NAGY ISTVÁN
A Bonyhádi Evangélikus Gyûjtemény (BEGY) története
A bicentenáriumi ünnepség (2006. május 19.) záró rendezvényének egyik kiemelkedõ eseménye volt az iskolatörténeti kiállítás, amelyet a földszinti 3-as teremben rendeztünk be. Ideiglenes tárlókban mutattuk be azokat a tárgyakat, régi dokumentumokat, amelyek dokumentálták az iskola 200 éves történetét: régi tablókat, BÖSZ-ereklyéket, taneszközöket, a fizika és biológia szertár féltve õrzött kincseit. Az öregdiákok nagy lelkesedéssel fogadták kezdeményezésünket, ezért rögtön a találkozó befejeztével elhatároztuk egy állandó iskolatörténeti kiállítás létesítését.1 Indokolta törekvéseinket, hogy az iskolában fellelhetõ régi dokumentumok, iskolai értesítõk, régi könyvek, kéziratok, tablók elhelyezése nem volt szakszerûen megoldva. Egy részük a kollégiumi folyosókon található szekrényekben, a könyvtárban volt elhelyezve, de régi dokumentumok voltak a mûhely raktárhelyiségiben is. A 2005–2006. tanévben, a „Bicentenáriumi emlékkönyv”2 szerkesztésével jelentõsen gyarapodott még ez az állomány, eredeti és fénymásolt anyaggal, a Szekszárdi Állami Levéltárból, a budapesti Országos Evangélikus Levéltárból, Sárszentlõrincrõl, illetve magánszemélyek adományaiból. A helyszín kiválasztásakor egy olyan termet kerestünk, amelynek átalakítása nem befolyásolja a tanítási folyamatot, az iskolához szervesen kapcsolódik, és megfe-
Az iskola történetében nem volt új a gyûjtemény, a kiállítás gondolata. Már az algimnázium idejében létezett régiségtár, amelynek alapját gróf Apponyi Sándor ajándékozta a lengyeli ásatás anyagából, de tudunk numizmatikai, ásványtani gyûjteményrõl is. Amikor az új épület elkészült 1908-ban, az emeleten külön teremben kapott helyet a „philológiai és történelmi múzeum.” Ezek az értékek sajnos az államosítás után elvesztek. 1956-ban, az iskola alapításának 150. évfordulóján régi szemléltetõ eszközökbõl, helytörténeti és néprajzi anyagból, iskolamúzeumot létesítettek, amely 1959-ig volt látható. Ennek maradványai még 2005-ig a földszinti folyosón asztali tárlókban voltak elhelyezve. 2 Nagy István: Bicentenáriumi emlékköny. A bonyhádi evangélikus gimnázium története, Bonyhád, 2006 1
240
NAGY ISTVÁN
lel a biztonságos üzemeltetés feltételeinek is. Így esett a választás a Kossuth Lajos utca 9. szám alatt, a régi tápintézet utáni épületre. Ez a helyiség a régi konyhának volt az elõkészítõ egysége, de az idõk során használták szolgálati lakásnak, raktárnak is. Átvételekor nagyon romos állapotban volt, beszakadt mennyezettel, hiányos tetõszerkezettel, világítás és ISKOLATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS A BICENTENÁRIUMI ÜNNEP- fûtés nélkül. A választást SÉG ZÁRÓ NAPJÁN, 2006. MÁJUS 19. indokolta, hogy egy funkció nélküli terem volt, és az elkövetkezõkben lehetõség adódhat a terjeszkedésre is a szomszédos termekben. Az elhatározást tett követte: 2006. június 27. Néhány lelkes diákkal a 9. c osztályból (Geisz Viktória, Konstanzer Gábor, Pap Roland, Kovács Tamás, Stallenberger Alexa, Farkas Ágnes) kihordtuk a teremben lévõ régi lomokat. 2006. június 28–29. Kb. egy 1-1.5 méter magasságig levertem a nedves vakolatot és kihordtam a törmeléket. Sikerült Varga Sándor iskolai gondnok segítségével egy kétszárnyú ajtót szerezni a Városi Lakásgazdálkodási cégtõl, (bontott anyag), ezt szándékoztuk betenni összekötõ ajtónak a szomszédos terem felé, ahová az iskolatörténeti kiállítást terveztük. 2006. augusztus 1. Domi bácsival (Illés Domokos) és Menyussal (Nyitrai Menyhért kollégiumi vezetõ) megjavítottuk a tetõ egy részét, majd másnap EZT A HELYISÉGET ALAKÍTJUK ÁT DOKUMENTÁCIÓS KÖZfolytattuk a munkát. PONTNAK.
A BEGY GYÛJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE
241
A DOKUMENTÁCIÓS HELYSÉG AVATÁSA. 2006. AUGUSZTUS 31.
2006 augusztusában villanyt szereltek a szakemberek, teljesen kicserélték a régi vezetéket, Domi bácsi kijavította a falat, kivágta az ajtót a szomszédos terem felé, Pisti (Kovács István karbantartó) kifestette az egész termet és az ablakokat, ajtókat. Szeptember elsõ felében a gázszerelõk felszereltek egy gázkonvektort az ablak alá, így megoldódott a fûtés is. Az új tanévben, 2006. augusztus 31-én, kollégák jelenlétében felavattuk a termet. Nikodémusz József, tantestületünk legidõsebb tagja leleplezte az írásos terítõvel letakart táblát, amelyen a következõ felirat található: Bonyhádi Evangélikus Gyûjtemény. Ettõl a naptól számítjuk a gyûjtemény megalakulását. Az elkövetkezõ napokban lelkes diákjaimmal berendez- A DOKUMENTÁCIÓS HELYSÉG AVATÁSA. 2006. AUtük a termet, melyet magunk GUSZTUS 31.
242
NAGY ISTVÁN
közt csak dokumentációs helységnek neveztünk. Régi íróasztal, két kopott szekrény egy könyvespolc képezte minden vagyonunkat, de nekünk ez felért a világ legmodernebb múzeumával. Sikerült a 200 év megmaradt értékeinek egy részét elhelyezni, szekrényekA DOKUMENTÁCIÓS HELYISÉG AVATÁSA. 2006. AU- ben, polcokon, de ezzel rájöttünk: a terem meg is telt. 2006. GUSZTUS 31. november 10-én a Völgységi Nyomdában elkészült a Bonyhádi Evangélikus Gyûjtemény Leltárkönyve, így ezen a napon múzeumi délutánt szerveztünk, és elkezdtük a könyvek leltározását. Antal Mária iskolai könyvtáros útmutatásai szerint, számítógépen is rögzítettük az adatokat. A könyvállományt M (Múzeum) betûvel láttuk el, az elsõ beleltározott könyv Budapesti Szemle 90. kötete volt, 1897-bõl. A leltározást Erményi Enikõ kolléganõ, Császár Janina (10. c) és Szenczi András (10. b) diákok segítették. Az elsõ múzeumi délután Fauszt András kolléga vezetésével jelen voltak a cserkészek és Lenczné Vrbovszki Judit kolléga kíséretében a Lotz Szakkör tagjai is. A szakszerû leltározással párhuzamosan elkezdtük a szomszédos terem rendbetételét, elkészültével itt lesz az iskolamúzeum. 2006. november 11. Szombaton elkezdtük az iskolatörténeti terem menynyezetének a kijavítását, annyira rossz állapotban volt, hogy úgy döntöttünk egy álmennyezetet építünk gipszkartonból. A munkát végezték: Varga Sándor, Illés Domokos, Kovács István, Simon Tibor, Szõts Krisztián. Mindenben segített a szemével, kritikájával és fanyar humorával Berta- BERENDEZZÜK A HELYSÉGET, A KÉPEN ERMÉNYI ENIKÕ lan Tamás kollégánk és KOLLÉGANÕ ÉS CZENCZI ANDRÁS LÁTHATÓ. 2006. SZEPCseke Laci. TEMBER
A BEGY GYÛJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE
243
2006. november. A szakemberek elkészítették az új villanyhálózatot, Domi bácsi kivakolta a termet. A terem ajtajára sikerült szerezni egy belsõ ajtót is, a szakemberek Galla Árpád és Kovács István egy kis átalakítással a helyére is tették. Kovács István kolléga kifestette a termet. November 24. Múzeumi délután. Végeztünk a folyóiratok leltározásával, minden felkerült a polcokra. December 11. Elkészült a gyûjtemény nagyterme. Hétfõ délelõtt az iskola igazgatója Ónodi Szabolcs, CSÁSZÁR JANINA LELTÁROZÁS KÖZBEN. 2006. Bandelné Erb Etelka gazdasági veze- SZEPTEMBER tõ, Nagy István oktatási igh., Hohlné Probszt Éva nevelési igh., Nyitrai Menyhért kollégiumi vezetõ, Bognár Cecil szabadidõ szervezõ megtekintették a felújított termet. A kiállítási terem berendezésére két elképzelés is volt. Az elsõ, amelyre tervet is készítettünk Bertalan Tamás kollégával,3 egy evangélikus templom belsejét sugallta, galériás megoldással, táblaképekkel, kiállított tárgyak a karzaton, és alatta is. A gondot az okozta, hogy a terem magassága elég kicsi, így az emeleti karzatnak csak 2 m lett volna a magassága. A második tervet Kontár Juraj grafikus kollégánk készítette, több budapesti kiállítóterem mintájára, modern, gondos kivitelezésben, a jelen kor minõségi anyagaiból. Ezt a tervet magas költsége miatt vetettük el.4 Maradt a házi megoldás és az iskola önzetlen adakozóinak segítsége. A Wosinsky Mór Megyei Múzeumtól kaptunk hat fali tárlót, a mi asztali tárlóinkat átfestettük és ezekbõl rendezzük be a kiállítást saját erõbõl. A fali tárlókba a képeket és a szerkesztett szöveget Müller Nándor pécsi grafikus készítette. Így 2007. május 17-re elkészült az iskolatörténeti állandó kiállítás, melynek megnyitója 2007. május 19-én, a BÖSZ szokásos találkozójának a napján volt a következõ forgatókönyv szerint: 1. Krähling Dániel bonyhádi ev. lelkész köszöntõje
3 4
BEGY 2007. 53.01-02. BEGY 2007. 31.00.
244
NAGY ISTVÁN
2. Ónodi Szabolcs igazgatóúr köszöntõje 3. Mõcsényi Mihály öregdiák beszéde és ajándékának átadása 4. Nagy István igazgató helyettes, a múzeum gondnokának beszéde Krähling Dániel bonyhádi evangélikus lelkész, az Igazgatótanács Elnöke, öregdiák, annak az örömének adott hangot, ITT LESZ AZ ISKOLATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS, 2006. hogy a 200 éves gimnázium NOVEMBER szellemi hagyatéka méltó helyre került, hangsúlyozta, hogy az evangélikus egyház, az egész közösségünk gazdagodott a gyûjteménnyel. Ónodi Szabolcs igazgató úr megköszönte a munkálkodóknak a fáradozását, és bemutatta azt az utat, amelyet a gyûjtemény létrehozói követtek, hogy ezen a mai napon ez a létesítmény ilyen formában megszületett. Megható pillanat következett, Mõcsényi Mihály öregdiák (1938-ban érettségizett), egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem volt rektora a megalakuló gyûjteménynek ajánlotta fel azt a Széchenyi-díjat, amelyet életmûvének elismeréseként, 2000. március 15-én kapott a Magyar KözA FIÚK MUNKA KÖZBEN, 2006. NOVEMBER társaság elnökétõl.5
A Széchenyi-díj elhelyezésére Bertalan Sándor szobrászmûvész egy gondos kivitelezésû posztamenst készített (2006. június 13.) 5
A BEGY GYÛJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE
MEGHÍVÓ AZ ISKOLATÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJÁRA, 2007. MÁJUS 19.
245
246
NAGY ISTVÁN
Nagy István, a BEGY gondnokának beszéde Nagy szeretettel köszöntök minden öregdiákot, kollégát, diákot, akik ma megjelentek hívásunkra a Bonyhádi Evangélikus Gyûjtemény avatásán. Nagy utat tettünk meg, kis idõ alatt, így a fizika törvényei szerint elmondhatom: nagy a sebességünk. Tavaly a 200. évfordulón iskolatörténeti kiállítást szerveztünk egy földszinti teremben összegyûjtve mindazokat a tárgyakat, amelyek iskolánk dicsõ múltjához kötõdtek. Ma egy külön épületben állandó kiállítást avathatunk! Nagy a sebességünk, nem is tudjuk leírni a hagyományos s= v·t képlettel. Ilyen sebességre nem tudunk kapcsolni, ennyi idõ alatt. Tudják-e, hogy mi a megoldás? Egyszerû: volt kezdõsebességünk Vo, nem nulláról indultunk. Felhasználtuk mindazt az örökséget, amelyet ránk hagytak elõdeink. Ránk hagytak épületeket, tárgyakat, és egy olyan szellemi örökséget, amelyet ma is megidézhetünk, és kötelességünk is ezt tenni. Az 1905-ös leltár szerint az iskolában már mûködött régiségtár 70 lelettel, amelybõl 50-et gróf Apponyi Sándor ajándékozott a lengyeli régészeti ásatásból. A numizmatikai gyûjtemény 750 külföldi és 1000 magyar pénzbõl állt, az ásványtané 300, a kõzettané 110 darab, a fizikáé 350, a torna és jáMÕCSÉNYI MIHÁLY ÖREGDIÁK ÁTADJA S SZÉCHEtékszer 460 darabból állt. Az iskoNYI DÍJÁT MEGÕRZÉSRE. 2007. MÁJUS 19. la könyvtára a századfordulón megközelítette a 3000 kötetet. Nagy becsben tartották a régiséget, a fõgimnázium megépítésekor külön termet jelöltek ki megõrzésükre, a biológia-szertár mellett a philológiai és történelmi múzeumot. De a háborús évek nem kedveztek az õsöktõl maradt javak megõrzésének. Elég, ha csak a második világháború borzalmaira gondolunk, a német és orosz albérletre, amikor a fizika-szertár 50%-a, a kémiaszertár 90%-a ment tönkre. De gondos kezek akkor is voltak, a féltve õrzött kincseket a padlásra menekítet-
A BEGY GYÛJTEMÉNYÉNEK TÖRTÉNETE
247
ték, gondoljunk csak a hõsök emlékmûvére. Az államosítás után már „szakszerû” kezek mentették a vagyont, az értékesebb dolgokat az élelmesek szétlopkodták, a régi evangélikus relikviákat vagy sietve kidobálták, vagy beszolgáltatták az állami könyvtáraknak, a levéltáraknak. Ma is ott vannak, és hálásnak kell lennünk, ha lefényképezhetjük. De maradt nekünk is, és eljött az ideje, hogy ezt a keveset is megbecsüljük. Maradt, mert gondos MEGNYÍLT A KIÁLLÍTÁS, 2007. MÁJUS 19. kezek megõrizték, eldugdosták, a hû hivatalnokok ráírták a piros nagy S betût, ami azt jelentette, hogy selejt, és mégis megõrizték. Ott látják majd a harmadik tárlóban Gyalog Pista bácsi összegyûjtött és bekötött dolgozatait, a nagy S betûvel, de mégis megvan! Maradt emlékünk, mert újra termelõdtek és termelõdnek napjainkban is. Mikor innen hazamennek, és elviszik a mai kiállítás meghívóját, az már kordokumentum, elhelyezik emlékeik közé, úgy ahogy a régiekkel is tették, majd egyszer csak újra felbukkan, és visszakerül hozzánk, és mi megõrizzük azzal a többlettel, amellyel visszaszolgáltatták. Kedves Öregdiákok! A mai nap megnyitjuk a Bonyhádi Evangélikus Gyûjtemény iskolatörténeti kiállítását, és felhívást teszek közzé, ha van régi emlékük, hozzák be. Minden érdekel: fényképek, tárgyak, visszaemlékezések. Mi vállaljuk, hogy értékének megfelelõen megõrizzük, feldolgozzuk, leközöljük. Belátható idõn belül útjára indítjuk a gyûjtemény hivatalos kiadványát. Bonyhádi Evangélikus Füzetek címmel, honlapot készítünk, ahol otthonról követhetik a BEGY állományának gyarapodását, megírhatják anekdotáikat, visszaemlékezéseiket az iskolaidõkrõl. De nagyobb terveink is vannak, és kérem a megújult BÖSZ-t, a TolnaBaranyai Evangélikus Egyházmegyét álljon mellénk, és anyagilag is támogassák munkánkat! Alkalmazzunk egy szakembert, akinek a munkája a BÖSZ napi dolgainak és a múzeum adattárának az intézése, az egyházmegye irattárának a kezelése. Szakszerû következetes munkával pár éven belül egy olyan dokumentációs központot hozhatunk létre, mely nyitva áll a néprajzosok, történészek elõtt, és kutatható a Völgység, a svábság és az iskola múltja. Nem engedhetjük meg, hogy
248
NAGY ISTVÁN
a féltve õrzött, és jelenleg az iskola, a kollégium folyosóján elhelyezett könyvek elporladjanak, a tudományra szomjas diákjaink ne forgathassák, használhassák. Több mint 10.000-es könyvállománynyal rendelkezünk, ha megürül a régi tápintézet épülete, akkor alapítsunk könyvtárat! Gyûjteményt alapítunk, de nem a múltnak. A jövõnek, hogy lássák dicsõ múltunkat, melybõl táplálkozunk és gyarapodunk. A köszöntõ beszédek után az egybegyûltek meglátogatták a hat asztali és fali tárlóból álló kiállítást, amelyeken nyomon követhették a Tolna-BaranyaSomogyi Evangélikus Egyházmegye kialakulását, az iskola Sárszentlõrinci alapítását és Bonyhádra költözését, az új fõgimnázium épületének felépítését. Most láthatták elõször a HIRLING GYÖRGY 1965-BEN AZ ANTARKTISZRÓL KÜLPetõfi Önképzõkör relikviDÖTT TÁVIRATÁT FEDEZI FEL AZ EGYIK TÁRLÓBAN áit, a BÖSZ alapító okiratait, vagy a cserkészcsapat féltve õrzött kincseit. Mégis sokaknak a szocialista évek, fekete-fehér dokumentumai jelentették életük egy-egy tükördarabjait, a felejthetetlen fiatalságot, a boldog, gondtalan gimnazista éveket. A megnyitó után a gyûjtemény betölti funkcióját, egy év alatt a látogatók száma meghaladta az ezret. Hagyománnyá vált az érettségi évfordulók alkalmával meglátogatni, diákjainknak osztályfõnöki és történelemórák keretében keresik fel. Bonyhád turisztikai kínálata egy új helyszínnel bõvült.
249
Dear Reader, It is one of the issues of Bonyhad Lutheran Omnibus Volume, which is the first volume of the Bonyhad Lutheran Booklets. The essays in the first part of the volume were presented at Forberger László Conference which was held in the Bonyhád Petõfi Sándor Lutheran Grammar School on April 4, 2008, on the 100th anniversary of his death. Our staff and students intended to commemorate Forberger László (1857–1908), our outstanding colleague and to revive his walk of life and career, which proved to be decisive not only for our grammar school but for the development of Bonyhád as well. At the conference there were 11 lectures. The opening lecture was given by dr. Szacsvay Éva, the ethnographer of the Budapest Museum of Ethnography. The title of her lecture was The Message of the Protestant Depictions. The earliest depictions by the Protestants were letters and texts which later on appeared hidden in graphics (e.g. amulets). Then certain scenes from the Bible were depicted in holy places. During the age of Luther new types of depiction appeared, such as satires, cartoons, caricatures, portraits, historical pictures and pictures, depicting biblical points in details. Beside pictures, textile, vessels and furniture gained great importance. The lecture by dr. Antoni Judit, Diák, mondj magyar éneket (Student, recite Hungarian verse) represented teaching Hungarian in the school during the period between the world wars The first step in it was taken by legislation, when the minister of education was Trefort Ágoston; pursuant to the Act XVIII of 1879 teaching Hungarian language became compulsary. Hungarian already involved literature and grammar at that time. Teaching Hungarian language focused on developing language skills and included teaching linguistics as it still does these days. Teachers of Hungarian were teachers of foreign languages as well because teaching Hungarian was subordinated to teaching foreign languages. Dr. Kolta László, a retired teacher of the school highlighted the characteristics of the school slang between the world wars. His lecture, School slang in Bonyhád Grammar School was rich in humour, by using some typical elements of the school slang he presented school life. Even the teachers were mentioned along with their nicknames in the lecture. Dr. Szõts Zoltán joined Kolta László by his lecture, The self-portrait of the Bonyhadian youth on the basis of the school slang in the 1980s. Szõts Zoltán analysed the school slang between 1981 and 1986, focusing on the words and
250
phrases in connection with school life. His study shows that the youth was critical and doubting. Matus Zsanett, secondary school teacher focused on the modern means of communication in her lecture, Communication of the youth, namely the language usage in sms, email and msn, which are so popular with students of 1418 that they use them daily. Although the language sometimes appears colourful and shows creativity of students, their effect is rather negative as they often ignore or offend the language rules. Lenczné Vrbovszki Judit widened our knowledge in linguistics by her lecture, Some latest data to a monography, being in the making, on Lotz János. Lotz János (1913-1973), who dedicated himself to linguistics, was a student in our school between 1923 and 1931. He could speak several foreign languges, he knew the basis of 15-20 languages, he was proficient in literature and history, he was familiar with the laws of physics and philosophy, he was able to use the logic of mathematics. He was a scintist, aknowledged worldwide. At school there is a memorial tablet to him and there is a documentary made on his life and career. Tamás Erika, a teacher of the school presented the exchange scheme between our students and German students from Treuchtlingen. The scheme between the two school was set up in 1989. There have been exchange visits yearly since then. Students take part in the trips with their teachers in oder to get to know each other's culture and traditions. It gives a chance to our students to practise the German language. Hohlné Probszt Éva, secondary school teacher and the deputy head of the school presented the main events of school life in her lecture, Keeping traditions and renewal in the cultural life of the school. Beside such traditional programmes as school year opening ceremony, students'day in autumn, winter programmes and school leaving ceremony, Lutheran holidays, Day of Reformation, Christmas and Easter, play an important role in students' lives. Karl Jánosné Csepregi Éva, minister from Sárszentlõrinc and Nagy Zoltán, potter held a lecture, Tree, burned in fire – Memory to teachers, in which they presented The Wall of Teachers in Sárszentlõrinc. Since June 30, 2007 there has been a list of the teachers who used to taught in the elementary school and in the old secondary school of the village. It was made on the wall, connecting the church and the former Christian school (now kindergarten), as it was the church and the school where teachers used to live and work. Fauszt András, teacher gave a lecture about the Bonyhadian scouts. The title of his lecture was Data to the troop of scouts Rákóczi Ferenc II, number 179. The troop was formed in the school year of 1921/1922 and it worked till
251
the World War II. A new troop of scouts has been formed recently, which managed to regain the name of the former troop and it works in the scoutdistrict number VI (Tolna, Baranya and Somogy counties) these days. Nagy István, secondary school teacher presented the first period of Bonyhádian Old Students' Alliance (1936–1946). The Alliance was formed in 1936 and it was banned by Home Office in 1946. During the ten years the Alliance played a decisive role in the school life, their meetings, in 1937, 1938, 1939 and 1941 created special atmosphere of celebration. The study provides rich illustration of the pursuit of the Alliance, so it can be used as a resource material. In the second part of the volume we can read four studies by Nagy István, the editor of Bonyhadian Lutheran Omnibus Volume. The Reminiscence.of dr. Kiss István is interesting because it perpetuated the period of moving the school from Sárszentlõrinc to Bonyhád. It is a unique document to study the period. The essay The Two Nikodémusz'commemorates two outstanding teachers who spent more than 60 years dedicating themselves to school. Finally, we could see a picture. The study 'Data to the school Gypsy band' aimed to unfold the origin and the background of a photo which was found in 2007. In the photo we can see a Gypsy band, they played music at our school in 1930/1931. The last study, The Bonyhadian Lutheran Omnibus presents the history of the Omnibus, started on May 19, 2007, in cronological order and it contains a lot of photos. Ágoston Zoltánné
252
Verehrte Leser, sie halten den ersten Band der Bonnharder Evangelischen Hefte, eine Ausgabe der Bonnharder Evangelischen Sammlung, in der Hand. Die Studien, die im ersten Teil des Bandes zu lesen sind, sind Vorträge, die im Sándor Petõfi Evangelischen Gymnasium von Bonnhard am 4. April 2008 auf der Konferenz, die László Forberger gewidmet wurde, gehalten wurden. An seinem 100. Sterbetag gedachte unser Kollegium und unsere Schülerschaft des großartigen Kollegen, László Forberger (1857–1908), seines Lebensweges und seiner Tätigkeit, die nicht nur die Entwicklung unseres Gymnasiums, sondern auch die der Stadt Bonnhard geprägt hat. Auf der Konferenz waren 11 Vortäge zu hören. Den Eröffnungsvortrag hat Dr. Éva Szacsvay, Ethnologistin, Mitarbeiterin des Budapester Museums für Ethnologie, mit dem Titel: Die Lehren der protestanten Darstellungen gehalten. Die ersten Darstellungen der Protestanten waren Buchstaben und Texte, die später in Abbildungen (z. B. Amuletten) versteckt erschienen. Danach wurden auch schon Szenen aus der Bibel auf den heiligen Stätten dargestellt. In der Zeit von Luther sind neuartige Bilddarstellungen erkennbar, so sind z. B. die Satire, das Spottbild, die Karikatur, das Porträt, das geschichtliche Bild und Auszüge aus der Bibel wortwörtlich darstellende Bilder. Neben den Gemälden waren auch noch die Textilien, Gefäße und Möbel von Bedeutung. Dr. Judit Antóni, Gymnasiallehrerin stellte uns den Ungarischunterricht im Bonnharder Gymnasium zwischen den beiden Weltkriegen mit ihrem Vortrag Schüler, sag uns ungarische Lieder! vor. Erster Schritt war das unter dem Ministeramt von Ágoston Trefort verabschiedete Gesetz Nr. XVIII. aus dem Jahre 1879, das das obligatorische Unterrichten der ungarischen Sprache anordnete. Das Fach Ungarisch beinhaltete schon damals sowohl die Grammatik, als auch die Literatur. Die Lehrbücher der Literatur widerspiegelten die volks-nationale, konservative Literaturanschauung, und machten die Schüler auf die Pflege der Traditionen aufmerksam. Das Lehrfach Ungarische Sprache beinhaltete und beinhaltet noch immer die Förderung der sprachlichen Fertigkeiten, die Schulung der Sprachwissenschaft und die Darstellung der sprachlichen Merkmale. Die Ungarischlehrer in dieser Zeit waren alle auch Fremdsprachenlehrer, denn den Ungarischunterricht stellte man in den Diensten des Fremdsprachenunterrichts. Dr. László Kolta, pensionierter Lehrer, zeigte in seinem Vortrag Die Sprache der Schüler im Realgymnasium von Bonnhard oft die Eigenschaften
253
der Schülersprache zwischen den beiden Weltkriegen. Der ab und zu humorvolle Vortrag war voll von Wörtern der damaligen Schülersprache, die nicht nur das gymnasiale Leben und das Leben im Schülerheim der damaligen Schülerschaft samt ihrer alltäglichen Lehren und Unterhaltungsmöglichkeiten demonstrierte, sondern es wurden auch die Spottnamen der damaligen Lehrer aufgezählt. Dr. Zoltán Szõts, Direktor des Völgység Museums setzte dieses Thema in seinem Vortrag Das Selbstbild der Bonnharder Jugend auf der Grundlage vom Schülerwörterbuch der 1980er Jahre fort. Zu seiner Arbeit benutzte er die Angaben, die er 5 Jahre lang gesammelt hatte, angefangen vom Schuljahr 1981/82. Diese Angaben beinhalteten in erster Linie Wörter, die in den Beziehungen und im Leben der Schüler eine wichtige Rolle gespielt hatten. Es hat sich herausgestellt, dass in den 1980er Jahren die Schülerschaft in Bonyhád sehr kritisch und zweifelsüchtig war und ihr Leben wurde vor allem von den Mitschülern beeinflusst. In ihrem Vortrag Die Möglichkeiten der Schüler in dem Bereich der Kommunikation sprach Zsanett Matus, Gymnasiallehrerin von dem Sprachgebrauch in den SMS, E-Mails und MSN. Das sind heutzutage beliebte Kommunikationsformen unter den Schülern zwischen 14–18 Jahren, die tagtäglich diese Möglichkeiten nutzen. Es erscheinen zwar Sprachvarianten voll von bunten und kreativen Ideen dank der neuen Kommunikationsmittel, aber sie haben trotzdem keine positive Wirkung auf den Sprachwechsel, weil sie die Sprachnorm verletzen – sagte sie. Frau Lencz, Judit Vrbovszki hat unsere sprachwissenschaftliche Kenntnisse erweitert in ihrem Vortrag Die neuesten Informationen zu einer Monographie über János Lotz, die in Vorbereitung ist. János Lotz (1913–1973) hat sein Leben der Sprachwissenschaft gewidmet. Er war Schüler des Evangelischen Realgymnasiums von Bonnhard zwischen 1923–1931. Er sprach mehrere Fremdsprachen, erlernte die Grundlagen von 15-20 Sprachen und war in den Gesetzmäßigkeiten der Philosophie und Physik bewandert, außerdem wandte er die mathematische Logik an und war ein international anerkannter Forscher. In unserem Gymnasium hängt nicht nur eine Gedenktafel ihm zu ehren, sondern es gibt auch einen populärwissenschaftlichen Film über ihn. Erika Tamás, Gymnasiallehrerin machte uns mit dem Schüleraustauschprogramm Treuchtlingen-Bonyhád bekannt. Das Sándor Petõfi Evangelische Gymnasium und die Senefelder-Schule in Treuchtlingen hatten zuerst im Jahre 1989 Kontakt zueinander. Die beiden Schulen besuchen einander seitdem fast jedes Jahr. Schüler und Lehrer machen sich auf den langen Weg, um
254
die Kultur und die Traditionen des anderen kennen zu lernen. Die Schüler des Gymnasiums von Bonnhard können neben der deutschen Sprachübung auch die Umgebung von Treuchtlingen besichtigen. Frau Hohl, Éva Probszt, Gymnasiallehrerin und stellvertretende Direktorin stellte uns in ihrem Vortrag Traditionspflege und Erneuerung im kulturellen Leben der Schule die Ereignisse eines Schuljahres vor. Das Schuljahr begann mit der feierlichen Eröffnung des Schuljahres, darauf folgte der Schülertag im Herbst und unsere Winterprogramme, und das Schuljahr endete mit der Abschiedsfeierlichkeit der Abiturienten und mit der Abschlussfeier. Eine wichtige Rolle bekommen auch die evangelischen Feiertage, wie zum Beispiel der Tag der Reformation, Weihnachten und Ostern. Frau Karl, Éva Csepregi, Pastorin von Sárszentlõrinc und Zoltán Nagy, Töpfermeister machten uns in ihrem Vortrag mit dem Titel Lebendiges Holz im Feuer gebrannt – die Erinnerung an unsere Lehrer mit der sogenannten „Lehrerwand”, die in Sárszentlõrinc erschaffen wurde, bekannt. An dieser Wand ist seit dem 30. Juni 2007 die Liste der Namen von den Lehrern, die in der Grundschule oder im Progymnasium unterrichtet haben oder unterrichten zu lesen. Platz für die „Lehrerwand” fand man an der Wand, die die Kirche und die ehemalige kirchliche Schule (heute Kindergarten) verbindet die Kirche und die Schule waren ja bis zur Verstaatlichung Schauplätze des Lebens und der Arbeit der damaligen Dorflehrer, die auch Kantoren waren. András Fauszt, Lehrer, sprach über die Geschichte der Bonnharder Pfadfindergruppe in seinem Vortrag Angaben zur Geschichte der 179. Pfadfindergruppe Ferenc Rákóczi II. Die Pfadfindergruppe wurde im Schuljahr 1921/22 gegründet und wirkte ungestört bis zum Zweiten Weltkrieg. Dann wurde sie nach kürzeren und längeren Pausen im Schuljahr 2001/2002 wieder ins Leben gerufen. Der Versuch, die alte Nummer und den alten Namen der Pfadfindergruppe zu erwerben (179. Pfadfindergruppe Ferenc Rákóczi II), war erfolgreich, und die Gruppe ist derzeit innerhalb des VI. Pfadfinderbezirks (Komitat Tolnau, Branau und Schomodei) tätig. István Nagy, Gymnasiallehrer präsentierte den Zuhörern den Vortrag Die erste Epoche (1936–1946) des Verbandes der ehemaligen Bonnharder Schüler. Der Verband wurde 1936 gegründet und im Jahre 1946 wurde er vom Ministerium für innere Angelegenheiten verboten. In diesen 10 Jahren spielte der Verband eine bestimmende Rolle im Leben der Schule, die von ihm organisierten vier Generalversammlungen in den Jahren 1937, 1938, 1939 und 1941 verwandelten das Gymnasium in richtige Volksfeste. Die
255
Studie beinhaltet ein reiches Material über die Tätigkeit des Verbandes, so kann sie auch als Quelle gut verwendet werden. Im zweiten Teil des Bandes, im Archivteil, sind vier Studien von István Nagy, dem Betreuer der Bonnharder Evangelischen Sammlung zu lesen. Die Erinnerungen von Dr. István Kiss sind deshalb interessant, weil sie die Zeit des Umzugs des Progymnasiums von Sárszentlõrinc nach Bonnhard verewigen. Diese Studie ist deswegen ein unvergleichbares Zeitdokument. Die Studie mit dem Titel Die beiden Nikodémusz setzt zwei ausgezeichneteten Pädagogen ein Denkmal, die zusammen 60 Jahre in den Diensten der Schule standen. Die Studie Wir haben ein Foto bekommen! Angaben zum Wirken der Zigeunerkapelle der Schule versucht die Hintergrundinformationen zu einem 2007 gefundenen Foto herauszufinden. Auf dem Bild ist die Zigeunerkapelle zu sehen, die 1930–1931 in der Schule tätig war. Bis 2007 hatten wir weder Angaben noch Bilder über diese Kapelle. Die letzte Studie mit dem Titel Die Geschichte der Bonnharder Evangelischen Sammlung schreibt über die Entwicklung der am 19. Mai 2007 gegründeten Sammlung in chronologischer Reihenfolge, mit reichem Bildmaterial. Edina Heidecker
