9

CIB INGATLAN ALAPOK ALAPJA Féléves jelentés

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Vezető forgalmazó, Letétkezelő: CIB Bank Zrt.

2011

1/9

1. Alapadatok 1.1. A CIB Ingatlan Alapok Alapja Megnevezése: Az Alap típusa: Az Alap fajtája: Az Alap futamideje: Besorolása:

CIB Ingatlan Alapok Alapja (a továbbiakban: Alap) nyilvános, azaz nyilvános forgalombahozatal útján létrehozott nyíltvégű, azaz a futamidő alatt bármikor visszaváltható az Alap határozatlan futamidőre jött létre, azaz nincs lejárata speciális, közvetett ingatlanokba fektető ingatlanalap

1.2. Az alapkezelő Neve: Székhelye:

CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. Alapkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

(a

továbbiakban:

1.3. A forgalmazó Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Forgalmazó) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. ERSTE Bank Befektetési Zrt. H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

1.4. A letétkezelő Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. (a továbbiakban: Letétkezelő) H-1027 Budapest, Medve u. 4-14.

1.5. Forgalmazási helyek Neve: Székhelye: Neve: Székhelye: Neve: Székhelye:

CIB Bank Zrt. központja és PSZÁF engedéllyel rendelkező fiókjai H-1027 Budapest, Medve u. 4-14. ERSTE Bank Befektetési Zrt. internetes kereskedési rendszere H-1075 Budapest, Madách I. út 13-15. Equilor Befektetési Zrt. H-1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

1.6. A könyvvizsgáló Neve: Székhelye:

Szabó Gergely (Kamarai tagsági szám: MKVK-005676) Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. H-1202 Budapest, Mézes u. 35.

2/9

2. A befektetési eszközállomány összetétele Portfolió jelentés értékpapíralapra Tárgynap (T nap) Saját tőke Egy jegyre jutó NEÉ Darabszám Adóhitelkorrekciós tényező I. Kötelezettségek I/1. Hitelállomány (összes) I/2. Költségek (összes) Alapkezeloi díj Felügyeleti díj Könyvvizsgálói díj Letétkezeloi díj I/3. Egyéb kötelezettségek (összes) II. Eszközök II/1. Folyószámla, készpénz (összes) II/2. Egyéb követelés (összes) II/3. Lekötött bankbetétek II/3.1. Max 3 hó lekötésu (összes) II/3.2. 3 hónapnál hosszabb lekötésu (összes) II/4. Értékpapírok II/4.1. Állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.1.1. Kötvények (összes) II/4.1.2. Kincstárjegyek (összes) II/4.1.3. Egyéb jegybankképes ép. (összes) II/4.1.4. Külföldi állampapírok (összes) II/4.2. Gazdálkodó és egyéb hitelviszonyt megtestesíto ép. II/4.2.1. Tozsdére bevezetett (összes)

II/4.3.2. Külföldi részvények (összes) II/4.3.3. Tozsdén kívüli (összes) II/4.4. Jelzáloglevelek (összes) II/4.4.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.4.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.5. Befektetési jegyek (összes) II/4.5.1. Tozsdére bevezetett (összes) II/4.5.2. Tozsdén kívüli (összes) II/4.6. Kárpótlási jegy (összes) II/5. Származékos ügyletek II/5.1. Határidos II/5.1.1. Futures (összes) II/5.1.2. Forward (összes) II/5.2. Opciós II/5.2.1. Tozsdei opciós (összes) II/5.2.2. OTC ill. OTC típusú (összes) Eszközök összesen:

2011.01.03 3,468,866,741 1.2324 2,814,725,603 1 3,527,784 0 3,527,784 1,634,703 232,254 542,521 1,114,813 0 3,472,394,525 9,965,959 4,969 0 0 0 3,462,423,597 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2011.06.30 2,859,107,976 1.1952 2,392,118,104 1 2,922,713 0 2,922,713 1,183,906 187,792 530,435 901,399 0 2,862,030,689 6,796,776 0 0 0 0 2,855,233,913 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 3,462,423,597 0 3,462,423,597 0 0 0 0 0 0 0 0 3,472,394,525

0 0 0 0 0 0 0 2855233913 0 2855233913 0 0 0 0 0 0 0 0 2,862,030,689

3/9

3. Az Alap forgalmi adatai 3.1. A tájékoztatási időszakban az Alap befektetési jegyeinek forgalmi adatai Tájékoztatási időszak elején (2011. január 3.) forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma

Tájékoztatási időszakban

2,814,725,603

eladott befektetési jegyek darabszáma

Tájékoztatási időszak végén (2011. június 30.) 2,392,118,104

10,820,042

visszaváltott befektetési jegyek darabszáma

433,427,541

a portfólió összesített nettó eszközértéke

3,468,866,741 HUF

2,859,107,976 HUF

az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték

1.2324

1.1952

3.2. A tájékoztatási időszakban az Alap saját tőkéjének és az egy jegyre jutó nettó eszközértékének a változása havi bontásban

az Alap saját tőkéje 2011/01/03 2011/01/31 2011/02/28 2011/03/31 2011/04/29 2011/05/31 2011/06/30

3,468,866,741 HUF 3,393,743,211 HUF 3,343,446,069 HUF 3,239,600,309 HUF 3,060,350,283 HUF 2,926,354,235 HUF 2,859,107,976 HUF

az egy jegyre jutó nettó eszközérték 1.2324 1.2278 1.2269 1.2168 1.2100 1.1992 1.1952

4/9

4. Az Alapkezelő működésében bekövetkezett változások A befektetési alapok termékszerkezetének változása 1.) A CIB Új Perspektíva Tőkevédett Származtatott Alap 2011. május 5-én megszűnt. A befektetési jegyek tőkevédett értékén (10,000 HUF) túl az Alap a 3 éves futamideje alatt kamatadó-levonás előtti, bruttó 0,00%-os teljes futamidőre vetített forintban számított hozamot ért el. A 2008. elejétől a másodlagos jelzálogpiacokon kirobbant hitelpiaci válság rendkívül súlyos globális pénzügyi recesszióvá terebélyesedett, és világszerte komoly kihívásokkal járó általános gazdasági helyzetet eredményezett a pénz- és tőkepiacok szinte minden szegmensében. Így az alap befektetési stratégiája nem tudott érvényesülni, melynek következtében a brazil BOVESPA, a kínai HSCEI, az indiai D1AT és az orosz RDX részvényindexek súlyozott teljesítménye -6,55%-ot ért el, amely az opciós konstrukciónak köszönhetően nem érintette a befektetési jegyenként 10,000 HUF tőkevédett visszafizetéshez szükséges megtérülést. 2011. május 10. napon az Alapkezelő rendelkezést adott a forgalmazó CIB Bank Zrt. számára befektetési jegyenként 10,000 HUF összegeknek a befektetési jegy tulajdonosok ügyfélszámlájára történő jóváírására. 2.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 7-én kelt 1/2011. számú határozatában döntött a CIB Algoritmus Alapok Alapja létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 1 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap célja, hogy a 2 éves javasolt minimum befektetési időtávon a diverzifikáció révén a kockázatos alapokra jellemző átlagos szintnél alacsonyabb kockázat mellett érjen el kedvező, a RMAX indexnél magasabb hozamot, így az Alapkezelő az alaphoz benchmarkként 100%-ban a RMAX Indexet rendeli. Az alap technikai indikátorok alapján a részvénypiaci trendeket próbálja előre rögzített szabályok szerint kihasználni, úgy hogy emelkedő trendben a kockázatos eszköz kitettséget folyamatosan növeli, eső trendben pedig csökkenti. Az alap befektetési politikájának köszönhetően a Befektető megtakarításai egyetlen befektetési alap befektetési jegyeinek megvásárlásával több, különböző befektetési alapban kerülnek elhelyezése, ennek révén a Befektető optimálisabb megoldást kap: 1.) megtakarításainak hatékony diverzifikációjára, mert az aktív vagyonkezelésnek köszönhetően az alap portfóliójának összetétele folyamatosan a mindenkori pénz- és tőkepiaci folyamatokhoz igazodik, 2.) megtakarításainak széleskörű diverzifikációjára, mert az alap portfóliója a hazai és a nemzetközi befektetési alappiac kedvező hozamkilátásokkal rendelkező tagjaiból kerül összeállításra, 3.) megtakarításainak várható hozam-kockázat preferenciáihoz igazodó elhelyezésére. 3.) Az Alapkezelő Igazgatósága 2011. február 23-án kelt 8/2011. számú határozatában döntött a CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap létrehozásáról, a befektetési jegyek jegyzésére nyitva álló időszak: 2011. április 11. - 2011. június 10. A befektetési jegyek névértéke 10,000 HUF, az értékesítési ár diszkontált jegyzési árfolyamon kerül meghatározásra, az alkalmazásra kerülő diszkont ráta 5,00% (éves). Az alap hozamtermelő eszközét a S&P500 Total Return Indexből, a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Indexből valamint a kockázatmentes EONIA Total Return Index eszközökből kialakított befektetési eszközkosár jelenti. Az Alap célja, hogy a lejáratakor az S&P500 Total Return Index és a EURO STOXX 50® EUR Gross Return Index együttes hozamánál kedvezőbb várható hozam-kockázat tulajdonságokkal rendelkező teljesítményt érjen el. Társasági események Az Alapkezelő működését 2011. első félévében a következő változások kísérték: 1.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 1/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette és jóváhagyta az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság és a könyvvizsgáló által az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített jelentéseket. Megállapította, hogy az Alapkezelő a 2010. évi üzleti éve során 2.532.804.000 HUF mérlegfőösszeg mellett 0 HUF mérleg szerinti eredményt realizált. A 2.532.804.000 HUF adózott eredmény és az eredménytartalék terhére 1.052.909.000 HUF osztalék kifizetésére került sor. A közgyűlés elfogadta az Alapkezelő 2010. évi üzleti évéről készített számviteli törvény szerinti beszámolóját. 2.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, a 4/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján a 2011. április 1. 2012. március 31. közötti időszakra az Alapkezelő könyvvizsgálójának megválasztotta az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot (1132 Budapest, Váci út 20., Cg. 01-09-267553), és jóváhagyta Virágh Gabriella (lakcím: 1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; an.: Kiss Erzsébet; Kamarai azonosító szám: MKVK004245) a könyvvizsgálatért felelős személlyé történő kijelölését. 3.) Az Alapkezelő közgyűlése egyhangú döntéssel, az 5/2011. (III. 23.) számú közgyűlési határozat alapján tudomásul vette Petzné Lamboy Judit 2011. február 10. napján történt lemondását az Alapkezelőnél betöltött felügyelő bizottsági tagságáról, amely értelmében módosította az Alapkezelő alapszabályát.

5/9

5. A befektetési politika alakulására ható fontosabb tényezők Az alap célja, hogy kényelmes megtakarítási formát biztosítson azok számára, akik az állampapíroktól várható hozam feletti teljesítményt szeretnének elérni, és szívesen részesednének az ingatlan-befektetésekkel elérhető haszonban, de nem szeretnék vállalni az ingatlanok közvetlen birtoklásával járó terheket. Egy ingatlan megvásárlása számos nehézséggel járhat, mivel megfelelő tőke és szakértelem nélkül nehezebb kihasználni az ingatlanbefektetési lehetőségeket. Az ingatlan megszerzése, fenntartása, bérbe adása, értékesítése pénzügyi terheket jelent, idő- és munkaráfordítást, valamint jártasságot, szaktudást igényel. Az alap egyszerre kínálja az ingatlanok és a befektetési alapok előnyeit, mint értékpapír-befektetés a fenti terheket leveszi az ügyfelek válláról, és kényelmet, biztonságot nyújtva, teszi elérhetővé az ingatlanpiac magasabb hozamait. Az alapban elhelyezett megtakarításai követik az ingatlanárak, piaci tendenciák alakulását, az ingatlanok hasznosításából származó jövedelmeket. Így az alap ügyfelei ingatlanpiaci ismeretek nélkül is eredményes ingatlan-befektetővé válhatnak. Az alap, mint befektetési alapokba fektető alap a mindenkori ingatlanpiaci tendenciák alapján különböző ingatlan-alapok befektetési jegyeit vásárolja meg, így az eltérő befektetési stratégiákat követő ingatlan-alapok között hatékony kockázatmegosztást tesz lehetővé. Az alap által követett referenciahozamot 100%-ban a BIX index alkotja. Az ingatlanbefektetési alapok sajátos tulajdonságokkal rendelkeznek, hosszú távú befektetések. A CIB Ingatlan Alapok Alapja a hazai ingatlanbefektetési alapok befektetési jegyeiből áll. Az ingatlanalapokon és pénzpiaci alapokon kívül az alap portfoliója tartalmazhat látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve OECD-tagállam által kibocsátott állampapírt is. A magyar ingatlanalapok piaci helyzete Az alap befektetési jegyeinek árfolyama a PSZÁF által 2008. november 7-én elrendelt 10 munkanapos forgalmazási szünetet követő időszakban jelentősen csökkent. Ennek hátterében az állt, hogy az alapban lévő ingatlan alapok ingatlan befektetéseit a független ingatlanértékelő cégek a megváltozott piaci körülmények hatására jelentősen leértékelték. Ez azzal járt, hogy az alapban lévő ingatlan alapok árfolyama különböző időpontokban, különböző mértékben, de kivétel nélkül csökkent. Az ingatlan alapokban lévő ingatlanok leértékelésének legfőbb oka a likviditási helyzet jelentős romlása volt. Az ingatlanértékelőknek azt a szakmai szempontot kellett az ingatlan alapok portfoliójában lévő ingatlanok értékelése során figyelembe venniük, hogy milyen hatással lenne az alapokra az a körülmény, ha a bennük lévő ingatlanokat rövid időn belül értékesíteni kellene. Ez a jelenlegi piaci helyzetben igen nehéz lenne, tekintettel arra, hogy a világgazdasági válság hatásainak egyikeként jelentősen csökkent az ingatlanok iránti kereslet, és így az értékesítéskor elérhető ár is. Természetesen az ingatlanok további leértékelése, így az ingatlan alapok befektetési jegyei árfolyamának csökkenése sem zárható ki, amennyiben a gazdasági válság kapcsán a hazai ingatlan piac tovább hanyatlik. A további ingatlan leértékelések nélkül az alapban található ingatlanalapok árfolyama a jövőben vagy stagnál, vagy emelkedésnek indulhat, és ismét pozitív megtérülést biztosíthat azon befektetőknek, akik bent tartják a megtakarításaikat az alapban. A BAMOSZ adatbázisa szerint (www.bamosz.hu) a 22 ingatlanalap vagyona az utolsó negyedévben 0,7%-kal, év eleje óta 30%-kal nőtt, így a félév végén 432 milliárd forintot kezeltek ingatlanalapokban. Az értékpapírokhoz hasonlóan az ingatlanalapoknál is a nyilvános nyíltvégű alapok alkotják a legjellemzőbb típust, a félév végén 13 ingatlanalap vagy ingatlan alapok alapja tartozott a nyilvános nyíltvégű alapok közé, és az ingatlanalapok kezelt vagyonának 76%-a ilyen típusú alapokban volt található. A félév végén az ingatlanalapok vagyonának 11%-a volt valamilyen alapok alapja konstrukcióban. A 4 hazai ingatlan alapok alapja vagyona az év végén 42 milliárd forint volt. A hazai ingatlan alapok alapjainak vagyona a negyedévben az ingatlanalapok átlagától eltérően csökkent. A piaci teljesítmények a negyedévben mintegy 460 millió forinttal, év eleje óta mintegy 900 millió forinttal növelték a befektetők vagyonát, míg a 2009-es év jelentős tőkekivonásai és a 2010-es év több mint 10 milliárd forintos tőkevonzása után a negyedévben mintegy 1,2 milliárd, év eleje óta 1,3 milliárd forint távozott az alapokból. Ezek hatására a negyedévben 1,8 %-os, év eleje óta 1 %-os csökkenés következett be. Az építés alatt álló ingatlanok aránya szerint két alcsoportot különböztetünk meg az ingatlanalapok esetében, ezek közül a nagyobbik kategória az ingatlanforgalmazó alapoké, ide tartozik az ingatlan alapok alapjai mellett összesen 14 ingatlanalap, és a negyedév végén az ingatlanalapok vagyonának 98 %-a. Az alapok alapjaival együtt az ingatlanforgalmazó alapok vagyona a negyedév során 0,6%-kal nőtt. Az ingatlanalapok közt a hazai ingatlanalapok a meghatározók, a 22 alapból 18 hazai, 2 európai, 2 alap pedig globális ingatlanokba fektet, az előbbiekben az ingatlanalapok összvagyonának 88%-át kezelik. A negyedévben csak a globális alapok tudtak friss tőkét vonzani, míg a hazai alapokból tőkekivonás történt, az európai alapok pedig a negyedév során fel voltak függesztve, ezeknél értékesítés nem történt, és ezekre hozamot sem tudunk bemutatni. Fontos, hogy a CIB Bank Zrt. lehetővé teszi ügyfelei számára, hogy a már korábban beadott visszaváltási megbízásaikat vissza tudják vonni. Egy ilyen döntéssel annak lehetőségét teremtik meg az alap ügyfelei, hogy nem szállnak ki az alapból, tehát nem realizálják a mostanra felhalmozódott veszteséget. Azzal, hogy az alapban tartják befektetésüket, számolnak azzal a lehetőséggel, hogy egy későbbi visszaváltás alakalmával, várakozásuk szerint az árfolyamok magasabbak lesznek a jelenlegihez képest.

6/9

A magyar kötvény- és pénzpiac helyzete 2011. I. negyedév: Az új kormány kommunikációjában éles fordulat állt be a tavalyi év közepén. A fiskális szigor hangsúlyozása került előtérbe, az EU-val folytatott tárgyalások eredményeképpen. A kormány minden lehetséges eszközt bevetve (válságadók, nyugdíjpénztári pénzek visszatartása), sem tudta ugyan tartani a tavalyi 3,8% körüli hiányt, de annak közelébe került, 4,2% lett a végső szám. Az idei évre tervezett, kicsivel 3% alatti deficit is biztosítva lehet a nyugdíjpénzek szinte teljesen szabad felhasználásának lehetőségével. A hosszú távú költségvetési pálya mindenesetre csak jelentős kiadáscsökkentő lépésekkel valósítható meg, de úgy tűnik, a kormány készen áll ezeknek a lépéseknek a megtételére (mely lépéseket a Széll Kálmán terv tartalmaz). A külkereskedelmi és fizetési mérleg kedvező állása a forint erősödésének irányába hat. A nemzetközi befektetői hangulat is pozitívra fordult ami jelentősen csökkenti a magyar eszközöktől elvárt prémiumot. Inflációs oldalról sem érkezik jelentős nyomás idén 3,8% lehet az átlagos infláció Magyarországon. A gazdasági növekedés szerencsére Magyarországon is túljutott a mélyponton, és lassan elindult felfelé. A növekedés hajtóereje az export, miközben a háztartások fogyasztása továbbra is stagnál. Tavaly valószínűsíthetően 1,2%-kal bővült a magyar gazdaság, az idei évi növekedés 3% környékén lehet. A javuló költségvetési helyzet, a kedvező fizetési mérleg és inflációs adatok pozitív makrogazdasági környezetet jelentenek. A külső befektetési környezet is igen pozitív a tőlünk távol eső feltörekvő régió jó teljesítményének köszönhetően. Európa kettészakadt fiskális szempontból, a periférián lévő országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejű kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Magyarország most alacsonyabb hozamszinten tudja finanszírozni hosszú-adósságát, mint Portugália. A portugál feszültség a jóval nagyobb spanyol és olasz államadósság finanszírozási lehetőségeit is beszűkíti, sőt a periféria országainak a CDS- és állampapír-piaci feláraira is negatívan hat. Amennyiben az euró-övezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik, az a magyar hozamfelárra is egyértelműen negatívan fog hatni az idei évben. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények még az év jelentős részében (az év közepéig, a III. negyedév végéig) tudnak profitálni a globálisan alacsony kamatkörnyezet jótékony hatásaiból. 2011. II. negyedév: Az idei évre tervezett kicsivel 3% alatti deficit biztosítottnak tűnik a nyugdíjak „kvázi államosításával”. A hosszú távú költségvetési pálya csak jelentős kiadáscsökkentő lépésekkel valósítható meg, de úgy tűnik a kormány készen áll ezeknek a lépéseknek a megtételére. Áprilisban visszaesett az exportunk, ami egybeesik a fejlett országok termelésének említett korrekciójával. Ugyanakkor a behozatalunk felívelésében nem volt törés, így a februári-márciusi csúcspontok után (772, ill. 680 millió euró) a korábbi 500 millió euró környékére esett vissza a külkereskedelmi mérlegünk többlete. A fejlett országok konjunktúrájának javulásával ismét meglódulhat az export, ami a külkereskedelmi többlet újbóli növekedéséhez vezethet a második félévben. Az első negyedévben emelkedett a folyó fizetési mérleg többlete (a negyedéves GDP 3,3%-ára), ez szinte teljes mértékben a kereskedelmi mérleg többletének köszönhető. A külkereskedelmi és fizetési mérleg kedvező állása a forint erősödésének irányába hat, ami csökkenti a magyar állampapíroktól elvárt prémiumot is. Ennek megfelelően az inflációs oldalról sem érkezik jelentős nyomás, idén 4% körüli lehet az átlagos infláció Magyarországon. Elsősorban az export jó teljesítményének köszönhetően. a tavalyi 1,2%-os bővülés után, az idei évi növekedés 3% környékén lehet. A javuló költségvetési helyzet, kedvező fizetési mérleg és inflációs adatok pozitív makrogazdasági környezetet jelentenek, emellett a külső befektetési környezet is pozitív. Európa kettészakadt fiskális szempontból, az euróövezet perifériáján lévő országok (pl. Görögország, Portugália, Írország, Spanyolország) 10 éves futamidejű kötvényeinek hozamai egyre jobban eltávolodtak a biztonságosnak tartott német hozamoktól. Amennyiben az euró-övezet adósságválsága komolyabb mértékben eszkalálódik, az a magyar hozamfelárra is egyértelműen negatívan fog hatni. Ha az európai döntéshozók kordában tudják tartani az adósságválságot, a magyar kötvények még az év jelentős részében (a III. negyedév végéig) tudnak profitálni a globálisan alacsony kamatkörnyezet jótékony hatásaiból. Ezután azonban a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan emelkedő külső hozamkörnyezet, a magyar hozamokra is hatással lesz, az utolsó negyedévben enyhén emelkedő hozamgörbére számítunk.

7/9

6. Az Alap és az Alapkezelő által kezelt további alapok hozamadatai az egyes alapokra vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap az egyes alapok referencia-indexeire vonatkozó hozamok CIB Hozamgarantált Betét Alap CIB Pénzpiaci Alap CIB Euró Pénzpiaci Alap CIB Ingatlan Alapok Alapja CIB Algoritmus Alapok Alapja CIB Kincsem Kötvény Alap CIB Közép-európai Részvény Alap CIB Fejlett Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Feltörekvő Részvénypiaci Alapok Alapja CIB Indexkövető Részvény Alap CIB Nyersanyag Alapok Alapja CIB Profitmix 2 Tőkegarantált Származtatott Alap CIB Dupla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Euró Tripla Profit Tőkevédett Származtatott Alap CIB Atlantika Tőkevédett Származtatott Alap

nominális 3 hónap 6 hónap 1.30% 2.55% 1.29% 2.91% 0.58% 1.11% nominális 3 hónap 6 hónap 1.48% 3.18% -

2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 4.82% 5.57% 6.63% 4.88% 6.39% 7.15% 2.05% 1.74% 2.15% -2.67% 0.46% -6.61% 7.28% 11.30% 6.92% 12.51% 21.33% 0.28% 21.56% 16.59% 4.65% 26.30% 23.42% 3.25% 4.90% 18.65% 1.22% 29.92% 12.84% -11.30% -0.48% 2.49% -3.98% 2011/06/30-ig elért évesített 1 év 2 év 3 év 5.76% 5.54% 8.87% 25.62% 22.95% 7.81% 31.24% -

indulástól számított

naptári évre számított évesített hozamok

5 év évesített 6.65% 6.32% 6.57% 7.45% 2.41% 2.34% -1.47% 2.30% 5.17% 8.15% 0.80% 6.07% 0.36% 0.99% 2.86% -1.22% 7.43% 0.11% 0.27% 3.20% 4.99% indulástól számított

2010 2009 2008 4.71% 8.42% 7.70% 4.57% 9.36% 6.81% 1.50% 1.67% 3.98% 1.73% -14.81% -0.08% 5.36% 7.36% -3.06% 15.92% 34.42% -43.64% 9.62% 42.13% -40.35% 16.99% 67.36% -1.85% 68.75% -53.58% 10.93% 18.37% -31.56% -2.67% 7.43% -2.79% 0.22% 10.93% -

5 év

2010

2009

5.53% 6.48% 6.40% 15.31% 9.15% 15.28% 0.47% 13.76% -

10.52% -0.50% 13.97% 34.47% 25.18% 67.95% 73.40% 15.80% -

7.87% 3.99% 8.74%

évesített 8.71% 6.20% 10.55%

-4.39% 2.16% 2.76% -

-7.27% 1.84% 9.55% 3.41% -

2007 7.01% 6.46% 3.24% 7.01% 4.11% 7.87% 4.70% 3.42% 24.85% -0.95% -

2006 5.44% 5.70% 1.70% 6.61% 4.57% 18.24% 11.46% 19.18% -

naptári évre számított évesített hozamok 2008 8.43% -0.16% 2.58% -38.28% -44.13% -53.19% -26.87% -

2007

2006

7.69% 7.87% 6.22% 10.58% 7.69% 6.12% -

6.94% 7.52% 6.71% 19.34% 9.96% 19.55% -

Az Alap portfóliójában lévő elemek értékelésének forrásait és módszereit az Alap PSZÁF által elfogadott kezelési szabályzata tartalmazza. Az Alap eszközértékének megállapítását a Letétkezelő végzi, az Alap kezelési szabályzatában meghatározottak szerint, piaci és kereskedés napi elszámolás elvén. Az Alap portfóliójában lévő kamatozó kötvény típusú értékpapírokból, valamint minden eszközből, amelyből kamatjövedelem származik, az időarányos kamat figyelembe van véve az Alap eszközértékének számításakor, hasonlóan a pénzből és a pénzjellegű eszközökből származó hozamokhoz, illetve a realizált és nem realizált árfolyamnyereséghez. Az Alapkezelő kijelenti, hogy az Alap különböző időszakokra számított hozamait az osztalékon, kamaton és árfolyamnyereségen keletkező vissza nem igényelhető forrásadó levonása után, illetve a visszaigényelhető forrásadó figyelembe vételével számítja ki. Magánszemélyek a befektetési jegyek forgalmazónál történő visszaváltásakor hozamot realizálnak. A realizált hozam kamat jövedelemnek minősül, ami a kamatadó hatálya alá tartozik, hasonlóan a hitelintézeti betéten, takarékbetéten és folyószámlán elért kamathoz, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon elért kamathoz és hozamhoz. Az adó alapja a visszaváltási ár és az értékpapír megszerzésére fordított érték, valamint az értékpapírok megszerzéséhez kapcsolódó járulékos költségek különbsége. Az adó mértéke az Éves jelentés készítésének időpontjában 20%. A 2006. augusztus 31-e előtt vásárolt befektetési jegyek mentesülnek a kamatadó hatálya alól. Jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok esetében a befektetési jegyek árfolyamnyeresége és hozama az adóköteles árbevételüket növeli. Ez után a mindenkor érvényes társasági adójogszabályok szerint kell az adót megfizetni. Az Alap Magyarországon nem adóalany, befektetései után forrásadót nem fizet, illetve nem igényelhet vissza. Az Alap teljesítményének bemutatásához szükséges számításokat az Alapkezelő összegyűjti és megőrzi. Az Éves jelentésben szereplő hozamok a forgalmazási, számlavezetési költségek és kamatadó levonása előtti, illetve az alapok működési költségeinek, úgy mint alapkezelési díj, letétkezelési díj, könyvvizsgálói díj stb. felszámítása utáni nettó hozamként kerültek meghatározásra. Az Éves jelentésben szereplő múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát az Alap jövőbeni hozamára nézve. Az egyes alapok hozamadatai az adott alap kibocsátási pénznemében kerülnek megállapításra, felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az egyes valuta- vagy devizanemek közötti átváltás befolyásolja az Alap által elért eredményt. A hozamok bemutatására a BAMOSZ (Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége) vonatkozó mindenkor hatályos előírásaival összhangban kerül sor. Az 1 évnél hosszabb időszakok hozamait évesítve határozzuk meg (kamatos kamatszámítással, tört kitevővel, 365 napos bázison). Az Alap egyszeres tőkeáttételt alkalmaz. Az Alap Tájékoztatója és kezelési szabályzata megtekinthető a www.cibalap.hu és a www.cib.hu honlapokon, valamint díjmentesen átvehető a forgalmazási helyeken.

8/9

7. Az Alap további adatai az Alap részére igénybe vett hitel feltételei az Alap hozamfizetésére vonatkozó adatok

az Alap nem vett igénybe hitelt az Alap nem fizetett hozamot

9/9