A deréki gerincszakasz Áttekintés
A krónikus hátfájdalom gyakori tünet, különösen a gerinc deréki szakaszán (alsó hát). Feltételezhetően az emberek 75 %-ánál jelentkeznek a tünetek alkalmanként, vagy folyamatosan. Németországban ez az ortopédusok által második leggyakrabban diagnosztizált betegség, általános rendeléseken pedig a harmadik. A többi európai ország hasonló statisztikával rendelkezik.
A következőkben jellemezni fogjuk a deréki csigolyaszakasz problémáinak leggyakoribb tüneteit, melyek sokféle formában jelentkeznek, és gyakran nehezen diagnosztizálhatók. Szeretnénk, ha megismerkedne a gerincoszlophoz kapcsolódó fontosabb fogalmakkal, így tájékozottabbá válhat, vagy adott esetben jobban megérthetik egymást orvosával.
1. Bevezetés A gerincoszlop a hát csontjait jelenti, mely stabilitást biztosít a felsőtest számára. Különálló szakaszai többféle mozgást tesznek lehetővé, melyeket később ismertetünk részletesen. Ebben a részben a deréki gerincszakasz degeneratív elváltozásaival foglakozunk, és szándékosan hagyjuk figyelmen kívül a sérüléseket és a születési rendellenességeket. Mint minden ízület és belső szerv, a gerincoszlop is ki van téve a normális, korral járó elváltozásoknak, de a húzódások, a túlterhelés, a fizikai inaktivitás és a túlsúly felgyorsíthatják ezeket. Ezen felül a fiziológiai tényezők - például a stressz - is eredményezhetnek rossz testtartást és izommerevséget.
2. Anatómia és fiziológia A deréki gerincszakaszt a derék csigolyái alkotják. Minden csigolyapár között csigolyaközti porckorongok találhatók, melyek lehetővé teszik a csigolyák mozgását, valamint rugóként és energiaelnyelőként is működnek. A deréki csigolyákat csontos kinövések tartják közel egymáshoz. Kapcsolódási felületüket egy porcos réteg vonja be, lehetővé téve az ízületként való működést. Az idegpályák a gerinccsatornán futnak keresztül, mely a csigolyák belsejében és azok között található. A deréki gerincszakasz lehetővé teszi a felsőtest hajlítását, nyújtását és oldalra döntését. Adott tengely mentén csak limitált hosszirányú forgás lehetséges, mivel az ilyen mozgásokért a magasabban lévő háti és a nyaki csigolyák a felelősek. A rájuk nehezedő terhelés miatt a derék csigolyái a gerincoszlop legnagyobb alkotóelemei.
A csigolyákat ínszalagok rendszere tartja egyben, az izmok pedig mind a tudatos, mind a vegetatív mozgásokért felelősek.
Az ideggyökök hátsó oldalán a csigolyaívek formálnak alagutat, ami a gerincidegeket zárja magába, melyek pedig a csigolyaközti lyukakon lépnek ki. Ezen idegek kontrollálják a felsőtest és a végtagok izmait. A gerincoszlopot ínszalagok erőteljes rendszere tartja össze. A gerinc hosszában számos ponton kapcsolódó izmok felelnek a felsőtest nem tudatos stabilizációjáért és az aktív, tudatos mozgásokért is.
3. A deréki gerinc fájdalmas tünetei (az alsó hát fájdalma, lumbágó, deréki idegzsába, derékfájás) Legtöbb esetben a korral járó elhasználódási és kopási folyamatok okozzák a derék fájdalmát. A porckorongok veszítenek rugalmasságukból és laposabbá válnak. Ebből kifolyólag csökken a csigolyapárok közti rés, ami hosszú távon a csigolyaközi ízületek kopásához (spondyloarthritis) és az idegpályák csatornáinak szűküléséhez vezet, csakúgy, mint gerinccsatorna kidudorodásához. Ezen elváltozások bármelyike az idegek fájdalmas irritációját és az izmok merevségét okozza. Ezen tüneteket gyakran rossz testtartás, nehéz tárgyak megemelése, vagy egyéb fizikai tevékenység (kertészkedés, cipekedés) váltja ki. A fiziológiai stressz és és feszültség szintén okozhat derékfájást.
A fájdalmas, feszült izmok a gerinc két oldalán tipikus tünetek. A fájdalom néha a farpofába és a combba is kisugárzik. A lumbágó kifejezést akkor használják, ha a fájdalom éles és hirtelen. A derék csigolyáiról készített röntgen komoly elváltozásokat zárhat ki. Fiatal és középkorú betegek esetében a röntgen gyakran képtelen kimutatni az anatómiai elváltozásokat, ellentmondáshoz vezetve a röntgendiagnózis és a tünetek között. Idősebb betegek esetében könnyebb felfedezni a csigolyák rendellenességeit (laposabb forma, ékalak vagy recés élek (spondylophytes), melyek mind az osteoarthritis jelei). Amennyiben idegrendszeri tünetek jelentkeznek, mint például a láb zsibbadása, paresztéziája vagy bénulása, további vizsgálatokra van szükség. A CT és az MRI segítségével kimutatható a porckorongsérv, bár ezek legtöbbje nem okoz panaszokat. Az idegek károsodása elektroneurográfiával vizsgálható.
Az erős fájdalomcsillapítók és az ágynyugalom is enyhíthetik az akut fájdalmat.
Hogy enyhítse az akut fájdalmat, a betegnek fájdalomcsillapítót kell szednie az orvos utasításai szerint. A fizikoterápia, a hő, a jegelés és a pihenés szintén enyhülést hozhatnak.
Kerülje a gerinc megterhelését, ügyeljen a megfelelő mozgásra és testtartásra mindennapi tevékenysége közben és kövesse orvosa utasításait. Az irodai dolgozók kerüljék az egész napos székhez kötött munkavégzést, ehelyett álljanak fel és rendszeresen váltsanak testhelyzet. A mozgás kulcsfontosságú. Végül, de nem utolsó sorban: Ha fiziológiai stressz is közrejátszik, a fentiek csak kismértékű, vagy semmilyen enyhülést nem hoznak. Ilyen esetekben a koncentrált lazítási technikák és a fizikoterápia segíthetnek.
4.
A porckorongsérv
Ezt az állapotot a csigolyaközti porckorongok elhasználódása idézheti elő. A külső, rostos gyűrűk elszakadnak, így porckorongok magja kinyomódik, mely irritálja és nyomást gyakorol a gerinc idegeire. A porckorongsérvet gyakran a gerinc túlterhelése, a nem megfelelő módon történő emelgetés és az elhízás okozza. A páciensek háta általában már régebb óta fáj, a sérvet pedig túlzottan nagy súly megemelése, vagy szokatlan forgó mozgás okozza.
Az idegrendszeri rendellenességek, mint az érzéketlenség és a gyengeségérzet csak késve jelentkeznek.
Fájdalom jelentkezésekor a hát izmai szélsőségesen feszültek lehetnek, a mozgás pedig nehéz; a betegek láthatóan fájdalomcsökkentő testtartást vesznek fel. A fájdalom kisugározhat a farpofákba és a lábakba. Az idegrendszeri tünetek, mint a paresztézia és a gyengeség néha hirtelen jelentkeznek, de legtöbbször csak késve tapasztalhatóak. A derék csigolyáiról készített röntgen komoly elváltozásokat zárhat ki. Ha a porckorongsérv klinikai tüneteit diagnosztizálják, mint az érzéketlenség és a láb gyengesége (például nehéz megemelni), akkor további vizsgálatokra van szükség. Az idegek károsodása elektroneurográfiával vizsgálható. A CT és az MRI vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvos felmérje a porckorongok állapotát.
A legfontosabb a fájdalom enyhítése. A betegnek anti-reumatoid szereket és izomlazítókat kell szednie az orvos utasításai szerint. Akut fájdalom jelentkezésekor ügyeljünk rá, hogy ne súlyosbítsuk a tüneteket. Az akut tünetek enyhülésekor fizikoterápia válhat szükségessé. A rugalmas fáslik a hatékony rehabilitáció részét képezhetik.
Amennyiben a feljebb leírt kezelések nem csillapítják a neurológiai tüneteket, sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. Többféle eljárás is megoldást jelenthet, a porckorongsérv típusától és helyétől függően, de helyhiány miatt ezeket nem áll módunkban itt bemutatni. Csakis szakember képes objektíven eldönteni korábbi esetek alapján, hogy szükséges-e, illetve képes-e segíteni a sebészi beavatkozás.
5. Hogy működnek a FUTUROTM háttámaszok? Rugalmasságuknak, és képességüknek köszönhetően, mely lehetővé teszi a test formájának felvételét, a FUTURO háttámaszok a felsőtestre és a gerinc ívére simulnak, így biztosítva terápiás hőt, mely segíti a gyógyulást. Emellett megtámasztják a beteg érintett csigolyáját, és meggátolják annak extrém mozgását. Gyakori félelem, hogy ezek a háttámaszok tovább gyengítik a hát izmait, de a legújabb kutatások kimutatták, hogy ez nem következik be.
A következőkben bemutatjuk a nyaki gerinc leggyakoribb klinikai jellemzőit. Szeretnénk, ha megismerkedne a gerincoszlophoz kapcsolódó fontosabb fogalmakkal, így tájékozottabbá válhat, vagy adott esetben jobban megérthetik egymást orvosával.
1. Bevezetés A gerincoszlop a hát csontjait jelenti, mely stabilitást biztosít a felsőtest számára. Különálló szakaszai többféle mozgást tesznek lehetővé, melyeket később ismertetünk részletesen. Ebben a részben a deréki gerincszakasz degeneratív elváltozásaival foglakozunk, és szándékosan hagyjuk figyelmen kívül a sérüléseket és a születési rendellenességeket. Mint minden ízület és belső szerv, a gerincoszlop is ki van téve a normális, korral járó elváltozásoknak, a húzódások, a túlterhelés, a fizikai inaktivitás és a túlsúly felgyorsíthatják ezeket. Ezen felül a fiziológiai tényezők - például a stressz - is eredményezhetnek rossz testtartást és izommerevséget.
2. Anatómia és fiziológia A nyaki gerincet hét csigolyatest alkotja. Minden csigolyapár között csigolyaközti porckorongok találhatók, melyek lehetővé teszik a csigolyák mozgását, valamint rugóként és energia-elnyelőként is működnek. A nyakcsigolyákat csontos kinövések tartják közel egymáshoz. Kapcsolódási felületüket egy porcos réteg vonja be, lehetővé téve az ízületként való működést. A nyakat és karokat kontrolláló idegek a csigolyaközi lyukakon lépnek ki, melyek az egyes csigolyák közt találhatók. A laterális transzverzális nyúlványokon is találhatók lyukak, így az agyba vezető artériák átnyúlhatnak ezeken. Ezen felül a csigolyákat ínszalagok erőteljes rendszere tartja össze. . A gerinc hosszában számos ponton kapcsolódó izmok felelnek a felsőtest nem tudatos stabilizációjáért és az aktív, tudatos mozgásokért is.
Anatómiai tulajdonságai, a széles mozgástartomány és az intenzív mozgás következtében a nyaki gerinc hajlamos a rendellenességekre.
Egy normális, egészséges nyakcsigolya széles mozgástartományt biztosít – jobbra és balra forgás, előre és oldalra, valamint hátrafelé döntés. Mivel sok csont, ínszalag és csigolya van kis helyre „összezsúfolva” – főleg a nyaki gerincben - , valamint a mozgások puszta száma és intenzitása következtében a nyaki gerinc fokozottan hajlamos az idő előtti kopásra és elhasználódásra.
3. A nyaki gerinc fájdalmas tünetei (nyakfájás, cervicalis szindróma, cervicobrachiális szindróma, váll-kar szindróma)
A csigolyaközti lyukak kóros összehúzódása, a csigolyaközti porckorongok összenyomódása és a nyak ízületeinek osteoarthritis-e különösen problémásak. Ezek az idegek összenyomódását eredményezhetik, mely akár az artériák esetében is felléphet, ami verterobaziláris szindróma néven ismert. A csigolyaközti porckorongok elváltozásai, mint a közönséges porckorongsérv szintén közre játszanak. Ilyenkor a külső, rostos gyűrűk elszakadnak, így porckorongok magja kinyomódik, mely irritálja és nyomást gyakorol a gerinc idegeire.
A fájdalom a intenzív formában jelentkezik a nyak izmaiban. A fejet csak kismértékben tudjuk mozdítani és oldalra dönteni, a nyak merev. A csigolyaközti lyukak elváltozásai irritációt és összenyomódást okozhatnak a rajtuk keresztül futó idegekben, melynek következtében a fájdalom kisugározhat a karba és a vállba. Ez paresztéziát (zsibbadó, bizsergő, viszkető érzés) vagy a kar és a kéz gyengeségét okozhatja. A fájdalmat akár a tarkón is érzékelhetjük. A gerincartériák szűkülete szédülést, fülzúgást, kettős látást idézhet elő. A nyaki gerincről, a csigolyaközti lyukakról vagy a csigolyatestekről készített röntgenfelvételek megmagyarázhatják a tüneteket. A CT és az MRI vizsgálatok lehetővé teszik, hogy az orvos felmérje a porckorongok állapotát.
Legtöbb esetben, a nyak izmainak masszírozását is alkalmazó fizikoterápia és a helyileg alkalmazott terápiás hő gyors enyhülést hoznak. Akut fázisban a reuma elleni fájdalomcsillapítók és az izomlazítók szintén ajánlottak a fájdalom gyors enyhítésére. Az úgynevezett nyakrögzítő gallérok, melyek gátolják a fájdalmas mozdulatokat és terápiás hőt biztosítanak, szintén hasznosnak bizonyulhatnak.
Amennyiben ezek a kezelések sikertelennek bizonyulnak, injekció, vagy sebészeti beavatkozás válhat szükségessé. A beteg állapotának alapos felmérése után, az ortopéd specialista feladata eldönteni, hogy szükség van-e operációra, avagy sem. Ha nincsenek megfigyelhető anatómiai elváltozások, és a fent leírt kezelések mind hatástalanok, a speciális lazító gyakorlatok még mindig hatékonyan csillapíthatják a fájdalmat. 4. Hogy működnek a FUTUROTM nyakrögzítők? Köszönhetően az anyaguk rugalmasságának és annak, hogy illeszkednek a páciensek bármely anatómiai jellemzőjéhez, a FUTURO rögzítők nagyon jól idomulnak az anatómiai körvonalakhoz. Enyhe nyomást fejtenek ki az érintett, fájó ízületre, továbbá némi meleget biztosítanak, mely csökkenti az izmok merevségét.
A fejlesztés orvosi specialisták és terapeuták közreműködésével történik.
