CSIGÁK RÉTEGTANI MEGOSZLÁSA
A MAGYARORSZÁGI
EOCÉNBEN
DR. STRAUSZ LÁSZLÓ*
Összefoglalás: A Cerithium hantkeni-s csökkentsósvízi k é p z ő d m é n y e k , v a l a m i n t a Nummulites laevigatus-os és N. subplanulatus-os rétegek csigafaunája közt korkülönbség nem állapítható meg, külföldi alsólutéciai faunákkal sok közös elemet tartalmaznak, alsóeocén alakokat alig. A felettük következő N. perforalus-os és ЛГ. millecaput-os felsőlutéciai rétegek csigafaunája szegényebb, de új elemek alig jelentkeznek benne. A felső eocén csigafauna még szegényebb, de aránylag sok benne az új elem a középsőeocén f a u n á hoz képest. — A csigafaunából v o n h a t ó következtetések egyelőre n e m egyeztethetők a Nummulitesekre alapozott szintezéssel.
S z á z t í z é v e j e l e n t m e g az első k ö z l e m é n y m a g y a r o r s z á g i e o c é n c s i g á k r ó l [ 2 4 ] . A z ó t a átlag évenként jelent m e g olyan szakmunka, amely eocén csigák neveit tartal m a z t a , d e csak 3 — 4 d o l g o z a t b a n kísérelték m e g a csigafauna felhasználását a z á l t a l á n o s szintezésben. A k ő s z é n ö s s z l e t e n b e l ü l és k ö z v e t l e n ü l felette é d e s v í z i ü l e d é k e k b e n k e v é s c s i g a faj t a l á l h a t ó , k ö z ü l ü k l e g i s m e r t e b b a Bythinella carbonaria M u a . - C h a l m., magasabb s z i n t e k b ő l e d d i g n e m ismeretes. A k ő s z é n ö s s z l e t felett i g e n n a g y elterjedésűek a z „ a l s ó c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k " , Cerithium hantkeni-vel (helyes n e m z e t s é g n e v e Potamides vagy Tympanotonos). E f e l e t t a Nummulites laevigatus-os v a g y a N. subplanulatus-os tengeri ü l e d é k e k k ö v e t k e z n e k , m a j d SLN. perforatus-os és N. millecaput-os r é t e g e k , főleg a „ f ő n u m m u l í t e s z e s m é s z k ő " . U t ó b b i s z i n t e t á l t a l á b a n a k ö z é p s ő e o c é n b e s o r o l t á k , az a l a t t a l e v ő k é p z ő d m é n y e k k o r a tekintetében azonban eltérő a szakemberek v é l e m é n y e . H o f m a n n 1 8 7 1 - b e n [3], S c h a f a r z i k 1 9 0 2 - b e n [ 1 3 ] , T a e g e r 1 9 0 8 - b a n [18] a N. laevigatusos és а C. hantkeni-s r é t e g e k e t is a k ö z é p s ő e o c é n b e t e t t é k . O p p e n h e i m 1891-ben m é g c s a k feltételesen v e t t e a l s ó e o c é n n e k v a g y p a l e o c é n n e k a k ő s z é n ö s s z l e t e t , [6, p . 8 0 7 — 8 0 9 ] , L. ó с z у e z t a v é l e m é n y t m á r h a t á r o z o t t a b b f o r m á b a n v e t t e át [4], R о z l o z s n i k , S c h r é t e r és T e l e g d i R o t h К . 1 9 2 2 - b e n [ 1 2 , p . 1 7 ] , R о z 1 о z sn i к 1 9 2 8 - b a n [ n , p . 33 — 34] m á r a z alsó c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k e t is p a l e o c é n n e k m i n ő s í t e t t é k . A z e s z t e r g o m i és t a t a b á n y a i t e r ü l e t e k r e v o n a t k o z ó a n n a g y j á b ó l h a s o n l ó b e o s z t á s t f o g a d o t t el V i t á l i s [22]. V a d á s z régebben paleocén néven tárgyalta a k ő s z é n ö s s z l e t e t és a n n a k é d e s v í z i f e k v ő j é t , d e a c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k e t m á r a p a l e o c é n f ö l é o s z t o t t a b e [20, p . 1 5 8 ] . A gazdag gánti faunát fiatalabbnak tartották a „ f ő n u m m u l i t e s z e s " mészkőnél. W e n z 1 9 2 9 - b e n i n d o k o l á s n é l k ü l a l s ó p a l e o c é n n e k j e l ö l t e [23, p . 2 6 2 7 ] . S z ő t s 1 9 4 8 ban megállapította, h o g y ezek s e m fiatalabbak a t ö b b i kőszénfedőnél [15], m a j d 1953-ban r é s z l e t e s e n f e l d o l g o z t a a g á n t i m o l l u s z k á k a t [ 1 6 ] . M o n o g r á f i á j á b a n 32 o l y a n c s i g a és 9 o l y a n k a g y l ó f a j t s o r o l t fel, a m e l y e k k ü l f ö l d ö n is m e g v a n n a k . A 4 1 faj k ö z ü l S z ő t s ö s s z e h a s o n l í t ó t á b l á z a t a szerint 9 k ü l f ö l d ö n az alsó- és a k ö z é p s ő e o c é n b ő l i s i s m e r e t e s ,
* E l ő a d t a a M a g y a r Földtani Társulat 1 9 6 3 . április 24-i ülésén,. Kézirat lezárvai 1 9 6 3 . I I I . 1 4 - é n .
.350
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
31 c s a k a k ö z é p s ő e o c é n b ő l , s e g y e t l e n e g y r ő l , az Ampullina vulcaniformis O p p e n h e i m fajról á l l í t o t t a S z ő t s, h o g y az a z a l s ó e o c é n r e s z o r í t k o z n é k . I l y e n 1 : 31 a r á n y ú m é r leggel c s a k „ f ö l d t a n i m e g g o n d o l á s o k a l a p j á n " [16, p . 19, 16 s o r ] l e h e t e t t m é g i s az alsó•eocénbe s o r o l n i a g á n t i farmát. D e m é g e n n e k a z egy fajnak b i z o n y í t ó ereje is k é t s é g e s . :Sem S z ő t s ábrája [16, t a b . 5, fig. 1 1 ] , s e m az Á l l . F ö l d t a n i I n t é z e t g y ű j t e m é n y é b e n l e v ő t ö b b i p é l d á n y n e m e g y e z i k a z e m l í t e t t faj t í p u s á v a l [8, p . 174, t a b . 16, fig. 4], k a n y a r u l a t a i k felső részén n i n c s e n él által h a t á r o l t , e g y e n e s o l d a l v o n a l ú l é p c s ő , a k ö l d ö k p á n t n e m fut alulról a szájnyílás f é l m a g a s s á g á i g a b e l s ő a j a k k a l p á r h u z a m o s a n . A kér déses p é l d á n y o k t ö b b s é g e b i z t o s a n , d e t a l á n v a l a m e n n y i is az Ampullinaperusta В г о n gn i a r t fajjal a z o n o s . H o z z á k e l l t e n n ü n k , h o g y az A. vulcaniformis faj s e m az alsó-eocénre j e l l e m z ő , m e r t a M o n t e P o s t a l e , a h o n n a n O p p e n h e i m leírta, a Nummulites laevigatus-os s z i n t b e , t e h á t a k ö z é p s ő e o c é n alsó r é s z é b e t a r t o z i k [9, p 1 9 0 ] . ;
N i n c s e n s e m m i o k arra, h o g y a g á n t i f a u n á t a l s ó e o c é n n e k m i n ő s í t s ü k . A „ f ö l d t a n i m e g g o n d o l á s o k " a z o n b a n h e l y e s e n m u t a t t a k arra, h o g y a g á n t i s z i n t a z o n o s h e l y z e t b e n v a n , m i n t a t ö b b i d u n á n t ú l i s z e l v é n y b e n a k ő s z é n ö s s z l e t feletti c s ö k k e n t s ó s v í z i és Num mulites laevigatus-os alsó tengeri ü l e d é k e k . A h h o z a z o n b a n , h o g y a s z i n t b e o s z t á s b a n e z t az -egykorúsítást k e r e s z t ü l v i g y é k , k ö n n y e b b v o l t az e g y e t l e n g á n t i faunát süllyeszteni a t ö b b i h e z , m i n t s e m a t ö b b i e l ő f o r d u l á s o k a t felemelni e g y v a g y másfél e m e l e t t e l a R о z 1 о z s n i к által m e g a d o t t h e l y ü k r ő l . S z ő t s ö s s z e f o g l a l ó r é t e g t a n i m u n k á j á b a n is e z t a b e o s z t á s t h a s z n á l t a [17], a. l o n d o n i e m e l e t b e s o r o l t a a k ő s z é n k é p z ő d m é n y e k e n k í v ü l a N. laevigatus szintjét is. V a d á s z n a g y j á b ó l követte S z ő t s beosztásait, említve egyes faimák rokonságát a M o n t e P o s t a l e l e l ő h e l y é v e l [ 2 1 , p . 200]. Már H ant к en megállapította, h o g y a „felső csökkentsósvízi szintben" u g y a n a z o k a f a j o k szerepelnek, m i n t a k ő s z é n f e d ő b e n [1, p . 6 9 ] . A csigafauna részlete s e b b t a n u l m á n y o z á s a is a z t m u t a t t a , h o g y az e g y e s k é p z ő d m é n y e k faunája k ö z t n a g y o b b eltéréseket o k o z n a k a k i f e j l ő d é s b e l i k ü l ö n b s é g e k , m i n t s e m a r é t e g t a n i h e l y z e t . A g á n t i fauna s z i n t e n k é n t v a l ó b e g y ű j t é s e és e l e m z é s e a z t b i z o n y í t o t t a [14], h o g y a s ó t a r t a l o m v á l t o z á s a i n a k m e g f e l e l ő e n t ö b b f a u n a t í p u s is felismerhető, n e m c s a k t e n g e r i és c s ö k k e n t s ó s v í z i á l l i t h a t ó s z e m b e , m i n t k é t h a t á r o z o t t ellentét. G á n t o n e g y e s s ó t a r t a l o m r a érzé k e n y elemek hiánya egyáltalán n e m bizonyíthat korkülönbséget nummuliteszes v a g y operculinás márgákkal szemben. M i n d e z e k alapján n e m t e k i n t h e t ő m e g o l d o t t n a k a hazai e o c é n szintezése S z ő t s m o n o g r á f i á j á n a k s z e l l e m é b e n . A c s i g a f a u n a elterjedési a d a t a i m á s e r e d m é n y r e v e z e t n e k . A z a l s ó c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k t ő l a Nummulites millecaput-os rétegekig terjedő ö s s z l e t f a u n á j á b a n v e g y ü k sorra a n a g y , k ö z e p e s és kis elterjedésű f a j o k a t . A területi elter j e d é s é r t é k e l é s é b e n á t v i h e t j ü k S z ő t s b e o s z t á s a i t t e r ü l e t i e g y s é g e k r e [17, p . 2 0 ] , a fajok a z o n o s í t á s a t e k i n t e t é b e n is m i n é l k e v é s b é t é r ü n k el S z ő t s adataitól, és c s a k o t t , a h o l a z o k m á s m e g b í z h a t ó i r o d a l m i a d a t o k k a l k e r ü l n e k ellentétbe, v a g y az Á l l . F ö l d t a n i Intézet gyűjteményében levő p é l d á n y o k vizsgálata a d o t t más eredményt.' Itt nincsenek t e k i n t e t b e v é v e a b i z o n y t a l a n m e g h a t á r o z á s o k és az e g y e l ő r e é r v é n y t e l e n ,,in l i t . " v a g y „ i n c o l l . " f a j o k (a f e l s ő e o c é n f a u n á b ó l felsoroljuk a k é t e s a l a k o k a t i s ) . a) A l e g n a g y o b b elterjedésű, l e g t ö b b területi e g y s é g e n m e g l e v ő f a j o k s z á m a 36. (A m e l l é k e l t ő s l é n y n é v s o r b a n j e l e z z ü k a g y a k o r i s á g és elterjedés adatait.) E z e k k ö z ü l 27 m e g v a n k ü l f ö l d ö n is a lutéciai e m e l e t b e n , n á l u n k p e d i g e g y a r á n t a k é r d é s e s r é t e g c s o p o r t •alsó r é s z é b e n , t e h á t az alsó c s ö k k e n t s ó s v í z i v a g y a N. laevigatus-os t e n g e r i k é p z ő d m é n y e k b e n , és a felső r é s z é b e n , v a g y i s a N. perforatus-os és N. millecaput-os r é t e g e k b e n és a felső • c s ö k k e n t s ó s v í z i ü l e d é k e k b e n . N y o l c faj c s a k M a g y a r o r s z á g r ó l ismeretes, m i n d az alsó, •mind a felső s z i n t b ő l . E g y e t l e n h a z a i faj k i z á r ó l a g az a l s ó b b s z i n t b e n f o r d u l elő: Potamides (Tympanotonos) hantkeni M u n i e r C h a l m a s (,,Cerithium"). - - A Melanopsis
S tу а и s z
: Csigák
rétegtani
megoszlása
a magyar
eocénben
351
doroghensis O p p e n h e i m fajt S z ő t s csak az alsó r é s z b ő l s o r o l t a fel [ 1 7 , p . 1 8 9 ] , m á s o k s z e r i n t a f e l s ő b b (S z ő t s által is lutéciainak m i n ő s í t e t t ) r é t e g e k b e n is m e g v a n [ i l , p . 36; 22, p . 170]. b) A k ö z e p e s g y a k o r i s á g ú , illetve k ö z e p e s s z á m ú t e r ü l e t i e g y s é g e n e l ő f o r d u l ó f a j o k s z á m a 37. E z e k k ö z ü l и m e g v a n k ü l f ö l d ö n a lutéciai e m e l e t b e n s n á l u n k az alsó és a felső r é s z b e n i s . N y o l c faj j e l e n v a n n á l u n k m i n d k é t s z i n t b e n , d e k ü l f ö l d ö n n e m t a l á l h a t ó . K e t t ő c s a k a felső s z i n t b e n , n é g y c s a k az alsó s z i n t b e n v a n m e g M a g y a r o r s z á g o n , k ü l f ö l d ö n i s m e r e t e s a lutéciai e m e l e t b ő l . H á r o m k i z á r ó l a g m a g y a r o r s z á g i faj c s a k a felső s z i n t b ő l k e r ü l t e d d i g e l ő , 8 csak az a l s ó b ó l . E g y e t l e n o l y a n k ö z e p e s elterjedésű faj v a n , a m e l y i k i t t h o n c s a k az alsó s z i n t b e n l é p fel, a k ő s z é n ö s s z l e t e n b e l ü l is és k ö z v e t l e n f e d ő j é b e n is, s k ü l f ö l d ö n is m e g v a n , és p e d i g feltehetőleg a lutéciai e m e l e t n é l i d ő s e b b k é p z ő d m é n y b e n , a s o t z k a i r é t e g e k f e k v ő j é b e n a L u b e l l i n a - á r o k b a n : Pyrgulifera gradata Rolle. H e l y e t t e S z ő t s a P. hungarica О p p e n h e i m nevet használta [ 1 7 ] , pedig már O p p e n h e i m is e g y é v v e l az új n é v b e v e z e t é s e [6, p . 806—809] u t á n m ó d o s í t o t t a "véleményét és v i s s z a t é r t a Pyrgulifera gradata R o l l e n é v h e z [7, p . 701]. H a n g o z t a t t a O p p e n h e i m , h o g y R o l l e á b r á j a [10, p . 228, t a b . 2, fig. 13] fiatal p é l d á n y t t ü n t e t f e l s e z o k o z a b o r d a s z á m b a n és a b o r d á k h e g y e s v a g y t ü s k é s k i a l a k u l á s á b a n b i z o n y o s e l t é r é s t . W e n z is a P. gradata R o l l e s z i n o n i m á j á n a k t e k i n t e t t e a P. hungarica O p p e n h . n e v e t [23, p . 2505, 2506]. S a j n o s , az e g y e t l e n k ü l f ö l d i e l ő f o r d u l á s f ö l d t a n i h e l y z e t e és k o r a b i z o n y t a l a n . T e h á t a k i s e b b f o n t o s s á g ú , i l l e t v e k ö z e p e s elterjedésű f a j o k k ö z t sincs b i z t o s alsó e o c é n . V a n n a k a z o n b a n k i s e b b eltérések a z alsó és a felső s z i n t e k faunája k ö z t . A fenti s z á m a d a t o k a z o n b a n m a j d n e m teljesen S z ő t s megállapításaihoz alkalmazkodnak, h o l o t t e g y - k é t e s e t b e n e z e k t a l á n t ú l o z z á k az eltéréseket. í g y a Pseudoliva hoernesi Z i 1 1 e 1 (Buccinum) faj v a l ó b a n a felső s z i n t b e n g y a k o r i b b , d e e g y h e l y r ő l a z a l s ó b b s z i n t b ő l i s i d é z i k [ 1 9 , p . 13]. E n n e k a fajnak h i b á s h a t á r o z á s a alig k é p z e l h e t ő el, m á s hazai alakra n e m hasonlít. Sajnos a kérdéses p é l d á n y eredetiben n e m ellenőrizhető. A Marginella nana Z i 1 1 e 1 fajt is ú g y v e t t ü k , m i n t a m i a felső s z i n t b ő l h i á n y o z n é k , H a n t к e n a z o n b a n i d é z t e a f e l s ő b b r é t e g e k b ő l is [ 1 , p . 70]. A z Ampullina hantkeni S z ő t s , a z a l s ó b b s z i n t b ő l , n e h e z e n a z o n o s í t h a t ó f a j , s ő t ö n á l l ó s á g á h o z is f é r h e t k é t s é g . A z a p r ó t e r m e t ű Rissoa munieri S z ő t s , R. (Zebina) hungarica S z ő t s és Mar ginella pannonica S z ő t s n e m k ö n n y e n f e l i s m e r h e t ő k s csak n e m r é g k e r ü l t e k az i r o d a l o m b a ; í g y h i á n y u k a felső s z i n t ő s l é n y n é v s o r a i b a n n e m s o k a t jelent. c) A ritka, ill. c s a k e g y e t l e n v a g y l e g f e l j e b b k é t s z o m s z é d o s t e r ü l e t i e g y s é g b e n e l ő f o r d u l ó f a j o k s z á m a i g e n n a g y , 9 a felső, 1 1 4 az alsó s z i n t b e n . A z u t ó b b i a k k ö z ü l a z o n b a n c s a k 22 v a n m e g k ü l f ö l d ö n , m i n d a lutéciai e m e l e t b e n . A f e l d o l g o z á s a l a t t álló d u d a r i f a u n á b a n k é t o l y a n csigafaj v a n , a m e l y i k k ü l f ö l d ö n c s a k az a l s ó e o c é n b ő l ismeretes, ( e z e k k ö z ü l is e g y i k n e k a z o n o s í t á s a k é t e s ) . E z z e l a k é t fajjal k i e g é s z í t v e t e h á t az alsó s z i n t k i s elterjedésű fajainak száma 1 1 6 s e b b ő l kettő szól a londoni emelet mellett. — A táblázat őslénynévsorában a ritka fajok k ö z ü l csak azok szerepelnek, amelyek külföldön m e g v a n n a k s i t t h o n e d d i g c s a k a z alsó s z i n t b ő l k e r ü l t e k elő. A k ü l f ö l d d e l v a l ó összehasonlítás e r e d m é n y e t e h á t az, h o g y a l e g n a g y o b b elterjedésű f a j o k k ö z ü l e g y s e m , a k ö z e p e s e l t e r j e d é s ű e k k ö z ü l feltételesen e g y , a r i t k á k k ö z ü l p e d i g k e t t ő s z ó l n a az a l s ó s z i n t e k l o n d o n i e m e l e t b e h e l y e z é s e mellett, — s e z e l t ö r p ü l ő k i s e b b s é g . V a n a z o n b a n , f ő l e g a c s a k M a g y a r o r s z á g r ó l i s m e r t f a j o k elterjedése t e k i n t e t é b e n a k k o r a eltérés a k é t szint k ö z t , hogy a z o k egymástól v a l ó b a n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k . A z eltérés s e m m i e s e t r e s e m n a g y o b b , m i n t a m i l y e n E u r ó p á b a n m á s u t t is v a n a k ö z é p s ő e o c é n e n b e l ü l . A l e g e l t e r j e d t e b b f a j o k k ö z ü l 35 k ö z ö s , 1 c s a k az alsó r é s z b e n v a n m e g . A k ö z e p e s •elterjedésűek k ö z ü l 18 k ö z ö s , 13 c s a k a z alsó, 5 c s a k a felső s z i n t b e n t a l á l h a t ó . A k i s elter j e d é s ű f a j o k k ö z ü l 9 a felső, 116 a z alsó r é s z b e n o t t h o n o s . E z azt jelenti, h o g y a Nummu-
352
Földtani
Közlöny,
XCIII.
kötet,
3.
füzet
Utes perforatus-os r é t e g e k b e n alig j e l e n n e k m e g új e l e m e k , i n k á b b c s a k s z e g é n y e d i k a fauna. E n n e k a s z e g é n y e d é s n e k az o k a az l e h e t e t t , h o g y e g y h a n g ú b b á v á l t a k a z é l e t k ö r ü l m é n y e k a k ö z é p s ő e o c é n f o l y a m á n . A z alsó c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k b e n , v a l a m i n t a Num mulites laevigatus-os alsó t e n g e r i r é t e g e k h e z v a l ó á t m e n e t alatt a s ó t a r t a l o m n a k m i n d e n é r t é k e e l ő f o r d u l t [ 1 4 ] , e r ő s e b b földrajzi t a g o l ó d á s m e l l e t t ö b l ö k b e n és k i s e b b r é s z m e d e n c é k b e n k ü l ö n l e g e s életfeltételeket is t a l á l h a t t a k a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i g é n y ű f a j o k . A felsől u t é c i a i a l e m e l e t b e n a n o r m á l i s s ó t a r t a l m ú t e n g e r n a g y o b b t e r ü l e t e t f o g l a l t el, az ö s s z e függő n y í l t t e n g e r r é s z e k a m e g f e l e l ő e n a l k a l m a z k o d o t t f a j o k s z á m á r a n a g y o b b e l t e r j e d é s lehetőségeit nyújtották, de helyi faunák virágzását n e m könnyítették. — Ezenkívül, k e d v e z e t t a z a l s ó b b s z i n t e k b ő l v a l ó a l a p o s a b b g y ű j t é s e k n e k az, h o g y e z e k k ö z e l e b b esnek a, g a z d a s á g i l a g f o n t o s k ő s z é n és b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k h o z , j o b b a n f e l t á r t á k e z e k e t s n a g y o b b figyelemmel vizsgálták. A c s i g a f a u n a s z e g é n y e d é s e felfelé t o v á b b f o l y t a t ó d o t t ; a f e l s ő e o c é n b ő l 1 2 faj m e g h a t á r o z á s á t t e k i n t i k b i z t o s n a k , 1 7 alak b i z o n y t a l a n . E z e l t ö r p ü l ő é r t é k az alsólutéciai a l e m e l e t b ő l i s m e r e t e s 1 8 3 , a f e l s ő l u t é c i a i b ó l v a l ó 67 fajjal s z e m b e n . H o z z á t e h e t j ü k azt is, h o g y a kétes fajok hozzászámításával m é g jelentősen f o k o z ó d n a a lutéciai fauna nagysága. A 2 9 f e l s ő e o c é n faj k ö z ü l 6 m e g v a n M a g y a r o r s z á g o n a l u t é c i a i e m e l e t b e n , e g y p e d i g ( Charonia antiqua D e s k v a g y Triton antiquum ) k ü l f ö l d ö n a p a l e o c é n b ő l ismeretes. A v á l t o z á s t e h á t itt n e m c s a k a n a g y f o k ú s z e g é n y e d é s t jelenti, h a n e m s z á z a l é k o s a n s z á m í t v a s o k új a l a k is m e g j e l e n i k . A f e l s ő e o c é n fauna v i s z o n y l a g o s s z e g é n y s é g é n e k is n y i l v á n az a m a g y a r á z a t a , h o g y f o k o z ó d o t t az ö k o l ó g i a i e g y h a n g ú s á g , m a j d n e m k i z á r ó l a g c s a k t e n g e r i m é s z k ő és m á r g a k é p z ő d ö t t . A k ő z e t k e m é n y s é g e és r o s s z a b b feltárási v i s z o n y o k m i a t t is b a j o s a b b a g y ű j tés. A m i t e l m o n d t u n k a csigafaunáról, az v a l ó s z í n ű l e g n a g y j á b ó l áll a k a g y l ó k r a v o n a t k o z ó a n is. A k ő s z é n ö s s z l e t felett t ö m e g e s e n j e l e n t k e z ő Modiola (Brachydontes) corrugatus В г о n g., Anomia (Paraplacuna) gregaria B a y . , v a g y Ostrea roncana P a r t s c h jellemző középsőeocén fajok. E z e k szerint a Cerithium hantkeni-s c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k , a Nummulites laevi gatus-os és N. subplanulatus-os r é t e g e k csigafaunája e g y s é g e s , e g y m á s t ó l el n e m v á l a s z t h a t ó , k ü l f ö l d i a n y a g g a l v a l ó összehasonlítása p e d i g a k ö z é p s ő e o c é n , n e m az a l s ó e o c é n k o r m e l l e t t s z ó l . A N. perforatus-os r é t e g e k csigafaunája e t t ő l i g e n k e v é s s é t é r el. A k ő s z é n ö s s z l e t f ö l ö t t v a g y k ö z ö t t e l ő f o r d u l ó s z e g é n y e s e b b é d e s v í z i v a g y a l i g s ó s v í z i fauna ( Bythinella carbonaria, Pyrgulifera gradata) k ü l f ö l d d e l v a l ó összehasonlításra n e m a l k a l m a s . A k ő s z é n ö s s z l e t alatt t e n g e r i v a g y c s ö k k e n t s ó s v í z i fauna létezését [ M é s z á r o s és. D u d i c h 5, p . 13 ; K o p e k G . ] szerző e d d i g n e m látja k i e l é g í t ő e n b i z o n y í t o t t n a k , — f ő l e g p e d i g n e m m u t a t o t t k i o n n a n senki a l s ó e o c é n f a u n á t . A Nummulites laevigatus-os szintet K o p e k G . és K e c s k e m é t i T . az. a l s ó e o c é n b e s o r o l t á k [ F ö l d t . K ö z i . i 9 6 0 , p . 4 4 7 ] , l e g ú j a b b a n e l f o g a d j á k alsólutéciai korát.. E l l e n b e n a N. subplanulatus-os r é t e g e k e t t o v á b b is a l s ó e o c é n n e k t a r t j á k . E l k e l l i s m e r n ü n k , h o g y az e o c é n s z i n t e z é s é b e n r e n d k í v ü l i f o n t o s s á g a v a n a n a g y f o r a m i n i f e r á k n a k , s e z é r t a c s i g a f a u n a e l o s z t á s á b ó l v o n t k ö v e t k e z t e t é s e k e t fenntartással k e l l k e z e l n ü n k , h a a z o k a Nummulites-ékie a l a p o z o t t szintezéssel e l l e n t é t b e n v a n n a k . H a n g s ú l y o z h a t j u k a z o n b a n , h o g y a N. laevigatus és N. subplanulatus látszólag azonos rétegtani h e l y z e t b e n f o r d u l n a k e l ő : a Cerithium hantkeni-s és a N. perforatus-os rétegek közt. H a n t k e n a N. laevigatus-t és N. subplanulatus-t e g y k o r ú n a k t a r t o t t a [2, p . 1 9 — 2 0 ] . H a m o s t a N. laevigatus-t a l s ó l u t é c i a i n a k , a N. subplanulatus-t l o n d o n i n a k m i n ő s í t i k , a k k o r e b b ő l az is. k ö v e t k e z i k , h o g y a Cerithium hantkeni-s c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e g e k t e r ü l e t e n k é n t eltérők o r ú a k . O t t , a h o l N. laevigatus-os k é p z ő d m é n y e k v a n n a k a f e d ő j ü k b e n , f i a t a l a b b a k , m i n t
S t г а и s z
ott,
ahol
a N.
Csigák
subplanulatus-os
legtöbb faunaeleme С h a 1m.
:
rétegtani
rétegek
a magyar
alá t e l e p ü l n e k .
(Tympanotonos)
faj a z o n b a n az e d d i g i i s m e r e t e k
ben, igen kis vertikális kiterjedésben,
mulites
rétegek M u n.
egyetlen kifejlődésben található,
— tehát igen j ó
tartották. csigafajokat, a kis
f a j o k k ö z ü l c s a k a z o k a t , a m e l y e k n á l u n k a z a l s ó (Cerithium
laevigatus-os
ismeretesek,
és N.
subplanulatus-os)
— valamint a felsőeocén
J e l m a g y a r á z a t . jedésű,
hantkeni
szerint c s a k e b b e n az e g y szint
A k ö v e t k e z ő t á b l á z a t tartalmazza a n a g y és k ö z e p e s elterjedésű elterjedésű
353
eocénben
A z alsó csökkentsósvízi
e l é g h o s s z ú é l e t ű , m a g a a Potamides
(Cerithium)
korjelzőnek
megoszlása
— kis elterjedésű,
rétegekben
vannak
hantkeni-s,
meg,
is
fajokat.
A z első o s z l o p b a n : ^
n a g y elterjedésű,
+
k ö z e p e s elter
a külföldön csak az alsóeocénből v a g y a p a l e o c é n b ő l ismeretes.
A m á s o d i k o s z l o p ( L ) : e l ő f o r d u l á s a z a l s ó c s ö k k e n t s ó s v í z i Cerithium JV. laevigatus-os,
Num
de külföldről
v a g y a N.
subplanulatus-os
rétegekben,
vagy
A h a r m a d i k o s z l o p (P) : e l ő f o r d u l á s a lutéciai e m e l e t felső r é s z é b e n , t o s m é s z k ő " - b e n ill. N. perforatus-os,
N.
millecaput-os,
hantkeni-s,
a
Gánton. a
„főnummuli-
v a g y a felső c s ö k k e n t s ó s v í z i r é t e
gekben. A n e g y e d i k oszlop (B) : előfordulás a felsőeocénben. A
kérdőjel m i n d e n ü t t kétes előfordulást
P Pleurotomaria bianconii H a i m e Pleurotomaria lamarchi M a y . Pleurotomaria nicensis B a y Patella haueri Dain. Calliostoma bolognai Bay. Trochus saemanni Bay. ± Trochus lucasanus В r о n g. Teinostoma semseyi P a p p — Collonia marginata I , k . Monodonta zignoi B a y . Nerita circumvallata B a y . Nerita tricarinata D e s k Nerita pentastoma D e s h. Neritina lutea Z i 1 1 . ± Vêlâtes schmidelianus С h e m n. ± Neritopsis pustulosa Bell. — Bythinella carbonaris M u n. С h al m Bythinella miliola M e 11 e v . (Stenothyra?) a Rissoa munieri S z ő t s Rissoa (Zebina) hungarica
В
+? ?
+
+ + + + + + + +
+ + + + + + + + +
A âeorbis vêrtesensis Sz őt s Turritella vinculata Z i 1 1 . Turritella gradataeformis S c h a u r
spirulaeum
Melanopsis
(Stylospirula)
(Rhinoclavis)
(Campanile) (Campanile) urkutense M u n .
±
Cerithium (Campanile) dejrenatum G r e g o r i o . . . . Cerithium (Campanue) cornuPotamides Potamides Potamides Potamides
baccatus В г о n g. corrugatus В г о n g. f-uchsi H о f m a n n (Tympanotonos)
J
Potamides
+ + + +
Potamides
(Tympanotonos)
Potamides
(Tympanotonos)
±
+ + ± + + — +
+ + + + ; + + + + ± + +
± ±
+ +
p
в
+ +
+
+ + +
+ + + + + ± + + + + —
CeHthium
Cerithium
I , k.
doro-
Z i 11.
pratti R о u a u 1 1 . . . vandenhecM Bell. .. vandenhecki dallagonis
Cerithium parisiense
Arch.
Melanatria auriculata S c h l o t h Melanatria vulcanica S c h l o t h Melanatria undosa В r о n g. Melánia (Melanoides) distincta Z i 11. Melánia (Melanoides) hantkeni O p p e n h Faunus fornensis Zitt.
striatissima,
Cerithium Cerithium Cerithium
+ + + + + +± + + + +
+ Tubulostium
Bayania
+
?
euomphaloiâes
г, 1
Pyrgulifera gradata R o l l e Bayania melaniaeformis
Cerithium (Rhinoclavis) corvinum subcorvinum Оp p en h Cerithium (Rhinoclavis)
± + + Solarium
jelent.
(Tympanotonos)
Potamides (Tympanotonos) hantkeni M u n. — С h a 1 m . Potamides (Pyrazus) focillatus Potamides (Pyrazus) pentagonatus S c h l o t h Bittium quadricinctum Donc. Newtoniella multispirata D e s h. Harrisianella vulcani В r о n g. Diastoma Diastema
alpinum T о u t n. . . . roncanum В r о n g.
+ +
+
+
+ +
+ +
+ + + ± +
+ + +
+
± + + ±
+
± + + ± + + ± + + + + + + + + 1 ±
+
+
354
Földtani
Közlöny,
XCIII.
+
I,k Sol.
Rostellaria ampla S o l Rostellaria goniophora Aporrhais
zigni
et
Bell.
Gregorio
Aporrhais pescarbonis В r о n g. Strombus fortisii В rо u g Strombus tournoueri B a y Strombus hungaricus T e1e g d i R o t h
Globularia incompleta Zitt. ... Deshayesia alpina Orb A mpullina perusta D e f r Ampullina patula patulina M u п. С h a 1 m Ampullina hantkeni Szőts ... Ampullina sigaretina I,k Ampullina hybrida L k . et var. Ampullina (Ämpullospira)
Cypraea (Cypraedia) elegáns D efr Cypraea moloni B a y Megalocypraea gigantea M ü n st. Gisortia roncana G r e g o r i o
+ + ± + + + + + + + + + + + + + ± + + ± + + ± + + ± + + + ± + + ± + + ± + + + + + + ? ± + + ? ± + + + + + + + +
P
Cassidaria tricayïnata Schaf h Charonia antiqua Desh.
+
Cantharus (Pollia) Cantharus
brongniartianus
Cantharus
subcostulatus
Cantharus Pseudoliva
Orb.
brongniartianus
vértesensis S z ő t s hoernesi Z i 1 1 .
Melongena roncana В г о n g. Clavilithes noae C h e m n . (Fusus) Ancilla propinqua Zitt Voluta subspinosa В r о n g. . . . Marginella
pseudovulata
>
+ + + ±
+ + + + — + + + + 7 + + + ± + + ± + + ± + + + + 5 ±
4-
+ + +
Marginella pannonica Szőts Pleurotoma off. expeâita Desh a A sthenotoma graniformis S z ő t s •+ Asthenotoma(T) misera Zitt. .. + Cythara vértesensis Szőts Cryptoconus Cryptoconus
filosus priscus
Lk Sol.
Conus (Hemiconus) eszterházyi P a p p Ringicula ringens I,k.
-f Scaphander
IRODALOM
B.
+ a
+
Calyptraea trochiformis D e s h. Hipponix dilatatus I,k. Terebellum fusiforme Terebellum sopitum
füzet г,
?
+
3.
B
P Scala bryozopkila О p p e n h. Eulima (Subularia) haidingeri Zitt.
kötet,
foriisii
В r о n g. . . .
—
—
±
+i
+
+
+ + + + + + +
— LITERATUR
i . H a n t к e n M . : A z esztergomi barnaszénterület földtani viszonyai. M . Földt. Int. É v k ö n y v e I , 1 8 7 1 . — z . H a n t k e n M . : H é b e r t és Munier Chalmas közieménvei a magyarországi óharmadkori képződményekről. É r t e k . T e r m . tud. K ö r é b ő l I X , 1 8 7 9 . — 3. H o f m a i í n K . : A B u d a —Kovácsi-hegység földtani viszonyai. M . F ö l d t . I n t . É v k ö n y v e I . , 1 8 7 1 . — 4 . L ó c z y L . : A Balaton környékének geológiai képződményei. A Balaton T u d . T a n . E r e d m . I . 1. 1 . , 1 9 1 3 . — 5. M é s z á r o s M . — ifj. D u d i c h E - : K ö z é p - és Délkelet-Európa eocénjének párhuzamosítása és fejlődéstörténeti vázlata. Földtani K ö z i . X C I I , 1 9 6 2 . — 6 . O p p e n h e i m , P.: D i e Brackwasserfauna des E o c ä n s i m nordwestlichen Ungarn. Zeitschr. Deutsch. Geol. Gesellsch., X L H I , 1 8 9 1 . — 7. O p p e n h e i m , P.: Ü b e r einige Brackwasser- u n d Binnen mollusken aus der Kreide und d e m E o c ä n Ungarns. Zeitschr. Deutsch. Geol. Gesellsch. X L I V . , 1 8 9 2 . — 8. O p p e n h e i m , P.: Die E o c ä n f a u n a des M o n t e Postale bei Bolca im Veronesischen. Palaeontographica X L H I , 1 8 9 6 . — 9. O p p e n h e i m , P.: Ü b e r einige alttertiäre Faunen der Österreichisch —Ungarischen Monarchie. Beitr. Paläont. u n d Geol. Österr. U n g . u. d. Orients X I I I , 1 9 0 1 . — 1 0 . R o l l e , F . : Versteine rungen der Sotzkaschichten in Steiermark, Sitzungsber. A k a d . W i s s . W i e n , M a t h . N a t u r w . СЛ., X X X , 1 8 5 8 . — n , R о z 1 о z s n i к P.: Führer in T a t a b á n y a . Führer d. Studienreisen d. Pal. Gesellsch. B u d a pest 1 9 2 8 . — 1 2 . R o z l o z s n i k P., S c h r é t e r Z . , T e l e g d i R o t h К . : A z esztergomi szénterület bányaföldtani viszonyai. Budapest, 1 9 2 2 . — 1 3 . S c h a f a r z i k F . : Budapest és Szentendre vidéke. Magyarázatok a m a g y a r k. orsz. részi, földtani térképéhez. 1 9 0 2 . — 1 4 . S t r a u s z L . : A gánti eocén fauna ökológiai viszonyai. Ü b e r die paläoökologischen Verhältnisse der E o z ä n f a u n a v o n G á n t . F ö l d t . K ö z l ö n y X C I I , 1 9 6 2 . — 1 5 . S z ő t s E . : A z É s z a k i B a k o n y eocén képződményei. Földt. K ö z l ö n y L X X V I I I , 1 9 4 8 . — 1 6 . S z ő t s E . : Magyarország eocén puhatestűi. I . A . Gánt környéki eocén puhatestűek. L e s mollusques éocènes de la Hongrie. I . L e s mollusques éocènes des environs de G á n t . Geol. H u n g a r . , ser. Palaeont., fasc. 2 2 , 1 9 5 3 . — 1 7 . S z ő t s E . : Magyarország eocén (paleogén) képződményei. L'éocène (paléogéne) de la Hongrie. Geol. H u n g a r . I X , 1 9 5 6 . — 1 8 . T a e g e r, H . : D i e geologischen Verhältnisse des Vértesgebirges. Jahrb. U n g . Geol. A n s t . X V I I , 1 9 0 8 . — 1 9 . T a k á c s E . : Pilisvörösvár, Pilisszentiván és S o l y m á r barnaszéntelepeinek bányföldtani viszonyai. Földtani Szemle melléki., Budapest 1 9 3 6 . — 20. V a d á s z E . : Eocén kérdések. F ö l d t . K ö z l ö n y L X X I I . , 1 9 4 2 . — 2 1 . V a d á s z E . : Magyarország földtana I I . kiad. Budapest i 9 6 0 . — 2 2 . V i t á l i s I . : Magyarország szénelőfordulásai. Sopron 1 9 3 9 . — 2 3 . W e n z, W . : Gastropoda extramarina tertiaria. Fossilium Catalogus — 2 4 . Z e p h a r o v i c h , V . R . Verzeichniss der a n die Geol. Reichsanst. gesandten Einsendungen etc. Jahrb. Geol. R e i c h s a n s t . I V , 1 9 5 3 . — 2 5 . Z i t t e l , K . : Die obere N u m m u l i t e n f o r m a t i o n in Ungarn. Sitzungsber, A k a d . W i s s . W i e n , X I V I , 1862.
Uber die stratigraphische Verteilung der Gastropoden im Eozän Ungarns DR. L. STRAUSZ
Die wichtigeren Ablagerungen i m E o z ä n v o n Transdanubien sind (von unten an) die f o l g e n d e n : d i e B r a u n k o h l e n b i l d u n g e n , — d i e u n t e r e n B r a c k w a s s e r a b l a g e r u n g e n m i t
S t r а и s z : Csigák
rétegtani
megoszlása
a magyar
eocénben
355
Potamides (Tympanotonos) . hantkeni M u n . — С h a 1 m., — die Mergel oder sandigen S c h i c h t e n m i t Nummulites laevigatus ( i m B a k o n y e r G e b i r g e ) o d e r m i t Nummulites subplanulatus H a n t к e n et M a d . (in d e m B r a u n k o h l e n r e v i e r v o n E s z t e r g o m (Gran),. — d e r H a u p t n u m m u l i t e n k a l k m i t N. perforatus. Der letztere wurde immer mit dem. L u t e t o d e r O b e r l u t e t identifiziert. I m B e z u g auf d a s A l t e r d e r s o n s t i g e n B i l d u n g e n w a r e n a b e r d i e M e i n u n g e n sehr v e r s c h i e d e n . D i e B r a u n k o h l e n f l ö z e w u r d e n v o n W e n z [23], L ó t z - y [4], R o z l o z s n i k [ 1 1 ] für P a l e o z ä n , v o n T a e g e r [18],. S z ő t s [ 1 7 ] , V a d á s z [21] für U n t e r e o z ä n , v o n H o f m a n n [3] für M i t t e l e o z ä n g e h a l t e n . I n d e m M e h r f a l l d e r stratigraphischen E i n t e i l u n g e n w u r d e d i e M o l l u s k e n f a u n a k a u m berücksichtigt. D i e reichste M o l l u s k e n f a u n a i n U n g a r n w u r d e i n G á n t g e f u n d e n ( = ,,PusztaF o r n a " , b e i Z i t t e l [25].) D i e E i n g l i e d e r u n g dieser i n d i e a l l g e m e i n e R e i h e n f o l g e w u r d e w e d e r d u r c h die Lagerung, n o c h durch das V o r k o m m e n v o n N u m m u l i t e n ermöglicht;, sie w u r d e m e i s t e n s für O b e r l u t e t g e h a l t e n . S z ő t s h a t sie i n 1 9 5 3 »auf G r u n d g e o l o g i s c h e r E r w ä g u n g e n « [ 1 4 , p . 130] i n d a s U n t e r e o z ä n o d e r L o n d i n i e n eingeteilt, o b w o h l u n t e r d e n c c a 200 M o l l u s k e n a r t e n n u r e i n e e i n z i g e v o r h a n d e n w a r , d i e ( m i n d e s t e n s n a c h S z ő t s ) i m A u s l a n d e auf d a s U n t e r e o z ä n b e s c h r ä n k t sein s o l l t e [Ampullina vulcaniformis O p p e n h e i m , 1 4 , p . 1 7 8 , Taf. V . F i g . 1 1 ] . A u c h d i e I d e n t i t ä t dieser e i n z i g e n A r t k a n n b e z w e i f e l t w e r d e n , u n d n o c h d a z u ist M o n t e P o s t a l e (der O r i g i n a l f u n d o r t v o n A. vulcaniformis О p p e n h.) n i c h t L o n d i n , s o n d e r n U n t e r l u t e t . D a r i n h a t a b e r S z ő t s d o c h r e c h t g e h a b t , d a s s d i e F a u n a v o n G á n t n i c h t j ü n g e r ist, als d a s A l t e r d e r l a e v i g a t u s S c h i c h t e n i n T r a n s d a n u b i e n , m i t d e n e n sie d i e w i c h t i g s t e n A r t e n g e m e i n s a m h a t . D i e S c h n e c k e n f a u n a d e r u n t e r e n B r a c k w a s s e r s c h i c h t e n , die v o n G á n t u n d d i e d e r M e e r e s s c h i c h t e n m i t Nummulites laevigatus o d e r N. subplanulatus einerseits ( K o l o n n e L i n d e r Fossi l i e n l i s t e i m u n g a r i s c h e n T e x t ) u n d d i e F a u n a des O b e r l u t e t , o d e r H a u p t n u m m u l i t e n k a l k stein, p e r f o r a t u s - u n d m i l l e c a p u t - S c h i c h t e n , o b e r e B r a c k w a s s e r a b l a g e r u n g e n andererseits ( K o l o n n e P i n der Fossilieriliste) e n t h a l t e n b e i n a h e alle d i e i n U n g a r n s t a r k o d e r m i t t e l m ä s s i g v e r b r e i t e t e n S c h n e c k e n g e m e i n s a m . K e i n e dieser A r t e n ist i m A u s l a n d e auf d a s U n t e r e o z ä n b e s c h r ä n k t ( m i t A u s n a h m e eines f r a g l i c h e n F a l l e s : Pyrgulifera gradata R o l l e ) . N u r u n t e r d e n selteneren A r t e n g i b t es U n t e r c h i e d e z w i s c h e n d e n b e i d e n S c h i c h t e n g r u p p e n , d i e F a u n a d e r p e r f o r a t u s - S c h i c h t e n ist n ä m l i c h ärmer, n e u e E l e m e n t e t r e t e n a b e r d a r i n k a u m auf. U n t e r d e n selteneren A r t e n d e r u n t e r e n S c h i c h t e n g r u p p e b e f i n d e n s i c h zwei, d i e i m A u s l a n d e n u r i m U n t e r e o z ä n o d e r P a l e o z ä n v o r k o m m e n . — A u f G r u n d all diesen sollte m a n die ganze Schichtenreihe oberhalb der Braunkohlenföze in d a s L u t e t einteilen, — d i e F a c h l e u t e der M a c r o f o r a m i n i f e r o l o g i e s i n d a b e r sehr entschie d e n a n d e r e r M e i n u n g . N a c h i h n e n s o l l t e n d i e s u b p l a n u l a t u s - S c h i e h t e n älter als d i e l a e v i g a t u s - S c h i c h t e n sein, a l s o L o n d i n , w e n n a u c h sie s i c h i n g l e i c h e r s t r a t i g r a p h i s c h e n L a g e b e f i n d e n . D i e W i c h t i g k e i t d e r Nunrniuliten b e i d e r Parallelisierung v o n E o z ä n b i l d u n g e n k a n n n i c h t g e l e u g n e t w e r d e n ; d o c h ist es e t w a s s c h w i e r i g a n z u n e h m e n , dass d e r H o r i z o n t d e s Potamides (Tympanotonos) hantkeni i m B a k o n y G e b i r g e ( w o er s i c h i m u n m i t t e l b a r e n L i e g e n d e n d e r l a e v i g a t u s - S c h i c h t e n b e f i n d e t ) j ü n g e r als i n d e r U m g e b u n g v o n E s z t e r g o m ( u n t e r h a l b d e r s u b p l a n u l a t u s - S c h i e h t e n ) sein s o l l t e . D i e O b e r e o z ä n f a u n a ist verhältnismässig sehr a r m ( K o l o n n e В i n d e r F a u n a l i s t e ) , d a r i n w u r d e n n i c h t n u r die seltenen s o n d e r n a u c h d i e fraglichen F o r m e n aufgezählt. S i e h a t a b e r n u r w e n i g e A r t e n m i t d e n älteren N i v e a u s g e m e i n s a m , p r o z e n t u e l l s i n d d a r i n die neu erschienenen A r t e n überwiegend. Z w i s c h e n u n d ü b e r d e n K o h l e n f l ö z e n g i b t es S ü s s w a s s e r s c h i c h t e n m i t w e n i g e n S c h n e c k e n a r t e n (z. B . Bythinella carbonaria M u n . — С h a l т . ) , d i e a b e r für eineParallelisierung m i t ausländischen Bildungen nicht hinreichend sind. Die Behauptungen,, dass brackische o d e r marine Ablagerungen unterhalb der Hauptkohlenflöze gefunden w o r d e n seien, k o n n t e n n i c h t g e n ü g e n d b e w i e s e n w e r d e n ; h a u p t s ä c h l i c h h a t m a n k e i n e ältere ( u n t e r e o z ä n e o d e r p a l e o z ä n e ) M o l l u s k e n f a u n a d o r t g e f u n d e n . Z e i c h e n e r k l ä r u n g der Fossilienliste (im u n g a r i s c h e n T e x t ) ; i n d e r ersten K o l o n n e ± sehr v e r b r e i t e t i n U n g a r n ; - f m i t t e l m ä s s i g v e r b r e i t e t ; — selten o d e r auf ein kleineres Gebiet beschränkt; a i m Auslande nur untereozän oder paleozän; K o l o n n e L . : V o r k o m m e n i n d e n P. h a n t k e n i - S c h i c h t e n , v o n G á n t u n d i n d e n l a e v i g a t u s o d e r subplanulatus-Schiehten; K o l o n n e P : Oberlutet; K o l o n n e B : Obereozän; in den K o l o n n e n L , P u n d В - f V o r k o m t n n i s s , ? fraglich. - D i e selteneren F o r m e n d e s O b e r l u t e t u n d d i e selteneren, i m A u s l a n d e n i c h t b e k a n n t e n : A r t e n d e r u n t e r e n S c h i c h t e n g r a p p e : ( K o l o n n e L ) w u r d e n aus d e r L i s t e weggelassen.. L i t e r a t u r s. i m u n g a r i s c h e n T e x t .
