A B AKTALÓRÁNTHÁZI
KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA --Vezetői Összefoglaló
2004. november
Készítette: Belmont-B Tanácsadó Bt.
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004.
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA
Készítette: Belmont-B Tanácsadó Bt.
A fejlesztési program a Miniszterelnöki Hivatal Kistérségi Támogatási Alap célelőirányzatból a Közép-Nyírségi Önkormányzati Fejlesztési Társulás megbízásából készült 2004. október 26. (Anyaggyűjtés lezárva 2004. június 7.)
Belmont-B Tanácsadó Bt.
1
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004.
Vezetői összefoglaló A fejlesztési program kidolgozásának keretei Jelen dokumentum a Baktalórántházi kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja, amely a Miniszterelnöki Hivatal Kistérségi Támogatási Alap célelőirányzat finanszírozásával, a Közép-Nyírségi Önkormányzati Fejlesztési Társulás megbízásából készült el. A program kidolgozását a Belmont-B Tanácsadó Bt. végezte 2004–ben. Az elkészült tanulmány a Társulás valamennyi településére kiterjed: Apagy, Baktalórántháza, Berkesz, Besenyőd, Laskod, Levelek, Magy, Nyíribrony, Nyírjákó, Nyírkarász, Nyírkércs, Nyírmada, Nyírtass, Nyírtét, Ófehértó, Petneháza, Pusztadobos, Ramocsaháza, Rohod, valamint Gyulaháza, és Szabolcsbáka, mely utóbbi két település 2004. január 1-től a Kisvárdai statisztikai kistérséghez tartozik. A vezetői összefoglaló átfogó képet ad a fejlesztési program tartalmáról. Elkészítésének célja, hogy olyan önálló dokumentumként is alkalmazható legyen, mely összefoglalóan áttekinti a térség fejlesztési elképzeléseit. A fejlesztési program célja, hogy kijelölje a Baktalórántházi kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalakat és célrendszert, illetve elősegítse a térség felzárkózását az elkövetkezendő években. A kidolgozott stratégia a jelenlegi helyzetre, és a kidolgozás folyamata során felszínre került helyi igényekre épít, de az elérhető finanszírozási forrásokat is figyelembe véve határozza meg a fejlesztés reális prioritásait a térségben. A stratégia közép- és hosszú távon is követendő célrendszert vázol fel, ugyanakkor a dokumentumban felvázolt beavatkozási területek időtávja alapvetően rövidtávú, a 2006 végéig terjedő időintervallumot öleli fel. Ennek fő oka az, hogy a 2006 utáni időszakban érvényes hazai és nemzetközi fejlesztési keretek jelenleg még nem ismertek. A tanulmány kiemelten foglalkozik a gazdaságfejlesztés területével, mivel ez jelenthet kitörési lehetőséget a térség számára. Ennek megfelelően a főbb fejezetek alapvetően a gazdaságra koncentrálnak, de emellett a térség fejlődésére jelentős hatással bíró társadalmi kérdésekkel is foglalkoznak. A fejlesztési program épít a hatályos országos, regionális, megyei és kistérségi koncepciókra, tervekre. A helyzetfeltárás főbb következtetései A stratégia megalapozását szolgáló helyzetfeltárás bemutatja a térség fő problémáit, adottságait, valamint a környezet által kínált lehetőségeket és veszélyeket. A külső környezet elemzése azt mutatta, hogy az EU-s csatlakozást követő évek óriási változásokat hoznak nem csak a kistérség, hanem hazánk életében is. A csatlakozás révén egyrészt jelentős források nyílnak meg, melyekből az egyes fejlesztési projektötletek finanszírozhatóak lesznek. Másrészt pedig olyan kihívásoknak is meg kell majd felelni, mint például a projektekkel szembeni elvárások változása. A csatlakozás érinti a térség fontos ágazatát, a mezőgazdaságot is. A gazdáknak alkalmazkodniuk kell a magasabb minőségi elvárásokhoz, a változó szabályozási környezethez. A térség jellegénél fogva célterülete lehet a vidékfejlesztési forrásoknak. További lényeges változás következhet be a vizsgált települések elérhetőségét tekintve az M3-as autópálya megépítése révén. Egy másik fontos külső tényező a magyar közigazgatási struktúra várható reformja, melyek érintik a vizsgált 21 települést is. 2004-ben új statisztikai kistérségek kerültek kialakításra, és az önkéntesen szerveződő kistérségi társulások körében elindult a többcélúvá válás folyamata, azaz bizonyos önkormányzati feladatokat a társulás települései
Belmont-B Tanácsadó Bt.
2
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004. közösen látnak el. Mindezekkel egyidejűleg erősödik a regionális és kistérségi, és csökken a megyei szint szerepe. A Baktalórántházi kistérség belső erőforrásait vizsgálva ellentmondásos kép rajzolódik ki: a térségnek számos olyan adottsága, erőssége van, melyet alapvető infrastrukturális, szerkezeti hiányosságok miatt nem tud kihasználni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén fekvő kistérség jó közúti elérhetőségi viszonyai az M3-as autópálya megépítésével még tovább javulnak, ugyanakkor a térségen belüli közúti kapcsolatok, valamint a vasúti hálózat kiépítettsége megfelelő beavatkozások hiányában továbbra is alacsony. A kistérség demográfiai alakulását az elmúlt években egy enyhe mértékű természetes szaporodás jellemezte, ami önmagában nem tudja megállítani az elvándorlás következtében beálló lakosságszám csökkenést. Ez különösen azért jelent gondot, mert a térséget elhagyók többnyire fiatal, képzett szakemberek. Az elvándorlás hosszú távon a térség lakosságának elöregedéséhez illetve szociális problémákhoz vezethet. A fejlődés hátráltatója a kedvezőtlen munkaerő-piaci tendenciákban keresendő: a kilencvenes évek eleje óta csökken, de még így is magas a tartós munkanélküliek aránya. A lakosság képzettségi színvonala nem versenyképes, így a térséget magas strukturális munkanélküliség sújtja. A képzett szakemberek hiánya akadályozza a magasabb hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek letelepedését. A térség gazdaságának versenyképessége alacsony, struktúrája elavult, fontos a mezőgazdaság szerepe, annak ellenére, hogy az ágazat adottságai nem kedvezőek sem a föld minősége (az átlagos aranykorona érték jóval elmarad az országos átlagtól), sem a mezőgazdasági-tulajdoni szerkezet szempontjából. Az ágazatra az elavult termelési szerkezet, a nagytömegű alapanyag-termelés, alacsony hozzáadott érték és elaprózott birtokméretek jellemzőek, a helyben történő feldolgozás mértéke alacsony. A kistérségi foglalkoztatásában fontos szerepet játszik az ipar. A megyei jelleghez hasonlóan a feldolgozóipar, azon belül is a fafeldolgozás, az élelmiszerek és textiláruk gyártása dominál. A tercier szektort vizsgálva kiderül, hogy a lakossági szolgáltatások széles köre inkább csak a nagyobb településeken biztosítottak, és az üzleti ellátás szintje alacsony. A térség szereplői számára fontos az idegenforgalom fejlesztése, jelenleg azonban a kistérségben az idegenforgalomnak még nincs kiépítve a megfelelő infrastruktúrája és szolgáltatói háttere. Bár több természeti és építészeti látványossággal rendelkeznek a települések, kihasználtságuk turisztikai szempontból nem jelentős. Ennek egyik oka, hogy az épületek állagának megőrzése, fenntartása forráshiány miatt elmaradt, és jelentősebb marketingakciókra sem került sor: hiányos a térségi vonzerők egy termékként történő kiajánlása, a turisztikai marketing-tevékenység. Összefüggésben a turisztikai attrakciók hiányával, a kereskedelmi szálláshelyek száma is nagyon alacsony, és azok is rendszerint kihasználatlanok. A kistérség gazdasági fejlődését, vonzerejének növekedését nagyban akadályozza a közműellátottság alacsony színvonala, a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya a térségben mindössze 12,5% (!) volt 2002-ben. Megoldódni látszik ugyanakkor a szilárdhulladék-kezelés a regionális hulladéklerakó kialakítása révén. A megyei kistérségek közül a Baktalórántházi kistérségben a második legmagasabb az erdősültségi szint. Erdőinek mintegy felét eredeti tölgyesek alkotják, míg a terület másik felét telepített akácos, fenyvesek és nemesnyárasok teszik ki. A Baktai erdő egy része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozó természetvédelmi terület. A kistérség környezetterhelése alacsonynak mondható. Az alacsony népsűrűség, a térség viszonylagos fejletlensége, az alacsony fokú iparosodottság, a zsúfolt főutaktól való mentesség, valamint az, hogy nem turisztikai célterület a kistérség, környezeti szempontból előny, hiszen kisebb a Belmont-B Tanácsadó Bt.
3
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004. levegő, talaj szennyezések mértéke, valamint a zajhatások is mérsékeltek. Szennyezési forrást a szennyvízelvezetés és hulladékkezelés megoldatlansága jelent. Az elemzés egyértelműen tükrözi tehát, hogy Baktalórántháza térsége felzárkózása a fejlettebb térségekhez nem lehetséges összehangolt és térségi együttműködésen alapuló fejlesztési akciók nélkül. A Baktalórántházi kistérség fejlesztési stratégiája A stratégia kijelöli azokat a fejlesztési irányokat, amelyek a térség adottságait, belső erőforrásait és a kívülről megszerezhető forrásokat leghatékonyabban hasznosítja, illetve a külső környezet által kínált lehetőségeket kihasználja. A kistérség fejlesztésének kiindulópontját, alapkövét a hosszú távon elérhető jövőkép jelenti. A Baktalórántházi kistérség jövőképe az alábbi mondatban foglalható össze: „A Baktalórántházi kistérségben a természeti-környezeti adottságokra és a földrajzi elhelyezkedés által kínált lehetőségekre építő versenyképes gazdaság színvonalas életfeltételeket biztosít az itt élő számára.” A magas szintű életminőség biztosításának egyik alapfeltétele egy erős, versenyképes gazdaság, melynek jelentős mértékben a természeti-környezetei értékek hasznosítására és a térség földrajzi elhelyezkedésére kell támaszkodnia. A jövőképben kijelöltek elérést középtávon a misszió biztosíthatja: A Baktalórántházi kistérségben élők elégedettségének és életszínvonalának emelése a gazdasági-társadalmi fejlődés lehetőségeinek megteremtésével. A misszió tulajdonképpen a fejlesztés alapcélja, amelyhez hozzárendelhetőek a stratégiai célok, és a célok elérését biztosító fejlesztési prioritások. A térség fejlesztésében három rövid távú (a 2006-ig tartó időszakra vonatkozó) stratégiai célkitűzés határozható meg: •
A versenyképes gazdaság megteremtése
•
A lakókörnyezet és lakossági szolgáltatások korszerűsítése
•
Felkészülés az EU 2007-2013-as programozási időszakára
A kistérség központi problémája, hogy kevés a munkahely, magas a munkanélküliség és az eltartottak aránya; ez a probléma elsősorban abból származtatható, hogy törékeny a gazdasági szerkezet, a vállalkozások többségének alacsony szintű a versenyképessége. A munkanélküliség csökkentésének, a munkahelyek teremtésének kulcsa tehát a kistérségi gazdaság megerősítése, azaz versenyképes kistérségi gazdaság megteremtése. A javasolt stratégia középpontjában ennek megfelelően a gazdaságfejlesztés áll. Ennek meghatározó elemei az új típusú mezőgazdasági tevékenységek, szervezeti formák bevezetése, a turizmusfejlesztés és az M3-as autópálya megépülésére való felkészülés. Ugyanakkor figyelmet kell fordítania a jobb életminőséget megalapozó feltételek javítására is. Ennek keretében szükséges a belterületi utak minőségének javítása, a szociális ellátás infrastruktúrájának megerősítése, az épített környezet megőrzése, javítása, valamint a kistérségen belül a minőségi szabadidős tevékenységek feltételeinek megteremtése. A kitűzött stratégiai célok a térség fejlődését biztosító öt fejlesztési prioritás mentén érhetőek el: I. prioritás: Újszerű mezőgazdaság fejlesztése A kistérség belső adottságai közül mindenképpen meg kell említeni a mezőgazdasági hagyományokat. Ugyanakkor a hagyományos mezőgazdasági tevékenység fejlesztése nem vezethet eredményre, ezért a mezőgazdaság fejlesztésében újszerű, innovatív elemekre kell koncentrálni. Ezen prioritás keretében a kistérségi mezőgazdaság megerősítését, versenyképességének javítását célzó beavatkozások kerültek meghatározásra, Belmont-B Tanácsadó Bt.
4
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004. összhangban a kistérség belső adottságaival, és a külső környezet kínálta lehetőségekkel. A beavatkozási területek a különböző szereplők együttműködésének, szervezettségének erősítését, a mezőgazdasági szakképzés fejlesztését, és a feldolgozói kapacitás bővítését célozzák. II. prioritás: Turizmusfejlesztés A mezőgazdaság mellett néhány idegenforgalmi vonzerő is olyan adottságot jelenthet, amire célszerű építeni. Nem várható ugyan, hogy a kistérségben az idegenforgalom meghatározó gazdasági ággá váljon, de az eddiginél komolyabb szerepet tölthet be, és jelentős kiegészítő bevételi forrást jelenthet a kistérség bizonyos részein. A turizmus megerősítése érdekében egyrészt a turisztikai infrastruktúra fejlesztése fontos, másrészt pedig a turisztikai marketing tevékenység javítása. Ebből kifolyólag a kistérségi stratégia ezen prioritás keretében néhány kiemelkedő turisztikai vonzerő felújítását, javítását, a kapcsolódó turisztikai infrastruktúra fejlesztését, valamint turisztikai célzatú marketing tevékenység fejlesztését jelöli meg feladatként. III. prioritás: Szociális és munkaerőpiaci problémák kezelése A szociális problémák kezelése érdekében a prioritás foglalkoztatási programok a szociális ellátórendszer fejlesztését célozza meg. A foglalkoztatási megtervezése során fontos szempont olyan tevékenységi körökre irányuló kidolgozása, melyek elősegítik a többi prioritás egy-egy beavatkozási megvalósítását.
indítását és programok programok területének
IV. prioritás: Vidékfejlesztés A gazdaságfejlesztés, a szilárd gazdasági alapok megteremtése a térségi életminőség fejlesztésének szükséges, de nem elégséges feltételét jelenti. Ahhoz, hogy a térségben élők jól érezzék magukat, jó minőségű közlekedésre, fejlett kommunális infrastruktúrára, minőségi kulturális feltételekre, vonzó települési környezetre is szükség van. A prioritás keretében megfogalmazott beavatkozási területek ezen feltételek fejlesztését célozzák. V. prioritás: Program- és projektmenedzsment kapacitások fejlesztése A kistérség fejlesztése kizárólag belső forrásokra támaszkodva nem biztosítható. Az előző prioritások keretében megfogalmazott fejlesztési feladatok megvalósítása jelentős forrásokat igényel; finanszírozásuk csak abban az esetben biztosítható, ha a kistérség folyamatosan képes jelentős külső – köz- és magán – forrásokat bevonni. Ennek a külső feltételei kedvezőek (M3 autópálya tovább épülése, EU források rendelkezésre állása), azonban a források potenciális rendelkezésre állása nem elég. Ahhoz, hogy a kistérség képes legyen ezeket a forrásokat bevonni, és eredményesen felhasználni, meg kell erősíteni a térségen belüli projekt fejlesztési és menedzsment kapacitásokat. A prioritások keretében kijelölt beavatkozási területek a projekt menedzsment ismeretek bővítését, a fejlesztési projektek előkészítését, valamint a külső magánbefektetések feltételeinek javítását célozzák. A programvégrehajtás mechanizmusa A program megvalósítása kistérségi projekteken keresztül történik, ezen projektek előkészítésében, a finanszírozási források felkutatásában jelentős szerepe lesz a kistérségnek. A megvalósítás során felmerülő operatív feladatokat a Kistérségi Társulás menedzsmentje végzi, amely évente beszámol a Társulásnak a program megvalósításának előrehaladásáról, a beavatkozási területek indikátorainak alakulásáról. A szükséges változtatások, korrekciók meghozataláról a beszámoló alapján a Társulás határoz. A program minden egyes beavatkozási területének ismertetése tartalmazza a lehetséges támogatási források felsorolását. Ezek egy része az Európai Unió Strukturális Alapjaiból finanszírozható, de szükséges a lehetséges hazai (központi és decentralizált) pályázati források felkutatása, figyelemmel kísérése is. Belmont-B Tanácsadó Bt.
5
A BAKTALÓRÁNTHÁZI KISTÉRSÉG FELZÁRKÓZTATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2004. A megvalósítás sikere érdekében egyrészt szükség van a fejlesztési program térségen belüli promóciója, ismertségének biztosítása, valamint a befektetési lehetőségek külső beruházók irányába történő kommunikálására. Másrészt szükséges a kistérség abszorpciós képességének javítása érdekében a térségi projekt-csatorna hatékony működtetése, azaz projektek generálása, projektadatbázis működtetése, projektek előkészítése és a projektek kiajánlása („csatornázása”), megvalósítása.
Belmont-B Tanácsadó Bt.
6