(A csatlakozás tükrében)

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Európai Uniós Kapcsolatok Szakirány

A szabadidősport szerepe és finanszírozása az Európai Unióban, és hazánkban

(A csatlakozás tükrében)

Témavezető: Felkert Balázs főiskolai adjuntus

Készítette: Csoba Ildikó

2004

1


Külön köszönettel András Krisztinának (!), aki a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem Sportkutató Intézetének vezetőjeként munkám folyamatos felülvizsgálatával, szakmai tapasztalatainak megosztásával, és tanácsaival járult hozzá a szakdolgozat elkészüléséhez, valamint Kianek Tamásnak (!), aki külső konzulensként nyújtott szakmai segítséget

2


TARTALOMJEGYZÉK I.

Fejezet

•

Bevezető

•

A vizsgálat módszerei, kérdésfelvetések

•

A legfontosabb fogalmak, kategóriák definíciószerű megközelítése

II. Fejezet •

Az állam szerepe

III. Fejezet •

A Sport Európai Modellje

•

Egy példaértékű tagállam bemutatása

IV. Fejezet •

A magyar sportmodell

•

A svéd és magyar modell összevetése

V. Fejezet •

Csatlakozás után…

VI. Fejezet •

Összegzés

•

Mit várhat a magyar szabadidős sport az Európai Uniótól?

VI. Fejezet •

Magyar Nyelvű Szakirodalom

•

Angol Nyelvű Szakirodalom

•

Ábra és Táblázat jegyzék 3


I.

Fejezet

Bevezető Az Európai Unió, mint tagállamokat tömörítő közösség elismeri a sport szerepét a 21. századi polgárok életében, és egyre kiemeltebb szerepet tulajdonít a sport támogatásának. Ezt igazolja, hogy 2004-re meghirdetett programja szerint ez az év a „Sport általi nevelés éve”. A tagállamok önálló programjain kívül a nemzeti összefogás is erősen érzékelhető. Magyarország Európai Uniós csatlakozásával hazánk is bekerül abba a közösségbe, ahol a nemzetek együttes erővel küzdenek azért, hogy a sportot a társadalom szolgálatába állítsák. Nemzetközi viszonylatban viszont az ún. „wellness” fő ismérvei (tudatos egészségmegőrzés, rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, káros szenvedélyek elkerülése) széles körben elfogadott és követett szemléletet jelentenek. Egyre többen ismerik fel az aktív pihenés jelentősségét, és az emberek egyre több időt fordítanak arra, hogy valamilyen hobbinak, sportnak hódoljanak. A mindennapos testmozgás nemcsak az egészségmegőrzésnek, hanem a jó közérzet megteremtésének is alapfeltétele. Sajnos hazánkban ezt még sokan nem ismerték fel, vagy ha fel is ismerték, nem sokat tesznek érte továbbra sem. Elképzelésem szerint a magyar versenysport kiemelkedő eredményei mellett az egész társadalmat mozgósító szabadidősportra ugyanolyan szükség van. Kevesen sportolunk hobbiként, és nem ismerjük a sport pozitív hatásait. Míg az Európai Unió egyre több figyelmet fordít az aktív életmód ösztönzésére, addig Magyarország sokad rendű kérdésként kezeli a problémát. Hazánk jelenlegi helyzete a sport, és az egészségügy szempontjából sajnos közel sem felel meg az uniós normáknak. Talán az élet minőség alacsonyabb szintje, talán a központi (elvi és pénzügyi) támogatásra vonatkozó tudatos koncepció hiánya, talán a kettő együttvéve vezetett odáig, hogy ma a közegészségügyi állapot messze elmarad az európai átlagtól. Elviekben az európai szabadidősport számos eleme beépült már a magyar sportmodellbe (pl.: Európai Sport Charta irányelvei). Sokkal fontosabb azonban, hogy Magyarország az Európai Unió tagjaként a szabadidősportra vonatkozó gyakorlati stratégiával álljon elő a közösségi elvárások teljesítésére. A kitűzött célom a dolgozattal, hogy megvizsgáljam a magyar szabadidősport jelenlegi helyzetét, valamint mérlegre tegyem a csatlakozás várható hatásait. A reális magyar helyzetkép lefestésével, valamint az európai rendszer összehasonlításával rá 4


szeretnék mutatni azokra a hiányosságokra, amelyek a magyar szabadidősport sikeréhez szükségesek. Ha az állam kiemelt feladata a társadalom közügyeinek aktív képviselete, akkor feltételezésem szerint állami beavatkozással a szabadidő sport támogatását, és a társadalmi aktivitás generálását is elő kell segíteni.

Hipotézisem szerint a jelenlegi gazdasági

viszonyokban a magyar kormány egyedül nem képes ezt a feladatot ellátni. Az Európai Uniós csatlakozás viszont hozhat pozitív változásokat. Az elvi támogatás mellett olyan anyagi források is elérhetővé válhatnak majd, amelyek felpezsdíthetnék a magyar társadalmat, és a jelenlegi sportszemléletben változást hozhatnának.

5


A vizsgálat módszerei, kérdésfelvetések

Dolgozatom olyan kritikai elemzés, amely részben összegzi és összehasonlítja az uniós és a magyar viszonyokat, részben rávilágít azokra a hiányosságokra, amelyeket a kérdéskörben feltétlenül pótolni kell a magyar szabadidősport eredményes fejlődése érdekében. A munkám keretei nem teszik lehetővé a sport minden részletre kiterjedő bemutatását, ezért az általam leglényegesebbnek tartott aspektusokra koncentrálva kívánok helyzetképet adni a magyar szabadidő sport helyzetéről, és választ találni arra a kulcsproblémára, hogy a sport, mint hobbi jelenleg miért nem élvez Magyarországon nagyobb népszerűséget a lakosság körében, és változhat-e ez az állapot az Európai Uniós csatlakozást követően? Ahogyan azt a bevezetőben is említettem, kutatásom célja, hogy párhuzamba állítsam az Európai Unió és Magyarország sporttámogatási (elvi és pénzügyi) rendszerét, amellyel talán választ kaphatok a fenti kulcsproblémára is. Munkámban

nagy

segítségemre

volt

András

Krisztina,

a

Közgazdaság

Tudományegyetem….-ja, aki a sport és a közgazdaságtan összefüggéseinek vizsgálatában adott útmutatást. Elméleti vonatkozásban többször támaszkodok Endrész Kinga és Kristály Anna sport témakörben készült részletes publikációira, valamint a törvényi szabályozás hivatalos jogi paragrafusaira. A kifejtés módszeréül azt a megoldást választom, hogy a bennem felvetődött kérdéseket egy általános szerkezeti elvet követő ismertető során válaszolom meg. A szakdolgozatom felépítésében a vázat az elvek, struktúra (törvényi szabályozás, intézményrendszer) és finanszírozás hármas egysége alkotja, e szempontok köré építek fel minden fejezetet. Elemzésem csak az alapszempontokból legfontosabb tényezőkre és eseményekre koncentrál, nem kíván kitérni a befolyásoló tényezők árnyalt részleteire.

6


A dolgozat által felvetett legfontosabb kérdéskörök fejezetenként: I. •

Fejezet Saját értelmezésemben mit jelentenek azok a fogalmak, amelyekre a téma épül?

II.

Fejezet

•

Az állam milyen szerepet vállal a gazdasági életben és a társadalomban?

•

A társadalomban milyen szerepe van a sportnak?

•

Az államnak kell-e szerepet vállalnia a sport támogatásában, vagy a sport csupán magántevékenység, amelyet az egyén önállóan finanszíroz? III. Fejezet

•

Milyenek a sportolási szokások az Európai Unióban?

•

Hogyan alakult ki az Európai Unió sportirányítási rendszere?

•

Milyen intézményi keretekben foglalkoznak ma az EU-ban a sporttal?

•

Milyen közösségi támogatásokból részesedik az európai szabadidősport?

•

Hogyan működik a szabadidősport támogatási rendszer az Európai Unió egy példaként választott tagállamában? IV. Fejezet

•

Készült-e aktuális felmérés a magyarok sportolási szokásairól?

•

A magyar sporttörvény alakulása. Hogyan változott a sportkoncepció a rendszerváltás óta?

•

A magyar sportirányításnak milyen intézményi rendszere van?

•

Az aktuális sportköltségvetés hogyan épül fel? V. Fejezet •

Milyen dokumentum foglalja össze Magyarország eu-fejlesztési programját?

•

Milyen intézmény tartja a kapcsolatot az Eu-s sportintézményekkel?

•

Milyen lehetőségek nyílhatnak meg a magyar szabadidő sport előtt az Uniós

csatlakozás után?

A dolgozat túlzott elméleti (tudományos, közgazdasági) vizsgálódása azt a veszélyt rejti magában, hogy nem kap elég hangsúlyt a sport igazi lényege, azaz a mozgás „szabadsága”, a sport által nyújtott élmény. Bár nem feladatom a sport globális elemzése (pl.: jótékony hatásainak számra vétele) törekszem arra, hogy egy-egy gondolattal utaljak jelentősségére, ezáltal hozzájáruljak egy modern sportszemlélet kialakításához. Szeretném a

7


témát mindenki számára érthető, áttekinthető módon körüljárni, és az olvasó számára talán távoli világot közelebb hozni.

A legfontosabb fogalmak, kategóriák definíciószerű megközelítése

Mielőtt a szakdolgozatomban megjelölt téma kifejtését megkezdeném, fontosnak tartom, hogy a későbbiekben használt kulcsfogalmakat tisztázzam. Ez azért is elengedhetetlen, mert csak így válik az olvasó számára egyértelművé, hogy egy-egy szó használata mögött mit értek. A definíciók hangsúlyozom a fogalmak egyéni értelmezései, bár néhány esetben más szakirodalom szóhasználatára is kívánok hivatkozni. Az alábbiakban egyrészt a dolgozat vázát adó hármas egység (elvek, struktúra, finanszírozás), másrészt a fejezetek gyakoribb kulcsszavai kerülnek meghatározására. EGYSÉGES SPORTELVEK Azok az elképzelések, amelyek egy adott közösség (pl. állam) sportra vonatkozó értékeit, szokásait foglalják össze. ¾ Sportkoncepció: A rövidtávra megfogalmazott sportelvek megvalósulási tervezete, és annak hivatalos dokumentumban rögzítése. Az állam esetén ez a dokumentum a sporttörvény. ¾ Sportstratégia: Az a hosszú távú elképzelés (3-5) év, amely •

tudatos programot fogalmaz meg a sporttörvény megvalósítására

•

biztosítja annak intézményi feltételét

•

tudatos költségvetést dolgoz ki a vállalt célok megvalósítására

A sportkoncepció és a sportstratégia között az a különbség, hogy míg a koncepció elméleti síkon fogalmaz meg célokat, addig a sportstratégia gyakorlati lépésekben gondolkozik. 8


KÖZPONTI SPORTSTRUKTÚRA A sportkoncepció megvalósulása érdekében kiépített központi rendszer, mely magába foglalja egyrészt a törvényi vagy jogszabályozási, másrészt az intézményi keretet. KÖZPONTI SPORTFINANSZÍROZÁS A sportkoncepció megvalósítására fordított központi kormányzati költségvetési keret. Az önkormányzati költségvetési támogatást nem sorolom ebbe a kategóriába. A sportpiac: A sportpiacon a kínálati oldal (pl.: sportegyesületek) látványosságot, szórakozást, sporteszközöket és sportolási lehetőséget biztosít. A szórakozást nyújtó versenyeket megtekintik a nézők, illetve közvetíthetik, tudósíthatnak róla a különböző médiák. Sportklubok: A sportélet azon intézményei, amelyek sporttevékenység szervezésére szerveződtek. Magába foglalja az állami támogatással működő sportegyesületeket, közhasznú társaságokat, és az üzleti alapon működő társaságokat is. Sport turizmus: A sport turizmus vagy aktív turizmus nem más, mint az aktív pihenéssel, szabadidő sportolással egybekötött nyaralás, kikapcsolódás.1

Sporttevékenység: Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. 2

1

Csoba Ildikó, Az aktív turizmus helyzete és fejlesztési lehetőségei Magyarországon, 2001

2

2004. évi I. törvény a sportról I. Fejezet 1. § 9


Versenyszerűen sportoló (versenyző): Az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr, vagy hivatásos sportoló. Hivatásos sportoló és amatőr sportoló: Az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.3 A szabadidős sport, és a hivatásos sport: Napjainkban, amikor a sporttal kapcsolatos tevékenységek a piaci tranzakciók útján zajlanak, indokolt a szabadidős és a hivatásos sport kategóriáit különválasztani. Az alábbi táblázat összefoglalja a két kategória jellemzőit.4 1. táblázat 2. Célja Szabadidős sport

Hivatásos sport

3 4

Szereplői

¾ testmozgás

¾ egyén

¾ sportolási lehetőség, szabadidő eltöltése ¾ egészségmegőrzés

¾ egyén

¾ sporteszköz árusítása

¾ sporteszközgyártók

¾ sportoló számára a sport munka, mely során a legfőbb célja jövedelemszerzés ¾ a néző számára az élvezeti érték dominál, sportrendezvény által nyújtott szórakozás ¾ sporteszköz árusítása, reklámozása ¾ televíziós csatornák kereslete

¾ a hivatásos sportolók

2004. évi I. törvény a sportról I. Fejezet 1. § András Krisztina, Sport + üzlet = sportüzlet? 10

¾ egyén

¾ nézők

¾ sporteszközgyártók ¾ média


¾ reklám, hirdetési és szponzorálási célokra

¾ vállalatok

Az állam: Az állam valójában a társadalom szerveződésének hierarchikus formája. Földrajzi keretei között élő társadalmat szervezi, irányítja, polgárait képviseli azok ügyeiben. Az állam közösség, amelyet jellemez a közös kultúra (közös nyelv, hasonló nyelv, történelmi tapasztalat) is. Az összetartozás érzése, az egymás iránti szolidaritás ugyanúgy az államok alkotóelemei, mint az állampolgári jogok és kötelességek, az állam és polgárai közötti hivatalos kötelékek. Az állam alaprendeltetése, hogy egyensúlyt teremtsen a társadalmat alkotó egyének, csoportok, rétegek különböző értékei és érdekei között.

Feladatait az a „társadalmi

szerződés” foglalja össze, amit alkotmánynak nevezünk. Feladatai ellátása során támaszkodik a társadalom által legitimált hatalmi eszközökre.5

5

Bod Péter Ákos, Gazdaságpolitika, 2003. 27-35.o.

11


II. FEJEZET Az állam szerepe

A fejezet célja, hogy megfogalmazzam az állam központi szerepvállalását a szabadidősportban. Ehhez elengedhetetlen megvizsgálni először az állam általános jellemzőit. Az állam-gazdaság és az állam-társadalom összefüggései megfelelő kiindulópontot adnak ahhoz, hogy később az állam-sport kapcsolatát értelmezzem. Arra kérdésre, hogy mi állam szerepe a gazdaságban, és a társadalomban? többféle elmélet alapján, többféle válasz adható. A dolgozatnak nem feladata a kormányzati vitakérdések tisztázása, pártpolitikai nézeteket félretéve, a sport szempontjait szem előtt tartva kívánok ebben, és a többi fejezetben is vizsgálódni. Kiindulásként egy világhírű és korszakalkotó elméleti megközelítést ajánlok. Adam Smith szerint „az államnak •

a társadalmat védelmeznie kell a külső támadásokkal szemben

•

a társadalmi igazságtalanságok minden formáját meg kell akadályoznia

•

olyan (köz)kiadásokat kell eszközölnie, valamint olyan közintézményeket kell létrehoznia, amelyek sohasem csupán egyetlen, vagy néhány állampolgárának, hanem a társadalom többségének az érdekét szolgálják.”6 Az állam jelen van a hétköznapjainkban. Bárki bármilyen tevékenység során

találkozhat hatósági szervekkel. Az állam valójában a társadalom szerveződésének hierarchikus formája. Földrajzi keretei között élő társadalmat szervezi, irányítja, polgárait képviseli azok ügyeiben. Az állampolgárok élhetnek jogaikkal, de persze vállalniuk kell kötelességeiket is. A mindenki számára kötelezően érvényes jogokat és kötelességeket az adott

ország

alkotmánya

rögzíti.

Az

állami

feladatok

végrehajtását

a

központi

intézményrendszer segíti, pénzügyi feltételét a központi költségvetés biztosítja. A közgazdaságtan az állami szerepvállalásnak három típusát különbözteti meg: liberális, jóléti és totális államforma.7 A liberális a gazdasági alapokra helyezi az állam 6

Bod Péter Ákos, Gazdaságpolitika 2003. 47.o.

7

Csikán, Vállalat Gazdaságtan, Aula 2003 12


működését, ahol a piac törvényeinek kell érvényesülnie, a totális az állam kizárólagos irányító szerepét érvényesíti, míg a jóléti a kettő közötti egyensúly elve alapján működik. A demokratikus (jóléti) társadalomban az állam tevékenysége legtöbbször a közjó előmozdítására irányul. Közjó a közösség kulturális, történelmi hagyományainak és az elfogadott társadalmi életmódról alkotott jövőképeknek megfelelő elképzelések összessége, amelyeket a társadalom zöme elfogad, és magáénak vall.8 A gazdasági szabályozás egyike a legfontosabb állami feladatoknak. A gazdasági problémák (infláció, munkanélküliség) megoldása a gazdaságpolitika feladata. Megoszlik a vélemény arról, hogy az államnak mennyire kell beavatkoznia a gazdasági folyamatokba. Két alapelmélet, a monetarista és a keyenista felfogás között folyik a vita. Míg az első az állam működését teljesen gazdasági alapokra helyezi, addig az utóbbi az állam fokozottabb szerepvállalását hirdeti. Az állam szerepvállalása azért indokolt (bizonyos mértékben), mert vannak olyan gazdasági helyzetek, amit a piac nem képes megoldani önmagában.9 A legfejlettebb országok közül az USA-ban a legkisebb, Japánban pedig a legnagyobb az állam gazdaságformáló szerepe. Az állami ügyek közül a gazdasági jellegűek fontosak, de nem a kizárólagosak. Számos olyan egyéb terület van, ahol a közérdek érvényesítésére szükség lehet. Az államnak társadalmi problémákért (elszegényedés, közegészségügy javítása, stb.) is felelősséget kell vállalnia. A jóléti társadalmakban a magasabb szintű kulturális, oktatási, sportolási stb. feladatok is fontos részét képezik a közügyeknek. Erre vonatkozó eszközöket a szociálpolitika biztosít.

Fontos hozzátennem, hogy gazdasági fejlettség nélkül nincs

társadalmi jólét. A magasabb szintű társadalmi egység szervezésének előfeltétele a gazdasági megalapozottság. Svédországban az állam társadalomért vállalt áldozat hozatala szinte egyedülálló. Svédország tudatosan vállalja azt, hogy a társadalom többsége számára, annak érdekében a lehető legnagyobb jólétet biztosítsa. Aktívan támogatja még például az egyén szabadidősport tevékenységét is. Dolgozatomban többször fogok még Svédország példájára hivatkozni. Most szeretném hangsúlyozni, hogy mindaz, ami náluk sikeresen megvalósult (akár sport, akár egyéb vonatkozásban) az imént említett gazdasági megalapozottság eredménye.

8

Bod Péter Ákos, Gazdaságpolitika, 2003. 29.o.

9

Élet és Tudomány Az állam és a gazdaság 1992/42 13


Az unió tagállamai a jóléti társadalmak megteremtését tűzték ki alapcélul. Mind a tagállamok, mind a közösség azon dolgozik, hogy az általános társadalmi feladatokat minél magasabb szinten szervezze. A társadalom közügyei között már a sport is jelen van. A továbbiakban azt vizsgálom meg, hogy hogyan vélekedik az Európai Unió a sport társadalmi szerepéről? Az Európai Bizottság 1998-ban kiadott jelentésben az ifjúságnevelés kérdésén túlmutatva a sport társadalmi szerepére hívja fel a figyelmet. A sportnak a dokumentumban megfogalmazott társadalmi hatásait Európa szerte elismerik. A nyugat európai nemzetek már felismerték a sport globális hatásait, és ez szemléletüket, életmódjukat alapvetően meghatározza. A sport náluk mindamellett, hogy szórakozási lehetőséget nyújt, a nevelés, a kulturális kapcsolatteremtés, az egészség megőrzés, és a tolerancia eszközévé vált. A tagállamok szinte egyöntetűen vallják, hogy a sportot és a sportolást céltudatosan kell beilleszteni a társadalmi célkitűzések közé. Be kell azt építeni az oktatás- és egészségügybe,

a

környezetvédelembe,

szociális az

intézmények

idegenforgalomba,

rendszerébe,

a

valamint

művészeti

a

településfejlesztésbe, és

a

szabadidős

tevékenységekbe. Tény, hogy a sport kiváló eszköz a közösségi tudat és az együvé tartozás megteremtésében, valamint a testedzésnek nagy szerepe van az unió állampolgárainak egészséges életvitelében is, ez pedig kiemelt szociálpolitikai célkitűzés a közösségben. A kérdés az, hogy ezek a sporttal megvalósítható társadalmi célkitűzések hazánkban is fontosak-e, illetve fontosak lesznek-e a csatlakozás után? Az alábbiakban néhány szempontot hoznék arra vonatkozólag, hogy miért kell a magyar államnak a sport általános támogatását magára vállalni? A sport egyik talán legfontosabb jellemzője, hogy egészség megőrzési funkciót is képes ellátni. Ez nemcsak az egyén, hanem az állam szempontjából is lényeges. A rossz egészségi állapot az életminőség romlásához vezet, és a foglalkoztathatóság, illetve a munkaerő megbízhatóságának szempontjából korlátozza a munkaerő-kínálatot, rontja a gazdaság hatékonyságát és gátolja a versenyképességet. Magyarországon a gazdaságilag aktív korban a táppénzellátás, betegszabadság, rokkantság és az aktív korú halálozás miatt a termelő gazdasági tevékenységek vesztesége évente meghaladja a GDP 4%-át. A népesség egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatások iránti szükségletek jelentős terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre.10

10

www.nhf.hu Nemzeti Fejlesztési Terv, VI. Egészségügy 14


A sportnak komoly gazdasági vonzata is van. A hivatásos ágától eltekintve, mely üzleti alapon működik az állami szektoron kívül, a szabadidősport kiépülése sok lehetőséget rejt az állami gazdaságpolitikában. Magával hozza a kínálati oldalon a szolgáltatók számának növekedését, a létesítmények korszerűsödését, míg keresleti oldalon a sportoló lakosság arányának növekedését. Magyarország elvekben már átvette az európai sport szemléletet. A sporttörvény az európai tagországokhoz hasonlóan deklarálja, hogy a „Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a prevenció és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja.”11 A következő fejezetben megvilágítást nyer az, hogy az Európai Unióban mennyire tudatosan érvényesül a központi szerepvállalás, és milyen dokumentumok deklarálják a szabadidősport társadalmi szerepét.

11

www.gyism.hu 2004. évi I. törvény a sportról 15


III. FEJEZET A Sport Európai Modellje Amikor a sport európai modelljéről beszélek, valójában egy olyan mintát mutatok be, amely magába foglalja kiindulópontként a társadalom sportolási szokásait, és a közösség által vállalt feladatokat, kezdve a célok megfogalmazásától a gyakorlati megvalósítás stratégiájáig. A fejezet célja, hogy az elemzésemben követett szerkezet (elvek, struktúra, finanszírozás) alapján az olvasó elé tárjam az európai sportmodellt. Mielőtt fentiek részletes tárgyalásába kezdenék, pár szót a sport globális jelentőségéről. A nyugat európai országokban és az USA-ban már évtizedekkel ezelőtt kialakult, és azóta is rendkívül népszerű a szabadidő eltöltésének aktív, sportos formája. Itt a sportok élvezete és gyakorlása már a hétköznapi ember lételemének számít. Az Európai Unió népeinek milliói foglalkoznak sporttal – szabadidős és gazdasági tevékenységként egyaránt. A 15 tagországban mintegy 130 millióra tehető a szabadidős és a versenyszerűen sportolók száma, több mint 600 ezer kisebb-nagyobb sportklub működik, és megközelítően 2 millió ember él a sportból (edzőként, testnevelő tanárként, sportlétesítményt tervező mérnökként stb.). Az alábbi 1998-as ábra például a világ sportkereskedelmi részesedését szemlélteti. Ebből kiderül, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok sport szerepvállalása a világon a legnagyobb. Az arányok jól illusztrálják a jelenlegi helyzetet is, ezek tendenciájukat tekintve máig sem változtak. 1. ábra

A világ sportkereskedelmének megosz lása

Európa 22%

36%

USA M ás ors zágok

42%

Forrás: Finding the right balance for sport, Stephen Townley, in GAIFS Sportvision magazine, January 1998 16


Pozitív példa lehet Magyarország előtt, hogy a nyugat-európai polgárok körében a szabadidős programok szervezésekor egyre többen helyezik előtérbe az egészségügyi és sportolási szempontokat. Az egészségre és fittségre való törekvés mára egy olyan új életformát eredményezett, melynek kulcsa az aktív pihenés, a rendszeres testmozgás. A svédek például büszkék arra, hogy világszerte sportos nemzetnek tartják őket, és ezt a hagyományt komolyan ápolják is. Egy róluk készült felmérésből kiderül, hogy a 20-70 év közötti lakosság (kb. 7 millió) 50%-a tagja valamilyen sportegyesületnek, és megközelítőleg 2 millióan aktív sportolók.12 A svéd sportmozgalom nagyon kiterjedt. Minden korosztály, minden társadalmi réteg részt vesz benne. Nagy valószínűséggel ennek köszönhető, hogy Svédországban az általános közegészségügyi állapot világszinten a legjobb, és az átlag korhatár (75 év) itt a legmagasabb.13 Svédország csak egy azok közül az uniós tagországok közül, ahol általánosan elmondható, hogy a sport területe kiemelt szerepet kap társadalmi szinten. Dolgozatomban azért hivatkozok többször is a svédekre, mert komoly úttörő szerepet vállaltak az európai sportélet formálásában, és a példájukból talán mi magyarok is átvehetünk néhány elemet.

12

www. Sweden.se, Sport and Exercise, Published by Swedish Institute, 1 Aug 2002

13

www.sweden.gov.se, Sport for improved public health and active associations, 29 July 2003 17


Európai Elvek A tudatos sportprogram sikeres megvalósulása érdekében nemcsak tagállami, hanem közösségi kezdeményezések is kezdődtek. Régóta folynak vizsgálatok (felmérések, közvélemény kutatások) arról, hogy a sport milyen szerepet tölt be az európai polgár életében. Említésre méltó gazdasági adatot már az Európa Tanács 1995-ben napvilágot látott tanulmányában is találtam. Ebből kiderül, hogy 1990-ben a lakosság az összfogyasztási kiadásainak már akkor átlagosan kb. 2-2,5%-át fordította sportra.14 Ez az érték a társadalom nagy fokú aktivitását mutatja. Több, mint egy évtized távlatában talán érdekes kérdés, hogy milyenek a sportolási szokások ma az Európai Unióban? 2004 a „Sport általi nevelés éve” az Európai.15 Az Európai Bizottság közvélemény kutató irodája az Eurobarométer ebből az alkalomból készített átfogó felmérést az európai népek sportolási szokásairól. Az adatok híven tükrözik a sport helyét a nemzeti politikákban. 15 tagállamban összesen 16 ezer ember került megkérdezésre sporttal kapcsolatos véleményéről. A megkérdezettek négyötöde szerint a sport legfőbb haszna, hogy segít az egészség megőrzésében, 47 százalékuk szerint emellett a testmozgás jó alkalom a szórakozásra is. Ami a sport által közvetített értékeket illeti, a nyugat-európaiak 61 százaléka a csapatszellem fejlesztését említette, s e mögött jött 47 százalékkal a fegyelmezettség erősítése. A válaszadók 81 százaléka szerint a sport előmozdítja a különböző kultúrák közti párbeszédet, 59 százalékuk szerint pedig segít küzdeni a diszkrimináció különböző formái ellen.16 A sokatmondó statisztikai adatokból kiderül, hogy a rendszeresen sportoló lakosság százalékos aránya északról dél felé haladva jelentősen csökken.

14

. www.europa.eu.comm/sport, Eu Working Papers- The significance of sport for society 1998

15

Unióban http://www.gyism.hu/index, A sport általi nevelés éve, az Európai Bizottság pályázata

16

. www.euvonal.hu/index.php Felmérés az európaiak sportszokásairól, 2003. május 18


2. ábra

Rendszeresen sportoló lakosság %ban

Rendszeresen sportoló lakosság az Európai Unióban 70%

46%

31% 22%

19%

nemzetek

Európai Unió polgárai

finnek

olaszok

portugálok

görögök

Forrás: www.euvonal.hu/index.php Felmérés az európaiak sportszokásairól, 2003. május

Összefoglalásként elmondható, hogy egyes országok az ifjúság és a sport ügyének előmozdítását központi feladatként kezelik. Példaértékű Németország, Svédország,

Ausztria sport és ifjúságpolitikája, mely nemzetek már évtizedekkel ezelőtt felismerték a sport társadalmi és gazdasági értékét, és tudatos irányelvek alapján foglalkoznak a kérdéssel, ezzel úttörő szerepet vállalva a közösségi elvek alakításában is. A későbbiekben látni fogja az olvasó, hogy a magyar sportolási szokások sokban eltérnek még a fenti példáktól. Mielőtt azonban Magyarország vizsgálatára áttérnék, a teljes képet kedvéért az Európai Unió intézményi és finanszírozási rendszerét is nagyító alá helyezem.

19


Sportstruktúrák az Európai Unióban Meggyőződésem, hogy a különböző szokások (így a sportolási szokások is) külsőleg formálhatóak. Feltételezésem szerint azt, hogy állampolgárok tevékenysége milyen területre összpontosul erőteljesen befolyásolhatja. A következőkben azt vizsgálom meg, hogy a sikeres európai sport struktúrának milyen sportszabályozási és intézményi háttere van, illetve történeti fejlődésen ment az keresztül? Az unió intézményei az elmúlt években többször is kinyilvánították, hogy az egyes tagállamok sportstruktúráit nem kívánják egységesíteni, fenn kívánják tartani azok nemzeti sajátosságait és a tagállamok hatáskörét azok alakítására. A sport – kiterjedtsége révén – számos uniós politikával érintkezik. Sportkérdésekkel a szociálpolitikán, az egészségügy politikán, az oktatás és kulturális politikán belül is találkozhatunk, sőt amennyiben gazdasági tevékenységként jelenik meg, akkor a közösségi jog (versenyjog, belső piaci szabályok) hatálya alá tartozik. Mindez azt igazolja, hogy egy

igen összetett területről beszélünk, amelyet bár közösségi szintre nem kívánnak a tagállamok emelni, a Bizottság és a többi Európai Uniós intézmény azon dolgozik, hogy a

tagállamok

nemzeti,

nemzetközi

szervezeteivel

összhangban

egységes

elvek

érvényesüljenek. Az elmúlt időszak törekvéseinek fényében egyre bizonyosabb, hogy a sportot is becikkelyezik az Unió új Alkotmányos Szerződésébe.

Az európai sportügy legfontosabb állomásai A sport kérdésével közösségi szinten először a 1990-es években kezdtek részletesebben foglalkozni. Azóta számos nyilatkozat született, és számos erre irányuló program kezdődött. Az európai sportügy első fontosabb állomása 1985-ös Milánói csúcstalálkozó, amikor az Európai Bizottság az „Adonnio-jelentésben” deklarálta a sport gazdasági jelentőségét és hivatalosan elismerte annak társadalmi jelentőségét. Célként megfogalmazásra került, hogy a sportot méltó helyre kell helyezni a közösségi politikában. 1992-ben aztán megszületett az első dokumentum, amely összefoglalta az Európai Unió sportról szóló sportelveit.

20


Az Európai Sport Charta alapelvei17: •

Valamennyi fiatal számára lehetőséget kell biztosítani oktatásban való részvételre és arra, hogy az alapvető sportképességekre szert tehessen.

•

A sportszervezetekkel együttműködésben mindenki számára biztosítani kell – biztonságos és egészséges környezetben- a sportolási és rekreációs lehetőségeket.

•

Mindenki számára biztosítani kell a sportoláshoz való jogot, továbbá a tehetséges fiatalok, valamint a hátrányos helyzetű vagy rokkant személyek és csoportjaik számára a sportolási lehetőségek hatékony kihasználását.

•

Biztosítani kell a sportlétesítményeknek az iskolák, illetve a helyi lakosság által történő használatát.

•

Biztosítani kell a megfelelő anyagi forrásokat állami és önkormányzati alapokból, valamint ösztönözni kell a köz- és magánszektor pénzügyi támogatását és a saját források megteremtését.

Az Európai Sport Charta áttörést jelentett a közösségi sport irányításában. Hivatalosan is le lettek fektetve azok az alapszabályok, amelyeknek az irányítás során érvényesülniük kell. 1998-ban újabb fontos lépés következett. „Az európai sportmodell” címmel konzultációs dokumentum jelent meg, amely már a sport globális szerepvállalásáról szólt.18

A dokumentum a sport társadalomban betöltött szerepét az alábbiakban foglalja össze: •

oktatási: sportolás kiváló személyiségfejlesztő eszköz minden korosztályszámára, alkalmas arra, hogy az egyén fizikai és pszichikai képességeit fejlessze

•

közegészségügyi: A rendszeres testmozgás bizonyítottan kedvező hatással van az egészségre és az életminőségre, segítségével számos betegség megelőzhető, de jótékony hatása a rehabilitációban is érvényesül.

•

szociális: A sport alkalmas arra, hogy társadalmi kirekesztés ellen hasson, hogy csökkentse az intoleranciát, a fajgyűlöletet, alkoholizmust, kábítószer fogyasztást, hozzájárulhat a munkaerő piacról kiszorultak a társadalomba való integrálódásához.

17

www.europa.eu.comm/sport, Eu Working Papers

18

The European Model of Sport, Consultation Document of DG X, European Commission. 1998 21


•

kulturális: a sport segíti a nemzetek közötti kapcsolatteremtést, lehetőséget nyújt újabb helyszínek és emberek megismerésére

•

rekreációs: a sport egyéni és csoportos szórakozást nyújt, megfelelő alkalom a kikapcsolódásra Az Európai Bizottság 1999-ben a Helsinki csúcstalálkozón újra foglalkozott a sport

kérdésével. Jelentést terjesztett elő az uniós tagországokban működő sportstruktúrák megőrzéséről és a sport szociális funkciójának megerősítéséről. Fontos célként jelenítette meg az iskolai sport és testnevelés fejlesztését, a sport jogi környezetének pontosabb, részletesebb meghatározását. A jelentés szerint meg kell erősíteni az európai sportstruktúrákat, mindenekelőtt a kormányzati és nem kormányzati sportintézményeket. Meg kell teremteni az uniós intézmények, a tagállamok és a sportszervezetek harmonikus együttműködésének feltételeit, és segíteni kell a sport társadalmi funkciójának érvényesülését. A Nizzai csúcson 2000-ben aztán Európai Tanács nyilatkozatban összegezte a sport lényegéhez tartozó társadalmi, nevelési és kulturális funkciókat. A nyilatkozat szerint a sportolást mindenki számára lehetővé kell tenni. Az Európa Tanács tervezete szerint támogatni kell a sportszervezetek függetlenségét és önszerveződéshez való jogát, és utal az utánpótlás-nevelés fontosságára is. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kíván fordítani a fiatalok lelki egyensúlyára, családi kötelékeire és egészségére, különösen a doppingolás megelőzésére is. A Nizzában elfogadott Nyilatkozat, amely bár pusztán politikai jellegű, és nem szélesíti az uniós kötelezettségek körét, jelentős mérföldkő a sport jogi bázisának megteremtésében, hiszen elismeri a sportszövetségek szerepét, valamint a sport kulturális és társadalmi dimenziójának érvényesülésének fontosságát a döntéshozatal során. A sport ügyének fejlődése vitathatatlanul megkívánja, hogy a rá vonatkozó elvek és szabályok bekerüljenek a legátfogóbb Európai Uniós dokumentumba, a Konvent által kidolgozott Eu Alapszerződésbe is. A kérdés csak a sport becikkelyezésének mikéntje. Az alkotmánytervezet III. része IV. fejezetének 4. szakasza szól az oktatásról, szakképzésről, ifjúságról és sportról, mint olyan területekről, ahol az unió összehangoló, kiegészítő vagy támogató intézkedéseket tehet. Viviane Reding, az EU oktatásért és kultúráért és sportért

22


felelős főbiztosa az Oktatásról, Képzésről, Ifjúságról, Kultúráról és Sportról szóló önálló alfejezet kialakítása mellett érvel.19

A sportról szóló alfejezet az alábbi feladatokat tartalmazná: •

a sport társadalmi, oktatási és kulturális szerepének elősegítése

•

a sport európai dimenziójának erősítése

•

a sportolók mobilitásának elősegítése (elsősorban a fiatal sportolók, illetve a sportoktatók számára)

•

a sportszervezetek közötti együttműködés elősegítése

•

társadalmi kohézió, szolidaritás

•

fair versenyszellem

•

férfiak, nők és a fiatalok fizikai, lelki és anyagi integritása

Intézményi felépítés Közösségi szinten a sportügyekkel jelenleg az Európai Bizottság Oktatási és Képzési Főigazgatóságán belül egy külön szakmai csoport foglalkozik. Ez az ún. Sport Unit20, amelynek feladata a sportot érintő kérdésekben való konzultáció mind a Bizottságon belül, mind pedig más szervezetekkel. Együttműködésre ösztönzi az Európai Sportszövetségeket, a Nemzeti Sportszövetségeket, a regionális szövetségeket és a klubokat a fenti célok megvalósítása érdekében. Az Európai Bizottság e csoport segítségével járul hozzá a nemzetközi együttműködéshez. Az Európai Parlament szakbizottságai közül a sportkérdések a Kulturális, Ifjúsági, Oktatási, Média- és Sportbizottság illetékességébe tartoznak, a tagállamok sportért felelős miniszterei pedig rendszeresen találkoznak a Miniszterek Tanácsa keretében. Az Európai Bizottság mellett fontos szerepe van az Európa Tanácsnak. A Tanács Sportfejlesztési Bizottsága biztosítja a folyamatos szakmai munkát, a néhány évente összeülő 19

A sportról szóló cikkely - Az Európa jövőjével foglalkozó konvent által összeállítandó - EU szerződésbe való

beillesztése.

20

www.europa.eu.int/dgs/education, Educatioan and Culture at a glance 23


Európai Sportminiszterek Konferenciája pedig ajánlások révén járul hozzá az európai sportélet fejlesztéséhez. A kilencvenes évek elején a Bizottság létrehozta a főként tanácsadó funkcióval rendelkező Európai Sportfórum intézményét. A fórum évente megrendezett találkozó keretében lehetőséget ad a párbeszédre az unió és a tagállamok kormányzati és civil szervezetei számára. A nemzeti delegációkban képviseltetve vannak a tagállamok kormányai, sportszervezetei és Nemzeti Olimpiai Bizottságai, valamint az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Olimpiai Bizottság, az ENGSO (European NonGovermental Sport Organisation) és néhány nem EU tagállam képviselői, valamint egyéb érintettek (a média, a sportipar, egyetemek és egyéb partnerek).

24


Sportfinanszírozás az Európai Unióban A sportintézmények működéséhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtése közösségi szinten is számos kérdést vet fel. Milyen célokat kell közösségi szinten támogatni? Milyen forrásokból finanszírozhatóak ezek? Ha a sportegyesületekre szolgáltató egységként tekintünk, az Uniós versenypolitika és a kereskedelem versenyfeltételei rájuk is érvényesek. Ebben az esetben az egyesületektől vagy a sportági szakszövetségektől nem lehet elvárni, hogy társadalmi funkciókat is ellássanak. Az Európai Bizottság ezért nem tiltja a sport állam által történő pénzbeli támogatását.21 A tagállamokban a verseny-, illetve a szabadidősport működése a kereskedelmi, a kormányzati, valamint az önkéntes szektorból beáramló pénzekből és hozzájárulásokból finanszírozható. 3. ábra

Az uniós tagállamok általános sporttámogatási aránya

40%

40%

állami költségvetési támogatás önkormányzati támogatás egyéb támogatások (szponzorok, szerencsejáték, stb.)

20%

Forrás: Endrész Kinga-Sportintézmény rendszerek az Európai Unióban-Támogatási gyakorlatok, 8.o.

21

. A sport és az Európai Unió, ASKÖ-OTSH, 77.oldal 25


Maga az Európai Bizottság közvetlenül nem nyújt támogatást (az ehhez szükséges jogi alap hiányában), nem kell teljesen nélkülözni a közösségi forrásokat. A sport ugyanis beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékos személyek beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (például a Leonardo és az Ifjúság program, vagy a Strukturális Alapok által támogatott programok, kutatási programok stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében közösségi támogatást kaphat. Viviane Reding, az EU oktatásért és kultúráért felelős főbiztosa nemrég hazánkban tett látogatása alkalmával személyesen beszélt arról, hogy a szabadidősport támogatására milyen programokon belül lehet pályázni.

Támogatják például: •

az iskolák és sportszervezetek közötti együttműködéseket

•

az olyan jellegű diákcseréket, ahol az egymás megismerésében szerepe van a sport és kulturális tevékenységeknek

•

non-profitalapú tevékenységek (például a kisebbségek és a fogyatékkal élők beilleszkedésének segítését)

•

intézménykorszerűsítési program

Ugyanakkor olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események, egyáltalán nem támogathatók. Ez azt jelenti, hogy bajnokságok, versenyek, nemzetközi események rendezéséhez a szövetségek nem kaphatnak állami pénzt.

Néhány támogatásai alap Az Európai Unió ún. közösségi programjai révén szervezi és koordinálja a közösségi politikák végrehajtására irányuló cselekvési akciókat, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi

élet szinte minden területét. Az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program van folyamatban. A szakdolgozat feladatán túlmutat ezek részletes bemutatása, de a téma vonatkozásában említésre kerülő konkrét források miatt némi figyelmet mégis fordítok rájuk. Az alábbi táblázattal szeretném szemléltetni a támogatási rendszer sokrétűségét. Amint azt a 26


későbbiekben látni fogjuk, számos program a kiinduló témám, azaz a sport támogatása szempontjából is fontos. Ezért kiemelve láthatók azok a programok, amelyek kereteiben kapcsolódási pontokat találhatunk a sporttal. 3.

táblázat

Közösségi alapok Strukturális Kohéziós Előcsatlakozási Közösségi Alapok Alap alapok Kezdeményezések

Közösségi programok

Közösségi programok

ERFA

PHARE

EQUAL

Socrates

ESZA

ISPA

INTERREG III

Leonardo

EMOGA

SAPARD

LEADER

LIFE

HOPE

Ifjúság Program e-Content

Forrás. www.nhf.hu- Közösségi kezdeményezések, Közösségi programok

•

PHARE Program: Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program áll rendelkezésre. A 2004. május 1jei csatlakozással ezek a források megszűnnek a tagjelölt országok számára. Mivel azonban az Európai Uniós rendszer szimulálásában több, mint egy évtizede jelen van, és a felzárkózásban nagy segítséget jelentettek ez idő alatt, pár szót mégis ejtenék róluk. A PHARE programok már 1990 óta futnak hazánkban intézményépítésre és a beruházások támogatására koncentrálva. A PHARE a strukturális alapok előfutára. A Phare program jelenleg a legnagyobb EU kezdeményezés, amely a tagságra történő felkészítést szolgálja.

•

Közösségi Programok: Az EU tagállamai különböző területeken úgynevezett Közösségi Programokat ("Community Programmes") indítanak, melyekbe a Tanács döntése alapján a közép-kelet-európai társult államok is bekapcsolódhatnak. Ennek feltétele egy országonként változó belépti díj ("entry ticket") befizetése. A PHARE a belépti díj felét vállalja át. Az elmúlt években olyan, főként kulturális, oktatási és képzési programokban vehettünk részt, mint a Socrates, a Leonardo, a Youth for Europe.

27


•

A Strukturális Alapok közül azok a kezdeményezések, amelyek az Európai Regionális fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap által meghirdetett programokhoz kapcsolódhatnak.

. ¾ Regionális Operatív Program egyik intézkedése keretében – többek között – szabadidőparkok, játszóterek, szabadtéri és fedett

sportlétesítmények

felújításához,

építéséhez

is

pályázhatnak az önkormányzatok támogatásokra. Ebben az operatív programban szerepel továbbá az általános iskolák (sport és kulturális célú tereinek) infrastrukturális fejlesztése, a turisztikai vonzerő fejlesztése, amely a turizmus szempontjából népszerű sportágakat is érintheti. ¾ Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magában foglalja. Ugyanennek az operatív programnak az intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban szeretné sokkal hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását, és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékos tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatók. •

Ifjúság Program: ifjúsági együttműködés, fő célja, hogy lehetővé tegye a fiatalok számára a felelős állampolgárként való viselkedéshez szükséges ismeretek, képességek és jártasság elsajátítását, hogy erősítse a szolidaritás érzését, ösztönözze a kezdeményezés

szellemét,

előmozdítsa

a

nemzetközi

cserekapcsolatokat

és

megerősítse az együttműködést a fiatalokkal foglalkozó szakemberek között. Ilyen például a Youth 2000-2006 programsorozat, vagy az aktuális „Sport általi nevelés éve” akcióprogram. 28


A jövőben további intézkedések esetében is elképzelhető lesz sportjellegű projekt-ötletekkel pályázni, amennyiben az egyes területekhez kellő kreativitással megtalálják a „sportos” kapcsolódási pontokat. Az Európai Unió a sport által közvetített értékeket (pl.: társadalmi, kulturális szerepvállalást) támogatja. A sportfinanszírozás viszont csupán közvetett anyagi források útján történik. Összefoglalásként elmondható, hogy az európai sport manapság egyre kiemeltebb szerephez jut, de ezzel együtt komoly kihívásokkal is kell szembenéznie. Nehezíti a helyzetet, hogy a sport hagyományos értékeivel szemben (úgymint fair play vagy amatőrizmus) egyre inkább érvényesülnek ugyanis a túlzott profitszerzési törekvések. Ezeket viszont nehezen lehet különválasztani azoktól a teljesítmény- és profitorientált tevékenységektől, amelyek gyakran együtt járnak a doppinghasználat, a veszegetési botrányok, stb. problémáival.

29


Egy példaértékű tagállam bemutatása Az előző fejezetből kiderült, hogy az Európai Unió nem kívánja teljes mértékben központosítani a sportirányítást. Bár megfogalmaz egységes elveket, mely támogatására közvetett forrásokat is biztosít, a tagállamoknak nagy szabadságot ad abban, hogy azok sportéletüket hogyan szervezik. Svédország egy olyan példaértékű tagállam, amely mintája világszerte követendő lehet. A szabadidősport népszerűsége és praktikus irányítási rendszere egyedülálló. Ebben a fejezetben a svéd sportolási szokásokról és a svéd sportstratégiáról olvashatunk.

Svéd szokások A svédek legfontosabb időtöltése a sportolás. A svédek büszkék arra, hogy köztudottan sportos nemzetnek tartják őket, és ezt a hagyományt komolyan ápolják is. Egy róluk készült felmérésből kiderült, hogy a 20-70 év közötti lakosság (kb. 7 millió) 50%-a tagja valamilyen sportegyesületnek. A svédek szeretik a természetet, és már gyerekkorban meghatározó szerepet kap életükben a mozgás. A 7-15 év közötti gyerekek kb. fele sportol egyesületi keretben. Északi nemzetként a legkedveltebb időtöltés a síjelés, korcsolyázás, jégkorongozás, hegymászás, vadvízi evezés, halászat, de nagy népszerűségnek örvend a golf, a futball, tenisz is. Az emberek többsége hobbiként űzi kedvenc sportját, de sokan vannak, akik nemzetközi sikereket érnek el.22

22

www. Sweden.se, Sport and Exercise, Published by Swedish Institute, 1 Aug 2002 30


Svéd sportstruktúra Ifjúságpolitikai és sport testületek, szervezetek Svédországban Ahogy már a dolgozatom elején is említettem az ifjúság és sport kérdése több szempontból is összekapcsolható más politikai ágazatokkal (pl.: egészségügy, kultúra, stb.). Az ország egyéni sajátossága, hogy belső irányítási rendszerében hova helyezi az adott kérdést. Feltételezhető azonban, hogy ha központilag nincs külön szerv a politika irányítására, akkor annak képviselete is perifériára szorul. Svédország cáfolja ezt az állításomat. Annak ellenére, hogy külön ifjúsági és sport minisztérium nem működik, és hogy a terület igazgatása egyik minisztériumról a másikra vándorolt az elmúlt pár évben, az egészséges életmód, az ifjúságnevelés és a rekreációs sport kiemelkedő szerephez jut a politikában. Ennek hatása pedig érzékelhető a svédek szokásaiban, szemléletében, amelyről a fentiekben már szó esett. A klubokon és a sportági szövetségeken túl bizonyos társadalmi csoportok képviseletére külön szervezetek alakultak. Az ifjúsági ügyekben a School Sport Federation (Iskolai Sport Szövetség), valamint a Swedish University Sport Association (Svéd Egyetemi Sport Szövetség) az illetékes. Az ifjúsági és a sportpolitika kérdésében érdekelt minisztériumok: •

Egészségügyi és Szociális Minisztérium (Ministry of Health and Social Affarirs)

•

Oktatásügyi és Tudományos Minisztérium (Ministry of Education and Science)

•

Kulturális Minisztérium (Ministry of Culture)

Közös ifjúság és sportkoncepció 1998-ban a kulturális örökségek, művészetek, és a média mellett még az ifjúságpolitika, a sport, non-profit szervezetek, nemzeti mozgalmak kérdései a Kulturális Minisztérium eredményeként

irányítása a

sport

alá ügye

tartoztak. az

A

Ipari,

31

2000-ben

bekövetkezett

Foglalkoztatásügyi,

és

átszervezések Kommunikációs


Minisztériumhoz (Ministry of Industry, Employment and Communication) került, míg az ifjúságpolitika az Igazságügyi Minisztériumhoz (Ministry of Justice). A svéd ifjúságpolitika nagy figyelmet fordít a fiatalok életkörülményeinek vizsgálatára, javítására, valamint azok társadalmi fejlődésének elősegítésére. Támogatja azokat a szervezeteket, amelyek az ifjúságot érintő kérdésekkel foglalkoznak. Az Európai Unió Ifjúsági Programjának svéd képviselete (The National Board for Youth Affair) szorosan együttműködik

például

a

nemzetközi

csereprogramok,

ösztöndíjak

szervezésében.

Svédországban nagy támogatást kapnak azok a klubok és egyesületek, amelyek az ifjúsági életre koncentrálnak. Ezek legtöbbje sport orientáltságú. 1999-ben a svéd kormány elfogadta a "21. század sportpolitikáját"23, mely 3 elvre épül. Az első és talán legfontosabb az egészséges életmód elve. A kormány különös figyelmet fordít az iskolai programokra, hogy már fiatal korban kialakuljon az igény a mozgásra, és az aktív életre.

Ezzel kívánják közvetve előmozdítani a közegészségügyet. A

második elv a szabad és független sportmozgalmak támogatása, hiszen ezek a sportélet mozgatói. A svéd sportmodell alapját azok a mozgalmak alapítói és működtetői adják, akik önkéntesekből szerveződtek a helyi önkormányzatok támogatásával. A harmadik elv pedig a

sport által nyújtott szórakoztatás elve. Hiszen akár aktív résztvevőként, akár passzív nézőként tagadhatatlanul kikapcsolódást nyújthat például egy teniszmeccs. Cél az, hogy a

sport a gyermek, ifjúsági és felnőtt korosztályban is szerepet kapjon, miközben érvényesíti jótékony hatását fizikai, szellemi, társadalmi és kulturális téren is.

Az

ifjúsági program alapja az iskolai oktatás lehetőségeinek bővítése, melyhez elengedhetetlen az órakeret emelése, és az intézményi körülmények tökéletesítése. Ezzel elérhető, hogy a gyerekek szabadidejüket hasznos, és szórakoztató programokkal töltsék, miközben megelőzhetőek azok a társadalmi problémák (pl.: alkohol, drogfogyasztás), melyek a fiatalok rendszertelen életviteléből adódhatnak.

Legfőbb feladatok a sportban:

23

•

közegészségügy előmozdítása

•

iskolai sportoktatás

•

önkéntes sportmozgalmak, független sportegyesületek támogatása

•

versenysport

•

rekreációs sport

www.sweden.se Sport Policy for the 21th century 32


A kormány 600 millió svéd koronával támogatja az ifjúság sporttevékenységét. Nagy figyelmet fordít a dopping-ellenes kampányra, a sportkutatásokra, valamint a fiatalok tehetséggondozására is. A kormány támogat minden olyan szervezetet, amely

sportprogramjaival a gyerekek és a fiatalok érdeklődését kívánja felkelti, és támogatja az egyesület kereteiben zajló sportoktatást. A sportklubok tevékenységi köre rendkívül széles. Szemléletükben azonban megegyeznek, hiszen mindegyik arra törekszik, hogy a sportági oktatáson túl a társadalmi élet fontos színterévé váljon, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy mindenki szabadadon bekapcsolódhasson a klub életébe.

Svéd Sportkonföderáció A kormány sporttámogatását a Svéd Sportkonföderáció koordinálja, amely 67 sportszövetség tevékenységét hangolja össze, valamint képviseli ezeket a kormány, a minisztériumok és az egyéb hivatalos politikai szervek felé. Stratégiai szerepet vállal a pénzügyi támogatások felosztásában, kommunikációs feladatok koordinálásában. Támogatást nyújt a svéd sportszövetségek nemzetközi szerepvállalásában is, elsőként a Svéd Olimpiai Bizottságnak. A nemzetközi együttműködésben fontos szerepet vállal a Svéd Konföderáció azáltal, hogy a „svéd sport modellt”, nemzetközi fórumokon terjeszti. Fontos feladatnak tartja a nemzetközi összefogást a sport ügyéért, szorgalmazza a nemzetek közötti csereprogramokat, sportversenyeket. Egy pozitív példát már megismerünk. Itt az ideje, hogy a valós, magyar helyzetet is az olvasó elé tárjam. Remélhetőleg találhatóak majd közös elemek Svédország és Magyarország között, de a pozitív példától való eltérés felismerése is hasznos lehet a további stratégiai lépések megfogalmazásában. A következő fejezetben Magyarország kerül nagyító alá.

33


IV. FEJEZET A magyar sportmodell Magyarországon a sportügy nagy múltra tekint vissza. Büszkén állíthatjuk, hogy a versenysport területén óriási sikereket értünk el. Világszerte ismert olimpikonjaink vannak, és profi élvonalbeli sportolóknak szurkolhatunk nemzetközi és hazai versenyeken. Tény az, hogy a lakosság egy része szívesen áldozza szabadidejét a sportolásra. Sajnos azonban még ettől is többen vannak, akik egyéb okokra (pl.: pénz, idő hiányára) hivatkozva könnyedén lemondanak a testedzésről. Hazánkban a sportkérdés eddig nem számított olyan égető problémának, mely megoldásában az állam irányításának is kulcsszerepet kell vállalnia. A riasztó magyar közegészségügyi állapot egy indok, amely a magyar államot gyökeres változásokra sarkallja a sportstratégiában. Egy másik aktuális ok, amely miatt sürgető lépéseket kell tenni, hogy hazánk mostanra az Európai Unió tagja, azaz a sportnak is alkalmasnak kell lennie a szabadidősporttal kapcsolatos közösségi elvárások teljesítésére. Amint az a korábbiakban bebizonyosodott, az Európai Unió már évtizedekkel ezelőtt felismerte a sport társadalmi és gazdasági értékét, és tudatos irányelvek alapján foglalkozik a témával. A kérdés az, hogy milyen viszonyok jellemzik a magyar sportéletet, illetve milyen lehetőségek nyílhatnak meg a magyar szabadidősport előtt az Uniós csatlakozással? Igyekszek nyomon követni, hogy a prognosztizált változások milyen új feladatokat követelnek meg a magyar sportirányítástól, illetve kiemelném azokat a sajátosságokat, amelyek az átmenet kapcsán általános következtetésekre adhatnak alkalmat.

Elvek A sportról alkotott általános kép nagyon sokat változott a rendszerváltás óta. Fontosnak tartom, hogy az aktuális adatok mellett a történeti előzmények is helyet kapjanak a dolgozatomban. Csak a folyamat végigvezetésével kaphat az olvasó áttekinthető képet a jelenlegi állapotról. Ezért az alábbiakban először azt vizsgálom meg, hogy hogyan változott a sportról alkotott felfogás a rendszerváltást követően?

34


A gazdasági folyamatok komoly indukáló szerepet töltenek be a társadalomban. Nyugat Európában a 1980-as évek végén már a jóléti társadalom fogalmával találkozhatunk és vele egy időben egyfajta életmódválás is érzékelhető. Bár a nyugat-európai életformaváltás hatása Magyarországon is érzékelhető volt, a szabadidő hiánya és az anyagi korlátok a 1980as években nem tették még lehetővé, hogy az életmódváltás nálunk is bekövetkezzen. Itthon a gazdasági nehézségek eredményeként az életszínvonal társadalmi szinten alacsony maradt. Az akadályokat a túlmunkavállalás (második gazdaság kiépülése legális, vagy illegális módon) és a tömeges munkanélküliség teremtette. A sport, elvben már hangoztatott jótékony hatásai ellenére, a gyakorlatban továbbra sem vált elsődleges kikapcsolódási szemponttá. A 90-es években azonban a gazdasági átalakulás hatására kezdett létrejönni egy olyan társadalmi réteg, amely jövedelme jóval meghaladta a társadalmi átlagot. Az üzleti és politikai élet köreiben kialakult az igény a nyugati életforma követésére. A külföldi minták presztízs követése mellett tudatosultak végre a sport jótékony hatásai is. Egyre szélesebb körben ismerték fel azt, hogy a munkaképesség megőrzéséhez, a felfrissüléshez, a fizikai kondíció szinten tartásához és az egészségmegőrzéshez elengedhetetlen a sportolás valamilyen formája. Bár a felső osztályból elindult életformaváltás már társadalmi szinten is érzékelhető, sajnos a magyar népesség egészségi állapota továbbra is az egyike a legkedvezőtlenebbeknek Európában. A népesség rossz egészségi állapota miatt Magyarországon a születéskor

várható egészséges élettartam 61,8 év mintegy 10 évvel rövidebb, mint a legegészségesebb európai országokban. 24 Ennek kialakulásáért mindenekelőtt az egészségtelen életmód, illetve annak olyan elemei, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étkezési szokások, valamint a testmozgás hiánya, továbbá

a

hiányos

egészségkultúra,

a

környezeti

tényezők

és

az

egészségügyi

intézményrendszer állapota a felelős. A halálozások felét az önpusztító életmód következményeként

kialakult

keringési

rendszer

betegségei,

egynegyedét

a

rákos

megbetegedések okozzák, amelyek kétharmadszor gyakoribbak az EU átlagánál.22 Az egészségügyi adatok alapján azt feltételezem, hogy a szabadidősport a hétköznapi magyar polgárok életében nem jut elég szerephez. Vajon igaz-e a fenti állításom? Rendelkezünk-e egyáltalán adatokkal arra vonatkozólag, hogy milyen sportolási szokások jellemzőek ma

Magyarországon?

24

www.nhf.hu a Nemzeti Fejlesztési Terv - 6. Egészségügyi Ellátás

35


Általánosan érvényes, hogy egy stratégia kidolgozásakor az azt előkészítő kutatások mindig kulcsszerepet kapnak. Csak konkrét adatok ismeretében alakítható ki ugyanis az a helyzetkép, amelynek fényében a jövőre vonatkozó célok megfogalmazhatóak. A konkrét adatok alkalmasak arra, hogy felmérjük: •

milyen igénnyel (kereslettel) állunk szemben

•

a kereslet és a kínálat összhangban áll-e egymással

•

a felállított cél mennyire reális, teljesíthető

•

milyen hosszú és rövid távú stratégiát dolgozzunk ki? Jelen esetben az állam sportkoncepcióját helyezem nagyító alá. Mint látni fogjuk, az

európai normákat követő hazai elképzelések már az 1990-es évek végén megfogalmazásra kerültek. Az elengedhetetlen kiindulópont, azaz a lakosság helyzetállapotára, sport és szabadidős igényeire vonatkozó felmérések azonban akkor is, azóta is hiányosak. A Nemzeti Sport Szövetség nemrég napvilágot látott adatai szerint az már számadatokkal igazolható, hogy a magyar lakosság az európai átlaghoz képest mennyivel járul hozzá saját sportolásához és egészségmegőrzéséhez. 4. ábra

Sportra fordított jövedelem 2003-ban (GDP-ben): 1,20%

1%

1,00%

GDP

0,80% 0,60% 0,40%

0,30%

0,20% 0,00% Magyarországon

Európában

Forrás: www.nemzetisport.hu/Sportgazdasag, Alig több mint tíz százalék az állami támogatás 2004-02-15

36


Azonban a magyar sportolási szokásokról máig nem született átfogó felmérés. A GYISM

ugyan kezdeményezett néhány vizsgálatot, de sajnos ezek ma még nem

biztosítanak használható adatokat. Persze az is igaz, hogy nem egyszerű feladat egy átfogó felmérést úgy elvégezni, hogy hazánkban a bejegyzett tagság hiányában nem követhető a hobbi sportolók tevékenysége.

Hiányosak az információk a magyar lakosságról annak tekintetében, hogy •

a lakosság sportra fordított összfogyasztási kiadása hány százalék

•

az egyén sportolási szokása és az egészségi állapota között milyen összefüggés van

•

az egyén szerint milyen értékeket közvetít a sport

•

a lakosság körében melyek a legnagyobb népszerűségnek örvendő sportágak

•

a lakosság hány százaléka sportol rendszeresen, és miért teszi azt

•

a sportolás iránti kereslet korosztály szerint hogy oszlik meg

•

a sportolás iránti kereslet nem szerint hogy oszlik meg? Egyedül a magyar turisztikai kezdeményezések között találkozhatunk aktuális

sportra vonatkozó statisztikai adatokkal. Sajnos ezek sem tudnak konkrét választ adni a fenti kérdésekre. Arra viszont alkalmasak, hogy néhány sportoláshoz kapcsolódó szabadidős tevékenység népszerűségét szemléltessék. A sport és a nyaralás összekapcsolására vonatkozó adatok pedig bizonyos feltételezéseket is megengednek. A Magyar Turizmus Rt. a nemzetközi trendeket követve felismerte, hogy az egyre divatosabbá váló sportturizmusnak jelentős hazai piaca is kialakulhat. A sport turizmus nem más, mint az aktív pihenéssel egybekötött nyaralás, kikapcsolódás. A nyugati országokban a nagyrészt rekreációs és szabadidős tevékenységből álló turizmusnak már óriási sikere és hagyománya van. Itt a turizmusipar és a sportági szakszövetségek a megváltozott igényeket korán felismerve olyan együttműködési rendszert dolgozott ki, mely teljes mértékben a szabadidősportra épül. Ehhez hasonló kezdeményezések már hazánkban is indultak. Az ágazat hatékony marketingtevékenységének megalapozásában, a döntések, marketingakciók és marketingeszközök kiválasztásának előkészítésében elengedhetetlen szerep jutott a közvélemény kutatásnak.

37


A Szonda Ipsos 2000. júliusában a Magyar Turizmus Rt. megbízásából 1000, illetve 500 fős mintán felmérést végzett az ország felnőtt lakossága és a 14-25 év közötti fiatalok körében, akiket az aktív üdülési és kulturális tevékenységeikről kérdeztek meg. A megkérdezetteknek 5-ös skálán kellett megjelölniük érdeklődésük fokát a magyar sportturizmus 5 fő célterületének szánt sportágak közül. A természetjárás, a kerékpározás, a vízi sportok, a lovaglás, és a golf vonatkozásában kellett válaszolni arra, hogy melyik sportág áll legközelebb hozzá és milyen gyakorisággal űzi aktívan azt. A felmérés eredményét az 5. és a 6. diagram szemlélteti. .

5. ábra

az üdülési formát kedvelők % aránya

A fiatalok körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési formák %-os arányban 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Természetjárás

kerékpározás

vízi sportok

lovaglás

üdülési formák

Forrás:Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság, Szonda Ipsos 2000. július

38

golf

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 6. ábra

A legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési formák gyakorlásának %-os aránya 70% 62% 60%

56% 50%

50%

40%

39%

40%

32%

31% 30%

23%

20%

16%

10% 0%

0% Természetjárás

Kerékpározás

vízi sportok

lovaglás

golfozás

rendszeresen alkalomszerűen

Forrás: Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság, Szonda Ipsos 2000. július

A két kérdésből – az aktív üdülési tevékenység iránti érdeklődés és annak gyakorlása – összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az öt aktív szabadidős és utazási tevékenység közül a természetjárás és a kerékpározás nemcsak népszerű, de az azokat kedvelők jelentős része több-kevesebb rendszerességgel gyakorolja is azokat. A vízi sportokat és lovaglást valamivel kevesebben kedvelik és – feltehetően a szezonalitás, illetve a sportolási lehetőség térbeli távolsága miatt – nagyobb számban csak alkalmanként űzik, míg a golf iránt nagyon kevesen érdeklődnek. A Sonda IPSOS azt is megvizsgálta, hogy korcsoportonként a tényleges aktivitás milyen összefüggéseket mutat. Kiderült, hogy a korosztályon belül az idősebbek körében rendre csökken, illetve az alkalomszerűség felé mozdul el a kedvelt tevékenységeket a valóságban is gyakorlók aránya. Ennek a hátterében a munkába állással beszűkülő szabadidőt és megnövekvő szabadon elkölthető jövedelmet lehet feltételezni: a kevesebb szabadidőben az önállóvá váló fiatalok valószínűleg már más, költségesebb szabadidő-eltöltési formákat is megengedhetnek maguknak. Nemek, lakóhely és iskolázottság szerint a szabadidős tevékenységek nem mutatnak szignifikáns eltéréseket.

39


A felmérés eredményeként a Magyar Turizmus Rt. objektív képet kapott arról, hogy a szabadidő turizmusnak aktuálisan milyen lehetőségei vannak hazánkban. Programjuk célterülete az igényeket követve a kerékpáros-, vízi-, lovas-turizmus lett.

A tudatosan

szervezett turisztikai élet sikerét igazolja, hogy néhány év elteltével a programok száma, az ezekre kapott támogatások aránya és a hazai közönségen túl a külföldi érdeklődés is fokozódott. A már kialakult koncepció nagy valószínűséggel a csatlakozás után is versenyképes lesz, illetve nagy eséllyel vehet részt az uniós „pályázati harcban”.

40


Sportstruktúrák Magyarországon A magyar sportszabályozási és intézményi rendszer fejlődése egybe esik az elvek változási folyamatával. Mivel a múltbeli események kihatnak a jelen állapotra, egy kis történelmi visszatekintéssel kezdeném a sportkoncepció vonatkozásában.

Magyar sportkoncepció A rendszerváltást megelőzően a tömegsport, túlzások nélkül pártpolitikai eszköznek volt tekinthető. A sport a mindennapi ember tevékenységének aktív része volt. Az emberek szívesen vettnek részt sportprogramokban, de a sportesemények, melyeken látogatók ezrei vesznek részt szurkolóként, szintén nagy népszerűségnek örvendtek. Az 1980-as években azonban elindult az a decentralizálódási folyamat, mely eredményeként az állami támogatások visszaestek, és ezzel az állami befolyás is teret vesztett. A szakszövetségek egyre több befolyást szereztek, és a klubok szabadsága is megnőtt. Hiányzott viszont az egységes

sportpolitikai koncepció, amire hosszú távú terveket lehet építeni. Az állami sportirányításra vonatkozólag 1996-ban született először törvényi rendelet. Az 1996-os államigázgatási törvény a sport állami szereplőinek feladatköreit rögzíti. Az 1999-ben megszületett sporttörvény az első, amely komplex programot dolgozott ki az állam szerepvállalásáról. Megtörtént a sportirányítás minisztériumi szintre emelése, létrejött az Ifjúsági és Sport Minisztérium (ISM-ről részletesen az intézményrendszer Magyarországon címszó alatt írok). A sport elvi megközelítésében az Európai Sport Charta irányvonalai

váltak meghatározóvá hazánkban is. Az akkor még Ifjúsági és Sport Minisztérium kiadványban hozta nyilvánosságra sportkoncepcióját és támogatási elképzeléseit. A publikációból kiderül, hogy az éppen hatalomra került új kormány számára a „sport stratégiai irányzat”. A középpontba az 1990-es évek végétől az egészséges magyar nemzet megteremtése került.25

25

Sportköltségvetés 1999, ISMertető Az Ifjúsági és Sport Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata21-32., 36. oldal

41


A koncepció szerint •

támogatni kell a polgárok egészség-megőrzési törekvéseit

•

mindenki számára biztosítani kell a sportolás lehetőségét

•

az átlagosnál tehetségesebb fiatalokat pedig támogatni kell sportkarrierükben

•

a versenysport sikerei mellett még fontosabb feladat a szabadidősport népszerűsítése

•

aktív támogatást kell nyújtani a sport piaci átalakulásához (A sportot nem indokolt közintézményként fenntartani, ezért a fél állami struktúra tovább finanszírozása helyett a sportszervezeteknek idővel állami köztestületekből társadalmi szervezetekké kell átalakulniuk)

•

Magyarországnak a csatlakozással az Európai Unió által felállított elvárásokat és kötelezettségeket teljesítenie kell. (A nemzeti koncepció ezért tudatosan az európai normákra építve lett kidolgozva). Az akkori elképzelések szerint a kormányzati munka sikerét a sport területén az

jelenti, ha egyértelműen javulnak a szabadidős sportolási lehetőségek mind a kereslet oldalán (a sportolás, a sportos életmód értékké válik), mind a kínálat oldalán (létesítmények szolgáltatók számának növekedése), és a piac is bővülne. Az elképzelés megvalósulásának további feltételeként megfogalmazták, hogy az Európai Sport Charta alapelveit a minisztérium mellett a helyi önkormányzatoknak is követniük kell. A szervezetük, intézményrendszerük, finanszírozásuk területén is szükséges a széles körű szakmai konszenzuson alapuló közép- és hosszú távú sportkoncepció. Az ISM egybehangzó véleménye az volt, hogy a szabadidősport esetében minél előbb be kell indítani a folyamatokat, még akkor is, ha látványos eredményre nem számíthatunk, és csak évtizedes késéssel érzékelhetjük majd azokat. Az 1999-es sporttörvény továbbfejlesztése a 2000. december 19-én elfogadott törvényjavaslat, mely a kormányciklus hátralévő két évére fogalmazott meg feladatokat. A 2001. január 1-től életbe lépett sporttörvény szerint a kormány célja változatlanul az, hogy hosszú távú, tíz-tizenöt évre szóló sportstratégiát alakítson ki, mely középpontjába a szabadidősport kerül éppen az alapcél (egészséges nemzet) megvalósítása érdekében. Továbbra is fontos feladat a sport piaci alapú átalakítása, melynél figyelembe kell venni a közelgő csatlakozást az Európai Unióhoz, s az intézményrendszert úgy kell megalkotni, hogy az megfeleljen a közösség elvárásainak. 42


Jelenlegi kormány koncepciója Az aktuális sporttörvény 2004. március 15-én lépett érvénybe.

A kormány a

sporttörvény és az abban megfogalmazott sportértékek népszerűsítésére 2004 folyamán programsorozatot indít road-show formájában, az ország számos pontján. A kampány része annak a stratégiának, amely a sport megváltozott feladatait kívánja gyakorlati szintre hozni. A korábbi sporttörvényhez híven a jelenlegi is az Európai Charta által megfogalmazott alapelveket követi. A törvény néhány apróbb változtatást leszámítva az eddigiekhez hasonló feladatokat fogalmaz meg.26

Kiemelt új feladatok: •

érvényesíteni a sportot az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában is

•

különös figyelmet fordítani az ifjúság egészséges fejlődése érdekében a közoktatás és felsőoktatás testnevelésére, valamint az intézményen kívüli diáksportra

•

helyi, önkormányzati szinten is érvényesíteni a lakosság egészét érintő sportpolitikai célokat

•

összehangolni a testnevelés és a sport fejlesztését az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel

Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter szerint Magyarországon a rendszerváltás óta nincs átfogó sportstratégia. Olyan stratégia, amely tudatos sportkoncepcióra, sportfinanszírozásra épül és ennek intézményi, irányítási hátterét is következetesen biztosítja. „Az új sporttörvény nem kisebb feladatra vállalkozik, mint hogy újradefiniálja a magyar sport szereplőinek feladatait, egymáshoz való viszonyát. A sporthoz való jog mára alapjoggá vált, és az új törvény célja, hogy mindenki egyaránt élhessen is vele.”27

26

www.gyism.hu Sporttörvény 2004. évi I. törvény a sportról

27

www.gyism.hu Új nemzeti sportstratégia 2004. március 04. 43


Talán igaz, hogy a következetes sportstratégia hiányzott és hiányzik a magyar sportéletben, és hogy a jelenlegi sportvezetésnek további lépéseket kell tennie ennek kidolgozásában. Azonban a fentiekben végigvezetett elvi sportkoncepciót vizsgálva nem szabad azt feltételezni, hogy az eddigi munka hiábavaló volt, esetleg ellentétes irányvonalat képvisel. A sporttörvények már 1999 óta tudatosan figyelembe veszik a nemzetközi

viszonyokat. Persze igaz az is, hogy az elviekben megfogalmazásra került feladatok megoldása gyakorlati szinten komoly kihívást jelentenek, és eddig csak részben sikerült teljesíteni azokat. Összefogásra van szükség, hogy olyan működőképes sportstratégia kerüljön kidolgozásra, mely a koncepció gyakorlati végrehajtását lehetővé teszi. Ezt a sportstratégiát az elkövetkező években pártpolitikai harcoktól mentesen végig kell vinni. Ez az új sportstratégia feltételezi a sportirányítás megfelelő intézményi rendszerét és biztosítja a központi célok megvalósításához szükséges pénzügyi hátteret is.

Magyarország sportintézmény rendszere A koncepció részletezése után most a magyar intézményrendszer bemutatásával folytatnám. A fejezetben külön kiemelem az uniós csatlakozási folyamatban, és a későbbi tagságban kulcsszerepet kapó Európai Integrációs Főosztály munkáját. 1999. január elsejével egy kis létszámú tárca kezdte meg a működését a magyar sport irányításában. Magyarországon az Országos Testnevelési és Sporthivatal jogutódjaként az Ifjúsági és Sport Minisztérium vette át a szerepet a sport és testkultúra ügyeinek szervezésében. 2001-ben néhány köztestület jött létre a kiemelt fontosságú területek képviseletére.

A

szabadidősport

képviseletére

megalakult

a

Nemzeti

Szabadidő

Szabadidősport Szövetség, a hivatásosok sportjának képviseletére a Nemzeti Sport Szövetség, a fogyatékosok sportjának összefogására pedig a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Ezek a köztestületek feladata, hogy elosszák a saját területükön a sport rendelkezésére álló költségvetési forrásokat, illetve képviselik az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB és a sportközalapítványok felé tagjaik tevékenységeit. 2003-ban újabb szervezeti átalakulás ment végbe a magyar sport legmagasabb szintű intézményi képviseletében. Az ekkor már Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium szervezeti racionalizálásának eredményeként az addigi öt helyett, három helyettes államtitkárság kezdte meg működését28: 28

www.gyism.hu Szervezeti és Működési Szabályzat, 2004. április 18. 44


•

Gyermek- és Ifjúsági Ügyekért felelős Helyettes Államtitkárság

•

Sportügyekért felelős Helyettes Államtitkárság

•

Kábítószerügyi koordinációért felelős Helyettes Államtitkárság A gyermek- és ifjúsági ügyekért felelős helyettes államtitkár a Fejlesztési Irodát, a

Gyermek és Ifjúsági Kapcsolatok Főosztályt és a Gyermek és Ifjúsági Programok Osztályt irányítja, míg a sportügyekért felelős helyettes államtitkár a Szervezési és Innovációs Osztályt, a Szabadidősport Főosztályt, a Fogyatékosok Sportja Osztályt, a Versenysport Osztályt és az Utánpótlás és Diáksport Osztályt irányítja. A kábítószerügyi koordinációért felelős helyettes államtitkár a Kábítószerügyi Együttműködési Irodát, a Kábítószerügyi Stratégiai Főosztályt, valamint a Kábítószerügyi Kapcsolatok Osztályát munkájáért felel. A 2004-es sporttörvény értelmében idén egy új köztestület kezdte meg működését. Megalakult a Nemzeti Sporttanács, mely alapfeladata, hogy állást foglaljon, illetve ajánlásokat tegyen a magyar sport fejlesztésének stratégiai kérdéseiben, továbbá, hogy összeegyeztesse a sporttal kapcsolatos központi állami, önkormányzati és az üzleti érdekeket, a sportmozgalom társadalmi, népegészségügyi érdekeit. A Tanács másik feladata, hogy javaslatokat dolgozzon ki a sport állami támogatásának mértékére, az állami támogatás elosztásának elveire, arányaira és alapvető irányaira.29

A szabadidősport ügyét összefoglalva ma a GYISM Szabadidő Főosztálya, és a Nemzeti Szabadidősport Szövetség képviseli. Mindkettő aktív szerepet játszik a készülő sportstratégia kidolgozásában (a felmérésektől a támogatások szétosztásáig), valamint szorosan

együttműködnek

egymással

és

a

szabadidősporttal

foglalkozó

civil

szervezetekkel. Kritikaként fogalmaznám meg, hogy a szabadidősportra vonatkozó feladatok nem áttekinthetőek, és nem világos, hogy kinek milyen feladat tartozik a hatáskörébe.

29

. www.gyism.hu Sporttörvény Sporttörvény 2004. 52. § A Nemzeti Sporttanács 45


Eu integrációs Főosztály konkrét feladatköre30 A főosztály működése rendkívül összetett. Mint a főosztály vezetője, Endrész Kinga állítja az általa vezetett kis szervezeti egység rendkívül nagy felelősséggel bír. Az EU-s tagállamként Magyarországra háruló központi feladatokat koordinálja, és együttműködik az érintett szervezeti egységekkel, szakértői munkacsoportokkal. Előkészíti, és véleményezi például az Európai Unió Tanácsának ülésére készülő anyagokat, és gondoskodik arról, hogy az uniós intézményekkel és eljárásrenddel kapcsolatos információk eljussanak a hazai közönséghez. Összehangolja az uniós testületek (tanácsi munkacsoportok, szakbizottságok stb.) munkájában való minisztériumi részvételt is. A szakterületekkel együttműködve gondoskodik a nemzetközi és EU-s intézményekben való képviseletről, és a nemzetközi kapcsolattartásról. A hivatalos nemzetközi utazások szervezése és a külföldi delegációk fogadása is a hatáskörébe tartozik. Segíti az unió által kezdeményezett programok, például a Phare-program hazai szervezését, irányítását és társfinanszírozását, a Strukturális Alapok fogadásával kapcsolatos tervezési és végrehajtási munkát. A főosztály Európai Uniós programokat (pl.: A Sport éve az Európai Unióban, 2004) koordinál és kommunikál, de a pályázatok meghirdetésében és a források szétosztásában nem vesz részt. A GYISM mai munkájában már elengedhetetlen szerepet kap a nemzetközi ügyekért felelős főosztály. A GYISM-nek számos országgal van tárcaközi kapcsolata. Együttműködési megállapodás áll fenn a német, a francia és a finn társtárcákkal, jó a kapcsolat továbbá például az ukrán, a horvát, a cseh, a román, a szlovák és a szlovén partnerekkel is.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással a sport ügye (legyen az akár versenysport, akár szabadidősport) még inkább kikerül a nemzetközi színtérre. Elengedhetetlen ezért, hogy az európai intézményekkel olyan együttműködés alakuljon ki, mely a magyar sportélet alakulását pozitív irányba tereli. Az Európai Integrációs Főosztály számos olyan feladatot koordinál önmagában, amelyeket a magyar társintézményekkel, osztályokkal együttműködve hatékonyabban lehetne elvégezni. Ugyanakkor nem lett világos számomra például, hogy ha már a főosztály a legfőbb kapcsolattartó az uniós intézményekkel, milyen összekötő szerepet játszik a nemzetközi szabadidősport programok összehangolásában.

30

www.gyism.hu Szervezeti és Működési Szabályzat 46


Sportfinanszírozás Magyarországon

A máig kialakult sportkoncepcióról ez eddigiekben megtudhatta az olvasó, hogy az nem ütközik az uniós állásponttal. Az intézményrendszerről pedig bebizonyosodott, hogy bár kissé nehézkesen, de a felállított stratégia szolgálatában áll. A sport, és azon belül a szabadidősport rendszerében feltételezésem szerint a legnagyobb problémát a finanszírozás jelenti. A jelenlegi pénzügyi viszonyok feltárása előtt rövid időre újra visszatekintenék a múltba. Magyarországon a rendszerváltás előtt a politikai szféra kiemelt területként kezelte a sportot. A sport javak és szolgáltatások kínálati oldala az 1980-as évek végéig igen egypólusú, hiszen az állam a sportélet legfőbb szervezője. Az állam volt a tulajdonosa a sportlétesítményeknek, a sportegyesületek nagyrészt önkormányzati irányítással működtek. Így a sport alapjaiban kiszolgáltatott volt a központi és a helyi hatalmaknak. A nagy egyesületek ún. puha költségvetési korlátokkal rendelkeztek, azaz mindig számíthattak arra, hogy az állam fedezi túlköltekezéseiket. A sportszolgáltatások, illetve a rendezvények szervezése nem volt költség hatékony, az államnak jelentős bevétele nem származott belőle. A magyar sport piacát az 1980-as évek végén terjedelmének csökkenése, és a hiányhelyzetek jellemezték. Egyik oldalról hiányzott a fizetőképes kereslet, másik oldalról a finanszírozási nehézségek okozták a problémát.31 Ez oda vezetett, hogy •

Az 1980-as évek végére a sportegyesületek száma jelentős mértékben csökkent

•

az iskolai testnevelésen kívüli sportolási lehetőség jelentősen visszaesett

•

a nemzetközi szinten sporteredményeink romlottak A rendszerváltással végbemenő társadalmi struktúraváltás hatásai hamarosan a

sportéletben is érzékelhetővé váltak. Megszűnt a szféra politikai jelentősége, a sportpropaganda szerepe. Azonban a sport kivételezett szerepe is megszűnt. A meghozott

31

Vályogos Győző, Misovicz Tibor, Sportszponzorálás Magyarországon, BKE Vállalkozástan Tanszék 1994, 318. oldal 47


gazdasági törvények lassan a sportot is beépítették az általános szabályozásba (adó-és vámszabályok, járulékfizetés).A sportszféra feltételrendszere rendkívül barátságtalanná vált. A központi költségvetési támogatások nominális növekedése messze elmaradt a rendszerváltás következtében kiesett jövedelmek, és a magyar sportban is növekvő költségek mögött. Az 1999-es sportköltségvetés az Európai Sport Charta alapján építette fel koncepcióját. Ennek értelmében jelentős mértékben nőtt a szabadidősportra fordítható pénzösszeg. A 2001-ben életbe lépett törvényjavaslat aztán gazdasági szempontból további forrásokat nyitott meg a szabadidősport számára. A szabadidősport támogatásának változását a 7. ábra szemlélteti. 2003-ban a szabadidősport propagandájának fellendítésére számos új program indult. Ilyen volt többek között a "Tartsd a formád!" elnevezésű programsorozat, amely a nőkön keresztül arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészséges életmód, és a rendszeres testmozgás egészségünk megőrzésének egyik legfontosabb alappillére. A GYISM által támogatott szabadidős rendezvényeket, és a rájuk fordított összegeket a 8. ábra foglalja össze. Sajnos arra vonatkozólag, hogy a tervezett célok és a ráfordítások között milyen összefüggések, eredmények születtek, hiteles adatok nem állnak rendelkezésemre. 7. ábra

A szabadidősport támogatása Magyarországon (millió Ft-ban) 1400 1100 millió Ft

1999 2001 2003 50 év

Forrás: www.gyism.hu Szabadidősport támogatása Mo-n, 2003. 12. 01.

48


8. ábra

Szabadidősport támogatási programok, 2003

támogatás (millió Ft)

60

33

30

15

Olimpiai Ötpróba

Tartsd a formád!

SPORT25 Program

Holdsugár Program

program ok

Forrás: www.gyism.hu Szabadidősport támogatása Mo-n, 2003. 12. 01.

Jelenlegi kormány sportköltségvetése Az Európai Uniós csatlakozást követően az állami és önkormányzati támogatások aránya várhatóan jelentősen változni fog. A miniszter, Gyurcsány Ferenc hangsúlyozza, hogy az eredetileg 25 milliárdra tervezett 2004-es költségvetési keret korlátozása (Draskovicscsomag), és az állami-önkormányzati támogatások arányának változása emellett is teljesíti a GYISM az új sportkoncepcióban vállalt feladatait.

A kormány jelenleg is szervezés alatt álló sportstratégiája szerint a sportfeladatoknak a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok körébe kell kerülniük. A törvényi hátteret pedig úgy kell alakítani, hogy finanszírozási forma tisztává váljon a költségvetésben.

Az aktuális tervezet szerint négy-öt éven belül az

önkormányzatok a GDP 1 százalékát (200 milliárd forint) költhetik majd sport- és szabadidős támogatásokra a mostani GDP 0,2% (40 milliárd forint) helyett.32

32

www.gyism.hu Ötszörösére nőhet a tömegsport támogatása, 2003-03-04 49

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz. 9. ábra

Központi szerepvállalás a sportban ma Magyarországon 12% 25% 63%

állami önkormányzati egyéb

Forrás: www.nemzetisport.hu/Sportgazdasag Alig több mint tíz százalék az állami támogatás, 2004-02-15

2004-es év költségvetési keretéből a szabadidősport támogatására 600 millió forint fordítható. Ebből az összegből 60 millió forinttal támogathatóak a különböző szabadidő programsorozatok, és pályázatok. A pályázatok koordinálója 2004-től a saját kuratóriummal rendelkező Wesselényi Miklós Sportközalapítvány, amely előre láthatólag az állami mellett az uniós pályázatok bírálója is lesz. A GYISM 2004-re tervezett programjaival a „Mozdulj Magyarország!” néven találkozhatunk. Sajnálattal figyeltem meg, hogy az eddig jól

működő szabadidő sportrendezvények egy része eltűnt, más része új nevet kapott. A „Mozdulj Magyarország!” al-programjai: •

Gyaloglás (pl.: 10 ezer lépés, Avon gyaloglóverseny)

•

Balatoni strandsportok (pl.: Balaton átúszás, strandröplabda bajnokság, stb.)

•

Szép korúak sporttalálkozója

•

Olimpiai ötpróba

•

Kihívás napja (400 település részvételével)

•

Nemzeti Szabadidősport Szövetség Konferencia

50


A sport finanszírozásáról a fejezetben kiderült, hogy a rendszerváltás időszakában komoly problémák vetődtek fel a központi támogatás nélkülözéséből adódóan. Az elemzés azt mutatta, hogy az állam pénzügyileg is szándékozik támogatni a felállított sportkoncepció gyakorlati megvalósítását. Ennek érdekében 1999-től kezdve a szabadidősportra fordítható költségvetési keret minden évben eddig tovább bővült. Más kérdés az, hogy a rendelkezésemre álló adatok fényében sajnos nem állítható sem az, hogy ez a keret alkalmas volt a célok megvalósításra, sem az, hogy csak „gesztus” értékű az eddigi a segítségnyújtás. Problémának tartom, hogy a kormányváltásból adódóan az addig jól működő programok is sérültek. Az, hogy egy részük vagy megszűnt, vagy új néven került újbóli

megszervezésre, azt bizonyítja, hogy a követendő uniós sport koncepciótól még most is meghatározóbb szerepe van a hazai pénzügyi és politikai kérdéseknek. A jelenlegi kormány elismeri a szabadidősport központi szerepvállalást, de azon az állásponton van, hogy az sokkal inkább önkormányzati, semmint minisztériumi feladat. Kérdéses azonban, hogy az önkormányzatok milyen forrásokat tudnak majd elkülöníteni a szabadidősport finanszírozására. Vajon elősegíti-e a sportfinanszírozás átalakítása a megfogalmazott célok teljesülését? A kérdés megválaszolása túllép a dolgozatom keretein. További elemzések szükségesek még ahhoz, hogy döntés szülessen a sportfinanszírozási rendszer átalakításának megvalósításáról.

51


A svéd és magyar modell összevetése Svédország az Európai Sport Charta alapelveinek megfogalmazásában, azaz, az Európai Uniós sport irányvonalak kialakításában fontos lépéseket tett. Elsőként ismerték fel,

hogy a sport minden korosztályban elengedhetetlen, hiszen jótékony hatását fizikai, szellemi, társadalmi és kulturális téren is érvényesíti. A svéd kormány támogat minden olyan szervezetet, amely

sportprogramjaival a gyerekek és a fiatalok érdeklődését

kívánja felkelti, és támogatja az egyesület kereteiben zajló sportoktatást. Magyarország a fenti dokumentumban megfogalmazott európai sportmodellt elvi szinten átvette, és azt a magyar sporttörvénybe is beiktatta. A hazai sportvezetés elismeri a svédek által hirdetett elveket, de azt a magyar lakosságra vetítve még nem tudta adaptálni. Sajnos a tudatos, hosszú távú magyar sport stratégia még most sem kristályosodott ki, hiszen a pénzügyi és intézményi feltételek nem egyértelműek. Svédországban a civil szervezetek komoly részt vállalnak a sportkoncepció megvalósításában. Ezzel szemben Magyarországon jelenleg a kormány túlzott központi irányítása jellemző. A svéd ifjúság és sport politika nagy figyelmet fordít a fiatalok életkörülményeinek vizsgálatára, javítására, valamint azok társadalmi fejlődésének elősegítésére. Hazánkban sajnos még az általános sportolási szokásokra vonatkozólag sem rendelkezünk releváns adatokkal. Svédország a közegészségügyi állapotot tekintve vezeti világ ranglistát, de a jóléti társadalmak között is az elsők között van. Példaértékű a svédek társadalmi szintű sport aktivitása is. Magyarországon sajnos a közegészségügyi állapot kétségbe ejtő, az egy főre jutó GDP nem éri el az Európai Unió tagállamaira érvényes alsó határt, a szabadidős sportolási szokásokról pedig nincsenek megbízható adatok. Az említett példák csak töredékét képezik azoknak a különbségeknek, ami a két ország között érzékelhetőek. A jövőre tekintve a magyar kormányzat legfontosabb feladata az, hogy a pénzügyi hátteret megteremtse, az intézményi rendszert pedig átalakítsa az európai unió nemzetei, például a svédek által is képviselt pozitív példa átvételéhez. Nagy reményekkel lépünk be az Európai Unióba. A csatlakozás után sporttéren is előrelépéseket feltételezünk. A következő és egyben záró fejezet a reálisan prognosztizált hatásokat teszi majd mérlegre.

52


V. FEJEZET Csatlakozás után… Magyarország Európai uniós csatlakozása számos területen hozhat pozitív változásokat. A legfontosabb kérdés az, hogy a megnyíló lehetőségekkel-melyek kiterjednek minden közösségi politikára- hazánk hogyan tud majd élni. Az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a csatlakozó országok integrálására. Komolyak a támogatások, de komolyak az elvárások és a kritériumok is. Ahhoz, hogy Európával azonosuljunk, adaptálni kell az európai elveket, jogszabályokat és át kell venni az unióban meglévő intézményi struktúrákat is.

Ez

érvényes

a

sport

területére

is.

Elvek,

struktúra

(törvényi

szabályozás,

intézményrendszer) és finanszírozás, ahogy a szakdolgozatom felépítésében is ezeket a szempontokat követem.

Intézmények 1999 óta a magyar sportpolitika azonosul az európai szellemiséggel. A magyar sporttörvények az Európai Charta elveit követik és elfogadják a többi uniós dokumentumban foglaltakat is. Hazai viszonylatban is elismertté vált a sport társadalmi és kulturális szerepköre. Az állami sportirányítás intézményi kerete adott. A sport minisztériumi szinten 1999 óta van képviseltetve. A 2002-es sporttörvény értelmében működik a Nemzeti Szabadidősport Szövetség. A 2004. márciustól életbe lépett sporttörvény pedig az állam legfontosabb feladataként megfogalmazott szabadidősport szervezése érdekében létrehozta a Nemzeti Sporttanácsot. Az Európai Integrációs Főosztály 2001 óta szimulálja a tagságot. Munkája során folyamatos kapcsolatot tart fenn az Európai Uniós intézményekkel, valamint aktív szerepet tölt be az európai-magyar együttműködés összehangolásában. Mind emellett naprakész információval rendelkezik a sportra fordítható támogatásokról, a közösség által meghirdetett programokról és a pályázati lehetőségekről is.

A csatlakozást követően az

Európai Integrációs Főosztály jelentősége tovább fog nőni, és a rá háruló feladatok köre is bővülni fog. Feltételezhető, hogy ezek hatékony koordinálása érdekében a főosztály szervezeti egységeit át kell majd alakítani. 53


Finanszírozás Magyarország, mint tagjelölt ország évek óta jogosult Európai Uniós támogatásokra.

A májusi csatlakozással azonban olyan új források nyílnak meg a csatlakozó közép-kelet európai országok számára, beleértve hazánkat is, amelyek lényeges gazdasági és társadalmi változást indukálnak. Brüsszel komolyan veszi a tagállamok egy szintre emelését, az újonnan csatlakozó kelet-közép európai országok fejlesztését, ezért az Európai Unió költségvetésében kiemelt szerepet kap a felzárkóztatási program, amelyre már 2003-ban 40%-ot fordítottak a költségvetésből. 10. ábra

Hosszú távú támogatási tervezet az Európai Unióban EUR milliárdban 2016 2014

51

2012 2010 2008 2006

38,8

2004 milliárd EUR

2006 2013

Forrás: Magyarország.hu 2004. Újfajta EU-hoz újfajta költségvetés kell, 2004 február 11., szerda

Az Európai Unió tagjaként Magyarország jogosulttá válik az unió fejlesztési támogatásainak igénybevételére. 2004-ben előreláthatólag összesen 1,1 milliárd eurós pályázati keret áll rendelkezésre, amely összeg az Európai Unió 840 milliós támogatásából, illetve a 30%-os magyar társfinanszírozási hányadból tevődik össze. 2004 és 2006 között az Európai Unió Strukturális és Kohéziós Alapjaiból Magyarország a kötelező hazai társfinanszírozással együtt várhatóan mintegy három és fél milliárd euró támogatásban részesül majd. Az Európai Unió jogszabályai részletes előírásokat tartalmaznak arra nézve, hogy a tagállamok milyen feltételekkel részesedhetnek a központi forrásokból. Ezért a tagállamoknak el kellett 54


készíteniük azt a dokumentumot, mely tartalmazza mindazokat a fejlesztési elképzeléseket és célkitűzéseket, amelyek megvalósítása érdekében az ország segítséget szeretne kapni. Ez a dokumentum a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT).

A Nemzeti Fejlesztési Tervről A Nemzeti Fejlesztési Terv az a stratégiai dokumentum, amely hazánk Strukturális Alapokból és Kohéziós Alapból való részesedésének alapjául szolgál. A Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozása ugyanis feltétele annak, hogy Magyarország a csatlakozást követően részesedhessen az Európai Unió azon pénzügyi támogatásaiból, melyek kimondottan a tagállamok, illetve azok egyes régiói közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítésére szolgálnak. A Nemzeti Fejlesztési Terv tehát nem az ország átfogó, mindenirányú fejlesztését meghatározó dokumentum, hanem csakis azokra a területekre koncentrál, amelyek az Unió strukturális és kohéziós eszközeivel fejleszthetőek, támogathatóak.33Az Általános Fejlesztési Terv jövőképe és fejlesztési stratégiája 15-20 éves időtávra tekint előre, a részletes programszintű - tervezés az EU következő költségvetési ciklusát öleli át.34 Az NFT-ben tervezett fejlesztéseket nagy projektekből, illetve pályázati alapokból álló intézkedések keretében lehet megvalósítani, s ezeket az ágazati vagy regionális keretek között szerveződő ún. Operatív Programok fogják össze. Tehát azok az elképzelések valósíthatók meg Európai Uniós támogatással, amelyek céljai besorolhatók a NFT központi stratégiájába, azaz az Operatív Programok között találkozhatunk velük.

A Nemzeti Fejlesztési Terv ún. Operatív Programjai: •

A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP)

•

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP)

•

A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP)

•

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)

•

A Regionális Operatív Program (ROP)

33

. www.nhf.hu A Nemzeti Fejlesztési Tervről általában 04.03.25.

34

www.nhf.hu Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, II. Stratégia

55


A Nemzeti fejlesztési terv a GDP növekedésének elősegítéséről, a gazdaság versenyképességének növeléséről, a regionális egyenlőtlenségek változtatásáról, a környezet megóvásáról, a foglalkoztatottság növeléséről és az életminőség javításáról beszél. Hol

jelenik meg a sport Magyarország fejlesztési koncepciójában? A válasz az, hogy konkrétan a sport ügyét szolgáló alprogram nincs. Némi lehetőség a sporttal kapcsolatos infrastrukturális fejlesztés és a képzési programok megvalósításában van a Regionális Operatív Program és a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programján belül. Korlátozottak viszont a lehetőségek a sport aktív gyakorlásában, mely keresleti oldalon a sportoló egyént és kínálati oldalon a sportprogramokat szervező egyesületet segítené. Az NFT utolsó két célja a szabadidős sporttevékenységek gyakorlásának előfeltételeként is értelmezhetők. Az életminőség javításával és a foglalkoztatottság optimalizálásával ugyanis közvetve az állam szabadidőben és anyagiakban lehetőséget biztosít az állampolgároknak a szabadidő sportos eltöltésére. Ez persze nem helyettesíti azt a pénzügyi segítségnyújtást, ami a rendszeres sportolást elérhetővé tenné a magyar társadalom számára.

56


VI. Fejezet Mit várhat a magyar szabadidős sport az Európai Uniótól?35 Az Európai Unió tagállamaiban a rendszeresen sportoló lakosság aránya rendkívül magas, átlag 50%, míg Magyarországon -a becslésekre hagyatkozva!- 30% alatti. A

csatlakozást követően remélhetőleg a javuló tendencia Magyarországon is érzékelhető lesz, és születnek majd konkrét felmérések ennek igazolására. Az Európai Unióban az egészségkultúra kiemelt szerepet kap a társadalomban. Az ehhez kapcsolódó egészségvédelmi-, megőrzési tevékenységek (pl.: sportolási, étkezési szokások) eredményekén az Európai Unió országaiban a születéskor várható átlag korhatár ma meghaladja a 70 évet. Az egészségtelen életmód, illetve annak olyan elemei, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az étkezési szokások, valamint a testmozgás hiánya miatt sajnos a magyar lakosság körében igen gyakoriak a keringési zavarok, túlsúlyból adódó rendellenességek és a rákos megbetegedések. A csatlakozás után remélhetőleg a hiányos egészségkultúra elvi és intézményi rendszere is követi az uniós mintát kedvező hatást gyakorolva a társadalom jelenlegi közegészségügyi állapotára. Az Európai Unióban virágzik a szabadidősport élet. A klubok nagyrészt önkéntes tevékenység keretében szervezik munkájukat.

Az aktív sportélet kialakulását nagyban

meghatározta az életszínvonal emelkedése és a szabadidő mennyiségének növekedése. Az életszínvonal remélt növekedése remélhetőleg hazánkban is együtt fog járni a szabadidő megnövekedésével, ami értelemszerűen magával vonja a szabadidős kultúra, ezen belül a mozgáskultúra, a szabadidősport fejlődését is. A csatlakozást követően remélhetően hazánkban is javulnak az említett mutatók, ezáltal a sport népszerűsége is nőni fog.

Uniós

mintára remélhetően Magyarországon is létrejönnek olyan életmódklubok, amelyeknek tagjai különböző sportágakat rendszeresen, közösségben művelhetnek.

35

www.gyism.hu Magyarországi és Európai Uniós elvi és támogatási rendszerek összehasonlítása és a lehetséges hatások, 2002. szeptember 57


Az Európai Unióban a sportinfrastruktúra megfelelő. A létesítmények száma és állapota alkalmas arra, hogy a lakosság magas szintű igényeit kielégítse. Hazánkban a sportlétesítmények állapota nem megfelelő, számuk nem kielégítő, s túlnyomórészt csupán a versenysportot szolgálják. A magyar sportlétesítmények helyzetének javítását szolgálhatja az uniós források segítségével megvalósuló, elsősorban a települési, helyi igényeket kielégítő infrastruktúrafejlesztés. A csatlakozást követően remélhetően a létesítménykorszerűsítési program sikeresen megvalósul. Az Európai Unióban a sportszövetségek, és egyesületek nemzetközi szinten is aktív együttműködést folytatnak. A csatlakozást követően remélhetően hazánkban is élénkülnek

a nemzetközi kapcsolatok, és egyre több lehetőség nyílik diákcsere programok, nemzetközi rendezvények bonyolítására. Az Európai Unióban a sporttal is elősegítik a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, köztük a fogyatékkal élők társadalmi integrációját. Ma már itthon is megvalósul a fogyatékosok sportjának támogatása, de a sportlétesítmények akadálymentesítése még sok helyen várat magára. A csatlakozást követően remélhetően a hátrányos helyzetű települések számára is lehetővé válik a sportinfrastruktúra fejlesztése, amellyel megfelelő élettér és tevékenységi lehetőségek kínálkoznának a fogyatékkal élők számára is.

Összegzés 2004 „a sport általi nevelés éve” az Európai Unióban. Ez adta az ötletet arra, hogy megvizsgáljam a magyar szabadidősport jelenlegi helyzetét, valamint számvetést tegyek a jövőre vonatkozólag a csatlakozással járó esetleges hatásokról. A magyar helyzetképet elvi, szabályozási és finanszírozási szempontokból vizsgáltam meg, és összehasonlítottam azt az Európai Unió, valamint egy tagállam (Svédország) mintájával is.

Az elméleti szinten megszületett célok gyakorlati megvalósítása egyrészt függ az európai struktúrába is illeszkedő intézményi és jogi (törvényi) háttértől, másrészt a finanszírozástól. A magyar kormányzat feladata az, hogy az intézményi rendszert átalakítsa, a pénzügyi hátteret pedig megteremtse, az európai unió nemzetei, például a svédek által is képviselt pozitív példa átvételéhez. Az elemzésem azt mutatja, hogy az első feltételnek eddig csupán részben sikerült eleget tenni. Élő probléma, hogy a magyar sportintézményi háttér a belső ügyeket tekintve 58


túlszabályozott, viszont a csatlakozás után egyre fontosabbá váló nemzetközi ügyeket tekintve alulszabályozott. A

szabadidősport

társadalmi

sikere

sokkal

inkább

a

pénzügyi

források

megteremtésén, illetve kihasználásán fog múlni. Sajnos a magyar szabadidősport

támogatási rendszere több szempontból sem kristályosodott még ki. Egyrészt a kormány jelenlegi támogatási kerete csekély a megvalósítandó feladatokhoz képest. Másrészt az Európai Unió forrásait tekintve kevés pályázati lehetőségre lesz kilátás. A magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben külön célkitűzésként nem találkozhatunk a sporttal. Nehéz úgy közösségi támogatást nyerni, ha a fejlesztési terület nem szerepel a stratégiai feladatok között. Az Európai Unió pedig nagyon szigorú feltételekhez köti, és csak más programokba beépítve teszi lehetővé a sport által közvetített értékek támogatását.

Az

elvi

szinten

megszületett

sportideál

gyakorlati

Magyarországon így a csatlakozást követően is maradnak akadályai.

59

megvalósításának


Magyar Nyelvű Szakirodalom 1) Sportköltségvetés 1999, ISMertető Az Ifjúsági és Sport Minisztérium Szakmai Kiadványsorozata 21-32., 36. oldal

2) Az Európai Unió és a Sport, A GYISM szakmai kiadványsorozata, 2003

3) Dénes Ferenc, Misovicz Tibor, Megnyitás, vagy végjáték?-Sportpiac Magyarországon, BKE Vállalkozástan Tanszék 1993 4) Vályogos Győző, Misovicz Tibor, Sportszponzorálás Magyarországon, BKE Vállalkozástan Tanszék 1994 3-18. oldal 5) Horváth Zoltán, Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2002 121-139. oldal 6) A sport és az Európai Unió, ASKÖ-OTSH 77.oldal 7) Bod PéterÁkos, Gazdaságpolitika, Intézmények, Döntések, Következmények AULA 2003 27-35. oldal 8) Endrész Kinga, Sportintézmény rendszerek az Európai Unióban-Támogatási gyakorlatok 8-22 oldal 9) Veress József, Gazdaságpolitika, Egyedül nem megy, KORREKT 1995 60


10) Élet és Tudomány, Az állam és a gazdaság 1992/42 11) Csikán, Vállalat Gazdaságtan, Aula 2003 12) András Krisztina, Sport + üzlet = sportüzlet?, Műhelytanulmány 13) A sportról szóló cikkely - Az Európa jövőjével foglalkozó konvent által összeállítandó - EU szerződésbe való beillesztése 14) www.gyism.hu Sporttörvény 2004. évi I. törvény a sportról, 2004. március 04 I. Fejezet 1. § II. Fejezet VIII. Fejezet IX. Fejezet 15) www.gyism.hu Szervezeti és Működési Szabályzat, 2004. április 18. 16) www.gyism.hu Indul a sporttörvény road show, 2004. március 18. 17) www.gyism.hu Új nemzeti sportstratégia, 2004. március 04. 18) www.gyism.hu Ötszörösére nőhet a tömegsport támogatása, 2003. március 04. 19) www.gyism.hu A sport általi nevelés éve, 2004. február 22. 20) www.gyism.hu Szabadidősport támogatása Mo-n, 2003. december 01. 21) www.gyism.hu Magyarországi és Európai Uniós elvi és támogatási rendszerek összehasonlítása és a lehetséges hatások, 2002. szeptember 22) www.magyarország.hu Újfajta EU-hoz újfajta költségvetés kell,2004. február 11. 23) www.nhf.hu Elkezdődött az Átfogó Fejlesztési Terv előkészítése, 2004. március. 26 61


24) www.nhf.hu A Nemzeti Fejlesztési Tervről általába, 2004. március 25. 25) www.nhf.hu Közösségi kezdeményezések, Közösségi programok, 2004. március 25. 26) www.nhf.hu Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, II. Stratégia 2004. március 25. 27) www.nhf.hu Magyar Nemzeti Fejlesztési Terv, VI. Egészségügyi Ellátás 2004. március 25. 28) www.nemzetisport.hu/Sportgazdasag Alig több mint tíz százalék az állami támogatás, 2004. február 15. 29) www.euvonal.hu Felmérés az európaiak sportszokásairól, 2003. május 30) www.euvonal.hu,Viviane Reding Magyarországon, 2003. október 20.

62


Angol Nyelvű Szakirodalom 1) Hans Westerbeek and Aron Smith, Sport Business in the Global Marketplace, Sportbusiness International, 2003 2) Finding the right balance for sport, in GAIFS Sportvision magazine, January 1998 3) www.europa.eu.int/dgs/education Educatioan and Culture at a glance, 2003. November 4) www.europa.eu.comm/sport The European Model of Sport. Consultation Document of DG X, European Commission. 1998. 5) www.europa.eu.comm/sport Eu Working Papers- The significance of sport for society 1998 6) www.europa.eu.comm/sport Commission Staff Working Paper- The Developement and Prospects for Community Action in the Field of Sport, Brussels, 29 September 1998

7) www. Sweden.se Sport and Exercise, Published by Swedish Institute, 1 Aug 2002 8) www.sweden.gov.se Sport for improved public health and active associations, 29 July 2003

63


Ábra és Táblázat jegyzék

1. ábra, 12. oldal A világ sportkereskedelmének megoszlása, Finding the right balance for sport, Stephen Townley, in GAIFS Sportvision magazine, January 1998 2. ábra, 15. oldal Rendszeresen sportoló lakosság az Európai Unióban, www.euvonal.hu/index.php Felmérés az európaiak sportszokásairól, 2003. május 3. ábra, 21. oldal Az uniós tagállamok általános sporttámogatási aránya, Endrész Kinga-Sportintézmény rendszerek az Európai Unióban-Támogatási gyakorlatok, 8.o. 4. ábra, 32. oldal Sportra fordított jövedelem 2003-ban (GDP-ben, www.nemzetisport.hu/Sportgazdasag, Alig több mint tíz százalék az állami támogatás 2004-02-15A fiatalok körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési formák %-os arányban 5. ábra, 34. oldal A fiatalok körében a legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési formák %-os arányban, Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság, Szonda Ipsos 2000. július 6. ábra, 35. oldal A legnagyobb érdeklődést kiváltó aktív üdülési formák gyakorlásának %-os aránya, Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatóság, Szonda Ipsos 2000. július 7. ábra, 44. oldal A

szabadidősport

támogatása

Magyarországon

Szabadidősport támogatása Mo-n, 2003. 12. 01.

64

(millió

Ft-ban),

www.gyism.hu


8. ábra, 45. oldal Szabadidősport támogatási programok, 2003, www.gyism.hu Szabadidősport támogatása Mon, 2003. 12. 01. 9. ábra, 46. oldal Központi szerepvállalás a sportban ma Magyarországon,www.nemzetisport.hu/Sportgazdasag Alig több mint tíz százalék az állami támogatás, 2004-02-15 10. ábra, 49. oldal Hosszú távú támogatási tervezet az Európai Unióban EUR milliárdban, Magyarország.hu 2004. Újfajta EU-hoz újfajta költségvetés kell, 2004 február 11., szerda 1. táblázat, 6. oldal A szabadidős sport, és a hivatásos sport, András Krisztina, Sport + üzlet = sportüzlet? 2. táblázat 23. oldal Közösségi programok,Közösségi alapok, www.nhf.hu- Közösségi kezdeményezések, Közösségi programok

65

(A csatlakozás tükrében)

Recommend Documents