A 20%-os bűncselekményarány vizsgálata a hírműsorokban (2015.)
2016. december 2.
Az Mttv. 38 § (1) bekezdése alapján a jelentős befolyásoló erővel rendelkező (továbbiakban: JBE) lineáris audiovizuális médiaszolgáltatók hírműsoraiban: „(...) a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűnügyi tematikájú híranyag vagy tudósítás a hírműsorszám időtartamának húsz százalékánál éves átlagban nem lehet hosszabb terjedelmű.” 1
A bűncselekmény fogalmát A magyar büntető törvénykönyv (Btk.) határozza meg. A törvény a következőképpen fogalmaz: „Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetését is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.” A hírműsoroknak a közélet történéseinek bemutatása kell, hogy a legfőbb feladata legyen, és nem elsősorban a nézői igények kielégítése. Így elvárható, hogy a hírműsorok – ha már szükségszerű – a bűnözés világából is az olyan típusú hírekre összpontosítsanak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon kapcsolódnak a közélethez. Az ebbe a típusba tartozó hírek három kategóriába sorolhatóak: 1.) A Btk. három olyan fogalmat használ, amelyeket módszertanunkba átemelve jelentősen leszűkítettük a kizárandó bűncselekmények körét. A hivatalos személy (Btk. 459 § 11), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459 § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459 § 13) által vagy ellen elkövetett bűntettek bemutatása – értelmezésünkben - a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgálja. Ezeknek a személyeknek a tevékenységét a közvélemény részéről kiemelt érdeklődés övezi, az ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmények a demokráciába vetett hitet ássák alá. 2.) Külföldi vagy hazai vonatkozású terrorcselekmények, merényletek, etnikai alapú bűncselekmények, mivel ezek szinte kizárólag politikai vagy ideológiai indíttatásúak. 3.) A szociális indíttatású bűncselekmények egyes fajtáji, pl. uzsora, lakásmaffia, mivel ezek a társadalmon belül meglévő feszültségekre hívják fel a figyelmet. A többi bűntettet – értelemszerűen – beleszámítjuk a 20 százalékos szabály alá tartozó bűnügyi híranyagba. A Médiatanács által JBE-ként beazonosított három médiaszolgáltatón kívül (RTL Klub, TV2 és Class FM) a közszolgálati médiumok hírműsorainak tájékoztatási gyakorlatát is vizsgáltuk, így került be a mintákba az M1 esti Híradó, a Duna TV Híradó és a Déli Krónika. Tanulmányunkban nem csak a bűncselekmény definíciónak megfelelő híradásokkal foglalkozunk, hanem azokkal a beszámolókkal is, amelyeket a szakirodalom „azonnali hatást kiváltó híreknek” nevez. Ide tartoznak a bűncselekmények, a háztartási, közlekedési, munkahelyi balesetek és a természeti katasztrófák. Az erőszakos témák hírértéke magas, miután számos hírfaktort egyesítenek magukba, azaz egy eseményből relatív jó eséllyel lehet hír azáltal, hogy valamilyen formában 2 erőszakot tartalmaz . A hírműsorok befogadását jelentősen befolyásolja, hogy mekkora teret szentelnek az ilyen típusú tudósításoknak a szerkesztők. Ezen események elszenvedői éppúgy áldozatok, mint a bűntettek kárvallottjai, a balesetek esetében nem egyszer merül fel mások felelőssége, akik mint elkövetők tűnnek fel az összeállításokban. Az általában egy blokkba szerkesztett hírek dömpingje azt az érzetet erősítik a nézőkben/hallgatókban, hogy a híradások szinte csak a hétköznapi élet borzalmairól tudósítanak. 2015 folyamán a hat médiaszolgáltató több mint 1268 műsoróráját vizsgáltuk meg, s ennek összesen 27,5 százaléka számolt be az említett eseményekről. A TV2 (49,1%) és az RTL Klub hírműsorában (36,9%) szánták a legnagyobb teret az ilyen típusú beszámolóknak. 2014-hez képest a TV2 esetében jelentős, majd’ tíz százalékos visszaesést 1
Bűnügyi tematikájú híranyagnak vagy tudósításnak azokat az összefoglalókat tekintjük, amelyek bűncselekményekről számolnak be. 2 Bruns, T. (1998): Veränderungen der Gewaltberichterstattung im politischen Informationsprogramm deröffentlicrechtlichen und privaten Fernsehens von 1986-bis 1994. In: Mikos, L. (1999): Veränderungen der Gewaltberichterstattung. tv diskurs, 1999 oktober (Heft 10.). 89-91.
tapasztaltunk a témakörök megjelenésében (TV2: 58,2%). A Class FM állt a harmadik helyen (26,4%). A közszolgálati csatornák hírműsoraiban egyedül a Duna TV Híradójában (20,4%) érte el a 20 százalékot előfordulásuk. A legkisebb arányt a Déli Krónikában regisztráltuk (10,8%). A bűncselekmények minden műsor esetében nagyobb hangsúllyal szerepeltek a baleseteknél vagy a katasztrófáknál. A témák megoszlását módszertanunk sajátossága miatt csak a magyar vonatkozású műsoregységek viszonylatában elemezhetjük. A balesetek, tragédiák témakörén belül a közlekedési szerencsétlenségek álltak az első helyen, amit a háztartási balesetek követtek a sorban. A harmadik helyen a szélsőséges időjárás okozta katasztrófák, károk témáját találtuk. 1. táblázat: Az „azonnali hatást kiváltó hírek” előfordulása a hírműsorokban (esetszám, időtartam és annak aránya)
3
M1 esti Híradó Duna TV Híradó Déli Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Class FM Hírek
összes bűncselekmény N mp % 1154 129456 12,1 775 73306 15,3 434 33186 8,3 3049 378088 28,2 2338 241485 23,8 1075 43076 16,5
balesetek, katasztrófák N mp % 481 55670 5,2 299 24299 5,1 132 9987 2,5 2358 280825 20,9 1282 133430 13,1 582 25833 9,9
N 7876 4274 4409 5659 6044 3969
egyéb mp 881221 382720 357918 683153 640142 192071
% 82,6 79,7 89,2 50,9 63,1 73,6
Mivel a médiatörvény csak a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló hírek arányát határozza meg, megvizsgáltuk azt is, hogy a bűncselekmények összessége mekkora teret tudhatott magáénak a hírműsorokon belül. Az egyszerűbb megfogalmazás kedvéért a törvény hatálya alá nem tartozó, a kvótába bele nem számítandó bűnügyi híradásokat „egyéb bűncselekményeknek” neveztük el. A vizsgált hat műsor esetében a demokratikus közvélemény tájékoztatását szolgáló bűntények részesedése közel megkétszereződött 2014-hez képest. Ennek hátterében elsősorban az Európában egyre inkább felerősödő terrortevékenység, másodsorban a Magyarországon egymást követő brókerbotrányok álltak (Buda-Cash, Quaestor, Kun-Mediátor stb.). Terrorcselekményekkel találkozhatott leghosszabb terjedelemben – a TV2 kivételével – mindegyik hírműsorban a néző/hallgató. A TV2 esetében a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyeket érintő bűntények prezentálása állt a sor élén, e két témakörnél továbbá éles cezúra volt húzható a közszolgálati és a kereskedelmi csatornák közé.
3
A bűncselekmények közé itt beszámítottuk azokat a bűneseteket, amelyek a demokratikus közvélemény tájékoztatását is szolgálták. Ezek közé soroltuk a hivatalos személy (Btk. 459 § 11) (rendőrök által elkövetett bűncselekmények stb.), a közfeladatot ellátó személy (Btk. 459 § 12) és a külföldi hivatalos személy (Btk. 459 § 13) által vagy ellen elkövetett bűntetteket. A külföldön elkövetett terrorcselekmények is ebbe a kategóriába tartoztak (pl. terrorcselekmények Európában vagy a világ más táján).
1. ábra: A két bűncselekmény-típus előfordulási aránya a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)
2. táblázat: Az „egyéb bűncselekmények” témaköreinek előfordulási aránya a hírműsorokban (a műsoridő százalékában) politikát érintő bűncselekmény
migrációval kapcsolatos bűncselekmény
terrorcselekmény
hivatalos és közfeladatot ellátó személyt érintő bűntény
brókerügy
M1 esti Híradó Duna TV Híradó
14,4 11,8
15,0 18,9
44,2 47,7
6,1 4,8
20,3 16,8
Déli Krónika Tények (TV2)
14,7 15,1
13,3 8,5
48,4 30,1
4,3 32,8
19,4 13,5
RTL Klub Híradó Class FM Hírek
19,5 15,9
7,7 6,7
35,6 47,1
22,8 12,5
14,4 17,8
A következőekben csak azokkal a híradásokkal foglalkozunk, amelyekre a médiatörvény elvárása vonatkozik. 2015-ben egyik vizsgált híradónál sem lépte át a törvényben előírt 20 százalékos arányt a demokratikus közvélemény tájékoztatását nem szolgáló bűncselekmények megoszlása. A legmagasabb részesedést a Tényekben mértük (17,5%), amit az RTL Klub Híradója (12,5%) követett a sorban, míg a legkisebb valószínűséggel a Déli Krónikában (0,8%) találkozhattunk a kérdéskörrel.
A Tények adásaiban 2015-ben mindössze három hónapban haladta meg a bűncselekmények prezentációja a 20 százalékot, a legmagasabb értéket októberben regisztráltuk (23,3%). Az RTL Klub Híradójában folytatódott a bűnügyi beszámolók részesedésének csökkenése (13,9% vs. 12,5%), 20 százalék fölé egyik hónapban sem ugrott számarányuk. A Class FM esetében is a kérdéskör drasztikus visszaszorulása volt tapasztalható (10,1% vs. 5,6%). A közszolgálati hírműsorokban elvétve találkozhattunk a témakörrel, a közmédia programjaiban augusztusban szinte kimutathatatlan volt. Az egyes csatornákon mért arányok egymástól függetlenül változtak, nem volt felismerhető bennük jól interpretálható mintázat. 3. táblázat: A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza és műsoridejének aránya a hírműsorokban (esetszám, másodperc és százalék)
M1 esti Híradó Duna TV Híradó Déli Krónika Tények (TV2) RTL Klub Híradó Class FM Hírek
nem jelenik meg bűncselekmény N mp % 9395 1055124 98,9 5277 474871 98,9 4924 397782 99,2 9125 1106977 82,5 8394 888150 87,5 5258 246282 94,4
megjelenik bűncselekmény N mp % 116 11223 1,1 71 5454 1,1 51 3309 0,8 1941 235089 17,5 1270 126907 12,5 368 14698 5,6
2. ábra: A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről tudósító híradások aránya havi bontásban (a műsoridő százalékában)
Amikor a hírműsorokban elfoglalt helyüket vizsgáltuk az ilyen típusú híreknek, azt tapasztaltuk, hogy az első öt hírben – ami kiemelt helynek számít a híradókban – részesedésük magasabb volt az összarányuknál a két kereskedelmi televízió híradóinak esetében (TV2: 31,4% vs. 17,5; RTL Klub: 34,9% vs. 12,5%). A műsoregységek hosszának mediánja (középértéke) mind az RTL Klub Híradójában, mind a Tények esetében meghaladta a két percet. A közszolgálati adókon elenyésző volt a bűnügyekkel foglalkozó műsoregységek kiemelt szerepeltetése.
4. táblázat: A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről szóló műsoregységek gyakorisága, hossza, műsoridejének aránya és mediánja a hírműsorok első öt hírében (esetszám, másodperc és százalék) N
mp
%
mp
7 9
706 961
0,3 0,5
95 117
Déli Krónika Tények (TV2)
4 592
476 81912
0,3 31,4
120 148
RTL Klub Híradó Class FM Hírek
642 90
73519 3188
34,9 4,1
124 30
M1 esti Híradó Duna TV Híradó
Fontos szempontnak tekintjük azt is, hogy a híradók a műsor elején és végén megjelenő összefoglalókban a bűnügyi beszámolókat szerepeltették-e, tovább hangsúlyozva ezzel a jelentőségüket. Az M1 és a Duna TV Híradójában szerepeltek a legnagyobb valószínűséggel a bűncselekmények a headline-okban (19,0% ill. 23,9%), ez azonban együtt járt a bűnügyi híradások igen alacsony előfordulásával. A két kereskedelmi televízió headline-jaiban szinte ugyanazzal a gyakorisággal fordultak elő bűncselekményekről szóló hírek. A legalacsonyabb részesedést a Class FM-en mérte az NMHH. 5. táblázat: A törvény hatálya alá tartozó bűncselekményekről szóló műsoregységek hangsúlyozottsága a hírműsorokban (esetszám, százalék)
M1 esti Híradó
nincs hangsúlyozva N % 94 81,0
hangsúlyozva van N % 22 19,0
Duna TV Híradó Déli Krónika
54 47
76,1 92,2
17 4
23,9 7,8
Tények (TV2) RTL Klub Híradó
1665 1091
85,8 85,9
276 179
14,2 14,1
Class FM Hírek
362
98,4
6
1,6
A bűncselekmények csoportján belül külön kategóriát jelentettek a Magyarország határain kívül történt bűntettek. A műsorok szerkesztői főként a hazai vonatkozású bűnesetek bemutatására koncentráltak (összesen: 92,2%). A külföldi eseményeknek a Duna TV Híradója (36,1%) és a Déli Krónika (25,0%) szentelt nagyobb teret. A nemzetközi bűntetteken belül a közszolgálati csatornákon a gyilkosságok, a kereskedelmi televízióknál az erőszakos cselekedetek prezentációja dominált. 6. táblázat: A külföldön történt, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények aránya és fajtáinak előfordulása a hírműsorokban (a műsoridő százalékában) gyilkosság
rablás, erőszakos bűncselekmény, életelleni bűncselekmény
lopás, gazdasági bűncselekmény
ittas vezetés, cserbenhagyás
%
M1 esti Híradó
55,4
40,3
2,2
2,1
13,4
Duna TV Híradó Déli Krónika Tények (TV2)
45,6 50,4 40,0
42,2 29,9 45,4
6,2 5,1 11,6
6,0 14,6 3,0
36,1 25,0 6,2
RTL Klub Híradó
31,5
49,9
11,2
7,4
8,4
Class FM Hírek
28,6
49,6
14,9
6,9
8,0
A hírműsorokban megjelenő bűncselekményeket négy csoportba soroltuk, amelyek a következőek voltak: gyilkosság, erőszakos bűncselekmény (rablás, testi sértés, állatkínzás stb.), nem erőszakos bűncselekmény (lopás, gazdasági bűncselekmény stb.) és ittas vezetés, cserbenhagyás. A hazai bűnesetek média megjelenéseit az ORFK 2015-ös adataival vetettük össze. A 4 Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztályának Bűnügyi Statisztikai Rendszeréből hívtuk le az egyes bűncselekmény fajták előfordulásainak statisztikáját, amelyet kategóriáink szerint csoportosítottunk. A Magyarországon elkövetett bűncselekmények mindössze 0,1 százalékát tették ki a gyilkosságok, ellenben az elektronikus médiumokban mégis a bűnesetekre szánt műsoridő több mint 20 százalékát ennek a témának szentelték. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy az emberek érdeklődését mindig is jobban felkeltették az erőszakkal kapcsolatos hírek, másrészt a televíziók számára vizuálisan könnyen megjeleníthetőek ezek a cselekmények. Nem várható el a műsorok szerkesztőitől, hogy a bűnügyi statisztikáknak megfelelően szerepeltessék az egyes elkövetési típusokat, azonban olyan mérvű hangsúlyeltolódást regisztráltunk, amivel már jelentős mértékben befolyásolhatták a befogadók percepcióját. A gyilkosságokkal kapcsolatban az esetek 35 százalékában olyan ügyekről számoltak be, amelyek vagy bírósági szakaszban jártak, vagy még lezáratlanok voltak. A két kereskedelmi csatornán számítottak leginkább meghatározónak a gyilkosságok és az erőszakos bűntettek, a két témakör együttes előfordulása meghaladta a 60 százalékot - a megoszlás kimagasló volt a többi hírműsorhoz képest. 3. ábra: A Magyarországon történt, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények fajtáinak előfordulása a hírműsorokban (a műsoridő százalékában)
Az elektronikus médiumokban megjelenő bűnesetek földrajzi kötődését is regisztráltuk vizsgálatunk során. Az esetek közel tizedében (10,9%) nem közölték a nézőkkel/hallgatókkal a cselekmény helyszínét. Erős Budapest-központúság volt megfigyelhető, a hírek közel negyede a fővároshoz kötődött (23,9%). Az elektronikus médiában bűncselekményekkel kapcsolatban leggyakrabban 4
https://bsr.bm.hu/SitePages/DokumentumtarLista.aspx?libraryName=BuncselekmenyiAdatok
szereplő három térség (Budapest, Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) megegyezett az ORFK statisztikáiban előfordulókkal. Közülük egyedül az utóbbi megye felülreprezentáltsága volt megfigyelhető (8,3% vs. 6,6), ami leginkább az RTL Klub gyakorlatának volt köszönhető (10,5%). A legszembetűnőbb eltérés Komárom-Esztergom megyénél mutatkozott, amelynek aránya több mint háromszor magasabb volt a híradókban, mint a bűnügyi statisztikában (6,5% vs. 2,1%). 4. ábra: A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése (a műsoridő százalékában)
7. táblázat: A hírműsorokban megjelenő, a törvény hatálya alá tartozó bűncselekmények földrajzi kötődése (csatornánként, a műsoridő százalékában) M1 esti Híradó
Duna TV Híradó
Déli Krónika
Tények (TV2)
RTL Klub Híradó
Class FM Hírek
Budapest Bács-Kiskun megye
40,8 1,7
41,0 0,9
18,9 *
21,3 4,2
25,8 3,5
40,3 7,1
Baranya megye Békés megye
1,8 5,6
0,8 9,6
* *
4,2 3,0
3,2 2,2
1,7 0,9
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye
2,3 3,7
* 4,0
6,7 8,2
7,6 2,8
10,5 2,3
5,7 5,7
Fejér megye Győr-Moson-Sopron megye
2,2 8,4
2,0 7,2
* *
2,5 4,6
0,5 6,4
0,9 3,8
Hajdú-Bihar megye Heves megye
3,6 3,6
7,5 *
8,5 7,1
6,4 3,7
7,0 2,2
1,1 2,3
Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye
0,6 4,0
1,8 8,6
4,4 *
4,1 6,7
2,4 6,4
2,2 3,4
Nógrád megye
2,5
1,8
3,0
1,6
1,6
0,5
Pest megye
5,9
6,8
7,4
8,2
10,5
6,9
Somogy megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
1,8 3,2
5,4 1,7
13,3 20,2
2,8 5,3
1,9 4,0
4,2 7,0
Tolna megye Vas megye
2,0 1,9
* *
2,5 *
0,8 3,1
0,6 2,2
0,3 0,2
Veszprém megye Zala megye
* 4,3
0,7 *
* *
3,9 3,1
2,0 4,9
0,4 5,4
Összefoglalás 2015-ben jelentős változás állt be az elektronikus médiumok gyakorlatában a bűnügyi híradások szerkesztését illetően. A hírműsorok főként a kvótába nem tartozó esetek bemutatására fókuszáltak, aminek az volt a következménye, hogy a „klasszikus” értelemben vett bűntettekről szóló híradások aránya minden műsor esetében jelentősen visszaesett.
Melléklet A hírműsorok adatainak elemzéséhez felhasználtuk az ORFK bűnügyi statisztikáit is. Az alábbi táblázatban azoknak a bűntetteknek a statisztikai adatait csoportosítottuk be az általunk használt kategóriák szerint, amelyeket, ha a hírműsorok bemutatnának, akkor az Mttv. 38 § (1) bekezdése vonatkozna rájuk. Az ORFK által regisztrált bűncselekmények adatai az elkövetés helye szerint gyilkosság
rablás, erőszakos bűncselekmény, életelleni bűncselekmény
lopás, gazdasági bűncselekmény
ittas vezetés, cserbenhagyás
Budapest
33
11546
55430
1861
Baranya megye
11
1602
5077
416
Bács-Kiskun megye
11
2135
8672
1658
Békés megye
4
1398
4362
419
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Csongrád megye
14
5126
10333
892
5
1899
6057
659
Fejér megye
10
1647
7330
502
Győr-Moson-Sopron megye
9
1756
7013
592
Hajdú-Bihar megye
11
2743
6946
653
Heves megye
8
1982
4983
360
Jász-Nagykun-Szolnok megye Komárom-Esztergom megye
9
2747
7334
485
13
995
3642
537
Nógrád megye
4
1367
3007
291
Pest megye
32
4600
17552
1886
Somogy megye
7
1594
8026
596
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
9
4108
9285
661
Tolna megye
1
1047
3283
319
Vas megye
2
1172
3176
327
Veszprém megye
5
1799
4129
501
Zala megye
7
916
4328
353
forrás: Belügyminisztérium, Koordinációs és Statisztikai Osztályának Bűnügyi Statisztikai Rendszere
