A D A T O K
N A P P A L I
R A G A D O Z Ó 31 A D A R A I N K
VEDLÉSÉRŐL írta :
Bástyái
Lóránt
Amíg a madártani tudományok iránti érdeklődés nem jutott el ahhoz a ponthoz, hogy a Ragadozómadár Kísérleti Telepen a magyarországi raga dozómadár-faunát lehetőség szerint begyűjt ve, azok biológiai megnyilvánu lásait közvetlen közelről vizsgálja, sok tudományos kérdés maradt meg oldatlan. A Kísérleti Telepen levő madárfajok 70%-ban ugyanazt az élet funkciót végzik, mint a szabadban, tehát nem lehet a kísérleti telepen élő madarakat az állatkertekben levőkkel összehasonlítani, tekintettel arra, hogy az állatkertekben a madarak életüket a ketrec rácsai mögött élik le, a Kísérleti Telep madarai ezzel ellentétben pedig naponta hosszabb-rövi debb időt repülnek teljesen szabadon. Zsákmányolnak, zsákmányszerzés után éppen úgy üldögélnek emésztve tuskóikon, állóikon, mint ahogyan azt a szabadban élő társaik teszik. Sőt még ha úgy tetszik, a nagy melegekben kedvükre lehűthetik magukat a részükre elhelyezett fürdőalkalmatosságok ban. Természetes, hogy az ilyen életmódot folytató madár életfunkciói csak nem egyeznek a szabadban élő ragadozómadarak biológiai megnyilvánu lásaival. A Ragadozómadár Kísérleti Telepen végzett megfigyelések a vedléssel kapcsolatban is több pontos adattal szolgálhatott. M i n t tudjuk, a nagy sasoknál csak 5—7 év között áll be a teljes ivarérettség. Kísérleti Telepünk rétisas (Haliaetus albicilla L.) tojója, amikor ezek a sorok íródtak 1949 május havában, 4 esztendős volt, és csőrének csak 2/3-ad része fehéressárga, a kormánytollak is csak részben voltak fehérek. A telepen levő szirti sas (Aquila chrysaetus L.) annak ellenére, hogy közel járt a 7 y eszten dejéhez, csak részben nyerte el a teljes kiszíneződést. í g y a nevezett mada rak teljes átszíneződésének, vedresének vizsgálata még folyamatban van. Pontos adatokkal bírunk a kerecsensólyom (Falco ch. cherrug Gray). a vándorsólyom (Falco p. peregrinus Tunst.), slz egerészölyv (Buteo b. buteo L.). a héja (Accipiter g. gentilis L.), a kékvércse (Falco v. vespertinus L.) és a vörösvércse (Falco t. tinnunculus L.) vedreséről. Általában az i t t említeti madarak, amikor az első életévüket elérik, illetve ahhoz közelednek, szokták a vedlést megkezdeni. A vedlés kezdődhet március végétől június közepéig. E z elég tág időköz, de az adott körülmények is elég tág térközben mozognak, amelyben madaraink mind a szabadban, mind pedig a kísérleti telepen élnek. Átlagban és általánosságban a vedlés kezdete április hónap második felében van, és szeptember vagy október hónapban ér véget. Természetesen itt is akadnak kivételes eltérések, bog} 2
ijiiila
Kit
csak decemberben, sőt még a rá következő év januárjában nyer teljes befeje zést. Ezek azonban rendellenességek, amelyeknek a magyarázata lehet az illető madárnak rossz anyagcseréje, egyoldalú táplálkozása, hormonalis zavarai. Általában az említeti ragadozómadarak 4-től 6 hónapig bezárólag nyerik el a teljes átvedlést. Kivételt képez esetleg néhány fedőtoll a madár hátán vagy mellrészén, amelyet a madár esetleg az első vedlés alkalmával nem cserélt át. A sasoknál — mint már említettem is — már nem megy ilyen gyorsan a vedlés. Itt az első életévük betöltésekor mindössze 1 — 4 tollat cserélnek fel a kormány- és evező-tollakból.
12. ábra. A vándorsólyom
első vedlése alkalmával az új (öregkori) kormánytollak rövidebbek, mint az első évi farktollak
At the Percgrin-Falcon''s
first
moult than
the new (adult-age) those of the first
Del.:
tailfeathers
általában
generally
are
shorter
year
Bástyái—Bancsó r
A vedlést a madaraink majdnem kivétel nélkül másod- vag} harmad rendű evezők kicserélésével kezdik meg, sohasem valamely pihetollal vagy kormánytollal. A vedlés kezdete nem mindenkor, de legtöbbször a költés időszakának megkezdésével esik össze. Több ízben beszéltem ornithológusokkal vagy vadász ismerőseimmel, akik azt mondták, hogy december vagy január hónapban olyan héját (Accipiter genülis) lőttek, amelynek már vedlett tollak voltak a combján vagy mellrészén. Szerintem ezeknek az új kiszínezett tollaknak a rendes vedléshez nincs közük. Ennek magyaráza tát abban látom, hogy a madár igen erős zsákmánnyal akadt össze, azt megragadva birkózott vele és a birkózás közben a zsákmány comb- vagy melltollainak egy részét kirúgta. A helyükbe már kiszínezett kendermagos tollak nőttek az egyébként fiatal tollazatban levő madár tollai közé. A z is 162
lehetséges, hogy más külső behatásra szakadt k i a madár tolla. Hirtelen vakmerő vágás közben valami bozót vagy kerítés megtépázta stb. A Kísér leti Telepen folytatott vizsgálatok igazolják állításomat: még a napokkal azelőtt befejezett vedlés után kiszakadt toll helyére is már öregkori színezésű toll nőtt. Általában jó testi kondícióban levő és jó anyageseréjű madarak, mint már említettem is, korábban kezdik el a vedlést és hamarább is fejezik be azt. A vedlés valamely szárny másod- vagy harmadrendű evezőjének k i hullásával kezdődik. Lehetséges, hogy még ugyanezen a napon, de legkésőb ben a harmadik napon eldobja a madár a már kiesett toll ellenkező szárnyon levő testvértollát. A z is előfordul azonban, hogy nem éppen a testvértoll esik k i következőnek, hanem az eldobott toll mellett a következő ugyanab ból a szárnyból. A legritkább esetben fordul elő az, hogy egy s ugyanazon szárnyból egymásután három toll essen k i , mielőtt a másik szárnyból egy parallel testvértoll k i ne esne. A m i k o r az új toll a növekedésben az öreg tollak, illetve a teljesen kifejlett tollak egyharmad részét elérte, csak akkor vált k i a madár újabb tollat. A rendesen vedlő madárnak sohasem hull k i gyorsan egymás után több, mint négy tolla. A m i k o r ez a négy toll már erő sen növekedőben van, sőt a teljes hosszának a felét már elérte, csak akkor ejt k i újabb tollat a madár. M i n t már említettem is, a vedlés kezdete másod vagy harmadrendű evezőkkel kezdődik, és úgy halad a szárnyon belülről kifelé, illetve az elsőrendű evezők felé. A z elsőrendű evezőket váltja k i a madár legkésőbben. Rendszerint a szárnyon ezekkel fejezi be a vedlést. Azonban az is előfordulhat, különösen akkor, ha a madár nem a harmad rendű evezőkkel kezdi, hanem a másodrendűekkel a vedlést, hogy ezek kivedlése után jönnek az elsőrendűek, és azután a harmadrendű evezők. A kormánytollakat a középső tollon kezdi vedleni, majd ettől jobbra és balra ejti k i a tollakat, felváltva egyiket a másik után. Legtöbbször azon ban a madár akkor kezdi a kormánytollait cserélni, amikor az evezőknek már jó egyharmad része kicserélődött. A fedőtollakat a hát- és mellrészből, valamint a pihetollakat aránylag elég gyorsan cseréli k i . A mell- és hát-rész fedő- és pihetollainak vedlése csak július közepe táján kezdődik rendszeresen, addig csak nagy ritkán dob el a madár egyet-egyet, azt azonban nem is igen venni észre. Július közepétől azonban reggelenként a n n y i apró tollat talál az ember a vedlő madár körül, mintha az éj folyamán v a l a k i megkopasztotta volna. Szinte óráról órára színesedik k i a madár, a m i különösen azoknál a fajoknál tűnik k i , melyek nél nagy a különbség öreg- és fiatalkori tollruha között, p l . vándorsólyom nál, héjánál. Érdekes megfigyelni, hogy különösen a vándorsólyomnál, az evezők és a kormánytollak szabályos és szimmetrikus cserélése mellett a mell- és hátrészen is milyen szimmetrikusan cserélődnek a tollak. A mell részen a combok felett a két szélső toll cserélődik k i közvetlenül a becsukott szárnyak előtt. M a j d innen befelé, a mell-közép felé, és felfelé haladva történik a mellrész tollcseréje. A begy táján nyakláncszerűen hullanak k i a tollak, és ugyanígy jelentkeznek az új tollak is. A hátrészen a tollak cseré lése szintén szimmetrikusan történik. Először kicseréli a madár a váll alatti szárnykönyök fedőt ollait. A hát közepén majdnem teljesen szabályosan legfeljebb 2—3 napi szünet után a már eldobott szárnyfedőtoll után ejti k i 11*
-
9-1
1(13
a másik szárnyából a parallel fedőtollat. Azután majdnem szabályos V-alakban történik a hátfedőtollak vedlése a szárnykönyöktől lel a vállig. így halad a vedlés a hátközép felé. A szárny fedőtollainak eserélése akképpen történik, hogy először szinte koszorúszerűen körbe hullanak k i a régi tollak és jelentkeznek az új tollak a szárny körül és csak azután lesz a koszorú kitöltve. A vándorsólyom első vedlése után az új kormánytollak különö sen a hímeknél 1—l /., cm-rel rövidebbek a fiatalkori tollaknak Ezt egy szerre három vedlésben levő vándorsólyomnál is észleltem. Szerintem a kék vérese tojójának feje és a kabasólyom jól ismert öreg k o r i vöröses gatyája és comb körüli része nem tollcsere útján színeződik át. Ezeknél a madaraknál az átszíneződés már február vége felé kezdetét veszi, és mikorra a rendes vedlés, az evező- és kormány tollak eserélése meg kezdődik, addigra a fejrész és a combrész már jócskán kiszíneződött. 1
Contributions to the Moulting of Day-Raptorial By
Lóránt
Birds
Bástyái
O n t h e E x p e r i m e n t á l S t a t i o n f o r J R a p t o r i a l B i r d s i n G ö d ö l l ő w h i c l i is m a n a g e d b y the Hungárián Institute o f Forestry-Science, the moulting-process of various rapt o r i a l birds kept in c a p t i v i t y thore is systematieally observed a n d recorded. These b i r d s are d a i l y f l y i n g a b o u t f r e c l y a n d t h u s t h e i r m a r m e r o f life i s v e r y s i m i l a r t o free b i r d s a n d a e c o r d i n g l y t h e i r p r o e e s s o f m o u l t i n g is m o r e n a t u r a l t h a n t h a t w i t h b i r d s kept i n Zooloyieal Gardens. T h e s e e x a m i n a t i o n s Avere f i n i s h e d b y t h e a u t h o r i n M a y 1 9 4 9 . A 4 - y e a r o l d V V h i t e T a i l e d E a g l e w a s n o t y e t i n p e r f e c t l y a d u i t p l u m a g e , n e i t h e r w a s a 7 i/o y e a r o l d G o l d e n Eagle. A e e u r a t e observations were c a r r i e d out o n the Sacer F a l c o n , P e r e g r i ne F a l c o n . C o m m o n Buz/.ard, G o s h a w k , R e d - F o o t e d F a l c o n a n d K e s t r e l . T h e one-year old birds u s u a l l y s t a r t m o u l t i n g at the e n d o f M a r c h , a n d s o m e t i m e s e v e n at t h e m i d d l e o f J u n e a n d f i n i s h the proeess i n S e p t e m b e r or Oetober, s o m e t i m e s e v e n i n J a n u a r y of their second year. T h e b i r d s u s u a l l y begin to m o u l t the t e r t i a r y flight-feathers a n d o n the w i n g m o u l t i n g finishes o n the primaries. B u t if the secondaries are first m o u l t e d , then v e r y o f t e n t h e p r i m a r i e s f o l l o w a n d m o u l t i n g is f i n i s h e d o n t h e t e r t i a r y w i n g f e a t h e r s . M o r e t h a n 4 f e a t h e r s a r e n e v e r m i s s i n g o n o n e w i n g , o n l y w h e n t h e s e h a v e g r o w n at l e a s t h a l f o f t h e i r füll l e n g t h . T h e f e a t h e r s o f b o t h w i n g s a r e u s u a l l y m o u l t e d i n p a r a l l e l manner. M o u l t i n g of tail-feathers r e g u l a r l y commences f r o m the m i d d l e ones a n d i f t h e n e w f e a t h e r h a s r e a c h e d 1/3 o f i t s füll l e n g t h , t h e n e x t o n e i s m o u l t e d .
only
T h e features of the breast a n d b a c k are changed e o m p a r a t i v e l y q u i c k l y . T o w a r d s the m i d d l e o f J u l y a g r e a t m a n y f e a t h e r s a r e t o be f o u n d a r o u n d t h e b i r d . M o u l t i n g proceeds f r o m the sides i n w a r d , the w i n g - c o v e r t s are m o u l t e d i n the shape o f a regulär letter V , also proceeding towards the b o d y . A u t h o r observed on Peregrine Falcons, t h a t a f t e r t h e i r f i r s t y e a r t h e i r l o n g f e a t h e r s b e c o m e a b b r e v i a t e d b y 1— 1 i/ó c e n t i méter. H e e q u a l l y observed this o n three sjiccimens at the s a m e t i m e . T h e a u t h o r belicves, that the bead of the female R e d - F o o t e d loins of the H o b b y do not alter their colour b y m o u l t i n g .
164
Falcon and
the
ÄaHHbie
JIMHbKe
O
AHCBHblX
Harinca.i :
Ha TY r a
onbiTHOÜ no
CTanu.1111
naő;iio,aeHHK3
.niHbKii
n TIIU., n p e ó b i B a i o m i i x
BCTe^CTBiie JliiHbKa
9Toro
T0>Ke
AßTop
iix
ÓepKVT.
O K O H 1 n.'i
Ha6.iroaa.TH
.niHbKV
oöbiMHo ii.iii
JliiHbKa
nTim
Kpbi.ibHX
ona
o u i o M i
JliiHbKa naójiio.i, 1
HeM
xiecflue
e>Ke;iHeBno . l e T a i o T K
ÖWTV
.1 II H b K 3
Man
Bo.ibHbix ro.ia.
i a K ii M
H'IICTH-
HT;IK
HX
30oca,Ta.
Hx
>Ke
xo;i
H CBO6O,IHO ;
nnm,
3 K 3 e M I l . ' l HpoB
1949-oro
coBepujenno.
6a.io6ana, nycTe.ibry
MapTa.
He
no.iOBHiibi
11
cnime
H,i,eT c B
HO
HO
oöbiKHOBetiHoro n
iiHor.ia
Ha
KOŐHHKS.
HnoTfla
OÖMMHO
,i,a>Ke
leTbipex.ie THitii
o6pa30M
OHa
Ha
TO
p a c m n i B a e T C H
TpeTbecTeneHHbix
HX
ope.i
Bceii
nionn.
n
,ia>Ke
;io
nepbsix
.IHHHKJT
TpeTbecTenetiiibix
6o.ibuje
.i.innbi.
MeTbipex
Ho
;
HHBapn.
II.III
To.ibKO H3
n a IOT
nepbax.
Hacro
Bbina,iaK)T
H ami
3aKaHMHBaIOT
xiaxoBbix
nepbeB,
nepbH
oobiKHOBenHoro
nTimbi
«axoBux
xiaxoBbix
nepBocreneHHbie
.inubKOH
OTcyTCTByeT
coKo.ia.
0,iHo.ieTHiie
B cepe;iinie
nepßocTeneHHbix c
CBoeii
(npaBii.ibHbix)
MTO 3TO
.ipXTOii
Torja, nepbn
nepbeB
Kor,ia
HOBoe
o6MeiiflioTCH
ncxo;un
nepo
Kpaio
BOBHyTpb.
cpaBHiiTe.ibHo
noc.ie
nepBoro
HB.ieHHe
óbi.TO
KOÖMHi
nonpoBHbie
cepe,T,nnbi ro;ia
11 ó e , i p o
nepbH
Te.ia.
y
6o.ibLuiie
na6.iio;ieHO
113
ii
na
ec.iii
ona
panbine. nepbeB.
n Ha
Tor.ia.
.TBVX
—
ipeTii
6bicTpo.
.THunioT
B
ec.m
Kpbi.ibeB
B
nepbH
cepe,iHHe
aBTopy
Tpex —
ne
HIOJIH,
MHOTO nepbeB.
coKO.ia
coKpauiaioTCH y
c.ie,iy 10ui.ee jyiHHbi.
npaBH.ibHoii
o6bii<noBeHHoro
no
11
CBoeii
MOÍKHO n a i i T i i o i e H b
o^HOBpexienHo
Mer.ioKa
cepe/uinbi
;iocTiir.io
n o c . i e O^HOÜ HOIII OKO.IO n n i u b i
HanpaB.ieHifH
TciOBa caxiKH qaiOT
B
BiopocTeneHHbix,
o6pa30xi
TO/Ke
1 — l /^.
6.TH3OK
JlecHoro
ciiCTeMaTimno
.TeT.
2
3aKanmiBaeTCH
py,ieBbix
rpyflH
r.iaBHbixi lUii
/
oKTHópe.
Bbina;iaeT T o . i b K O
Ha
cTaHU.nn
na6.Tio;uiR>T
napajiJieJibHO.
JliiHbKa nepo
1
na'innaeTCH
HiiKor;ui
.TOCTiir.iii
o6bi mo
7
coKO.ia
Könne B
na
Kpbi..ia Kpbi.ie
r3,i3.;jji3
o'ieHb
pacKpacn.icji
3ai
namiHaeTCii JliiHbKa
>KH3HH
HCTpe6a,
B
ceHTflöpe
OHH
ne
Obl.TO
6ojibUJoro
capbma,
B
nnmbi
iiccjie;ioBaHiie eme
KOTOpOMV
OHH
oöpa3
insu
HayMHo-ncc.Te,ioBaTe.TbCKoro
mim
TaM.
B mit
n p O H C X O , T . H T C H C T e M a T H M H ee,
op.ian-oe.TOXBOCT
B
BenrepcKoro
XHiiiHbiX
.7.
XHIUHMKOB
c
(bopxie
OH
V,
(aBTop)
canTHMeTpoxi
áKsexin.uipoB. nyiexi
.iHHbKii
110.1 \ -
KO.lOpilT.
165
