Fonyód Város Jegyzőjének .../2014. (…) számú szabályzata a Fonyódi Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzatáról
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján, Fonyód Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2014. (II.6.) számú határozatával elfogadott Fonyód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatára figyelemmel a Fonyódi Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos, a jegyző általános szabályozási hatáskörébe tartozó kérdésekről a következő közszolgálati szabályzatot állapítom meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya kiterjed Fonyódi Polgármesteri Hivatala köztisztviselőinek és ügykezelőinek közszolgálati jogviszonyára. A szabályzat hatálya a fentiek értelmében kiterjed a Hivatalban jelenleg betöltetlen aljegyzői tisztségre is. II. MUNKÁLTATÓI JOGOK 2. Munkáltatói jogok átruházása 2.1. A Fonyódi Polgármesteri Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) a munkáltatói jogok gyakorlása a következők szerint történik: 2.1.1. Saját hatáskörömben – a mindenkori éves önkormányzati költségvetés terhére gyakorolom a következő munkáltatói jogokat valamennyi köztisztviselő – ideértve a kinevezés és felmentés kivételével az aljegyzőt is – tekintetében: a) a közszolgálati jogviszony létesítése, b) az alapilletmény legfeljebb 50 %-kal történő megemelt, vagy legfeljebb 20 %kal csökkentett mértékben történő megállapítása, c) a közszolgálati jogviszony megszüntetése, d) a köztisztviselő beleegyezésével tartalékállományba helyezése, e) a köztisztviselő kirendelése más közigazgatási szervhez, f) szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói, címzetes főmunkatársi, címzetes vezető-tanácsosi, címzetes főtanácsosi, címzetes vezető-főtanácsosi cím adományozása, g) kevéssé alkalmas minősítés esetén a szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói cím visszavonása, h) jutalom megállapítása i) munkáltatói lakásépítési-vásárlási támogatás/kölcsön engedélyezése. j) fizetési előleg engedélyezése, k) külföldi kiküldetések, l) átsorolás, illetmény-megállapítás, m) személyi illetmény megállapítása, n) pályázati felhívások kiírása, o) képzettségi pótlék megállapítása,
p) q) r) s) t) u) v) w) x) y) z)
a külföldi kiküldetések, tanulmányutak engedélyezése, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése, mérlegelésen alapuló fizetés nélküli szabadság engedélyezése, közszolgálat halottjává történő nyilvánítása, köztisztviselők szociális támogatása, valamennyi köztisztviselő Kttv. rendelkezése szerint történő átsorolása, köztisztviselői vagyonnyilatkozatok átvétele, összevetése, munkáltatói igazolások kiadása, tanulmányi szerződések megkötése, fizetés nélküli szabadság engedélyezése, a köztisztviselő átirányítása más szervezeti egységhez belföldi kiküldetés elrendelése.
2.1.2. A 2.1. pontban foglaltakon túlmenően saját hatáskörömben tartom fenn a munkáltatói jogkör gyakorlását a Hivatal osztályvezetői és az aljegyzőt érintően: a) az előmenetelhez szükséges minősítés, b) a szakmai konferencián, továbbképzésen való részvétel engedélyezése, c) belföldi kiküldetés engedélyezése, és a teljesítés igazolása, d) távollévő köztisztviselő, üres álláshely esetén a belső helyettesítés megállapítása e) fizetés nélküli szabadság engedélyezése, f) az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározása, valamint a teljesítményértékelés. 2.1.3. A Hivatal valamennyi köztisztviselője esetében és a 2.1 pontban írtakon túlmenően a Polgármester egyetértése szükséges: a) kinevezéshez, b) vezetői megbízáshoz, c) felmentéshez, d) vezetői megbízás visszavonásához, 2.2. A jegyző az osztályvezetőkre ruházza át az általuk vezetett osztályon dolgozó és nem vezető beosztású köztisztviselők tekintetében az alábbi egyéb munkáltatói jogkörök gyakorlását: a) a köztisztviselők munkaköri leírásának elkészítése, folyamatos aktualizálása, b) a köztisztviselők minősítése c) a köztisztviselők teljesítményértékelése, új teljesítménykövetelményeik meghatározása, d) a köztisztviselők ellen fegyelmi, kártérítési eljárás megindítása, e) vizsgálóbiztos kijelölése, háromtagú fegyelmi tanácsban az eljárás lefolytatása, f) a köztisztviselők ellen fegyelmi eljárás nélkül megrovás fegyelmi büntetés kiszabása, g) javaslat jutalmazásra, elismerő címek adományozásához h) az évi rendes szabadság, betegszabadság, szülési szabadság és egyéb munkaidő kedvezmények igénybevételének engedélyezése i) a rendkívüli munkavégzés elrendelése és nyilvántartása j) távollévő köztisztviselő(k), üres álláshelyek esetén a belső helyettesítés megállapítása.
2
2.3. A humánpolitikai feladatok ellátásával megbízott köztisztviselő (a továbbiakban: humánpolitikus) előkészíti a munkáltatói intézkedéseket a Hivatal valamennyi köztisztviselője tekintetében: a) a Kttv. rendelkezései szerint történő kötelező kinevezés, átsorolás, jogviszony megszűntetés, b) minősítés, teljesítményértékelés c) munkavégzéssel járuló külön juttatásokra a jogosultság megállapítása, d) a Kttv. és e szabályzat alapján az idegennyelv-tudási pótlék megállapítása e) kötelező továbbképzésen való részvétellel kapcsolatos dokumentumok. 3. Munkáltatói jogok átruházásának egyéb szabályai 3.1. A Szabályzat 2.1-2.4 pontjában felsorolt munkáltatói jogkörök gyakorlását esetenként – akár tartósan is – a jegyző más köztisztviselőre ruházhatja át. 3.2.Az átruházott munkáltatói jogkörben eljáró – a humánpolitikus egyidejű értesítése mellett – 5 napon belül – köteles tájékoztatni: a) a rendkívüli munkavégzés elrendeléséről, b) az egyéni munkateljesítmények értékelésének eredményéről.
III. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 4. A helyi teljesítményértékelés célja 4.1. A helyi teljesítményértékelés bevezetésének célja: a) csak tényekkel alátámasztott és objektíven igazolható teljesítmény alapján kerüljön sor a törvény által garantált alapilletménytől való eltérésre, b) javuljon a köztisztviselők egyéni teljesítménye, c) fejlődjön a vezetők és köztisztviselők feladat centrikus együttműködése, d) erősödjön a teljesítmény-centrikus szemlélet, e) a köztisztviselőkkel szembeni objektív számonkérhetőség f) megvalósuljanak a kiemelt (szervezeti) célok, g) javuljanak a munkafeltételek, h) a nagyobb teljesítményt elősegítő emberi viszonyok alakuljanak ki, i) az emberi erőforrással való hatékonyabb és eredményesebb gazdálkodás valósuljon meg, j) javuljon a köztisztviselők motiválása, k) rendszeres információgyűjtés segítse a teljesítménymenedzsment erősítését, a jobb vezetői tevékenység és a személyzeti munka kialakítását. l) erősödjön a vezetők stratégiai gondolkodása a hivatali munka tervezésében, értékelésében és fejlesztésében, m) segítse elő a munkakör-értékelés szempontjainak kidolgozását. 4.2.A teljesítményértékelés a hatáskörrel rendelkező vezető munkaköri kötelezettsége, amelynek teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy véleménycserére épülő, kétirányú kommunikáció valósuljon meg, és az értékelés a vezető, valamint a beosztott közötti együttműködés kétoldalú fejlesztésére vonatkozó megállapodással záruljon.
3
5. A helyi teljesítményértékelés szabályai A köztisztviselő teljesítményét előre meghatározott egyéni követelmények alapján minden év január 31-ig megállapított kiemelt (szervezeti) célok és a köztisztviselő kiemelt munkaköri feladatai figyelembevételével kell meghatározni. 5.2. A kiemelt (szervezeti) célokat tartalmazó döntés alapján a teljesítményértékelésre jogosult vezetők az önkormányzati határozat érkezését követő 15 napon belül írásban megállapítja a beosztott köztisztviselő egyéni teljesítménykövetelményeit. Az egyéni teljesítménykövetelményeknek kapcsolódniuk kell a köztisztviselők kiemelt munkaköri feladataihoz. 5.3. Az egyéni teljesítménykövetelményeket ellenjegyzés céljából soron kívül a jegyzőnek meg kell küldeni, majd azt követően legkésőbb március 31-éig szóbeli megbeszélés során át kell adni az érintett köztisztviselőnek. 5.4. A teljesítményértékelésre a vezető köteles alaposan felkészülni. A szóbeli megbeszélések időpontját és sorrendjét előzetesen meg kell tervezni és arról olyan időpontban kell a köztisztviselőt tájékoztatni, hogy elegendő idő álljon a rendelkezésére a felkészüléshez. A szóbeli megbeszélés előtt a vezető köteles valamennyi érintett köztisztviselőt együttesen tájékoztatni a megbeszélés céljairól és az értékelés szempontjairól, valamint szabályairól. 5.5. A munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. Ha év közben módosul a munkakör, akkor a tárgyévben módosítani kell a teljesítménykövetelményeket, és az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembevételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. 5.6. A feladatmegoldás szempontjából azt kell értékelni, hogy a köztisztviselő mennyire képes a jelentkező problémák felismerésére, azonosítására, a feltételek megfogalmazásra, valamint a prioritások felállítására. A feladat végrehajtása során képes-e rendszerekben, illetve folyamatokban gondoskodni. Átlátja-e az időben és térben egymás mellett zajló komplex folyamatokat, azok egymásra gyakorolt hatását. A kidolgozott alternatívákból képes-e kiválasztani a legmegfelelőbb cselekvési módot. 5.7. A munkavégzéshez való viszony szempontjából azt kell értékelni, hogy a köztisztviselő a kitűzött célokat, feladatokat képes-e elvégezni állandó irányítás és felügyelet nélkül, rendelkezik-e önálló tájékozódási, elemző és döntési képességgel. A köztisztviselő betartja-e a határidőket, a szabályokat és az előírásokat a munkavégzés során, valamint az elkészített írott anyagok kivitelezésének minősége megfelel-e az elvárásoknak. Értékelni kell, hogy a köztisztviselő saját munkájának, cselekedeteinek, magatartásának következményeiért mennyire vállal felelősséget és stresszhelyzetben is képes- e a tőle megszokott teljesítményt nyújtani. Értékelni kell, hogy mennyire kész a folyamatos szakmai fejlődésre a szakterületén megjelent újdonságok figyelemmel kísérésére, illetve az új megoldások és technikák elsajátítására. 5.8. Együttműködés szempontjából értékelni kell, hogy a köztisztviselő mennyire képes munkatársaival, illetve vezetőivel támogató, segítő viszonyt kialakítani. 5.9. A vezetők teljesítményének értékeléséhez az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: a) mennyire választotta ki a cselekvési alternatívák közül a döntési helyzetnek és a szervezet stratégiai céljainak megfelelő megoldást, b) mekkora figyelmet fordított a köztisztviselő személyes fejlődésére és szakmai karrierjére, mennyire volt képes hozzájárulni kreativitásuk és kezdeményező készségük kibontakoztatásához, 5.1.
4
c) sikerült-e bizalommal teli, a köztisztviselők emberi méltóságát tiszteletben tartó munkahelyi légkört kialakítani, s az mennyire segítette elő a kollegiális csapatszellem kialakulását, d) mennyire volt képes határidőre megszervezni a vezetett szervezeti egység munkáját, és hogyan sikerült az erőforrások hatékony felhasználásához igazodó munkamegosztást kialakítania. 5.10. Az ügykezelők munkáját legalább 5 évente kell értékelni. 5.11. A teljesítményértékelés összegzése előtt a köztisztviselő szakmai munkáját is értékelni kell. IV. PÁLYÁZTATÁS 6. Álláspályázati eljárással kapcsolatos szabályok 6.1. A jegyző döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása pályázat alapján történhet. 6.2. A pályázati eljárásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat a humánpolitikus látja el. 6.3.A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a) a közigazgatási szerv megnevezését, b) a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését, c) az ellátandó feladatok ismertetését, d) a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt, e) az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást, f) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét, g) a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános tájékoztatást, h) az állás betöltésének időpontját, i) a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását, illetve a külön jogszabályban meghatározottakat. 6.4.Kinevezést és vezetői megbízást adni pályázati eljárás esetén csak annak lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. 6.5.A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől számított tíz napnál nem lehet rövidebb. 6.6.A benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül dönteni kell a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről, vagy eredménytelennek kell nyilvánítani a pályázatot. 6.7.A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért eredményről. 6.8.A 6.6. pontban foglalt határidőt követő 8 napon belül az eredménytelen pályázóknak a humánpolitikus – a pályázatra vonatkozó döntést tartalmazó értesítéssel egyidejűleg – visszaküldi a teljes pályázati anyagokat. V. MUNKARENDRE ÉS TÚLMUNKA VÁGZÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7. A munkarendre, munkaidőre, munkaidő betartására és munkavégzésre vonatkozó szabály
5
A Hivatal munkarendjére és ügyfélfogadási rendjére a Hivatal Szervezeti- és Működési Szabályzatára vonatkozó 5/2014. (II.7.) határozatrendelkezései irányadók. 8 A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendje 8.1. A rendkívüli munkavégzést a jegyző, valamint átruházott munkáltatói jogkörben felruházott vezető (a továbbiakban: elrendelő) rendelheti el. 8.2.Ha az elrendelés 3 főnél kevesebb köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését köztisztviselőnként külön kell dokumentálni. Ha az elrendelés 3 főnél több köztisztviselőt érint, akkor a rendkívüli munkavégzés elrendelését valamennyi köztisztviselőre összevontan is lehet dokumentálni. 8.3.Az elrendelés tartalmi követelményei: a) a hivatal megnevezése, b) a rendkívüli munkavégzés időpontjának meghatározása kezdő és befejező időponttal (év, hónap, nap, óra, perc), c) a rendkívüli munkavégzés elrendelésének dátuma és időpontja, d) a munkavégzéssel érintett köztisztviselő(k) neve, beosztása (szükség esetén egyéb azonosítója), e) a köztisztviselő(k) aláírása - a rendkívüli munkavégzésre rendelésének tudomásul vételének igazolására, f) keltezés, g) az elrendelő aláírása, pecsét. 8.4 A rendkívüli munkavégzés munkanapon történő elrendelésének szabályai: a) adott napon is, rendes munkaidőben foglalkoztatható munkavállaló számára akkor lehet rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendes munkaidő lejárta előtt legalább 4 órával ismertetik az érintettel, b) adott napon rendes szabadságon lévő munkavállaló számára akkor lehet csak rendkívüli munkavégzést elrendelni, ha adott feladatot az a) pontban meghatározott személyekkel várhatóan nem lehet elvégezni. 8.5. Pihenőnapon és munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés elrendelése akkor lehetséges, ha a rendkívüli munkavégzés elrendelésének tényét a rendkívüli munkavégzés időpontját megelőző munkanapon közlik. 8.6. A rendkívüli munkavégzés elrendelésének indokoltságáért az elrendelő tartozik felelősséggel. 8.7.Különösen indokolt lehet a rendkívüli munkavégzés elrendelése, ha: a) képviselő-testületi ülésen a hivatal dolgozójának jelenléte indokolt, mivel részt vett előterjesztés összeállításában, továbbá szaktudására, tájékoztatására szükség lehet; b) államigazgatási, illetve közigazgatási határidők tartása csak így lehetséges, c) olyan feladat ellátására kerül sor, melynek időpontja a rendes munkaidőn kívüli időre esik (pl.: választás lebonyolítása stb.) 8.8. A rendkívüli munkavégzést elrendelő dokumentumokat évenként elkülönítve gyűjteni kell. 9. A rendkívüli munkavégzés nyilvántartása 9.1.A rendkívüli munkavégzés nyilvántartásának célja, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos ellentételezések megalapozottan, ellenőrzötten történhessenek.
6
9.2.A nyilvántartás rendszere: a) a rendkívüli munkavégzés miatt a munkával töltött időt a jelenléti íven a rendes munkaidőtől el nem különítve kell a köztisztviselőnek bejegyeznie, b) a jegyző, illetve az elrendelő a rendkívüli munkavégzés nyilvántartását vezetni köteles. 9.3.A nyilvántartás folyamatosan, naprakészen kell vezetni. 9.4.A nyilvántartásba a saját adatai tekintetében a köztisztviselőnek betekintési joga van. 9.5.A köztisztviselőkre vonatkozó nyilvántartó oldalak jellemzője, hogy: a) tartalmazza a szabadidő keletkezésével kapcsolatos részletes információkat, valamint b) egyértelműen meghatározza a szabadidő ellentételezésének formáját, c) a jogszabályban meghatározott - szabadidő felhasználására vonatkozó – határidő betartás könnyen ellenőrizhető, d) a nyilvántartás szabadidő keletkezésével kapcsolatos adataihoz megfelelő, ellenőrizhető dokumentumok alapján lehet bejegyzést tenni, pl: köztisztviselők jelenléti íve; indokolt esetben a rendkívüli munkavégzés jelenléti íve, jegyzőkönyv jelenléti ívei stb; e) a nyilvántartás szabadidő ellentételezésével kapcsolatos adataihoz a szabadidő engedélyek alapján lehet bejegyzést tenni. 9.6.A nyilvántartásokhoz meg kell őrizni köztisztviselőnként a nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokat. 9.7.A szabadidő megállapításra vonatkozó speciális szabály, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamát minden esetben a pontos időtartammal óra, perccel kell számolni. 10. A rendkívüli munkavégzés elszámolásának rendje 10.1.A rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a köztisztviselőt: a) jogszabályban meghatározott mértékű szabadidő illeti meg, melyet 30 napon belül ki kell adni, b) ha a szabadidő kiadása nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. 10.2. A szabadidő kiadásának/megváltás kifizetésének elszámolása elsősorban a köztisztviselő kérésének megfelelően történhet. 10.3.A szabadidő kiadásakor figyelembe kell venni, hogy a szabadidő: a) kiadására a köztisztviselő kérése alapján kerülhet sor, b) amennyiben a köztisztviselő a szabadidő kiadását a szabadidő keletkezésétől számított 15 napon belül nem használja fel, illetve nem jelzi, hogy mikor szeretné felszámolni, a jegyző meghatározza a szabadidő kiadásának időpontját, illetve ha a szabadidő kiadás nem lehetséges, intézkedik a szabadidő megváltás kifizetéséről. 10.4.A szabadidő kiadása, vagy megváltása csak engedélyezést követően lehetséges. A használandó nyomtatvány: Túlóra elszámolási nyomtatvány - a továbbiakban: túlóra elszámolás. 10.5.A szabadidő kiadásának elszámolása a túlóra elszámolás alapján történik. A túlóra elszámolás alapján kell a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásába bejegyezni a szabadidő felhasználást. 10.6.A túlóra elszámolása szintén a szabadidő engedély alapján történik. A túlóra elszámolás alapján kerül sor a tényleges számfejtési dokumentumok elkészítésére. VI. SZABADSÁG KIADÁS ÉS EGYÉB MUNKAIDŐKEDVEZMÉNY NYILVÁNTRATÁSÁNAK RENDJE 11. Szabadságolási terv
7
11.1 A szabadságolási terv összeállítása érdekében a vezető február 15-ig begyűjti a köztisztviselőknek a szabadságuk kivételével kapcsolatos igényeit. 11.2.Az igények figyelembevételével, de a közszolgálati feladatok zökkenőmentes elláthatóságát szem előtt tartva kell elkészíteni a szabadságolási terv javaslatot. 11.3.A szabadságtolási tervnek tartalmaznia kell: a) vízszintesen az év valamennyi munkanapját, b) függőlegesen a köztisztviselők nevét. 11.4.A szabadságolási tervben értelemszerűen be kell jelölni, hogy adott köztisztviselő mely napokon lesz szabadságon. 11.5.A szabadságolási tervbe a köztisztviselőket szervezeti egységenként csoportosítva kell felvezetni. 11.6.A szabadságolási igények alapján február végéig el kell készíteni a szabadságolási tervet. 11.7.A szabadságolási terv egy-egy példányát a jegyző és a szabadság nyilvántartásért felelős osztályonként őrzi. 12. Szabadság nyilvántartás 12.1.A jegyző által kijelölt személy, valamint a munkáltatói jogkör átruházása esetén az osztályvezető által megjelölt személy gondoskodik a köztisztviselők szabadság nyilvántartásáról. 12.2.A szabadság nyilvántartást évenként kell vezetni. 12.3.A szabadság nyilvántartáson fel kell tüntetni: a) az adott évben a köztisztviselőt megillető fizetett szabadságokat: az alapszabadságot, a pótszabadságokat, a tanulmányi szabadságot, a fenti szabadságok alapján az összes fizetett szabadságot; b) az adott évben a fizetés nélküli szabadsággal kapcsolatos adatokat; c) a szabadság ütemezését és felhasználását: a szabadság ütemezését a szabadságolási terv alapján, a szabadság felhasználását. 13. Szabadság és pótszabadság 13.1Felsőoktatási intézmény hallgatóját vizsgánként, illetve a tanulmányok befejezését jelentő szakdolgozat, diploma, vagy diplomaterv készítésére, valamint az államvizsgára való felkészüléshez törvényben minimálisan meghatározott mértékű pótszabadság illet meg. 13.2 A köztisztviselőt a) Építésügyi hatósági feladatokat ellátó köztisztviselőt a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által szervezett kötelező továbbképzés esetén a kötelező beszámoló előtt - tanfolyamonként egy esetben - 2 munkanap pótszabadság illeti meg. 13.3 Az ügykezelőt az ügykezelői vizsga letétele előtt - egy esetben – 2 munkanap pótszabadság illeti meg. 13.4 A köztisztviselő köteles a pótszabadság idejére fizetett átlagkeresetet visszatéríteni, ha neki felróható okból tanulmányait eredményesen nem fejezi be, vagy a hivatallal fennálló közszolgálati jogviszonyáról lemond. 14. Szabadság kiadása 8
14.1.A szabadság kiadása a szabadságengedély kitöltésével lehetséges. 14.2.A szabadságot a jegyző engedélyezi az irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői és az aljegyző tekintetében. 14.3.A szabadságot a vezető engedélyezi az irányítása alá tartozó szervezeti egység dolgozói tekintetében. 14.4.A szabadság-engedély alapján a szabadság kiadásának tényét be kell jegyezni a szabadság-nyilvántartásba. 14.5.A szabadság kiadási iránti kérelmet külön e célra rendszeresített olyan formanyomtatványon kell rögzíteni, amely tartalmazza: kérelmező nevét, beosztását (azonosítóját), a szabadság megkezdésének és munkába vonulásnak idejét, szabadság jogcímét, annak tényét, hogy a szabadság kiadását a munkavállaló kezdeményezi-e, az eltöltés várható helyét, a kérelem benyújtásának helyét, idejét, kérelmező aláírását, vezető támogató / elutasító nyilatkozatát. 15. Egyéb munkaidő kedvezmény nyilvántartása 15.1.A jegyző, illetve az általa kijelölt személy köteles a külön jogszabályban meghatározott egyéb munkaidő kedvezményekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat ellátni. 15.2.A munkaidő kedvezményekről személyenkénti nyilvántartást kell vezetni az osztályokon. 15.3.A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a köztisztviselő nevét, b) a munkaidő kedvezmény pontos megnevezését, c) a munkaidő kedvezményt megadó irat hivatkozási számát, d) a munkaidő kedvezményenként ténylegesen igénybe vett időtartamot, időtartamokat. 15.4.A nyilvántartást évenként kell vezetni. VII. AZ EGYES ILLETMÉNYPÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ MUNKAKÖRÖK, KÉPZETTSÉGEK 16. Pótlékra jogosító munkakörök, képzettségek 16. A Hivatalnál gépjárművezetés pótlékra jogosító munkakört állapítok meg arra az esetre, ha a köztisztviselő – legalább a ledolgozott munkanapjai 20 %-ában - szolgálati érdekkörben - gépjárművet vezet. A gépjárművezetői pótlék mértéke az illetményalap 13 %-a. 16.1 A Hivatalnál idegennyelv-tudási pótlékra jogosító munkakört nem állapítok meg. E rendelkezés nem érinti a köztisztviselő törvényben általánosan idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultságát. 16.2 A körzetközponti építésügyi hatósági feladatokat ellátó építéshatósági osztály vezetőjének építéshatósági vezetői pótléka az osztályvezető alapilletményének 5%-a.
9
16.3 Az egyes szervezeti egységek vezetőinek helyettesítésére a jegyző – figyelemmel az érintett osztályvezető javaslatára - osztályvezető-helyettest bízhat meg. Az osztályvezetőhelyettes havi illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak – pótlékokat is magában foglaló - havonkénti összege a Kttv. I. sz. melléklete szerinti I. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő esetén nem lehet kevesebb a költségvetési törvényben meghatározott illetményalap 7-szeresénél, II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő esetén az illetményalap 4,7-szeresénél. 16.4
A köztisztviselők képzettségi pótlékára vonatkozóan külön szabályzat kerül kiadásra. VIII. JUTTATÁSOK 17. Hivatalos munkaruha juttatás
17.1.A közszolgálati jogviszony létesítésekor a közterület-felügyelőt egyszeri természetbeni egyenruha-juttatás (alapellátás) a külön jogszabályban leírtak szerint megilleti. IX. SZOCIÁLIS, JÓLÉTI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK 18. A különböző juttatások fedezete és a juttatásokkal kapcsolatos feladatok 18.1. A jegyző a köztisztviselők szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásainak mértékét, feltételeit, az elbírálás és az elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait a Kttv., valamint az önkormányzat ide vonatkozó rendelete (továbbiakban. rendelet) alapján történhet. 18.2.Az e szabályzat szerint biztosítható juttatások megítélése és kifizetése csak az önkormányzat képviselő-testülete által a Hivatal költségvetésében biztosított keret terhére történhet. 18.3. A juttatások fedezetéül szolgáló keretet a képviselő-testület rendeletében meghatározott módon, valamint az e szabályzatban meghatározott módon kell felhasználni. 19. A juttatások fajtái 19.1 A köztisztviselő részére: A. szociális támogatás, B. illetményelőleg, C. tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás adható.
A) Szociális támogatás A köztisztviselőnek a következő szociális támogatások adhatóak: - temetési segély, - szociális segély
10
Temetési segély adható annak a köztisztviselőnek, akinek közeli hozzátartója elhalálozott. Temetési segély adható az elhunyt köztisztviselővel közös háztartásban élt közeli hozzátartozójának. A temetési segélyt írásban kell kérelmezni, amelyhez a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a temetéssel kapcsolatos számlákat mellékelni kell. Szociális segély adható annak a köztisztviselőnek, aki átmenetileg az eddigi életkörülményeit negatívan befolyásoló rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan anyagi gondokkal küzd. Az említett rendkívüli élethelyzetbe kerülés indokai lehetnek például: egészségügyi állapottal kapcsolatos kiadások (pl. gyógyszeres kiadások, gyógykezelés költségei) stb. A temetési segély mértéke maximum az illetményalap 100 %-a. Emelt összegű temetési segély mértékéről a jegyző mérlegelési jogkörében dönt. A szociális segély mértéke alkalmanként maximum 30.000.-Ft lehet. A temetési segélyről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül kell dönteni. Temetési segély adott évben a köztisztviselőnek többször is folyósítható, ha a temetési segélyezés feltételeinek megfelelő helyzetbe kerül (egy halálesettel kapcsolatban csak egy segély folyósítható.) Rendkívüli esetben, például több hozzátartozó egymás utáni elvesztése, egy időben történő eltemettetése esetén, a temetési segély emelt összegben is megállapítható. A szociális segély egy évben 2 alkalommal adható. A szociális segély iránti kérelem tárgyában a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell dönteni. Temetési segély és szociális segély adott évben csak akkor állapítható meg, ha annak kifizetéséről még a tárgyévben gondoskodni lehet. A segélyt a támogatást megítélő okirat alapján a Hivatal Pénzügyi Osztálya közvetlenül a pénztárból fizeti ki. A segélyt a támogatás megítélésétől számított 5 napon belül, illetve a megítélés évében kell kifizetni. B) Illetményelőleg Illetményelőlegben részesíthető az a köztisztviselő, aki adott évben fegyelmi büntetésben nem részesült, illetve akinek a fizetési fokozata csökkentésére a munkáltató intézkedésként nem kezdeményezett. Nem részesíthető illetményelőlegben az a köztisztviselő: akinek a Hivatalnál nincs legalább 5 hónapos közszolgálati jogviszonya, határozott időre kinevezett, aki az előző fizetési előlegét nem fizette vissza. A köztisztviselő illetményelőleget a szabályzat 2. számú melléklete szerinti nyomtatványon az abban foglalt kötelezettség vállalásával igényelheti. Az illetményelőleg-keretet a Hivatal Pénzügyi Osztálya kezeli. Az illetményelőleg-keretfelhasználás betartásáért a Hivatal Pénzügyi Osztálya vezetője felelős. Az illetményelőleg mértéke köztisztviselőnként, alkalmanként legfeljebb a köztisztviselő nettó illetményének 80 %-a lehet. Az illetményelőleg iránti kérelmeket a kérelem benyújtását követő 5 napon belül jegyző bírálja el a vezető javaslatára. Az illetményelőleget maximum 6 hónapra lehet nyújtani. Az illetményelőleg nyújtásáról, illetve elutasításáról a jegyző írásban tájékoztatja az érintetteket. Az illetményelőleget az illetményelőleg nyújtását engedélyező jegyzői döntést követő 3 munkanapon belül ki kell fizetni. Az illetményelőlegről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
11
a köztisztviselő nevét, az illetményelőleg nyújtására vonatkozó ügyiratszámot, az illetményelőleg összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozás számát, az illetményelőleg visszafizetésének előírt: o végső időpontját, o a részletek befizetésének határidőit, o a részlet összegét, o a részletek befizetésének időpontját, o a befizetett összegeket. Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az illetményelőleg-tartozás fennállásának időtartama alatt szűnik meg, úgy a tartozás fennmaradó részét egy összegben köteles visszafizetni. Az illetményelőleget a köztisztviselő, mint visszatérítendő támogatást kapja. C) Tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás A tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás annak a köztisztviselőnek adható: a) aki iskolarendszerű, vagy b) nem iskolarendszerű, tanfolyami képzésen vesz részt c) a képzéssel kapcsolatban tanulmányi szerződés-kötését vállalja. A támogatás írásban előterjesztett kérelemre állapítható meg. A tanulmányi támogatás köztisztviselőnként: a képzési, továbbképzési , nyelvtanulási támogatás esetén minimum a képzéssel igazolt költség 10 %-a, de nem haladhatja meg képzésenként, illetve ha a képzés iskolarendszerű, akkor oktatási félévenként az 50.000,- Ftot. A támogatás iránti kérelmeket a kérelem benyújtását követő 15 napon belül el kell bírálni. A támogatás elosztásánál előnyt élveznek azok a köztisztviselők, akik olyan oktatásban vesznek részt, mely a hivatal szakmai működésének színvonalát emeli, vagy mely az érintett köztisztviselő munkakörére előírt további végzettség megszerzésére irányul. A támogatás fedezetére rendelkezésre álló keretből elsősorban a képzésekkel kapcsolatos költségek támogatását kell biztosítani, csak a fel nem használt keretből adható ösztöndíj. A támogatásért adott évben a képzéssel kapcsolatosan felmerülő költségek támogatása: a képzés időtartamának, de maximum adott költségvetési évet érintő időszakra, illetve iskolarendszerű képzés esetén az adott költségvetési évben kifizethető időszakra, tehát maximum 2 félévre lehet megítélni. A támogatás megítéléséről a jegyző írásban tájékoztatja az érintetteket. A támogatásokat csak a tanulmányi szerződés megkötését követően, az abban foglaltak alapján lehet kifizetni. A képzéssel kapcsolatos költségek támogatására vonatkozó tanulmányi szerződésben pontosan meg kell határozni, hogy mely költségek minősülnek a képzéssel kapcsolatos költségnek, az egyes költségekről milyen bizonylattal kell elszámolni. A tanulmányi szerződésben kell meghatározni: a köztisztviselő által vállalt feltételek teljesítése igazolásának határidejét, valamint a Hivatal által vállalt kötelezettségek határidejét. A támogatásról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: a köztisztviselő nevét, a támogatás nyújtására vonatkozó ügyszámot, a támogatás összegét, kifizetésének módját, időpontját, hivatkozási számát,
12
a köztisztviselő tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét. 20. A szociális támogatás és a tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési támogatás döntésének előkészítésére vonatkozó közös szabályok 20.1 A kérelmek döntésre történő előkészítése egy jegyző által összeállított ad-hoc Humánpolitikai Bizottság feladata. A bizottságnak kötelezően tagja kell, hogy legyen: a) humánpolitikus b) jegyző c) kérelmező osztályvezetője 20.2 A Bizottság tagjai sorából elnököt választ. A Bizottság üléseinek összehívásáról az elnök gondoskodik. A Bizottság döntéshozatalakor szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök jogosult képviselni a Bizottság véleményét a szociális támogatásokról szóló döntés meghozatalával kapcsolatos eljárásoknál. 20.3 A bizottság kizárólag zárt ülést tart. A bizottság szükség szerint ülésezik és a döntés előkészítése során vizsgálja a támogatás személyi, tárgyi feltételeit, valamint a jogszabály szerinti igényjogosultságot. Az Szabályzatban foglalt támogatások megállapítására kérelem alapján kerülhet sor. A kérelmekről a Bizottság véleményének figyelembevételével a Hivatali szervezet vezetője dönt. 20.4 A támogatások folyósításával, illetve biztosításával, valamint az azok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Osztály látja el. A kérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek: a) legalább 3 hónapot meghaladó táppénzes állományban van b) akinek több év közszolgálati jogviszonya van a szervnél. X. MUNAKAKÖR ÁTADÁS-ÁTVÉTEL 21. A munkaköri átadás-átvétel célja A Kttv., valamint az Mt. 97. § (1) bekezdéséhez kapcsolódva a Hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vezetői megbízásuk visszavonása, illetőleg a közszolgálati jogviszonyuk megszűnése esetén munkaköri feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő információkat és iratokat „átadás-átvételi” eljárás keretében kötelesek átadni az átvevőnek. 21.2 A munkakör átadás-átvétel célja a hivatali ügymenet folytonosságának biztosítása. 21.1
22. A munkaköri átadás-átvétel szabályai Az átvevő az új vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, ennek hiányában a jegyző által megbízott köztisztviselő lehet. 22.2 A munkakör átadás-átvételt jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó és az átvevő ír alá. A jegyzőkönyvet vezetői munkakör átadás-átvétele esetén az aljegyző, egyéb esetekben a szervezeti egység vezetője tartozik kézjegyével ellátni, egyben igazolva az átadás átvétel megfelelőségét. 22.3 A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadó és átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a humánpolitikus át kell adni, aki gondoskodik a személyi anyagba való elhelyezésről. 22.1
13
Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat és hatáskörébe tartozó, ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv különösen térjen ki: a) a szervezeti egység előírt feladatok időarányos teljesítésére, b) a képviselő-testület, illetve bizottságok által meghatározott feladatok végrehajtására. c) a polgármester és a jegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására, d) a gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretek tételes elszámolására, e) a munkakör átadását követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira, f) a szervezeti egység tevékenységét érintő külső és belső ellenőrzések megállapításaira, adataira. 22.5 Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a vezetői megbízással, illetve a közszolgálati jogviszony megszűntetésével kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni. Az átadás-átvételt az elszámoló-lapon rögzíteni kell, melynek valódiságát a vezető aláírásával hitelesíti. 22.6 A vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők esetében a munkakör átadásátvétel lebonyolításáért az illetékes szervezeti egység vezetője teljes körű felelősséggel tartozik. 22.7 A munkakör átadás-átvétele esetén az ügyiratokkal előadói munkanapló alapján kell elszámolni. 22.8 A közszolgálati jogviszony megszűnése, belső áthelyezés esetén, a vezetői megbízás megszűnése, valamint a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a névre iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni, a munkafolyamatban lévő iktatmányokat egyeztetni. A külön iktatást végző szervezeti egységeknél az irattározás és az egyeztetés a helyi iktatóban történik. 22.9 Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadás-átvételére, melynek során rendelkezni kell a munkafolyamatban lévő iktatott ügyiratok további intézéséről, rögzítve a már megtett közbenső intézkedéseket. 22.10 Az átadás-átvételi 3 példányú jegyzőkönyvet az átadó, átvevő, a szervezeti egység vezetője, a vezető esetében az aljegyző kézjegyével látja el. 22.11 Az elkészült és a szükséges aláírásokkal ellátott jegyzőkönyv egy példányát át kell adnia humánpolitikusnak, aki a tényt az elszámoló lap mellékletét képező igazolásra rávezeti. 22.4
XI. A HELYETTESÍTÉS 23. A helyettesítésre vonatkozó szabályok Amennyiben a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, s az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül helyettesítési díj is megilleti. A helyettesítési díj a köztisztviselőt a helyettesítés első napjától illeti meg. 23.2 A köztisztviselőt a helyettesítési díj akkor is megilleti, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít, illetve részben vagy egészben többletfeladatként betöltetlen munkakört lát el. 23.3 Nem illeti meg a köztisztviselőt helyettesítési díj, ha a helyettesítés a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő munkaköri kötelezettsége, kivéve azt az esetet, amikor a helyettesítésre azért van szükség, mert a helyettesítésre okot adó munkakör nincs beöltve, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja. Ugyancsak nem illeti meg helyettesítési díj a köztisztviselőt, ha a helyettesítés ellátása a rendes szabadság miatt vált szükségessé. 23.1
14
A helyettesítési díj mértékét a Kttv. rendelkezései alapján a helyettesítő köztisztviselő illetményének 25-50 %-áig állapítható meg. A helyettesítési díj mértékét a vezető állapítja meg a Jegyző egyetértésével. Vezető esetében, üres álláshelyre a Jegyző állapítja meg, feltéve, ha a helyettesítés időtartama a 30 napot meghaladja. A helyettesítési rendet a munkaköri leírásokban kell szabályozni.
23.4
24. A helyettesítés rendje 24.1 A Hivatalon belüli helyettesítési rendjét Fonyód Város Önkormányzat Képviselőtestületének 5/2014. (II.6.) számú határozatával elfogadott Fonyód Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzat, továbbá az egyes köztisztviselők munkaköri leírása tartalmazza. 24.2 A belső szervezeti egységen belül a köztisztviselők egymást helyettesíteni kötelesek. E kötelezettséget a munkaköri leírásban szerepeltetni kell. XII. ELISMERÉSEK 25. Az elismerések szabályai 25.1 A Hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített szorgalmas, példamutató munkavégzéseket, a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a Hivatal köztisztviselői elismerésben részesíthetők. 25.2 Az elismerésre fordítható keret éves mértéket a Képviselő-testület határozza meg. 25.3 A jutalomkeret szervezeti egységek részére történő felosztásáról a Jegyző a Polgármester egyetértésével dönt. 25.4 Az elismerésre a belső szervezeti egységet vezető teszi az indoklást is tartalmazó javaslatot. A javaslatokat a hivatal vezetője számára kell megtenni. Nem javasolható elismerésre az, aki jogerős fegyelmi határozat vagy bírói ítélet hatálya alatt áll, illetve ilyen eljárás van ellene folyamatban, kevéssé alkalmas minősítést kapott. 26. Céljutalom 26.1 Céljutalom állapítható meg a köztisztviselőnek az előzetesen írásban kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Célfeladat kitűzésére jogosult: a) vezetők esetében: a Jegyző a Polgármesterrel egyetértésben, b) munkatársak esetében a szervezeti egység vezetője, a Jegyző egyetértésével. 26.2 A célfeladat kifizetése a feladat elvégzésének igazolását követően történik. 27. Az elismerések megállapításának rendje 27.1 Az elismerések megállapításánál figyelembe veendő főbb szempontok: a) a jelentős eredménnyel járó munkavégzés, b) a példamutató, konstruktív magatartás, c) a szervezeti egység eredményes megítélése összhatásában kiemelkedő munkateljesítmény, d) egy-egy kiemelkedő színvonalon elvégzett munka, e) a fiatalok (gyakornokok), új munkatársak beilleszkedését segítő eredményes tevékenység, f) a szervezet szempontjából hasznos szakképesítés megszerzése,
15
a teljesítményértékelés eredményeként megállapított kiemelkedő szakmai munkavégzés. 27.2 A jutalom megállapítására jogosultak köre: a) vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő esetén a Jegyző a Polgármesterrel együtt, b) a beosztott munkatársak jutalmát a szervezeti egység vezetője a Jegyző egyetértésével. g)
XII. A KÖZTISZTVISELŐ UTAZÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉSÉNEK ÉS SAJÁT GÉPKOCSI HIVATALI CÉLÚ HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI 28. Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés 28.1 A köztisztviselőnek jogszabályban meghatározott utazási költségtérítés jár Fonyód közigazgatási határán kívülről történő munkába járás esetén. 28.2 Az utazási költségtérítés mértéke: a) távolsági autóbusz igénybevétele esetén munkába járást szolgáló bérlettel vagy teljes áru menetjeggyel való elszámolás esetén 86 %-os arányban, b) országos közforgalmú vasút 2. kocsi-osztályon való utazás esetén 86 %-os arányban, c) saját gépjárművel történő munkába járás esetén a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely közötti közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével 9,- Ft/km. 28.3 A költségtérítésben részesülő köztisztviselőkről a Pénzügyi Osztály vezet nyilvántartást. A költségtérítés a köztisztviselőt távolléte (pl. szabadság, táppénzes állomány) esetén csak időarányosan illeti meg. 28.4 A jogosultság megszűnését, vagy a 30 napon túli távolét miatti szüneteltetését a humánpolitikus előkészítésével a jegyző jelzi a Pénzügyi Osztály felé. 28.5 A költségtérítést - az első alkalom kivételével - az előző havi bérletszelvény vagy teljes áru menetjegy(ek), saját gépjárművel történő utazás esetén az útnyilvántartás leadását követően minden hónap 5. napjáig kell kifizetni az arra jogosult köztisztviselő részére. 28.6 A költségtérítés szabályszerű elszámolását és kifizetését a Pénzügyi Osztály biztosítja. 29. Saját gépjármű hivatali célra történő használatával kapcsolatos sajátos szabályok Saját gépjármű hivatali célra történő használatára akkor adható engedély, ha a köztisztviselő munkakörének feladataival összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazása, ideértve különösen a kiküldetés miatt szükséges utazást. 29.2 Saját gépjármű hivatali célra történő használatát az érintett, illetve szervezi egység vezető javaslata alapján a jegyző engedélyezi. 29.3 A saját gépjármű hivatali célú használata engedélyezésének feltétele: a) érvényes jogosítvány, b) érvényes forgalmi engedély - és kapcsolódó iratai - bemutatása. 29.4 Saját gépkocsi hivatalos célra történő használata esetén az üzemeltetési átalány mértéke 9 Ft/km jogszabályban előírt nyilvántartás vezetése mellett. 29.5 A saját tulajdonú jármű hivatali utazásra való használata esetén a költségtérítés összege a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az Adó- És Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által közzétett, aktuális az adott időszakra vonatkozó üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi normaköltség alapulvételével megállapított összeg. 29.1
16
29.6 Az üzemanyag-felhasználás ellenértékét a Pénzügyi Osztály vezetője ellenjegyzi a külön jogszabályban foglaltak szerint. 29.7 Saját gépjármű hivatali célú használata esetén a köztisztviselőnek a szolgálati érdekkörben érintett útvonalat fel kell tüntetnie. 29.8 Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell: a) a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, b) az üzemanyagnormát, c) az utazás időpontját, d) az utazás célját, e) honnan-hová történik az utazás, f) közforgalmú útvonalon számított legrövidebb úton megtett kilométerek számát. Saját gépjármű hivatali célú használatáért nem adható a köztisztviselőnek költségtérítés: a) a gépjármű üzemképtelensége időtartamára, b) munkába járáshoz, c) igazolt távollét (pl. szabadság, táppénzes állomány időtartama) esetén csak időarányosan, munkában töltött napokon illeti meg. 29.9 Saját gépjármű hivatali célra történő használatára engedély kapott köztisztviselőkről nyilvántartást kell vezetni, amelyről a Pénzügyi Osztály gondoskodik. 29.10 A saját gépjármű hivatali célú használatáért fizetendő költségtérítés szabályszerű kifizetéséről a Pénzügyi Osztály vezetője gondoskodik minden hónap 5. napjáig. A Pénzügyi Osztály vezetője gondoskodik a gépjármű hivatali célú használatához szükséges nyomtatványok, megállapodás, nyilatkozat tervezetek elkészítéséről. 30. Belföldi kiküldetés 30.1 A munkáltatói jogkör gyakorlójának - eseti - belföldi kiküldetési rendelvénye alapján költségtérítés illeti meg a köztisztviselőt: a) teljes áru menetjeggyel való elszámolás ellenében annak díja szerint b) saját gépjármű használatának eseti engedélyezése esetén a kiküldetési rendelvényben meghatározott távolság alapján jogszabályban foglaltak szerint. 30.2 A kiküldetési rendelvény szerinti költségek szabályszerű elszámolásáról a Pénzügyi Osztály vezetője gondoskodik, a munkáltató által igazolt kiküldetési rendelvény leadását követő 5 napon belül. XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 31. A bélyegzőhasználat szabályai 31.1 Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal által használt bélyegzők elkészítését a jegyző engedélyezi. 31.2 A bélyegzőket, azok lenyomatán sorszámmal kell ellátni. 31.3. A bélyegzők használatára vonatkozó szabályokat külön intézkedés tartalmazza. 32. Szemüveg térítés szabályai 32.1 A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999(XI.3.) EüM rendelet alapján a számítógéppel ellátott munkahelyeken dolgozó köztisztviselő (aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ) szemüveg-térítésben részesül, ha a szemészeti vizsgálat
17
eredményeként – a szakorvos írásos javaslata alapján – monitorkímélő szemüveglencse viselése indokolt. 32.2 A szemüvegtérítésre a köztisztviselő évente jogosult, 50.000 Ft mértékig. 32.3 A szemüveg térítés kifizetésének feltétele, hogy a köztisztviselő két évente egyszer a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvos által végzendő látásvizsgálaton, és emellett vagy e helyett szemészeti szakorvosi vizsgálaton vegyen részt. 32.4 A foglalkozás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvos által végzendő látásvizsgálatot a Hivatal munkavédelmi feladatokat ellátó köztisztviselője köteles megszervezni. XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen jegyzői intézkedés 2014. május 1. napon lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszíti a közszolgálati szabályzatról szóló Fonyód Város Önkormányzat Jegyzőjének 1/2005 (V.1.), 2/2005.(VI.1), 1/2006.(II.1.) , 1/2007.(I.1.), 1/2009.(IX.30.), 1/2010.(II.15.), 3/2010.(IV.22.), 4/2010.(IV.30.) 1/2011.(I.1.) és a 2/2012.(II.03.) Szabályzatokkal módosított 2/2004.(VI.1.) Szabályzata a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek Közszolgálati Szabályzatáról. Fonyód, 2014. április 16. dr. Szalontai András jegyző
18
1. számú melléklet Értékelő lap tartalma teljesítményértékeléséhez I. rész: teljesítményértékelés megnevezés az értékelt év feltüntetésével a köztisztviselő személyes adatai: a köztisztviselő neve; a köztisztviselő besorolási osztálya; II. rész: a köztisztviselőnek a tárgyévi teljesítményértékelési időszakra megállapított cél-feladatai a teljesítménykövetelménynek megfelelően a köztisztviselő által elvégzendő feladatok szakmai követelményeinek tételes felsorolása és köztisztviselő tárgyévi teljesítményének tételes feladatonként történő értékelése a köztisztviselő elvégzett konkrét tárgyévi feladata(i). Az egyes cél-feladat megjelölését követően kell a köztisztviselő által elvégzendő feladat szakmai követelményeinek tételes felsorolását kell ismertetni és köztisztviselő tárgyévi feladat-értékelését elvégezni. Ezt minden egyes célfaladat esetében külön kell elvégezni. Amennyiben a köztisztviselő olyan konkrét tárgyévi feladatot is elvégzett, mely nem szerepel ugyan a köztisztviselő teljesítménykövetelményében, azonban a teljesítményértékelésére kihatással van, szintén ismertetni szükséges. III. rész - a köztisztviselő tárgyévi munkateljesítménye értékelésének rövid, tömör összegzése; a köztisztviselő egyéni munkateljesítménye javításával összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója által javasolt szempontok és intézkedések összegzése.
19
2. számú melléklet ILLETM ÉNYELŐLEG IGÉNYLŐ LAP Név: _______________________________________________________________________ Házastárs (élettárs) havi jövedelme: ________________________________ Ft Eltartott családtagok száma:
_______________________________ fő
Igényelt illetményelőleg összege:
________________________________ Ft
A levonás kezdete a felvételt követő hó. A kérelem indoklása: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Tudomásul veszem és kötelezem magam arra, hogy közszolgálati jogviszonyom megszűnése esetén a fennálló illetményelőleg-tartozásomat egyösszegben köteles vagyok a Pénzügyi Osztály igazolása alapján házipénztárba befizetni. Kelt: _________________________, _____________ év _____________ hó _________ nap _________________________ köztisztviselő aláírása A munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye: ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ Kelt: _________________________, _____________ év _____________ hó _________ nap Ph. ____________________________ munkáltatói jogkör gyakorlója A hivatal tölti ki: Alkalmazás kezdete:
__________________________________
Jelenlegi besorolási illetménye: Nettó illetménye:
_______________________________ Ft _______________________________ Ft 20
Illetményből történő levonások: __________________________________ címe
_______________________________ Ft
__________________________________ címe
_______________________________ Ft
A ______________________ hónap alatt levonható összeg:
________________________
Ft A rendelkezésre álló keret megállapítására biztosított fedezet: _______________________ Ft Kelt: _________________________, _____________ év _____________ hó _________ nap
Ph. ____________________________ Pénzügyi Osztály vezetője
IV. Döntés: ___________________________________ köztisztviselőnek a kérelmében foglalt indokra tekintettel ______________________ Ft illetményelőleg kifizetését engedélyezem. Az illetményelőleg havi összege: ____________________ Ft, a levonás kezdete: ____________ év _________________ hó. Kelt: _________________________, _____________ év _____________ hó _________ nap
Ph. ___________________________ hivatali szervezet vezetője
21
