JOGI HÍRLEVÉL 2011/9-10. SZÁM
BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732
TARTALOM
I.
Otthonvédelmi intézkedések
II.
Értékhatár-emelkedés a hatályos közbeszerzési szabályozásban
III. Emelkedő jövedéki adók és új típusú játékadók IV. Új távhő-támogatási rendszer
I. Otthonvédelmi intézkedések Az Országgyűlés az elmúlt időszakban több, a devizaalapú lakáskölcsönöket törlesztő adósokat segítő törvényt fogadott el. Így a rögzített kedvező árfolyamon törlesztés és a gyűjtőszámlahitel igénybevételének lehetőségét 2011. szeptember hó 22. napjától kiterjesztették arra az esetkörre, ha a devizakölcsön fedezete nem kizárólag lakóingatlanon alapított jelzálog, hanem állami készfizető kezesség (ez volt az ún. „Fészekrakó program”), egyben lehetővé tették, hogy a konstrukciót azok is igénybe vehessék, akiknek devizakölcsöne 2015. január hó 1. napját megelőzően jár le. Ezen kívül 2011. szeptember hó 29. napjától hatályba léptek a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés szabályai. Ekként a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog vagy az állami készfizető kezesség fedezetével magánszemély fogyasztóval kötött devizaalapú kölcsönszerződés alapján teljesített teljes előtörlesztés (ún. végtörlesztés) esetén a pénzügyi intézmény a végtörlesztés forint összegének meghatározásakor svájci frank esetén 180 HUF/CHF, euró esetén 250 HUF/EUR, japán jen esetén 200 HUF/100 JPY árfolyamot köteles alkalmazni. Erre a hitelező pénzügyi intézmény akkor köteles, ha (konjunktív feltételek): − a végtörlesztéssel érintett devizaalapú kölcsön folyósításánál alkalmazott árfolyam a rögzített árfolyamnál nem volt magasabb, − a kölcsönszerződést a pénzügyi intézmény 2011. augusztus hó 12. napjáig nem mondta fel, − a végtörlesztésre vonatkozó írásbeli igénybejelentését a hitelfelvevő 2011.
december hó 30. napjáig a végtörlesztéssel érintett devizaalapú kölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény részére benyújtja, − ha a végtörlesztéssel érintett devizaalapú kölcsönhöz közvetlenül kapcsolódik áthidaló vagy gyűjtőszámlahitelből eredő tartozás, annak végtörlesztését a hitelfelvevő egyidejűleg vállalja, valamint − a végtörlesztés az igénybejelentés napját követő 60. napig megtörténik. A pénzügyi intézmény a végtörlesztésért költségtérítést és egyéb díjat vagy jutalékot nem számíthat fel. A végtörlesztési rendelkezések végrehajtása körében bizonytalanságok és ellentmondások mutatkoztak az egyes hitelintézetek gyakorlatában, ennek megfelelően egyértelműsítették, hogy a rögzített árfolyamon való végtörlesztés lehetősége akkor is megilleti a devizaadóst, ha az eredetileg hitelt nyújtó pénzügyi intézmény személyében a hitelkövetelés engedményezése révén változás állt be, illetve, hogy a végtörlesztési kérelmet minden esetben a követeléssel rendelkező pénzügyi intézményhez szükséges benyújtani. Ezen kívül a több részletben folyósított devizahitel egyösszegű végtörlesztésére ugyancsak lehetőség van, ebben az esetben a folyósításoknál alkalmazott árfolyamok súlyozott átlagát kell figyelembe venni. Azt is egyértelműen lefektették, hogy a végtörlesztés egészben vagy részben történő teljesítése érdekében nyújtott kölcsön kizárólag forinthitel lehet. Mindezen felül a törvényi rendelkezések biztosítják a végtörlesztésre fordított összegek köztehermentességét. Egyfelől vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg azon összeggel összefüggésben, amellyel egyező összeget
-1-
a magánszemély végtörlesztés címén az őt terhelő tartozás kiegyenlítésére használ fel vagy ilyen célból egyenesági hozzátartozójának ajándékoz, másfelől mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól a részben vagy egészben elengedett követelés, ha a magánszemély kötelezett (adós) és a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét. (Forrás: 2011. évi CXVI. törvény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról; 2011. évi CXXI. törvény az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról; 2011. évi CXXX. törvény az otthonvédelmi intézkedések kiterjesztése kapcsán a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról) II. Értékhatár-emelkedés a hatályos közbeszerzési szabályozásban A közbeszerzésekről szóló törvény 2011. október hó 8. napjától hatályos módosítása a három írásbeli ajánlattételi felhívás kiküldésével lefolytatható általános egyszerű közbeszerzési eljárás alkalmazhatóságának felső határát az építési beruházások esetében a korábbi nyolcvanmillió forintról százötvenmillió forintra emelte a beruházás becsült értékén számítva. (Forrás: 2011. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról)
III. Emelkedő jövedéki adók és új típusú játékadók Az Országgyűlés döntött arról, hogy a jövőben rövidebb felkészülési határidő biztosításával lehet hatályba léptetni az adó-, járulék- és illetékváltozásra vonatkozó új jogszabályokat, ugyanis a fizetési kötelezettségekre, a fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között az eddigi legalább 45 nap helyett már csak legalább 30 napnak kell eltelnie. Egyben elfogadták a jövedéki termékekre és az egyes szerencsejátékokra kivetett adók mértékének emeléséről, valamint újfajta játékadók bevezetéséről szóló törvénymódosításokat is. Ennek megfelelően már 2011. november hó 1. napjától emelik a gázolajat terhelő jövedéki adó mértékét (110.350,Ft/ezer literre), azonban a fuvarozók versenyképességének megőrzése érdekében ezzel párhuzamosan emelik a kereskedelmi gázolaj utáni adóvisszaigénylés összegét 6,50,- Ft/literről 19,50,Ft/literre. Ezen felül növelik a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adóvisszatérítés mértékét is 80 %-ról 82 %-ra. A magasabb alkoholtartalmú szeszes italoknál az adótételek 50 %-kal emelkednek, kivéve a párlatok (gyümölcspálinka) és a természetes aromával előállított szeszes italok esetén, melyeknél a mértéknövekedés csak 5 %-os, valamint még egyéb szeszes italok jövedéki adótartalmát is emelik kisebb mértékben. Ugyancsak differenciáltan emelkedik a különféle dohányárukra kivetett jövedéki adó mértéke is, egyben a törvény a dohánygyártmányok jövedéki adóminimumának újabb emelését irányozza elő 2012. május hó 1. napjától és 2012. november hó 1. napjától. Szintén 2011. november hó 1. napjától jelentősen emelik a pénznyerő automatákra kivetett tételes játékadót. Újdonságként bevezeti a törvény 2012.
január hó 1. napjától a pénznyerő automata tiszta játékbevételéhez kapcsolódó adóztatást is (tulajdonképpen százalékos mértékű játékadó). Ebben az esetben az adó alanya a pénznyerő automata üzemeltetője mint szerencsejáték-szervező és ezt az adót abban az esetben kell megfizetnie, ha a tárgynegyedévben a játékhelyen elért tiszta játékbevétel a 900.000,- Ft-ot eléri vagy meghaladja. A százalékos mértékű játékadó alapja a pénznyerő automata tárgynegyedévi tiszta játékbevételének 900.000,- Ft-ot meghaladó része, mértéke pedig 20%. Ezt az összességében jelentős adóemelkedést mérsékeli az, hogy a törvény kedvezőbb adózási szabályokkal lehetővé teszi a szerver alapú pénznyerő automaták üzemeltetését. Szerver alapú pénznyerő automata minden olyan pénznyerő automata, amely az internet mint távközlési rendszer felhasználásával működtetett szerver alapú rendszerben üzemeltethető és melynek játékprogramja a központi szerveren egy zárt, ellenőrzött rendszeren működik, a hozzá csatlakoztatott gépek (műszaki egységek) pedig a játékteremben, játékkaszinóban találhatók. Amennyiben az üzemeltető on-line hozzáférést engedélyez az adóhatóságnak a játék ellenőrizésére, akkor az ezekre kivetett játékadó a tiszta játékbevétel mindösszesen 33%-a. A törvény ugyancsak újdonságként bevezeti a távszerencsejáték fogalmát, amelyeket a jövőben csak erre jogosító adóhatósági engedély alapján lehet szervezni és ezekre nézve sajátos szabályokat állapít meg, illetve ezekre adót vet ki. Távszerencsejátéknak minősül a törvény szerint a lóversenyfogadás és a kártyajáték, ha azt hírközlőeszköz és -rendszer (internet) útján szervezik. A távszerencsejátékok játékadója a tiszta játékbevétel 20 %-a. A távszerencsejátéknak minősülő szerencsejáték szervezésére már engedéllyel rendelkező szervező
-2-
ezt a tevékenységét a részére kiadott engedély érvényességéig a korábbi jogszabályi feltételek és játékterv alapján végezheti. (Forrás: 2011. évi CXXIV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról; 2011. évi CXXV. törvény az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról) IV. Új távhő-támogatási rendszer Európában egyedülálló módon az elfogadott új szabályozás úgynevezett hőoldali támogatási rendszert vezet be 2011. október hó 1. napjától, amelynek lényege a közszolgáltatási kötelezettséget ellátó távhőszolgáltatók ösztönzése a ténylegesen primer energiamegtakarítással járó, nagy hatásfokú, kapcsolt termelésből való vételezésre, azaz a jövőben már nem a termelők, hanem a hőszolgáltatók és külön kezelt intézmények (pl. kórházak, iskolák) kaphatnak költségvetési támogatást. A hőszolgáltatóknak nyújtandó támogatást a MAVIR folyósítja majd egy elkülönített számla terhére, míg a folyósítást és a jogosultságot a Magyar Energia Hivatal (MEH) folyamatosan ellenőrzi. A hatósági árak emelkedésének megakadályozása érdekében a hatósági árnál magasabb árat a közüzemi szerződésben érvényesen kikötni továbbra sem lehet, ugyanakkor ettől lefelé megkülönböztetéstől mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni. Egyben kifejezett cél az, hogy az ország minden részén egységes díjszerkezettel és árképzési elvekkel, az állam erős szerepvállalásával lehet a távhő díjszabását megállapítani. (Forrás: 2011. évi CXXVI. törvény a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény és az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról)
Lezárva: 2011. október 31.