hatását, kiváltkepén a múlt évben felállított nyári gyermekmenhelyek által elért szép eredményeket, fajunk és nemzeti nyelvünk kimondhatatlan hasznára, Az Emkének Hunyadvármegyében van 3 választmánya, 11 fiókköre s ezeknek kötelékében 1 örökös, 53 alapitó, 542 rendes és 81 pártoló és igy összesen 677 tagja. Maga a hunyadvármegyei választmány, mely egyszersmind a dévai fiókkörnek is elöljáróságát képezi, a folyó év elején kö vetkezőleg alakult újra: a) T i s z t i k a r . Tiszteleti elnök: K u n Kocsárd gróf; elnök: K i u i n Géza gr.; alelnökök: S ó 1 y o m Fekete Ferenez dr. és R é t h i Lajos; pénztáros: K. S á n d o r József; titkár: S z ő t s Sándor; jegyzők: B a l o g Sándor és H a j t m a n P á l ; e l l e n ő r : K o 1 u m b á n S a m u ; ügyész: L á z á r György; számvevők: A n d e r s e n László és K e é z József. b ) A á l a s z t m á n y i t a g o k : P o g á n y György, B a r c s a y Kálmán, B a r c s a y Béla, D á n é Károly, D o b a y Ferenez, D ó s a Dénes, H u f f n e r Tivadar, l m h o f f Mór, I s s e k u t z Antal, ifj. J , ó s i k a Lajos br., H e t y e y Gábor, H i r l i n g Mihály, H o l l a k y Arthur, J ó z s a Sándor, K i r á l y Pál, K u n Róbert, L á s z l ó Ig nácz, L á s z l ó Zsigmond, L u k á c s József, M a i l a n d Oszkár, M á r k o s s y László, K r a s z n a y Olivér, F e r e n e z y Gyula, DaT
— 60
-
ruvári P a u l ó Iván, R e i c h e n b e r g e r Zsigmond dr., B i r ó J ó zsef dr., S z e n t i r m a y , A l a j o s , T é g l á s Gábor, T e r b o e s Berta lan, Ponori T ö r ö k Árpád, K. S á n d o r Lajos, D o n i i á n Pál, G ó r ó Ede, B r á d y Albert és S z e n t i v á n y i Gábor. Fiókkörök. 1. Algyógyi kör. Tiszteleti elnök: K u n Kocsárd gróf; elnök: B a l o g József; t i t k á r : J a k a b Mózsa; pénztáros: Kénosi S á n d o r Lajos. 2. lírádi kör. Elnök: K r a s z n a y Olivér; titkár: K ó n y a r o s : ifj. B r á d y Albert.
Dénes; pénztá
3. Hátszegi kör. E l n ö k : T h o r o c z k a y Miklós gr.; alelnök: B e r n á d Miklós; titkár: J á n ó Albert; pénztáros: H e r c z e g Ignácz. 4. Körösbányai kör. Elnök: M á r k o s s y László; titkár: K o r . c z Domokos; pénz táros : S z a b ó István. 5. Maros-ilyei kör. E l n ö k : ifj.. J ó s i k a Lajos br.; alelnök: B e n e d i k t i t i t k á r : L á d i Gyula; pénztáros: K o r b e r Endre dr.
Lajos;
6. Nagyági kör. Elnök: H u f f n e r Károly.
Tivadar;
titkár és
pénztáros:
Révay
7. Petrozsényi kör. E l n ö k : G o r ó E d e ; titkár: N a g y Miklós; pénztáros: n e r Henrik.
Wag
8. Piskii kör. E l n ö k : Daruvári P a u l é Iván; titkár: S z a t h m á r y pénztáros: L i c h t e n s t e i g e r Albert. 9. Púji kör. E l n ö k : Ponori T ö r ö k Á r p á d ; titkár S á r m á s i Kund. 10. Szászvárosi kör. E l n ö k : D ó s a Dénes; titkár és pénztáros: D e á k Gerő.
Elek;
— 61
-
Urálii kör megalakulása. A f. közgyűlési évben alakult meg e megyei választmány területén a 2. pont alatt emiitett b r á d i k ö r . Az aranytermő hegyek közt, a fontos nemzeti ponton és az erdélyi belhegyek e kiváló emporiális helyén S á n d o r József dé vai kir. közjegyző, az Emke hunyadmegyei válaszmányának ala kulása óta pénztárosa és az igazgató-választmánynak buzgó tagja hivta egybe a brádi és vidéki hazafias elemet ez alakuló gyűlésre, mely az egybehívó személyes megnyitásával 1890. szept. 20-án d. e. 10 órakor a brádi olvasókör helyiségében tartatott meg. A köz pont részéről S á n d o r József főtitkár voltjelen. A gyűlésen jelen voltak többek közt: id. és ifj. P a n k l József, Z a k a r i á s Dániel nyug. brádi ref. lelkész, K r a s z n a y Olivér főszolgabíró, B e k e Károly szolgabíró, K ó n y a Dénes brádi ref. lelkész, id. és ifj. B r á d y Albert birtokosok, P a t a k y János postamester, M i k l ó s Lajos főordész, P i e t s c h Antal községi biró, B á n y a i István ta nitó, F a r k a s Lajos kereskedő, S z a b ó Géza, S t r a s s e r Ede, S z a b ó Lajos, S c h i e s s o 1 Albert, B r á d y Árpád útmester, S z e n t p é t e r i Lukács. • Miskolezról: A d l e r Károly építész. Déváról: P a t a k y Sándor és N é m e t h Látzió. Budapestről: K i r i n y i Lajos. A gyűlésből egy küldöttség menesztetvén az igazgató-választ mány képviselőjének meghívására, K. S á n d o r József — mint egybehívó — lelkes szavakkal ecsetelto az egybehivás czélját s mind az egybegyülésből, mind pedig a felhangzó éljenekből a meg alakulás óhaját következtetvén, a megalakulást kimondottnak j e lentette ki. S á n d o r József főtitkár az egybehívó fölhívására részleteseb ben ismertetvén az Emke elért sikereit, erre közfelkiáltással és az egyes nevek lelkes megéljenzése közt nyomban megalakittatott a tisztikar a következőkéjien : Elnök: K r a s z n a y Olivér főszolgabíró; társelnök: Z a k a r i á s Dániel nyug. brádi ref. lelkész; titkár: S z a b ó Lajos kör jegyző; pénztáros: iíj. B r á d i Albert birtokos; ellenőr: P a t a k y János postamester; számvizsgálók: F a r k a s Lajos és B r á d y Árpád; könyvtáros B á n y a i István tanitó. Választmányi tagok : B a 1 i a Ödön és B a 1 i a Ödönné, Beke Károly, id. és ifj. B r á d y Albertné, B r á d y Lipót, Dá n é Ilka, K ó n y a Dénes, K o z m a Eleonóra, K r a s z n a y Béla, K r i s t y o r y Lajos Kristyorról, K ö r m e n d y Gyula dr., és K ö r m e n d y Gyuláné, M i k l ó s Lajos, M ü l l e r .Jánor Boiczáról, P a n k l József, P a t a k y Viktorné és P i e t s c h Antal. Az uj fiókválasztmány — az egész brádi járásra kiterjedőleg — már a dévai (szept. í-iki) értekezlet értelmében alakult meg férfi és nőtagból egyaránt. A választás megejtéso után az egyesület gyűjtő ivét K r a s z n a y Olivér einök széthordván a tagok közt, az eddigi 22 rendes ta gon felül nyomban beiratkozott még 17 rendes tag, B e k e Ká roly szolgabíró pedig K ö r m e n d y Gyula dr.-t alapitó tagnak j e lentette be.
Ünnepélyesen olvastatott föl erre Z a k a r i á s Dániel alapitó levele, melyben brádi emeletes házát és óriási beltelkét egy óvó létesítése czéljából az egyesületnek ajánlotta föl. Az alakuló gyűlés nyomban tanácskozó üléssé változván át, kimondatott, hogy a megyei, illetve központi választmányhoz be térj esztendőleg mindenekelőtt az óvó terve és költségvetése készít tessék el. E munkára a fiókválasztmány felkérésére Miskolczról jelenlevő A d l e r Károly építészmérnök díjtalanul vállalkozott. Brád számára központ egy népkönyvtárt már korábban meg szavazván, ennek a megyei választmánytól elhozatala s elhelye zése kimondatott. K. S á n d o r József' az uj tisztviselőknek a szükséges alap szabályokat, nyomtatványokat, számlakönyvet nyomban kiadván, ezzel a szép alakuló gyűlés befejeztetett. A fiókválasztmány első teendőjéül a tagok szaporítása, a bányatársulatok megnyerése, a brádi műkedvelő társulatnak az ügy javára előadásra megnyerése, az óvó létesítése, a népkönyvtár ke zelési szabályzatának kidolgozása, a Kárpát-Egyesület számára az aranytermő vidékeken a turistái ügyek előkészítése stb. vétetett föl. Déva, 1891. aug. hó b'-án. Kuun
Géza gr.,
Szőts
elnök.
Sándor, titkár.
XIII.
Vajda-Hunyadvárosi választmány. XIV.
Kis-Küküllő vármegyei fiók-választmány. -
Székhely: Dicső-Szent-Márton. —
Elnök: B e t h l e n Gábor gróf, alelnökük: hilibi G á l Domokos és F r i t s Rezső, titkár: C s a tó Gábor, jegyző: G y ü n g,y ö s s y István, pénztáros: N y á r á d y Dénes, ellenőr: H o r v á t h Ákos. Á választmányi tagok sorából elhalt G á s p á r György. A választmány elintézte a központból hozzá át tett ügyeket. Kiváló gondot igyekszik fordítani a hátralékos tagdijak fel hajtására és a nagyobb mérvű taggyüjtésre. Van a választmánynak,'a vármegye közönségén, mint tízezer forintos örökös tagon kivül, 8 alapitó, 101 rendes és 11 pártoló tagja. Dicső-Szent-AIárton, 1891. augusztus hó 20-án. Gyöngyössy jegyző.
István,
!
— 63
-
XV.
Erzsébetvárosi választmány. Sz. 6—91.
Választmányunk hatásköre csak is Erzsébetváros területére szorítkozik. A 2ő% felhasználása iránt csak a második cyklusban s az újra alakulás után szándékunk intézkedni. E választmány területén ez idő szerint 4 alapitó, 4< rendes és 8 pártoló tag van. Az 1890. évi bevétel 9 frt 49 kr, mely a központba beszállittatott. A hátralék felhajtása iránt a szükséges intézkedés meg tétetett. Erzsébetváros, 1891, július 29-én. Vén
András.
XVI.
Kolozsvármegyei választmány. — Székhely: Kolozsvár. — Sz. 1 2 - 9 1 .
Választmányunk területén ma már Aranykut, Csomafája, Magyaró-Kereké, Kórod, Kajántó, Kis-Sebes, Kolozs-Alagut, Ma gyar-Nagy-Zsóm bor községekben részben segélyezett, részben egé szen Emke iskolák működnek, vagy vannak a megvalósulás szélén. Gyaluban a kisdedóvó folyamatban, Mócson, Szováthon népkönyv tár szolgálja a hazafias czélt. Kis-sebesi iskolánk helyiségében tartá a kolozsmegyei tanító testület Bánfi'y-hunyadi köre 1890. okt. 7-án az évi második rendes közgyűlését. Jelenleg választmányunk és a Kolozsvár városi választmány azon fáradozik, hogy a hatályosabb működés végett egybeolvasztassanak. Tisztikarunk és választmányunk a tavalyi. Területünkön a következő körök és fiókok v a n n a k : 1. Kolozs rendezett tanácsú városi (Önálló városi választmány), 2. Kalotaszegi kör. 8. Gyalui kör. 4. Egeresvidéki kör. 5. Türe-Kapus vidéki kör. I). Almásvidéki kör. 7. Tekevidéki kör. Kolozsvár, 1891. aug. 1. Lázár István gróf. tikár.
Béldi Akos gróf, elnök.
— 64 —
1. Kalotaszegi kör. — Székhely: Bánffy-Hiinyad. — Sz. 26—91.
Körünk választmányának minden igyekezete oda irányult, hogy egyesületünk anyagi erejét a tagok számának szaporításával, erkölcsi erejét pedig a nemzeti mivelődés terjesztése által gyara pítsa. A magyarókereki Emke-iskola ügye még nincs teljesen be fejezve, mivel az elszegényedett lakosság az építéshez szükséges kő- és porondanyagot nem tudta mind kitermelni és behordani. Azonban az alapkő letétele már az őszön meg fog történni, s igy az iskola az 1892—93. tanévben át fog adatni rendeltetési czéljának, hogy megkezdhesse hódítását a közmivelődés tágas mezején, mint a nemzeti érzület fentartásának egyik előmozdító őrszeme. Választmányunk működésének nevezetes részét a központból érkezett határozatoknak végrehajtása s a tagsági dijak beszedése képezte. Választmányunk ez évben két gyűlést tartott. Iktató könyvre 42 darab érkezett. Tagsági dijakból begyült 171 frt 50 kr, melyet beküldöttünk a központi pénztárba. A szabályszerű 25%-ból csak az irodai szükségletek fedez tettek, a többi összeg takarékpénztárilag kezeltetik. Körünk területén nyilvántartott alapitó tag van 18, rendes tag, leszámítva az eltávozottakat 77, pártoló tag 3 s több gyá molító. Körünket veszteség az elmúlt évben nem érte, a mennyiben tagjai közül senki sem halt meg. Körünk tisztviselőinek névsora: tiszteleti elnök: J ó s i k a Samu báró Lipótrend keresztes, cs. és kir. kamarás, nagybirtokos. E l n ö k : G y a r m a t h y Sigmond kir. tanácsos, takarékpénztári ve zérigazgató. Alelnökök: B a r c s a y Domokos főrendiházi tag, nagy birtokos, a kis-sebessi Emke-iskola gondnoksági helyi elnöke, S z a b ó Gyula nagybirtokos (M.-Bikal). Titkár és pénztáros: K o l e s z á r Lajos a b.-hunyadi áll. polgári fiu-, felső leány- és elemi iskolák igazgatója. Jegyző: R a v a s z György b.-hunyadi áll. pol gári fiu- és felső leányisk. tanár. Választmányi tagok az alapitó tagokon kívül: M á t h é János járási orvos, I g n á c z Károly ev. ref. pap, A g h Ferenez ügyvéd, G a j z á g ó Antal ügyvéd, A l b r e c h t Lajos dr. ügyvéd, F e k e t e János áll. isk. tan., T e l e g d y Károly kir. járásbiró, B e r g e r Adolf kereskedő, V e r e s s Mihály kir. járásbirósági iktató, K i r á l y i József uradalmi ellenőr, S c h \v e i g e r Nándor gyógyszerész, K i r ál y György iparos, L ö b Enzel fakereskedő, K a n ó Dénes körjegyző (Csúcsa). Kelt Bánffy-Hunyadon, 1891. évi aug. 2(i-án. Gyarmathy
Siginond,
kir. tanácsos, elnök.
Ravasz
György.. 1
jegyzi' -
— 05 —
XVII.
Kolozsvár városi nő és férfi választmány. Az 1890/91. évben választmányunk folytatta buzgó munkáját a megkezdett alkotás fejlesztésére és izmositására. I l i n ez György dr. pénztárosunk halála óta legutóbb alólirt alelnök D e á k y Albert s az egyesület uj lelkes titkára E ő r y Ernő személyesen vették kezökbe az ineasso ügyét, s ezen m u n kából mielőbb kedvező eredmény is remélhető. Az 1890/91. évben be lett véve összesen 1050 frt 49 kr, mely ből a kiadás összesen 27 frt 82 krt tett, s igy 1022 frt 67 kr volt a tiszta bevétel. A női választmány és ügybuzgó érdemes elnöknője T e l e k i Domokosné grófnő ez évben is lelkesen munkálkodtak nemzeti ügyünk érdekében. Sikerült megnyerni D i t r ó i Mór úrtól a ko lozsvári nemzeti-szinház igazgatójától, hogy „ C s á k M á t h é " dísz előadását az egyesület javára rendezze, s ez 300 frtot jövedelmezett, melylyel D i t r ó i Mór az alapitók sorába érdemesen bejegyeztetett. A női választmány foganatositotta egy elhalt buzgó honleány S i p ó s Susánna végakaratát, ki egy szép terítőt hímzett s haldo kolva a haza oltárára tette le, kérve, hogy ez kisorsoltassék s a bejövő összeggel ő alapitó legyen. A női választmány kisorsolta e hagyományt s 92 frt összeg jött be, mit özv. B e t h l e n Istvánné grófnő kipótolt 100 Írtra, s ezzel a haldokló végakarata teljesült, néh. S i p ó s Susánna emléke 100 írttal az alapitók aranykönyvébe bejegyeztetett. A kolozsvári nemzeti színházban az E m k e szellemének b e hatása alatt D i t r ó i Mór igazgató 1891. jan. havában egy mag3"arcyklust rendezett. Ennek sikeréhez választmányunk női és férfi osztálya együttesen társadalmi akczióval járult hozzá. Egyéb közt Kolozsvár közönségéhez a következő fölhívást bocsátotta k i : Az Emke központi igazgatósága, hivatkozással a magyar színészetnek az erdélyi részben pártolása végett még 1889. szept. 18-án az összes választmányok hoz, körökhöz és fiókokhoz kiadott köriratára, mai napon a kolozsvári nemzeti színház épen most folyó előállásainak érdekében szólította föl Kolozsvár városi férfi és noválasztinányunkat a legczélszeriibbnek látszó lépések megtételére. En nek következtében, a B é l d i Ákos gróf alelnök és S á n d o r József főtitkár aláírá sával ellátott hivatalos íolszólitás s az ügynek illetékes tényezőkkel előzetes meg beszélése alapján, helyén valónak, czélszerünek, sőt szükségesnek találtuk: alapitó, rendes, pártoló és gyámolító tagjainkhoz — de hiszen Kolozsvár egéfez közönsége az! — a hazafias kozintézetek, testületek s a sajtó utjau a jeltn fölliivas, illetve kérés kibocsátását. Kolozsvári nemzeti színházunk igazgatósága f. január'us hó egész folyamán kizárólag eredeti magyar darabokat adat elő, a műsort mindazonáltal ugy állítva össze, hogy a legkitűnőbb magyar termékekből szomorújáték, dráma, társadalmi szinmű, vígjáték, népszínmű s víg zenemű a legváltozatosabb sorban következzenek. E „magyar cyklus" első ilynemű bemutatás a magyar színészet és irodalom törté netében. Hadd lássuk meg saját erőnket, a nemzeti érzületre legmélyebben ható költészeti műfaj, a szinirodaloni terén. Hadd mutassuk meg, hogy a mienket meg becsüljük, mindennél előbbre becsüljük, s a magyar iró nemzedéket a legnehezebb és leghatalmasabb rnűfaj művelésére buzdítani akarjuk és tudjuk. Hadd bizonyítsuk be. hogy a magyar színpad a magyar nemzet életének, törekvéseinek és az ónálló eredeti magyar szépalkotásnak hordozója és kifejezője. A kolozsvári nemzeti színház történetéhez és Kolozsvár közönsége hagyomá nyos nemzeti jellegéhez méltó ez elhatározás. Szivünk foldobog, lelkünk megtelik ÍIZ i-rő er-'.etével, látván fejlődésünket a legmagasabb rendű irodalmi téren is, s látván
— 66 — :szinészeiuk lelkes buzgalmát, bebizonyítva ezzel is, hogy nemes e's nagy hivatásukat értik, mél'ö követői úttörő nagy elődeiknek, a nemzet halhatatlan napszámosainak. E bátor és nemes kezdeményezés teljes sikere fölött Kolozsvár közönsége kö zepette semmi kétség nem lehet. S minthogy ez esetben az e r k ö l c s i sikernek mértéke épen az a n y a g i eredmény leend, kétségtelen, hogy a szerencsés előzmény példája után, Kolozsvár e hatása alapján következni fog szerte a vidéki színészet "hasonló fölbátorodása, a színészet igazán nemzeti küldetésének mindenütt betöltésére vállalkozás, a mienk szerelése és megszerettetése, a szellemünktől és erkölcseinktől "idegennek kiszorítása, termékenyebb alkotásra a hangulat és a tér, és mindezek alapján, körül édes hazánk vidékein, a színpad nevelő hatása következtében a haza fias érzés föllángolása. Ez után lehet a magyar színészet a legerősebb kultúregye sület. , Épen azért, mert Kolozsvár példaadó és nemzeti tisztét önfeláldozúlag toljesitő közönségének nem kell egyéb, mint csak figyelme fölhívása; s inert az Elnké nek nemcsak illő, hanem egyenesen kötelessége ily esetben az ügy és a közönség szolgálatára állani; de mert egyesületünk az Országos Színész Egyesület megkeresése következtében a magyar színészet ügye előmozdítását működése területén föladatai "közé határozatilag is felölelte: hazafias bizalommal kérjük föl, hogy a s inház kiadott értesítését ez uton is tudomásul venni s hatása körében a januáriusi színházi estek nek k ö z ö n s é g e t b i z t o s í t a n i s z í v e s k e d j é k . E czélbúí kérjük e felhívásunknak helyiségében folyó hóban állandó szíves kifüggesztését s legjobbnak látott szives in tézkedései hazafias megtételét. Kelt Kolozsvárt. 1891 január 1-én. Az Emke Kolozsvár városi férfi- és nőválasztmány a nevében: Teleld
Domokosné
grófnő,
Ftrew-z
eluük.
Jihsff,
elnök.
Az ii. n. kétviz közötti népiskola berendezését folytonosan •sürgette és munkálta a választmány. Ürömmel jelenthetjük, hogy az most 1891. év őszén létesülni is fog, s megkezdi népnevelő üd- * vös működését, E tekintetben A l b a e h Géza polgármester és K o z m a Ferenez tanfelügyelő tagtársaké a fő érdem, mert ők lan kadatlan buzgalommal dolgoztak ez alkotásért, Az egyesület titkára K u s z k ó István visszalépésével E ő r y Ernő lett titkárul megválasztva, a ki egész lelkesedéssel kezdett hivatalos kötelességei betöltéséhez. Az újonnan alkotott vidéki s városi választmányi szabály rendelet (ügyrend) életbeléptetését munkába vette a választmány. E kérdésnél azonban ismét felvettetett az indítvány, hogy a ko lozsvármegyei választmány egyesittessék a városi választmánynyal, s ennek esetleg létesítése, de a kérdésnek eldöntése végett bizott s á g is lett kiküld ve. Kolozsvárit, 1891. aug. 3-án. Deáfoj
Albert,
alelnök.
XVI11.
Maros-Tordavármegyei-Maros-Vásárhely városi választmány. — Székhely: Maros-Vásárhely. — Sz. 2 4 - 9 1 .
Választmányunk 1891. június hó 28-án tartotta meg MarosTásárhelytt, a vármegyeház nagytermében rendes évi közgyűlését.
— 67 —
G y ö r f i Pető elnöklő alelnök az ülést megnyitván 'és üdvözöl vén a megjelenteket, indítványozta, hogy a napirend megkezdése előtt mondja ki a közgyűlés véglegesnek a férfi ós női választ mánynak 1891. április hó 1.5-én a dévai értekezleten elfogadott Ügyrend értelmében megtörtént ideiglenes egyesítését. Ezen indítvány egyhangúlag elfogadtatván, T u r n o w s k y Mór dr. titkár terjesztette elő, hogy a lefolyt évben választmányunk tartott négy rendes ülést, melyben elintézést nyert 57 ügydarab. A fiókválasztmány rendes teendőin kivül, melyek az igazgatóság nélkül kezdeményezett akczióknak a fiók-választmány területén való végrehajtásából s tájékoztató és felvilágosító adatok nyújtá sából állanak, választmányunk lefolyt évi ténykedéséből kiemelendő, hogy több helybeli és vidéki kulturális és humanisztikus intézményt segélyben részesített, mint azt eddig is minden évben megtette ; hogy több községnek népkönyvtárral való elláttatását, iskolák fel állítását s támogatását, tanítók segélyezését és népdalárdák szer vezését hozta javaslatba, hogy az idén is B á n f f y Zoltánné bárón égróf T e l e k i Erzsébet ő méltóságának lelkes rendezése és ügyhuzgó elnöklete s hazafias műkedvelők közreműködésével e g y e z e r forintot jövedelmezett társasesíély rendeztetett az egyesület pénztáralapjának gyarapítására; hogy választmányunk a tavaly Déván megtartott évi közgyűlésen képviseltette magát és ez alka lommal — a városi tanáescsal együtt — meghívta a közgyülé&t Marosvásárhelyre, mely meghívás örömmel és lelkesedéssel fogad tatott el a közgyűlés által. Előadta, hogy a dévai értekezleten meg vitatott s elfogadott Ügyrend értelmében városunk női és férfi választmánya ez év április hó 15-ikén ideiglenesen egyesült, mely egyesülés által a közös és intenzivebb akczió lehetségessé téve és az ügykezelés egyszorüsitve lesz. Ezzel kapcsolatosan megemlítette, hogy az immár egyesült választmány az idéni, nálunk megtartandó évi közgyűlés érdekében már hozzáfogott az előmunkálatokhoz és hogy fő törekvése oda irányul, hogy ezen közgyűlés városunk hír nevéhez és egyesületünk eszméihez méltóan sikerüljön és ugy az egyesület vezérférfiai, mint a közgyűlés többi vendégei jól érezzék magukat körünkben. Végül kegyelettel emlékezett meg D e r s i Jánosról, egyesületünknek városunkban elhunyt nagy alapitójáról, kinek — hazafias hálája és érdemeinek elismerése csekély jeléül — választmányunk koszorút helyezett ravatalára az igazgató-vá lasztmány megbízásából. A titkári jelentés tudomásul vétetvén, N a g y Sándor pénz táros az 1890. május 1-től 1891. június l-ig történt pénzforgalom ról a következő jelentéseit terjesztette elé : Bevétel : Pénzmaradvány 1890. április hóról 67 frt 79 kr. Örökös és alapitói tőkéből 653 frt 34 kr. Ezek kamataiból 24 frt 17 kr. Rendes jtagdijból 778 frt. Pártoló tagdíjból 36 frt. Női választmány tól llOí frt 77 kr. Adományokból 17 írt 75 kr. Bankba betett összeg után kamat 30 frt 33 kr. Dersi -Jánosnak koszorúja árának megtérítése a központtól 24 frt. Perselyekből 1 frt 98 kr. Kovács Ferenez apát egvházi beszéde eladásából 2 frt 20 kr. Kivétel a bankból 37 f r t J Ú kr. Összesen 2780 frt 63 kr. Kiadás: Központi pénztárba küldetett 2058 frt 98 kr. Betét a bankba 512 frt 28 kr. Szolgának 40 frt 15 kr. Nyomtatványokra 5*
— 68
-
24 frt 55 kr. Szegény tanulókat segélyzö egyletnek 30 frt. Polgári: olvasó körnek, M.-Szt.-György 20 frt. Dersi Jánosnak koszorúra 24 frt. Postadijak 5 frt 6.1 kr. Pénzmaradvánv 67 frt 6 kr. Össze sen 2780 frt 63 kr. Tagok számát illetőleg volt az 1890. május hó 1-én örökös 1, alapitó 63, rendes 477, pártoló 53, összesen 594 tag. Az 1891. jün. 1-én volt örökös 1, alapitó 64, rendes 481, pártoló 53,,összesen 599 tag. Elhalt alapitó tagok B a r u c h Adolf és L á z á r Adám. Erre L a k a t o s Sámuel indítványára a választmány a jövő évre egyhangúlag következőképp alakíttatott m e g : Elnökök: B á n f f y Zoltán báró és B á n f f y Zoltán báróné sz. T e l e k y Erzsébet grófnő. Alelnökök: G y ö r f i Pető, K o v á c s F e renez, K e m é n y Domokos báró, Z. K n ö p f l e r Elekné, M i k ó Miklósné, G á l f f y . Sándorné. Titkárok: L á z á r Kálmán gróf, T u r r i o w s k y Mór dr. J e g y z ő : F e l s z e g i Norbert. Jogtanácsos: D a r k ó Akos. Pénztáros: N a g y Sándor. Választmányi tagok: B a r t h a András, B i h a r i Sándor, D e á k Lajos, E n g e l Imre dr., G á s p á r Gyula, G e r é b Béla, K e l e m e n Albert, K o z m a Gyula, L á z á r Benedek. L o s o n c z i Dénes, Ma kk a i Zsigmond, M á r i a ffi Lajos, M o l n á r József, U r m á n c z i János, V a s Tamás. G á s p á r Gyuláné, G i d ó f a l v i Istvánné, I m r e h Sán dorné, N a g y L. Ferenczné, N a g y Sándorné, P a p p Jánosné, S z a b ó Eszti, S z e n t k e r e s z t i Zsigmond báróné, S z e u t m á r i a y Dezsőné, S z e n t p é t e r i Jánosné, T i s c h 1 e r Gyuláné, T o 1 d a 1 a g i A n n a grófnő, T o l d a l a g i László grófnő, T u r n o v s z k y Mónié,, özv. U r m á n c z i Jánosné. Végül a közgyűlés örömét fejezte ki a fölött, hogy az Emke 1'891-iki nagy közgyűlése városunkban fog megtartatni és utasí totta a választmányt, hogy fejtsen ki ezen irányban buzgó tevé kenységet, s intézkedjék, hogy ez minden tekintetben sikerüljön... Maros-Vásárhelyt, 1891. jul. 30-án. Tvrnowsliy
Mór dr.
titkár.
XIX.
Nagy-Küküllővármegyei választmány. Sz. 28.—91.
Választmányunknak ez évben is főgondja volt ama határo zatokat s utasításokat pontosan végrehajtani, melyek a központból hozzánk érkeztek s a melyek részben már meglevő intézmé nyeink továbbfejlesztésére, avagy fenntartására, részben újabbak szervezésére vonatkoztak. Az előbbiek közül főhelyen áll a s e g e s v á r i E m k e - ó v ó , mely ez évben is fokozatosan fejlődött s a H o r v á t h .László ig. alelnök vezetése alatti bizottság felügyelete alatt áll. Óvónő S ti k o s d Gizella, kinek szakértelemmel párosult buzgó működése
— 69
-
nagy mértékben folyt be ez intézmény virágzására. Az óvóba járó gyermekek száma 30—40 között váltakozott. A zárvizsga a f. év ben a felügyelő-bizottság s a szülők jelenlétében nagy érdeklődés mellett július 9-én tartatott meg. S á r p a t a k o n Emke-iskolát javasolt volt választmányunk az ottani nyomorult iskolai állapotok megszüntetése végett felállít tatni, melynek hivatása lett volna úgy a nemzetiségi, mint a fe lekezeti súrlódásokat elenyésztetni: de ez a felekezetek elöljárói részéről támasztott nehézségek miatt ez időszerint még nem volt keresztülvihető. Pedig azt hisszük, hogy a helyes megoldás csakis az Emke-iskola felállítása útján lesz lehetséges. A teremi, kőhalmi, halmágyi és medgyesi E m k e - k ö n y v t á r a k alapszabályai véglegesen megerősíttettek ez évben. A Te remi könyvtár javára 30 frt értékű újabb könyv is vásároltatott. A leküldött Ügyrendet a fiókköröknek kiküldöttük s az Úti kalauzhoz szükséges adatokat megyénk területéről elkészíttetve, a központba kellő időben beküldöttük. Több apró ügyeken kivül még a tagdijak beszedésére s a nyil vántartási könyv rendbehozatalára fordítottuk főfigyelmünket. Kéz besítettük egyenként a tagok főkönyvi kivonatait s a törzskönyv ben előfordult változásokat kiigazítottuk. Tagdíj czimen befolyt ez évben 150 frt. A visszatartott 2 5 % ez évben is a segesvári óvó fenntartására fordíttatván, ezen összeg az óvó évi zárszámadásában fog elszámoltatni. Tagjaink száma a megye területén 1 örökös, 14 alapitó, 351 rendes és 27 pártoló tag. A szám szaporodott 5 rendes taggal. Érzékeny veszteség érte választmányunkat B e t h l e n Kálmán gr. kis-kapusi fiókköri elnök halálával, kinek helye abban a kör ben csaknem pótolhatlan. A g y e r m e k m e n h e l y e k r e ez évben a központ részéről 272 frt szavaztatván meg, azok megnyíltak: Bürkösön, NagySelyken, Bolyában és Fehéregyházán. Ez utóbbi a kis-kapusi he lyett állíttatott fel, mely rendeltetésének nem felelvén meg, nem láttuk czélszerünek annak további fenntartását, Ezeken kivül segélyezi az Emke e megye területén még a segesvári és medgyesi ref. e g y h á z a k a t is évi 100—100 írttal, melyeknek e segélyre valóban nagy szükségök is van s hazafias működésük által arra méltóknak is mutatták magokat. A lefolyt év alatt 135 ügydarab érkezett be, melyek m i n d feldolgoztattak. E l n ö k : B e t h l e n Gábor gr.; ig. alelnök: H o r v á t h L á s z l ó ; alelnök: S z o b o s z l a y Karolj"; titkár: B á l á s I m r e ; pénztáros: K i s p á l Gábor; ellenőr: M ó z s a I m r e ; jegyző: S z i e g h a r t Elek. Választmányi tagok: S o m o g y i István, ifj. H o r v á t h Mi hály, F o d o r Lázár, V V e i s s József, , G y ö r g y Pál, L a t t e n b e r g Lajos, K e d v e s István, B o c s k o r Árpád, G r o s z Károly. 1. Kőhalmi Elnök: B o d Gyula; L u k a v s z k y József.
fiókkör.
alelnök:
Boér
Mihály;
pénztáros:
— 70 —
2. Medgyesi fiókkör. Elnök: K e i n P é c h y Árpád.
Adolf dr.; jegyző: J e n n é
Ede; pénztáros::
3. Kis-kapusi fiókkör. E l n ö k : betöltetlen; jegyző : K o n ez József; pénztáros: V a r g a Károly. 4. Biirkösi
fiókkör.
Elnök: H o r v á t h István; jegyző: T i s z o v s z k y pénztáros: Z s i g m o n d Gyula; könyvtáros: S z a e s v a J. Segesvárit, 1891. jul. 28-án. Szieyhart
Dániel;,
Elek,
jegyző.
XX.
Szebenvármegyei választmány. Sz. 16—91.
Fiókegyesületünk, miként a múltban, ugy a lefolyt évben is törekedett magasztos czélja felé. Az 1890-ik év augusztus 1-től 1891. július 15-ig fiókegyesületünkben begyült összesen 66 frt. E b ből az összegbői a központi pénztárba beküldetett 52 frt; a le vont 2 5 % teszen 14 frtot. Ez összegből dologi Ikiadásra fordít tatott 8 frt. Fiókegyesületünk fennállása óta f. 1891. július 15-ig a 25%-ként levont összegből saját szükségleteinek fedezésére tőkésített 106 frtot, mely összeget a takarékpénztárban kamatoztat. Választmányunk tagjai: a) választás utján: elnök J á n o s i Sándor; alelnökök X i n g e r Ignácz és V e r e s s Ignácz; titkár * X ' a g y József; jegyző S z é k e l y István dr., pénztáros H o r v á t h Miklós; ellenőr S z a k á t s Albert, Választmányi tagok: G i d of a l v i Géza, L u d v i g h Ferenez, X a g y Dénes, R u b i n s t e n Sá muel br., b) mint alapitó tagok: B o r o s n y ó i L. Béladr., E. K i s s Károly, F ü l ö p Ferenez, K a b d e b ó Mihály, K a b d e b ó Péter, P o l á k J a k a b , S t r a s s e r Zsigmond, S z á l a y Ferenez, S z a k á t s Albert, S z a b ó István dr., E l i s c h e r József, T ó t h i S z a b ó Sándor. Az 1891. jul. hó 18-án Xagy-Szebenben tartott választmányi gyűlésből. T
Jánosi
Sándor,
elnök.
Nagy
József,
titkár.
-
71
-
XXI.
Szilágyvármegyei választmány.' -
Székhely: Szilágy-Somlyó.
-
Mióta elnöke, B á n f f y György báró meghalt, újjászervezésre vár. Egyébként hatása és tevékenysége kiegészítésére szolgál a Zilálton székelő . . W e s s e l é n y i e g y e s ü l e t , " mely fáradozásait egy megyei választmány föladatával az Emkének felajánlotta s tényleg a f. évben is — az ördüg-kuti ..dr. Kormos Béla óvó-iskola" kezelésén kivül — a központnak n e m e g y megkeresését látta el. Tekintettel, hogy e vármegyében az E m k é n e k elég szép számú Tagjai vannak s a terület a működési programm egyik fővonalába esik, fölötte szükséges volna az erélyes és tevékeny újjászervezésA tisztikar és választmány a tavalyi. XXII.
Szolnok-Dobokavármegyei választmány. Sz. 27—01.
Választmányunk lefolyt évi működési köre az administrativ teendökre t z o r i t k o z o t t . Nevezetesen a tagdij-hátralékok nyertek kiegyenlítést, A mennyiben a tagsági kötelezettség a tagok nagy részénél a mult évben lejárt: egyik feladata volt a választmánynak, hogy uj belépő tagokat szerezhessen. S ez sikerült is, annyira, hogy a r é g i k e r e t a T a g o k s z á m á t i l l e t ő l e g továbbra is fennáll. Deésen, 1891. aug. hó 19-én. Bíró
Antal,
titkai-. XXIII.
Deés városi választmány. Sz. 37—ítl
Fiók-választmányunk újból alakulván, első ülését 1890. augusz tus 20-án tartotta s igy a jelen év folyamán tartott 7 választmányi gyűlést, melyen az igazgató választmánynak időnként érkezett s egyesek nagyszámú iratait: összesen 96 ügydarabot 80 jkvszám alatt intézte el. Különösen nagyon igénybe vette választmányunk munkásságát a tagsági dijak behajtása s a tagok tagsági kötele zettségeinek tisztázása. Készíttetett rendes beadványi és postakönyv, pecsétnyomó csináltatott. Bizottságot küldött ki új tagok gyűjtésére. A 25%-ot visszatartotta most még m e g n e m határozott k u l turális ezélra. Egyesületünkben több halálozás történt. Városunk területéről
— 72
-
többen elköltöztek, ezeket az igazgató választmány illetőségük helyére áttette. A tisztikar újból alakult. E l n ö k : R ó t h Pál polgármester; alelnökök: B a n d i Gyögy megyei főjegyző és N a g y Benedek; jegyzők: K á d á r József és C s i z é r Ákos dr.; pénztáros: M i k l ó s Gábor; ellenőr: N a g y K á l m á n ; 23 választmányi tag. A választmány gyűléseit mindig számosan látogatták, egyes tagokat a legmelegebb buzgalom vezérelt a nagy nemzeti eszme és szent czél lehető megvalósításában. Kelt Deésen, a választmánynak 1891. jul. 7-én tartót üléséből. Róth Pál s. k.,
Kádár
elnök.
József s. k., jeg_vző.
XXIV.
Szamos-Ujvár városi választmány. Városi választmányunk az év folyama alatt tartott, gyűléseken az igazgató választmány rendeleteinek mindenben a legpontosab ban eleget tett, határozatait és utasításait a körülményekhez képest végrehajtotta. A mult év végén az I-ső hat éves cyklus lejárván, folyó év május havában városi választmányunk közgyűlést tartott, a melyen újból alakult a Il-ik hat éves cyklusra. Ugyanezen a gyűlésen megválasztattak a tisztviselők és választmányi tagok. Elnök V o i t h Miklós; alelnökök: B á r á n y Lukács és G o p c s a J o á c h i m ; tit k á r •' N ó v á k Gerő; pénztáros: L ő r i n t z y Menyhért; ellenőr: B o g d á n f i I s t v á n ; számadás vizsgáló biztosok: B a r t a 1 i s Mik lós és V á j n a Károly; jogtanácsos: E s z t e g á r László. Választ mányi tagok: ifj. D u l i a Kristóf, ' G a j z á g ó Ferenez, M á r t o n fi Lajos dr., N ó v á k Antal, O r n s t e i n József, O s z t i á n Kristóf. P l a c s i n t á r Dávid. S i m a y Gergely, S i m a y János, S z o n g o t t Kristóf, T ó d o r fi Lukács, V á s á r h e l y i Boldizsár; póttagok: Á j á n Joáchim, D u h a Bálint, K i r s c h n e r Izsák, K o v r i g Simon, P á l l Bogdán, Z á s z l ó f f y Gábor. Városi választmányunk a tag gyűjtést illetőleg erős tevé kenységbe lépni elhatározta s a folyó év május havában tartott alakuló gyűlésből tagok gyűjtésére egy állandó bizottság küldetett ki alelnök: G o p c s a Joáchim és titkár N ó v á k Gerő személyében, s erős reményünk van, hogy városunk csaknem minden fizetésképes fiait és leányait sikerülni fog a szent ügy iránti lelkesedésre buzdítani s tagokul megnyerni. Szamos-Újvárt, 1891. augusztus 17-én. Voith Miklós s. k., elnök.
* Nóvák
Gerő s. titkár.
k,
Torda-Aranyosvármegyei választmány. — Székhely: Torda. — Sz. 2 5 - 9 1 .
Választmányunk területén van 1 örökös, 51 alapitó, 469 ren des és pártoló tag. Torda városában és a vidéken szétosztott perselyek egy része beszedetvén, azokban 25 frt 99 kr találtatott. A bárczakönyvek szelvényeiből 6 frt 70 kr gyűlt be. Tagdíjban 231 frt 20 kr lett befizetve. Ez összeg első tekintetre csekélynek látszik, de annak oka abban rejlik, hogy a tagok egy része tagijaikat egyenesen a központi pénztárba fizették. A választmány m i n d e n h ó m á s o d i k s z e r d á j á n ü l é s t t a r t o 11. Választmányunk tisztikarában változás állott be, a mennyi ben W e r e s s Dénes alelnök elhalt és N a g y Balázs titkári állá sáról lemondott. Az uj tisztikar következőleg alakult m e g : Tiszteleti elnök: K e m é n y György báró; elnök: B e t h l e n Géza gróf; alelnökök: S á n d o r Kajmán, G e r g e l y Ignácz; titkár : K. W e r e s s Ferenez; pénztáros: É r s e k Lajos; ellenőr: N a g y Albert; jegyző: B o r b é l y György; jogtanácsos: H o r v á t h Mik lós dr.; számvizsgálé)k: S z á n t ó Béla és B o é r Dénes. Választmányi tagok: T h o r o c z k a y S á n i o r , T h o r o c z k a y Lajos, Z s a k ó János, A s z t a l o s Gábor, B e t h l e n Bálint gróf, B e t e g h Ferenez, D a m o k o s Andor, F e r o n c z i József, G a á 1 Mór, J ó s i k a Andor br., D á v i d Lajos dr., K e m é n y Ödön br., S z e m e r j a i Gyula, É r s e k Elek, L ö v i Dávid, Z i c h y István gr., AI é s z á r o s István, N á d u d v a r y László, U g r o n Miklós, F e 1f'öldi Elek, B e t e g h Sándor, B e t e g h Miklós, B o r n e m i s z a Gyula, S á n d o r János, R é d i g o r Béla, V e l i t s Ödön, N a g y Olivér, D u l l ó János, W o l f Gyula dr.. N a g y Miklós, S i m ó B é l a , T u 1 o g d i Sámuel, L e n g y e 1 Ádám, N a g y Albert, N a g y Balázs, B o é r Dénes, K a r d o s József, N e s s e l f e l d Miklós, D á n i e l József, G e g e s i József, S z e n t k i r á l y i István, Z a l á n y i István, id. B r a s s á n y i Ferenez, O r b á n Károly és B o n é József. Tor dán, 1891. július 27-én. Sándor Kálmán s. k,
K. Weress Ferenez s. k ,
alelnök.
titkár.
XXVI.
Udvarhely vármegyei és városi választmány. — Székhely: Székely-Udyarhely. —
Az első 6 évés cyclus lejártával választmányunk is alkalmaz kodva a dévai közgyűlésen hozott határozatokhoz, f. 1891. év febr. 19-én előkészitő választmányi és márcz. 1-én közgyűlést tartott.
-
74 —
E közgyűlésen a választmány titkára részletes jelentést terjesz tett elő a tagok létszámáról, a befolyt összegekről s azok hova fordításáról. E jelentésből a következőket tartjuk kienielendőknek. A vármegye szerény tehetségéhez képest elismerésre méltó lelkesedéssel karolta fel a magyar nemzet eme fontos ügyét s az egyesületbe lépett tagok fiók-egyesületté tömörülve jelentékeny összeggel járultak a magyar cultura érdekei előmozdításához. Mindjárt 1885-ben előbb városi, majd 18815-ban a megyei tagokkal egyesül ten a megyei és városi egyesitolt választmányt szervezték 8z.Udvarhely központtal, elnökké választva megyénk köztiszteletben álló főispánját id. Vargyasi D á n i e l Gábort, kinek tapintatos ve zetése alatt végezte áldásos működését. A férfi-választmány megalakultát csakhamar követte a nő választmány alakulása. E választmány is nem kis buzgóságot fej tett ki a maga hatáskörében. A vármegye területén 438 tagja volt az egyesületnek, még pedig 31 alapitó és 407 rendes és pártoló tagja. Ezek közül a 6 év alatt meghalt, vagy más választmányi területre távozott 30 tag. Az elhaltak közül többen voltak olyanok,, a kiknek elhunyta nagy veszteség az egyesületre nézve. Választmányunk tagjaitól összesen (5842 frt 93 kr folyt be,, mely összegből 3000 frt — nagyobbára alapítványi dijak — egyene sen a központba folyt be. A rendes tagok befizettek 2580 frtot. Ada kozásokból, persely-pénzből, bál- és bazár-jövedelmekből bevétetett 1262 frt 93 kr. A vármegye területén lakó összes tagoktól a lenn emlí tett összegnél jóval több folyt be, de azok közül 2 alapitó és < 1 rendes tag a parajdi, 2 alapitó és 8 r. tag a baróti fiókhoz fizették illetményeiket. Ha ezek is mind ide, választmányunk pénztárához fizettek volna, abban az esetben bizonyára a 8000 frtot is meg haladta volna a kimutatható dijak összege. A befolyt tagdijakból a 2 5 % czimén 774 frl 18 kr jutott a választmány rendelkezésére. A legnagyobb takarékossággal bánt a választmány, hogy annál többet juttathasson a valódi ezélra. Az összes kezelési kiadások 110 írtra mentek, a fennmaradó 664 frt 18 krajczárból, mely időközben kamataival 692 frt 34 krra emel kedett, a következő segélyeket utalványozta: 1. A sz.-udvarhelyvármegyei népnevelési egye sületnek népnevelési czélokra . . . .' . 113 frt 2. A sz.-udvarhelyi Mária-Valéria gyérniekkertnok 341 .. 3. .. .. ev. ref leányiskolának . . . 50 .. 4. .. .. nőegyesületnek 50 .. 5. A fenyedi, bethfalvi és h.-szentpéteri iskolá nak a kisdedóvói czélok előmozdítására egyenkint 46 frt 11 kr, összesen . . . . 138 .. 34 kr. összesen . . 692 frt 34 kr. A tagsági dijak lehető pontos befolyását igazolja az a körül mény, hogy összesen 20 tag hátralékos 166 írttal. A választmány 10 választmányi és 2 közgyűlést tartott, melye ken intézkedett a folyó ügyekről és a központból érkezett leiratok ról; tanácskozott a 2 5 % hova fordítása felett s figyelemmel kisérte mindama mozgalmakat, melvek az egvesületet közelebbről érde kelték. Választmányunk elnöke, mint az igazgató-választmány tagja,
-
75 —
elismwésre méltó buzgósággal vett részt minden mozgalomban,, melyek az egyesület érdekében, annak beterjesztése ügyében tör téntek; eljárt a központi választmányi ülésekre s nem egyszer pen dített meg oly eszméket, melyek fontos megbeszélés és tárgyalás alapját képezték. így a többek között a székely kivándorlás meg szüntetése és a vármegyékbe való kitelepítése ügyében felvetett nézetei általános érvényre találtak. A dévai szervezeti szabályok értelmében a választmány tisz tikara a következőleg alakíttatott m e g : Elnök: id. vargyasi D á n i e l Gábor főispán, alelnökök: U g r ó n Gáborné és T ö r ö k Albert dr., t i t k á r : S o l y m o s s y Lajos dr., jegyzők: S z a b ó Albert és V a l l ó Vilmos, pénztáros: V a j d a Emil dr., ellenőr: U g r ó n István, számvizsgálók D i e m a r Károly és S z a k á c s Mózes. Végül 24 férfi- és 12 nő-választmányi tag. Székely-Udvarhelyt, 1891. jul. hava. Solijraossy Lajos
dr.,
titkár.
PÉNZTÁRI SZÁMADÁSOK. i. Ingatlan vagyon. 1. Kun Kocsárd gróf alapítványa. Fölvéve 1889
nov. 18-án.
1. F ö l d : 6 kert Algyógyon 71 hold; 1 kert Homoródon 430 • öl; 5 szöllő Algyógyon, Csigmón és Homoródon 19 hold; 3 szántó (Algvógy-Falurét) 169 hold; 2 szántó Szászvároson (Úrikért) 4 hold 400 • öl; 1 szántó (Homoród-Bálta) 25 hold 940 • öl; 1 szántó Gyalmáron 62 hold 800 • ö l ; 5 szántó Csigmón 8 hold 1243 • öl"; 19 vegyes müvelés (Homoród) 26 hold 176 • öl; 1 berek (Algyógy-Falurét) 30 hold; 1 berek (Algyógy, a révnél) 4 hold; 1 rét Gyalmáron46 hold; 3 rét Csigmón 5 hold 1 2 6 4 p öl; 1 nádas Gyalmáron 4 hold; 1 legelő Algyógyon 423 hold; 2 legelő Csig món 14 hold; 17 erdő Algyógyon 356 hold; 6 erdő Homoródon 105 hold; 11 erdő Porkurán 362 hold; 1 erdő Nadestyán 60 hold; 12 erdő Bózesen 80 hold; 6 erdő Csigmón 80 hold; 7 erdő Rengeten 38 hold; 10 erdő Mádán 171 hold; 5 erdő Erdőfalván 59 hold; 13 erdő Cseben és Nagy-Almáson 56 hold. Összesen 2190 hold. 2. É p ü l e t : Kastély kőből 23 osztálylyal, torony (gabonás)
' 2 o., istáló 22 dbra 4 o., kocsiszín deszkából; kertiház kőből 2 o.. kovácsház kőből 2 o., Klébersberg-féle ház kőből 10 o., takácsház kőből 6 o.; csűr; istáló külső majorban 32 drbra 4 o., istáló belső majorban 26 drbra 3 o., tisztilak kőből 5 o., szekérszin ós pincze kőből; csűr fából kőalapon, béreslak kőből 2 o., béreslak sövény ből 5 o., 6 málékas léczből, 1 sövényből; kovácsház sövényből2 o., piaezi szögletház és pajta kőből 7 o., csendőrlaktanya és pajta kő ből 6 o., piaczi vámház sövényből 3 o., Kun Károly-féle ház és istáló kőből 5 o., ugyanott bolti helyiség kőből 2 o., malomszer kezet és ház kőből 2 o., Csikler ház kőből 2 o., vinezellér ház és présszin sövényből 2 o., vinczellérház és sajtószin Homoródon sö vényből 2 o., Csigmón kőből 1 o., révház és kocsiszin Gyalmáron kőből 5 o., majorház Gyalmáron 3 o., istáló Gyalmáron 40 drbra 1 o., ház és csűr a szántón sövényből 1 o., kerülő lak a faluréti lakban 1 o. 3. R e g á l é t o k é : Malom, vásár és róvjog Algyógyon, révjog Csigmón, 4. Á l l ó ü z l e t i t ő k e : 20 drb jármas ökör, 5 drb mustra ökör; 53 gulyabeli marha, 112 drb pinczekészlet, 160 drb gazda sági eszköz. M. j . A nagy alapitó arra az esetre, ha az algyógyi földmives iskola létesül, felajánlta ezeken felül 1890. ápr. 14-én a szászvárosi piacz-soron levő Bregyán-féle emeletes és Algyógy felé vezető uton fekvő földszintes házát is. I I . Orbán Balázs báró hagyatéka.
Néhai O r b á n Balázs báró hagyetéka Tövisen 28 hold 413 O öl szántó és kaszáló, 847 • öl belsőség. 254 • öl udvar, 1 puszta telek, regale-jog és Csáklyán 1 szöllő. Ez egész pont alatti érték még hagyatéki tárgyalás alatt van. III. Egyéb Ingatlanok. Az iskolák, óvók épületei, telkei és fölszerelései véglegesen még megbecsülve jnincsenek.
77 —
IL
Tőke vagyon, a) Tőke vagyon
állapota
1891.
szept.
20-cm. —•
!j
elhelyezve3 5 1 9 8 8 04 1 Egyesölt Erdélyi Takarékpénztárban 2 Hitelbank és Zálogkölcsön társulatban „ ': 51892 36 Kisegitö-Takarékpénztár szövetkezetben „ 3 6 1 0 4 71 3 34232 56 Iparos Hitelszövetkezetben „ 4 2 9 5 2 8 15 „ 5 Leszámitoló-Bank részvénytársaságban ,: ü 04 28 75 „ 6 Kereskedelmi-Bankban 1 9 0 5 3 14 „ 7 Kolozsvári Takarékpénztárban 10000 — „ S Nagy-Enyedi Kisegitőtakarékpénztárban 5425 65 9 Dévai Takarékpénztárban 5374 29 . 10 Dévai előlegezési szövetkezetben 5000 — 11 Balázsfalvi Takarékpénztár részvénytársaságban ., 2000 — „ 12 Szászvárosi takarékpénztárban ., 887 22 13 Hunyadmegyei Első Takarékpénztárban „ 147,78 14 Pesti Hazai Első Takarékpénztárban 8 0 4 8 3 30 „ 15 Tözsdei-értékpapirokban 4350 — „ 16; Magán-értékpapirokban 5000 — „ 17 Bekeblezési-kötvényekben 500 _ „ 18 Magán kötvényekben : 10000 Kolozsvár sz. kir. város törvényhatóságának kölcsön: — 19 , (Emke (üzletvezetőségi) épület 1 2 9 4 3 5 . 7 8 03 £2 ~« JBalázsfalvi Emke-iskola 15937.— 20 s "5 % IBeszterczei Emke-óvó 8600.—; 5 c (M.-N.-Zsombori Emke-iskola 1500.— 15547278 !1 Kun Kocsárd gróf székely-telep alapítvány előleg 3 7 4 6 04 22 Emke-lobogó és felszerelésekben ;| 2 2 1 3 53 # 6 3 8 2 8 30 =
azaz: Ötszázhatvanháromezernyolczszázhuszonnyolcz frt 30 kr. Kolozsvárt, 1 8 9 1 . szept. 20-án Sándor
József,
főtitkár, mint ellenőr.
Merza
Lajos,
Íopénztáros.
Beregszászt/ könyvvezető.
László,.
b) Nyereség és vesz 1090. deczem
TARTOZIK. 47 Folyó segélyezések rovatnak 48: Egyszersmindenkorra szóló se gélyezések „ 58 Népkönyvtárak „ 45; Fiók-választm. 2 5 % kez. költ. levonás rovatnak 70, Igazg. válni. ágit. intézkedés rovatnak „ 80i Uj cykhisra tagok gyűjtés 8 1 Kárpátosztály „ 67 Fiókok adminisztráeziója (rendetlen fió kok tagdíjainak beszedése) rovatnak „ 46 Rendes kezelési költség Rendes lakbér illetmény (melyből 60 frt 1 8 9 l - r e esik) rovatnak 4 4 Irodai költség (helyiségbér, világítás, fűtés) rovatnak 6 5 ; Nyomtatványok és papíranyagok (évi jelentés, felhívások, irodai szerek, sok szorosító gép és anyag stb.) rovatnak „ 66; Posta és portó kiadások 12 Felszerelések rovatnak, 1 0 % leírásért 38:i Népfelkelési felszerelések rovat, „ 17] Tőzsdei értékpapír rovatnak árkülömbség leírásért 1890. évben tőkésítésért 35|i „Néhai Kovács Sándor mérnök 84 ^Nagy-Enyed) alapítványa" tőké sítésért 1 0 3 4 4 . 3 6 frt lobogó alap után eső ő'/a'Vo tőkésítésért Mérleg rovatnak, 1890. évi % mara77, dék átvitelért .
619165 607 24 311 25 1967 615 528 161
69 53 60 05
431 13 3020 — 455 606 97
805 75 109 66 244 57 225; 20 30 49330 46
!;
43600 5 6 8 93
93499,39 14516 97 124317 75
Kolozsvár, • S9o.
Süti dor
Merza
József,
fŐpéllZ főtitkár, mint ellenőr. A jelen nyereség és veszteség számlát megvizsgáltuk, annak egyes tételeit szabályzat' szerint ké Kolozsvár. 1*90.
Gámán
Zsignimul,
számvizsgáló.
— 79 —
teség
számla. KÖVETEL.
ber hó 31-én. 77 12 59 60 61 84, 49 63 71 79 64 53
17907 3559 15104 14560 1158
Mérleg rovattól 1S90. évre áthozatért Örökös tagsági rovattól tőkésítésért Alapitó „ „ „ Rendes „ „ „ Pártoló ., „ „ „Néhai Kovács Sándor mérnök (NagyEnyed) alapítványa" Persely gyűjtés rovattól, tőkésítésért Vegyes adomány „ „ Bárczakönyv „ „ Néhai Orbán Balázs báró hagyatéka tőkésítésért Kamat rovattól Magán-kötvény kamat rovattól Értékpapir-kamat .,
43600 — 2339 35 2309 04 21460 964 1889347 30S7 50 1574 -
1
I 77"kérleg rovattól, 1 S 9 0 . \ , marad, áthozatért
|
1 2 4 3 1 7
Beregszászi/
László,
táros. könyvvezető, a fő- és segéd könyvek eredményeivel egybetalálónak s a pénztárkezelés! sziiltnek találtuk, márczius 10-én.
Szőcs
Géza,
számvizsgáló.
7 5
14516 97
deczembe: 31-én
Lajos,
18 93 98 06 -
— 80
e) M é r l e g 1890. deczeni
TARTOZIK.
6GS6 52 Örökös tagok rovatnak , 3373S30 Alapitó tagok „ 59931 11 ., : 5 5 ; Rendes tagok 4293 4S „ 0 2 ! Pártoló tagok 72663 70 „ 7! Egyesült erdélyi takarékpénztár 72250 25 ! 2 1 : Hitelbank és zálogkölcsön-társulat „ 5564S97 Kisegítő takarékp. szövetkezet „ 20 3569S;ő6 „ 8 : Iparos hitelszövetkezet 30002 76 ., 1 9 Kolozsvári takarékpénztár 2 8 7 8 ii „ 3 6 Leszámitoló-bank részv.-társaság 19930 1 1 ! Kereskedelmi-bank 10000 „ 2 7 Nagy-enyedi kisegítő takarékp. 5196 68 „ 3 2 Dévai takarékp. részv.-társaság 4 929129 Dévai előlegezési szövetkezet „ 33 SS7J22 Hunyadvármegyei első takarékp. „ 69 72870'S0 „ 1 7 ! Tőzsdei értékpapír 4350 „ 1 8 Magán értékpapír 5000 „ 4 0 Bekeblezési kötvény 500 „ 5 0 Magán-kötvény 40000 7 2 Kolozsvár sz. kir. város törvényh. „ Emke (üzletv.) épület eddigi befekt. 5 2 2 9 6 7 8 1 5 9 3 7 —' „ „ 5 -° Balázsfalvi Eruke-isk. 73 » 2 Beszlerczei Emke-óvó S600;-! „ „ 3 1500 — 1 ' 7 8 3 3 3 7 S M.-N.-somb. Emke-isk. „ „ 3 7 1 3 69 7 4 Kun Kocsárd gr. székely-telep alapitv. (előleg) rovatnak i 2445 77 Emke-lobogó \ nyers mérleg szerint 42 2201:20 211 57 és felszerelések} 1 0 % leírásért 72 32 rovatnak 3 8 Előle? S 5 7 1! Letét (Oriold és Endstrasser-czég helytt) 83 6 2 7 50 rovatnak 5 6 Pénztár [657481-84 6S;
54!
1
!
:
József,
Kolozsvárit, 1 8 9 0 . Merza
főtitkár, mint ellenőr.
főpénz
Sándor
A jelen mérleg számlát átvizsgáltuk, annak egyes tételeit a főzőknek s az összeállítást a pénztárkezelési szabályzatKolozsvárit, 1 8 9 1 . Gámún Zsigmond, számvizsgáló.
s z á m l a. ber hó 31-én.
KÖVETEL.
Meglevő tőke . . . . 1 2 1 8 3 6 64! 1890. évi tőkésítés . . 4 9 3 3 0 4 6 4 7 1 1 6 7 10 Néhai Kovács Sándor mér nök (Nagy-Enyed^ tőké sített alapítványa . . 43600
35,
í 8-t! i j
!
!
Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alapja .! 10344 36 1890. évi adakozás tő-! 994 07! késitésért . . . . 10344.36 frt lobogó-alap után eső 5 ' / % tőké sítésért 568 93: 11907 36 5 2 6 6 7 4 46 Függő tételek rovattól 3070 i; 668652 Örökös tagsági „ 3373830 Alapitó tagsági „ 59931J11 Rendes tagsági „ 4293 48 Pártoló tagsági „ Oriold és Endstrasser épitő 8571 czég helytt rovattól 14516 97 Nyereség és veszteség 2
28 12 59 60;
611 S2| 78
!
65748184 deczember 31-én. Lajos, táros.
Beregszászy
László,
könyvvezető.
és segédkönyvekkel összehasonlítván, azokkal teljesen megegyeban meghatározott elvek szerint készültnek találtuk, márczius 10-én. Szőcs Géza, számvizsgáló.
— az —
d)
1891. ju
TARTOZIK. 68 54 55 62 21'
fi
20;
8
36 11 19 27i
32: 33 85. 69; 24Í 17; 40J 50 72' 1
y e r s
Örökös tagok Alapitó „ Rendes „ Pártoló „ Hitelbank és Zálogkölcsön társulat Egyesült Erdélyi takarékpénztár Kisegitő takarékpénztár szövetkezet Iparos Hitelszövetkezet Leszámitoló-bank részvénytársaság Kereskedelmi-bank Kolozsvári Takarékpénztár Nagy-Enyedi kisegitő takarékpénztár Dévai takarékpénztár részvénytársaság Dévai elölegezési szövetkezet Bülázsfalvi takarékpénztár Hunyadmegyei első takarékpénztár Pesti hazai első takarékpénztár Tőzsdei-Ertékpapirok Magán-Ertékpapirok Bekeblezési kötvény Magán-kötvény Kolozsvár sz. kir. város törvényhatósága Emke (üzletvezetőségi) épület
rovatnak „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ » „
(
T
„ „ „ befektetés
Balázsfalvi Emke-iskola „ = ? s j Beszterczei Emke-óvó „ 74'! M.-N-Zsombori Emke-iskola „ 42 - Kun Kocsárd gróf székely telep alapitv. előleg 38 ! Emke lobogó és felszerelések rovatnak 44; i Előleg * 45:: Irodai költség Fiók-válm. 2 5 % kezelési költség levonás 46J| Tiszti fizetés és lakbér illetmények „ 47^: Folyó segélyek „ 481 Egyszersmindenkorra szóló segélyek i8 ; Népkönyvtár „ 6r,ií Nyomtatványok és papíranyagok 66! Posta és portó kiadások 67; Fiókok adminisztrácziója 7, ;l Igazg. válm. ágit. intézkedése , 75;| Székely-Kitelepités „ 80 i L'j cyklusra tagok gyűjtés „ 8i; Kárpátosztály „ t3i Letét (Oriold és Endstrasser-czég.) „ Pénztár „ 1
;
v
r
;
r
r
112293 78 15937 8600 — 1500!— 138330 S746;04 221353 11232
361Í76
'
1351'; 14 169Í — 6612 60 192 48 185 77 89 15 3998 198110 91 164C 187;77 j 6Ü70 i 8571:i 22;26 685577199
Kolozsvár, 1891.
Sándor
József,
Merza
főtitkár, mint ellenőr. főpénz A jelen nyers mérleget megvizsgáltuk, egyes tételeit a fő- és segédkönyvek eredtnéKolozsvár. 1891.
Gámán
Zsigmond,
számvizsgáló.
•- 83 —
.in é r l e g. KÖVETEL.
nius 30-án. 12;: Örökös tagsági rovattól 59i Alapitó „ „ 60! Rendes „ » Cl Pártoló 25 > Ertékpapir-kamat * 28 ' Függo-tételek 35:! Tőke 49:, Persely-gyűjtés „ 52 Magyar nők Emke-lobogó (rendelkezési) alap „ 53 Magán-kötvény kamat „ 63! Vegyes adományok » 64 Kamat „ 71'| Bárczakönyv * 82 üriold és Endtstrasser-czég, Helytt 84; * Néhai Kovács Sándor mérnök (N.-Enyed) alapitványa" » 86; Emke Uti-Kalauz „ 87 Kun Kocsárd gróf székely telep alapitv. jövedelem rovattól 3-; Nyereség és Veszteség „ !
n
6686 52 3973356 67230:11 4730 48 6 4.52 3382 03 1471167 10 407Í39 1180866 1212:50 1198 59 7749 58 37:50 8571: I 44690461 36 1370(12 14516 97 1
!
68557799 június 30-án.
Lajos,
Beregszászt/
László,
táros. könyvvezető. nyeivel egybetalálónak s a pénzt, kezelési szabályzat szerint készültnek találtuk. szeptember 17-én.
Szőcs
Géza,
számvizsgáló.
6*
— 84
-
e) Vagyon-elhelyezés. Kivonat a fő- és folyó számla-könyvből 1891. június 30-ról. 1
a) EÜLel^rezésels.
Fk. 21.
1. Hitelbank és 1071 sz. 612 Zálogkölcsön 1060 Társulat 748 866 722 657 855 2642 Fk.7. 2. Egyesült Er délyi Taka 1138 1767 rékpénztár 2514 1427 1589 1338 2305 Fk. 3. Kisegitő T a 2157 20. karékpénztár 3773 Szövetkezet 1176 2350 3794 1211 F k . 8 . 4. Iparos Hitel 688 szövetkezet 772 803 138 634 395 429 Fk. 5. Leszámitoló- 274 bank Rész 295 36. vény-társaság 651 345 513 304 506 284 19 230 222 Fk.7. 6. Kereskedel 368 mi-bank 741 532 807 448 804
b. k. elhelyezve 3299439 974064 4907 15 .. :. 404062 2844 56 2651 06 31639 21355 4243b 94 3781 — .. „ 3055 39 248577 2092 64 168797 966 33 758 — 21064 76 9660 73 465412 270487 2051ÍJ7 176946 11948 97 10153 84 5175 89 .. .; 3756 03 2737 10 .; 29047 170 76 .. 6744 03 6325 52 5412 3298:81 :. 2808192 1905 36 1831 36 1587 98 123858 807 58 35244 843185 4348 66 3953i43 338292 26641 45:78 Átvitel
.
!
i
57708 36 Í
57264:04
41904 71
34232;56 i i
j i i í
3231258
20428 75 24385.11—
I
— 85
—. —
243851 —
Athozat .
8090 sz. b. k. elhelyezve 13569:22 3925112 7963 .. „ 808:82 9114 387',39 8722 36259 19053 14 8364 10000 N.-enyediki-4512 segitő taka rékp. „jótáll, nyilatk. ért." 3307 17 Dévai ta- 73286/37 .. 734 45 karékp. 124163/6282.. 72075 részv.-tár- 41151/2176.. 663:28 5425 65 saság 224/112 .. 220744 Dévai előle- 108 1236 76 gezési sző- 409 120859 vetkezet 109 66150 5374 29 110 5000 Balázsfalvi 20 takarékp. részv.-társ. .,jótáll, nyi latk. ért." 729,05 Hunyadvm. 1442 100Í64 első takarék- 206 „ 57153 887 22 pénztár 1917 „ „ 147 78 Pesti hazai 89904 első takarékp.
Fk. 19.
7. Kolozsvári Takarékp.
Fk. 27.
8.
Fk. 32.
9.
Fk. 33.
10.
Fk. 85.
11.
Fk. 69.
12.
Fk. 24.
13.
!
b) T ő z s d e i
Fk. 17.
-
értélspapirols-
1. 436 drb 100 frtos 5%-os magyar papirjáradék kölcsön-kötvény sz. A. 181701—181800; 181801—181900; 182701—182800; 182901—183000; 182501—182536; 1891. decz. 1. esed. szerv á 100 frt 20 kr. 2. 20 drb 1000 frtos 4%-os magyar földhitel-intézeti zálogl. sz. 6150— 6169; 1891. november 1. esedékes szelvény . . . á 957 frt 50 kr. 3. a) 7 drb. 1000 frtos 47,%-os m. kir. regálé-kártalanitási kötvény sz. 20036 á 97.60 = 976.— ; 20650 á 98.19 = 981.90; 20657 á 98.— = 980.— ; 20659 á 98.— = 980.— ; 20932 á 98.30 = 983.— ; 30845 á 98.— = 980.— ; 30847 á 98.— 980.— Átvitel
.
43687 20
19150
62831120 289739108
— 86 —
62837120 28973908;
Áthozat
b) 3 drb 500 frtos 4V %-os m. kir. regálé-kártalanitási kötvény sz. 01092 á 98.— = 490.— ; 01318 á 97.90 = 489.50; 05525 á 98.— = 490.— c) 9 drb 100 frtos 4V %-os m. kir. regálé-kártalanitási kötv. sz. 04867 98.— ; 14584 98.— ; 14587 98.— ; 18191 98.— ; 21348 97.90; 21775 98.30; 27133 98.10; 29550 97.90; 29551 97.90; 1892. január 1. esed. szelvényekkel 7 drb 1000 frtos 4V %-os magyar földhitelintézeti záloglevél sz. 11892; 12395; 12396; 12397; 12399;12403; 28444; 1891. október 1. esed. szel vény . . . . á 1002 frt 50 kr. 4 drb 50 frtos m. kir. nyoreménykölcsön sorsjegy s. sz. 1119 ny. sz. 12; s. sz. 1837 ny. sz. 1 á 134 frt 50 kr. 2 drb 100 frtos 4%-os magyar jel zálog-hitelbank nyeremény kölcsönkötvény s. sz. 0970 ny. sz. 033 á 100 frt', s. sz. 0520 ny. sz. 017 á 109 frt 50 kr. 1891. deczember 1. esed. szelv. . . . , 2 drb 100 frtos 5%-os kisbirtokosok országos földhitelintézeti alapitv. részvény sz. 352 és 118; 1892. jul. 1. esed. szelv á 101 frt 2 drb 100 frtos 5%-os magyar papirjáradék kölcsön-kötvény sz. A. 72605; 06530; 1891. deczember 1. esed. szelv. . . á 100 frt 20 kr. 1 drb 100 frtos 1860-iki osztrák ál lamadóssági nyeremény-kölcsön sorsjegy s. sz. 15676 ny. sz. 16; 1891. november 1. esed. szelv. . . 1 drb 100 forintos 4%-os tiszai és enyedi nyeremény kölcsön-kötvény s. sz. 33o2 ny. sz. 030; 1891. ok tóber 1. esed. szelv 12 drb Basilika sorsjegy sz. 1358 010, 011, 012; 2344 038, 039, 040; 5000 058, 059, 060; 7090 061, 062, 063 á 7 frt 10 kr 2
?
4.
5. 6.
7.
8.
9.
10.
11.
9212:50
2
Átvitel
.
7022 50 269 —
209150
202-
200 40
145
100
85 20 8028330; 370022 38
— 87 Áthúzat c) M a g d á n ,
Fk. 18.
370022Í38
értélspa-pirolc.
1. 26 drb 200 forintos erdélyi pinczeegvl. részv. ('/ ért-ben) á 100 írt 2. 12'drb 100 frtos 3%-os kolozsvári tornavivodai részvénv sz. 195, 202, 323, 320, 328, 333, 336, 337, 338, 339, 341, 342 . . . . á 100 frt 3. 1 drb 300 forintos váltó (Matskásy Pétertől, elfogadó Kosenberger S.) 4. 5 drb 50 frtos Zenta vidéki taka rékpénztári részvénv sz. 381, 382, 383, 384, 385 . , . á 50 frt 5. 2 drb 50 frtos központi ipartársulati hitelintézeti részv. (értéktelen) 0. 4 drb 50 frtos kolozsvári gyermek kert társulati részvény (értéktelen) 7. 1. drb 500 frtos szamosvölgyi vasút törzsrészvény . . . (értéktelen) 8. ' / drb 250 frtos szamosvölgyi vasút törzsrészvény . . . (értéktelen) 9. 3 drb ' -QS 125 frtos szamosvolgyi vasút törzsrészvény . (értéktelen) 2
2600-
1200300250-
4850 —
4
1
Í
d) B e l r e T o l e z é s i
Fk. 40.
k S t v é n y .
1. 50 drb 100 frtos 5%-os kolozsvári neológ izraelita hitközség kölcsönkötvény sz. 51—100-ig . \ 100 frt
5000
e) XváTag'á.xi-lccJt-véiVS'-eli:-
Fk. 72. Fk. 50.
Kolozsvár sz. kir. város törvényhalóságának félévi elöleges 6%-ra adott, 10 év alatt visszafizetendő vashid-kölesön kötelezvénye . . Erdélyrészi nőiipar - egyesületnek 5%-ra adott visszafizetendő köte lezvénye
40000 500
f) S o i k e izig-atlaxiols.
Fk. 73.
1. Emke (üzletvezetőségi) épület ed digi befektetés (1891. Yi./30-ig) . 112293:78 Balázsfalvi Emke-iskola eddigi be fektetés (1891. VI./30-ig) . . . . 15937 — 3. Beszterezei Emke-óvó eddigi b e fektetés (1891. YI./30-ig) . . . 86CKI4. Aí.-X.-zsombori Emke-iskola eddigi befektetés (1891. VI./30-ig) . . ". 1500- 13833078 Átvitel . 558203 16
— 88 -
558203 16
Áthozatal .
g) Befektetésed.
Fk. 74.
1. K u n Kocsárd gr. székely-telep ala pítványba visszatérítendő készpénz (előleg) befektetés 2. Emke-lobogó és felszerelések . .
Fk. 42.
374604 2213 53 5041112 7 8
azaz: ötszázhatvannégyezeregyszázhatvankettő frt 73 kr. h) Hietét.
Fk. 83.
Oriold és Endstrasser vállalkozó épitő czég javára és nevére 5% kamatozólag a kolozsvári leszámitoló-bank részvény társaság 479 sz. b. k.-re elhelyezett 8571, azaz: nyolczezerötszazhetvenegy írtról szóló takarékpénztári betéti könyv ellennyugta adása mellett biztosítékképen az építés befejeztéig mint letét a központi pénztárban őriztetik. Kolozsvár, 1891. június 30-án.
Sándor
József,
Merza
főtitkár, mint ellenőr.
Lajos,
Beregszászy
íopénztáros.
László,
könyvvezető.
A fő- és segéd-könyvek szerint jelen részletezett vagyon kimutatás 1891. június 30-án az E m k e birtoka gyanánt 564162 frt 73 kr. vagyont és 8571.— frt biztositékképen elhelyezett letétet tüntetvén föl, ennek megfelelőleg a szabályszerűen megejtett pénz tárvizsgálat alkalmával, az egyesület vagyonát példás hűséggel és tisztasággal mindenben a szabályokkal, számadásokkal s a hozott határozatokkal megegyezőleg teljesen hiánytalanul kezelve és meg őrizve találtuk. Kolozsvár, 1891. szeptember 17-én. Gámán
Zsigmond,
Szőcs
Géza,
számvizsgáló.
számvizsgáló.
Az igazgató-választmány f. évi szeptember 12-iki ülésének megbízása következtében alólirott kiküldött bizottság a pénztárt részletesen megvizsgálván, azt teljesen rendben s a kitüntetett összegeknek megfelelőnek találta. Kolozsvár, 1891. szeptember 17-én. Deáky
Albert, ügyvéd.
I). Deák
József,
birtokos.
Hory
Béla,
árvaszéki elnök.
. _—
BEVÁRANDÓ.
IJ-ZMZJWVT-lA/tVyiWOV
XOTTX
I7*é
T717T~15
1891. szept. 20-tól kész tőkénk kamatja után számítva.
f. évi szept. 20-án kimutatott 563828 frt 30 k r takarékpénztári betét, tőzsdei és magán értékpapírok, bekeblezési és magán-kötvények, vashidi kölcsön és üzletvozetöségi bér ház után az 1891—92. évi közgyű lési évre % •
28456 58
KIADANDÓ.
Előzőleg megszavazott és biztositott f. évi járadékok segélyekre . . . . Rendelkezés alatti összeg Magyar nők lobogó-alapja 11907 frt 86 kr után cső rendelkezési alap lg. választmány által előirányzott be fektetés után % veszteség . . . Emke olvasókönyv írói és szerkesztői tiszt.-dija Kovács-alap jövedelméből V tőkésítése Kovács-alap jövedelméből Kovács K á rolynak (N.-Enyed) Uzletvezetőségi épület jövedelméből fenntartás- és tőkésítésért . . . Fiókok 2 5 % helyreállitására . . . . Főtitkár tiszteletdíja Kezelő-tiszti személyzet írnokok, djjnokok, másoláshoz, tagdíj behajtáshoz stb . Nyomtatványok Posta és portó Irodahelyiség és lakbérek Fűtés, világítás Előre nem látott kiadások Szolga fizetése 4
28456 58
i
Óni"
1358o Oo 1000 654 89 371 64 1750 545 — 250 — 2090 — 2000 — 1500 — 1770 — 900 400 UK) 810 190 300 — 240 — 28456'58
| Részletezve a kezelőtiszti személyzet: könyvvezető 720 frt, irodatiszt 600 frt, s.-könyvvozető 450 frt; a lakbérek: iroda: 400 frt, főtitkár lakása 200 frt, könyvvezető 150 frt, irodatiszt 60 frt. A titkári állás fizetésónok fedezésére az indemnytit megújítani kéri az igazgató-választmány a közgyűléstől. — Kolozsvár, 1891. szept. 21-én. Gámán Zsigmond, Szőcs Géza, számvizsgáló.
_
számvizsgáló.
— 90 —
FÜGGELÉK. MEMORÁBILIÁK.
I.
Bethlen Gábor gróf elnöki megnyitója a dévai köz gyűlésen. Tisztelt közgyűlés! A midőn szerencsém van az Emke közgyűlését megnyitni, engedjék meg, hogy rövid szavakban kiterjeszkedjem azokra a főbb momentumokra, melyek ez év folytán egyesületi életünkben előfor dultak; a titkári évi jelentés ugyan bőven részletezni fogja az egye sületi működést, de engedjék meg, hogy rövidre fogva előadhassam én is. Tagadhatatlan, hogy látszat szerint a hazafias körök áldozat készsége folytán számban is tőkében is gyarapodtunk ; de miután egyesületünk elhivatása, munkaköre igen nagy horderejű feladato k a t karolt föl s minden igyekezetünk, minden siker daczára m é g i g e n t á v o l á l l u n k a t t ó l , hogy azt mondhatnók, miszerint az elért eredménynyel beérhetjük és az eddig elért eredménynyel fölada tunkat megoldottnak tekinthetnők. Ha csak reá tekintünk azokra a h a l m a z k é r v é n y e k r e , m e l y e k é v e n t e b u z g ó t a g j ai n k á l t a l h o z z á n k a j á n l a t t a l b e t e r j e s z t e t n e k , és melyek közül csak azokat a segélyezéseket választhatjuk ki, melyek sürgősebbek, a h o l az elhalasztásban veszélyt látunk, és t e h e t e t l e n s é g ü n k b e n k é n y t e l e n e k v a g y u n k a t ö b b i se g é l y e z é s i k é r v é n y e k e l u t a s í t á s á r a ü r ü g y e t keresni, holott magunk is meg vagyunk győződve, ép ugy, mint a kér vényezők, hogy okadatolt a kérvény, sőt k ö t e l e s s é g ü n kb e n á l l a f e l m u t a t o t t b a j o n s e g í t e n i : — valóban ily körülmények között nem érhetjük be az elért sikerrel, de h a tv á n y ó z o t t b u z g ó s á g g a l á11 k ö t e l e s s é g ü n k b e n e g y e s ü l e t ü n k e t t o v á b b f e j 1 e s z t e n i. Egyesületünk igazgató-választmánya erre is fektette a fősúlyt és hála a magyar társadalmi körök hazafiságának, a legjobb ered ménynyel munkálkodhattunk ez irányban. így sikerült az elmúlt évben oly köröket, mérvadó egyéneket is egyesületünknek meg nyerni, melyek a megalakuláskor fejcsóválva néztek és öt év alatt is alig birtak megbarátkozni a közművelődési egyesületek hivatásával. De nagy eredményt tudunk felmutatni azáltal, hogy sikerült ez év folytán a hazafias magyar alföldön az ügy iránt Debreczen és Szentes városok lelkesültséget fölébreszteni és fiókjainkat e magyar köz pontokban megalkothatni. E s hálával tartozunk azoknak a buzgó debreczeni és szentesi tagtársainknak, kik nekünk — egyesületünk országos szükségességérőLmeggyőződvén — kezdeményezőkként segítettek e fiókjainkat élet-
-
91 —
be léptetni. Elébb mondám, egyesületünk országos szükségességét, mert midőn egyesületünk a magyar közművelődés terjesztésévei, egy szersmind a magyar hazafiságot fejleszti, ott is a hol hamis tanok terjesztésével már-már fogalomzavar keletkezett a hazafiság magya rázatában és gyakorlatában: akkor egyesületünk kétségkívül orszá gos feladat megoldására törekszik ; mert hiszen ez országban hazafiság csak egyféle lehet és kell hogy legyen, ..ez a magyar." Engedjék meg, hogy hálával köszönjem meg, miként ily nagy számban jelentek meg e közgyűlésen. Nem tartozom ugyan azok közé, kik a kötelesség teljesítést érdemül tudják föl, de tudom ta pasztalatból, hogy sok üdvös egyesület satnyult el az érdeklődés hiá nyában és minden egyesület hálával kell hogy tartozzék azon tagjai irányában, kik a nagy közönségnek bebizonyítják, hogy az érdek lődés nem hogy lankadt volna, de fokozódott és ép azért fogadják őszinte köszönetemet megjelenésükért. Ugy hiszem a közgyűlés érzelmeinek adok kifejezést, a m i d ő n Déva városának barátságos meleg fogadtatásunkat hálásan meg köszönöm, a;Hunyarhnegyei választmánynak, hogy közgyűlésünket központjukban Déván tarthattuk meg és azt a szívélyes fogad tatást, melyben részesülni szerencsénk volt. (Zajos éljenzés).
II.
Folyamodásaink az „Emke-sorsjáték-kölcsön" ügyében. J019—1890_ X. :!.
A
1. képviselőházhoz.
Mélyen tisztelt képviselőház! Tekintettel azon szerény költségvetésre, melyet államiságunk jelen helyzetében a közoktatásra, különösen a népnevelésre fordí tani lehet: további önmegadóztatással s a polgári tevékenység és jótékonyság társadalmi eszközeivel iparkodik a nemzet a magyar közművelődési mozgalomban, néhány év óta, a mutatkozó szükség leteknek részben megfelelni. Különösen a nemzeti műveltség tekin tetében s ennek következtében nemzetgazdaságilag is legelmara dottabb erdélyi rész felé fordult ez irányban immár 6-ik esztendeje az egész nemzet áldozatkész figyelme s a közszellem és közada kozás e törekvése azt a szervezetet s azokat az eredményeket teremtette meg, mit ma az Emke neve alatt ismer és méltányol osztatlanul az. egész ország s kell hogy méltányoljon minden igaz és jó ember. Örömmel és büszkeséggel kell látnunk, hogy a ezél nemessége, az eszközök szentsége, az eljárás áldásossága követ keztében a jótékony mozgalommal szemben ma már azok is elhall gatni kényszerültok, kiknek államiságunk hivatásos ellenségeiként természetszerűleg már előre meg kellé támadniok egy oly köztörekvést, melynek czélja a sötétség, tudatlanság és gyűlölséggel
-
92 —
szemben a művelődés és felvilágosítás eszközeivel előmozdítani: a trón és haza iránti hűséget, a törvény és a törvényes intézmények iránti tiszteletet, az államiságunkhoz való föltétlen ragaszkodást, az egységes honpolgári és testvériségi érzelmeket, a nemzetlétben való közerkölcsiséget, vagy mint röviden alapszabályaink mindjárt leg elején kifejezték: ..a hazafiságot." Honpolgári és társadalmi fára dozásainkban kizárólag a tiszta emberszeretet áldásos és jótékony kulturális eszközeivel munkálva, miként mellékelt első hat éves jelentésünkből ország-világ előtt nyilván kitetszik, nem csak alapszabályaink, nemcsak munkaprogrammunk, nem csak czélunk, tervünk és szándékunk állott a tiszta humanismus és polgári sze retet szolgálatában: hanem tényleg nem tettünk egyetlen egy lépést, nincs egyetlen egy intézményünk vagy alkotásunk, mely a lehető legönzetlenebb, vonzóbb és áldásosabb ne lenne. Összeszedve és szervezve, a hol csak lehetett, az egész ország ban az áldozatkész elemeket, egymással mint a testvériség őrsze meit és munkásait összeköttetésbe hoztuk, általok vidékeiken' a nemzetmüvelődés és nemzetgazdaság hiányait s tenni valóit fölszinre hozatok s velők — elevenné tevén a hazafias áldozatkészség óriás latens erejét — megkezdtük a javítás és kielégítés erőnkhöz irányított nagy feladatát. Megállapítottuk a szükségletek és teendők sorrendjét a sür gősség irgalmi szempontja szerint s erőt és időt nem kiméivé, iparkodtunk a bajokat kormány, egyház, törvényhatóság, közvéle mény, birtokosság stb. tudatára hozni s vagy önállólag eljárva vagy erkölcsi és anyagi segedelmünket fölajánlva, a szükségeltető kulturális vagy államgazdasági hiányt betölteni, kielégíteni. Felekezeti különbség nélkül segélyeztük ez országban műkö désünk területén az egyházakat, egyházi, papi és iskolai szükség leteikben, — és segélyünket, támogatásunkat nem kényszeritettük, nem kötöttük, ha az egyháztól kiindulólag nem kérték, egyetlen egy esetben sem. Ellenkezőleg törekedtünk az egyházi főhatósá g o k k a l szerződéses benső viszonyra lépni s a kitűzött ezél felé váll vetve, testvéri szeretettel munkálni, Törvényhatósággal, községgel, társadalommal egyetértve, öntu datos és rendszeres terv szerint törekedtünk faj és osztály különb s é g nélkül iskolákat, óvókat, gyermekmenhelyeket létrehozni, sürü és gazdag népkönyvtárakat létesíteni, máskor kegyurakat és támo gató testületeket és egyeseket egy-egy helyre nézve megnyerni; a háziipart és az ipart általán fejleszteni; vidéki tisztességes pénzintézeteket gyámolítani; a gazdasági életet a szükségesnek látszó és kínálkozó utakon elősegíteni. Vezérgondolatunk volt pedig egész eljárásunkban, hogy ne egyesek lármás és kétes megajándékozásával, hanem műveltségileg és gazdaságilag elzüllő falvak és községek szükséges intézményei nek bármily áldozattal megteremtésére törekedjük, mely komoly, tartós ezél érdekében nagy fáradozással megteremtett tőkéinket egy-egy ily intézmény állandó fentartása végett kiszakítok és az illető .ezélra állandólag biztosítottuk. És ez eljárás komolysága és súlyossága daczára is ma már —- Istennek legyen h á l a ! — h a t évi fáradozás után még is k. b. 160 községben van az emberies, hazafias és erkölcsi műveltségre
— 93 —
egy-egy ily sziklavárunk, melynek fentartására összes 480.000 frt tőkét tevő vagyonunk egészben lekötve van. E tőkén felül a 221.000 frtra beesült ..gróf Kun Kocsárd algyógyi birtok-alapitvány"-t egy székely jellegű földmives iskola létesitése végett szerződésileg a fóidmivelésügyi miniszter urnák engedtük át. A mint azonban a mollékelt évi jelentésből, hat éves m u n kásságunk, szervezetünk, czólunk ós jelen állapotunk nyilt szám adójából kitűnik, bár a társadalmi áldozatkészség minden eszközeit megragadtuk és minden forrásait kimerítettük, a teendőknek még nagyobb száma áll előttünk, elannyira, hogy a végzettek inkább csak a szükségek és hiányok megismerésére, sem mint kielégíté sére valóknak bizonyultak. Előttünk áll a sokfajta egyházi, köz ségi és fiók kérelmezések megszámlálhatatlan tömegén kivül leg újabban a s z é k e l y t e l e p í t é s nagy kérdése, melynek első lépése épen az említett algyógyi földmives iskola. Előttünk a K á r p á t m o z g a l o m eszméjében kifejezett törekvésünk; az ország bérczei közé irányítani az anya-állam erőfeleslegét, miként kezdet óta s hála Isten, nem eredménytelenül munkálunk viszont az i p a r n a k az országban befelé irányítása érdekében. Előttünk áll a m u n k a programmunkba legújabban fölvett föladatok sokaeága, melyeket elősorolni a túlságos részletezés dolga volna, melyek elől azonban, szükségképen az élet a maga kényszerűségével diktálván azokat, kitérnünk nem lehet, miként hogy eddigi alkotásainknak sem soka sága, sem pedig sokfélesége elől minden ebbeli törekvésünk daczára kitérnünk nem lehetett. Ily körülmények között szemben állván egyfelől a társadalmi eszközök és áldozatkészség teljes kimerültségével, másfelől az elodázhatatlan feladatok sokaságával: a mit h a t éven át nem tet tünk, mély tisztelettel folyamodunk most, midőn arra méltónak és érdemesnek is b i z o n y í t o t t u k magunkat, az államnak, a képviselőháznak legalább közvetett támogatásához s a fenti indo kolás alapján a legszentebb és nemesebb társadalmi ügy érdeké ben, melynél ninss fontosabb, általánosabb s sz-ükségesebb e pil lanatban az országban, esedezünk: hogy egyesületünk számára, mint ez más szűkebb körű czéllal szemben megadatott, egy nagyobb szabású, legalább egy mil liós k ö l c s ö n s o r s j á t é k engedélyezését megadni, illetve meg szavazni méltóztassék. Törekedtünk az Emke megalakulása óta a közművelődési mozgalom becsületét — erőt, munkát, fáradozást nem kiméivé — ország-világ előtt föltétlenül kivívni és biztosítani; törekedtünk gazdag fiókhálózatunkkal s az ország mindenütt lakó tagjainkkal, kiknek névsorát itt csatoljuk, a mozgalmat egyetemesiteni ós álta lánosítani ; törekedtünk az erőszakos magyarosítás gondolatát alap szabályainkból és munkaprogrammunkból már előre kizárva, egész működésünkben tisztán a hazafias érzület és a magyar államiság szellemében ható művelődés utján vonzani, megnyerni és a törvény kebelére vezetni. E becsületes, igazságos és sikeres törekvésünkben sokszor saját feleink által félreértve, megtámadva, mellőzve és egyedül hagyatva, emeltük a testvériségnek és honfitársi közele désnek lobogóját, mig végre minden akadályon keresztül tört és
elismert czéljainkkal és irányunkkal most e jelzett támogatást esedezzük. T é n y e k k e l é s b i z o n y s á g o k k a l kérjük mi e támoga tást, az ellenzőket működésünkkel lefegyverezvén s ennek alapján, mint az állam kezdet óta világosan kifejezett társadalmi hű mun kásai, az állam támogatását bizalommal és megnyugvással várván és remélvén! Kelt Kolozsvárit, a f. hó 7-én Déván tartott közgyűlés hatá rozatából. A mélyen tisztelt képviselőház alázatos szolgái Bethlen
Gábor gróf,
Sándor
elnök.
Wekerle
József,
főtitkár.
Sándor
ni. kir.
pénzügyminiszterhez.
Nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminiszter u r ! Többször volt alkalmunk tapasztalni, hogy a magas kormány s tagjai között első sorban Nagyméltóságod, teljes jóakarattal visel tetett az Emke iránt. Sok esetben méltóztatott kegyes pártfogó ként támogatni egyesületünk törekvéseit és magas állásából kifo lyólag hazafias czéljainkat előmozdítani; de tagadhatlan az is, hogy működésünkben mindig arra törekedtünk, hogy az ország hazafias elemeinek és köztük első sorban a magas kormánynak is egye sületünk iránti bizalmát és pártfogását elnyerjük. Hogy mennyire feleltünk meg eddig hazafias feladatunknak, legnagyobb bizonyítéka az, hogy az egyesületünk iránti érdeklődés nem csökkent 3 évi működésünk után ; sőt évről-évre országszerte ujabb vidékeket hódítunk érdekkörünkbe. — Ha mindezeknek daczára a munkakörünkbe felvett és munkaprogrammunkba körül írt feladatunknak meg nem felelhetünk, ezt annak tulajdoníthatjuk csak, hogy a sokfelé igénybe vett társadalmi áldozatkészség már m á r alig bir megfelelni a hozzá forduló követelményeknek. Már pedig a ki feladatunk nagy körét, a hazafias ezélok elérésére ren delkezésünkre álló tőkénk csekélységét ismeri, az rögtön megítél heti, hogy az elért eredménynyel meg nem elégedhetünk és haza fias kötelességünk minden igyekezetünket oda fordítani, hogy egyesületünk javára ujabb s lehetőleg nagyobb pénzforrásokat nyissunk meg, hogy fokozatosan jobban megfelelhessünk az egye sületünk irányában ép oly fokozatosan növekedő követelményeknek. Sajnosán érezzük, hogy a hazafias társadalom áldozatkészsége kimerülő félben van, s ha mi daczára ennek, még mindig gyara podunk, ha lassacskán is, ezt egyesületünk fennállásának és üdvös működésének, országos érdekű szükségének tulajdonit hatjuk ; mind amellett közel látjuk magunk előtt azon időpontot, a hol még egyesü letünk irányában is a magyar társadalom áldozatkészsége meg fog szűnni.
— 95 —
Ily körülmények között irányadó buzgó tagjaink, választmá nyunk, sőt utóbb közgyűlésünk is elkerülhetetlen szükségesnek tartották, tekintettel az E m k e országos érdekű izmosodására, egy ..sorsjegy-kölcsön ' kieszközlésére a szükséges lépéseket megtenni; s választmányunk megbízatott ez iránt Nagyméltóságodhoz — mint az ország nagyérdemű Pénzügyminiszteréhez — előterjesztést tenni, s egyúttal az ügy támogatására a törvényhatóságokat s a mérvadó köröket is felkérni. Áthatva feladatunk nagyságától, de főleg bizva Nagyméltósá god kegyes pártfogásában, hazafias kötelességünknek ismerjük Nagyméltóságodhoz azzal a kéréssel fordulni, méltóztat, a mint hogy ez már másnemű közművelődési czélokra történt, az E m k e tőké jének gyarapítására egy egy-milliós (1.000,000) sorsjegykölcsön en gedélyezését kieszközölni, illetőleg megadni. Hisz! a midőn mi a magyar közművelődés terjesztését irtuk lobogónkra, a midőn ennek terjesztésével a magyar hazafiságot visszük be oly helyre — vidékre, — a hol már-már kihalandó volt, országos érdekű dolgot cselekszünk s hazánk s a trón erősbitésére munkálkodunk közre. Fentebbiek folytán, de mert egyesületünk egyáltalán soha sem is czélozta a különböző nemzetiségek elmagyarositását, — tehát nem agresszív az ő működése, hanem a helyi viszonyok s elhagyatottságuk miatt elnemzetleniesült véreinket kívánjuk ott, a hol lehet, visszahódítani: nem tartjuk magunkat szerényteleneknek, midőn Magyarország kormányához fordulunk közművelődési egyesületünk hathatós támogatásáért. Jól tudván, hogy az ország anyagi helyzete nem olyan, hogy most még országos segélyért folyamodhassunk, egy sorsjegy-kölcsön elnyerésével óriási lépést haladunk a nélkül, hogy az ország szükreszabott költségvetését érdekünkben még tovább terhelnők. — Más felől arról is meg vagyunk győződve, hogy már csak az egyesüle tünk iránti érdeklődés is e sorsjegy-kölcsön kibocsátását teljesen biztosítja. Tekintettel tehát a közgyűlésünktől nyert megbízatásra és fennt fölsorolt indokolásunkra, újból is azzal a kéréssel fordulunk Nagyméltóságodhoz, méltóztat tőkénk gyarapítására egy országos ..sorsjegy-kölesönt" kegyesen engedélyezni. Kelt Kolozsvárt, 1890. nov. 2-án a f. év szept. hó 7-én Déván tartott közgyűlés nevében és megbízásából 1
Nagyméltóságod
alázatos szolgái:
Bethlen Gáhor gróf,
Sándor
elnök.
József,
főtitkár.
Az orsz.
UépvineWkhőx.
Mélyen tisztelt képviselő úr! Az Emke életének első hat éves cyclusa alkalmából van sze rencsénk évi jelentésünket eddigi működésünkről '/• hazafias tisz telettel megküldeni.
— 96
-
Bátorkodunk e jelentésben szíves figyelmét különösen felhívni a bevezető általános részre, mely az egész jelentés rövid foglalatja s ezzel kapcsolatban: széles szervezetünkkel a honpolgári áldozat készség és munkásság alapján — hála Isten — gazdag alkotá sainkra. Nyilván kitűnik és bebizonyul ezekből, hogy nem csak alapszabályszerü czélunk a ..hazafiságnak nemzeti irányú művelő dés által fejlesztése": de minden lépésünk a magyar állam és a nemzeti szellem, a hazafiság és a h o n p o l g á r i t e s t v é r i s é g , a trón és törvények iránti hűség érdekében a legvonzóbb eszközök kel munkáló társadalmi fáradozás. Nagy és jótékony czélu munka ez, melyet a társadalom, állami létünk nagy és megszentelt czéljai felé, felekezeti és osztály-különbség nélkül, nyilvános és szeretet teljes, kulturális c's közgazdasági buzgólkodással, a legmagasabb helyről is elismeréssel találkozva, országosan gyakorol. Intézményeinkkel és működésünkkel mindig az államhoz, törvényeihez és czéljaihoz simulva, méltóan és jogositottan tehát az államnak legalább közvetett támogatására: van szerencsénk egyúttal azt is szíves tudomására hozni, hogy kimerülve a társa dalmi erőszerzés minden kigondolható eszközeiben s nem birva csak megközelítőleg is az üdvös, áldásos és nemes föladatoknak megfelelni, egyidejűleg a mellékelt '//. kérelemmel fordultunk a képviselőházhoz egy nagyszabású kölcsön-sorsjáték engedélyezése érdekében. E n n e k támogatása ügyében a '///. alatt mellékelt fel hívással fordultunk hazánk vármegyéi törvényhatóságaihoz. Abban a meggyőződésben, hogy képviselő úr kérelmünket a képviselő házban hathatósan pártfogolni s magáévá tenni kegyes leend, tisztelettel kérjük fel f. évi szept. 7-én tartott évi közgyűlésünk nevében is: méltóztat egyesületünk s ezzel nemzeti szempontból a haza legveszélyeztetettebb része érdekében a szükségeseket meg tenni s czélunk elérését elősegitni. Teljes hazafias bizalommal kérvén e folyamodványunk, vala mint mellékelt jelentésünk szíves figyelemre méltatását, kérésünk teljesítésének, illetve a szíves pártfogásában való részesittetésnek reményében vagyunk mélyen tisztelt képviselő úrnak, az E m k e közgyűlése és ig.-választmánya nevében: Kolozsvárt, 1890. nov. 3-án. Hazafias szolgái Bethlen
Gábor
gr.,
Sándor
elnök.
József,
főtitkár.
4. A vármegyei
törvényhatóságokhois.
Tekintetes Vármegye ! A midőn '/. ide mellékelve bemutatjuk a magyar képviselő ház és a m. kir. pénzügyminiszter ő nagyméltóságához beadott fel terjesztésünket, illetve az E m k e tőkéje gyarapítására fordítandó sorsjegy-kölcsön iránti kérésül ket, teljes bizalommal fordulunk
— 97 —
hazafias szellemű testületéhez, hogy felkérjük annak a maga részéről is szives támogatására. A magyar társadalom csak egy pár éve indította meg azt a mozgalmat, melynek eredményei lettek az ország különböző vidé kein létesített magyar közművelődési egyesületek; s hogy ezekre szükség volt országos érdekben, bizonyítja ez egyesületek virág zása. — Ha valahol, ugy a volt erdélyi részben volt legnagyobb szükség egy ily egyesületre; nemcsak mert az országrészben h ó dittattak el leginkább vérrokonaink, hanem azért is, mert az igazi hazafiság fogalma itten zavartatott leginkább fel évtizedek óta az álhazafiak által. Hogy egyesületünk országos feladatot teljesít, két ségkívül áll; mert máskülönben eredményben nem multa volna felül oly óriási arányban a többi, nem kevésbbé szükséges és haza fias czélu hasonló egyesületeket. Mindazonáltal, mint a mellékelt '/• jelentésből kitűnik, az elért eredmény ma sem áll arányban feladata nagyságával. Országos segélyt igénybe nem vehetünk, mert az ország anyagi helyzete nem engedi. A társadalom áldozatkészsége egyesületünk irányában — hálásan ismerjük el — óriási volt; de oly sokféle van igénybe véve, hogy közel áll a kimerüléshez. Ily körülmények között kény telenek voltunk, egy oly segélyért folyamodni, mely a midőn egye sületünk anyagi helyzetén nagyot segit, az országot — mint ilyent — nem terheli. Hazafias bizalommal fordulunk tehát a mélyen tisztelt Vár megyéhez, hogy méltóztat egyesületünket e törekvésünkben támo gatni, hazafias ügyünket magáévá tevén, hasonló irányú fel terjesztést tenni mind a pénzügyminiszter ő nagy.néltóságához, mind pedig hazánk törvényhozásához! i(
Kt_ Kolozsvárt, 1890. nov. 2-án az E m k e f. évi szept. hó 7-én Déván 1 irtott közgyűlése nevében és határozatából Honfiúi üdvözlettel: Bethlen Gábor gróf,
Sándor
elnök.
József,
főtitkár.
5. Kérelem
elfogadása
a képviselőház ülésében.
1890.
decz.
lo-iki
H e r t e l e n d y Béla előadó: T. h á z ! Az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület az iránt folyamodik a t. házhoz, enge délyeztessék részére egy milliós sorsjegy kölcsön. E kérvényt a kérvényi bizottság határozatából is nagyon melegen óhajtom szerény tehetségemhez képest a t. háznak röviden becses figyelmébe ajánlani. Tudva van a t. ház előtt, hogy az Erdélyrészi Közművelődési egyesület, már (> éve buzgón halad czélja felé. Nagyon tudja ezen egyesület minő erőket vett igénybe alakításakor, hogy nemes fel adatát megoldhassa, tudja, hogy igénybe vette a társadalom min den tehetős tagjait részint adakozás, részint pártolás, segélyezés, 7
— 98
-
részint közvetlen működés utján; tudja azt is, hogy azt az áldozat készséget, mely eddig irányában nvilvánult, ezentúl legalább hasonló mértékben igénybe nem veheti, de egyidejűleg látja azt, hogy anyagi segélyforrásai úgyszólván teljesen ki vaunak merítve. A Köz művelődési Egyesület 3 év alatt mintegy 11)0 i&'kolát és kisded óvót létesített, a m; a magyarosodásra nézve kiváló jelentőséggel bir. Az Egyesület azonban érzi, hogy vagyona, mely csupán 480,000 frtnyi tőkét képvisel, ezen 160 iskola fentartására, nem elegendő, ezért arra határozta el magát, hogy a kormányhoz egy millió érték erejéig sorsjegykölcsön engedélyezéséért folyamodik. Ezen törekvé sében a kérvényi bizottság a lcghathatósabban és a legmelegebben pártolja az egyesületet és azért javasolja, hogy a t. ház adja ki a kérvényt kiváló figyelembe véteí végett a pénzügyminiszter urnák. H o r v á t h Gyula: T. képviselőház! A ház elnézését kérem előre is, hogy nem pusztán arra szorítkozom, hogy a kérvényi bizottság előterjesztett javaslatát pártolom, hanem magára a dologra egy rövid visszapillantást vetek ugy a történelmi alapokat, mint magát a kérdést illetőleg azért, hogy a mennyire gyenge tehetsé gemtől telik, a t. házat és t. képviselőtársaimat a kérdés iránt tájékoztassam. (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt egy dolog iránt kívánom a t. házat megnyug t a t n i : hogy sem annak az egyesületnek eddigi működése, sem jövőre kitűzött czéljai között nem foglaltatik az, hogy bármeh" ez országban lakó fajjal szemben agresszív irányzatot kövessen. Kitűzött czélja egyesegyedül az, hogy a magyar fajt, a magyar nemzetet ott, a hol agresszíve meg van támadva, e megtáma dás ellen lehetőleg megvédje és ezt a fajt konzerválja. A kulturegyesületnek eddigi összes hat évi működése alatt senki sem képes rámutatni egyetlen egy tónvro, a moly akár azt mutatná, hogy a békés egyetértést a különböző fajok között meg akarja zavarni, akár azt, hogy alkotásaiban nem a saját fajának fentartására, hanem más fajoknak a nemzetbe való beleolvasztására törekszik. Hiszen ha meg is volna ez a törekvés, de mérlegelve erejét, melyet e küzdelembe visz, be kellene látnia a-«t, hogy ezzel az erővel még az előbbi kitűzött ezél is alig megvalósítható. Százados — hogy ne emlékeztessem a t. házat arra. hogy bizony az utolsó évtizedeknek is súlyos mulasztásai vannak — százados mulasztásokat kell jóvá tenni; egész vidékeken a megfo gyott vagy teljesen kipusztult faj maradványait, melyek a végső küzdelmet folytatják az elnemzetietlenedéssel szemben, kell ott eonzerválni. Az a csekély vagyoni erő, minden morális támogatás mellett is, melyet a magyar társadalom részéről talál, nagyon elég telennek mutatkozott e ezél magvalósítására is. Tehát jól fel fogott érdekében ez az egyesület hogyan terjeszkednék feladatain akkor túl, mikor a kitűzött, teljesen jogosult czéllal szemben is erejét mérlegelve, úgy találja, hogy az igen csekély. És legfőképen csekély azért, mert — a mi természetes is — minden kulturegye^ülétnek, minden humanistikus egyesületnek legelőször arra a vidékre, arra az ország részre kell támaszkodnia, a hol működését folytatja. Ez az egyesület is megalakulásakor, ama országrész anyagi és szellemi erejére igyekezett támaszkodni és csak akkor, midőn az ottani társadalomnak ugy anyagi, mint más szellemi
-
99 —
tekintetben erre való elégtelenségét felismerte, fordult az egész országhoz, hogy ott, hol nem egy partieularis, hanem nemzed érdek van veszélyeztetve, amennyiben az ő erejét elégségesnek nem tar totta, a nemzet többi faetorainak erejét is segédkezésre hívja fel. Szükségtelen talán indokolnom, hogy az erdélyi magyar tár sadalom, mely a múltban sem volt erejében oly nagy, a mely akkora anyagi erő felett, mint az anyaország magyarsága soha sem rendelkezett, épen a legutóbbi évek megpróbáltatásai közt anyagilag sokkal kevésbbé előnyös helyzetben volt, mint az anyaország többi része. Xe méltóztassanak panasznak venni, hogy erről megemléke zem, mert ez csak azért történik, hogy e kérdésben helyesen Ítél hessen a ház és erre szükséges, hogy a kérdés a maga valóságá ban, túlsötét, színek nélkül, de a valóságos színek alkalmazása mellett legyen a t. ház előtt. A szabadságharez idejére nem szükséges emlékeztetnem a t. házat. Tudjuk mindnyájan, hogy annak legveszélyesebb jelenségei és legszomorúbb maradványai Erdélyben voltak. Egész vidékek, egész családok lettek elpusztítva: vagvonok lettek annyira meg semmisítve, hogy egyes vidékeken a romok még ma se állíttattak helyre. Az azután bekövetkezett korszak súlyos volt az anyaországra is, mert a iiemzet ügyeinek kezelése -az absolut hatalom eszközei nek, szolgáinak adatott kezébe; de nem igy volt az erdélyi részek ben, ott kiszolgáltatva volt a magyar faj azon ellenségeknek, kik kel szemben találta magát a forradalom alatt ugy a politika, mint a harcztéren; kiszolgáltatva volt azoknak, kik a fajgyűlölet és izgatások folytán már többé nem a magyar fajnak leigázására, hanem annak kipusztítására törekedtek és a mit nem fejezett be a pusztítás dolgában a 48—49-ki szabadságharez, azt elvégezte az azután következett 12 év egész Erdélyben. Nem azért hoztam fel ezt, hogy az Erdélybon lakó magyar fajnak külön, kiváltságos állást akarjak, hogy az ő helyzetét a többi ott lakó fajokkal szemben jóvá tegyem; de felhozom azért, hogy rámutassak arra, hogy inig itt Magyarországon egyetlen ide gen faj sem érezhette magát idegennek, és tán sem politikailag, sem társadalmilag soha sem üldöztetett, addig Erdélyben a magyar faj az egyedüli, a mely ott üldözésnek van kitéve sok vidéken. Tudnék erre példákat is felhozni, de nem akarom a t. házat ezzel untatni és elkeseríteni. Csak annyit kívánok megjegyezni, hogy egész nagy vidékeken alig lehet a magyar nyelvet, az állam nyelvét hallani, és pedig épen azok részéről, kikbe:i a faj-gyülöletet egy sajtó rendszeresen tartja fenn. O s a n á d y Sándor: A német ennek az o k a ! H o r v á t h Gyula: Nem az, — a kik állandó izgalomban tar tatnak a nemzet, az állam és az alkotmány ellen, ott nemcsak egy faj elleni harcz folyik folytonosan, de egyszersmind egy oly harcz, a mely mindenkit a hazafiság parancsolta kötelességek teljesítésé ben megakadályoz. Ezzel szemben t, ház, jól tudom én, hogy a küzdelmet nem társadalmilag kell felvenni csupán, sőt hogy az csak társadalmilag vétetett fel, annak talán a mi államunk és kormányunk hatalmá nak fogyatkozása is volt oka. Ezt a küzdelmet mindazoknak kell 7*
— 100
-
folytatni, a kik tudják, hogy oz az az országrész, a mely a törté nelem tanúsága szerint a nemzeti szabadság és a nemzeti törek véseknek egyedüli menedékhelye volt egy időben az egész állam területén, és a mely országrészből a magyarnyelvet és szabadságot nem egyszer sikerült visszafoglalni. Kell tehát, hogy ennek az országrésznek elmagyartalanitása ellen gátat vessen az ország, de maga a társadalom is. Az erdélyi társadalom azonban, mint emiitettem, sokkal töb bet szenvedett a szabadságharcz u t á n ; és — ezt nem panaszkép mondom — anyagi helyzete is súlyosabb volt annak következtében,, hogy a földhitelügyek 29 évvel később lettek ott elintézve, mint magában Magyarországban. A telekkönyvekhez, a melyek hité ben kölcsönt lehetett kapni, hogy a földbirtokos birtokát vala mennyire helyreállítsa, ott 20 évvel későbben j u t o t t a k ; az állandó kataszter elkészítése még mai napig sem kezdetett meg. A birtok, a vagyon, mely ott egész más mértékkel méretett, és a melyből annak idején megéltek az erdélyi emberek, ma egé szen más tekintet alá esik, mert az egész országban konkurrálva a nagyobb vagyonnal, sokkal kisebb értékűvé vált és ezt a kü lönben is megkárosodott magyar birtokosságot szegényebbé és ál dozatokra kevésbbé képessé tette. Az erdélyrészi társadalom felfogta, hogy érdeke mennyire össze van forrva e kérdéssel, s mit mutat az, hogy daczára a nyo masztó viszonyoknak, a melyekre rá mutattam és a melyeknek okai közt nem a legutolsó helyet foglalja el a regale-váltság kér dése, a mely által legérzékenyebben sújtatott, abból a forintonkint és krajczáronkint összegyűjtött fél millióból háromszázezer frtot az erdélyrészi társadalom gyűjtött össze. Azt mondhatjuk erre, hogy ez feljogosítja az ott lakó többi fajokat is, hogy kultúrájuk ter jesztésére az államnak közvetett, vagy közvetlen segélyét igénybe vegyék. Ezt nem vonom tagadásba, sőt rámutatok arra, hogy mig mi a magyarságot könyöradományokból tartjuk fönn, addig — ezt ismét nem szemrehányáskép, hanem csak a dolog konstatálása végett mondom — a magyar törvényhozás Naszódban egy román nemzeti alapot teremtett, a melynek kultúrai czélokra kijelölt j ö vedelme több mint kétszerese annak, mint a mennyi a magyar országi társadalom filléreiből begyült a magyar faj fentarfása ér dekében. Ezt sem szemrehányáskép mondom, csak rámutatok, hogy a szász nemzeti vagyon, a' melylyel a szász nemzeti kiilturát igye keznek, igen helyesen, megvalósítani, sok millióval haladja m e g azt az összeget, a melylyel a magyar társadalom az erdélyi részek ben rendelkezik. A mikor tehát a magyar törvényhozás tudtával, beleegyezésével, akaratával és segítségével teremtettek meg azok az alapok, melyekkel a különböző fajok saját kultúrájuk és nem zetiségük fentartására hathatnak és működhetnek, ki vádolhatna bennünket chauvinismussal és azzal, hogy a mi törekvéseinkben a fajok elleni törekvést lát, mikor mi csak azt akarjuk, hogy ugyan azzal a mértékkel mérjenek nekünk, a melylyel mi mindig mértünk azokkal a fajokkal szemben, melyek talán nem mindig és talán jelen leg is nem azt a loyalis küzdelmet folytatják ellenünk, melyet mi folytatunk velők szemben.
— 101
-
Mi az erdélyi közművelődési egyesület kérelme"? Az, hogy neki egy sorsjegy kölcsönre jog adassék. Köszönöm a kérvény! bizott ságnak azt a meleg pártolását, melyet a hazafiúi érzet diktált az uraknak. Itt nagy, komoly baj van. Mi tudjuk, hogy e bajt rövid idő alatt elenyésztetni nem lehet és tudjuk, hogy itt minden fak tornak közreműködésére van szükség. A kultuszminiszter ur budgetjének tárgyalásánál igen helye sen mutatott rá ugy Kovács Albert, mint Bartha Miklós t. bará tom, hogy különböző protestáns felekezeteknek gyengesége és vagyoni állapotaik ziláltsága folytán nemcsak, maga a felekezet pusztul, hanem fajunk is meg van támadva. É n akkor azt mon dottam, hogy ha feletkezetekről van szó, én általában mindazon felekezeteket, melyek az állani segélyezésére rá vannak utalva, faj és nemzetiségi különbség nélkül segélyzendőknek tartom, de rá mutattam arra is, hogy a mikor nemzetünk, fajunk érdekében és biztosítására kell cselekednünk, akkor ugy a kormánynak, mint a törvényhozásnak elég bátorsága kell hogy legyen, hogy a nemzet és a faj fentartása érdekében a szükséges áldozatokat meghozza. Hogy mennyire igazuk volt t. barátaimnak, mutatja az, hogy az erdélyi közművelődési egyesület összes jövedelmeinek kéthar mad részét, felekezeti különbség nélkül, különböző iskolák és egy házak fentartására rendelte kiadatni, még pedig legnagyobb részt 32 évre, e szerint tehát körülbelül az egész tőkét erre fordítja. Azt hiszem nem pártiális, nem egyes vidéki érdekről van szó, hanem oly kérdésről, melynél minden igaz hazafinak, minden igaz magyar embernek szive meg kell, hogy dobbanjon. (Altalános helyeslés.) Az erdélyi közművelődési egyesület 6 éves története mu tatja, hogy e veszélyt felekezeti és valláskülönbség nélkül felis merte ugy a kath., mint a ref., nemkülönben mint az unit. püspök, ugy a gazdag főúr, mint a szegény ember és a politikai ellen felek is. Bartha Miklós t. barátom és én; mert valahányszor e kérdés szóba jött, mindnyájan együtt működtünk közre, hogy a megtá madott magyar faj biztosittassék és erre a kellő eszközöket meg válogassuk. Ez a hat évi működés tanított meg minket arra, a mit különben jóformán akkor is tudtunk, hogy az erdélyi, sőt az egész magyar társadalom is szegény, és tanított meg arra, hogy h a cse lekedni akarunk, itt magának az állam hatalomnak beavatkozását kell k é r n ü n k ; mert mi — a mint mondám — nem terjeszteni, ha» nem csak fentartani kívánjuk azt a fajt, a melyet e z r e d é v , k ü z delmei vagyonban és számban tetemesen meggyengítettek. (Élénk helyeslés.) Igen jól tudom t. ház, hogy az én rövid előadásom nem volt elégséges arra, hogy ha különben t. képviselőtársaim más meg győződésben lettek volna e kérdéssel szemben, hogy ez elő adással birjarn bennük felkelteni a meleg érdeklődést ez ügy iránt. E n n e k a segélynek t, ház, nagyon elérkezett az ideje. Minden év, hogy ne mondjam minden óra" késedelme nem az erdélyi részek nek pusztán, hanem az egész országnak, az egész nemzetnek nagy kárára lenne. Azonban számot kell vetnünk — és ugy az egye sület, mint csekély személyem is számot vetettünk azzal, hogy van már e tekintetben a t, pénzügyminiszter ur előtt egy hasonló
jogosultságai kórós, mely a protestáns alapokra vonatkozik, s azon kérvényben is sorsjegykölcsönt kivannak. Hiszen t. ház, a kitűzött ezélnak elérésében a legerősebb segítségünk volt és lesz, remény lem jövőre is legnagyobb támasza az erdélyi reformált egyház, hogy kívánhatnék tehát azt, hogy a protestáns felekezeteknek kért se gélyezése, melyeket teljes joggal megillet a támogatás s a mely igazán országos tekintetek alá esik, akár megosztassék, akár meg kisebbítessék. (Helyeslés.) Midőn, t. ház, kérni vagyok bátor t. képviselőtársaimat, hogy a kérvényi bizottságnak az előadó ur által előterjesztett javaslatát elfogadni méltóztassanak, csak azt vagyok még bátor hozzá tenni, a mit később felolvasandó leszek, hogy a ház már most mutasson rá arra, hogy ezen ügy iránt melegen érdeklődvén, ugy kí vánja az ügy elintézését, hogy a kormány ez iránti javasla tairól a legközelebbi időben saját maga kivan magának tá jékozást szerezni. A midőn aztán az erre vonatkozó jelentések be adatnak, akkor lesz alkalom annak mérlegelésére, hogy az állami segélyezésnek közvetett, vagy közvetlen módja közül, melyik a legczélszerübb és leghelyesebb, s akkor lehet majd talán intéz kedni arról, hogy az ottani teendők nagy részének illetékes ke zekbe való áttételével, a teher, mely a magyar társadalomra Er délyben sulyosodik, megkönnyittessék nem az ő érdekükben, hanem az egész Magyarország érdekében. (Helyeslés.) Indítványom a kö vetkező: „A kérvényi bizottság jelentéséhez tétessék egyszersmind: felhívja a ház a kormányt, hogy az ez ügyre vonatkozó jelen tését az 1891-iki év végéig terjessze a képviselőház elé." Ajánlom indítványomat elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) E s t e r h á z y Kálmán gr. j e g y z ő : Darányi Ignácz! D a r á n j i Ignácz: T. h á z ! (Halljuk! Halljuk!) A fennfor gó kérdés részleteire bővebben kiterjeszkedni nem szándékom. De elismerem, hogy vannak nagy és közérdekű czélok, a me lyeket közvetlenül segíteni az államnak nem áll módjában, de a melyek joggal igényelhetik azt, hogy közvetett támogatás ban az állam által is részesittessenek, (Helyeslés jobbfelől) és teljes készséggel ismerem cl, hogy az Erdélyi Magyar Kultúr egyesület ily nagy közérdekű czélt és hivatást képvisel; teljes készséggel ismerem el, hogy az Erdélyi Magyar Kultur-Egyesület egy exponált ponton nehéz viszonyok közt állami feladatot is tel jesít. É s azért Horváth Gyula t. barátom meg lehet győződve arról, hogy az Erdélyi Magyar Kultur-Egyesület működését, bár távol ból, de ép oly élénk érdeklődéssel, mint meleg rokonszenvvel ki sérjük. (Helyeslés.) Az E m k e sikereit a magunk és a magyar állemeszme sike reinek tekintjük. (Helyeslés.) T. barátom maga utalt arra, hogy vannak más közérdekű czélok is, a melyek az állam részéről közvetett támogatást igényel nek, így maga elismerte az országos protestáns közalap sorsjegy kölcsönnek elsőbbségét. (Halljuk, Halljuk!) Nem szólt azonban arról, hogy az országos protestáns közalap után a magyar vörös kereszt-egylet először jelentkezett egy sorsjegy-kölcsön létesítésére, a mely egyletről a t. pénzügyminiszier ur a napokban is elismerte,
— 103 —
hogy ez az országnak első s legjelentékenyebb jótékonysági egye sülete. A magyar vörös-kereszt egyesület sorsjegy-köksönének indo kolására nézve, röviden meg kell jegyeznem, hogy a mikor ezen egyesület szervezkedett volt, sokkal szűkebb keretekre gondolt, mint a milyennek a változott viszonyok folytán jelenleg adott esetben szükségesek. Akkor még a népfelkelési törvény megalkotva nem volt s a tartalékok kiegészítéséről sem volt még gondoskod va, á l t a l á b a n akkor még nem volt szó arról, hogy hadviselés ese tén rövid idő alatt oly nagy tömegek vitessenek a háború színhe lyére, a mint az mozgósítás esetében most történhetik. A viszo nyok változván, a megállapított keretek is fejlesztést, kiegészítést s kitágítást igényelnek s azon fokozott követelményeknek, melye ket a modern hadviselés a vörös-kereszt egylettel szemben joggal támaszthat, csak is fokozott anyagi eszközökkel lehet megfelelni. Ez indokolja tehát a sorsjegykölesön természetét. T. ház! A különböző nagy kultur és jótékonysági czélokat egy m á s mellett mérlegelni, azok szükségletét és a szükséglet sürgős ségét, első sorban a kormány hivatása és feladata ez azért is, mert különösen a sorsjegy-kölesönöknél, h a a czélt elérni akarjuk, egy felől nagyon ügyelni kell a sorsj egykölesön kibocsátásának idejére, és a pénzpiacz viszonyai kiválóan figyelembe veendők, másfelől arra is kell ügyelni, hogy sorsjegy-kölesönük kibocsátása között megfelelő időszakok maradjanak, különben egyik fél sem éri el czélját, mert egyik lerontja a másikat. Indítványt tenni nem kívá nok, sőt hozzájárulok H o r v á t h Gyula t. barátom ama javasla tához, hogy a kormány e részben való álláspontját 1891. év végéig a háznak terjessze elő. Megvagyok győződve, ismervén a pénzügy miniszter urat, hogy e jelentésében is elfogja találni a ház intentióját. Felszólalásom indoka az volt, hogy egyfelől támogassam H o r v á t h Gyula t. képviselőtársam határozati javaslatát, másfelől, hogy a t. ház és a kormány figyelmét egy más nagyérdekü ezélra és szempontra hívjam fel. (Helyeslés.) E s t e r h á z y Kálmán gróf, jegyző : B e k s i c s Gusztáv! B e k s i e s Gusztáv: T. h á z ! Nehogy a vita hosszura nyúljék, én e kérdéshez, mely az erdélyi Közművelődési-egyesület kérvénye alakjában fekszik a t. ház előtt, csak nagyon röviden kívánok nyilatkozni. De kijelentem, hogy én csak bizonj^os osztalékkal járulhatok a t. előttem szóló nézetéhez. E cautelák alatt a követ kezőket értem. (Halljuk! Halljuk!) A társadalom actióját — mert a társadalmi és nem állami actióról van itt szó — nem szabad deezentrálizálni. Minthogy pedig az országban több közművelődési és humanitárius egylet van, nem szabad ezeket egymással bizo nyos konkurencziába hozni. (Helyeslés.) Nem szabad különösen — és ezt határozottan hangsúlyozom - semmiféle humanitárius vagy közművelődési egyesületet concurrens gyanánt léptetni fel az erdélyi Közművelődési egyesülettel szemben, (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) mert ugy a magyar állami politikának, mint a magyar társadalomnak Erdélyben igen nagy feladatai vannak. Nem bocsát kozom azon részletekbe, melyeket az imént H o r v á t h Gyula t. barátom feltárt, sőt megvallom őszintén, hogy opportunusnak sem tárta nám a részletekbe bocsátkozni. De egyet konstatálok és ez az,
hogy Erdélyben ugy a magyar államnak, mint a magyar társada lomnak rendkívüli teendői vannak, mert a magyar társadalom, a magyar faj Erdélyben, főleg annak egyes pontjain, kivételesen ked vezőtlen helyzetben van. Igaz, hogy nem minden ponton. Szerencse, hogy erősen és hatalmasan ott áll a Székelyföld; az a föld, a mely ép oly erős és magas oszlopa a magyar állam nak a Királyhágón tuL a mily magasak és hatalmasak a Székely föld bérczei. ü e el kell ismernünk, hogy a magyar faj Erdély egyes pontjain szinte az összemorzsoltatás veszélyében forog. Ez azonban nem jelenti a magyar faj gyöngeségét. A magyar faj egyáltalán nemcsak nem gyenge, hanem hódító faj. (Helyeslés.) Egyenlő vagy épen oly versenyben is, mely nehéz, küzdel mes, a magyar faj tudott győzni és fog- győzni. Es ebben van jö vőnk biztositéka; mert ha a magyar faj egyenlő versenyben sem tudna győzni, akkor e faj számára semmiféle mentő eszköz nem maradna. (Halljuk! Halljuk!) De tud győzni; csak egy verseny ben nem, a hol a győzés lehetetlen, midőn a magyar faj óriási tömegek közé van ékelve és azon veszélyben forog, hogy összenyomatik. (Halljuk! Halljuk!) Itt aztán jogosan számithat és kell, hogy számítson az állam és a társadalom támogatására. É s én megvallom, t. ház, hogy nem tudnék képzelni akár az állami, akár a társadalmi támogatásnak semmiféle nagyobb mérté két, melyet a legnagyobb készséggel el nem fogadnék, vagy ha ezen ház elé valamely törvényjavaslat terjesztetnék e tekintetben, melyet meg nem szavaznék. (Helyeslés.) Ezúttal t. ház, nincs szó állami támogatásról; itt társadalmi támogatásról van szó; és a ma gyar társadalom eddig is lelkesülten támogatta Erdély társa dalmát. Az erdélyi közművelődési egylet büszke lehet e támogatásra, valamint büszke lehet erre a magyar társadalom is. (Helyeslés.) De, t. ház, nem elég, hogy a magyar társadalom csak pillanatnyi lelkesedéssel támogassa az erdélyi közművelődési eglyesületet. ítt szükség van a kitartó és konczentrált támogatásra s én figyelmezte tem a t. házat arra, hogy ezen támogatásnak couczentráltnak kell lennie. (Halljuk! Halljuk!) Vannak, a mint emiitettem, különféle kulturális és humanitárius egyletek, melyek szintén — elismerem — teljes joggal vehetik igénybe a társadalom támogatását; de kü lönösen kettőt említek fel. Az egyik az, hogy nem szabad túlságosan igénybe venni a a társadalom erőit, mert h a van tulterheltctés -az iskolában és ha sokan panaszkodnak a közadók tultorheltetéséről, van még egy harmadik tulterheltctés is és ez a társadalom önkéntes megadózta tásának tulterheltetése. A másik, mire nemcsak a t. ház, hanem az illető egyesületek vezérférfiainak figyelmét is fel akarom hivni, az, hogy nem szabad a társadalmi akcziót, a társadalom erőit szétforgácsolni; mert ha nagyon szétforgácsoljuk a társadalom erőit, akkor egyik egyesület sem fogja megvalósítani a maga ezéljait. (Ugy van!) Itt, t. ház, nyilatkozatot kell tennem a dunántúli köz művelődési egyesületről "(Halljuk! Halljuk!) Nem a dunántúli egyesület nevében teszem e nyilatkozatot, mert erre mandátummal nem birok, hanem tisztán a saját nevem ben ; de nyilatkoznom kell azért, mert nem ugyan a t. házban, ha-
— 105 —
nem azon kivül, vannak té,ves nézetek a dunántúli közművelő dési egyletre vonatkozólag. En és azon barátaim, kikkel a dunántúli közművelődési egyesület megalapításán fáradoztunk, egyenként és mindnyájan irott és mondott szóval, ismételten kifejeztük azt, hogy mi a dunántúli társadalmat elég erősnek tartjuk azon czél eléré sére, melyet maga elé tűzött, (Helyeslés.) Van a Dunántúlnak gaz dag arisztokráeziája és főpapsága; van a Dunántúlnak — és ezt bizonyos örömmel mondhatom — talán az egész országban leggaz dagabb közé[)-földbirtokos osztálya; vannak a Dunántúlnak vi rágzó és fejlődő városai és ezekben kibontakozni kezdő polgári eleme. Es van a Dunántúlnak még mása is, a mi ezen társadalom rétegeit összeköti, összeforrasztja: ez az áldozatkész hazafiság. (He lyeslés.) Ha tehát mindezen tényezők összetartanak, akkor lehe tetlennek tartom, hogy a Dunántúl táját erejéből is el ne érje azt a szép és magasztos ezélt, a melyért küzd. De azért, t. ház, nem tartom kizártnak azt a lehetőséget, hogy valamikor a Dunán túl társadalma is az országos támogatáshoz fog folyamodni; egy előre azonban a Dunántúl társadalma elég erősnek érzi magát arra, hogy saját eszközeivel oldja meg a maga hivatását. Ha ezen reményünkben valamikor csalatkoznánk — a mit én kizártnak tartok — akkor a Dunántúli Közművelődési Egyesület szintén az ország szine elé fog járulni és kérni fogja a támogatást az egész ország társadalmától. így azonban, t. ház, — és ezt talán nem csak a saját nevemben, hanem némileg, bár felhatalmazás nélkül, a Dunántúli Közművelődési Egyesület nevében is mondhatom — lelkesülten hozzájárulok a kérvényi bizottság előterjesztéséhez és Horváth Gyula t. barátom indítványához. .(Általános helyeslés.) M a d a r á s z József jegyző: Beöthy Akos ! B e ö t h y Á k o s : T. h á z ! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék meg engedni, hogy szavazatomat én is röviden indokolhassam, mert nem akarnám, hogy azon meleg felszólalások, a melyek ugy az elő adói székből, mint a t. túloldalról felém hangzottak, ezen az olda lon is viszhangra ne találjanak. (Általános helyeslés.) Első sorban kijelentem, hogy készséggel hozzájárulok a kérvényi bizottság ál tal beterjesztett végzéshez, nemkülönben t. barátom Horváth Gyula indítványához. (Általános helyeslés.) A magam részéről legmele gebben üdvözlöm az erdélyi közművelődési egyesület akczióját, azért, mert én az ország érdekében minden társadalmi kultúrára nagy súlyt helyezek. Ha mi azt akarjuk, hogy nekünk erőteljes társadalmunk legyen, ha azt akarjuk, hogy mi az államot össze kössük a magyar társadalommal, ha azt akarjuk, h;jgv a magyar társadalmat lethargiájából kivetkőztessük; ha azt akarjuk, hogy minden kérdésben az államhoz fordulni kénytelenek ne l e g y ü n k : akkor nagyon természetes, hogy nekünk a társadalom minden inozdulását s akczióját, szóval és tettel lehetőleg buzdítani kell. (Általános helyeslés.) En elsőrangú fontosságúnak tartom maguk nak a közművelődési egyesületeknek a vógczélját is, mert a magyar társadalom itt, különösen a magyar ajkú állampolgárokkal szemben, egy nagy közkötelességet ró le. Ha meghoztuk azt a törvényt, a mely a magyar nyelvet ál lamnyelvvé teszi, akkor okvetlenül hozzá kell járulni a társada lomnak ahoz, hogy minden nem magyar ajkú állampolgár a ma-
gyár nyelv ismeretét megszerezhesse. (Általános helyeslés.) Azt egyáltalában nem fogadhatom el, hogy ebben chauvinismus van, és hogy ennek folytán más nemzetiségek a saját nyelvükből ki vetkőztetnének nem fogom elismerni soha, hogy azért, mert az ember egy,másik nyelvet is megtanul, saját anyanyelvéből kivet kőztetik. (Altalános helyeslés.) Épen ugy nem fognak kivetkőzíettetni azok saját nyelvükből, ha megtanulnak magyarul, minthogy mi sem vetkőzünk ki ma gyarságunkból azáltal, hogy megtanulunk németül, francziául, angolul. (Általános élénk helyeslés.) Arról pedig, hogy ebben az országban nincs chauvinismus, igazán — ..De strygis, quae non sunt, nulla cpiaestio fiat'* nem szükséges beszélni, (Helyeslés) mert én nem ismerek országot, mely más nyelv és más vallás iránt oly türelemmel viseltetnék, mint a magyar. (Elénk helyeslés.) Merem állítani, hogy ezen recrimiuácziók és lamentácziók, melyek az erdélyi kultur-egyesület ellen folynak, nem is ebből a forrásból származnak, hanem egészen másból, igen egyszerűen azért, mert vannak ezen országban nemzetiségi túlzók, a kik erős Magyarországot nem akarnak és a kik legjobban szeretnék, hogy ha Magyarországot feloszthatnák, mint a Krisztus palástját; (Hall j u k ! Halljuk!) már pedig merem állítani, hogy ép egy erős Ma gyarország a többi .nemzetiségeknek leghatalmasabb támasza. Ez képes egyedül őket az absorbealástól megmenteni, mert, hogy ha itt az ország területén a magyar állani nem állana oly erősen, mint a szikla, ezen ország területe fölött és minden más nemzeti ség fölött összecsapnának a szláv tenger hullámai. (Ugy van .'jobb és baifelől.) Ezért t. ház, én a magyar közművelődési egyesület akezióját első rangú akcziónak tartom, (Általános élénk helyes lés.) és merem állítani, hogy ennek mindenféle más társadalmi akczióval szemben monarchikus joga van, még a vörös-kereszt egylet működésével szemben is és hogyha ezen két egylet műkö dése egymással ellentétbe jönne, — akkor mindig és minden kö rülmények között a magyar közművelődési egyesületnek adnám az elsőséget, (Általános helyeslés.) Ez az, t. ház, a mit e tárgyban el akartam mondani. (Élénk helyeslés.) B a r t h a Miklós: T. képviselőház! Tapasztalva a vélemények teljes egyhangúságát, nem kívánom a t. ház figyelmét hosszasab ban igénybe venni. Lehető rövidséggel fogom indokolni, hogy az erdélyi közművelődési egyesület kérése igazolt és hogy H o r v á t h Gyula t. képviselőtársam indítványa elfogadandó. (Általános he lyeslés.) Az erdélyi közművelődési egyesület ugy czéljaiban, mint mű ködésében a más ajkú polgártársak által igen gyakran féliemagyaráztatik és magyar ajkú honfitársaink által is igen gyakran félreértetik. (Igaz! Ugy v a n ! a jobb és baloldalon.) Ezen egyesület működését, czélját rendszerint azzal vádolják, hogy czéljában magyarosító irányt követ, (Halljuk ! Halljuk!) hogy működésében agressiv törekvéseket táplál. Nem nehéz ezen vádak alaptalanságát kimutatni. (Igaz! Ugy van! baifelől.) Azok után a miket H o r v á t h Gyula t. képviselőtársam el mondott ezen vádak alaptalanságáról, a t. ház engedelmével, csak néhány szót szólok. (Halljuk! Halljuk!)
— 107
-
Az erdélyi közművelődési egyesület 1885-ben alakult, fennáll tehát 5 év óta. Ezen időből 3 évet megalakulással, szervezkedés sel, alapszabályainak, munka-programmjának megállapításával és pénzszerzési agitáczióval töltött el. Két év óta kezdte meg műkö dését. De akár szabályzatát, akár rnunka-programmját, akár agitatióját, akár működését veszi bárki a legszigorúbb kritika alá, egyetlen szót, egyetlen hangot, egyetlen tényt sem képes senki kimutatni a fennforgó vádak igazolására. (Helyeslés.) A m a g y a r közművelődési egyesület élén álló férfiak kezdettől fogva leszá moltak azzal a ténynyel, hogy Magyarországon számos népcsoport van, a mely nem magyarnak vallja magát és ezen ténynyel akként kívántak és akként számoltak le, (Halljuk! Halljuk!) hogy támadólag fellépni a faji és nyelvi jelleg ellen annyi volna, mint Ma gyarország közbékéjét megzavarni. (Ügy v a n ! jobbfelől.) Az erdélyi magyar közművelődési egyesület irányadó férfiai mindig ugy gon dolkodtak, hogy a ki támadólag lép fel — a mit egyesület nem is tehet, a mit csak az államhatalom tehetne, — annak hozzá kellene nyalni az elnyomásnak, az üldözésnek, az erőszakoskodásnak fegy vereihez. (Helyeslés.) Már pedig Magyarországon ezen fegyverhez csak az nyúlhat, a ki állami életünk talapzatának legerősebb két oszlopát: a jogegyenlőséget és alkotmányos szabadságot előbb romba döntené. (Helyeslés). Ugy gondolkoztak az erdélyi kultur-egyesület irányadó férfiai kezdettől fogva, hogy a népek psychologiájának bizonyítása s z e rint a nemzetiségből való kivetközés egyik fajnak a másikba való olvasztása erőszak utján soha sem sikerült, hogy az assimilátió mindig a viszonyoknak, az időnek, az intézményeknek morális h a tása alatt észrevétlenül, lassanként jött létre, (Helyeslés jobb és balfelől) h a tehát támadólag léptek volna fel, már csirájában m e g fojtották volna az egyesületet és a több mint 600 ezer frtnyi va gyon, melyet a magyar társadalom gazdagjainak filléreiből, a m a gyar társadalom szegényeinek jelentékeny áldozatából hozott össze az egyesület, soha nem jött volna össze, hogy h a e veszedelmes, hogy ha e helytelen kalandos mezőkre téved az egyesület, (He lyeslés.) Nem is volt ez t. ház soha czélja a kultur-egyesületnek. (Elénk helyeslés.) Megmondom egy pár szóval, hogy minő ezélok lebegtek az egyesület előít. (Halljuk! Halljuk!) Az Unió-törvény immár 22 éves, e törvény a volt Erdély és Magyarország között a politikai egyesülést létre hozta, végrehaj totta, ezen politikai egyesülés immár teljesnek mondható, de a társadalmi egyesülés még nem történt meg. (Halljuk! Halljuk!) Az erdélyrészi románok még ma is csak Erdélyt ismerik és tart ják hazájuknak. Ők az uniót nem egy végleges közjogi megol dásnak tekintik, hanem csak egy ideiglenes kísérletnek. Egész közéletük a külön Erdély számára van berendezve; ők egy elkü lönített társadalomban élnek külön aspiracziókkal, külön törekvé sekkel, külön társadalmi szervekkel, egyszóval külön levegőben. (Halljuk! Halljuk!) Más nekik a nyelvük, más a históriájuk, más a litteraturájuk, még a pénzintézetük is más, mint a mienk. (Moz gás.) Mert míg a magyar pénzintézetek pénze épugy, mint az egész világ pénzintézeteinek a pénze, kozmopolitikus természetű,, addig az övék — holott ezen pénzintézetekkel már Erdély egész
-
108 —
területe be van hálózva a nagyobb városoktól a kisebb városokig — határozott román nemzetiségi karakterrel bir. Ezen elkülönített társadalmat, annak különböző szerveit állandóan és naponként ápolja, fejleszti és félrevezeti a politikai sajtó, jóllehet a koronázás immár 23 éve megtörtént, merev következetességgel emleget osz trák császárt, fejedelmet, trónt, koronát, de soha egyetlen egy alkalommal se emiitette még a magyar királyt. (Mozgás.) Ezen sajtó hangjára nézve, miután egy politikai barátom im már két év óta számomra szemelvényeket gyűjt belőle, hogy igy együttesen valami uton egy alkalommal felhasználható legyen — és én remélem, hogy alkalmam is nyilik ezen szemelvényeket egy alkalommal a maguk összeségében a magyar igazságügyininiszternek átadni tudomás és miheztartás végett — és miután ezen szemelvényekből véletlenül épen tegnap is kaptam egy jó adagot, ezen szemelvényekből a román sajtó hangjára nézve bátor vagyok három sort felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Egyik lapjuknak 221-ik száma igy szól: (Halljuk! Halljuk! olvassa) ..Október 6-ika az a nap, a melyen 41 év előtt 13 katona-szökevényt (Mozgás) és a forradalmi hordák vezéreit kivégezték."" (Élénk mozgás. Egy hang a szélsőbalon: Gyalázat!) Nem folytatom tovább. Ez a hangja ennek a sajtónak. A tartalmára nézve bátor vagyok hosszasabb idézetet olvasni fel. (Halljuk! Halljuk!) Ugyanazon lapnak 22b'-ik száma igy ir: (ol vassa) „A magyar uralom alatt álló románok helyzete nem nor mális helyzet. A magyar kormány, sajtó és társadalom oda vitték a dolgot, hogy a román nép már nem tudja, minő úton-módon védelmezze érdekeit és juttassa nyilvánosságra jogos elégületlen ségét. Teljesen kizárva a nyilvános élet minden teréről és meg fosztva a lehetőségtől, hogy üldözött nyelvének és nemzeti intéz ményeinek védelmére akár parlamentáris, akár közigazgatási úton módot találhasson. A Magyarországban élő románoknak csupán nemzeti sajtójuk maradt meg, mely ha nem is egészen szabadon, de mindig élénk és hű kifejezést adott a nép igazi érzelmének." Méltóztassék csak meghallgatni, hogy ebből minő consequentiákat vonnak le. (Halljuk! Halljuk! olvassa) ..Az üldözés ennél fogva e sajtó ellen irányult s b év óta a nemzeti sajtó munkásait egy esküdtszék elé hurezolják és börtönbe vetik. Bizony nem tudjuk, a világ mely népe nem vesztené el ide jutva meggondoltságát és türelmét s szenvedné úgy, mint a román, az üldözte tést és elnyomatást, melyben Szent István koronájának hatalmasai jelenleg részesitik. Magyar polgártársaink hasonló helyzetben bár ők a k k o r is feudális urak voltak, mi pedig rabok és elnyomottak,— fegy vert ragadtak s felkeltek a törvényes rend és trón ellen. Igaz, leveret tek, de mind e mellett 19 év multán, ekkori működésük alapján lettek uraivá a legnagyobb részben nem magyarok által lakott or szágnak. Azt akarják tán megmutatni nekünk is, minő útat kell követnünk, hogy uraivá legyünk egy országnak és minden lakói nak"?'" (Mozgás minden oldalon.) C s a t á r Zsigmond: Nem volt e miatt sajtóper"? B a r t h a Miklós: Nem volt, Ha az ilyesmikért sajtópereket a k a r n á n k inditani, mindennap sajtópert lehetne inditani az erdélyi
— 109
-
részekben. Ez a sajtó sohasem szűnik meg az állandó gyűlölet hangján szólani mindenről a mi magyar és, a mint az imént is emiitettem, merev következetességgel hallgatja el olvasói előtt azt, hogy Magyarországon constitutió van, hogy Magyarország egyál talán Magyarország; e sajtó összbirodalomról beszél, ez iránt és az osztrák császár iránt való hűségre neveli az olvasóit. Ez a helyzet az, t. ház, mely létrehozta az E m k é t és ez a helyzet adta meg ezen egyesület ezélját is. (Helyeslés.) Ezen czél nem egyéb, t. ház, mint szervezni az erdélyi magyar társadalmat és ezen szervezett magyar társadalommal segítségére menni a ma gyar állameszmének minden vonalon. (Élénk helyeslés.) Nem egyéb tehát ezen czél, mint a Magyarországgal politikailag egyesült országrészt társadalmilag és kultúráikig is az anyaország kebelére vezetni. (Klónk helyeslés.) Ezen czél elérése végett az E m k e ed digelé szerzett magának 2000 alapító tagot, 20.000 rendes tagot, 70.000 pártoló tagot; alkotott a központi egyesületen kívül 18 me gyei választmányt, 5 női választmányt és 60 fiókot. Ezen szervezet által ébresztette fel az erdélyi részekben igen sok helyütt szunynyadó magyar hazafiságot. Ezen szervezetnek működéséről igen halvány képet adok a t. háznak, ha megemlékszem arról, hogy a központi egyesület postakönyvi száma meghaladja évenként a fél milliót. Ezen szervezet a szegénységben sínylődő erdélyrészi ma gyar egyházak részére alaptőkéjéből immár több mint 200,000 fo rintot kötött le. De nemcsak egyházakat segélyez, hanem alkot iskolát, óvókat, menhelyeket úgy, hogy ma már 102 községben 130 alkotás hirdeti az Emke létezését és tevékenységét. (Élénk tetszés és helyeslés.) Mindezekből t. ház, látható, hogy ennek az egyesületnek törekvése, czélja nem támadó, nem agresszív, hanem egészen a kultúra békés eszközeivel kíván hatni. Nem a nyelvben és a faj ban akar magyarosítani, hanem a felvilágosítás eszközeivel, gon dolkozásban, törekvésben, hazaszeretetben (Általános helyeslés.) Ha csak egy pillantást vetünk a kultuszminiszterek évi jelenté seire, láthatjuk, hogy minő nagy az erdélyi részekben azon köz ségek száma, a melyekben még nincsen iskola. Mivel a kultusz miniszteri jelentések ezen szomorú adatai évről-évre ismétlődnek, ebből azt kell következtetnünk, hogy a magyar állam ez idő sze rint nincs azon helyzetben, hogy segíthessen az ottani állapotokon, meg kellett tehát alkotni a társadalmi szervezetnek ezen egyesü letet, hogy így magyar társadalom segítségére menjen a magyar államnak. (Élénk helyeslés.) Arra kérem a t. házat, méltóztassék ezt az egyesületet ebben a feladatában támogatni, méltóztassék a pénzügyi bizottság jelenté sét H o r v á t h Gyula t. barátom indítványával együtt elfogadni. (Élénk helyeslés.) E s t e r h á z y Kálmán gróf jegyző: I r á n y i Dániel! I r á n y i Dániel: T. h á z ! Azon megelőző és lelkes beszédek után, melyeket hallottunk, és egyéb iránt is ismerve t. képviselő társaimnak nézeteit és érzelmeit, feleslegesnek tartom, hogy a a szőnyegen levő ügyet még én is bővebben pártolásukba ajánl j a m ; hanem egyszerűen ugy barátaim, mint a magam nevében kijelentem, hogy a kérvényi bizottságnak, nem különben H o r -
-
110 —
v á t h Gyula t. képviselőtársamnak kiegészítő indítványát pártolom. (Élénk helyeslés.) W e k e r l e Sándor pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Hall j u k ! Halljuk!) Teljes méltánylattal viseltetem azon fontos indokok iránt, melyeket az Erdélyi Közművelődési Egyesület kérelmének bővebb indokolására ugy H o r v á t h Gyula t. képviselőtársam, mint az előttem szólott többi képviselő urak felhozni méltóztattak. Elismerem, hogy ez az egyesület nemcsak kulturális, hanem nem zeti missiót is teljesít, és épen azért nemcsak a társadalomnak, hanem az államnak gyámohtására is joggal igényt tarthat. (Ugy van! Ugy van!) Joggal igényt tarthat erre talán kiválóbb mérvben és nagyobb elsőséggel, mint más hasonló társulatok, azért, mert egy nagyobb, terhesebb feladatot aránylag nehezebb viszonyok között teljesít. De t. ház, akkor, midőn ezeket mondom, kénytelen vagyok kijelenteni azt, hogy nem zárkozhatom td más hasonló igények nek jogosultsága elől sem, nem különösen azon egyesület igényé nek jogosultsága elöl, melynek érdekében D a r á n y i Ignácz t. képviselőtársam szólalt fel s ez a vörös-kereszt egyesület. Ma nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezen különböző igényeket kellően mérlegelhetném, azok mikénti megoldása iránt nyilatkozhatnám; nem azért, mert hisz az állásfoglalás a külön böző igényekkel szemben nemcsak egyéni feladatomnak, mint pénzügyminiszternek, hanem nézetem szerint az egész kormánynak feladatát kell, hogy képezze. Abban a helyzetben sem vagyok, hogy az iránt nyilatkozhatnám, vájjon egy sorsjegy-kölcsön utján ez a gyámolitás, ez a segélyezés helyesen megoldható-e V vájjon egy sorsjegy-kölcsön utján általában lehet-e a czélt valósítani, minő egymásutánban, több igényt együttesen lehetne-e kielégí teni ? Nem vagyok abban a helyzetben, mert tudva van a t. ház előtt, hogy egy általánosan helyeselt ezélra, a protestáns segély alapoknak növelésére, a kormány már kötelező ígéretet tett és nem tudom, hogy a pénzpiacz mai viszonyai mellett, ha ezt az általános és szintén sürgős, nézetem szerint sürgősebb czélt — mert hisz azért tettem kötelező Ígéretet — nem félig-meddig, hanem teljes mértékben el akarjuk érni, vájjon legközelebbi idő ben egy más sorsjegy-kölcsüntől várhatnak-e oly eredményt, mely a megoldandó czélokkal arányba lenne hozható. De épen azért, mert abban az irányban ma tisztában nem vagyok, másrészt azonban elismerem a ezél fontosságát, el az igé nyeknek jogosultságát: helyesnek tartom, hogy e kérdéssel ugy a kormány, mint a törvényhozás is foglalkozzék, s azért készséggel hozzájárulok H o r v á t h Gyula t. képviselőtársam abbeli indítvá nyához, hogy a kormány az 1891. év végéig e tárgyban tegyen jelentést a t. háznak. (Elénk helyeslés.) E l n ö k : Szólásra senki sincsen feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A szőnyegen levő kérvényre vonatkozólag, a bizottság javas lata az, hogy kiváló figyelembe ajánlva, adassék ki a pénzügy miniszternek. E javaslat meg nem támadtatván, azt hiszem kije lenthetem, hogy az elfogadtatik. H o r v á t h Gyula képviselő ur, azt az indítványt terjesztette be. hogy a kérvényi bizottság javas-
— 111
-
latálioz hozzá tétessék még' az, miszerint a ház utasítsa a kor mányt, hogy idevonatkozó jelentését, esetleg javaslatát 1891. év végéig terjessze a ház elé! Miután ez sem támadtatott meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház ezt az indítványt is elfogadja. (Helyeslés.)
III.
Kivonat a« algyóggi
„Kim
Kocsárd szervezeti
gróf
székeli/
földmives
iskola"
szabályaiból.
A tapasztalás megezáfolhatlanul bebizonyította, hogy a kisebb gazda, mely a volt úrbéres vagy telepes birtokon él, ott mű ködik legsikeresebben, a jó és megfelelő munkások és munkásvezetők, úgyszintén az évi bérért dolgozók legjobban ott fejlődnek, hol jó példa áll előttük és ugy lesznek a haza hasznos polgáraivá, ott válnak teljesen megbízhatókká, a hol az útmutató példa föl használásával megfelelően oktatva is lesznek. Hogy a kis gazda, a telepes, továbbá a munkás - vezetők is képesek legyenek helyt állani, hogy ők a jobb eljárás, a gyümöl csözőbb munkálkodás terjesztőivé váljanak: a helyes gazdasági oktatás szükséges, fejlesztendő kézi ügyességük, kifejtendő a m u n kában való edzettség, szoktatandók a fegyelemhez és fölébresz tendő bennük a k i r á l y , h a z a é s a n e m z e t s z e r e t e t e , végre a v a 11 á s o s s á g és a t i s z t e s s é g ö n é r z e t e , mely későbbi hűségük, ragaszkodásuk, családi boldogságuk alapkövét képezendi. Hogy az ilyen kis gazdák szaporodjanak, kik öröküket job ban és gyümölcsözőben kezelik, hogy értelmes, a magyar elemet a vegyes ajkú községekben erősíteni képes telepesek, végre hogy jó munkások és avatott munkavezetők nyeressenek a középbirto kosoknak, az Emke elhatározta, hogy K u n Kocsárd gróf által meleg hazafias érzéssel ezen czélra ajándékozott birtokon Al-Gyógyon egy tanitó gazdasággal egybekötött földmives iskolát állit, melynek az imént elsoroltak betöltése, megvalósítása képezendi föladatát, melynek gazdasága továbbá oly példát képezzen, melyet a vidék mintául véve, ez idővel annak mezőgazdasági központ jává váljék. A földmives iskola czélja. Az algyógj'i földmives iskola czélja: képezni oly gazdákat, kik egy kisebb, azaz terjedelménél fogva a régi telek és féltelek nagyságával biró gazdaságot lehetőleg jól, azaz a létező viszonyok között a leggyümölcsözőbben kezelni tudnak. Ezért az iskola nö vendékei megfelelő oktatásban részesülnek, kiképeztetik kézi ügyes ségük, begyakoroltatnak minden gazdasági, kerti és szőlőszeti mun kába, kifejlesztetik munkaedzettségök, megtaníttatnak azokkal a té-
-
112 —
nyezőkkel számolni, melyek a kisgazda üzletvitelében szerepelnek, megtaníttatnak a m u n k á k vezetésére, hogy mint szolgálatbalépők a m u n k á k végrehajtására és vezetésére, mint önálló gazdák, vagy telepesek birtokaik okszerű és lehetőleg nagy hasznot állandób ban biztosító kezelésére képesittessenek. Czélja ez iskolának továbbá a szolgálatba lépni óhajtók közül azokat, kik ezt kívánnák, egy külön c czélból redezett pót tanfolyamban megtanítani tüzetesebben a kertészkedés és szőlőmivelésre, vagy pedig azokra a teendőkre, melyeket a beordősitést és erdőhasználatot illetőleg ismerni és végrehajtani tudni szükséges. A földmives iskolában a tanítási eljárásnál tagadhatlanul in kább a begyakorlásra, a m u n k á k n a k a lehető legjobban való vég zésére fektettetik a fősuly, gyakorlatilag vezettetnek be a növen dékek azon mezőgazdasági tényezők fölhasználásába, melyekkel nekik később az életben, abban a szerényebb keretben, a melyben munkálkodni fognak, számolniok kell; de e mellett ők, azaz a munkás növendékek elméletileg is — helyesen megállapítván a tudnivalókat — kellően oktattatnak. Az elméleti tanítás, mint később látandjuk, az elemi tan tárgyakon és a mezőgazdasági szakok népies, a viszonyokhoz mért modorban való tanításán kivül csakis a gyakorlati foglalkozás, vagyis a munkánál történtek megmagyarázására, a munkák indo kolására és a már az elméleti tanítás alkalmával elmondottak is métlésére, végre a hasznos tudnivalók fölolvasasára fog szorít kozni. A gyakorlati oktatás főbb feladata, hogy a növendék a tel jesítendő m u n k á k a t alaposan tudja, az azok végezhetésére szüksé geseket ismerje, a kellő és minden irányban való kézi ügyességet megszerezvén, az iskolából való távozásakor a munkában való edzettséget birtokolja. Van az iskolának az elmondottakon kivül még egy igen fon tos és nagy horderővel biró czélja, helyesebben feladata és ez ab ban áll: m e g t a r t a n i a n ö v e n d é k e k e t e r e d e t i n é p i e s s é gükben, táv o l t á r tani a l e g k ö v e t k e z e t e s e b b e n mindent, a mi a darócz-posztót hordók osztályából valókivetk e z é s t e l ő m o z d í t a n á és f e n t a r t a n i r u h á z a t , é l e l m e zés és j ó szo k a s o k b a n m i n d a z t , a mi a k i r á l y h á g ó n t ú l i m a g y a r és s z é k e l y n é p n é l j e l l e m z ő . Az iskolába fogadás föltételei. a) Az iskolai növendékekül rendesen csak olyan egyének fo gadtatnak be, kik katona kötelezettségüknek már eleget tettek, vagy a m. kir. honvédséghez lettek besorozva. b) A királyhágón túli országrész megyéiben születtek. c) Magyar, illetve székely eredetűek. A fentebbi kort még be nem töltött egyének, ha növendékek kivannak lenni, ez iránt való kellően fölszerelt (1. k.) folyamod ványukat mindig szeptember hó l-ig az iskola-igazgatóságához tar toznak benyújtani, ki az ilyen kérvényeket azonnal az E m k e igaz gató-választmányához fölterjeszti, hol a fölvétel tekintetében hatá rozat hozatik, mely határozat az iskola igazgatójával mindig szept.
— 113
-
hó 15-éig közöltetik, mi ha meg nem történnék, az igazgató az ajánlottakat fölvetteknek tekinti. Olyan vármegyéi a királyhágón túli országrésznek, melyek évi 140 forint erejéig alapítványt tesznek, jogosítva vannak erre egy megfelelő kora olvasni és irni tudó növendéket küldeni, ki az iskolában oktatásban és teljes ellátásban részesül. d) A befogadandó növendék erős, egészséges és munkakéjjes testalkattal kell hogy bírjon. Ha a befogadott növendék valamely őt a munkában akadályozó hibát vagy fogyatkozást eltagad, emiatt őt az iskola igazgatója elbocsáthatja. e) Minden belépni óhajtó tartozik bemutatni szüleinek, s h a még nagykorú nem l e n n e , gyámjának engedélyét, hogy az iskolába beléphet. Olyan, a ki megyei vagy más alapítványra lépne be, az alapítványra való kinevezésről szóló levelet mutatja be. f) Be kell a belépéskor nyújtani jó erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítványát és ha szolgált, katonai igazolványát. Végül g) tartozik igazolni, hogy az 1887. évi X X I I . t.-cz. értelmé ben védő himlővel sikeresen újra oltatott, vagy hogy a legutolsó 5 év alatt valóságos himlőt állott ki, esetleg, hogy a törvény értel mében föl van mentve a beoltás kötelezettsége alól. A ki az ez iménti föladatoknak meg nem felel, tartozik magát az iskolában annak orvosa által a belépéskor újra beoltatni. A fölvételt a belépni óhajtónak vagy szóbelileg, vagy írásban kérni kell ; kérvényéhez mellékeli tehát:" keresztlevelét, szüleinek engedélyét az iskola végezhetését illetőleg, erkölcsi magaviseletéről szóló bizonyítványát s egyéb bizo nyítványait ; az orvosi bizonyítványt, hogy egészséges és a mezőgazdasági munkát elbíró testalkatú, végre az oltást illető nyilatkozatot. Az igy fölszerelt kérvény (melyhez a megyei alapítványra ki nevezett kineveztetési levelét is csatolja) mindig szeptember elsejéig nyújtandó be, vagy küldendő az iskola igazgatójához. A beléphetésre az engedélyt a földmives iskola igazgatójának az Emke igazgató-választmánya adja meg és ennek határozata az iskola igazgatósága által a kérvényezővel mindig szeptember hó 20-áig közöltetik. A fölvett és belépő növendék kötelezi m a g á t : 1. hogy hű lesz királyához, alkotmányához, utolsó leheletéig magyar marad és a magyarság érdekeit minden erejéből előmozditandja, 2. hogy tisztesség tudó, szófogadó, szorgalmas növendék lesz, ki kötelességének mindenkor megfelel, 3. hogy a tanítási időt teljesen kitölti, mit ha elmulasztana, azaz, ha engedély nélkül előbb távoznék, köteles a reá az E m k e által fordított költségeket pontosan, akár egyszerre, akár az imént megnevezett egyesület ig. választmánya által engedélyezett részle tekben visszatéríteni. 4. A befogadott tanulónak belépése alkalmával egy ünneplő, egy hétköznapi, azaz a munkába való felöltő ruhával, egy kalap pal, daróez zekével, vagy ködmennel, két pár fehérneművel, csiz mával, két köténynyel, és két törölközővel kell birnia. Az iménti8
— 114 —
bői hiányzó fehérnemű, vagy öltJzók darabokat az igazgató-tanitó a szobába helyezkedés előtt a befogadottal beszerezteti —• esetleg számára későbbi munka-keresményének terhére előlegül bevá sárolja. A
f ö l v é t e l .
A fentebbi körülmények szem előtt tartásával az Emke igazg. választmánya és az igazgató által fölvétetik összesen 32 növendék, kik E m k e törzs vagy telepes növendéknek neveztetnek. Joga van az igazgatónak ezen felül minden tanévben nyolez bejáró növendéket venni föl, a k i k telepes növendékekkel egyenlő kötelezettségekkel birnak; lakásban fűtés- és világításban nem ré szesülnek, élelmeztetnek, ha minden hó 1-én 10 frtot fizetnek az igazgató-tanitó kezeihez. A bejáró 8 növendék felvétele tárgyá ban a földmives iskola igazgatója bármely magyar honpolgár ál tal beadott felvételi kérvényt előterjesztése kiséretében az Emke igazgató-választmányához átküldvén, az igazgató-választmány a felvétel tekintetében javaslatot készít és ezen javaslat alapján a földmivelésügyi m. kir. miniszter a felvétel iránt határoz. Azon esetre, ha az Emke igazgató-választmánya, a földmives iskola igaz gatósága által előterjesztett felvételi kérvényekre azoknak kézhez vételétől számítandó (14) tizennégy nap alatt javaslatát meg nem tenné, illetve azt ezen határidőn belül a minisztériumhoz be nem mutatná, a földmives iskola igazgatósága, az előterjesztésben fel vételre ajánlottakat felvenni, illetőleg az ő előterjesztésében fel vételre nem ajánlottakat elutasítani jogosítva van. A telepes és törzs növendékek az iskolában hehyeztetnek el, a háló szobában van ágyuk, szekrényük, lámpájuk; kapnak élel mezést, fűtést, világítást, mosást azaz teljes ellátást; betegség ese tén orvos jár hozzájuk. A pótfolyamra visszamaradó növendék cselédkönyvvel tarto zik magát ellátni, mely neki elbocsátási bizonyítványával együtt az iskolából való távozása és szolgálatba lépése alkalmával kézbe sittet ik. A
befogadás
A tanítvány, ki a befogadás föltételeinek megfelel mindig október 1-én tartozik az Emke algyógyi gazdaságában megje lenni, mely érkezése után jelentkezik az iskola igazgató-tanítójá nál., ki átnézvén ruházatát, befogadja és a hálószobában helyét kijelöli, ellátja Írószerekkel és a megszabott könyvekkel és mun kálkodása tekintetében vele elhelyezkedése után azonnal ren delkezik. A tanfolyam tartama. A tanítás rendesen két évre terjed; és ugy az elméleti, vala mint a gyakorlati oktatás, mely utóbbi munka közben adatik, ezen idő alatt folytonos, t. i. a hétköznapokon az elbocsátásig folyton tart. Vasárnapokon, valamint ünnepek alkalmával az elméleti ta-
— 115
-
nitás szünetel, hogy ezen napokon a növendékek milyen m u n k á k r a kötelez vék, az később fog előadatni. A rendes kétéves tanfolyam mindig szept. 20-án fejeztetik be és a végzett növendékek az igazgató-tanitó által akkor láttatnak el az elbocsátási bizonyitványnyal. A kétéves tanfolyam végén kezdődik az egyéves póttanfolyam; ebbe léphetnek oly jó végzett növendékek, kik vagy a kertészet ből, vagy az erdészetből kivannak alaposabb kiképezést nyerni. Ezekért azon birtokos, ki őket az ezen folyamba lépéskor miiszolgálatába veszi, fizet évi 148 frtot, ebből 100 frtot ellátásukra visszatart az iskola, 48 frt pedig ruházatukra fordittatik, az utóbbi összegből megmaradandó pénzt a növendék távozásakor megkapja. Ezen pótfolyam növendékei tartoznak cselédkönyvet szerezni. T a 11 i t á s. A tanitási idő a rendes folyamban, mint említve lett, 11 nap hiján két évre terjed, az elméleti útbaigazítások ezen tanitási idő ben busz napot vesznek igénybe. Minden tanitási évben augusztus végén az elméleti útbaiga zítás és tanítás befejeztetvén, az iskola tulajdonos, t. i. az E m k e iskola bizottságának kiküldöttjei, a felügyelő, a m. kir. kormány kiküldöttje és az Emke által meghívott vendégek előtt megtartat ik a zárvizsgálat, melynek eredményével a tanítványnak adandó bi zonyítvány kiegészíttetik. A vizsgálatokat a tanítók teljesitik, de a vendégek is intéz hetnek a növendékekhez kérdéseket, T a n í t ó k . Az i g a z g a t ó - t a n i t ó vezeti az iskola összes ügyeit, a szakbeli tárgyak legfontosabbjait tanítja, rendelkezik a növendékek felett és a gyakorlati tanítás inkább az ő feladatát képezi. Az igazgató-tanitó) az iskoláról felelős számadó. A s e g é d - t a n i tó a póttanfolyam egyik tanítója; kisebb szak- és segédtárgyakat is tauit, segédkezik az igazgató mellett, de mint munkafelügyelő is alkalmaztatik. Ő vezeti az élelmezési és leltári számadásokat. A z ö s z t ö n d í j a s s e g é d tanítja az elemi tárgyakat, fel ügyel a munkánál és az Írásbeli és számtani gyakorlatokat végzi. (Kevesebbe kerülne és szintén megfelelne, ha a tanítás ezen része a helybeli lelkészre bízatnék, ezáltal egy egyén megtakarítható lenne). A k e r t é s z tanítja a kertészetet, a szőlő mivelést, végül a méhészetet és az ezen irányú munkát ő vezeti. A póttanfolyam ban a kertészeti oktatást tisztán ő végezi. Oktató van kettő: egy bognár ós egy kosárkötő mester, az előbbi a kerékgj'ártó és faragó munkára tanítja a növendékeket, az utóbbi a kas és kosárkötésre vagy fonásra. 8*
A tanítás tárgyai. 1. Olvasás. 2. írás. 3. Számolás. 4. Magyar nyelvtan és helyes írás. 5 . Földleírás. 6. Földmivelés és az erre szolgáló eszközök ismer tetése. 7. A különféle növények termelése és a rétek müvelése, 8. Nagy és kis állatok tenyésztése, az állatok ápolása, a hizlalás, sajt készítés stb. 9. Kertészet, szőlőművelés. 10. Méhészet és selyem, tenyésztés 11. Gazdasági faültetvények készítése, ezek ápolása és hasznosítása. (A póttanfolyamban erdészet.) 12. Gazdasági épületek megismertetése. 13. Gazdaságvitel. 14. Elszámolás. Ezen tantárgyak közül az i g a z g a t ó tanítja a számtant, földmivelést, növények termelését, a rétmivelést, gazdaságvitelt, károk becslését s oktatja a növendékeket minden mezőgazdasági mun kában. A s e g é d , ki hacsak lehetséges egyúttal erdősz, tanítja a számtant, mérést, az elszámolást, (egyszerű számadások vezetését), ismerteti a gazdasági épületek berendezéseit, épületanyagok készí tését. A póttanfolyamban tanítja a rajzolást a kertésznövendékek nek, továbbá ő tanítja az erdőszetet és kezeli az erdőt, segédkezik a gazdaságban stb. Az ösztöndíjas g a z d a s á g i s e g é d , kinek állatorvosnak is kell lenni, tanítja a nyelvtant, helyesírást, a földleírást, gyakorolja a növendékeket, az irás, olvasás és számolásban; tanítja az állattenyésztészt és ápolást, segédkezik azonkívül az igazgató-tanitó mellett a gyakorlati oktatásnál. A k e r t é s z tanítja a kertészetet, szőlőmivelést, a méhészetet és a selymér tenyésztést, oktatja a növendékeket mindazon mun kákra, melyek a gyümölcsösben, konyhakertben és a szőlőben végezendők. Az o k t a t ó k (bognár, kosárkötő) teendői már elsoroltattak, de az oktatók száma a szükség és lehetőségkez képest szaporít ható, ez csakis hasznára válik az iskola növendékeinek. M u n k a b é r . Az egy növendékért megállapított ösztöndíj, vagy ellátási díj összegből 30 frt személyenkint visszatartatik és ebből részesülnek a növendékek munkadíjban. A munkadíjul kiadható részletek tehát egy összegbe vonatnak össze ; például 32 növendék után 30 írtjával 960 frt gyül össze, ebből alapdíjul kiszakítandó minden az iskolába járó és a rendes napimunkát végző növendék részéről 15 frt, a melyből ő ruháinak, csizmáinak igazítását teljesíttetni tartozik. Ezt, az az 480frtot levonva a fenti öszszegből, marad kiosztásra 480 frt, a melyből mindazok, kik kevésbé szorgalmas és annál rosszabb osztályzatban nem részesültek, osz tozkodnak. A fenti összeg elosztása következően történik a bizo nyítványok alapján: kitűnő 4-gyel, jeles 3-mal, jó 2-vel, kielégítő 1-gyel, igen ügyes 2-vel, ügyes 1-el, igen szorgalmas 4-gyel, szor galmas 1-gyel számítván, megállapíttatik minden bizonyítvány ér tékszáma és ezek összegéből az osztószám, melylyel a 48,000 kr elosztandó, a mely mivelet eredményét az egységre eső alapszám képezi. A növendék most annyiszor kapja ezen alapszámot, azaz
-
117 —
az ennek megfelelő összeget, a hány ilyen egységet mutat sorozatának számokban való kifejezője.
érdem
S z ü n i d ő k . Rendes szünidő az E m k e algyógyi földmives iskolájában nincs, de az igazgatónak meg van adva az a jog, hogy bizonyos időszak ban az iskola növendékeit szabadságolhatja. A szabadságolási idő szakok a következők: Szeptember 1-je és 30-ika közt, deczember 22-ike és 27-ike közt, nagy csütörtöktől ünnep után való szerdáig bezárólag.
IV.
Részletek az Emke felterjesztéséből a székely közgazdasági és ipari kérdések ügyében a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, 1891. febr. hó 27-én. — A székelj megyei fiók-választmányok, törvényhatóságok s számos egyesek adatai és jelentései alapján irta és egybeállította S á n d o r József főtitkár. —
A bevezetés kiemelvén, hogy a keresk. miniszter kezdemé nyezésében az egyesület annak jelét látja, mikép a magyar kor mány e kérdéssel felismerte és programmjába felvenni elhatározta általa és vele E r d é l y n e m z e t i és k ö z g a z d a s á g i r e g e n e r a t i ó j á n a k és r e c o n s t r u c t i ó j á n a k nagy munkáját, melytől az egész haza és nemzet fenállása függ — ezután a következőkép folytatja. Amphitheatrumhoz hasonló hazánk redoutja Erdély, s az egész ország mint egy hegyes szegeletbástyával, a székelységgel fúródik a keletbe. E bástyában, a keleti Kárpátok merész és szeg letes kanyarulataiban, mintegy 200 \ 3 „ mfnyi területen, a k. b. 400—450.000-nyi székelység az őrálló. Őrálló hagyományai és népe öntudata szerint, mit a történelem-tudomány megczáfolni máig se •birt, még a honfoglalás előttről, a hunok népe maradványaként. Fogadott és várt, bizonyára vezetett, a honfoglaláskor, midőn Erdély biztosító és védő hegyvárába bevonulának őseink Munkács felől a Meszesen át. Azóta 1000 éven keresztül találkozunk vele: a nem zeti vallás védőjeként Szent István ellenében; az európai első állandó hadsereg zömeként, a nemzeti király, Mátyás fekete-sere gében, melynek fele székely és hetede erdélyi nemes; a nemzeti fejedelemség alatt 150 éven át, mint a nemzeti lét folyton harczoló fentartójával; Mária-Theresia alatt örökös harcz-állapotban, mint határőrrel; a szabadságharez alatt, mint Bem hős katonáival, ki]f_ nek hadi tényei nélkül ez a történelmi kép nem volna teljes. g _ dély közjogában 1848-ig külön nemzetet alkot, unióban a b e t e l e j f r
n
te
t
— 118 —
szászszal és az erdélyi többi megyék u. n. magyar nemzetével. E magyar nemzet is voltaképen ő. A megszaporodott méhkasból koronként rajt kénytelenült szárnyra bocsátani, s keletkezik végig a Maros-völgyén lefelé haladva Tordáig az Aranyos-szék alakulása, Hunyad vármegyében a Cserna mentén Hunyadi János telepesei ként megmaradása, a Básta kipusztította Szolnok-Doboka megyében elhelyeződése stb., de századokon át Erdély gazdag felekezeti tan intézetei utján is ő jön ki, mint pap, tanító, gazdatiszt; települ le az u. n. vármegyékben; veti meg alapját majdnem kivétel nélkül az erdélyi családoknak; alkotja az erdélyi magyarságot, melynek ke belében, de a már oláh falvak neveiben is csekély kutatással majd nem mindenütt fel lehet fedezni a székely nyomokat. Van közte mintegy 20.000 gör. kel. vallású, majdnem kétségtelenül még a 900 év előtti első byzanti befolyás idejéből. Raja a barczasági és a 10—15.000 bukovinai és moldovai csángóság (csapongó-ság), melynek egyik része biztosan kimutathatólag a határőri intézmény behozatala alkalmával szakadt el, másika honfoglaláskori marad v á n y n a k állíttatik ugyan, azonban a csángó nevezet s nyelvi vo natkozatok későbbi székely rajt bizonyítanak. Maga a törzs a jelenlegi Csík-, Háromszék-, Udvarhehy- s Maros-Torda vármegyékre korlátolóuva, harczias és szabadságszerető s a mellett fölvilágosodott és egészséges szellemével soha sem ismerte a szó szoros értelmében vett jobbágyságot. Mikor egész Európa a feudalismus alatt nyögött, Verbőczy „székelyek kiváltképen nemesek"-et irt. Csak a hadi szolgálat neme különböztette meg őket a XV. században primorokra, primipilusokra és pixidariusokra. A jobbágyságba sülyedés ellen koronként törvények intézkedtek, s a birtokviszonyok nagy b a n ós általában megakadályozták, akár a szószerint A ett nagy birtoknak, akár a proletariátusnak kebelében kifejlődését. Ezen utolsó izig conservativ és aristocrata nép a földhöz való szoros ragaszkodásban nyilvánítván hazaszeretetét, gondoskodni tudott ki váltsággal, hogy a korona az ő földjén se kihalás, se nota utján ne örö kölhessen, ne adományozhasson, hanem örökösök vagy rokonok hiányában a fekvőség a szomszédokra szálljon; a földet csak a fiág örökölhesse, s a fenti communisticus jelleg rányomta bélyegét egész gazdasági életére. Szorgalmas házi-ipar üző népként maga ruházta fel időktől óta magát készítményeivel, építette házát s készítette minden darab gazdasági és házi szükségletét. Mikor a nemzeti fejedelemség protestáns kora volt, egy része fülvette a reformatiót. De ős jellegéből minden tanulsága mellett ki nem forgathatták sem Mária-Therésia ..normá"-i, sem az 100 éves határőri intézmény. Egyszerűn és puritánul élt, mint csak a skót még Európában, szaporán, szívósan, munkásán, művészi hajlamokkal, mint Magyar ország Chinaia. A múltban természetes, hogy mindig a székely vérzett, s ennek daczára családalkotó hajlamánál fogva mégis be tudta népesíteni, — valahányszor e területet devástálták — a szoros értelemben vett szász és székelyföldön kivüli erdélyi részeket. A nemzeti elem egysége és folytonossága volt ennek következtében a székelységtől Erdély belsején és közepén a Mezőségen, az Erez, Bihar és Meszes belhegységein át az Alföldi magyar néptengereig, s innen tul a Dunáig, a többi magyar néptengerrel, a keleti Kár pátoktól a Dinári Alpokig. (A munkálat ezután az erdélyi rész r
-
ethnographiai vázolja.)
múltját
119
s ÍI jelen
-
néprajza
arczulat
keletkezését
A romanisniusnak Kóbert Károly király óta a Balkánról hazánkba történt észrevétlen népvándorlása megdöbbentően meg változtatta, ma már ezt a helyzetet. A 2,21(>.35íi oláh közepette k. b. még 2ö0.000-nyi a s z é t s z ó r t magyarság s egyedül a székelység képez még egy maroknyi kompakt tömeget. A keleti Kárpátok kanyarulatába ékelteu a. szomszéd Moldova, Románia, Bukovina és Beszarabia lakóival 10 milliót haladó egységes néptenger által öveztetik, melynek egy nyelve, egy vallása, egy aspiráeziója ha zánkban iü s minden politikai törekvésével a Tisza, Al-Duna és l'ruth szabályos körében tanítja birni határait. Ennek a néptengernek, moly saját felfogása szerint Fogaras tájáról áradott szerte, hazai része felszívással fenyegeti a kebelében levő sporadikus magyarságot s összenyomással a bérczei közé az alföldi magyar néptengertől elszigetelt székelységet. Nyugatról a Mezőség, délről és éjszakról Brassó, Fogaras és Besztereze-Naszód oláhságától határolva, keleti szélén is ugyancsak Brassótól, a bod zái szorostól kiindulólag, Bereezkon, Sósmezőn és az ojtozi szc.oson át egy oláh-öv, egy teljes oláh gyürü keletkezett már is, épen a legújabb időkben, folytatva (iyimes-Bükkön, Vaslábon, DitróIlódoson, Salaináson, Hollón, Békáson és Tölgyesen át a megfelelő hegyszorosokkal, ismét a besztercze-naszódi kapcsolatig. Es ennek a székelységnek kell mégis Erdély megtartása békés polgári munkájában minden erejét a nemzet-állam és államegy ség credójának szolgálatába fognia s ennek a székelységnek kell az orosz leszámolás napjaiban bérczei közt a nemzetért helyt állania! (b-mertetése a nemzetiségi aspiráczióknak és a szomszéd k i í'ályság politikai törekv ései n e k.) Mi történt pedig évszázak óta e székelység javára? Ugyanaz az állami gondoskodás, mely 100 év előtt egy mil lió frt áldozattal Brüunek és vidékének az első szövőgépeket adta s ezzel megteremtette ott a jelenleg hatalmas szövőipart, a par excellence szövő népnek, a székelynek, ugyanekkor hátára tette a határ őri intézménynyel a puskát; s (57 óta, mig a katonáskodásra ste ril is szászföld elláttatott vasutakkal s az ország minden vidéke azzal boldogittatott: addig a jórészben még máig is vasút nélküli szegény székelyre minden sorozatinál, mint a legjobb katona-anyagra szá mítanak s egyszerre feltűnővé lesz, ha csak egyik esztendő is e tekintetben gyengébben mutatkozik. Még iparkamara nélkül is a legutóbbi időkig, míg Nagyméltóságod bölcsessége és erélye ezen is nem változtatott, valóban a lehető legmostohábban sorsának oda dobva, csoda-e, ha kebelében az uj idők változott élet-és kereset viszonyaival a pauperismosnak oly tünetei jöttek létre, melyek megdöbbentik és; lehangolják a hazafias érzést. Adtak-e ennek a különösképen katonanépnek máig egy katonaintézetet, s van-e ennek az ugyszólva erdőben lakó és abból élő népnek egyetlen erdőőri szakiskolája? Nem lévén föladatunk azonban a múltbeli
— 120 -
concret recriminátiók terére lépni: hosszú időknek következménye gyanánt áll előttünk e nemzeti és állami szempontból legbecsesebb és nemes emberanyag jelen helyzetének komor arczulata. Para doxon helyzet tünete mindjárt, hogy — • mértföldenként 2000 lélekkel — székelységünk népsűrűsége nem múlja bár felül az országos átlagot s bár nem felel meg az ország előadott védelmi érdekeinek s mögötte marad a 3000 lélekkel számító Ausztriának, még inkáb Németországnak, Angliának vagy épen Belgiumnak: mégis földjéhez és a megélhetés jelen külső föltételeihez arányítva igen is sűrű. Területének fele ugyanis roszul kezelt erdő s ez erdőségek a csekély kihasználhatás körülményeinél fogva a leg kisebb jövedelműek az "erdélyi részben. A megmaradó másik rész, az erdő ezen csekély értékével szemben, nagyban letarolt erdő és terméketlen talaj, miből megint a tormő-müvelés alatt levő terület — Háromszék alig számbavehető kivételével — alatta áll az erdélyi rész Alsó-Fehér-, Hunyad-, Kolozs- és Torda-Aranyosvármegyék oláh lakta vidékei termőtalajának épen 60°/ -kal, a mi mellett az utóbbiak40%-kal termékenyebbek is. Egyesületünk székely szakosz tályának vizsgálatai szerint kat. tiszta jövedelemre az erdélyi 1 frt 29 kr kat, hold átlagot a székely termőföld teliül sem éri, Három szék csak 98 krt, Udvarhely 59-ct és Csik csak 33 krt. átlagosan. Különösen épen Csikvármegyében megdöbbentők a viszonyok. Öszszesen 79 • mértföldnyi területének müvelés alatti része alig tesz ki 8 • mértföldet, mig a fennmaradó 70 • mértföldnyi területből 50,000 hold olyan erdő, melynek terméke kereskedelmi uton érté kesíthető l e h e t n e , ha vasútja volna, ellenben a több rész sar jadzó ,erdő és erdőterület, jobbára erdei legelő. És aztán, ha még a birtokelosztást az egyesekre nézve to kintjük! Bár nagy birtok a székelyföldön a szó szoros értelmében soha sem volt, s bár — fájdalom — pl. Csikvármegyében az egy kori primőr birtokok — uraik az úrbéri váltság után nem tudván magukat betalálni a helyzetbe — oszlásnak indultak, mégis az u. n. zsellérség traditionális fejleménye következtében némely fa luban '/ -ét, vagy / -át teszi a lakosoknak a teljesen birtoktalanok száma, kiknek csak házuk, belső telkük,egy pár marhájuk van s kik a szabad erdőlés és a legelő használata elvesztésével, számra körülbelül 150,000-ig, az elszegényedés valóban megindító képét mutatják. E birtok-viszonyok mellett főleg üt körülményben ta lálta századok óta a legutóbbi időkig segítségét a székelység. Egyik az állattenyésztés : a szabadlegeltetés körül talán ezer év óta ionállott korlátlan szokásjoggal. Másik az erdőségek letáro lása. Harmadik az általános házi ipari jelleg, melynél fogva patriar chális egj-szerüségében nemcsak maga fel tudta ruházni ugyszólva családonként magát, hanem — a mint már jelzők — sok egyébnemű házi szükségleteit elé tudta állítani. Negyedik segítség ál lott: az erdélyi résznek magyarságától kiölt és néptelenné vált vidékeire való kitelepítésében, mely utóbbi körülmény következ tében, a székelységről lévén szó, ep ugy ki kell terjeszteni a fi gyelmet a jelenlegi Torda-Aranyosmegyében lévő 6 • mértföld területre, a negyedik székre (egykori Áranyosszék), mint a szin tén raj hétfalusi csángóságra vagy is inkább a brassómegyei 10 magyar községnek 20—30.000 magyarságára, sőt a moldovai, bu0
l
2
3
— 121 —
kovinai régi kitelepültekre, s az uj időkben szerte Romániában sajnosán szétszivárgó székelységünkro. Végül ötödik segítsége volt azon százados szokás, hogy Erdély összes szalmás gabonáját min dig a székelység csépelte ki fahadaróval, miáltal Erdélynek összes szalmás gabona terményéből egy hetedrészt minden évben hazavi1 letett hegyei közé. A székely munkának e jövedelmeiről nincsen számbeli adatunk, de nyilvánvaló tény, hogy a székelység rohamos elszegényedésének első időpontja a cséplőgép meghonosításával esik össze. Mindez öt szempontról nézve most egy szó szoros értelmében kétségbeejtő á t m e n e t i korszak éri törzsotthonában a székelység zömét. Az állattenyésztés, a megindult s a modern idők követelmé nyei következtében meg nem állitható arányosítással és tagosítás sal, valamint erdővédelemmel, a legszomorúbb helyzetbe fogja so dorni, sőt kezdte már sodorni azt a részt, melynek apáról-apára épen a szokásjognál fogva ősidők óta eszébe sem jutott birtokot sze rezni, a székelységnek mondhatni felét. (A munkálat itt adatokat sorol föl Háromszék, Csík- és Udvarhelymegyékből.) E két átmeneti újkori intézkedés, arányosítás és tagosítás s erdőrendezés, mondatják Udvarhelymegye 'alispánjával 1889. ta vaszi jelentésében, hogy a törvényhatóság területén a birtokrende zések a hol keresztülvitettek „annak jótékony hatása magára a' tömegre nem észlelhető," s Csikmegye alispánfával mult év őszi je lentésében, hogy viszont a tagositásnélküli arányosítás és erdő rendezés mellett a terhek annyira elviselhetetlenek, hogy az utlevél-kérők száma, .,évről-évre emelkedni fog s hiába áltatjuk ma gunkat a székelv kivándorlás tagadásával és takargatásával." Egyéb nyomorúság mellett pl. Csíkban a tűzifa ára évről-évre oly roha mosan emelkedik, hogy ..főkép a marhátlan szegény emberek a 7 hónapos tél sanyargatásainak ez oldalon is ki lesznek téve." A gazdasági helyzet ezen képe mellett, — bár a lakosság mintegy 20%-ka iparos, bár a zónarendszer is más vidékeken, a hol vasút van, csak ujabb áldást hozott s bár Sepsi-Szent-György, Székely-Udvarhely, Maros-Vásárhely és Kézdi-Vásárhely az egész ország* főbb 70 iparos városa közt a lakossághoz viszonyított 15, 23, 2<> és 2 8 % iparossal a 2-ik, B-ik, 8-ik és 39-ik helyet foglalják el általánosságban nem emelkedést, de sülyedést mutat a hivatá sos ipar s e mellett a háziipar is. A romániai vámháboru a szé kegységgel igen érzékenyen éreztette hatását. Vasút és tőke, va lamint magasabb szakértelem hiányában mindenben elsőrendűvé ki sem fejlődhetett a hivatásos ipar. Mióta a romániai vámháboru kitört s a román kormány nagyszabású öntudatos állami intézkedéseit teszi az önálló nemzeti ipar megteremtésére, mely czélból maga gyárakat létesít, másokat nagy kedvezményekben részesít, tanonezokat helyez el az erdélyi rész legkitűnőbb iparosainál: némely iparágakra, pl. szövet, bútor, bőr-munkára nézve csábítóbb ttekény szerűbb lett a Romániába kimenetel, mint ez a kézdi-vásárhelyi asztalosokra és csizmadiákra (a szász posztógyártókra) áll, minek bizonyítéka, hogy az uj népszámlálás szerint a derék, s mondhatni minden ízében iparos Kézdi-Vásárhelynek 494 lélekkel vagyis kö-
— 122
-
zel teljes 10%-kal apadt a lakossága. Másfelől a mégis történő kivitelre, pl. a kovács, kerekes, szíjgyártó stb. munkákra nézve kiszoritólag hat a franczia termék s e tekintetben teljes új helyzettel fogunk találkozni, mire a vámháboru megszűnik. A változott ipari és kereseti .viszonyok egyik jele, hogy pl. a. szászok között is, kik szintén évszázak óta keletre irányultak, Amerikába, való ki- és visszajárás keletkezett Pensylvánia aranybányái felé. A házi ipart pedig igen sűrűn kezdi fölváltani a vásári sátor miatt különösen a ruha- és fohérnemüekre a hitvány, de tetszetős import, úgy hogy mind több-több házban szűnik meg az o,sztováta és vetéllő mun kája. A csik-szeredai szővőtanmühely útján kiosztott roetificator szövőszékek — tudjuk — a padlásra kerültek. Megadóztatva lévén a házi-ipari mellékfoglalkozás is, természetes, hogy egyre többen hagyják abba a házi-ipar űzését. Örvendetes kivétel különösen a háromszékvármegyei házi-iparfejlesztő egyesület lő éves áldásos működése, de még inkább talán a mégis közelebbi vasút miatt a házi-ipar tekintetében e vármegye mutat, melynek szővőtannmhelye és olső székely szövőgyára e kivételre nagy hatással van. Az udvarhelyvármegyoi házi-ipar egyesület 10 évi működése ügybuzgóságával — daczára a tagok csekély részvételének — a szé kely-keresztúri szővőiskolát épen hogy fontartani bírta; Csíkban pedig a csik-szeredai felsőbb leányiskola szövődéje igazgatóságának buzgó fáradozásával sem volt elérhető a siker. A vármegyéknek ide vonatkozó különbségeire nézve irányadó lehet egyébként az is, hogy legtöbb őstermelő, de egyszersmind iparos is, — Kozma adatait használva — évtizedek óta Háromszéken és Maros-Tordavármegyében volt, mig a székelység létszámának kizárólag sze mélyes szolgálatból élő teljes V 1 0 -de, azaz 42.000 lélek, illetve e számnak fele Csikra. s V 4 -de Udvarhelyvármegyén- esett, Az általános gazdasági viszonyok végső jellemzése egyéb iránt a takarékpénztári hitel fokozott igénybe vétele, melynek legszomoritóbb tünete, hogy az „Albina" nagy-szebeni pénzintézetnél is fokozottabban mutatkozik a székely középbirtok eladósodása, Utóbbira nézve, különösen Gyergyóvidéket és Udvarhelyinegyét illetőleg vannak jelentéseink. A takarékpénztárak pedig jelen szer vezetükben — székely alispánok szavai szerint — épen nem al kalmasak sem a gazdasági, sem pedig az ipari hitel-igények kielégítésére. Természetoson, hogy ezek közepette- általán a népnevelés sem mutat haladást, A néptanítók silány javadalmazások mellett többé kevésbbé mellékkeresetre néznek. E helyzet közepette, bár a föl dm. miniszter kezelése alatt 17.171 hoki és a pénzügy miniszter kezelése alatt (>,í5'S8 hold te lepítésre alkalmas föld van az erdélyi részekben, a változott uj időkkel az általunk felhozott negyedik eset, a fölösleg elhelyezése végett többé nem alkalmaztatván, önmagától értetik, hogy a nép arra fordítja fejét, honnan önfentartását remélheti. E vidék a szom széd Románia, melyet kimutathatólag különösen 1848 óta. s azóta egyre fokozotabban keres fel a székely munkás, cseléd és iparos;, részben közelségénél fogva, részbon pedig azért, mert a megkez dett uton egymásnak a legjobb és legbiztosabb vezetői, s mert szemben az oláh lakossággal, még eddig is könynyebbek a kereseti
-
123 —
viszonyok. A romániai föld vetéseit és rétjeit századok óta arat hatta, csépelhette a székely, mert sokszor fordult meg az idők folyamán benne, mint szövetséges vagy megszálló katona (a feje delmek s királyaink alatt) s mert alkalma nyilt ilyenkor a földet és embereit megismernie.
* Két nézet uralkodó a székely nép intelligentiája közt e népmozgalomra vonatkozólag a jelenben. Egyik valóságos kitelepülést, omigratiót enilit, a másik csak átmeneti munkakeresést. Egyik a koldus bottal elköltözést, másik csak időleges eltávozást ismer el. A tény lélektanilag kétségtelenül az, hogy egyetlen székely — kivéve, ha bűntény vagy valamely nagy szégyen elől szalad — sem megy ki az örökös elbujdosás szándékával, hanem akár munkás, akár cseléd, akár pedig az iparos minőségében, számit a szerencse kedvezésére s elébb vagy utóbb, h a élete végén is — természe tesen megvagyonosodva — a visszajövetelre. A gyakorlat tárgyi lagossága szerint pedig az eredmény az, hogy számtalanok elesnek, részben a nyomor és betegség és könyelmüség, a prostitutio, iszá kosság és szerencsétlen sors alatt, részben p e d i g : megalkudva a helyzettel s fölvevő az uj lakóhely jellegét. Különösen áll ez a katona-szökevényekkel, azokkal, kik oláh feleséget vagy szeretőt vettek, vagy ólához mentek férjhez, kiknek gyermekeik aztán legtöbb esetben elfeledik a magyar nyelvet, kiszakadva a magyar hatósági felügyelet alól, az oláhokhoz soroztainak be s fognak harczolni ellenünk. Nem segit ezen semmit az a mondás, hogy csak a selejtessé, olzüllötje, itthon is haszontalanja vesz igy el, mert ez a jellemzés nagyon relativ, s nemzetünkre nézve egy por szem sem fölösleges s nem veszni való. Annál kevésbé szabad kicsinyelnünk a veszteséget s magát e munkakereső irányzatot is, mert tudnivaló, hogy ez irányzatban a nemzetgazdaságilag legproductivebb életkor drága munkaereje használódik föl egy idegen és ellenséges érdek szolgálatában s mert ennek tömege a h i v a t a l o s kimutatások szerint is nagy. Csikmegyc alispánjának 1888 okt. 18-ki jelentése szerint kiadatott e vármegyében egy éves út levél 3925, 15 napos 357; 1889 okt. 28-ki jelentése szerint 1 éves 5517, 15 napos 160 (ez évben különben nagyon rossz termés volt); 1890. okt, 28-ki jelentése szerint 1 éves 6129, 15 napos 463; 1890. jan. hóban egyedül 271 egyéves, 5 tizenöt napos útlevél adatott ki. Háromszékmegye alispáni jelentése szerint, kiadatott 1887-ben 1 éves útlevél 3515, tizenöt napos 2846 darab; az 1888. évben l e v e s 3258, 15 napos 2711 ; 1889-ben 1 éves 2906 drb, 15 napos utazási igazolvány 3359 drb. E megyéből 1883—1888-ig, tehát 5 óv alatt 29.668 útlevél adatott ki, melyből egyéves 18.026. Udvarhelyniegyében — az alispáni jelentés szerint — 1887-ben kiadatott 1116 drb 1 éves és 374 drb 15 napos utazási igazolvány; 1888-ban 621 egyéves és 75 tizenöt napos; 1889-ben (nagy jégverés jegyzen dő meg) 1462 egyéves és 515 tizenöt n a p o s ; 1890-ben 1173 egy éves és 154 tizenöt napos. Legkedvezőbb a viszony Maros-Torda megyében, hol 1887-ben 45 férfi és 11 n ő ; 1888-ban 67 férfi és 17 nő; 1889-ben 172 férfi és 23 nő kapott útlevelet, melyek azonban szintén — félreértés elkerülése végett — az alispán szavai szerint „Komániába távozók részére" szóltanak, ide számitandó Brassó-
-
124
-
megye csángóságának kiáramlása is, mire nézve adat, hogy példáid Hosszuí'alunak az 50-es évek elején 8259 lakosa volt, most pedig 2000-el kevesebb^ habár igaz, hogy e számban nagy részt képvisel a kivonult oláhság. És bár mennyire van szigorítva, különösen a határoknál az ellenőrzés, mennyire mehet az útlevél-nélküliek és a szökevények száma, száma azoké, kik az év letöltővel nem jön nek vissza, hanem ott maradnak bizonytalan több évekig, talán örökre, elveszve a Romániában töméntelen sok, teljesen ingyenes kórház ágyaiban! Adatunk van Csikmegyéből, hogy 10'000-re te hető évenként a megyéből munkáért menők száma s hogy a munkakéz '/s-de megyéből állandóan távol van. e
* A helyszínen tekintve Romániában magyarságunk képét, az el mondottak csak igazolódnak sösszesitésk épen találjuk: Először a fal vakban lakó román alattvaló magyarokat, a moldvai régi csángókat, Bakó és Román megyékben, kik r. kath. hitűek, de papjaik olaszok, iskoláik községiek, román tanítókkal, román tannyelvvel. (A német alattvalók számára Németországa legkiválóbb papokat küldi, kiknek szolgálatuk a misszió jutalmába részesül odahaza.) Másodszor vannak a városokban lakó román alattvaló magyarok, azon iparosok, kik Ro mánia különböző városaiban állandó lotclepedhctés, birtok vásár lás czéljából kivándorlási engedélyt szereztek és megszerezték ma guknak a román honpolgári jogot. Harmadszor azok a magyar alattvalók, kik útlevéllel tartózkodnak Romániában, még pedig nem egy-két évig, hanem egész életükön apáról fiúra. Negyedszer a nyári munkások és cselédek legnagyobb számban s az elsorolt megyékből. Végül vannak az útlevél nélkül kiment magyar hon polgárok, kiknek sorsuk a legbizonytalanabb, mert a hatóságokat kénytelenek kerülni s hogy személy-szabadságukat biztosítsák, előbb-utóbb a román hatóság titkos pártfogása alá, kerülnek és ugy ők, mint utódaik eloláhosodnak, odavesznek. Csak a 4 utóbbi cathegoriából 15—-20'000-re vehető azok száma, kik kizárólag Buka rest városában vannak. S ha — a kedvező felfogás után indulva — igaz az, hogy a tényleges zöm az ideiglenes munkakeresők, nyári gazdasági munkásokra és házi cselédekre esik, kik othonukkal s csekély birtokukkal pl. házukkal nem adnak föl, valamint az iparosinasként kiment gyermekekre, meg a gyengébb és szegé nyebb iparosokra: a tényleges állandó kiszivárgást és a nemzeti lét-állományra való elveszést még sem tagadhatni meg, épen a legutóbbi népszámlálás adatai tanúsága szerint, A székely vármegyék lakossága ugyanis, daczára e nép már ismételten hangsúlyoztuk családalkotó "tulajdonságának, a legutóbbi 10 év alatt, nemhogy nem mutatja az alföldi cséppel sem erőteljesebb, szívósabb népű vármegyék 15—20%-os szaporodását, hanem az országos 10%7 átlagot sem éri föl, a mi nyilván kóros állapot bizonysága, Csikvármegye összes szaporodása 2 ' 6 8 % , vagyis 0'26°/ óvónként, Háromszéké 0'6 évenként, Udvarhelymegyéé 0'47. Egyedül Marostordamegye (117 évenként) lépi tul a szükséges átlagot, A népállomány élettani hanyatlásának, illetve főleg a nők odamaradásainak jele, hogy Csik- és Udvarhely megyében, a nő többséget képező természetes aránytól eltérőleg, 1100 férfiúra 950—980 nő tía
0
— 125
-
esik, minek hatása a viszonyok nem változtával a népszámlálás jövő cyklusakor lesz csak még igazán érezhető. Ez adatokból, melyeknél azonban még azt se tudjuk, váljon az álló népességet tüntetik-e föl, vagy a házi lajstrom oknak a távollévőket is a családtagjaiként számitó adatai alapján készültek, mint az Kászon-Alcsikra nézve kitűnt, hol a lakosság 27.561-ről 26"929-re apadt, — ez adatokból, mondjuk, kitűnik, hogy bizonyos átlag hiányzik a székelységből, hiányzik pedig csak l % - ° t véve alapúi, az útlevéllel e pillanatban távol levőket nem tekintve — melynek száma a fentiek középátiaga szerint évenként 10.000 lehet - még kerekszám 20000, összesen tehát 30'000 lélek s pedig mun kás javakorbeli kéz és iparos értelem. Ekként, h a igaz is, hogy egy rész, tarisznyájában az étellel, gyalog, majdnem minden költ ség nélkül megy át nyári munkára s nehezebb és sürgősebb mezei munkára hazajővén, ősztől a tél kezdetéig újra visszamegy; viszont, ha mások, mint cselédek csak kitelelni mennek s tényleg Romá niai keresletük nélkül még adójukat som tudnák fizetni: áll az, hogy egy jelentékeny tömeg állandóan távol van s a törzsre nézve rendszeresen odavesz. Annál szomorúbb, hogy ezek között sok a kiskorú és iskolaköteles is, mint pl. Brassómegye csángó közsé geire nézve van erre adatunk, honnan még Dobrudsába is távoz tak felnőttek, kik évek soráig nem jönnek haza. Eltekintve a népveszteségen és a nemzetgazdasági káron ki vül, e népmozgaloinnak még két veszedelme van. Egyik, hogy a hazatérők (és koronként váltakozva a többség megkóstolja Romá niát) romlott erkölcsüket, a fényűzésre való hajlamot, a boltból élés szokását hozzák haza és terjesztik el s mig a férj egyfelől — a léleknek fáj kimondani — „a czárában" szeretkőzós és vad házasság lejtőjére lép, az alatt az asszony szokhatja meg itthon a tilos viszony kötését. Ez az idegenbe járás cosmopolita és ma teriális érzületet olt lassanként a szivbe s elvadítja a nemzeti öszszetartozás érzetét, Székely szójárás: megyek k i Kolozsvárra, me gyek k i Magyarországba, megyek k i Nagyváradra; megyek b e Brailába, megyek b e Bukarestbe, megyek b e Oláhországba. Mintha csak idegenbe menne, ha nyugat felé m e g y ; s mintha csak haza menne, ha kelet felé megy. Némely vidéken már úgy is mondják: ..megyek Erdélybe", ha pl. Segesvárra mennek s viszont Románia: „oda benn." A másik c o n c r é t veszedelem, hogy a m u n k á s - és cselédbér helyt a székelységben, hol a vasút hiányában a termé nyek kivitele és értékesítése láttuk mily alacsony, mértéktelenül fölszállván s mégis munka-hiánynyal kellvén küzdeni, e mozgalom maga után rántja a birtokos osztályt is, a mi az oka épen, hogy a székely birtokosság aggódva nézi a további népelvonó kitelepí tési törekvéseket s mondhatni nyugtalan, ha erről hall. (A m u n kálat itt kimutatja a romániai magas m u n k a - és cselédbéreket.) Ennek következménye, hogy p. u. Csikmegyében helyt a a gazdasági cselédek bére ujabb időben 50—60 írtról 60 70 írtra emelkedett, a férfi munkásoké (étellel) 46—45 krról 60—70 krra naponta. i)o egyszersmind, ha idevesszük, hogy eddig majdnem kizárólag magyar iparosok voltak Romániában a keresett ková csok, lakatosok, kerekesek, asztalosok, szíjgyártók és tímárok, régebben gyógyszerészek, s hogy pl. egy kőmivességben dolgozó
-
csángó 5—6 frtot keres odavonzás titka.
126
-
most naponta: megvan fejtve künn az *
Nemzeti érdek és nemzeti önérzet követeli itt tehát a gyökeres, mélyreható és nagyszabású átalakitó változtatást. Nem palliativ és nem ephemer intézkedéseket, hanem a székelység sorsához kapcsolt egész erdélyi rész államegységi és nemzetállami reorganizácziója végett a székelység megmentését és utllizáezióját. Megtartani és kibontakoz tatni a szókelységet, fokozatosan alkalmazni az erdélyi rész államal kotó eleme cohesiójának emelésére, a magyarsági szigetek kiterjeszté sére s ezzel a vonzás és assimilatio békés és testvéri nagy munkájára, mígnem a székelyföld az alfölddel ethnografiai folyamra nézve egybeszakad, ez a föladat! Annál sürgetőbb ez, mert másfelől a szász széleken is mutatkoznak az eloláhosodásra tünetek s annál nehezebb, mert nincs többé a székelységből a megyékre a száza dos intelligens kitelepítés. A felekezeti iskolák sem szállítói többé, mint századokon át, és kitelepitői a székely erőnek s a nép sem bírja gyermekeit taníttatni, hogy legalább a megyékre szétvált értelmiség szaporodjék. A birtokosok magok kezelik birtokaikat vagy bérlettel, s a ref. eklézsiák szerte lehanyatlottak; 10—20-at egy körlelkészséggé foglal egybe a reformátusok püspöke ; nem kell pap ; a magyar curiák is legtöbb helyt feloszlottak s a haza, föld színéről is eltűnt birtokosaikkal apró részekben oláh kezekre bír tak. A s z é t s z ó r t i n t e l l i g e n s s z é k e l y k i t e l e p í t é s n e k az egyetlen helyes módja az erdélyrészi állami hivataloknál érvé nyesülhetne, ha ugyan a székely apa gyermekeit taníttathatná s ily szempontokra az állam részéről kellő figyelem fordíttatnék. Ellenben a csak tömegben hclj'es székely földmives-kitelepités még nem segítne magán a székely törzsnek általános állapotán, melynek megoldása most az elsőrendű kérdés. Hasonlóképen csak a palliativnek értékével birna a munkásoknak időnként befelé irá nyítása, bár elismerjük : a jövő legjobb szoktatása és előkészítése ez, — ha csak a brassói iparkamara egykori szász titkárjának kegyetlen ráfogása keretében is, mely csakugyan igazolná, hogy a székely valóban csak egy ..wandelustiges Volk", s nem juttatná az önérzetes, szabadság és önállóság szerető, értelmos székelyt állandó otthonhoz, tulajdonhoz és foglalkozáshoz, mely nélkül csak szelektől hányatott hab marad s nem államiságunkat megvédő és föltételező sziklatalapzat. Sűritni, élhető helyzetbe juttatni, szaporítani pedig az egész erdélyi rész fundamentumának, a székelységnek lélek-állományát, erre egyetlen mód v a n : a gazdasági érdekek helyes fejlesztésével Magyarország g y á r v i d é k é v é mozdítani elő az egész országrészt és pedig az ép oly szorgalmas, mint erőteljes és hű székelységtől kiindulólag. Erre azonban gondolni sem lehet, míg a székelység nagy részben még mindig v a s ú t h i á n y á v a l — minden nyomorúsága alapokával — küzd, mig teljes vasúthálózata a legnagyobb, sőt minden állami támogatással hadászati szempontból is kiépítve nincs s a Fekete-tenger öblével, elszigetelt helyzetéből, az európai világ-
— 127
-
forgalom körébe bele nem vonatik. Addig a székelységnél fog kez dődni a kelet, holott a természet is a Közép-Európán s aztán Bu dapesten, az Alföldön s Nagyváradon és Kolozsváron át hasitó vasúti fővonalnak egyenes nyíl irányába helyezte a Mezőségen keresztül Maros-Vásárhelyt, Székely-Udvarhelyt, Kezdi-Vásárhelyt, az ojtozi szorost, onnan Adjudon át Galaczig a legmerészebb és legbámulatosabb vonalt, melybe mint csatornák szájadzanának aztán jobbról és balról a szárnyvonalak s létesítenék az összeköt tetést az aradi fővonallal. Vagy legyen máskép, de teljes vasúthá lózat nélkül ki nem bontakozhatok ős állapotából a székelység vázoltuk gazdasági helyzete, melyre bizonyíték, hogy csak mióta a héjasfalvi—udvarhelyi szárnyvonal kiépült, Udvarhelyvármegye alispánja jelentéseiben már is gazdasági lendület megindulásáról emlékszik meg, oly czikkek értékesítéséről, melyek az előtt nem képezték kereskedelmi forgalom tárgyát, De azért e vármegye al ispánja is ..a székely vasúthálózatnak teljes kiépítését" látja föl tétlenül szükségesnek, mely az idegen tőkét és szakértelmet meg telepítené ez ős földön és sz-űz talajon. E vármegye lakosságának e távozási mozgalma is, mint a közöltük útlevél-adatokból kitűnik, a vasút építése esztendejében munka kínálkozván, alászállott. Máskép szól azonban a teljesen vasút nélküli Csikmegye al ispánja. A vármegyét ..majdnem kizárólag, éltető és fentartó' ..állatállamány fogyatéka, úgymond, pld. igen kevés kivétellel csak a helyi forgalomé, mert a legközelebbi vasúti állomásig való szállí tás nagyobb utánjárással és költséggel történhetvén, a keresletet lenyomja ", s máskép szól a legutóbbi időkig a háromszóki. (A munkálat itt megemlékezik az Olt tervelt szabályozásáról is.) A vasúti munkálatok legbiztosabban s o t t h o n tarthatnák vissza palliative is egy ideig a Romániába kimenetelt s a vasút nyomán keletkező áldások, a tőke vállalkozói kedve, az idegen tőke bevonulása, a gazdaságnak ipar jellegűvé alakulása, a ter mészeti kincsek kiaknázása — melyek közt ujabban Osikmegye alispánja szerint nem felejtendő a bizton található petróleum — a hivatásos iparnak az értékesítés következtében ízlésben és ver senyképességben kifejlődése, a háziiparnak vidékenként rendsze res szervezése, a munkás bérekben való különbözetek kiegyenlí tése, a pénzforgalom önként következendőnek. Hic R h o d u s ! Ez a székelység s ezzel az erdélyi rész életi csomója. A vasút adna len dületet a székely fürdőknek, vállalkozó tőkét és idegenek forgal mát vezetve be azokba; a vasút hozná egybe a székelységet az erdélyrészi kincstári s más erdőfogyasztó iparvállalatokkal, az er délyrészi összesen 521 bánya- és kőteleppel, 6Ü1 fűrészművel, 6 üveg-, 4 gyufa-, 7 papír- s 1—1 répaczukor, cellulose és hajlított bútorgyárral, 2 csertörő vei, 16 gazdasági eszközmühelylyel és 26 mészégetővel, a keletkező és létező kés, eszköz és gyermekjáték gyárakkal (Toroczkó, Maros-Vásárhely, Nagy-Szeben), a keletkező és létező szövőgyárakkal, s különösen a nagy erdőkiaknázási vál lalatokkal, minő legutóbb a naszódi, s minőre egész Erdély a székelységgel együtt közel 4 millió kat. hold erdőművelési ághoz tar tozó területével, összes fölszine / -dével, melyből mintegy 727.233 kat. hold kifogástalan kiviteli kereskedése hivatott terület, másfél millió tömör köbméter faanyag vagyis a feldolgozási és aprólék 1
1
4
10
— 128 —
levonásával naponta 34.000 vaggon, azaz 100 vasúti kocsi teherárut szolgáltathatója. A vasút és az azzal kapcsolatos e r d ő k i h a s z n á l á s képez vén az átmenetet nálunk az iparhoz, a székelj erdőkihasználásra vonatkozólag részletes javaslatot tehetnénk, mely nagyszabású ál lami támogatással az erdők felosztása helyett a v á r h a t ó h as z o n é l v e z e t e k a r á n y o s í t á s á t fejtené ki. Nem lehetvén azonban állambudgetünk mellett erre remény ségünk, — a székely ipar állami szubvenczióval általános oly mó don való támogatására kell első sorban gondolnunk, hogy adassék egyfelől tarifa-kedvezmény a vasutakon s részesittessék kedvez ményben minden nagyobb gyárlétesitő vállalat. Mindazon iparczikkeknek és gyártmányoknak, melyek a nyugati megyékbe és hazánk alföldi városaiba külföldről hozatnak be, de melyeket elő lehetne némi csekély támogatással a székelyföldön is állítani, adas sék vasúti vitelbér kedvezmény a m. kir. államvasutakon olcsóbb tarifák, avagy az ugynezett refactiák alakjában s viszont mind azon feldolgozandó nyerstermények, melyek a nyugati megyék ből és hazánk alföldi városaiból külföldre szoktak további fel dolgozás és értékesebb alakban való visszahozás végett vitetni, — Székelyföldre való szállításukra is. így pl. a tetemesebb befek tetéseket igénylő vállalatok pár évi adómentességével előmozdítaná a vállalkozás kedvét s ilyen támogatások nélkül a székel}- ipar a nyugat fejlettebb iparával egyelőre mindenben aligha veheti föl a versenyt s a rég megszokott keleti piaczoknak a vámháboru miatt elvesztésével meg nem hódithatja a századok óta szintén mások által elfoglalt nyugati benső piaczot a hazában. Ezek mellett az állami támogatás n e m e : még a nagyméltóságod bevezette felhívó propagálás az államkormány többi tárczái, hatóságok és erkölcsi testületek iparszükségletei kielégítését illetőleg, valamint különösen a katonai szállításoknál fölkarolás, mire a székely iparosság máitöbb alkalommal magát képesítettnek bizonyította. A Komániával való méltányos vámegyezség kötését illetőleg nem vagyunk ennek föltétlen szüksége tudatában, mert egyéb intézkedések megtétele esetén a legegészségesebbnek s nemzeti létünkkel szemben leg inkább megfelelőnek tartjuk azt a nemzetgazdasági elvet, hogy minden ország elegendő magának, ha iparüző vidékeknek mező gazda alföld s iparos városoknak földműves vidékek kellő arány ban felelnek meg. A hivatásos iparral kapcsolatban nagy arányokban felölelendő a h á z i i p a r n a k a d e e z e n t r á l i z á l t g y á r i p a r alakjában, eme leghelyesebb alakban való kifejlesztése, mely a nélkül, hogy a népet mezőgazdasági és állattenyésztő foglalkozástól elvonná, számára jövedelmező mellékkeresetet biztositana s eként a gazdál kodás és deczentrálizált gyáripar egymást kölcsönösen alimentálná, megóvna egy túltengett ipari proletariátus teremtésétől, melynek tudvalevőleg hazafias érzülete is csekélyebb s viszont olcsóbbá s ekként kelendőbbé tenné az előállított árut. Első kedvezmény ként szükség volna itt is, legalább egyelőre, a mellékfoglalkozás ként űzött háziipar megadóztatásának elkerülése s aztán állami
-
129
-
ellenőrzés ós állami segélytőkével v á l l a l k o z ó k és központi beváltók alkalmazása, különösen a fa, szalma,- háncs, gyékény és nádl'onó, valamint a szöveszeti háziiparra vonatkozólag. Igen üd vös volna, ha az országos kereskedelmi múzeum is ily ezélra meg felelő tőkével és megbízatással láttatnék el. Ügyes vállalkozók a külföldi sátoráru kiszorítására sikerrel használhatnák föl a házaló székely asszonyokat, a székely háziipar eddigi ..kereskedőit'', kik Kolozsvárig, sőt Nagy-Váradig ellátogatnak. A háziipar azonban nagyobb rendeltetéssel a jelentettük alak ban igazában csak a g y á r i p a r r a l s különösen a székelyföldi s a földmivelési viszonyokkal combinative fejlődhetvén ki, a fejlesz1és directiváját megszabják: a) egyfelől az a tény, hogy a Székely föld 450 községében s i l városában és nagy községében a 14 évieken felül tényleg 181.132 lélek őstermelő, 13.027 hivatásos iparos, 42.200 a személyes keresetből s mintegy 8000 az értelmi ség és házbér után élő ; b) másfelől a vidékek szerint eddigi ipari nisus. Ennek megfelelőlog a legfőbb és a többinek vehiculumául szolgálható alap-háziiparág, a gazdag kendertermelésre alkalmas föld s gyapj utormelésre alkalmas helyi és szomszédos romániai erdőségek következtében, a s z ő v ő i p a r . A Székelyföldön azt lehet mondani ma is, régebben még inkább volt, minden házban van szö vőszék s a háztartás vezetéséhez tartozik, hogy „a rokolya, friskó, kürti, harisnya, spenezer, lajbi és zeke" stb., valamint az abrosz és a ..változó" (fehérnemű) a szőttesből és durvább gyapjúszövetből kerüljön ki, csak a finomabb abaposztót, brassói kék posztót s czifrább kendőket veszik. Mióta azonban útját bevette hozzá a hamisított, tetszetős és olcsóbb rothwasseri szövet, mióta általán a fonás időrabló és szaporátlan kézi munkája (mely időt jobban lehet értékesíteni egyébre) nem bírja a versenyt az idegen fonó gyárak alapján dolgozó import-szövetekkel,— hanyatlik a házak ban a szövés. Egyedül Háromszékmegyében a Háziipar-egyesület 15 éves buzgalma következtében, a szepsi-szentgyörgyi első szé kely szövőgyárral kapcsolatos szővő-tannühely és női háziipar iskola által mutatkozik a nép közt is a legörvendetesebb lendület, ugy hogy a megyében a régi darócz helyett finomabb posztószüvet készítése is történik s az értelmiség is kezdi viselni különösen a nyári gyártmányokat. Föltétlenül szükséges azért a Székelyföl dön" pár f o n ó g y á r létesülése, mire alkalmas helyek vizerejök által: Sepsi-Szentgyörgy, ,Al.-Doboly, Angyalos, Árkos,- Bereczk, Bodok, Fotós, Gidófalva, Etfalva, Illyelalva, Kézdi-Szentíélek, Kái nok, Kilyén, Kökös, Kovászna, Martonos, Málnás, Szent-Király, Szemerja, Szotyor, Tusnád, Zágon, Zoltán stb. vidéke számára; CsikSzereda, Sz.-Udvarhely, különösen Atyha, Bágy, Bögöz, Muzsna, Parajd, Alsó- és Felsősófalva kender és gyapot szövése, pokrócz és futó szőnyegei számára; M.-Vásárhely, Abod, Geges, Havadtő, Makkfalva vidéke belevonásával, hol különösen Makkfalván sok durva posztó és pokrócz készül; Székely-Keresztur, K o b á t - ü e m e terfalvával (Uj-székellel, Rugon-falvával, Közép-Aj tával); vagy kü lön kenderfonó Al-Csikban, s gyapjufonó Fel-Csíkban a fel-csíki és gyergyói részek számára, hol a juhokat nagyobb mennyiségben tenyésztik. A fonógyár mindenesetre a kender vagy gyapjú elle nében adná a fonalat, avagy hitelezné azt, váltaná be készpénzzel, 9
— ISO
-
avagy a kiosztott fonal feldolgozása után a szövet elárusitását —• előleget adva — közvetítené. A gazda és gyáros érdeke igy szö vetségben rövid időn a textil ipar gyárait is hozná létre, ugy posz tóban, mint mosószövetben S.-Szcntgyörgyön, M.-Vásárhelyt, Sz.Udvarhelyt, Cs.-Szerdában, Sz.-Kereszturt, Kezdi-Vásárhelyt. S.Szentgyörgyön már is egy második vállalkozó is vau s örömmel értesülünk, hogy mozgalom indult a két vállalatnak egyesítése utján helyi érdekeltség 40.000 írtja befektetésével s a magyar ipar és keresk. bank igénybevételével nagyobb szabású szövőgyár lét rehozatalára; Cs.-Szeredában és Székely-Kereszturt a megkezdett szővőtanmühelyek kifejlesztése volna az alap. M.-Vásárhelyt már évek óta van talaj egy posztógyárra. A kendertermoléssol kapcso latos müiparág, Dobó, K.-Sz.-Lélek, Pólyán és Sz.-Keresztúr köz ségekben a kötélverés. A kender- és gyapju-termelés ágai után az e r d ő k e t véve figyelembe gyáriparilag, fűrésztelepek és cellulosegyár lehetnének létesiívt? Szász-Régenben és Gyergyó vidékén (Csik-Szt.-Domokos, Csicsó, Ditró, Gyimes-Felső-Bükk faedény-készitése belcvonásával); Kezdi-Vásárhely vidékén pl. Béreezken, Kovásznán, Zágonban fü résztelepek és faárugyárak (mire talaj Bélafalva, Dalnok, Esztel nek, Gelencze, Haraly, Hihb, Ilyefalva, Kis-Borosnyó, Ko vászna, Kökös, Körös, Kurtapatak, Oltszem, Pólyán, Páké egy időben szorgalmas fapipa-készitéssel; Osdola, Sósrnező, Szent-Lélek, Szotyor, Zabola faedény, teknő és kanál, szekér, járomfa, kaptafa, szövőszék, ernyőfa, doboz és szitakéreg készítése felkarolásával;; Székely-Udvarhelyt faárugyár a fenyvesekből, fürésztelepekről ki kerülő fölösleges faanyagoknak lehető értékes feldolgozása és Se gesvár vidékének ellátása (Bardócz, Bibarczfalva, Bogárfalva, Dobó, Firtos-Váralya, Enlaka, Kis-Baczon, Kecsed-Kisfald, Lüvéte, Ma gyar-Harsány, Malomfalva, Pálfalva, Oroszhegy, Siklód, Száldobos, Szentlélek, Szentkirály, Vágás faedény, gazdasági és ipari eszkö zök és donga készítése értékesítése) végett; Homoród és Baróth vidékén parkettgyárt a fölösleges tölgyfa feldolgozására és értéke sítésére. A faáruk közül vasút kellene, a mi a hivatásos ipart il leti, épen K.-Vásárhely virágzó asztalos iparáért, mely teljesen kiszorította Háromszékvármegyéből a külföldi bútort, mit eddig a korlátoltabb igényű családok sem nélkülözhettek, azonban a vám háboru miatt e szép iparczikkek potomáron kerülnek a brassói piaczra és raktárosokhoz, számos asztalos pedig műhelyét áttette egyenesen Romániába. Ezzel szemben példa, hogy a vasút követ keztében Sz.-Udvarhelyt a tölgy- és fenyőfa-forgalommal a régi kádár-ipar is lendületet vett; kellene ide még a szerszámok és gazdasági eszközök nagyobb lendülete. Faszerszámgyárra talaj m é g Maros-Tordavármegye, Abod, Geges, Havad, Uyésmező, Kibéd, Makkfalva, Mező-Sámsond, Sóvárad, Szováta faedény- s külö nösen szekérkészitő ipara számára, továbbá Maros-Vásárhely, Hét falu a faragászati iskolával és Székely-Keresztur az áll. tanitóképezdével kapcsolatban levő faragászati tanműhelyével. Mint jöve delmező házi-ipari mellékfoglalkozás, elősegítésre méltó e pontnál a g y e r m e k j á t é k s z e r - k é s z i t é s , midőn tudjuk, hogy Csehor szágból és Schweizból tömérdek jön be az országba s nálunk még mindig alig foglalkoznak vele. Az erdélyi részben a kalotaszegi
— 131 —
gyermek,játék-iskola megszűnt, a tanulók közül egy hord be falu jából játékokat Kolozsvárra, de elterjedés a nép közt nincs; a ^ év előtt alakult nagy-szebeni, hallomásunk szerint 60.000 frt rész vénytőkével készül gyári vállalattá átalakulni; a maros-vásárhelyi gyermekjátékgyár nem kap inasokat, mert a székely szülők azt kérdik: mi lesz gyermekükkel azután. Ez ágat tanmühelylyel — és pedig csak téli időben 2—3 évi oktatással — kapcsolatban pl. M.Vásárhelyt, Udvarhelyt, Hétfaluban stb. csak úgy lehet elterjesz teni, ha a gyár vagy a tanműhely szintén decentralisált alakban áruraktárként vagy külön áruraktárokról gondoskodva az egyes részeket kézi munkával szerte a falvakban készíttetvén, ezzel a nagyobb fi- és leány-gyermekeknek adna foglalkozást, az össze állítás pedig a központban történnék. Annak a törekvésnek, mely ugy a hétfalusi faragászati iskolában, mint Kalotaszegen és Szebenben nyilvánult, hogy a növendékek ott maradnak, vagj ipa rosok lesznek, csak kivételesen szabadna megtörténni, hogy a há ziipari elterjedés elérhető legyen. r
Altalán a tanműhely, szakképzés, a gyakorlati ipariskolák akkor birnak csak jelentőséggel a népre, ha a tanulókat, vagy elhelyezhetik, vagy otthon á r u r a k t á r i é s m u n k a k ö z v e t í t ő szervezettel, a nélkül, hogy sorsuknak átadnák őket, foglalkoztat hatják. Ennek következménye a s.-szt.-györgyi szővószeti siker s ellenkezőjének a csik-szeredai abban maradt kitűnő kísérlet. A s.-szt.-györgyi szővőtanműhely növendékeiből 37 a megyében, mint kéziiparos folytatja tanulmányait, 50 mint munkás dolgozik a szö vőgyárban, s egy, ki végzett növendékként az intézet tanítója volt, S.-Szt.-Györgyön ép az említett második virágzó szövőgyár társ tulajdonosa s vezetője. A s.-szt.-györgyi női háziipariskola 10 év óta végzett 750 növendéke közül több, mint fele a megyében az intézet által szerzett ismeretei gyakorlati alkalmazásából tartja fenn magát s vidékükön is terjesztői az izlés és szakismeretnek. Az erdő legelő és gazdasági ágak szerint további ipari terep talaj a székely földön: S.-Szt.-György vidékén mümalom, ezukor és keményítőgyár; Homoród és Baróth vidékén vasbányák egy központi vaskohóval Barót-Köpecz közelében; Székely-Keresztur vidékén komlótermelés sörgyárral, annál inkább, mert a komló termelés épen itt hasznos gazdasági ágnak bizonyult, de sörgyá rak hiányában már is alább hagytak vele, nem bírván a versenyt; M.-Vásárhely vidékén mümalom, szesz- és sör-, dohánygyár, a le nen és kenderen kivül nádfonás, Fele, Szabéd, Mező-Küípény szotyorkészitő vidékeivel, honnan magán válalkozás alapján igen szép kereslet jött létre; Maros-Ludas nádmunkájával, továbbá Eked, Hódos, Jobbágytelke szalma, Remete, Székely-Keresztur, Szováta és Várfalva vessző, Harasztkerék, Keresed, Vaja gyékény fonásá val, Füle és Bardóez szővőborda készítésével; Sz.-Údvarhely köz ponttal Bibarczfalva nád; Homoród-Almás, Homoród, Keményfalva, Korond, Magyar-Zsákod, Muzsna, Szt.-Demeter, Székely-Szállás vessző-, s Béta, Bibarczfalva, Bordos, Bözöd, Dobó, Etéd, Köpeez, Muzsna, M.-Zsákod, Székely-Szállás és Véczke szalmafonása; ha sonlóképen Sepsi-Szent-György központtal Árkos, Bita, Bodola, Dalnok, Fel-Doboly, Káinok, Kézdi-Szentlólek, Kilyén, Kovászna, 9*
— 132 —
Kőrispatak, Nyén, Szent-Iván, Szotyor és S.-Szent-Király vessző, szalma, nád és gyékény munkája; Csikmegyében Lazárfalva vosz sző és szalmafonása. Korond: a taplót, mint jelentéktelent nem emiitjük, nem a székely pogácsakészitését, melynek főhelye külö nösen K.-Vásárhely, ellenben igen a szitakötést, melynek főhelyei Sz.-Keresztur, Kovászna, Körös és különösen az agyagipart, mely nek főtalaja Székely-Udvarhely, hol azelőtt a fazakasaktól a vá sáron szedték össze az emberek s vitték Romániába az árut, hol továbbá igen csinos kályhák kezdettek készíttetni, s honnan a vasút óta téglában és fedőcserépben szép kivitol mutatkozik. Kez detlegesebb a korondi cserépedény e vidéken. Hasonlóképen a fafaragászat pendontjeként olsőhelyü talaj a Székelyföld a kőfaragászatra nézve is. Ez iparág is, daczára a szép kőbányáknak és anyagoknak eddig épen a vasút hiányában csekély fejlődést mutathatott. Kezdték ugyan különösen Háromszékvárme gyében (Árkos, Kovászna malomkövein, Maksa, K.-Szontlélek, máirégebbi kőmunkáján felül), a régi faanyag helyett a kőből építést, a közutak is ily hidakkal, távolság jelzőkkel láttatnak el, az épülő vasút is sok kőanyagot vett igénybe; durván faragott sírkövek is, készülnek némely községekben; Csikmegyében is — hol Csomafalva és Csík-Szentkirály már régebben malomkövet és sírkeresz teket faragott — tett kísérletet nagyobb befektetéssel a Saxlehner czég a ditróit stb. kihasználására; Udvarhelymegyében is — régeb bi kőfaragó helyei Enlaka, Gyepes, Jánosjalva, Remete építészeti faragványaival és sírköveivel — egész telepek keletkeznek kőmunkából: azonban a fuvarviszonyok miatt a Saxlehner márvány-vál lalatot be kellett szüntetni, a finomabb kőfaragást pedig, a hol szükség, 5—6 frtnyi napi keresménynyel olasz munkások végzik. Annál szükségesebb volna tehát pl. Málnáson (a traehyt miatt), vagy S.-Szt.-Györgyön a lakatos műhelylyel kapcsolatban, vagy Gyergyóban, avagy a fafaragászattal kapcsolatban Hétfalun és Udvarhelymegyében kőfaragászati. tanműhely, mert Horvátország központi tanműhely kivéve ilyen nincs az országban, s e bár ne héz, de jövedelmező munkára — Budapesten 3-10 Írtig keres kü lönösen nyárban naponta egy jó kőfaragó — a székelység ereje és ügyessége a leghivatottabb. Megmutatták eddig is, hogy nemcsak jó kubikolóknak, de a hol kísérletet tettek vele, jó kőfejtőknek és faragóknak is bizonyultak, eltanulták s felvették a versenyt az olaszszal. Otthon az erdők is jobban kiméltetnének a kőépités be hozatalával, a magasabb szobrászat is embereire találna fokonként, mire a hivatás bizonyítéka a székelység népköltészetében (balla dáiban) nyilvánuló legerősebb plasztikai érzéke csak nem az egész ország vidékei közt. Emiitettük már a vasbányászatot. Itt sajnálattal kell a szent keresztbányai vasgyár változó sorsáról megemlékeznünk, mely a romániai vámháboruval is megküzdve, 1889 végén azonban lakatos és asztalos műhelyében elhamvadva, deficittel végezte s üzemben tartása végett államsegélyre (olcsó kölcsönre) is érdemes. Az új népszámlálás szerint a község 520 lakójából e gyár miatt 123 em ber eltávozott. A brassói bányatársulat fülei (lővétei) vasgyárának beszüntetésével 100 ember vesztette kenyerét. A fémipar terj észté-
-
133
-
sőre nézve a s.-szt.-györgyi géplakatos tanműhelyen kivül elosz tás kedvéért szükség volna még egy fémipari szakiskola Sz.-Udvarhelyre, másodsorban M.-Vásárhelyre. Nem mellőzhetjük még a tejipar fontosságát különösen Csikmegyére, Gyergyóvidékére vonatkozólag, hol a fő jövedelmi forrás az állattenyésztés. T e j s z ö v e t k o z e z e t e k alakításának előmozditáta, sajt-termelés czéljából, a mi már rzép kereslet mutatkozásával meg is kisértetett, s kívánatos a lendület elérése. E kereskedelmi iparczikkekre, h a Nagyméltóságod mezőgaz dasági kölcsönadását szorgalmazni kegyeskednék, a sajt és tej gazdasági iparágat fejlődésnek indítaná. E szövetkezetek egész nemzetgazdasági missióval, Csikvármegyében magának a vármegyé nek, némely községeknek és egyházmegyének nagyterjedelmü ha vasai eddigi bérlőit, kik eddig kizárólag berszányok és marzsinánok voltak, versenyre kelve, leszorítanák. Versenyre kelnének a legelőhiányban szenvedő községek is, ha legelő kérdésében köl csönök átal segittetnének. Csikmegyéről lévén szó, mind gazda sági, mind pedig ipari szempontból helyén való volna itt egy földmives uradalom a tömérdek sok rétbirtokos társulása utján s pár zászlóalj sorhad elhelyezésére, melyeknek szorgalmazása Nagyméltóságod részéről az illető tárcza keretében, hálára kötelezné az illető vidék lakóit. Az u. n. káskával-sajt és szemerketuró készítésével Háromszékmegyébon és Hétfaluban eddig is sokan foglalkoztak. Mint örvendetes kereskedelmi czikket említvén még föl Maros-Tordamegye gyümölcs, (különösen alma) termelését, mely kisebb már is mint a külföldi kereslet, ezzel zárhatjuk is a talán túlságos részletezést. Altalán a szakképzés és egyben az értékesítés lévén azonban a két sarkpont, az arra vonatkozólag, mély a tisztelettel elmon dottakon kivül szükség volna még M.-Vasárhelyt is a techno lógiai múzeum mellé ált. középipartanoda vagy felső ipariskola lé tesítése, a különböző tanműhelyek ösztöndijakkal való támogatása, mi mellett figyelemre méltó körülmény, hogy a nemzetiségi nö vendékek érzületét is meg lehet nyerni, mint a sepsi-szentgyörgyi szövő tanmümelynél a szász növendékekkel történt. Viszont ugy a kisiparosok, mint a. háziipar másik oldalról emelése érdekében a szükséges forgalmi tőke s piaczról gondoskodás lévén a döntő : a a vidékenként és ipari csoportonként beállított s tőkével ellátott v á l l a l k o z ó k o n kivül, iparraktári szállító szövetkezetek alaku lásának előmozdítása volna, kívánatos. Vállalkozók központjául, kik pénzelőleget is adjanak, Maros-Vásárhely és Székely-Udvar hely a vasútnál fogva s éppen ezért. Sepsi-Szt.-György alkalmasok. A társulásra megtörte egyesületünk a népfelkelési' fölszerelések szállításával Sepsi-Szentgyörgy, Kezdi-Vásárhely, és Székely-Udvar helyre nézve az utat s az iparkamara és az iparfelügyelő befolyá sával általános társulási szabályok alapján kellene ezt előmozdí tani, hogy egyfelől tömegesebben s olcsóbban lehessen e nyers anyagokat beszerezni, ugy a szükséges gépezetekhez jutni, más felől, hogy ily uton raktárok létesülhessenek, tömegben lehessen vásárról-vásárra küldeni, nagyobb vállalkozásokba bocsátkozni. A. társulási szellemre -nézve megvan a székelynél az ős alak a k a lákában. Az olcsó pénztőke előállítása végett ugy a háziiparra,
_
134 —
mint a kapcsolatos gazdaságra nézve, a nép értelmességónél fogva, alig volna alkalmasabb hely az országban a Reiffeisen-féle szö vetkezeteknek állami segélylyel propagálására és pedig azoknak ugy mezőgazdasági, mint ipari alakjokban — mint épen a Székely földön, hol mind a kath., mind a ref. felekezeteknek lelkes pap jaik, ugyszólva minden faluban értelmiség, sikerrel állthatnának ezen, főképen ingyen vezető munkán alapuló ép oly emberbaráti, mint nemzetgazdasági, falvanként alapított kis intézeteeskék élére. E g y erdólyrészi földhitelintézetnek — mint azt az Emke kérte volt — első sorban épen a székely nagyobb földbirtokok érdeké ben kellene állami kamatnélküli kölcsönnel fülállittatiiia. * Ez utakon, és csak h a o t t h o n saját házában és ős talaján megmentetett és fölkaroltatott a székelység, gondolhatni aztán consecutive az elvezető, a Mezőség derekán és bihari belhegyek kebelén át tömegekben nyugotra fokozatos előretolásra, mig az Alfölddel a teljes néprajzi egységes folyamat egybe jön. Igy létesithető a rövid időn ez eljárásokkal mutatkozandó szaporulat ból a kitelepítés a jelzettük kincstári birtokokra, s addig is a kis iparosok momentán helyzetén segítendő részben egy iparos tele pítés épen a Mezőség emporiális helyein, hol erre nagy szük ség van. Földmives telepítésre a székelység egyelőre való to vábbi ritkítása nélkül kínálkozó, sőt felhívó anyag épen a mol dovai és bukovinai, valamint a már szétszórt és veszendő romá niai különböző magyarság s azok, kiknek a Székelyföldön épen nem mutatkozik semmi kilátásuk a változott uj időkkel, egyéb a vándorbotnál és Romániánál. Elborul különben is a nemzeti érzü let és kétségbeejtő elgondolni, hogy a falvakban és városokban leirtuk módon lakó véreink, a régi csángók és a már végleg kiszi várgott székelyek, szemünk láttára vesznek és fognak elveszni az öntudatos és következetes román nemzeti kormány és politika alatt, épen nem nagy nemzetünkre nézve kényszerűi oláh iskoláik kal és oláh törvénykezésükkel, közigazgatásukkal; hiába nyújtván esdő karjaikat felénk, mert magyar államunk kincstári birtokait e nemzeti missió betöltése helyett lassanként eladogatja! S nem akarja látni senki, a mint a moldvai csángó oláh katona golyóját majd székely testvére szivébe lövi! Kitelepítés esetén azonban uralkodó elvnek kell lennie, hogy a népet tömegesen, intelligentiát, értelmesebb ijmrost is szétszórva kell elhelyezni. A kincstári birtokok közül legalább Fogarasmegyében kellene első sorban egy telepítést részletfizetésre megkisérleni. Ez közel levén s folytatása Háromszékmegyének, az elnemzetlenedéstől sem kell tartani, de a az államkincstárnak positiv hasznára is válnék. A csángó kitele pítésnek is — mondja egyik székely főispánunk — ez lett volna a helyes talaja s lehet ezután is. A dévai kísérlet mintájára hasonló képen lehetne a székelységhez szintén közelebb kis-küküllőmegyei Pocstelkével is megkísérteni. * Időlegesen és palliative, mint akut és momentán eljárás a jövő szoktatása s új úttörőjeként a szükség parancsszava: a m i m -
kás- és cseléd-közvetitésnek és munkaadásnak valamely állami módja, míg ezt a feladatot az élet menete szerint rendszeres köz vetítők és eselédszerzők és egyes munkáltató vállalatok veszik át. Legjobban adna ugyan itt is munkát és foglalkozást a vasút épí tése otthon. Azonban addig is a siker eléréséért a magas kormány felügyelete alatt a munkás- és cseléd-közvetitést eszközlő irodákra nézve szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy politikai hatóságok útján a keresletet nem csak kihirdetni, de viszont e hatóságok s a székelyek közül való ő fajtájú ügynökök által a nép bizalmát fölkelteni, rászedetéstől való félelmét eloszlatni is szükséges s rö vid idő alatt maga a nép lesz egymásnak elszerzője úgy, mint ed dig Románia felé volt. A keresletet a consulságok s a romániai magyar'papok és bukaresti magyar casinó útján is kihirdetni s a közeli vasutak indulóházaiban is kitenni tartjuk czélszerünek. Annál inkább bízunk e lépés sikerében, mert Romániában gya kori eset a munkások megcsalása. (Ennek módjaira eseteket hoz fel a felterjesztés.) A munkás-közvetitésnél és elhelyezésnél azon ban itthon szükség, hogy a munkadijak a már vázoltuk eddigi s jelen munkadijakkal legalább is egyenlők legyenek. (A közvetí tésre és elhelyezésre kínálkozó erkölcsi közegek neveztetnek meg.) Azt ezek után pedig — igy végződik a munkálat — szük ségtelen is mondanunk, hogy az Emke a legőszintébb hazafias örömmel és készséggel ajánlja föl Nagyméltóságod s a magyar kormány rendelkezésére a nagy munkában, a miben szükség, ügy buzgalmát és igénytelen erejét. A vázoltak értelmében kezdet óta gondolatunk és törekvésünk volt a székelység s vele és általa az erdélyi rész érdekeinek előmozdítása. A székelység iránti benső érzelemmel kezdeményezte egyesületünk Kolozsvárt 1887-ben a vámháboru kitörésekor a .,Határszéli kiállitás''-t, hogy alkalma legyen a nyugati hazai piacznak a székely árukkal is megismer kedésre. Első sorban a székelység ipara érdekében vállalkoztunk 1887—88. folyamán egy nagyszabású népfelkelési bőr- és szijmunka felállítására fiókjaink által szervezve, melyben Kezdi-Va sárhely és Sepsi-Szent-György többféle ellenkező ármányok da czára föltétlen elismerést és dicséretet aratott. A székely ipar számbavétele végett utaztatta egyesületünk kiküldötteit 1887-ben s bocsátotta ki ezerszeres fölhívását a magyar nemzeti társadalom hoz. A Székelyföld ipartermékeinek egy csoportban szemlélhetése s a termelő képesség bebizonyítása végett rendeztük 1887. augusz tusában Sepsi-Szent-Györgyön a „Székely kiállítás'"-t s az ország fővárosával megismertetés végett 1888-ban az orsz. iparcsarnokban az erdélyi bazárt. Ez okból nyertük meg ismételten a fővárosi sajtó képviselőit, hogy e nép alkotó képességével tömeges lerándulás út ján ismerkedjenek meg. Ezért állott be egyesületünk főtitkári hi vatala készséges fölvilágosítást adó közeggé és irodává bárhonnan jövő tudakozódásokkal és felszólításokkal szemben a múltban mind maig. E végből — s általán az erdélyi rész ipari érdekei szem pontjából — adott az egyesület felhatalmazást pár óv előtt titká rának erdélyrészi ipari szaklap szerkesztésére, melynek a kormány tól kért támogatás megtagadásával meg kellett szűnnie. A székely
— 136
-
házi-ipari termékek terjesztése végett eszközöltünk ki az orsz. ke reskedelmi múzeumban külön szobát s adtunk volt az Erdélyrészi Házi-ipar és Iparfejlesztő Egyesületnek az áruk közvetítésére pár ezer frt olcsó kölcsönt rendelkezésre. Végül ez érdekben adtuk át 40 évre szóló szerződéssel K u n Kocsárd gr. 200.000 frtos fejedelmi alapítványát Algyógyon egy székely földmives-iskola létesítése vé gett a földmivclésügyi miniszter úrnak a legközelebbi időben s alakítottuk meg épen a székely fürdők érdekében nagy fáradtság gal, minek eddigi létrehozása ismételt kísérlet után is senkinek sem sikerült, az ..Erdélyrészi Kárpát-Egyesület"-et. Adattuk ki az erdélyrészi fürdők és adtuk nagy áldozattal maga az erdéhi rész leírását. Főleg székely ipari ezélokra áll rendelkezésre tőkénk közt néh. K o v á c s Sándor nagy-enyedi mérnök 43.600 frtos alapítványá nak évenként / -ed része (melyből már is szavaztattak meg szé kely ipari ösztöndijak) s székely kitelepítési czélra néhai O r b á n Balázs kb. 800 forintos alapítványa. E czélok érdekében tettünk lépést az Akadémia kezelésében levő kerekszám 30.000 frt Kralowanszky-féle kitelepítési alap megnyerésére, mire illetékes egyé nektől ígéretet is vettünk. Homokszem azonban mindez, mint minden egyesületi erő ahoz, mit az államkormány rendelkezésére álló eszközeivel tehet, ha a kérdést minden oldalról magáévá tevén, kimeríthetetlen esz közeivel felöleli. E mellett az egyesületi legbuzgóbb fáradozás is csak a jóakarat küszöbén marad! 3
4
V.
Néhai Kovács Sándor eredeti alapító levele, melylyel egy nagy közművelődési alap létre hozását egy maga szándékolá. Székely nemzeti, egyházi és nevelési ezélra tett alapítványom.
Az évenkénti székely kivándorlás, az erdélyi megyékben ki halt számos és jelenleg haldokló nemzeti egyházaink elvitathatlanul igazolják azt, hogy nemzetünk nemcsak hogy aránylag nem sza porodik, hanem helyenként kihalásnak indult. Erdélyi haldokló egyházaink, mim szintén a Moldovában, Bukovinában kihalás veszélyének kitett csángó testvér egyházak megmentésére szük séges, hogy ezen egyházak kellő képzettséggel bíró, nemzetisé gükért buzgó és élhető fizetéssel biztosított lelkészekkel, tanítók kal láttassanak el. — A székely kivándorlásokat részint az. er délyi megyékbe vezetett czélszerü kitelepítések, részint a székely földön kevesebb költséggel létesíthető úgynevezett házi kisipar meghonosítása által lehetne megakadályozni. Ennek mielőbb létesithetése végett szükséges, hogy erre alkalmas székely iíjak, a műveltebb külföldön, a szalmakalap fonásban, a kosárkötésben, fi nomabb fazakas munkákban, gyermekjátékok fából való faragásában, len, kender, vászon, posztó készítésében kiképeztotve, a Székely földön felállított műhelyeikben ezen és más házi kisipar nemekot, minél nagyobb mértékben gyakorolják, s ily módon mentől több honfi-
— 137 —
társaikat betanítva, ezen házi kis ipar nemeket meghonosítsák, ennek következtében magoknak és általában a Székelyföld lakóinak ál landó és biztos jólétet szerezzenek. Ezen czélok kivitelére szüségesnek vélem, hogy legalább egy millió forintból álló alap tőkésittessék. Ezen alap évenkénti kamataibólErdély erre alkalmas vidékein 300—400 hold földet vásárolva, ezen vett földön 15—20 jó igyekezetü, lehetőleg egy vallást k ö vető székely vagy Bukovinából és Moldovából beköltözni kivánó csángó családot meg lehet telepíteni. Az igy létesített telep 7%-us évi törlesztés mellett 30 év alatt kamataival együtt visszafizeti a vett föld árát. A törlesztés ideje alatt a telep összes területe be táblázva lenne a székely nemzeti alap részére. A telep évi 3500 frt törlesztési illetékéből szükség szerint 1000 forint a tetep lelké sze és tanítója fizetésére fordítva, a felül maradt 2500 forint az alább irt ezélra lenne használandó. Az alap 2-ik évi kamatai ból hasonló módon egy másik telepet alkotva, a lelkészek és taní tók fizetésén felül maradott törlesztési illeték 5000 frt lenne, E szerint a 3-ik évben való telepítés után 7500 frt, a 4-ik évben való telepí tés után 10000 frt, a 8-ik évben való telepítés után 20000 frt, a 12-ik évben 30000 frt, a 16-ik évben 40000 frt, a huszadik évben 50000 frt, a huszonnegyedik évben 60000 frt és a 30-ik éven kezdve 75000 frt lenne a telepek által visszafizetett törlesztési illeték. A törlesztés megtörténte után a megszilárdult telep lelkésze és tanítója fizetését sajátjából fedezné. A telepek által évenként visszafizetendő törlesztési illeték, az erdélyi és csángó nemzeti egyházaink, alsóbb, felsőbb oskoláink, szegényebb jó igyekezetü tanulók, s más jótékony intézetek segé lyezésére lenne felhasználandó. Ezek között különösen megemlitendőnek vélem egy Nagy-Enyeden felállítandó árva és szeretet házat, melyben idővel 100, sőt még több fiu és ugyanennyi leány árva, vagy szegény gyermek czélszerü és tehetségének megfelelő nevelését lehetne eszközölni. Ezen árvaházba a magyar, székely és csángó testvér-gyermekek egyenlően, különbség nélkül felveen dők, s tehetségeiknek megfelelő nevelésben részesitendők. Megemlitendőnek vélem továbbá az erdélyi részekben és a Szé kelyföldön felállított kórházak, jótékony intézetek segélyezését, hitel intézetek létesítését, melyeknél nemzetünk jó igyekezetü szegé nyebb tagjai mérsékelt kamatra kölcsönt kaphassanak, s igy m u n kájuk után élhető állásra segittessenek. Megemlitendőnek vélem azt, hogy a székely földön meghonosítandó házi kis ipar mielőbbi létesithetése végett erre alkalmas ifjak a székely nemzeti alap költségén időnként külföldön kiképeztessenek. Nemzetiségi tekin tetbőlkülönös figyelembe veendőnek vélem azt, hogy Bukovinában és Moldovában lakó csángó testvéreink netaláni hazatelepithetésök előtt is képzett nemzetbeli lelkészekkel és tanítókkal láttassanak el. — Végre csángó testvéreink megmentésére mulaszthatlan szükség, hogy hazai kormányunk és hazafias érzelmű magyar kath. főpapi karunk nak a róm. szentszéknél kifejtett ügybuzgó tevékenysége folytán, le hetőleg magyar egyházi főhatóság vagy legalább Moldovában fel állítandó nemzeti püspökség alá helyeztessenek. Az e tekintetben szükséges költségeket egy részben a székely nemzeti alap jöve delméből lehetne fedezni.
Ezen székely nemzeti alap létesítésére a n y á m ö z v e g y K o v á c s M i h á l ' y n é , l e á n y és fiu t e s t v é r e i m K o v á c s S á r a és K o v á c s K á r o l y i v a l k ö z ö s s z e r z e m é n y ü n k b ő l , ez alkalommal leteszek 20.000 ezüst forint értékű erdélyi földtehermentesitési kötvényt, a mélt. egyházkerületi igazgató tanács gondozása, felügyelete alá, azon határozott kikötés mel let, h o g y : 1-ör. Ezen most letett 20,000 frt és netalán ezután leteendő összegek félévi esedékes kamatai, mindaddig, mig én, anyám és nevezett testvéreim élünk, illetőleg a közülünk utoljára elhalónak bekövetkezett haláláig részünkre pontosan kifizettessenek. 2-szor. Ha nagynéném özvegy Kovács Dánielné engemet, anyá mat, s nevezett testvéreimet netalán túlélné, ez esetben részére halá láig havonként 25 frt előleges részletekben fizettessék ki a székely nemzeti alap kamataiból. 3-szor. H a a székely nemzeti alapra letett úrbéri papírok ki húzatva névértékben kifizettettnek, az igy kifizetett összegből elő nyös árfolyam mellett más úrbéri, vagy más kellő biztositéku ál lampapír vétessék, hogy ily módon az alapítványi tőke még a mi életünkben lehetőleg gyarapittassók. 4-szer. Az én anyám és nevezett testvéreim halála után, az általam letett összes tőke, a lehető legbiztosabb módon k a m a t o k k a m a t a i v a l a d d i g g y ü m ö l c s ö z t e s s é k , mig az egy millió hatvanezer forintra nevekedett. Ekkor az egymillió, mint a székely nemzeti alap első részlete, elkülönittessék lehető legbiztosabb elhelyezés mellett. E n n e k évi kamatai az előbb irt módon, és ezélra használtassanak fel az egyházkerületi tanács felügyelete alatt, egy e végre választott székely nemzeti bizottság által. Az igy felül maradt hatvanezer frt kamatok kamatával addig gyümölcsöztessék, mig ez is egy millió hatvanezer írtra nevekedett. Ekkor az egy millió, mint a székely nemzeti alap második részlete az első biz tosan elhelyezett millióhoz csatolva, ezen két millió évi kamatai az elől irt módon és ezélra használandók. A felülmaradt hatvan ezer frt az előbbiekhez hasonló módon kezelendő mindaddig, mig a székely nemzet alap száz millióra nevekedik. 5-ször. Alapítványom czéljának érintetlen fentartását határo zottan kikötöm, továbbá magam részére fentartom, hogy a l a p í t ványom részletesebb kifejtését ezután meg tehessem. Végre tisztelettel kérem a mélt. egyházkerületi tanácsot, hogy ezen csak nagyobb vonásaiban érintett, de nemzetét szerető hazafi által végczéljában átérthető alapítványomat nemzetünk érdekében, méltóztat lehetőleg pontos, lelkiismeretes kezelés alá vétetni és évenkénti közgyűlésein a pontos kezelés iránt kellő megvizsgáltatás alapján biztosítékot szerezni. N.-Enyed, 1875. február 14-én. Kovács • r- p. .» r
*
1 9 5 3. J A N . - 1
K Ó N Y V . A , \ A.
Sándor,
mérnök.
1885.
ápr.
2. Alakuló
1885.
aug. 31.
„
rendes közgy. 1886.
aug. 20.
„
3. Első
közgyűlés
12.
Kolozsvárt.
1. Első nagygyűlés
Sepsi-Szentgyörgyön.
4. Második
„
„
1887.
aug. 28.
5. Harmadik
„
„
1888.
aug. 20.
Brassóban.
6. Negyedik
„
,,
1889.
szept. 3.
Szamos-Újvárt.
7
„
„
1890.
szept. 7.
„
„
1891. okt 4.
Ötödik
8. Hatodik
Déván. Maros-Vásárhelyt.