A 3L3 megoldásai Varga Csaba főigazgató 2008. november 28, Visegrád
A Sörgyári capricciotól… • A Lámfalussy folyamat fejlődése • A pénzügyi stabilitás kezelése • A pénzügyi válsághelyzet kezelése
2
• A Lámfalussy folyamat fejlődése
„Én kis falum” • A pénzügyi stabilitás kezelése • A pénzügyi válsághelyzet kezelése
3
A Lámfalussy folyamat fejlődése • 2001 március 23: Ecofin Tanács (az EU-s tagállamok gazdasági- és pénzügyminisztereinek tanácsa) dönt a négy szintű szabályozás bevezetéséről az értékpapír szektorban • Cél: olyan jogalkotási módszer az uniós döntéshozatal megreformálása, amely biztosítja • rugalmasabb reagálási képességet a piaci fejleményekre • gyorsabb döntéshozást • versenyképességet • nagyobb átláthatóságot
4
A Lámfalussy folyamat fejlődése • 2002 december: a struktúra kiterjesztése a többi szektorra is • L2 és L3 bizottságok létrehozásának terve • CESR 2001; CEBS 2003, CEIOPS 2003
• 2004: a L3 bizottságok már hozzájárulnak • • • •
a a a a
szabályozás kialakításához felügyeletek együttműködéséhez felügyelési gyakorlatok konvergenciájához pénzügyi stabilitás értékeléséhez
5
A Lámfalussy folyamat fejlődése 4 szintű jogalkotási struktúra: • 1. szint: keretelvek meghatározása és a hatáskörök (Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament ) létrehozása • 2. szint: az Európai Bizottság, valamint az európai szakmai szabályozási bizottságok részletes végrehajtási rendelkezéseinek kidolgozása Szakmai szabályozási bizottságok: • a bankszektorban a European Banking Committee (EBC) • a biztosítási piacon a European Insurance and Occupational Pensions Committee (EIOPC) • a pénzügyi konglomerátumok EU-n belüli szabályozása terén a European Financial Conglomerates Committee (EFCC) • az értékpapír-piacon a European Securities Committee (ESC) 6
A Lámfalussy folyamat fejlődése 4 szintű jogalkotási struktúra: • 3. szint: iránymutatások, ajánlások, felügyeleti rendelkezések kidolgozása a szektorális alapon kialakított bizottságokban • A bizottságok szakmai támogatást nyújtanak az Európai Bizottságnak (L2-nek): • a végrehajtási rendelkezések kidolgozásában • az európai szabályozás konzisztens nemzeti kivitelezésében • az európai pénzügyi piaci minél egységesebb napi felügyelési gyakorlatának kialakításában
A szakértői bizottságok: • • •
•
a bankszektorban a Committee of European Banking Supervisors (CEBS) a biztosítási piacon a Committee of European Insurance and Occupational Pension Supervisors (CEIOPS) az értékpapír-piacon a Committee of European Securities Regulators (CESR) 7
A Lámfalussy folyamat fejlődése 4 szintű jogalkotási struktúra: • 4. szint: jogérvényesítés - a Bizottság és a tagállamok, valamint a harmadik szinten lévő felügyeleti szervek együtt ellenőrzik a kidolgozott szabályok végrehajtását
8
A Lámfalussy folyamat fejlődése Az intézményrendszer: ECOFIN Council
European Commission
European Parliament
High level strategic advice
Lamfalussy Level 1
Lamfalussy Level 2 “Regulatory Committees”
Economic and Financial Committee Financial Stability Table
EBC¹ (Banking)
EIOPC¹ (Insurance, Pensions)
ESC¹ (Securities)
Lamfalussy Level 3
Level 3 coordination
Financial Services Committee1
CEBS² (Banking)
CEIOPS3 (Insurance Pensions)
FCC¹ (Financial Conglomerates)
“Supervisory Committees”
CESR3 (Securities)
¹ pénzügyminisztériumok; ² felügyeletek és központi bankok; 3 felügyeletek 9
A Lámfalussy folyamat fejlődése A keretrendszerben hozott döntések átvilágítása és értékelése • Intézményközi megfigyelőcsoport (IIMG, Inter-Institutional Monitoring Group) • 2002-ben hozták létre a Lámfalussy keretrendszer megvalósításának nyomon követésére és az esetleg kialakuló nehézségeket azonosítására • 2005-ben újra aktivizálták a kibővített keretrendszer értékelésére • 2007 október: végleges IIMG jelentés
10
A Lámfalussy folyamat fejlődése Az IIMG jelentés főbb pontjai • a keretrendszer jelentős mértékben hozzájárult az európai pénzügyi piacok integrációjához • a L3 bizottságok jól látják el a felügyeleti és szabályozási feladatok koordinálását • feladataik ellátása során elsősorban • járulnak hozzá az EU-s szabályok teljes körű és minőségi végrehajtásához • támogatják a felügyeleti tevékenység összehangolását és a felügyeletek közötti együttműködést • fejlesztik a bankcsoportok határon átnyúló felügyeletét • biztosítják a piaci infrastruktúra felvigyázását 11
A Lámfalussy folyamat fejlődése Az IIMG jelentés javaslatai • Mandátum és munkaprogram jóváhagyása - EU Tanács, EP és EU Bizottság által • Jogszabályi szintű elkötelezettség – felügyeletek közti együttműködés; közös európai érdekek figyelembe vétele; az egységes európai piac megerősítésének fontossága • A minősített többségi szavazás alkalmazásának korlátozása – konszenzusos döntéshozatal szükségessége a felügyeleti tevékenység összehangolására, valamint a felügyeletek közötti együttműködésre vonatkozó döntések esetében; „comply or explain” • Erőforrások növelése – a L3 bizottságokban a megnövekedett feladatok megfelelő ellátásához 12
A Lámfalussy folyamat fejlődése Az EU Bizottság „válasz” javaslatai • meg kell erősíteni a L3 bizottságokkal szembeni politikai elszámoltathatóságot • a tagállami felügyeleti hatóságoknak jobban kellene törekedniük az L3 bizottságok által hozott döntések átvételére és az azokban foglaltaknak való megfelelésre – bár azok jogilag továbbra sem kötelező érvényűek • feladataik és funkcióik ellátásának hatékonyabb támogatása érdekében szükséges lenne a L3 bizottságok működésének jelenlegi jogi szabályozásának felülvizsgálata • a L3 bizottságok belső döntéshozatali folyamatának fejlesztése és a minősített többségi szavazás (QVM) alkalmazásának kiterjesztése valamennyi döntésre 13
A Lámfalussy folyamat fejlődése Az Ecofin Tanács értékelése (IIMG és EU Bizottság megállapításai alapján) • L1 szinten: tagállami derogációk (eseti mentességek) korlátozása • L1 és L2 élesebb elválasztása: • L1 célja: jogi szabályozó környezet alapelveinek kialakítása • L2 célja: technikai részletek kidolgozása, rugalmas szabályozási eljárások = gyorsabban módosíthatók
• L3 szinten felkérés EU Bizottságnak: • a L3 bizottságok szerepének tisztázása • lehetőségek vizsgálata a L3 bizottságok munkájának megerősítése érdekében 14
• A Lámfalussy folyamat fejlődése • A pénzügyi stabilitás kezelése
„Szigorúan ellenőrzött vonatok” • A pénzügyi válsághelyzet kezelése
15
A pénzügyi stabilitás kezelése Ecofin Tanács döntések 2007 őszén • stratégiai menetrend alapján pénzügyi válságkezelési megállapodások továbbfejlesztéséről • a keretrendszer kiterjesztéséről a pénzügyi szektor szabályozására és felügyeletére vonatkozóan • pénzügyi piacok zavarainak kezelése érdekében elfogadott intézkedések
16
A pénzügyi stabilitás kezelése Az Ecofin Tanács intézkedései 1. • a Pénzügyi szolgáltatások bizottsága (FSC) és a Gazdasági és Pénzügyi bizottság (EFC) felkérése - hogyan érvényesíthető a tagállami felügyeleti hatóságok feladatés hatáskörében: • az EU-n belüli együttműködés az európai felügyeleti gyakorlatok összehangolásának elősegítésére • a döntéshozatal során a többi tagállam pénzügyi stabilitási szempontjainak figyelembevétele
17
A pénzügyi stabilitás kezelése Az Ecofin Tanács intézkedései 2. • L3 bizottságok felkérése - éves beszámolás a tervezett munkaprogramjukról és elért eredményeikről az Európai Bizottságnak, az EU Tanácsának és az Európai Parlamentnek • L3 bizottságok felhatalmazása - minősített többségi szavazás (QVM) alkalmazására; a nem alkalmazók számára nyilvános indoklásra kötelezésére (comply or explain)
18
A pénzügyi stabilitás kezelése EU szintű egyetértési megállapodások (MoU) keretében Cél: olyan felügyeleti és jegybanki keretrendszer, amely képes időben azonosítani a pénzügyi stabilitásra potenciális kockázatot jelentő veszélyeket és azokra időben tud reagálni
• válságmegelőzés (crisis prevention) – rendszeres felügyeleti
ellenőrzés; a pénzügyi stabilitás helyzetének a jegybankok általi történő nyomon követése és értékelése
• válságkezelés (crisis management) - pénzügyi piacok zavarai esetén a hatóságok által használható eszközök és intézkedések
• válsághelyzet megoldása, elhárítása (crisis resolution) –
konkrét intézményi problémák rendezése, beleértve a betétesek jogait védő intézkedéseket 19
A pénzügyi stabilitás kezelése L3 szintű válaszok • 2005-ben: együttműködési eljárásrend (Joint protocol) aláírása: • az egyes szektorokban L1, L2 és L3 szinten kialakított elveknek, szabályoknak a többi szektorban is érvényesíthetőnek, alkalmazhatónak kell lennie – versenyképesség, átláthatóság biztosítása érdekében • a nem a Lámfalussy keretrendszerbe tartozó kérdése egységes kezelése – pl. információcsere, oktatás
• 2008-ban: az eljárásrend felülvizsgálata
20
A pénzügyi stabilitás kezelése L3 szintű válaszok - a 2008-as felülvizsgálat fókuszpontjai • A felügyeletek közti együttműködést megkönnyítő tapasztalatok cseréje • Információcsere az összeegyeztethető értelmezések biztosítása érdekében • Közös jelentések írása az érintett EU bizottságoknak és csoportoknak, különösen pl. a pénzügyi stabilitással kapcsolatos elemzések és jelentések esetében • A felügyelési leterhelések csökkentése és az eljárások modernizálása • A három L3 bizottság azonos működési elvek szerinti munkájának kialakítása • A válságkezelés koordinálása • A hatástanulmányok egységes használata és kivitelezése • Felügyeleti konvergencia, különösen a 3L3 képzés, oktatás 21
• A Lámfalussy folyamat fejlődése • A pénzügyi stabilitás kezelése • A pénzügyi válsághelyzet kezelése
„Tűz van babám!”
22
A pénzügyi válsághelyzet kezelése Politikai következtetések • A stabilitás megőrzését célzó intézkedések nem kezelik hatékonyan a jelenlegi globális válságot • Szükséges a 27 EU tagország koordinált fellépése a bankrendszer stabilitásának biztosítása érdekében • A pénzügyi válság jelentősen érinti a reálgazdaságot a következő években és erősen befolyásolja a hosszabb távú növekedési potenciált • Az EU szintű közös fellépés hatékonyabb és hitelesebb választ adhat • Az EU Bizottság talpraállítási keretrendszert dolgozott ki 23
A pénzügyi válsághelyzet kezelése • A talpraállítási keretrendszer (recovery plan) témakörei: • EU szintű új pénzügyi struktúra • A pénzügyi válság reálgazdaságra gyakorolt hatásainak kezelése • Globális válasz a pénzügyi válságra
24
A pénzügyi válsághelyzet kezelése • EU szintű új pénzügyi struktúra – két fő cél 1. Az európai pénzügyi szektor kikormányzása a válságból, amihez elengedhetetlen: • Folyamatos erős támogatás az ECB és más központi bankok részéről a bankrendszer likviditásának biztosításában és a likviditási nehézségek más szektorokra való átterjedésének megakadályozásában • Gyorsan és következetesen végrehajtott bankmentő tervek kialakítása • Határozott intézkedések meghozatala a válság más EU tagországokba való továbbterjedésének megakadályozására 25
A pénzügyi válsághelyzet kezelése • EU szintű új pénzügyi struktúra – két fő cél 2. Megerősített szabályozás és felügyelés biztosítása • A helyzet stabilizálása után elkerülhetetlen az átmenetileg állami gondozásba vett bankok újra magánosítása • Ugyanakkor biztosítani kell • egy stabil bankrendszert a reálgazdaság megbízható finanszírozására • egységes elvek alapján működő (betét)garancia rendszereket • megfelelő szintű tőkekövetelmény előírásokat • a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom visszanyerését
26
A pénzügyi válsághelyzet kezelése • EU szintű új pénzügyi struktúra – két fő cél 2. Megerősített szabályozás és felügyelés biztosítása • Egyik fő tanulság a szabályozási és felügyelési model újragondolásának szükségessége • A nagy, több országban működő pénzintézetek válsághelyzetét nem lehet hatékonyan kezelni tagországi szintű eszközökkel • A hogyan tovább kidolgozására jött létre a De Larosière csoport (2008 október)
27
A pénzügyi válsághelyzet kezelése A De Larosière csoport feladatai Az európai pénzintézeti rendszer átgondolása annak érdekében, hogy az biztosítsa • a prudenciális szilárdságot • a piacok rendes működését • erősebb európai együttműködést a pénzügyi stabilitás figyelemmel kisérésében, a korai jelzésrendszer kialakításában és a válságkezelésben • hatékony válságkezelést a több tagországot és több szektort is érintő esetekben • a pénzügyi stabilitást globális szinten is az EU és más jelentős piacok közti együttműködés segítségével
sdg
28
A pénzügyi válsághelyzet kezelése EU Bizottság lépései 1. 2008 október: bizottsági munkacsoport a felügyeleti hatóságok
korai beavatkozási eszközeinek felülvizsgálatára (Working Group on Early intervention)- javaslatok 2009.06.-ra
Témakörök: • A felügyeleti hatóságok együttműködési formáinak felülvizsgálata – a MoU-k alapján jelenleg nincs európai válságkezelési keretrendszer • Korai beavatkozási eszközök rendelkezésre állása – főleg nemzetközi csoportok esetében is hatékonyan alkalmazható eszközök azonosítása, a nemzeti felügyeletek jelenleg rendelkezésre álló eszközeinek feltérképezése alapján •
29
A pénzügyi válsághelyzet kezelése EU Bizottság lépései 2. • A beavatkozást kiváltó események (trigger) és feltételek meghatározása – egy minden tagország számára elfogadható mutatórendszeren alapuló és rugalmas rendszer kialakítása szükségessége • A beavatkozás jogi akadályainak elhárítása • a részvényesek jogainak védelme • az eszközök csoporton belüli transzferálhatósága • a nemzeti felszámolási intézkedések alkalmazhatósága és hatékonysága nemzetközi csoportok esetében
•
Finanszírozási kérdések • a magánfinanszírozással szembeni esetleges akadályok elhárítása • az állami finanszírozással kapcsolatos problémák megoldása (nyilvánosság, teherviselés) • az uniós betétbiztosítási rendszer létrehozásának átgondolása 30
A pénzügyi válsághelyzet kezelése EU Bizottság lépései 3. • Felszámolási szabályozás - a nemzeti felszámolási szabályok harmonizációs lehetőségeinek átgondolása • Nemzetközi aspektusok áttekintése • a pénzügyi konglomerátumok és a több szektorban működő intézmények pénzügyi helyzetének felmérése és értékelése • uniós beavatkozási eszközök alkalmazhatósága a tengerentúlon is aktív intézmények esetében • felszámolási szabályok harmonizációja is • Alkalmazási kör - a beavatkozási eszközök • csak a nemzetközileg aktív bankokra vonatkozzanak, VAGY • vagy irányadók legyenek a csak egy tagállamban működő intézmények esetében is a nemzeti eltérések elkerülése érdekében 31
A pénzügyi válsághelyzet kezelése Magyar javaslat az egységes európai felügyeletre – kiinduló pontok • •
• • •
a jelenlegi nemzeti szintű felügyeleti rendszer nem képes a pénzügyi válságot hatékonyan kezelni az egyes tagországok felügyeletei csak korlátozott információkkal rendelkeznek a határon átnyúló tevékenységet folytató pénzügyi csoportokról a több országban működő pénzügyi csoportok számára jelentős költség és energia a több felügyelettel való kapcsolattartás nem egységesek az egyes felügyeletek elvárásai, felügyelési módszertanai a Lámfalussy folyamatban kialakított felügyeleti kollégiumok elsősorban a bankszektorra összpontosítanak 32
A pénzügyi válsághelyzet kezelése Magyar javaslat az egységes európai felügyeletre 1. •
Jöjjön létre egy Európai Pénzügyi Felügyeleti Intézet (EPFI), amely • • • • •
előkészítené egy egységes európai pénzügyi felügyelet létrejöttét, annak jogi és gazdasági feltételeit (EMI – ECB) hatékony válasz lenne a csoportfelügyeleti kérdésekre egységesítené a belső pénzügyi piacokat EU szinten független lenne a nemzeti érdekektől – de a szubszidiaritás elv marad csökkentené a pénzügyi csoportok felügyeleti költségeit 33
A pénzügyi válsághelyzet kezelése Magyar javaslat az egységes európai felügyeletre 2. •
Tisztázandó előfeltételek: • • • • •
a hatósági tevékenységének jogi háttere a felügyelendő pénzügyi ágazatok (induló) köre a tevékenység hatókörének – a szubszidiaritáselvét tiszteletben tartó – kialakítása a válsághelyzetek kezelésének pénzügyi terheinek országok közötti megosztása a működéshez szükséges források biztosítása
34
… a Fekete Péterig
Köszönöm a figyelmüket!
35