31. KEDVEZMÉNYES ELJÁRÁSOK

31. KEDVEZMÉNYES ELJÁRÁSOK

669

31. KEDVEZMÉNYES ELJÁRÁSOK A nem tarifális behoztali és kiviteli vámmentességeket a közösségi vámjog és a Magyar Köztársaságban érvényes nemzetközi szerződések, valamint a Vtv. rendelkezései határozzák meg [Vtv. 62. §-ának (1) bekezdése]. Amennyiben a közösségi vámjog a nem tarifális vámmentességek alkalmazása vonatkozásában különleges felhatalmazást vagy engedélyt ír elő, az engedélyt vagy a felhatalmazást a meghatározott feltételeket teljesítő személy részére lehet megadni. Ez a rendelkezés vonatkozik a kiviteli vámköteles áruk exportjára is [Vtv. 62. § (2) bekezdése és 64. §]. A kedvezményes eljárásokat a vámjogszabályok rendelkezései három csoportban dolgozzák fel: a) a vámmentességek; b) a tértiáruk; c) a tengeri halászat termékei és a tengerből nyert egyéb termékek.

31.1. Vámmentességek Az Európai Közösség Tanácsának 918/83/EGK rendelete (a továbbiakban: Vmts.) sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben – különleges körülmények miatt – az import- vagy az exportvámok alól mentességet kell adni, amikor az árukat szabad forgalomba bocsátják, vagy az Európai Közösségből exportálják. Ezen kívül a rendelet meghatározza azokat az eseteket is, amikor a tagállamok a fenti jogszabály rendelkezésein túl további vámmentességeket biztosítanak a behozatali vagy kiviteli vámok alól.

31.1.1. Fogalmak A vámmentességről szóló jogszabályok egységes alkalmazása céljából az alábbiakban felsorolt fogalmak tartalmát határozza meg a vámjogszabály.

31.1.1.1. Importvámok Az importvámok a vámokat és az azokkal azonos hatású díjakat jelentik. Ezen kívül az importvámok fogalmi körébe soroljuk a mezőgazdasági lefölözéseket és egyéb importterheket, amelyeket a közös agrárpolitika alapján vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó bizonyos árucikkekre alkalmazandó külön intézkedések alapján írnak elő [Vmts. 1. cikke (2) bekezdésének a) pontja].

670


31.1.1.2. Exportvámok Az exportvámok a mezőgazdasági lefölözéseket és egyéb exportterheket jelentik, amelyeket a közös agrárpolitika alapján vagy a mezőgazdasági termékek feldolgozásából származó bizonyos árucikkekre alkalmazandó külön intézkedések alapján írnak elő [Vmts. 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja].

31.1.1.3. Személyes vagyontárgy A személyes vagyontárgy bármely, az érintett személyek személyes használatára szánt, vagy háztartási szükségleteiket kielégítő dolgot jelenti. A személyes vagyontárgy körébe – egyebek mellett – az alábbi dolgok tartoznak: a) háztartási célú ingóságok; b) kerékpárok és motorkerékpárok, magán gépjárművek és azok pótkocsijai, kemping lakóautók, kedvtelési célú hajók és magánrepülőgépek; c) a rendes családi szükségleteknek megfelelő háztartási célú élelmiszerek, háziállatok és nyerges állatok, valamint az iparművészeti vagy bölcsészettudományi hordozható eszközök, melyek az érintett személy foglalkozásának vagy hivatásának a folytatásához szükségesek, szintén a személyes vagyontárgyak körébe tartoznak. Nem tüntethetők fel személyes vagyontárgyként – jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva – az olyan árucikkek, amelyeket kereskedelmi céllal importálnak [Vmts. 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja].

31.1.1.4. Háztartási célú ingóságok A háztartási célú ingóságok az érintett személyek személyes használatára vagy háztartási igényeik kielégítésére szánt személyes ingóságot, ruhaneműt, lakberendezést és felszereléseket jelentik [Vmts. 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja].

31.1.1.5. Alkoholtartalmú termékek Az alkoholtartalmú termékek a Kombinált Nómenklatúra 2203–2208 vámtarifaszámai alá tartozó termékeket (sör, bor, bor- vagy alkoholalapú aperitif italok, konyak, likőrök vagy szeszes italok stb.) jelenti [Vmts. 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja].

31.1.1.6. Harmadik országok Amennyiben a vámjogszabály másképp nem rendelkezik, a behozatali vámok alóli mentesség alkalmazása során, a harmadik ország fogalmába beletartoznak a tagállamok területének azok a részei is, amelyeket a vámjogszabályok rendelkezései az Európai Közösség vámterületéből kizárnak [Vmts. 1. cikkének (3) bekezdése].


671

31.1.1.7. Behozatali és kiviteli vámmentesség egyidejű alkalmazása Ha ugyanaz a személy egyidejűleg teljesíti az import- vagy exportvámok alóli mentesség megadásához szükséges feltételeket a Vmts. különböző rendelkezései alapján, a kérdéses rendelkezések egyidejűleg alkalmazandóak (Vmts. 130. cikk).

31.1.1.8. A vámmentesség feltételeinek teljesítése Ha a Vmts. úgy rendelkezik, hogy a behozatali vagy kiviteli vámmentesség megadása bizonyos feltételek teljesítésétől függ, az érintett személy az illetékes hatóságok megelégedésére bizonyítékot szolgáltat arra, hogy ezeknek a feltételeknek eleget tett (Vmts. 131. cikk).

31.1.1.9. A kerekítés szabályai Abban az esetben, ha a vámmentes importot vagy exportot egy euróban meghatározott összeg keretén belül adja meg a vámjogszabály, a tagállamok a bejelentett összeget felfelé vagy lefelé kerekíthetik az összeg nemzeti fizetőeszközre való átszámításakor (Vmts. 132. cikkének első albekezedése).

31.1.2. Behozatali vámok alóli mentesség A behozatali vámmentességre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni mind a közvetlenül harmadik országokból bejövő, a szabad forgalomba kerülés céljából bevallott árucikkekre, mind az olyan árucikkekre, amelyeket más vámeljárás után vallottak be szabad forgalomba kerülés céljából [Vmts. 127. cikkének (1) bekezdése]. Ahol az importvámok alóli mentesség ahhoz a feltételhez kötött, hogy a címzett különleges módon használja az árucikket, csak annak a tagállamnak az illetékes hatóságai adhatják meg ezt a mentességet, amelynek a területén az említett árucikket ilyen módon használni kell (Vmts. 128. cikk). A behozatali vámok alóli mentességnek számos – személyi vagy tárgyi – feltétele fordulhat elő a vámjogszabályok rendelkezései szerint. Az alábbiakban e szempontoknak megfelelő csoportosítjuk a vámmentességek egyes eseteit.

31.1.2.1. Beköltözők vámmentessége Azok a személyes vagyontárgyak, amelyeket a lakóhelyüket harmadik országból az Európai Közösség vámterületére áthelyező természetes személyek importálnak, az alábbiakban meghatározott feltételeknek megfelelően, a behozatali vámoktól mentesen bocsáthatók szabad forgalomba (Vmts. 2. cikk).

672


31.1.2.1.1. Tárgyi feltétel A mentesség arra a személyes vagyontárgyra korlátozódik, amely – a körülmények által indokolt különleges eseteket kivéve – az érintett személy birtokában van, és, nem fogyasztható áruk esetén, amit az érintett személy a korábbi lakóhelyén legalább hat hónapig használt, azt az időpontot megelőzően, hogy a feladási harmadik országban megszűnik a lakóhelye, és ez a vagyontárgy ugyanazt a célt szolgálja az új lakóhelyén, mint a régin. Ezen felül, a tagállamok ahhoz a feltételhez köthetik a mentességet, hogy az ilyen vagyontárgy vonatkozásában akár a származási országban, akár a feladási országban a rendes körülmények között kivethető vám- vagy adóterheknek eleget tettek (Vmts. 3. cikk). Nem adható mentesség az alábbiakban felsorolt árukra: a) alkoholtartalmú termékek; b) dohány és dohánytermékek; c) kereskedelmi szállítóeszközök; d) foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt cikkek, kivéve az iparművészet vagy bölcsészettudomány hordozható eszközeit (Vmts. 5. cikk).

31.1.2.1.2. Személyi feltétel A mentesség csak olyan személynek adható meg, akinek a lakóhelye folyamatosan legalább tizenkét hónapos időtartamig az Európai Közösség vámterületén kívül volt. Az illetékes hatóságok kivételeket tehetnek az első bekezdésben meghatározott szabály alól, feltéve, hogy az érintett személynek egyértelműen az volt a szándéka, hogy folyamatosan legalább tizenkét hónapos időtartamig az Európai Közösség vámterületén kívül lakjon (Vmts. 4. cikk).

31.1.2.1.3. Időbeni feltétel A vámmentesség – a jogszabályokban meghatározott különleges eseteket kivéve – csak az érintett személy által az Európai Közösség vámterületén a letelepedéstől számított tizenkét hónapon belül szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgyak vonatkozásában adható meg. A személyes vagyontárgyak szabad forgalomba bocsátása több elkülönített szállítmányban is lehetséges, az előző bekezdésben hivatkozott időszakon belül (Vmts. 6. cikk). Az első bekezdésben említett általános szabálytól történő eltérés útján mentesség adható a szabad forgalomba bocsátott személyes vagyontárgyak vonatkozásában, mielőtt az érintett személy letelepszik a lakóhelyén az Európai Közösség vámterületén belül, feltéve, hogy vállalja azt, hogy hat hónapon belül ténylegesen letelepszik


673

a lakóhelyén. Az ilyen kötelezettségvállalás biztosítékkal jár, amelynek formáját és összegét az illetékes hatóságok állapítják meg [Vmts. 8. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben az előző bekezdés rendelkezéseit alkalmazzák, a korábbi lakóhelyre előírt hat hónapos használati időszakot attól a naptól számítják, amikor a személyes vagyontárgyat behozták az Európai Közösség vámterületére [Vmts. 8. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.1.4. Korlátozások Amíg a tizenkét hónap el nem telt attól az időponttól számítva, amikor a szabad forgalomba bocsátást elfogadták, a vámmentesen beengedett személyes vagyontárgy nem adható kölcsönbe, zálogba, bérbe, és nem ruházható át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 7. cikkének (1) bekezdése]. Bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás az első bekezdésben hivatkozott időszak letelte előtt, az érintett személyes vagyontárgyra vonatkozó importvámok megfizetését vonja maga után, az ilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás időpontjában, a tulajdon típusa alapján alkalmazandó vámtétellel és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 7. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.1.5. A foglalkozással kapcsolatos kötelezettségek Amennyiben az érintett személy foglalkozással kapcsolatos kötelezettségek miatt hagyta el a harmadik országot, ahol lakóhellyel rendelkezett, anélkül hogy ezzel egyidőben letelepedett volna új lakóhelyén, az Európai Közösség vámterületén, jóllehet az a végső szándéka, hogy ezt megtegye, az illetékes hatóságok engedélyt adhatnak annak a személyes vagyontárgynak a vámmentes behozatalára, amit az érintett személy ebből a célból átszállít az említett területre [Vmts. 9. cikkének (1) bekezdése]. Az előző bekezdésben említett személyes vagyontárgy vámmentes behozatala az általános szabályok feltételei szerint engedélyezhető, azzal a feltétellel, hogy: a) a korábbi lakóhellyel összefüggő hat hónapos, és a letelepedést követő tizenkét hónapos időszakokat attól a naptól számítják, amikor a személyes vagyontárgyat behozták az Európai Közösség vámterületére; b) a szabad forgalomba bocsátást követő tizenkét hónapos határidőt attól a naptól számítják, amikor az érintett személy ténylegesen letelepedett új lakóhelyén, az Európai Közösség vámterületén belül [Vmts. 9. cikkének (2) bekezdése]. A vámmentes behozatal feltétele továbbá, hogy az érintett személy kötelezettséget vállaljon arra, hogy ténylegesen letelepszik lakóhelyén, az Európai Közösség vámterületén, az illetékes hatóságok által a körülmények figyelembevételével megállapított időszakon belül. A hatóságok előírhatják, hogy a beköltöző a vámhatóság

674


által meghatározott formában és összegben a kötelezettségvállalása jeléül nyújtson megfelelő biztosítékot [Vmts. 9. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.1.6. Politikai körülmények Ha egy személynek a lakóhelyét – harmadik országból – kivételes politikai körülmények miatt kell áthelyeznie az Európai Közösség vámterületére, a vámhatóságok a korábbi lakóhelyen való hat hónapos használat és az új lakóhelyre előírt ugyanazon használati cél, illetve a szabad forgalomba bocsátást követő tizenkét hónapos elidegenítési tilalom alól felmentést adhatnak. Szintén felmentés adható azon korlátozás alól, amely szerint a vámmentesen behozott termékek között nem lehet kereskedelmi szállítóeszköz, illetve foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használt árucikk [Vmts. 10. cikk].

31.1.2.2. Házasságkötéssel összefüggő vámmentesség Az alábbiakban meghatározott feltételektől függően, a kelengye és háztartási célú ingóságok – akár újak, akár nem –, amelyek a lakóhelyét harmadik országból házasságkötés miatt az Európai Közösség vámterületére áthelyező személy tulajdonában vannak, importvámoktól mentesen hozhatóak be [Vmts. 11. cikkének (1) bekezdése]. A házasságkötés alkalmából szokás szerint adott ajándékok, amelyeket az előző bekezdésben előírt feltételeket teljesítő személy kap olyan személytől, akinek a lakóhelye harmadik országban van, szintén importvámoktól mentesen hozhatók be. A vámmentesen behozható egyes ajándékok értéke azonban nem haladhatja meg az 1000 eurót [Vmts. 11. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.2.1. Tárgyi feltételek A vámmentesen behozható áruk körébe a kelengye és a háztartási célú ingóságok, valamint a házasságkötés alkalmából szokás szerint adott ajándékok tartoznak. Nem adható mentesség az alkoholtartalmú termékekre, dohányra és dohánytermékekre (Vmts. 11. és 13. cikk).

31.1.2.2.2. Személyi feltételek A házasságkötés alkalmából a vámmentesség csak annak a személynek adható meg: a) akinek a lakóhelye folyamatosan legalább tizenkét hónapig az Európai Közösség vámterületén kívül volt. E szabálytól el lehet térni, feltéve, hogy az érintett személynek egyértelműen szándékában állt folyamatosan legalább tizenkét hónapig az Európai Közösség vámterületén kívül lakni; b) aki bemutatja a házasságkötésének bizonyítékát (Vmts. 12. cikk).


675

31.1.2.2.3. Határidők A vámmentességet – a jogszabályban meghatározott kivételekkel – a házasságkötés kitűzött időpontjánál két hónapnál nem korábban, illetve a házasságkötés időpontjánál négy hónapnál nem később szabad forgalomba bocsátott árucikkekre lehet megadni. Ha a szabad forgalomba bocsátás a házasságkötést megelőző két hónapos határidőn belül történik, a vámmentességet az illetékes vámhatóság az általa meghatározott formájú és összegű vámbiztosítékhoz köti [Vmts. 14. cikkének (1) bekezdése]. A vámmentes árucikkek behozatala és szabad forgalomba bocsátása az előző bekezdésben említett időszakon belül több elkülönített szállítmányban is lehetséges [Vmts. 14. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.2.4. Korlátozások Amíg tizenkét hónap el nem telik attól az időponttól, amikor a szabad forgalomba való behozatalukat elfogadták, a házasságkötés alkalmából vámmentesen szabad forgalomba bocsátott árucikkek nem adhatók kölcsönbe, zálogba, bérbe és nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 15. cikkének (1) bekezdése]. Bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás az előző bekezdésben hivatkozott időszak letelte előtt, az érintett árucikkekre vonatkozó importvám megfizetését vonja maga után, az ilyen kölcsönbe-, zálogba-, illetve bérbeadás vagy átruházás időpontjában az árucikkek alapján alkalmazandó vámtétellel, és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 15. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.3. Öröklés útján szerzett vagyontárgyak Az alábbiakban meghatározott feltételektől függően, az Európai Közösség vámterületén lakóhellyel rendelkező természetes személy által öröklés útján szerzett személyes vagyontárgy behozatala importvámoktól mentesen lehetséges [Vmts. 16. cikkének (1) bekezdése].

31.1.2.3.1. Tárgyi feltételek az öröklésnél Az öröklés útján szerzett személyes vagyontárgy a 31.1.1.3. pont alatt leírt összes dolgot jelenti, ami az elhalálozott vagyonát képezte [Vmts. 16. cikkének (2) bekezdése]. Nem adható vámmentesség öröklés esetén az alábbiakban felsorolt árukra: a) alkoholtartalmú termékek; b) dohány és dohánytermékek;

676


c) kereskedelmi szállítóeszközök; d) foglalkozás vagy hivatás gyakorlásához használható cikkek, kivéve az iparművészet vagy bölcsészettudomány hordozható eszközeit, amelyek az elhalálozott foglalkozása vagy hivatása gyakorlásához voltak szükségesek; e) nyersanyagok, kész vagy félkésztermékek raktárkészlete; f) a szokásos családi szükségletet meghaladó állatállomány és mezőgazdasági termékek raktárkészlete (Vmts. 17. cikk).

31.1.2.3.2. Határidők A vámmentesség csak arra a személyes vagyontárgyra adható meg, amelyet az öröklés megnyíltának napjától számított legfeljebb két éven belül bocsátottak szabad forgalomba. Ezt az időtartamot azonban az illetékes hatóságok különleges esetben meghosszabbíthatják [Vmts. 18. cikkének (1) bekezdése]. A személyes vagyontárgy az előző bekezdésben hivatkozott időtartamon belül több elkülönített szállítmányban importálható [Vmts. 18. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.3.3. Jogi személy általi öröklés Az előző pontokban leírtak értelemszerűen alkalmazandóak az Európai Közösség vámterületén alapított, non-profit tevékenységet folytató jogi személy által öröklés útján megszerzett személyes vagyontárgyakra (Vmts. 19. cikk).

31.1.2.4. Második lakóhely berendezése Az alábbiakban részletezett feltételektől függően, az Európai Közösségen kívül lakóhellyel rendelkező természetes személy által az Európai Közösség vámterületén lévő második lakóhely berendezése céljából importált háztartási célú ingóságok behozatala importvámoktól mentes (Vmts. 20. cikk).

31.1.2.4.1. Tágyi feltételek A vámmentesség a következő háztartási célú ingóságokra korlátozódik: a) a körülményekkel indokolt különleges esetek kivételével azokra, amelyek legalább hat hónapos időtartamig az érintett személy tulajdonában és használatában voltak, azt az időpontot megelőzően, amikor a kérdéses háztartási célú ingóságokat exportálta; b) amelyek mind jellegüknél, mind mennyiségüknél fogva alkalmasak az említett második lakóhely berendezésére (Vmts. 21. cikk).


677

31.1.2.4.2. Személyi feltételek A vámmentesség csak azokra a személyekre korlátozódik, akiknek: a) a lakóhelye folyamatosan legalább tizenkét hónapos időtartamig az Európai Közösség vámterületén kívül volt; b) a kérdéses második lakóhelynek tulajdonosa, vagy azt legalább két évre bérbevette; c) vállalja, hogy ezt a második lakóhelyet nem adja bérbe harmadik személynek, amíg ő vagy a családja távol van. A mentesség egyetlen alkalomra, egyetlen és ugyanazon második lakóhelyre korlátozható (Vmts. 22. cikk).

31.1.2.4.3. Vámbiztosíték A mentesség megadását biztosíték adásához lehet kötni, amely az elidegenítési korlátozásra tekintettel esetlegesen felmerülő bármilyen vámtartozás megfizetését biztosítja (Vmts. 23. cikk).

31.1.2.4.4. Korlátozások A második lakóhely bérbeadása vagy átruházása harmadik személy részére annak a két éves időtartamnak a lejárta előtt, amely attól az időponttól kezdődik, amikor a háztartási célú ingóságok szabad forgalomba bocsátását elfogadták, a rájuk kiróható importvámok megfizetését vonja maga után, azzal a vámtétellel számolva, amely az ilyen bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazható volt az ingóságok típusának és vámértékének alapján, amit azon a napon az illetékes hatóságok megállapítottak vagy elfogadtak. A mentesség azonban továbbra is alkalmazható, ha az érintett háztartási célú ingóságokat új, második lakóhely berendezésére használják, feltéve, hogy a 31.1.2.4.2. pont b)–c) alpontjában leírt rendelkezéseket betartották [Vmts. 24. cikkének (1) bekezdése]. A háztartási célú ingóságoknak bármilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadása vagy átruházása harmadik személy részére, akár visszterhesen, akár ingyenesen, annak a kétéves időszaknak a letelte előtt, amely attól az időponttól kezdődik, amikor azok szabad forgalomba bocsátását elfogadták, hasonlóképpen a vonatkozó importvám megfizetését vonja maga után, ugyanazokkal a feltételekkel, mint az e pont első bekezdésében felsoroltak. Ez az időtartam az értékes háztartási célú ingóságok esetében akár tíz évre hosszabbítható [Vmts. 24. cikkének (2) bekezdése].

678


31.1.2.5. Iskolai áruk Azok az előírt iskolai ruházatok, iskolai célú anyagok és háztartási célú ingóságok, amelyek az Európai Közösség vámterületén tanulmányainak folytatása céljából otttartózkodásra érkező iskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója tanulószobájának szokásos berendezéséhez és a tanulmányi időszak alatt a személyes használatához szükségesek, importvámoktól mentesen hozhatóak be [Vmts. 25. cikkének (1) bekezdése]. Az iskolai árukkal kapcsolatos vámmentesség alkalmazása során a vámjogszabály előírása szerint az alább felsorolt fogalmak jelentése a következő: a) az iskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója bármely olyan személyt jelent, aki egy oktatási intézménybe beiratkozott, annak érdekében, hogy az ott folyó nappali tagozatos képzésben részt vegyen; b) az előírt iskolai ruházat a fehérneműt vagy háztartási textilneműt, valamint ruhaneműt jelenti, akár újak, akár nem; c) az iskolai célú anyagok az iskolai tanuló vagy felsőoktatási intézmény hallgatója által rendes körülmények között a tanulmányai céljára használt tárgyakat és eszközöket (beleértve a számológépeket és írógépeket is) jelenti [Vmts. 25. cikkének (2) bekezdése]. Az iskolai árukra kért vámmentességet iskolai tanévenként legalább egyszer engedélyezni kell (Vmts. 26. cikk).

31.1.2.6. Elhanyagolható értékű küldemények Bármely küldemény, amelyet a címzett részére levél vagy postai csomag formájában adnak fel, és elhanyagolható értékű árukat tartalmaz, importvámoktól mentesen hozható be. Az elhanyagolható értékű áru olyan tényleges belső értéket képviselő árut jelent, amelynek értéke szállítmányonként nem haladja meg a 22 euró összértéket (Vmts. 27. cikk). Az elhanyagolható értékű küldeményekre vonatkozó vámmentesség nem alkalmazható az alkoholtartalmú termékekre, a parfümökre és kölnivizekre, valamint a dohányra vagy dohánytermékekre (Vmts. 28. cikk). Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.2.7. Magánszemélyek csomagküldeménye Azok az árucikkek, amelyeket kisebb küldeményekben harmadik országból magánszemély küld egy másik magánszemélynek, aki az Európai Közösség vámterületén él, importvámoktól mentesen hozhatóak be, amennyiben az ilyen behozatal nem


679

kereskedelmi célú. Ez a vámmentesség nem alkalmazható a Helgoland szigetéről nem kereskedelmi jellegű kisebb küldeményekben küldött árucikkekre [Vmts. 29. cikkének (1) bekezdése]. Az előző bekezdésben említett küldemények nem kereskedelmi célúak, ha azok alkalmi jellegűek, és kizárólag a címzett vagy családtagjai személyes használatára szolgálnak, amelyek jellegüknél vagy mennyiségüknél fogva nem tükröznek semmilyen kereskedelmi szándékot, illetve azokat a feladó a címzettnek bármiféle pénzbeli ellenszolgáltatástól mentesen küldi [Vmts. 29. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.7.1. Értékhatár A vámmentesség küldeményenként 45 euró összértékre vonatkozik. Amennyiben az egy küldeménybe tartozó árutételek összértéke meghaladja az előbb említett összeget, a mentesség csak azokra a tételekre vonatkozik, amelyek külön behozatal esetén részesülnének a vámmentességből. Ugyanakkor az egyes áruk értékének megosztása nem megengedett (Vmts. 30. cikk).

31.1.2.7.2. Mennyiségi korlátok A vámmentesség küldeményenként az alábbi pontokban felsorolt árukhoz rendelt mennyiségi határokig érvényes.

31.1.2.7.2.1. Dohányáru A dohányáruból küldeményenként az alábbi mennyiségek küldhetők vámmentesen: a) 50 darab cigaretta, vagy b) 25 darab szivarka (darabonként maximum 3 gramm súlyú szivar), vagy c) 10 db szivar, vagy d) 50 gramm cigaretta- vagy pipadohány, vagy e) a fenti termékekből vegyesen összeállított arányos mennyiségek [Vmts. 31. cikkének a) pontja].

31.1.2.7.2.2. Alkohol és alkoholtartalmú italok Alkoholból és alkoholtartalmú italokból küldeményenként az alábbiakban részletezett mennyiségek küldhetők be vámmentesen: a) a 22%-ot meghaladó erősségű alkoholtartalmú égetett italokból és párlatokból, illetve a 80%-os vagy azt meghaladó alkoholtartalmú denaturálatlan etilalkoholból egy liter, vagy b) a 22% vagy ennél alacsonyabb alkoholtartalmú párlatokból és szeszesitalokból, borból vagy egyéb alkoholalapú aperitifekből, tafiából, szakéból vagy ezekhez

680


hasonló italokból, illetve pezsgőborokból és likőrborokból egy liter, vagy az előbbiekből több tétel esetében a részarányosan megfelelő mennyiség; és c) csendes borokból két liter [Vmts. 31. cikkének b) pontja].

31.1.2.7.2.3. Parfüm és kölnivíz A parfümből és kölnivízből küldeményenként a következő mennyiségeket lehet vámmentesen beküldeni: a) parfümből 50 gramm, vagy b) kölnivízből 0,25 liter [Vmts. 31. cikkének c) pontja].

31.1.2.8. Tevékenység áthelyezése Azok a tárgyi eszközök és egyéb berendezések, amelyek tevékenységüket harmadik országban végérvényesen megszüntető és az Európai Közösség vámterületére hasonló tevékenység folytatása céljából költöző vállalkozások tulajdonába tartoznak, importvámoktól mentesen hozhatóak be. Ahol az áthelyezett vállalkozás mezőgazdasági üzem, annak állatállománya szintén importvámoktól mentesen hozható be az Európai Közösség vámterületére. E vámmentesség alkalmazása során a vállalkozás a termelő- vagy szolgáltatóipar független gazdasági egységét jelenti (Vmts. 32. cikk).

31.1.2.8.1. Tárgyi feltételek A vámmentesség olyan tárgyi eszközökre és egyéb berendezésekre korlátozódik, amelyek: a) a körülmények által indokolt különleges esetek kivételével, ténylegesen legalább tizenkét hónapig használatban voltak a vállalkozásban, azt az időpontot megelőzően, amikor a vállalkozás működését megszüntették abban a harmadik országban, ahonnan a tevékenységeit áthelyezték; b) ugyanarra a célra szánják használni az áthelyezés után, mint, amire az áthelyezés előtt használták; c) megfelelnek a kérdéses vállalkozás jellegének és méretének (Vmts. 33. cikk). Nem adható vámmentesség azokra a közlekedési eszközökre, amelyek nem termelő vagy szolgáltató ipari eszköz jellegűek, illetve az emberi fogyasztásra vagy állati táplálékra szánt minden fajta ellátmányra, továbbá az üzemanyagra és a nyersanyagok, a kész- vagy félkész termékek készletére, valamint a kereskedők tulajdonát képező állatállományra (Vmts. 35. cikk).


681

31.1.2.8.2. Személyi feltételek Nem adható mentesség azoknak a vállalkozásoknak, amelyek áthelyezése az Európai Közösség vámterületére vállalat-egyesülés vagy -beolvadás következménye, vagy e célból történik, az Európai Közösség vámterületén alapított vállalkozás által, új tevékenység létrehozása nélkül (Vmts. 34. cikk).

31.1.2.8.3. Határidők A vámmentesség – a körülmények által indokolt különleges esetek kivételével – csak azokra a tárgyi eszközökre és egyéb berendezésekre adható meg, amelyeket a szabad forgalomba attól az időponttól számított tizenkét hónapos időtartam lejárta előtt bocsátottak, amikor a vállalkozás megszüntette a tevékenységét a harmadik (feladási) országban (Vmts. 36. cikk).

31.1.2.8.4. Korlátozások Amíg a tizenkét hónapos időtartam nem járt le attól az időponttól számítva, amikor a szabad forgalomban való bocsátást elfogadták, a tárgyi eszközök és egyéb berendezések, melyeket vámmentesen engedtek be, nem adhatók kölcsön, zálogba, vagy bérbe, és nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül. Ez az időszak akár harminchat hónapra is meghoszszabbítható a bérbeadást vagy az átruházást illetően, ahol visszaélés kockázata áll fenn [Vmts. 37. cikkének (1) bekezdése]. Bármilyen kölcsönbe-, zálogba- és bérbeadás vagy átruházás az előző bekezdésben hivatkozott időszak letelte előtt, az érintett árucikkekre vonatkozó importvám megfizetését vonja maga után, az ilyen kölcsönbe-, zálogba-, bérbeadás vagy átruházás időpontjában az árucikkek típusa alapján alkalmazandó vámtétellel, és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 37. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.8.5. Természetes személyek és non-profit szervezetek Az előző pontokban meghatározott vámmentesség szabályait értelemszerűen alkalmazni kell valamely szabad foglalkozást űző személyekhez vagy non-profit tevékenységet folytató jogi személyekhez tartozó tárgyi eszközökre és egyéb berendezésekre is, akik, illetve amelyek, ezt a tevékenységet harmadik országból az Európai Közösség vámterületére helyezik át (Vmts. 38. cikk).

682


31.1.2.9. Mezőgazdasági termelők árui Azok a mezőgazdasági, állattenyésztési, méhészeti, kertészeti és erdészeti termékek, amelyek az Európai Közösség vámterületével szomszédos, harmadik országban található ingatlanokról származnak, és amelyeket az említett vámterületen belül lévő, és az érintett harmadik országgal szomszédos területen elhelyezkedő fő vállalkozással rendelkező mezőgazdasági termelők üzemeltetnek, importvámoktól mentesen hozhatóak be [Vmts. 39. cikkének (1) bekezdése]. Az előző bekezdésben ismertetett rendelkezésekből eredő lehetőségek igénybevételéhez az állattenyésztési termékeket olyan állatokból kell nyerni, amelyek az Európai Közösségből származnak, vagy ott szabad forgalomba kerültek [Vmts. 39. cikkének (2) bekezdése]. Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be a vámhatóságnak, ez egyidejűleg vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.2.9.1. Tárgyi feltételek A vámmentesség azokra a termékekre korlátozódik, amelyeket nem vetettek alá semmilyen más kezelésnek, mint ami azok betakarítását vagy termelését rendes körülmények között követi (Vmts. 40. cikk). A vámmentesség szabályait alkalmazni kell a halászati vagy haltenyésztési tevékenységekből eredő termékekre is, amely tevékenységeket valamely tagállam és egy harmadik ország határán elterülő tavakban vagy vízi utakon az Európai Közösség halászai folytatnak, valamint azokra a vadászati tevékenységekből eredő termékekre, amely tevékenységeket az ilyen tavakon vagy vízi utakon az Európai Közösség sportemberei folytatnak (Vmts. 42. cikk).

31.1.2.9.2. Személyi feltételek A vámmentesség csak olyan termékekre adható meg, amelyeket az Európai Közösség vámterületére a mezőgazdasági termelő vagy annak nevében eljáró személy hozott be (Vmts. 41. cikk).

31.1.2.10. Vetőmag, műtrágya és hasonló termék Azok a vetőmagok, műtrágya, valamint a talaj és a termés kezeléséhez szükséges termékek, amelyeket az Európai Közösség vámterületén belül elterülő, egy harmadik országgal szomszédos ingatlanon való felhasználásra szántak, és amely ingatlant az említett harmadik országon belül fő vállalkozással rendelkező és az Európai Közösség


683

vámterületével szomszédos mezőgazdasági termelők üzemeltetnek, importvámoktól mentesen hozhatóak be (Vmts. 43. cikk). A fentiekben leírt termékek vámmentességét a tagállamok viszonosságtól tehetik függővé [Vmts. 44. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.10.1. Mennyiségi korlátozás A vámmentesség a vetőmagok, műtrágya vagy egyéb termékeknek arra a mennyiségére korlátozódik, ami az ingatlan üzemeltetésének céljából szükséges [Vmts. 44. cikkének (1) bekezdése].

31.1.2.10.2. Személyi feltételek A mentesség csak azokra a vetőmagokra, műtrágyára vagy egyéb termékekre adható meg, amelyeket a mezőgazdasági termelő vagy a nevében eljáró személy importált közvetlenül az Európai Közösség vámterületére [Vmts. 44. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.10.3. Árunyilatkozatnak minősülő magatartás Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be a vámhatóságnak, ez egyidejűleg vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.2.11. Utasok személyi poggyásza Azok az árucikkek, amelyeket a harmadik országból érkező utasok személyi pogygyásza tartalmaz, importvámoktól mentesen hozhatóak be, feltéve, hogy az ilyen import nem kereskedelmi jellegű [Vmts. 45. cikkének (1) bekezdése].

31.1.2.11.1. Meghatározások Az utasok személyi poggyászát képező árucikkek vámmentességére vonatkozó szabályok egységes értelmezése céljából az alábbi fogalmakat határozza meg a vámjogszabály: a) a személyi poggyász: a poggyász egészét jelenti, amelyet az utas az Európai Közösség vámterületére való megérkezésekor a vámhatóságoknak be tud mutatni, valamint bármely poggyász, amelyet ugyanezeknek a hatóságoknak egy későbbi időpontban bemutat, feltéve, hogy benyújtható annak bizonyítéka, hogy az utas indulásakor az utóbb bemutatott árut, az a vállalat, mely a harmadik (kiindulási) országból

684


az Európai Közösség vámterületére szállította, kísérőpoggyászként regisztrálta. Az üzemanyagot tartalmazó hordozható tartályok nem képeznek személyi poggyászt; b) a nem kereskedelmi jellegű import: olyan importot jelent, amely alkalmi jellegű, és kizárólag az utas vagy családtagjai személyes használatára, vagy ajándék céljára szánt árucikkekből áll. Az ilyen árucikkek jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami arra utalhat, hogy azokat kereskedelmi célból importálják [Vmts. 45. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.11.2. Mennyiségi korlátok Az utasok személyi poggyászát képező árucikkekre vonatkozó vámmentességet az alábbi pontokban felsorolt árucikkek tekintetében utasonként meghatározott mennyiségi korlátok keretein belül alkalmazzák.

31.1.2.11.2.1. Dohánytermékek A dohánytermékekből a következő mennyiségek vámkezelhetők vámmentesen: a) 200 db cigaretta, vagy b) 100 db szivarka (egyenként legfeljebb három gramm súlyú szivar), vagy c) 50 db szivar, vagy d) 50 gramm cigaretta- vagy pipadohány, vagy e) a fenti termékekből vegyesen összeállított arányos mennyiségek [Vmts. 46. cikke (1) bekezdésének a) pontja].

31.1.2.11.2.2. Alkohol és alkoholtartalmú italok Az alkoholból és az alkoholtartalmú italokból a következő mennyiségek vámkezelhetők vámmentesen: a) a 22%-ot meghaladó erősségű alkoholtartalmú égetett italokból és párlatokból, illetve a 80%-os vagy azt meghaladó alkoholtartalmú denaturálatlan etilalkoholból egy liter, vagy b) párlatokból és szeszes italokból, borból vagy egyéb alkoholalapú aperitifekből, tafiából, szakéból vagy ezekhez hasonló italokból, amelyeknek alkoholtartalma nem haladja meg a 22%-ot, illetve pezsgőborokból vagy likőrborokból egy liter, vagy több tétel esetében részarányosan megfelelő mennyiség; és c) csendes borokból két liter [Vmts. 46. cikke (1) bekezdésének b) pontja].

31.1.2.11.2.3. Parfüm és kölnivíz Parfümből és kölnivízből az alábbi mennyiségek vámkezelhetők vámmentesen: a) parfümből 50 gramm, és b) kölnivízből 0,25 liter [Vmts. 46. cikke (1) bekezdésének c) pontja].


685

31.1.2.11.2.4. Gyógyszer-készítmény A gyógyszer-készítményekből az utas személyes szükségleteinek kielégítéséhez szükséges mennyiség hozható be vámmentesen [Vmts. 46. cikke (1) bekezdésének d) pontja].

31.1.2.11.2.5. Életkortól függő korlátozás Nem adható vámmentesség a dohánytermékekre, valamint az alkoholra és az alkoholtartalmú italokra a tizenhét éves kor alatti utasok esetében [Vmts. 46. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.11.3. Értékhatár A vámmentesség utasonként legfeljebb százhetvenöt euró összértékig adható meg a dohányterméknek, alkoholnak és alkoholtartalmú italoknak, parfümnek és kölnivíznek, illetve gyógyszerkészítménynek nem minősülő árukra. A tagállamok azonban ezt az összeget kilencven euróra csökkenthetik a tizenöt éves kor alatti utasok esetében (Vmts. 47. cikk). Azokban az esetekben, amikor utasonként két vagy több tétel teljes értéke meghaladja az első bekezdésben említett összegeket, a mentességet addig az összegig kell megadni az egyes ilyen tételekre, amelyekre az utasok mentességet kapnának, ha azokat elkülönítve importálnák, tekintettel arra, hogy egy egyedi tétel értéke nem osztható fel (Vmts. 48. cikk).

31.1.2.11.4. Árunyilatkozatnak minősülő magatartás Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be a vámhatóságnak, ez egyidejűleg vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.2.11.5. Határmenti lakók, ingázók és egyéb személyek A tagállamok csökkenthetik a vámmentesen behozható árucikkek értékét és mennyiségét, ha azokat a következő személyek importálják: a) a határmenti területen lakók; b) a határ menti ingázók; c) a harmadik ország és az Európai Közösség között használt közlekedési eszközök személyzete. Ezek a megszorítások nem alkalmazandók azokra a határmenti területen lakóhellyel rendelkező személyekre, akik bizonyítják, hogy nem a szomszédos harmadik

686


ország határmenti területéről térnek vissza. Mindazonáltal e megszorítások továbbra is alkalmazandóak a határmenti ingázókra, valamint a harmadik ország és az Európai Közösség között használt közlekedési eszközök személyzetére, ha a munkájuk során tett utazáskor árucikkeket importálnak [Vmts. 49. cikkének (1) bekezedése]. A határmenti terület azt a sávot jelenti, amely légvonalban tizenöt km-nél nem terjed messzebb a határtól. A helyi közigazgatási körzetek, amelyek területének egy része a sávon belül terül el, szintén ennek a határmenti területnek a részeként tekintendők (a tagállamok e szabály alól kivételeket írhatnak elő). A határmenti ingázó bármely olyan személyt jelent, akinek a szokásos tevékenysége megkívánja, hogy a munkanapjai során átmenjen a határ másik oldalára [Vmts. 49. cikkének (2) bekezedése].

31.1.2.12. Oktatási, tudományos és kulturális anyagok A jogszabály eltérő módon határozza meg a Vmts. I. és II. számú mellékletében felsorolt oktatási, tudományos és kulturális anyagok, illetve a tudományos műszerek és készülékek behozatali vámmentességét, illetve a nem közösségi kutatóintézetek vámmentességét. Erre tekintettel az alábbiakban e felosztásnak megfelelően tárgyaljuk ezt a témakört.

31.1.2.12.1. A Vmts. I. számú mellékletében felsorolt áruk A Vmts. I. számú mellékletében közölt – az alábbi pontokban felsorolt – oktatási, tudományos és kulturális anyagok importvámoktól mentesen hozhatóak be, bárki is azok címzettje, és bármi is az ilyen anyagok szándékolt felhasználása. Az áruk felsorolását aszerint csoportosítjuk, hogy azokat kik állították elő, mivel a termékek e csoportja csak akkor vonható kedvezményes vámeljárás alá, ha azokat az Egyesül Nemzetek Szervezete vagy annak valamely szakosított szervezete állította elő.

31.1.2.12.1.1. Bárki által előállított termékek A Vmts. I. számú mellékletének A) pontjában közzétett, és az alábbiakban felsorolt áruk az előállító személyétől, címzettjétől és felhasználási céljától függetlenül vonhatók vámmentes vámeljárás alá, ha megfelelnek a jogszabályban előírt feltételeknek: a) a 3705 20 00 vámtarifaszám alá tartozó áruk közül a könyvekről, gyermekek képeskönyveiről, és rajzoló vagy kifestőkönyveiről, iskolai leckefüzetekről (munkafüzetekről), keresztrejtvény füzetekről, újságokról és folyóiratokról, nem kereskedelmi jellegű kinyomtatott okmányokról vagy jelentésekről készített mikrofilmek, valamint különálló illusztrációkról, kinyomtatott lapokról és kefelenyomatokról készített mikrofilmek könyvkészítéshez;


687

b) a 3705 10 00, a 3705 90 10 és 3705 90 90 vámtarifaszámok alá tartozó áruk közül a sokszorosító filmek könyvkészítéshez; c) a 4903 00 00 vámtarifaszám alá tartozó gyermek-képeskönyvek, rajzoló- vagy kifestőkönyvek; d) a 4905 99 00 vámtarifaszám alá tartozó áruk közül, a térképek, és különféle tudományos területeken, például a geológia, állattan, növénytan, ásványtan, őslénytan, régészet, etnológia, meteorológia, klimatológia és geofizika területein használatos szakmai részlettérképek és helyszínrajzok; e) a 4906 00 00 vámtarifaszám alá tartozó áruk közül, az építészeti-, ipari- vagy gépészeti tervek és tervrajzok és azokról készült reprodukciók; f) a 4911 10 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a könyvek és kiadványok katalógusai, amelyek az Európai Közösség területén kívül letelepedett kiadók vagy könyvkereskedők által értékesítésre felkínált könyveket és kiadványokat tartalmazzák, valamint az oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű filmek, felvételek vagy egyéb hordozókon tárolt vizuális és audio anyagok katalógusai, illetőleg az idegenforgalmi reklámozás céljaira használatos plakátok, idegenforgalmi kiadványok, prospektusok, tájékoztató könyvek, menetrendek, brosúrák, és hasonló kiadványok, függetlenül attól, hogy illusztrációkkal ellátottak-e vagy sem, beleértve a magánérdekekből kiadott kiadványokat is, amelyek célja a nagyközönség bátorítása az Európai Közösségen kívüli területekre történő utazásra, beleértve az ilyen cikkekről készített mikrofilmes másolatokat is, továbbá a bibliográfiai információs anyagok térítésmentes forgalmazáshoz. A bibliográfiai információs anyagokra vonatkozó mentesség ugyanakkor nem alkalmazandó olyan kiadványok esetében, amelyeken a felületén 25%-nál nagyobb arányban szerepel reklám. Az idegenforgalmi reklámozás céljaira használt kiadványok és plakátok esetében ez a százalékos korlátozás csak a magáncélú kereskedelmi jellegű reklámozásra alkalmazandó; g) a 4911 99 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a könyvkészítéshez használt különálló illusztrációk, kinyomtatott lapok és kefelenyomatok, beleértve az ilyen cikkekről készített mikrofilmes másolatokat is, továbbá a könyvekről, gyermekek képeskönyveiről, rajzoló vagy kifestőkönyveiről, iskolai leckefüzetekről (munkafüzetekről), keresztrejtvény füzetekről, újságokról és folyóiratokról, nem kereskedelmi jellegű kinyomtatott okmányokról és jelentésekről készített mikrofilmes másolatok, valamint az Európai Közösség területén kívüli tanulást szorgalmazó kiadványok, beleértve az ilyen kiadványokról készített mikrofilmes másolatokat is. Az előbbiekben említett mentesség ugyanakkor nem alkalmazandó olyan kiadványok esetében, amelyeken a felületén 25%-nál nagyobb arányban szerepel reklám. Az idegenforgalmi reklámozás céljaira használt kiadványok és plakátok esetében ez a százalékos korlátozás csak a magáncélú kereskedelmi jellegű reklámozásra alkalmazandó; h) a 4911 99 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a meteorológiai és geofizikai grafikonok; i) a 9023 00 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a domborműves átnézeti térképek, és különféle tudományos területeken, például a geológia, állattan,

688


növénytan, ásványtan, őslénytan, régészet, etnológia, meteorológia, klimatológia és geofizika területein használatos szakmai részlettérképek és helyszínrajzok (Vmts. 50. cikk).

31.1.2.12.1.2. Az ENSZ által előállított termékek A Vmts. I. számú mellékletének B) pontjában foglaltak szerint a Vmts. II. számú mellékletének A) pontjában közölt, és az alábbiakban felsorolt oktatási, tudományos vagy kulturális jellegű kép- és hanganyagok vámmentesen vonhatók vámeljárás alá: a) a 3704 00 10 vámtarifaszám alá tartozó áruk közül az oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű mozifilmek és pozitívok; b) a 3705 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű fényképészeti lemezek és filmek, exponáltak és előhívottak, a mozifilmek kivételével; c) a 3706 10 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a híradók (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a behozatal időpontjában hírértékűnek számító eseményekről, és minden egyes témakörről legfeljebb két másolatban másolási célokra importálva, valamint az archív filmanyagok (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a híradó filmekhez történő használathoz, illetve a különösen gyermekek és fiatalok számára megfelelő szórakoztató filmek, továbbá az egyéb oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű filmek; d) a 3706 90 51, 3706 90 91 és 3706 90 99 vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül a híradók (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a behozatal időpontjában hírértékűnek számító eseményekről, és minden egyes témakörről legfeljebb két másolatban másolási célokra importálva, valamint az archív filmanyagok (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a híradófilmekhez történő használathoz, illetve a különösen gyermekek és fiatalok számára megfelelő szórakoztató filmek, továbbá az egyéb oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű filmek; e) a 4911 99 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű mikrokártyák vagy számítógépes információs és dokumentációs szolgáltatásokhoz szükséges egyéb adathordozók, valamint a kizárólag szemléltető- és oktatási célokra készített fali térképek; f) a 8524 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű hanglemezek, hangszalagok és egyéb felvett hanghordozó vagy egyéb hasonló jelenséget hordozó eszközök, beleértve a hanglemezgyártáshoz használt matricákat és mesterlemezeket, kivéve a Kombinált Nómenklatúra 37. árucsoportjában felsorolt termékeket; g) a 9023 00 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a kizárólag szemléltetőés oktatási célokra készített oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű minták, modellek és fali térképek, valamint a makettek vagy elvont elgondolások, például molekuláris szerkezetek vagy matematikai képletek vizuális megjelenítései; h) hologramok lézervetítéshez; i) multimédia készletek;


689

j) anyagok programozott utasítások céljaira, beleértve a készlet formában forgalmazott anyagokat is, azok kinyomtatott anyagaival együtt (Vmts. 50. cikk és I. számú melléklet).

31.1.2.12.2. A Vmts. II. számú melléklet áruinak mentessége A Vmts. II. számú mellékletében közzétett – és a 31.1.2.12.3.1. és a 31.1.2.12.3.2. pontokban felsorolt – oktatási, tudományos és kulturális rendeltetésű anyagok az importvámoktól mentesen hozhatóak be, feltéve, hogy azokat az alábbiakra szánták: a) közoktatási, tudományos vagy kulturális intézmények, illetve szervezetek részére, vagy b) az említett II. számú melléklet 3. számú oszlopában az egyes cikkekkel kapcsolatban meghatározott kategóriákba tartozó intézmények vagy szervezetek számára, azzal a feltétellel, hogy azokat a tagállamok illetékes hatóságai jóváhagyták, hogy ilyen cikkeket vámmentesen kapjanak (Vmts. 51. cikk). A Vmts. II. számú mellékletének 3. számú oszlopában meghatározott kategóriákba tartozó intézmények vagy szervezetek számára az egyes oktatási-, tudományosés kulturális rendeltetési anyagokra vonatkozóan a vámmentes vámkezelésre jogosító engedélyt, kérelemre – az érdekelt minisztérium véleményének kikérése után – a budapesti 17. számú Fővámhivatal határozat formájában adja ki [Pvmts. 1. §-ának (1) bekezdése]. A 17. számú Fővámhivatal adja ki – az érdekelt minisztérium véleményének kikérése után – a vámmentes vámkezelésre jogosító engedélyt annak az intézménynek, vagy laboratóriumnak, amely harmadik országból szövettípus, vércsoport meghatározására szolgáló reagenst, valamint emberi eredetű gyógyászati anyagot hoz be kizárólag orvosi vagy tudományos célú felhasználásra [Pvmts. 1. §-ának (2) bekezdése]. Az engedéllyel rendelkezők listáját a Pénzügyminisztérium a hivatalos lapjában közleményként teszi közzé, amelyet a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a www.vam.hu internetes honlapon is megjelentet (Pvmts. 2. §). Az engedélyt külön kérelem nélkül megadottnak kell tekinteni: a) a Lake Succes-ben, 1950. november 22-én kelt, és az 1979. évi 12. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett megállapodás alapján alanyi vámmentességgel rendelkező annak az intézménynek, illetve szervezetnek az esetében, amelynek az engedélye a Vtv. átmeneti rendelkezései értelmében 2004. május 1-jén hatályát vesztette, de az érintett minisztériumokkal aktualizált listán szerepel, illetve b) annak az intézménynek, vagy laboratóriumnak az esetében, amely harmadik országból szövettípus, vércsoport meghatározására szolgáló reagenst, valamint emberi eredetű gyógyászati anyagot hoz, be kizárólag orvosi vagy tudományos célú felhasználásra, és amely a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közleményként közzétett engedéllyel rendelkezők listáján szerepel (Pvmts. 3. §). Az áruk behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet

690


kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelyet az illetékes vámhatóság szükségesnek ítél annak megállapításához, hogy teljesülnek-e a behozatali vámok alóli mentesség megadására megállapított feltételek (Tvmts. 4. cikk).

31.1.2.12.3. A Vmts. II. számú mellékletében közölt áruk felsorolása Az alábbiakban a Vmts. II. számú mellékletében rögzített csoportosítás szerint felsoroljuk az ott szereplő – meghatározott feltételek mellett vámmentes – árukat.

31.1.2.12.3.1. Oktatási és tudományos áruk A Vmts. II. számú mellékletének A) pontja tartalmazza azoknak az oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű kép- és hanganyagoknak a felsorolását, amelyek a Vmts. 51. cikkében meghatározott feltételekkel vámmentesen hozhatók be az Európai Közösség vámterületére: a) a 3704 00 10 vámtarifaszám alá tartozó áruk közül a oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű mozifilmek és pozitívok; b) a 3705 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű fényképészeti lemezek és filmek, exponáltak és előhívottak, a mozifilmek kivételével; c) a 3706 10 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a híradók (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a behozatal időpontjában hírértékűnek számító eseményekről, és minden egyes témakörről legfeljebb két másolatban másolási célokra importálva, valamint az archív filmanyagok (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a híradófilmekhez történő használathoz, illetve a különösen gyermekek és fiatalok számára megfelelő szórakoztató filmek, továbbá az egyéb oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű filmek; d) a 3706 90 51, 3706 90 91 és 3706 90 99 vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül a híradók (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a behozatal időpontjában hírértékűnek számító eseményekről, és minden egyes témakörről legfeljebb két másolatban másolási célokra importálva, valamint az archív filmanyagok (hangsávval vagy hangsáv nélkül) a híradófilmekhez történő használathoz, illetve a különösen gyermekek és fiatalok számára megfelelő szórakoztató filmek, továbbá az egyéb oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű filmek; e) a 4911 99 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű mikrokártyák vagy számítógépes információs és dokumentációs szolgáltatásokhoz szükséges egyéb adathordozók, valamint a kizárólag szemléltető és oktatási célokra készített fali térképek; f) a 8524 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül az oktatási-, tudományosvagy kulturális jellegű hanglemezek, hangszalagok és egyéb felvett hanghordozó


691

vagy egyéb hasonló jelenséget hordozó eszközök, beleértve a hanglemezgyártáshoz használt matricákat és mesterlemezeket, kivéve a Kombinált Nómenklatúra 37. árucsoportjában felsorolt termékeket; g) a 9023 00 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a kizárólag szemléltető és oktatási célokra készített oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű minták, modellek és fali térképek, valamint a makettek vagy elvont elgondolások, például molekuláris szerkezetek vagy matematikai képletek vizuális megjelenítései; h) hologramok lézervetítéshez; i) multimédia készletek; j) anyagok programozott utasítások céljaira, beleértve a készlet formában forgalmazott anyagokat is, azok kinyomtatott anyagaival együtt (Vmts. 51. cikke és II. számú mellékletének A) pontja).

31.1.2.12.3.2. Gyűjtemények darabjai és művészeti alkotások A Vmts. II. számú mellékletének B) pontjában foglaltak szerint a gyűjtemények darabjai és oktatási-, tudományos- vagy kulturális jellegű művészeti alkotások közül vámmentesek a nem kereskedelmi értékesítésre szánt gyűjtemények darabjai és műalkotások (Vmts. 51. cikke és II. számú mellékletének B) pontja).

31.1.2.12.4. Tudományos műszerek és készülékek Azok a tudományos műszerek és készülékek, amelyek nem esnek a Vmts. II. számú mellékletében felsorolt árukat megillető – a 31.1.2.12.2. pontban ismertetett – vámmentesség hatálya alá, behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére, ha azokat kizárólag nem kereskedelmi célokra importálták [Vmts. 52. cikkének (1) bekezdése]. Az előző bekezdésben említett vámmentesség olyan tudományos műszerekre és készülékekre korlátozódik, amelyeknek a szándékolt felhasználási helye: a) alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkozó közintézmények, valamint a közintézményeknek azok a részlegei, amelyek alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkoznak, vagy b) alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkozó magánintézmények, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai jóváhagytak, hogy ilyen cikkeket vámmentesen kapjanak [Vmts. 52. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.12.4.1. A tudományos műszer vagy készülék fogalma A fentiekben ismertetett vámmentességi szabályok alkalmazása során a tudományos műszer vagy készülék bármely olyan műszer vagy készülék, amely objektív műszaki jellemzői alapján, és azoknak az eredményeknek az alapján, amelyek elérését lehetővé teszi, főként vagy kizárólag tudományos tevékenységhez alkalmazandó. A nem

692


kereskedelmi célra importált kifejezés a non-profit tudományos, kutatási vagy oktatási célokra szánt tudományos műszerekre vagy készülékekre alkalmazandó. A tudományos műszer vagy készülék objektív műszaki jellemzői azok a jellemzők, amelyek az adott műszer vagy készülék konstrukciójából, vagy egy normál műszeren vagy készüléken végrehajtott olyan módosításokból erednek, amelyek az ipari vagy kereskedelmi felhasználás követelményeit meghaladó magas színvonalú teljesítményt tesznek lehetővé. Amikor az objektív műszaki jellemzők alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy egy adott műszer vagy készülék tudományos műszernek vagy készüléknek tekinthető-e, hivatkozni kell a műszerek vagy készülékek azon típusának az Európai Közösségen belüli általános használatára, amelyre a behozatali vámok alóli mentességet kérik. Ha a vizsgálat eredménye szerint a szóban forgó műszert vagy készüléket főként tudományos célra használják, azt tudományos jellegűnek kell tekinteni (Vmts. 54. cikk és Tvmts. 5 cikk).

31.1.2.12.4.2. Vámmentességi kérelem A tudományos műszereknek vagy készülékeknek a behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia a szóban forgó műszerről vagy készülékről: a) a műszernek vagy készüléknek a gyártója által használt pontos kereskedelmi leírása, a Közös Vámtarifa szerinti valószínűsíthető besorolása, valamint azok az objektív műszaki jellemzők, amelyek alapján a műszer vagy készülék tudományosnak tekinthető; b) a gyártó és – ha rendelkezésre áll – a szállító neve vagy cégneve és címe; c) a műszer vagy készülék származási országa; d) a hely, ahol a műszer vagy készülék használatra kerül; e) annak a használatnak a pontos leírása, amelyre a műszert vagy készüléket szánják; f) a műszer vagy készülék ára vagy vámértéke; g) a szóban forgó műszer vagy készülék mennyisége. A kérelemhez csatolni kell a műszer vagy készülék jellemzőit és műszaki adatait alátámasztó minden dokumentumot (Tvmts. 6. cikk). Azon tagállam illetékes vámhatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, minden esetben közvetlenül dönt a vámmentesség iránti kérelmekről. A behozatali vámok alól mentes behozatalra vonatkozó engedélyek hat hónapig érvényesek. Az illetékes vámhatóságok azonban az egyes esetek különleges körülményeinek figyelembevételével hosszabb időtartamot is megállapíthatnak (Tvmts. 7. és 8. cikk).


693

31.1.2.12.4.3. Közösségi szintű együttműködés Minden egyes tagállam megküldi az Európai Bizottságnak azon áruk jegyzékét, amelyek ára vagy vámértéke meghaladja az ötezer eurót, és amelyek esetében a behozatali vámok alóli mentességet engedélyezték vagy elutasították A jegyzékben fel kell tüntetni az áruk pontos kereskedelmi megnevezését és a Kombinált Nómenklatúra szerinti – nyolc számjegyű – kódját. A jegyzéknek az előbbieken kívül tartalmaznia kell a gyártó vagy gyártók nevét, a származási országot vagy országokat, valamint az érintett áruk árát vagy vámértékét. Az előző bekezdésben említett jegyzékeket minden év első és harmadik negyedévének lejárta előtt kell megkülden az Európai Közösség Bizottságnak, és azoknak tartalmazniuk kell azon áruk részletes adatait, amelyeknek a behozatali vámok alól mentes behozatalát az előző hat hónap során engedélyezték vagy elutasították. Az Európai Közösség Bizottsága ezeket a jegyzékeket továbbítja a többi tagállamnak (Tvmts. 16. cikk). A közösségi rendelkezések egységes alkalmazása érdekében a vámmentességi szabályokkal foglalkozó bizottság rendszeresen felülvizsgálja az előző bekezdésben említett jegyzékeket (Tvmts. 18. cikk)

31.1.2.12.4.4. Kizárás a vámmentesség köréből Ha szükséges, az Európai Közösség tagállamai bizonyos tudományos műszereket és készülékeket kizárhatnak a vámmentes behozatal engedélyezése alól olyan esetekben, amikor kiderül, hogy az ilyen műszerek vagy készülékek vámmentes behozatala hátrányos az Európai Közösség érintett termelési ágazatának érdekeire nézve (Vmts. 56. cikk).

31.1.2.12.5. Alkatrészek és tartozékok A tudományos műszereken és készülékeken kívül vámmentességet élveznek még az alábbiakban felsorolt árucikkek: a) a kifejezetten tudományos műszerekhez vagy készülékekhez tartozó tartalékalkatrészek, alkotóelemek vagy speciális tartozékok, feltéve, hogy ezeket a tartalékalkatrészeket, alkotóelemeket vagy tartozékokat az ilyen műszerekkel vagy készülékekkel egy időben importálták, vagy ha azt követően importálták, feltéve, hogy azokat azonosíthatóan azokhoz a műszerekhez vagy készülékekhez szánták, amelyeket előzőleg vámmentesen beengedtek, feltéve, hogy az ilyen műszerek vagy készülékek akkor még mindig tudományos jellegűek, amikor a vámmentességet a meghatározott tartalék-alkatrészekre, alkotóelemekre vagy tartozékokra kérik, vagy amelyek jogosultak lennének a vámmentességre akkor, amikor az ilyen vámmentességet a meghatározott tartalék-alkatrészekre, alkotóelemekre vagy tartozékokra kérik;

694


b) a tudományos műszerek vagy készülékek karbantartásához, ellenőrzéséhez, kalibrálásához vagy javításához használt szerszámok, feltéve, hogy ezeket a szerszámokat az ilyen műszerekkel vagy készülékekkel egy időben importálták, vagy ha később importálták, azokat azonosíthatóan azokhoz a meghatározott műszerekhez vagy készülékekhez szánták, amelyeket előzőleg vámmentesen beengedtek, feltéve, hogy az ilyen műszerek vagy készülékek akkor még mindig tudományos jellegűek, amikor a vámmentességet a szerszámokra kérik, vagy amelyek jogosultak lennének a vámmentességre, amikor az ilyen mentességet a szerszámokra kérik (Vmts. 53. cikk). A speciális tartozékok azokat az árucikkeket jelentik, amelyeket egy adott tudományos műszerrel vagy készülékkel együttes használatra terveztek, annak teljesítménye vagy hatékonysága javítása céljából (Tvmts. 12. cikk). A tartalék-alkatrészek, részegységek (alkotóelemek), speciális tartozékok és szerszámok behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan adatot, amelyet az illetékes vámhatóság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a vámmentességnek a vámjogszabályokban megállapított feltételei teljesülnek-e (Tvmts. 13. cikk). Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, közvetlenül dönt a vámmentesség iránt előterjesztett kérelmekről (Tvmts. 14. cikk). A vámhatóság által kiadott, a behozatali vámok alóli mentességre vonatkozó engedélyek hat hónapig érvényeseki. Az illetékes vámhatóság azonban – az egyes esetek különleges körülményeit figyelembe véve – hosszabb időtartamot is megállapíthat (Tvmts. 15. cikk).

31.1.2.12.6. Közösségi szintű együttműködés Minden egyes tagállam megküldi az Európai Közösség Bizottságának azon áruk jegyzékét, amelyek ára vagy vámértéke meghaladja az ötezer eurót, és amelyek esetében a behozatali vámok alóli mentességet engedélyezték vagy elutasították. A jegyzékben fel kell tüntetni az áruk pontos kereskedelmi megnevezését és a Kombinált Nómenklatúra szerinti – nyolc számjegyű – kódját. A jegyzéknek az előbbieken kívül tartalmaznia kell a gyártó vagy gyártók nevét, a származási országot vagy országokat, valamint az érintett áruk árát vagy vámértékét. Az előző bekezdésben említett jegyzékeket minden év első és harmadik negyedévének lejárta előtt kell megküldeni az Európai Közösség Bizottságnak, és azoknak tartalmazniuk kell azon áruk részletes adatait, amelyeknek a behozatali vámok alól mentes behozatalát az előző hat hónap során engedélyezték vagy elutasították. Az Európai Közösség Bizottsága ezeket a jegyzékeket továbbítja a többi tagállamnak (Tvmts. 16. cikk).


695

A közösségi rendelkezések egységes alkalmazása érdekében a vámmentességi szabályokkal foglalkozó bizottság rendszeresen felülvizsgálja az előző bekezdésben említett jegyzékeket (Tvmts. 18. cikk)

31.1.2.12.7. Az intézmények és szervezetek kötelezettségei A 31.1.2.12.2.–31.1.2.12.5. pontokban említett oktatási-, tudományos- és kulturális áruk vámmentes behozatala az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet számára az alábbi kötelezettségeket vonja maga után: a) a kérdéses áruk közvetlenül azok bejelentett rendeltetési helyére történő szállítása; b) az áruk leltárba vétele; c) minden olyan ellenőrzés megkönnyítése, amelyet az illetékes vámhatóságok szükségesnek tartanak annak biztosítására, hogy folyamatosan eleget tegyenek a vámmentesség engedélyezésére vonatkozó feltételeknek. Ezen felül a 31.1.2.12.4. és a 31.1.2.12.5. pontokban említett áruk esetében mindez arra is kötelezi a címzett intézményt vagy szervezetet, hogy az árukat kizárólag nem kereskedelmi célra használhatja fel [Tvmts. 2. cikkének (1) bekezdése]. Az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetője vagy meghatalmazott képviselője az illetékes vámhatóságok számára nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy tudatában van az előbbiekben felsorolt különféle kötelezettségeknek, és vállalja, hogy eleget tesz azoknak. Az illetékes vámhatóságok előírhatják, hogy az előbbiekben említett nyilatkozatot az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet minden egyes behozatalra, több behozatalra vagy az öszszes behozatalra vonatkozóan nyújtsa be [Tvmts. 2. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.12.8. Korlátozások A 31.1.2.12.2., a 31.1.2.12.4. és a 31.1.2.12.5. pontokban felsorolt árucikkek, amelyeket az előző pontokban leírt feltételekkel összhangban vámmentesen hoztak be az Európai Közösség vámterületére, nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe vagy nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 57. cikkének (1) bekezdése és 59. cikk]. Amennyiben egy árucikket kölcsönadnak, bérbeadnak vagy átruháznak egy olyan intézmény vagy szervezet részére, amely jogosult a vámmentességből eredő előnyökre, a mentességet továbbra is biztosítani kell, feltéve, hogy ez az intézmény vagy szervezet az árucikket, műszert vagy készüléket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentesség nyújtható. Ezekben az esetekben annak az intézménynek vagy szervezetnek, amelynek az árukat kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák, az áruk átvételének időpontjától kezdve a 31.1.2.12.7. pontban leírtakkal megegyező kötelezettségeknek kell megfelelnie. Amennyiben az az intézmény vagy szervezet, amely részére az árukat kölcsönadták, bérbeadták, vagy átruházták, más tagállamban

696


található, mint amelyik az árukat kölcsönadta, bérbeadta, vagy átruházta, az ilyen áruk feladásakor a feladási tagállam illetékes vámhatóságai egy T5 ellenőrzőpéldányt állítanak ki annak biztosítására, hogy az árukat továbbra is olyan célra használják, amely igazolja azok vámmentes behozatalát. Ebből a célból az említett ellenőrzőpéldány a 104. számú rovatában az „Egyéb” cím alatt a Tvmts. 3. cikke (2) bekezdésében felsorolt záradékok egyikét [magyarul: „UNESCO áruk: a vámmentesség fenntartása a 918/83/EGK rendelet 57. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén”] kell alkalmazni. Ezeket a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a 31.1.2.12.5. pontban írtak szerint a behozatali vámok alól mentesen behozott tudományos műszerek vagy készülékek pótalkatrészei, részegységei vagy tartozékai kölcsönadására, bérbeadására és átruházására, valamint a tudományos műszerek vagy készülékek karbantartására, ellenőrzésére, kalibrálására vagy javítására szolgáló szerszámokra [Vmts. 57. cikkének (2) bekezdése és 59. cikk, illetve Tvmts. 3. cikk]. A 31.1.2.12.2. és a 31.1.2.12.4. pontokban említett intézmények vagy szervezetek, amelyek abbahagyják a mentességre jogosultságot adó feltételek teljesítését, vagy amelyek azt kezdeményezik, hogy a vámmentesen beengedett árucikkeket másra használják, mint amit a fent említett szabályok előírnak, kötelesek tájékoztatni az illetékes vámhatóságokat [Vmts. 58. cikkének (1) bekezdése és 59. cikk]. Azokat az intézmények vagy szervezetek tulajdonában maradó árucikkeket, amelyek abbahagyják a mentességre jogosultságot adó feltételek teljesítését, a megfelelő importvámokra köteleznik olyan vámtétellel, ami a feltételek teljesítésének abbahagyása napján alkalmazandó az árucikkek típusa, és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. Azokat az árucikkeket, amelyeket a mentességből előnyt élvező intézmények vagy szervezetek az előírtaktól eltérő célokra használnak, a megfelelő importvámokra kötelezik olyan számított vámtétellel, ami abban az időpontban volt alkalmazható, amikor azokat másmilyen használatba vették, az árucikkek típusa, és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 58. cikkének (2) bekezdése és 59. cikk].

31.1.2.13. Nem közösségi kutatóintézetek vámmentessége Az Európai Közösségen kívüli tudományos kutatóintézetek vagy szervezetek által nem kereskedelmi céllal importált felszerelések vámmentesen hozhatók be, amenynyiben a felszerelés: a) a nem közösségi tudományos kutatóintézet vagy szervezet tagjainak vagy képviselőinek a saját használatára vagy a beleegyezésükkel történő használatra szolgál, olyan tudományos együttműködési megállapodások keretében, amelyek célja nemzetközi tudományos kutatóprogramok folytatása az Európai Közösség területén található kutatóintézetekben, amelyeknek a tagállamok illetékes hatóságai engedélyezték ezt a tevékenységet;


697

b) az alatt az idő alatt, amíg a felszerelés az Európai Közösség vámterületén található, egy, az Európai Közösségen kívül lakó-, illetve székhelyű természetes vagy jogi személy tulajdonában marad [Vmts. 59a. cikkének (1)–(2) bekezdése]. E vámmentesség alkalmazása során a felszerelés fogalmába beletartoznak a tudományos kutatás céljára használt eszközök, készülékek, gépek és tartozékaik, beleértve az alkatrészeket és a speciálisan a karbantartásukra, az állapotuk vizsgálatára, kalibrálásukra vagy javításukra tervezett szerszámokat. A nem nyereségszerzés céljából végzendő tudományos kutatásban történő használatra szánt felszerelés nem kereskedelmi céllal behozott felszerelésnek minősül [Vmts. 59a. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.13.1. Vámmentességi kérelem A felszerelések vámmentes behozatalához a nem közösségi székhelyű tudományos kutatási intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes vámhatóságához, amelyben a közösségi székhelyű tudományos kutatási intézmény vagy szervezet található. A kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia: a) az Európai Közösség és egy harmadik ország kutatási intézménye közötti tudományos együttműködést rögzítő megállapodás másolatát; b) a berendezés pontos kereskedelmi megnevezését, mennyiségét és értékét, valamint szükség esetén a Kombinált Nómenklatúra szerinti valószínűsíthető besorolását; c) a felszerelés származási- és a feladó országát; d) a felszerelés rendeltetési helyét; e) a felszerelés használatának célját és időtartamát (Tvmts. 18a. cikk). Amennyiben azon tagállam illetékes vámhatósága, ahol az a közösségi székhelyű intézmény vagy szervezet található, amelyben a nemzetközi tudományos kutatóprogram folyik, a vámmentenes behozatalra irányuló kérelmet kap kézhez, a kérelmet és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat továbbítja az Európai Közösség Bizottsága részére, hogy a vámmentességi szabályokkal foglalkozó bizottság azokat megvizsgálhassa, még az említett illetékes hatóság döntéshozatala előtt. E vizsgálat céljából a bizottság kérésére további információkat is szolgáltatni kell [Tvmts. 18b. cikkének (1) bekezdése]. Az előző bekezdésben említett illetékes vámhatóság tájékoztatja az Európai Közösség Bizottságát a vámmentes behozatallal kapcsolatos döntéséről [Tvmts. 18b. cikkének (2) bekezdése]. A behozatali vámok alóli mentességre vonatkozó engedély hat hónapig érvényes. Az illetékes vámhatóságok azonban – az egyes esetek különleges körülményeit figyelembe véve – hosszabb időtartamot is megállapíthatnak (Tvmts. 18c. cikk).

698


31.1.2.13.2. Korlátozások A fentiekben meghatározott feltételeknek megfelelően vámmentesen importált felszerelések nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe, illetve nem ruházhatók át sem visszterhesen, sem ingyenesen, az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 59b. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben a felszerelést kölcsönbe-, bérbeadják, vagy átruházzák egy – vámmentességre jogosult – intézménynek vagy szervezetnek, a vámmentesség érvényben marad, feltéve, hogy az intézmény vagy szervezet olyan célra használja a felszerelést, amely alapján jogosult ilyen vámmentességre. Egyéb esetekben a kölcsönbe- vagy bérbeadás, illetve átruházás az importvámok előzetes megfizetését teszi szükségessé, a felszerelés típusa és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 59b. cikkének (2) bekezdése]. Azok a nem közösségi tudományos kutatóintézetek vagy szervezetek, amelyek többé nem felelnek meg a vámmentességre való jogosultság feltételeinek, illetve a vámmentesen behozott felszerelést az említett cikkben elrendelttől eltérő célokra kívánják felhasználni, kötelesek erről az illetékes hatóságokat értesíteni [Vmts. 59b. cikkének (3) bekezdése]. Az olyan intézmények vagy szervezetek által használt felszereléseket, amelyek többé nem felelnek meg a vámmentességre való jogosultság feltételeinek, a feltételek teljesülésének megszűnése napján érvényes vonatkozó importvámok terhelik, az árucikk típusa, és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. A vámmentességben részesült intézmények vagy szervezetek által a 31.1.2.13. pontban írtaktól eltérő célokra használt felszereléseket az eltérő célú felhasználás megkezdésének napján érvényes importvámok terhelik, az árucikk típusa és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 59b. cikkének (4) bekezdése].

31.1.2.14. Kísérleti állatok és anyagok A behozatali vámok alól mentességet élveznek az alábbi pontokban felsorolt állatok és anyagok.

31.1.2.14.1. Laboratóriumi állatok Az importvámok alóli teljes mentességet élveznek a kifejezetten laboratóriumi használatra előkészített állatok [Vmts. 60. cikke (1) bekezdésének a) pontja].


699

31.1.2.14.2. Biológiai és kémiai anyagok A kizárólag nem kereskedelmi céllal behozott, és a Bvmts. rendelet mellékletében közölt – az alábbiakban felsorolt – biológiai és kémiai anyagok a behozatali vámok alól mentességet élveznek: a) a 2845 90 90 vámtarifaszám alá tartozó Hélium-3 és (Oxigén-18) víz; b) a 2901 29 90 vámtarifaszám alá tartozó 3-Metilpent-1-én, 4-Metilpent-1-én, 2Metilpent-2-én, 3-Metilpent-2-én, 4-Metilpent-2-én; c) a 2902 19 10 vámtarifaszám alá tartozó P-mentán-1 (7), 2-dién béta-fellandrén; d) a 2903 69 00 vámtarifaszám alá tartozó 4,4-dibróm-bifenil; e) a 2904 10 00 vámtarifaszám alá tartozó Etil metán-szulfonát; f) a 2923 90 00 vámtarifaszám alá tartozó Dekametónium-bromid (INN); g) a 2926 90 90 vámtarifaszám alá tartozó 1-Naftonitril és 2-Naftonitril; h) a 2936 21 00 vámtarifaszám alá tartozó Retinil-acetát; i) a 3507 90 00 vámtarifaszám alá tartozó Foszfor-glükomutáz; j) a 32044 vámtarifaszám alá tartozó Orkosav szulforodamin G [Vmts. 60. cikke (1) bekezdésének b) pontja].

31.1.2.14.3. Tárgyi feltételek A 31.1.2.14.2. pontban hivatkozott listán csak olyan biológia és kémiai anyagok szerepelhetnek, amelyeknek megfelelőt nem állítanak elő az Európai Közösség vámterületén, illetve amelyek, különleges jellegük vagy tisztaságuk miatt, főként vagy kizárólag tudományos kutatás céljára alkalmasak [Vmts. 60. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.14.4. Személyi feltételek A vámmentesség azokra az állatokra és biológiai vagy kémiai anyagokra korlátozódik, amelyeket az alábbiak részére szántak: a) alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkozó közintézmények, valamint a közintézményeknek azok a részlegei, amelyek alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkoznak, vagy b) alapvetően oktatással vagy tudományos kutatással foglalkozó magánintézmények, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságai jóváhagytak, hogy ilyen cikkeket vámmentesen kapjanak [Vmts. 60. cikkének (2) bekezdése].

700


31.1.2.15. Gyógyászati anyagok és reagensek Az emberi eredetű gyógyászati anyagok, valamint a vércsoport- és szövettípus meghatározására szolgáló reagensek közül az alábbi termékek vámmentesen hozhatók be az Európai Közösség vámterületére: a) emberi eredetű gyógyászati anyagok. Az emberi eredetű gyógyászati anyagok az emberi vért és vérkészítményeket jelentik (teljes emberi vér, szárított emberi vérplazma, emberi albumin és rögzített oldatú emberi plazmás fehérje, emberi immunglobulin és emberi fibrinogén); b) vércsoport meghatározására szolgáló reagensek. A vércsoport meghatározására szolgáló reagensek az összes reagenst jelentik, akár emberi, állati, növényi, vagy egyéb eredetű, amelyet a vércsoport meghatározásához és a vércsoport-inkompatibilitás kimutatásához használnak; c) szövettípus meghatározására szolgáló reagensek. A szövettípus meghatározására szolgáló reagensek az összes reagenst jelentik, akár emberi, állati, növényi, vagy egyéb eredetű, amelyet az emberi szövettípus meghatározásához használnak (Vmts. 61. cikk).

31.1.2.15.1. Feltételek A vámmentes behozatal azokra a termékekre korlátozódik, amelyek, illetve amelyeket: a) az illetékes hatóságok által jóváhagyott intézmények vagy laboratóriumok részére szántak, kizárólag nem kereskedelmi orvosi vagy tudományos célú felhasználásra; b) az indulási (harmadik) ország kellően felhatalmazott testülete által kibocsátott megfelelőségi bizonyítvánnyal kísértek; c) különleges azonosító címkével ellátott tartályban vannak (Vmts. 62. cikk).

31.1.2.15.2. Csomagolás A vámmentesség magában foglalja azt a különleges csomagolást is, amely elengedhetetlen az emberi eredetű gyógyászati anyagok vagy a vércsoport, illetőleg a szövettípus meghatározásához használt reagensek, és a felhasználásukhoz szükséges bármilyen oldatok és tartozékok szállításához, amelyeket a küldemények magukba foglalhatnak (Vmts. 63. cikk).

31.1.2.16. Orvosi eszközök és berendezések Mentesek a behozatali vámok alól azok az orvostudományi kutatásokban, az orvosi diagnózis felállításában vagy a gyógykezelésben történő használatra szánt eszközök és berendezések, amelyeket egy jótékonysági vagy emberbaráti szervezet vagy


701

magánszemély adományoz olyan egészségügyi hatóságoknak, kórházi osztálynak vagy orvostudományi kutatóintézetnek, amelyet a tagállamok illetékes hatóságai ezen árucikkek vámmentes fogadására jóváhagytak, továbbá amelyeket az ilyen egészségügyi hatóságok, kórházak vagy orvostudományi kutatóintézetek teljes egészében egy jótékonysági vagy emberbaráti szervezettől vagy önkéntes adományozásból származó pénzeszközökkel vásároltak meg, amennyiben az alábbi feltételek minden esetben teljesülnek: a) az ilyen eszközök és berendezések adományozása mögött nem az adományozó kereskedelmi haszonszerzési szándéka rejlik, és b) az adományozó semmilyen kapcsolatban sem áll azon eszközök és berendezések gyártójával, amelyekre a mentességet kérték [Vmts. 63a. cikkének (1) bekezdése]. A mentesség a fentiekkel azonos feltételek mellett alkalmazható az átadott eszközökhöz és berendezésekhez tartozó alkatrészekre, elemekre és tartozékokra, amenynyiben ezeket az alkatrészeket, elemeket és tartozékokat magukkal az eszközökkel és berendezésekkel együtt hozzák be, vagy amennyiben utólag importálják igazolhatóan a korábban vámmentesen behozott eszközökhöz vagy berendezésekhez tartoznak [Vmts. 63a. cikke (2) bekezdésének a) pontja]. A vámmentesség kiterjed az átadott eszközök és berendezések karbantartásához, ellenőrzéséhez vagy beállításához használt szerszámokra, amennyiben ezeket a szerszámokat magukkal az eszközökkel és berendezésekkel együtt hozzák be, vagy ha utólag importálják, igazolhatóan a korábban vámmentesen behozott eszközökhöz vagy berendezésekhez tartoznak [Vmts. 63a. cikke (2) bekezdésének b) pontja].

31.1.2.16.1. A vámmentesség iránti kérelem Az orvosi műszerek vagy készülékek vámmentes behozatala céljából az áruk címzettjeként feltüntetett intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania azon tagállam illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. Az kérelemnek az alábbi információkat kell tartalmaznia: a) a műszernek vagy készüléknek a gyártója által használt pontos kereskedelmi leírását, és annak a Közös Vámtarifa szerinti valószínűsíthető besorolását; b) a gyártó és adott esetben a szállító nevét vagy cégnevét, valamint címét; c) a műszer vagy készülék származási országát; d) a műszer vagy készülék rendeltetési helyét; e) a műszer vagy készülék felhasználásának célját. Amennyiben térítésmentesen átruházott árucikkről van szó, a kérelemnek tartalmaznia kell az adományozó nevét vagy cégnevét, valamint címét, illetőleg a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a szóban forgó műszer vagy készülék adományozása kereskedelmi szándékot nem rejt, illetve az adományozó és a vámmentességi kérelem tárgyát képező műszer vagy készülék gyártója semmilyen kapcsolatban nem áll egymással (Tvmts. 15a. cikk).

702


Azon tagállam illetékes hatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, minden esetben közvetlenül dönt a kérelmekről (Tvmts. 15c. cikk). A kérelem előterjesztésére vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell az olyan műszerek vagy készülékek pótalkatrészeire, alkatrészeire és tartozékaira, valamint a karbantartásukhoz, ellenőrzésükhöz, kalibrálásukhoz vagy üzembe helyezésükhöz használt eszközökre, amelyeket – a 31.1.2.16. pontban foglaltak szerint – vámmentesen szállítottak az Európai Közösségbe (Tvmts. 15d. cikk). Az illetékes vámhatóság által a vámmentes behozatalra vonatkozóan kiadott engedélyek hat hónapig érvényesek. Az illetékes vámhatóság azonban – az egyes esetek különleges körülményeit figyelembe véve – hosszabb időtartamot is megállapíthat (Tvmts. 15e. cikk).

31.1.2.16.2. Közösségi szintű együttműködés Minden egyes tagállam megküldi az Európai Közösség Bizottságának azon áruk jegyzékét, amelyek ára vagy vámértéke meghaladja az ötezer eurót, és amelyek esetében a behozatali vámok alóli mentességet engedélyezték vagy elutasították. A jegyzékben fel kell tüntetni az áruk pontos kereskedelmi megnevezését és a Kombinált Nómenklatúra szerinti – nyolc számjegyű – kódját. A jegyzéknek az előbbieken kívül tartalmaznia kell a gyártó vagy gyártók nevét, a származási országot vagy országokat, valamint az érintett áruk árát vagy vámértékét. Az előző bekezdésben említett jegyzékeket minden év első és harmadik negyedévének lejárta előtt kell megküldeni az Európai Közösség Bizottságnak, és azoknak tartalmazniuk kell azon áruk részletes adatait, amelyeknek a behozatali vámok alól mentes behozatalát az előző hat hónap során engedélyezték vagy elutasították. Az Európai Közösség Bizottsága ezeket a jegyzékeket továbbítja a többi tagállamnak (Tvmts. 16. cikk). A közösségi rendelkezések egységes alkalmazása érdekében a vámmentességi szabályokkal foglalkozó bizottság rendszeresen felülvizsgálja az előző bekezdésben említett jegyzékeket (Tvmts. 18. cikk).

31.1.2.16.3. Korlátozások Ha szükséges, az Európai Közösség tagállamai bizonyos tudományos eszközöket és berendezéseket kizárhatnak a vámmentes behozatal engedélyezése alól olyan esetekben, amikor kiderül, hogy az ilyen eszközök vagy berendezések vámmentes behozatala hátrányos az Európai Közösség érintett termelési ágazatának érdekeire nézve (Vmts. 56. és 63b. cikk). Azok az árucikkek, amelyeket az előző pontokban leírt feltételekkel összhangban vámmentesen hoztak be az Európai Közösség vámterületére, nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe vagy nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, az


703

illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 57. cikkének (1) bekezdése és 63b. cikk]. Amennyiben egy árucikket kölcsönadnak, bérbeadnak vagy átruháznak egy olyan szervezet részére, amely jogosult a vámmentességből eredő előnyökre, a mentességet továbbra is biztosítani kell, feltéve, hogy ez a szervezet az árucikket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentesség nyújtható [Vmts. 57.cikkének (2) bekezdése és 63b. cikk]. Azok a szervezetek, amelyek abbahagyják a mentességre jogosultságot adó feltételek teljesítését, vagy amelyek azt kezdeményezik, hogy a vámmentesen beengedett árucikkeket másra használják, mint amit a fent említett szabályok előírnak, kötelesek tájékoztatni az illetékes vámhatóságokat [Vmts. 58. cikkének (1) bekezdése és 63b. cikk]. Az olyan szervezetek tulajdonában maradó árucikkeket, amelyek abbahagyják a mentességre jogosultságot adó feltételek teljesítését, a megfelelő importvámokra köteleznek olyan vámtétellel, ami a feltételek teljesítésének abbahagyása napján alkalmazandó az árucikkek típusa, és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. Azokat az árucikkeket, melyeket a mentességből előnyt élvező szervezetek az előírtaktól eltérő célokra használnak, a megfelelő importvámokra kötelezik olyan számított vámtétellel, ami abban az időpontban volt alkalmazható, amikor azokat másmilyen használatba vették, az árucikkek típusa, és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 58. cikkének (2) bekezdése és 63b. cikk].

31.1.2.17. Összehasonlító anyagok gyógyszerek ellenőrzéséhez Mentesek a behozatali vámok alól azok a küldemények, amelyek olyan vegyi összehasonlító anyagok mintáit tartalmazzák, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet gyógyszertermékek előállításához felhasznált anyagok minőségellenőrzéséhez hagyott jóvá, amennyiben a küldemények címzettjeit a tagállamok illetékes hatóságai felhatalmazták az ilyen küldemények vámmentes fogadására (Vmts. 63c. cikk).

31.1.2.18. Nemzetközi sportesemények gyógyászati termékei Az emberi vagy állatorvosi gyógyászat céljaira szolgáló gyógyszerészeti termékek, amelyeket az Európai Közösség vámterületén rendezett nemzetközi sporteseményeken harmadik országból érkezett személyek vagy állatok használnak, e területen való tartózkodásuk ideje alatt az igényeik kielégítéséhez szükséges korlátok között importvámoktól mentesen hozhatóak be (Vmts. 64. cikk).

704


31.1.2.19. Árucikkek jótékonysági szervezetek részére Az alábbiakban részletezett termékek behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be, amennyiben ez nem vezet visszaélésekhez vagy nem torzítja jelentősebb mértékben a versenyhelyzetet: a) állami szervezetek vagy más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek által importált alapvető szükségleti cikkek, amelyeknek a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztását jóváhagyták az illetékes hatóságok. Az alapvető szükségleti cikkek azokat az árucikkeket jelentik, amelyek emberek közvetlen szükségleteinek a kielégítéséhez szükségesek (pl.: élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű és ágynemű); b) mindenfajta árucikk, amelyeket egy harmadik országban letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen, és a feladó részéről bármilyen kereskedelmi szándék nélkül küldött az illetékes hatóságok által jóváhagyott állami szervezetek, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, hogy alkalmi jótékony célú rendezvényeken a rászoruló személyek javára szolgáló anyagi alapok teremtésére használják; c) berendezések és irodai anyagok, amelyeket az Európai Közösség vámterületén kívül letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen és a feladó részéről bármilyen kereskedelmi szándék nélkül küldött az illetékes hatóságok által jóváhagyott jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, hogy azokat kizárólag a működési igényeik kielégítése céljára, vagy jótékonysági vagy emberbaráti céljaik megvalósítására használják (Vmts. 65. cikk).

31.1.2.19.1. Tárgyi feltételek A jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére küldött árukra vonatkozó vámmentesség nem adható meg az alábbi termékekre: a) alkoholtartalmú termékek; b) dohány vagy dohánytermékek; c) kávé és tea; d) gépjárművek, a betegszállító járművek kivételével (Vmts. 66. cikk).

31.1.2.19.2. Személyi feltételek A vámmentesség csak olyan szervezetek részére adható meg, amelyek számviteli eljárásai lehetővé teszik az illetékes hatóságoknak a működésük felügyeletét, és amelyek a vámhatóság által szükségesnek tartott összes garanciát felkínálják (Vmts. 67. cikk).


705

31.1.2.19.3. Korlátozások A vámmentességet élvező szervezet az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül nem adhatja kölcsön, nem adhatja bérbe és nem ruházhatja át – sem visszterhesen, sem ingyenesen – a vámmentesen behozott árucikkeket és berendezéseket a 31.1.2.19. pont a) és b) alpontjaiban meghatározottakon kívüli célokra [Vmts. 68. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben az árucikkeket és berendezéseket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák olyan szervezet részére, amely jogosult a fentiekben leírt vámmentességre, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez a szervezet az árucikkeket és berendezéseket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják. Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás az importvámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, ami a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek vagy berendezések típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 68. cikkének (2) bekezdése]. Azok a szervezetek, amelyek már nem teljesítik a vámmentességre jogosultságot adó feltételeket, vagy amelyek a vámmentesen beengedett árucikkeket és berendezéseket más célra kívánják használni, mint amelyet a vámjogszabály előír, tájékoztatják erről az illetékes hatóságokat [Vmts. 69. cikkének (1) bekezdése]. Az olyan szervezetek tulajdonában maradó árucikkek és berendezések, amelyek már nem teljesítik a vámmentességre jogosultságot adó feltételeket, a vonatkozó importvámokra kötelezettek olyan vámtétellel, amely a feltételek teljesítésének abbahagyása napján alkalmazandó az árucikkek és berendezések típusa, és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 69. cikkének (2) bekezdése]. Azok az árucikkek és berendezések, amelyeket a mentességet élvező szervezetek a vámjogszabályban előírtaktól eltérő célokra használnak, a vonatkozó importvámokra kötelezettek, olyan vámtétellel, amely abban az időpontban volt alkalmazható, amikor azokat eltérő használatba vették, az árucikkek és berendezések típusa, és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 69. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.20. Vakok használatára szolgáló áruk A kifejezetten a vakok oktatási-, tudományos- vagy kulturális fejlődésére tervezett árucikkek, amelyeket a Vmts. III. számú melléklete határoz meg – és amelyek könyvünk 31.1.2.20.1. pontjában szerepelnek – importvámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére (Vmts. 70. cikk). Ezek a termékek akkor hozhatók be vámmentesen, ha maguk a vak személyek a saját használatukra importálták, vagy a vakok oktatásában, illetve a számukra segítség nyújtásában érintett, a tagállamok illetékes hatóságai által az ilyen árucikkek

706


vámmentes behozatala céljára jóváhagyott intézmények vagy szervezetek hozták be az Európai Közösség vámterületére. Ez a vámmentesség alkalmazandó a kifejezetten a kérdéses árucikkekhez alkalmas tartalék-alkatrészekre, alkotóelemekre vagy speciális tartozékokra, valamint a karbantartásukhoz, ellenőrzésükhöz, kalibrálásukhoz vagy javításukhoz használt szerszámokra, feltéve, hogy ezeket a tartalék alkatrészeket, alkotóelemeket, tartozékokat vagy szerszámokat az említett árucikkekkel egy időben importálták, vagy ha azt követően importálták, azokat azonosíthatóan az előzőleg vámmentesen beengedett árucikkekhez szánták, vagy amelyek jogosultak lennének a mentességre abban az időben, amikor az ilyen mentességet a kérdéses meghatározott tartalék alkatrészekre, alkotóelemekre vagy tartozékokra és szerszámokra kérték (Vmts. 71. cikk). Az előző bekezdésben említett speciális tartozékok azokat a tételeket jelentik, amelyeket egy adott árucikkel való együttes használatra terveztek, annak teljesítménye vagy hatékonysága javítása céljából (Fvmts. 13. cikk). A vakok általi használatra szánt árucikkek vámmentes behozatalához az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan információt, amelyet az illetékes vámhatóság szükségesnek ítél a vámmentes behozatalra megállapított feltételek teljesülésének megállapításához. A kérelemről annak a tagállamnak az illetékes vámhatósága hoz közvetlen döntést, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a vak személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentessége esetén is. Az illetékes vámhatóságok ezekben az esetekben lehetővé tehetik a kérelmek egyszerűsített formában történő benyújtását (Fvmts. 4., 16. és 18. cikk). A pótalkatrészeknek, részegységeknek, speciális tartozékoknak vagy szerszámoknak a behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan adatot, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a vámmentességnek a vámjogszabályban megállapított feltételei teljesülnek-e. A kérelmekről annak a tagállamnak az illetékes hatósága hoz közvetlen döntést, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található (Fvmts. 14. és 15. cikk).

31.1.2.20.1. A vámmentesen behozható termékek felsorolása A kifejezetten a vakok oktatási-, tudományos-, vagy kulturális fejlődésére tervezett árucikkeket a Vmts. melléklete tartalmazza. Ezek a termékek a következők: a) a 4911 10 90 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a dombornyomású katalógusok és egyéb hasonló termékek a vakok és csökkent látóképességűek számára;


707

b) a 4911 91 00 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a dombornyomású képek és rajzok, illetve fényképek a vakok és csökkent látóképességűek számára; c) a 4911 99 00 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a dombornyomású más nyomtatványok a vakok és csökkent látóképességűek számára (Vmts. 70. cikk és Vmts. III. számú melléklet).

31.1.2.20.2. Nemzeti jogi feltétel A vak személyek saját használatára megadott mentesség annak a függvénye, hogy a tagállamokban hatályban lévő rendelkezések lehetővé tegyék az érintett személyeknek, hogy igazolják vak személyként fennálló státuszukat, amely jogosulttá teszi őket az ilyen mentességre (Vmts. 75. cikk).

31.1.2.20.3. Az intézmények és szervezetek kötelezettségei Az előbbiekben említett árucikkek vámmentes behozatala az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet számára az alábbi kötelezettségeket vonja maga után: a) az árucikkeket közvetlenül azok rendeltetési helyére szállítsa; b) tüntesse fel a leltárában; c) kizárólag a vámjogszabályban meghatározott célra használja fel; d) segítsen minden olyan ellenőrzést, amelyet az illetékes hatóságok szükségesnek tartanak annak biztosítására, hogy a vámmentesség engedélyezésére vonatkozó feltételeknek folyamatosan eleget tesznek. Az árucikkek címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetője vagy meghatalmazott képviselője az illetékes hatóságoknak nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy tudatában van az előbbiekben felsorolt különféle kötelezettségeknek, valamint vállalja, hogy eleget tesz azoknak. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az előbbiekben említett nyilatkozatot az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet minden egyes behozatalra, több behozatalra vagy az összes behozatalra vonatkozóan nyújtsa be (Fvmts. 2. cikk).

31.1.2.20.4. Korlátozások A vak személyek által vámmentesen importált árucikkek nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe és nem ruházhatók át – sem visszterhesen, sem ingyenesen – az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 76. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben a vámmentesen behozott árucikkeket és berendezéseket kölcsönadják, bérbeadják, vagy átruházzák olyan személy, intézmény vagy szervezet részére, amely jogosult a vakokat megillető vámmentességre, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez az intézmény vagy szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják.

708


Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás a behozatali vámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, amely a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek vagy berendezések típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 76. cikkének (2) bekezdése]. A vakokat megillető kedvezményes szabályoknak megfelelően mentességre jogosult intézmények vagy szervezetek által importált árucikkeket ezek az intézmények vagy szervezetek kölcsönadhatják, bérbeadhatják vagy átruházhatják, akár visszterhesen, akár ingyenesen, non-profit alapon az általuk gondozott vak személyek részére, a vonatkozó vámok megfizetése nélkül [Vmts. 77. cikkének (1) bekezdése]. A kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás kizárólag az előző bekezdésben meghatározott feltételek mellett lehetséges, hacsak nem tájékoztatják előzőleg az illetékes vámhatóságokat. Amennyiben az árucikkeket és berendezéseket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák olyan intézmény vagy szervezet részére, amely jogosult a vakokat megillető vámmentességre, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez az intézmény vagy szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják [Vmts. 77. cikke (2) bekezdésének első és második albekezdése]. Annak az intézménynek vagy szervezetnek, amelynek a vak személyek általi használatra szánt árucikkeket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák, az árucikk átvételének időpontjától kezdve a 31.1.2.20.3. pontban leírtakkal megegyező kötelezettségeknek kell eleget tennie. Amennyiben az az intézmény vagy szervezet, amely részére az árukat kölcsönadták, bérbeadták, vagy átruházták, más tagállamban található, mint amelyik az árukat kölcsönadta, bérbeadta, vagy átruházta, az ilyen áruk feladásakor a feladási tagállam illetékes vámhatóságai egy T5 ellenőrzőpéldányt állítanak ki, annak biztosítására, hogy az árukat továbbra is olyan célra használják, amely indokolja azok vámmentes behozatalát. Ebből a célból az említett ellenőrzőpéldány a 104. számú rovatában az „egyéb” cím alatt az Fvmts. 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt záradékok (magyarul: „Áru behozatala vak személyek számára: a vámmentesség fenntartása a 918/83/EGK rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén”) egyikét. Ezeket a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a kifejezetten a vak személyek általi használatra szánt árucikkek pótalkatrészei, részegységei vagy tartozékai kölcsönadására, bérbeadására és átruházására, illetve a fentiekben említett, vámmentesen behozott árucikkek karbantartására, ellenőrzésére, kalibrálására vagy javítására szolgáló szerszámokra (Fvmts. 3. cikk). Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás a behozatali vámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, ami a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó, az árucikkek vagy berendezések típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 77. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése].


709

A vakok számára biztosított kedvezményre jogosult intézmények vagy szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, vagy amelyek a vámmentesen beengedett árucikkeket más célra kívánják használni, mint amit a vámjogszabály rendelkezései előírnak, tájékoztatják erről az illetékes hatóságokat [Vmts. 78. cikkének (1) bekezdése]. Az olyan intézmények vagy szervezetek tulajdonában maradó árucikkek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, a vonatkozó importvámokra kötelezettek, olyan vámtétellel, ami a feltételek teljesítésének abbahagyása napján alkalmazandó az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 78. cikkének (2) bekezdése]. Azok az árucikkek, amelyeket a mentességet élvező intézmények vagy szervezetek a vakok számára kedvezményeket biztosító jogszabályban előírtaktól eltérő célokra használnak, a vonatkozó importvámokra kötelezettek az abban az időpontban alkalmazható vámtétellel, amikor azokat eltérő használatba vették, az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 78. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.21. Az egyéb fogyatékos személyek árui A kifejezetten a testi- vagy szellemi fogyatékos személyek (a vakok kivételével) oktatási-, foglalkoztatási- vagy társadalmi fejlődésére tervezett árucikkek behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be, amennyiben azokat: a) maguk a fogyatékos személyek a saját használatukra importálták, vagy b) az elsősorban fogyatékos személyek oktatásában vagy számukra segítség nyújtásában érintett, a tagállamok illetékes hatóságai által az ilyen áruk vámmentes átvételére jóváhagyott intézmények vagy szervezetek importálták [Vmts. 72. cikkének (1) bekezdése]. Az előbb említett vámmentesség alkalmazandó a kifejezetten a kérdéses árucikkekhez tartozó tartalék-alkatrészekre, elemekre vagy speciális tartozékokra, valamint a karbantartásukhoz, ellenőrzésükhöz, kalibrálásukhoz vagy javításukhoz használt szerszámokra, feltéve, hogy ezeket a tartalék alkatrészeket, alkotóelemeket, tartozékokat vagy szerszámokat az említett cikkekkel egy időben importálták, vagy ha később importálták, azokat azonosíthatóan az előzőleg vámmentesen beengedett árucikkekhez szánták, vagy amelyek jogosultak lennének a mentességre abban az időben, amikor az ilyen mentességet a kérdéses meghatározott tartalék-alkatrészekre, alkotóelemekre vagy tartozékokra és szerszámokra kérik [Vmts. 72. cikkének (2) bekezdése]. Az előző bekezdésben említett speciális tartozékok azokat a tételeket jelentik, amelyeket egy adott árucikkel való együttes használatra terveztek, annak teljesítménye vagy hatékonysága javítása céljából. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a fogyatékos személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentessége esetén is. Az illetékes vámhatóságok ezekben az esetekben lehetővé tehetik a kérelmek egyszerűsített formában történő benyújtását (Fvmts. 13., 16., 17. és 18. cikk).

710


A fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkeknek a behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes vámhatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia a szóban forgó árucikkről: a) a műszernek vagy készüléknek a gyártója által használt pontos kereskedelmi leírása, a Közös Vámtarifa szerinti valószínűsíthető besorolása, valamint azok az objektív műszaki jellemzők, amelyek alapján megállapítható, hogy az árucikket mozgássérültek nevelésére, foglalkoztatására vagy szociális támogatására tervezték; b) a gyártó és – ha rendelkezésre áll – a szállító neve vagy cégneve és címe; c) az árucikk származási országa; d) az árucikk rendeltetési helye; e) annak a használatnak a pontos leírása, amelyre az árucikket szánják; f) az árucikk ára vagy vámértéke; g) a szóban forgó árucikk mennyisége. A kérelemhez csatolni kell az árucikk jellemzőit és műszaki adatait alátámasztó valamennyi dokumentumot. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a fogyatékos személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentessége esetén is. Az illetékes vámhatóságok ezekben az esetekben lehetővé tehetik a kérelmek egyszerűsített formában történő benyújtását (Fvmts. 6., 17. és 18. cikk). Azon tagállam illetékes vámhatósága, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található, közvetlenül dönt a fentiek szerint előterjesztett kérelmekről. A vámmentes behozatalra vonatkozó engedélyek hat hónapig érvényesek. Az illetékes vámhatóságok azonban az egyes esetek különleges körülményeinek figyelembevételével hosszabb időtartamot is megállapíthatnak. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a fogyatékos személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentessége esetén is. Az illetékes vámhatóságok ezekben az esetekben lehetővé tehetik a kérelmek egyszerűsített formában történő benyújtását (Fmvts 7., 10, 17. és 18. cikk). A pótalkatrészeknek, részegységeknek, speciális tartozékoknak vagy szerszámoknak a behozatali vámok alóli mentességéhez az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetőjének vagy meghatalmazott képviselőjének kérelmet kell benyújtania annak a tagállamnak az illetékes hatóságához, amelyben az intézmény vagy szervezet található. A kérelemhez mellékelni kell minden olyan adatot, amelyet az illetékes hatóság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a vámmentességnek a vámjogszabályban megállapított feltételei teljesülnek-e. A kérelmekről annak a tagállamnak az illetékes hatósága hoz közvetlen döntést, amelyben az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet található. Ezeket a rendelkezéseket kell alkalmazni a fogyatékos személyek által saját használatra behozott árucikkek vámmentessége esetén is. Az illetékes vámhatóságok ezekben az esetekben lehetővé tehetik a kérelmek egyszerűsített formában történő benyújtását (Fvmts. 14–15., 17. és 18. cikk).


711

31.1.2.21.1. Nemzeti jogi feltétel A fogyatékos személyek saját használatára importált árukra megadott mentesség annak a függvénye, hogy a tagállamokban hatályban lévő rendelkezések lehetővé tegyék az érintett személyeknek, hogy igazolják fogyatékos személyként fennálló státuszukat, amely jogosulttá teszi őket az ilyen mentességre (Vmts. 75. cikk).

31.1.2.21.2. Az intézmények és szervezetek kötelezettségei Amennyiben a fogyatékos személyek használatára szolgáló áruk címzettje intézmény vagy szervezet, a vámmentes behozatal az intézmény vagy szervezet számára a következő kötelezettségekkel jár: a) az árucikkeket közvetlenül azok rendeltetési helyére szállítsa; b) tüntesse fel a leltárában; c) kizárólag a vámjogszabályban meghatározott célra használja fel; d) segítsen minden olyan ellenőrzést, amelyet az illetékes hatóságok szükségesnek tartanak annak biztosítására, hogy a vámmentesség engedélyezésére vonatkozó feltételeknek folyamatosan eleget tesznek. Az árucikkek címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet vezetője vagy meghatalmazott képviselője az illetékes hatóságoknak nyilatkozatot tesz, amelyben kijelenti, hogy tudatában van az előbbiekben felsorolt különféle kötelezettségeknek, valamint vállalja, hogy eleget tesz azoknak. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy az előbbiekben említett nyilatkozatot az áruk címzettjeként szereplő intézmény vagy szervezet minden egyes behozatalra, több behozatalra vagy az összes behozatalra vonatkozóan nyújtsa be (Fvmts. 2. cikk).

31.1.2.21.3. Korlátozások A fogyatékos személyek által vámmentesen importált árucikkek nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe és – sem visszterhesen, sem ingyenesen – nem ruházhatók át az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül [Vmts. 76. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben a vámmentesen behozott árucikkeket és berendezéseket kölcsönadják, bérbeadják, vagy átruházzák olyan személy, intézmény vagy szervezet részére, amely jogosult a fogyatékosokat megillető vámmentességre, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez az intézmény vagy szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják. Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás a behozatali vámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, amely a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek vagy berendezések típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 76. cikkének (2) bekezdése].

712


A fogyatékosokat megillető kedvezményes szabályoknak megfelelően mentességre jogosult intézmények vagy szervezetek által importált árucikkeket ezek az intézmények vagy szervezetek kölcsönadhatják, bérbeadhatják vagy átruházhatják, akár visszterhesen, akár ingyenesen, non-profit alapon az általuk gondozott fogyatékos személyek részére, a vonatkozó vámok megfizetése nélkül [Vmts. 77. cikkének (1) bekezdése]. A kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás kizárólag az előző bekezdésben meghatározott feltételek mellett lehetséges, hacsak nem tájékoztatják előzőleg az illetékes vámhatóságokat. Amennyiben az árucikkeket és berendezéseket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák olyan intézmény vagy szervezet részére, amely jogosult a fogyatékosokat megillető vámmentességre, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez az intézmény vagy szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják [Vmts. 77. cikke (2) bekezdésének első és második albekezdése]. Annak az intézménynek vagy szervezetnek, amelynek a fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkeket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák, az árucikk átvételének időpontjától kezdve a 31.1.2.21.2. pontban leírtakkal megegyező kötelezettségeknek kell eleget tennie. Amennyiben az az intézmény vagy szervezet, amely részére az árukat kölcsönadták, bérbeadták, vagy átruházták, más tagállamban található, mint amelyik az árukat kölcsönadta, bérbeadta vagy átruházta, az ilyen áruk feladásakor a feladási tagállam illetékes vámhatóságai egy T5 ellenőrzőpéldányt állítanak ki, annak biztosítására, hogy az árukat továbbra is olyan célra használják, amely indokolja azok vámmentes behozatalát. Ebből a célból az említett ellenőrzőpéldány a 104. számú rovatában az „egyéb” cím alatt az Fvmts. 3. cikkének (2) bekezdésében felsorolt záradékok (magyarul: „Áru behozatala fogyatékos személyek számára: a vámmentesség fenntartása a 918/83/EGK rendelet 77. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén”) egyikét. Ezeket a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a kifejezetten a fogyatékos személyek általi használatra szánt árucikkek pótalkatrészei, részegységei vagy tartozékai kölcsönadására, bérbeadására és átruházására, illetve a fentiekben említett, vámmentesen behozott árucikkek karbantartására, ellenőrzésére, kalibrálására vagy javítására szolgáló szerszámokra (Fvmts. 3. cikk). Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás a behozatali vámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, ami a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó, az árucikkek vagy berendezések típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 77. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése]. A fogyatékosok számára biztosított kedvezményre jogosult intézmények vagy szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, vagy amelyek a vámmentesen beengedett árucikkeket más célra kívánják használni, mint amit a fent említett cikkek előírnak, tájékoztatják erről az illetékes hatóságokat [Vmts. 78. cikkének (1) bekezdése].


713

Az olyan intézmények vagy szervezetek tulajdonában maradó árucikkek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, a vonatkozó importvámokra kötelezettek, olyan vámtétellel, ami a feltételek teljesítésének abbahagyása napján alkalmazandó az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 78. cikkének (2) bekezdése]. Azok az árucikkek, amelyeket a mentességet élvező intézmények vagy szervezetek a fogyatékosok számára kedvezményeket biztosító jogszabályban előírtaktól eltérő célokra használnak, a vonatkozó importvámokra kötelezettek az abban az időpontban alkalmazható vámtétellel, amikor azokat eltérő használatba vették, az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 78. cikkének (3) bekezdése]. Ha szükséges, bizonyos árucikkek kizárhatók a vámmentes behozatal engedélyezése alól, olyan esetekben, amikor kiderül, hogy az ilyen árucikkek vámmentes behozatala hátrányos az Európai Közösség érintett termelési ágazatainak érdekeire nézve (Vmts. 73. cikk).

31.1.2.22. Katasztrófa áldozatainak részére érkező áruk Azok az árucikkek, amelyeket állami szervezetek vagy az illetékes hatóságok által jóváhagyott egyéb jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek importáltak, behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be, amennyiben azokat a következőkre szánták: a) az egy vagy több tagállam területét ért katasztrófa áldozatai közötti ingyenes szétosztásra, vagy b) hogy ingyenesen az ilyen katasztrófa áldozatai számára rendelkezésre bocsássák, miközben a kérdéses szervezetek tulajdonában maradnak [Vmts. 79. cikkének (1) bekezdése]. Az olyan árucikkekre, amelyeket a katasztrófa-elhárító szervezetek tevékenységük ideje alatti igényeik kielégítésére szabad forgalomba importálnak, az előző bekezdésben említett vámmentesség ugyanolyan feltételekkel vonatkozik [Vmts. 79. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.22.1. Tárgyi feltétel Nem adható vámmentesség a katasztrófa-sújtotta területek újjáépítésére szánt anyagokra és berendezésekre (Vmts. 80. cikk).

31.1.2.22.2. Eljárásjogi feltétel A mentesség megadása az érintett tagállam vagy tagállamok kérésére eljáró, az Európai Közösség Bizottsága határozatának függvénye, amelyet a többi tagállammal folytatott konzultációval együtt járó, sürgősségi eljárással hoz. Ez a határozat, ahol szükséges, szabályozza a vámmentesség körét és feltételeit.

714


Az Európai Közösség Bizottsága határozatának bejelentéséig a katasztrófa által érintett tagállamok engedélyezhetik az importált árucikkekre kiróható bármilyen importvám felfüggesztését, azzal, hogy az importáló szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy megfizeti az ilyen vámokat, ha a mentességet nem kapja meg (Vmts. 81. cikk).

31.1.2.22.3. Személyi feltétel A mentesség csak olyan szervezetek részére adható meg, amelyek számviteli eljárásai lehetővé teszik az illetékes hatóságoknak a működésük felülvizsgálatát, és amelyek a szükségesnek tartott összes garanciát felkínálják (Vmts. 82. cikk).

31.1.2.22.4. Korlátozások A mentességet élvező szervezet az illetékes hatóságok előzetes értesítése nélkül nem adhatja kölcsön, nem adhatja bérbe és nem ruházhatja át – sem visszterhesen, sem ingyenesen – a vámmentesen behozott árucikkeket a vámmentességet biztosító vámjogszabályi rendelkezésekben meghatározotakon kívüli célokra [Vmts. 83. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben az árucikkeket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák olyan szervezet részére, amely a fentiek szerinti vámmentességre jogosult, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez a szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják. Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás az importvámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, amely a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 83. cikkének (2) bekezdése]. Azok az árucikkek, amelyeket ingyenesen a katasztrófa áldozatainak rendelkezésére bocsátottak, miközben a kérdéses szervezet tulajdonában maradtak, miután a katasztrófa áldozatai azokat már nem használják, nem adhatók kölcsön, nem adhatók bérbe és nem ruházhatók át, sem visszterhesen, sem ingyenesen, hacsak az illetékes hatóságokat előzetesen nem értesítik [Vmts. 84. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben az árucikkeket kölcsönadják, bérbeadják vagy átruházzák olyan szervezet részére, mely jogosult a katasztrófa áldozatait megillető vámmentességre, vagy állami szervezet, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez a szervezet az árucikkeket olyan célra használja, ami alapján az ilyen mentességet nyújtják. Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás az importvámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, amely a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok


715

által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 84. cikkének (2) bekezdése]. Azok a szervezetek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, vagy amelyek a vámmentesen beengedett árucikkeket más célra kívánják használni, mint amelyet a katasztrófa áldozatainak vámmentességet biztosító vámjogszabály előír, tájékoztatják erről az illetékes hatóságokat [Vmts. 85. cikkének (1) bekezdése]. Az olyan szervezetek tulajdonában maradó árucikkek, amelyek már nem teljesítik a mentességre jogosultságot adó feltételeket, amikor ezeket átruházzák olyan szervezet részére, amely önmaga jogosult a katasztrófa áldozatait megillető vámmentességre, vagy állami szervezet, illetve más jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére, a mentesség továbbra is fennmarad, feltéve, hogy ez a szervezet az árucikkeket olyan célra használja, amely alapján az ilyen mentességet nyújtják. Más esetekben a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás az importvámok előzetes megfizetését vonja maga után, olyan vámtétellel, ami a kölcsönadás, bérbeadás vagy átruházás napján alkalmazandó az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által azon a napon megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 85. cikkének (2) bekezdése]. Azok az árucikkek, amelyeket a mentességet élvező szervezetek a vámjogszabályban meghatározottaktól eltérő célokra használnak, a vonatkozó importvámokra kötelezettek az abban az időpontban alkalmazható vámtétellel, amikor azokat eltérő használatba vették, az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján [Vmts. 85. cikkének (3) bekezdése].

31.1.2.23. Tiszteletbeli kitüntetések vagy díjak Ha az érintett személy kielégítő bizonyítékot szolgáltat az illetékes hatóságoknak, és feltéve, hogy a szóban forgó műveletek semmiképpen sem kereskedelmi jellegűek, az alábbiakban meghatározott dolgok behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be: a) harmadik ország kormánya által adományozott kitüntetések olyan személynek, akinek a lakóhelye az Európai Közösség vámterületén van; b) alapvetően szimbolikus jellegű kupák, érmek és hasonló cikkek, amelyeket harmadik országban ítéltek oda olyan személynek, akinek a lakóhelye az Európai Közösség vámterületén van, a művészetek, tudományok, sport vagy a közszolgálat területén kifejtett tevékenysége elismeréseként, vagy érdemei elismeréseként egy különleges eseményen, és azt ez a személy saját maga hozza be az Európai Közösség vámterületére; c) alapvetően szimbolikus jellegű kupák, érmek és hasonló cikkek, amelyeket harmadik országban letelepedett szervezet vagy személy ingyenesen adott át ajándékként az Európai Közösség vámterületén, a b) pontban felsoroltak szerinti célból; d) szimbolikus jellegű és korlátozott értékű díjak, győzelmi díjak és szuvenírek, amelyeket ingyenes kiosztásra szánnak üzleti konferenciák vagy hasonló nemzetközi rendezvények alkalmával harmadik országban lakó személyek számára. Az előbb

716


említett termékek jellege, egyedi értéke vagy más jellemzője nem utalhat kereskedelmi célú behozatalra (Vmts. 86. cikk).

31.1.2.24. Nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő ajándékok A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggésben kapott ajándékok közül vámmentességet élveznek azok az árucikkek, amelyeket: a) az Európai Közösség vámterületére olyan személy importálta, aki harmadik országban hivatalos látogatást tett, és aki azokat ebből az alkalomból ajándékba kapta a vendéglátó hatóságoktól; b) az Európai Közösség vámterületére olyan személy importálta, aki hivatalos látogatást tesz az Európai Közösség vámterületén, és aki azokat ebből az alkalomból ajándékba kívánja adni a vendéglátó hatóságoknak; c) ajándékba küldött a barátság vagy jóakarat jelképeként harmadik országban lévő hivatalos testület, közhatóság vagy csoport, amely közérdekű tevékenységet folytat, az Európai Közösség vámterületén lévő, közérdekű tevékenységet folytató, az illetékes hatóságok által ilyen árucikkek vámmentes átvételére jóváhagyott hivatalos testület, közhatóság vagy csoport részére (Vmts. 87. cikk). Nem adható vámmentesség az alkoholtartalmú termékekre, a dohányra vagy dohánytermékekre (Vmts. 88. cikk). A vámmentesség a fentiekben leírt árukra csak akkor adható ha azokat alkalmi alapon ajándéknak szánták, azok jellegüknél, értéküknél vagy mennyiségüknél fogva nem tükröznek kereskedelmi érdeket, illetve azokat nem használják kereskedelmi célokra (Vmts. 89. cikk).

31.1.2.25. Uralkodók vagy államfők által használt áruk Az alábbaikban meghatározott áruk behozatali vámok nélkül hozhatók be az illetékes hatóságok által meghatározott korlátok között és feltételek mellett: a) hatalmon lévő uralkodók és államfők részére adott ajándékok; b) harmadik ország hatalmon lévő uralkodója és államfője vagy az őket hivatalosan képviselő személyek által az Európai Közösség vámterületén való hivatalos tartózkodásuk ideje alatt használandó vagy fogyasztandó árucikkek. Az importáló tagállamok a mentességet viszonossághoz köthetik. Az előzőekben leírtak alkalmazandók a hatalmon lévő uralkodók és államfők által élvezett kiváltságokhoz hasonló nemzetközi szintű kiváltságokat élvező személyek esetében is (Vmts. 90. cikk).

31.1.2.26. Elhanyagolható értékű áruminták Azok az áruminták, amelyek elhanyagolható értékűek, és csak az olyan típusú árucikkek megrendeléseinek a megszerzésére használhatók, amelyeket képviselnek,


717

azzal a céllal, hogy azokat az Európai Közösség vámterületére importálják, behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be. Az áruminta egy árutípust képviselő bármely olyan árucikket jelent, amelynek az ugyanolyan típusú vagy mennyiségű árukra vonatkozó bemutatási módja és mennyisége kizárja a megrendelések megszerzésén kívüli bármely más célra történő használatát [Vmts. 91. cikkének (1) és (3) bekezdése]. Az illetékes vámhatóságok előírhatják, hogy ahhoz, hogy bizonyos cikkek mentességet élvezhessenek, azokat eltöréssel, kilyukasztással, vagy egyértelmű és kitörölhetetlen megjelöléssel, illetve bármilyen egyéb módon tegyék tartósan használhatatlanná, feltéve, hogy az ilyen művelet nem semmisíti meg minta jellegüket [Vmts. 91. cikkének (2) bekezdése].

31.1.2.27. Nyomtatványok és reklámanyagok Az olyan nyomtatott reklámanyagok, mint a katalógusok, árlisták, használati útmutatók vagy brosúrák, behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be, feltéve, hogy azok olyan árucikkek értékesítésre vagy bérbeadásra, illetve szállítási, kereskedelmi biztosítási vagy bankszolgáltatásokra vonatkoznak, amelyeket az Európai Közösség vámterületén kívül letelepedett személy kínál (Vmts. 92. cikk). A vámmentesség azokra a nyomtatott reklámanyagokra korlátozódik, melyek eleget tesznek a következő feltételeknek: a) a nyomtatványon egyértelműen fel kell tüntetni az árucikket gyártó, értékesítő vagy bérbeadó vállalkozást, vagy amely azt a szolgáltatást kínálja, amelyre az hivatkozik; b) az egyes szállítmányok legfeljebb egy dokumentumot vagy az egyes dokumentumok egyetlen példányát tartalmazhatják, ha az számos dokumentumból áll. Az ugyanannak a dokumentumnak számos példányát tartalmazó szállítmányokra mindamellett megadható a mentesség, feltéve, hogy a teljes bruttó súlyuk nem haladja meg az egy kilogrammot; c) a nyomtatványok nem képezhetik tárgyát az ugyanattól a feladótól ugyanahhoz a címzetthez küldött csoportos küldeménynek (Vmts. 93. cikk). A reklámcélokra szánt – kereskedelmileg belső értékkel nem rendelkező – árucikkek, amelyeket a szállító az ügyfeleinek ingyenesen küldött, és amelyek – eltekintve reklámozási feladatuktól – nem használhatók fel másképpen, szintén behozatali vámoktól mentesen engedhetőek be az Európai Közösség vámterületére (Vmts. 94. cikk).

718


31.1.2.28. Szakmai vásárokon felhasznált vagy elfogyasztott termékek A szakmai vásárokon felhasznált vagy elfogyasztott – alább meghatározott árucikkek – behozatali vámoktól mentesen hozhatók be: a) az Európai Közösség vámterületén gyártott árucikkek kis reprezentatív mintái, amelyeket szakmai vásárok vagy hasonló rendezvények céljára szántak; b) olyan árucikkek, amelyeket kizárólag annak érdekében importáltak, hogy az Európai Közösség vámterületén kívül gyártott, és szakmai vásáron vagy hasonló rendezvényen azokat szemléltessék, vagy annak érdekében, hogy azokkal gépeket és készülékeket szemléltessenek; c) különböző kis értékű anyagok, mint például festékek, lakkok, tapéták, amelyeket szakmai vásáron vagy hasonló rendezvényen harmadik ország képviselői által elfoglalt ideiglenes kiállító standok építéséhez, felszereléséhez és díszítéséhez használnak, és amelyek felhasználásukkal megsemmisülnek; d) nyomtatványok, katalógusok, prospektusok, árlisták, reklámposzterek, naptárak (akár illusztráltak, akár nem), bekeretezetlen fényképek és más, az Európai Közösség vámterületén kívül gyártott és szakmai vásáron vagy hasonló rendezvényen kiállított árucikkek reklámozása érdekében ingyenesen szállított cikkek [Vmts. 95. cikkének (1) bekezdése]. Az a) és b) pontokban említett vámmentesség nem alkalmazható az alkoholtartalmú termékekre, a dohányra vagy dohánytermékekre, illetve az – akár szilárd-, folyékony- vagy gáz halmazállapotú – üzemanyagra (Vmts. 99. cikk).

31.1.2.28.1. A bemutatás vagy a felhasználás helye szerinti feltétel A vámmentesség alkalmazása tekintetében a szakmai vásár vagy hasonló rendezvény a következőket jelenti: a) kiállítások, vásárok, bemutatók és hasonló, kereskedelemmel, iparral, mezőgazdasággal vagy kézművességgel kapcsolatos rendezvények; b) főként jótékonysági céllal tartott kiállítások és rendezvények; c) főként tudományos, műszaki, kézműipari, művészeti, oktatási vagy kulturális, vagy sportolási céllal, vallási vagy vallásgyakorlási, szakszervezeti tevékenység vagy turizmus céljával, vagy a nemzetközi megértés előmozdítása érdekében tartott kiállítások és rendezvények; d) nemzetközi szervezetek vagy közösségi testületek találkozói; e) hivatalos vagy megemlékező ünnepségek és összejövetelek. A szakmai vásár vagy hasonló rendezvény fogalma azonban nem foglalja magában azokat a magáncélokra – áruházakban vagy kereskedelmi helyiségekben – szervezett kiállításokat, amelyek célja, hogy harmadik országbeli árucikkeket adjanak el [Vmts. 95. cikkének (2) bekezdése].


719

31.1.2.28.2. Tárgyi feltételek A vámmentesség tárgyi feltételeit az alábbiakban az árukörök, illetve a felhasználás helye és célja szerint csoportosítjuk.

31.1.2.28.2.1. Reprezentatív minták Az Európai Közösség vámterületén gyártott – szakmai vásárok vagy hasonló rendezvények céljára szánt – árucikkek kis reprezentatív mintáit megillető vámmentesség azokra a mintákra korlátozódik, amelyeket: a) ingyenesen importálták harmadik országokból, vagy a kiállításon szerezték meg az ezekből az országokból nagy mennyiségben importált árucikkekből; b) kizárólag ingyenesen osztották szét a kiállítás közönségének, azoknak a személyeknek a használatára vagy fogyasztására, akiknek azokat felkínálták; c) azonosíthatók mint alacsony értékű egységes reklámminták; d) nem könnyen értékesíthetőek, és – adott esetben – úgy vannak csomagolva, hogy egy tétel mennyisége kisebb, mint a piacon ténylegesen értékesített ugyanolyan tétel legkisebb mennyisége; e) a nem a d) pont alatti módon csomagolt élelmiszerek és italok esetében a kiállítás helyszínén elfogyasztják; f) összértékükben és -mennyiségükben megfelelnek a kiállítás jellegének, illetve a látogatók számának és a kiállítás részvételi terjedelmének (Vmts. 96. cikk).

31.1.2.28.2.2. Szemléltető árucikkek Azoknak az árucikkeknek a vámmentessége, amelyeket kizárólag annak érdekében importáltak, hogy az Európai Közösség vámterületén kívül gyártott, és szakmai vásáron vagy hasonló rendezvényen azokat szemléltessék, vagy annak érdekében, hogy azokkal gépeket és készülékeket szemléltessenek, az alábbiakban meghatározott árucikkekre korlátozódik: a) amelyeket elfogyasztanak vagy megsemmisítenek a kiállításon, és b) amelyek összértékükben és -mennyiségükben megfelelnek a kiállítás jellegének, a látogatók számának és a kiállítás részvételi terjedelmének (Vmts. 97. cikk).

31.1.2.28.2.3. Nyomtatványok és hasonló áruk A nyomtatványok, katalógusok, prospektusok, árlisták, reklámposzterek, naptárak (akár illusztráltak, akár nem), bekeretezetlen fényképek és más, az Európai Közösség vámterületén kívül gyártott és szakmai vásáron vagy hasonló rendezvényen kiállított

720


árucikkek reklámozása érdekében ingyenesen szállított cikkek vámmentessége csak azokra a nyomtatványokra és reklámcélú árucikkekre korlátozódik: a) amelyeket kizárólag arra szántak, hogy ingyenesen szétosszák a közönségnek azon a helyen, ahol a kiállítást tartják, és b) amelyek összértékükben és -mennyiségükben megfelelnek a kiállítás jellegének, a látogatók számának és a kiállítás részvételi terjedelmének (Vmts. 98. cikk).

31.1.2.29. Vizsgálat, elemzés vagy tesztelés céljából importált áruk Azok az árucikkek, amelyeket vizsgálatnak, elemzésnek vagy tesztelésnek kell alávetni, hogy – információs, illetve ipari vagy kereskedelmi kutatási célokra – meghatározzák összetételüket, minőségüket vagy egyéb műszaki jellemzőjüket, importvámoktól mentesen hozhatóak be (Vmts. 100. cikk).

31.1.2.29.1. Tárgyi feltételek A vámmentesség csak azzal a feltétellel adható meg, hogy a vizsgálandó, elemezendő vagy tesztelésnek alávetendő árucikkek teljes mértékben elhasználódnak vagy megsemmisülnek a vizsgálat, elemzés vagy tesztelés folyamán (Vmts. 101. cikk). Az olyan vizsgálat, elemzés vagy tesztelés során használt árucikkek, amelyek önmagukban értékesítést előmozdító műveletet jelentenek, nem élvezhetnek mentességet (Vmts. 102. cikk). A mentesség csak az árucikkek olyan mennyiségét illetően adható meg, amely szigorúan arra célra szükséges, amire importálták. Ezt a mennyiséget minden egyes esetben az illetékes hatóságok határozzák meg az említett cél figyelembevételével (Vmts. 103. cikk). A behozatali vámmentesség azokra az árucikkekre is kiterjed, amelyek nem teljesen használódnak el vagy semmisülnek meg a vizsgálat, elemzés vagy tesztelés során, feltéve, hogy a fennmaradó termékeket (vagyis: a vizsgálatból, elemzésből vagy tesztelésből eredő terméket vagy a ténylegesen fel nem használt árucikkeket) az illetékes hatóságok beleegyezésével és felügyelete alatt: a) teljesen megsemmisítik vagy kereskedelmi szempontból értéktelenné teszik a vizsgálat, elemzés vagy tesztelés befejezésekor, vagy b) költség okozása nélkül lemondanak róla az állam javára, ahol ez a nemzeti jogszabályok alapján lehetséges, vagy c) kellően igazolt körülmények között az Európai Közösség vámterületén kívülre szállítják (Vmts. 104. cikk).

31.1.2.29.2. A vámtartozás megállapítása Azokat az eseteket kivéve, amikor a 31.1.2.29.1. pont a)–c) alpontjaiban leírtakat alkalmazzák, a vámmentességre jogosító vizsgálat, elemzés vagy tesztelés befejezésekor


721

fennmaradó termékekre a vonatkozó behozatali vámokat vetik ki, azzal a vámtétellel, amely a vizsgálat, elemzés vagy tesztelés befejezésekor alkalmazható az árucikkek típusa és az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján. Az érdekelt fél azonban az illetékes hatóságok beleegyezésével és felügyelete alatt a fennmaradó termékeket hulladékká vagy selejtté alakíthatja át. Ebben az esetben azok az importvámok alkalmazandóak, amelyeket erre a hulladékra vagy selejtre alkalmaznak az átalakítás időpontjában (Vmts. 105. cikk).

31.1.2.29.3. Határidő Azt az időszakot, amelyen belül a vizsgálatot, elemzést vagy tesztelést el kell végezni, és az ügyintézési formaságokat be kell fejezni annak érdekében, hogy biztosítsák az árucikkek felhasználását a tervezett célokra, az illetékes vámhatóságok határozzák meg (Vmts. 106. cikk).

31.1.2.30. Szerzői és szabadalmi jogi ügyek Behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére azok a védjegyek, minták vagy tervek, illetve az azokat alátámasztó dokumentumok, valamint a találmányok vagy hasonló szabadalmaztatásra vonatkozó kérelmek, amelyeket ahhoz a testülethez kell benyújtani, amely arra illetékes, hogy a szerzői jogok védelmével, illetve az ipari vagy kereskedelmi szabadalmi jogok oltalmával foglalkozzon (Vmts.107. cikk).

31.1.2.31. Idegenforgalmi tájékoztató anyagok Az alábbiakban meghatározott idegenforgalmi tájékoztató anyagok behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére: a) dokumentációk (reklámcédulák, brosúrák, könyvek, magazinok, útikönyvek, poszterek, akár be vannak keretezve, akár nem, be nem keretezett fényképek és fényképnagyítások, térképek, akár illusztrálva vannak, akár nem, ablakra tehető diapozitívok és illusztrált naptárak), amelyeket ingyenes szétosztásra szántak, és alapvető céljuk a közönség bátorítása arra, hogy idegen országokba látogassanak, különösen abból a célból, hogy kulturális, turista, sport, vallási, kereskedelmi vagy szakmai találkozókon vagy rendezvényeken részt vegyenek, feltéve, hogy az ilyen irodalom nem tartalmaz 25%-nál több magáncélú kereskedelmi reklámanyagot, kivéve az összes magáncélú kereskedelmi hirdetést a közösségi cégek részére, és feltéve, hogy reklámmal kapcsolatos céljaik általános természete nyilvánvaló; b) a hivatalos utazási irodák által vagy azok támogatásával kiadott külföldi szállodák jegyzékei és évkönyvei, valamint a külföldi közlekedési vállalatok menetrendjei, ahol az ilyen irodalmat arra szánták, hogy ingyenesen szétosszák, és nem tartalmaz

722


25%-nál több magáncélú kereskedelmi reklámanyagot, kivéve az összes magáncélú kereskedelmi hirdetést a közösségi cégek részére; c) a hivatalos nemzeti utazási irodák által meghatalmazott képviselők vagy kijelölt levelezők részére szállított és szétosztásra nem kerülő referencia-anyagok, úgymint évkönyvek, telefon- vagy telex-számok jegyzéke, szálloda-jegyzékek, vásárok katalógusai, elhanyagolható értékű kézműves árucikk-példányok, valamint múzeumokra, egyetemekre, fürdőhelyekre vagy más hasonló intézményekre vonatkozó tájékoztató anyagok (Vmts. 108. cikk).

31.1.2.32. Rakodási és szállítási segédanyagok Az olyan különböző anyagok, mint a kötél, szalma, textília, papír és kartonpapír, fa és műanyag, amelyeket rakodáshoz és az árucikkek védelméhez – beleértve a hő elleni védelmet is – használnak harmadik országból az Európai Közösség vámterületére történő szállításuk során, és amelyek rendes körülmények között nem használhatók fel újra, importvámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére (Vmts. 110. cikk).

31.1.2.33. Alom, abrak és takarmány Bármilyen fajtájú alom, abrak és takarmány, amelyet az állatok harmadik országból az Európai Közösség vámterületére történő szállítására használt szállítóeszközre rakodtak az említett állatok részére az utazás ideje alatt történő kiosztás céljából, importvámoktól mentesen hozható be (Vmts. 111. cikk).

31.1.2.34. Üzemanyag és kenőanyag Az alábbiakban meghatározott üzemanyagok és kenőanyagok behozatali vámoktól mentesen hozhatók be az Európai Közösség vámterületére: a) az Európai Közösség vámterületére belépő magán- és kereskedelmi gépjárművek és motorkerékpárok, illetve speciális tartálykocsik szabványos tartályaiban lévő üzemanyag, valamint a gépjárművekben lévő és a szabályos működésükhöz szükséges kenőanyagok; b) magángépjárművek és motorkerékpárok hordozható tartályaiban szállított, járművenként legfeljebb tíz liter üzemanyag, amely nem sérti az üzemanyag birtoklásáról és szállításáról szóló nemzeti rendelkezéseket [Vmts. 112. cikkének (1) bekezdése és 116. cikk].

31.1.2.34.1. Tárgyi feltételek A behozatali vámmentesség tárgyi feltételei körében a vámjogszabály számos fogalmat határoz meg, amelyeket az alábbiakban mutatunk be.


723

31.1.2.34.1.1. Kereskedelmi gépjármű A kereskedelmi gépjármű bármilyen, motorral ellátott közúti járművet jelent (beleértve a vontatókat is, pótkocsikkal vagy anélkül), amelyet felépítésének és felszerelésének a típusa szerint több mint kilenc személy (beleértve a vezetőt is), illetve árucikkek – ellenszolgáltatás fejében vagy ingyenes – szállítására terveztek. Az előbbieken kívül kereskedelmi gépjárműnek minősül bármely, a szállítástól eltérő különleges célra tervezett közúti jármű is [Vmts. 112. cikke (2) bekezdésének a) pontja].

31.1.2.34.1.2. Magán gépjármű A magán gépjármű minden olyan gépjárművet jelent, amely nem tartozik a 31.1.2.34.1.1. pont szerinti meghatározás alá [Vmts. 112. cikke (2) bekezdésének b) pontja].

31.1.2.34.1.3. Szabványos tartály A szabványos tartály a gyártó által az összes ugyanolyan típusú gépjárműbe, mint amilyen a kérdéses jármű, tartósan berögzített tartályt jelenti, és amelynek tartósan beépített szerelvényei lehetővé teszik az üzemanyag közvetlen felhasználását, mind a jármű előre mozgatására, illetve – ahol helyénvaló – mind a hűtőrendszer és más rendszerek működtetésére. A gépjárműre szerelt gáztartály, amelyet a gáznak üzemanyagként való közvetlen felhasználására terveztek, valamint más, a járműre szerelhető rendszerekhez tartozó tartályok, szintén szabványos tartálynak tekintendők. Szabványos tartályoknak minősülnek az adott tartálykocsi típusával egyező típusú tartálykocsik mindegyikébe a gyártó által véglegesen beszerelt üzemanyagtartályok, amelyeknek állandó szerelvényei lehetővé teszik az üzemanyag közvetlen felhasználását a speciális tartálykocsi hűtőberendezése és más rendszereinek szállítás közben történő működtetése céljából [Vmts. 112. cikke (2) bekezdésének c) pontja].

31.1.2.34.1.4. Korlátozás A magán- és kereskedelmi gépjárművek, illetve motorkerékpárok szabványos tartályaiban vámmentesen vámkezelt üzemanyag a Magyar Köztársaság területén a vám, és a nem közösségi adók és díjak megfizetése nélkül nem idegeníthető el (a Vtv. 2005. január 1-jétől hatályos 66. §-a).

724


31.1.2.34.1.5. Különleges tartálykocsi Különleges tartálykocsinak minősül minden olyan tartály, amely speciálisan megtervezett hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő vagy más rendszerrel van felszerelve [Vmts. 112. cikke (2) bekezdésének d) pontja].

31.1.2.34.2. Korlátozások A kereskedelmi gépjárművek és a különleges tartálykocsik szabványos üzemanyagtartályában található üzemanyag tekintetében a tagállamok a mentesség alkalmazását korlátozhatják járművenként, speciális tartálykocsinként és utanként kétszáz literre (Vmts. 113. cikk). A tagállamok az alábbiak esetében is korlátozhatják a vámmentesen behozható üzemanyag mennyiségét: a) nemzetközi szállításban alkalmazott kereskedelmi gépjárművek, amelyek a határmenti területeiken légvonalban legfeljebb huszonöt kilométer mélységig közlekednek, feltéve, hogy az ilyen utazásokat a határmenti területen lakó személyek teszik, b) a 31.1.2.11.5. pontban meghatározott határmenti területen lakó személyekhez tartozó magán gépjárművek (Vmts. 114. cikk). A vámmentesen beengedett üzemanyag nem használható a járműben másra, mint amire abban importálták, a járműből a mentességben részesülő személy nem távolíthatja el és nem tárolhatja, kivéve annak a járműnek a szükséges javítási idejére, továbbá nem ruházhatja át, sem visszterhesen, sem ingyenesen. Az előző bekezdés be nem tartása a kérdéses termékre vonatkozó importvám alkalmazását vonja maga után, azzal a vámtétellel, amely a rendelkezés megszegésének időpontjában hatályban van, az árucikk típusa és az abban az időpontban az illetékes hatóságok által megállapított vagy elfogadott vámérték alapján (Vmts. 115. cikk).

31.1.2.35. Háborús emlékművek és temetők Az illetékes hatóságok által erre a célra felhatalmazott szervezetek által importált minden fajta árucikk, melyeket a harmadik országok az Európai Közösség vámterületén eltemetett háborús áldozatai temetőinek, sírjainak és emlékműveinek a létesítéséhez, fenntartásához vagy díszítéséhez kívánnak felhasználni, importvámoktól mentesen hozhatóak be (Vmts. 117. cikk).


725

31.1.2.36. Koporsók, urnák és temetői díszítőtárgyak Az alább meghatározott koporsók, urnák és temetői dísztárgyak behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség vámterületére: a) az elhunytak testét tartalmazó koporsók és az elhunytak hamvait tartalmazó urnák, valamint virágok, gyászkoszorúk és rendes körülmények között hozzájuk tartozó egyéb díszítőtárgyak; b) virágok, gyászkoszorúk és egyéb díszítőtárgyak, amelyeket harmadik országokban lakó személyek hoznak magukkal, amikor temetésen való részvételre, vagy sírokat díszíteni érkeznek az Európai Közösség vámterületére, feltéve, hogy ezek az importált cikkek sem jellegükkel, sem mennyiségükkel nem tükröznek kereskedelmi szándékot (Vmts. 118. cikk).

31.1.2.37. Különféle árucikkek és dokumentumok Az előző pontokban felsoroltakon kívül behozatali vámoktól mentesen hozhatóak be az Európai Közösség területére az alábbi árucikkek és dokumentumok: a) a tagállamok közszolgálatai részére ingyenesen küldött dokumentumok; b) külföldi kormányok és hivatalos nemzetközi testületek kiadványai, melyeket ingyenes szétosztásra szántak; c) harmadik országokban létrehozott testületek által szervezett választásokra szolgáló szavazócédulák; d) tárgyak, amelyeket bizonyítékként vagy hasonló célokból a tagállamok bíróságain vagy egyéb hivatalaiban kell bemutatni; e) aláírásminták és az aláírásokra vonatkozó nyomtatott körlevelek, amelyeket a közszolgálatok vagy bankintézmények közötti szokásos információcsere részeként küldenek; f) hivatalos nyomtatott anyagok, amelyeket a tagállamok központi bankjainak küldenek; g) jelentések, nyilatkozatok, jegyzetek, prospektusok, kérvényűrlapok és egyéb dokumentumok, amelyeket harmadik országokban bejegyzett vállalatok állítanak össze és küldenek az ilyen vállalatok által kibocsátott értékpapírok bemutatói vagy jegyzői részére; h) rögzített anyagok (lyukkártyák, hangfelvételek, mikrofilmek stb.), amelyeket a címzettnek ingyenesen küldött információ átvitelére használnak, amennyiben a vámmentes beengedésük nem szolgáltat okot visszaélésre vagy a verseny nagyobb torzulásaira; i) ügyiratok, archív anyagok, nyomtatott űrlapok és egyéb dokumentumok, amelyeket nemzetközi találkozókon, konferenciákon vagy kongresszusokon használnak, valamint az ilyen összejövetelekről készített beszámolók; j) tervek, műszaki rajzok, tervmásolatok, leírások és egyéb hasonló dokumentumok, amelyeket azzal a céllal importálnak, hogy megrendeléseket szerezzenek

726


vagy teljesítsenek harmadik országokban, vagy hogy az Európai Közösség vámterületén tartott versenyen részt vegyenek; k) dokumentumok, amelyeket harmadik országokban létesített intézmények által az Európai Közösség vámterületén tartott vizsgálatokon használnak; l) nyomtatott űrlapok, amelyeket járművek vagy árucikkek nemzetközi mozgásakor a nemzetközi egyezmények keretein belül hivatalos dokumentumokként kell használni; m) nyomtatott űrlapok, címkék, jegyek és hasonló dokumentumok, amelyeket harmadik országbeli közlekedési vállalatok vagy szállodaipari vállalatok küldenek az Európai Közösség vámterületén létesített utazási irodáknak; n) nyomtatott űrlapok és jegyek, fuvarlevelek, kísérőjegyzékek és egyéb kereskedelmi vagy hivatalos dokumentumok, amelyeket felhasználtak; o) hivatalos nyomtatott űrlapok harmadik országból vagy nemzetközi hatóságoktól, és a nemzetközi szabványoknak megfelelő nyomtatványok, amelyeket harmadik ország társaságai küldtek az Európai Közösség vámterületén elhelyezkedő megfelelő társaságok részére; p) fényképek, diapozitívok és fényképekhez használt klisírozott présmatricák (akár feliratozottak, akár nem), amelyeket hírügynökségek vagy újság- és képeslap kiadók részére küldenek. q) illeték- és hasonló bélyegek, amelyek a díjak egy harmadik országban történt kifizetését igazolják (Vmts. 109. cikk).

31.1.3. Kiviteli vámok alóli mentesség A kiviteli vámok alóli mentességnek számos – személyi vagy tárgyi – feltétele fordulhat elő a vámjogszabályok rendelkezései szerint Az alábbiakban e szempontoknak megfelelő csoportosítjuk a kiviteli vámmentességek egyes eseteit.

31.1.3.1. Elhanyagolható értékű küldemények A levélben vagy csomagpostával címzettjeik részére feladott küldeményeket, amelyek tíz eurót meg nem haladó összértékű árucikket tartalmaznak, kiviteli vámoktól mentesen lehet exportálni. Ebben az esetben elegendő a szóbeli bejelentés (Vmts. 119. cikk és a Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése). Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).


727

31.1.3.2. Háziállatok Azokat a háziállatokat, amelyek az Európai Közösség vámterületén működésével felhagyó és tevékenységét harmadik országba áthelyező mezőgazdasági vállalkozás állatállományát képezik, kiviteli vámoktól mentesen lehet exportálni. Ez a vámmentesség a háziállatok olyan számára korlátozódik, ami megfelel a mezőgazdasági vállalkozás jellegének és méretének. Ebben az esetben elegendő a szóbeli bejelentés [Vmts. 120. cikk és a Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése]. Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.3.3. Mezőgazdasági termékek Az Európai Közösség vámterületén, harmadik országgal szomszédos birtokon, olyan személyek által megszerzett mezőgazdasági vagy állattenyésztési termékeket, akik a birtokot tulajdonosi vagy bérlői minőségben működtetik, és akiknek fő vállalkozása az Európai Közösség vámterületével szomszédos harmadik országban van, kiviteli vámoktól mentesen lehet exportálni. Ebben az esetben elegendő a szóbeli bejelentés [Vmts. 121. cikkének (1) bekezdése és a Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése].

31.1.3.3.1. Tárgyi feltételek A kiviteli vámmentesség alkalmazásának feltétele, hogy a háziállatokból nyert terméknek a kérdéses harmadik országbeli állatból kell származnia, vagy annak az ottani szabad forgalom követelményeit ki kell elégítenie [Vmts. 121. cikkének (2) bekezdése]. A vámmentesség azokra a termékekre korlátozódik, amelyeket nem vetették alá semmilyen más kezelésnek, mint ami azok betakarítását vagy előállítását rendes körülmények között követi (Vmts. 122. cikk).

31.1.3.3.2. Személyi feltételek A mentesség csak a mezőgazdasági termelő vagy megbízottja által a kérdéses harmadik országba bevitt termékekre adható meg (Vmts. 123. cikk).

31.1.3.3.3. Vámárunyilatkozatnak minősülő magatartás Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az

728


árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.3.4. Vetőmagok Az Európai Közösség vámterületével szomszédos harmadik országban fekvő birtokon olyan személyek által felhasznált vetőmagokat, akik a birtokot tulajdonosi vagy bérlői minőségben működtetik, és akiknek fő vállalkozása a kérdéses harmadik országgal közvetlenül szomszédos említett vámterületen van, kiviteli vámoktól mentesen lehet exportálni. Ebben az esetben elegendő a szóbeli bejelentés [Vmts. 124. cikk és a Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése]. A kiviteli vámmentesség a vetőmagok olyan mennyiségére korlátozódik, amely a birtok működtetéséhez szükséges. A mentesség csak az Európai Közösség vámterületéről a mezőgazdasági termelő által vagy a megbízásából közvetlenül exportált vetőmagokra adható meg (Vmts. 125. cikk). Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.3.5. Abrak és takarmány Bármilyen fajtájú abrakot és takarmányt, amelyeket az állatoknak az Európai Közösség vámterületéről harmadik országba történő szállítására használt szállítóeszközre rakodtak az említett állatok részére a szállítás ideje alatt történő kiosztás céljából, kiviteli vámoktól mentesen lehet exportálni. Ebben az esetben elegendő a szóbeli bejelentés [Vmts. 126. cikk és a Vtv. 62. §-ának (2) bekezdése]. Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be, ez egyidejűleg a vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni (Vtv. 63. §).

31.1.4. A vámmentességi rendelet ellenében is biztosított mentességek Az Európai Közösség tagállamai a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendelet szabályai ellenében is biztosítják az alábbiakban részletezett mentességeket: a) mentesség az 1961. április 18-i, a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény alapján, az 1963. április 24-i, a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény vagy más konzuli egyezmények alapján, vagy az 1969. december 16-i, a különleges küldetésekről szóló New York-i Egyezmény alapján;


729

b) mentesség a nemzetközi megállapodások vagy székhely-megállapodások értelmében nyújtott szokásos kiváltságok alapján, amely megállapodásoknak egy harmadik ország, vagy egy nemzetközi szervezet a szerződő fele, beleértve a nemzetközi találkozók alkalmából megadott mentességet is; c) mentesség az összes tagállam által megkötött és kulturális vagy tudományos intézetet vagy szervezetet a nemzetközi jog alapján létrehozó nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott szokásos kiváltságok és mentességek alapján; d) mentesség a harmadik országokkal kötött kulturális, tudományos vagy műszaki együttműködési megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott szokásos kiváltságok és mentességek alapján; e) különleges mentesség, melyet harmadik országokkal kötött és a személyek vagy a környezet védelmére vonatkozó közös intézkedésekről rendelkező megállapodások alapján vezettek be; f) különleges mentesség, amelyet a szomszédos harmadik országokkal kötött, a kérdéses országokkal folytatott határmenti kereskedelem természetével indokolt megállapodások alapján vezettek be; g) a Nemzetközi Polgári Légyügyi Egyezmény (Chicago, 1944) 9. számú melléklet (nyolcadik kiadás, 1980. július) 4.42. és 4.44. számú javaslatok alkalmazása céljából a kölcsönösség alapján az Egyezmény Szerződő Feleinek számító harmadik országokkal aláírt megállapodások szerinti mentesség [Vmts. 133. cikkének (1) bekezdése].

31.2. Tértiáruk Az a közösségi áru, amelyet – miután az Európai Közösség vámterületéről exportálták – három éven belül visszahoznak erre a vámterületre, és szabad forgalomba bocsátanak, az érintett személy kérelmére behozatali vámmentességet kap. Az előbb említett három éves határidő az ügyfél kérelmére – az esetleg felmerülő különleges körülmények figyelembevételével – a vámhatóság által meghosszabbítható. Ha az Európai Közösség vámterületéről való kivitele előtt a tértiárut meghatározott célra történő felhasználása miatt csökkentett vagy nulla behozatali vámtétellel bocsátották szabad forgalomba, a vámmentesség csak akkor adható meg, ha a tértiárut ugyanarra a célra kívánják újra behozni. Amennyiben az a cél, amelyre a szóban forgó árut importálni kívánják, már nem azonos, az árura felszámítható behozatali vámok összegét csökkenteni kell minden olyan összeggel, amelyet az árura akkor vetettek ki, amikor azt először szabad forgalomba bocsátották. Ha az utóbbi összeg túllépi a tértiáru szabad forgalomba bocsátásakor kivetett összeget, semmilyen visszatérítés nem engedélyezett [Vk. 185. cikkének (1) bekezdése].

730


31.2.1. Az azonosság igazolásának előzetes biztosítása A kiviteli vámkezelés elvégzésekor a vámhatóság az érintett személy kérelmére az áruk azonosításához szükséges adatokat tartalmazó dokumentumot bocsát ki arra az esetre, ha az árukat az Európai Közösség vámterületére visszaküldik (Vhr. 847. cikk).

31.2.2. Az áruk tértiáru-jellegének igazolása A vámmentesség feltételeinek vizsgálata során tértiáruként az alábbiakban felsorolt okmányokkal igazolt áruk fogadhatók el: a) azon áruk, amelyekhez a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozaton kívül rendelkezésre bocsátják a kiviteli árunyilatkozatnak a vámhatóságok által az exportőrnek visszaküldött példányát, vagy a fenti okmánynak az említett hatóság által hitelesként igazolt másolatát, illetve a Vhr. 110. számú mellékletében meghatározott mintának megfelelő formanyomtatványon kiállított INF3 adatlap egy eredeti és két másolati példányát. Ha a vámhatóság számára az újrabehozatali vámhivatalnál rendelkezésre álló vagy a vámhivatal által az érintett személyektől nyert bizonyíték arra utal, hogy a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentett árukat eredetileg az Európai Közösség vámterületéről vitték ki, és abban az időpontban eleget tettek a tértiáruként való elfogadásra meghatározott feltételeknek, akkor a kiviteli árunyilatkozat visszaküldött példányára, illetve az INF3 adatlapra nincs szükség; b) az Európai Közösségben kibocsátott ATA-igazolvánnyal kísért áruk. Ezek az áruk abban az esetben is elfogadhatók tértiáruként – amennyiben újrabehozatalukra ugyanabban az állapotban kerül sor, amelyben kivitték –, ha az ATA-igazolvány érvényessége lejárt. Az árukat szabad forgalomba bocsátó vámhivatalnak ellenőriznie kell az újrabehozatali betétlap „A–G” rovataiban megadott adatokat, majd ki kell töltenie az újrabehozatali betétlap ellenőrző szelvényét és „H” rovatát, és az újrabehozatali betétlapot meg kell őriznie [Vhr. 848. cikkének (1) bekezdése]. Az a) pontban írtak nem alkalmazhatók a csomagolóanyagok, szállítóeszközök nemzetközi forgalma, illetve bizonyos különleges vámeljárás alá tartozó termékek esetén, ha az autonóm vagy a szerződéses rendelkezések megállapítják, hogy a vámokmányokra nincs szükség. Az a) pontban említett rendelkezések azokban az esetekben sem alkalmazhatók, amikor az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából szóban vagy bármilyen más módon be lehet jelenteni. Ha az árukat vámárunyilatkozatnak tekintendő magatartással jelentik be a vámhatóságnak, ez egyidejűleg vámmentesség iránti kérelemnek tekintendő. Amennyiben a vámhatóság az árunyilatkozat-adásnak tekintendő magatartást elfogadja, a megállapítást a nyilatkozat elfogadásának kell tekinteni [Vhr. 848. cikkének (2) bekezdése és Vtv. 63. §]. A vámhatóságok, az újrabehozatali vámhivatalnál – adott esetben – felszólíthatják az érintett személyt, hogy nyújtson be további bizonyítékot, különösen a tértiáru azonosítása céljából [Vhr. 848. cikkének (3) bekezdése].


731

31.2.3. Közös agrárpolitika keretében kivitt áru visszahozatala Azon tértiáruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozó árunyilatkozathoz, amelyeknél a kiviteli vámkezelés elvégzésére a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, nemcsak a 31.2.2. pontban felsorolt okmányokat kell csatolni, hanem az exportáló tagállamban a fenti visszatérítések vagy egyéb összegek nyújtásáért felelős vámhatóság által kiállított igazolást is. Ezen igazolás tartalmazza azokat az adatokat, amelyek – azon vámhivatal számára, ahol az érintett áruk a szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentésre kerültek –, lehetővé teszik annak vizsgálatát, hogy az igazolás a fent nevezett árukra vonatkozik [Vhr. 849. cikkének (1) bekezdése]. Ha az árukivitel során a kiviteli eljárás elvégzésére a közös agrárpolitika alapján nem a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, az igazoláson fel kell tüntetni a Vhr. 849. cikkének (2) bekezdésében felsorolt záradékok (magyarul: „Kivitel esetén visszatérítést vagy egyéb kedvezményt nem vettek igénybe”) egyikét [Vhr. 849. cikkének (2) bekezdése]. Ha a kiviteli vámalakiságok elvégzésére az árukivitel során a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, az igazolásnak a Vhr. 849. cikkének (3) bekezdésében feltüntetett megjegyzések [magyarul: „Kivitel esetén igénybevett visszatérítés vagy egyéb kedvezmény ..... (mennyiség) után visszafizetve” vagy „Kivitel esetén igénybevett visszatérítésre vagy egyéb kedvezményre való jogosultság ..... (mennyiség) után megszűnt”] tartalmaznia kell, attól függően, hogy a kivitelre előírt visszatérítéseket vagy egyéb összegeket az illetékes hatóságok kifizették-e már, vagy sem [Vhr. 849. cikkének (3) bekezdése]. Ha a vámhatóság annál a vámhivatalnál, ahol az árukat szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentették, rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel meggyőződhet arról, hogy a közös agrárpolitika keretében a kivitelre előírt visszatérítést vagy egyéb összeget nem nyújtottak, és ezt követően sem nyújthatnak, az első bekezdésben említett igazolásra nincs szükség [Vhr. 849. cikkének (5) bekezdése].

31.2.4. A vámmentesség kizárása A tértiárukat megillető behozatali vámmentesség nem adható meg olyan áru esetében: a) amelyet passzív feldolgozási eljárás keretében exportáltak az Európai Közösség vámterületéről, kivéve, ha az áru ugyanabban az állapotban marad, mint amelyben kivitték; b) amely harmadik országokba irányuló kivitelt is magában foglaló közösségi intézkedés hatálya alá tartozott, kivéve a 31.2.7. pontban leírt árukat [Vk. 185. cikkének (2) bekezdése].

732


31.2.5. Ugyanazon állapot A tértiárukra vonatkozóan megállapított behozatali vámmentességet – az általános szabály szerint – csak akkor lehet megadni, ha az áru újrabehozatalakor ugyanabban az állapotban van, mint amilyenben a kivitelekor volt (Vk. 186. cikk). A vámjogszabály általános rendelkezéseitől eltérően az alábbi tértiáruk akkor is mentesülnek a behozatali vámok alól, ha az állapotuk nem minden tekintetben és teljes mértékben egyezik meg a kivitt áru állapotával: a) amelyek az Európai Közösség vámterületéről történt kivitelük után nem részesültek a jó állapotban tartásukhoz szükséges bánásmódon kívüli kezelésben, vagy kizárólag külső megjelenésüket megváltoztató kezelésben részesültek; b) amelyek az Európai Közösség vámterületéről történt kivitelük után nemcsak a jó állapotban tartásukhoz szükséges bánásmódban vagy a külső megjelenésüket megváltoztató kezelésben részesültek, hanem hibásnak, illetve alkalmatlannak bizonyultak az eredeti felhasználásra, feltéve, hogy ezt a bánásmódot, illetve kezelést kizárólag azzal a céllal alkalmazták, hogy az árukat megjavítsák, vagy azok jó állapotát visszaállítsák, illetve az eredeti felhasználásra való alkalmatlanságuk csak az után vált nyilvánvalóvá, hogy az ilyen bánásmódhoz, illetve kezeléshez már hozzáfogtak [Vhr. 846. cikkének (1) bekezdése]. Amennyiben a tértiáruk a b) pontban megengedett bánásmódban vagy kezelésben részesültek, és ezen bánásmód következtében behozatali vám fizetésének kötelezettsége alá esnének, ha az áruk passzív feldolgozási eljáráson mentek volna keresztül, a passzív feldolgozási eljárás szerint érvényben lévő vámkivetési szabályokat kell alkalmazni. Ha azonban az áruk olyan műveleteken mentek át, amelyek a jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javításból vagy helyreállításból álltak, és amelyek olyan előre nem látható körülmények következtében váltak szükségessé, amelyek az Európai Közösség vámterületén kívül merültek fel, és mindezeket a vámhatóság számára kielégítő módon bizonyították, akkor meg kell adni a behozatali vám megfizetése alóli mentességet, feltéve, hogy a tértiáruk értéke a fenti tevékenységek következtében nem magasabb, mint az Európai Közösség vámterületéről történt kivitelük időpontjában [Vhr. 846. cikkének (2) bekezdése]. Az előző bekezdésben foglaltak alkalmazása során a jó állapotba hozás érdekében szükségessé vált javítás vagy helyreállítás minden olyan tevékenység, amelynek célja azon működési hibák, illetve az árukban bekövetkezett sérülések kijavítása, amelyeket az áruk az Európai Közösség vámterületén kívül szenvedtek el, és amely javítások nélkül az áruk nem használhatók fel az eredetileg tervezett célokra. Ha a tértiárukon elvégzett tevékenységek nem haladták meg azt a mértéket, amire feltétlenül szükség volt annak érdekében, hogy lehetővé váljon ugyanazon módon történő felhasználásuk, mint amire a kivitelük idején alkalmasak voltak, értékük a rajtuk végzett műveletek következtében a kivételes vámmentesség alkalmazása szempontjából nem lehet magasabb, mint amekkora az Európai Közösség vámterületéről történő kivitelük időpontjában volt.


733

Ha az áruk jó állapotba hozása érdekében végzett javítás vagy helyreállítás szükségessé teszi alkatrészek beépítését is, akkor ez a beépítés szigorúan csak azokra az alkatrészekre korlátozódhat, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy az árukat pontosan úgy lehessen használni, mint kivitelük idején [Vhr. 846. cikkének (3) bekezdése].

31.2.6. Végtermék vámmentessége A vámmentességet értelemszerűen alkalmazni kell az eredetileg exportált vagy aktív feldolgozási eljárást követően újrakivitelre kerülő végtermékekre. A jogszerűen felszámítható behozatali vám összegét az aktív feldolgozási eljárás szerint alkalmazandó szabályok alapján kell meghatározni, és ennek során a szabad forgalomba bocsátás napját kell az újrakivitel napjának tekinteni (Vk. 187. cikk).

31.2.7. Közösségi intézkedés hatálya alá tartozó tértiáru A tértiárukra vonatkozó általános szabályoktól eltérően a harmadik országokba irányuló kivitelt is magában foglaló közösségi intézkedés hatálya alatt tartozott, és az Európai Közösség területére visszahozott alábbi áruk – mint tértiáruk – mentesülnek a behozatali vám alól: a) az Európai Közösség vámterületéről korábban már kivitt áruk, amelyek kiviteli vámkezelésének lefolytatására a közös agrárpolitika alapján a kivitelre előírt visszatérítések vagy egyéb összegek megszerzése céljából került sor, vagy b) azon áruk, amelyek vonatkozásában a fent említett visszatérítéstől vagy más összegtől eltérő olyan pénzügyi előny nyújtására került sor a közös agrárpolitika alapján, amely az adott áruk kivitelére vonatkozó kötelezettséggel jár, és c) amennyiben megállapításra kerül, hogy az említett visszatérítés vagy más összeg már visszafizetésre került, vagy az illetékes hatóságok részéről megtörténtek a fenti összegek visszatartásához szükséges intézkedések, illetőleg a megadott egyéb pénzügyi előnyök érvénytelenítése megtörtént, és az árukat a rendeltetési országban érvényben lévő jogszabályok szerint, belföldi felhasználás céljából nem bocsátották belföldi forgalomba az adott ország területén, illetve a címzett visszaküldte, azért, mert hibásak voltak, vagy azért, mert nem feleltek meg a felek közötti szerződés rendelkezéseinek, illetőleg azért hozták be újra az Európai Közösség vámterületére, mert az exportőrtől független körülmények következtében nem lehetett azokat olyan célokra használni, amelyekre az adott árukat szánták [Vhr. 844. cikkének (1) bekezdése].

734


31.2.7.1. Az exportőrtől független körülmények A 31.2.7. pont c) alpontjában említett – az exportőrtől független – körülmények közé az alábbiak tartoznak: a) az Európai Közösség vámterületére azért küldték vissza az árukat, mert a címzett részére történő leszállítás előtt sérülést szenvedtek oly módon, hogy maga az áru, vagy az árut szállító eszköz sérült meg; b) az árukat eredetileg vásáron, kiállításon vagy ehhez hasonló eseményen történő felhasználás vagy eladás céljából exportálták, és az áruk nem kerültek felhasználásra vagy eladásra; c) az árukat azért nem lehetett a címzett részére leszállítani, mert a címzett fizikai vagy jogi állapota következtében nem volt abban a helyzetben, hogy betartsa a szerződést, amelynek alapján az árukat kivitték; d) az árukat természeti, politikai vagy társadalmi akadályok következtében nem szállíthatták le a címzett részére, vagy az áruk azután jutottak el a címzetthez, hogy lejárt az abban a szerződésben kikötött kötelező szállítási határidő, amelynek alapján az árukat kivitték; e) a gyümölcs- és zöldségfélék piacának közös szervezése alapján kivitt szállítmányok, amelyeket a célállomásként szereplő harmadik ország piacán nem adtak el [Vhr. 844. cikkének (2) bekezdése].

31.2.7.2. Kivételek A közös agrárpolitika keretében kivitt azon áruk, amelyek kiviteli engedéllyel, illetve előzetes rögzítési igazolással rendelkeznek, nem mentesülnek az importvámok alól, kivéve ha bizonyítják, hogy a vonatkozó közösségi előírásoknak megfeleltek [Vhr. 844. cikkének (3) bekezdése].

31.2.7.3. Határidők A 31.2.7. pontban említett áruk csak akkor mentesülnek a behozatali vámok alól, ha azokat a kivitelükkel kapcsolatos kiviteli eljárási cselekmények elvégzése időpontjától számított tizenkét hónapon belül az Európai Közösség vámterületén szabad forgalomba bocsátás céljából bejelentik. Ha azonban az árunak a szabad forgalomba bocsátására vonatkozó bejelentésére az előző bekezdésben hivatkozott tizenkét hónapos határidő lejárta után kerül sor, az újrabehozatal tagállamának vámhatóságai engedélyezhetik ennek az időszaknak a meghosszabbítását, ha azt kivételes körülmények indokolják. Ha a vámhatóságok engedélyezik az időszak meghosszabbítását, az eset részleteiről tájékoztatást küldenek az Európai Közösség Bizottságának [Vhr. 844. cikkének (4) bekezdése].


735

31.2.8. Rész-szállítmányok, alkatrészek és tartozékok A tértiáruk abban az esetben is mentesülnek a behozatali vámok alól, ha az Európai Közösség területéről korábban kivitt áruknak csak részét képezik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor az áru olyan alkatrészekből, illetve tartozékokból áll, amelyek korábban az Európai Közösség vámterületéről kivitt gépekhez, berendezésekhez, készülékekhez vagy más termékekhez tartoztak (Vhr. 845. cikk).

31.2.9. Az exportált áru azonosítása (INF3 adatlap) Az INF3 adatlap tartalmazza a vámhatóság által az exportált áru azonosítása céljából előírt összes adatot [Vhr. 852. cikkének (1) bekezdése]. Az INF3 adatlapot a kiviteli vámhatóság az exportőr kérelmére állítja ki az adott árura vonatkozó kiviteli eljárás elvégzésekor, ha az exportőr kijelenti, hogy ezeket az árukat feltehetően a kiviteli vámhivataltól eltérő vámhivatalon keresztül szállítja vissza [Vhr. 851. cikkének (1) bekezdése]. Ha várható, hogy az exportált áruk az Európai Közösség vámterületére – a kiviteli vámhivataltól eltérő – több vámhivatalon keresztül érkeznek vissza, az exportőr több INF3 adatlap kiadását kérheti, annak érdekében, hogy azok a kivitt áru teljes mennyiségére kiterjedjenek. Ehhez hasonlóan az exportőr kérheti az INF3 adatlapot kibocsátó vámhatóságot, hogy annak helyettesítésére több INF3 adatlapot bocsásson ki, amelyek kiterjednek az eredetileg kibocsátott INF3 adatlapban foglalt teljes árumennyiségre. Az exportőr azt is kérheti, hogy olyan INF3 adatlapot bocsássanak ki számára, amely a kivitt áruknak csak egy részére vonatkozik [Vhr. 852. cikkének (2) bekezdése]. Az exportőr kérelmére az INF3 adatlapot a kiviteli vámhivatal az adott árura vonatkozó kiviteli eljárási cselekmények elvégzését követően is kibocsáthatja, amennyiben ez a hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy az exportőr kérelmében szereplő adatok az exportált árura vonatkoznak [Vhr. 851. cikkének (2) bekezdése]. A közös agrárpolitika keretében kiszállított áruk esetén az INF3 adatlap csak a vonatkozó kiviteli vámkezelések lezárása után, és csak akkor adható ki, ha a vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a exportőr kéremében szereplő adatok az exportált árura vonatkoznak. Ezen kívül az INF3 adatlap csak akkor bocsátható ki, ha: a) a „B” rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte és záradékkal látta el, valamint b) az „A” rovatot a vámhivatal előzetesen kitöltötte és záradékkal látta el, ha az abban foglalt adatokra szükség van [Vhr. 851. cikkének (3) bekezdése]. Az INF3 adatlap eredeti és másolati példányát vissza kell küldeni az exportőrnek, hogy az exportőr az újrabehozatali vámhivatalnál bemutassa azt. A második példányt az azt kibocsátó vámhivatal őrzi meg hivatalos nyilvántartásában (Vhr. 853. cikk).

736


Az újrabehozatali vámhivatal feltünteti az INF3 adatlap eredeti és másolati példányán az importvám alól mentesülő tértiáruk mennyiségét, az eredeti példányt megtartja, a másolati példányt pedig – a hivatkozási szám és a szabad forgalomba bocsátásra bejelentés időpontjának feltüntetésével – elküldi az azt kibocsátó vámhivatalnak. Az adatlapot kibocsátó vámhatóság összehasonlítja a hozzá érkezett példányt a birtokában lévő példánnyal, és megőrzi azt hivatalos nyilvántartásában (Vhr. 854. cikk). Az INF3 adatlap ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az érintett személy kérheti az azt kibocsátó vámhivataltól másodlat kibocsátását. Az említett vámhivatal eleget tesz a kérelemnek, ha a körülmények ezt indokolják. Az így kibocsátott másodlatnak tartalmaznia kell a Vhr. 855. cikkében feltüntetett záradékok (magyarul: „Másodlat”) egyikét. A vámhatóság a birtokában lévő INF3 adatlap másolatán feltünteti, hogy másodlatot bocsátottak ki (Vhr. 855. cikk). A kiviteli vámhivatal az újrabehozatali vámhivatal megkeresésére minden rendelkezésére álló adatot közöl az előbbivel, annak érdekében, hogy az meg tudja állapítani, hogy az áruk teljesítik-e a tértiáru vámmentességét szabályozó rendelkezések igénybevételéhez szükséges feltételeket. Ebben az esetben az INF3 adatlap az előbb említett kérelemhez és adattovábbításhoz felhasználható (Vhr. 856. cikk).

31.3. Tengeri halászati és tengerből nyert termékek A szabad forgalomba bocsátásukkor mentesülnek a behozatali vámok alól az alábbiakban felsorolt tengeri halászati és tengerből nyert termékek: a) a valamely tagállamban lajstromozott vagy bejegyzett, és ennek az államnak a lobogója alatt hajózó hajókkal valamely harmadik ország parti tengeréből nyert tengeri halászati és egyéb termékek; b) a valamely tagállamban lajstromozott vagy bejegyzett, és ennek az államnak a lobogója alatt hajózó hajókkal valamely harmadik ország parti tengeréből nyert tengeri halászati és egyéb termékekből előállított áruk (Vk. 188. cikk). Az előbbiekben részletezett termékekre vonatkozó behozatali vámmentesség feltétele az árukkal kapcsolatos szabad forgalomba bocsátási nyilatkozathoz csatolt – a Vhr. 110a. számú mellékletében közölt mintának megfelelő és a vámjogszabály előírásai szerint kitöltött – igazolás bemutatása [Vhr. 856a. cikkének (1) bekezdése].

31.3.1. Az igazolás kitöltése Az Európai Közösség területén szabad forgalomba bocsátandó tengerhalászati és a tengerből nyert egyéb termékekről a közösségi halászhajó kapitánya kitölti az igazolás 3., 4. és 5., valamint szükség esetén a 9. rovatát, illetve ha a halászzsákmányt a hajó fedélzetén dogozták fel, a 6., 7. és 8. rovatot is, amikor: a) átrakja a termékeket egy olyan másik közösségi halászhajóra vagy feldolgozóhajóra, amely az átrakást követően feldolgozza azokat. Az ilyen termékek feldolgozását a hajónaplóba kell bejegyezni;


737

b) átrakja bármely más olyan hajóra a termékeket, amelyik nem dolgozza fel azokat, de közvetlenül az Európai Közösség vámterületére, vagy egy másik kikötőbe viszi a vámterületre való szállítás céljából; c) az Európai Közösség vámterületén lévő kikötőben partra teszi a termékeket; d) az Európai Közösség vámterületén kívüli kikötőben teszi partra a termékeket a vámterületre való szállítás céljából. Ha a nyilatkozatot az áruk szabad forgalomba bocsátásakor teszik, a nyilatkozattevő kitölti az igazolás 1. és 2. rovatát is [Vhr. 329. cikk és 856a. cikkének (2) bekezdése]. Ha a terméket abban a kikötőben jelentik be szabad forgalomba bocsátásra, amelyben a halászzsákmányt szerző közösségi halászhajóról azt lerakták, akkor a vámhatóság lemondhat az igazolás bemutatásáról, ha nincs kétség a termékek eredetét illetően, vagy ha a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében hivatkozott nyilatkozat alkalmazható [Vhr. 856a. cikkének (4) bekezdése].

31.3.2. Közösségi halászhajó és feldolgozóhajó Az előző pontokban említett meghatározások alkalmazása során: a) a közösségi halászhajó: olyan hajó, amelyet az Európai Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be, és vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam zászlaja alatt hajózik, tengeri halászattal, és adott esetben, a fedélzetén a termékek feldolgozásával foglalkozik; b) a közösségi feldolgozóhajó: olyan hajó, amelyet az Európai Közösség vámterülete részét képező tagállam valamely részén jegyeztek be vagy vettek nyilvántartásba, valamelyik tagállam zászlaja alatt hajózik, és nem halászattal, hanem kizárólag halászati termékek feldolgozásával foglalkozik [Vhr. 325. cikkének (1) és 856a. cikkének (5) bekezdése].

31.3.3. A tagállamok együttműködése Az előző pontokban leírtak megfelelő alkalmazása érdekében a tagállamok vámhatóságai segítséget nyújtanak az igazolások hitelességének és az azokban szereplő adatok pontosságának ellenőrzéséhez [Vhr. 856a. cikkének (6) bekezdése].

738


31. KEDVEZMÉNYES ELJÁRÁSOK

Recommend Documents