A biomassza
A biomassza rövid története: • A biomassza volt az emberiség leginkább használt energiaforrása egészen az ipari
forradalomig. Még ma sem egyértelmű, hogy a növekvő jólét miatt indult be drámaian az ipari forradalom és ezáltal váltottak a nagyobb energiasűrűségű energiahordozóra, kőszénre. Vagy pedig a technológia fejlődése vonta magával a váltást. • A fa és egyéb biomassza hasznosítása fokozatosan háttérbe szorult és egyre több kőszenet, később pedig kőolajat kezdtek bányászni az energiaellátáshoz. A biomasszák nem kerültek előtérbe egészen az évszázad második felében bekövetkezett olajár robbanásig, amikor a hordónkénti kőolaj ár 4-5 év alatt a hatszorosára emelkedett.
Működése:
• A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása.
• A pirolízis egy olyan termokémiai folyamatokra alapozott technológia, amelynél az alapanyaggal hőt közlünk, a hő hatására az alkotó vegyületek töredeznek, és kisebb molekulájú vegyületek jönnek létre. A folyamatban:
• • • •
A hőhatás létrejöttének sebességétől Mértékétől
A levegővel való kapcsolatától Függően a keletkező pirotermékek (folyadék, gáz, szilárd) különböző arányai alakulnak ki.
Előnyei: • • • • • • •
csökken a kén-dioxid kibocsátás,
kisebb importfüggőség és javuló ellátás biztonság, folyamatos energiatermelés és energiatárolás, szén-dioxid semleges, segíti az ásványkincsek megőrzését, nagyobb termőföld hasznosítás, vidékfejlesztés, megújuló.
Hátrányai: • • • • •
tárolási igény, drága szállítás, munkaigényes technológiák,
egyelőre kevés támogatás, ismerethiány (sok területe jelenleg is kutatás tárgya)
Jelentősége: • A biomasszák jelentősége, hogy fosszilis energiahordozók válthatók ki velük, így megvalósítható a fenntartható energiafelhasználás fenntartható fejlődés. Mivel ezek a biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek, használatuk esetén elvileg bányászott energiahordozók takaríthatók meg (kőszén, földgáz, kőolaj). Így a megtakarított fosszilis energiahordozók nem fokozzák a levegő szennyezettségét és a CO2 tartalmának növekedését üvegház-hatás, globális felmelegedés. A biomasszából nem csupán energia, de cseppfolyosítva üzemanyag is nyerhető.
Hasznosítása:
• A biomassza-tüzelés szilárd (ágyhamu, kamrahamu, pernye, finom szállópor) és gáznemű
• Emisszióit, és azokat a műszaki megoldásokat (hamukezelő, füstgáztisztító, mechanikus és elektromos porleválasztók) amelyek a biomassza-tüzelés károsanyag-kibocsátásának csökkentését vagy megszüntetését szolgálják.
• A hőbontás a biomasszák megfelelően kialakított reaktorban, hő hatására, oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontása.
Biomassza elkészítésének folyamata:
Statisztika: • A ma rendelkezésre álló energiaforrásokat két csoportra oszthatjuk: az egyik a fosszilis (nem megújuló) energiahordozók, a másik a nem fosszilisak (megújuló energiahordozók).
• Nem megújulóak pl. az urán, a földgáz, a kőolaj, a kőszén és a barnaszén. Megújuló energiaforrások: a szél, a nap, a geotermikus energia, vízenergia, árapály energia, biomassza, biogázok energiája
• A megújuló energiaforrások olyan energiaforrások, melyek egy jellemző időciklus alatt újratermelődnek, illetve a kimerülés veszélye nélkül felhasználhatók
• • • • • • •
Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon:
77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza 9,6 %-a geotermiális energia
8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék 3,0 %-a víz és szélenergia 1,5 %-a biogáz és szemétégetés 0,2 %-a napenergia
tűzifa-és egyéb biomassza 77,80%
geotermális energia 9,60% 8,10%
0,20%
3,00% 1,50%
növényi és egyéb szilárd hulladék víz és szélenergia biogáz és szemétégetés
• Összehasonlításképpen Németországban az alternatív energiaforrások megoszlása
• • • • • • •
50,5 % száraz tüzelőanyag 17,5 % szélenergia
14,7 % vízenergia 7,7 % bioüzemanyag 6,3 % biogáz
1,8 % napenergia 1,1 % geoterminális energia
50,5
14,7
7,7
1,1
1,8
6,3
száraz tüzelőanyag szélenergia bioüzemanyag biogáz napenergia geotermális energia
Biomassza faaprítékkal fűt a Tatabányai Erőmű
Hivatkozások: • http://energia.ma/megujulo/biomassza/a-biomassza-alapok/ • http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Biomassza/Bioma ssza.html
• http://www.agraroldal.hu/boietanol-biometanol-biodimetileter.html • http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/20100017_11_biomassza/ch03s03.html
Készítette: • Erdős Dóra • Vadász Gabriella • P.Nagy Larissza • Simon Gergő • Projkó Angéla
