2012. szeptember 21. A szekció

2012. szeptember 21. A szekció 11.00 – 12.15 400 GRAMMNÁL KISEBB SÚLLYAL SZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK ELLÁTÁSÁBAN SZERZETT TAPASZTALATAINK

Jeager Judit, Berecz Botond, Varga Péter, Harmath Ágnes, Pete Barbara, Kollár Tímea, Beke Anna, Görbe Éva, Prof. Hajdú Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika NIC Célkitűzés: Az elmúlt hat évben klinikánkon született és kezelt 400 grammnál kisebb súlyú újszülöttek mortalitási és morbiditási adatainak elemzése. A kapott eredmények összehasonlítása az irodalmi adatokkal. Módszer: Retrospektív módszerrel történt adatgyűjtés során elemeztük az ok-okozati összefüggéseket, amelyek a túléléshez, ill. az elhalálozáshoz vezettek. Eredmények: 2006 és 2012 között tizenegy olyan élve született újszülöttet ápoltunk osztályunkon, akiknek születési súlya 400 grammnál kisebb volt. Közülük hárman maradtak életben, ők mind az elmúlt két évben születtek. Mindhárom életbenmaradt koraszülött dysmaturus volt. Gestatiós idejük 24-26. hét közé esett. Ketten anyai HELLP syndroma, egyikük reverse flow miatt született meg sürgős császármetszéssel. Mindhármuknál kialakult BPD és retinopathia is. Következtetés: Az életbentarthatóság határa – bár lassú ütemben – évről évre tolódik az egyre kisebb súlykategóriák felé. A minőségi túlélés feltételei között a korszerű gépek, eszközök és gyógyszerek mellett szükséges kihangsúlyozni a megfelelően képzett és megfelelő létszámban dolgozó neonatológus szakorvosok és intenzív terápiás szakasszisztensek szerepét.

500 GRAMM ALATTI SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK PROGNÓZISÁNAK VÁLTOZÁSA OSZTÁLYUNKON Varga Péter, Berecz Botond, Jeager Judit, Pete Barbara, Kollár Tímea, Harmath Ágnes, Beke Anna, Görbe Éva, Prof. Hajdú Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti Klinika NIC Célkitűzés: Az elmúlt években osztályunkon 500 grammnál kisebb születési súllyal született koraszülöttek adatainak elemzése. Módszer: A 2006. január 1. és 2012. július 1. között osztályunkon kezelt 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek adatait vizsgáltuk. Betegeinket születési idejük szerint két csoportra osztottuk, 2009. január 1. előtt és után születettekre. Összehasonlítottuk a két csoport túlélési arányait, illetve a túlélőknél előforduló neonatális szövődmények gyakoriságát Eredmények: A 2009. január 1. után született 29 koraszülött 55,1%-os túlélése szignifikánsan jobb volt a másik csoportba tartozó 19 koraszülött 26,3%-os túlélésénél. (P:0,048) A neonatális szövődmények tekintetében a túlélőknél változatlanul nagy arányban fordult elő BPD (93,3 % vs. 100%), és laeser kezelést igénylő ROP (50% vs. 60%). Kisebb, de gyakorlatilag változatlan arányban fordult elő enyhébb I-II stádiumú IVH (31, 2% vs. 40%), valamint PVL (12.5% vs. 20%). Következtetés: Adataink alapján, az osztályunkon kezelt 500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek túlélése az elmúlt három évben jelentős javulást mutatott. A neonatális szövődmények gyakoriságában mérsékelt csökkenést tapasztaltunk.

AZ 500 GRAMM ALATTI SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK UTÁNVIZSGÁLATÁNAK EREDMÉNYE Beke Anna, Varga Péter, Berecz Botond, Jeager Judit, Pete Barbara, Kollár Tímea, Harmath Ágnes, Görbe Éva, Prof. Hajdú.Júlia, Prof. Rigó János Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti Klinika NIC Célkitűzés: az elmúlt öt és fél évben klinikánkon született 500 grammnál kisebb születési súlyú koraszülöttek utánvizsgálatával nyert adatok elemzése. Módszer: A 2006. január 1. és 2012. július 1. között osztályunkon kezelt tizenhat 500 grammnál kisebb súllyal született koraszülött - közülük három 400 grammnál kisebb születési súlyú - fejlődését követtük, meghatározott protokoll szerint. Vizsgáltuk a fejlődési mutatók illetve a leggyakrabban előforduló súlyos, mérsékelt illetve enyhe szövődmények alakulását s ezek összefüggését a neonatális állapottal. Eredmények: az utóképeket tekintve a CP súlyos foka egyötödüknél, a súlyos látássérülés két esetben, értelmi és általános fejlődési elmaradás 3 esetben fordult elő. A csaknem minden esetben észlelt retinopatia a lézerkezelés hatására 14 esetben gyógyult, két hallássérült koraszülött fejlesztésben részesül. Következtetés: eddigi eredményeink alapján, az osztályunkon kezelt 500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek rendszeres követés és komplex fejlesztés mellett bíztató késői kimenetelt mutatnak

1500 GRAMMNÁL KISEBB SZÜLETÉSI SÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK SZÜLŐSZOBAI STABILIZÁLÁSA ROADSHOW ÉS TAPASZTALATOK Nádor Cs., Bodrogi E. Honvédkórház, Budapest 2005 óta gyűjti az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a magyarországi PIC-ek statisztikai adatait. Ezekből már látszott az a trend, hogy Magyarországon is egyre jobbak a koraszülöttek egészséges túlélési mutatói, azonban a csecsemőhalálozás aránya az Európai Unió országaiban 3-4 ‰, nálunk először 2011-ben volt 5 ‰ alatti. 2011-ben a Chiesi támogatásával megalakult Magyarországon a BPD-munkacsoport, akik első célként azt tűzték ki, hogy standardizálják az 1500 gramm alatti születési súlyú koraszülöttek szülőszobai ellátását, hiszen a csecsemőhalálozások 2/3-a ezt a populációt érinti. Felkérték a Honvédkórház PIC csapatát, hogy dolgozzon ki erre egy oktatási programot, amiben elméleti és gyakorlati képzés is szerepel. 2011 decembere óta „roadshow” szerűen járjuk az országot, az oktató teamet minden alkalommal 2 orvos és 2 intenzíves nővér alkotja. Az előadásban a „roadshow” tapasztalatairól számolunk be.

KOMPORATÍV KÉPALKOTÓ ÉS KLINIKAI FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI DIAGNOSZTIKA Dr. Berényi Marianne – Fejlődésneurológia -Budapest Célkitűzés: A magzati és a perinatális időszakban keletkező agyfejlődési rendellenességek egy része későbbiekben is változik. A Fejlődésneurológiai Osztály fontos feladatnak tartotta annak rendszeres nyomon követését, hogyan függ össze a képalkotással észlelt agyfejlődési rendellenesség és a fejlődésneurológiai diagnosztikai programokkal megállapított diagnózis. Módszer: A serialis ultrahang vizsgálatokkal és a hozzáférhető MR vizsgálatokkal jobb lehetőség nyílt a kóros agyfejlődés folyamatának nyomon követésére. A fejlődésneurológiai módszer tökéletesítése is jobb összehasonlítási lehetőséget nyújt a morfológiai és a neurofiziológiai vizsgálatok kapcsolatainak értékelésére. Eredmények: Újszülött- és fiatal csecsemőkorban az agy morfológiájának felmérése ultrahang, CT, illetve MR vizsgálatokkal fontos helyzetképet ad az agy állapotáról, a vizsgálat idején. Számos esetben ez elegendő is a kóros agyfejlődés állapotának becslésére, azonban mind a hypoxiás károsodások, mind a fejlődési rendellenességek egy része sorozatos nyomon követést igényel. Néha ijesztő elváltozások nem progrediálnak és emellett semmiféle kóros tünet nem jelentkezik a complex fejlődésneurológiai kivizsgálás alatt, a nyomon követett fejlődés minden vonatkozásban normális marad. Következtetés: A képalkotó eljárássokkal kapott információ önmagában nem jelent fejlődésneurológiai diagnosist és nem teszi szükségessé a neurotherapiás program indítását. Amennyiben a strukturális laesiohoz funkcionális elváltozás társul azonnali therapia szükséges!

2012. szeptember 21. B szekció 11.00 – 12.05 A KORSZERŰ SZÜLÉSZET FŐBB ISMÉRVEI ÉS KÖVETELMÉNYEI Berkő Péter Miskolci Egyetem, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK A szerző 21 éves osztályvezetői és 15 éves szakfelügyelő főorvosi tapasztalatai alapján kisérli meg összefoglalni a korszerű szülészet legfőbb ismérveit és követelményeit. A fő ismérvek: törekvés a terhesség és szülés alatti, valamint a gyermekágyi betegségek és szövődmények megelőzésére; - a biztonságos szülészeti ellátásra; - az ésszerűség határáig a természetességre; - és a családközpontú szülészet megvalósítására. Kiemelkedően fontos feladatnak tartja a prékoncepcionális orvosi kivizsgálás és gondozás általánossá tételét; - a terhesgondozás rendjének újbóli szabályozását; - a bababarát újszülöttellátás teljeskörűvé tételét; - a szülészeti és neonatológiai ellátás feltételrendszerének javítását; - az anya- és csecsemővédelemnek (újból) az egészségügyi ellátás prioritásai közé emelését; - új, országos és teljeskörű, on line elérhető, a terhesgondozásra, szülészeti és újszülöttellátásra is kiterjedő perinatológiai adatszolgáltatási rendszer megvalósítását. - Határozott fellépést sürget a „választás szabadsága” nevében követelt otthonszülés, fájdalom nélküli szülés, az orvosi javallat nélküli császármetszések gyakorlata ellen - és fontosnak tartja a mundér becsületének megvédését.

JAVASLAT A TERHESGONDOZÁST, A SZÜLÉSZETI- ÉS ÚJ-SZÜLÖTTELLÁTÁST IS ÁTFOGÓ ÚJ, ORSZÁGOS PERINATOLÓGIAI ADATSZOLGÁLTATÁSI RENDSZER BEVEZETÉSÉRE Berkő Péter Miskolci Egyetem, B.A.Z. Megyei Kórház A szerző, a több mint 25 éve jól működö Borsod-AbaújZemplén megyei perinatológiai adatszolgáltatási rendszer tapasztalatai alapján új, országos, teljeskörű, on line adatbevitellel működő, az eredmények folyamatos, és szabad lekérdezését az adatszolgáltató szülészeti és neonatológiai osztályok számára is lehetővé tevő adatzolgáltatási rendszer kialakítását és bevezetését sürgeti. Véleménye szerint olyan új adatszolgáltatási rendszerre van szükség: 1./ Amely biztosítja azt, hogy az egyes szülőnőket, ill. újszülötteket ellátó orvosok (és akár patológusok is) információkat kapjanak a betegellátás előző szakaszában, tehát a terhesgondozás, a szülészeti és neonatológiai ellátás során történtekről. – 2./ Amely lehetővé teszi az egyes intézmények, megyék és az ország perinatológiai adatainak folyamatos feldolgozását. – 3./ Amely biztosíthaja a hiánytalan adatszolgáltatást az EUROPERISTAT statisztikai feldolgozások számára is. A szerző bemutatja, és egyben vitára bocsátja azt az adatlap-tervezetet, amely megfelelhet ezeknek az elvárásoknak.

AZ ÉFT (MDN) RENDSZER LEHETŐVÉ TESZI A KÉSŐBBIEKBEN NÖVEKEDÉSIHORMON-KEZELÉSRE SZORULÓ ÚJSZÜLÖTTEK ELKÜLÖNÍTÉSÉT Berkő Péter, Joubert Kálmán, és Gyenis Gyula Miskolc Budapest Célkitűzés. A szülők és gyermekgyógyászok számára is fontos lenne mielőbb tudni, hogy legalább az átlagos testmagasság elérése érdekében, a későbbiekben, melyik gyermek szorul majd növekedésihormon-kezelésre. A szerzők azt szerették volna tisztázni, hogy a Berkő-féle ÉFT (MDN)-rendszer tud-e ehhez segítséget nyújtani. Módszer. A szerzők 6335, olyan 18 éves sorköteles férfi testmagasságát vizsgálták, akiknek ismert volt a születéskori gesztációs koruk, testsúlyuk és testhosszuk. Eredmények. A születésükkor abszolút átlagosan fejlett újszülöttek testmagassága 18 éves korukban átlagosan 176,1cm volt. Ettől szignifikánsan (***) nagyobb (180,2cm) volt a testhossza a születésükkor arányosan túlfejletteknek, és szignifikánsan (***) kisebb (170,8cm) volt a testmagassága a születésükkor proporcionált retardáltaknak. Következtetés. Az eddig hittektől eltérően, növekedésihormon-kezelést nem a heterogén csoportot alkotó, ún SGA újszülöttek igényelnek, hanem közűlük, csak a proporcionált retardáltak. Az MDN-rendszer alkalmas módszer ezeknek az újszülötteknek az elkülönítéséhez..

2012. szeptember 21. A szekció 15.30 – 17.15 A VÉRCUKORMEGHATÁROZÁS NEONATOLÓGIAI VONATKOZÁSAI Dr. Békefi Dezső1 és Dr. Szőke Ildikó2 Szent Borbála Kórház, Tatabánya, 1Csecsemő- és Gyermekosztály és 2Központi Laboratórium Célkitűzés Korábbi vizsgálataink során a gyors vércukormérő módszerek Ht függőségét találtuk. Vizsgálatainkkal az újabb vércukormérők Ht-függőségét határoztuk meg. Módszer A „77 Elektronika Kft” Dcont Optimum és Ideál készülékeivel és a Méry vércukormérővel végeztük a vizsgálatainkat. 15, 30, 45 és 60%-os Ht tartományban különböző vércukortartományban végeztünk méréseket. Az eredményeket összehasonlítottuk a laboratóriumi méréssel (glukóz-oxidáz). Mindhárom vércukormérőt teszteltettük 3 koraszülöttosztályos nővérrel. Eredmények Az Ideál készülék minden vércukor és Ht tartományban igen jó, az Optumun jó egyezést mutatott a referenciamódszerrel. A Méry készülék hibahatára és szórása igen nagy volt. A nővérek az Ideál készüléket találták legjobbnak, ezt a Méry majd az Optimum követte. Következtetés Vizsgálataink alapján újszülött-koraszülöttek vércukormeghatározásához a „77 Elektronika Kft” Dcont Ideál készülékét tartjuk legmegfelelőbbnek a vizsgálat három készülék közül.

.

TRANSZKUTÁN BILIRUBINOMÉTEREK A GYAKORLATBAN Bedi Viktória, Csáthy László Jahn Ferenc Kórház és Rendelőintézet, NIC-PIC II., Budapest Bevezetés: A hyperbilirubinaemia diagnosztikájában a gyorsaság és pontosság mellett nem elhanyagolható szempontként szerepel a fájdalom-, és a technikával járó vérveszteség kiküszöbölése az újszülött/koraszülött populációban. A mindezidáig „gold standard”-nek számító szérum bilirubinszint mérés mellett ígéretes alternatíva lehet a noninvazív, transzkután bilirubinmérési technika.

Célkitűzés: Saját vizsgálatunk során, a magyar piacon hozzáférhető transzkután bilirubinométerek mérési pontosságát tanulmányoztuk. Módszer: Az MBJ-20 típusú transzkután bilirubinmérővel 160, a Dräger márkájú készülékkel 100 mérést végeztünk 35. gest.hét után született betegeinken az előírt módon. Az eredményeket összevetettük a szérum bilirubin értékekkel, valamint meghatároztuk a műszerek intra-assay coefficiensét is 80, illetve 50 esetben. Eredmények: A véres úton mért bilirubinérték az MBJ20 típusú készülékkel végzett mérések 48%-ában, a Dräger típusú bilirubinométer esetében a mérések 60%ában esett a ± 10%-os szórási tartományba. A ± 25 µmol/l-es intervallumba az értékek 61, illetve 73 %-a tartozott. Következtetés: Eredményeink alapján az MBJ-20 és Dräger típusú transzkután bilirubinmérők tájékozódó mérésekre javasolhatók.

CALPROTECTIN ÚJSZÜLÖTTKORBAN Vida Gabriella, Lévai Tibor, Gyarmati Judit, Ertl Tibor PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Neonatológia Tanszék, Pécs Célkitűzés:A calprotectin az S100 fehérjecsaládba tartozó kalcium- és cink kötő protein, mely bizonyítottan a bélrendszeri gyulladások egyik érzékeny markere. A neutrophyl granulocytákból a székletbe kerül, így noninvazív módon vizsgálható. Célkitűzésünk a calprotectin fiziológiás változásainak és patológiás állapotokban mért értékeinek tanulmányozása, a koncentrációt befolyásoló tényezők és az újszülöttkori referenciaérték felállítása. Módszer: 66 újszülöttől (51/15: érett/koraszülött) gyűjtöttünk 106 székletmintát. Ezeknek ELISAmódszerrel történő calprotectin meghatározását végeztük. Az eredmények statisztikai kiértékelésére SPSS programot használtunk. Eredmények: Az érett újszülöttek széklet-calprotectin koncentrációja a 4 éves kor utáni referenciaérték sokszorosa. A biomarker szint az első élethét során jelentős változást mutat. A kezdeti emelkedést, az első hét végére jelentős csökkenés követi. Császármetszéssel születetteknél ez a változás eltolódik. Anyatejes táplálás mellett magasabb calprotectin koncentrációt találtunk, mint tápszer mellett. Necrotizáló enterocolitisben (NEC) a tünetek megjelenése előtt magas calprotectin szintet mértünk (1243.2 és 646.2 μg/g). Következtetés: A széklet-calprotectin meghatározás, az egészséges újszülöttek értékeit alapul véve, a NEC, illetve a generalizált infekció jó prognosztikai biomarkerének tekinthető.

HYPERGLYCAEMIA ÉS INZULIN INDUKÁLTA RETINÁLIS VÁLTOZÁSOK ÚJSZÜLÖTT PATKÁNYBAN Gyarmati J1, Szabadfi K3, Gábriel R3, Kiss P2, Reglődi D2, Kvárik T1, Mammel B1, Ertl T1 1 Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, ÁOK, 2Anatómiai Intézet, ÁOK, 3Biológiai Intézet, TTK, PTE, Pécs Célkitűzés: Újszülött patkánymodellen tanulmányoztuk a hyperglycaemia (HG) és inzulin (Inz)-kezelés esetleges szerepét a ROP pathogenezisében. Módszer: Újszülött patkányokon vizsgáltuk a STZindukálta HG és Inz-kezelés retinális hatásait a következő csoportokban: Inz-kezelt (Stz-/Inz+), HG (Stz+/Inz-), Inz-kezelt HG (Stz+/Inz+), kontroll Stz-/Inz-. Emellett tanulmányoztuk egy retinoprotektív anyag (PACAP) intravitreális hatását. A metabolikus stressz aspecifikus markereit (GFAP, TH) és GLUT-1-t vizsgáltuk a retinán. Eredmények: A Stz-/Inz+ és Stz+/Inz- csoportokban normoglycaemia és HG volt megfigyelhető, a GFAPexpresszió növekedett. Inz-kezeléssel a STZ-indukálta hyperglycaemia rendeződött (Stz+/Inz+), a magas GFAP aktivitás azonban nem csökkent. Az intravitreális PACAP hatására csak az Stz-/Inz+ csoportban csökkent a GFAP expresszió. Az anti-TH-, és a GLUT1-expressziók tekintetében nem észleltünk eltérést. Következtetés: A korai életkorban fennálló HG és Inzkezelés hatására metabolikus inzultus jeleit észleltük újszülött patkányok retináján, mely elváltozások intravitreális PACAP alkalmazásával részben kivédhetők. A modell alkalmas a ROP és a HG, valamint Inz-kezelés közti kapcsolat további tanulmányozására.

TRANSFER NÉLKÜLI SZEMÉSZETI MŰTÉT TAPASZTALATAI Sárkány Ilona, Vida Gabriella, Funke Simone, Gyarmati Judit, Till Ágnes, Gaál Valéria, Márton Sándor, Ertl Tibor PTE KK Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Neonatológiai Tanszék A koraszülöttség egyik leggyakoribb szövődménye a retinopathia prematurorum (ROP), melynek korai kezelése a dióda lézerkezelés. A Pécsi Szülészeti Klinikáról 2007. december 31-ig műtét céljából az újszülötteket a Szemészeti Klinikára szállítottuk. 2008. január 1. óta a szemészeti műtétek klinikánk műtéti blokkjában zajlanak szakszerű aneszteziológiai háttérrel, neonatológus jelenlétében. 1500 g alatti súlycsoportban 2008. január 1. és 2011. december 31. között a súlyos ROP 71 (17,8%) volt, az összes ROP 155 esetben (39%) fordult elő. Ez megegyezett a nemzetközi irodalomban talált aránnyal. A súlyos ROP betegek 33,8%-a, azaz 24 koraszülött szorult lézerkezelésre. A műtéteket inhalációs narkózisban végeztük, melyek közül 14 esetben intubáció történt és 10 esetben laryngealis maszk használatára került sor. A műtétet követően az újszülöttek fél órán belül extubálhatóak voltak, tartós 24 órás lélegeztetésre 2 esetben volt szükség. Vizsgálatunk célja az volt, hogy kedvező tapasztalatainkról beszámoljunk.

RUTINSZERŰEN VÉGZETT ÚJSZÜLÖTTKORI RETINO-TELEMETRIÁS SZEMÉSZETI SZŰRÉS VÁRATLAN EREDMÉNYEI Harangozó Éva, Mótyvainé Jakab Ildikó, Toldi Teodóra, Dr. Maka Erika*, Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány, SE Szemészeti Klinika* Célkitűzés: A koraszülöttek retinopátiájának (ROP) mentési rendszerre telepített mobil telemetriás szűrési rendszerével felismert, nem ROP-os eseteinek elemzése. Módszer: Egy III-szintű neonatális intenzív centrumban (NIC) 2010.01.01.-2012.06.30. között végzett szemészeti szűrővizsgálatok eredményeinek retrospektív értékelése. Eredmények: A 2,5 éves időtartam alatt a NIC-ben, összesen 989 újszülött retino-telemetriás vizsgálatára került sor. A szűrővizsgálatok során 222 db (22,4%) „nem-ROP-os” melléklelet került észlelésre, közel azonos éves incidenciával. A diagnózisok között kiugróan magas számban 139/222 db (62,6%) a vérzések szerepeltek, de 2 retinoblastomás eset is kiszűrésre került. A gesztációs kor szerinti elemzés a vérzéseknél a 36.hétnél idősebb csoport dominanciáját mutatta, míg az egyéb elváltozások közel egyenletes szórást mutattak. Következtetések: Az újszülöttkori szemelváltozások felismerésében komoly segítséget jelent a retinotelemetria használata, amely jól felhasználható a normál újszülött-populáció rutinszerű szűrésére is. Ezért az adott NIC-ben ma már minden újszülött szűrését rutinszerűen elvégzik. A primer prevenciós alaptevékenység szerves részévé tett objektív újszülöttkori szemészeti szűrés – a kötelező hallásszűréshez hasonlóan – a jövőben biztosíthatná a korai ellátást és esélyegyenlőséget.

ÚJSZÜLÖTTEK OBJEKTÍV HALLÁSSZŰRÉSE SAJÁT VAGY VENDÉG SZEMÉLYZETTEL A NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMOKBAN Szabó Elvira Dr.Gáborján Anita* Dr.Bódis Fruzsina* Dr.Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány, Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika*

Probléma: Az újszülöttek objektív hallásszűrése egyes intézményekben a tárgyi vagy a személyi feltételrendszer részleges vagy teljes hiánya miatt nem valósulhat meg. Célkitűzés: A Peter Cerny Alapítvány (PCA) céljainak megfelelően igyekszik segíteni a neonatológiai ellátás hiányterületein. Azt vizsgáltuk, hogy a mentési tevékenységben a készenléti szolgálatot ellátó és az objektív hallásszűrésre kiképzett szakasszisztensek, napi rendszerességgel, biztonsággal el tudják-e végezni a NIC-ekben és az újszülött osztályokon az objektív hallásszűrést. Módszerek: A hallásszűrés a Madsen AccuScreen ProTE készülék használatával történik. A szűrővizsgálatok eredményei internetes rendszeren keresztül – audiológiai szakorvosi kontrollt is biztosítva – dokumentálásra kerülnek, mind a PCA adatbázisában, mind az egyetemi MedSol rendszerben. Eredmények: A PCA 2009. 03. 03. és 2012. 07. 30. között összesen 5754 újszülött, és koraszülött gyermeknél végezte el a fülészeti szűrővizsgálatot. Az általunk vizsgált NIC-ekben és újszülött-osztályon elvégzett, a mentési logisztikára épülő objektív hallásszűrési rendszer gyakorlatilag teljes lefedettséget (98%) biztosított, hasonlóan az olyan intézményekhez, ahol helyben, saját személyzettel teljes lefedettséggel végzik a szűrővizsgálatokat (Az elemzésből kizártuk azt

a 6 hetes időszakot, amikor a készülék üzemképtelen volt és a szerviz cserekészüléket nem biztosított. Következtetések: A neonatológiai ellátásban különböző okok miatt kialakult átmeneti hiányállapotok megszüntetését a koraszülött mentési rendszer és a NICek együttműködése hatékonyan oldhatja meg. Így az alapítványi mentőszolgálat kivonuló szolgálata, a napi rutinfeladatai mellett, az újszülöttkori szűrővizsgálatok elvégzésében is képes maradéktalanul segítséget nyújtani.

2012. szeptember 21. B szekció 15.30 – 17.30 OTTHON VAGY KÓRHÁZBAN? Afonyiné Kaló Tünde, Szűcs Mária, Dr. Szűcs Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Osztályunkon évente néhány esetben előfordul, hogy a megszületést követő tartós kórházi ápolás után, felmerül a kérdés hogyan tovább? Olyan volt kora- és újszülöttekről van szó, akiket hónapokig kezeltünk, akik fejlődési rendellenességgel, vagy asphyxiában születtek, tartós gépi lélegeztetésre szorultak, súlyos szövődményekkel küzdöttek. Maradandó, további életüket befolyásoló károsodásokkal, de hazatérhetnének. Az alternatíva, a más kórházi osztályon történő elhelyezés.

A hazabocsájtás előtti időszaknak a szülők és az ellátó személyzet még szorosabb kapcsolatáról kell szólnia, aminek középpontjában a beteg gyermek áll. Fel kell készíteni a szülőket a gyermek alapvető szükségleteinek otthoni körülmények közötti kielégítésére, az ehhez szükséges speciális készségek és eszközök használatának elsajátítására. Fontos a szülők pszichés támogatása, hogy gyermeküket önmagukkal, a szűkebb és a tágabb környezetükkel is el tudják fogadtatni. Segítenünk kell a szülőknek beszerezni az otthoni ápoláshoz szükséges eszközöket, és meg kell szerveznünk a folyamatos utógondozási védőhálót. A háziorvos, védőnő pozitív hozzáállása nélkülözhetetlen. Munkánk eredménye, ha a sérült gyermek évek múlva is a családjában él és ott nő fel.

KORAI ANYA-GYERMEK KAPCSOLAT LEHETŐSÉGEK ÉS KORLÁTOK Nagy Zsoltné, Dudás Gabriella, Afonyiné Kaló Tünde, Dr. Vichor Diána, Dr. Szűcs Ildikó, Farkas Edina Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ A Koraszülött-Újszülöttpatológia osztályunk csak szállított újszülötteket lát el, így kis betegeink minden esetben elszakadnak édesanyjuktól rövidebb-hosszabb időszakra. Rendszeres feladataink ezért az anya-gyermek kapcsolat ápolására is irányulnak. Az első napok anyai hiányát pótolni nem tudjuk. Különböző az anyák egészségügyi és lelki állapota a szülés után, és vágyakozása gyermeke irányába. Életveszélyes helyzetben a kötődési igény még hetekkel később is labilis lehet. Az apák, nagyszülők bevonása, egyházi segítők szerepe nélkülözhetetlen a feldolgozás folyamatában. Céltudatos munkát végzünk, bár néha ezt a szülők nem érzik. Feladatunk nem könnyű, empátiát, emberismeretet, megújuló szeretetet kíván. Segíteni és fokozni a szülői kötődést egy intenzív osztályon, olykor kedvezőtlen körülmények között is, nagyon összetett. A szakdolgozói képzésnek része kellene, hogy legyen az ez irányú pszichológiai ismeretet szerzés.

BABA SZÜLETIK /LEENDŐ ÉDESANYÁK GYAKORLATI FELKÉSZÍTŐ TANFOLYAMA OSZTÁLYUNKON/ Pál Aranka, Lukszits Erika, Bartha Mónika, Csáthy László NIC-PIC II., Jahn Ferenc Délpesti Kórház és Rendelőintézet A kórházi ápolás mellett valamennyi szakdolgozónk egészségnevelő tevékenységet is végez. Igyekszünk az anyákat megtanítani újszülöttjük otthoni alapellátására. Rooming-in-es nővérünk minden nap az anyákat látogatja, kérdéseikre válaszol. Részt veszünk terhesek felkészítő programjában is. A tanfolyamokat osztályunk részéről szakdolgozóink, kórházi védőnőnk, valamint neonatológusok végezik. Cél a betegelégedettség növelése, mert a pozitív élmények növelik a páciens elégedettségét, ami kihatással van együttműködési készségére is. A leendő, eddig még gyermektelen anyák magabiztosabban tudják újszülöttjeiket ellátni, ezáltal a kórházban töltött idő alatt csökken a szakdolgozó, illetve szülőnő találkozásainak időtartama anélkül, hogy az ápolás minősége romlana. 2012 01. 01-05.30. között 100, először szülő édesanya véleményét kérdeztük, 50 édesanya részt vett, 50 nem vett részt a gyakorlati felkészítő tanfolyamon. A kérdőív hét fokozatú Likert- skálát tartalmazott, valamint zárt kérdéseket, ahol a kérdezett megjelölhette a számára megfelelő választ. A kérdőív végén egy nyitott kérdésre a kérdezett bármit, bármilyen megfogalmazásban leírhatott. A kérdőívek fő kérdéscsoportjai közé tartozott:

• Személyes információk az anonimitás figyelembe vételével; • Az ápolás minőségének általános értékelésére • Az ápolás minőségét befolyásoló tényezők • A kórházi személyzet és a betegek kapcsolata a betegek szemszögéből A tanfolyamon résztvevő anyák sokkal magabiztosabbak voltak újszülöttük ellátásában. Elégedetlen pácienssel nem találkoztunk. Az ápolási idő jelentősen csökkent. A gyakorlati felkészítő tanfolyam beváltotta a hozzáfűzött reményeket, az ápolás minőségének megítélése javult.

TANULNI SOHASEM KÉSŐ, AVAGY A ZSIRÁFPROJECT NŐVÉRSZEMMEL Gombácsiné Csiki Andrea, Bodrogi Eszter dr., Nádor Csaba dr. Honvédkórház, Budapest Az elmúlt pár év során osztályunkon jelentős változások történtek. Kis betegeink ellátása egy korábbitól eltérő szemlélet alapján történik, melynek kulcsszavai: noninvazív, bababarát, családközpontú. Ezt a számunkra teljesen újfajta ellátási formát nehéz volt elfogadnunk. Osztályunkon a nővérek többsége 25-30 éve van a pályán. Ez idő alatt sok változásnak részesei voltunk az általunk tanultakhoz képest. S bizony az idő előrehaladtával egyre kevésbé vagyunk nyitottak a változásokra. Ezért tartom nagyon nagy jelentőségűnek a folyamatos továbbképzést, oktatást, rendszeres gyakorlást, és végül, de nem utolsósorban a személyre szabott motivációt. Előadásomban bemutatom az új ellátási modell sarokköveit, összehasonlítva az újat a régivel. Ismertetem, hogy a bevezetés során milyen nehézségekbe ütköztünk s azokat hogyan küzdöttük le, míg mindannyian eljutottunk odáig, hogy elfogadjuk, ez az új ellátási forma maximálisan szolgálja a csepp emberpalánták életben maradását és életminőségének javulását.

A BABA- BARÁT SZÜLÉSZETI ÉS ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ EGRI MARKHOT FERENC KÓRHÁZBAN Egri Tünde Tímea, Simon Zsuzsanna, Tóthné Komáromi Beáta, Célkitűzés: A 6 hónapig, kizárólag anyatejjel táplált újszülöttek számának növelése azáltal, hogy a kórházban eltöltött első napokban az Édesanyák az őket körülvevő szakemberektől a Baba- Barát irányelveknek megfelelő gyakorlati útmutatást, támogatást kapjanak. Módszer: A régi gyakorlattal ellentétben az anya és újszülöttjének biológiai sajátosságainak, fiziológiai szükségletinek figyelembe vétele! Új irányelvek alkalmazása= 10 lépés. Eredmény: A 2009. és 2011. évet vizsgálva, hogyan változott a 6 hónapos korig kizárólag, igény szerint szoptatott csecsemők száma. Következtetés: a SZÜLÉSZETI ÉS ÚJSZÜLÖTT OSZTÁLY EGYÜTTMŰKÖDÉSE nagyban hozzájárul az anyatejjel táplált csecsemők biológiai, érzelmi és társadalmi jelentőségének magvalósulásához.

FIZIKAI STRESSZ-INGEREK CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEI A NEONATÁLIS MENTÉSBEN Pákozdy Richárd Dr. Széll András Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat Célkitűzés: Mivel a koraszülöttek és a beteg újszülöttek fokozottan érzékenyek a környezeti hatásokra, a biztonságos neonatológiai transzport során ezeket a fizikai behatásokat és a fizikális stresszorok által létrejött reakciókat minimalizálni kell. A szállítási trauma csökkentésének lehetőségeit a Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnál elemeztük. Módszer: A rohamkocsi-koncepciók, az eszközök és a vezetéstechnikai lehetőségek összehasonlító elemzését végeztük. Eredmények: A stresszreakciót kiváltó fizikális ingerek (menetzaj, vibráció, kinetikus ártalom) jelentős részét a megfelelően megválasztott és célzottan berendezett mentőautók, az atraumatikus vezetéstechnika és a megfelelő útvonal megválasztása minimalizálja. A zaj-, fény-, és hő-vagy hidegártalom csökkentésében a a fentiek mellett a szakszerű ápolói munka (inkubátortér megfelelő berendezése, az újszülött elhelyezése, rögzítése, a fényforrások beállítása, minimál handling, stb.) bír kiemelkedő jelentőséggel. Következtetések: A neonatológiai transzport során a káros fizikális hatások tudatos tervezői munkával, a megfelelő technikai háttérrel és jól képzett személyzettel, valamint a stresszmentes ápolás elveinek betartásával a gyakorlatban is csökkenthetők.

A NEONATÁLIS SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÓK HATÁSA AZ ANYA-GYERMEK KAPCSOLATRA Mótyvainé Jakab Ildikó, Mikulecz Ágnes, Dr. Nagy Ágnes, Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány Célkitűzés: A születés helyéről a neonatális intenzív centrumokba történő szállítás során az újszülöttet az édesanyától el kell szakítani. Az anyától való elválást mindketten erős traumaként élik meg, ami komoly stresszforrást jelent mindkettőjüknek és a családnak is. Vizsgáltuk, hogy a neonatális sürgősségi ellátóknak milyen eszközeik vannak arra, hogy az anya-gyermek kapcsolat csak a lehető legkisebb mértékben sérüljön. Módszer: A vészhelyzetek elhárítását követő pszichés stressz oldására szolgáló lehetőségek elemzése. Eredmények: Az anya megnyugtatása, az újszülött megmutatása, a szem és a tactilis ingerek lehetővé tétele a szülők részére, a fotó készítése, kézzel fogható emlék átadása, továbbá a pszichés erőgyűjtésre szolgáló segédanyagok használata, valamint a fájdalom csökkentésére adott 24%-os szacharóz használata mentési rendszerünkben mára már az ellátási rutin részévé vált. Következtetések: A bőr-bőr kontaktus fontossága miatt a koraszülött mentési gyakorlatban aktívan kell segíteni az anyákat abban, hogy az újszülöttjeiket időszakosan mellre tehessék, még akkor is, ha elkerülhetetlen orvosi beavatkozásra van szükség. A bőr-bőr kontaktus kialakítására az apák is alkalmasak – pl. míg az anya a császármetszésből ébred – ezért őket is lehetőség szerint be kell vonni a korai kötődés kialakulásának segítésébe.

EXTRÉM KISSÚLYÚAK HYPOTHERMIÁJÁNAK MEGELŐZÉSE A SZÜLETÉS UTÁN Corvinné Virág Noémi, Dr. Somogyvári Zsolt Peter Cerny Alapítvány Célkitűzés: A 2006-os újszülött újraélesztési irányelvek az extrém kissúlyú koraszülöttek szülőszobai ellátásában javasolják a polyethilén fólia alkalmazását. Vizsgáltuk, hogy mennyire alkalmazható ez a módszer a neonatológiai mentés és szállítás során. Módszer: A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálat által 2004.01.01 2012.06.30. között a szülőszobán ellátott, 30.hétnél korábban születettek hőmérsékletének retrospektív összehasonlítását végeztük. Eredmények: A vizsgált időszakba esően, 2006-tól, 55 olyan extrém kissúlyú koraszülöttet láttunk el, akik a szülőszobai rutin során közvetlenül a megszületés után fóliába kerültek, és 127 olyat, akik fóliát nem kaptak. A fóliában ellátott koraszülöttek átlagos geszt. ideje 25. hét, súlyuk 845 gramm, átlagos testhőmérsékletük felvételkor 35,5 °C volt, míg átadáskor 36,2°C. A fólia nélküli kontroll csoportban az átlagos geszt. idő 25. hét, a súly 975 gramm, az átlagos felvételi testhőmérséklet 34,8°C volt, míg az átlagos átadási hőmérséklet 35,0°C volt. Minél kisebb volt a geszt. kor annál nagyobb volt a lehűlés mértéke a nem fóliázottaknál. A fóliába csavartak a szállítás alatt sem hűltek le, sőt hőmérsékletük jobban emelkedett, mint a kontrollcsoport betegeié. Következtetések: A nemzetközi ajánlás szerinti, a megszületés után poliethylén fóliában történő ellátás majd szállítás jelentősen csökkenti a lehűlés veszélyét.

2012. szeptember 22. Poszterek 09.50 – 10.40 NOSOCOMIALIS INFECTIOK ELŐFORDULÁSA OSZTÁLYUNKON 2001-2012 KÖZÖTT Bérces M.1, Elek N.1, Horváth Zs.1, Katona N.1, Kovács J.1, Kovács P.B.1, Kovács T.1, Kotormán T.1, Polonkai E.1, Riszter M.1, Sveda B.1, Szabó J.2, Szima S.1, Balla Gy.1 Debrecen, DEOEC Neonatológia Tanszék1, Mikrobiológiai Intézet2

Az intenzív osztályok beteganyagában világszerte jelentős morbiditási és mortalitási tényező a nosocomiális infectiók által kiváltott megbetegedések. Az előadás célja a 2001-2012 között osztályunkon előforduló, súlyos, műtétre kerülő NEC-es betegek adatainak elemzése, az osztályunkon előforduló nosocomiális infectiot okozó kórokozó típusok előfordulásával. Adataink alátámasztják, hogy a külső beszállítás 2007ben történő megjelenésével, valamint a betegszám növekedésével párhuzamosan új, rezisztensebb kórokozók jelentek meg, annak ellenére, hogy a koraszülött ellátási protokollunk nem változott. Az infectió kontroll adataiból kitűnik, hogy 2009-ig emelkedett a sepsis és a következményes NEC megjelenése, melyet az antibiotikum terápiánk megváltoztatásával és a mintavételek gyakoribbá tételével előztünk meg. Célunk, hogy a rizikócsoportba tartozó kora- és újszülöttek megfelelő szintű neonatológiai háttérrel rendelkező centrumokban szülessenek, mely aláhúzza az inzenzív szállítás fontosságát.

MULTIREZISZTENS KÓROKOZÓK A SZÜLÉSZETI KLINIKA NIC OSZTÁLYON Fekete Zsuzsanna, Ertl Tibor, Rauth Erika

PTE

Célkitűzés. Az Európai Unióban évente az antibiotikum rezisztens baktériumok által okozott fertőzések közel 25– 30000 ember halálát okozzák. Hazánkban 2004 óta működik a multirezisztens kórokozó (MRK) kötelező jelentési rendszer. Magyarországon 2010-ben kb. 2500 MRK által okozott fertőzést regisztráltak.. A bejelentett fertőzések száma 28%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. Munkánk célja, hogy áttekintsük az MRK okozta fertőzéseket és azok jellemzőit. Módszer. Retrospektív adatgyűjtés a 2009. január 12011.december 31. időszakban születettek között. Eredmények. Osztályunkon a fenti időszakban előfordult MRK esetek tanulmányozása során összesen 26 infekciót tudtunk felderíteni, ez alapján 2009-2010-ben megháromszorozódott a multirezisztens kórokozók száma, ami 2011-ben stagnálást mutatott. A fertőzések az első két évben az 1000–1999 g közötti, 2011-ben az 1000 g alatti igen kis súlyú koraszülöttek között fordultak elő. Amíg 2009–2010-ben az ESBL termelő Klebsiella oxytoca okozta a legtöbb fertőzést, 2011-ben az ESBL termelő E. coli került előtérbe. Következtetés. Úgy tűnik, az életmentő antibiotikumok elveszíthetik gyógyító hatásukat, ezért a WHO 2011-ben az Egészség Világnapja alkalmából felszólított minden kulcsszereplőt, beleértve a döntéshozókat is, hogy használják helyesen és felelősségteljesen az antibiotikumokat, mert ez a rezisztencia/multirezisztencia elleni küzdelem helyes útja.

ÚJSZÜLÖTTKORI GENERALIZÁLT HSV FERTŐZÉS Dr. Kothencz Ágnes, Dr. Kelemen Edit, Dr. Bodrogi Tibor Bács-Kiskun Megyei Kórház, Szegedi TE Általános Orvostudományi Kar Oktató Kórháza, PIC, Kecskemét Esetismertetés: Az újszülöttkori Herpes simplex által okozott generalizált infekció ritka kórkép, 2000-5000 élveszületésre jut egy eset. Előadásunkban HSV által okozott sepsis újszülöttkori esetét ismertetjük. 39. gestatios hétre, 3250 g testtömeggel per vias naturales született betegünk kórházunkban. 2 napos életkorban connatalis infectio gyanúja miatt került felvételre PIC részlegünkre. Láz, irritabilitas mellett légzészavar, oxigénigény jelentkezett. Laboratóriumi és tenyésztési eredmények bakteriális infectiot igazoltak, ezért empirikus, majd célzott antibiotikum terápiát indítottunk, amelyre légzészavara, oxigénigénye megszűnt. Subfebrilitas, fokozódó neurológiai tünetek mellett a 7. életnapon testszerte herpetiform vesiculák megjelenését észleltük. Ismételt lumbalpunctio eredménye viralis encephalitisnek felelt meg, ezért parenteralis acyclovir kezelést kezdtünk. A liquorból és a serumból történő PCR vizsgálattal Herpes simplex vírust izoláltak az OEK - ben. Az alkalmazott terápia mellett a klinikai tünetek jelentős javulását értük el. Az újszülött neurológiai követése során minimális idegrendszeri tünet maradt fenn. Esetismertetésünkkel az újszülöttkorban súlyos tünetekkel és nagy mortalitással járó generalizált HSV infectiora hívjuk fel a figyelmet a kórlefolyás, a diagnosztika és terápia tükrében.

ÚJSZÜLÖTTKORI NEISSERIA MENINGITIDIS FERTŐZÉS Zátonyi Adél, Máté Csilla, Csonka Nóra, Sipos Péter Célkitűzés : esetbemutatás egy 11 napos érett újszülött meningitise kapcsán. Módszer: Az újszülött a 37. gestetios héten született II/2 terhességből 2180g súllyal, 9/10 Apgar statusban. Anyai dohányzás és vaginalis candidiasis emelendő ki a terhességi anamnezisből. Zavartalan adaptációt követően otthonába bocsátották a hatodik életnapon a szomszédos városi kórház gyermekosztályáról. Eredmények: Öt napot töltött otthonában, háziorvosa és védőnője táplálási nehezítettség miatt fokozottan figyelte. A 11. életnapon septicus állapotban vettük fel intenzív részlegünkre. Liquor és haemocultura egyértelműen Neisseria meningitidis B infekciót igazolt. Antibiotikus, immunglobulin, valamint supportiv terápia mellett jelenlegi felmérésünk szerint maradványtünet nélkül gyógyult. Következtetés: Újszülöttkorban irodalmi ritkaság Neisseria meningitidis fertőzés. Előadásunkban felvetjük a fertőződés lehetőségeit, a környezet kemoprofilaxisának nehézségeit és az utókezelés, védőoltások szükségességét.

HYPERTONIAS SÓOLDAT INHALATIO HATÉKONYSÁGA RSV BRONCHIOLITISBEN, SAJÁT TAPASZTALAT Tory Vera, Szirmai Annamária, Adonyi Nóra, Madarasi Anna Célkitűzés: A Szent János Kórház Koraszülött-, Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztályán az elmúlt évben RSV-vel fertőzött, bronchiolitises csecsemőkön a különböző tüneti kezelések hatékonyságának összehasonlítása. Módszer: A sóoldat inhalatiót a légúti obstructio és oedema csökkentésére vezették be. Számos tanulmány számol be arról, hogy a hipertóniás sóoldattal inhalálók kevesebb időt töltöttek kórházban. Szteroidok illetve hörgőtágítók adása nem javította a klinikai képet és a betegség lefolyását. Az elmúlt évben 47 RSV-vel fertőzött betegünk volt, közülük 60% fiú, 37 1 évesnél fiatalabb kisded volt. Ebből a csoportból 29-en 6 hónaposnál fiatalabbak voltak. A betegeknél életkor, klinikai tünetek alapján végeztünk RSV gyorstesztet. Betegeink fele 3% sós oldatos inhalálásban részesült, szükség esetén Isopronisine kezeléssel kiegészítve, míg a betegek másik fele hörgőtágító kezelésben, valamint az állapottól függően szteroid terápiát is kapott. Eredmények: Összehasonlítva a két csoportot szignifikáns különbség nem mutatkozott sem az átlagos ápolási időben, sem a betegség lefolyása, sem pedig a szövődmények tekintetében. Következtetések: Tapasztalataink és az irodalomban is leirt megfigyelések alapján javasoljuk hypertonias (3%) sóoldat használatát az RSV fertőzések kezelésében.

ÚJSZÜLÖTTKORI MARFAN SYNDROMA – ESETBEMUTATÁS dr Kelen Mária, dr Papp Judit, dr Szűcs Ildikó, dr Ivancsó Johanna, dr Kosztopulosz Nikoletta Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Poszterünk az igen ritka újszülöttkori Marfan syndroma tüneteit hordozó betegünk esetét mutatja be. A Marfan syndroma széles spektrumú megbetegedés, melynek ritka, súlyos változata az újszülöttkori forma. Külön entitásként való kezelését magyarázza a magas kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás már a csecsemő- és korai gyermekkorban, az időben megkezdett megfelelő terápia bevezetésének fontossága, valamint az érintett család megfelelő felvilágosítása. A Marfan syndroma diagnózisának kritérium rendszerét az átdolgozott Gent nozológia biztosítja, de az újszülöttkori eseteket tekintve gyakori a fals negativitás. A betegség molekuláris genetikai hátterében a 15 q15q21.3 kromoszóma részen elhelyezkedő fibrillin-1 gén de novo mutációja áll a 24-32 exon érintettségével, ennek kimutatása fontos feltétel a diagnózis felállításához. A betegség prognózisát döntően a szív-érrendszeri érintettség befolyásolja, gondozásában alapvető az ezirányú nyomon követés, emellett a lencse diszlokáció és szkoliózis időben történő felismerése. Gyanújelek esetén a korai kardiológiai vizsgálat nélkülözhetetlen.

METHAEMOGLOBINAEMIA – TANULSÁGOK ESETEINK KAPCSÁN Ivancsó Johanna1, Vichor Diána1, Szűcs Ildikó1, Kelen Mária1, Kosztopulosz Nikoletta2 B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Velkey László Gyermekegészségügyi Központ 1. Koraszülött-Újszülöttpathológiai osztály, 2. Gyermekkardiológiai részleg A methaemoglobinaemiának örökletes és szerzett okait ismerjük. Herediter methaemoglobinaemiát a vörösvértest metabolizmus és a haemoglobinszerkezet genetikai defektusai, míg szerzett formát számos oxidatív gyógyszer és toxin okozhat. A betegség fő tünetei az oxigén adására nem rendeződő cyanosis, csokoládébarna vér, 30% fölötti methaemoglobin szintnél tachypnoe, dyspnoe, tachycardia, 55% felett tudatzavar, arrhytmia jelenhet meg, 70%-os methaemoglobin szintnél pedig beállhat a halál. A diagnózis felállításához a szérum methaemoglobin szint meghatározása, arteriás vérgázmérés, és pulzoximetria szükséges, az etiológia kiderítéséhez haemoglobin electrophoresisre, illetve haemoglobin reduktáz enzimszint-mérésre is szükség lehet. A terápia oxigén szupplementációból, intravenás metilénkék, és dextróz, valamint orális ascorbinsav adásából, illetve cseretranszfúzióból állhat. Osztályunkon rövid időn belül 2 különböző etiológiájú methaemoglobinaemiás beteget kezeltünk. Eseteink bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet e betegség diagnosztikai, differenciáldiagnosztikai és terápiás nehézségeire a 21. században, Magyarországon.

EPIDERMOLYSIS BULLOSA - EGY RITKA BŐRGYÓGYÁSZATI BETEGSÉG OSZTÁLYUNKON Csécsei Márta, Princzkel Erzsébet; Szent János Kórház, PIC osztály, Budapest Szalay Zsuzsanna; Heim Pál Kórház, Gyermekbőrgyógyászati osztály, Budapest Bevezetés: Az epidermolysis bullosa egy örökletes, hólyagképződéssel járó bőrgyógyászati megbetegedés. A bőrön és a nyálkahártyákon hólyagok képződnek akár a legkisebb fizikai ráhatásra, vagy súlyosabb formáiban látszólag spontán is. A bőr rendkívüli sérülékenysége, folyamatos fájdalmas sebképződése, és az ennek nyomán kialakuló számos szövődmény az életminőséget rontja, és egyes ritka kórformák esetében az életet is veszélyezteti. Esetbemutatás: R.B., gondozott II/2. terhességből, a 39. gest. héten, 2880 grammal, 9/10 Apgarral, anyai okból császármetszéssel született. Bőrén látható bullózus, hámfosztott bőrterületek miatt került felvételre osztályunkra, melyeket születésekor még csak az acrákon észleltünk. Infekcióra utaló klinikai tünet és laboreltérés nem volt. Spontán megjelenésű új bullákat ápolása minden napján észleltünk, a régebbi bullák alatt a hámosodás megindult. Bőrgyógyászati konzílium alapján egyéb differenciáldiagnosztikailag szóba jövő betegségek kizárását követően epidermolysis bullosa diagnózisa volt valószínűsíthető, ennek megfelelő kezelési protokollt kezdtünk. A konzervatív terápia mellett is fokozatosan progrediáló bőrtünetek miatt további kivizsgálás és ellátás céljából 2 hetes korában helyeztük át a Heim Pál

Kh. Gyermekbőrgyógyászati Osztályára, ahol napok múlva fulminans sepsis indult, exitus következett be. Következtetés: Az előadás célja felhívni a figyelmet az újszülöttkorban is megjelenő ritka, akár letális kimenetellel járó bőrgyógyászati betegségre a diagnózis felállítása, a megfelelő kezelés, gondozás megkezdése és infekció megelőzés céljából. Lehetőség van az érintett családok genetikai tanácsadáson, prenatalis diagnosztikai vizsgálaton való résztvételére későbbi családtervezés során.

AMNION SZALAG SZEKVENCIA ELŐFORDULÁSA OSZTÁLYUNKON Dr. Kovács Krisztina Erika, Dr. Vargyay Éva Markhot Ferenc Kórház, Eger Célkitűzés Esetbemutatásunk célja felhívni a figyelmet egy viszonylag ritkán előforduló veleszületett rendellenességre, az amnion szalag szekvenciárára (ADAM-szindróma). A betegség megjelenési formája és súlyossága széles skálán mozog, főként a végtagokat érinti, ahol leszorítást, redukciót, esetleg teljes amputációt okoz. A fej, a törzs vagy a köldökzsinór érintettsége azonban intrauterin elhaláshoz is vezethet. Módszer Osztályunkon az elmúlt 5 évben előforduló legsúlyosabb amnion szalag szekvencia esetet mutatjuk be. A panaszmentes várandósság 32. hetében ajakhasadékot diagnosztizáltak ultrahangon. A 33. héten bekövetkező spontán koraszülés után észleltük az újszülött bal oldali ajak- és szájpadhasadékát, bal oldali dongalábát, illetve mind a 4 végtagot érintő, eltérő súlyosságú redukciós szekvenciáját. Eredmények A kiváltó okok keresése mellett fontosabb volt a további kezelések megtervezése, mely a koraszülött-ellátás mellett korai sebészeti beavatkozást is jelentett. Következtetés A betegség kiváltó oka máig ismeretlen, azonban az ultrahangos technika fejlődésével megvalósítható az amnion szalag azonosítása még az intrauterin életben, ezzel együtt a szülők felkészítésére és a beavatkozások mérlegelésére is lehetőség nyílik.

PRÉNATALISAN DIAGNOSZTIZÁLT MARKER KROMOSZÓMÁVAL KAPCSOLATOS DIAGNOSZTIKUS NEHÉZSÉGEK ÖSSZEFOGLALÁSA EGY ESTISMERTETÉS KAPCSÁN. dr. Farkas Bálint, dr. Molnár Gábor, dr. Gomány Zsuzsanna, dr. Czakóo Márta, dr.Ábrahám Hajnalka, dr. Veszprémi Béla PTE, Klinikai Központ, Szülészeti és Nőgyógyászati Központ

Bevezetés és háttér: A Marker kromoszóma egy rendellenes számfeletti (47.) autosomalis kromoszóma, amely méretét tekintve kisebb, mint az emberi 20-as kromoszóma, angol elnevezése sSMC (small Supernumerary Marker Chromosomes - sSMC). Incidenciáját tekintve a marker kromoszóma előfordulási gyakorisága újszülöttekben 0.043% (4/ 10.000 újszülött). Annak ellenére, hogy sSMC hétszer gyakoribb (0.171%) olyan egyénekben, akik mentális retardácioban szenvednek, eddig nagyon kevés olyan esetet ismerünk, amikor marker kromoszóma strukturális agyi elváltozasokkal társult. Esetismertetés: Esetünkben egy 33 éves nulliparánál magas Down kockázat miatt amniocentézist végeztünk. A vizsgálatok de novo képződött marker kromoszóma jelenlétét állapították meg, ezért a szülők terhességmegszakítás mellett döntöttek. Az abortum agyának mikroszkópos vizsgálata során Edwards szindrómában előforduló elváltozásokat írtak le. Összefoglalás: Amennyiben prenatalisan diagnosztizálták őket különös kihívást jelentenek a genetikai tanácsadás során, mivel nehéz megjósolni a klinikai következményeket. Fenotipusos elváltozásokat általában a de novo képződött marker kromoszómák okoznak.

2012. szeptember 22. A szekció 10.40 – 12.25. ÉRETT ÚJSZÜLÖTTEK STROKE-JA Csécsei Márta, Princzkel Erzsébet Szent János Kórház, PIC Osztály, Budapest Bevezetés: A koraszülött populációban előforduló agyvérzés egy viszonylag gyakori, jól ismert kórkép. Ezzel szemben az érett újszülöttek agyvérzése illetve ishaemiás agyi károsodása (stroke) ritka, a neonatológusok által is elvétve észlelt betegség. Napjainkban a korszerű diagnosztikai eszközök segítségével fény derült rá, hogy jóval gyakoribb, mint eddig gondolták volna. Gyakorisága kb. 1/1600 élveszülés. Érdekessége, hogy habár a klinikai tünetek és a képalkotó eredmények mára már jól ismertek, nehézségekbe ütközik a stroke bekövetkezési idejének pontos megállapítása, és több kérdés merül fel mind az okokat, rizikófaktorokat, patofiziológiai mechanizmusokat, mind a kezelést, kimenetelt illetően. Esetbemutatás: Az általunk retrospektív módon vizsgált 7 esetben időre született, átlagos súlyú, jó Apgar értékkel rendelkező újszülötteknél a megszületést követő pár napon belül jelentkező görcsök kapcsán derült fény a betegségre. Az egyéb újszülöttkori kórállapotok (anyagcsere betegségek, ioneltérések, hypoglycaemia) kizárása után elvégzett képalkotó eljárások során igazolódott, hogy a koponya ultrahang vizsgálat a vérzéses stroke esetében informatív lehet, ishaemiás stroke esetén álnegatív eredményt is adhat. Ezért minden ilyen esetben MR vizsgálat elvégzése javasolt. Előadásunkban összefoglaljuk azokat a lehetséges

kórállapotokat, melyek stroke-t okozhatnak érett újszülöttekben ( véralvadási zavarok, asphyxia, trauma, infekció). A betegek hosszú idejű utánkövetése és intenzív rehabilitációja még súlyos morfológiai kép esetén is jó fejlődéssel kecsegtet. Irodalmi adatok szerint a parietalis lebenyben, thalamus, nucleus caudatus környékén létrejövő elváltozások esetén kell számolnunk súlyosabb maradványtünetekkel. Következtetés: Saját eseteink alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy ijesztő, súlyos újszülöttkori kórkép esetében is - aktív rehabilitáció mellett reményünk lehet a teljes gyógyulásra.

PER VIAS NATURALES ÉS CSÁSZÁRMETSZÉS ÚTJÁN VILÁGRA JÖTT ÉRETT ÚJSZÜLÖTTEK MIKROKERINGÉSÉNEK VIZSGÁLATA Tálosi Gyula, Bakki Judit Zsombok Krisztina, Deli Beáta, Vincze Rita, Túri Sándor, Monostori Péter SZTE Gyermek- és Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika, Szeged

Célkitűzés. Laser Doppler Flowmetria (LDF) segítségével azt vizsgáltuk, hogy az első életnapokban a születés módja befolyásolja-e a mikrokeringés adaptációját. Módszerek: 20 érett, per vias naturales (pvn) illetve 20 sectio caesarea (sc) útján született újszülött LDF paramétereit figyeltük meg 6-8 órás és 48-52 órás életkorban. Kétcsatornás flowmetert (DRT 4, Moor Instruments) használtunk, a homlokon és a hason mértünk. A mikrokeringés alapállapotát (37oC), illetve a 30 perces lokális melegítés utáni kapilláris-reaktivitást (37-ról 41oC-ra) vizsgáltuk. A statisztikai számoláshoz varianciaanalízist használtunk. Eredmények: A születést követő 1. napon alapállapotban a mikrovaszkuláris perfúzió szignifikánsan magasabb volt a hason a homlokhoz képest mindkét csoportban (pvn: p<0,01; sc: p<0,001). A melegítés végén csak a sc csoportban volt különbség (p<0,05). Az sc csoportban az 1. és a 3. életnap között a kapilláris reaktivitás a homlokon szignifikánsan (p<0,01) nőtt. Következtetés: Eredményeink alapján a császármetszéssel világra jött újszülöttek esetén a mikrocirkuláció változása az 1. és 3. életnap között a pvn világra jöttekéhez képest eltérést mutat, ami a szülés módjának az újszülöttkori adaptációban betöltött szerepére utalhat.

A KORASZÜLÖTTEK VASZKULÁRIS BETEGSÉGEIHEZ VEZETŐ FAKTOROK VIZSGÁLATA MIKROMÓDSZEREKKEL

Bérces M., Bodó T. , Elek N., Horváth Zs., Katona N., Kovács J., Kovács P.B., Kovács T., Kotormán T., Polonkai E., Riszter M., Sveda B., Szima S., Balla Gy. Debrecen, DEOEC Neonatológia Tanszék1 Mindhárom fő koraszülött utóbetegség (ROP, BPD, PVL) kifejlődésében a nagyfokú anatómiai és strukturális éretlenség mellett kulcsszerepe van mind a hypoxiás, mind a hyperoxiás folyamatoknak, valamint a proinflammációs citokinek aktiválódásának. A rendszer központi szereplője a HIF-1 transzkripciós faktor és az oxigén gazdag környezetben a degradációjáért felelős prolin hydroxiláz. A HIF-1 fontos target génje a VEGF-t kódolja, mely kulcsfontosságú az érnövekedés befolyásolásával a szem, a tüdő és az agy élettani és pathológiás fejlődésében. A normális organogenezis egy másik fontos biztosítéka az IGF-1 egyenletes jelenléte. Munkánk során az elmúlt két évben 230, neonatológiai intenzív részlegünkön kezelt betegünknél IGF-1, VEGF, IL1B szintjének alakulását vizsgáltuk ELISA módszerrel vérből és brochus váladékból. Eredményeink azt mutatták, hogy a koraszülöttek IGF-1 és VEGF szintje az éretlenség mértékétől függően már a születés pillanatában jelentősen elmarad az érettek szérumszintjéhez képest és később sem emelkedik az érettekhez hasonlóan, sőt a trachea váladékban a lélegeztetés további VEGF szint csökkenéshez vezet. A ROP-os esetekben viszont 28 napos korban egy emelkedett VEGF szint volt megfigyelhető, utalva a pathológiás, excesszív vazoproliferációra.

VENA GALENI ANEURYSMA ÚJSZÜLÖTTKORBAN Szász Mária, Benke Margit, Hudák István, Adamovich Károly PTE Gyermekklinika, PTE Idegsebészeti Klinika Célkitűzés: Vena Galeni aneurysmával született két újszülött kapcsán bemutatjuk a diagnózis nehézségeit, a idegsebészeti műtéti beavatkozást és a kimenetelt. Módszer: Esetbemutatás a kórtörténet retrospektív feldolgozásával. Eredmények: Első betegünknél születést követően kardiális dekompenzáció, légzési-keringési elégtelenség uralta a klinikai képet. A nagy shuntkeringéssel járó agyi AV malformációra a 10. életnapon derült fény. Másik esetünknél a vena Galeni aneurysmát ill. hydrocephalust már intrauterin UH vizsgálat során diagnosztizálták. Postnatalisan itt is erőteljes és hosszas kardiorespiratorikus támogatásra volt szükség. Mindkét újszülöttnél megtörtént az elváltozás endovascularis embolizációja. A postoperatív időszakban – több szövődmény mellett - elsősorban a hydrocephalus kialakulása ill. progressziója okozott problémát. Mindkét betegünk túlélt, azonban a második újszülöttnél súlyos neurológiai utókép alakult ki. Következtetés: Kardiális dekompenzáció hátterében – egyértelmű kardiális ok hiányában – jelentős extrakardiális shunt; agyi AV malformáció is állhat. Újszülöttkorban keringési dekompenzációval induló vena Galeni aneurysma prognózisa – az idegsebészeti beavatkozás ellenére is – sokszor kedvezőtlen.

NYITOTT DUCTUS ARTERIOSUS – A NEONATOLOGIAI INTENZÍV ELLÁTÁS TÜKRÉBEN Gyenes Vilmos Kecskemét, Gyermekosztály, MRE Bethesda Kórház A foetalis keringés épségének obligát része, az aortát az arteria pulmonalissal öszekötő képlet a ductus arteriosus. Első leírójának Galenus tekinthető, Leonardo Botallo nevezetes művében nem erről a képletről, hanem a foramen ovaleról számolt be. A perinatológiai munka elengedhetetlen része a ductus felismerése,a nyitottság mértékének obligát meghatározása, a haemodynamikai terhelés és az ebből következő teendők helyes meghatározása. A Smallhorn féle metszet helyes kivitelezése nélkül ezen ultrahangos vizsgálatok eredménytelenek, értelmezhetetlenek. Elemezve a 2005-2010-ig terjedő PIC adatokat, saját gyakorlatunkkal egyezően azt találtuk, hogy a műtétre, ductus lekötésre szoruló esetek száma, hullámzó tendenciát mutatva csökken. A gyógyszeres paletta / indomethacin,ibuprofen,paracetamol/ mellett meghatározó a folyadék-elektrolit terápia, haemostatus, respiratios technika optimalizálása. Ez elsősorban a javuló perinatalis ellátásnak, a terápiás lehetőségek bővülésének, a megváltozott műtéti kritérium rendszer hatásának tudható be. Ismertetjük a bostoni munkacsoport által kidolgozott korszerű kritérium rendszert. A funkcionalis echocardiográfia a gyermekkardiológiai lehetőségek beszűkülése, human erőforrás, gyermekkardiológusok számának csökkenése miatt a neonatológiai gyakorlat szerves részéve válik. Előadásunkkal hozzá szeretnénk járulni a neonatológiai intenzív erőfeszítések javuló eredményességéhez.

PERZISZTÁLÓ PULMONÁLIS HYPERTONIA KEZELÉSE INTÉZETÜNKBEN, TOVÁBBLÉPÉSI LEHETŐSÉGEK Kovács Tamás, Bérces Mária, Elek Norbert, Horváth Zsolt, Katona Nóra, Kotormán Tünde, Kovács P.Balázs, Kovács Judit, Polonkai Edit, Riszter Magdolna, Sveda Brigitta, Szima Sándor, Balla György DE OEC, Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológiai Tanszék A neonatológiai intenzív ellátás fejlődése révén az utóbbi évtizedben jelentősen csökkent a kardiopulmonalis adaptatio zavaraival összefüggő halálozás, azonban a persistalo pulmonalis hypertonia (PPHN) továbbra is az egyik fontos faktora a perinatalis mortalitásnak és morbiditásnak, különösen érett újszülöttekben. Újabb echocardiografiás paraméterek meghatározása révén lehetőség van a pulmonalis hypertonia és az ezzel összefüggő jobb kamra diszfunkció pontosabb megítélésére és a szükséges terápia finomabb vezetésére. Az NO-cGMP szignál mechanizmus jelentőségének felismerése és az iNO bevezetése a gyakorlatba önmagában jelentősen javította ezen betegcsoport prognózisát, de továbbra is gondot jelentenek az iNO rezisztens esetek. Ezekben az esetekben ígéretes lehet más foszfodiészteráz gátlók, inhalált prostaciklin, endothelin antagonisták alkalmazása, illetve a későbbiekben esetleg a Rho-kináz inhibítorok, rhSOD, rhVEGF, sGC aktivátorok alkalmazása is. Előadásunkban intézetünk diagnosztikus és terápiás stratégiáról számolunk be, valamint a továbblépés lehetőségeivel foglalkozunk.

2012. szeptember 22. B szekció 10.40 – 12.25. A PREECLAMPSIA: TEGNAP, MA ... ÉS HOLNAP? Valent Sándor, Alasztics Bálint, Pánczél Zita, Pajor Attila, Bánhidy Ferenc Semmelweis Egyetem, II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Az anyai és magzati morbiditás, mortalitás egyik vezető kóroka. Számos nemzetközi munkacsoport foglalkozik a betegség mind alaposabb feltárásával. Az irodalmi keresőprogramokban több mint 27000 találat olvasható másodpercek alatt. Az ismeretek exponenciálisan bővülnek ebben a tárgykörben. Az utóbbi húsz év alatt megsokszorozódott az ismeretanyag, azonban a kezelési lehetőségek sajnálatos módon mégsem mutatnak ezzel arányos áttörést. Az elért eredmények jelentős hányadáért sokkal inkább a perinatológia, a minél kisebb súlyú koraszülöttek ellátásának a fejlődése dícsérhető. A preeclampsia kezelése, vagy megelőzése csak elenyésző fejlődésen ment keresztül. Mi lehet az oka annak, hogy a mai napig nem történt meg az a klinikai áttörés, amire oly sokan, oly régóta várunk? Ezeket a gondolatokat szeretném néhány szempontból körüljárni, bevonva a konferencia résztvevőit is a közös gondolkodásba.

A KORASZÜLÉS VEZETÉS PROBLEMATIKÁJA Kőrösi Szilvia, Mészáros Gyula Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Célkitűzés: Az igen kis súlyú, medencevégű fekvésben el-helyezkedő magzatok fokozott szülési károsodásának csökkentése. Módszer: Koraszülés esetén összehasonlítottuk a medence-végű fekvésben elhelyezkedő, koraszülött magzatok születésének perinatalis kimenetelét corporális, (C) illetve cervicalis transversalis /CT) uterus metszés esetén. Eredmények: A vizsgált időszakban lezajlott 57 kora medencevégű szülésből 37 cervicális, 12 corporális metszésből történt. A C csoportban az anyai átlagéletkor 3 évvel magasabb volt, a megelőző szülészeti események száma és aránya a két csoportban hasonló volt. A postoperatív szakban (ápolási napok, transfusió, lázas állapot) a C és CT csoport között nem volt szignifikáns különbség. A C csoportban az átlagos születési súly 1102, a CT-ben 1190 gramm volt, az 1, 5, 10 perces Apgar score 7.0, 7,8, 8,8 illetve 5.1 7.1 8.5, a pH érték 7.29, illetve 7.21 volt. Intracraniális vérzés a C csoportban 2/12, a CT csoportban 13/37 esetben fordult elő. Következtetések: A corporális és a cervicális harántmetszés között a postoperatív szak szövődményeit illetően nem találtunk eltérést. Corporális metszés esetén az Apgar és pH értékek a kedvezőbben alakulnak Az intracraniális vérzések száma kevesebb, a magzati veszteség alacsonyabb. Az újszülöttek általános állapota jobb.

JAVÍTJA-E A TERHESSÉG KIMENETELÉT A CSÁSZÁRMETSZÉS MEDENECEVÉGŰ FEKVÉS ESETÉN? Csákány M. György Jahn Ferenc Délpesti Kórház, Budapest Célkitűzés: Igazolni akarjuk, hogy a császármetszés, a nemzetközi trendeknek megfelelően jelentősen javítja a magzat életkilátásait medencevégű fekvés esetén. Módszer: A „Tauffer” 1995-2009 és a „PIC statisztika” 2009 évi adatait használtuk fel. Eredmények: Medencevégű fekvés esetén a császármetszés frekvencia mára Magyarországon az 1995-ös 46 %-ról 2009-ben 84 %-ra nőtt. A császármetszés jelentősen javítja a magzat életkilátásait medencevégű fekvés esetén a spontán született újszülöttekhez képest. Összehasonlítva a koponyavégű fekvésből születettek adataival azt látjuk, hogy a perinatális mortalitás alig csökkent (38 v. 29 ‰). Az intrauterin elhalások aránya ( 18 v. 18 ‰) illetve a postnatális halálozás (18 v. 9 ‰) szintén több mint négyszerese az ugyanilyen körülmények között koponyavégű fekvésből világra jött újszülöttekéhez képest. Következtetés: A medencevégű fekvésről már igen sokan gyanították korábban is, hogy az estek jelentős részében önálló terhespathológiai kórkép, tehát a 28. terhességi hét után észlelt medencevégű fekvés fokozott gondozást igényel.

AZ ELSŐ FELSÍRÁS VIZSGÁLATA NORMÁL ÉS CSÁSZÁRMETSZÉSSEL TÖRTÉNŐ SZÜLÉS ESETÉN. Makói Zita, Takács György Pázmány Péter Katolikus Egyetem Célkitűzés



az újszülött sírásban lévő finom jelek, mérhető paraméterek vizsgálata, amelyek alkalmasak az újszülött minimális, még esetleg a normális működésen belüli eltérő állapot kimutatására,  a hüvelyen keresztül, szövődménymentesen született és a császármetszéssel világrajött újszülöttek első felsírásának összehasonlítása. Módszer, vizsgálati anyag 10 hüvelyi úton, 38-42 gestatios hétre született, egészséges újszülött, első felsírása, 10 császármetszéssel 38-42 hétre született (elektiv egy kivételével) újszülött első felsírása. A császármetszések esetén spinális érzéstelenítés történt. A sírás felvételek a SOTE II. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán készültek. Az első síráshang került rögzítésre 2-5 percig. Vizsgálati módszer: szubjektív teszt: sírásminták percepció általi értékelése szakemberek által, objektív mérés: sírás elemzés spectrograph segítségével. Eredmények Mindkét módszerrel végzett elemzés szerint a kétféle szülésből származó újszülöttek sírásmintái jelentős különbséget mutattak amellett, hogy az eltérések a normál határon belül voltak.