A 2011/8. SZÁM TARTALMA
LÓ Zöldág L.: Lovak újabb genetikai betegségei. Irodalmi áttekintés / 451
BAROMFI Thuma Á., Ivanics É., Juhás zné Kaszanyit zky É., Dán Á., Glávits R.: Brachyspira-fertőzöttség
vizsgálata
növendékkacsa-állományokban
/
464
KISÁLLAT Gyuranec z M., Hauser Zs., Dénes B., Szeredi L., Rónai Zs., Bozi R., Makrai L., Magyar T., Jánosi S z.: A kutyák Brucella canis okozt a megbetegedése és első magyarországi megállapítása / 471 Jakab
Cs.,
Mándoki
M.,
Szabára
Á.,
Kollár E., Thuróc zy J.: Faggyúmirigy irányú differenciálódást mutató komplex emlőmirigy-carcinoma cocker spániel kutyában. Kórszövettani eset ismertetése / 481
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG Kas za Gy., S zeit zné S zabó M., Mészáros L., Oravec z M., Zoltai A., Vásárhelyi A., Cseh J., Hidi E., Horváth Zs., Süth M., Lac zay P., Ózsvári L.: Élelmiszerlánc-felügyeleti események Magyarországon az ezredfordulótól 2009-ig / 489
VIROLÓGIA Benkő M.: Molekuláris módszerek: új lehetőségek az adenovíruskutatás tükrében / 489
DIAGNOSZTIKA Grűnermelová, Ľ., Ševčík, A., Páleník, Ľ., Takáčová, D., Hluchý, M., Trbolová, síkmértani
A.,
Holičková,
módszerekkel
M.,
Capík,
történő
I.:
A kut yák
röntgenológiai
szívméretének meghatározás a
a mellkas belső arányainak felhasználásával / 506
KÖNYVIS MERTETÉS Gálfi P., Csikó Gy., Jerzsele Á.: Állatorvosi gyógyszertan. II. (Soós T.) / 463
Zöldág L.: LOV AK ÚJABB GENETIKAI BE TEGSÉGEI. IRODALMI ÁTTEKINTÉS
A Ló Genom Projekt 1995-ben indult, amikor húsz ország 70 kutatója együttműködésében elkezdődött a ló örökítőanyaga bázissorrendjének feltárása. 2007 januárjában a bázissorrend és a térképezés elkészült. Egyidejűleg több genetikai betegség és számos tulajdonság genomiális helyét
is
meghatározták,
és
azokra
molekuláris
genetikai
(DNS)
teszteket dolgoztak ki. A lógenom megismerésének fő célja a világ lóállománya jóllétének és egészségi állapotának a javítása volt. A lógenom bázissorrendjének ismeretében a kutatók ma már kisebb
költséggel, rövidebb idő alatt és kevesebb mintaszám alapján képesek génteszteket kidolgozni, ami a lógenetikában új korszak kezdetét jelenti. A lógenom teljes bázissorrendjének ismerete olyan alapvet ő információt nyújt a kutatók számára, amely segítségével a jövőben specifikus
kutatási
feladatokat
valósíthatnak
meg.
Jelen
irodalmi
áttekintés célja a géntérképezés alapján megismert újabb és aktuális genetikai lóbetegségek ismertetése. Ezek a genetikai bántalmak a hyperkalaemiás
periodikus
paralízis
(HYPP),
a
letális
fehércsikó-
szindróma (LW OF), a súlyos, kombinált immunelégtelenség (SCID), a szürke
lovak
melanomatosisa,
a
lovak
örökletes
regionális
bőrgyengesége (HERDA, hyperelastosis cutis – HC), a visszatérő megterhelésssel
kapcsolatos
poliszacharidtárolási enzim
elégtelensége
betegségeknek
rhabdomyol ysis
myopathia (PSSM) (GBED).
molekuláris
A
oktanát,
és
szerző
(RER), a
2.
típus ú
glikogénlánc-rendező
ezeknek
klinikai
a
tüneteit,
a
genetikai
terápiás
és
megelőzési lehetőségeit ismerteti.
Thuma Á. – Ivanics É. – Juhászné Kaszanyitzk y É. – Dán Á. – Glávits R.: BRACHYSPIRA-FERTŐZÖTTSÉG
VIZSGÁLATA
NÖVENDÉKKACS A-
ÁLLOMÁNYOKBAN
Az elmúlt években a szerzők beszámoltak a lúd és a kacsa intestinalis spirochaetosisáról megbetegedések
(brachyspirosisáról). és
az
elhullások
felnőtt
Mindkét
fajban
törzsállományokban,
a a
tojásrakási időszak második felében jelentkeztek, és elsősorban a vastagbelek (vak-, remese-, végbél) fibrines-elhalásos gyulladásában, továbbá szubakut nephropathiában nyilvánultak meg. Jelen
vizsgálatokban
kórtani
szerepét
a
a
Brachyspira-fertőzöttség
felnevelés
során,
előfordulását
fiatal
és
növendékkacsa-
állományokban tanulmányozták. Négytől héthetes életkorú, összesen 3 pecsenyekacsa- és 1 növendék törzskacsaállományból 32 elhullott madarat
vizsgáltak.
A
Brachyspira-fertőzöttséget
valamennyi
állományban az állatok többségének vastagbelében immunhisztokémiai, baktériumtenyésztéses
és
molekuláris
biológiai
vizsgálatokkal
igazolták. Az izolált 10 Brachyspira-törzs többsége (7 izolátum) B. pilosicolinak bizonyult. Az elhullások számának növekedése rendszerint 3–4 hetes korban kezdődött, és a 7000–15 000 létszámú állományok mintegy 7–9%-át érintette. Az elhullott állatok kórbonctani és kórszövettani vizsgálata során az intestinalis spirochaetosisra jellemző vastagbél-elváltozások (fibrineselhalásos gyulladás) enyhébb formájúak voltak, mint ami a felnőtt kacsák
brachyspirosisa
esetén
látható.
Emellett
két
állományban
takarmányozási ártalomra gyanút keltő máj- és veseelváltozásokat (májelfajulást,
heveny
tubulonephrosist),
egyben
kacsa-circovírus-
fertőzöttséget, egyben anatipestifer-betegséget, egyben pedig nem megfelelő tartási körülményekre jellemző leleteket is észleltek. A növendék törzskacsaállomány ismételt vizsgálatával, 8 és 9 hónapos korban,
fibrines-elhalásos
vastagbélgyulladást
és
szubakut
nephropathiát
–
azaz
a
felnőtt
törzsállományok
brachyspirosisára
jellemző elváltozásokat – figyeltek meg. Az
eredmények
arra
utalnak,
hogy
a
Brachyspira-fertőzöttség
kialakulására növendékkacsa-állományokban a nem megfelelő tartási körülmények,
a
rossz
minőségű
takarmány
etetése
vagy
immunszuppresszív hatású (pl. circovírus) fertőzés hajlamosíthat, és gyakran más betegségekkel együtt fordul elő. Emiatt a növendékkori kacsaelhullásokban a kórtani jelentőséget az említett tényezők és az adott
állományban
jelenlévő
egyéb
megbetegedések
együttes
figyelembevételével célszerű értékelni.
Gyuranecz M. – Hauser Zs. – Dénes B. – Szeredi L. – Rónai Zs. – Bozi R. – Makrai L. – Magyar T. – Jánosi Sz.: A KUTYÁK BRUCELLA CANIS OKOZTA MEGBETEGEDÉSE ÉS ELSŐ M AGYARORSZÁGI MEGÁLLAPÍTÁS A
A szerzők irodalmi áttekintést nyújtanak a kutyák brucellosisáról, valamint
ismertetik
az
első
hazai
Brucella
canis
okozta
járvány
tapasztalatait. A kutyák B. canis okozta brucellosisa vetéléssel, az ivarszervek gyulladásával és terméketlenséggel járó fertőző betegség, zoonosis. A 2001–2002-ben 1153 kutyán végzett szerológiai felmérő vizsgálat
során
a
fertőzést
nem
mutatták
ki
hazánkban.
Magyarországon az első B. canis okozta vetélést 2009-ben, 31 kutyát számláló tenyészetben állapították meg. A nyolc hónapon át tartó, szórványos
szaporodásbiológiai
zavarokat
(vetéléseket)
követően
intézeti
vizsgálatra
küldött,
vetélt
magzatból
és
magzatburokból
tenyésztették ki a B. canist. A magzatburok kórszövettani vizsgálatával elhalásos gyulladást, az immunhisztokémiai (IH) vizsgálattal pedig a throphoblastsejtekben nagy mennyiségben B. canist figyeltek meg. A 31 kut ya közül 7 állat (23%) bizonyult szeropozitívnak a tárgylemezagglutinációs próbában, míg a vér-, hüvely- és toroktamponminták bakteriológiai vizsgálata során 3 állatból (10%) tenyésztettek ki B. canist.
Az
izolált
törzsek
azonosítására
standard
módszereket,
multiplex PCR-t és egypontos nukleotid polimorfizmus vizsgálatokat használtak. Hat euthanasiára került állat mindegyikében kórszövettani elváltozásokat találtak, míg az IH- és közvetlen PCR-vizsgálatok csak egy-egy esetben voltak pozitívak. Eredményeik alapján javasolják, hogy a
kutyaállományokban
észlelt,
vetéléssel
járó
kórképek
esetében
történjen meg a B. canis fertőzés kizárására irányuló bakteriológiai és szerológiai vizsgálat.
Jakab Cs. – Mándoki M. – Szabára Á. – Kollár E. – Thuróczy J.: FAGGYÚMIRIGY IRÁNYÚ DIFFERENCIÁLÓDÁST MUTATÓ KOMPLEX EMLŐMIRIGY-CARCINOM A
COCKER
SPÁNIEL
KUTYÁBAN.
KÓRSZÖVETTANI ESET ISMERTETÉSE
A szerzők egy 10 éves, cocker spániel szuka kut ya bal inguinalis emlőmirigyéből eltávolított, kb. 4,5 cm legnagyobb átmérőjű, komplex carcinomában tapasztalt faggyúmirigy irányú differenciálódás esetét ismertetik. A mikroszkópos vizsgálatok során a komplex emlőcarcinoma
állományában
kialakult,
faggyúmirigyszigetben
a
számos
faggyúmirigy-burjánzások
malignitás kitágult
jeleivel ductulust,
környezetében
nem
rendelkező
seboc ystát
kifejezett
és
a
lymphoc ytás
beszűrődés jeleit tapasztalták. A differenciált seboc ysták a holokrin szekréció jeleit mutatták. A faggyúmirigy-lebenykékben pótlósejteket, intermedier sejteket és érett sebocystákat, ill. elvezetőcsatornákat tudtak
elkülöníteni.
Vizsgálataikat
immunhisztokémiai
módszerrel
egészítették ki.
Kasza Gy. – Szeitzné Szabó M. – Mészáros L. – Oravecz M. – Zoltai A. – Vásárhelyi A. – Cseh J. – Hidi E. – Horváth Zs. – Süth M. – Laczay P. – Ózsvári L.: ÉLELMISZERLÁNC-FELÜGYELE TI ESEMÉNYEK M AGYARORSZÁGON AZ EZREDFORDULÓTÓL 2009-IG
A szerzők bemutatják a hazai élelmiszerlánc-felügyeletben részt vev ő intézményeket, a mikrobiológiai, toxikológiai, jelölési és összetételi szempontból kifogásolt tételek számának alakulását a 2000-es évek elejétől
kezdődően,
és
a
2009.
évi
élelmiszerlánc-ellenőrzés
tapasztalatait összehasonlítják az előző évek statisztikai adataival. A 2008–2009 között kifogásolt hazai, tagállami és harmadik országból érkező élelmiszertermékek, valamint a növényvédőszer-maradék miatt kifogásolt növények, növényi alapú termékek számának változását is részletesen ismertetik.
Benkő M.: MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK: ÚJ LEHETŐSÉGEK AZ ADENOVÍRUS KUTATÁS TÜKRÉBEN
A szerző az elmúlt két évtizedben elterjedt, a virológiai kutatások és diagnosztika
eljárásait
forradalmasító,
modern
molekuláris
módszerekben rejlő lehetőségeket mutatja be az adenovíruskutatás terén
elért
legújabb
eredményeik
ismertetésén
keresztül.
Az
új
eszközök közül a legnagyobb jelentőséggel a polimeráz láncreakció (PCR) bír. Az új vírusizolátumok klasszikus, szerológiai módszerekkel történő
azonosítása
folyamatosan
a
növekvő
már
ismert
száma
szerotípusok miatt
igen
napjainkra
nagy
és
rendkívül
munkaigényessé vált. Ráadásul megbízható referenciatörzs- és -savógyűjtemény már csak kevés laboratóriumban áll rendelkezésre. A PCR és DNS-szekvenálás gyors, hatékony alternatívát jelent. Az ilyen módon azonosított, ill. újként meghatározott vírusoknak a szerotípus helyett a típus nevet adják. Számos olyan, az elmúlt évtizedek során állatorvosi laboratóriumokban izolált adenovírus van, amelyet eddig nem tipizáltak. Ezeket most bizonyos génjeiknek szekvenciája alapján lehet besorolni. A
módszer
jellemezhetők jelentősége
másik
nagy
általa van
előnye,
molekuláris
például
a
hogy
nem
szinten.
vadon
élő
izolálható
Ennek állatok
vírusok
különösen
is
nagy
adenovírusainak
tanulmányozásában, ahol a legtöbb esetben nincs lehetőség a vírusok in vitro szaporítására. A szerző kutatócsoportja határozta meg a világon az első, olyan, teljes adenovírusgenom-szekvenciát, amelyet a vírus
sikeres izolálása nélkül, kizárólag az elhullott madarak fertőzött belső szervein
végzett
PCR
segítségével
nyertek
ki.
Állatkertekben,
állatkereskedésekben vagy a természetben elhullott gerinces állatok szervmintáit
szűrik
PCR-rel,
de
a
vizsgálathoz
bélsárminták
is
alkalmasak. A madarak és hüllők mellett, legújabban a hazai denevérek feltehetően nagy arányú, adenovírusos fertőzöttségét mutatták ki.
Ľ. Grűnermelová – A. Ševčík – Ľ. Páleník – D. Takáčová – M. Hluchý – A. Trbolová – M. Holičková – I. Capík: A KUTYÁK
SZÍVMÉRETÉNEK
TÖRTÉNŐ
RÖNTGENOLÓGI AI
SÍKMÉRTANI
MÓDSZEREKKEL
MEGHATÁROZÁSA
A MELLKAS
BELSŐ ARÁNYAINAK FELHASZNÁLÁSÁV AL
A szív
méretének
becsléssel
meghatározása
(amely
a kiértékelő
röntgenfelvétel személy
alapján
tapasztalatán
történhet alapszik),
viszonyítással (a bordaközi tér számítása alapján), ill. legpontosabban VHS-
(Vertebral
Heart
Score)
számítással.
A VHS-módszer
segítségével a szív nagysága a háti (thoracalis) csigolyák számával összevetve, számszerűen, ún. vertebrális egységben (v) határozhat ó meg.
A szerzők
továbbá
három
gyakorlati
VHS-mérési
módszert
alkalmazhatóságának
hasonlítottak
megállapítására,
össze, nem
szakosodott radiológusok részvételével (friss diplomás, másodéves állatorvostan-hallgató
és
szakképzett
röntgenológus)
végeztettek
méréseket. A három VHS-módszer statisztikai elemzése Tukey-f éle egyutas Anova-teszt felhasználásával azt mutatta, hogy a vizsgált
módszerek között nincs statisztikailag kimutatható különbség (p>0,05). A módszerek egyenértékűek, a legpontosabb mérési eredményeket a VHS3 módszer szolgáltatja. A három, a röntgenológia terén különböző tapasztalattal
értékelő
rendelkező
személy
eredményeit
összehasonlítva arra a következtetésre jutottak, hogy a módszerek alkalmazása
egyetemes
és
független
a
felhasználó
gyakorlati
tapasztalataitól. A VHS-érték meghatározásának minden kardiológiai vizsgálat
rutinszerű
részének
kellene
lennie,
mert
a
módszer
kivitelezése és értelmezése egyszerű. A pontos, számszerű értékek jól használhatók esetében.
a
betegség
lefolyása
során,
ismétlődő
vizsgálatok