H-PBT-H-233/2014. Eljárás megszüntető határozat A Pénzügyi Békéltető Testület a N-né N.M. (xxx; a továbbiakban: Kérelmező) ABC Zrt. (yyy; a továbbiakban: Közvetítő) és ABC Biztosító (zzz; a továbbiakban: Biztosító, Közvetítő és Biztosító együtt: Pénzügyi Szolgáltatók) ellen benyújtott kérelmére indult, xxx ügyszám alatt nyilvántartásba vett, pénzügyi fogyasztói jogvita rendezésére irányuló eljárásban, a 2014. január 15. napján megtartott folytatólagos meghallgatáson az alábbi
HATÁROZATOT hozta: A Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa az eljárást megszünteti. A Pénzügyi Békéltető Testület döntését a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 178. § (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 93.§ (3) bekezdésének d) pontja alapján hozta meg. A határozat nem érinti a Kérelmező azon jogát, hogy igényét bírósági úton érvényesítse. INDOKOLÁS A Kérelmező a 2013. október 1. napján indult eljárásban kérelemmel (a továbbiakban: Kérelem) fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez, amelyben a Pénzügyi Szolgáltatóval szemben fennálló, kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból fakadó igényével kapcsolatos jogvitája felülvizsgálatát kérte a Testülettől. A Kérelemben ismertetett és a becsatolt okiratokból megállapítható tényállás szerint a Kérelmező 2011. óta rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással a Pénzügyi Szolgáltatónál, melyet a Közvetítő útján kötött. Előadása szerint a 2012. évi biztosítási díj megfizetéséről szóló díjbekérő nem tartalmazta a baleseti adó megfizetéséhez szükséges összeget. Ezt követően a Pénzügyi Szolgáltatóktól ellentmondásos, követhetetlen tájékoztatásokat kapott fizetési kötelezettségéről. Későbbiekben arról tájékoztatták, hogy biztosítási szerződését megszüntették, és fedezetlenségi díjat számítottak fel részére. A Kérelmező a Pénzügyi Szolgáltatók eljárása miatt a szolgáltatókhoz panasszal fordult. A Pénzügyi Szolgáltatók a Kérelmező panaszait elutasították, fenntartották, hogy szerződése megszűnt, és a Kérelmező fedezetlenségi díj fizetésére kötelezett. A Pénzügyi Szolgáltatók elutasító válaszaira figyelemmel a Kérelmező kérte a Pénzügyi Békéltető Testületet, hogy határozatával kötelezze a Pénzügyi Szolgáltatókat, hogy a fedezetlenségi díjat töröljék, szerződését állítsák helyre, és a helyes díjról díjbekérőt küldjenek részére. A Biztosító válasziratában fenntartotta a panaszt elutasító leveleiben foglaltakat, mely szerint a Kérelmező igényének jogosságát nem ismeri el. Álláspontja szerint a panasz elbírálása és elutasítása során jogszerűen járt el. Előadta, hogy a Kérelmező 2011. január 1. napi kockázatviselési kezdettel kötött a Biztosítónál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást, melynek kötvényszáma: xxx. A szerződés negyedéves díja a baleseti adó bevezetése miatt 2012. január 1. napjától 4.922 Ft-ra változott. Tekintettel arra, hogy az elvárt díj nem érkezett be a Pénzügyi Szolgáltatóhoz, a baleseti adóval növelt díjról 2012. február 16án kelt felszólító levelében értesítést küldött. A szerződésre 2012. február 20-án 3.786 Ft befizetés érkezett, mely nem fedezte a teljes elvárt díjat, ezért a Biztosító a felszólító levélben megadott fizetési határidő lejárta után az xxx számú szerződést a díjrendezettség napjával, 2012. március 11. napi hatállyal törölte díjnemfizetés miatt, melyről 2012. április 2. napján írásban tájékoztatta a Kérelmezőt. Nyilatkozott, hogy postázási gyakorlata - a PSZÁF által hozott xxx számú, valamint az yyy
számú határozatában leírtak alapján is - eleget tesz az igazolható módon történő kiküldés feltételeinek. Fentieket követően a Kérelmező kérelmére válaszolva 2012. augusztus 9-én elektronikus levélben tájékoztatta, hogy üzleti döntés alapján szerződését újból hatályba helyezte, és kérte, hogy a fennálló díjhátralékának, 10.980 Ft-nak, megfizetéséről a postázásra kerülő készpénz-átutalási megbízáson gondoskodjon. Tekintettel arra, hogy a díj 2012. szeptember 24. napig nem érkezett meg, ezért a szerződést ismételten törölte díjnemfizetés okkal, 2012. március 11. napi hatállyal, és 2012. szeptember 24-én új törlésértesítő levelet küldött. A Kérelmező 2012. november 10. napon érkezett elektronikus levelére válaszolva 2012. november 16-án tájékoztatta a Kérelmezőt a szerződés megszűnéséről, és kérte, hogy a szerződés újrakötéséről intézkedjen. Előadta, hogy 2012. december 13-án 10.980 Ft befizetés érkezett a Biztosítóhoz. A szerződés újrakötésére 2012. december 18. napi kezdettel vettek fel új ajánlatot, melyet yyy számon vett nyilvántartásba. A 2012.03.11. és 2012.12.18. közötti időszakra, amíg a Kérelmező nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződéssel, a 2009. évi LXII. törvény 22. §-a alapján fedezetlenségi díjat kellett felszámítania, amely baleseti adóval együtt 128.310 Ft volt. Tekintettel arra, hogy a szerződés újrakötése a biztosítási időszakon belül történt, ezért az újrakötött szerződés évfordulója és díjfizetési időszakai megegyeznek a megszűnt szerződésével. Az első díjfizetési időszak 2012.12.18. napjától 2013.01.01. napjáig tartott. A fedezetlenségi díj megfizetése az első díjjal együtt esedékes, ezért a teljes elvárt díja a 2012.12.18. és 2013.01.01. közötti időszakra vonatkozóan 129.082 Ft volt. Erről először 2012. december 27-én, majd a 2013. január 4-én kelt díjbekérő levelében, továbbá 2013. január 17-én kelt díjfelszólító levelében tájékoztatta a Kérelmezőt. Ezen túlmenően válasziratában részletezte a panaszügyintézés történetiségét. A Közvetítő előadta, hogy 2010. november 8-án érkezett a Kérelmezőtől kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási ajánlat az xxx forgalmi rendszámú gépjárműre vonatkozóan. A megrendelés 2011. január 1. kockázatviselés kezdetet tartalmazott. Kérelmező 2012. január 1. napjával nem váltott biztosítót, így a következő biztosítási időszakra is a Biztosítónál maradt a gépjármű biztosítása. A 2012. január 1. napjától bevezetésre került baleseti adó a Kérelmező által nem került befizetésre, így szerződése megszűnt. Nyilatkozott, hogy a Kérelmező 2012. december 11. napján vette fel a Közvetítővel a kapcsolatot a Közvetítő internetes felületén található személyes menü üzenetküldő felületen keresztül, és szerződésének érvényessége után érdeklődött. 2012. december 12-én a Biztosítótól telefonon kapott információ alapján tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a gépjármű biztosítása 2012. március 11. napi hatállyal a díj meg nem fizetése miatt megszűnt. 2012. december 13-án Kérelmező visszajelzett, hogy az újrakötést kezdeményezi. Többszöri egyeztetést követően az új biztosítási ajánlat 2012. december 18-án érkezett be a Közvetítőhöz. Ismételt, a Biztosító bevonásával folytatott egyeztetés után arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a 2013. január 1. napi kockázatviselés kezdettel évfordulóra elkészített biztosítási ajánlata érvénytelen, majd ismételt többszörös egyeztetések után 2013. április 2-án kelt válaszában arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy a 2012. december 18-án újrakötött biztosítás 2013. február 18. dátummal megszűnt díjnemfizetés miatt. Kérelmező válaszában kérte a megszüntetett szerződés ismételt érvénybe helyezését, melyet munkatársa a Biztosítótól kapott tájékoztatás alapján elutasított. Ezt követően ismét több alkalommal egyeztetett a Közvetítő és a Kérelmező, melyek során a felek álláspontjában közeledés nem volt, a Közvetítő valamennyi megkeresést követően a Biztosító azon álláspontjáról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy szerződései megszűntek, új szerződéskötés esetén pedig fedezetlenségi díj megfizetésére kötelezett. A Pénzügyi Szolgáltatók válaszirataikban nyilatkoztak, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület döntését kötelezésként nem fogadják el, a döntésnek alávetni magukat nem kívánják.
A Kérelmező 2013. november 15. napján érkezett beadványában kiemelte, hogy a szerződésével kapcsolatos problémák abból adódtak, hogy a Biztosító nem számlázta ki felé a 2012. évben esedékes baleseti adó összegét. Ezt a hibát elismerve helyre is állította a szerződést, melyre be is fizette az előírt 10.980 Ft-os díjat. Olyan értesítést is kapott, mely szerint túlfizetése volt a 2012-es évben. A 2013-as évre is kapott kötvényt, melyre szintén teljesített befizetést. Így fenntartotta Kérelmét, mivel a jogvita a Pénzügyi Szolgáltatók téves adminisztrációja miatt történt. Nyilatkozott, hogy a meghallgatáson megjelenni nem tud. Az ügyben 2013. november 18. napján tartott meghallgatáson a Biztosító és a Kérelmező szabályszerű értesítésre nem jelent meg. A Közvetítő képviselője fenntartotta a válasziratban foglaltakat. Kiemelte, hogy a Kérelemmel érintett probléma gyökerei a 2012. március 11-én megszűnt biztosítás díjfizetésére vezethetők vissza, amelyről a Közvetítő – a Kérelmező által is elismerten – 2012 decemberében szerzett csak tudomást. Ezt követően a Közvetítő a tőle elvárható módon járt el, melynek során a Biztosítótól való információkérés keretében igyekezett elősegíteni a tőle független jogvita rendezését. Előadta, hogy a Közvetítő díjkezelést a Bit. vonatkozó szabályai szerint nem végezhet; ez a tevékenység a biztosítók feladatát képezi. A rendelkezésekre álló adatok és okiratok alapján megállapítható, hogy a Kérelmező és a Biztosító között már 2012. február 16-tól fennáll a jogvita, amikor a Közvetítő még semmiféle kapcsolatban nem állt a Kérelmezővel. Ennek körében a Biztosító láthatólag számos fizetési felszólítást intézett a Kérelmezőhöz. A Gfbt. egyértelmű és szigorú szabályokat fűz a díjnemfizetéshez, amely független a biztosított jó, vagy rosszhiszeműségétől. Az eljáró tanács a meghallgatást a felek nyilatkozatára tekintettel, egyezség reményében elhalasztotta. A meghallgatás elhalasztásával egyidejűleg a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa felhívta a Biztosítót, hogy nyilatkozzon a Kérelmező által csatolt, 2012. szeptember 6-án kelt díjbekérő levél tartalmára vonatkozóan, különös figyelemmel a túlfizetésre vonatkozó információra; hogy amennyiben a díjbekérő szerint a díjfizetés esedékessége 2012. március 11., akkor a biztosítási szerződés ehhez képest mikor szűnt meg díjnemfizetéssel; a 2012. augusztus 9-én a Kérelmező részére küldött e-mailben említett „téves / hiányos tájékoztatás” mibenlétéről, és hogy ezen tévedés milyen vizsgálati megállapításokon alapul. hogy a fenti e-mailt és a 2012. szeptember 6-i díjbekérőt együttesen díjhalasztásnak tekinti-e a Biztosító. A Biztosító 2013. december 18. napján érkezett beadványában előadta, hogy a 2012. szeptember 6. napján kelt díjbekérő levél az xxx kötvényszámú szerződés helyreállítását követően generálódott, hiszen a helyreállítás visszamenőlegesen történt 2012. március 11. napjára. A Biztosító pénzügyi és portfóliórendszere tehát ettől a naptól képezte meg a szerződés díját, ezért az előírt díj első érintett napja (a hivatalos tömegesen előállított sablon díjbekérő levélen feltüntetve, mint esedékesség napja) 2012. március 11. Tekintettel arra, hogy a díjelőírás 2012 szeptemberében történt, a szerződés helyreállítását követően, így a rendszer mind visszamenőlegesen, mind előre az évfordulóig (2013.01.01. 00:00:00) előírta a szerződés díját és az azt terhelő baleseti adót. A túlfizetésre vonatkozó 12 Ft pedig kizárólag kerekítésből adódik, mert a szerződés napi díja nem teljes egész forint. Tekintettel arra, hogy befizetés a szerződésre nem érkezett, így a Biztosító visszaállította a szerződés helyreállítást megelőző állapotát, azaz 2012. szeptember 24. napján ismét visszatörölte a szerződést 2012. március 11. napjára díjnemfizetéssel. Előadta, hogy a Biztosító által 2012. augusztus 9. napján küldött e-mailben található „téves/hiányos” tájékoztatás” - amely a helyreállítás alapjául szolgált - az alábbiakat tartalmazza: a 2011. november 5. napján kelt indexlevélben szereplő gyakoriság szerinti díj baleseti adó nélkül került feltüntetésre (3.786 Ft) a 2012. január 1. napjától esedékes díj vonatkozásában. Majd a 2012. február 2. napján kelt felszólító levél szintén csak az adó nélküli biztosítási díjat tartalmazta (3.786 Ft). Kérelmező ezt a
díjat befizette és a szerződésre került könyvelésre. A Kérelmező tehát nem kapott felszólító levelet a baleseti adó összegének megfelelő biztosítási díj megfizetéséről. Nyilatkozott, hogy a Biztosító nem tekinti díjhalasztásnak sem az e-mailt, sem a díjbekérő levelet. Nyilatkozott továbbá, hogy az eljárás írásbeli lefolytatásához hozzájárul, a folytatólagos meghallgatáson nem jelenik meg. Az ügyben 2014. január 15. napján tartott folytatólagos meghallgatáson a felek nem jelentek meg. A Kérelmező Kérelme az alábbi indokoknál fogva megalapozatlan. Az ügyben csatolt okirati bizonyítékok és a felek előadása alapján az eljáró tanács tényként állapította meg, hogy a felek között a jogvita abban bontakozott ki, hogy a Kérelmező és a Biztosító között, xxx kötvényszámon nyilvántartott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követően, új gépjármű felelősség-biztosítási szerződés kötése során a Kérelmezőt terhelő fedezetlenségi díj formájában keletkező kárral kapcsolatban a Pénzügyi Szolgáltatókat terheli e kártérítési felelősség. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 4. § (1) szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – a törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére, a törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség). A jogszabály ezen rendelkezése alapján – a törvényben felsorolt kivételektől eltekintve – minden üzembentartó köteles biztosítását díjfizetéssel hatályban tartani, függetlenül attól, hogy biztosítójával a biztosítási szerződéssel kapcsolatban jogvita alakult ki. A jogalkotó e módon kívánta biztosítani, hogy a gépjárművet, mint veszélyes üzemet üzemeltető személyek által okozott károk megtérítésére minden körülmények között fedezet álljon rendelkezésre. Éppen e cél érdekében a Gfbt. 21. § (4) és (5) bekezdésében a jogszabály akként rendelkezik, hogy ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik. A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be. Jelen esetben a Kérelmező a 2011. évben esedékes – negyedéves – díjakat megfizette. A Biztosító nem vitatottan tájékoztatást küldött a 2012. évben esedékes díjakról is, azonban a díjbekérő kiküldésekor még nem volt előtte ismert a 2012. évben jogszabály útján bevezetett baleseti adó összege. Ennek következtében 3.786 Ft negyedéves díjösszegről tájékoztatta a Kérelmezőt. E díj esedékessége 2012. január 1. napja volt. A Kérelmező ezen díjat, az általa csatolt feladóvevény postabélyegzője szerint 2012. február 16. napján, vagyis az esedékességet kötő 46. napon fizette meg. Ezen időszakban a Biztosító által meghatározásra került a baleseti adó 1.136 Ft-os összege. A Biztosító felé ugyanakkor a baleseti adóval növelt díj meghatározásakor még nem került megfizetésre a baleseti adó nélküli díj, és 2012. február 16. napján alappal küldött díjbekérő levelet a baleseti adót is tartalmazó 4.922 Ft összegről. A Biztosító nyilatkozata szerint a Kérelmező által 2012. február 16. napján megfizetett díj 2012. február 20. napján érkezett be a hozzá. A Kérelmező ezen, baleseti adót is tartalmazó díjat csak részben fizette meg. Mindezek miatt a Pénzügyi Szolgáltató a Kérelmező részére 2012. március 8. napján ismételt díjbekérőt küldött. E díjbekérőt a Kérelmező csatolta Kérelméhez. Ezen díjbekérő (is) tartalmazza, hogy a 3.786 Ft biztosítási díjon felül 1.136 Ft balesti adó megfizetésére is kötelezett a Kérelmező. Az eljáró tanács rendelkezésére álló információk, okiratok alapján a Kérelmező ezen levelet követően sem fizette meg
az 1.136 Ft-os, általa még meg nem fizetett követelést. A későbbiekben a Kérelmező arra hivatkozott, hogy ezen összegről nem kapott csekket. E körben az eljáró tanács megjegyzi, hogy a baleseti adóval növelt összeg kiszámítása és díjbekérő kiküldése (2012.02.16.), valamint az ismételt díjbekérő kiküldése (2012.03.08) között viszonylag rövid idő telt el, mely miatt a fizetmények szerződésre könyvelése nem feltétlenül történt meg az értesítő levél kiküldéséig. Hivatkozik továbbá az eljáró tanács a hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság által BH 2010. 246 számon hozott eseti döntésére, mely szerint még abban az esetben sem állapítható meg, hogy a kötelezett (Kérelmező) a jogosult (Biztosító) mulasztása következtében nem volt képes a szerződéses kötelezettségének eleget tenni, ha a felperes (esetünkben a Kérelmező) nem vette kézhez az alperes (esetünkben a Biztosító) csekkjeit. A kötelezett a jogosult cselekménye nélkül is megfelelően teljesíthetett, ezért a Ptk. 302. § d) pontja értelmében a jogosult nem eshet késedelembe, ily módon késedelme a kötelezett késedelmét nem zárja ki. E körben kiemelést érdemel, hogy a Kérelmező legkésőbb a Biztosító 2013. március 8. napi leveléből tájékoztatást kapott a baleseti adó összegéről, és csekk hiányában egyéb formában (átutalás, biztosító ügyfélszolgálatától kért befizetési bizonylat) intézkedhetett volna a különbözet megfizetéséről. Az eljáró tanács figyelembe vette továbbá azt is, hogy a Biztosító a Kérelmező panaszára és a különbözeti csekk kiküldésének elmaradására tekintettel 2012. augusztus 26. napi levelében lehetőséget biztosított a teljes elmaradt díj (10.980 Ft) befizetésére, mellyel a szerződés helyreállítható lett volna. A Kérelmező határidőre ezen díjat sem fizette meg, annak ellenére sem, hogy a 2012. április 1. napjától esedékes díjat sem fizette meg, továbbá a szerződés törléséről is értesítést kapott. A 10.980 Ft-os összeget (a Kérelmező által csatolt feladóvevény postabélyegzője szerint) csak 2012. december 11. napján fizette meg, amikor már a helyreállított szerződés is megszűnt, a hivatkozott Gfbt. szakasz alapján. Mindezek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület eljáró tanácsa megállapította, hogy a szerződés megszűnésére a Kérelmezőnek felróható mulasztás folytán került sor; a szerződés kezelése során a Biztosító a tőle elvárható gondossággal járt el. Az eljáró tanács a Közvetítő vonatozásában – az általa becsatolt okiratok, valamint a meghallgatáson tett nyilatkozata alapján – megállapította, hogy a jogvita során mulasztást nem követett le. Az eljáró tanács mindemellett felhívja a Biztosító figyelmét, hogy a bírói gyakorlat – a korábbi jogi szabályozás mellett – elismerte az utólagos díjhalasztás lehetőségét (EBH 2011.2316), így amennyiben a felek közös megegyezéssel a Biztosító 2012. augusztus 9. napján kelt levelét díjhalasztásnak tekintik, úgy nem kizárt, hogy a szerződés megszűnésének időpontja a díjhalasztás lejártától számított 60 nap elteltére módosuljon, jelentősen csökkentve ezzel a fedezetlenségi díjat. Az MNB tv. 178. § (1) és (3) bekezdése alapján alkalmazott Psztv. 93. § (3) bekezdésének d) pontja alapján az eljáró tanács az eljárást megszünteti, ha az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból – ideértve a kérelem megalapozatlanságát is – nincs szükség. A Kérelmező a Kérelmében foglalt igényének megalapozottságát a lefolytatott eljárás során nem tudta alátámasztani, erre figyelemmel a Pénzügyi Békéltető Testület megállapította, hogy az eljárás megszüntetésének van helye. A fentiek alapján a Pénzügyi Békéltető Testület a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. Budapest, 2014. január 24.
Fábián Attila s.k., eljáró tanács tagja
Dr. Matovics Ruben Ferenc s.k., eljáró tanács elnöke
Dr. Sebestyén Ádám s.k., eljáró tanács tagja
