2014. (Xl.26.)önkormányzati határozattal jóváhagyva. Egerszalók Község Településfejlesztési Koncepciója

TFK Egerszalók 96/2014. (Xl.26.)önkormányzati határozattal jóváhagyva

Egerszalók Község Településfejlesztési Koncepciója

2014

EGERSZALÓK KÖZSÉG Településfejlesztési koncepciója 2014. november

Megbízó:

Egerszalók Község Önkormányzata Képviseli: Tőgyi Gábor polgármester 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7.

Készítette:

Poltrade Bt. Urban Landscape Design 1096 Budapest, Telepy u. 23. www.uld.hu

Munkaszám: ULD/03/2014

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés................................................................................................................................................. 3 JÖVőKÉP................................................................................................................................................... 4 1.1 A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan ........................................................................................................................................ 4 1.2

A településfejlesztési elvek rögzítése ...................................................................................... 4

CÉLOK ...................................................................................................................................................... 5 1.3

A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása ............................................... 5

1.4

Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása .................................... 7

1.4.1

A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata .......... 18

1.4.2

A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre .......................................... 19

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ ................................................................. 20 1.5 A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása ............................................................................... 20 1.6 A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra ………………………………………………………………………………………………………………………………………….21 1.7 Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú,fenntartható fejlesztésére ............................................................................... 25 ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZOK................................................................................................................ 27 TERVEZŐI VÁLASZOK ............................................................................................................................. 32

ADAT- ÉS FORRÁSJEGYZÉK Fejlesztési tervek: Nemzeti Ifjúsági Stratégia, 2009 ősz Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepció 2024 Eger Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója, 2014. július

BEVEZETÉS

Egerszalók településrendezési terveit 2002-ben készítette Dr. Veres Zoltán településtervező. A tervet az azóta eltelt 12 év alatt 11-szer módosították, ami egy mozaikszerű, nem koncepció mentén haladó településfejlesztést eredményezett. Időközben felmerült az igény a település hosszútávú jövőképének vizionálására, a településfejlesztési koncepció elkészítésére. A településfejlesztési tervezés alapvető dokumentuma a településfejlesztési koncepció, melynek feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszútávra (12-20 év) irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztés sikerességének záloga az egységes szemlélet, egy koncepcionális térszerkezeti vízió megalkotása, ami a településen belüli nagy struktúrákat, a főbb zónák, övezetek kívánatos állapotát vázolja fel. Ezáltal értelmezhetővé válnak a lakosság és a vállalkozások számára is a település céljai, távlati tervei. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. Az önkormányzat egyre inkább a közérdek megvalósítása érdekében a befektetők orientálására, a folyamatok irányítására kell, hogy helyezze a hangsúlyt. A településfejlesztési koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésnek és vezetésének feltételeit. A településfejlesztési koncepció részletes elemző vizsgálatra épül, mely a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1-es mellékletében meghatározott szempontokat fejti ki. Egerszalók településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez szükséges volt a SWOT elemzés elkészítése. A település helyzetfeltárásából származó információk stratégiai szemléletű, rendszerezett összegzését tartalmazza a SWOT analízis. Ez a gyors elemzési forma lehetővé teszi a gyakran igen terjedelmes helyzetelemző tanulmányok megállapításainak áttekinthetőbbé tételét, és egy komplex szemléletű stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható értékelés megalkotását. A SWOT analízisben feltárt erősségek, lehetőségek kiaknázására, a gyengeségekre, veszélyekre való felkészülés és a rájuk adandó válaszokra épít a településfejlesztési koncepció.

Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 3

JÖVŐKÉP 1.1 A TELEPÜLÉS JÖVŐKÉPE A TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, TÁJI, TERMÉSZETI ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓAN

Egerszalók hosszútávú elképzelése egy olyan turizmuson alapuló, az országos hírnevet kihasználni tudó, ugyanakkor a helyi kisléptékű fejlesztések mentén létrejövő élő települési közösség megteremtése, mely megfelelő életkörülményeket és a táji adottságoknak megfelelő tájhasználat által biztos megélhetést képes nyújtani lakossága számára. A település jövőképének jelmondata: „Egerszalók a komplexitás, minőség és egyediség köz(ös)sége.”

1.2

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK RÖGZÍTÉSE

Településfejlesztés a településpolitikai elképzelések, a település fejlődésének tudatos beavatkozással történő befolyásolása, amelynek eredményeként a település mennyiségi („állóeszköz-állományának" bővítése) és minőségi többlethez (a település környezeti állapota, települési értékek megőrzése, helyreállítása) jut. A településfejlesztés filozófiai alapját, átfogó célkitűzését az elmúlt évtized gyakorlata alapján a fenntartható fejlődés eszméje adja. Eszerint a társadalmi igényeket a fizikai (épített és természeti) környezet értékeinek megőrzésével és továbbfejlesztésével, gazdaságilag is hosszú távon fenntartható (megvalósítható, működtethető, finanszírozható) módon kell kielégíteni. A fenntartható településfejlesztés megvalósításának az ügye a társadalom valamennyi rétegét, csoportját érinti, sikeressége egyszerre függ a tervezők és a lakosság hozzáállásától (Hajnal K. 2006). A fentiekben megfogalmazott jövőkép elérése is csak a lakosság minden tagjának tudatos tevékenysége által mehet végbe. Ennek érdekében együttműködésre van szükség a közszféra, a gazdaság és a lakosság szereplői között. Csak ezen partneri viszony lehet az alapja a fenntarthatóság és a szubszidiaritás elveire támaszkodó politikának. Az önkormányzatnak megvalósítható és hosszabb távon is megbízható távlatokat kell nyitni a lakosság számára, mert ezek képezik az alapját elképzeléseiknek, konkrét aktivitásaiknak. A helyi politikában lehetőséget kell biztosítani a döntési folyamatokban való részvételre. A részvételi lehetőségek bővülésétől hasznosabb megoldások várhatóak, növekedhet a hivatali szervek munkájával való elégedettség és költségcsökkentő hatásai is lehetnek. A települési fejlesztés egy komplex gazdaságfejlesztési program, mely figyelembe veszi, sőt integrálja a társadalmi, környezeti, politikai érdekeket, célokat, de alapvetően, mint legfőbb célt, a gazdaságfejlesztést szolgálja, amely kapcsán a program egyéb alkotóelemei is megvalósulhatnak. A programalkotás olyan „alkufolyamatnak” tekinthető, amely során a gazdasági célok megvalósítása kapcsán szóba jöhető társadalmi, környezeti problémák megoldásának lehetőségeit vizsgálják. A fenntartható településfejlesztés lényeges eleme, a környezet minőségének javítása különösen fontos a lakosság általános jóléte és az egészséges gazdasági fejlődés szempontjából. A környezettudatos településfejlesztés mindazon, a településre kiterjedő tervezési és megvalósítási tevékenységek összessége, amelyek a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását, a természetes és épített környezetének védelmét szolgálják.


Az előzmények alapján Egerszalók község fejlesztésének alapelvei az alábbiak szerint határozhatóak meg: A településfejlesztés alapját a fenntartható fejlődés környezeti, társadalmi és gazdasági szempontjainak érvényesítése kell, hogy képezze. Ez különösen az alábbi alapelvek figyelembevételét jelenti: Kiegyensúlyozott társadalmi viszonyok megteremtése és fenntartása: • • • •

demokratikus döntéshozatal, a közösséget összetartó szolidaritás és a terhek igazságos elosztása, a szegregáció elleni küzdelem és testileg és lelkileg egészséges társadalom kialakulásának elősegítése

Kiegyensúlyozott gazdasági viszonyok megteremtése és fenntartása: • • •

több lábon álló (diverzifikált) helyi gazdaság, magas termelékenység a helyi kis- és középvállalkozások

Kiegyensúlyozott környezeti viszonyok megteremtése és fenntartása: • • • • •

az autonóm település elveinek érvényesítése, a jó minőségű termőföldek védelme, ökológiai szempontból előnyös adottság megőrzése, tájhasználat tudatos alakítása a természetes és épített környezet értékeinek védelme, a zöldfelületek, rekreációra szánt területek növelése

CÉLOK 1.3 A TELEPÜLÉS ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

EGERSZALÓK NÉPESSÉGMEGTARTÓ ÉS NÉPESSÉGVONZÓ KÉPESSÉGÉNEK KIEGYENSÚLYOZOTT TÁRSADALMI VISZONYAINAK MEGTEREMTÉSE

JAVÍTÁSA

ÉS

Ezen átfogó célkitűzés jegyében Egerszalók átfogó célja egy olyan hosszútávú településfejlesztési elképzelés megvalósítása, amely a településen élők életminőségének átfogó javítását, a lakosság kedvező korösszetételének megtartását, a társadalmi különbségek csökkentését, az oktatáshoz, az egészségügyi- és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítását tartja egyik kiemelt feladatának. A település különös figyelmet fordít a kiegyensúlyozott társadalmi viszonyainak megteremtésére. Ennek érdekében a megélhetésükben tartósan veszélyeztetett társadalmi csoportok helyzetének hosszú távú javulására komplex – munkavégzéssel, önellátást elősegítő gazdálkodással és képzéssel egybekötött – programok kidolgozása a cél. A település külön figyelmet fordít az Egerszalókról történő elvándorlás megállítására, a fiatalok községhez való kötődésének elősegítésére. Átfogó fejlesztési cél, hogy a falu, korszerű, az agglomeráció előnyeit és országos hírnevét kihasználni tudó lakóhellyé váljon. A fejlesztés pedig Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 5

akkor válik sikeressé, ha a döntéshozók az izgalmas, dinamikus, vonzó életkörülmények megteremtésére törekszenek a helyi lakosság számára. Egy sikeres település életében egyre inkább jelentős szerepet játszanak az alulról jövő kezdeményezések támogatásai és a már meglévő szolgáltatások fejlődésének elősegítése.

TÖBB LÁBON ÁLLÓ GAZDASÁGI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE Átfogó célja a településnek a gazdaság több lábra állítása, mindezzel megélhetés biztosítása, a munkahelyek megőrzése és a foglalkoztatás növelése. Ehhez a helyi adottságokra, sajátosságokra építő programok szükségesek. Egerszalók átfogó céljai közé tartozik a kis- és középvállalkozás-barát gazdasági környezet kialakítása, valamint innovatív foglalkoztatásösztönző programok a fiatal tehetségek támogatására, hogy ötleteiket a településen valósítsák meg. Ennek érdekében az innovációs rendszerbe olyan elemeket kell beilleszteni, amelyek elősegítik a fiatalok önálló munkáját, saját kutatási témáik megvalósítását, saját vállalkozásuk megszervezését. Mindez nemcsak helyi szintű ágazati, vállalkozási fejlesztéseket, hanem tájgazdálkodási keretbe illeszkedő, a helyi adottságok, erőforrások felmérésére építő, a helyi gazdaságot szervezni képes szervezeti rendszert, menedzsmentet kíván. Mindezek fejlesztése munkaalkalmakat teremt a helyi közösség számára. A több lábon álló gazdaság megteremtése érdekében a környező településekkel való gazdasági együttműködéseinek a javítása, a termelők érdekeltségével és részvételével megvalósuló kereskedelmi hálózatok, értékesítési csatornák kialakítása, a helyi termelés, feldolgozás és fogyasztás összehangolása, a gazdasági tevékenységek, tranzakciók minél nagyobb körének térségen belül tartása az átfogó cél.

FENNTARTHATÓ, JÓ MINŐSÉGŰ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA A táji adottságoknak megfelelő tájhasználat a legkézenfekvőbb gazdaságfejlesztési cél, melyet a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni. A mezőgazdasági táj művelése, a helyi természeti adottságok kihasználása a turizmus alapjául is szolgál. A Nemzeti Vidékstratégiával összhangban – a vidéki polgárság megerősödését a több lábon álló, sokszínű vidéki gazdaság is szavatolja. A tájak jó állapota és a kor színvonalának megfelelő infrastruktúra a vidéket vonzó lakhellyé és turisztikai célponttá teszi. Ennek megfelelően Egerszalók átfogó célja a megújuló energiák kihasználásának segítségével egészséges környezet fenntartása, az értékek megőrzése, a változatos területhasználat és a jól működő településszerkezet kialakítása.

TÁJI ADOTTSÁGOKNAK MEGFELELŐ TÁJHASZNÁLAT

A táji, természeti adottságok vizsgálatakor megállapítottuk, hogy Egerszalók még őrzi a település története szerint hagyományos tájhasználati módokat, ugyanakkor a település üdülő táj jellege egyre erősödik. Az Egri- Bükkalja tagolt hegylábfelszínén, a Laskó-patak völgyében elhelyezkedő település természetvédelmi, turisztikai, tájesztétikai és gazdasági szempontból is kiemelkedő értéket


képvisel, kiváló lehetőséget biztosít a szőlő- és gyümölcstermesztés mellett szántóföldi művelésre, legeltetésre is. Egerszalók táji adottságai rendkívül gazdag lehetőséget kínálnak mind természeti értékek fenntartható kiaknázására épülő turizmus, mind a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A településfejlesztési koncepcióban ezért azt kell hangsúlyozni, hogy az egyes területek adottságainak leginkább megfelelő tájhasználat tudatos fejlesztésével kell a mainál kedvezőbb állapotokat kialakítani. Így a földterület- takarékos fejlesztések, termőföldek védelme, a termelési adottságoknak, a termőhelyi minőségnek megfelelő művelési ág alkalmazása, a hagyományos tájhasználatra épülő minőségi élelmiszerek és szolgáltatások, a szőlészeti, gyümölcstermesztési és feldolgozási, borászati szektor fejlesztése, a tájkarakter védelme, a településkép védelme, valamint az ökológiai hálózat fejlesztése a fő irány.

1.4

RÉSZCÉLOK ÉS A BEAVATKOZÁSOK TERÜLETEI EGYSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA

TÁRSADALOM ESÉLYEGYENLŐSÉG BIZTOSÍTÁSA Egerszalók Község Önkormányzata 2013 júliusában megfogalmazta a Helyi Esélyegyenlőségi Programját. A település jövőképében kiemelten foglalkozik a romák munkalehetőségekhez jutásával, a mélyszegénység felszámolásával, valamint egy tartalmas és vidám gyermekkor feltételeinek megteremtése érdekében a gyerekek oktatási esélyeinek növelésével, tanulmányaik segítésével. Mindezek mellett figyelmet fordít az idősek megbecsülésére, tiszteletben tartásukra, hogy életüket egészségben, biztonságban, tartalmasan élhessék. Elengedhetetlen a nők esetén az oktatási és foglalkoztatási esélyek növelése, a család munkamegosztásában rájuk háruló többletfeladatok ellátásának segítése. Egerszalók különös figyelmet fordít a fogyatékkal élők hátrányainak mérséklésére, mindennapi életvitelük megkönnyítésére. Nem elegendő annak biztosítása, hogy a hátrányos helyzetű személyeket a többiekkel azonos jogok illessék meg, az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, megszüntetik.

NÉPESSÉGMEGTARTÓ KÉPESSÉG NÖVELÉSE, ALULRÓL JÖVŐ KEZDEMÉNYEZÉSEK TÁMOGATÁSA Egerszalók alapvető célja az összetartó és szolidáris helyi települési közösség kialakítása és megerősítése, az egyének, szervezetek közötti együttműködés és partnerség fejlesztése, a helyi lakosok életét befolyásoló, a társadalmi integrációt szolgáló programok támogatása és a közösségi ügyekben való állampolgári, civil részvétel erősítése által. A község célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű csoportok helyi közösségi integrációját, részvételét a helyi döntéshozatali folyamatokban ezzel is előmozdítva a társadalmi összetartozás erősítését. Mindezek megvalósulásának elengedhetetlen eszköze az egyesületek, különféle érdekközösségek, civil szervezetek és a lakossági kezdeményezések tevékenységeinek támogatása. IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGEK KEZDEMÉNYEZÉSEINEK ÖSZTÖNZÉSE

Egerszalókon az általános iskola bezárásával, a gyerekek és fiatal felnőttek más településeken való tanulásával, az iskolához kötődő baráti kör kialakulásával egyre inkább megszűnik az Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 7

anyatelepüléshez való kötődésük. Annak érdekében, hogy Egerszalók ne váljon alvó településsé az ifjúsági korosztályok formális és nem formális közösségi aktivitását szakemberek közreműködésével növelni és bátorítani kell. A helyi társadalmi, társadalom-építő folyamatokba való bekapcsolással, a közösségfejlesztés eszközrendszerével kell segíteni a közösségi aktivitások megvalósulását. Mindezek mellett a szabadidő együttes eltöltésére alkalmas közösségi terek fejlesztése is elengedhetetlen. Ezen célok megvalósulásához szükséges a közösségi és önkéntes tevékenységek lehetőségeinek bővítése a helyi ifjúsági közösségek önálló kezdeményezéseinek ösztönzésével, a korosztály igényeinek megfelelő közösségi helyszínek, többfunkciós terek kialakításának és fejlesztésének támogatásával. Továbbá szükség van a közösségi aktivitást segítő-fejlesztő szakmai háttér kialakításának, illetve fejlesztésének ösztönzésére, ifjúsági, közérdekű és közösségi aktivitást ösztönző motivációs eszközök alkalmazására. Elengedhetetlen az aktív állampolgárság, részvétel igényének és lehetőségének fejlesztése azáltal, hogy az ifjúság véleménye beépül a döntésekbe. Az ifjúsági szervezetek számára valós jogköröket kell teremteni, tevőleges módon be kell őket vonni a döntési folyamatokba. EGÉSZSÉG ÉS SPORT

A fiatal polgárok testi egészségének és lelki jóllétének javításán túl a sportnak nevelési dimenziója is van, és fontos társadalmi szerepet is játszik. A csapatsportok előnye a fokozott koncentráló képesség, kitartásra-, céltudatosságra nevelés, továbbá fejlesztik az áldozatkészséget, erősítik az öntudatot. A közös tevékenység, egy csapat tagjaként a közös célért, a többiekkel összefogva való küzdelem segít a településhez való kötődés kialakításban és a sportban megszerzett képességek más területeken való kibontakoztatásában is. GYERMEKVÁLLALÁS ÖSZTÖNZÉSE

A gyermekvállalási szándék fenntartása, illetve fokozása érdekében olyan környezetet kell teremteni, melyben a családalapítás és a szakmai karrier összeegyeztethető a fiatal szülők számára, s amelyben ezáltal a szülők által kívánt gyermekek megszülethetnek. Ennek érdekében esélyegyenlőséget elősegítő, szükség esetén esélykiegyenlítő jellegű gyermeknevelési támogatási rendszert kell kidolgozni és működtetni a gyerekek számára és a család anyagi-jövedelmi helyzetére való tekintettel. Egerszalók célja a szakértői segítségnyújtás komplex és integrált rendszerének elérhetővé tétele, valamint a kora gyermekkori fejlődés támogatása, a sikeres iskolai pályafutás elősegítése érdekében a gyermekek megfelelő színvonalú napközbeni, illetve óvodai ellátáshoz való széleskörű hozzáférés ösztönzése. A településen működő védőnői rendelés továbbbővítése ifjúságsegítői tevékenységek végzésével. Mindemellett teret kell adni a gyermekeket vállaló fiatalok önsegítő csoportjainak. A népességmegtartó képesség növelése érdekében elengedhetetlenül szükséges a gyermeknevelés melletti munkavállalási lehetőségek fejlesztése, ösztönzése; a részmunkaidős, illetve az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének segítése a településen. A gyermekek utáni juttatásokban részesülő, gyermekgondozás miatt otthon maradó szülőket segíteni szükséges a munkaerő-piaci pozíciójukat erősítő képzésekben való részvételre. A munkavállalók családi életét erőteljesebben figyelembe vevő vállalati kultúra, felelősségvállalás ösztönzésének rendszerét kell kidolgozni.


MUNKAHELYTEREMTÉS, MUNKAHELYVÉDELEM A társadalmi integrációt és a munkaerő-piaci integrációt nem lehet egymástól elválasztani, a munka nemcsak a megélhetés eszköze, hanem az elismerés, a megbecsülés, a társadalom életében való részvétel egyik fontos eleme is. Ugyanakkor tartósan munkaképes, „versenyképes” állapotban csak az önálló életvitelre képes, személyiségében kiegyensúlyozott, ismeretek és készségek terén megfelelően felkészült, támogató családi és társadalmi környezetben élő, és a munkaerejét regenerálni tudó ember lesz. A tartós munkanélküliek és inaktívak esetében gyakran a foglalkoztathatóság és az önálló életvitelre való képesség alapvető feltételei, valamint a munkaerőpiacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik hiányoznak, kapcsolati hálójuk esetleges, hiányos, motivációjuk gyenge, halmozott hátrányokkal küzdenek, sokszor semmilyen segítő intézménnyel nincs kapcsolatuk, a munkanélküli lét pedig több generációjukat is érintheti. A célcsoport tagjai a fentiek miatt egyénre szabott, többirányú, összehangolt segítség nélkül nem képesek ebből a helyzetből kilépni. Esetükben az „első lépést” a foglalkoztatás felé olyan, az önálló életvitelre képessé tevő, és a munkaerőpiacra való belépést előkészítő és arra motiváló programok, támogató szolgáltatások jelenthetik, amelyek lehetővé teszik, hogy később sikeresen kapcsolódhassanak a hagyományos képzési/foglalkoztatási programokba, munkaerő-piaci szolgáltatásokba, és ezáltal társadalmi befogadásuk megvalósulhasson, foglalkoztatási esélyeik javulhassanak. Az Európa 2020 Stratégiával összhangban Egerszalók célkitűzése az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, a magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása. A képzési rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása, így a meglévő munkahelyeinek védelme és új munkalehetőségek teremtése, a munka településre vonzása várható. Egerszalók ezen kitörési pontokra építkezik átfogó céljainak elérése érdekében: 1. Egészségipar, Egészségturizmus 2. Megújuló energiák használatának fejlesztése 3. Otthonteremtés – Lakásprogram 4. Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés 5. Tudomány – Innováció – Növekedés A FIATALOK MUNKAVÁLLALÁSÁNAK ELŐSEGÍTÉSE

Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes „ifjúsági munkások” által irányított, ifjúsági szervezetek keretében, önkormányzatnál, ifjúsági központokban, egyházi intézményekben stb. működő olyan iskolán kívüli nevelés, amely hozzájárul a fiatalok fejlődéséhez. A családokkal és más szakemberekkel együtt az ifjúsági munka segíthet megküzdeni a munkanélküliséggel, az iskolai kudarcokkal és a társadalmi kirekesztődéssel, valamint szabadidős tevékenységet is jelent. Az ifjúsági munka keretében készségeket is el lehet sajátítani és támogatást jelenthet az ifjúságból a felnőttkorba való átmenetben. A kultúra serkenti a kreativitást, a vállalkozói ismeretek oktatását pedig úgy kellene tekinteni, mint ami a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés előmozdításának eszköze, valamint egyes készségek, a civil részvétel, az autonómia és az önbecsülés forrása. Mindezért ösztönözni kell a fiatalokat a munkatapasztalat és a munkavállalási kompetenciák megszerzésére. Egerszalók célja, hogy megkönnyítse a fiatalok által indított vállalkozások


működtetését, fenntartását. Mindezek mellett ösztönözze akár tanfolyamok keretében is a gazdasági, pénzügyi, munkaerő-piaci ismeretek elsajátítását, tapasztalatok szerzését, ugyanígy segítse a másodgenerációs munkanélküliség veszélyében érintett fiatalokat a munkakultúra elsajátításában. A fiatalokat arra kell bátorítani, hogy innovatív módon gondolkozzanak és cselekedjenek. A település célja, hogy felismerje és támogassa a fiatal tehetségeket.

GAZDASÁG ORSZÁGOS TURISZTIKAI KÖZPONT SZEREPÉNEK FENNTARTÁSA, ÚJ ELEMEKKEL VALÓ BŐVÍTÉSE, TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ERŐSÍTÉSE A turizmus hazánkban a nemzetgazdaság kiemelten fontos ágazata, melynek a kormány kulcsszerepet szán fejlesztéspolitikai, foglalkoztatási céljai megvalósításában. Az Új Széchenyi Terv kitörési pontjaként szereplő Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program a turizmus számára is határozott irányokat jelöl ki. Az ágazat sikere a foglalkoztatás terén is látványosan megmutatkozik, a növekvő vendégforgalom kiszolgálása mind a diplomás és szakképzett munkaerő, mind az alacsonyabban képzett rétegek számára biztos munkalehetőséget jelent.

EGÉSZSÉGTURIZMUS

Magyarország jövőképében a szolgáltatásokra alapozott ágazatok, ezen belül kiemelten az egészségügy, és az erre épülő/ezt megalapozó egészségipar, és ennek keretében az egészségturizmus kiemelt prioritássá válik. A turizmus is folyamatos újrapozícionálási kényszerében a hagyományos turisztikai értékek megtartása mellett a jövő a hozzáadott értéken, a szolgáltatásokon alapuló turizmusé, és ezen belül pedig az egészségturizmus (annak összes ágával) kiemelt szerepet kell, hogy kapjon, hiszen a hozzáadott-érték alapú turizmus (esemény-turizmus, konferencia-turizmus és egészségturizmus) jelent perspektívát. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőkép szerint 2024-ben Magyarország az egészségturizmus több területén is Európa legnépszerűbb desztinációja lesz. A „vízbázisú” turizmusban a gyógyvíz alapú gyógyturizmus fejlesztése jelenti a reális jövőképet mind az ország, mind Egerszalók számára, amelyben a gyógyvíz hasznosításában a minél szélesebb spektrumú, szakmai tartalmában és a kiszolgáló létesítményekben magas színvonalú szolgáltatások fejlesztése a kulcs. A településnek a táji környezetére alapozott olyan komplex turisztikai és szolgáltatási spektrumot kell kialakítani egységes marketing-támogatás mellett, mely által a szezonalitás csökkenthető. Ehhez szükség van a meglévő települési kapcsolatok erősítése mellett további együttműködési lehetőségek feltárására.

VALLÁSI TURIZMUS HÁTTÉRRENDSZERÉNEK KIÉPÍTÉSE

A vallási turizmus jelentősége világszerte megnőtt. Nagy érdeklődés mutatkozik e téren Magyarországon is. Ennek oka többek között abban is kereshető, hogy az egyházak által védett és átadott értékek nemzet- és közösségmegtartó erejűek. A vallási turizmus hozzájárulhat Európa lelki és szellemi megújításához, a népek közötti megbékéléshez, hiszen valamennyi zarándokútvonal átnyúlik a határon vagy határokon. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság 2001-ben támogatandó turisztikai termékként ismerte el a vallási turizmust, a kegyhelyek, templomok pályázhatnak Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 10

támogatásért. Magyarország rendkívül gazdag vallási emlékekben és zarándokutakban. Egerszalók részese a Mária Útnak, mely Közép- Kelet Európa leghosszabb zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon. Emellett kegytemplomával, 32 éves hagyománnyal rendelkező ifjúsági lelkigyakorlatával, Egerrel, mint vallási központtal való szomszédságával is méltán építkezhet a turizmus ezen szegmensében lévő lehetőségek kihasználására, további fejlesztésére, mind új É-D-i útvonalak (pl. Krakkó irányába) kijelölésével, mind a szálláshelyek, a zarándokok háttér infrastruktúrájának kiépítésével, fenntartásának támogatásával.

BORTURIZMUS FEJLESZTÉS

A borászat és ehhez kapcsolódóan a borturizmus a második legjelentősebb gazdasági potenciálja a településnek a termálfürdő mellett, ráadásul a két turisztikai ágazat jól kiegészíti egymást. A javasolt szőlőtelepítések megvalósulása, továbbá a minőségi borok, különösen a bioborok termelése esetén a borászatok jelentősége még tovább nő és ez magával hozza a borturizmus további fellendülését. A borturizmus Magyarországon az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. A rendszerváltást követően létrejött borászatok eleinte csak bortermeléssel foglalkoztak és csak később egészült ki a borkóstolás étkezéssel, egyéb kulturális jellegű elemekkel. Az új borturizmus funkció meghaladta a régi pincék által nyújtott lehetőségeket és elkezdődött olyan pincészetek építése, amelyek már egyéb szolgáltatásokat is kínálnak, ugyanakkor lehetőség van a hagyományos borkóstolásra és pincelátogatásra is. Emellett az utóbbi évtizedekben egyre keresettebbek a biogazdálkodással termelt borok is, amelyek újabb lendületet adhatnak az egerszalóki bortermelésnek. (A biogazdálkodás során a természet törvényeit tudatosan figyelembe véve alakítják ki a növények környezetét. A termelés alapja: a szőlő életterének ápolása, a betegségek megelőzése kémiai anyagok nélkül.) Egerszalókon többek közt a St. Andrea pincészet nyújt magas színvonalú szolgáltatást a borturisták részére. A borkóstolást egyéb gasztronómiai és kulturális programokhoz (jazz koncertekhez, finedining estekhez, vallási elmélkedésekhez) kapcsolják. Az ezekhez hasonló, sokszínű programkínálatokra egyre nagyobb igény jelentkezik országszerte. A településrendezési eszközökben lehetővé kell tenni az olyan több hektáros szőlőbirtokokra épülő, új pincészetek, borászatok létrejöttét, amelyek komplex szolgáltatást nyújtanak (beleértve a szerteágazó programkínálatot és a szállás-szolgáltatást).

KREATÍV TUDÁSALAPÚ, PIACKÉPES KÉSZSÉGEK, INNOVATÍV, GAZDASÁG FEJLESZTÉSE Ahhoz, hogy az Egerszalókról induló innovatív vállalkozások sikereket érhessenek el - jól működő, eredményes vállalatokká válhassanak -, meg kell erősíteni a fejlődésüket lehetővé tevő ökoszisztémát; a közvetlenül részükre juttatott támogatás mellett elsősorban létre kell hozni egy megbízható és jól működő technológiai inkubátori rendszert. Az induló kisvállalatok életpályájuk kezdeti szakaszában teljes körű támogatásra szorulhatnak, e támogatást komplex szolgáltatáscsomagjukkal és speciális környezetükkel a technológiai inkubátorok nyújthatják Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 11

számukra. A technológiai inkubáció egy, a technológiai innovációs ötletekre alapuló induló vállalkozások számára átmeneti jelleggel biztosított komplex szolgáltatási rendszert jelent egy speciálisan kialakított környezetben. Ezen technológiai inkubáció biztosítása által a település célja, hogy olyan erőforrásokkal és szolgáltatásokkal (mentorálás - tanácsadás, oktatás - tréning, üzleti menedzsment, magvető és kapcsolati tőke stb.) lássa el az induló vállalkozásokat, amelyek javítják e vállalkozások túlélési esélyeit életpályájuk kezdeti szakaszában, és egyúttal alapot teremtenek a további (kockázati) tőkebevonáshoz, ezzel az intenzív növekedéshez és a későbbi nemzetközi piacra lépéshez. Az inkubáció célja ezen nemzetközi piacra lépéshez szükséges tudást, start-up kapcsolati hálót, üzleti előrehaladást és már rövidtávon kockázati tőke bevonást elősegítő céges struktúra kialakítása. A gazdaság másik jelentős ágazata a jelentős logisztikai háttérrendszert igénylő gazdasági, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozások. Egerszalók feladata, hogy számukra is megteremtse a versenyképes működéshez szükséges feltételeket, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy ezzel ne terhelje túl a települést, a lakosság számára ne jelentsen túlzott zavarást. Mindezért Egerszalók célja olyan gazdasági terület kijelölése, mely minden szükséges infrastruktúrával könnyen és megfizethető módon ellátható, olyan közúti kapcsolatokkal rendelkezik, ami könnyen elérhető ugyanakkor nem a település belső közúthálózatát használja.

AZ AGGLOMERÁCIÓS TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KIALAKÍTÁSA Egerszalók versenyképessége szempontjából meghatározó Egerrel és az Egerrel szomszédos településekkel való együttműködés kialakítása. A jó partneri viszony kialakításától függ a település sikeressége. Ezen együttműködésben részt vevő települések specializációjával, a feladatok megosztásával, vagy éppen közös beruházások révén, az integrált-, mikrotérségi stratégiák, a közös cselekvési programok, a költségek és hasznok megfelelő megosztásával jöhet létre fenntartható, jól működő vidék- és ezáltal településfejlesztés. A már jól működő partneri kapcsolatok (pl. TDM szervezet) mellett a község célja új irányok és együttműködések kiépítése. Egerszalók számos területen támogathatja Eger településfejlesztési elképzeléseit, ilyen például a versenysportok háttérbázisaként kiépítendő edzőközpont, mely Egerszalókon megvalósuló gyógyvízbázisú egészségturizmus kínálatával vagy a nagyobb területigényű (pl. lovassportok) versenysportoknak biztosított komplexumaival minden sportágra kiterjedő kínálattá bővíthető. Az Egri Borvidék jobb pozícionálása egységes piaci és turisztikai fellépést igényel, ezért szükséges a szőlő-borágazatban érdekeltek együttműködésének segítése, tematikus útvonalak és infrastrukturális beruházások támogatása, közös erővel történő fejlesztése.

TÁJI, TERMÉSZETI KÖRNYEZET FÖLDTERÜLET-TAKARÉKOS FEJLESZTÉSEK, TERMŐFÖLDEK VÉDELME Egerszalók külterületeinek földtakarékos fejlesztése az értékes termőföldek figyelembevételével történhet. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldek más célú hasznosítása nem javasolt. A külterületi fejlesztéseket optimalizálni kell a hagyományos tájszerkezet megőrzésével, és az olyan fenntartható tájhasználatok preferálásával, amelyek nem kívánnak indokolatlanul magas terheket a Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 12

településre az út- és közmű-infrastruktúrák fejlesztése és azok üzemeltetése révén, ugyanakkor kiaknázzák a tájban rejlő erdő- és mezőgazdasági, valamint a turisztikai és rekreációs potenciált. Az turisztikai, rekreációs létesítményeket (pl. golfpálya) úgy kell elhelyezni, hogy azok a védett természeti értékeket, tájképet egyáltalán ne veszélyeztessék. A termőföldekkel való takarékos gazdálkodás érdekében az alulhasznosított területeket (pl. az egykori TSZ területeket) előnybe kell részesíteni a fejlesztéseknél. Hasonlóképpen új lakó- és üdülőterületi fejlesztéseket kijelölni csak a meglévő fejlesztési területek (pl. Kristálydomb, „Szalóki üdülőfalu”) közel teljes beépülését követően javasolt. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény értelmében a belterületi, illetőleg beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósulásától függően vonhatók belterületbe.

A TERMELÉSI ADOTTSÁGOKNAK, A TERMŐHELYI MINŐSÉGNEK MEGFELELŐ MŰVELÉSI ÁG ALKALMAZÁSA A Laskó-patak melletti dombsági területek kiválóan alkalmasak szőlő- és gyümölcstermesztésre, a patak melletti mélyebb fekvésű, kedvezőbb vízellátású területek pedig elsősorban szántóföldi művelésre, legeltetésre alkalmasak. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy Egerszalókon a szőlőterületek 95%-a I. kataszteri osztályú szőlőültetvény. A mai gyakorlat szerint a szőlőtelepítéshez szükséges állami tulajdonban lévő telepítési jogokat, valamint a telepítési támogatást a terület termőhelyi kataszteri pontértéke szerint ítélik oda. Azaz az országosan rendelkezésre álló keretekből először a szőlő termőhelyi katasztere szerinti I osztályú területek kapnak, s ha sok az igény akkor a magasabb pontszámú területek (a termőhelyi érték pontszám maximuma 400 pont) részesülnek támogatásban. Tekintettel arra, hogy Egerszalók szőlőkataszterbe besorolt területeinek pontszámai magasak, jellemzően 320-350 pontérték közöttiek, ezért a jelenlegi rendszerben a benyújtott telepítési pályázatok elnyernék a támogatást. A támogatás mértéke a fajtától, művelésmódtól függően kb. 3,55 millió Ft/ha, ami olyan nagyságrendű támogatást jelent, amellyel csekély önerő esetén is megvalósítható a telepítés. A fentiek alapján az elkövetkezendő években a meglévő szőlőterület nagysága Egerszalókon jelentősen növelhető. A telepítéseknél fontos a birtok mérete, gazdaságossági és ökológiai szempontból egyaránt. Mindenképp a hektáros területnagyságú telepítésekben kell gondolkodni a kisebb termelőnek is. A korszerű, ökológiai szemléletű integrált termesztés csak ebben a nagyságrendben valósítható meg. Az új telepítések mellett azonban igen fontos a szőlőkataszterbe sorolt kiváló termőhelyi területek megőrzése is. A településrendezési eszközökben szigorúan szabályozni kell, hogy a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó I. osztályú területek csak mezőgazdasági termelésre, elsősorban szőlőtermesztésre vehetők igénybe. Beépítésre szánt területté nem jelölhetők ki és kizárólag a szőlőtermesztéssel, a termés feldolgozásával, valamint az agrárturizmussal kapcsolatos épületek építhetők. Annak ellenére, hogy az állattartás az elmúlt évtizedekben visszaszorult Egerszalókon, az állattenyésztéshez is kedvező adottságok vannak a településen. A Laskó-patak melletti nedvesebb, mélyebb fekvésű gyepes területek jól hasznosíthatók legeltetésre. Emellett a magasabban fekvő, de nem szőlőültetvényként hasznosított, vékonyabb termőrétegű, többnyire nem művelt területeket is Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 13

vissza lehet alakítani fás legelővé. A Kormány 1437/2014(VII.31.) határozata alapján nemcsak a zöldség és gyümölcstermelők, hanem az állattartó gazdák is kiemelt támogatást kapnak 2020-ig. A legeltető állattartás hagyományainak felélesztése és a felhagyott mezőgazdasági területek extenzív legelőként való hasznosítása pozitív változásokat hozhat a tájszerkezetben.

A hagyományos tájhasználatra épülő minőségi élelmiszerek és szolgáltatások, a szőlészeti, gyümölcstermesztési és feldolgozási, borászati szektor fejlesztése A hagyományos tájhasználatra építve komplex helyi élelmiszer-gazdaság létrehozása szükséges, együttműködve a jelentősebb felvevő piacokkal, különösen a megyeszékhellyel, Egerrel. Egerszalók, mint városkörnyéki kis település megcélozhatja az egri piacokra, üzletekbe szállítását. A kiszámítható, biztos felvevői piac egyben biztonságot jelent a termelőknek, amelyre termelői piac-hálózat építhető. A helyi adottságokra és hagyományokra visszavezethető tevékenységeknek akkor lehet a térségében jövője, ha az ezzel foglalkozó kis- és középvállalkozások képesek hozzáadott magas értékek létrehozni. A több lábon gazdaságoz szükséges, hogy a szőlőtermesztésnek ne csak a borászat legyen a felvásárlási területe, hanem a gyümölcslé, mazsola, szőlőcukor előállítása, továbbá a kozmetikai készítmények gyártása is. A hagyományos, háztáji és extenzív állattartásra (ló, a szarvasmarha és a juh extenzív, legeltető tenyésztésére) építve a helyi feldolgozást (tej- és húsipar, a sajtkészítés) elő kell segíteni. A feldolgozást javasolt összekapcsolni az agrár-turisztikai kínálattal, a falusi vendéglátással.

A tájkarakter védelme Az elmúlt évtizedekben Egerszalókon jelentősen megváltozott a foglalkoztatottság szerkezete és ezzel együtt a tájhasználat is jelentősen megváltozott. Az okszerű tájgazdálkodás, az adottságoknak megfelelő tájhasználat megvalósítása már önmagában is jelentős mértékben kedvezőbbé teszi a tájképet, az egyes tájrészletek megjelenését, látványát. Ugyanakkor a tájkarakter védelme igényli a település teljes külterületére kiterjedő tájképvédelmi arculatterv kidolgozását is. A tájképvédelmi szempontból érzékeny területeken, a tájkarakter megőrzése érdekében az épületek elhelyezhetősége, építészeti kialakítása és funkciója szabályozandó. A táj esztétikai adottságainak fenntartása, fejlesztése érdekében meg kell határozni a tájbaillesztés módját. A jelentősebb méretű borászati feldolgozó létesítmények tájba illesztése különösen fontos feladatot jelent. A birtokközpontok kialakításánál előnyt kell biztosítani a felhagyott ipari, mezőgazdasági területek elhagyott épületeinek újrahasznosításának. A birtokközpontok kialakítása érdekében helyi támogatási formákat javasolt létrehozni.

A településkép védelme Az a kultúr-környezet, amely az évszázados szokások és hagyományok mentén alakította a magyar települések arculatát, gyökeresen megváltozott az elmúlt fél évszázadban, de különösen az elmúlt évtizedekben. Emiatt különösen fontos a településképvédelmi arculatterv kidolgozása. A Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 14

magánterületeken folyó építkezések esztétikai kérdéseit csak korlátozottan lehet szabályozni a településrendezési eszközökben, ezért a közterületek egységes, arculati terv szerinti alakítása példamutató lehet a magánterületi építkezésekhez. Az esztétikusan kialakított és jól működő közterületeknek "kisugárzó" hatása van a falu életére, a turizmusra, a gazdaságra, az ott élők közérzetére. Emellett az apró, de egy egységes koncepció részeként megvalósított fejlesztések kiváló lehetőséget biztosítanak a településen lévők foglalkoztatására, közmunkaprogramok kidolgozására is. A vendéglátási és turisztikai célokat szolgáló arculatterv, a lehetőség szerinti utcafásítás, zöldterületek fejlesztése és a Laskó-patak menti természetközeli sétány kialakítása mind a település vonzerejét javítja.

Ökológiai hálózat fejlesztése Az országos ökológiai hálózat területein az ökológiai és vizuális tájhasználati konfliktusok felszámolása, az élőhelyek védelme, az ökológiai kapcsolatok fejlesztése és természet-megőrzési célú tájhasználatának biztosítása az elérendő cél. Ennek érdekében a külterület-szabályozás eszközeivel, illetve az ökologikus tájgazdálkodási formák (legeltető állattartás, gyepgazdálkodás, haltenyésztés, méhészet stb.) ösztönző támogatási rendszerével biztosítani kell az ökológiai hálózat elemeinek jó működését. Az turisztikai fejlesztéseket a táj terhelhetőségén belül kell fejleszteni. Egerszalókon a legjelentősebb ökológiai folyosó a Laskó-patak völgye. A patak ökológiai szerepének javítása érdekében a vízfolyás újabb rendezését úgy kell végrehajtani, hogy a biztonságos vízelvezetés mellett a leromlott élőhelyek természetessé alakuljanak a patak mentén. A talajerózióval veszélyeztetett területek biztosítása ahol lehet mérnökbiológiai módszerekkel kell, hogy történjen. A patak revitalizációja mellett a belterületi szakaszon a rekreációs szempontokat is figyelembe kell venni, hogy ezáltal élő, zöldfelületi kapcsolat alakuljon ki a különböző patak menti zöldfelületi elemek (Pást park, focipálya, Jókai úti játszótér) között. A patak mentén biztosítani kell a végigjárhatóságot. Ahol lehetséges természetközeli sétány kialakítása indokolt.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET Modernizáció a hagyományos és helyi méret -, tömeg-, és szerkezetrendnek megfelelően A történeti településrészek szerkezetük által olykor nehézséget jelentenek a mai életmód lebonyolításában. A motorizáció nehézkesen működik a szűk utcákban, a keskeny közterületek nem hagynak helyet a kényelmes szélességű járdáknak, stb. Mivel az épített, településszerkezeti örökséget kaptuk, valamint ez alkotja magát a települést, annak modern igényeinkhez való alakítása mérték- és minőségbeli átgondolást igényel. Közterületek A közterületek egyszerre biztosítják a mindennapi életünk áramlását, és adnak alapot a településképnek. A megújuló közterek kapcsán fontos szerepet kell, hogy kapjanak az oda kerülő berendezési tárgyak. Az utcabútorok nem csupán berendezik a teret - szerepük az egyszerű használati érték mellett sokkal összetettebb. Akkor mondható jól berendezettnek egy utca, egy tér, Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 15

egy park, ha a bútorok belesimulnak a térbe, ha mind stílusban, mind megjelenésben, harmóniában vannak az épített és a természeti környezettel, valamint ha a közterületeket használó emberek jól érzik magukat, miközben megélik utcáikat, tereiket, parkjaikat. Az egyes, lehatárolt települési akcióterületeken belül egységes utcabútorok alkalmazandók, amelyek illeszkednek az adott karakterhez. Megjelenésük pontosabb meghatározása a közterület-alakítási terv része kell, hogy legyen. Akadálymentesítés A közterületek megújításának egyik célja, hogy a fogyatékkal élő embertársaink, kisgyermekes szülők számára lehetővé tegye a szabad mozgást, tájékozódást, egy adott épület használatakor, tehát akadálymentessé váljon. Fontos, hogy a közhasználatú épületek akadálymentesítése mellett az akadálymentesítés kiterjedjen: épületen kívüli környezet akadálymentesítésére, információs és kommunikációs akadálymentesítésre, valamint a közterületek akadálymentesítésére. Az akadálymentesség "komplexitását", teljeskörűségét egyrészt értelmezhetjük valamennyi használói csoport kontextusában, másrészt az adott épületben található valamennyi funkció, szolgáltatás tekintetében. A település akadálymentesítésekor mindkét csoportosítást figyelembe kell venni. Akadálymentesítés, illetve a parkolás tervezésénél ki kell alakítani kerekesszékkel használható, és családbarát parkolókat is. Településszerkezet, utcakép Egerszalók régi településszerkezete védendő érték. Az új beépítésre szánt – főként lakó – területeknél cél, hogy azok kijelölése ne okozza a település szétterülését a tájban. Lakóterület fejlesztéskor szükséges a meglévő belterület lakatlan telkeit, házait hasznosítani. A jelenleg kialakított, rengeteg beépítetlen lakóterület mellett nem javasolt további területek belterületbe vonása, azok beépüléséig, sőt, egyes be nem épült lakóterületek visszaminősítése is indokolt. Utcaképvédelmi szempontból is fontos, hogy a műemléki környezetben található épületeket tekintve a beépítés módjára, az építmény magasságára, tetőzetének kialakítására, védett épületek melletti kerítések kialakítására a lehető legpontosabb előírások kerüljenek megfogalmazásra a helyi építési szabályzatban, de az új beépítéseknél is meghatározandó a tömegalakítás, magasság, szín- és anyaghasználat. Ha az új lakóterületek „koncepció nélkül”, különböző építészeti stílusokat felvonultatva épülnek be, a település hangulatát, karakterét felhígítják. Örökölt épületállomány megtartása, védelme Egerszalók védett épületei, illetve környezetük többsége viszonylagos épségben maradt ugyan meg, ám a védelem alatt nem álló régi népi lakóházak esetén az utóbbi időszakban több olyan homlokzati átalakítás is történt, melyek nem csupán az épület történetiségét, hanem esetenként a településkép egységét is veszélyeztetik. Ezzel szemben az épített örökség bekapcsolása a turizmus rendszerébe, egyre inkább hangsúlyos kitörési pont lehet a település számára.


Nincs meg a településen a művelődéstörténetileg hitelesen helyreállított és szellemi tartalmakkal megtöltött – így turisztikai vonzerőt is biztosító – örökséghelyszínek azon kritikus tömege, és azok láncokba kötése, amely fenntarthatóvá teheti azokat, szükséges a meglévő helyszínek ezirányú fejlesztése. Fontos továbbá, hogy a még fellelhető építészeti hagyományok újraalkalmazásával a falukép ismét jellegzetessé váljon, valamint a faluképet negatívan befolyásoló infrastrukturális elemek (pl. „kábelfödémek” létrejötte vezetékekből) megszűnjön. Az épített örökség megóvását és fenntartható fejlesztését a 3.3 fejezet tartalmazza. A falu egyéni arculatát őrző történeti központ rendeltetésének és méretrendjének megtartása a fejlesztések során Egerszalók történeti településmagja a templomdomb és környékén lehetett, a 19. század első felében azonban már a templom mellett, a mai Kossuth út vonalából kiinduló, a Széchenyi és a Sáfrány út által lehatárolt többutcás település volt. A települési terület ma a falu belterülete, jellemzően a lakóterület és a Faluközpont, ahol megtalálhatók a régi parasztházaktól a modern családi házakon át az intézményi épületekig rengeteg épülettípus, a terület mégis egységesen kezelendő: - az épített értékek megóvása, - az új épületek faluképbe illesztése, valamint - a közterületek egységes arculattal való felújítása a cél. Ezen belül a Faluközpont rehabilitációja Egerszalók egyik fő fejlesztési területe. Célja, hogy a település életében jelentős intézményi központ környezeti minőségében is kiemelt területté váljon. Ennek érdekében a Faluközpont rehabilitációs programjának keretében jelentős szerepet kell kapnia a közterületek magas szintű kialakításának, rendezésének. A Főtéren belül és az azt határoló térfalakat alkotó épületeket kiemelten kell kezelni, ezért az erre a területre eső épületek külső felújítására, a program által kijelölt terület zöldfelületeinek, közparkjainak, kerítéseinek rendezésére, létrehozására, felújítására különös gondot kell fordítani, az ezekre készülő terveket az egri önkormányzati tervtanács elé kell vinni. A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (hidak, igényes burkolatok kialakítása), a zöldfelületek; látvány és használati térelemek kialakítása, meglévők fejlesztése kívánatos. A területre az önkormányzatnak közterület-alakítási tervet kell készíteni.


1.4.1

A JÖVŐKÉP, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ELVEK, AZ ÁTFOGÓ CÉL ÉS A RÉSZCÉLOK KAPCSOLATA


1.4.2

A FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉRTELMEZÉSE AZ EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEKRE

Turisztikai központ

Települési terület

K+F gazdasági Épített környezet terület

rehabilitációja

gazdasági terület

Turisztikai központ

A fenti térképen ábrázoltuk azokat a településrészeket, melyeken az egyes ágazati fejlesztések végrehajtandók. Természetesen a Koncepció elemei átléphetik ezeket a területi határokat, így az Akcióterületek csak a jellemző ágazati fejlesztést jelentik.


TURISZTIKAI KÖZPONT (GYÓGYFÜRDŐ ÉS KÖRNYÉKE, RÓM. KAT. TEMPLOM ÉS AZ EGERSZALÓKI-TÓ): Az egészségturizmus fő központja a gyógy- és wellness fürdő. Itt találhatók a gyógyfürdő mellett a sódomb és hévízforrás is. Az akcióterület északi részén a tervezett golfpálya kerül kiépítésre. A Laskópatakon duzzasztott Egerszalóki-tó. A falusi turizmus Egerszalók fő turisztika látványosságaira épít, melyek a gyógyfürdő és környékén csoportosulnak. A közelben találhatóak a kaptárkövek és barlangok, a Maklyán várrom, tufába vájt juhhodály, a Kőbojtár. A jelenleg horgászati célra hasznosított, az egri Bükkalja legnagyobb felszíni vize, a Laskó-patakon duzzasztott Egerszalóki-tó horgászati központ kialakítása céljára tovább fejleszthető. A golfpályától nyugatra pedig Tájgazdálkodási bemutató tér létesül. A vallási turizmus fő központja a római katolikus templom és plébánia. A zarándokok, lelkigyakorlatra érkezők kedvelt célpontja, mely további fejlesztéseket igényel a vendégek fogadása és kiszolgálása érdekében. Útjukat tovább segítendő jól kitáblázott és a belterületen is jelzett zarándokúthálózat fenntartására van szükség. Épített környezet rehabilitációja (Egerszalók belterülete): Az épített környezet rehabilitációja az egyik legsürgetőbb feladat, amelyet az Épített környezet c. fejezetben részleteztünk. A település épített képe adja a legerősebb benyomást a faluról, ezért a művi értékek megóvása, energiahatékony korszerűsítése, az új épületek faluképbe illesztése, valamint a közterületek egységes arculattal való felújítása elsődleges feladat. Gazdasági központ (a Bella-Hungária Kft. székhelyétől északkeletre, a belterület déli végén található, jelenleg mezőgazdasági terület és a volt TSz területe): A településen két féle gazdasági területet kell megkülönböztetnünk: a logisztikai központ céljára is alkalmas terület és a nagy forgalmat nem generáló kis vállalkozások telephelyei, kutatások, termékfejlesztések alközpontja. A nagyobb teherforgalmi igényű terület ideális helyszíne a belterület déli része, a jelenleg még mezőgazdasági terület, melyhez a K2 út tervezett folytatása kiváló feltárást biztosít. K+F tevékenységgel foglalkozó cégek számára a régi TSz területét, és a tőle északra fekvő Pást-part alját kell fenntartani.

KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 1.5 A STRATÉGIÁHOZ ÉS A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI ADATOK MEGHATÁROZÁSA

Jelen településfejlesztési koncepció Egerszalók Község Integrált településfejlesztési Stratégiájával együtt készül. Ugyanekkor elkészült a Megalapozó vizsgálat, mely a 314/2012. (XI. 8.). Korm. rendelet 1. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek megfelelően – a2011-es statisztikai adatok felhasználásával – készült, így valamennyi társadalmi, gazdasági és környezeti adatokat tartalmaz,


amely az Integrált Településfejlesztési Stratégia és településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges.

1.6

A MEGHATÁROZOTT TERÜLETIGÉNYES ELEMEK ALAPJÁN, JAVASLAT A MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA FŐ ELEMEINEK TÉRBELI RENDJÉRE ÉS A TERÜLET-FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI VÁLTOZTATÁSOKRA

KÖZLEKEDÉS Egerszalók területére a Nemzeti Közlekedési Stratégia, mely a 2014-2020-as uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása és amely középtávra (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) tartalmazza a koncepcionális célkitűzéseket nem fogalmaz meg konkrét közlekedésfejlesztési elképzeléseket. Ugyanígy az Országos Területrendezési terv sem és a Heves Megyei Területrendezési terv sem tartalmaz közlekedési fejlesztéseket. Egerszalók tágabb térségét érintő egyéb országos közlekedési fejlesztési tervekben szerepel Eger elérése gyorsforgalmi úthálózaton (M25 sz. út), és a 2501 j. Eger (keleti) Maklár- Andornaktálya elkerülő út megvalósítása, mely tervezése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában elkészült.

KÖZÚTFEJLESZTÉSEK, ÚJ UTAK, KERÉKPÁRUTAK

Egerszalók déli részének közlekedési feltárását jelenleg a 24129. sz. Egerszalók-Kerecsend összekötőút biztosítja. Az út nyomvonala a terep és a telekstruktúra adottságait követi. Ez az út hosszú távon nem tudja egyszerre zavarás nélkül ellátni a terület kiszolgálását és a tranzit forgalmat is, ezért az utóbbi számára a Laskópatak nyugati oldalán új nyomvonal kijelölése 1. ábra Posta út Demjén felé (Forrás: www.maps.google.com) ajánlott (Posta út kiépítése). Így a meglévő út csak a lassabb forgalmú belső feltárást látja majd el. Ennek az útnak további térségi szerepe is van, mert a későbbiekben Egerbakta felé is kapcsolatot biztosíthat Eger elkerülésével. A kelet-nyugati irányú átkötést a kiépített Völgyfeltáró (K2) út Verpelét felé való továbbvezetésével szükséges biztosítani. A K2 út - 24129 sz. út csomópontjától átkötés szükséges a fent említett Posta útig, és annak kiszélesítése észak felé is, a Széchenyi István úti csomópontig. Az új út lehetővé teszi a tranzitforgalom csökkentését Eger felől, valamint összeköttetést biztosít Verpeléttel. Folyamatban lévő, kis szakaszon megvalósuló kerékpárút fejlesztés – az Egerszalók- Hőforrás Gyógyés Wellness fürdőtől Eger felé az Eger-Egerszalók összekötő úton, valamint a kerékpárút Ady Endre úton a Demjéni határtól a belterület déli részéig való bevezetésére – mellett hosszútávon a település kerékpárral való átjárhatóságának lehetővé tétele a cél, kiemelt figyelemmel a turisztikai látványosságokra. Az előbb említett célok elérése érdekében a település hosszútávú számol a KeletEgerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 21

magyarországi kerékpárút Egerszalókon átmenő szakaszának kiépítésével az országos terveknek megfelelően. Az autóval érkezők számára szükséges lehet kerékpár kölcsönzőt, és B+R parkolóhelyet kialakítani.

MEGLÉVŐ UTAK ÉS JÁRDÁK FELÚJÍTÁSA A belterület utcáinak állapota nem mondható leromlottnak, keskeny voltuk azonban a legtöbb helyen nem teszi lehetővé a kétirányú forgalmat a burkolt felületen. A közlekedési területek burkolt felületeiből jelentős helyet elvesznek a rendszerint nyílt csapadékvíz elvezető árkok, valamint a fenti okok miatt kitaposott zöldsáv. Javasolt a nagyobb forgalmú utcákban a nyílt árkok befedése, amely a forgalom lebonyolítása 2. ábra Kossuth Lajos út Egerbakta felé mellett, annak biztonságosságát is növeli. (Forrás: www.maps.google.com)

PARKOLÓK BIZTOSÍTÁSA A településközpontban szükséges a parkolóhelyek számának növelése, amelyek legészrevehetőbben a nyári szezonban és a rendezvények időpontjaiban hiányoznak. A kulturált, szabványok szerinti parkolóhelyek kialakítása nem csak baleset megelőzési és funkcionális szempontokból, hanem a rendezett településkép biztosítása érdekében is indokolt. 3. ábra Parkolás a településközpontban (Forrás: www.maps.google.com)

KÖZMŰVEKET ÉRINTŐ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, a zöldfelület növelési lehetőségét eredményezheti, amely a környezeti állapot javítását szolgálja. A közművek igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenése a település arculatát javítja, amely az idegenforgalmi fejlesztési célkitűzéseket segíti.

IVÓVÍZ Általános fejlesztési célok: a vízbázisokról történő vízellátás távlati megőrizhetősége érdekében a vízbázis (helyi kutak hidrogeológiai védőidomának rögzítése és azon belüli) védelmét szolgáló feladatok meghatározása (vízbázis rekonstrukció, a korszerűtlen mélyfúrású kutak értéknövelő


felújítási programjának felgyorsítása). A vízminőség javítását biztosító feladatok meghatározása (ammóniamentesítés). A vízelosztás területén a hálózaton és a műtárgyaknál szükséges fejlesztési feladatok meghatározása. A fejlesztési területeken várható új igények, a várható igénynövekedés kielégítésére a hálózat hidraulikai felülvizsgálata alapján meghatározott hálózatfejlesztések megvalósítása. Ivóvízhálózat rekonstrukciója, térszíni víztározók felújítása, vízmű telepek rekonstrukciója. A község ivóvízellátását biztosító vízvezeték-hálózat védősávjait a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló módosított 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell fenntartani. A szolgáltatóval lefolytatott egyeztetések szerint, a szolgáltató nem tervezi fejleszteni a jelenlegi hálózatot, jelenleg ki tudja elégíteni a meglévő igényeket. Amennyiben fejlesztési igény merülne fel közreműködésükkel a hálózat fejleszthető.

SZENNYVÍZ HÁLÓZAT Általános fejlesztési célok: Elválasztott rendszerű szennyvízgyűjtésnél a csapadékvíz szennyvízhálózatra történő bevezetését meg kell szüntetni a szennyvíztisztító telep védelme érdekében. Cél a szennyvízszikkasztás teljes felszámolása, helyüket rekultiválni kell (tartály kiemelése, a talaj fertőtlenítése, betömedékelése) Ipari jellegű szennyvíz keletkezésével járó tevékenység esetén kötelezővé kell tenni a szükséges előtisztító beépítését és üzemeltetését, amelyhez az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől vízjogi engedélyt kell kérni. A szolgáltatóval lefolytatott egyeztetések szerint, a szolgáltató nem tervezi fejleszteni a jelenlegi hálózatot, jelenleg ki tudja elégíteni a meglévő igényeket. Amennyiben fejlesztési igény merülne fel közreműködésükkel a hálózat fejleszthető.

CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, VÍZRENDEZÉS Vízgyűjtők rendszerének felülvizsgálata a várható vízszállító igények növekedésének figyelembevételével. Vízfolyások, élővizek vízminőségének javítása érdekében a vízbevezetéseknél a megfelelő védelmet szolgáló hordalékfogó műtárgyak, szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeknél az olajfogó műtárgy kiépítését meg kell oldani. A csapadékvíz elvezetés zárt rendszerű megoldásáról is gondoskodni kell. A fejlesztési terület hasznosításánál úgy kell eljárni, hogy az oda tervezett csapadékvíz-elvezető rendszer összekapcsolható legyen a település meglévő vízelvezető rendszerével. Az élővizek hasznosításának növelésével a szabadidő töltés minőségi javítását és az idegenforgalmat is fejleszteni lehet. (Horgásztó körüli park kialakítása, burkolt út kiépítése) Cél a település mentén húzódó Laskó-patak mederrendezése. A csúszás veszélyes környezetben, valamint a feltöltött területeken a csúszásveszély csökkentését elősegítő vízrendezés megoldása.

KÖZVILÁGÍTÁS Az újonnan bevont területeken a közvilágítás biztosítása. A közvilágítás energia-megtakarítást eredményező felújításának folytatása.


GÁZ HÁLÓZAT A jelenlegi gázszolgáltató nem tervezi fejleszteni a lakossági gázelosztó hálózatát a település területén, de bármilyen felmerülő lakossági igényt ki tud elégíteni. Ismeretes, hogy az egerszalóki gyógy- és strandfürdő a későbbiekben tervezi a fejlesztést, melyet a szolgáltató az 1991-92-ben megépült BKG-20.000 átadó állomás és a szekunder oldalhoz csatlakozó 8-bar-os vezetékkel kívánja biztosítani a fejlesztési területen.

ELEKTROMOS HÁLÓZAT Általános célok: A hálózatépítés, fejlesztés, rekonstrukció módjának meghatározása a település területgazdálkodási, környezetvédelmi és településképi igényeinek figyelembevételével. A hálózatok földkábelesítése. A szolgáltatóval lefolytatott egyeztetések alapján, Egerszalók községben a szolgáltató részéről az alábbi fejlesztési munkák várhatóak: Eger-Dél – Recsk 20 kV, Egerszalók 3/10 leágazás rekonstrukció és hozzá kapcsolódó munkák. A várható kivitelezési idő 2014. 4. negyed év (tervszám: 32-2011/KÖF) Ezek a munkálatok az önkormányzat által jóváhagyott terv alapján készülnek és érintik a 20 és 0,4 kV-os vezetékeket is. Egyeztetési stádiumban van a Golf é Rekreációs falu terve is, mely érinti a Hőfürdő oldalán lévő 20 és 35 kV-os szabad vezetékes hálózatot is. Amennyiben fejlesztési igény merülne fel közreműködésükkel a hálózat fejleszthető.

KÁBELTELEVÍZIÓS HÁLÓZAT A hálózatépítéssel szembeni elvárások rögzítése, a hálózat föld alatti elhelyezése. A fejlesztési terület ellátása megoldható. Egyedi megoldások is megvalósíthatók, azonban azok kialakítását úgy kell megoldani, hogy ne torzítsa az utcaképet.

MOBILTELEFON ÉS INTERNETES LEFEDETTSÉG A vezeték nélküli szolgáltatás fejlesztési lehetőségeinek meghatározása a beépített környezet értékvédelmének és a be nem épített környezet tájkarakter védelmének a figyelembevételével. Szélessávú internet hozzáférés biztosítása.

MEGÚJULÓ ENERGIA KIHASZNÁLÁSA Az Egerszalók jelentős borgazdaságai, borászatai működésük által értékes biomassza alapanyagot termelnek, a szőlőtermelés „mellékterméke” a szőlővenyigét, amely kisebb hőközpontokban intézmények melegvíz vagy fűtés előállításában játszhat szerepet. Az energiagazdálkodási


szempontok mellett a környezetvédelmi, levegőtisztaság védelmi igényeket is szem előtt tartva a szőlőtermelés melléktermékeként jelentkező szőlővenyigét Egerben a jelenlegi szennyvíztisztító telepen a keletkező szennyvíziszappal keverve biomasszaként lehet hasznosítani. A kiépülő egri biomassza üzem létesítése és fenntartása a környező településekkel való együttműködéssel valósulhat meg, így a kapcsolt energiatermelés során termelt villamosenergia és hőenergia Egerszalók intézményeinek fenntartását is segíti. A település a fenntartható településüzemeltetés kiépítése céljából a biomassza mellett a napenergia hasznosítására is épít. Ezen fejlesztési elképzelés megegyezik az EU 2050-re elérendő céljával, hogy energiaszükségletünk 60 %-át kell biztosítani megújuló energiaforrásokból.

1.7

AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉKEK ÉS A VÉDETTSÉG BEMUTATÁSA, JAVASLATOK AZ ÖRÖKSÉG VÉDELMÉRE ÉS AZ ÖRÖKSÉGI ÉRTÉK ALAPÚ,FENNTARTHATÓ FEJLESZTÉSÉRE

Egerszalók a településfejlesztési koncepcióval egy időben elkészíttette az örökségvédelmi hatástanulmányát is. Ebből emeljük ki a településfejlesztés szempontjából kiemelten kezelendő javaslatokat.

A településen közel húsz objektum áll országos vagy helyi védelem alatt, mely a település méreteit tekintve átlagos, ám az épített örökség mennyiségét és minőségét tekintve módosításra, kiegészítésre javasolt. A védett épületek, illetve környezetük többsége viszonylagos épségben maradt ugyan meg, ám a védelem alatt nem álló régi népi lakóházak esetén az utóbbi időszakban több olyan (részleges vagy teljes) homlokzati átalakítás is történt, melyek nem csupán az épület történetiségét, hanem esetenként a településkép egységét is veszélyeztetik. A védett épületek közül a barlanglakások felújítására és hasznosítására határozott és példaértékű koncepciója van az önkormányzatnak; ebből kiindulva javasoljuk más épített, akár nem védett örökségi elemek bevonását a másodlagos turisztikai attrakciók számának bővítése érdekében (sétaútvonalak, tematikus térképek stb.). A régészeti, illetve az épített örökség védelmére és fenntartására vonatkozóan a 2001. évi LXIV. törvény ad iránymutatást. A kulturális örökség elemeinek védelme az eredeti építészeti és képzőművészeti jellemzőkhöz minél inkább igazodó megőrzésen és a bemutathatóságon kell, alapuljon, mely szükségszerűen együtt jár a funkcióadással, esetenként az eszmei értékkel összhangban álló hasznosításuk lehetőségeinek bővítésével. A kulturális örökség elemeinek védelme közérdek; megvalósításában éppen ezért nem csupán az állami és az önkormányzati szervek közötti együttműködésre van szükség, hanem abba az érintett civil szervezeteket, illetve a helyi közösséget is be kell vonni, építve és ráerősítve a helyben jelenleg is megfigyelhető társadalmi felelősségvállalásra és aktivitásra. Kifejezetten a védett objektumok fenntartására, illetve helyreállítására vonatkozóan elsődleges, hogy a beavatkozásokat csak a Heves Megyei Kormányhivatal Egri Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalával való egyeztetést követően, a műemléki alapelvek, illetve a helyi építési szabályzat maximális figyelembe vételével valósíthatják meg. Fontos továbbá, hogy a védett objektumok állagvédelme, felújítása (beleértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is), illetve fenntartható használata nem haladhatja meg a szakmailag indokolt mértéket, végül figyelembe kell venni azt is, hogy a tervezett beavatkozások nem ronthatják azok állapotát. Mivel a műemléki értékek megőrzésének egyik legfontosabb feladata, hogy örökül Egerszalók község településfejlesztési koncepció 2014. 25

hagyjuk azokat a jövő nemzedékeknek, azt is figyelembe kell venni, hogy a helyi örökségvédelmi stratégiát az alapvető beavatkozások rögzítésén túl egységes szemlélettel és hosszú távra kell tervezni. A község egészére vonatkozóan elkészítésre javasolt rövid-, közép-, illetve hosszú távú fejlesztési stratégiának a település jellegéből és lehetőségeiből adódóan ajánlott lenne kitérni az alábbi témakörökre: Rövidtávú célok (1 éven belül): 1. helyi építési szabályzat aktualizálása és hatályba helyezést követő szigorú érvényesítése 2. az épített örökség hasznosíthatóságának felmérése és további bevonása a turisztikai programokba, fejlesztésekbe (barlanglakásokon kívül is) Középtávú célok (5 éven belül): 1. egységes örökségvédelmi stratégia kialakítása a település egészére vonatkozóan 2. állapotfelmérések aktualizálása (maximum ötévente) 3. további helyileg védendő épületek és településrészek értékjegyzékének elkészítése és figyelembe vétele a turisztikai koncepció aktualizálása esetén Hosszú távú célok (10 éven belül): 1. pályázati forrásból megvalósított turisztikai attrakciófejlesztések a fenntartható örökség védelme és bemutatása érdekében 2. a műemléki értékeket tudatosan felhasználó turisztikai program kialakítása


ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZOK

–a Településfejlesztési Koncepció 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 30.§ alapján beérkezett véleményeire –

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZOK EGERSZALÓK KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ: ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK:

ÖNKORMÁNYZAT:

előzetes vélemények rövid összefoglalása:

önkormányzati válasz:

1./

B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatal_Állami Főépítész (I.sz.: BOD/01/852-2/2014, kelt: 2014. július 23.)

1.1.

Tájékoztat az eljárási szabályokról.

Köszönjük, a településfejlesztési dokumentumokat az eljárási szabályoknak megfelelően véleményeztetjük.

1.2.

Nyilatkozik, hogy az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni, és a véleményezési dokumentációt postai úton, elektronikusan kéri megküldeni.

A dokumentációt a kért formában megküldjük.

1.3.

Tájékoztat a figyelembe veendő jogszabályokról és a felsőbb területfejlesztési és szakpolitikai programokról, tervekről.

A felsőbb terveket a településfejlesztési dokumentumok készítése során figyelembe vesszük.

2./ Miskolci Bányakapitányság (I.sz.: MBK/1657-2/2014, kelt: 2014. augusztus 1.) Tájékoztat a község közigazgatási területét érintő bányatelkekről, arról, hogy a község területén ismert, nyilvántartott felszínmozgás van, amelyre a 2.1. településfejlesztési dokumentumokban célszerű felhívni a Köszönjük a tájékoztatást, az adatokat a fejlesztési tervek figyelmet. 2.2.

3./

Tájékoztat a megszűnt bányákról. Heves Megyei Kormányhivatal_Növény és Talajvédelmi Igazgatósága (I.sz.: HEF/NTI/1202-2/2014, kelt: 2014. július 16.)

3.1.

Tájékoztat a Tfvt. előírásairól.

A tájékoztatást köszönjük, a Tfvt. előírásait figyelembe vesszük.

3.2.

Az eljárás további szakaszaiban részt kíván venni.

–


4./

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság_Miskolci Hatósági Iroda (I.sz.: CM/20197-2/2014, kelt: 2014. július 15.)

4.1.

Tájékoztat a vonatkozó jogszabályokról, valamint arról, hogy a hírközlési szolgáltatók adatai honlapjukon megtalálhatók.

Az információt köszönjük.

4.2.

Az eljárásban részt kíván venni, kéri a véleményezési anyag megküldését.

A dokumentációt véleményezésre megküldjük.

5./

Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-magyarországi Kirendeltsége (I.sz.: ÉMA-NeKI/349-02/2014, kelt: 2014. augusztus 7.)

5.1.

Tájékoztat a víztestek kémiai állapotáról.

–

5.2.

Megküldi az egerszalóki és demjéni hévízkutak védőterület rendszerét feltüntető térképet, és kéri a stratégia elkészítésekor ezeket, és a vonatkozó határozatok előírásait figyelembe venni.

Köszönjük, az információkat a dokumentumok készítése során figyelembe vesszük.

5.3.

Tájékoztat, hogy Egerszalók az „érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi” területek kategóriájába tartozik.

–

5.4.

Felsorolja a stratégia készítésénél figyelembe veendő jogszabályokat.

Köszönjük, a jogszabályokat a dokumentumok készítése során figyelembe vesszük.

5.5.

A terv készítéséhez nem tartja szükségesnek környezeti értékelés munkarész készítését.

–

5.6. A véleményezési eljárásban továbbra is részt kíván venni.

–

6./ Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (I.sz.: É2014-1428-002/2014., kelt: 2014. július 29.)

6.1.

Egerszalók nem tartozik belvíz öblözetbe, nagy vízi mederrel nem érintett.

6.2.

Igazgatóságuk kezelésében lévő felszíni üzemi állomás a Laskó-völgyi tározó vízállását méri.

6.3.

A település ivóvíz ellátását és szennyvíz elvezetését a Heves Megyei Vízmű Zrt. biztosítja.

6.4.

Egerszalókon 2 db felszíni vízhasználat van: az Egerszalókivíztározó és a Hőforrás-patak.

6.5.

Tájékoztat a hévízkutak védőidomairól.

Köszönjük, az információkat a dokumentumok készítésénél felhasználjuk.


6.6.

Tájékoztat a figyelembe veendő jogszabályokról.

7./ Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: (I.sz.: 792-2/2014., kelt: 2014. augusztus 7.) 7.1.

Tájékoztat a településrendezési eszközök készítése során betartandó jogszabályokról.


7.2.

A véleményezési eljárás további szakaszaiban is részt kíván venni.

–

8./ Nemzeti Közlekedési Hatóság: (I.sz.: LR/RK/NS/A/1796/1/2014, kelt: 2013. július 16.)

8.1.

A településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia készítéséhez hozzájárul. A további eljárásban nem kíván részt venni.

–

9./ Heves Megyei Kormányhivatal_Földhivatala: (I.sz.: 10.111/2014, kelt: 2014. július 15.) 9.1.

Tájékoztat a Tfvt. előírásairól, és az Egerszalókon lévő termőföldek átlagos AK/ha értékeiről művelési áganként.

Köszönjük, az információkat a dokumentumok készítésénél felhasználjuk.

10./ ÁNTSZ Országos Tisztiorvosi Hivatal: (I.sz.: KEF-18245-2/2014, kelt: 2014. július 28.) Tájékoztat, hogy a gyógyvizes kút védőterületén belül 10.1. nem helyezhető el olyan létesítmény, ami a felszín alatti víz minőségének károsodását okozhatná.

10.2.

A koncepció készítésénél figyelembe kell venni a gyógyfürdőben folyó gyógyító tevékenység zavartalanságának biztosítását.

Köszönjük, az észrevételeket a dokumentumok készítése során figyelembe vesszük.

11./ Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága: (I.sz.: HEG/EI/6394-2/2014.) 11.1.

Tájékoztat a községet érintő erdészeti térképállományok elérhetőségeiről.

11.2.


–

12./ Forster központ: (I.sz.: 100/607-2/2014., kelt: 2014. július 16.) 12.1.

Egerszalók nem tartozik a világörökségi és világörökségi várományos területekbe, ezért észrevételt nem tesz.

–

13./ Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: (I.sz.: 4867-1/2014/hhi, kelt: 2014. július 16.) 13.1. A tervek a honvédelem érdekeit nem érintik, ezért azzal

–


kapcsolatban észrevételt nem tesz.

13.2.

Az eljárás további szakaszaiban nem kíván részt venni, mivel a település kiemelt fontosságú honvédelmi övezetekbe nem tartozik és az övezetbe tartozó ingatlanokkal nem érintett.

–

14./ Magyar Közút NZrt.: (I.sz.: HEV-1103/2/2014., kelt: 2014. július 16.) 14.1.

Tájékoztat az Egerszalók területén áthaladó utak számairól és pontos elnevezéséről. A tájékoztatást köszönjük.

14.2.

Tájékoztat az Igazgatóságuk kezelésében lévő utak előírásairól.

14.3.


15./

–

Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: (I.sz.: HER/058/01006-2/2014., kelt: 2014. július 18.)

15.1.

Tájékoztat a népegészségügy szempontjából betartandó szabályokról.


15.2.


–

16./

16.1.

Heves Megyei Rendőr Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság Közlekedésrendészeti Osztály: (I.sz.: 100003403/2014 ált., kelt: 2014. július 18.)

A Hatóság az eljárás további szakaszaiban csak a szakhatósági jogkörébe tartozó ügyekben kíván részt venni.

–

SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK 17./ Eger MJV Főépítésze: (kelt: 2014. július 17.) Eger jelenleg készíti településfejlesztési koncepcióját és Eger településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját Egerszalók 17.1. integrált településfejlesztési stratégiáját. A partnerségi egyeztetés alkalmával a véleményezési anyagot megküldi településfejlesztési dokumentumai készítése során figyelembe vettük. és kéri az abban foglaltakat Egerszalók településfejlesztési


dokumentumainak készítésénél figyelembe venni. 17.2.


–

KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓK 18./ Heves Megyei Vízmű Zrt.: (I.sz.: HMV/1104-02/14.) Tájékoztat a vízellátást biztosító víztározó medencékről, az ivóvíz és szennyvíz gerincvezetékek hosszáról, a település 18.1. jelenlegi napi vízfelhasználásáról és a naponta felhasználható víz mennyiségéről. 18.2.

Az információkat köszönjük.


–

19./ ÉMÁSZ Hálózati Kft: (I.sz.: 4.21/948/2014., kelt: 2014. július 22.) 19.1.

Tájékoztat a jövőben várható fejlesztési munkáikról.

Az információkat köszönjük.

Készült: Egerszalók, 2014. augusztus 18.

Összeállította: Tőgyi Gábor polgármester


TERVEZŐI VÁLASZOK

EGERSZALÓK KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMAINAK - A 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 30.§ (5) és 31.§ (1)-hez beérkezett VÉLEMÉNYEIRE ADOTT TERVEZŐI VÁLASZOK:

1./

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK:

TELEPÜLÉSTERVEZŐ:

vélemények rövid összefoglalása:

tervezői válasz:

B-A-Z Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal_Állami Főépítész (I.sz.: BOD/01/8524/2014, kelt: 2014. október 6.)

Az elkészült koncepció és stratégia jól megalapozott vizsgálaton, helyzetelemzésen és helyzetértékelésen 1.1. nyugszik. A dokumentumok megfelelnek a Tr.R. 2. mellékletében előírt tartalmi követelményeknek.

–

1.2.

A dokumentációk jóváhagyását támogatja.

–

1.3.

Tájékoztat az eljárás további menetéről.

2./ Miskolci Bányakapitányság (I.sz.: MBK/2148-2/2014, kelt: 2014. szeptember 23.) Tájékoztat a település területén lévő szénhidrogén 2.1. előfordulási helyéről, valamint a bányatelkekről.

Köszönjük, a szénhidrogén előfordulási helyeket, valamint a bányatelkeket a településfejlesztési dokumentumok készítése során figyelembe vettük.

Tájékoztat, hogy Egerszalók község területén a lejtős térszínen történő beavatkozások felszínmozgás 2.2. kialakulásával járhatnak, melyre a rendezési tervben célszerű felhívni a figyelmet.

Az adottságokat a rendezési tervek készítésénél figyelembe vesszük.

3./ Heves Megyei Kormányhivatal Földhivatala (I.sz.: 10.129/2014, kelt: 2014. október 8.)

3.1.

3.2.

Tájékoztat a Tfvt. átlagosnál jobb minőségű termőföldek előírásairól, valamint Egerszalók művelési ág szerinti átlagos AK/ha értékeiről.

Köszönjük, az adatokat a településrendezési eszközök készítésénél figyelembe vesszük.

Tájékoztat a belterületbe vonás szabályairól.

Köszönjük, a belterületbe vonás szabályait a településrendezési eszközök készítésénél, az esetleges tervezett belterületek kijelölésénél figyelembe vesszük.

A tervek ellen kifogása földvédelmi szempontból nincs, az eljárás további szakaszaiban részt kíván

–


3.3. 4./

venni. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság_Miskolci hatósági iroda (I.sz.: CM/20197-4/2014, kelt: 2014. szeptember 25.)

A Megalapozó vizsgálat tartalmazza a hírközlés jelenlegi állapotát a településen. A részletes jövőbeni Az anyagot megvizsgálta és megállapította, hogy a hírközlési igényeket a területfelhasználás hírközlési munkarész nem felel meg a vonatkozó meghatározásakor, azaz a településrendezési 4.1. jogszabályban foglaltaknak, így azt nem áll módjában eszközök felülvizsgálatának készítésekor fogjuk tudni véleményezni. megállapítani, így azt a későbbi tervek tartalmazzák majd. 5./ Magyar Közút NZrt. Heves Megyei Igazgatósága (I.sz.: HEV-1103/6/2014, kelt: 2014. október 7.) 5.1.

6./

A HEV-1103/2/2014 iktsz. júli. 16-án kelt levelében foglaltakat továbbra is fenntartja.

–

Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (I.sz.: 13378-2/2014, kelt: 2014. szeptember 18.)

Tájékoztat a településszerkezet megváltoztatására vonatkozó előírásokról vízvédelmi-, hulladékgazdálkodási-, levegőtisztaság- és 6.1. zajvédelmi, valamint természetvédelmi és tájvédelmi szempontokból.

–

A településrendezési tervekhez tájékoztat az alábbi védett területek előírásairól: - országos jelentőségű védett természeti területek, 6.2.

- természeti területek,

Köszönjük, a településrendezési tervek készítésénél az előírásokat figyelembe vesszük!

- természetközeli területek, és - OÖH területei.

7./

7.1.

7./

Heves Megyei Kormányhivatal_Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: (I.sz.: HER/058/01303-2/2014, kelt: 2014. szeptember 26.) A terveket közegészségügyi szempontból nem kifogásolja.

–

Heves Megyei Kormányhivatal_Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: (I.sz.: HEF/NTI/1600-2/2014, kelt: 2014. október 6.)


7.2.

A dokumentumok ellen kifogást nem emel, azokat elfogadásra javasolja.

–

8./ Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: (I.sz.: I-181/8/2014, kelt: 2014. augusztus 25.)

8.1.

A mellékelt digitális adathordozón megküldi a település területén lévő, jogszabályok által védett országos jelentőségű védett természeti területekre, emlékekre és értékekre, Natura 2000 területekre, valamint OÖH-ra vonatkozó adatokat, térképeket. Tájékoztat, hogy a fenti adatokat már több ízben megküldték. Kéri az erről szóló Átadás-átvételi jegyzőkönyvet aláírva visszaküldeni.

Köszönjük, a jegyzőkönyvet aláírva visszaküldjük Igazgatóságuknak.

9./ ÁNTSZ_Országos Tisztifőorvosi Hivatal (I.sz.: KEF-18245-4/2014, kelt: 2014. október 1.)

9.1.

10./

A stratégia részletesen foglalkozik a természetes gyógytényezővel, illetve annak védőterületére vonatkozó előírásokkal, ezért ellene kifogást nem emel. Heves Megyei Kormányhivatal_Erdészeti Igazgatósága (I.sz.: HEG/EI/6394-4/2014, kelt: 2014. szeptember 23.)

10.1. A dokumentumokkal kapcsolatban kifogással nem él. 11./

–

Heves Megyei Kormányhivatal_Katasztrófavédelmi Igazgatósága (I.sz.: 792-4/2014, kelt: 2014. október 13.)

A településrendezési eszközök készítésére vonatkozóan tájékoztat az OTSZ előírásairól, valamint 11.1. kéri a tervezés során figyelembe venni Heves megye területrendezési tervét is.

Az előírásokat a településrendezési eszközök felülvizsgálata során figyelembe vesszük.

12./ Telenor Magyarország Zrt. (kelt: 2014. szeptember 2.)

A terveken bemutatott módosítások a Telenor 12.1. magyarországi hálózatát nem érintik, ezért észrevételt nem tesznek.

–

13./ Heves Megyei Vízmű Zrt. (I.sz.: HMV-1466-02/14, kelt: 2014. október 6.) Köszönjük, a megalapozó vizsgálatot a kapott észrevételek alapján korrigáljuk.

13.1. A Megalapozó vizsgálat Víziközművek fejezetének


1.16.2.1. pontjában tévesen szerepel, hogy a hálózat vízigényének biztosítása a Kerecsend-DemjénEgerszalók közötti NA 150-es távvezetékről való lecsatlakozással történik, ezzel szemben a hálózat ivóvízigényének biztosítása Eger-Egerszalók közötti völgyfeltáró úton létesített NA 200 KPE ivóvíz gerincvezetékről történik. A Kerecsend-DemjénEgerszalók közötti NA 150-es távvezetékről való ellátás lehetősége tartalékként szerepel.

13.2.

13.3.

Szintén téves az 1.16.2.2. fejezetben szereplő megállapítás, miszerint a szennyvíz tisztítása a Kerecsenden található szennyvíztisztító telepen történik. Ténylegesen: Az összegyűjtött szennyvíz a Hőforrásnál lévő központi szennyvízátemelőből, a szintén a völgyfeltáró úton kiépült NA 250 KPE szennyvíz nyomóvezetéken az Egri városi szennyvíztisztító telepre kerül, ahol azt tisztítják. Az átemelő esetleges üzemzavara esetén, a szennyvíz átkormányzással a Kerecsendi szennyvíztisztító telepre vezethető. A végleges, jóváhagyott anyagra Részvénytársaságuk igényt tart.

A jóváhagyott dokumentációkat megküldjük.

14./ Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (I.sz.: E2012-2056-015/2014, kelt: 2014. október 16.) 14.1.

A dokumentációk elfogadását az alábbi előírásai bedolgozásával nem kifogásolja.

–

Az 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek c. fejezetben a Termálvíz címszó alatt szereplő „Termálkutak 14.2. hidrológiai védőterülete” megnevezésű térképet aktualizálni kell. Az előírások – részletességük miatt – a Az újonnan kialakításra kerülő létesítmények településrendezési tervek szintjére tartoznak, így azok ivóvízigényét, ahol műszakilag lehetséges, a meglévő a felülvizsgálatuk során kerülnek beépítésre / 14.3. közműhálózatról kell biztosítani. A szolgáltatott ivóvíz figyelembe vételre. minőségének ki kell elégítenie a vonatkozó kormányrendelet előírásait. 14.4.

Az újonnan kialakításra kerülő telkek és más, rácsatlakozás nélküli ingatlanok és ipari létesítmények


esetében a rákötési lehetőséget, amennyiben a műszaki lehetőségek adottak, a meglévő közműhálózatra biztosítani kell. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének ki kell elégítenie a vonatkozó KvVM rendelet előírásait. A közműves ivóvízellátó és szennyvízelvezető rendszer 14.5.igénybevétele során figyelembe kell venni a víziközműszolgáltatásról szóló törvény előírásait.

Készült: Budapest, 2014. október 20.

Készítette: Mohácsi Katalin településtervező TT 01-6108


2014. (Xl.26.)önkormányzati határozattal jóváhagyva. Egerszalók Község Településfejlesztési Koncepciója

Recommend Documents