2013./34. szám
Jön a tejágazati koncepció Ágazati koncepciót mutat be a következő hetekben a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, amelyben a szervezet megfogalmazza a termékpálya érdekében szükségesnek tartott teendőket. Az ágazati koncepciót hivatalosan a tejágazat szakmai napján, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon mutatják be. "Az általunk jelenleg szakmai vitára bocsátott koncepció nem stratégiai jellegű dokumentum, kifejezetten konkrétumokra, az előttünk álló feladatokra koncentrál” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lukács László. Az ügyvezető igazgatója hozzátette: „az anyag kifejezetten a 2014 és 2020 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusra, illetve az ennek hatására megnyíló lehetőségekre fókuszál.” Az ügyvezető elmondta: a koncepcióban az ágazatot jól ismerő szakértők elemezték a tej termékpálya különböző aspektusait, így például a genetikai állományt, a feldolgozást, a külkereskedelmi viszonyokat, és számos más tényezőt. A Tej Terméktanács ennek alapján igyekezett megfogalmazni olyan javaslatokat, amelyek akár a jogalkotók számára is értelmezhetők. „A javaslatok érintik az aktuális pénzügyi tervezési folyamatot” – fejtette ki Lukács László. A koncepció javaslati között az egész termékpályát érintő elemek vannak. A kiemelt pontok között szerepel azonban a tenyésztés kérdésköre. A koncepció ezen a ponton a genomika felfuttatását tartja szükségesnek. Ez azt jelenti, hogy az apaállat szelekciója helyett a növendékállatok géntérképét rajzolják fel, ez alapján választják ki a legjobbat. Ez nagyobb eredményeket hozhat a tejtermelésben – áll az anyagban. Az ágazati javaslatcsomag kitér a takarmányozásra is, ez különösen a költségek csökkentésével kapcsolatosan. „A tejtermelés takarmánybázisa túlságosan is kukoricaalapú, ez több esetben kiszolgáltatottságot eredményez. Ezzel kapcsolatban a javaslatunk az, hogy egy bizonyos, optimális szintig vissza kell térni a gyepgazdálkodáshoz és a szálas takarmányok termesztéséhez. Mindez jelentősen csökkenthetné a kukoricaalapú takarmányozástól való függőséget” – jelentette ki ezzel kapcsolatban az ügyvezető igazgató. A koncepció tartalmazza a feldolgozásban elengedhetetlenné vált fejlesztéseket is. „Célunk egy a mostaninál sokkal hatékonyabb energiafelhasználású tejtermelés és feldolgozás, a tejtermékek energiatakarékos előállítása. A megújuló energia, az újrahasznosítás elterjesztésével, valamint a terméklánc lerövidítésével jelentősen javíthatnánk az energiafelhasználás hatékonyságát. Mindennek révén középtávon elérhetővé válna, hogy a hazai legyen az Európai Unió legkisebb karbonlábnyomú tejipara” – fogalmazott Lukács László. Az energiahatékonyság növelése nem csak a tejtermelés költségeit csökkentené, hanem az uniós források által támogatott egyik kiemelt cél is. A koncepció homlokterében az új költségvetési cikluson kívül a tejkvóta 2015-ös megszűnése áll. „A tejkvóta a legerősebb piacbefolyásoló eszköz, amelynek megszűnése a teljes termékpályára nézve jelentős hatásokat gyakorol majd” – fogalmazott Lukács László. Forrás: www.vgo.hu
Jelentősen drágulhat a tej Jelentős károkat okoz az aszályos időjárás a hazai tejágazatnak is, az alaptakarmányként használt siló ugyanis jóval gyengébb minőségű lesz idén. Ennek eredményeképp a tej előállítási ára 4-5 százalékot is nőhet, amely a kevésbé nyereséges tejtermelők profitját teljes egészében elviheti. „Problémát fog jelenteni a hazai tejágazatnak, hogy az alaptakarmánynak tekintett siló beltartalmi értéke rosszabb lesz, a takarmányozás így várhatóan drágul. Csak a siló a beltartalmi értékéhez képest 10-15 százalékkal drágulni fog, ez pedig hozzávetőleg 5 százalékkal megnövelheti a tej előállítási árát” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. A változás ugyanakkor egyenetlenül érinti az ország egyes részeit. A Szigetközben, SzabolcsSzatmár-Bereg megye északi részén, valamint Komárom térségében a probléma nem jelentős, az ország többi részén ugyanakkor nagy problémát jelent a szárazság. Külön gondot jelent a magyar tejágazatnak az is, hogy a nyári aszály más országokat nem érintett, ezért az önköltség növekedését csak idehaza kell elszenvedni. „Ezzel a jövőben még versenyképesebbé válik az importtej” – jelentette ki Raskó. Az agrárközgazdász szerint ugyanakkor nem számít arra, hogy a pozícióromlás miatt jelentős mértékben csökkenne a tehenek száma Magyarországon. „A nagyüzemek ilyen változások miatt nem szoktak komolyabb leépítésbe kezdeni, bár az elképzelhető, hogy a selejtezés erősebb lesz. Az utóbbi években ugyanakkor az állatszám meglehetősen stabilnak bizonyult a tejágazatban.” Raskó György szerint azért sem valószínű jelentős állatállomány-csökkenés, mert az ágazat számos szereplője nyert pályázati pénzt hígtrágya-kezelésre. A pályázat egyik feltétele az állatszám tartása. „Ahol nem tudnak öntözni, ott a kukorica már több helyen teljesen kiszáradt. Ennek eredményeképp a silózás ideje előrébb jön, és a siló beltartalmi értéke valóban nem lesz megfelelő. Sajnos valóban élő probléma, hogy a siló beltartalmi értéke elmarad a várakozásoktól” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Istvánfalvi Miklós. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a lapnak hozzátette: „sajnos a takarmányozási költség növekedése reális, ahogy annak 10-15 százalékos mértéke is. Ebből pedig adódhat a tejelőállítás önköltségének 4-5 százalékos növekedése is” – jelentette ki a költségnövekedés arányairól az elnök. „Az előállítási költségek növekedését nem követik automatikusan a felvásárlási árak, hiszen a tej árát alapvetően a kereslet-kínálat határozza meg, azon belül is az Európai Unió piacának folyamatai” – jelentette ki Istvánfalvi, aki emlékeztetett: az EU-ban jelenleg is keresleti piac van. „Ha Magyarországon csökkenne a tej mennyisége, az az unió piacát nem rengetné meg, hiszen a magyar termelés nagyon kicsi. Középtávon igaz, ha drágul a tej előállítása, többen lesznek veszteségesek” – fogalmazott az elnök, aki szerint a keresleti piac továbbra is fennmarad. „A termelők nyeresége ugyanakkor csökken, egyes esetekben ez veszteségbe mehet át. Az aszály okozta kár tehát valóban érinti a tejtermelőket is, ráadásul ez olyan probléma, amelyre még az év közepén sem számíthattunk” – tette hozzá Istvánfalvi Miklós. Forrás: www.vg.hu Tejáremelkedés várható Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában emlékeztetett: egy hónappal ezelőtt kiadott közleményükben már előre jelezték, hogy áremelés várható. Akkor 8-10 százalékosra prognosztizálták az emelkedést. Ennek egyik oka,
hogy az Európai Unióban megnőtt a kereslet a tej és a tejtermékek iránt, de az aszály miatt a kukorica is rosszabb minőségű és alacsonyabb terméshozam várható. A takarmány árának növekedése pedig az önköltséget emeli. A Terméktanács javaslata szerint a tejtermékeket be kellene vonni a kedvezményes áfakörbe, mert a magas áfa szint a feketegazdaság melegágya. A 27 vagy 18 százalékos áfakulcsnál sokkal nagyobb az áfacsalások száma, mint az 5-6 százalékosnál, magyarázta Istvánfalvi Miklós. Hozzátette: azonnali hatása természetesen a keresleti-kínálati viszonyoknak van, egy kiegyensúlyozott piacon azonban az áfa csökkentés néhány hónapon belül mindenképpen lejjebb vinné az árakat. Forrás: www.hirado.hu Áfa csökkentéssel a tejár emelkedése ellen! A kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatását - többek között a költségek emelkedéséből adódó áremelkedést - az általános forgalmi adó mérséklésével lehetne ellensúlyozni - mondta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek. A terméktanács ügyvezetője szerint az utóbbi hetek aszályos időjárása növelheti egyes takarmányok árát. Emiatt pedig egyes becslések alapján 4-5 százalékkal nőhetnek az előállítási költségek a tejtermelőknél. Úgy vélekedett: mindez újólag felveti az alapvevő élelmiszereket, köztük a tejet terhelő áfa csökkentésének szükségességét. A költségek növekedése alapvetően áfa-mérsékléssel volna korrigálható, aminek árcsökkentő hatása lenne nemcsak az előállítási költségekre, hanem a fogyasztói árakra is - tette hozzá. Jelezte: az alapvetően 27 százalékos áfát, illetve a tej 18 százalékos áfáját más terméktanácsokkal együtt - a vágóállat és hús terméktanáccsal, valamint a baromfival - közösen tett javaslat szerint 5 százalékra kellene csökkenteni. Aláhúzta ugyanakkor, hogy a piaci árakat nem a magyarországi gazdasági viszonyok szabják meg, hanem az európai trend. Vagyis: az egy év óta tartó áremelkedés. Ezt az árnövekedést a szakmaközi szervezet előre jelezte. Azaz a felvásárlási árak egy év alatt minimálisan 20 százalékkal emelkedtek, ahogyan azt a terméktanács korábban becsülte. A keresleti piac a termelés, a kínálat szűkülésének, valamint a kereslet ezzel egyidejű bővülésének köszönhető. Hozzátette: tavaly augusztusban Magyarországon az alapár 79 forint volt - az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján -, míg idén augusztusban ez 94-95 forint körül van. A termelők önköltsége üzemenként - technológiai színvonaltól függően változik, de most átlagosan 85-90 forint körül mozog literenként - közölte az ügyvezető igazgató. Forrás: www.mti.hu 10 százalék alá csökkenhet a hús áfája Januától 10 százalék alá csökkenhet a hús áfája a mostani 27 helyett – mondta Lázár János miniszterelnökségi államtitkár. A beszámoló szerint leginkább a sertés- és a baromfihús lehet így olcsóbb, az érintett tárcák ezzel kapcsolatban hatástanulmányokat végeznek. A húsipar két éve szeretné elérni az áfa csökkentését, mondván: a magas adóteher miatt a feketegazdaságban dolgozók még nagyobb előnyre tehetnek szert, ami így tönkreteszi a legálisan működő cégeket. A Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért nevű szervezet, korábban tanulmányt is publikált arról, mekkora kiesése származik az államnak a magas áfából. Ők a tíz százalék alatti áfamértéket szerették volna elérni. Az agrártárca hasonló módon érvelve próbál elérni áfacsökkentést, ám a terv eddig folyamatosan elbukott. Született – idén tavasszal – tanulmány arról, hogy az alapvető
élelmiszerek áfájának 12 százalékosra csökkentése milyen következményekkel járna, ám a kormány végül további vizsgálatokat látott szükségesnek. Az adótörvények benyújtása előtt felmerülő áfarendezési kérdéseknek az uniós szabályok szabnak gátat. E szerint ugyanis három áfakulcs lehet: egy általános (a mai 27 százalékos), és két kedvezményes. Utóbbiaknak 5 százaléknál magasabbnak kell lenniük (ez ma nálunk 5 és 18 százalék), és az is meghatározott, mi tartozhat a kedvezményes körbe. A 10 százalék alatti húsáfa ezért ma két dolgot is jelenthet. Vagy egyes hústermékekre vezetnek be 5 százalékos áfát, másik megoldás, hogy a legkedvezőbb áfakulcsot is megemelik – mondjuk 9 százalékosra, és ide sorolják át a hústermékeket. Ezzel a hús olcsóbb lesz, ám az eddig 5 százalékos áfával adózó termékek, a tankönyvek, az újságok, a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ára emelkedni fog. Forrás: www.nol.hu Fordított áfa – Gyorsreagálási Mechanizmus Az Európai Unió Tanácsa 2013. július végével az áfacsalások elleni hatékonyabb küzdelem érdekében jóváhagyta az úgynevezett gyorsreagálási mechanizmus (Quick Reaction Mechanism – QRM) bevezetését, valamint a fordított adózás fakultatív és ideiglenes kiterjesztését. A gyorsreagálási mechanizmus lényege, hogy azok a tagállamok, amelyek súlyos visszaéléseket tapasztalnak valamely gazdasági ágazatban, gyorsított eljárás keretében vezethessék be a fordított adózást az érintett ágazatban. A Bizottság a tagállam kérelmét egy hónapon belül köteles elfogadni vagy elutasítani abban az esetben, ha az minden szükséges információt maradéktalanul a rendelkezésére bocsátott. A tagállamnak egyidejűleg derogációs eljárást is kell kezdeményeznie, de a pozitív értesítés időpontjától kezdődően már bevezetheti a fordított adózást a kérelmezett tranzakciókra ideiglenesen, kilenc hónapnál nem hosszabb időszakra. A fordított adózás lehetőségével azonban a tagállamok csak akkor élhetnek, ha a csalások elleni szokásos intézkedések nem bizonyulnak hatékonynak. A fordított adózás kiterjesztésének lehetőségével, illetve a gyorsított eljárás bevezetésével ugyanis az unió hosszú távú célja nem a fordított adózás fokozatos általánossá tétele, hanem csak átmeneti megoldásul szolgálnak arra az időszakra, amíg a Bizottság nem dolgoz ki olyan hosszabb távú megoldásokat, amelyek önmagukban ellenállóbbá teszik az áfa rendszerét. Ennek megfelelően a fenti megoldások csak indokolt esetben és korlátozott ideig – 2018 végéig – használhatóak a visszaélések visszaszorítása érdekében. Forrás: www.origo.hu Iparszerűvé vált az áfacsalás Az európai csúcstartó 27 százalékos áfaszint miatt Magyarországon különösen megéri az adózatlan termék forgalmazása, mivel az ilyen áruk nepperei 30 százalékkal olcsóbban tudják teríteni portékájukat. A Népszabadság ágazati vezetők megkérdezésével készített összesítése szerint csak az élelmiszer esetében évi 500 milliárd forintos piacról van szó, amely a legális, tavaly 2100 milliárdos kiskereskedelmi forgalom negyede. Az immáron iparszerűvé vált áfacsalás a hazai középvállalkozások létét veszélyezteti a malomiparban – mondja Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke. A gabonaágazatban a fordított áfa bevezetése óta érezhető, hogy az ügyeskedők átálltak a liszt adómentes forgalmazására. Az elnök úgy becsüli: ma az éves szinten 900 ezer tonnás lisztpiac 15 százaléka feketeáru, ami óvatos becsléssel 7-10 milliárd forint körüli forgalmat jelent.
A tejágazatban elsősorban a külföldről behozott UHT tejek jelentik a problémát – hangsúlyozta Istvánfalvi Miklós, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, aki szerint hozzávetőlegesen a behozott termékek harmada után nem fizetnek adót. Az Ernst & Young adótanácsadó tanulmánya szerint az ágazatban évi 11 milliárd forint adót nem fizetnek be a feketézők, így – a tejre vonatkozó 18 százalékos áfakulccsal számolva – 60 milliárdra tehető az ilyen eredetű áru éves mennyisége. Hasonló az arány a húsoknál. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke a tőkehúsnál 35, míg a feldolgozott árunál 25-30 százalék közé becsülte az adózatlan termék piaci részarányát. Az Ernst & Young tanulmánya szerint a húsnál 22 milliárd forint adót kerülnek el a feketézők, ami legalább 80 milliárd forint értékű forgalmat jelent évente. Forrás: www.nol.hu Valamennyi alapvető élelmiszer előállítója árat emelne Az elmúlt hetekben szinte valamennyi alapvető élelmiszer előállítója áremelési szándékkal kereste meg a kereskedőket - írja a Napi Gazdaság. A lap szerint az élelmiszergyártás valamennyi szereplője két tűz között érzi magát: az útdíjat kivétel nélkül rájuk hárítják, ezt pedig az átadási árakban alig tudják érvényesíteni. A mezőgazdasági termelők esetében - vetőmag-, növényvédőszer-, illetve műtrágyakereskedők - már be is építették az áraikba az útdíj költségét, miközben a gazdák a pluszköltségre való hivatkozással kapnak egyre alacsonyabb vételi ajánlatokat - mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács főtitkára szerint a tejpiacon is megvalósulni látszik az emelés. Véleménye szerint van esély rá, hogy a terméktanács júliusban kiadott, 8-10 százalékos emelésről szóló prognózisa teljesüljön. Forrás: Info rádió, Napi Gazdaság Brüsszelnek nem tetszik az útdíj Az Európai Bizottság értékelése szerint a Magyarországon július 1-jétől alkalmazott útdíjrendszer nem felel meg a közösségi irányelveknek – írja a Népszabadság. Siim Kallas, az EB közlekedési biztosa szerint több ponton is sérti a követelményeket a magyar rendszer. A bizottság szerint az úthasználati díjak lényegesen magasabbak a kormány által tavaly novemberben, majd 2013 februárjában bemutatott díjszámítási modellből levezethető összegeknél, illetve nem állnak rendelkezésre a modell használatához elengedhetetlen alapvető adatok. A Népszabadság értesülése szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium még tanulmányozza az augusztusban postázott állásfoglalást. Úgy tartják: „a támadás” beleillik a magyar ügyeket övező brüsszeli hangulatba, és a hiba nem a működésének első két hónapjában 27,35 milliárd forintot hozó díjrendszerben, hanem bizottságnál van. Bővebben: www.mti.hu E-útdíj - KAVOSZ: jöhetnek a hitelkérelmek Megkezdte az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíj finanszírozását szolgáló útdíj-hitelkérelmek befogadását a KAVOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. - tájékoztatta a társaság az MTI-t. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nél regisztrált kis- és középvállalkozások az általuk üzemeltett, útdíjfizetésre kötelezett gépjárművekre járművenként maximum 1 millió forintos, rulírozó jellegű forgóeszközhitelt igényelhetnek az Útdíj Hitelprogram keretében.
A hitelkonstrukcióhoz az állam 4 százalékos kamattámogatást biztosít, így a vállalkozások által fizetendő nettó kamat egyhavi Bubor plusz 1,5 százalék, jelenleg 5,5 százalék. A hitel futamideje egy év, amely a futamidő végén meghosszabbítható. A hitel fedezetéül az állam 80 százalékos készfizető kezességvállalásán túl a hitelösszeg 20 százaléka, valamint három havi kamat együttes összegével megegyező mértékű óvadék szolgál, ez utóbbi akár a hitelkeret terhére is elhelyezhető az ügyfél által választott pénzintézetnél - közölte a KAVOSZ. A fuvarozó vállalkozások az igényléseket az ország több mint 70 pontján; a KAVOSZ, a VOSZ és a területi kereskedelmi és iparkamarák regisztráló irodáiban nyújthatják be. Forrás: www.mti.hu Jelentősen nőtt a hazai szarvasmarha-állomány Tizenkét éve volt utoljára annyi szarvasmarha Magyarországon, mint idén, három év alatt 10 százalékkal nőtt az állomány. A növekedés a hús és a tej iránti növekvő keresletnek és az új támogatási rendszernek köszönhető – jelentette be Feldman Zsolt helyettes államtitkár. A 2010 végi 681 ezer darabos szarvasmarha-állománnyal szemben jelenleg 753 ezres az állomány, ezen belül 30 ezerrel nőtt a tehenek száma is. A Vidékfejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint a javuló számok hátterében az áll, hogy a tejágazatban sikerült a hazai piacot „rendbe tenni”. A nagy értékesítő láncokkal pedig olyan kapcsolat alakult ki, amely részben szabályozás, részben együttműködés révén segítette a fogyasztás növekedését – tette hozzá Feldman Zsolt. A tenyésztők szerint a tej és hús javuló hazai értékesítése mellett a szarvasmarhák iránti külföldi kereslet is nőtt, ami szintén segítette az állomány bővülését. A kereslet növekedése mellett az állami támogatás is sokat segít a gazdák szerint. Az a termelő például, akinek az állatok mellett saját földje is van, és a tejet el is adja, legalább 5 különféle jogcímen juthat támogatáshoz. Ez egyetlen más állattenyésztési ágazatban sincs így. Forrás: www.magyarhirlap.hu Agrár- és vidékfejlesztési forrás 2014-2020 között Magyarországon a magasabb hozzáadott értéket termelő, munkaigényes ágazatok, így az állattenyésztés, az öntözéses gazdálkodás, a kertészet és az élelmiszer-feldolgozás kaphat a korábbinál több uniós támogatást - mondta a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Feldman Zsolt kiemelte: a következő hét évben a korábbinál 1,9 milliárd euróval több forrás jut Magyarországnak az Európai Unió közös agrárpolitikája keretében, melynek egy része a termelőkhöz kerülő közvetlen támogatás, más része vidékfejlesztési támogatások formájában jut el a gazdálkodókhoz. Magyarország a korábbi 2,4 százalékról 3,2 százalékra növelte a közös agrárpolitika forrásaiból való részesedését. Az évente mintegy 1,3 milliárd eurós közvetlenül a termelőkhöz jutó támogatás 30 százalékának lehívásának alapját jelentő zöldítési feltételeket a hazai gazdálkodók döntő többsége gazdálkodásának megváltoztatása nélkül tudja majd teljesíteni. A Közös Agrárpolitika reformjáról szóló tárgyalások elhúzódása miatt 2014-ben még a jelenlegi támogatási rendszer működik tovább, az új feltételeket 2015-től alkalmazzák - mondta Feldman Zsolt. Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája
Megkezdődött a nemzetek sajtversenye Tizenöt európai ország részvételével elkezdődött a nemzetek sajtversenye, az érdeklődők az interneten szavazhatnak kedvencükre. A SZEGA Nemzetek Sajtversenye elnevezésű megmérettetésen Belgium, Ciprus, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Litvánia, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Magyarország egy-egy tradicionálisan nemzeti sajtként számon tartott sajtfajtája vesz részt. A szakmai zsűri külön is értékel, a közönség pedig a www.nemzeteksajtversenye.hu oldalon adhatja le voksát kedvenc sajtjaira szeptember 15-ig. A nagykövetségekkel is együttműködő szervezők célja, hogy játékos keretek között lehetőséget adjanak a legfontosabb sajtgyártó országoknak a bemutatkozásra. Forrás: www.mti.hu Az OTP évi 10-15 százalékkal növelné agrárhitel-kihelyezéseit Az OTP Bank célja, hogy a következő években az agrárhitelezési piacon vezetővé váljon, amihez évente 10-15 százalékkal emelné hitelkihelyezését ebben a piaci szegmensben – mondta Szabó István, a pénzintézet agrár ügyfélkapcsolati főosztályának vezetője az MTInek. Jelezte azonban azt is, a célok elérése attól is függ, hogy az EU 2014-2020. közötti költségvetési időszakában a magyar gazdaság fejlesztésére rendelkezésre álló források milyen mértékben kerülnek a gazdaság vérkeringésébe. A magyar GDP növekedéséhez, bővülnie kell a ma még csökkenő vállalati hitelezésnek, különösen a beruházásokra fordított források arányának szükséges emelkednie. A mezőgazdaságban az árbevétel-arányos nyereség 2011-12-ben 8 százalék körül alakult. Ennek alapján az igazgató úgy vélte, hogy a mezőgazdaság növénytermesztési szektora önfinanszírozóvá válhat. Az állattenyésztés esetében viszont a mostani állapotokat figyelembe véve legalább egy 1000 milliárd forintos fejlesztési igény mutatkozik. A magyar élelmiszeriparban pedig a helyzet még a klasszikus mezőgazdasági ágazatoknál is kedvezőtlenebb. Ezen a területen ugyanis az árbetétel-arányos nyereség éves szintje 1,2 százalék, a szektor alultőkésített, ezért jelentős a szürke- és feketegazdaság aránya. Így az élelmiszeripar a következő években dinamikusan csak akkor növekedhet, ha súlyának megfelelő mértékű kormányzati támogatást kap, amihez a bankok a finanszírozást tudják biztosítani. Forrás: www.trademagazin.hu Egy kézbe kerülnek az élelmiszer és agrárkutató intézetek Megoldódni látszik az eddig bizonytalan sorsú agrár- és élelmiszeripari kutató intézetek sorsa miután az agrár Integrált agrárkutató-hálózat kialakításáról döntött a kormány. Szeptember elsejéig az állami agrár-élelmiszeripari kutatóintézetek a miniszter által kijelölt vidékfejlesztési minisztériumi költségvetési szervhez, mint tulajdonosi joggyakorlóhoz kerülnek. Az összevonással létrejövő agrárkutató hálózatot a vidékfejlesztési miniszter irányítja – olvasható a Magyar Közlönyben. A kormány a vidékfejlesztési minisztert és a nemzetgazdasági minisztert jelölte ki, hogy az összevonással az alkalmazott kutatások, innováció és technológiafejlesztés széles alapú integrált ágazati bázisát hozzák létre, biztosítsák a szervezeti átalakításhoz és a feladatalapú működtetéshez szükséges létszámkeretet és forrásokat, illetve kidolgozzák az intézmény működésére vonatkozó szabályozást. A határozat szerint az integráció határideje 2014. január elseje. Bővebben: www.trademagazin.hu
Magyarországra jöhet az egyik legnagyobb orosz élelmiszer-üzletlánc Egyelőre nem tudni melyik, de rövidesen az egyik legnagyobb oroszországi élelmiszerkiskereskedelmi lánc telepedhet meg Magyarországon, amely új lehetőség arra, hogy Magyarország az élelmiszer-ipari termékek fokozottabb mértékű kivitelén keresztül növelje oroszországi exportját. A társaság arra készül, hogy olyan magyarországi bázist hozzon létre, amely az itt készült élelmiszer-ipari termékeket vásárolja fel, és továbbítja Oroszországba, ottani értékesítésre – tudta meg a vg.hu Szijjártó Pétertől, a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztostól. Forrás: www.vg.hu A vásárlók értékelik a társadalmi célok támogatását Egyre több magyar fogyasztó hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha tudja, hogy az érintett vállalat saját programja keretében közvetlenül támogat társadalmi célokat. Ha tud cégek ilyen tevékenységéről, akkor kínálatukból száz magyarból negyvenhárman készek magasabb áron is vásárolni. Két évvel ezelőtt csak harmincketten nyilatkoztak így. A magyar fogyasztók 31 százaléka a felmérés előtti hat hónap során vett legalább egy árucikket vagy szolgáltatást olyan cégtől, amelyről tudta, hogy közvetlenül juttat pénzt társadalmi törekvésekre. Többek között ezt tárta fel a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat kutatása a vállalatok felelősségvállalásáról. Ötvennyolc országban több mint 29 ezer internet-használót kérdeztek meg a Nielsen kutatásának keretében. A felmért országok 74 százalékában emelkedett azok aránya, akik hajlandók több pénzt kiadni, ha a társadalmi felelősségvállalásban aktív vállalatoktól vesznek valamit. Globálisan pozitív trend egyformán jellemzi a nőket, férfiakat, és valamennyi korcsoportot is. Ma nem az a kérdés, hogy a fogyasztókat foglalkoztatják-e a társadalmi hatások, hanem az, hogy mely hatások, és azokra milyen módon lehet felhívni a figyelmet – foglalja össze az eredményeket Nic Covey, a Nielsen társadalmi felelősségvállalásért illetékes elnökhelyettese. Forrás: Nielsen/Trademagazin
ÚJ-ZÉLAND Az új-zélandi ipari minisztérium kezdeményezésére elvégeztetett bakteriológiai vizsgálatok tisztázták a Fonterrát, azaz a világ legnagyobb tejipari cégének termékei nem tartalmaztak a botulizmust okozó toxinokat. Amint azt Scott Gallecher, az ipari tárca képviselője bejelentette, a tejből előállított fehérjekoncentrátumban talált baktérium nem a botulizmusért felelős Clostridium botulinum, következésképpen nem is termelhetett az emberre veszélyes mérgező anyagokat. Az ügy előzménye, hogy augusztus elején a kínai élelmiszer-biztonsági hatóságok több Fonterra szállítmányt is zároltak, azzal a gyanúval, hogy azokban elszaporodtak a botulizmust okozó mérgeket termelő baktériumok. Erre hivatkozva számos országban betiltották a legnagyobb új-zélandi vállalat termékeinek forgalmazását. A Fonterra szövetkezeti értékpapírjainak kereskedését a botrány kirobbanása óta felfüggesztették az aucklandi tőzsdén, így a tulajdonosok elkerülhették a negatív hírekből fakadó váratlan veszteségeket. Forrás: www.nol.hu
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG Az Arla Foods által kiadott közlemény szerint 2014 januárjától a brit beszállítói csoport, az Arla Foods Milk Partnership (AFMP) már mint tulajdonos társ folytathatja munkáját. A végső döntés októberre várható. Amennyiben a tervezett lépés megtörténik, az Arla Foods lesz az egyedüli, kizárólag brit tulajdonban lévő csoport, 1600 termelői tulajdonos taggal. A bővítés ellenére az Arla éves tejfelhasználása várhatóan nem növekszik majd, mivel az már korábban is az AFMP felvásárlója volt, azonban a megállapodásnak köszönhetően az Arla piaci stabilitása és lehetőségei jelentősen növekedni fog. Az Arla Foods elnöke, Ake Hantoft szerint: az igazgatósági tagok meggyőződése, hogy az AFMP tulajdonosi csoportba kerülésével erősödni fog az Arla tekintélye. Az Arla és az AFMP hasonlóan látja a jövőt, hisszük, hogy a termelői tulajdonban lévő, szövetkezeti rendszer tudja a legnagyobb biztonságot nyújtani a jövőbeni kihívások kezeléséhez. Forrás: www.thedairysite.com/news/43663/1600-british-dairy-farmers-to-become-coownersof-uk-cooperative#sthash.NM1y1sC2.dpuf
FRANCIAORSZÁG A francia tejszektorra várhatóan jelentős hatással lesz a 2015-ös kvótamegszűnés. Jelenleg is intenzív tárgyalások folynak a feldolgozók és a jogalkotók között a megváltozott körülményekhez való leghatékonyabb alkalmazkodásról. Franciaország azon területein, ahol jelenleg is magasabb a termelés, lehetőség lesz további termelésnövelésre a kvótamegszűnést követő időszaktól, ami magasabb alapáru exportot eredményezhet. A szárított termékek termelési kapacitása jelenleg is igen meghatározó, ami hatással lehet az USA kereskedelmére. Ezen túl a tagállam tovább folytatja a magas hozzáadott értékű, de alacsony termelékenységű termékek védelmét, a földrajzi eredetvédelmi programon keresztül. Egy felmérés szerint a jelentősebb tejtermelő országok közül a francia termelők függnek legkevésbé a vásárolt takarmánytól, ami annak köszönhető, hogy a helyben megtermelt abraktakarmány jelentős takarmányforrást biztosít az országban. Mindazonáltal, a 2012 második felében és a 2013 első hónapjaiban tapasztalt extrém magas kukorica és szója árak negatívan hatottak a termelési költségekre, s így a jövedelemre is. Az EU regionális bizottsága által készített tanulmány szerint, a kvótamegszűnésnek számos negatív hatása lehet az Unión belül. Elsőként, szélesebb fluktuációt okozhat az európai tejtermelésben, ezért hozzájárulhat a világpiaci ár jelentősebb ingadozásához, másodsorban jelentős egyenlőtlenséget és intenzívebb versenyt okozhat a tagállamok között. Bővebben: www.thedairysite.com/news/43500/eu-production-quotas-in-2015-could-impactfrench-dairy-sector#sthash.MvniuFel.dpuf
USDA TEJTERMELÉS A tejtermelés mennyisége júliusban a 23 állam területén összesen 15,7 milliárd font volt, 1,2 %-kal magasabb a 2012 év hasonló időszakához képest.
A teljes riport letölthető innen: http://www.thedairysite.com/reports/?id=2650#sthash.38TvYeYt.dpuf Budapest, 2013. augusztus 31.
