A BALÁSTYAI ALKOTMÁNY HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény valamint a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről felhatalmazása alapján, az Alapszabály időközben bekövetkezett módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § 1)
Az egyesület neve: Balástyai Alkotmány Horgász Egyesület (a továbbiakban: egyesület).
2)
Az egyesület rövid neve: BAHE.
3)
Az egyesület székhelye: 6764 Balástya, Szegfű utca 16.
4)
Az egyesület tevékenységét a Magyar Köztársaság területén végzi, Magyarország Alaptörvénye szerint.
5)
Az egyesület pecsétje: Kőralakú, benne a Balástyai Alkotmány Horgász Egyesület, középen horog.
6)
Az egyesület logója:
7)
Az egyesület jogi személy.
8)
Az egyesület adószáma: 19984997-1-06
9)
Az egyesület statisztikai számjele: 19984997-9262-523-06
10)
Az egyesület bankszámlája: 11735005-20571238-00000000
11)
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem kap, továbbá országgyűlési és megyei, valamint önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI 2. § AZ EGYESÜLET CÉLJA
1)
Az egyesület célja: a)
a környezet és természetvédelmi szemléletmód és a környezeti szempontból fenntartható fejlődés elősegítése;
b)
az épített és természetes környezet védelme, a meglévő kulturális, természeti és építészeti értékek megóvása, karbantartása, kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág, valamint a vízpart tisztaságának megóvása, tevékenyen fellépés a károkozókkal szemben; Oldal 1
c)
a lakossággal – különös tekintettel a felnövekvő nemzedékre - megismertetni, népszerűsíteni természeti értékeinket és a sport által kifejezett értéket, egyidejűleg igényfelkeltés a szabadidő természetben való eltöltése iránt;
d)
az egészséges életmód, illetve az egészséges életmódra nevelés kiemelkedő szerepének, valamint az egészségmegőrzés fontosságának hangsúlyozása.
e)
az egyesületi tagság horgászérdekeinek képviselete és védelme, valamint a kedvező horgászlehetőségek megteremtésének elősegítése;
f)
a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport megismertetése, népszerűsítése, tagjai részére horgászati lehetőségek biztosítása;
g)
a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal;
h)
a fiatalok bevonása a horgászsportba, a gyermek és ifjúság horgászok oktatása, ismereteik fejlesztése által a horgász és a versenysport utánpótlás megteremtése;
i)
a horgászoknak a horgászerkölcs szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére, s védelmére, a természeti értékek megőrzésére való nevelés;
j)
tagjai számára a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételek biztosítása, a horgászattal, a vízzel, a vízi környezettel összefüggő jogszabályok, s más rendelkezések ismertetése;
k)
korszerű halgazdálkodást folytatása, a halállomány védelmének biztosítása a kezelésében lévő vízterületen;
l)
a halgazdálkodással, horgászattal összefüggő szakismeretek gyarapítása, a hatóságok segítése az orvhalászat, orvhorgászat visszaszorításában leküzdésében;
m)
anyagi keretein belül horgásztanya létrehozása, fenntartása, működtetése, igények és lehetőségek szerinti fejlesztése;
n)
a halas ételek megismertetése és népszerűsítése.
fejlesztése,
3. § AZ EGYESÜLETI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA 2)
Az egyesület 2.§ - ban meghatározott célkitűzések érdekében: a)
együttműködés a hatóságokkal, társszervekkel, egyéb intézményekkel a kezelésében lévő vízterületek és környezetük védelmében;
b)
segíti a hatóságokat az orvhalászat, az orvhorgászat megelőzésében, valamint a vizek tisztaságának megőrzésében és a természetvédelemben;
c)
segíti és támogatja a fent nevezett célok mentén szerveződő társadalmi szervezetek kialakulását, működését, és az ilyen szerveződések közötti kapcsolattartást információáramlását;
d)
biztosítja tagjainak a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételeket;
e)
biztosítja, hogy a tagok a horgászatra vonatkozó jogszabályokat, előírásokat megismerjék;
f)
közreműködik az egészséges életmódra nevelésben;
g)
horgászversenyeket ír ki, szervezi azok lebonyolítását;
h)
biztosítja a tagság részére az egyesület színeiben más szervezetek által megrendezett horgászversenyeken való részvételt;
i)
együttműködik más horgászegyesületekkel; Oldal 2
3)
j)
részt vesz a horgászat, a horgász versenysport népszerűsítésében;
k)
rendszeres találkozót, rendezvényeket szervez az egyesület tagjai részére, és biztosítja más személyek részvételét is;
l)
oktatásokat és előadásokat szervez a természet, a vízi környezet szeretetére és védelmére;
m)
a szervezet fenntarthatóságát szolgáló, programokat, projekteket, és pályázatokat dolgoz ki és valósít meg;
n)
együttműködik minden olyan állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, valamint civil szervezetekkel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását;
o)
nemzetközi kapcsolatokat tart fenn;
p)
az egyesület feladatai eredményes ellátásához igényli az állami, szövetkezeti, és társadalmi szervek anyagi támogatását.
Az egyesület közhasznú tevékenységi köre: a)
egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
b)
fejlesztő nevelés-oktatás;
c)
a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társas életre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása;
d)
helyi környezet- és természetvédelem;
e)
természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása;
f)
épített környezet alakítása és védelme;
g)
helyi turizmussal kapcsolatos feladatok;
h)
az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése, gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása;
i)
sport, ifjúsági ügyek;
j)
közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.
Az egyesület közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, melyről Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 4), 7), 11), 13), 15), pontjai alapján a helyi önkormányzatoknak, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § (1) bekezdés p) pontja alapján az államnak, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 121. § a) pontja alapján a helyi önkormányzatnak, a sportról szóló 2004. évi I. tv. 49. § c.) és e.) pontja alapján az államnak, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 64. § (1) bekezdés alapján az államnak, illetve a helyi önkormányzatnak, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57/A. § (2) bekezdése alapján, az államnak illetve a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. 7)
Az egyesület közhasznú szolgáltatásait az egyesület tagjain kívül más személyek is igénybe vehetik.
8)
Az egyesület a Horgász Egyesületek Csongrád megyei Szövetségén keresztül (továbbiakban: HCSMSZ) a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) tag egyesülete, Oldal 3
önálló autonóm társadalmi szervezet, mely működése során saját érdekei, és akarata jut kifejezésre. 9)
Az egyesület és a HCSMSZ kapcsolataira a HCSMSZ alapszabálya az irányadó. III. TAGSÁGI JOGVISZONY 4. § AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
1)
Az egyesületnek lehetnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai.
2)
Az egyesület rendes tagjai azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek, akik/amelyek írásban nyilatkoznak a belépési szándékukról, elfogadják az egyesület céljait és vállalják az ezzel járó kötelezettségek teljesítését. a)
Az egyesületnek csak az lehet rendes tagja, aki nem áll az állami horgászjegy váltásának tilalma, illetve az egyesületi tagságot kizáró horgász fegyelmi büntetés hatálya alatt.
b)
Az egyesület tagjává választást a jelölt - a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával - kérelmezheti.
c)
A nyilatkozathoz - amennyiben jogi személy kéri felvételét - mellékelni kell a jogi személy igazolását arról, hogy nevében ki járhat el képviselőként az egyesület tagságában.
d)
Ifjúsági tagnak 18. éven aluli fiatalkorúakat lehet felvenni, melyhez szükséges a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása is.
e)
A belépési nyilatkozatot az elnökhöz, az egyesület képviselőjéhez kell benyújtani. A tagfelvételi kérelmet az egyesület elnöksége bírálja el a soron következő ülésén, melynek eredményét írásban közli.
f)
A felvételi kérelem elutasítása esetén az érintett az elnökségi határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezést nyújthat be a közgyűléshez, melyről a közgyűlés a következő ülésen egyszerű szótöbbséggel dönt.
g)
A belépett új tag horgászati tevékenységének jogerőre való emelkedése, a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítését követően az elnökség által kiállított okmányok átadásával – átvételével kezdődik.
h)
Az egyesület tagjai tagsági díjat fizetnek. A tagsági díj mértékéről a közgyűlés dönt.
i)
A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
3)
Pártoló tagok azok a bel- és külföldi természetes és jogi személyek lehetnek, akik/amelyek a rendes tagsággal járó kötelezettségeket nem vállalják, de valamilyen módon rendszeresen támogatják, segítik az egyesület tevékenységét. Az egyesület pártoló tagjává választásról az elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt.
4)
Tiszteletbeli tagnak, tiszteletbeli egyesületi vezetőnek választhatók a közgyűlés által azok a magánszemélyek, akik az egyesületnek különleges, kiemelkedő szolgálatot tettek. 5. § A TAG JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE
1)
A tagok tagsági jogaikat csak személyes aktivitás útján gyakorolhatják. A jogi személyiséggel rendelkező szervezeti tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolhatják. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
Oldal 4
2)
Az egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik, meg és egyforma kötelezettségek terhelik, az egyesület működésében való részvétele során.
3)
Az egyesület rendes tagjai szavazati joggal rendelkeznek, választhatnak, és választhatók az egyesület bármelyik szervébe és tisztségére. A fiatalkorú tagok mindegyike egy szavazati joggal rendelkezik, de csak az életkorának megfelelő képviselettel nem járó tisztségekre választható.
4)
A rendes tagnak jogában áll:
5)
a)
a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
b)
figyelemmel kísérni a közgyűlés, és az elnökség által hozott határozatok, az alapszabályzat és egyéb egyesületi szabályzatok, az országos és a helyi horgászrendben foglaltak érvényesülését;
c)
az egyesület által rendezett tanfolyamokon, előadásokon, vetítéseken, kiállításokon, horgászversenyeken és más rendezvényeken részt venni;
d)
az egyesület az által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni;
e)
az egyesület tevékenységében részt venni;
f)
a közgyűlés az elnökség és az egyesület egyéb szervei által hozott törvénysértő határozatát – a tudomására jutásától számított 30 napon belül – a bíróságnál megtámadni;
g)
a közgyűlési jegyzőkönyvből - a közgyűlés jelenléti ív kivételével – kivonatot kérni az elnökség által meghatározott összeg (nyomdai költség) pénztárba történő befizetési után.
A rendes tag köteles: a)
az alapszabály, a közgyűlés és az egyesület választott szervei által meghozott határozatokat betartani;
b)
a közgyűlés, az elnökség által választott egyesületi tisztségviselőket megbízatásukban támogatni, és a munkájukhoz szükséges felvilágosítást, információt megadni;
c)
az egyesület tagja a megszerzett információt nem használhatja fel az egyesület érdekeit, vagy az egyesület tagjainak személyi adatait, személyiségi jogait sértő módon;
d)
védeni az egyesület tulajdonát;
e)
az egyesület közgyűlésén részt venni, tevékenyen közreműködni az egyesület munkájában, valamint segíteni az egyesületet a feladatai teljesítésében;
f)
a közgyűlés által megállapított tagdíj az egyesület pénztárába tárgyév szeptember 30-ig befizetni;
g)
a horgászatra vonatkozó hatályos jogszabályokat, az országos és helyi horgászrendet, illetve a más vízterületeken érvényes helyi horgászrendet betartani;
h)
az arra jogosult és felhatalmazott személyek ellenőrző tevékenységét segíteni, a horgászatra jogosító okmányait ellenőrzés céljára átadni;
i)
a fogási naplót az előírás szerint vezetni, és azt a jogszabályokban előírt módon és határidőig leadni;
j)
az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében vállalt kötelezettségeket teljesíteni, a horgászatra vonatkozó jogszabályokat betartani;
k)
az egyesület alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeket teljesíteni;
l)
az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
Oldal 5
6)
A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik tisztségbe nem választható, a közgyűlésen és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. A pártoló tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
7)
A tiszteletbeli tag jogai és kötelességei megegyeznek a pártoló tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy tagdíjat nem kell fizetnie. A tiszteletbeli tagot az egyesület elnökének javaslatára az egyesület tagjai választják meg a közgyűlésen 6. § A TAGSÁGI JOGVISZONY MEGSZÜNÉSE
1)
A tagsági viszony megszűnik: a)
tag kilépésével: A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor indoklás nélkül megszüntetheti.
b)
a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával: Az egyesületi jogviszony felmondható, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc (30) napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására - figyelmeztetni kell.
c)
a tag kizárásával: A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. Ennek megfelelően a taggal írásban közölni kell az eljárás megindítását, annak okát, bizonyítékait, a tagnak joga van észrevételeinek előadására írásban illetve a döntéshozó szerv előtt is megteheti ezt. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.
d)
A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
2)
A tagsági jogviszony megszűnéséről a közgyűlés határozatot hoz.
3)
Elhalálozás, felmondás vagy kizárás esetén a tagdíjfizetés kötelezettség megszűnik, de a már befizetett tagdíjak és egyéb díjak vissza nem követelhetők. Elhalálozás esetén az egyesület elnöksége, egyéni elbírálás alapján méltányosságból, a már befizetett díjak időarányos részét visszatérítheti. IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI, MŰKÖDÉSÜK, ÉS AZOK HATÁSKÖRE 7. § AZ EGYESÜLET SZERVEI
1)
Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés.
2)
Az egyesület közgyűlése által választott állandó szervezetek:
Oldal 6
3)
a)
elnökség;
b)
felügyelő bizottság;
c)
fegyelmi bizottság.
Az egyesület közgyűlése által választott ideiglenes szervezetek: a)
választási bizottság;
b)
szavazatszámláló bizottság. 8. § A KÖZGYŰLÉS
1)
A közgyűlés dönthet az egyesületet érintő minden kérdésben. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozat alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
2)
A közgyűlés hatásköre és feladata: a)
elfogadja, és módosítja az egyesület alap-, fegyelmi-, választási- és gazdálkodási szabályzatát, valamint az egyesület helyi horgászrendjét;
b)
kimondja az egyesület feloszlását, szétválását vagy más egyesülettel történő egyesülését;
c)
meghatározza a megválasztandó testületek / az elnökség, a felügyelő-, a fegyelmi-, a választási-, és a szavazatszámláló bizottság / taglétszámát;
d)
titkos szavazással megválasztja az egyesület elnökét, titkárát, gazdasági felelősét, víz- és környezetvédelmi felelősét, verseny- és ifjúsági felelősét, valamint a felügyelő-, és a fegyelmi bizottságok elnökét és tagjait;
e)
nyílt szavazással megválasztja a választási-, és a szavazatszámláló bizottságok elnökét és tagjait;
f)
gyakorolja a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g)
megállapítja a választott tisztségviselők visszahívását és díjazásukat;
h)
megállapítja az egyesület éves költségvetését;
i)
elfogadja az éves beszámolót, a zárszámadást és a vagyonmérleget;
j)
megállapítja az egyesületi tagdíj mértékét, és dönt a tagságot érintő egyéb befizetésekről és azok összegéről;
k)
dönt a tiszteletbeli tagok felvételéről;
l)
dönt ingatlanvételről, illetve az egyesület tulajdonában lévő ingatlan eladásáról;
m)
megtárgyalja és elfogadja az elnökség éves beszámolóját, jóváhagyja munkaprogramját;
n)
megsemmisíti az egyesület szervei által hozott jogszabályba, vagy az alapszabályba ütköző határozatait;
o)
beszámoltatja a felügyelő-, és a fegyelmi bizottságot munkájáról;
p)
másodfokon eljár az egyesület tagjainak fegyelmi ügyében, illetőleg dönt a tagfelvételt elutasító elnökségi határozatok ellen benyújtott fellebbezési ügyekben;
q)
jóváhagyja olyan szerződés megkötését, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető
Oldal 7
tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
3)
4)
r)
dönt a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről;
s)
megválasztja a választott könyvvizsgálót, megállapítja visszahívását és díjazását;
t)
kijelöli a végelszámolót;
u)
dönt mindazon kérdésekben, amelyeket az alapszabály vagy bármely jogszabály a közgyűlés kizárólagos határkörébe utal.
A közgyűlést az elnökség hívja össze évente legalább egyszer. A közgyűlést a jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben is össze kell hívni. A közgyűlésre a meghívást a hely, az időpont és a javasolt napirendi pontok megjelölésével legalább 30 (harminc) nappal korábban meg kell küldeni a tagok részére a helyben szokásos módon. Helyben szokásos módnak minősül az ajánlott levélben történő értesítés, vagy együttesen e-mailben, a helyi írott sajtóban, az egyesület honlapján, az egyesület székhelyén és a kezelésében lévő vízterületeken elhelyezett hirdetőtáblán történő közzététel illetve kifüggesztés. A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia: a)
közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve, székhelye;
b)
közgyűlés időpontja;
c)
közgyűlés helye;
d)
napirendi pontok;
e)
figyelemfelhívás határozatképtelenség esetére;
f)
a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: a)
az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b)
az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy;
c)
az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
d)
ezen okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
5)
A közgyűlést az egyesület székhelyén kell megtartani, vagy ha a székhely erre nem alkalmas, akkor a közgyűlés a székhely szerinti közigazgatási területen belül erre alkalmas más címre is összehívható. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
6)
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő egy óra múlva összehívott megismételt közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában – a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek kell tekinteni.
7)
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 munkanapon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indoklásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti Oldal 8
kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 8)
Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, az elnökség, a felügyelő,- vagy fegyelmi bizottság szükségesnek tartja illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a - az ok és a cél, írásban történő megjelölésével - kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a közgyűlés összehívásáról.
9)
A közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az egyesület minden tagja, a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével.
10)
A közgyűlés lefolytatásához, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. A közgyűlés levezető elnöke az egyesület elnöke, tisztújító közgyűlés esetén a választási bizottság elnöke. Távollétük és akadályoztatásuk esetén levezető elnököt meg kell választani.
11)
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az: e)
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
f)
akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
g)
aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
h)
akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
i)
aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
j)
aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12)
A közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, melynek eredményét a közgyűlés levezető elnöke hirdet ki. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ugyanolyan napirenddel összehívott ismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, amennyiben a tagságot erre a jogkövetkezményre a megismételt közgyűlés meghívójában, illetve ugyanazon a napon tartandó megismételt közgyűlés esetén az eredeti, rendes közgyűlés meghívójában figyelmeztették. Ugyanazon a napon - változatlan napirend mellett - egy órával később az eredetileg határozatképtelen közgyűlés érvényesen megtartható, amennyiben ezt a meghívó tartalmazza.
13)
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
14)
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 9. § ELNÖKSÉG, A VEZETÉS MŰKÖDÉSI RENDJE
1)
Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség 5 tagból áll. Az elnökség tagjait és elnökét a közgyűlés választja titkos szavazással 5 évre. A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből.
Oldal 9
2)
Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A mandátum bármely okból történő megszűnésekor a közgyűlés új tagot választ.
3)
Az elnökség tagjai: a)
elnök;
b)
titkár;
c)
gazdasági vezető;
d)
ifjúsági- és versenyfelelős;
e)
víz- és környezetvédelmi felelős.
4)
Az elnökség - a közgyűlés kizárólagos hatáskörét érintő kérdések kivételével - az egyesületet érintő bármely kérdésben intézkedik és állást foglal.
5)
Az elnökség hatásköre és feladata: a)
összehívja a közgyűlést, értesíti a tagságot és az egyesület szerveit, meghatározza a közgyűlés napirendi pontjait;
b)
határoz a rendes és pártoló tagok felvétele tárgyában és javaslatot tesz a közgyűlés felé tiszteletbeli tagok személyére;
c)
tagjai sorából megválasztja képviselőit a HCSMSZ megyei küldöttnek;
d)
a költségvetés keretében dönt egyes tagok tagdíjának mérséklése, elengedése és más kedvezmény nyújtásáról;
e)
első fokon eljár a fegyelmi bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben;
f)
megállapítja a halfogó és egyéb versenyek időpontját, a verseny feltételeit, díjait;
g)
kijelöli az egyesület versenycsapatát és vezetőjét egyéb meghívásos halfog versenyekre;
h)
intézi az egyesület napi ügyeit, döntéseket hoz az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben;
i)
elkészíti a beszámolókat, a zárszámadást, a vagyonmérleget és az éves költségvetési tervet és azokak a közgyűlés elé terjeszti;
j)
gazdálkodik a közgyűlés által megállapított költségvetés összegével, rovaton belül, átcsoportosítást végezhet, az elfogadott kereteken belül meghatározza a részletes éves költségvetést és saját munkatervét;
k)
kezeli az egyesületi vagyont, meghozza és végrehajtja a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntéseket;
l)
részt vesz a közgyűlésen és választ ad az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
m)
vezeti a tagság nyilvántartását, az egyesületi határozatainak könyvét, egyéb okiratait és könyveit;
n)
megőrzi az egyesület működésével kapcsolatos iratokat;
o)
folyamatosan vizsgálja az egyesületet érintő megszűnési ok fennállását és annak bekövetkezte esetén megteszi a törvényben előírt intézkedéseket;.
p)
kizárólagos hatáskörében meghatározza a szervezeti és működési szabályzatot, benne ügykezelési, gazdálkodási és fegyelmi előírásokkal.
6)
Az elnökség tevékenységéről rendszeresen beszámol a közgyűlésnek.
7)
Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja. Az üléseket az elnök hívja Oldal 10
össze írásban a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal. Határozatképes az ülés, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az elnökség összehívását – a napirend megjelölésével – bármely elnökségi tag kezdeményezheti. Amennyiben az elnök nyolc (8) napon belül az összehívásról nem intézkedik, úgy a kezdeményező tag, vagy a tagok jogosultak az elnökségi ülés összehívására. Ha az ülés nem szabályszerűen lett összehívva, az elnökség határozatot csak akkor hozhat, ha valamennyi tag jelen van és a határozathozatal ellen senki sem tiltakozik. Az elnökség ülése nem nyilvános. Az elnökség üléseire a felügyelő bizottság elnökét, tanácskozási joggal meg kell hívni. 8)
Az elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
9)
Az elnökségi ülésen külön meghívás alapján meghívott részt vehet tanácskozási és szavazati jog nélkül. A tanácskozási jogot az elnökség a külön meghívottak számára megszavazhatja.
10)
Az elnökség a feladatok ellátására tagok és külső szakértők fölkérésével eseti szakmai bizottságokat, munkacsoportokat hozhat létre.
11)
Ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni.
12)
Az egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az elnök önállóan képviseli, de ezen jogkörét esetenként az elnökség bármely tagjára átruházhatja.
13)
Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az elnök önállóan jogosult, vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra meghatalmazott két elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
14)
Az elnök feladatai és hatásköre: a)
képviseli az egyesületet;
b)
előkészíti és összehívja a közgyűlést és az elnökség üléseit;
c)
ellenőrzi a testületi szervek határozatainak végrehajtását, őrködik az egyesület szerveinek törvényes és alapszabályszerű tevékenysége felett;
d)
irányítja az egyesület tevékenységét és gazdálkodását, a költségvetés keretei között utalványozási jogkört gyakorol;
e)
gondoskodik a jegyzőkönyvek vezetéséről;
f)
mindazon feladatokat ellátja, amelyeket jogszabály, az alapszabály, illetőleg a közgyűlés vagy az elnökség a hatáskörébe utal.
15)
Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén az egyesületet az elnökség két tagja együttesen is képviselheti.
16)
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás: a)
határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b)
megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c)
visszahívással;
d)
lemondással;
e)
a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f)
a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g)
a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Oldal 11
17)
A vezető tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a és/vagy a felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt.
18)
A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. 10. § A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG
1)
Az egyesület és az elnökség gazdasági munkáját, működése törvényességét három (3) tagú felügyelő bizottság kíséri figyelemmel. A felügyelő bizottság az egyesület felügyelő szerve.
2)
A felügyelő bizottság elnökét és kettő (2) tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással az egyesület rendes tagjai sorából, többségi szavazattal öt (5) évre, az elnökség megválasztásával egyidejűleg. A tagok újraválaszthatók.
3)
A bizottság tagjai egyidejűleg az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek.
4)
A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A felügyelő bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
5)
A felügyelő bizottság ülését annak elnöke hívja össze szükség szerint, de legalább félévente egyszer, írásban, a napirendi javaslat feltüntetésével, az ülés előtt legalább nyolc (8) nappal korábban. Az ülés határozatképes, ha azon a testület több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
6)
A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az egyesület költségvetésének, közgyűlés határozatainak végrehajtását, továbbá a közgyűlés kivételével az egyesület szerveinek törvényes és alapszabály szerű működését. Vizsgálja a pénz és anyagi kezelését, a bizonylati fegyelmet, a gazdálkodást.
7)
A bizottság jogosult az egyesület működésével kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni, a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást, felvilágosítást kérni, a hivatalos iratokba megkötés nélkül betekinteni.
8)
Ha a bizottság hiányosságot észlel erről az elnököt írásban köteles értesíteni. Amennyiben észrevételei alapján az elnökség nem teszi meg a megfelelő intézkedéseket, a felügyelő bizottság a közgyűléshez fordulhat. Rendkívül indokolt, jogszabályban rögzített esetben felhívására az elnöknek rendkívüli elnökségi ülést vagy közgyűlést kell összehívnia az indítványtól számított 30 napon belül. Ha ez nem történik meg, a felügyelő bizottság maga jogosult a testület összehívására. Ha súlyos és huzamosan fennálló törvény- vagy alapszabály-sértést tapasztal és észrevételei nyomán sem az elnökség, sem a közgyűlés részéről nem történik meg a megfelelő intézkedés, az ügyészséghez kell fordulnia.
9)
Az elnök köteles az elvégzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni. Tanácskozási joggal jogosult részt venni a vezetőség ülésein. 11. § Oldal 12
A FEGYELMI BIZOTTSÁG 1)
A fegyelmi bizottság elnökét és kettő (2) tagját a közgyűlés választja meg titkos szavazással öt (5) évre az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztásával egyidejűleg.
2)
A bizottság tagjai egyidejűleg nem lehetnek az elnökség, illetőleg a felügyelő bizottság tagjai.
3)
A fegyelmi bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a fegyelmi bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A fegyelmi bizottság tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a fegyelmi bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
4)
A bizottság első fokon eljár az egyesület választott tisztséget be nem töltött tagjainak, valamint az elnökség és a felügyelő-, választási-, és szavazatszámláló bizottság tagjainak fegyelmi ügyeiben.
5)
A bizottság eljárására az egyesület fegyelmi szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók.
6)
A fegyelmi bizottság ülését, annak elnöke hívja össze szükség szerint.
7)
A bizottság időszakonként tájékoztatja a fegyelmi helyzetről és a felelősségvonási gyakorlatról az elnökséget, a közgyűlésen, pedig beszámol munkájáról. 12. § VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
1)
A választási bizottság elnökét és kettő (2) tagját a tisztújító közgyűlést megelőző közgyűlésen, illetve valamilyen okból a betöltetlen tisztségviselő(i) hely(-ek) betöltésére összehívott rendkívüli tisztújító közgyűlés előtt összehívott közgyűlésen kerül megválasztásra. A választási bizottság tagjait a közgyűlés nyílt szavazással válassza meg. A bizottság megbízatása a tisztújításig, illetve a betöltetlen tisztségviselő(i) hely(ek)re történő választásig tart.
2)
A választási bizottság elnökére és tagjaira, jelölteket az elnökség állít, amelyre a közgyűlés résztvevői további jelölést tehetnek.
3)
A választási bizottság tagja csak 18. életévet betöltött büntetlen előéletű, rendes jogú tag lehet.
4)
Csak az választható meg a bizottság tagjaként, aki nyilatkozik, hogy vállalja megbízatást és a tisztújító választáson semminemű tisztséget nem kíván betölteni.
5)
Az elfogadó nyilatkozat aláírását követően, a szavazáskor legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül kerül ki a választási bizottság elnöke, és kettő (2) tagja.
6)
A választási bizottság feladata: a)
a tagság véleményének megismerése, jelölőlapok kiadása, azok befogadása, a jelölések hitelesítése, a jelöltek nyilatkoztatása, szükség esetén a jelöltek felkutatása;
b)
a jelöléssel rendelkező személyek választási névjegyzékbe való felvétele;
c)
a választói névjegyzék és a szavazólapok elkészítése;
d)
a választás szabályainak közgyűléssel történő ismertetése, a választás lebonyolítása.
7)
A választási bizottság elnöke a tisztújító közgyűlések levezető elnöke.
8)
A bizottság eljárására az egyesület választási szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók.
Oldal 13
9)
A választási bizottság, mint a közgyűlés által választott ideiglenes szervezet, munkájáról számot adni csak a közgyűlésnek tartozik 13. § SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG
1)
A szavazatszámláló bizottság elnökét és kettő (2) tagját a tisztújító, illetve valamilyen okból a betöltetlen tisztségviselő(i) hely(ek) betöltésére összehívott rendkívüli tisztújító közgyűlésen a tagság véleményének megállapítására kerül megválasztásra. A választási bizottság tagjait a közgyűlés nyílt szavazással válassza meg. A bizottság megbízatása a tisztújításig, illetve a betöltetlen tisztségviselő(i) hely(ek)re történő választásig tart.
2)
A szavazatszámláló bizottság elnökére és tagjaira, jelölteket az elnökség állít, amelyre a közgyűlés résztvevői további jelölést tehetnek.
3)
A szavazatszámláló bizottság tagja csak 18. életévet betöltött büntetlen előéletű, rendes jogú tag lehet.
4)
Csak az választható meg a bizottság tagjaként, aki nyilatkozik, hogy vállalja megbízatást és a tisztújító választáson semminemű tisztséget nem kíván betölteni.
5)
Az elfogadó nyilatkozat aláírását követően, a szavazáskor legtöbb szavazatot kapott jelöltek közül kerül ki a szavazatszámláló bizottság elnöke, és kettő (2) tagja.
6)
A szavazatszámláló bizottság feladata:
7)
a)
érvényesíti a választási bizottság által elkészített szavazólapokat;
b)
a szavazólap átadását megelőzően személyazonosság és lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a választói névjegyzékben;
c)
zárt helyiségben elvégzi a titkos szavazatok összeszámlálását;
d)
a szavazatszámlálásról jegyzőkönyvet készít, és a választás eredményéről tájékoztatja a közgyűlést;
e)
választási és választói jegyzéket, az érvényes, érvénytelen és fel nem használt szavazólapokat, a szavazás befejeztével átadja közgyűlés jegyzőkönyv vezetőjének.
A bizottság eljárására az egyesület választási szabályzatában foglalt rendelkezések az irányadók. V. A HATÁROZATOK RENDJE 14. §
1)
A közgyűlésről, valamint az elnökség a felügyelő bizottság és a fegyelmi bizottság üléseiről részletes jegyzőkönyvet kell vezetni.
2)
A jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell különösen: a)
a megjelent szavazóképes tagok számát (az elnökség és a Felügyelő bizottság esetében név szerint);
b)
a határozatképességet;
c)
a véglegesített napirendet;
d)
a hozott határozatok szó szerinti közlését, beleértve hatályukat is;
e)
a döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint). Oldal 14
3)
4)
5)
A jegyzőkönyveket hitelesítik: a)
a közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és két, a közgyűlés által megválasztott hitelesítő tag;
b)
az elnökségi, a felügyelő bizottsági és a fegyelmi bizottsági jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök.
A testületek határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza: a)
a határozat véglegesített szövegét;
b)
a határozatok számát;
c)
a határozathozatal időpontját;
d)
annak érvényességi körét, hatályát;
e)
a testületi döntéseket támogatók, ellenzők és tartózkodók számát (az elnökség esetében név szerint).
A testületek döntéseit 15 napon belül írásban közölni kell az érintettekkel, valamint évente ki kell adni a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványban, amelyet a tagoknak, illetve a határozatokban érintetteknek meg kell kapniuk. VI. A TESTÜLETI ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 15. §
1)
A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
2)
Nem lehet az egyesület elnöke, elnökségi tagja, felügyelő bizottsági és fegyelmi bizottsági tagja az a személy, aki:
3)
a)
olyan civil szervezetnél, amely jogutód nélkül szűnt meg - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig töltött be vezető tisztséget- úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)
az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenységre irányuló munka- vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c)
az egyesület cél szerinti juttatásaiból részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat – illetve,
d)
a b.) - c.) pontokban meghatározott személy hozzátartozója,
e)
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
f)
amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
g)
amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte,
h)
az a), e), f), g) pontoknál a tiltás az eseménytől számított három évre vonatkozik.
A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok: Oldal 15
a)
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
b)
Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.
c)
A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
d)
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
e)
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. VII. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA 16. §
1)
Az egyesület vagyonát: ingatlanok, ingóságok készpénz és követelések alkotják.
2)
Az egyesület bevételei: a)
tagdíjak;
b)
az egyesület alapcél szerinti tevékenységéből származó bevételek;
c)
a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele;
d)
vállalkozási tevékenységből származó bevételek;
e)
adomány, támogatás, pályázati bevétel;
f)
egyéb bevételek.
3)
Az egyesület az alapszabályzatban meghatározott cél szerinti tevékenyég (alapcél szerinti tevékenység) megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot, civil szervezetet, alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.
4)
Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
5)
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem jelen Alapszabályban meghatározott célra és tevékenységre fordítja.
6)
Az egyesület bankszámlája feletti aláírási és utalványozási jogot az elnök gyakorolja. Az elnök akadályoztatása vagy tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén a bankszámla feletti aláírási és utalványozási jogot az elnökség két tagja együttesen gyakorolja.
7)
Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik. A bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
8)
Az egyesület tagjai- az évente megállapításra kerülő tagdíj megfizetésén túl- az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
9)
Az egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, tartozásáért saját vagyonával felel.
10)
Az egyesület a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabály szerint Oldal 16
gazdálkodik. VIII. AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA 17. § 1)
Az egyesület a tagok és a határozatokban érintettek számára minden évben közzéteszi a "Hatályos Egyesületi Határozatok" c. kiadványt.
2)
Az egyesület cél szerinti juttatásait bárki által megismerhető módon pályázati formához kötheti, ebben az esetben azonban előzetesen pályázati szabályzatot kell alkotnia, amely rendelkezik a pályázat nyilvánosságra hozatali módjáról is.
3)
Az egyesület irataiba a tagok szabadon betekinthetnek, azokat az irattározás helyszínén tanulmányozhatják. Ez iránti igényüket az elnöknek jelzik szóban vagy írásban, aki nyolc (8) napon belül az igénylő taggal egyeztetett időpontban biztosítja a betekintést. IX . VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 18. §
1)
Az alapszabálya bírósági nyilvántartásba vétellel lép hatályba, de az egyesület működését folyamatosan végzi.
2)
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
3)
Egyesület csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét.
4)
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a)
az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
b)
vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
5)
Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
6)
(Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezet: Balatonakali és Vidéke Sporthorgász Egyesület 8243 Balatonakali Pacsirta u.10., számlaszám:11748069-20067278, adószám:19901370-1-19, nyilvántartási szám:13(PK70013/1989))
7)
A civil szervezet működése felett az ügyészség – a törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
Oldal 17
8)
Az alapszabályra egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.
9)
Az alapszabály módosításait és az azokkal egységes szerkezetbe foglalt jelen alapszabály szövegét az egyesület közgyűlése a 2015. február 08. napján megtartott ülésén, a 6/2015.(II.08.) számú határozatával fogadta el.
Oldal 18
