2015. szeptemberi könyvajánlónk Ajánló a Nemzeti Kulturális Alap könyvtámogatási program keretében kapott új könyvekből! A Nemzeti Kulturális Alap Könyvkiadási Kollégiuma pályázatot hirdetett a könyvkiadási tevékenység fejlesztésére, a magyar könyvkultúra jelentős értékeinek létrehozására. E pályázat eredményeként kiadóknak a támogatást nyert művekből meghatározott példányszámot az NKA részére kell átadni, amelyek könyvtárakba kerülnek.
Gyermek- és ifjúsági könyvek Buda Ferenc: Fehérlófia E mesék közül a Fehérlófia mondja ki a legfontosabbat minden idő kicsi és nagy emberei számára: méltó, nagy céljainkért keményen meg kell küzdenünk, s ha nincs más kiút, oda kell áldoznunk valamennyit önmagunkból is.” – Buda Ferenc Fisch Gábor László: Nagyapó meséi 2. 11 mesén keresztül követhetjük a kert lakóinak életét, miközben az új jövevényekkel is megismerkedhetünk. A hűvös, őszi időben lel téli szállásra a menekülő egércsalád, Boldizsár és két lánya, Truska és Panna, akik Nagyapó engedélyével végül állandó otthonra találnak. Egy légkondicionált és macskamentes ház építése azonban nem gyerekjáték, Boldizsáréknak Cinó és fiai, sőt tücskök is segítenek, mikor hirtelen egy nem várt akadály késlelteti a beköltözést. Kiss Ottó: Ati és a holdvilág Ati egy nyaraláson ismerkedik meg Ármin bácsival, aki érdekes dolgokat mesél neki a Holdról. De vajon honnan tud ilyen sok mindent róla? És vajon honnan ismeri azt a lányt, aki fent él a Holdon? A gyermek és a sárkány Magyarországi horvát népmesék és mondák Frankovics György újabb gyűjteményében helyet kapnak varázsmesék, csalimesék és állatmesék is, és bár egyes fordulatok ismerősnek tűnnek az európai mesevilág történeteiből, mégis mindegyiket egyéni színek árnyalják. Sinkó Veronika rajzai pedig humorral jelenítik meg még a legfélelmetesebb szereplőket, élettel telítik a horvát népi mesemondók régen lejegyzett szavait. Ragyog a mindenség – A Kaláka együttes lemezével Az antológia a kortárs erdélyi irodalom 24 kiemelkedő alkotójától közöl 200 verset, és mint az utóbbi húsz év gyermekekhez szóló lírájából merítő válogatás, iránymutató az olvasás megkedveltetése, a további könyvválasztás tekintetében. Ez a kötet ugyanakkor hangsúlyosan több mint versantológia: rendhagyó módon arra vállalkozik, hogy teret adjon a vers, a rajz és a zene találkozásának. Török Melinda: Furfangos kísérletek - Ügyes kezek A szerző gyakorlott kézzel válogatta össze azokat a területeket, melyekben egyszerű, de élvezetes kísérleteken keresztül lehet sok mindent megtanulni. A könyv anyaga szakköri foglalkozásokon és otthon egyaránt jól használható, ismereteket gyarapító és készségfejlesztő gyakorlatokként.
Felnőtt szak- és szépirodalom Roland Barthes: Gyásznapló Az anyja halálát követő napon Roland Barthes egy „gyásznapló” írásába kezd. Tintával, néha ceruzával, kézzel ír a cédulákra, amelyekből mindig őriz tartalékot az íróasztalán. A napló írásának idején számos cikket publikál, előadásokat tart, és megírja a Világoskamrát. E fontos munkák eredőjében születik meg a „Gyásznapló”, amely az életmű talán legjelentősebb összefoglalását adja. Birtalan Ferenc: Fridzsider-rapszódia Az elbeszélő versfolyamban a második világháborútól az ezredfordulóig szinte naplószerűen - életútjáról számol be a költő. A szegény, sokgyermekes, a Józsefvárosból Kőbányára átnyúló Hős utcában, a Juranics telepen élő családból hova lehet elindulni, hová lehet megérkezni? Birtalan a megtett úttal fele. Aktuálisnak tűnő kérdések, közel hetven év után. De tényleg semmik vagyunk, vagy pont ezek a vallomások mutatják történjen akármi -: emberségünket feladni soha nem szabad? Bognár Péter: Bulvár Az utóbbi évek talán legerősebb költői hangja. Bognár Péter szemtelen és tehetséges. Veszélyes kezdés, mert a magyar irodalom egyiket sem szereti. Főként ezt a két dolgot együtt. Üdítően pimasz. És az a szertelenség sugárzik belőle, hogy a nyelvvel való játék egy jó buli. Csabai László: Szindbád Szibériában Szindbád, a detektív szovjet fogságba esik, és egy hosszú, a rabokat megtizedelő vonatút után egy szibériai munkatáborban találja magát, a Bajkál-tó közelében. A láger borzalmas körülményei közt küzd az életben maradásért, amikor is egy rejtélyes bűntény a segítségére lesz: valaki ellopja a lágerparancsnok, Grecki őrnagy rendkívül értékes távcsöves puskáját – és Szindbád rájön, ki a tettes. Ettől pedig gyökeresen megváltozik az élete. Deák László: Napló, 1980–1990 Ez, a tizenegy év eseményeit egybesűrítő napló valójában csupán válogatás Deák László rendszeresen, középiskolás korától súlyos betegségéig vezetett feljegyzéseiből. A naplónak főként a második fele fontos kordokumentumként is felfogható, hiszen a nyolcvanas évek közepétől az úgynevezett rendszerváltoztatás korába lépett a válságoktól szenvedő ország, s a költő – alkatánál fogva –, ha cselekvő részese nem is, de lelkiismeretes lejegyzője még lehetett a történteknek. Ez a napló töretlen stílusú, olvasmányos és rendkívüli szellemi izgalmakat nyújtó. Nagy erénye, hogy úgy lehet olvasni, mint egy elbeszélő művet. Donáth László: A pap tehene Novellát könnyű írni. Minya bá rám kacsint, huncutul mosolyog, látom, hogy már megint nem bír az eszével. Csakugyan kezdi a csínytevést, mit csak le kell írni, s kész a novella. De magamról, az életemről, önvallomást, önéletrajzfélét... Valamikor színésznek és színműírónak készültem, a népszínmű újjáteremtéséről is álmodoztam. Asztalfiókomban halommal áll a sok régi, félben maradt „műalkotás”... Aztán pap lettem, kálomista pap. Aztán háború jött, mikor a múzsák hallgatnak. Úgy tudtam, hogy az enyém is végleg elhallgatott. Hanem egyszer, jó későre mégis megszállott az ördög. Az erdélyi írók vonata már biztos síneken járt, sőt rekordok felé haladt, mikor egy feltételes megállónál én is felültem a harmadik osztályra, s mint hívatlan vendéghez illett, meghúzódtam a leghátulsó ajtó mögött. Lelkük rajta, akik ott is észrevettek. Fehér Béla: Jelenetek egy vakondűző életéből Neve: Ecsedi Gyula. Státusza: hazatelepült disszidens. Foglalkozása: vakondűző. Lakókocsijával járja az országot, rendelésre kifüstöli a gyep alól a mindent felásó kártevőket. Ötvenedik születésnapjához közeledve szeretne végre révbe érni. Fehér Béla formabontó szerkezetű regénye múlt és jelen közt ugrálva villantja fel azokat a pontokat, melyeket összekötve kirajzolódik Ecsedi Gyula kalandos élete, és küzdelme, hogy végre megtalálja honját a hazában
Flóri Anna: Érkezési oldal Ahol van érkezési oldal, ott kell lennie indulásinak is. De mi van akkor, hogyha ez a peron az auschwitzi rámpa? Flóri Anna regénye két sínszálon fut: az egyik történet az üldöztetés és a lágerlét könyörtelen hétköznapiságát tárja fel, a másik pedig napjainkban játszódik és a harmadik nemzedék szerelmi útkeresését, könyörtelen otthontalanságát mutatja. A két történet motívumai és kérdései egymásra tükröződnek: ami ott egy fél szó volt, az mostanra egy hangsúly lett. A katartikus regényben a múlt hosszú, néma árnyéka mellett sajátos fénytörésben csillan meg a jelen lehetséges boldogsága, a megérkezés, a hazatalálás perspektívája is. Gyurkovics Tibor: Ne szeress, ne szeress Gyurkovics Tibor regényének főhőse egy fiatal idegorvos, maga a történet tulajdonképpen a főhős egy napjának, karácsonyi inspekciójának ideje alatt játszódik, s ezalatt, munka közben éli át szerelmük történetét, szétdobálva e szerelem kronológiáját, ahogy asszociációi parancsolják. Szerelmük tilos szerelem, mert a nő asszony, s boldogságuk lopott boldogság, tele a tilalmak buktató erejével. Szükségük van egymásra, mégis taszítják egymást, a bujkálások kikezdik a legőszintébb érzéseiket, mint a mézet a belékerült morzsa. Érezhető – mert nincs ugyan kimondva –, hogy szerelmük nem tudja legyőzni az akadályokat. Hász Róbert: A Vénusz vonulása A Nap és a Vénusz 1768-as együttállását világszerte tudósok serege kísérte feszült figyelemmel: Hász Róbert regényének főhőse, Sajnovics János fiatal jezsuita tudósként Hell Miksa udvari csillagásszal indult Bécsből Európa jelentős városain át a kontinens legészakibb lakott szigetére, a jeges-tengeri Vardö-re. Kettejük utazása során a 18. századi Európa szövevényes eszme-politikai, szellemi-művelődési viszonyrendszere is kirajzolódik, felmutatva azokat a törésvonalakat, melyek mentén egy új korszak készül megszületni. Az út mozgalmassága, élményegyüttese tükre és mozgatója lesz János belső útkeresési kísérleteinek, találkozásainak, melyek – az égi pályáktól eltérően – esetlegesek, meglepetésszerűek és kiszámíthatatlanok. Megragadásukhoz Hász a lélektani, a művelődésregény nemes hagyományaihoz nyúlt vissza. Isten háta mögött - Történetek teremtő emberekről A Heti Válasz Kiadó új, „Isten háta mögött” című interjúkötete 18 „madárlátta" beszélgetést tartalmaz. Olyan személyiségeket szólítottunk meg – köztük Miklósa Erika operaénekest, Kassai Lajos lovasíjászt, Wahorn András képzőművészt, Török Gábor politológust, Szarvas József színművészt –, akik a nagyvárostól távol, vidéken leltek átmeneti vagy állandó otthonra. A könyvből kiderül, milyen csodákat lehet megtapasztalni vagy éppen végigvinni az Isten háta mögött, hányféle úton és módon lehet boldognak lenni és boldogulni ott, ahol a madár sem jár, és ahol a maga hamisítatlan mivoltában tárul fel a teremtett világ. Kelemen Lajos: Árnyalatok igazsága - Esszék, kritikák Kelemen Lajos költő, kritikus, szerkesztő. A Magyar Napló Kiadó gondozásában megjelent kötete az elmúlt esztendőkben rendszeresen megjelent szépirodalmi esszéiből a legfontosabbakat adja közre. Kontra Ferenc : Idegen Az író regényeinek főhőse egy-egy idegen országban próbál szerencsét. A könyvben egy kamasz, egy fiatalember és egy férfi mesél ironikusan, lebilincselően bűnügyi regénybe illő élményeiről. Kováts Judit: Megtagadva A történet 1942-ben kezdődik. A kamasz Somlyói Anna és barátnői nem a háborúval vannak elfoglalva, hanem inkább a szerelemmel. Eleinte Horthy Miklós fiába, a fiatal és fess repülőtisztbe szerelmesek, fényképét titokban maguknál hordják. Ám a plátói rajongás után az utolsó gimnáziumi évek meghozzák Anna számára az igaz szerelmet egy gyerekkortól ismerős fiú, András személyében. Sajnos azonban ez a szerelem beteljesületlen marad, mivel a közelgő háború elszakítja őket egymástól. Majoros Sándor: Az eperfa nyolcadik gyökere Majoros Sándor 1956-ban született Ómoravicán. Az 1991 óta Budapesten élő Déry-, József Attila-, Márai-díjas vajdasági író ezzel a regényével végképp hazatalált a szülőföldjére. Különleges ihletésű családregényén keresztül magunk is részeseivé válunk egy titkokkal teli, ámde nagyon is valóságos bácskai falu, a vajdasági magyarság XX. századi történelmének.
Marno János: Kairos Marno újabb nemzedékek mestereként maga is örök újító. Megfogalmazása szerint: „ahogy a késdobáló hajigálja nőjét körbe pengékkel”, a költő úgy jelöli ki szavaival emlékeit, megfigyeléseit, a folytonos „életveszély” határán. Kairos a görög mitológiában az alkalom istene, aki képes megragadni a döntő pillanatokat. Egy költő vágya és illúziója éppen ez. Nagy Zoltán Mihály: A sátán fattya Kárpátalja XX. századi történelmének legtragikusabb, legtöbb áldozatot követelő időszaka az úgynevezett felszabadulás utáni periódus volt. A két világháború együttvéve nem követelt annyi emberáldozatot e vidék magyarságától, mint az új rend új intézkedései. A munkaképes magyar férfiak tízezreit hurcolták a sztálini lágerekbe, s az itthon maradottaknak el kellett viselniük mindazt a megaláztatást, nyomort, amelyet a szovjet rendszer kényszerített rájuk szocializmus címén. Oláh András: Idegen test Oláh András megszenvedi verseit. Nem a formát, mert sorai könnyedén, bravúros egyszerűséggel születnek. A mögöttes, lélekben történő fájdalom az, ami a dolgok teljes átélésére ösztönzi, nem enged a felületen kínálkozó enyhületnek. Kitárulkozó, őszinte költő, s bár pusztán az őszinteség még nem esztétikai érték, de az őszinteség hiánya foszlékonnyá, gyanússá teszi a közléseket. Oláh János: Közel "A Közel a gyermekkor beutazása, a Nagyberikben született somogyi kisfiú felcseperedésének tudatregénye; távolról sem a gyermekkor nosztalgiás felsugárzása; sem nem móriczi, realista színekben tartott gyermekkori anekdoták füzére. A gyermek elbeszélőfőhős érzékeivel próbálja életre kelteni a visszaemlékező felnőtt kontrollja alatt a 45-től 56ig tartó történelmi vesszőfutást. Potozky László: Nappá lett lámpafény Új könyvét leginkább a sokszínűség jellemzi, mellyel képes újra és újra meglepni olvasóit. Novellái közt egyaránt találunk a fantasztikum felé elmozduló és szociologikus történeteket, személyesebb hangvételű és távolságtartóbb írásokat. A Nappá lett lámpafény megjelenésekor pedig még nem töltötte be a huszonöt évét sem. Sütő Csaba András: Aura „A verseskötet címére utalva elmondható, hogy nyári élményeiben, a vidék levegős, földszagú valóságában nem csak a képeket, formákat, színeket akarja rögzíteni, hanem az élőlények, tárgyak, helyszínek auráját is, ami talán még fontosabb, mint az előbbi, ugyanis ez adja a hangulatot. „Csepcsányi Éva Szász László: Reánk kell bízni Az egyetemi tanárként és irodalomtörténészként megismert író novelláskötete egy több generációs erdélyi panoptikum játékos-groteszk-komoly összegzése. A generációs túlélés és a 89-90-es rendszerváltás mindenféle személyes jellemváltása meghatározója a modellszerű szereplők életútjának. A többszólamúság, az elbeszélői nézőpontok váltása szintén lételemévé vált ennek a modern beszély-irodalomnak. Könyvünk közel 20 éves prózai munkálkodás titokzatos egybeérése. Szikra János: Bácsalmási ikonosztáz A regény a késői avantgárd magyar kísérleti regény-láncolathoz tartozik - irodalomtörténeti jelentőségét is ez adja Korszerű mozaik-formájával (filmvágásaival) Szikra János egyszerre képes megjeleníteni egymáson áttükröztetve a legszemélyesebb én-képben is. Vasagyi Mária: Fabella domi …Ez volt kutakodásom eredménye, amelynek láttán apám azt mondta: fabella domi. A HÁZ regéje. Dehát ez a fá-bé-lá-dó-mí egy dallamsor! És befejezetlen!állapítottam meg. A világon semmi sem befejezett, ez a HÁZ se, ez a kert se, mindennek van folytatása az állandó változásban…
Szabó Gábor: A valószínűség interpretációi A könyv ismerteti a valószínűség fogalmának történeti kialakulását, illetve legjelentősebb paradoxonait, A könyvet elsősorban a matematika és a fizika filozófiai alapjai iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk. A fejek és a kalap - Dialógusok a kultúrá(k)ról „Kötet két részből áll, de ezek csak részben különböznek egymástól. Az első interjúkat, beszélgetéseket tartalmaz, a másik pedig olyan dolgozatokat, esszéket, kistanulmányokat, melyeket egy vitaindító kezdeményezett. Könnyen belátható: mindkét résznek a párbeszéd a közös nevezője”. A művészet eredete - Kultúra, evolúció, kogníció Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Platón: Állam - Platón összes művei kommentárokkal A platóni állam a filozófiatörténet klasszikus szövegei között is egyike a legfontosabbaknak, ha ugyan nem a legfontosabb – nem csupán filozófiatörténészek számára. Barcsi Tamás: Az emberi méltóság filozófiája Ez a könyv az emberi méltóság gyakran használt fogalmát értelmezi filozófiai szempontból. Jacques Derrida: A hang és a fenomén A francia filozófustól, akinek munkássága páratlan erővel határozta meg az elmúlt évtizedek filozófiai és irodalomelméleti gondolkodását, számtalan mű látott napvilágot magyarul, ugyanakkor kezdeti pályaszakaszának e jelentős, sokak szerint életművének legfontosabb és egész pályáját meghatározó könyve, A hang és a fenomén mindez idáig nem jelent meg. Hans Ulrich Gumbrecht: 1926 - Élet az idő peremén A könyv egyik talán legfontosabb sajátossága, hogy a múlttal való foglalkozás célja itt a múlt megértése helyett annak megjelenítése. Ennek legszembetűnőbb jele, hogy egyetlen mű, időpont vagy esemény sem úgy kerül elő a könyvben, hogy az rögtön valamilyen történeti folyamat részét képezné, vagy elő-, illetve utótörténeteket elválasztó határként mutatkozna meg. A megjelenített dolgok megőrzik az eleve bennük rejlő sokféleséget, és az egyszerre sokféle integrálhatóság állapotában lebegnek. Gyenge Zoltán: Kép és mítosz - A mitológia esztétikája A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha valós élménynek fogjuk fel a létünket- mindazt felmutathatjuk, amit felmutatni érdemes. Ezért önkéntelenül és természetesen adódott, hogy egy mítosz lényegéről szóló beszéd maga is képi (vagy képes) legyen, a történetek mellé helyezze a képzőművészet legfontosabb alkotásait. Søren Kierkegaard: Az ismétlés / Félelem és reszketés / Filozófiai morzsák / A szorongás fogalma / Előszó A tízkötetesre tervezett Kierkegaard-kiadás ötödik kötete a szerzőnek a Vagy-vagy és a Stádiumok mellett talán legismertebb, legtöbbet idézett írásait tartalmazza: az 1843-ban kiadott Az ismétlést és Félelem és reszketést, továbbá az 1844-ben megjelent Filozófiai morzsákat, A szorongás fogalmát és az Előszót. Kierkegaard szokása szerint ezeket az írásokat is szerzői alteregói: Constantin Constantius, Johannes de Silentio, Johannes Climacus, Vigilius Haufniensis ill. Nicolaus Notabene jegyzik.
Kiss Szabolcs: A logika egyedfejlődése és szociológiája Mikortól és honnan tudják a csecsemők, hogy a tárgyak akkor is léteznek, ha éppen nincsenek velük kapcsolatban? Hogyan értjük meg a saját lelkiállapotainkat és egy másik személy elméjét? Többek között efféle kognitív pszichológiai, megismeréstudományi kérdésekkel és problémákkal találkozhat az olvasó a kötetben, amely a szerző utóbbi másfél évtizedben írt fontosabb munkáit tartalmazza. Ranschburg Jenő: Személyiségünk titkai A kötet egy emberöltő alatt megjelent tanulmányok közül válogat. Ami összeköti őket, a közös téma: az emberi személyiség, ennek kialakulása, fejlődése, megértése, befolyásolása. A szerző sokaknak adott – és ad ma is – útbaigazítást ezekben a kérdésekben, lefordítva a pszichológia elméleti kérdéseit és kutatási eredményeit a hétköznapokra. A személyiség fejlődésének számos területét járja végig a születéstől a szülővé válásig. Pléh Csaba: A megismeréstudomány alapjai - Az embertől a gépig és vissza „A megismeréstudomány kritikus mozzanata a megismerés megértésének keresése, legyen az valóságos vagy elvont, emberi vagy gépi. A cél az értelmes kognitív viselkedés megértése. Reményünk az, hogy mindez elvezet az emberi értelem, a tanítás és tanulás, az értelmi képességek jobb megértéséhez." Donald Norman Pázmány Péter: Imádságos könyv (1631) – Jegyzetek a szövegkiadáshoz + CD A Pázmány Péter Művei sorozat harmadik köteteként 2001-ben látott napvilágot az Imádságos könyv szövege, a kritikai kiadások szokásától eltérően, de e sorozatra jellemző módon, a jegyzetek nélkül. A jegyzetkötet munkálatainak szakmai irányítását Hargittay Emil sorozatszerkesztő végezte, az elkészült anyagot Gábor Csilla és Szelestei N. Lászó lektorálta. Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor: Látható és láthatatlan világok az ezredfordulón – és utána Ebben a kötetben a kilencvenes évek bemutatása mellett már az első kétezres évtized fejleményei is helyet kapnak. Az újdonságok özönében mindig nehéz különválasztani, mi az, ami korjellemző, mi az, amit az utókor is a mostani idők jellegzetes vonásaként fog számon tartani. Ebben nyújthat segítséget ez a könyv, amely úgy mutatja be a jelen szokásainak, tárgykínálatának, televíziós műfajainak, sikerfilmjeinek stb. zavarba ejtően hatalmas tömegét, hogy közben azt is kiemeli, hogy melyik miért és miben tekinthető korjellemzőnek, s értelmezni próbálja azt is, miért éppen ezek kerültek előtérbe. Szuhay Péter: Sosemlesz Cigányország A szerző folklorista történetei arról szólnak, hogy a magát cigánynak/romának mondó, vagy a mások által cigánynak mondott csoportok hogyan szerkesztik meg saját cigány/roma, vagy a cigánytól elhatárolódó képüket. Vagyis azt, amelyet magukra érvényesnek tartanak, illetve hogyan próbálják érvénytelenné tenni azt a képet, amelyet akár mások fogalmaztak meg róluk, akár korábban maguk fogalmaztak meg önmagukról. Kovács István: Bem tábornok - Az örök remények hőse A neves történész legújabb kötetében igyekszik megfejteni a talányt: mi a titka annak, hogy Bem József tábornok, az 1848–1849-es szabadságharc hőse nem ismerte a reménytelenség fogalmát, a reménytelen helyzetet, amely egyént és közösséget lefegyverez, megadásra bír, elszívja életerejét, szétzülleszt. Bem példája számunkra, mai magyarok számára e tekintetben a legidőszerűbb. Kaiser László: Elvált apák Magyarországon „Új könyvemben az elvált apák súlyos helyzetét vizsgálom, nem vitatva a kivételeket és az elvált anyák nehéz életsorsát. Problémákról és tendenciákról szólok, erkölcsi, lélektani és jogi abszurditásokat tárok föl, csatákat és háborúkat idézek és idéztetek, hiszen a kötet tényfeltárások és vallomások gyűjteménye. …” (Kaiser László) Utazás a túlsó világba Schmidt Éva nyomán 2 éve már, hogy Schmidt Éva, a neves néprajzkutató nincs többé köztünk. Különleges volt élete és halála is. Állomásozó kutatóként tizenegy (1991–2002 között) évet töltött Szibériában, ahol szinte maga is hantivá lett. Több nyelvet, illetve nyelvjárást beszélt, ezért közvetlenül saját nyelvükön szólt a vizsgált népek embereihez. Személye valódi legendává vált, nem mindennapi helyet foglal el a magyar tudományos életben.
Bognárné Kocsis Judit: Pedagógiai kutatások módszertana és statisztikai alapjai A kötet többéves oktatói munka eredményeképpen született meg, hogy segítséget nyújtson az egyetemi hallgatóknak, pedagógiai kutatást kezdő vagy folytató szakembereknek, illetve a gyakorló pedagógusoknak a kutatásmódszertan és annak matematikai alapjai elsajátításában. A könyv célja, hogy a tankönyvet lapozgatók bátran kezdjenek hozzá a kutatáshoz és merjenek méréseket végezni, elemezni és értelmezni a kapott eredményeket. Hoppál Mihály: A sámánság újjászületése A szerző negyedszázada foglalkozik intenzíven sámánkutatásokkal, munkájáról készült könyvei, fotói, filmjei a világ számos országában ismertek. Új könyvében azokról az élményekről és tapasztalatokról számol be, amelyeket igencsak változatos helyszíneken szerzett híres, illetve szinte teljesen ismeretlen népek, népcsoportok között. A kötet címében tudatosan használja a sámánság fogalmát, megkülönböztetve a korábban elterjedt és sok kritikára okot adó sámánizmustól. G. Horváth Ákos: Csodálatos geometria A könyv három másodlagos célkitűzést is megpróbál megvalósítani, használható tankönyvként középiskolás és egyetemi szinten, bepillantást enged a régi korok nagy matematikusainak gondolatai közé idézett (vagy tömörítve idézett) eredeti publikációikon keresztül és a kifejtés mélységének, illetve részletezettségének szintjén, a kutatással foglalkozó matematikusok, fizikusok, természettudósok vagy mérnökök számára is használható, ugyanakkor nem könnyen hozzáférhető állításokat is tartalmaz. Richard Panek: 4% univerzum Az utóbbi évtizedekben egy maroknyi tudós egymással versengve munkálkodott azon, hogy megmagyarázza azt a nyugtalanító tényt, hogy világegyetemünknek csak 4%-át teszi ki az az anyag, amiből a kedves olvasó, jómagam, a könyveink, a holdak, a bolygók, a csillagok és a galaxisok felépülnek. A többi, a világegyetem túlnyomó többsége teljesen ismeretlen. Lépésről lépésre végigköveti a sötét anyag és a még ennél is bizarrabb sötét energia utáni nyomozás történetét. A természettudományok talán legnagyobb rejtélyével állunk szemben, melynek megfejtése hírnévvel, anyagi megbecsüléssel, mi több, garantáltan Nobel-díjjal kecsegtet. Hraskó Péter: Biztos, hogy az energia megmarad? Tudunk-e egyáltalán bármit is biztosan a fizikában? Tényleg mindig megmarad az energia? Igaz-e, hogy a mozgó test tömege nagyobb, mint a nyugvóé? Miből gondoljuk, hogy nincs éter? Mi következik abból, ha megfigyelik a Higgs-bozont? Lehet-e az euklidészi geometria mintájára a fizikát is axiomatizálni? Patkós András: Bevezetés a kvantumfizikába Jól kitalált, sokat lefedő válogatás a témának a modern fizika különböző területein való nevezetes megjelenéseiből... Bacsó Béla: Ön-arc-kép - Szempontok a portréhoz A könyv témája nem pusztán az arc bemutatása a festői ábrázolásban, hanem az ember megmutatása a műben. Supka Magdolna és Féja Géza: Lélekben társak A kötet válogatás Supka Magdolna és Féja Géza levelezéséből. A válogató Féja Endre, az író fia. Az írásokat átszövi az érzelmi kötődés; megismerkedésük, házasságkötésük, válságaik, válásuk, majd az újra éledő lelki kapcsolatuk: a szeretet, vállalás, önzetlen segítés és a kölcsönös megbecsülés érzése. De ami ennél sokkal fontosabb: a levelek hátterében megjelenik a kor politikai, rendőrségi, társadalmi és irodalmi élete, valamint a barátok és az ellenfelek. Fenntartható fejlesztés - Várostervezési útmutató Mitől „fenntartható” egy városi lakóterület? Mi az a várostervezés gyakorlatában, ami felülvizsgálatra szorul? Alkalmazhatók-e a gazdaságban elterjedt tervezési módszerek a településfejlesztésben is? Mit jelent a takarékosság a várostervezésben?
Erdélyi műemlékek sorozat 4 kötete: Az alsórákosi kastély, Magyarózd, Medgyes, Radnót kastély
Rados Jenő: Magyar építészettörténet Rados Jenő a magyar építészetet felölelő kötete kicsit korábbi, de azóta sem született ennél teljesebb könyv. A kiadó szándéka, hogy a fellelhető értékeket új kiadással megőrzendővé és közkinccsé teszi, amelynek sorába ez a mű is beletartozik. Rados Jenő a Műegyetem nagy hírű professzora volt, akinek ez a könyve nemcsak alapmű, hanem kordokumentum is egyben. Csók István (1865-1961) festészete: bálványok és démonok Csók István festészetének egyik legfőbb vonzereje abban rejlik, hogy az általa felvázolt világ problémamentes, idilli. Témaválasztásai jól illeszkednek a századforduló azon „alternatív világaihoz”, amelyek menedéket jelentettek a jelen hétköznapjaiból. Alkotásain visszatérő vezérmotívum a női akt, amely rendszerint önmagán túlmutató ideálok megtestesítője. Első sikereit a századforduló idején aratta naturalista népéletképeivel. Évekkel később tért vissza a népies témákhoz, amikor is felfedezte magának a délszláv sokác népcsoport színpompás viseleteit... Gosztola Gábor: A szépség kutatása Az album célja Gosztola Gábor képzőművész életművének áttekintő bemutatása, válogatás a művész közel 800 alkotásából. Daniel Estivill: Kisléghi Nagy Ádám Kisléghi Nagy Ádám az egyik legjelentősebb kortárs festőművész. A most megjelenő kötet az első, amely egyben láttatja Kisléghi egyedülállóan lenyűgöző festői munkásságát. A művészeti album bevezető tanulmányát a Római Egyetem művészettörténet-professzora, P. Daniel Estivill írta. Feledy Balázs: Nyerges Pál. A pannon festő Nyerges Pál festőművész, grafikus száz éve született. Művészetét 1943-tól Balaton-közeli ,,birodalmában", Káptalanfüreden gyakorolta, fejlesztette tovább. Szemadám György: Családtörténet és önéletírás „… Ha azokat a momentumokat keresem, amelyek személyiségemet meghatározzák, akkor nyilván nem alkothatok tökéletes képet, mert a vizsgálatot végző és a vizsgált személy azonossága kizárja ennek a lehetőségét, mint ahogy az önarcképek is (mint ez a könyv is!) valamilyen módon mindig „másról szólnak”. Ám ez a „más” néha nagyon is érdekes…” Wehner Tibor: "Kép"-et festeni - Gondolatok Szalai Zoltán festőművész életművéről Gulyás Dénes: Mekkora Isten tenyere? Van egy olyan világhírű operaénekesünk, aki barátjának nevezhette Pavarottit. Aki énekelt a világ összes olyan színpadán, melyről a legtöbben csak álmodoznak. Liszt Ferenc-díjas, Érdemes művész, Kiváló művész, és sok más mellett megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemrendjét és a Magyar Művészetért Díjat. Most megírta az életrajzát. Itt van egy életút, amely több regény alapanyagául szolgálhatna. Ablonczy László: Sinkovits Imre a Hargitán A nemzet szeretett színészéről, – akit utolsó útjára szinte egész Budapest elkísért –, ezzel a munkásságát átfogó albummal emlékezik meg a szerző, a Nemzeti Színház egykori igazgatója. Ha valaki, akkor ő valóban hiteles portrét tud alkotni a közelmúlt talán legnépszerűbb magyar művészéről. Saját bevallása szerint e munkához felhasználta több mint két évtizedes levelezésüket, a családtagok visszaemlékezéseit és olyan anyagokat, amelyeknek feldolgozásához a legkülönfélébb kutatások alapján jutott hozzá.
Sándor György 75 - Az életem egy csukott könyv - Én csak úgy belógtam ide… - DVD melléklettel "A 75. életévét ünneplő Sándor György Kossuth-díjas humorista összegzi életét. Gondolatai életről, halálról, szeretetről, családról, szerelemről, kereszténységről és zsidóságról. Saját írásain kívül a kortársak írásai is helyet kaptak a kötetben." Tömöry Márta: Mikor a bábok még istenek voltak Elsősorban hiánypótló szakmai kézikönyv a bábosok és a színházi alkotók, s egy szélesebb körben a színházművészet eredete iránt érdeklődő nagyközönség számára. Ugyanakkor egy magyar színház-antropológiai kutatás első lépéseiről is számot ad. Önálló fejezet foglalkozik az ún. Titkos magyar (báb) színháztörténet föltárt titkaival, és zárásul a Szárnyas Sárkány Hete Utcaszínházi Fesztivál történetét mutatja be bábtörténeti modellként. Péter Márta: Eleven történe Duna Művészegyüttes és elődegyüttesei történetét mutatja be és dolgozza fel egyszerre tudományos és szórakoztató igénnyel. A táncfotókkal gazdagon illusztrált kötet az együttes felkérésére készült, a megjelentetés apropóját a Duna Művészegyüttes fennállásának 55. évfordulója adta. Sándor Klára: A székely írás nyomában A székelyek írása több embert érdekel, mint korábban bármikor. A szakirodalom gazdag, mégsem találtunk eddig olyan összefoglaló kötetet, amely megbízhatóan tájékoztatna a székely írás középkori emlékeiről, eredetéről, használatáról. Ez a kötet ezt a hiányt szünteti meg: másfél évszázad kutatási eredményeit tekinti át, több száz év nyomtatott és írott forrásait, vésett, rótt, karcolt, festett emlékeit mutatja be és elemzi. Fried István: Bevezetés az összehasonlító irodalomtudományba A mű az első, magyar szerző által, magyar nyelven, magyar célközönségnek készült monográfia; a téma egyes részterületeinek elméleti-módszertani és gyakorlati példákkal igazolt feldolgozását kínálja föl. Bene Adrián (szerk.): A relativitás irodalma A cím arra a szemléleti jellegzetességre utal, amely a modernitás és a posztmodernitás korában született irodalmi művek egy jelentős részére érvényes, mind tartalmi motívumok, mind formai megoldások szempontjából. Ennek megfelelően a hermeneutika, a fenomenológia, a szkepticizmus, Nietzsche szempontjainak ötvözésével közelít a szerző az elsősorban 20. századi magyar, francia, amerikai és cseh regényekhez és rövidprózákhoz. Bollobás Enikő: Egy képlet nyomában Ez a könyv egy irodalomelméleti konstrukció gyakorlatba ültetése, melynek során egy elméleti „képlet” – szövegközeli olvasási gyakorlattá alakul. Ez a képlet végül nemcsak az irodalmi szöveg működéséről árul el valami nagyon lényegeset, hanem arról is, ahogyan világunk lakói a nyelven keresztül megalkotják magukat. Radvánszky Anikó (szerk.): „Figyeljétek a mesélő embert” A tanulmánygyűjtemény Lengyel Péter, a kortárs magyar prózairodalom egyik kiemelkedő jelentőségű alkotójának pályáját tekinti át. Rózsafalvi Zsuzsanna: A portré alakvariánsai Schöpflin Aladár életművében Rózsafalvi Zsuzsanna Schöpflin-monográfiája a 2009-ben nagy sikerrel megvédett doktori értekezésének átdolgozott, az utóbbi évek kutatásait is hasznosító változata. Napjainkban látványosan felélénkült az érdeklődés a 20. századi magyar kritikatörténet egyik kiemelkedő alakjának munkássága iránt. Különleges aktualitása többek között abban rejlik, hogy értő szemmel tekintett a korszakok, stílusok, irányzatok eltérő teljesítményeire, ösztönözte az ízlésformák párbeszédét, a múltbeli és a kortárs fejlemények történeti távlatú értékelését. Török Lajos: Textus Viator - Irodalomtörténeti tanulmányok Török Lajos könyve a XVIII. század vége és a XX. század eleje közötti magyar irodalom világába kalauzolja el olvasóját. A bő tíz esztendő terméséből összeállított tanulmánykötetet tematikai és módszertani sokféleség jellemzi. Találhatók benne filológiai írások a Csokonai-líráról és a Krúdyprózáról, médiatörténeti eszmefuttatások Széchenyi István koráról és Mikszáth Kálmánról..
Lengyel Klára (szerk.): A szeretet túlcsordulása - Annáról Annának A kötet nem csupán tisztelgés, hanem valós érzelemgyűjtemény. Sorain és gondolatain átsüt a szeretet, mint a nap. Világít és melegít. Tudatja velünk: nem vagyunk elveszettek, sokkal inkább jövőre ítéltek, amíg van köztünk valaki, aki szeretetében és gondolatában egyaránt összetart. Túlcsordul rajtunk, és szétárad bennünk. Már évszázadok óta valljuk, hogy az a közösség, amit a szeretet tart össze, nem csak mindenek fölött való, hanem a boldogulás egyetlen lehetséges útja is: egyszerre a legnagyobb és a legkisebb többszörös. Ez számunka Jókai Anna, az angyalgyűjtő angyal. Várkonyi Nándor: Kaleidoszkóp Várkonyi Nándor világirodalmi témájú írásai, néhány kivételtől eltekintve, kötetbe gyűjtve most jelennek meg először... Gyűjteményünk két fejezetre tagolódik: az elsőben a nagyobb terjedelmű esszék, tanulmányok olvashatók, a tárgyalt szerzők, illetve témák kronoloikus rendjében, a másodikban (ugyanezen elv alapján) az alkalmibb jellegű cikkek, kritikák kaptak helyet -írja az utószóban kötetük szerkesztője, Hafner Zoltán irodalomtörténész. Várkonyi Nándor világirodalmi tárgyú esszéinek,... Gí (Lőkös Margit) · Kárpáti Kamil: Utcák alatti utcák Részletek Gí bevezetőjéből: Utcák alatti utcák – Velence c. Kárpáti Kamillal (hatodik) közös vers-fotóalbumunknak egyedülálló újdonsága: a víztükör általi átváltozások mindig káprázatosan sokrétű, hol meghökkentő, hol mulattató, csúfondáros vagy szem-nem látta szépségű megörökítése.
Buda Attila (szerk.): Messziről felmerülő, vonzó szigetek A Felkelő Nap Országának hazai megismeréséhez nagymértékben hozzájárult az 1867-68-as nyitás politikája, amely lehetővé tette, hogy e távoli szigetország kapcsolatokat találjon a nyugati civilizációval, szerkezetét, működését modernizálhassa, hagyományait megszűntetve megőrizhesse. Ettől kezdve a közvetett hazai ismeretek közvetlen tapasztalatokkal is bővültek, s a rokonszenvet erősítette az a tény, hogy a kiegyezés után Magyarország hasonló feladatok előtt állt.... Szemadám György: Leopárd a teraszon „Ez a könyv egy elérhetetlennek hitt gyermekkori álom beteljesüléséről, egy rövid afrikai utazásról szól: egy hatvanéves ember kenyai rácsodálkozásainak gyűjteményét tartja kezében az olvasó.”
Gróf Zichy József utazásai – Ázsiai útinapló 1875-76 A könyv szerzője 1975-ben öccsével, Ágosttal célul tűzte ki, hogy hajóval indulnak a Távol-Keletre, Kínába és Japánba, ahonnan szárazföldön, Szibérián, Moszkván, Varsón keresztül tértek vissza szülőföldjükre. Utazásuk során az Osztrák-Magyar Monarchiát képviselték, gondosan megfigyelve a felkeresett országok politikai, gazdasági, kereskedelmi viszonylatait. Gróf Zichy József utazásai – Amerikai útinapló 1877 Gróf Zichy József korának nem csak kiemelkedő közéleti személyisége, hanem híres utazója is volt. Testvérével, Ágosttal bejárta Ázsia és Amerika nagy részét. Útinaplói tudományos igényességgel, ugyanakkor lebilincselő olvasmányossággal egyedülálló élményt nyújtanak a mai érdeklődőknek is.
