A Cserszegtomaji-kútbarlang morfológiája, ásványai, genetikája
Készítette: Róka József Környezettan BSc, V. évf.
Témavezető: Leél-Őssy Szabolcs Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
Cserszegtomaj elhelyezkedése
Egy kis kutatástörténet • • • • •
• • • •
1930 kútásás közben – Tóth Lajos Rozlozsnyik P. 1931, Darnyai-Dornyai B.1934 Szentes F. 1947 Leél-Őssy S. 1951 1952 védetté nyilvánítási kérelem – elutasítva (csak a bejárat környékét mérte fel, az csak 85,2 m) Toldy Barlangkutató Csoport 1965 ~800m – Javaslat: névadás Darnyai-Dornyai Béláról 1980-tól: Alba Regia, majd Acheron Barlangkutató Csoport (1983 ~1400m) 1989 Labirint Karszt- és Barlangkutató Sportegyesület Ma ~3000m
A barlang geológiai viszonyai „A barlang a felszín alatt 51-52 m mélységben, 131 m tengerszint feletti magasságban, felsőtriász fődolomit illetve alsópannon homokkőrétegek határvonalán kialakult hévizes településhatár-barlang” (Leél-Őssy 1953.a., Venkovits, 1953.). •A fekü dolomit erősen porlik és breccsásodva aprózódik, •A fedő homokkő (Kállai Homok Formáció, ~ 9-10 millió éves) nagyon keménnyé összekovásodott, kvarcitszerű keménységű kőzet •Kékesszürke, kis pirittartalmú pannon agyag (Száki Formáció),
•Felette lemezes, piritkristályos felsőpannon homokkő (Somlói Formáció), •Végül pedig vastag talajtakaró található
A barlang morfológiája Hossza: 3320 m
Horizontális kiterjedése: •K-Ny-i irányban 146 m •É-D-i irányban 125 m A járatok nagy része a fő ÉNy-DK-i, illetve ÉK-DNy-i törésirányokat követi.
A barlang morfológiája •A járatok 122-133 m tszf. magasságban húzódnak -> a barlang legnagyobb szintkülönbsége 11 m •É-i és a központi részek: szűk kuszodák (átlagos szélességük 0,5 – 1,2 m, magasságuk 0,8 – 1,5 m) •DK-i szakaszon nagy termek láncolata (átlagosan 5-17 m átmérőjűek és 2-7 m magasak) •A legnagyobb terem a két kisebb részből összetevődő Szabó Pál Zoltán-terem (hossza 17 m, szélessége 67 m, magassága 3-4 m) Kárpát, 1980
A boltozat esetleges elmozdulására egy kicsiny jelzőkő is figyelmezteti a barlangászokat,
a tektonikus mozgások hatására ugyanis még ma is leszakadoznak kisebb-nagyobb kőtömbök a főtéről.
Akár ez is lehet a következő
Felharapódzás nyoma a Szürke-teremben: a feltáruló felső-pannon rétegsor A leszakadt óriás homokkőtömb
A triász felszín negatív lenyomata (box-work)
A kútbarlang páratlan ásványvilága I - gipsz •Csavart-rostos, 1-5 cm átmérőjű gipszvirágok •A gipsz szálak és tűk hossza eléri a 3 cm-t, átmérőjük 1 mm-től 11,5 cm-ig terjed •Képződésük a pirittartalmú kőzet oxidációs folyamataiból vezethető le •Ma is képződnek
„gyakran megfigyelhető, hogy a vékony iszappal borított homokkőtömbökön növekvő kristályok az üledéket felszakítva magukról hogyan taszítják le, vagy a falak vékony kőzetlemezei hogyan repedeznek le a kristályok által” (Kárpát, 1982.)
A Kútbarlang páratlan ásványvilága II limonit • A második leggyakoribb ásvány a barlangban, leginkább vékony sárgásrozsdabarna bevonatként jelentkezik a homokkövön, rendszerint gipsz társaságában 1) Limonitcseppkövek 2) Kék-vörös kiválások
3) „Tarka foltok” • Pirit bomlásából eredeztető
1) Limonitcseppkövek •Akár 20-30 cm hosszú, 1-1,5 cm átmérőjű, a Kék-vörös-ágban és a Karácsony-ágban 5-10 cm-es példányok találhatóak. •A fedőben lévő pirites rétegek bomlása során keletkeznek, fejlődésük jelenleg is tartó folyamat. •A limonit eredetileg gél alakban keletkezik, de vízvesztés folytán részben vagy teljesen átkristályosodik. Tulajdonságai a víztartalom szerint változók. A barlang klimatikai viszonyainak köszönhetően valamelyest megőrizte gélszerű állapotát, így keletkezhetett a limonitcseppkő. Fotó: Takács Ferdinánd
2) A „Kék-vörös foltok” •2-25 cm átmérőjű, vörös és kék foltok
•A kék elszíneződéseket minden esetben élénkvörös udvar övezi Előfordulásuk:
•Csak a barlang mélyebben fekvő szakaszaiban, főleg a Keleti-labirintus Tarka-termében és a Kék-vörös-ágban találhatók nagy számban. Képződésük szintén a pirit oxidációs folyamataiból vezethetők le
„Kék-vörös foltok” jelenleg is képződnek
3) „Tarka foltok”
A barlang legkülönlegesebb képződménye
Röntgenpordiffrakciós vizsgálatok Cst/m ROKA JOZSEF 20000
kvarc
19000 18000 17000 16000
2753 „mangános kiválás” = sötétbarna, fekete goethit
15000 14000 13000
2754 „Kék-vörös foltok” - vörös
Lin (Counts)
12000 11000
2755 „Kék-vörös foltok” - kék
10000 9000
2756 „Tarka foltok”
kvarc
8000 7000 6000
kaolinit
2755
5000
2754
4000
2753
3000
goethit
2000
2756
1000
dolomit
0 3
10
20
30
40
50
60
2-Theta - Scale Cst/m ROKA JOZSEF - File: 2753_Cst_m.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: 2.000 ° - End: 65.000 ° - Step: Operations: Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Import Cst/p ROKA JOZSEF - File: 2754_Cst_p.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: 2.000 ° - End: 65.000 ° - Step: 0 Operations: Y Scale Add -1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1 Cst/t ROKA JOZSEF - File: 2756_Cst_t.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: 2.000 ° - End: 65.000 ° - Step: 0. Operations: Y Scale Add -1000 | Y Scale Add -1000 | Y Scale Add -1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add Cst/k ROKA JOZSEF - File: 2755_Cst_k.raw - Type: 2Th/Th locked - Start: 2.000 ° - End: 65.000 ° - Step: 0 Operations: Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Y Scale Add 1000 | Import
01-078-1253 (A) - Quartz low, syn - alpha-SiO2 - Y: 56.55 % - d x by: 1. - WL: 1.5406 - Hexagonal - a 4.912 01-089-6538 (C) - Kaolinite - Al2(Si2O5)(OH)4 - Y: 1.55 % - d x by: 1. - WL: 1.5406 - Triclinic - a 5.15400 - b 01-089-5862 (C) - Dolomite - CaMg(CO3)2 - Y: 0.69 % - d x by: 1. - WL: 1.5406 - Rhombo.H.axes - a 4.809 01-089-8104 (C) - Hematite, syn - Fe2O3 - Y: 0.45 % - d x by: 1. - WL: 1.5406 - Rhombo.H.axes - a 5.02300 01-081-0464 (C) - Goethite, syn - FeO(OH) - Y: 1.56 % - d x by: 1. - WL: 1.5406 - Orthorhombic - a 4.60480
A Kútbarlang páratlan ásványvilága III – montmilch-szerű képződmények
Fotó:Takács Ferdinánd
•Hosszúságuk 5-15 cm, vastagságuk kb. 1-4 cm •Anyaguk irodalmi adatok alapján dolomit •Koncentrikus szerkezetű, a közepe üreges, külsejét limonitos réteg borítja •Ma is képződik, de a folyamatra csak elméletek vannak
A Kútbarlang páratlan ásványvilága IV – egyéb ásványok 1. Barit – az ekként elkönyvelt példányok valószínűleg gipszek 2. Pirit – a begyűjtött példányok már makroszkóposan is markazitnak adódtak 3. Markazit – (Mikus, 1965) én is találtam, agyagbefolyásokban 4. Aragonit – utolsó irodalmi említés 1980-ból (Alba Regia), mint ritka ásvány
Páfrányfenyő törzslenyomatok - maradványok
A barlang gombái
Fotó: Takács Ferdinánd
Méter hosszú penészgombák
Látszólag értelmetlen helyen is nőnek
Fotó: Takács Ferdinánd
A barlang légkörének fő sajátossága: a magas széndioxid-koncentáció
A Kútbarlang széndioxid-térképe (Kárpát J. nyomán)
A Kútbarlang és képződményeinek keletkezése • Ami biztos: meleg vizes források oldották ki a két kőzet határán a fedő homokkő litifikációja után • Mikor? A diagenezis időpontja nem bizonyítható, de valószínűleg a hévforrások közreműködésével, a 9-10 millió éves Kállai Homok leülepedése után történt (max 7-8 millió éve). • Kioldódás: nem sokkal később, még a karsztvíz szint lesüllyedése előtt (ez ma a barlang alatt kb. 15 méterrel húzódik). • ↓ • A Cserszegtomaji-kútbarlang becsült több millió éves korával talán hazánk legöregebb barlangja! • A szűk járatszelvényeket a dolomit rossz oldhatósága magyarázza. A nagyobb termek utólag, omlások útján jöttek létre. • A gipsz és a limonit egyértelműen epigenetikus eredetű: a fedő üledékek pirit tartalmából származtatható
Az Őshévíz forráshelyei
1. Meleg-forrásbg. (427 m) 2. Csóka-kő 3. Cserszegtomaj (185 m)
4. Biked (180 m) 5. Dobogó-tető (145 m) 6. Hévíz (117 m)
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
