Ikt.sz.: 170/II-170/2014.
RAOUL WALLENBERG SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014.
„Nem önmagunkért, hanem másokért élni a legszebb hivatás” (Madách Imre)
A humanista értékrendet, az emberi lét tiszteletét, az erkölcsi helytállást, az előítélet-mentes gondolkodást felvállalva, ezeket pedagógiai munkánkban megvalósítva olyan embereket kívánunk nevelni, képezni, akik nyitottak a másik ember iránt.
2
„Ne higgyük, hogy az egyik emberi lény nagyon különbözik a másiktól. Az igazság az, hogy az van előnyösebb helyzetben, aki jobb iskolába járt.” Thuküdidész
1. Fontos célunk a tudás mellett a humanista értékrend kialakítása is. 2. Személyiségfejlesztésre szervezett tanórák keretében is lehetőséget biztosítunk a szakmai órák keretén belül. 3. Tanulóink olyan ismereteket is elsajátítanak, amelyeket nemcsak a munkájukban, hanem a magánéletben is hasznosítani tudnak (egészségtan, pedagógia, pszichológia, elsősegély-nyújtás, gondozástan, stb.) 4. Iskolánk egyszerre tud biztosítani a felkészítést az oktatási, a szociális és az egészségügyi szakmákra. 5. Az országos szakmai versenyeken, konferenciákon diákjaink kiemelkedő eredményeket érnek el. 6. A nevelőtestület támogató attitűddel fordul a tanulók problémái felé. 7. Diákjaink gyönyörű, kulturált, tiszta, rendezett épületben tanulhatnak. 8. Az intézmény felszereltsége kimagasló: számítógépekkel felszerelt tantermek, legújabb oktatástechnikai eszközök, korszerű eszközök a gyakorlótermekben, felszerelt kondicionáló terem, tágas büfé, ebédlő, diákklub. 9. A nevelőtestület sokszínű, többirányú képesítéssel rendelkező, egységes hozzáállású pedagógusai biztosítják a nevelőmunka eredményességét. 10. Eredményesen felkészítjük a tanulóinkat pedagógiai, szociális és egészségügyi intézményekben való továbbtanulásra.
3
Tartalom A Nevelési program A/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ......................................................................................................................................................................6 A/2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................................... 9 A/3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .............................................................. 10 A/4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................................................................ 12 A/5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................... 15 A/6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................................. 17 A/7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ................................................... 24 A/8. A szülő, a tanuló, és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .............................................................................................................................................................. 25 A/9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata ................................................................................................. 28 A/10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ................................................................... 29 A/11. A felvételi eljárás iskolai szabályai ........................................................................................................ 30 B Helyi tanterv B/1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................................. 34 B/2. Óratervek ....................................................................................................................................................... 34 B/3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............. 51 B/4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................. 52 B/5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................. 54 B/6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................................. 55 B/7. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások ...................................................................................................................................... 57 (az értékelés alapelvei, rendszeressége) ......................................................................................................... 57 B/8. A csoportbontások és az egyéb foglakozások szervezésének elvei .................................................. 62 B/9. A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei ............................................................................ 64 B/10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszer........................................................... 66 B/11. A tanulói esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések ............................................................................. 68 B/12 Egészségnevelési elvek ............................................................................................................................... 70 B/13 Környezeti nevelési elvek ............................................................................................................................ 71 C Szakmai program C/1 Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................................ 75 C/2 Az iskola képzési rendszere ........................................................................................................................ 76 C/3 Beszámíthatóság az iskolai képzési rendszerben ................................................................................... 80 C/4 Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei ................................................................................ 82 D TÁMOP pályázat ................................................................................................................................................ 97 E Záró rendelkezések ........................................................................................................................................... 98 F Melléklet .............................................................................................................................................................. 99
4
A
Nevelési program
5
A/1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek -
-
-
Munkánkat tervszerűség, rendszeresség és folyamatosság jellemzi. A kiszámíthatóság, a nevelőtestület egységes szemlélete (elvekben, követelményekben, cselekvésben) biztonságot ad, ezt alkalmazzuk tevékenységeinkben. Pedagógiai munkánk során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon adjuk át. Munkánk alapja a gyermekközpontúság. Valljuk, hogy a tanulók pozitív tulajdonságaira kell támaszkodnunk. A tanulók egyéniségének tiszteletben tartása minden helyzetben követendő vezérelvünk. A tanulók egyéni képességeit, készségeit és lehetőségeit figyelembe véve, de igényes követelmények támasztásával fejlesztjük a tanulók személyiségét. Esélyegyenlőség teremtése, különös tekintettel a beilleszkedési, a magatartási, a tanulási problémával és szociális hátránnyal küzdő tanulóknak. A fiatalokat veszélyeztető káros társadalmi hatások kompenzálása nélkülözhetetlen nevelőoktató munkánkban. A szülőkkel való együttműködés szükségessége, fontossága a nevelésben és oktatásban. A személyiség kibontakoztatása csak közösségben és közösség által lehet sikeres. Motivációs bázisunkat a tanulók aktivitásának, öntevékenységének elősegítésére alapozzuk. Pedagógus közösségünk igazodik a kor, az iskolát használók elvárásaihoz, ennek megfelelő tartalmi munka csak rendszeres, az iskola cél- és feladatrendszeréhez igazodó továbbképzéseken való részvétellel oldható meg. A pedagógiai programban megfogalmazott elvárásainkat következetesen érvényre juttatjuk. Pedagógiai munkánk során vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradunk.
Értékrendszer Tantestületünk által képviselt értékeink alapján határozzuk meg céljainkat, feladatainkat és ezeket az értékeket építjük be a nevelési gyakorlatunkba. Tantestületünk az iskolai élet minden területére érvényesen az alábbi értékeket tartja elsődlegesnek: 1. A biológiai lét értékei: az élet tisztelete, védelme testi-lelki egészség felelősség önmagunkért, utódainkért környezettudatos magatartás 2. Az én harmóniájára, az autonómiára vonatkozó értékek saját személyiség vállalása, hit önmagunkban, önismeret, önbecsülés, önbizalom felelősségvállalás a saját életút alakításáért: céltudatosság, önállóság, ambíció, kitartás, szorgalom, becsületesség önkifejező képesség fejlesztése, önérdek nyitottság az élményekre a jól végzett munka öröme 3. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek előítélet-mentes gondolkodás a másik ember autonómiájának tisztelete, tolerancia
6
szociális értékek, készségek: empátia, együttműködés, konfliktuskezelés, másokért való felelősség, szolidaritás, segítőkészség, önkéntesség
4. A
társadalmi eredményességre vonatkozó értékek tudásvágy, az érdeklődés, kreativitás, törekvés a valóság megismerésére igény a folyamatos önművelésre, az egész életen át tartó tanulásra, munkával kapcsolatos értékek: a kötelességtudat, önfegyelem, céltudatosság, aktivitás, szorgalom, rendszeresség, módszeresség, minőség, ésszerűség, döntési kompetencia kialakítása, kockázatvállalás
5. A
humanizált társadalom értékei az emberi méltóság, az emberi jogok tisztelete az esélyegyenlőség biztosítása, méltányosság erőszakmentesség a nemzeti kultúra megbecsülése, hagyományainak tisztelete, ápolása a hazánkban élő nemzetiségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete
Nevelő-oktató munkánk célja -
-
a humán értéket hordozó, a haladást és önmegvalósítást szolgáló tevékenységek és viselkedés elsajátíttatása, az ehhez kapcsolódó képességek fejlesztése általános és szakmai műveltség megalapozása, kiszélesítése, megerősítése és a további műveltség megszerzésének elősegítése, felkészítés az egész életen át tartó tanulásra a lemorzsolódás csökkentésére olyan kompetenciák fejlesztése, amelyek közvetlenül segítik tanulóink sikeres munkaerőpiaci érvényesülését olyan szakemberek képzése, akik az állandóan változó körülményekhez igazodva folyamatosan képesek megújítani ismereteiket, és humánus magatartással ellátni feladatukat hivatástudat alakítása
Nevelési feladatok Az iskola alapfeladatából adódóan feladataink többrétűek. - A szakközépiskola 9 - 12., ill. kifutó rendszerben 13. évfolyamán az általános műveltséget megszilárdító, a kulcskompetenciákat fejlesztő, az eredményes közép és emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő, pályaválasztást segítő, szakmai alapozást adó, illetve a 2013. szeptemberétől indulóan egészségügyi, szociális és pedagógiai ágazatban szakmai érettségi végzettséget adó, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő nevelő-oktató munka ellátása. - A szakiskolai 9-11. évfolyamokon szociális szolgáltatások szakmacsoportban az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzés és szakmai elméleti és gyakorlati nevelő-oktató munka ellátása. - Szakképző évfolyamokon az egészségügy, szociális és pedagógia ágazatban, valamint az egészségügy, szociális szolgáltatások és oktatás szakmacsoportban az Országos Képzési Jegyzékben szereplő és a fenntartó által engedélyezett szakmákban felkészítés a szakképesítés megszerzésére.
7
Nevelési eszközrendszer A tevékenységi formák sokféleségével adunk lehetőséget arra, hogy tanulóink megtalálják azokat a lehetőségeket, ahol kibontakoztathatják személyiségüket, és fejlettségüknek, érdeklődésüknek, törekvéseiknek megfelelően választhatnak közülük. Ezek a tevékenységi formák egyúttal a személyiség- és közösségfejlesztés eszközei is. (Részletesebben lásd a Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatainknál.) A) Tanórák rendszere: Órarendbe épített, a helyi tantervben meghatározott tanítási órák. - kötelező tantárgyi rendszer: osztálykeretek között, szakterület szerint - szabadon választható tantárgyak a helyi tantervnek megfelelően - felkészítés a kétszintű érettségire - felkészítés a szakmai vizsgára B) Tanórán kívüli tevékenységek - diákkörök (szakköri érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport) - felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások, csoportos és egyéni formában) - sportkör – tömegsport, ODK - tehetséggondozás - könyvtárhasználat - délutáni osztályprogramok - szabadidős programok (előadások, személyiségfejlesztő programok) - hagyományőrző tevékenységi formák: -- versenyek: szaktárgyi tanulmányi-, műveltségi vetélkedők -- iskolai ünnepélyek -- Adventi, húsvéti rendezvények, vásárok - a diákönkormányzat által szervezett öntevékenységi formák: -- diákközgyűlés, diákfórum -- filmklub -- iskolaújság szerkesztése -- iskolarádió működtetése C) Olyan tevékenységek megszervezését is vállaljuk tanulóink személyiségfejlesztése érdekében, amelyeknek költségkihatása az iskola részéről nem biztosítható, de pályázati pénzek felhasználásával jelentősen csökkenthetők a szülői kiadások. - iskolai rendezvények, pl. farsang, szalagavató bál, gólyabál, ballagás - nyári és évközi táborok: szervezése iskola keretei között. - szülői kezdeményezésre, úgynevezett önköltségi elv alapján is igyekszünk a szülői, tanulói igényeket kielégíteni: szabadidős tevékenységek - az iskola falain kívüli programok, előadások, színház- és múzeumlátogatások szervezése. D) Iskolánk lehetővé teszi, hogy tanulóink egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban részt vegyen megfelelő számú szülői igény esetén. Az oktatás olyan módon szervezhető, hogy az alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. Az iskola a hitoktatáshoz tantermet biztosít.
Nevelési módszerek, eljárások Nevelő-oktató munkánk egységességét a következő módszerek alapozzák meg: - A nevelési módszerek különböző formái közül mind a közvetlen, mind a közvetett módszerek alkalmazását fontosnak tartjuk. - Az iskola közösségi élete, a tantestület tagjainak magatartása, viselkedése, konfliktuskezelő képessége példaként szolgálhat a tanulók számára.
8
-
Nevelő-oktató munkánk során alkalmazzuk az egyéni bánásmód elvét, a készségekhez, képességekhez igazodó differenciálást. Szükség szerint alkalmazzuk a speciális bánásmódot, más szakemberek (orvos, iskolapszichológus és különféle szakszolgálati intézmények munkatársai) bevonásával. A tanulók neveltségi és tudásszintjének alakulásával kapcsolatban felméréseket végzünk (országos, fővárosi, iskolai szintű bemeneti mérések és szintfelmérők). Az elismerés és jutalmazás módszerével ösztönözzük a tanulókat a még eredményesebb munkára. A büntetés módszerét sem vetjük el, ez azonban csak indokolt esetben, a tanulói érdekét szem előtt tartva, súlyos fegyelemsértés alkalmával fordulhat elő, a törvényi előírásoknak megfelelően, fegyelmezési, és nem megtorló szándékkal.
Intézményünkben nincs lehetőség arra, hogy a tanuló megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust.
A/2. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Kiemelt feladatunk tanulóink személyiségének fejlesztése. Ennek érdekében hangsúlyt helyezünk az önismeret, a kommunikációs készség fejlesztésére és az önképzés igényének kialakítására. Figyelmet fordítunk az általános műveltség fejlesztése mellett a kézügyesség fejlesztésére és az esztétikai nevelésre is. A személyiségfejlődés egész életünket átszövő, eseményektől függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. Az adottságokon kívül befolyásolják a családi hatások, értékek; a minta és a szociokulturális örökség. A családi nevelés hiányosságait pótlandó korrekciós funkció egyre több tanulónk esetében szükségessé válik. A környezeti és a társadalmi hatások, a korábbi iskolai évek tapasztalatai, a személyiség állapota is jelentős mértékben közrejátszanak tanulóink fejleszthetőségében. Tanulóink fejlettsége, a már kialakult, vagy még fejlődésben, változásban lévő tulajdonságai, elfogadott és cselekvéseikben is kifejezésre juttatott értékei rendkívül színes képet mutatnak, a nevelői hatások pedig különböző módon érintik az egyes gyerekeket, ezért csak az egyénhez igazodó nevelés lehet hatékony. Az eredményes személyiségfejlesztés érdekében az alábbi feltételeket biztosítjuk: -
-
-
Harmonikus belső légkör, amely tevékenységre ösztönöz tanárt és diákot egyaránt. Világos, teljesíthető, egységes pedagógiai elvárások. Közeli, elérhető, teljesíthető célok kitűzése, amelyekkel a tanulók is tudnak azonosulni. Tevékenységi rendszerünkben a világról, a társadalomról beáramló információk tárgyilagos, többoldalú, de vallási és világnézeti szempontból semleges, politikamentes közvetítése. Fontos a tanári tolerancia, empátia, rugalmasság. Törekszünk a tanulók minél teljesebb megismerésére. Erre ad lehetőséget a mentori kapcsolat, felzárkóztató program, korrepetálás, szakkörök, tehetséggondozás, sportfoglalkozások, kirándulások, stb. Ezt a munkát segítik az egy osztályban tanító tanárok megbeszélései. Lehetőséget biztosítunk a tanulók önmegvalósítási, önérvényesítési, önfejlesztési törekvéseihez (diákmozgalom, versenyek, szakkörök, kézműves foglalkozások, drámajáték, színjátszás, énekkar, stb.). Kiváló önfejlesztési lehetőségeket jelentenek a sportfoglalkozások. A fejlesztés leghatékonyabb eszköze lehet a mozgásos tevékenység.
9
-
Jól működő közösségeket alakítunk ki, amelynek tagjai figyelnek egymásra, közös célokat fogalmaznak meg, érzékenyek mások problémáira, tudják tolerálni egymás különbözőségét, segítik egymást, ha szükséges.
Követelményeink akkor vezetnek a személyiség fejlődéséhez, ha a tanuló aktivitását váltják ki. Erre a következőképpen motiváljuk tanulóinkat: - Kész ismeret átadása helyett megteremtjük az önálló megismerés, az egyéni tapasztalatszerzés lehetőségét. - Aktív közreműködésre, tevékenységre, cselekvésre ösztönzünk. - Értékeljük a tanuló jelenlegi fejlettségével összhangban levő teljesítményét, erőfeszítését. A tanulókat nagyon motiválja az, ha érzik, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a munkájukat, szóban és írásban visszajelzést kapnak. - Igyekszünk tovább szélesíteni (a gyerekek érdeklődését figyelembe véve) a tanórán kívüli tevékenységek körét. - Egyre több lehetőséget adunk a tanulók véleményének az elfogadott módon és keretek közötti kinyilvánítására, a véleménynyilvánítás módszerének gyakorlására (vita, szituációs gyakorlatok, kooperatív feladatok). E módszer gyakorlására sok tanórán belül van lehetőség. Napjainkban szükségessé vált az egyéni tudat fejlődésének segítése, továbbá az egészséges, kulturált életmódra nevelés. A pozitív életvitel megismerését, népszerűsítését részben a szakmai tárgyak (mentálhigiéné, egészségtan, egészségpedagógia) keretében, részben tanórán kívüli programokkal valósítjuk meg. A mozgásszükséglet kielégítését szolgálja a mindennapos testnevelés a középiskolai osztályokban, és a tömegsport foglalkozások.
A/3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés formái: Tanórai célzott ismeretbővítés és szemléletformálás: biológia – egészségtan, osztályfőnöki órákon, valamint a szakképzésben a szakmai tárgyak keretében Felelősei a szaktanárok és az osztályfőnökök. Tematikáját a helyi tantervek tartalmazzák. Tanórán programok:
kívüli
egészségmegőrzést
és
egészségfejlesztést
szolgáló
rendezvények
és
Iskolai szinten: tanítás nélküli munkanapon szervezett programok. Osztályszinten az osztályfőnökök, a szaktanárok, a testnevelő tanárok, az iskolaorvos, a védőnő, által szervezett programok. A tanórán kívüli rendezvények és programok különösen: előadások, emlékezések, kiállítások, filmvetítések, konferenciák, intézménylátogatások, találkozók, esettanulmányok, vetélkedők, sportversenyek, diáksportköri rendezvények, kirándulások, Országjáró Diákkör. A munkatársak egészségének megőrzését, fejlesztését és szükség esetén helyreállítását célzó rendezvények és programok: Széles spektrumú lehetőségek tervezésében biztosítani kell a dolgozói kezdeményezést, differenciált igények kielégítését és sokszínűségét. Például: a rendszeres testedzés lehetőségének a biztosítása.
10
Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv A mindennapok során számos alkalommal találkozunk potenciális veszélyforrással, mely akár súlyosan károsíthatja egészségünket. Nem csupán a sérüléssel járó balesetek tartoznak ide, hanem a szervezetünkben hirtelen kialakuló változások, melyek gyors lefolyásukkal jelentenek fokozott veszélyt az emberre. Minden késlekedéssel csökken a beteg túlélési esélye, illetve nő a maradandó egészségkárosodás valószínűsége. Megoldhatatlan azonban, hogy ilyen esetben a szaksegítség azonnal a helyszínen legyen, így az első észlelő szerepe kulcsfontosságú. Iskolánk főleg az egészségügyi szakmákra készít fel, ezért elengedhetetlen, hogy a tanulóink, mint első észlelők, megfelelő elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezzenek Az iskola képzési kínálatából adódóan a szociális és egészségügyi szakokon tanóra keretében oktatunk elsősegély-nyújtási ismereteket. A központi programok előírásainak megfelelően ezeket az elsősegély-nyújtási órákat különböző tananyagtartalommal töltjük meg, de egységes elv érvényesül az oktatás során. Ezek a következők: Alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása készség szinten o baleseti helyszín biztosítás, o eszköz nélküli újraélesztés, v o vérzés csillapítás, o elsődleges sebellátás o életveszélyes tünetek felismerése, az azonnali teendők lehetőségei o telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása o - közlekedésbiztonság o - veszélyes gyógyszerek és mérgező növények A segítségnyújtás, mint állampolgári kötelezettség hangsúlyozása Humanitás, empátia „Nem ártani” elv hangsúlyozása Biztonságos munkavégzés A tanórai kereteken kívül lehetőséget biztosítunk az ismeretek szélesebb körű elsajátítására szakkör keretében. Ösztönözzük tanulóinkat versenyeken való részvételre, önkéntes munkára.
11
A/4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Harmonikus személyiség csak olyan közösségben jöhet létre, ahol humánus értékek uralkodnak, és a célok motiválják a közösség minden egyes tagját (diákot, szülőt, pedagógust és a pedagógiai munkát segítőt). A közösségnek nevelőereje van, mely az egyén fejlődését szolgálja, ezért meghatározott társadalmi feladatot teljesít. A család hagyományos szocializációs funkciója gyengült, arányaiban és minőségében is megváltozott. Fontos, hogy az iskola a kialakult hiányosságokat - a szülői közösséggel együttműködve - minél inkább pótolni tudja. Az iskola életében a közösség kulcsfontosságú szerepet tölt be. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. Közösségfejlesztésünk elvei: -
Világosan megfogalmazott, teljesíthető, de az egyéni sajátosságokat is figyelembevevő követelményrendszer, amely megteremti a védettség és a valahová tartozás érzését. A közösség stílusát kulturált hangnem, tolerancia és empátiakészség jellemezze. A közösség összetartó erejét a közös feladatok végrehajtása, az élmények együttes átélése és a közösség által kitűzött célok megvalósítása jelentse.
A közösségfejlesztés célja: -
Az együttélés, az együttműködés adott formáinak, lehetőségeinek megteremtése, folyamatos megújítása. Az egyezségre való törekvés és a megoldáskeresés képességének kialakítása. Egyéni és közösségi felelősségtudat formálása. Az eltérő vélemények tolerálása. Tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítása és ápolása. A tanulók készségeinek, képességeinek kibontakoztatása. Esélyegyenlőség biztosítása. Demokráciára, demokratikus gondolkodásmódra nevelés. Az állampolgári- és emberi jogok megismerése és tisztelete.
A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: Az iskola egyetlen nagy közösség, mely kisebb közösségekre bontható: - diákok közösségei, - pedagógusok közösségei, - szülők közösségei, - pedagógiai munkát segítők közösségei. Törekszünk arra, hogy tanulóink: - elsajátítsák azokat az ismereteket, amelyek elvezetnek a szűkebb és tágabb közösségek értékrendjének megismeréséhez, megbecsüléséhez, elfogadásához, - megismerjék iskolánk, népünk, nemzetünk, és Európa kulturális örökségének sajátosságait, hagyományait, szokásait, értékeit, - megismerjék és életük minden területén gyakorolják a társas együttélés azon szabályait, amelyek elengedhetetlenek a harmonikus emberi kapcsolatok kialakításához, - nyitottak és képesek legyenek a másság elfogadására, - érzékenyek legyenek környezetük állapota iránt, viselkedésükben a környezeti károk megelőzésére, a környezeti fenntarthatóságra törekvés legyen a meghatározó, - képessé váljanak az önellenőrzésre, egymás segítésére, az önzetlen együttműködésre,
12
-
kommunikációjának középpontjában az igényes beszédstílus, a megfontolt véleményformálás, érvek és ellenérvek kifejtésének képessége álljon, eligazodjanak a gyorsan változó információtechnológiai világban, és képesek legyenek az információk szelektálására.
A közösségformálás módjai az iskolán belül
Külső, formai jellemzők:
Egyenruha: az iskolához tartozás formai eszköze, mely ünnepélyeken (állami ünnepek, szalagavató, ballagás) a középiskolás tanulóknak kötelező. A középiskolai tagozaton az iskolai egyenruha: fehér ing/blúz, sötét szoknya vagy nadrág, nyakkendő vagy sál az iskola emblémájával hímezve.
Közös, iskolai szintű tevékenységek, programok: -
tanévnyitó/tanévzáró ünnepély vagy közgyűlés, állami ünnepek (október 23., március 15.), megemlékezések, évfordulók (holokauszt nemzetközi emléknapja, költészet napja, Föld napja, stb.), iskolanap, megemlékezés az iskola névadójáról (Raoul Wallenberg-nap), leendő 9. osztályosok fogadása, szalagavató bál, ballagás, táborok (évközi és szünidei), kirándulások (1-2 napos), tanulmányi osztálykirándulás, szakköri kirándulások, versenyek, iskolai Karácsony és adventi vásár.
Kitüntetések, jutalmak átadása az iskola közössége előtt
Erősíti a tanulókban azt az érzést, hogy tettek valamit az iskoláért, és ezért a közösség büszke rájuk. - „Akikre büszkék vagyunk” tábla. Ide kerül azoknak a tanulóknak a neve, akik tanulmányi idejük alatt kiemelkedő tanulmányi eredményt, sportteljesítményt, ill. iskolán kívüli versenyen helyezést értek el. - Wallenberg-díjat kapnak azok a kiemelkedő eredményt elért tanulók, akikről a nevelőtestület javaslata alapján a kuratórium dönt.
Tanórák, osztályfőnöki és szaktárgyi órák Az iskolai munka színtere az osztály. - Az osztály közösségének felelős vezetője az osztályfőnök, aki koordinálja a tanulók, valamint az osztályban tanító tanárok munkáját. Szoros kapcsolatot tart a diákönkormányzatot segítő pedagógussal az osztályt érintő programok kapcsán, valamint az iskola közösségi életében történő együttműködés megteremtéséért. - Együttműködik a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók segítése érdekében a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. A tanulók egészségének megőrzése céljából kapcsolatban áll az iskolaorvossal és a védőnővel. - Együttműködik a tanulók szüleivel (fogadóóra, szülői értekezlet), biztosítva a családi és az iskolai nevelés egységét.
13
-
Az iskolai és osztályszintű megemlékezések alkalmasak arra, hogy felidézzük hagyományainkat és történelmünk fontosabb eseményeit, amely erősíti a tanulók nemzethez való tartozásának érzését. Az osztály- és iskolai szintű Karácsonyi műsor megidézi az ünnepi hangulatot.
Tanórán kívüli foglalkozások Ezen foglalkozások célja a tehetséggondozás; a képességfejlesztés; a hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása; valamint a gyenge tanulmányi eredményt elérők sikerélményhez juttatása. Emellett célunk az iskolai élet színesebbé tétele és a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés.
Diákönkormányzati munka -
A DÖK programját évente tervezi, kiadásainak egy részét pályázati forrásokból fedezi. Az osztályok képviselői havi rendszerességgel találkoznak, majd megosztják az aktuális tudnivalókat az osztályközösséggel. Gólyatábor szervezése. A program nyitott, a részvétel önkéntes, alacsony részvételi díjból és pályázati forrásokból finanszírozva. Hagyományos programok: Gólyabál, iskolanap, Mikulás-ünnep, közös fenyőfaállítás, múzeumlátogatás, stb. Az ún. „gólyahéten” a kilencedikes gólyák a DÖK, illetve a tizedik osztályos tanulók által kitalált játékos versenyen vesznek részt. Az első helyen végzett osztály nemcsak jutalmat kap, hanem elnyeri a következő tanév gólyahetének és a gólyabál megrendezésének jogát is a DÖK-kel közös szervezésben. A gólyabál napján a gólyák műsort mutatnak be, és ekkor kerül sor az ünnepélyes eredményhirdetésre is. Programok, vetélkedők szervezése az egészség- és környezettudatosság jegyében.
Szabadidős tevékenységek - iskolán kívüli közösségek A programok igazodnak a tanulók érdeklődéséhez és a kulturális piac lehetőségeihez.
Közösségi szolgálat A középiskolai tanulók számára 50 óra közösségi szolgálatot kell szervezni, amely az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele is, ennek koordinálása az osztályfőnökök feladata. A közösségi szolgálat a helyi közösségek javát szolgáló, pl. szociális, környezetvédelmi területen eltöltött, önkéntes egyéni vagy csoportos gyakorlati munka. A közösségi szolgálat egyik célja, hogy a gyerekek közösségük aktív tagjaivá váljanak. Előnyös a tanulók számára, ha első munkahelyi gyakorlatukat segítő-környezetben végzik, ahol fejlődik problémamegoldó, konfliktuskezelő, empátiás és együttműködési készségük, kibontakozik döntéshozó és felelősségvállalási képességük.
A közösségformálás feladatai: - Pedagógus és diák közötti kölcsönös, bizalom teli viszony kialakítása. - A pedagógus vegye figyelembe a nevelő hatások befogadásának életkori, fejlettségbeli lehetőségeit és korlátait. - A nevelő szándék pedagógiailag megalapozott, konkrét legyen. - A diák önértékelő képességének fejlesztése. - A nevelő hatásnak rendszeresnek és egymásra épülőnek kell lennie.
14
A/5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai:
A testi nevelés terén -
a környezet és a testi-lelki egészség megóvására, ápolására nevelés– a környezet- és egészségvédelem a testi képességek fejlesztése (ügyesség, gyorsaság, állóképesség, kitartás) a balesetek, kisebb rendellenességek, betegségek megelőzése
Az érzelmi nevelés terén -
olyan harmonikus, oldott, biztonságos légkör kialakítása, ahol a diák és tanár jól érzi magát, és amely sikerekre ösztönöz. folyamatos motiválással a tanulók nyitottá tétele az ismeretek befogadására együttműködő tanár-diák viszony kialakítása tanítványaikban az emberszeretet, a rászorulókkal szembeni önzetlenség, a másik ember iránti érzékenység kialakítása
Az értelmi nevelés terén -
-
hatékony, önálló tanulási technikák kialakítása, fejlesztése a tudás mint érték elfogadtatása: az ismeretek erőfeszítést igénylő megszerzésének, valamint az élethosszig tartó tanulás szükségességének, mint az egyéni boldogulás fontos területeinek az elismertetése. a tanulói készségek, kulcskompetenciák fejlesztése a megismerő képességek fejlesztése a digitális kompetencia fejlesztése az információs és kommunikációs kultúrában való eligazodás és felhasználás képességének alakítása a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek, az elektronikus dokumentumok használatának elsajátíttatása az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, az anyanyelvi kultúra színvonalának emelése, az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciájának fejlesztése, a használható idegen nyelvtudás elsajátíttatása a matematikai, valamint a természettudományos kompetencia fejlesztése az önművelés, az egyéni tanulás igényének kialakítása, a szabadidő hasznos eltöltésére való nevelés a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia fejlesztése
Az erkölcsi nevelés terén -
a helyes viselkedés alakítása, fegyelmezett, önuralommal rendelkező egyénné válás alakítása, a jellem akarati tulajdonságainak fejlesztése a döntések, a viselkedések felelősségének a vállalására való nevelés, a tanulók önmagukkal és a társaikkal szembeni felelősségérzetének kialakítása egymás tiszteletére, az emberi értékek megbecsülésére való nevelés a problémamegoldás, a konfliktuskezelés lépéseinek megismertetése a tanulókkal, azok következetes alkalmazására való nevelés a kisebb és nagyobb közösségek értékeinek, hagyományainak és szokásainak megőrzése, a közösségi érzés erősítése
15
-
az önszerveződés, az önérdekvédelem gyakorlása az európai azonosságtudat fejlesztése, az európaiság szellemiségének elfogadása az egyetemes kultúra, más nemzetek kultúrájának elfogadása nemzetünk hagyományainak megőrzése, ápolása, a hon- és népismeret kompetenciájának fejlesztése
Az esztétikai nevelés terén -
a viselkedés, a beszédmód, a megjelenés összhangjának tudatosítása a művészetek befogadására való igény kialakítása az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezés kompetenciájának fejlesztése az esztétikai ítélőképesség kialakítása: az értékes és az értéktelen közötti különbség felismertetése az esztétikum megvalósítására való ösztönzés: tanulóink merjenek élni az önkifejezés különféle módjaival
A pályaválasztási döntés elősegítése terén -
tanulóink segítése adottságaik és képességeik felismerésében a tanulók érdeklődésének irányítása a munkaerő-piaci beilleszkedést igénylő ismeretek, készségek kialakítás, fejlesztése a sikeres munkavállalói léthez szükséges kompetenciák kialakítása segítség a munka világával kapcsolatos ismeretek, tapasztalatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez
Osztályfőnökkel szembeni elvárások: - a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon, - a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, - szükség esetén forduljon szakemberhez. Az osztályfőnök feladatai: Az osztályfőnök feladatkörébe a nevelési feladatok mellett a következő tevékenységek tartoznak: -
-
-
tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, rendszeresen ellenőrzi a tanulók tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételét, figyelemmel kíséri a tanulók magatartását, szorgalmát valamennyi iskolai foglalkozáson, rendezvényen, folyamatos kapcsolatot épít ki: tanítványai szüleivel, az ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatárssal, az iskolaorvossal, a védőnővel, esetleg a kollégiumi, illetve gyermekotthoni nevelőtanárral. nyomon követi a tanulók e-naplóba, illetve az ellenőrző könyvbe történt bejegyzéseit, azok következményeit, kiemelt adminisztrációs feladata az osztálynapló, a törzslap, a bizonyítványok precíz, naprakész vezetése (napi hiányzás ellenőrzése, annak adminisztrálása, a szülő tájékoztatása, a tanulók érdemjegyeinek figyelemmel kísérése, a tanulók személyi adatainak kitöltése a törzslapon és bizonyítványban, az aktuális változások javítása, az Iskolavezetés által kért adatok időre való összegyűjtése), törekszik tanulói személyiségének megismerésére, együttműködik az ODB-vel, segíti a tanulóközösség kialakítását, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, figyelemmel kíséri a tanulók előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,
16
-
javaslatot tesz az osztályban tanító tanárok közösségének a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésére, szülői értekezletet tart, rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók iskolai munkájáról, magatartásáról, saját hatáskörében évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az aktuális feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, felelősségre vonására, segélyezésére, oktató-nevelő munkájához tanmenetet készít, a diákvezetőkkel közösen megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, kísérőtanárként részt vesz a lebonyolításban, melyhez a szülői közösség segítségét kérheti, kiemelt feladata az egészségnevelési és egészségfejlesztési programban való részvétel, segíti diákjai pályaválasztását, a végzős évfolyamon kiemelt feladata a pályairányítás, támogatja és szervezi tanulói kötelező egészségügyi vizsgálatainak lebonyolítását, részt vesz az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken, a tanórán kívüli programokon, a nevelőtestületi értekezleteken, tájékoztatja osztálya tanulóit és azok szüleit az iskolai Pedagógiai programról, a házirendről. koordinálja a közösségi szolgálat teljesítését.
A/6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás szerepe az iskola nevelési-oktatási folyamatában: Azok a tanulók, akik valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, gyors átlátóképességűek, kreatívak. Előfordul, hogy először nem tehetségükről „árulkodnak”, hanem a pedagógust és társait zavaró magatartásukról, a szabályok áthágásáról, véleményük sokszor meggondolatlan kinyilvánításáról. Ők könnyen összetéveszthetők a nehezen nevelhető tanulókkal, felismerésük tehát nem könnyű feladat. Itt fogalmazódik meg az a fontos elv, hogy a gyermeket ne csak a viselkedése alapján ítéljük meg! Sokszor környezetük, családjuk sem ismeri fel a kiemelkedő képességüket, nem teszi lehetővé számukra a személyiségük teljes kibontakoztatását; nincsenek meg hozzá a szükséges feltételek. Az iskola a saját keretei között sokat tehet annak érdekében, hogy a felismert tehetségekből a tanuló közreműködésével a benne rejlő értékeket működésbe hozzuk. Pedagógiai elveinknek megfelelően minden tanulót támogatni kívánunk képességeik kibontakoztatásában. Célunk tehát: -
A tehetség felismerése, a tehetség felkutatása, hogy optimális fejlődését lehetőségeinkhez mérten segíteni tudjuk. A tehetséges tanulók alkotóképességének fejlesztése érdeklődési körüknek megfelelő ismeretek és tevékenységek által. Célunk a továbbtanulási szándék támogatásán túl tehetséges tanulóink értelmiségi szerepre nevelése.
17
-
Annak tudatosítása a nevelésen keresztül, hogy az értelmiségi ember ismeretei, tudása nemcsak önmaga javára szolgálhat, hanem környezete, a többi ember, az egész ország előbbre jutását is szolgálnia kell.
A tehetség kibontakozásának feltételei: -
Olyan iskolai környezet, amely ösztönző erejű és a tanulói kezdeményezésnek teret enged. A tanuló önálló tevékenységének ösztönzése, teljesítményének elismerése. A követelmények támasztásában rugalmas következetesség, valamint a tanulói képességhez igazított elvárások megvalósulása. Iskolai téren lehetőség a tanulói munkák bemutatására, hogy a diákközösséget közvetetten inspirálja a személyiség kibontakoztatására. Annak ismerete, hogy a tanuló személyiségének mely területein fedezhetők fel kiemelkedő teljesítmények, az átlagtól eltérő képességek.
A tehetség kibontakoztatásának folyamata: -
-
-
-
-
-
-
Információ gyűjtése a tanulókról célirányos, tudatos megfigyeléssel, mérésekkel, a tanulókkal, a szülőkkel történő beszélgetéssel. A tanulók által készített munkákból történő válogatás során a kortársvélemény tiszteletben tartása, a tanulói ötletek kipróbálására megfelelő helyszín, idő biztosítása. Tanórai keretek között: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása. A továbbtanulási esélyek növelése érdekében felajánljuk az emelt szintű tanórai munkában való részvételt. A tanórán kívüli foglalkozások során teret adunk arra, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket: Ünnepélyeken, iskolanapon szereplési lehetőséget biztosítunk. Tehetséggondozó foglalkozásokat (pl. kézműves foglalkozás, manuális foglalkozás, műelemző kör stb.), Szakköröket (énekkar, színjátszó kör stb.), Iskolai sportköri foglalkozásokat, Érettségire-felvételire felkészítő foglakozásokat (az érdeklődési körnek és a továbbtanulási szándéknak megfelelően) szervezünk célirányosan a tanulók érdeklődésének felkeltése, illetve képességének fejlesztése érdekében. A tehetséges tanulók számára iskolai keretek között tanulmányi versenyeket, vetélkedőket (a munkaközösségek éves munkatervének megfelelően), valamint bemutatókat szervezünk (pl. félévi, ill. év végi drámabemutatók, a színjátszó kör záróműsora stb.) Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy iskolán kívül is (kerületi, fővárosi, illetve országos szintű) versenyeken is megméressék képességeiket, például sportversenyeken, országos tanulmányi versenyeken, szép kiejtési-, helyesírási-, szavalóversenyen, matematikai versenyeken, történelmi versenyeken, SZÉTV-n, OSZTV-n, OKTV-n, stb. A tanulmányi versenyeken, a 18 éven felüli tanulóink is részt vesznek, ez motiváló erővel hat rájuk. A szakmai tantárgyak országos versenyében a döntőben jól teljesítő tanulók – a versenykiírásnak megfelelően – mentesítést kaphatnak a képesítő vizsga egésze vagy egy része alól. A legjobb képességű tanulók nevezési díját az iskola átvállalja, de lehetőséget biztosítunk a többiek számára is a részvételre. A tanulók szervező, irányító képességét a diák-önkormányzati munkába való bevonással fejlesztjük.
18
-
A tanuló érdekében iskolán kívüli kapcsolatokat építünk ki szakmai szervezetekkel, pedagógiai szakszolgálatokkal, egyéb intézményekkel (pl. múzeumok, színházak stb.). Segítjük a pályázatokon való részvételt, hogy a tehetséges tanulók továbbtanulási szándéka ne ütközzön családjuk anyagi lehetőségeivel. Szoros kapcsolatot építünk ki a szülőkkel annak érdekében, hogy ők is támogassák gyermekük jövőre vonatkozó terveit.
Feladatok a tehetség, képesség kibontakoztatása során: Szervezeti
forma:
Tanítási órán:
Módszer:
Differenciálás Cél: egyéni képességekhez igazított óravezetés, a tanuló érdeklődésének, erősségének figyelembe vétele.
Emelt szintű oktatás Kiscsoportos oktatás Csoportmunka Csoportbontás célja: A magas teljesítmény biztosítása.
Tanítási órán kívül:
elérésére
képes
tanuló
esélyeinek
Kiscsoportos foglalkozás Egyéni foglalkozás
Cél: a tananyag gazdagítása, elmélyítése,a képességek fejlesztése,
Szakköri munka Projektmunka készítése Iskolai rendezvényeken való szereplés Tanulmányi versenyeken való részvétel Manuális tevékenységek Versenyszerű sporttevékenységek Múzeumi órák Az önálló ismeretszerzés módszereinek megismerése: Könyvtárhasználat Internet használat Együttműködés külső szervezetekkel: - Múzeumok - Pedagógiai szakszolgálatok - Szakmai szervezetek: Szakmai elkötelezettséggel bíró tanulóink rendszeresen részt vesznek előadóként és hallgatóként tudományos értekezleteken, valamint konferenciákon. A tehetségek nyomon követése: Lehetőségek tanulóink szakmai karrierjének követésére: - Tudatos pályakövetésre törekszünk a régi diákokkal való kapcsolattartás útján. - Pedagógusainknak az intézmények és a szakmai szervezetek által szervezett szakmai programokon való részvétele során tudomást szerezhetünk növendékeink karrierjéről.
19
2. Beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Nevelő-oktató munkánk során egyre gyakrabban találkoznak osztályfőnökeink, szaktanáraink elvárásokhoz alkalmazkodni nem tudó, szabályokat betartani képtelen, úgynevezett nehezen nevelhető tanulókkal. A magatartási rendellenességek nem magában a személyiségben, hanem elsősorban a személyiség társadalmi-közösségi viszonyainak sérülésében figyelhetők meg. E tekintetben még egy osztályon belül is jelentős eltérések fedezhetők fel. Agresszív tünetek: figyelmetlenség, zavaró magatartás, mozgásos nyugtalanság, ingerlékenység, dührohamok, támadó viselkedés, trágár beszéd Regresszív tünetek: szorongás, gátoltság, visszahúzódás, zárkózottság, közömbösség, társas kapcsolatok hiánya, gyakori rossz közérzet Erkölcsi problémák: csalás, hazudozás, csavargás, eltulajdonítás, órára késve érkezés és engedély nélküli távozás A különféle tünetek láncszerűen kapcsolódnak össze: a szembeszegülő magatartással gyakran együtt járó szorongás (bűntudat) nyugtalansághoz, túlmozgásossághoz, a koncentráció zavarához, konfliktusos szituációkhoz, majd teljesítményzavarhoz vezet. A beilleszkedési és magatartási nehézségek olyan szocializációs zavarok, amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy ezek elutasításából erednek. Tapasztalataink (megfigyelések, vizsgálatok) azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett helyzetbe került tanulók szocializálódási folyamata sérült. A tanulók személyiségproblémáit viselkedési zavarok, beilleszkedési kudarcok jelzik, az új közösségbe történő beilleszkedésük nem problémamentes. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló, a nevelési tanácsadóval, pedagógiai szakszolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködésen alapuló tevékenységek: -
-
tanulási képességek fejlesztése önértékelés fejlesztése önkontroll fejlesztése egyéni bánásmód a tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása a megjelölt szakemberrel együttműködve, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás keretében történő fejlesztés, felzárkóztató órák, konzultációk, a tanárok és tanulók közötti személyes kapcsolat kialakítása, a családok nevelési gondjainak segítése, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenységén keresztül a család segítése.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos, a tanuló, szülő, osztályfőnök és a szaktanárok együttműködésén alapuló tevékenységek:
a tanuló aktuális viselkedésének pontos megfogalmazása a tanulóval kapcsolatos információk szerzése feltételezett oki háttér feltárása az alkalmazásra kerülő nevelési módszerek, eszközök, tevékenységi formák megtervezése; egyénre szabott korrekciós módszer megválasztása – a tanuló eredeti szükségleteivel, indítékaival összhangban
20
olyan tevékenységek felé kell irányítani a tanulót, amelyek a szociális pozíciójának javulását eredményezik (pl.: tehetségét kibontakoztató szakkör, sportkör, az osztályközösségért végzett feladatok) a tanuló saját aktivitásának ösztönzése, pozitív megerősítése a pedagógiai tevékenységben a megértés, az elfogadás, a követelményállítás összhangja; a viselkedési normák megvitatása; a stigmatizálás nélküli kezelés érvényesülése pedagógus kollegák, szülők, iskolapszichológus bevonása a megoldásba felvilágosító munka kortárscsoport-foglalkozások a konformitásra, a normákhoz és a másokhoz való alkalmazkodás képességének elsajátítására nevelés. Ha a fent felsorolt tevékenységek nem vezetnek eredményre, az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével további eljárást kezdeményez (Gyermekjóléti Szolgálat).
3. Szociális hátrányok enyhítése A pedagógia szemszögéből a hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek a tanulók bizonyos részénél az iskolai előrehaladás szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremtenek, az okok halmozódnak, ezek mindenképpen kedvezőtlenül befolyásolják a család légkörét, tanulónk személyiségfejlődését. A szociális hátrányok műveltségbeli hátrányokat is generálnak. Sajnos, ifjúságvédelmi szempontból láncreakció-szerűen halmozódnak a tanulók problémái. A szociális hátránynak sok kiváltó oka van: az alacsony jövedelem, a család instabilitása, a család vagy ép család hiánya, az eltartottak magas száma, a család nagysága, a mikrokörnyezet devianciája, kisebbségi etnikai helyzet, a szülők alacsony iskolázottsága, elégtelen életkörülmények, melyek a gyermekek létét, személyiségfejlődését is veszélyeztetik. Az anyagi okból nyilvántartott veszélyeztetett diákok száma rohamosan nő, az önkormányzatoknál nyilvántartásba kerülnek a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű kategóriában. Pénzbeli illetve természetbeni támogatást kapnak rendszeres vagy rendkívüli ellátás formájában. Étkezés, tankönyvellátás, tandíj, ösztöndíj, a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok felsőfokú tanulmányait elősegítő programok mint többletszolgáltatások igényelhetők részükre. A korlátozott anyagi erőforrások miatt az esélyegyenlőség megteremtésére iskolának, tanárnak nem sok lehetősége van, viszonylag kevés eszköz áll rendelkezésére a különbségek csökkentésére, ez irányú hátrányok enyhítésére: 1.
2. 3.
A feltáró munka az alapja annak, hogy a szociális hátránnyal küzdőknek segíteni lehessen, ezt nagyon tapintatosan, nagy körültekintéssel és fokozott bizalom kiépítésével lehet megvalósítani. - Osztályfőnöki órán rendszeres időközökben felhívjuk a tanulók figyelmét, hogy milyen lehetőséggel élhetnek a szűkös anyagi körülmények között élők. - Ifjúsági faliújságon is hirdetjük a lehetőségeket, felhívva a tanulók figyelmét a feltételekre. - Célzott megfigyeléssel és beszélgetéssel (tízórai-fogyasztás, ruházat, felszerelés, otthoni körülmények) igyekszünk minél többet megtudni tanulóinkról, tudva azt, hogy ez az egyik legtitkoltabb területe a problémáknak. Az anyagi háttért biztosító lehetőségek felkutatása (tanulmányi pályázat, ösztöndíj, természetbeni és pénzbeli támogatások). A művelődési lehetőségek – külső és belső lehetőségek felhasználásával - széles választékát biztosítjuk tanulóinknak.
21
Szociális hátrányok enyhítésének célja: segíteni azon tanulóknak az iskolai környezetbe való beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik az alábbi bármely ok miatt hátrányos helyzetűek: - családi mikrokörnyezet - családon kívüli környezet - egyszülős családban élő tanuló - munkanélküli szülői háttér - áttelepülés, lakhelyváltoztatás - tartós, illetve hosszas betegség A szociális hátrányok enyhítését intézményünkben az alábbi tevékenységi formák segítik: - felzárkóztató illetve tehetséggondozó lehetőségek kialakítása (programok), - önismereti csoportfoglalkozások működtetése, - drog- és bűnmegelőzési programok (pl. felvilágosító nevelési programok), - mentálhigiénés programok, - pályaorientációs tevékenység, - komplex személyiségfejlesztő programok, - felvilágosítás adása a tanulónak, családnak a támogatási rendszer lehetőségeiről, - támogatások szerzése, pályázatok felkutatása, lebonyolítása, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, - felzárkóztató órák; egyéni foglalkozások, - tanulószoba, - iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata; - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése, - az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége, - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek, - a diákétkeztetés, - kapcsolat a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarc okai: - ingerszegény családi háttér: motivációhiány, túl kicsi szókincs, helytelen életminták stb - rendezetlen, zilált családi környezet: a gyermek védekező reakciója túl sok pszichikai erőt igényel, ezért nincs ideje és energiája a tanulásra - a magolás, amikor a befektetett energia nincs arányban az eredménnyel, mert rosszak a tanulási módszerek - a kitűzött feladatok túlméretezettsége, vagy ha a tanuló nem tudja az idejét jól beosztani, vagy lassan dolgozik -
átmeneti problémák, traumák, hosszabb betegség
-
pszichés fejlődési, illetve idegrendszeri eredetű zavarok pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia. (az ilyen tanulóknak súlyos esetben a szakértői bizottság értékelése alapján az igazgató felmentést adhat egyes tantárgyak értékelése alól) olyan mértékű magatartási rendellenességek, beilleszkedési zavarok, amelyek szinte lehetetlenné teszik a tanuló fejlődését
-
22
Mivel az okok sokfélék, a pedagógiai tevékenységünket ennek megfelelően kell kialakítani: ez sok esetben egyénre szabott feladatot, módszert, tevékenységet jelent. 1. A probléma feltárása, információgyűjtés: -
-
A problémás tanulók kiszűrésének első lépése a bemeneti mérés, a 9.-es tanulók tudásszintjének felmérése matematika, történelem, magyar nyelv és irodalom tantárgyakból. A tanulók folyamatos megfigyelése (olvasás, szövegértés, kifejezőkészség, lényeglátás, koncentráció, terhelhetőség, együttműködés stb.). A tanulók produktumainak áttekintése (a füzet vezetése, vázlat, jegyzetek stb.). Egyeztetés az osztályfőnökkel, az osztályban tanító tanárokkal és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel. Súlyosabb probléma esetén a tanuló nevelési tanácsadóhoz, vagy szakértői bizottsághoz való irányítása.
2. A felzárkóztatás tanórai lehetőségei: -
-
-
Mivel a frontális osztálymunka nem biztosítja minden tanuló fejlődését, nem jelent elegendő motivációt, törekedni kell a tevékenységorientált óravezetésre. Az órán rendszerint nem figyelő, nem dolgozó tanulók bevonását tanulópárok, tanulócsoportok alakításával érhetjük el, mert így minden gyerek egyszerre kerül szereplési helyzetbe és végez célirányos tevékenységet. Ezzel a tanulók aktívan bevonhatók egymás munkájának segítésébe, ellenőrzésébe. A kiscsoportok munkájában fel lehet használni a meglévő baráti kapcsolatokat, hiszen a kamaszok életében a kortárs kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak. A heurisztikus (felfedeztető) módszer alkalmazása, amikor a tanár nem elmagyarázza az összefüggéseket, hanem előkészíti azok önálló felismerését. Megvalósítható, kis célok kijelölésével folyamatosan sikerélményhez lehet juttatni az iskolában eddig sikertelen tanulókat, ami fontos motivációt adhat a további erőfeszítésekhez. A 9. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó ismeretek keretében tanulásmódszertant tanítunk, amely segít a hatékony és személyre szabott tanulási technikák megismerésében és elsajátításában.
3. A felzárkóztatás egyéb lehetőségei: -
9-10. évfolyamon tanulószoba szervezése
-
Az osztályfőnökkel együttműködve egyéni fejlesztési terv készítése, és a különösen sok hátránnyal küzdőknél a tanuló fejlődését nyomon követő haladási napló vezetése.
-
A szülő tájékoztatása az iskola által nyújtott lehetőségekről, és lehetőség szerint bevonása az együttműködésbe.
-
Az egy vagy több tantárgyból gyenge eredménnyel a középiskolába érkező tanulók számára kötelező jellegű korrepetálások, egyéni foglalkozások szervezése. A tanulónak addig kell a foglalkozásokra járnia, amíg a szaktanár szükségesnek tartja.
-
Az egyéni felzárkóztatás rendszere felsőbb évfolyamokon is működik, ha a tanulók hosszabb hiányzás vagy más problémák miatt maradnak le és szorulnak segítségre.
-
Sajátos nevelési igényű tanuló számára a szakértői bizottság szakvéleménye szerinti fejlesztés biztosítása
23
4. Külső és belső továbbképzésekkel folyamatosan fejlesztjük a szaktanárok módszertani kultúráját.
5. A tartósan beteg, sérült, fogyatékos tanuló Az esélyegyenlőség értelmében a tartósan beteg tanulóknak (lisztérzékenység, diabétesz, leukémia, szívbetegség…) az iskola lehetőségeinek megfelelően biztosítja a szükségleteiknek megfelelő gondoskodást. Iskolánk vállalja fogyatékos tanulók nevelését, oktatását. Számukra a szakértői bizottság szakvéleménye, valamint a köznevelési törvény szerint nyújtunk segítséget. A mozgásukban akadályozott, de önálló hely-, helyzetváltoztatásra képes tanulóink számára az iskola épületében lifthasználatot biztosítunk. Az osztályfőnök ezekre a tanulókra fokozottan figyel, az iskolai élet, az osztály programjainak megszervezése során gondot fordít a speciális igényekre. Az osztályközösség kialakításánál szempont, hogy a társak is legyenek tekintettel az érintett tanulók állapotára, ha szüksége van rá, nyújtsanak nekik segítséget.
A/7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanuló a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz az őt érintő kérdésekkel kapcsolatban tárgyilagos és többoldalú módon tájékoztatást nyerjen, javaslatot tehessen, kérdést intézhessen az iskola vezetőségéhez és pedagógusaihoz a következő módokon juthat hozzá: pl. honlap, iskolarádió, iskolaújság, hirdetőtábla, körlevél, iskolagyűlés, szaktanári, osztályfőnöki értesítés útján. A diák-érdekképviselet osztályszintű fóruma az osztály diákbizottság (ODB), vezetőit az osztály tagjai választják évente. Az osztály minden tanulója részt vehet osztályszintű döntések meghozatalában (közös programok, kirándulás). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat (DÖK) működik, melynek tagjai a megválasztott osztály diákvezetők (osztályonként 2 fő). A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott diákönkormányzatot segítő tanár segíti. A Diákönkormányzat dönthet egy tanítási nap szabad felhasználásáról. A DÖK az iskolai szintű döntések meghozatala előtt élhet véleményezési jogával (pl. egyenruha, ünnepélyek). Iskolánkban évente egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. A DÖK kezdeményezheti szakkör indítását, diákkör létrehozását. A tanulók csatlakozhatnak diákkörhöz, ha annak céljai, működése nem ellentétes az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott alapelvekkel, és ha a diákkör valamennyi tagja a diákkör ülésein, az iskolai szabályzatok előírásait megtartja. A diákkör létrehozásáról az iskola igazgatóját tájékoztatni kell.
24
Az iskola a diákkör munkáját helyiség biztosításával segíti, a teremigényt legalább két nappal a diákkör ülése előtt a terembeosztásért felelős igazgatóhelyettessel kell egyeztetetni. A DÖK tagja a fegyelmi bizottságnak.
A/8. A szülő, a tanuló, és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola eredményes oktató-nevelő munkájának feltétele az iskola és a család, valamint a pedagógusok és a tanulók aktív együttműködése. A kapcsolatfelvételt mindhárom fél kezdeményezheti.
Együttműködés a szülők és az iskola között Az iskola a szülők igényei szerint az iskolával kapcsolatos bármilyen kérdésben tájékoztatást nyújt. Az iskola által kialakított együttműködési formák: Szülői értekezlet (csak középiskolai évfolyamokon) Évfolyam szinten A leendő 9. osztályosok szülei számára tartja az igazgató az első szülői értekezleten (májusban), az iskola követelményrendszeréről, a tanulók számára kínált lehetőségekről, hagyományokról. A 12. évfolyamos tanulók szülei számára tartja az igazgató vagy megbízottja az érettségire való jelentkezés előtt az érettségivel kapcsolatos tudnivalókról. Az osztályokat képviselő szülőknek szükséges esetben a szülői értekezlet előtt külön tájékoztatót tart az igazgató. Osztályszinten Az osztályfőnök tartja félévente egyszer. Itt lehetőség nyílik információcserére az iskola és az osztály életével kapcsolatban. Rendkívüli szülői értekezlet összehívását kezdeményezheti az iskolavezetés,az osztályfőnök vagy a szülők egy-egy váratlan esemény kapcsán.(Az érintett tanulócsoport minimum ötven százalékának szülője támogatásával.) Fogadóóra (csak középiskolai évfolyamokon) Általános fogadóóra Félévente egy alkalommal 17-19 óráig lehetősége van a szülőknek a szaktanárokkal találkozni az egyéni problémák megbeszélése céljából. Személyes fogadóóra A szaktanár által kijelölt állandó időpont,heti egy alkalom, szintén az egyéni gondok megbeszélésére.
25
Egyéb, előre egyeztetett időpontban is van lehetősége a szülőknek a pedagógussal való találkozásra. Törekedni kívánunk arra, hogy a szülők a fogadó órákra előre bejelentett időpontokban vegyenek részt, hogy megkönnyítsék a többi szülő és a tanárok konzultációját. Írásbeli tájékoztató Rendszeresen írásban tájékoztatjuk a szülőket a tanuló tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról, mulasztásairól (kiemelt figyelmet fordítva az igazolatlan hiányzásokra). Szakképző évfolyamokon, mivel a tanulók nagykorúak, szülői értekezletet és fogadóórát nem tartunk, de természetesen itt is lehetőséget biztosítunk a szülők részére a felmerülő problémák megbeszélésére. Problémás esetben az osztályfőnök telefonon vagy levélben veszi fel a kapcsolatot a tanuló szüleivel.
Együttműködés a pedagógusok és a tanulók között A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot segítő tanár és az osztályfőnök tájékoztatja. A tanulóknak szintén lehetőségük van kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölni az iskola vezetőségével és tanáraikkal. A kölcsönös tájékoztatás és véleménynyilvánítás formái: Diákközgyűlés Évente egy alkalommal az iskolavezetőség, a pedagógusok,a diákönkormányzat tagjai és az osztályok küldötteinek részvételével. Diákönkormányzati ülés Havonta egy alkalommal a diákönkormányzatot segítő tanár és a diákönkormányzat tagjainak részvételével. Osztályfőnöki óra Hetente egy alkalommal az osztályfőnök és az osztály tagjainak részvételével. Iskolarádió Iskolai faliújság Iskolaújság (az anyagi lehetőségek megléte esetén jelenhet meg) A tanulók a következő utat betartva fordulhatnak problémáikkal, javaslataikkal, véleményükkel az iskola tanáraihoz és az iskolavezetéshez: szaktanár - osztályfőnök - igazgatóhelyettes - igazgató
Együttműködés a kollégiumi és a gyermekotthoni pedagógusokkal Iskolánk vidéki tanulói számára a főváros különböző kerületeiben működő kollégiumokban tudja az elhelyezést biztosítani. A kollégiumokkal az igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot a férőhelyek biztosítása, illetve a kollégiumi és az iskolai programok egyeztetése ügyében. Az osztályfőnök az osztályába járó tanuló kollégiumi nevelőjével veszi fel a kapcsolatot, ha a tanulóval valamilyen téren probléma merül fel. A családból kikerült gyerekek gyermekotthoni nevelőivel, a kinevezett gyámmal az osztályfőnök folyamatosan tartja a kapcsolatot, kiemelt figyelemmel kíséri a tanuló iskolai életét.
26
A pedagógusok közti együttműködés A nevelőtestület, az iskola pedagógusainak közössége. A Köznevelési törvényben meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A fenti jogköröket a nevelőtestületi értekezleten gyakorolja. Nevelőtestületi értekezletek: - Augusztusban a tanévnyitó tantestületi értekezlet megvitatja és elfogadja az éves munkatervet. - Januárban meghallgatja a szakmai munkaközösségek beszámolóját a félévi munkaterv megvalósulásáról, illetve a felmerült problémákról. - Júniusban a tanévvégi tantestületi értekezlet elemzi és értékeli a tanév során elvégzett munkát. - Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni a Közoktatási Törvényben előírt esetekben, illetve kezdeményezheti az igazgató vagy a nevelőtestület egyharmada. Szakmai munkaközösségek működnek iskolánkban a hatékonyabb és egységesebb oktató-nevelő munka érdekében: humán, matematika-informatika, idegen nyelv, testnevelés, természettudomány, osztályfőnöki, egészségügyi, oktatás-szociális, és ifjúságvédelem. A szakmai munkaközösségeknek saját munkaterve van. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben állást foglalnak, javaslatot tesznek szakterületüket érintően a továbbfejlesztésre. Döntenek az iskolai versenyek programjáról, tájékoztatják és felkészítik a tanulókat külső versenyekre. Megtervezik a munkaközösség tagjainak továbbképzési programját. Az együttműködés fóruma a munkaközösségi értekezlet, melyet a munkaközösség vezetője hív össze. Az egy osztályban tanító tanárok közösségének együttműködési formái: Kilencedikes értekezlet Novemberben az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok számára összefoglalja az első hónapok tapasztalatait. Felhívja a figyelmet a hátrányos helyzetű és tanulási nehézségekkel küzdő tanulókra, javaslatot tesz a gondok orvos lására. Félévi osztályozó értekezlet Az osztályfőnök elemzi a féléves tanulmányi és közösségi munkát. Év végi osztályozó értekezlet Az osztályfőnök elemzi az éves tanulmányi és közösségi munkát. Rendkívüli értekezlet összehívását kezdeményezhetik az egy osztályban tanító tanárok egy-egy váratlan esemény vagy felmerülő különleges probléma esetén. Ez kapcsolódhat az egész osztályhoz, de akár egy tanulóhoz is.
27
A/9. A tanulmányok alatti vizsga szabályzata Tanulmányok alatti vizsgák: osztályozó vizsga különbözeti vizsga pótlóvizsga javítóvizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól (magántanuló), az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében a szülő (nagykorú tanuló) kérelmére független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Különbözeti vizsgát kell tennie a tanulónak, ha másik iskolából vesszük át, azokból a tantárgyakból, amelyeket az előző iskolájában nem tanult, de az iskolánk helyi tantervében szerepelnek. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a tanuló: a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Osztályozó vizsgákat mulasztásuk miatt nem osztályozható tanulóknak, magántanulóknak a félév illetve a tanév utolsó tanítási hetében szervezünk. Előrehozott érettségi vizsga miatt osztályozóvizsgát az írásbeli érettségi vizsga kezdete előtti héten tartunk. Különbözeti (beszámoltató) vizsgák a tanév során bármikor tarthatók. A tanuló átvételekor az igazgató írásban értesíti arról, hogy melyik tárgyakból kötelezi különbözeti vizsgára. Az osztályozóvizsgára jelentkezés Ha a tanuló mulasztás miatt nem osztályozható, és osztályozóvizsgát kíván tenni, írásban kérvényezheti ezt az igazgatótól, a félév/tanév utolsó tanítási napját megelőző 14. napig. Kiskorú tanuló esetén a kérvényt a szülőnek is alá kell írnia. A nevelőtestület joga engedélyezni az osztályozóvizsgát. Ezt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 órát és az iskola eleget tett értesítési kötelezettségének. A kérelem elbírálása után az igazgató dönt a vizsgák idejéről és helyéről, erről írásban értesíti a szülőt. Az osztályozóvizsga nem ismételhető. Ha a tanuló osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, az kormányhivatalnál kérelmezheti független vizsgabizottság felállítását a félév vagy tanév utolsó tanítási napját megelőző 30. napig. A kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.
28
Az osztályozó vizsga követelményei Az osztályozó vizsga a következő vizsgarészekből áll: - irodalom, magyar nyelv, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika – írásbeli és szóbeli vizsga, - rajz, testnevelés, szakmacsoportos gyakorlatok – gyakorlati vizsga, - ének-zene, szakmacsoportos elmélet, szakmai orientáció – szóbeli vizsga, - matematika – ha a tanuló az írásbeli vizsgán elérte a 25 százalékos teljesítményt, nem kell
szóbeli vizsgát tennie,
-
szakmai elmélet és/vagy gyakorlat – a helyi tantervben leírtaknak megfelelően írásbeli vagy
szóbeli vagy gyakorlati vizsga.
Az osztályozóvizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit, valamint a vizsgán nyújtott teljesítmény értékelését a Helyi tanterv tartalmazza. Javítóvizsga A javítóvizsga időpontjáról és helyéről az iskola írásban július 30-ig értesíti a tanulót, illetve kiskorú tanuló eseté a szülőt. A javítóvizsgára a tantárgy helyi tantervében megfogalmazott követelmények szerint kell felkészülni. A tanuló a vizsga kijelölt helyszínén legalább tíz perccel korábban köteles megjelenni, és magával hozni a szükséges felszerelést és a bizonyítványt. A tanuló kérheti (kiskorú tanuló esetén a szülő), hogy a javítóvizsgát független bizottság előtt tehesse le. Ehhez a bizonyítvány átvételét követő 15 munkanapon belül kell kérelmet benyújtania az igazgatóhoz, az igazgató a kérelmet a kormányhivatalnak továbbítja.
A/10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulói jogviszony létesíthető az induló osztályokban felvétellel, a működő osztályokban átvétellel. A tanév végén a Szülő írásban kérvényezheti az átvételt az iskola igazgatójánál. A kérvényhez csatolni kell a tanuló bizonyítványainak fénymásolatát. Az igazgató a szabad férőhelyek és pedagógiai szempontok figyelembevételével - az osztályfőnökkel egyeztetve - döntést hoz. Tantervi eltérések esetén a tanuló átvételét az igazgató különbözeti vagy osztályozó vizsga letételéhez kötheti. Erről írásban értesíti a szülőt. A tanév közben más iskolából való átjelentkezést csak kivételes esetben fogadunk. Ha az iskola tanulója tanulmányait másik iskolában szeretné folytatni befogadó nyilatkozatot hoz a másik iskolából. A nem tanköteles tanuló iskolaváltását és egyben iskolánkban a tanuló jogviszonyának megszüntetését a szülő írásban kezdeményezheti az igazgatónál. Kilépés előtt a tanuló leadja az iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket, valamint diákigazolványát, belépőkártyáját. A leadás igazolásához az „Elbocsátó jegy"-en a megfelelő aláírásokat beszerzi.
29
A/11. A felvételi eljárás iskolai szabályai Jelentkezés a 9. évfolyamra: Az aktuális tanév rendje alapján az igazgató minden év október 31-ig elkészíti és az iskola honlapján közzéteszi a középiskolai felvételi tájékoztatóját és a lebonyolítás helyi ütemezését. Az iskola 9. évfolyamára a központi felvételi eljárás során lehet jelentkezni. Az iskola a szakközépiskolai osztályokba jelentkezők felvételi kérelme elbírálásakor a 9. évfolyamra jelentkezők számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsgán magyar nyelvből és matematikából elért eredményét, és az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszi figyelembe. Az iskola nem tart szóbeli felvételi vizsgát. Az egészségügyi ágazatba jelentkezőknek kötelező az egészségügyi alkalmassági vizsgálat. Az iskola a szakiskolai osztályokba jelentkezők felvételi kérelme elbírálásakor az általános iskolai tanulmányi eredményeket veszi figyelembe. Az iskola nem tart szóbeli felvételi vizsgát. A jelentkezési laphoz csatolni kell a következő dokumentumokat:
szakközépiskolai jelentkezés esetén a 9. évfolyamra jelentkezők számára szervezett központi írásbeli felvételi vizsga értékelőlapját mindkét tantárgyból, halmozottan hátrányos helyzet fennállása esetén az erről szóló határozat másolatát, különleges helyzet fennállása esetén a szülő erre vonatkozó nyilatkozatát, a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény 4. § 3. és 25. pontjában meghatározott tanulók körébe tartozók esetében az erről szóló szakvélemény másolatát. a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény 4. § 3. és 25. pontjában meghatározott tanulók körébe tartozók esetében szülői kérelmet a szakvéleményben foglaltak érvényesítéséről. az egészségügyi ágazatba és a szakiskolába jelentkezőknél kérjük, hogy a jelentkezési lapon tüntessék fel a biológia és a fizika tantárgy eredményét is, amit pontszámegyenlőség esetén veszünk figyelembe.
Pontszámszámítás és rangsorolás A szakközépiskola 9. évfolyamára jelentkezőket a hozott pontok (az általános iskolai tanulmányi eredmények) és a központi írásbelin szerzett pontok összege alapján tagozatonként rangsoroljuk. 7. év vége
8. félév
Magyar nyelv
5
5
Irodalom
5
5
Történelem
5
5
Matematika
5
5
PONTSZÁMÍTÁS
Hozott pontok
Elérhető maximális pont
50 pont Összesen 150 pont
Idegen nyelv Központi írásbeli felvételi
5
5
Magyar nyelv
50 pont
Matematika
50 pont
30
A nyelvi előkészítő osztályba nem fogadjuk el azoknak a jelentkezését, akiknek szakvélemény alapján idegen nyelvből felmentésük van az értékelés alól. A szakiskola 9. évfolyamára felvételizők esetében a rangsort a hozott pontok (az általános iskolai tanulmányi eredmények) összege alapján alakítjuk ki: 7. év vége
8. félév
Magyar nyelv
5
5
Irodalom
5
5
Történelem
5
5
Matematika
5
5
Idegen nyelv
5
5
PONTSZÁMÍTÁS
Hozott pontok
Elérhető maximális pont
50 pont
Speciális értékelési szabályok Amennyiben a jelentkező a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési Törvény 4. § 3. és 25. pontjában meghatározott tanulók körébe tartozik és az NKT 51. §-ban meghatározott speciális értékelési szabályoknak megfelelően az előzőekben felsorolt tantárgyak közül egyik (vagy több) tárgyból nem rendelkezik érdemjeggyel, akkor a többi tárgy eredményét növeljük arányosan a tanulmányi eredmény kiszámításánál. Amennyiben a jelentkező az igazgató határozata alapján mentesül a központi felvételi vizsga meghatározott részeinek értékelése alól, a többi vizsgarészben megszerezhető pontszámot tekintjük maximális pontszámnak, és az eredményt ehhez arányosítjuk. A rangsor kialakítása pontegyenlőség esetén Pontegyenlőség esetén azokat a jelentkezőket előrébb soroljuk, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, bejelentett lakóhelyük vagy ennek hiányában tartózkodási helyük Budapesten van, különleges helyzetűek. Különleges helyzetűnek tekintjük azt a tanulót, akinek testvére iskolánkkal tanulói jogviszonyban áll vagy állt. A különleges helyzet fennállásáról a szülő írásbeli nyilatkozatot tesz. További pontegyenlőség esetén a rangsorolásra vonatkozó elveink: 1. az egyenlő pontszámú jelentkezők esetén a 8. félévkor elégtelen osztályzattal/osztályzatokkal rendelkező tanulót soroljuk leghátrébb. 2. a további egyenlő pontszámú jelentkezők közül tagozatonként a következő szempontok szerint járunk el: Szociális ágazatba jelentkezők esetében: az egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki történelemből jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki magyar irodalomból jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki matematikából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
A pedagógiai ágazatba jelentkezők esetében:
31
az egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki magyar irodalomból jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki történelemből jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki matematikából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
Az egészségügyi ágazatba jelentkezők esetében: az egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki biológiából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő p pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki fizikából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki magyar irodalomból jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
A nyelvi előkészítő osztályba jelentkezők esetében: az egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki idegen nyelvből jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki biológiából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki magyar irodalomból jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban. A szakiskolai osztályba jelentkezők esetében: az egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki történelemből jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki magyar irodalomból jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
a további egyenlő pontszámot elért jelentkezők közül azt soroljuk előrébb, aki biológiából jobb eredményt ért el 7. és 8. osztályban.
Jelentkezés az érettségire épülő szakképzési évfolyamra: A fenntartó beiskolázási engedélye után hirdetjük meg a következő tanév beiskolázási lehetőségeit. Márciustól nyitjuk meg honlapunkon az online beiskolázási felületet. Az érettségi utáni szakképzésre jelentkezőknek felvételi vizsgát nem tartunk. A szakmai- és vizsgakövetelmények előírásai alapján bizonyos szakképzésre egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. Az online felületen való jelentkezés után, a köznevelési és szakképzési törvényben előírt feltételek teljesülésének megléte esetén iratkozhatnak be a tanulók.
32
B Helyi tanterv
33
B/1. A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk a kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. mellékletében szereplő, Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, és 7. mellékletében szereplő, Nyelvi előkészítő évfolyam kerettantervét alkalmazza a 2013/2014-es tanévtől induló 9. évfolyamon. Szakiskolában a 8. mellékletben szereplő Kerettanterv a szakiskolák számára kerettantervet alkalmazzuk a 2013/2014-es tanévtől.
B/2. Óratervek
2008/2009. tanévtől induló I/1. I/2.
2012/2013. tanévtől induló A/2012 B/2012 C/2012
4 évfolyamos szakközépiskolai képzés: szociális szolgáltatások, oktatási és egészségügyi szakmacsoport 5 évfolyamos nyelvi előkészítő szakközépiskolai képzés: oktatási szakmacsoport
4 évfolyamos szociális szolgáltatások szakközépiskola 4 évfolyamos oktatás szakközépiskola 4 évfolyamos egészségügy szakközépiskola
2013/2014. tanévtől induló A/2013 B/2013 C/2013 D/2013 E/2013
4 évfolyamos szociális szolgáltatások szakközépiskola 4 évfolyamos oktatás szakközépiskola 4 évfolyamos egészségügyi szakközépiskola 5 évfolyamos nyelvi előkészítő szakközépiskola Szakiskola
34
I/1. 4 évfolyamos szakközépiskolai képzés: szociális szolgáltatások, oktatási és egészségügyi szakmacsoport
9.
10.
11. okt.
11. szoc.
11. eü.
12. okt.
12. szoc.
12. eü.
Irodalom Magyar nyelv*
74 74
111 37
111 37
111 37
111 37
96 32
96 32
96 32
Történelem és állampolg ism.
74
74
74
111
74
64
96
96
Képességfejlesztés matematika
74
37
Képességfejlesztés szövegértés
74
37
1.Idegen nyelv* Matematika* Informatika* Biológia Fizika Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció
111 111
111 111 74
148 111 111 74
148 111 111 74
148 111 111 111
128 96 96 96
128 96 96 96
128 96 96 96
74
74 74 74
74
74
74
64 32
64 32
TANTÁRGY
74 37 74 37 222
74 37 222
Szakmacsoportos alapozó ismeretek Érettségi felk. Matematika Érettségi felk. Magyar irodalom Érettségi felk. Történelem Összesen Összesen (heti óraszám)
37 37 74 37
37 74 37
37 74 37
32 32 64 32
296
296
296
256
256
256
32
32
32
32
32
32
32 1258 34
32 1258 34
1110 30
1147 31
1221 33
1221 33
1221 33
32 1258 34
Kötelező óraszám a törvény alapján
27,5
27,5
30
30
30
30
30
30
Önként vállalt kötelező óraszám
2,5
3,5
3
3
3
4
4
4
35
I/2. 5 évfolyamos nyelvi előkészítő szakközépiskolai képzés: oktatási szakmacsoport 9.
10. 74 74
11. 111 37
12. 111 37
13. 96 32
74
74
74
2
185 111
185 111
222 111
192 96
37
37
37 74 74 74
37 74 74
37 37 37 74
32 32 32 64
74
96
Irodalom Magyar nyelv Képességfejlesztés helyesírás Képességfejlesztés szövegértés* Történelem Képességfejlesztés történelem Angol vagy német nyelv* Matematika* Képességfejlesztés matematika* Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika* Szakmai orientáció Szakmai alapozás Érettségi felk. Matematika Érettségi felk. Magyar irodalom Érettségi felk. Történelem Összesen Összesen (heti óraszám) kötelező óraszám a törvény alapján
1036 28 27,5
1184 32 27,5
1110 30 30
1184 32 30
256 32 32 32 1088 34 30
önként vállalható kötelező óraszám
0,5
4,5
0
2
4
2
2
37 37 37 481 74
37 74 74
185
74 74 222
74 74 222
74 296
önként vállalt óraszám (2. idegen nyelv)**
* bontva ** minimum 8 fő esetén (angol vagy német vagy francia vagy spanyol)
36
Egészségügy szakmacsoport óraterve Tantárgyak (modulok) Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 9. évfolyam
10. évfolyam
74 óra (heti 2 óra)
74 óra (heti 2 óra)
74 ---
--74
148 óra (heti 4 óra)
148 óra (heti 4 óra)
--74 74 ----222 óra (heti 6 óra)
37 ----74 37 222 óra (heti 6 óra)
1. Tanulásmódszertan 2. Egészségfejlesztés Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 3. Egészségfejlesztés 4. Kommunikáció 5. Környezetkultúra 6. Ön- és társismeret 7. Egészségügyi pályák világa Elmélet és gyakorlat összesen
Tantárgyak (modulok) Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 11 évfolyam
12. évfolyam
148 óra (heti 4 óra)
128 óra (heti 4 óra)
74 37 37 ----148 óra (heti 4 óra)
------64 64 --128 óra (heti 4 óra)
74 37 37 ----296 óra (heti 8 óra)
32 -----64 32 256 óra (heti 8 óra)
1. Pszichológia 2. Állapotmegfigyelés 3. Szaknyelvi kommunikáció 4. Általános kórtan 5. Anatómia Egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 6. Gondozástan 7. Elsősegélynyújtás 8 Állapotmegfigyelés 9 Anatómia 10. Mentálhigiéné Elmélet és gyakorlat összesen
37
Szociális szolgáltatások szakmacsoport óraterve Tantárgyak (modulok) Szociális szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 9. évfolyam
10. évfolyam
74 óra (heti 2 óra)
74 óra (heti 2 óra)
37 37 -----
----37 37
148 óra (heti 4 óra)
148 óra (heti 4 óra)
92,5 55,5 -------
----74 37 37
222 óra (heti 6 óra)
222 óra (heti 6 óra)
1. Tanulásmódszertan 2. A családi életre nevelés alapjai 3.Egészségtan 4.Társas viszonyok elemei Szociális szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 5. Kommunikáció, 6. Környezetkultúra 7. Ön- és társismeret 8. Szociális pályák világa 9.Egészségtan Elmélet és gyakorlat összesen
Tantárgyak (modulok) Szociális szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 11 évfolyam
12. évfolyam
222 óra (heti 6 óra)
192 óra (heti 6 óra)
111 37 37 37 -----
--------64 128
74 óra (heti 2 óra)
64 óra (heti 2 óra)
74 ---
64
296 óra (heti 8 óra)
256 óra (heti 8 óra)
1. Pszichológia 2. Szakmai kommunikáció 3.Életmód 4. Mentálhigiéne 5.Szociálpszichológia 6.Társadalomismeret és szociálpolitika Szociális szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 7. Szociális gyakorlat 8. Gondozástan Elmélet és gyakorlat összesen
38
Oktatás szakmacsoport óraterve Tantárgyak (modulok) Oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 9. évfolyam
10. évfolyam
74 óra (heti 2 óra)
74 óra (heti 2 óra)
37 37 -----
----37 37
148 óra (heti 4 óra)
148 óra (heti 4 óra)
92,5 55,5 -------
----74 37 37
222 óra (heti 6 óra)
222 óra (heti 6 óra)
1. Tanulásmódszertan 2. A családi életre nevelés alapjai 3.Egészségtan 4.Társas viszonyok elemei Oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 5. Kommunikáció, 6. Környezetkultúra 7. Ön- és társismeret 8. Pedagógiai pályák világa 9. Egészségtan Elmélet és gyakorlat összesen
Tantárgyak (modulok) Oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás elmélet
Összóraszám (heti óraszám) 11 évfolyam
12. évfolyam
222 óra (heti 6 óra)
192 óra (heti 6 óra)
111 111
96 96
74 óra (heti 2 óra)
64 óra (heti 2 óra)
74
64
296 óra (heti 8 óra)
256 óra (heti 8 óra)
1. Pedagógia 2. Pszichológia Oktatás szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlat 3. Pedagógiai gyakorlat Elmélet és gyakorlat összesen
39
A/2012 4 ÉVFOLYAMOS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKKÖZÉPISKOLA
TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv* Történelem és állampolgári ismeretek Képességfejlesztés matematika Képességfejlesztés szövegértés 1.Idegen nyelv* Matematika* Informatika* Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó ismeretek Érettségi felkészítés matematika Érettségi felkészítés magyar irodalom Érettségi felkészítés történelem Összesen Összesen (heti óraszám) Kötelező óraszám a törvény alapján
9. 74 74
10. 111 37
11. 111 37
12. 96 32
74 74 74 111 111
74 37 37 111 111 74
111
96
148 111 111 74
128 96 96 96
74
74 74 74
74 37 111 37 222
111 37 222
74
37 111 37 296
1147 31 27,5
40
1184 32 27,5
1258 34 30
96 32 256 32 32 32 1120 35 30
B/2012 4 ÉVFOLYAMOS OKTATÁS SZAKKÖZÉPISKOLA
TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv* Történelem és állampolgári ismeretek Képességfejlesztés matematika Képességfejlesztés szövegértés 1.Idegen nyelv* Matematika* Informatika* Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó ismeretek Érettségi felkészítés matematika Érettségi felkészítés magyar irodalom Érettségi felkészítés történelem Összesen Összesen (heti óraszám) Kötelező óraszám a törvény alapján
9. 74 74
10. 111 37
11. 111 37
12. 96 32
74 74 74 111 111
74 37 37 111 111 74
74
64
148 111 111 74
128 96 96 96
74
74 74 74
74 37 111 37 222
1147 31 27,5
41
111 37 222
1184 32 27,5
74 37 37 111 37
32 32 96 32
296
256 32
1258 34 30
32 32 1152 36 30
C/2012 4 ÉVFOLYAMOS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA TANTÁRGY Irodalom Magyar nyelv* Történelem és állampolgári ismeretek Képességfejlesztés matematika Képességfejlesztés szövegértés 1.Idegen nyelv* Matematika* Informatika* Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Társadalomismeret és etika Osztályfőnöki Szakmai orientáció Szakmacsoportos alapozó ismeretek Érettségi felkészítés matematika Érettségi felkészítés magyar irodalom Érettségi felkészítés történelem Összesen Összesen (heti óraszám) Kötelező óraszám a törvény alapján
9. 74 74 74 74 74 111 111
74 74 74 37
10. 111 37
11. 111 37
74 37 37 111 111 37 37 74 74 74
74
64
148 111 111 111 37 37
128 96 96 64
111
111
37 222
37 222
37 111 37 296
1221 33 27,5
42
1184 32 27,5
1258 34 30
12. 96 32
96 32 32 256 32 32 32 1088 34 30
Szociális szolgáltatások szakmacsoport
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
Családi életre nevelés Tanulásmódszertan Egészségtan A társas viszonyok elemei Pszichológiai alapismeretek Mentálhigiéné Szakmai kommunikáció Életmód Szociálpszichológia
10. évf.
11. évf.
12. évf.
37 37 37 37 111 37 37 37 64
Társadalomismeret és szociálpolitika Kommunikáció Környezetkultúra Egészségtan Ön- és társismeret A szociális pályák világa Gondozástan Összesen
Oktatási szakmacsoport Családi életre nevelés Tanulásmódszertan Egészségtan Szakmai elmélet A társas viszonyok elemei Pszichológia Pedagógia
Szakmai gyakorlat
9. évf.
128 92,5 55,5 37 74 37 222
9. évf.
222
74 296
64 256
10. évf.
11. évf.
12. évf.
111 111
96 96
74 296
64 256
37 37 37 37
Kommunikáció Környezetkultúra Egészségtan Ön- és társismeret A pedagógiai pályák világa Pedagógiai gyakorlat Összesen
92,5 55,5 37 74 37 222
43
222
Egészségügyi szakmacsoport
Szakmai elmélet
Szakmai gyakorlat
9. évf.
Tanulásmódszertan Egészségfejlesztés Pszichológia Állapotmegfigyelés Szaknyelvi kommunikáció Általános kórtan Anatómia
74
Kommunikáció Környezetkultúra Egészségfejlesztés Ön- és társismeret Az egészségügyi pályák világa Gondozástan Elsősegélynyújtás Állapotmegfigyelés Anatómia Mentálhigiéné Összesen
74 74
10. évf.
11. évf.
12. évf.
74 74 37 37 64 64
44
37 74 37 74 37 37
222
222
296
32
64 32 256
A/2013 4 ÉVFOLYAMOS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZAKKÖZÉPISKOLA
TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Rendelkezésre álló órakeret
9.
10. 5 3 4 3
Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai képességfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Társadalomismeret Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pszichológiai gyakorlat Egészségügyi alapismeretek Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Összesen
4 3 4 3 2 2 1 1 1 2 5 1 7
2 2 2 2 5 1 6 35
36
Művészetek* részletezve Vizuális kultúra Ének- zene Szakmai tantárgyak részletezve
11.
12. 5 4 3 3 1 2 1
5 4 3 3
1 1 5 1 8
1 1 5 1 11
35
1
35
0,5
1 0,5
9. Gy
E
Ögy
10. Gy
E
Ögy
1 11. Gy
E
12. Ögy
E
Gy
0,5 1
2
1,5
1,5
2 0,5
72
1 2
3 1
1
108
1
2
2,5 0,5
2
70
0,5
33 1
0,5
1
2
1 1 6
7
45
8
32 11
B/2013 4 ÉVFOLYAMOS OKTATÁS SZAKKÖZÉPISKOLA TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Rendelkezésre álló órakeret
9.
Munkahelyi egészség és biztonság Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia Összesen
11.
5 3 4 2
5 3 4 2
2 2 2 1 2 5 1 6
2 2 1 1 1 2 5 1 7
35
Művészetek* részletezve Vizuális kultúra Ének- zene
Szakmai tantárgyak részletezve
10.
36
1 1
9. Gy
E
Ögy
10. Gy
E
Ögy
5 4 3 3 1 2 1
5 4 3 3
2
2
5 1 8
5 1 11
1
35
35
1 1
1 1
11. Gy
E
12.
12. Ögy
E
Gy
0,5 1,5
3 2
2
3
70
2 2
6
7
46
70
5 2
3 8
140
3 3 11
C/2013 4 ÉVFOLYAMOS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak Rendelkezésre álló órakeret
Szakmai tantárgyak részletezve Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Összesen
9.
10. 4 3 4 2
4 3 4 2
2 2 2 2
2 2 2 1 1 2 5 1 7
2 5 1 6 35
9. E Ögy 0,5 1 1,5 2 70 1
11.
36
10. E Ögy
35
11. Gy
E
12. 4 4 3 3 1 2 2 2
4 4 3 3
5 1 8
5 1 11
2 2
35
12. Ögy
E
Gy
1
1
3,5
0,5
1,5 0,5 0,5
3
5
105 2,5
3,5 140 6
7
47
8
3,5 11
D/2013 NYELVI ELŐKÉSZÍTŐRE ÉPÜLŐ EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÖZÉPISKOLA TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
9/NY
9.
18 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szövegértés Helyesírás Szakmai tárgyak Rendelkezésre álló órakeret
10.
30
48
12.
4 5 3
4 5 4
4 5 3
4 5 3
2
2
3
3
1 2 2 1
2 1
2 2 2 2 3 5 1 1 1
11.
2 2 2 1 1
1 5 1
5 1
5 1
5 1
6 35
7 36
8 35
11 35
E/2013 Szakiskola
A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 17 óra
10. évfolyam 11 óra
11. évfolyam 8 óra
1 óra
-
1,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
3 óra
1 óra
1,5 óra
2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra
2 óra 1 óra 1 óra 5 óra
2 óra 5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
18 óra
11 óra
9,5 óra
49
Szakmai órák Szakmai tantárgyak részletezve Munkahelyi egészség és biztonság Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Monitorozó gyakorlat Pszichológiai alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási, gondozási alapismeretek Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat Társadalomismeret Klinikai ismeretek Ápolási gyakorlat Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata Szociális munka elmélete Szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Szociális gondozás gyakorlata Mentálhigiéné Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton A szociális adminisztráció Összesen
1/9. Gy
E
Ögy
2/10. Gy Ögy
E
3/11. E Gy
0,5 2,5
1,5
1 0,5 2
3
1,5 1,5
70
1
3 2,5
3 2,5
2
1 2
1,5
70
1,5
2 1,5 5 2
70
2 2 4 2 4,5 70
3 2 2
17
25
50
1,5 25,5
B/3. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei: - a tanulók korcsoportjának megfelelő és jól használható legyen - szerepeljen a tankönyvjegyzékben - illeszkedjen a helyi tantervünkhöz - elfogadható legyen az ára - lehetőleg több generáció is használhassa tartalma és minősége miatt, de mindenképpen legyen korszerű Tanulmányi segédletek: a) a tanulóink tanórai és otthoni tanulási munkáját segítő szakirodalmak (újság, folyóirat, könyv…), térképek, szótárak, táblázatok, adat-, kép-, szabály-, szöveggyűjtemények, kiválasztásának szempontjai - segítse a tananyag megértését, feldolgozását, elsajátítását - az iskolai információs tárban, könyvtárban hozzáférhető legyen, vagy ha kötelezően beszerzendő a segédlet, akkor a tankönyvjegyzékben szerepelnie szükséges, hogy ne legyen probléma a beszerzése. Az előző tanév végén tájékoztatjuk a szülőket azokról a nevelő-oktató munkához szükséges eszközökről (tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések), amelyek a tantárgyi tantervek szerint lehetnek kötelezően beszerzendők vagy ajánlottak. b/ a tanári munka hatékonyságát segítő kézi-, segéd-, szakkönyvek, szakmai folyóiratok, bibliográfia, feladatgyűjtemények, amiket a szaktanár a napi munka folyamatában használ. A taneszközök kiválasztásának elvei: Taneszközöknek, oktatást segítő technikai eszközöknek tekintünk a tankönyv, munkafüzet mellett minden olyan tárgyat, információhordozót, nyersanyagot, amelyet a nevelési és tanításitanulási folyamatban az ismeretszerzéshez, képességfejlesztéshez, személyiségfejlesztéshez alkalmazunk. Ezen eszközök kiválasztásának elvei: - életkori sajátosságok érvényre juttatása - nevelési, tanítási-tanulási céljaink - a legkorszerűbb taneszközök, helyet adva az idősebb nemzedékű taneszközöknek is - tartós használhatóság, ugyanis a gyakorlótermekben használt taneszközökkel a tanulók gyakorolnak, ezért gyors elhasználódásnak vannak kitéve - vizsgakövetelmények figyelembevétele - az elsajátítandó folyamatok követhetőbbé tétele: oktatófilmek, DVD-k, CD-k, tablók, számítógépes programok - a szaktantermi rendszerünk töltse be funkcióját - tanuláslélektani elvárások: - a tanulói aktivitást, érdeklődést serkentő eszközök kerüljenek előtérbe - (képességfejlesztés, munkáltatás, felfedeztetés) - szemléltetés, demonstrálás, ismeretbővítés valamennyi tantárgy esetében fontos helyet kapjon
51
A taneszközök folyamatos fejlesztése minden munkaközösség és szaktanár feladata. Figyelemmel kell kísérni a gyakorlatban alkalmazásra kerülő új eszközök, eljárások bevezetését, és szélesíteni kell módszertani kultúránkat.
B/4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A kulcskompetenciák fejlesztésének színterei: Kulcskompetencia megnevezése Anyanyelvi kommunikáció
Tantárgy Minden tantárgy
Osztályfőnöki óra témái Szabadidő, önéletrajz, pályaválasztás Külföldi utazás élményei
Tanórán kívüli tevékenység Közös programok Egyéni foglalkozás
Idegen nyelvi kommunikáció
Idegen nyelvi óra
Matematikai kompetencia
Matematika Fizika Kémia
Logikus gondolkodás
Természettudományos és technikai kompetencia
Fizika Kémia Biológia Földrajz Minden tantárgy
Környezettudatosság
Környezetvédelem Szakkör Egyéni foglalkozás
Kreativitás: teremdekoráció információgyűjtés A tudás mint érték
Plakátkészítés Internet
Digitális kompetencia
Hatékony, önálló tanulás
Minden tantárgy
Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
Történelem Társadalomismeret Etika Szakmai tantárgyak
EU-ismeretek
Művészetek
Tehetségek bemutatkozása
Pályaválasztás Munkavállalás
52
Iskolai külföldi kirándulás Egyéni foglalkozás Egyéni foglalkozás
Korrepetálás Tanulószoba Egyéni foglalkozás Plakátkészítés Versenyek Közös programok Pályaválasztási börze látogatása Énekkar Iskolai ünnepélyeken szereplés Szakkör
FEJLESZTÉSI TERÜLETEK SZÍNTEREI A fejlesztési terület megnevezése Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés A testi és lelki egészségre nevelés
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása
Tantárgy Minden tantárgy Minden tantárgy kivéve idegen nyelv Magyar irodalom, történelem, társadalomismeret és állampolgári ismeretek, etika, osztályfőnöki Minden tantárgy Magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki, idegen nyelv, etika Magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz, testnevelés idegen nyelv, etika, osztályfőnöki történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv, osztályfőnöki szakmai tárgyak, osztályfőnöki matematika, informatika, idegen nyelv, földrajz, osztályfőnöki fizika, kémia, földrajz, biológia, idegen nyelv, etika, magyar nyelv és irodalom, osztályfőnöki Minden tantárgy
Projekt módszerrel évfolyamonkénti megvalósítása: 9. évfolyam
Fenntarthatóság, környezettudatosság
10. évfolyam
Médiatudatosságra nevelés
11. évfolyam
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
12. évfolyam
Gazdasági és pénzügyi nevelés
53
B/5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Szabadon választható tanórák - Szabadon választható tanóra: az I/2. tanterv szerinti nyelvi előkészítő osztályok tanulóinak a 12. évfolyamtól a második idegen nyelv - Feltétel: min. 8 fő/csoport - A kétéves szabadon választott tantárgy - tanulói és szülői kérésre - csak különösen indokolt esetben, igazgatói engedéllyel adható le az első tanév végén. Tanórán kívüli foglalkozások: emelt szintű érettségire felkészítés középszintű érettségire való felkészítés a nem kötelező vizsgatárgyakból szakkör, sportkör, énekkar, diákkör, felzárkóztató foglalkozás A 11. évfolyamtól (Nyek. 12. évf.) a tanulóknak biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészülést csoportos vagy egyéni foglalkozás formájában Ha két vagy több tantárgyat választ a tanuló, akkor meg kell jelölnie a választás sorrendjét. A választás egész évre szól, módosításra nincs mód tanév közben. A 2013-tól induló tantervek szerint tanulók az alábbiak szerint választhatnak: Pedagógia és szociális tagozat: emelt szintű érettségire való felkészítés:
középszintű érettségire való felkészítés
Egészségügyi tagozat: emelt szintű érettségire való felkészítés:
középszintű érettségire való felkészítés
magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika történelem testnevelés biológia fizika kémia földrajz művészetek informatika
magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika történelem testnevelés biológia fizika kémia földrajz informatika
A tanórán kívüli tevékenységek a tanítási órákat követően szervezhetők az arra kijelölt teremben.
54
Amennyiben a tanuló és a szülő írásban jelezte részvételi szándékát, a foglalkozásokon való megjelenés kötelező érvényűvé válik. A tanuló a tanórán kívüli foglalkozásról csak indokolt esetben, az igazgatóhoz benyújtott, a szülő hozzájárulását is tartalmazó írásbeli kérelem alapján maradhat ki. Tanulószoba A Szülők írásbeli kérésére a 9. és 10. osztályban tanulószobai foglalkozás szervezhető. A kérelmet a 9. évfolyamosok a beiratkozáskor, 10. évfolyamosok a tanév első tanítási napján nyújthatják be írásban az iskola igazgatójának. 9. évfolyamon a szintfelmérők alapján, vagy a félévi eredmények után a gyengén teljesítő tanulót az iskola kötelezheti a tanulószobára Egyéni foglalkozások szakvéleménnyel rendelkező tanulóknak - A szakvélemény javaslata vagy jogszabály alapján az SNI vagy tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak tanítási órák után egyéni foglalkozáson kell részt venniük. - Mentesül a részvétel alól, amennyiben a szülő írásban jelzi, hogy gyermeke másik intézményben vesz részt fejlesztő foglalkozáson.
Pedagógusválasztás szabályai A tanórán kívüli foglakozásra való jelentkezésnél a tanuló/szülő a formanyomtatványon megjelölheti a választott pedagógust. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól. A tanuló/szülő kérésére választ kap szeptember 10-ig. Alkalmanként a következő tanórán kívüli programok szervezhetők: szakmai konferencia, iskolai vetélkedő, verseny, kirándulás, túra, múzeum-, kiállítás-, színház és mozi látogatás, kulturális rendezvényeken való csoportos részvétel. Az alkalmanként szervezett tanórán kívüli programokon a részvétel csak önkéntes alapon történhet, a felmerülő költségeket a Tanulóknak kell kifizetniük.
B/6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1. Az iskolánkba belépés és átjárás feltételei A beiratkozás, a fellebbezés, és egyéb felvételi kérdésekben a hatályos jogszabályok utasításait, illetve előírásait alkalmazzuk. Induló évfolyamainkra való belépés feltétele, a tanulók kiválasztásának elvei: - A beiskolázást a 9. évfolyamra a tanév rendjében meghatározottak alapján végezzük, amely szabályozza a felvételi eljárást. - Felvételi eljárás során írásbeli vizsgát is szervezünk. Az írásbeli vizsga eredménye és a tanuló általános iskolai eredménye alapján készítjük el felvételi rangsorunkat. - Minden tanévben előzetes kapcsolatot teremtünk a szülőkkel, tanulókkal és előkészítjük a beiskolázást: - „Nyitott kapuk” keretében adunk tájékoztatást az érdeklődő szülőknek, tanulóknak, - Ismertető anyagot készítünk iskolánkról, illetve indítandó képzéseinkről.
55
- A szakképző évfolyamokra jelentkezőknek nem tartunk felvételit, nappali tagozatra az engedélyezett létszámkereten belül minden jelentkezőt felveszünk, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek és megfelelnek a feltételeknek. Esti, illetve levelező tagozatra minden tanulót felveszünk, aki a megfelelő, előírt előképzettséggel, illetve munkahellyel rendelkezik. - A szakiskolai osztályainkba azok a tanulók nyerhetnek felvételt, akik sikeresen befejezték a 8. osztályt. Másik iskolából érkező tanulóknak, a szakmacsoportos alapozó 11-12. (13.) évfolyamra, a tanév során indokolt esetben, külön kérvény beadásával adunk lehetőséget. Szükség esetén a tanulónak különbözeti vizsgát/vizsgákat kell tennie. Az ágazati szakközépiskolai képzésnél más ágazatból átiratkozni a szakmai elméleti, gyakorlati, valamint az összefüggő nyári gyakorlat eltérősége miatt csak kivételes esetben, számos különbözeti vizsgával van csak lehetőség. Szakképző évfolyamokon jelenleg különbözeti vizsga nélkül átlépni csak a gyakorló ápoló, gyakorló mentőápoló, gyakorló csecsemő- és gyermekápoló, gyógymasszőr, fogászati asszisztens, gyakorló gyógyszertári asszisztens képzések első évfolyamán van lehetőség, attól függően, hogy mely szakokat indíthatjuk adott évben. 2. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje A tanulók osztályba sorolása annak megfelelően történik, hogy melyik ágazatba jelentkezett. A csoportbontás lehetséges elvei: -
évfolyamszinten nyelvenként
3. Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei A középiskolában a magasabb évfolyamba lépés feltétele a sikeres tanévzárás és az előírt szakmai gyakorlat teljesítése. Eredményes tanévzárásnak azt tekintjük, ha a tanuló év végi bizonyítványában minden tantárgyból legalább elégséges osztályzat szerepel. Elégséges érdemjegyet az a tanuló kap, akinek a tanév során szerzett és az osztálynaplóba beírt jegyeinek átlaga eléri a 2,0 átlagot. Ha a tanuló eléri az 1,7 átlagot, a szaktanár a tanuló egyéni fejlődését figyelembe véve dönt a továbbhaladásáról. A szakiskolában a továbbhaladás feltétele a helyi tantervben meghatározott, tantárgyakra lebontott követelmény teljesítése. Ha a tanuló nem osztályozható, a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet, melynek sikere esetén tanulmányait magasabb évfolyamon folytathatja. Sikeres javítóvizsga után a tanuló tanulmányait a következő évfolyamon folytathatja. A tanulmányuk során elégtelen eredménnyel teljesítők javítóvizsgát tehetnek. A szakképzés specifikusságának megfelelően, a tantárgyban szereplő témakörök érdemjegyeinek arányosítása szakonként eltérő. Ezt részletesen a képzés helyi programja szabályozza. A tanulmányok folytatásának fontos feltétele, az előírt szakmai gyakorlat teljesítése. A tanterv határozza meg szakonként, hogy hány óra gyakorlatot, milyen gyakorlati helyen kell teljesíteni. A tanuló munkáját írásban, szöveges véleményezéssel és érdemjeggyel értékeli a gyakorlóterületen gyakorlatot vezet kijelölt személy és a tanár. Ezzel zárul a tanév. Ha a tanuló ezeknek a követelményeknek megfelelt, akkor magasabb évfolyamra léphet. - A nem tanköteles tanuló harmadszor ugyanazt az évfolyamot már nem ismételheti meg iskolánkban.
56
B/7. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások (az értékelés alapelvei, rendszeressége) Az értékelés a pedagógiai folyamatok egyik fontos része, a visszacsatolás funkcióját látja el. Az értékelés értéket állapít meg: a tanuló számára visszajelzés szaktárgyi tudásáról, tevékenységéről és magatartásáról, elért eredményeiről, míg a tanár számára munkájáról, a tananyagtartalom elsajátíthatóságáról. Ezen kívül információt szolgáltat a különböző szintű döntésekhez: pl. ha a tananyag tartalmát át kell strukturálni, vagy változatosabb módszerek kellenek az oktatásban. Az értékelés akkor jó, ha ez a motiváció alapvető forrása, és viszonyít egy korábbi helyzethez. Tehát az értékelés lehetővé teszi a visszacsatolást. Az ellenőrzés – értékelés alkalmazásával kapcsolatos alapelveink: -
folyamatos és kiszámítható legyen, a tanulókkal ismertetett, egyértelműen megadott követelményrendszeren alapuljon, nyilvános legyen, a tanuló az értékelést minden esetben személyesen is megismerhesse, a rendszeres munkavégzést és a felelősségtudat kialakítását segítse, pozitívumokra kell támaszkodnia, de a hibák okait is fel kell tárnia, mindig személyre szóljon, vegye figyelembe a tanulói adottságot, a fejlődésben megtett utat, segítse a helyes önértékelést, objektivitásra törekedjen: legyen független a tanár személyétől és a tanuló korábbi eredményeitől, tantárgy sajátosságaira tekintettel legyen, azt értékeljük, amit tud a tanuló, és ne azt keressük, amit nem tud, különböző osztályokban a tanulók azonos osztályzatai mögött nagyjából azonos tudásfedezet álljon, változatos, sokoldalú formában alkalmazzuk, hogy a személyiség egészére kapjunk és adjunk információt.
Az ellenőrzés formái iskolánkban: A tantárgyi tanterveknél jelölni szükséges munkaközösségi/tagozati megállapodás alapján, hogy az ellenőrzés melyik módját alkalmazzák, a tanmenetben pedig azt szükséges jelölni, hogy melyik témánál történik valamelyik ellenőrzési forma. a) írásbeli: felmérők, mérések, amelyeket nem osztályozunk (pl. bemeneti mérés, kompetenciamérés, szintfelmérés, stb.) témazárók tantárgyi feladatlap: kisebb résztémát kér számon, lehet központi és lehet szaktanár által összeállított – osztályozandó, az érettségire előkészítés igényével, összefüggő írásbeli felelet (esszé): meghatározott szempontok szerint, %-os értékelés, osztályzásra váltva – az érettségire előkészítés igényével, kísérletek, megfigyelések, cikkek, szituációk magyarázatokkal egybekötött írásbeli munka,
57
-
-
házi dolgozat: az otthoni felkészülés egyik formája, pontos szempontsorral formai és tartalmi megkötésekkel, határidővel; a tantervben meghatározandó, osztályozandó, szöveges értékeléssel is minősítendő, kutatómunka, gyűjtőmunka.
b) szóbeli: felelet: összefüggő, önálló felelet konkrét, megadott témában, – az érettségire előkészítés igényével, kikérdezés: villámkérdések, sok apró célzott kérdés-felelet, rendszeres, osztályzással, azonos értékű minden más érdemjeggyel, kiselőadás: nem kötelező jellegű, önként vállalt feladat, osztályozható, kísérletek, megfigyelések, cikkek, szituációk, magyarázatokkal egybekötött felelet, referálás: a gyakorlóhelyen. c) „kisérettségi”: 10-12. évfolyamon a munkaközösségek éves munkatervének megfelelően az adott tantárgy érettségi témaköreiből tartott számonkérés - osztályozással d) rajzos: grafikonok, folyamatábrák, szerve, - osztályozással, e) tárgykészítés: szemléltető eszköz, játék, tablók, makettek – osztályzással, f) mozgásos gyakorlatok szakszerű végrehajtása – osztályzással. Általános szabályok az ellenőrzés terén: -
-
Az ellenőrzés során biztosítani kell a nyugodt, zavartalan körülményeket. A tanulóktól, megköveteljük az önálló munkát, csak a megengedett segédeszközök használhatók. Az írásbeli számonkérésnél a feladatlap egyértelmű, áttekinthető és jól olvasható legyen. A szaktárgyon belül figyelünk az ellenőrzés arányos időbeli elosztására, hogy ne a zárás előtti időre összpontosuljanak az ellenőrzések-értékelések. Az egyes számonkérési formák évközi arányára is figyelembe kell venni, biztosítva mindenki számára a szóbeli felelet lehetőségét minden tantárgyból (kivéve gyakorlati jellegű tárgyak). A témazáró dolgozatokat minimum egy héttel korábban be kell jelenteni. Az értékelés szempontjait előre meg kell határozni. Egy napon témazáró dolgozat 2 tárgyból iratható. Valamennyi típusú írásbeli dolgozatot 2 héten belül ki kell javítani, indokolt esetben maximum 3 héten belül, az osztállyal történt megállapodás alapján. A témazáró dolgozat közös értékelésére, javítására elegendő időt kell biztosítani. Minden kijavított dolgozatba betekintést kell biztosítani a tanuló számára. Az előző órák anyagából bejelentés nélkül bármikor röpdolgozat íratható, a tanuló feleltethető. Amennyiben a tanuló csak a számonkéréskor hiányzott, a távollét utáni első megjelenésekor a számonkérés pótoltatható vele. Amennyiben a tanuló hosszabb ideig hiányzott, a szaktanár közös megállapodásuk alapján pótoltatja az elmaradt számonkérést. A szaktanárnak írásbeli tájékoztatót kell adnia a tanulónak a javítóvizsga anyagáról legkésőbb a tanévzáró ünnepély napjáig. Házi dolgozat vagy nagyobb lélegzetű otthoni feladatok esetében a feladat teljesítésének határidejét egyeztetni szükséges az osztállyal, csoporttal az esetleges azonos idejű túlterhelés elkerülése érdekében.
58
A tanulók értékelésének formái iskolánkban: -
-
-
-
-
Az ellenőrzött, elsajátított tananyag értékelése osztályzatban (hagyományos 5 fokú skálán: 1, 2, 3, 4 és 5) történik. Témazárónál, vagy ha a féléves illetve egyéves tananyagtartalom elsajátítását ellenőrizzük, a munkaközösségek által megállapított százalékos eloszlásban történik az érdemjegy megállapítása. Félévkor és év végén a szaktanár írásbeli dicséretben is részesítheti a tantárgyából kiemelkedően teljesítő tanulót. A munkaközösségek év közben élhetnek a szöveges (kvalitatív) értékelési formával is (a félévi és az év végi osztályzás megmarad), ennek feltétele azonban az, hogy ki kell dolgozniuk a formai elemeket, az ötfokozatú osztályzatra történő átváltásának módját, és erről a tanulókat, a szülőket is tájékoztatni kell. A 9-12., illetve 9-13. évfolyamon a közismereti képességfejlesztő tantárgyak esetén az értékelés osztályzattal történik (1-5). A szakmacsoportos orientációs és alapozó tantárgyak esetében a 9-10. évfolyamon alkalmazható az osztályzás helyett a „megfelelt” és „nem felelt meg” minősítési forma. A tantervben a munkaközösségnek pontosan meg kell határoznia, hogy melyek azok az esetek, amikor a tanuló teljesítményének megítélésénél a „nem felelt meg” minősítés mellett dönthet a szaktanár. A hiányzás ténye és a felszerelés hiánya nem lehet indok. A szaktanár gondoskodik arról, hogy a szülő és a tanuló írásban is értesüljön a „nem felelt meg” minősítés okairól. A szakmacsoportos elméleti és gyakorlati tantárgyak év végi érdemjegye több tantárgy érdemjegyéből tevődik össze: -- ha a tanulók teljesítményét az ötfokú skála szerint értékelik a szaktanárok, az év végi érdemjegy a jegyek súlyozott átlagából következik, -- ha az egyik tantárgy év végi osztályzata elégtelen, akkor az összevont érdemjegy csak elégtelen lehet, -- ha az egyik tantárgy szöveges (megfelelt) minősítésű, a másik tantárgy minősítése a hagyományos öt fokozat egyike, akkor a két szaktanár közös megállapodása alapján alakul a tanuló év végi érdemjegye, -- ha azonban a szöveges értékelés a „nem felet meg” minősítésű, akkor a tanuló összevont érdemjegye az elégségesnél nem lehet jobb. A jogszabályban meghatározott esetekben, megfelelő dokumentálás mellett, az igazgató felmentheti a tanulót a tantárgy tanulása vagy értékelése alól. Ezekben az esetekben a „felmentve” szót kell a bizonyítványban, törzskönyvben, naplóban rögzíteni, a megfelelő záradékolással.
Általános szabályok az értékelés alkalmazásánál: -
-
Minden tanulói teljesítményt lehet és kell értékelni, de nem mindegyiket kell osztályoznunk. Osztályozásnál a tanuló elméleti és gyakorlati ismereteinek és a képességének egybevetése történjen meg. Osztályzatra történő értékelés a tanórán vagy bizottság előtt történhet. A naplóba beírt osztályzatok azonos értéket képviselnek, kivéve a témazárók, „kisérettségi”-k, amelyek kétszeresen, illetve háromszorosan számítanak be az átlagba, jelölésük a naplóban, ellenőrző könyvben piros színnel történik. A „kisérettségik” értékelésének szabályait a tantárgy helyi tanterve tartalmazza. A tantárgyi jegybe nem számítható be a tanuló óra alatti fegyelmezetlensége, az értékelés nem lehet fegyelmező célú. Felszerelés hiányért csak akkor adható elégtelen osztályzat, ha emiatt az órán a tanuló nem tud feladatot megoldani, nem tud dolgozni. Ezt a szaktanárnak konkrétan meg kell
59
-
-
határoznia a tanév elején – írásban rögzíteni kell a füzetben, vagy ellenőrző könyvben, hogy melyik eszköz az, ami hiánya esetén elégtelen adható (testnevelési felszerelés, atlasz, körző, vonalzó, festék…). Házi feladat elmaradásáért elégtelen csak akkor adható, ha határidőre nem készült el (otthon maradt), és a tanár egyébként is osztályozza az egész osztály, csoport házi feladatát. Egy félévben a heti két vagy több órás tantárgyak esetén legalább 3 érdemjegynek kell lennie. Heti 1 órás tantárgy esetén legalább 2 osztályzattal zárható a félév.
Az érdemjegyek kialakításának szempontjai: Az ellenőrzött, elsajátított tananyag értékelése a pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban (hagyományos 5 fokú) történő átváltásával történik. Ha féléves, illetve egyéves, valamint „kisérettségi” tananyagtartalom elsajátítását ellenőrizzük, a következő eloszlásban történik (a középszintű érettségi vizsga értékelésének megfelelően) az érdemjegy megállapítása: Jeles (5) - 80-100% elérése esetén Jó(4) - 60-79 % Közepes (3) - 40-59% Elégséges (2) - 25-39% Elégtelen (1) - 0-24 % A fenti érdemjegy-meghatározás munkaközösségi döntés alapján módosítható, amennyiben ezt a tantárgy helyi tantervében jelzik. Témazáró dolgozat esetén a munkaközösségek a fentieknél szigorúbb egyenletes eloszlást is meghatározhatnak, így az elégtelen felső határa 20 - 50 % közé emelhető.
-
-
Esszétípusú számonkérés esetén az értékelési szempontok: összbenyomás tartalom tartalmi gazdagság hitelesség, kifejtettség tématartás eredetiség tényszerűség szerkesztettség a téma exponálása a kifejtés logikai alapja a kifejtés következetessége az egyes fejezetek belső logikája a formai tagolás - stílus érthetőség választékosság változatosság egyéniség Az osztályzatok javításának lehetőségei: -
A javítási lehetőségeknek folyamatosnak kell lennie; ne a félév, év vége előtti időszakra szorítkozzanak.
60
-
A javítási lehetőséget a szaktanár dönti el, körültekintő mérlegeléssel. Hiányzás esetén (csak igazolt) a tanulónak pótlási időt kell adni (közös megegyezéssel), az új anyagból azonban feleltethető. A javítási lehetőség nem jelenti azt, hogy a rosszul sikerült dolgozat/felelet osztályzatot a szaktanár nem írja be.
Az évközi érdemjegyek és az év végi osztályzatok kapcsolata: -
A félévi érdemjegy tájékoztató jellegű, az eltelt időszak munkájáról ad összegzést, az év végi osztályzat az egész évi munkát tükrözi. Versenyeken elért eredményekért is adható osztályzat. Az órai munkáért is adható osztályzat, az értéke azonos, mint minden más érdemjegyé.
Dokumentálás, visszacsatolás: -
-
Az osztálynaplóba (E-naplóba) minden osztályzatot be kell vezetni, lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 1 héten belül. A középiskolai tanulók - amennyiben van ellenőrzőjük - jegyeiket önállóan vezetik az ellenőrző könyvben. Az osztályfőnök a jegyeket kéthavonta egyezteti a naplóba beírt jegyekkel és az eltérést jelzi. A szaktanárok, a fogadóórák előtt legalább 1 héttel az ellenőrző könyv/E-ellenőrző útján értesítik a szülőt arról, hogy a tanuló gyengén áll. Munkaközösségi megállapodás alapján a szaktanár kimutatást készít az adott készség, a tananyagtartalom elsajátításának szintjéről. A munkaközösségek a féléves, éves beszámolójukban összegzik, elemzik a készségek, a tananyagtartalom elsajátításának szintjét.
Otthoni felkészülés, házi feladatok: Az otthoni felkészülés, a házi feladatok kijelölésének általános elvei: - A feladott anyag mennyisége álljon arányban a tanulásra fordítható idő mennyiségével. - A tanulói félreértések elkerülése érdekében minden tanóra végén pontosan közöljük az otthoni feladatokat, legyen az írásbeli, szóbeli, gyűjtőmunka vagy más jellegű házi feladat, és meghatározzuk a határidőt. - Nagyobb lélegzetű feladat esetén a határidő megjelölésnél az osztályt tanító szaktanárokkal egyeztetünk a feladatok ütemezése tekintetében, a tanulói túlterhelés elkerülése érdekében. Szóbeli házi feladatok: -
Kapcsolódjon a tanult anyaghoz, annak jobb megértését, elmélyítését segítse. Készüljön felkészülést segítő vázlat az új tananyag feldolgozásakor. A tanulóval ismertessük a megtanulandó anyag és az írásbeli helyét, szükség esetén adjunk útmutatót. A tehetséggondozást szem előtt tartva adjunk lehetőséget kiselőadások tartására, melyhez a szakirodalom kiválasztásában adjunk segítséget.
Írásbeli házi feladatok: - Segítse a tanult anyag begyakorlását, rögzítését. - A házi dolgozatok ösztönözzék a tanulót az önálló munkára, az önálló ismeretszerzés gyakorlatának elsajátítására, a könyvtár és az Internet használatára.
61
B/8. A csoportbontások és az egyéb foglakozások szervezésének elvei Csoportbontások: Tantárgy magyar nyelv idegen nyelv informatika matematika szakmai gyakorlati tárgy
9. évfolyam X X X X X
10. évfolyam X X X X
11. évfolyam X X X X
12. évfolyam X X X X X
a) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskolában az alábbi tanórán kívüli foglalkozások működnek rendszeresen: Szakkörök Énekkar Sportköri foglalkozások Felzárkóztató foglalkozások Tehetséggondozó foglalkozások Egyéni foglalkozások Tanulószoba Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével –az iskola nevelőtestülete dönt. legalább 8 fő esetén szervezhető jelentkezés és részvétel a házirendben foglaltak szerint heti 1 vagy 2 órában működik szeptember 15. és május 31. között A szakköri tematikát a munkaközösség vezető javaslata alapján az igazgató hagyja jóvá. Önképzőkör A tanulók igényei alapján iskolai önképzőkör szervezhető. Vezetőjét a diákok képviselői kérik fel, egyeztetve a diákmozgalmat segítő pedagógussal. Énekkar Az énekkari tagság önkéntes. Heti egy alkalommal énekkari foglalkozás szervezhető. Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások A szaktárgyakból felzárkóztató foglalkoztatások szervezhetők a tananyagban lemaradt tanulók, illetve csoportok részére. A felzárkóztató foglalkozások szervezésére a munkaközösség vezető tesz javaslatot a szaktanárokkal történt konzultáció alapján. A felzárkóztató foglalkozáson, korrepetálásokon való részvétel lehetőségeiről a szülőket tájékoztatni kell. Ha a szaktanár a tanuló felkészültsége alapján szükségesnek tartja a részvételt,
62
akkor a szülő figyelmét fel kell hívni arra, hogy gyermeke számára a sikeres továbbhaladás érdekében ajánlott a foglalkozáson való részvétel. A foglalkozásokon a változó tanulói összetétel és létszám elfogadható. Tehetséggondozó foglalkozás Tanulói igény szerint, illetve a szaktanár javaslatára tanulók és tanulócsoportok részére szervezhető. Formái: - szakkör - versenyre felkészítés - emelt szintű érettségire felkészítés - szakközépiskolában 2. idegen nyelv tanulása Egyéni foglalkozások célja - a sajátos nevelési igényű tanulóknak a fejlesztése, - felzárkóztatás - tehetséggondozás Iskolai sportkör Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A csoportbontások és az egyéb foglakozások órakerete 9/NY
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
kötelező óraszám
30
35
36
35
35
csoportbontásra, egyéb foglakozásra felhasználható
26
22
21
23
23
heti időkeret
56
57
57
58
58
63
B/9. A magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei
Magatartás és szorgalom megítélése Az alkalmazás elvei a 9-12., illetve a 9-13. évfolyamon - Az elbírálásnál a nevelő szándék a mérvadó, nem lehet fegyelmezési eszköz, a tanuló nem hozható hátrányos helyzetbe - A tanuló adottságait, készségeit, képességeit és törekvéseit illetve a bekövetkezett változásokat kell figyelembe venni - A tanuló mellett és ellen szóló valamennyi tényező mérvadó, valamennyi szempont érvényesül a megítélésnél. Az alkalmazás gyakorlati kérdései - Az érdemjegyek megítélése az osztályfőnök feladata - Az osztályfőnök kikéri az osztályban tanító kollegák és az ODB véleményét - Az osztályfőnök a konferencián ismerteti a vitás kérdéseket - Ha probléma merül fel, a konferencián a többségi vélemény a mérvadó, az ott elhangzott információkat szigorúan titokként kezelik MAGATARTÁS Az elbírálás szempontjai - a tanórai és tanórán kívüli magatartás (szünetek, iskolai rendezvények, kirándulás) - különböző közösségekben (osztályszintű, iskolai szintű) végzett tevékenység és annak minősége, a közösség érdekeivel való azonosulás szintje - a társakhoz és tanáraihoz való viszonya, együttműködési készsége - dicséreteinek és fegyelmezési fokozatainak száma, aránya - a Házirend előírásainak betartása, betartatása - késések száma, gyakorisága - igazolatlan mulasztások száma - a környezetéhez való viszonya: rendezettség, tisztaság A magatartás jegy kialakításakor valamennyi szempontot, (pl. udvarias viselkedés, dicséret, igazolatlan óra) egyaránt mérlegeljük, és egyiket sem tekintjük kizárólagosnak.
A fokozatok megállapításánál a következők a mértékadók: -
-
Példás érdemjegyet kap az a tanuló, akinek: iskolai viselkedése minden szempontból példamutató, környezetét óvja, védi, társait is erre ösztönzi a házirend előírásait betartja fegyelme kifogástalan a tanórai, osztályközösségi munkában aktívan vesz részt, munkafegyelme kifogástalan, megbecsülés és tisztelet határozza meg, tanáraival tisztelettudó, társaival szemben elfogadó igazolatlan óra, késés nem jellemző rá, legfeljebb 1 igazolatlan órája van a közösség fejlődésére jó hatással van Jó érdemjegyet kap az a tanuló, akinek: iskolai viselkedése, az osztályközösségben betöltött szerepe alapvetően megfelelő, és környezetét óvja, védi
64
-
-
-
a tanórán és az osztály munkájában együttműködő, a rábízott feladatokat teljesíti igazolatlan óráinak száma legfeljebb 3 óra, késéseinek száma nem jelentős (legfeljebb egy figyelmeztetése lehet) Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: a házirend rendelkezéseit nem szegte meg súlyosan, legfeljebb 2 figyelmeztetője van viselkedésével gyakran zavarja az órát, társait hátráltatja a tanulási idő alatt, környezetét nem tartja rendben.
feladatait nem minden esetben teljesíti igazolatlan óráinak száma maximum 8, gyakran késik Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki: a házirend előírásait rendszeresen megsérti, az ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be azokat, a közösség életében nem együttműködő, a közösségre negatív hatással van igazolatlan óráinak száma 8 óra felett van, igazgatói intője és/vagy 2-nél több figyelmeztetője van környezetét nem tartja rendben
SZORGALOM -
Az elbírálás szempontjai adottságaihoz, készségeihez, képességeihez mért teljesítmény, tanuláshoz törekvései, motivációja a tanórára való felkészültsége, a munkájának folyamatossága, rendszeressége aktivitása, vállalásai, szaktanári dicséretei
való
viszonya,
a teljesítményét befolyásoló életkörülményeinek hatásai A fokozatok megállapításánál a következők a mértékadók:
-
-
-
Példás érdemjegyet kap a tanuló, ha a teljesítménye kiváló, tanulmányi eredményei kiemelkedőek, vagy nem jók, de képességeihez mérten a tőle telhető legtöbbet teljesíti
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt a tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, a tanórákon és a tanórán kívüli feladatokban aktívan vesz részt, felszerelése hiánytalan a versenyeken önként vesz részt legfeljebb kettő közepes osztályzata van félévkor és év végén Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a teljesítménye egyenletes, tanulmányi eredményei a képességeinek megfelelőek vagy kissé alatta maradnak, de egyes tárgyakból kiemelkedőek a tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, az órákon rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, felszerelése ritkán hiányzik, év végén a félévhez képest több tantárgyból javít Változó érdemjegyet kap az a tanuló, akinek: a teljesítménye változó, tanulmányi eredményei a képességei alatt maradnak rendszertelen a munkavégzésben, hangulata szerint vesz részt a munkában, csak utasításokra kezd munkához, kötelességeire gyakran kell figyelmeztetni felszerelési tárgyait nem mindig hozza magával, eszközei rendetlenek, hiányosak, házi feladata gyakran hiányzik félévkor és év végén maximum egy elégtelen osztályzata van, több tárgyból ront (nem a képességei miatt), jegyei zömmel közepesek vagy elégségesek
65
-
Hanyag érdemjegyet kap a tanuló, ha a teljesítménye gyenge, tanulmányi eredménye jelentősen a képességei alatt maradnak, javításukra erőfeszítéseket nem vagy alig tesz figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, kötelességeivel nem törődik, feladatát nem végzi el rendszertelen, gyakran nem készül az órákra, a tanórán mással foglalkozik, felszerelése gyakran hiányos, nem vagy nehezen motiválható a tanuláshoz nyújtott tanári vagy tanulói segítséget nem fogadja el félévkor és év végén teljesítménye több tárgyból elégtelen Az osztályfőnök bizonyos esetekben az osztályozókonferencián való rövid indoklással eltérhet a fenti kritériumoktól, elvektől. Ekkor az osztályban tanító tanárok döntenek az osztályfőnök javaslatáról a konferencián a vitás kérdésben.
B/10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszer A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszer a NETFIT®, melyet a középiskolai osztályokban végzünk el. A NETFIT® a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt rövidítése. A NETFIT® a tanmenet tervezett része, amelyre megfelelő tanóraszám áll rendelkezésre. Felhasználása az őszi időszakban tipikusan diagnosztikus célú, míg az év közbeni alkalmazással folyamatközpontú értékelési lehetőséggé válik. A NETFIT® folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására, amely kiváló tanulást támogató eszközzé formálja azt. A NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT®- re azért van szükség, hogy létrejöjjön egy Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt, amely a 21. század követelményeihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú pedagógiai értékelő és visszajelentő eszközt jelent. A NETFIT® újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: • a tudományos megalapozottságban, • a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében, • a személyre szabott visszajelentő és értékelő modulban, • az egészségközpontúságban, • a motoros tesztek ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában, • pedagógiai alkalmazhatóságában, • online adatkezelő rendszerében. A NETFIT® a következő tesztelési lehetőségeket biztosítja: • kötelező, intézmény szintű fittségi tesztelés, • öntesztelés és önértékelés, • egyéni tesztelés, • az egyéni legjobb teljesítményt célzó tesztelés.
66
A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak. 1. Testösszetétel és tápláltsági profil: Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék 2. Aerob fittségi (állóképességi) profil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás 3. Vázizomzat fittségi profil: Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje 4. Hajlékonysági profil: Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem. A megújult mérési módszerhez és tartalmakhoz a Magyar Diáksport Szövetség állítja össze, és ingyenesen az iskolák rendelkezésére bocsátja azt az eszközcsomagot, amelynek tartalma a következő: • mérési útmutató, • hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, • oktató DVD • tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-analizátor). Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének gyakorlati haszna, hogy: megmutatja a tanulók pillanatnyi fizikai állapotát, felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását, objektíven és megbízhatóan tükrözi egy-egy egyéni vagy csoportos foglalkozások hatására bekövetkező változást, a teljesítmény-paraméterek különbözőségének felfedése lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás megválasztásához, a rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöbölésére, nagy mértékben fejleszti az akaraterőt, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet és az önbecsülést, a felmérés arra is ösztönzi a tanulókat, hogy minél többen felismerjék a rendszeres mozgás, testedzés fontosságát. A tesztek eredményéről minden tanuló a NETFIT® internetes oldalán kap tájékoztatást saját kód felhasználásával. Megtudhatja, hogy melyik fittségi zónába tartozik az adott felmérés idején. A NETFIT az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés szükséges” zóna).
67
Szeretnénk elérni, hogy ne legyen senkinek sem szégyenérzete azért, mert jelenleg esetleg a „fokozott fejlesztés szükséges” zónába tartozik. Ugyanakkor fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy tanári segítséggel, akaraterővel, fokozatos terheléssel fel tudja számolni az - egészsége szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó - esetleges hiányosságait. Kemény munkával, tudatos táplálkozással, életmódváltással idővel átkerülhet az „egészségzónába.”
B/11. A tanulói esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések Diákjainkat a középiskolai szakaszban olyan pályák felé irányítjuk, a szakképzésben olyan szakmákra készítjük fel, amelyek az emberekhez kötődnek. A végzett tanulók olyan munkakörben fognak elhelyezkedni, ahol átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetben lévő kliensekkel (betegekkel, sérült emberekkel, anyagi, szociális gondokkal küszködőkkel, gyerekekkel, felnőttekkel…) találkoznak, és a velük való foglakozás során a saját személyiségük lesz a legfontosabb munkaeszközük. Ezért a szakmai tantárgyak között nagy arányban szerepelnek személyiségfejlesztő tantárgyak. A gyakorlatok során azt is megtanulják, hogyan lehet a másik fél valós szükségleteit, érzéseit, a szavak mögött esetleg megbújó valódi problémát felismerni, hogyan lehet a kialakult konfliktusokat előrevivő módon megoldani. Ezeknek a képességeknek, ismereteknek az alkalmazása szükséges lesz a munkájuk során, de hasznosítani tudják a magánéletükben is. Tehát a humanista értékrend, az előítélet-mentes gondolkodás, a tolerancia, a segítő szándék olyan szakmai kompetenciák, amelyek hiánya a tanuló szakmai alkalmatlanságát mutatja. Az osztályon belüli csoportbontás többnyire névsor alapján történik, így heterogén csoportok alakulnak ki. Iskolánkban speciális tantervű osztályokat, csoportokat nem hozunk létre, ehelyett egyéni megsegítéssel, szükség szerint a család támogatásával igyekszünk a leszakadó tanulókon segíteni. Az esélyegyenlőségi törvény diszkriminációnak tekinti azt is, ha az egyes tanulócsoportok eltérő színvonalú oktatásban részesülnek. Iskolánkban minden pedagógus rendelkezik az adott tantárgy tanításához előírt iskolai végzettséggel; munkáját az adott szakmacsoportnak/szakágazatnak, illetve szakmának megfelelő tanterv alapján végzi. A tantárgyfelosztás készítésénél azt vesszük figyelembe, hogy a tapasztaltabb, vagy az eltérő fejlődésmenetet mutató tanulók oktatására jobban felkészült kolléga tanítsa azokat a csoportokat, ahol várhatóan több probléma merül fel az anyag elsajátítása során. A kimenet, az érettségi, illetve szakmai vizsgakövetelményekben meghatározott szint ugyanaz, tehát minden csoport tanulóit fel kell készíteni a záróvizsga követelményeire – a különbség csak abban lehet, hogy milyen módszerekkel, mennyi gyakorlással éri ezt el a kolléga. A tanulásban kisebb-nagyobb nehézséggel küszködő tanulók számára szaktanáraink rendszeresen tartanak korrepetálást, ahol az adott tananyag ismétlésével, begyakorlásával, a lemaradások pótlásával foglalkoznak. A segítés másik formája a 9-10. évfolyamon szervezett tanulószoba, amelyet tanulóink szaktanári javaslatra, saját vagy szülői kérésre vehetnek igénybe. Ezeken a foglalkozásokon nemcsak a napi házi feladatok elkészítése zajlik, hanem segítünk a résztvevőknek saját tanulási stílusuk megteremtésében, tanulási technikákat mutatunk, rendszeres munkára szoktatjuk a diákokat. Feladatunknak tekintjük a tanulók képességeinek felismerését, a tanulók közötti képességbeli különbségek kezelését. Célunk, hogy a kudarcélménytől való szorongást megszüntessük, működtessük a mindenkiben meglévő vagy mindenkiből előhozható kíváncsiságot, fejlesszük a tanulási hatékonyságot, a rendszerező-képességet.
68
Iskolánkban fogadunk sajátos nevelési igényű tanulókat. A 2004-es átépítés óta az épület akadálymentesített, liftek, mozgássérült-emelők, a szabványnál szélesebbre nyitható ajtók segítik pl. a kerekesszékkel érkezőket. Állandó fejlesztő pedagógusunk nincs, de a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság szakvéleményében megfogalmazott fejlesztési javaslatokkal kapcsolatban, az adott tanuló egyéni sajátosságai figyelembe véve konzultálunk a módszertani központokkal. A tanórai kereten kívül sok időt szánunk az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokra. Ez nem a hagyományos, bármely tanuló számára elérhető korrepetálás, hanem egyéni fejlesztési terv alapján dolgozunk a gyerekkel, fejlesztjük azokat a képességeit, amelyek segítségével jobban be tud kapcsolódni a tanórába, hatékonyabban el tudja sajátítani a tananyagot. Természetes, hogy ezen tanulók számára mind a tanulmányi idejük alatt, mind a vizsgákon lehetőséget biztosítunk segédeszközök (pl. laptop) használatára, hosszabb felkészülési időre, a számonkérés jellegének (szóbeli/írásbeli) megválasztására, valamint szakértői vélemény alapján mentesülhetnek egy tantárgy, vagy annak egy részletének (helyesírás, számolási feladatok…) értékelése alól. A sajátos nevelési igényekhez alkalmazkodó módszertani kultúra elsajátításához kollégáink rendszeresen részt vesznek ezirányú továbbképzéseken. A tanulók tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítése iskolánkban is folyamatos. Azt tapasztaljuk, hogy a szociális gondok, a családi, szociokulturális háttér bizonytalansága, a tanulási problémák szorosan összefonódnak, ezek mellé esetleg magatartási, beilleszkedési zavar is társul. A pedagógia és az esélyegyenlőség szemszögéből a hátrányos helyzet azokat a gazdasági, társadalmi és kulturális körülményeket jelöli, amelyek a tanulók bizonyos részénél az iskolai előrehaladás szempontjából a többséghez képest kedvezőtlen helyzetet teremtenek. Az ifjúságvédelmi munkaközösség vezetője a pszichológus segítségével igyekszik segítséget nyújtani a jelzett probléma megoldásához. Az osztályfőnökökkel közösen keresik meg a segítségnyújtás lehetőségeit. A szociális hátrányok enyhítésére biztosítjuk a törvény adta lehetőségeket: tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmények, utaztatási kedvezmények, térítési-díj mérséklés. Nem csak a szociális hátrányok enyhítését szolgálja az iskolai könyvtár, amely óriási állományával, hosszú nyitva tartásával áll a tanulók rendelkezésére. A könyvtárban a tanulók a nyomtatott adathordozókkal ismerkedhetnek, emellett a könyvtár ingyenes számítógép- és internet-használati lehetőséget is biztosít azok számára, akik otthon ebben a formában nem juthatnak új ismeretekhez. Támogatjuk az olyan színházi előadásokon való részvételt, amelyek során a gyerekeket is bevonják az előadók a darabba, ezáltal saját problémáik megoldásához is közelebb juthatnak és bővíthetik a világról való ismereteiket is (pl. Káva Színház). Iskolánk tanulói számára biztosított pszichológus. A pszichológus rendelését tanulóink akár tanáraik javaslatára, akár saját elhatározásukból keresik fel, mindenképpen számíthatnak a szakszerű ellátásra és a minden orvos számára kötelező diszkrécióra. Erre irányulnak a részben már korábban említett tevékenységek: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató foglalkozások, az egyéni korrepetálás, a vizsgálatok, kontrollvizsgálatok koordinálása, a továbbtanulás irányítása, segítése. Szakiskolai osztályunkban új / más módszerek segítségével próbáljuk átadni a tudást, igyekszünk alkalmazkodni a tanulókhoz és problémáikhoz. Az iskola egyik célkitűzése a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók felzárkóztatása, a szakképzésbe való bevonása, munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése. A probléma megoldására egy tanulói támogatást biztosító mentor-rendszert építettünk ki. A mentor legfontosabb feladatai a tanulmányi eredmények nyomon követése, az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az ifjúságvédelmi felelőssel való kapcsolattartás, az életvezetési, a családi
69
problémák kezelésében való segítségnyújtás, a konfliktuskezelés, a pályaválasztás és pályaorientáció segítése. Az iskolán belüli tevékenység mellett számtalan alapítvány, szervezet kínál lehetőséget egyének számára ösztöndíj vagy mentorálás formájában. A hátrányok csökkentésének elősegítésére az említetteken kívül több eljárást, módszert alkalmazunk: segítő beszélgetés, gyermeknevelési, életvezetési tanácsadás, információ közvetítés, mentális segítségnyújtás, szakemberhez átirányítás, hivatalos ügyek intézése, pszichológussal, orvossal, gyermekintézménnyel, osztályfőnökkel, szaktanárokkal, szülővel, családdal történő esetmegbeszélések. A magántanulói státuszt nem preferáljuk, tapasztalataink azt mutatják, hogy ezek a tanulók nemhogy kevesebb eséllyel jutnak be a felsőoktatásba, de gyakran a középiskolát sem tudják befejezni, mert többnyire azok igénylik a magántanulóvá nyilvánítást, akik súlyos családi problémákkal küszködnek, nincs meg az a családi háttér, ami az önálló tanuláshoz szükséges motivációt, kitartást, segítséget biztosítaná. A kérést természetesen nem tagadhatjuk meg, de a végleges döntés előtt felajánlunk más lehetőségeket a probléma megoldására.
B/12 Egészségnevelési elvek Az egészségnevelés célja: Tanulóink számára megfelelő ismeretet adni ahhoz, hogy egészségi állapotukat megőrizzék. Azokat a képességeket és készségeket kell kifejleszteni bennük, amelyek segítségével, az egészséggel, mint értékekkel tisztában vannak, ki tudják választani önmaguk számára a legmegfelelőbb alternatívát, és segítségével nemcsak megőrizni, védeni, de fejleszteni is képesek egészségüket. Az iskolai egészségnevelés tartalmi követelményei:
ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás és a sport egészségmegőrző szerepét, legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; ismerjék meg a szexuális kultúrával és a családtervezéssel kapcsolatos tudnivalókat a szenvedélybetegségeket, ezek káros hatásait, és a rászokás elkerülésének módját az elsősegélynyújtás elméletét és gyakorlatát, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételének feltételeit és lehetőségeit az egészséggel összefüggő etikai alapokat, jogokat és kötelességeket.
Az iskolai egészségnevelés színterei: tanórák tanórán kívüli foglalkozások mindennapos testnevelés iskolán kívüli rendezvények iskola-egészségügyi ellátás, iskolaorvos által végzett szűrővizsgálatok, iskolai védőnői szolgáltatások
70
Az egészségnevelési elvek megvalósítása a tantestület, az iskolaorvos és védőnő elkötelezett munkáján, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a tanulókat, szüleiket az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.
B/13 Környezeti nevelési elvek A helyi környezetszennyezés hatással van a Föld teljes ökológiájára. Minden embernek felelőssége a mikro és makro környezetének védelme. Fontos, hogy mindenki megértse, nem másokra kell bíznia a természet védelmét, hanem ő maga is tehet érte. Nem kell ehhez aktivistának lennie, csak apró dolgokra kell figyelnie. Az iskola feladata ezekre is felhívni a figyelmet. Mit jelent ez egy iskolában, különösen, ha egy nagyváros közepén fekszik? Hogyan értik meg a diákok, hogy nekik fontos? A környezeti nevelés célja -
Környezettudatosság kialakítása, fejlesztése. Tanítványaink, társadalmi-természeti felelősségtudatának megalapozása, alakuló értékrendszerének formálása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Fenntartható fejlődés elveinek megismertetése. Az otthonról hozott fogyasztói szokások megismerése és kritikus szemlélet kialakítása. Az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése. A helyzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése. Globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése. Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése.
Lehetőségeink -
Közösségi szolgálat Te Szedd! mozgalomban részvétel Környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok, rendezvények (pl. Föld napja, stb.) Szelektív hulladékgyűjtés Kapcsolattartás a környező intézményekkel Kiállítások létrehozása, plakátverseny szervezése Kézműves szakkör működtetése, természetes anyagok felhasználásával (adventi-koszorú, karácsonyi díszek készítése, gyertyaöntés, gyöngyfűzés, üvegfestés, tarisznyakészítés). Részvétel környezetvédelmi és egyéb témájú rajzpályázatokon Pályázatokon való részvétel Tanulmányi kirándulás, nyári tábor Kirándulások szervezése - Országjáró diákkör Sportolási lehetőség
Igényes környezeti kultúra az iskolában Az intézmény mikrokörnyezetének kialakítása és fejlesztése szorosan tükrözi az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítására irányuló törekvéseinket: - Helyiségeink (tantermek, demonstrációs termek egyéb szaktantermek, kondicionáló terem) berendezése, higiénéje, megvilágítása, fűtése megfelelő.
71
-
A zöld terület udvarunkban és az iskola körül az esztétikum mellett, az oxigén dús levegőt biztosítja. A környezet higiénéjét a rendszeres és folyamatos takarítás, valamint környezetbarát anyagok alkalmazása teszi lehetővé. Lehetőség van az épületben az elemek szelektív gyűjtésére. Az épület üzemeltetése során törekszünk a takarékosságra, erre ösztönözzük tanulóinkat is (fűtés, ésszerű szellőztetés, világítás).
Ezek mellett nagy hangsúlyt helyezünk a szemét és hulladék szakszerű kezelésére, veszélyes anyagok biztonságos elhelyezésére, ezen belül: - az egészségügyi veszélyes hulladékok szakszerű kezelésére, - az audiovizuális és multimédiás eszközök szakszerű használatára és karbantartására. A felsoroltak pozitívan befolyásolják mikrokörnyezetünket és a nyugodt érdemi munka lehetőségén kívül, érvényesítik az intézmény ökológiai kultúráját. Nem anyagi erőforrások: a) Iskolán belüli együttműködés Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Szorgalmazza a természetes, környezetbarát anyagok takarékos használatát. A környezeti nevelés hatékonyságához igyekszik új módszereket elsajátítani. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését, igyekezni kell a tantárgyak integrációjára. Munkaközösségek: A helyi tantervek átgondolása környezeti nevelés szempontjából. Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon a környezetére, és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, és az osztályközösségeknek. Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti-nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.
b) Iskolán kívüli együttműködés
72
Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkert, és a természetvédelmi területek. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk. Civil szervezetek: Ötleteket, lehetőségeket adnak, színesebbé teszik az iskolai életet. A környezetnevelési elvek megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a tanulókat, szüleiket az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.
73
C Szakmai program
74
C/1 Az iskola szakképzési rendszere 8. osztályra épülő szakiskolai képzés SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Szakma megnevezése Szociális gondozó és ápoló
Munkarend nappali
OKJ azonosítója 34 762 03
Képzési idő 3 év
Érettségire épülő szakképzés EGÉSZSÉGÜGY Szakma megnevezése
Munkarend
OKJ azonosítója
Képzési idő
Gyakorló ápoló nappali 52 723 01 2 év Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló nappali 52 723 02 2 év Gyakorló gyógyszertári asszisztens nappali 52 720 02 2 év Gyakorló mentőápoló nappali 52 723 03 2 év Fogászati asszisztens nappali 54 720 02 2 év Gyógy- és sportmasszőr nappali 54 726 01 2 év Ápoló* esti 55 723 01 1 év Gyakorló ápoló esti 52 723 01 2 év Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló esti 52 723 02 2 év * A beiratkozáshoz szakmai előképzettség szükséges: 52 723 01 Gyakorló ápoló (illetve annak megfelelő) szakképesítés
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Szakma megnevezése Kisgyermek-gondozó, nevelő Szociális asszisztens
Munkarend
OKJ azonosítója
Képzési idő
nappali nappali
54 761 02 54 762 02
2 év 2 év
Munkarend
OKJ azonosítója
Képzési idő
nappali
54 140 01
2 év
OKTATÁS Szakma megnevezése Gyógypedagógiai segítő munkatárs
A 2014/2015. tanévben 2/14. szakképzési évfolyamon, a szakmacsoportos alapozó oktatás beszámításával a régi OKJ szerint a következő képzések indulnak:
EGÉSZSÉGÜGY Szakma megnevezése Csecsemő- és gyermekápoló Gyógymasszőr
Munkarend
OKJ azonosítója
Képzési idő
nappali nappali
54 723 01 0010 54 02 52 726 01 0010 52 01
2 év 1 év
75
Kifutó rendszerben az alábbi képzések folynak Érettségire épülő nappali szakképzések Szakmacsoport
Szakképesítések Ápoló Csecsemő és gyermekápoló
OKJ azonosító 54 723 01 0010 5401 54 723 01 0010 5402
C/2 Az iskola képzési rendszere A képzés szakaszai Iskolai rendszerű képzések: - 3 évfolyamos szakiskolai képzés - Érettségi vizsgához kötött, OKJ szerinti szakképzés: egészségügy, szociális szolgáltatások és oktatás szakmacsoportokban - Szakközépiskolai képzés: Kifutó rendszerben: 4 évfolyamos szakmacsoportos alapozó képzés: egészségügy, szociális szolgáltatások és oktatás 2013/2014. tanévtől 4 évfolyamos ágazati szakközépiskolai képzés Ágazat Egészségügy Szociális Pedagógia -
Betölthető munkakör Kisegítő ápoló Szociális és mentálhigiénés munkatárs Oktatási ügyintéző
Felnőttoktatás - szakképzés az egészségügy, szakmacsoportokban
szociális
szolgáltatások
és
az
oktatás
Szakiskolai képzés Az iskolai előképzettség, a felvétel feltétele: a 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség.
Szakközépiskolai képzés Az iskolai előképzettség, a felvétel feltétele: a 8. évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, központi felvételi írásbeli vizsga
A szakképesítés munkaterületének rövid leírása 1. Egészségügyi szakmák Kifutó rendszerben Ápoló A munkaterület leírása: Az ápoló olyan egészségügyi szakember, aki szakmáját hivatásként gyakorolja, aki ismeri az ápolástudomány elméleti és gyakorlati alapjait. Ismeri az ápolási folyamat szervezési módszereit, a személyközpontú ápolás alapelveit. A különböző
76
betegségekben szenvedő emberek alapvető szükségleteinek és speciális ellátásának lehetőségeit. Elfogadja az egészséget, mint értéket, betartja megőrzésének, fenntartásának fontosságát, így képes másokat is ilyen szemléletre, magatartásra rábírni. Munkája során személyes kompetenciáinak megfelelően lélektani és etikai ismereteit is alkalmazza. A felnőtt betegek kórházi ellátásában klinikákon, házi betegellátásban, ápolási otthonokban a magas szintű gyógyító munkához minőségi ápolást biztosít, valamint a rehabilitációban is részt vesz, szakmai kompetenciaszintjének megfelelően. Munkáját kórházakban, klinikákon, rendelőintézetekben és egyéb egészségügyi intézetekben végzi. Csecsemő- és gyermekápoló A csecsemő- és gyermekápoló képzés célja olyan egészségügyi szakemberek felkészítése/nevelése, akik magasszintű szakmai kompetenciával rendelkeznek. Személyes, társas és módszertani kompetenciák birtokában korszerű szemlélettel és gyermekszeretettel vesznek részt, a beteg gyermekek ápolásában, gondozásában. Feladatuk az újszülöttek, koraszülöttek és beteg csecsemők, gyermekek ellátása, az érvényes egészségügyi, szakmai, lélektani és pedagógiai elvek alapján. Cél a szakmai szemléletük bővíthetősége, a szakmai tudásvágy felkeltése, a továbbképzés igényének kialakítása. Gyógymasszőr Hollisztikus szemléletű elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező szakember, aki szakmai kompetenciával és hivatástudattal rendelkezik, társas kompetenciája alkalmassá teszi arra, hogy szakorvos szakmai irányítása és felügyelete mellett tevékenykedjen. Támogatja az orvos munkáját, a betegek (páciensek) gyógyulása és rehabilitációja érdekében. Balesetek és betegségek utókezelésében szakmai kompetenciaszintjének megfelelően vesz részt. Egészségügyi intézményekben, gyógyfürdő-kórházakban, gyógyfűrdőkben, fitness-vellnes centrumokban, szállodákban dolgozhat. Gyógymasszázs kezeléseket, frissitő, relaxáló masszázst végez. Új OKJ szerinti képzések Gyakorló ápoló A gyakorló ápoló munkáját az egészségügyi ellátó rendszer egyes területein az ellátó team tagjaként ápoló irányítása mellett végzi. Korszerű elméleti és gyakorlati tudással rendelkezik, kompetencia szintjének megfelelően, felelősen részt vesz ez egészségügyi ellátás megelőző-, gyógyító,- gondozó- és rehabilitációs folyamataiban. Gyakorló csecsemő-és gyermekápoló A gyakorló csecsemő-és gyermekápoló munkáját irányítás mellett, de önállóan az egészségügyi team tagjaként végzi az egészségügy és szociális ellátás valamennyi területén. A megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs ellátásban vesz részt kompetencia szintjének megfelelően. Gyermekszeretettel, és az ápolás etikai normák, érvényes jogszabályok szerint végzi munkáját. Gyakorló gyógyszertári asszisztens A gyakorló gyógyszertári asszisztens a gyógyszertári ügyvitel és üzemviteli résztevékenységeket gyakorolja az áru átvételének előkészítési folyamataiban. A laboratóriumi munkafolyamatokban, a gyógyszerkészítésnél segédkezik. Képes a gyógyszerformákat önállóan kialakítani.
77
Gyakorló mentőápoló A gyakorló mentőápoló a sürgősségi betegellátás területén orvos vagy mentőtiszt irányításával, illetve önállóan vesz részt a betegek mentésében, ellátásában. A beteg, illetve sérült feltalálási helyén, vagy szállítása közben sürgősségi ellátást végez, a beteg ellátásában közreműködik. Munkáját felelősséggel, empátiás készséggel végzi. Szakképesítés-ráépülés Ápoló Az ápoló olyan egészségügyi szakember, aki szakmáját hivatásként gyakorolja, aki ismeri az ápolástudomány elméleti és gyakorlati alapjait. Ismeri az ápolási folyamat szervezési módszereit, a személyközpontú ápolás alapelveit. Munkája során képes a biztonságos és minőségi betegellátást megvalósítani. Tevékenységét önállóan, illetve más egészségügyi szakma képviselőivel együttműködve végzi az egészségügyi és szociális ellátás területein. Elfogadja az egészséget, mint értéket, betartja megőrzésének, fenntartásának fontosságát, így képes másokat is ilyen szemléletre, magatartásra rábírni. Munkája során személyes kompetenciáinak megfelelően lélektani és etikai ismereteit alkalmazza, és a hatályos jogszabályoknak megfelelően dokumentál. A felnőtt betegek kórházi ellátásában klinikákon, házi betegellátásban, ápolási otthonokban a magas szintű gyógyító munkához minőségi ápolást biztosít, valamint a rehabilitációban is részt vesz, szakmai kompetenciaszintjének megfelelően. Munkáját kórházakban, klinikákon, rendelőintézetekben és egyéb egészségügyi intézetekben végzi. Csecsemő-és gyermekápoló A csecsemő- és gyermekápoló képzés célja olyan egészségügyi szakemberek felkészítése/nevelése, akik magas szintű szakmai kompetenciával rendelkeznek. Személyes, társas és módszertani kompetenciák birtokában korszerű szemlélettel és gyermekszeretettel képes munkáját önállóan, illetve más egészségügyi szakma képviselőivel együttműködve végezni az egészségügyi és szociális ellátás valamennyi szintjén. Feladata az újszülöttek, koraszülöttek és beteg csecsemők, gyermekek ellátása, az érvényes egészségügyi, szakmai, lélektani és pedagógiai elvek alapján. Kompetencia szintjének megfelelően közreműködik a prevencióban, egészségnevelő tevékenységben, edukációban és rehabilitációban. Gyógyszertári asszisztens Olyan jól felkészült szakember, aki naprakész ismerettel rendelkezik és képes a gyógyszerkészítési műveleteket kompetenciájának megfelelően végezni. Ügyviteli feladatokat és egészségügyi felvilágosító munkát önállóan ellátni és a gyógyszerellátás valamennyi terülten hatékonyan dolgozni, a kompetencia szintjének megfelelően. Segíti, illetve kiegészíti a gyógyszerész munkáját a gyógyszertárakban, gyógyszerkészítő laboratóriumban, gyógyszerraktárakban, gyógyszer-kereskedelemben, valamint kapcsolódó intézetekben. Tevékenységét végezheti a gyógynövény forgalmazás területén is.
2.Szociális szakmák: Kisgyermekgondozó,- nevelő A kisgyermekgondozó, -nevelő a legérzékenyebb, legtöbb törődést, szeretetet igénylő korosztályt neveli, gondozza, biztosítja számára a harmonikus testi, szellemi, valamint szociális fejlődés lehetőségeit, feltételeit. A napi munkája során nem pótolja, csak helyettesíti az anyát, érzelmi biztonságot nyújt a kisgyermek számára. Segíti a gyermeket a világ megismerésében úgy, hogy aktivitásra való igényét tiszteletben tartja, nem veszi el tőle a felfedezés örömét. Segít a konfliktushelyzetek megoldásában, beszélget és játszik, sok-sok
78
dalt énekel, mondókát mond úgy, hogy nem erőlteti a részvételt. A csoportban olyan szabályokat alakít ki, amelyek érthetők, elfogadhatók, betarthatók. A jó gondozónő derűs, kiegyensúlyozott ember, aki szereti a gyermekeket, jól érzi magát társaságukban, nyílt, őszinte, elfogadó, ismeri, és tiszteletben tartja a kisgyermek személyiségét. A szülőkkel állandó kapcsolatot tart, kompetenciájukat erősíti, rendszeresen beszámol a gyermekükkel kapcsolatos napi eseményekről. Kisgyermekek tevékenységével, fejlődésével kapcsolatos dokumentációt vezet. Szociális asszisztens A szociális asszisztens felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális szakember irányításával képes a szociális ellátás intézményi és intézményen kívüli, a személyes szolgáltatások és a személytől távoli területeken szükséges szociális segítő feladatok ellátására. Munkája eredményessége érdekében a kliensekkel és munkatársaival személyes kapcsolatokat kialakít ki, velük együttműködik. A szociális problémamegoldásban irányítással és kompetenciájának megfelelő területeken önállóan dolgozik. Ha szükséges, baleset vagy hirtelen egészségromlás esetén elsősegély nyújtására is képes. A szociális ellátás keretében szabadidős és rekreációs programokat szervez és vezet. A szociális munka adminisztrációjának kialakításában és működtetésében tevékenykedik. Szociális gondozó és ápoló A szociális gondozó és ápoló szociális szakember irányításával képes az idős és a fogyatékos ellátás intézményi és intézményen kívüli, a személyes szolgáltatások területén szükséges szociális gondozási feladatok ellátására. Munkája eredményessége érdekében a kliensekkel és munkatársaival személyes kapcsolatokat kialakít ki, velük együttműködik. Felméri a fogyatékos és az idős ember sajátos szükségleteit, és az ápolási, gondozási, fejlesztési, rehabilitációs tervnek, programnak megfelelően nyújtja az alap- és a személyre szóló szolgáltatásokat. Ha szükséges, baleset vagy hirtelen egészségromlás esetén elsősegély nyújtására is képes. A munkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat ellátja. 3. Pedagógiai szakmák: Gyógypedagógiai segítő munkatárs A Gyógypedagógiai segítő munkatárs részt vesz a közvetlen gyógypedagógiai munka előkészítésében. Közreműködik a tanórai, a tanórán kívüli és intézményen kívüli foglalkozások előkészítésében és lebonyolításában. Közreműködik a fogyatékos személyek körében végzett általános jellegű nevelési, oktatási feladatokban. A gyógypedagógus útmutatásai alapján ellátja az egyes fogyatékosság-specifikus, gyógypedagógiai asszisztensi feladatokat. Felügyeli, kíséri tanulókat vagy csoportokat. Gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt, tevékenyen részt vesz a higiénés szokásrendszer kialakításában, valamint a közösen végezhető munkatevékenységekben. Közreműködik a gyermekek, tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében és részt vesz az intézményi adminisztrációs feladatokban. Munkáját titoktartási kötelezettséggel végzi. Pedagógiai- és családsegítő munkatárs A Pedagógiai- és családsegítő munkatárs részt vesz a közvetett pedagógiai munkában, illetve annak előkészítésében. Közreműködik a tanórai, a tanórán és intézményen kívüli, és az óvodai foglalkozások előkészítésében és lebonyolításában. A pedagógus tanórai, foglalkozási felkészülését segíti, szemléltető eszközök készítésével és adminisztrációs feladatok ellátásával. Részt vesz a gyermekek, tanulók szabadidős tevékenységének szervezésében. Gondozási feladatokat végez, elsősegélyt nyújt, tevékenyen részt vesz a higiénés szokásrendszer kialakításában. Felügyeli, kíséri a gyermekeket, tanulókat vagy csoportokat. Kapcsolatot tart az intézmény fenntartójával, az ifjúsági referenssel és/vagy
79
ifjúságsegítővel, gyermekvédelmi felelőssel, valamint a szociális és jóléti intézményekkel. Kapcsolatba lép a hátrányos helyzetű gyerekekkel és családjaikkal. Hátrányos helyzetű gyereket, családot támogat. Családpedagógiai gondozási feladatokat végez. Részt vesz az intézményi adminisztrációs feladatokban, dokumentálásban.
C/3 Beszámíthatóság az iskolai képzési rendszerben Szakmai érettségi vizsga A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára az OKJban szereplő szakképesítésre történő felkészítés ideje egy évvel csökken.
Beszámíthatóság az egészségügyi szakmacsoportos alapozó oktatásból érkező tanulók számára A középiskolai tanulmányaikat egészségügyi szakmacsoportos oktatásban befejező tanulóknál különbözeti vizsgák letételének feltételével, az egészségügyi szakképzési évfolyamon egy évet beszámítunk a tanulmányaikba. Ápoló beszámítással Csecsemő- és gyermekápoló beszámítással Fogászati asszisztens beszámítással Gyógymasszőr beszámítással Mentőápoló beszámítással Különbözeti vizsgát a
3710 Interakció az egészségügyi ellátásban követelménymodul etika, jog, pedagógia és szociológia tantárgyaiból kell tenni a tanulóknak. A különbözeti vizsga tételsorát és a felkészüléshez szükséges tananyagot a tanulók előzetesen megkapják. Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó szakközépiskolai tanulmányokból a követező beszámítást alkalmazzuk: 3710-10 Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció Latin (szaknyelvi kommunikáció) Pszichológia Informatika, ügyvitel 3711-10 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem Fertőtlenítés, sterilizálás Munkavédelem, tűzvédelem 2327-10 Első ellátás – elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás 3716-10 Egészséges ember gondozása Gondozástan Várandós nő Akadályozott személy gondozása 80
3713-10 Alapápolás Az ápolási folyamat Ápolási feladatok Ápoláslélektan 3715-10 Betegmegfigyelés/monitorozás Élettan Kórtan Megfigyelések az ápolásban Immunitástan 2323-10 Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségtan Egészségmegőrzés Lelki egészség 2403-10 Csecsemő és gyermekápolók egészségnevelési feladatai Egészségtan Egészségmegőrzés Gyermekirodalom 3712-10 Egészségmegőrzés – betegségmegelőzés Anatómia Általános kórtan Egészségtan Egészségnevelés
Előzetes tudás beszámítása Szakképző évfolyamon az előzetesen végzett szakképzési tanulmányok alapján, a tantárgyi beszámíthatóság vonatkozásában, egyéni kérelmezést követően és egyéni elbírálás alapján – a tananyagtartalom összehasonlítása után az iskola igazgatója dönt.
81
C/4 Szakmai gyakorlatok képzési formái és helyszínei A szakmai gyakorlatok összes óraszámát, javasolt helyszíneit, feladatait a Szakképzési kerettantervek, valamint az ezek alapján készített Helyi tantervek tartalmazzák. Az iskolán kívüli gyakorlóhelyek, területek tanulószerződés vagy az iskolával kötött Együttműködési megállapodás alapján fogadják tanulóinkat és irányítják gyakorlati munkájukat. Az Együttműködési megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellen jegyzi.
Pedagógia ágazat A pedagógiai gyakorlat célja, hogy a tanuló betekintést nyerjenek az óvodák és iskolák szakmai munkájába, megismerjék a nevelés- és oktatás különböző színtereit. Legyenek tájékozottak az itt végzendő pedagógiai munka jellegével, az alkalmazott stratégiákkal, innovatív módszerekkel. A megszerzett tapasztalatokat el tudják helyezni a személyiségfejlesztés rendszerében, a megismert új elemekkel szélesítsék pedagógiai tudásukat. 9. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 2 óra helyszínei: iskolai szaktanterem tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… Összefüggő gyakorlat óraszáma 70 óra helyszíne: óvoda szervezeti forma: egyéni hospitálás tartalma: o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o gyermekmegfigyelés o a gyermekek tevékenységeinek, kiemelten a játéknak megfigyelése, bekapcsolódás o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése 10. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 2 óra helyszínei: iskolai szaktanterem, óvoda szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás október és május között tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban és óvodai csoportban o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… Összefüggő gyakorlat
82
óraszáma 105 óra helyszíne: óvoda szervezeti forma: egyéni hospitálás tartalma: o az óvoda működésével való megismerkedés o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o gyermekmegfigyelés, a társas kapcsolatok megfigyelése o a gyermekek tevékenységeinek megfigyelése, bekapcsolódás o játék kezdeményezése, irányítása, játékeszköz készítése o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
11. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 2 óra helyszínei: iskolai szaktanterem, általános iskola – napközi szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás október és május között tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban és kisiskolások között o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… Összefüggő gyakorlat óraszáma 140 óra helyszíne: gyermekotthon, napközis tábor szervezeti forma: egyéni hospitálás tartalma: o gondozási, környezetvédelmi tevékenységekbe való bekapcsolódás o gyermekmegfigyelés, társas viszonyok megfigyelése o a gyermekek tevékenységeinek megfigyelése, bekapcsolódás o játék kezdeményezése, irányítása, játékeszköz készítése o iskolán kívüli programok lehetőségeinek, szervezésének, irányításának megfigyelése o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése 12. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 3 óra helyszínei: iskolai szaktanterem, általános iskola – tanítási óra szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás október és március között tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban és kisiskolások között o szemléltető eszközök készítése o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése…
83
Oktatás tagozat 1/13. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 13 óra helyszínei: iskolai szaktanterem – heti 8 óra óvoda – heti 5 óra az I. félévben általános iskola – napközi és tanítási óra – heti 5 óra a II. félévben szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás szeptember közepe és június között tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban, óvodások és kisiskolások között o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… o a gyakorlóhelyek munkájával való ismerkedés o gondozási feladatok ellátása o a gyermekek tevékenységének, kapcsolatainak megismerése o a gyermekcsoport napi tevékenységeibe való bekapcsolódás, részfeladatok irányítása o játék- és szemléltetőeszközök készítése Összefüggő gyakorlat óraszáma 160 óra helyszíne: óvoda (lehetőség szerint integrált), napközis tábor szervezeti forma: egyéni hospitálás tartalma: o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o gyermekmegfigyelés, társas viszonyok megfigyelése o a gyermekek tevékenységeinek megfigyelése, bekapcsolódás o játék kezdeményezése, irányítása, játékeszköz készítése o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése 2/14. (5/13) évfolyam – Gyógypedagógiai segítő munkatárs (OKJ 54 140 01) Szorgalmi időben óraszáma: heti 12 óra helyszínei: iskolai szaktanterem – heti 5 óra speciális ellátást biztosító köznevelési intézményekben – heti 7 óra féléves forgásban szervezeti forma: páros hospitálás szeptember közepe és április között tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban, sérült gyerekek, tanulók között o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… o gondozási tevékenység sérülés-specifikus kérdései o a sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Kifutó képzés – oktatási tagozat 11. évfolyam
84
Szorgalmi időben óraszáma: heti 2 óra helyszínei: iskolai szaktanterem, óvoda szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás október és május között 3*4 héten keresztül tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban és kisiskolások között o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése… o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o játék kezdeményezése, irányítása, játékeszköz készítése 12. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 2 óra helyszínei: iskolai szaktanterem, általános iskola – napközi, tanítási óra szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és csoportos hospitálás október és április között3*4 héten keresztül tartalma: o megfigyelés o gyűjtőmunka o tervezési, elemzési feladat o gyakorlati munka saját tanulócsoportban és kisiskolások között o szemléltető eszközök készítése o beszámoló, írásos elemzés készítése helyzetgyakorlat, esetleírás készítése…
Egészségügyi ágazat A szakmai gyakorlat célja, hogy a tanulók megismerjék az egészségügy különböző szakterületein végzendő feladatokat. Gyakorlataik alkalmával megismerkednek az ápolás-gondozás alapjaival, elsajátítják az különböző életkorú egészséges Csecsemők/gyermekek/felnőttek gondozási feladatait. A kórházi, klinika gyakorlatok során betekintést nyernek az egészségügyi ellátórendszer működésében, lehetőségük nyílik az önálló, együttműködő ápolási feladatok végzésére 9. évfolyam Összefüggő gyakorlat óraszáma 70 óra helyszíne: bölcsőde, illetve felnőttek gondozási intézményei szervezeti forma: egyéni munkavégzés tartalma: o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o megfigyelési feladatok végzése o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése 10. évfolyam Összefüggő gyakorlat óraszáma 105 óra helyszíne: bölcsőde, illetve felnőttek gondozási intézményei szervezeti forma: egyéni munkavégzés
85
tartalma: o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o megfigyelési feladatok végzése o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
11. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 7 óra a II. félévben helyszínei: Kórházi/Klinikai környezetben szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Összefüggő gyakorlat óraszáma 140 óra óraszáma: heti 7 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése 12. évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 7 óra az I. félévben helyszínei: Kórházi/Klinikai környezetben szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Gyakorló képzések: 13. évfolyam: Szorgalmi időben óraszáma: heti 8 óra a II. félévben helyszínei: Bölcsőde/Felnőttek gondozási intézményei/ Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Összefüggő gyakorlat óraszáma 140 óra
86
óraszáma: heti 7 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
14. évfolyam Gyakorló Ápoló: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Gyakorló Csecsemő és gyermekápoló: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Gyakorló Mentőápoló: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra helyszínei: Mentőállomás/ Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o Aktívan részt vesz a mentőállomás napi tevékenységeiben o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Gyakorló gyógyszertári asszisztens: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra helyszínei: Közforgalmú gyógyszertár szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése
87
o o o
Gyógyszerkészítés, mérés, technológiai műveletek végzése Gyógyszertári szoftverek , irodai funkciók ismerete, gyógyszergazdálkodás, üzemeltetés a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
Kifutó képzések – egészségügyi tagozat
Ápoló 14 évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra az első félévben, heti 24 óra a II. félévben helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Összefüggő gyakorlat óraszáma 90 óra, napi 8 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Ápoló 15 évfolyam Szorgalmi időben óraszáma: heti 24 óra az első félévben, heti 32 óra a II. félévben helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése Csecsemő és gyermekápoló 14. évfolyam: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra az első félévben, heti 24 óra a II. félévben óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete Összefüggő gyakorlat óraszáma 90 óra, napi 8 óra helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet
88
szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
Csecsemő és gyermekápoló 15. évfolyam: Szorgalmi időben óraszáma: heti 24 óra az első félévben, heti 32 óra a II. félévben helyszínei: Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás o önálló és együttműködő ápolási feladatok elvégzése a kórházi osztályon dolgozó szakember irányítása, felügyelete mellet Gyógymasszőr: Szorgalmi időben óraszáma: heti 16 óra helyszínei: Szakrendelő Kórházi/Klinikai környezet szervezeti forma a gyakorlóhelyen: egyéni és team munkában történő munkavégzés tartalma: o megfigyelési feladatok végzése o alapfokú masszázst, inhalációs, elektroterápiás és hidroterápiás feladatokat véget o a megfigyelésekről, tapasztalatokról munkanapló készítése
Szociális ágazat A szakmai gyakorlat célja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátás intézményrendszereinek megismerése. A jóléti ellátások és támogatások rendszerének megismerése, az ellátásokhoz való hozzájutás feltételeinek és szabályainak áttekintése. Olyan módszerek, technikák, praktikus információszerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és intézményeinek működését. Részvétel a gyermekvédelmi intézmények napi feladatainak ellátásában, a gyermekcsoport mindennapi életének szervezésében és működtetésében. Gyermekekkel kapcsolatos gondozási, nevelési feladatok ellátása. A gyermek gondozását, nevelését vállaló felelősségteljes magatartás kialakítása, a szakmai ismeretek birtokában a gondozási, nevelési feladatok szükségletének felmérése, a gondozási nevelési munka megismerése, a tanultak gyakorlatban történő alkalmazása. Szakközépiskolai ágazat 9. évfolyam Szorgalmi időben Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 1 óra helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma:
89
A segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség fejlesztése. Pszichológiai gyakorlat óraszáma: heti 0,5 óra helyszíne: iskolai tanterem tartalma: o Élményeket, tapasztalatokat és ismereteket nyújtani a személyiségfejlődés szakaszairól, a különböző élethelyzetek pszichés összefüggéseiről. Összefüggő szakmai gyakorlat Pszichológiai gyakorlat óraszáma: 70 óra összesen helyszíne: bölcsőde o
10. évfolyam Szorgalmi időben Társadalomismeret és szociálpolitika gyakorlat óraszáma: heti 0,5 óra, 18 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem tartalma: o Olyan módszerek, technikák, praktikus információszerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és a szociálpolitikai intézmények működését. Pszichológia gyakorlat óraszáma: heti 0,5 óra, 18 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem tartalma: o Élményeket, tapasztalatokat és ismereteket nyújtani a személyiségfejlődés szakaszairól, a különböző élethelyzetek pszichés összefüggéseiről. Összefüggő szakmai gyakorlat óraszáma: 105 óra összesen helyszíne: szociális ellátó intézmények 11. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 2 óra helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: o A segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség fejlesztése. Társadalomismeret és szociálpolitika gyakorlat óraszáma: heti 1 óra helyszíne: iskolai tanterem és külső helyszín tartalma: o Olyan módszerek, technikák, praktikus információszerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és a szociálpolitikai intézmények működését. Az elsősegélynyújtás gyakorlata óraszáma: heti 1 óra
90
helyszíne: iskolai tanterem tartalma: o A humán szolgáltatások területén dolgozó szakember rendelkezzen az elemi elsősegély nyújtási készségekkel, módszerekkel, rutinokkal. Összefüggő szakmai gyakorlat óraszáma: 140 óra összesen helyszíne: szociális ellátó intézmények
12. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 3 óra helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: o A segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség fejlesztése. Társadalomismeret és szociálpolitika gyakorlat óraszáma: heti 1 óra, 36 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem és külső helyszín tartalma: o Olyan módszerek, technikák, praktikus információszerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és a szociálpolitikai intézmények működését. Szakképző évfolyamok 13. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 5 óra, 180 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: o A segítő kapcsolat létesítéséhez és működtetéséhez szükséges készségek és a személyiség fejlesztése. Társadalomismeret és szociálpolitika gyakorlat óraszáma: heti 4 óra, 70 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem és külső helyszín 2 óra külső helyszín, monitorozás 2 óra iskolai tanterem 1. félév: szociálpolitikai monitorozás tartalma: o Olyan módszerek, technikák, praktikus információszerzési lehetőségek nyújtása, alkalmazásuk gyakorlása, amelyek segítségével a tanulók képesek lesznek feltárni, megérteni az őket körülvevő társadalom jellemzőit, összefüggéseit, a szociálpolitika és a szociálpolitikai intézmények működését. Pszichológia gyakorlat óraszáma: heti 3 óra, 108 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín tartalma:
91
Élményeket, tapasztalatokat és ismereteket nyújtani a személyiségfejlődés szakaszairól, a különböző élethelyzetek pszichés összefüggéseiről. 2. félév: pszichológiai gyakorlat (bölcsőde, óvoda) o
Az
elsősegélynyújtás gyakorlata óraszáma: heti 1,5 óra, 54 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem tartalma: o A humán szolgáltatások területén dolgozó szakember rendelkezzen az elemi elsősegély nyújtási készségekkel, módszerekkel, rutinokkal. Összefüggő szakmai gyakorlat óraszáma: 160 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín o Monitorozás, monitorozás előkészítése: szociális ellátó intézmények (70 óra) o Az elsősegélynyújtás gyakorlata (36 óra) o Pszichológia gyakorlat: külső helyszín: bölcsőde (54 óra) 14. évfolyam
KISGYERMEKGONDOZÓ,- NEVELŐ
Gondozási, ápolási gyakorlat óraszáma: heti 3 óra, 96 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín (gondozási, ápolási intézmények) tartalma: o A gondozási, ápolási feladatok ellátásához szükséges készségek, képességek kialakítása demonstrációs termi és gyermek intézményekben, gyermekekkel végzett feladatok közben. A házi időszakos gyermekfelügyelet gyakorlata óraszáma: heti 2 óra, 64 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín (bölcsőde, családi napközi) tartalma: o Az alapellátás keretében biztosítható házi gyermekfelügyelői feladatok gyakorlása. A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata óraszáma: heti 8 óra, 256 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín (bölcsőde) tartalma: o A gyermek gondozását, nevelését vállaló felelősségteljes magatartás és szakmai ismeretek birtokában a gondozási, nevelési feladatok szükségletének felmérése, a gondozási, nevelési munka megismerése a megfigyelés során, ill. a tanultak gyakorlatban történő alkalmazása. Dokumentációs gyakorlat tantárgy óraszáma: heti 1 óra, 32 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín (bölcsőde) tartalma: o A tanuló képes legyen a dolgozók, az ellátottak és az intézmény működési dokumentációinak áttekinthető vezetésére. 14. évfolyam
SZOCIÁLIS ASSZISZTENS
A szociális munka gyakorlata óraszáma: heti 4 óra, 128 óra összesen o Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata
92
64 óra
o o helyszíne: tartalma: o
A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata A közösségi szociális munka gyakorlata külső helyszín (szociális intézmények)
32 óra 32 óra
Az intézmény szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben és a település szociális ellátásában betöltött helyének megismerése. Az intézményben megoldott szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi problémák és a segítségért forduló klienskör megismerése. Az esetvitel és a családsegítés folyamatának megfigyelése. A tereptanárral közösen kiválasztott család problémáinak megoldásában való részvétel. Az adminisztrációs munka végzését segítő számítástechnikai programok használata. A csoportmunka folyamatának, módszereinek és a csoportdinamikai folyamatok megfigyelése. Részvétel a csoportmunka tervezésében, a csoportmunka eszközeinek, módszereinek kiválasztásában. A lakóhely, lakókörzet szociális szükségleteinek és erőforrásainak felmérése, összevetése. A helyi közösségi szociális munka tanulmányozása. Esetmegbeszélés és szupervízió óraszáma: heti 3 óra, 96 óra összesen o Esetmegbeszélés 64 óra o Szupervízió 32 óra helyszíne: csoportszoba az iskolában tartalma: o Az esetmegbeszélés a gyakorlat egész időszakában támogatja a tanulót a felkészülésben és a szakmai felelősségek felismerésében. Kiscsoportos team munkában segíti a tanulót a gyakorlat során szerzett élmények feldolgozásában, végiggondolásában. A szabadidő-szervezés és rekreáció gyakorlata óraszáma: heti 2.5 óra, 80 óra összesen o Szabadidős és rekreációs technikák 32 óra o A szabadidő-szervezés és rekreáció gyakorlata 32 óra o Munka- baleset- és tűzvédelem gyakorlata 16 óra helyszíne: iskolai tanterem, külső helyszín (szabadidős, oktatási, gyermekvédelmi, szociális intézmények) tartalma: o A tanulók felkészítése arra, hogy a különböző szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben változatos feltételeket tudjanak kialakítani és felkínálni a kliensek szellemi és fizikai aktivitására, a szabadidő személyiséget fejlesztő, hasznos eltöltésére és a rekreációra Számítástechnikai ismeretek óraszáma: heti 0.5 óra, 16 óra összesen helyszíne: iskolai szaktanterem tartalma: o Célja, hogy a szociális szakember munkája során tudja alkalmazni a számítástechnikai technikai eszközöket. Ismerje meg az internethasználat és az elektronikus ügyintézés alapjait, azokat a programokat, amelyek segítik napi munkáját.
93
SZAKISKOLA 9. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 2.5 óra, 90 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: (csoportbontásban) gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: tanulástechnikai gyakorlat, kongruens kommunikáció, megfigyelés, elemzés Monitorozó gyakorlat óraszáma: heti 1.5 óra, 54 óra összesen helyszínei: iskolai tanterem + különböző szociális és egészségügyi intézmények (pl.: CSSK – családsegítő központ, GYEJÓ - gyermekjóléti szolgálat, GYÁO - gyermekek átmeneti otthona, TEGYESZ - területi gyermekvédelmi szakszolgálat, gyermekotthon, családok átmeneti otthona, nappali melegedő, hajléktalan szálló; háziorvosi szolgálat, szakrendelő, kórház – speciális osztályai, stb.) szervezeti forma: csoportbontásban megfigyelések tartalma: o megfigyelés, gyűjtőmunka, elemzési feladat, gyakorlati munka saját tanulócsoportban, beszámoló / írásos elemzés készítése, esetleírás Összefüggő gyakorlat óraszáma: 70 óra helyszíne: idősek klubja, idősek otthona szervezeti forma: csoportbontásban megfigyelések tartalma: o az idősek ellátásába, a gondozási tevékenységekbe való bekapcsolódás; az idős ember megfigyelése, különös tekintettel alapvető szükségletei kielégítésére; o a megfigyelésekről, tapasztalatokról részletes munkanapló vezetése. Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat óraszáma: heti 2 óra, 72 óra összesen helyszíne: (szak)tanterem szervezeti forma: csoportbontásban gyakorlás tartalma: o gyakorlati munka saját csoportban Összefüggő gyakorlat óraszáma: 70 óra helyszínei: Országos Mentőszolgálat (OMSZ), Országos Baleseti Intézet Ambulancia, Szakrendelő Intézetek: Baleseti Sebészeti / Sürgősségi Ambulancia szervezeti forma: egyéni és csoportos hospitálás tartalma: o elsősegély-nyújtási feladatok megfigyelése, közreműködés a feladatok ellátásában; munkanapló vezetése 10. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 1.5 óra, 54 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: (csoportbontásban) gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: o a reális énkép szerepe a szociális segítésben, segítő kapcsolat – szakmai együttműködés, kongruens kommunikáció Monitorozó gyakorlat
94
óraszáma: heti 1 óra, 36 óra összesen „Egy intézmény részletes megismerése” helyszínei: tanterem + különböző szociális intézmények (különös tekintettel a fogyatékkal élők és az idősek ellátására szakosodott intézményekre – pl.: házi szociális gondozás, jelzőrendszeres segítségnyújtás, idősek klubja, idősek otthona, egészségügyi intézmények, stb.) a monitorozás során felkeresett intézmények közül a tanulók – érdeklődésüknek megfelelően – választanak, hogy az adott intézményt részletesebben megismerjék; szervezeti forma: csoportbontásban megfigyelések tartalma: o az intézmény helye az adott település idős- és fogyatékos ellátási rendszerében, o az intézmény célja, profilja, szolgáltatásai, o az intézmény külső – belső kapcsolatrendszere, o az intézmény működését meghatározó jogszabályok, pénzforrások, o az intézmény belső struktúrája, tárgyi feltételei, működése, döntési folyamatai, o az intézmény által nyújtott szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony, o információ-gyűjtés a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről és lehetőségeiről, o a munkacsoportok közötti együttműködés bemutatása, alkalmazott szupervízió o az intézmény adminisztrációja, o megfigyelés, gyűjtőmunka, elemzési feladat, o a gyakorlat során a tanulók munkanaplót vezetnek, részletes jegyzeteket és írásos elemzést készítenek a megszerzett információk alapján tapasztalataikról, élményeikről és benyomásaikról. Megfigyelési és elsősegély-nyújtási gyakorlat óraszáma: heti 2 óra, 72 óra összesen helyszíne: kórház belgyógyászati osztálya, idősek otthona szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o ápolási folyamat megfigyelése, gondozási folyamat megfigyelése, közreműködés a betegellátási, idősgondozási feladatokban; a megfigyelésekről, tapasztalatokról feljegyzések készítése, munkanapló vezetése Ápolási gyakorlat óraszáma: heti 2 óra, 72 óra összesen helyszíne: kórház belgyógyászati és sebészeti osztály szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o alapápolási feladatok belgyógyászati betegek körében, alapápolási feladatok sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében; munkanapló vezetése Összefüggő gyakorlat óraszáma: 70 óra helyszíne: kórház belgyógyászati és sebészeti osztálya szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o alapápolási feladatok belgyógyászati betegek körében, alapápolási feladatok sebészeti beavatkozáson átesett betegek körében; munkanapló vezetése Gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata óraszáma: heti 2 óra, 72 óra összesen helyszíne: gondozási központ (házi szociális gondozás), idősek otthona, fogyatékosok otthona, iskolai tanterem szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás
95
tartalma: gondozási szükségletek felmérése idősek körében, gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében, a gondozási folyamat tervezése; munkanapló vezetése Szociális gondozás gyakorlata Összefüggő gyakorlat óraszáma: 70 óra helyszíne: idősek klubja, gondozási központ (házi szociális gondozás), idősek otthona, fogyatékosok otthona szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o idős és fogyatékkal élő emberek mindennapi életvitelének segítése, a szellemi és fizikai aktivitás fenntartásának elősegítése, elmagányosodás megakadályozása; munkanapló vezetése o
11. évfolyam Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat óraszáma: heti 1 óra, 32 óra összesen helyszíne: iskolai tanterem szervezeti forma: (csoportbontásban) gyakorlati munka saját tanulócsoportban tartalma: o segítő kapcsolat, szakmai együttműködés, a veszteségek feldolgozása Szociális munka gyakorlata óraszáma: heti 2 óra, 64 óra összesen helyszínei: családsegítő központ, gyermekjóléti szolgálat, családok átmeneti otthona; idősek klubja, Anonim Alkoholisták Klubja; közösségi pszichiátriai ellátás („Szigony” Alapítvány) szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata; csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata; közösségi szociális munka gyakorlata; munkanapló vezetése Szociális gondozás gyakorlata óraszáma: heti 3 óra, 96 óra összesen helyszínei: gondozási központ (házi szociális gondozás), idősek otthona, fogyatékkal élők otthona, kórház krónikus belgyógyászati osztálya („elfekvő”), hospice ház szervezeti forma: egyéni hospitálás, gyakorlás tartalma: o idős emberek gondozása, fogyatékkal élők gondozása, foglalkozási gyakorlat, háztartási gyakorlat, munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata; gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása; munkanapló vezetése Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton óraszáma: heti 2 óra, 64 óra összesen helyszínei: iskolai tanterem, gondozási központ, idősek klubja, idősek otthona, fogyatékosok otthona, hospice ház (annak függvényében, hogy mely intézményben biztosítanak ilyen szolgáltatást a dolgozók számára – kiégés ellen) tartalma: o részvétel team-ülésen (általában heti gyakorisággal történik), részvétel esetmegbeszélő csoport munkájában (eseti jelleggel), részvétel megfigyelőként szupervíziós csoportban – amennyiben a résztvevők ehhez hozzájárulnak! munkanapló vezetése.
96
D TÁMOP pályázat TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008 A Humán Területi Integrált Szakképző Központ (röviden Humán TISZK), melynek központja a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, a 2008/2009. tanévben kezdte meg működését. A Humán TISZK-et hat budapesti iskola alkotja, melyek 100 %-ban lefedik a közép-magyarországi régió egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások szakmacsoportok szakmáinak iskolarendszerű képzését. A megalakulást követően a Humán TISZK 2008. december 1én megkezdte „A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával” című Európai Uniós támogatással és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló TÁMOP 2.2.3 projektet. A projekt alapvető célja egy költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, melynek egyik elengedhetetlen feltétele a szakképző iskolákban tanító pedagógusok és a gyakorlati képzésben résztvevő szakember moduláris rendszerű OKJ-s képzésre való felkészülésének segítése. A moduláris képzésben az egymásra épülő szakmák oktatásával sokféle készség alakítható ki a tanulókban, akik így felkészülnek arra, hogy képesek legyenek rendszeres megújulásra munkavállalásuk során. A projekt egyik legfontosabb elme a gyakorlóhelyekkel való együttműködés minél több területre történő kiterjesztése és a gyakorlóhelyekkel folytatott élénk szakmai párbeszéd kialakítása, hiszen a TISZK-nek szüksége van a folyamatos visszajelzésre a szakmai képzésekkel kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlóhelyek oktatói behatóan megismerjék a moduláris szakképzés lényegét. A munkaerő-piaci keresletre történő rugalmas reagálás fontos eszköze a végzett tanulók nyomonkövetése, melynek segítségével a Humán TISZK választ kap arra, hogy a képzések és a végzett tanulók tudása megfelel-e a munkaerő-piac elvárásainak, illetve, hogy melyek a változtatásra, fejlesztésre szoruló területek. A projekt másik kiemelt célja az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók felzárkóztatása, szakképzésbe való bevonása és munkavállalói kompetenciáik fejlesztése. A hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a TISZK vállalja olyan közösségi funkciók ellátását, mint a pályaorientációs tanácsadás és a családpedagógia szolgáltatás. A családpedagógiai szolgáltatás kialakításának fontos célja a lemorzsolódó tanulók számának csökkentése, a pályaorientációs tevékenység pedig segíti a tanulókat abban, hogy képességeiknek megfelelő szakmát tanuljanak. A közösségi funkciók megerősítésével mint a közös táboroztatás, versenyeztetés - a tanulók szorosabban kötődnek az intézményhez, szakma identitásuk fejlődik. A hátrányos helyzetű tanulók segítését szolgálja a tagiskolákban bevezetésre került mentorálási rendszer is. A lemorzsolódó tanulók számának csökkentés mellett cél a felnőttképzésben részt vevő tanulók számának növelése, illetve a GYES-en lévők kismamák bevonása a szakképzésbe.
97
E Záró rendelkezések 1.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei
Az iskola a pedagógiai programot az SZMSZ II fejezetében (12. oldal) meghatározott módon a jóváhagyás után a szülők és a tanulók részére nyilvánosságra hozza. A Pedagógiai Program megtekinthető a könyvtárban a nyitvatartási idő alatt és az iskola honlapján (www.r-wallenberg.hu). A pedagógiai program 1-1 példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában, az irattárban, a titkárságon, a munkaközösség-vezetőknél, a tanári szobában, a DÖK tanárnál. Az osztályfőnök kötelessége tájékoztatást adni a diákoknak és szülőknek az iskola pedagógiai programjáról, illetve előre egyeztetett időpontban az iskola vezetősége tájékoztatást ad az érdeklődőknek. 2.
A pedagógiai program felülvizsgálata
A pedagógiai program módosítására sor kerül jogszabályváltozás esetén, vagy az iskola nevelő-oktató munkájában bekövetkezett változások miatt. 3.
A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai
Jelen pedagógiai programot az Intézményi Tanács véleményezte, a végleges változat kialakításakor javaslataikat figyelembe vettük, a programba beépítettük. Jelen pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, a végleges változat kialakításakor javaslataikat figyelembe vettük, a programba beépítettük. Jelen pedagógiai programot a Szülői Szervezet véleményezte, javaslataikat beépítettük. A pedagógiai program készítése során a nevelőtestület véleményt nyilvánított, a javaslatok a végleges változatban szerepelnek. A pedagógiai programot a nevelőtestület nevelőtestületi értekezleten megvitatta (iktatószám: (169/II-169/2014), döntési jogkörénél fogva elfogadta. E döntést a nevelőtestület felhatalmazásával két választott képviselő aláírásával igazolta. A felülvizsgált pedagógiai programot jóváhagyom. Jelen pedagógiai program 2014. szeptember 1-től hatályos. 2014. április 8. Gavallérné Kancsal Ágnes igazgató
98
F Melléklet
99