2014. évi költségvetés készítése, belső ellenőrzés és könyvvizsgálat

2014. évi költségvetés készítése, belső ellenőrzés és könyvvizsgálat

Költségvetési koncepció Költségvetési koncepció készítési kötelezettség az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 24. § (1) bekezdésének előírásai alapján

Költségvetési koncepció Hogyan kell összeállítani a költségvetési koncepciót az Áht. végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 26 §-a szerint? A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése ( Az államháztartásért felelős miniszter június 30-áig kidolgozza és az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi a központi költségvetési tervezés részletes ütemtervét, kereteit, tartalmi követelményeit, így különösen a tervezés során érvényesítendő számszerű és szabályozási követelményeket, a tervezéshez használt dokumentumokat, módszertani elveket, feltevéseket és paramétereket, továbbá az előírt adatszolgáltatások teljesítésének módját) szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.

Költségvetési koncepció Mit kell tartalmazni elsősorban a költségvetési koncepciónak? I. Általános gazdasági környezet bemutatása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (Mötv.) 13. §-a tartalmazza a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat.

Költségvetési koncepció Az Önkormányzatok kiemelt céljai és feladatai 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprőipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

Költségvetési koncepció 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

Költségvetési koncepció 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek;

Költségvetési koncepció 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközműszolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Költségvetési koncepció Ezekhez a kötelező törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó működési kiadásokhoz a fedezetet az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül feladatalapú támogatással biztosítja.

Költségvetési koncepció II. Saját bevételek prognózisa Az Mötv. leszögezi, hogy a feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. Ezért az önkormányzat feladatai ellátásának feltételeit a központi költségvetési támogatás mellett saját bevételeiből, és más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből teremti meg.

Költségvetési koncepció Az Önkormányzat legnagyobb saját működési bevételeit a közhatalmi és az intézményi működési bevételek, legnagyobb saját fejlesztési bevételeit az ingatlanértékesítésből származó bevételek jelentik. Közhatalmi bevétel: - helyi adók - saját kivetésű adók (építményadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó, telekadó)

Költségvetési koncepció Intézményi működési bevételek - Lakások és egyéb helyiségek bérleti díjja - Parkolási bevétel - Közterület használati díj bevétel Felhalmozási bevételek - Forgalomképes ingatlanok értékesítéséből származó bevételek

Költségvetési koncepció Működési célú, támogatásértékű bevételek - OEP finanszírozásból származó bevételek Támogatásértékű felhalmozási bevételek - Sikeres pályázatok függvényében tervezhető bevételek

Költségvetési koncepció III. Külső források Az évközi gazdálkodásban fellépő átmeneti likviditási hiányok áthidalására szolgáló, a Stabilitási törvény szerint kormányzati engedélyhez nem kötött bankszámlahitelkeret igénybevétele

Költségvetési koncepció IV. Ismert kötelezettségek, várható kiadások 1.) Feladat ellátási kötelezettség az egyes kiemelt szakmai ágazatokban - Óvodai ellátás terén feladat bővülés - Közművelődés - Iskolai oktatás (ha van működtetés, annak a költségei (pl. úszásoktatás, nyári napközis tábor)

Költségvetési koncepció - szociális és gyermekjóléti feladatok kiadásai - bölcsődei férőhely bővítés kiadásai - házi segítségnyújtás - egészségügyi alapellátás - településüzemeltetés (helyi közutak műszaki állapotának javítása miatti költségek - Polgármesteri hivatal kiadásai (országgyűlési, európai parlamenti és helyi önkormányzati választások)

Költségvetési koncepció 2.) Adósságszolgálat A 2013-ban lezajlott adósságkonszolidáció után fennmaradt adósságállomány 2014 évi esedékes törlesztése, a hiteltörlesztés fedezetének meghatározása

Költségvetési koncepció 3.) Nem kötelező feladat ellátás Kulturális területeken, civil szervezetek, alapítványok működéséhez és egyéb közösségépítő programokhoz való támogatás nyújtása

Költségvetési koncepció 4.) Létszámigények A 2013-as változások tükrében a rendelkezésre álló információk alapján kell a létszámkeretre javaslatot tenni.

Költségvetési koncepció 5.) Felújítási-felhalmozási kiadások Elsősorban rezsiköltséget csökkentő felújítási programokra kell költeni (nyílászáró csere, hőszigetelés) a szociális és egyéb intézményekben. Elöregedett számítástechnikai eszközök cseréje.

Költségvetési koncepció 6.) Tartalékok Általános tartalék képzése a 2013-as adatok szerinti mértékben. Céltartalék képzése mind működési, mind felhalmozási feladatokra egyaránt szükséges. Azok a kiadások jelennek meg itt, amelyek a befolyó bevételek függvényében valósulhatnak meg.

A költségvetési koncepció összevont mérlege adatok e Ft-ban

Bevétel

2013. Évi 2014. Évi 2014. Évi eredeti koncepció jogcímek előirányzat szerinti %os megoszlás

Működési célú bevétel 1. Kapott támogatás

90000

90000

15.93 %

230000

230000

40,71 %

3. Közhatalmi bevételek

80000

80000

14,16 %

4. Intézményi működési bevétel

15000

15000

2,65 %

2. Működési célú támogatásértékű bevétel

5. Működési célú átvett pénzeszköz

0,00 %

6. Előző évi működési célú pénzmaradvány

150000

150000

26,55 %

Működési költségvetés összesen:

565000

565000

100,00 %

A költségvetési koncepció összevont mérlege Bevétel

2013. Évi eredeti előirányzat

2014. Évi koncepció

Felhalmozási célú bevétel

1. Felhalmozási célú támogatásértékű bevétel 2. Felhalmozási célú átvett pénzeszköz 3. Előző évi felhalmozási célú pénzmaradvány Felhalmozási költségvetés összesen: 0

0

MINDÖSSZESEN

565000

565000

2014. Évi jogcímek szerinti %-os megoszlás


KIADÁS


Működési célú kiadás 1. Személyi juttatások

12000

12000

4,27 %

4000

4000

1,42 %

3. Dologi kiadások

85000

85000

30,25 %

4. Ellátottak pénzbeni juttatatásai

15000

15000

5,34%

5. Egyéb működési célú kiadások

165000

165000

58,72 %

Működési költségvetés összesen:

281000

281000

100,00 %

2. Munkaadót terhelő járulékok


KIADÁS

1. Beruházások


250000

250000

88,03 %

34000

34000

11,97 %

Felhalmozási költségvetés összesen

284000

284000

100,00 %

MINDÖSSZESEN

565000

565000

2. Felújítások 3. Egyéb felhalmozási kiadások

Költségvetési koncepció A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. A költségvetési koncepció tervezetét a képviselőtestület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetéskészítés további munkálatairól.

2014. évi költségvetés készítése A költségvetési rendelet előkészítése, elfogadása • A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően készíti elő. A tervszámoktól csak a külső gazdasági feltételeknek a tervszámok elfogadását követően bekövetkezett lényeges változása esetén térhet el, az eltérést és annak indokát a költségvetési rendelet-tervezet indokolásában ismertetni kell. • A jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell szöveges indokolással együtt - bemutatni: a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét, b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve, c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és d) az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és az Áht. 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

Mit mond akkor ez a 29/A §? Stabilitási törvény 3 § 1 • • •

• • •

• • •

Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása, b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke, d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g)7 hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. (2)8 Az (1) bekezdés szerinti adósságot keletkeztető ügyletként nem kell figyelembe venni a költségvetési év első hat hónapjában lejáró adósság előző költségvetési évben történő előfinanszírozását, amelynek összege nem haladja meg a költségvetési év első hat hónapja során várható törlesztések összegét.

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete A helyi önkormányzat a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg.

A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzatcsoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete

• b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban,

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete c) a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete • e) az előző ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, • f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete • g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és • h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.

A helyi önkormányzat költségvetési rendelete

• (3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék. • (4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában működési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külső finanszírozású működési célú költségvetési hiányt kell érteni.

Mit kell a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezni? A helyi önkormányzat költségvetési bevételei között kell megtervezni a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat , elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

Mit kell a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezni? A helyi önkormányzat költségvetési kiadásai között kell megtervezni 1.) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként,felújításonként, 2.) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat, 3.) az általános és céltartalékot, 4.) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

Mit kell a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezni?

A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

Mit kell a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezni? A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni.

Mit kell a helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között megtervezni?

A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött. (gazdasági tevékenységei ellátására kötött megállapodás)

A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre az Áht. 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, (ezeket ismertettem eddig részletesen) azzal a különbséggel, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselő-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja,

A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése

c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyző részére meghatározott feladatokat - a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője vagy a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetője látja el.

A nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok költségvetése A térségi fejlesztési tanácsra is az Áht. 23-25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, a képviselő-testület hatáskörét a térségi fejlesztési tanács tagjai gyakorolják, a polgármester részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács elnöke, a jegyző részére meghatározott feladatokat a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője látja el.

A költségvetés elfogadását követő feladatok A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetőjét kell érteni.

Értelmező rendelkezések belső ellenőr: a költségvetési szervnél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott, vagy polgári jogi jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy; belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát;

Belső ellenőrzés A költségvetési szervek ellenőrzésének kitüntetett szerepe van a közpénzekkel történő gazdálkodás miatt. A 370/2011(XI.26) Kormány rendelet ezt a szerepet tovább erősítette, amikor a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és a belső ellenőrzésről összevontan rendelkezik.

A rendelet hatálya kiterjed: a) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 3. §-ában, felsoroltakra az állam és a költségvetési fejezetet nem alkotó köztestületek kivételével; b) a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsokra és munkaszervezeteikre; c) a a)-b) pontban meghatározott szervek által alapított vagyonkezelő szervezetekre; d) a külön jogszabályban meghatározottakra; e) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre.

Értelmező rendelkezések belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy;

Értelmező rendelkezések belső kontrollrendszer: (az Áht. 69. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom); A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól.

Értelmező rendelkezések bizonyosságot adó tevékenység: belső ellenőrzési tevékenység, amelynek során a belső ellenőr objektív értékelést nyújt egy adott folyamatról, rendszerről, eljárásról, és az ellenőrzési program végrehajtása során tett megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ellenőrzési jelentésbe foglalja; ellenőrzés lezárása: egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést (vagy annak kivonatát) az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője megküldte az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részére (illetve annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz);

Értelmező rendelkezések eredményesség: annak követelménye, hogy a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat, változó körülményeket figyelembe véve megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél;

Értelmező rendelkezések fejezetet irányító szerv vezetője: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vezető (fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az Ávr 1. mellékletben megjelölt szerv és személy)

Értelmező rendelkezések gazdaságosság: annak követelménye, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett; hatékonyság: annak követelménye, hogy az előállított termékek, nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat

Értelmező rendelkezések költségvetési szerv vezetője: központi költségvetési szerv esetén a fejezetet irányító szerv vezetője vagy a költségvetési szerv első számú vezetője; minisztérium esetén a miniszter vagy miniszter döntése alapján a közigazgatási államtitkár;

Értelmező rendelkezések költségvetési szerv vezetője ( ÚJ) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAV Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés b), c) és e) pontjában, valamint az 1. § (3), (4) és (4a) bekezdésében meghatározott szervek vezetője;

Értelmező rendelkezések • • •

•

költségvetési szerv vezetője a települési önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző; fővárosi önkormányzat, megyei önkormányzat, illetve megyei jogú városi önkormányzat esetén a főjegyző; helyi önkormányzat, illetve helyi nemzetiségi önkormányzat felügyelete alá tartozó szervek esetén azok első számú vezetője; országos nemzetiségi önkormányzat esetén annak vezetője, illetve országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén annak vezetője

Értelmező rendelkezések költségvetési szerv vezetője • társulás esetén a létrehozott költségvetési szerv, illetve szervezet vezetője; • társult képviselő-testület esetén a társulási megállapodásban meghatározott önkormányzat jegyzője; • területi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője

Értelmező rendelkezések (ÚJ) vizsgálatvezető: a belső ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott ellenőrzés irányításáért felelős személy;

Értelmező rendelkezések •

• • • •

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet vezetője, az alapítvány, közalapítvány kezelője, illetve kezelő szervének (szervezetének) elnöke, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetője, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap Irányító Testületének elnöke, a Magyar Kármentő Alap Kármentő Bizottságának elnöke, Az előző pontokon kívüli egyéb jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület vezetője

.

A költségvetési szervek belső kontrollrendszere A költségvetési szervek belső kontrollrendszerét az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók megfelelő alkalmazásával kell kialakítani és működtetni felelős a költségvetési szerv vezetője • • • • • •

a) kontrollkörnyezet, b) kockázatkezelési rendszer, c) kontrolltevékenységek, d) információs és kommunikációs rendszer, és e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.

Vezetői nyilatkozat a belső kontrollrendszer működéséről Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles a rendeletben található 1. mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli.

A költségvetési szervek vezetői és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszer témakörében előírt továbbképzési kötelezettsége

A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője - kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni.


A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja.


Az előzőekben előírt képzési kötelezettség nem vonatkozik az adott évben azon személyekre, akiket július 1-je után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév június 30-a után megbízott, képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal kötelező képzési kötelezettségüket teljesíteni.

Az intézkedési tervvel kapcsolatos előírások külső ellenőrzés esetén • Az intézkedési terv elkészítéséért, végrehajtásáért és a megtett intézkedésekről történő beszámolásért az ellenőrzött, valamint a javaslattal érintett szerv, illetve szervezeti egység vezetője felelős. • Az intézkedési tervet a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével kell elkészíteni. Az intézkedési tervben az egyes feladatokhoz kapcsolódó határidőket úgy kell meghatározni, hogy azok számon kérhetőek legyenek. Amennyiben a feladat jellege egy éven túl mutat, akkor részfeladatokat, illetve részhatáridőket kell meghatározni, ahol értelmezhető.

Az intézkedési tervvel kapcsolatos előírások külső ellenőrzés esetén • A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a külső ellenőrzések koordinációjáról és éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról • A nyilvántartásnak - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevétele mellett tartalmaznia kell az ellenőrzési jelentésben szereplő javaslatot, az elfogadott intézkedési tervet, az intézkedési terv alapján végrehajtott intézkedések rövid leírását, és a végre nem hajtott intézkedések okát.

A költségvetési szervek belső ellenőrzése Az Áht. 70. § (1) bekezdése értelmében a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni, emellett köteles a belső ellenőrzés működéséhez szükséges forrásokat biztosítani. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet, vagy szervezeti egység jogállását, feladatait a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában elő kell írni.

A költségvetési szervek belső ellenőrzése • A gazdasági szervezettel és 50 főnél nagyobb engedélyezett létszámmal rendelkező központi költségvetési szervek esetén legalább 1 fő belső ellenőrt kell foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban alkalmazni. Ettől eltérni csak a fejezetet irányító szerv vezetőjének írásos jóváhagyásával lehet. • A költségvetési szerv belső ellenőrzési egysége írásbeli megállapodás alapján belső ellenőrzési feladatot a költségvetési szerv vezetőjének irányítása alá tartozó költségvetési szervnél is elláthat.

A költségvetési szervek belső ellenőrzése A belső ellenőrzést végző személy munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzési vezető által - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyv minta megfelelő alkalmazásával - kidolgozott és a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

A belső ellenőrzés feladata A belső ellenőrzés tevékenysége kiterjed az adott szervezet minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára. • A belső ellenőrzés bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata: • A tanácsadó tevékenység keretében ellátható feladatok lehetnek különösen:

A belső ellenőrzési vezető feladata • a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; • b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének - helyi önkormányzatok esetén képviselő-testület - jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; • c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; • d) az ellenőrzések összehangolása;

A belső ellenőrzés tervezése • A belső ellenőrzési vezető kockázatelemzés alapján - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével - stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.

A belső ellenőrzés tervezése • Az éves ellenőrzési tervnek a stratégiai ellenőrzési tervben és a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon, valamint a belső ellenőrzés rendelkezésére álló erőforrásokon kell alapulnia. • Az elvégzett kockázatelemzés során magas kockázatúnak minősített területekre az éves ellenőrzési terv készítése során kiemelt figyelmet kell fordítani, és a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni kell.

Az éves ellenőrzési terv tartalmazza • • • • • • • • • • • •

a) az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések és a kockázatelemzés eredményének összefoglaló bemutatását; b) a tervezett ellenőrzések tárgyát; c) az ellenőrzések célját; d) az ellenőrizendő időszakot; e) a rendelkezésre álló és a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását; f) az ellenőrzések típusát; g) az ellenőrzések tervezett ütemezését; h) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését; i) a tanácsadó tevékenységre tervezett kapacitást; j) a soron kívüli ellenőrzésekre tervezett kapacitást; k) a képzésekre tervezett kapacitást; l) az egyéb tevékenységeket.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési szerveire vonatkozó különös szabályok

• Az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője a tárgyévet követő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetőjének minden év október 31-ig.


• Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal belső ellenőrzési vezetője kidolgozza, és az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének minden év december 31-ig megküldi a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét, valamint a felügyelete alá tartozó országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési tervei alapján összeállított


• Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal által az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerveknél lefolytatott ellenőrzések esetén az ellenőrzési jelentést az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője küldi meg az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység vezetőjének, és felkéri az intézkedési terv elkészítésére.


• Az országos nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzési vezetője felelős az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért, amelyet jóváhagyásra megküld az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének.


• Az éves ellenőrzési jelentést az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv vezetője megküldi az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetőjének a tárgyévet követő év február 15-ig.


• Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője köteles a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a felügyelete alá tartozó országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített összefoglaló éves ellenőrzési jelentést megküldeni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökének a tárgyévet követő év március 15-ig.

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok

• A belső ellenőrzési feladat társulás keretében történő ellátása (a továbbiakban: társult feladatellátás) esetében az alábbi rendelkezések szerint kell eljárni.

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok

• A társult önkormányzatok stratégiai ellenőrzési tervének és éves ellenőrzési tervének összeállítása a belső ellenőrzési feladatok és a rendelkezésre álló kapacitások összehangolásának érdekében az érintett helyi önkormányzatok jegyzői, főjegyzői írásos véleményének figyelembevételével történik

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok • A társult feladatellátás során készített stratégiai ellenőrzési terv és éves ellenőrzési terv magába foglalja: a) a társulásban résztvevő önkormányzatoknak a képviselő-testület által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési terveit és éves ellenőrzési terveit, b) a társulásra és az általa irányított költségvetési szervekre vonatkozó, a társulási tanács által jóváhagyott stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet.

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok • A társult feladatellátásra vonatkozó előírások szerinti stratégiai ellenőrzési terveket és éves ellenőrzési terveket összesítve a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője tájékoztatásul a társulás vagy annak irányító szerve elé terjeszti. Az éves ellenőrzési tervben foglaltakhoz képest ellenőrzést elhagyni vagy új ellenőrzést indítani az ellenőrzési terv módosítását követően lehet.

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok • A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról év közben az ellenőrzések megkezdésekor és befejezésekor tájékoztatja az érintett helyi önkormányzatok jegyzőit, főjegyzőit. • A társult feladatellátás esetén a társulás által végzett ellenőrzéseknél elegendő egy belső ellenőrzési kézikönyv alkalmazása, amelyet a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.

Az önkormányzatok társulásaival kapcsolatos különös szabályok • Az éves ellenőrzési jelentést a társulás munkaszervezeti feladatát ellátó, vagy közös feladatellátás esetén a feladatellátást végző, intézményi társulás esetén az intézmény székhelye szerinti önkormányzat által kijelölt költségvetési szerv vezetője az egyes önkormányzatok zárszámadásának határidejére, de legkésőbb március 20-ig az érintett jegyző részére megküldi, hogy azt a polgármester a zárszámadással egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszthesse. • Az éves ellenőrzési jelentést önkormányzatonként, illetve a társulásra külön-külön kell készíteni.

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A jövőben az államháztartásban csak a költségvetési szervként működő nagyobb egészségügyi szolgáltatókra, valamint olyan sajátos, e szférában ritkán előforduló helyzetekre, mint a piaci értéken történő értékelés vagy az értékhelyesbítés, illetve az állami vagyon kezelésének meghatározott eseteire érvényes a könyvvizsgálati kötelezettség. (pl. ingatlan értékbecslés esetén)

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról Ezenkívül az államháztartásban zajlik az EU-s támogatásokkal kapcsolatos könyvvizsgálói tevékenység jelentős része.

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról A 2014. évi költségvetési rendelettervezettel kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok • • • • • • • •

A rendelettervezet azonosító adatainak ellenőrzése: Az előterjesztés dátuma: A költségvetés főösszege (E Ft): Költségvetési bevételek (E Ft): Költségvetési kiadások (E Ft): Költségvetési egyenleg (E Ft): A költségvetési egyenlegből működési (E Ft): A költségvetési egyenlegből felhalmozási (E Ft):

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • Az alábbi kérdésekre adott válaszok alapján készítés: • A költségvetési rendelettervezetet a (fő)polgármester, polgármester, a közgyűlés elnöke a 2014. február 15-ei határidőig benyújtotta-e a képviselő-testületnek (a közgyűlésnek)? • A rendelettervezet megfelel-e a költségvetés készítésre a költségvetési koncepció megtárgyalása alapján hozott határozatoknak?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A költségvetés előkészítésébe az előírt egyeztetési fázisok beépültek-e? - Az egyeztetés dokumentáltan lezajlott-e: - az érintett nemzetiségi önkormányzattal vagy önkormányzatokkal, - a fenntartói szintű érdekegyeztető fórumban résztvevő szakszervezetekkel, - a költségvetési szervek vezetőivel?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • Az előterjesztett rendelettervezethez csatolták-e (legalább) a pénzügyi bizottság írásos véleményét? • Alkotott-e a képviselő-testület (közgyűlés) rendeletet az átmeneti gazdálkodásról? • Amennyiben igen: • A rendeletben a képviselő-testület felhatalmazást adott-e arra, hogy az önkormányzat és költségvetési szervei bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék? • A rendeletben meghatározták-e a felhatalmazás időtartamát, amely a költségvetési rendelet hatálybalépésének napján szűnik meg?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A költségvetési rendelet hiányában a beszedett bevételeket, teljesített kiadásokat – függetlenül attól, hogy az átmeneti gazdálkodásról alkottak-e rendeletet – beépítették-e a költségvetési rendeletbe? • A költségvetés elfogadásáig külön határozatban megállapították-e a Stabilitási törvénnyel összefüggésben a saját bevételeknek és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő kötelezettségnek a költségvetési évet követő három évre várható összegét?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról

• Az előbbi pont szerint a határozati javaslat (határozat) tartalmazta-e a következőket: • Saját bevételeket • •

• • • •

helyi adóból származó bevételek, az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevételek, az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevételek, a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációjából származó bevételek, bírság-, pótlék- és díjbevételek, valamint a kezességvállalással kapcsolatos megtérülés


• Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: • •

•

hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás, átvállalás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása a számviteli törvény szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke: • a számviteli törvény szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege • a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár • a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték.

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról A költségvetési rendelet tartalmazza-e a következőket: • az önkormányzat bevételeit és kiadásait előirányzatcsoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, • a közfoglalkoztatottak létszámát? A közgazdasági tagolás mellett feladattípusonként is tartalmazzae a költségvetési rendelet a bevételeket és kiadásokat • a kötelező feladatok, • az önként vállalt feladatok, • az állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról A költségvetési rendelet tartalmazza-e a költségvetési szervek • bevételeit és kiadásait előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban, • engedélyezett létszámait, • a közfoglalkoztatottak létszámát? A költségvetési szervek esetében a közgazdasági tagolás mellett tartalmazza-e a rendelettervezet a bevételeket és kiadásokat feladattípusonként (kötelező feladatok, önként vállat feladatok, állami /államigazgatási/ feladatok szerinti bontásban)?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról A költségvetési rendelettervezet tartalmazza-e: • a költségvetési egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban, • a költségvetési hiány belső finanszírozását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, • a költségvetési hiány külső finanszírozását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, • azon fejlesztési célokat, amelyekhez a Stabilitási törvény szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése szükséges, feltüntetve az ügyletek együttes összegét, • a Stabilitási törvényből eredendően már fennálló adósságügyletekből és a kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeket a futamidő végéig és az ehhez kapcsolódó bevételeket, • elkülönítetten az általános és céltartalékot?


A költségvetés a következő szerkezetet követi-e: • előirányzat-csoportok a kiadásokra: • működési költségvetés • felhalmozási költségvetés • kiemelt kiadási előirányzatok: • a működési költségvetésre vonatkozóan: • • • • •

személyi juttatások munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó dologi kiadások ellátottak pénzbeli juttatásai egyéb működési célú kiadások

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • • • •

a felhalmozási költségvetésre vonatkozóan: beruházások felújítások egyéb felhalmozási kiadások

• • • • • • • •

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról kiemelt bevételi előirányzatok: működési és felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről közhatalmi bevételek (adók, illetékek, járulékok stb.) intézményi működési bevétel (szolgáltatások ellenértéke, bérleti díj, intézményi térítési díj stb.) felhalmozási bevétel (tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése, pénzügyi befektetések) működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátásra fordított része

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • finanszírozási célú pénzügyi műveletek: • értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása • hitel, kölcsön felvétele és törlesztése • szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A költségvetés előterjesztésekor tájékoztatásul bemutatták-e szöveges indokolással együtt a következőket: • költségvetési mérleg közgazdasági tagolásban • előirányzat-felhasználási terv • többéves kihatással járó döntések számszerűsítése éves bontásban és összesítve • közvetett támogatások

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A közvetett támogatások részletezése legalább a következő-e: • az ellátottak térítési díja, kártérítése méltányossági alapon történő elengedésének összege • a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege • a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként • a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege • az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A költségvetési rendeletben szabályozták-e • a képviselő-testület előzetes engedélyezésének rendjét a költségvetési szervek számára a többletbevétel felhasználásához • a jutalmazásra fordítható összeg meghatározását • a kiadások készpénzben történő teljesítésének lehetséges eseteit

• • •

• • • • • •

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról A költségvetési rendelettervezet tartalmazza-e a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatáskörökre vonatkozó fő szabályokat: azt az értékhatárt, ameddig a polgármester dönthet a forrásfelhasználásról /Mötv. 68. § (4)/; a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, figyelemmel arra, hogy a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a következőkkel kapcsolatban: a gazdasági program a hitelfelvétel a kötvénykibocsátás a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • a költségvetési rendelet módosításának kötelező eseteit az előirányzat-módosítások, átcsoportosítások szabályait; • a képviselő-testület által a polgármester számára a költségvetés módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra adott felhatalmazás eljárási rendjét; • a költségvetési szervek pénzellátásának szabályait?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • Érvényesül(t)-e az a követelmény, mely szerint a költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető? • Az elsődleges működési hiány finanszírozására használtak-e fel előző évi maradványt?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A rendelettervezet előirányzatai alátámasztottak-e • jogszabályokkal, saját rendelettel, dokumentumokkal, számításokkal, becslésekkel, • tapasztalati adatokkal? • A rendelettervezet alapján az önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásai • csökkennek, • nőnek, • változatlanok maradnak?

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról • A rendelettervezet alapján az önkormányzat pénzügyi helyzete • javul, • romlik, • nem módosul lényegesen?

• • • •

•

A helyi önkormányzatok könyvvizsgálatának változásáról FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS …………… Önkormányzat Képviselő-testület (Közgyűlése) részére a ……………… Önkormányzat 2014. évi (összevont) költségvetéséről szóló rendelettervezet vizsgálatáról Elvégeztük a …………… Önkormányzat 2014. ….….-ei keltezéssel előterjesztett költségvetési rendelettervezetének vizsgálatát, amelyben a bevételek és kiadások költségvetési mérleg szerinti tervezett főösszege egyezően ………… E Ft, ezen belül a költségvetési (pénzforgalmi) bevételek főösszege ……………. E Ft, a kiadási főösszeg …………… E Ft, a költségvetés egyenlege ……… E Ft, előző évek pénzmaradványának igénybevételével – belső finanszírozásként – finanszírozott költségvetési hiány ……….. E Ft, a fejlesztési célú …………. E Ft összegű hosszú lejáratú hitelek felvételéből finanszírozásra kerülő hiány …………. E Ft. Az előterjesztett költségvetés adatainak beazonosításához további, illetve más hivatkozások is alkalmazhatók.

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

•

• •

A költségvetés előterjesztése az Önkormányzat polgármesterének (a Közgyűlés elnökének) feladatkörébe, a költségvetési rendelettervezet elfogadása a Képviselő-testület (Közgyűlés) hatáskörébe tartozik. A könyvvizsgálat feladata a költségvetési rendelettervezet véleményezésére terjed ki. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alapján, valamint a költségvetési rendelettervezet összeállítására vonatkozó jogszabályi előírásokra figyelemmel hajtottuk végre. Mindezek értelmében az éves költségvetés véleményezése során meg kell győződnünk arról, hogy az éves költségvetési rendelettervezet nem tartalmaz-e jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket, kiadási és bevételi előirányzatai


• biztosítják-e a költségvetés egyensúlyát. A könyvvizsgálat magában foglalta a tervezett előirányzatokat megalapozó számítások vizsgálatát, valamint az éves költségvetés átfogó bemutatásának értékelését. Meggyőződésünk, hogy munkánk megfelelő alapot nyújtott könyvvizsgálói véleményünk kialakításához.


Könyvvizsgálói vélemény: Véleményünk szerint a ………………….. Önkormányzat 2014. évi költségvetési rendelettervezetének előterjesztése a vonatkozó előírásoknak megfelelően történt, tartalma összhangban van a jogszabályi követelményekkel. Nem jutott a tudomásunkra olyan lényeges információ, amely a bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságát érintené. A könyvvizsgálat megítélése szerint a rendelettervezet rendeletalkotásra alkalmas.

Köszönöm a figyelmet!

2014. évi költségvetés készítése, belső ellenőrzés és könyvvizsgálat

Recommend Documents