Bizottsági módosító javaslat AZ ORSZÁGGYŐLÉS … BIZOTTSÁGA
T/3359/…
Dr. Kövér László az Országgyőlés Elnöke részére A Házszabály 102. §-ának (1) bekezdése alapján a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló T/3359. számú törvényjavaslathoz az alábbi bizottsági módosító javaslatot terjesztem elı: 1. A törvényjavaslat 3. §-a az alábbiak szerint módosul: „(1) A Tanács konzultációs, valamint véleményezési és javaslattévı feladatkörében a) nyomon követi és elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlıdését, b) javaslatokat dolgoz ki az Országgyőlés és a Kormány részére az átfogó makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, c) megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerı-piaci, a jövedelemelosztást és a társadalom széles körét érintı kormányzati stratégiákat, koncepciókat, illetve a gazdasággal, a foglalkoztatással, a jövedelmek alakulásával, a társadalompolitikával összefüggı alapvetı kérdéseket, d) véleményt nyilvánít a vállalkozásokat, a foglalkoztatást, illetve a társadalom széles körét közvetlenül érintı tervezett kormányzati intézkedésekrıl, e) részt vesz a jogszabályok és egyéb kormányzati döntések hatásainak feltárásában, amelyrıl tájékoztatja a Kormányt, f) konzultációt folytat az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai kérdésekrıl, g) konzultációt folytat az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti, köz- és felsıoktatási, szakképzési és felnıttképzési kulturális és közmővelıdési közszolgáltatások nyújtásával, szervezésével és fejlesztésével kapcsolatos kérdésekrıl, [g)] h) megtárgyal minden olyan nemzetgazdasági vagy társadalompolitikai kérdést, amelyet a Tanács tagjainak kétharmada javaslata alapján a Tanács napirendjére tőz. 2. A törvényjavaslat 7. §-a az alábbiak szerint módosul: „7. §
(1) A Tanács a munkáját plenáris üléseken végzi, amelynek elıkészítésében e törvény, valamint a Tanács által megalakított állandó vagy meghatározott feladattal megbízott, eseti szakmai munkacsoportok mőködhetnek közre. A szakmai munkacsoportok ellátják továbbá a törvényben meghatározott feladat- és hatásköröket. A plenáris ülést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal össze kell hívni. A plenáris ülést az elnök hívja össze. A plenáris ülést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább két oldal vagy a tagok legalább egyharmada írásban kezdeményezi. (2) A Tanács plenáris ülése a napirendjére kerülı ügyekben a) konzultációt folytat, ennek alapján b) véleményt nyilvánít, c) állást foglal, d) javaslatot tesz, e) ajánlásokat fogad el, f) saját mőködésével kapcsolatban határozatokat hoz. (3) A Tanács a) a külön törvényben meghatározott foglalkoztatáspolitikai kérdések ellátására Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportot hoz létre, amelyben részt vesznek a 1. Kormány, 2. a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek képviselıi. b) a társadalom széles körét érintı egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és gyermekjóléti, köz- és felsıoktatási, szakképzési és felnıttképzési kulturális és közmővelıdési közszolgáltatások nyújtásával és szervezésével kapcsolatos kérdések megvitatására Közszolgáltatási Szakmai Munkacsoportot hoz létre, amelynek tagjai 1. a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, illetve érdekképviseleti szövetségek, 2. az országos gazdasági kamarák, 3. a külön törvényben meghatározott egyházak, valamint 4. a tudomány képviselıi. [(3)] (4) A Tanács munkáját titkárság segíti. A titkárság személyi és tárgyi feltételeirıl a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelıs miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. [(4)] (5) A szakmai munkacsoportok munkájukat a Titkárság szervezésével végzik. [(5)] (6) A Titkárság a Tanácstól elkülönült, koordinációs feladatokat ellátó szervezeti egység. Ennek alapján: a) elısegíti a Tanács mőködésével összefüggı adminisztratív és információs feladatok ellátását, b) biztosítja a Tanács mőködésének infrastrukturális feltételeit. [(6)] (7) A Tanács tagjai egységes oldal-álláspontokat kötelesek kialakítani a konzultációk során.
Döntéshozatal esetén a Tanács minden oldala egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben a Tanács Szervezeti és Mőködési Szabályzata másként nem rendelkezik, a Tanács döntéseit egyszerő többséggel hozza. [(7)] (8) A Tanács a mőködési szabályzatát, egyéb szabályzatait és munkatervét maga állapítja meg. A mőködési szabályzat elfogadásához és módosításához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.” 3. A törvényjavaslat 12. §-a a következık szerint módosul: (1) A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény a következı 25. §-sal egészül ki: „25. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsba a Kormánnyal átfogó megállapodást kötött egyházak delegálhatnak tagot.” [(2) A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintı gazdasági okból történı munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytıl eltérı szabályokat, b) a kötelezı legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétıl függı garantált bérminimum mértékét.”] (2) A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 9. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „9. § A Kormány az országos jelentıségő foglalkoztatáspolitikai kérdésekben a munkavállalók és a munkaadók országos érdek-képviseleti szervezeteivel a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatási Szakmai Munkacsoportjában (NGTT FSZM) egyeztet. Ennek során az NGTT FSZM a) véleményezi a foglalkoztatást közvetlenül érintı törvénytervezeteket, b) évente beszámoltatja a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületét, c) a munkájában résztvevı országos munkaadói és munkavállalói szövetségek útján kijelöli a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testületének a munkaadói, továbbá munkavállalói képviselıit, és javaslatot tesz a visszahívásukra.” (3) A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 16. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „16. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintı országos jelentıségő kérdésekben a Kormány a munkavállalók és munkáltatók országos érdekképviseleti szervezeteivel az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjában egyeztet.” (3) A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. §-a helyébe a következı rendelkezés lép:
„17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjával folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg: a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintı gazdasági okból történı munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytıl eltérı szabályokat; b) a kötelezı legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétıl függı garantált bérminimum mértékét. (2) A Kormány évente szeptember 30-ig – az országgyőlési képviselık általános választásának évében legkésıbb október 31-ig – köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni. (3) Ha a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjában létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter intézkedik. (4) A foglalkoztatáspolitikáért felelıs miniszter a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács Foglalkoztatáspolitikai Szakmai Munkacsoportjával folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminısítés rendszerét.” [(3)] (4) A szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (1) bekezdésének helyébe a következı rendelkezés lép: „(1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek egyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács keretei között valósul meg.” (5) A munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(3) A Tanács konzultációs jogkörrel rendelkezı testület, melynek tagjai: a) az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti oldala által delegált hat tag, akik közül három tagot a munkavállalói, három tagot pedig a munkáltatói érdekképviseletek delegálnak, b) az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács kormányzati oldala részérıl a Kormánynak - a feladatköre szerint a foglalkoztatással érintett miniszterek közül – kijelölt három tagja.” [(4)] (6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérıl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/A. § (6) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: „(6) A Testület tevékenységérıl évente tájékoztatást adhat, valamint kérés esetén köteles adni a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, beszámol az Országgyőlés illetékes bizottságának.” [(5)] (7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletérıl szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Ellenırzı Testület három-három tagjára a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkezı országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, három tagjára a Kormány, további két tagjára az Idısügyi Tanács tesz javaslatot.” [(6)] (8) A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény 4. §-a helyébe a következı rendelkezés lép: „4. § A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. Jogszabály által nem szabályozott kérdésben a Tanács jogosult meghatározni az Alapprogram támogatási rendszere mőködésének alapvetı szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendezı elveit, így különösen az egy civil szervezet számára egy költségvetési évben nyújtható támogatás maximális összegét, a Kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait; valamint ellátja az e törvényben ráruházott egyéb feladatokat. A Tanács a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban civil szervezetek képviseletét ellátó öt személy delegálásáról a tagok legalább kétharmadának egyetértésével hoz döntést. Az öt személy delegálásáról szóló döntés során a Tanács figyelembe veszi e törvény 12. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti öt tevékenységi területet.” [(7)] (9) A Szociálpolitikai Tanács összetételérıl, szervezetérıl és mőködésérıl szóló 129/2005. (VII. 1.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: „b) a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban tagsággal rendelkezı országos munkáltatói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek, valamint munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek egy-egy képviselıje,” 4. A törvényjavaslat a 12. §-t követıen az alábbi 13. §-sal egészül ki, ezzel egyidejőleg a jelenlegi 13. § számozása 14. §-ra változik: „13. § A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény a) 10/A. § (1) bekezdésében az „OÉT” szövegrészek helyébe az „NGTT FSZM” b) a „Miniszterelnöki Hivatallal, minisztériumokkal, az országos hatáskörő szervekkel” szövegrész helyébe a „Miniszterelnökséggel, minisztériumokkal, más központi államigazgatási szervekkel” szövegrész lép. 5. A törvényjavaslat korábbi 13. – az új számozás szerint 14. – §-a a következık szerint módosul: „[13.] 14. § Hatályát veszti a) az Országos Érdekegyeztetı Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény és a végrehajtásáról szóló 21/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet, [b) az Mt. 16. §-a, valamint a 17. § (2)-(4) bekezdései,
c) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38/A. § (1) bekezdésében az „a Munkaerıpiaci Alap esetében a Munkaerıpiaci Alap Irányító Testülete véleményének elızetes kikérésével -,” szövegrész és a (3) bekezdés, d) a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 9. §-a, 10. §-a, 10/A. §-a, 14. § (3) bekezdése, 39/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (2)- (5) bekezdései, 39/B. § (5) bekezdése, a 20. § (4)-(5) bekezdésekben az „- a MAT véleményének meghallgatásával –” szövegrész, a 39. § (3) bekezdés c) pontjában az „a MAT mőködtetésére, a munkaügyi tanácsok mőködéséhez való hozzájárulásra,” szövegrész, a 39/A. § (8) bekezdésében „a MAT véleményének meghallgatásával” szövegrész, valamint a 39/B. § (1) bekezdésében „a MAT, illetıleg” szövegrész, e)] b) a munkavédelemrıl szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mvt.) 78. §-ában az „Országos Érdekegyeztetı Tanács keretében” szövegrész és az Mvt. 79. § (1) bekezdés c) pontjában a „továbbá az Országos Érdekegyeztetı Tanács által hozzá utalt” szövegrész[,]. [f) a munkaügyi ellenırzésrıl szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-a, g) a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 8. § (2) bekezdése.]
Indokolás A módosító indítvány célja egyrészt, hogy a Nemzeti Gazdasági és Szociális Tanács keretein belül alakítsa ki a társadalompolitikai egyeztetésnek a korábbi, számos társadalmi problémát sikeresen kezelı társadalmi érdekegyeztetés eredményeit megırzı keretrendszerét. Ezzel összefüggésben két, törvény által meghatározott, kötelezıen megalakítandó szakmai munkacsoport kialakítására tesz javaslatot, valamint ezzel összefüggésben javasolja a kapcsolódó törvények módosítását. A két munkacsoport közül az egyik a foglalkoztatáspolitikai, a másik pedig a humán közszolgáltatások kérdéseivel kapcsolatban végez konzultációt. A módosító indítvány másik célja, hogy bizonyos, a jogszabályváltozások miatt idejétmúlt törvényi szabályokat korrigáljon.