NyíREGYHÁZA
4400 NYíREGYHÁZA. KOSSUTH TÉR 1_ PF.: 83 TELEFON: +3 6 42 524-510;
MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE
FAX: +3 6 42 524-501 E-MAIL: HU
[email protected]
Ügyiratszám:70533/2012. IX. Ügyintéző: Kertész Sándorné Jósvai Gabriella
ELŐTERJESZTÉS
- a Közgyűléshez Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének felülvizsgálatára
~Jásza.v enyhért
alpolgármester \
I( e ~v. -Stl...
Az
előterjesztés
végző
törvényességi ellenőrzését szemét aláírása:
~J
Dr.Szemán Sándor
címzetes főjegyző l.
Faragóné Széles Andrea jegyzői
~élellJényezi:
(y)
N
' I
Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság Szociális, Egészségügyi és Ifjúsági Bizottság
REGYHÁZA
kabinet vezetője
Tisztelt
Közgyűlés!
Az egyenlő bánásmód ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: törvény) rögzíti, hogy minden ember elidegeníthetetlen joga, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, és így hatékony jogvédelmet biztosít a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. A törvény 27. §. (1) bekezdése értelmében az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre is amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve hozzájárul. A törvény 31.§.(6) bekezdése alapján települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. A közoktatás-fejlesztési projektek támogatásának, illetve a kiegészítő támogatások odaítélésének alapvető feltétele a diszkrimináció- és szegregációmentesség, valamint az esélyegyenlőtlenség csökkentése érdekében folytatott esély teremtő tevékenység tervszerű dokumentálása, települési közoktatási esélyegyenlőségi programok, intézkedési tervek kidolgozása és megvalósítása. A közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv általános céljai a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekek oktatási szegregációjának csökkentése, az oktatási szolgáltatásokhoz történő egyenlőtlen hozzáférés csökkentése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, továbbtanulási arányuk növelése, valamint az esetleges diszkrimináció visszaszorítása. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlöségi Programját
(2011-2016)
a Közgyűlés a 127/2011. (VI.30.) számú határozatával fogadta el, melyben előírta, hogy azt kétévente át kell tekinteni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét
(2008-2014)
a Közgyűlés a 223/2008.
(VII1.2S.) számú határozatával fogadta el. A határozat értelmében az Intézkedési Tervet kétévenként felül kell vizsgálni, így 2012-ben ismét esedékessé vált. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és a határozat tervezetet fogadja el.
Nyíregyháza, 2012. október 8.
~~-
~
JászaLMenyhért
CD
N Y
R E G Y H Á Z A
Mellék/et a 70533/2012. IX. számú
e/őterjesztéshez
Határozat-tervezet
NyíREGYHÁZA MEGYEI JOG Ú VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK ...../2012.
(X.1B.) számú
határozata
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlöségi Intézkedési Tervének
felülvizsgálatáról
A Közgyűlés
1./ az előterjesztést megtárgyalta, és 2./
elfogadja
Esélyegyenlőségi
Nyíregyháza
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata
Közoktatási
Tervének Intézkedési Tervét a melléklet szerint és az abban foglaltak
megvalósítását központi és uniós forrásokból kívánja teljesíteni
áhatár9ZaíQLkapják~
1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyzö és a Polgármesteri Hivatal
belső
szervezeti egységeinek
vezetői
tt-' 1(, \'V\V\V .~·t IAlGYM ..\:It. l-1t.
R E G Y H Á Z A
Módosított Melléklet a ……/2012.(X.18.) számú határozathoz
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzat
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv
2012. 1
Tartalomjegyzék
I. A helyzetelemzés összegzése: ................................................................................................ 4 Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen?.............................................................. 4 1.1.Óvodák jellemzői…………………………………………………………………………..6 1.2.Általános iskolák jellemzői…………………………………………….…………………14 1.3.Középiskolák és szakiskolák jellemzői……………………………………………..…….27 II. A helyzetelemzésből következő lépések ............................................................................. 35 III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége............................................................... 37 IV. Akcióterv .......................................................................................................................... 40 V. Kockázatelemzés .................................................................................................................45 VI. Megvalósítás ...................................................................................................................... 47 VII. Monitoring és nyilvánosság .............................................................................................. 48 VIII. Konzultáció és visszacsatolás .......................................................................................... 49
2
”A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ nélküle nem kapna meg.” /Gilbert Keith Chersterton/
Alapvető feladatok A közoktatási törvény módosításainak eredményeként megjelent az iskolai szegregáció tilalma, továbbá meghatározásra került a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzet kategóriája. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. ( a továbbiakban: Köot.) 121. § (1) bekezdésének 14. pontjában foglaltak szerint: „hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek”. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is
nyitott
lehetőségekkel.
Esélyegyenlőség
érvényesüléséről
csak
akkor
beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Kiemelten fontos az intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak folyamatos vizsgálata, hogy érvényesül-e a városban a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.
3
Az intézkedési tervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra (esélyegyenlőségi kockázatokra) kell reagálnia. A város speciális helyzetének köszönhetően azonban arra is törekedni kell, hogy ne csak a hiányosságokra, hanem az erősségekre is koncentráljunk. Az elért eredmények megtartása mindenképpen fontos célkitűzés. Alapvető feladat a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség megvalósítása és az esélyegyenlőtlenség megszüntetése, ezért: Nyíregyháza közoktatási intézményeiben tilos a hátrányos megkülönböztetés (bármiféle okból), továbbá minden olyan különbségtétel, kizárás, korlátozás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályozása. A feladat-ellátás módjára vonatkozó döntések, intézkedések meghozatalakor a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. Nyíregyháza intézményhálózata jól kiépített, biztosítja az óvodai nevelést, az 1-8. évfolyamos általános iskolai oktatást, középiskolai oktatást, valamint a gyógypedagógiai neveléstoktatást. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet fordít a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyeinek javítására, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelésére, a differenciált képességfejlesztésre, és a tehetséggondozásra.
I. A helyzetelemzés összegzése: Demográfiai adatok: Nyíregyháza Lakónépesség száma
2010
2012
117 832
117 852
A lakónépesség 117 658 fő, az előző helyzetelemzéshez képest (2010) a lakosságszám 20 fővel nőtt. Hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.
4
Az Oktatási és Kulturális Osztály 2011. évben megvizsgálta a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott teljes közoktatási intézményhálózat működését, a feladatmutatók, a kihasználtság szempontjából. A vizsgálat alatt mindvégig figyelembe vette azt, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Kiemelt szempontként szerepelt az aránytalan teher elkerülése, valamint a megfelelő színvonalon való további gondoskodás. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 86/2011. (V.31) számú határozata alapján az addig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvodai intézményhálózatot a továbbiakban 4 székhellyel, 15 tagintézménnyel és 16 telephellyel működtette tovább. Az óvodák 4 szervezeti egységbe integrálódtak. Megnevezésükhöz a székhelyintézmények eredeti elnevezése mellett a földrajzi elhelyezkedésnek megfelelő égtájak nevét alkalmazták. Ennek alapján az intézmények nevei az alábbiak szerint módosultak: Eszterlánc Északi Óvoda, Gyermekek Háza Déli Óvoda, Tündérkert Keleti Óvoda, és Búzaszem Nyugati Óvoda. Az összevonásoknál fontos szempont volt az esélyegyenlőség megtartása illetve növelése, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált fejlesztése, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű gyermekek gondozása, a korábbi programok, rendezvények megtartása. Természetesen a beolvadt tagintézmények megtartották egyéni sajátosságaikat, szakmai önállóságukat, valamint általános nevelési alapelveiket. Tekintettel a fentiekre 2011. szeptembertől a Nyíregyházán élő óvodáskorú gyermekek szülei 4 önkormányzati fenntartású, 3 egyházi fenntartású, és 1 alapítványi fenntartású óvoda közül választhatnak. A településen élő óvodás és iskolás gyermekek közül 2010-ben 5793 fő, 2011-ben 5618 fő részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. A Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott óvodákban 2010/2011-es tanévben a szülői nyilatkozatok alapján a gyermekek közül 270 óvodás, 593 általános iskolás és 368 középiskolás volt halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). A 2011/2012-es tanévben a nyilvántartott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma az óvodában 270 fő, míg az általános iskolában 459 fő, a középiskolában 340 fő volt. A 2008-as tanévben az intézmények alapító okirataiba szakfeladatként bekerültek a sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI) így minden intézmény fogadhatja őket, és a nyilvántartás 5
is pontosabbá vált. A 2010/2011-es tanévben, az óvodákban 38 fő, az általános iskolások körében 273 fő, míg a középiskolában 354 fő sajátos nevelési igényű tanuló volt. A 2011/2012-es tanévben sajátos nevelési igényű gyermek az óvodák tekintetében 44 fő, általános iskolában 269 fő, míg középiskolában 323 fő volt.
Óvodák általános jellemzői: Nyíregyháza önkormányzati fenntartású óvodáinak összesítése az adott év
2010/11
2011/12
október 1-i statisztikai adatai alapján Óvodai feladatellátási helyek száma (telephelyek)
35
35
Óvodai férőhelyek száma
3999
4087
Óvodába beíratott gyermekek száma
4245
4358
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága
106%
107%
1092
1150
270
270
Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek száma
38
44
Sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek aránya
0,9%
1,1%
Az óvodai gyermekcsoportok száma
162,5
166
Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású
beíratott
HH/HHH-s
SNI-s
óvodáinak összesítése a 2011. október 1-i
gyermekek
gyermekek
gyermekek
száma
száma
66
15/0
0
139
1/0
2
25
1/0
2
12
3/0
0
satatisztikai adatok alapján Bethlen Gábor Ált. És Szakk. Isk, Óvoda és AMI Szent Miklós Görög Katolikus Ált. Isk. és Óvoda Túróczy Z. Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda Waldorf Ált. Isk. és Óvoda
A Görögkatolikus Egyház fenntartásában 2012. szeptember 1-től fogadja a gyermekeket a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola. A 2011. október 1-i óvodai adatok tekintetében elmondható, hogy a férőhelyek száma 88 fővel emelkedett, az óvodába beíratott gyermekek száma 2010-hez képest 2011-ben 113 fővel 6
nőtt. Ezzel az óvodai férőhelyek kihasználtsága is a 2010-es 106%-hoz képest 107%-ra nőtt. Az óvodai gyermekcsoportok száma 3,5-el növekedett.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a 2011/2012-es és 2012/2013-as nevelési évben az óvodákba jelentkező minden gyermeket fel tudtak venni és ez által az óvodások intézményes nevelése biztosított. A feltételek megfelelőek a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes körű óvodáztatásához. Az óvodába járó gyermekek száma a 2010/2011-es nevelési évben 4245 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű gyermek 270 fő. A 2011/2012-es nevelési évben az óvodába járó 4358 gyermekből 270 halmozottan hátrányos helyzetű, mely az összes óvodába járó gyermek 6,2 %-át jelenti. A 2011/2012-es nevelési évben minden óvodába jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvételt nyert. Nyíregyháza önkormányzati óvodáiban a 4 székhelyintézményhez 15 tagintézményként és 16 telephelyként kapcsolódó önkormányzati fenntartású óvodájából a 2011. októberi statisztika szerint két tagintézmény és két telephely kivételével (Eszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézmény, Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Tagintézmény (Tőke u. 3.), Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephely, Búzaszem Nyugati Óvoda Benczúr téri telephely) mindegyikbe jár halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, a 2010-es statisztika szerint 4 székhelyintézmény és 6 tagintézmény kivételével mindenhol volt halmozottan hátrányos helyzetű gyermek. A halmozottan hátrányos gyermekek aránya Nyíregyházán nem egyenletes, amely a város településszerkezetéből adódik. A hátrányos helyzetű gyermekek száma kiemelkedően magas az alábbi intézményekben: • a Búzaszem Nyugati Óvoda Aranykörte Tagintézményében 58 fő (26%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 9 fő (4%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek fejlődését. • a Búzaszem Nyugati Óvoda Gyermekkert Városmajor utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 43 fő (25%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 2 fő (1,18%). Nagy segítség az intézménynek, hogy 2 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus és 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a gyermekek egyéni fejlesztését. 7
• az Eszterlánc Északi Óvoda Napsugár Tagintézményében is magas a hátrányos helyzetű gyermekek száma 35 fő (20%), melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 1,19% (2 fő). Az óvoda helyi nevelési programja által nagy hangsúlyt fektetnek a mozgásfejlesztésre (gyógytestnevelésre), melyet a félállásban alkalmazott konduktor segítségével oldják meg. • az Eszterlánc Északi Óvoda Etel közi telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 49 fő (42%), ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 6 fő (5,08%). Az óvodában az érzelemgazdag gyermeki személyiség kibontakoztatásához a művészet eszközeit alkalmazzák. • az Eszterlánc Északi Óvoda Állomás utcai telephelyén a hátrányos helyzetű gyerekek száma 23 fő (49%), melyből 2 fő (4,25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt, valamint fontos az egyéni bánásmód. • az Eszterlánc Északi Óvoda Nyírszőlősi telephelyén is magas a 2011/2012-es nevelési évben a hátrányos helyzetű gyerekek száma 34 fő (29%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 4 fő (3,47%). Az intézményben kiemelt szerepet kap az egészséges életmódra való nevelés, valamint a környezettudatos magatartás kialakítása. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Virág Utcai Tagintézményében a hátrányos helyzetű gyermekek száma 66 fő (32%), a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 5 fő (2,39%). Az óvodában 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek egyéni fejlesztését, kiemelt figyelmet fordítva az egészséges életmódra, az érzelmi, az anyanyelvi
fejlesztésre,
a
mozgásfejlesztésre,
valamint
a
környezettudatos
gondolkodásra. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kincskereső Tagintézményében 49 fő gyermek (50%) hátrányos helyzetű, ebből 14 fő gyermek (28,57%) halmozottan hátrányos helyzetű.
Fontos
számukra
a
környezettudatos
óvodai
nevelés
hangsúlyos
megjelenítése a családok a szülők bevonásával, együttműködésével. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Bóbita Tagintézményében 39 fő (35%) hátrányos helyzetű, ebből 1 fő halmozottan hátrányos helyzetű (0,9%). Az intézmény nagy
8
hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, az asztmás krónikus-légúti betegségben szenvedők prevenciójára, az esélyegyenlőség biztosítására a szociális- és egyéb hátrányokkal küzdő gyermekeknél. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Vécsey közi telephelyén 35 gyermek (34%) hátrányos helyzetű, ebből 8 gyermek (7,69%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben továbbra is fontos az egészséges életmódra nevelés, az egyéni bánásmód, az érzelmi, értelmi, szocializációs és kommunikációs képességek komplex fejlesztése, valamint a gyógytestnevelési feladatok ellátása. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Butyka, Bajcsy Zs. úti telephelyén 27 gyermek (82%) hátrányos helyzetű, ebből 11 gyermek (33,3%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít az egészséges életmód tudatosítására. • Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 92 gyermek (98,9%) hátrányos helyzetű, ebből 78 gyermek (83,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Rozsrétbokori telephelyén 8 gyermek (24%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (3,03%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódot, az érzelmi nevelést és a szocializációt. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti telephelyén 18 gyermek (30%) hátrányos helyzetű, és nincs halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Mandabokor telephelyén 9 fő (65%) hátrányos helyzetű, ebből 1 gyermek (7,14%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, az érzelmi nevelést, az egyéni bánásmódot, a környezetvédelemre való nevelést, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Felsősimai telephelyén 15 fő (94%) hátrányos helyzetű, ebből 4 gyermek (25%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az óvodában kiemelten kezelik az egészséges életmódra nevelést, a környezetvédelemre való nevelést, az érzelmi nevelést, a szocializációt, valamint fontos szerepe van az inkluzív pedagógiának. • a Gyermekek Háza Déli Óvoda Tünde utcai telephelyén 26 fő (29%) hátrányos helyzetű,
ebből
9
gyermek
(10%)
9
halmozottan
hátrányos
helyzetű.
Az
esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt feladatként kezelik az érzelmi nevelést és a szocializációs feladatokat. • a Tündérkert Keleti Óvoda Kikelet Tagintézményében 46 fő (20%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 22 fő (9,64%). Az tagintézményben 5 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda nevelési programjának kiemelt feladata az anyanyelvi nevelés, valamint az anyanyelvi fejlesztő játékok beépítése a differenciált képességfejlesztés megvalósítása érdekében. • a Tündérkert Keleti Óvoda Margaréta Tagintézményében 72 fő (34%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 19 fő (26,38%). Az óvodában a nevelőmunka valamennyi területén fontos szerepe van az anyanyelvi fejlesztésnek, valamint az érzelmi nevelésnek. • a Tündérkert Keleti Óvoda Százszorszép Tagintézményében 45 fő (31%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 1 fő (0,68%). Az tagintézményben 3 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti a gyermekek fejlődését. Az óvoda kiemelt feladatként kezeli az egészséges életmódra nevelést és az anyanyelvi fejlesztést. • a Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 46 fő (92%) hátrányos helyzetű, ebből a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma a 2011/2012-es nevelési évben 37 fő (74%). A fejlesztő tevékenységet 1 fő szakvizsgázott fejlesztőpedagógus segíti. A nevelési program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatását, az anyanyelvi nevelés fejlesztését, az írásmozgás koordináció és szocialitás fejlesztését tűzte ki célul. Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. A 2011/2012-es tanév I. és II. félévében az alábbi intézmények részesültek integrációs támogatásban (I. félév/II. félév): • Gyermekek Háza Déli Óvoda Butykai telephelyén (Bajcsy u.) 11/12 fő • Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália úti telephelyén 85/78 fő • Tündérkert Keleti Óvoda Koszorú úti telephelyén 30/37 fő
10
Nyíregyháza
minden
önkormányzati
fenntartású
óvodája
rendelkezik
intézményi
esélyegyenlőségi programmal, melyet rendszeresen felülvizsgálnak. A gyermekvédelmi feladatokat az intézményekben két
telephely (az intézmény
székhelyintézményében található gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) kivétellel (Gyermekek Háza Déli Óvoda Kassa úti és Mandabokori telephely) a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, az alábbi módon: •
kapcsolatot
tart
a
gyermekjóléti,
családvédelmi
és
gyermekvédelmi
intézményekkel, •
közzéteszi azok elérhetőségeit,
•
segítséget nyújt az adatlapok, kérelmek kitöltésében,
•
nyilvántartást vezet a hátrányos helyzetű a halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekekről,
•
részt vesz szülői értekezleteken, családlátogatáson, esetmegbeszélésen,
•
munkatervet, éves beszámolót készít, amely szerves része az intézményvezetői éves munkatervnek és beszámolónak.
A gyermekvédelmi felelősök, illetve az intézményvezetők - azokban az óvodákban ahol magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya - külön figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtsanak az óvodáztatási támogatás feltételeiről. Igény esetén segítséget nyújtanak a szükséges nyomtatványok kitöltésében. Nyíregyháza Megyei Jogú Városban 2011. december hónapban 236, 2012. június hónapban 264 gyermek részesült óvodáztatási támogatásban. A fejlesztésre szoruló gyermekek számára (városi szinten 93 fő) az óvodapedagógus, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki az iskolaérettségi szint elérése érdekében. A Nyíregyházi Egységes Pedagógiai Szakszolgálatának logopédus szakemberei valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI utazó logopédusai az óvodákban kialakított logopédiai szobákban végzik a kiszűrt gyermekek logopédiai fejlesztését. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek óvodai nevelését, közösségi életbe történő bevonását, a beilleszkedést elősegítő, rehabilitációs célú
11
foglalkozások megvalósítását továbbra is megfelelő színvonalon látja el minden érintett intézmény. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma (44 gyermek) továbbra sem haladja meg az országos átlagot, területi koncentráció nem mutatható ki. Nyíregyháza óvodáiban minden típusú sajátos nevelési igényű gyermek ellátása megfelelő színvonalon történik.
A gyógypedagógiai fejlesztést az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, valamint a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola és Általános Iskola és EGYMI szakemberei biztosítják.
Gyógypedagógiai fejlesztés az alábbi intézményekben valósult meg 2011/2012-ben: Eszterlánc Északi Óvoda: autista, látássérült, mozgássérült, hallássérült, beszédfogyatékos pszichomotoros zavarral, pervazív zavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (15 gyermek). Gyermekek Háza Déli Óvoda: autista, középsúlyos értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (17 gyermek). Búzaszem Nyugati Óvoda: enyhe és középsúlyos értelmi, érzékszervi, ezek együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos és autista gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (10 gyermek). Tündérkert Keleti Óvoda: pervezív fejlődési zavarra rendelkező, hyperkinetikus zavarral, valamint beszédzavarral rendelkező gyermekek integrált óvodai nevelése történik az intézményekben (2 gyermek).
A részlegesen szegregált óvodai csoportokban a szakemberek törekednek arra, hogy a gyermekek a lehető legtöbb időt töltsenek integrált óvodai nevelésben, amelyet közös programok szervezésével valósítanak meg. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok módszertani megújulása érdekében az intézmények az alábbi intézkedéseket tették: •
több intézmény rendelkezik szakvizsgázott fejlesztőpedagógussal (52 fő), akik saját csoportjukba,
illetve
az
óvodában
kiszűrt
gyermekek
tekintetében
végzik
tevékenységüket, •
a sajátos nevelési igényű gyermekeket ellátó óvodák egymás között szakmai napot tartanak, amelyen elméleti és gyakorlati tapasztalataik átadására van lehetőségük, 12
•
néhány intézmény csatlakozott a Nemzeti Tehetségfejlesztő Tanács által meghirdetett Tehetségpont hálózathoz (3 intézmény), amelynek keretében kiemelten kezelik a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek bevonását a felvállalt tevékenységekbe.
A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot. 82. §-a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a 2012. szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal mellyel egyidejűleg a Gyermekek Háza Déli Óvoda Dália utcai telephelye a Görögkatolikus Egyház fenntartásába került. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy •
a beiratkozás tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal.
A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: •
2012. szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező köznevelési feladatellátásában.
Az óvodák nyitva tartási ideje alkalmazkodik a szülők munkahelyi elfoglaltságához. Nyíregyháza Megyei Jogú Város a nyári zárás ideje alatt is gondoskodik az óvodás gyermekek ellátásáról. A városrészekben több kijelölt óvoda látja el a feladatot, amelyről a szülők minden év februárjában kapnak tájékoztatást. A kijelölt óvodák meghatározásakor figyelmet fordítanak arra, hogy olyan intézmény is legyen, amely szükség esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásáról is gondoskodik. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata továbbra is támogatni kíván minden olyan kiemelt szakmai programot, amely javítja a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodáztatásának feltételeit.
13
Általános iskolák jellemzői: Az összevonásig az önkormányzat fenntartásában 14 általános iskola működött, 5 tagintézménnyel. A város egészére vonatkozó általános iskolai létszám azonban azt mutatta, hogy az intézményhálózatban 1612 üres férőhely volt. A 86/2011. (V.31) számú határozat alapján a 2011/2012-es tanévtől az általános iskolai oktatás tekintetében a körzetcsoportokhoz tartozó intézmények a székhelyintézmény irányítása alá kerülve tagintézményként működnek tovább. Az új struktúra biztosítja a tanulók (szülők) szabad iskolaválasztását, az esélyegyenlőség megtartását valamint növelését, a kiemelkedő képességű, illetve hátrányos helyzetű tanulók gondozását, a korábbi programok, rendezvények megtartását, a sajátos nevelési igényű tanulók integrált fejlesztését. 2012-ben Nyíregyháza településén 6 önkormányzati, 5 egyházi, 1 alapítványi fenntartású, 1 megyei fenntartású és 2 főiskolai gyakorló iskola közül választhattak a szülők és a gyerekek általános iskolát.
Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolai adatainak összesítése az
2010/11
2011/12
adott év október 1-i statisztikai adatai alapján
Általános iskolai intézmények száma
14
6
19
16
együtt)
256
230
Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
292
259
6804
6447
38
43
273
269
107
117
2382
2277
Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
593
459
Általános iskolában tanuló első évfolyamosok száma
829
733
Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)
Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással
Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül)
Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma
14
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással
912
840
4039
3921
együtt) A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt) *az általános iskolai adatok között szerepelnek az Arany János Gimnázium 8 osztályos gimnáziumának, valamint a Krúdy Gyula Gimnázium 6 osztályos gimnáziumának általános iskolás korú tanulóira vonatkozó adatai.
A 86/2011. (V.31.) közgyűlési határozattal beolvadással megszűnt a Benczúr Gyula Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola Koszorú úti tagintézménye megszűnt, a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Nyírturai tagiskolája a Nyírturai Önkormányzat fenntartásában önálló intézményként működik tovább. Az intézményi összevonások eredményeként lett 6 önkormányzati fenntartású általános iskola, melyhez 10 tagintézmény tartozik.
Az általános iskolai adatok alapján megállapítható, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város területén biztosítottak az iskoláskorú gyermekek számára az alapfokú oktatás feltételei. Az általános iskolai férőhelyek száma magasabb, mint a településen élő gyermekek száma, így a város általános iskolái fogadni tudják a környező települések Nyíregyházán tanulni kívánó gyermekeit is. 2011/2012-ben a bejáró tanulók száma 507 fő volt. Nyíregyháza valamennyi önkormányzati fenntartású általános iskolája fogad hátrányos helyzetű tanulókat, de az arányok között különbségek vannak. Az elmúlt évben kijelölésre kerültek az önkormányzati fenntartású általános iskolákban azok az osztályok, ahol speciális képzések folynak és ezért városi beiskolázási feladatot látnak el. Városi beiskolázási feladatot ellátó emelt szintű oktatást végző iskolák: • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézménye • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézménye • Kodály Zoltán Általános Iskola emelt szintű ének-zenei osztálya
15
A 2011/2012-es tanévben az emelt szintű oktatást folytató általános iskolák közül mindegyikbe járt hátrányos helyzetű tanuló. A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók integrált oktatása valamennyi általános iskolában biztosított. Az SNI tanulók aránya (2011. október 1.) a következő önkormányzati fenntartású intézményekben jelentős számú: • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 15/208 fő (7,2%) • Bem József Általános Iskola 17/654 fő (2,6)%) • Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 42/352 fő (12%) • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 117 fő (100%) • Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 11/382 fő (2,8%) • Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye 14/498 fő (2,8%) Szegregált gyógypedagógiai oktatás a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben folyik, mivel ebben az iskolákban teremtették meg a megfelelő szakmai hátteret ezen gyermekek oktatásához, neveléséhez. A felvett tanulók évente, kétévente kontrollvizsgálaton vesznek részt, amely a visszahelyezést lehetővé teszi. A Köot. iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges az első osztályosok beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni. A fenntartó ezen előírásoknak megfelelően 2012. februárban végezte el az általános iskolai körzethatárok felülvizsgálatát. A deszegregációs intézkedések nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül (ezzel kapcsolatban iránymutató a Köot. 82. §-a). Ennek megvalósítása érdekében született megállapodás a 2011. szeptember 1-jétől kezdődő időszakra vonatkozóan a Görögkatolikus Egyházzal. A kétoldalú megállapodásokban Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy
16
- a beiratkozás időpontjának, indítható osztályok számának tervezésekor, meghatározásakor előzetesen egyeztet az egyházi intézmény-fenntartókkal, - az oktatási koncepció kidolgozásakor figyelembe veszi a fenntartók intézményeikre vonatkoztatott beiskolázási tervét. A kétoldalú megállapodásban az egyházi intézmény-fenntartó vállalta az alábbiakat: - 2011. szeptember 1-jétől kezdődően részt vesz Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező közoktatási/köznevelési feladatellátásában.
Az
országos
átlagot
meghaladó
mérték
felett
van
a 2011/2012.
tanév
végén
évfolyamismétlésre utasítottak aránya az alábbi általános iskolákban: • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 3% • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 3,4%
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő intézményekben az alábbiak a kompetenciamérés eredményei 2011-ben:
Általános Iskola
szövegértés 6. évf.
Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO
matematika
8. évf.
6. évf.
1518
1445
1468
8. évf. 1561
Székhelyintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szabó
1552
1551
1529
1515
1539
1668
1456
1694
1580
1634
1549
1612
1583
1421
1445
1473
Lőrinc Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Zelk Zoltán Angol és Német KéttannyelvűTagintézmény Benczúr Gyula Általános Iskola
17
Bem József Általános Iskola
1544
1642
1560
1647
1548
1605
1558
1738
1698
1553
1686
1810
1568
1559
1457
1599
Kodály Zoltán Általános Iskola
1572
1750
1529
1712
Móra Ferenc Általános Iskola
1559
1621
1555
1662
1514
1649
1505
1661
1546
1629
1642
1657
1480
1579
1458
1653
1425
1564
1571
1649
1476
1715
1471
1867
Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagiskola Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény
Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény
* Az intézmények az átszervezés utáni névvel szerepelnek a fenti táblázatban. Módosított A nem önkormányzati fenntartásban lévő intézmények 2011. évi kompetenciamérési eredményei: Általános Iskola szövegértés matematika 6. évf.
8. évf.
6. évf.
8. évf.
1564
1692
1603
1764
1515
1613
1621
1650
1608
1303
Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyak. Ált. Iskolája és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Bethlen Gábor Általános és Szakképző Iskola, Óvoda Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános
1343
1584
Iskola és Gimnázium Jókai Mór Református Általános Iskola Szent Imre Gimnázium Általános Iskola és Kollégium Szent Miklós Görög Katolikus Általános Iskola
1522
1616
1495
1637
1532
1697
1528
1742
1527
1617
1509
1641
18
Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
1405
1524
1450
1475
1413
1602
1372
1558
és Óvoda Waldorf Általános Iskola, Gimnázium, Óvoda
Azokban az intézményekben, ahol az országos átlagot nem érik el a mérési eredmények az iskolákban a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében. A továbbtanulási eredmények vizsgálata során a következő megállapítások születtek: A szakiskolába minden általános iskolából a gyengébb tanulmányi eredményt elért tanulók kívánnak továbbtanulni (196 fő). Az érettségit adó középiskolai képzésben résztvevők között a hátrányos helyzetű tanulók aránya 13,3%, míg a szakiskolai képzést választók között a hátrányos helyzetűek aránya 8,64%. Kiemelkedően magas a szakiskolában továbbtanulók száma a következő intézményekben (továbbtanulók
száma/szakiskolában
továbbtanulók
száma/érettségit
adó
képzésben
továbbtanulók száma): • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézménye 31/11/20 fő • Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 49/18/31 fő • Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézménye 19/8/11 fő • Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 15/15/0 fő • Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézménye 64/17/47 fő • Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézménye 20/12/8 fő A hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó képzésben való továbbtanulásának ösztönzése érdekében szükséges a továbbtanulásra való felkészítő programok továbbfejlesztése. Az iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók több mint 25%-a vesz részt valamilyen tanórán kívüli programon. A szülők valós igényeihez igazítva biztosított a városban a napközis (iskolaotthon, napközi, tanulószoba) ellátás. Ez elsősorban azokban az iskolákban fontos és indokolt, ahol nagyobb számban tanulnak hátrányos helyzetű gyermekek. 19
A 2250 fő hátrányos helyzetű tanuló 72 %-a napközis ellátásban részesül. A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek kb. 25 % vesz részt. A nyári napközi, nyári tábor, erdei iskola programokon 41 %-os arányban a hátrányos helyzetű gyermekek vesznek részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 51 fő vett részt, melynek 90,1%-ban halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A Tanoda programban a Kodály Zoltán Általános Iskola, a Bem József Általános Iskola valamint annak Kazinczy Ferenc Tagintézménye vett részt. Útravaló programban résztvevő intézmények: • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény • Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény • Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény • Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény • Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény • Móra Ferenc Általános Iskola • Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény • Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi tagintézmény • Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény
A város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között a humánerőforrás tekintetében eltérés nem tapasztalható. Az intézményekben megfelelő a szakember, illetve a szakos ellátottság. Rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók sikerességét támogató jól képzett szakemberek is. Az alábbi általános iskolákban magas a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma (2011. október 1-i adat): • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 208 tanulójából 98 fő hátrányos helyzetű (47,11%), ebből 45 fő (21,6%) halmozottan hátrányos helyzetű. Hangsúlyosak a személyiségfejlesztő foglalkozások, valamint a családi életre nevelés.
20
• az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 439 tanulójából 121 fő hátrányos helyzetű (27,5%), ebből 17 fő (3,87%) halmozottan hátrányos helyzetű. A pedagógiai programjuk szerint kiemelt figyelmet fordítanak az egészséges életmódra nevelésre, a tehetséggondozásra, a környezettudatos magatartás kialakítására. • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény 763 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (37,5%), ebből 22 fő (2,09%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézményének 104 tanulójából 51 fő hátrányos helyzetű (49,03%), ebből 5 fő (4,8%) halmozottan hátrányos helyzetű. Pedagógusai továbbképzéssel szerzik meg azokat a kompetenciákat, amelyekkel segíthetik a rossz szociokulturális háttérből érkező gyermekek felzárkóztatását, testilelki fejlődésük harmonikussá tételét. • a Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézmény 352 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (47,44%), ebből 24 fő (6,81%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola tanuló- és szülőbarát intézmény. Fontosnak tartják az esélyegyenlőség biztosítását, a konfliktuskezelést, a reális pályaorientációt. • a Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézmény 74 tanulójából 34 fő hátrányos helyzetű (45%), ebből 2 fő (5,88%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az egyéni fejlesztést, szocializációt fejlesztő pedagógus segíti. • a Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézmény 406 tanulójából 162 fő hátrányos helyzetű (39,9%), ebből 23 fő (5,66%) halmozottan hátrányos helyzetű. Jellemző az intézményre a családias légkör, a gyermekközpontúság és az egyénre szabott felzárkóztatás, konfliktuskezelés. • a
Göllesz
Viktor
Speciális
Szakiskola,
Általános
Iskola
és
Egységes
Gyógypedagógiai Intézmény 117 tanulójából 64 fő hátrányos helyzetű (54,7%), ebből 26 fő (22,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézménybe járó valamennyi tanuló sajátos nevelési igényű oktatásban részesül. Ide a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján iskolázzák be a tanulókat.
21
• a Móra Ferenc Általános Iskola 886 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (32%), ebből 53 fő (5,98%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az ÖKO iskolai programba való bekapcsolódással, emelt szintű oktatással támogatják iskolai életük sokszínűségét. • a Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény 382 tanulójából 167 fő hátrányos helyzetű (43,72%), ebből 39 fő (10,2%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek hátránykompenzációját. Kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra, az egyéni felzárkóztatásra, valamint a továbbtanulásra. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola 616 tanulójából 189 fő hátrányos helyzetű (30,7%), ebből 51 fő (8,27%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az intézményben az egyénre szabott felzárkóztatás segíti a gyermekeket a tanulási akadályok leküzdésében. Fontos a személyiség- közösségfejlesztés, a tehetséggondozás, a tanulási kudarccal küzdő tanulók felzárkóztatása, a szociális hátrányok enyhítése. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 339 tanulójából 122 fő hátrányos helyzetű (36%), ebből 27 fő (7,96%) halmozottan hátrányos helyzetű. Az iskola pedagógiai programja, mindennapos tevékenysége segíti a gyermekek felzárkóztatását, a hátránykompenzáció leküzdését. Fontos számukra a tehetséggondozás, az egyéni fejlesztés és a konfliktuskezelés. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 127 tanulójából 89 fő hátrányos helyzetű (70%), ebből 28 fő (22%) halmozottan hátrányos helyzetű. Fontos számukra a tehetséggondozás, és az egyénre szabott felzárkóztatás. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 498 tanulójából 286 fő hátrányos helyzetű (57%), ebből 79 fő (15,86%) halmozottan hátrányos helyzetű. Kiemelt szerepe van a pedagógiai programban a tehetséggondozásnak (emelt szintű oktatás), valamint a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának. Problémát jelent továbbá, hogy az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézményben a településen lévő lakóotthonok (Nyírszőlős) száma miatt magas a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.
22
Módosított Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású általános iskolai
tanulólétszám
HH/HHH fő
adatainak összesítése az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján Bárczi Gusztáv Ált. Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola,
229
158/40
Bethlen Gábor Általános Iskola
172
69/0
Jókai Mór Általános Iskola
590
96/1
Nyíregyházi Főiskola Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskolája és
872
101/0
990
101/1
Szent Imre Általános Iskola
179
53/1
Szent Miklós Görög Katolikus Ált Iskola
298
65/13
69
15/0
359
154/17
Kollégium és EGYMI
Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
Waldorf Általános Iskola Túróczy Zoltán Evangélikus Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Nyíregyházán működő nem önkormányzati általános iskolák között kisebb arányban található hátrányos helyzetű/ halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ennek oka Nyíregyháza település szerkezete, illetve, hogy a nem önkormányzati fenntartású általános iskolák esetében többségük továbbra sem vesz számottevően részt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátásában. Az elmúlt években az intézmények „színesedése”: • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény a Móra Ferenc Általános Iskola csatlakozott a Tehetségpont hálózathoz, valamint az Ökoiskolai programhoz. • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű iskolában a gyógytestnevelés, a balkezes tanulók oktatása, valamint a művészetoktatás jelent meg. • az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁÓ Székhelyintézménye köznevelési
típusú
sportiskolai
osztályt
működtet,
emelt
óraszámú
úszást,
matematikát, informatikát oktat. Az iskola az utánpótlás-nevelés, -képzés bázisaként, módszertani központként működik.
23
• az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézménye örökös Ökoiskola címet kapott, valamint alapfokú művészetoktatással színesedett. • a Bem József Általános Iskola 2012 óta a Vöröskereszt bázisiskolájaként működik. • a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai
Intézmény
ökológiai
foglalkozásokkal,
alapfokú
művészetoktatással színesítette a palettáját, valamint pedagógiai programjába bekerült az iskolarendszerű felnőttoktatás. • a Móra Ferenc Általános Iskola országos viszonylatban is magas színvonalú környezeti nevelést és hagyományápolást folytat. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola a 2011/2012-s tanévtől felmenő rendszerben emelt szintű angol nyelv oktatását végzi. • a Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézménye emelt szintű oktatást folytat matematikából, angol- és német nyelvből. Jelentős eltérés a város intézményeiben, illetve az azonos típusú intézmények között az infrastrukturális feltételek tekintetében nem tapasztalható. A közoktatási infrastruktúra-fejlesztési célok arányos mértékben tükrözik a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének elősegítését. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók tekintetében a közoktatás-fejlesztési stratégia prioritásai között szerepel az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése. Ennek
megvalósítása
elsődlegesen
a
közoktatásban
dolgozók
szemléletének
megváltoztatásával, a pedagógusok módszertani kultúrájának gazdagításával lehetséges. A hátrányos helyzetű tanulók tekintetében elsődleges cél a hátrány hatásainak csökkentése. A hátrányos helyzetű és roma tanulók szegregációjának megakadályozását és integrált oktatásuk támogatását szolgálja az általános iskolák körzethatárainak felülvizsgálata. A cél a roma és a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódásának csökkentése, esélyteremtés, az aktív tanulásra nevelés, gyakorlatias, élményalapú oktatás megteremtése. A hátrányos helyzetű tanulók megsegítésére elsősorban az iskolaotthonos felkészítési forma alkalmazását kell szorgalmazni 1-4. évfolyamokon.
24
Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Periféria Egyesülettel, a Humán Net Alapítvánnyal, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel való együttműködés további erősítése. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve, alapító okirata tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A sajátos nevelési igényű gyermekekről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság készít szakvéleményt, illetve kijelöli azt az óvodát, iskolát, ahol a gyermek különleges gondozása történik. Az esélyegyenlőség érdekében – az önkormányzat költségvetési rendeletében – biztosítják a térítési díjkedvezményt, valamint a rászorulók esetében az ingyenes tankönyvellátást. Az integráltan oktatható sajátos nevelési igényű tanulók a körzetüknek megfelelő általános iskolában tanulnak, melyhez az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények komoly szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása abban az intézményben történik, amely rendelkezik a befogadáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel: • a
Göllesz
Viktor
Speciális
Szakiskola,
Általános
Iskolában
és
Egységes
Gyógypedagógiai Intézmény • Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású általános iskolái a 2011/2012-es tanév I. félévében 561 tanulóra, a II. félévben 365 fő tanulóra kaptak integrációs támogatást. A 2011/2012-es tanévben integrációs támogatásban részesültek az alábbi intézmények:
25
• Arany János Gimnázium és Általános Iskola Szőlőskerti Angol Kéttannyelvű Tagintézmény 11/11 fő Arany János Gimnázium és Általános Iskola Zelk Zoltán Angol és Német Kéttannyelvű Tagintézmény 35/25 fő • Arany János Gimnázium és Általános Iskola, DGYÁO Székhelyintézmény 26/34 fő • Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Szabó Lőrinc Tagintézmény 26/7 fő • Bem József Általános Iskola 27/23 fő • Bem József Általános Iskola Gárdonyi Géza Tagintézménye 38/37 fő • Bem József Általános Iskola Hermann Ottó Tagintézmény 10/4 fő • Bem József Általános Iskola Kazinczy Ferenc Tagintézménye 27/36 fő • Kodály Zoltán Általános Iskola 9/7 fő • Móra Ferenc Általános Iskola 90/75 fő • Móra Ferenc Általános Iskola Petőfi Sándor Tagintézmény 49/12 fő • Móricz Zsigmond Általános Iskola 42/16 fő • Móricz Zsigmond Általános Iskola Kertvárosi Tagintézmény 39/42 fő • Móricz Zsigmond Általános Iskola Váci Mihály Tagintézmény 37/36 fő • Móricz Zsigmond Általános Iskola Vécsey Károly Tagintézmény 77/0 fő A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről kiemelten kezeli a tehetséggondozást. A Tehetségpontok alapfeladata a tehetségek felfedezése, azonosítása, a tanácsadás, a pályaorientáció, a lehetőségek, az információk személyre szabott megmutatása a tehetséges fiataloknak. Fő céljuk, hogy hatékony segítséget adjanak az érdeklődő fiataloknak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, ennek érdekében juttassanak el hozzájuk minél teljesebb és minél személyesebb információkat a különböző tehetséggondozó lehetőségekről. Nyíregyháza MJV több intézményének a pedagógiai programja tartalmazza a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozást az idegen nyelvi-kommunikáció területén, a sportmozgás és művészi előadói, valamint a matematika-informatika területén. Nyíregyházán a Magyar Géniusz Portál 2012. októberi adatai alapján 17 Tehetségpont működik melyből az önkormányzati fenntartású általános iskolák közül 5 intézmény tagja a tehetségpont hálózatnak.
26
Középiskolák és szakiskolák jellemzői: A város „középfokú” intézményhálózata gondoskodik a gimnáziumi, szakközépiskolai érettségire felkészítő oktatásról, a szakiskolai oktatásról és a szakképzési évfolyamokon történő szakképzésről. Nyíregyháza településén 2012-ben 17 önkormányzati, 3 egyházi, 1 főiskolai és 5 egyéb fenntartásban lévő középiskola közül választhattak a szülők és a gyerekek középiskolát. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középfokú intézményeinek
2010/11
2011/12
összesített adatai az adott év október 1-i statisztikai adatai alapján
Intézmények száma
17
17
89/175/121
87/174/118
11 055
11 015
24
36
354
323
53
138
3050
3268
368
340
675/1064/747
697/976/548
4653
4836
70
65
1821/1634
1698/1607
Gimnáziumi/szakközépiskolai/szakiskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Középiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)
Magántanulók száma Sajátos nevelési igényű tanulók száma BTM-es tanulók száma
Hátrányos helyzetű tanulók száma Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma 9. évfolyamosok száma gimnázium/szakközépiskola/szakiskola Bejáró tanulók száma Kollégiumi csoportok száma Kollégiumi férőhelyek/elhelyezettek száma
A város megfelelő számú jelentkező esetében indítja a Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában nappali oktatás keretében a felzárkóztató oktatást azon tanulók részére, akik alapfokú iskolai végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A város - a megyével történt egyeztetés alapján – jelölte ki a kötelező felvételt biztosító középfokú intézményt mely a Bencs László Szakiskola és Általános Iskola.
27
Az Arany János Tehetséggondozó Program példaértékűen szolgálja a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók esélyegyenlőségének biztosítását a Zrínyi Ilona Gimnázium és kollégiumban: •
2010/2011-es tanévben: 161 fő,
•
2011/2012-es tanévben 158 fő,
•
2012/2013-as tanévben 156 fő
Az esélyegyenlőség biztosítása területén a középfokú képzésben a szakiskolai képzés tekinthető kritikusnak, mivel arányaiban itt található a legtöbb hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő fiatal. A 2010/2011-es tanévben Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középiskoláiban, szakiskoláiban tanuló 11 055 diákból 3050 fő (27,58%) hátrányos helyzetű és ebből 368 fő (3,32%) halmozottan hátrányos helyzetű volt. A 2011/2012-es tanévben Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középiskoláiban, szakiskoláiban tanuló 11 015 diákja közül 3268 hátrányos helyzetű (29,6%), és ebből 340 (3,08%) halmozottan hátrányos helyzetű fiatal tanul. A következő intézményekben kiemelkedően magas a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók létszáma a 2011/2012-es tanévben: •
az Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthonában a hátrányos helyzetű tanulók száma 85 fő (25,67%), ebből 3 fő (1,05%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Bencs László Szakiskola és Általános Iskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 179 fő (59%), ebből 38 fő (12,45%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a
Göllesz
Viktor
Speciális
Szakiskola,
Általános
Iskolában
és
Egységes
Gyógypedagógiai Intézményben a hátrányos helyzetű tanulók száma 64 fő (38,8%), ebből 25 fő (15,15%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. •
az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 479 fő (38,2%) hátrányos helyzetű, ebből 47 fő (3,76%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskolában 183 fő (43%) hátrányos helyzetű, ebből 63 fő (14,96%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Művészeti Középiskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 111 fő (23,7 %), ebből 1 fő (0,21 %) halmozottan hátrányos helyzetű.
28
Módosított •
a Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban a hátrányos helyzetű tanulók száma 327 fő (27,6 %), ebből 6 fő (0,52 %) halmozottan hátrányos helyzetű.
•
a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban 124 fő hátrányos helyzetű (20,4%), ebből 5 fő (0,82%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 480 fő (39,2%) hátrányos helyzetű, ebből 47 fő (3,84%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskolában 346 fő (58%) hátrányos helyzetű, ebből 40 fő (5,99%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában a hátrányos helyzetű tanulók száma 181 fő (38,6%), ebből 23fő (4,9%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
•
a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban 189 fő (24,5%) hátrányos helyzetű, ebből 28 fő (3,63%) a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. A 2011/2012-es tanévben ebben a középiskolában 158 hátrányos helyzetű tanuló vett részt az Arany János Tehetséggondozó programban.
Nyíregyháza nem önkormányzati fenntartású középfokú intézményei
tanulólétszám
fő
adatainak összesítése a 2011. október 1-i statisztika alapján
Abigél Többcélú Intézmény
HH/HHH
215
88/11
57
19/1
Eötvös József Gyak. Ált. Isk. és Gimnázium
745
86/2
Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium
564
74/6
NYF. KTI. Európai Üzleti és Komm. Szakközépiskolája
34
9/1
RIDENS Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Koll.
200
30/18
Start Szakiskola Speciális Szakiskola és Kollégium
130
68/30
Szent Imre Gimnázium Ált. Isk. és Kollégium
422
94/4
40
0/0
Bethlen Gábor Általános és Szakképző Isk, Óvoda és AMI
Waldorf Ált. Iskola Gimnázium, Óvoda és AMI
A lemorzsolódás csökkentése érdekében a NFT Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében, továbbá a Szakiskolai Fejlesztési Programban (SZFP) már 29
zajló közismereti fejlesztések további terjesztése a szakközépiskolák, illetve a szakiskolák körében kiemelt fontosságú. Nagy hangsúlyt kell helyezni a szakiskolába jelentkezett és annak elvégzésére alkalmasnak ítélt tanulók lemorzsolódásának megakadályozására. Célszerű a tapasztalatok átadása – átvétele a szakközépiskolák számára is. Az együttnevelés feltételeinek megóvása és gyakorlatának minél szélesebb körű elterjesztése kiemelt jelentőséggel bír mind a hátrányos helyzetű, mind a roma, mind a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók és a többi gyermek, tanuló vonatkozásában. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ez irányú szolgáltatásait a szülőkkel szorosan együttműködve, támogatásukat és egyetértésüket megszerezve célszerű kérni és igénybe venni. A Szakértői Bizottság vizsgálata alapján az arra rászorulók számára továbbra is szükséges biztosítani a speciális szakiskolai képzés lehetőségét. A sajátos nevelési igényű tanulók számára a Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézményben indítanak szakképző osztályokat. A 2011/2012-es tanévben a 11 015 tanulóból az évfolyamismétlők száma a középiskolákban 314 fő (2,85%). A következő intézményekben kiemelkedően magas az évfolyamismétlők száma: • Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 20,98% • Göllesz
Viktor
Speciális
Szakiskola,
Általános
Iskolában
és
Egységes
Gyógypedagógiai Intézmény 7,2% • Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 4,27% • Művészeti Középiskola 3,2% • Sipkay
Barna
Kereskedelmi,
Vendéglátóipari,
Idegenforgalmi
Középiskola,
Szakiskola és Kollégium 3,2% • Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 6,8% • Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 4,6% A szakköri foglalkozásokon a hátrányos helyzetű tanulók száma 414 (27,27%), melyből 30 fő (1,97%) halmozottan hátrányos helyzetű. Emelt szintű képzésben 8 középiskolában (Széchenyi, Inczédy, Sipkay, Zrínyi, Arany, Vásárhelyi, Kölcsey, Krúdy) 243 fő hátrányos helyzetű (15,14%), melyből 14 fő (0,87%) halmozottan hátrányos helyzetű tanuló vesz részt.
30
A 2011/2012-es tanévben két tanítási nyelvű képzésben 143 fő tanuló vesz részt a Sipkay Barna
Kereskedelmi,
Vendéglátóipari,
Idegenforgalmi
Középiskola,
Szakiskola
és
Kollégiumban. Négy iskolában van nyelvi előkészítő oktatás (Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium, Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi- Vízügyi Szakközépiskola, Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium) melyben 695 tanuló vesz részt. Az iskolán kívüli segítő programok közül az Útravaló programban 369 fő (3,34%) vett részt a 2011/2012-es tanévben. Útravaló programban résztvevő intézmények: •
Arany János Gimnázium és Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekek Átmeneti Otthona 4 fő
•
Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 33 fő
•
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 14 fő
•
Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 107 fő
•
Kölcsey Ferenc Gimnázium 2 fő
•
Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 34 fő
•
Széchenyi István Közgazdasági és informatikai Szakközépiskola és Kollégium 13 fő
•
Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskola 4 fő
•
Vasvári Pál Gimnázium 15 fő
•
Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 21 fő
•
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 97 fő
•
Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában 22 fő
•
Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 3 fő
Hiányszakmát oktató képzés 6 középiskolában folyik, melyben összesen 430 tanuló vesz részt az alábbi megosztásban: •
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola – kőműves 66 fő
•
Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium – ács-állványozó, hegesztő 65 fő
•
Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola – gazda, kertész, agrár-közgazdasági és árufuvarozó 117 fő 31
•
Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium – villanyszerelő 89 fő
•
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola – húsipari termékgyártó 34 fő
•
Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában – ápoló 59 fő.
A 2010/2011-es tanévtől indult 9. évfolyamon az oktatás szakmacsoportban a Széchenyi István Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégiumban sportedzői képzés. A meglévő igényekre tekintettel a 2011/2012-es tanévtől indult be 13. évfolyamon a Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola erdész technikus képzése. Vegyipari gépésztechnikus képzés indult 13. évfolyamon az Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 2011 szeptemberében. Szakiskolai
tagozaton
informatikai
szakmacsoportos
képzés,
valamint
vegyipari
szakmacsoportos képzés bevezetése volt indokolt a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégiumban 2011/2012-es tanévben.
A 2011-ben készült önkormányzati fenntartású középiskolák kompetenciamérés eredményei a következők: Szakiskola 10.
Szakközépiskola 10.
4 évfolyamos
6 évfolyamos
6 évfolyamos
évfolyam
gimnázium 10.
gimnázium 8.
gimnázium 10.
évfolyam
évfolyam
évfolyam
évfolyam Intézmény neve
Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- Matema- Szöveg- Matema-
Széchenyi
István
Közgazdasági
értés
tika
értés
tika
értés
tika
értés
tika
értés
tika
-
-
1789
1843
-
-
-
-
-
-
1421
1477
1557
1613
-
-
-
-
-
-
-
-
1655
1726
-
-
-
-
-
-
1417
1456
1604
1624
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1810
1740
-
-
-
-
és
Informatikai Szakközépiskola
és
Kollégium Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium
32
Arany János Gimnázium és
-
-
-
-
1617
1624
1743
1794
1719
1752
-
-
1718
1782
-
-
-
-
-
-
-
-
-
--
1855
1759
-
-
-
-
1417
1441
1611
1653
-
-
-
-
-
-
1307
1401
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1650
1622
-
-
-
-
-
-
-
-
1615
1606
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1833
1901
1803
1909
1822
1879
1426
1430
1568
1564
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
1707
1727
-
-
-
-
1354
1467
1554
1604
-
-
-
-
-
-
-
-
1674
1609
-
-
-
-
-
-
Általános Iskola DGYÁO Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium Bencs László Szakiskola és Általános Iskola Művészeti Középiskola és Kollégium (Székhely) Művészeti Középiskola (Telephely) Krúdy Gyula Gimnázium Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola Vasvári Pál Gimnázium Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Kollégium
Azokban az iskolákban, ahol az országos átlagtól elmaradnak az eredmények a pedagógiai munka fejlesztésének fókuszába kell helyezni a kompetencia- alapú oktatást és beavatkozásokat kell tervezni a pedagógiai munka eredményességének javítása érdekében.
Szükséges az iskolán kívüli civil közösségek támogatása, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Periféria Egyesülettel, a Humán Net Alapítvánnyal, a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel való együttműködés további erősítése. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmények rendelkeznek azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása
33
esetén az intézmények pedagógiai programja, helyi tanterve tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot. A Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján az integráltan nem oktatható sajátos nevelési igényű tanulók ellátása az alábbi önkormányzati és nem önkormányzati intézményekben történik: • Bárczi Gusztáv Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI • Göllesz
Viktor
Speciális
Szakiskola,
Általános
Iskolában
és
Egységes
Gyógypedagógiai Intézmény • RIDENS Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium • Start Szakiskola Speciális Szakiskola és kollégium A középfokú intézmények közül a következő intézmények fogadják nagyobb számban az SNI tanulókat: •
Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégium 4 fő
•
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 9 fő
•
Göllesz Viktor Speciális Szakiskola, Általános Iskolában és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény 165 fő
•
Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 17 fő
•
Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 24 fő
•
Művészeti Középiskola 6 fő
•
Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi Középiskola, Szakiskola és Kollégium 7 fő
•
Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi – Vízügyi Szakközépiskola 9 fő
•
Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 41 fő
•
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 20 fő
•
Zay Anna Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskolában 8 fő
•
Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 7 fő
Ahol a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a törvényben előírt minimum értéket az esélyegyenlőségi célokat szolgáló integrációs támogatást (IPR program) igényelhetnek. Nyíregyháza önkormányzati fenntartású középfokú intézményei a 2010/2011-
34
es tanévben nem, míg a 2011/2012-es tanév I. félévében 245 gyermekre, a II. félévben 232 gyermek kaptak integrációs támogatást.
A 2011/2012-es tanévben integrációs támogatásban részesültek az alábbi intézmények (I. félév/II. félév): •
Bencs László Szakiskola és Általános Iskola 38/48 fő
•
Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola 52/79 fő
•
Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium 89/61 fő
•
Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola 66/47 fő
II. A helyzetelemzésből következő lépések Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjai 1. A településen nem azonosítottak
Szükséges lépések, beavatkozások 1. A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5
még teljes körűen a halmozottan
éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem
hátrányos helyzetű gyermekek, a
rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek
szülők csak akkor mennek
és gondviselőik személy szerinti felkeresése az illetékes
nyilatkozatot tenni, ha már
szervezet
intézménybe (óvodába, iskolába)
családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi
jár a gyermekük.
önkormányzat,
szakemberének/szakembereinek vagy
civil
szervezet
rendszeres segítőinek
közreműködésével. 2. Meg kell teremteni a megbízható adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Fel kell mérni, és el kell érni, hogy a szülők nyilatkozzanak. Be kell vonni a meggyőző munkába az érintett szakembereket, a védőnőt, a szociális munkást, a kisebbségi önkormányzat képviselőit, a pedagógusokat. szülőknek,
Meg
milyen
kell
magyarázni
előnyeik
az
érintett
származhatnak
a
gyermekeiknek abból, ha nyilatkoznak. 3. Tájékoztatni
kell
a
szülőket
óvodáztatási támogatásról.
35
az
igénybe
vehető
2. A település óvodás és tanköteles -
Valamennyi
halmozottan
hátrányos
korosztályán belül a halmozottan
gyermek/tanuló
hátrányos
részesülhet. A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás
helyzetű
gyerekek
intézményes
helyzetű
nevelésben-oktatásban
intézményes nevelésének feltételei
korú
adottak, a férőhely kihasználtság
érdekében az egészségügyi, szociális és közoktatási
lehetővé teszi valamennyi beíratott
területen dolgozó szakemberek együttműködése tervezést
gyermek, tanuló óvodai nevelését
igényel,
ill.
szocializációjuk megkezdése céljából.
általános
iskolai
nevelését-
gyermekek
a
óvodai
gyermekek
nevelésbe
felkutatása,
való
bevonása
mihamarabbi
oktatását.
3. Egyes óvodák és iskolák között
•
A közoktatási/köznevelési törvény az óvodai és iskolai
jelentős eltérés mutatható ki a
körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó
hátrányos helyzetű és halmozottan
rendelkezéseit maradéktalanul érvényesíteni szükséges
hátrányos
a településen belül minden évben az első osztályosok
helyzetű
gyerekek
beiratkozásakor. A vonatkozó törvényi előírásoknak az
arányában.
első évfolyamtól felmenő rendszerben szükséges megfelelni.
Szükséges
rendszeres,
az
iskolai
esélyegyenlőségi
körzethatárok szempontú
felülvizsgálata.
4. A középfokú intézményekben Beavatkozást igényel: magasabb
arányban
találkozunk • Felülvizsgálatot és intézkedést igényel.
évfolyamismétlőkkel, a problémát orvosolni szükséges. 5.
Az
alacsony
iskolai Beavatkozást igényel:
végzettséggel
rendelkező
szülők • Az
gyermekei
magas
folytatják
számban
tanulmányaikat
érettségit
adó
oktatási
intézményekben
továbbtanulás érdekében felülvizsgálatot és intézkedést igényel.
szakiskolában. 6. A kompetenciamérés eredményei Beavatkozást igényel: több
intézményünkben
országosnál gyengébbek.
is
való
az • Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. • Figyelembe kell venni a tanulók családi háttérváltozóit.
36
7. Az iskolán kívüli Útravaló és Beavatkozást igényel: Tanoda programban való részvétel.
Meg kell teremteni a lehetőségét, hogy az Útravaló és Tanoda programokban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nagyobb arányban vegyenek részt. Szélesebb körű tájékoztatást igényel.
8.
A
nem
önkormányzati Beavatkozást igényel:
fenntartású intézmények részvétele • Felülvizsgálatot és intézkedést igényel. a
HH
és
HHH-s
gyermekek
nevelésében/oktatásában aránytalanul
ugyanis
alacsony
önkormányzati
az
intézményekhez
képest. III. Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak: - esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; - a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladatai: 1.
a program megvalósításának koordinálása,
2.
a program végrehajtásának nyomon követése,
3.
az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása; - az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; - az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra; - az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; - befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; - intézkedési terv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; - esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; - fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; - az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása;
37
- a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; - folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban; - az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; - a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézkedési tervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv végrehajtásáért felelős vezető személyek: az önkormányzat részéről a város Polgármestere illetve Jegyzője, akiknek elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalniuk: Biztosítaniuk kell, hogy Nyíregyháza minden lakója, de főként az oktatási intézmények, a szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Esélyegyenlőségi Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig meg kell tenni a szükséges lépéseket. A szakmai megvalósításért felelős szakember: a Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Osztályának vezetője Az ő feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása (a programban érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), a program végrehajtásának nyomon követése, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. A város vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, 38
nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén
hivatalosan
jelezzék
azt
39
a
kijelölt
programirányítónak.
IV. Akcióterv
HELYZETELEMZÉS MEGÁLLAPÍTÁSÁRA VALÓ HIVATKOZÁS
A településen tovább kell fejleszteni a HHH-s gyermekek pontos, naprakész nyilvántartását.
CÉL
A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása. A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátránykompenzáció érdekében.
INTÉZKEDÉS
FELELŐS
Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel (érintett szakemberek összefogása) A tények ismeretében az esetleges szegregációs gyakorlat megszüntetése.
Jegyző, intézményvezetők, esélyegyenlősé gi megbízot t.
AZ INTÉZKEDÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE folyamatos
40
AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR RÖVIDTÁVON A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése; a szülők 80%-a nyilatkozik
AZ INTÉZKEDÉS HATÁSÁT MÉRŐ INDIKÁTOR KÖZÉPTÁVON A nyilvántartás folyamatos karbantartása, folyamatos naprakész információk alapján a támogatások igényelhetősége; a szülők 90%-a nyilatkozik
AZ AZ AZ INTÉZ- INTÉZKEDÉS INKEDÉS HATÁSÁT MEGVA- TÉZLÓSÍTÁ- KEMÉRŐ SÁHOZ DÉS INDIKÁSZÜKSÉ- STÁTOR GES TUHOSSZÚERŐSZA TÁVON FORRÁS A A tör4 nyilvántarvényi tás előíráfolyamatos sokat karbantartá- ponto-san sa, ismerő folyamatos szaknaprakész embe-rek. információk alapján a támogatások igényelhetősége.
2014. szeptemberig valamennyi 3 éves korú gyermeket el kell helyezni óvodában.
Az óvodák kihasználtsági mutatóinak egyensúlyba kerülése.
A HH-s és HHH-s gyermekek koncentrációja magas az intézményekben.
A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.
Az óvodai körzethatárok felülvizsgálat a. Azoknak a családoknak az azonosítása, amelyeknél az óvodáztatás csak a tankötelezettségi korban kezdődik. Körzethatárok figyelemmel kísérése, az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) tovább folytatása az érintett intézményekben. Egyéni fejlesztések, fejlesztőpeda gógusok, gyermekvédel mi felelősök bevonásával.
Esélye2014. gyenlősé- szeptember gi megbízott
A beíratott gyermekek száma. Az intézményi létszámok alakulása.
Az óvodák kihasználtsági mutatóinak javulása. Az óvodák eszközellátottságának növekedése.
Kihasználtsági mutatók stabilizálódá sa.
A törvényi 4 előírásokat pontosan ismerő szakemberek.
Polgármester, intézményvezetők.
A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.
A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.
A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.
Körzetekben élő családok helyzetét jól ismerő szakemberek.
2013. szeptember
41
4
Az iskolán kívüli segítő Útravaló programban valamint Tanoda programban való részvételi arány növelése.
Minél több HHH-s tanuló bejuttatása ezen programokba.
Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása.
Intézményvezetők
folyamatosan
Az Útravaló, Tanoda programokban HHH-s gyermekek részt vétele (7. 8. évf.). A tehetségpontok száma nő.
Az Útravaló, Tanoda programokban részt vevő HHH-s gyermekek száma nő.
A Tehetségpontokba való regisztrációs arány növelése.
Minél több intézmény váljék tehetségponttá.
TehetségIntézsegítő munka- ményközösség vezetők kialakítása, regisztráció.
folyamatosan
Az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben a HHH-s tanulók számának aránya közötti különbséget csökkenteni kell.
A szegregáció kialakulásának lehetőségét az intézmények szakmai munkájának magas szintű működésével kell megelőzni.
Intézményvezetők, esélyegyenlőségi megbízott.
Az évfolyamismétlők száma magasabb az országos átlagnál a Wesselényi, Bencs, Westsik középiskolákban.
Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett.
A nem önkormányzati intézménynyel való együttműködések szélesebb körben történő kialakítása. Az iskolai gyakorlat felülvizsgálata, kompetencia alapú
2012. novemberétől folyamatosan.
A beíratott tanulók száma, szociális összetétel; az eltérés 30% alatt
Lemorzsolódási adatok, tankötelezettségi mutatók, intézményi önértékelések; az eltérés 25% alatt
Pedagógiai, módszertani fejlesztések listája. „Jó gyakorlat” elemek számbavétele.
Iskolaigazgatók
Folyamatos.
A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának
A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának
A megfelelő szint elérése mellett az évfolyamismétlők számának
42
A tehetségpontok száma nő.
Az Útravaló, Tanoda programokb an részt vevő HHH-s gyermekek száma nő. Minden intézmény belép a tehetségpontok hálózatába.
Pályázati források
4
A tehetséggondozás iránt elhivatott pedagógus ok A törvényi előírásokat pontosan ismerő szakemberek.
2
Kompetencia alapú pedagógiai módszere-
4
2
módszertano k alkalmazása
csökkenése.
országos átlag alá csökkenése.
A kompetenciamérések eredményei alapján folyamatos elemző munka, intézkedési terv készítése szükséges, valamint szükség szerint a HH/HHH tanulók esetén külön intézkedési tervek elkészítése.
A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a méréseken, az átlag javuljon.
Külön intézkedési tervek készítése, kompetencia alapú módszertano k alkalmazása az intézmények ben.
Iskolaigazgató k
Folyamatos.
Az intézkedési tervek megléte.
Az eredmények 5%-kal javulnak, a különbségek csökkennek a mérések eredményeiben; az eredmény az országos átlag 90 %-a.
A továbbtanulás során a szakiskolát választók aránya igen magas.
Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők arányának növelése ezen iskolákban.
Egyéni fejlesztési tervek készítése.
Iskolaigazgatók
Folyamatos.
Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 10%kal nő.
Az érettségit adó iskolatípusokat választók aránya 30%kal nő a mostani arányhoz
43
ket ismerő és alkalmazó pedagógusok, pályázatok Az eredmé- Kompe4 nyek tencia további 5%- alapú kal pedagógijavulnak; az ai eredmény módszereaz országos ket átlag 95 %- ismerő, a alkalmazó pedagógusok, kompetencia programcsomagok, taneszközök Pályázatok Az Tovább4 érettségit tanulási, adó pályaiskolatípuso választási kat mentor, választók életpálya arányának építés emelkedékompetovábbi csökkenése.
képest.
se.
Kódok használata javasolt: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
előkészítés alatt (egyeztetések zajlanak) képviselőtestületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felelősök és határidők kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további előre nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban felfüggesztve
44
tencia terület programcsomag és taneszközök.
V. Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges Intézkedés leírása
Az
megfogalmazása
eredményes
következmé bekövetkezés
kezelésének
megvalósulásának
nyének
ének
módja
kockázata
súlyossága
valószínűsége
(1-3)
(1-3)
A HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása A nyilvántartás számadatainak ismeretében intézkedések meghozatala, a hátrány-kompenzáció érdekében.
Tájékoztatás, a szülők megismertetése az aláírt nyilatkozat adta lehetőségekkel. (érintett szakemberek összefogása).
intézkedés A kockázat A
A szülők a megtett 2
2
intézkedések ellenére
kockázat A kockázat elhárításának, tervezett
Munkacsoport az
érintett
létrehozása szakemberek
(védőnő-pedagógusok,
sem
fenntartó képviselője) és a
nyilatkoznak.
kisebbségi
képviselők
közreműködésével, együttműködés a személyes ráhatás hatásosabbá tétele céljából.
A HH-s gyermekek aránya közel azonos az óvodák, iskolák között.
Körzethatárok figyelemmel kísérése, az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) folytatása az érintett
A
pedagógusok 2
nem
Pedagógusok érzékenyítése, IPR
100%-san
elkötelezettek
2
mentor/szakértő
bevonása a nevelőtestület
az
IPR iránt.
elkötelezetté
45
tétele
intézményekbe. Minél több HHH-s tanuló bejuttatása Útravaló és a Tanoda programokba.
Mentortanárok kiválasztása, pályázat benyújtása.
érdekében. Sikertelen
3
1
Pályázati
lehetőségek
Útravaló/Tanoda
folyamatos
figyelemmel
pályázat.
kísérése, pályázati feltételek pontos betartása.
Az évfolyamismétlők számának csökkentése, a megfelelő szint elérése mellett.
A tanulók, és köztük a HH/HHH tanulók is minél eredményesebben szerepeljenek a kompetenciaméréseke n, az átlag javuljon.
Az érettségit adó iskolatípusokba jelentkezők HH/HHH
Az iskolai gyakorlat felülvizsgálata e tekintetben, majd terv készítése, kompetencia alapú módszertanok alkalmazása, kompetencia alapú oktatás minél szélesebb körű bevezetése. Külön intézkedési tervek készítése, kompetencia alapú módszertanok alkalmazása, kompetencia alapú oktatás bevezetése. Pályázatok írása, szaktanácsadók bevonása. Egyéni fejlesztési tervek készítése, továbbtanulást
Nem alkalmazzák a 3
1
Pedagógusok érzékenyítése,
pedagógusok
a
„jó gyakorlat”-ot folytató
gyakorlatban
a
iskolai
kompetencia alapú
program
megismerése, adaptálása.
oktatási módszereket.
Nem alkalmazzák a 3
1
Pedagógusok érzékenyítése,
pedagógusok
a
„jó gyakorlat”-ot folytató
gyakorlatban
a
iskolai
kompetencia alapú
program
megismerése, adaptálása.
oktatási módszereket. A
programok 3
bevezetése ellenére 46
1
Életpálya
építés,
kompetencia
terület
arányának növelése.
támogató programok szervezése a tanulók számára (pályaorientációs tevékenység, felvételire való előkészítés).
sem
mutatkozik
bevezetése.
számottevő változás.
VI. Megvalósítás Cél Minden érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései.
Feladat A közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját meghatározó dokumentumok, és a közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumok vizsgálata. Az értékelés, a visszacsatolás megtervezése.
A folyamatos visszacsatolással és értékeléssel az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítése. Felkészült szakemberek, Továbbképzések, döntéshozók, tisztségviselők, konzultációk, fórumok intézményvezetők szervezése. működjenek együtt az érintett területen.
Módszer/eszköz Dokumentumelemzés.
Felelős Intézményvezetők, esélyegyenlőségi felelős (külső szakértő bevonásával).
Gyakoriság A program elfogadása után és a dokumentumok módosításakor.
Munkaterv készítése és Esélyegyenlőségi az ütemezett feladatok felelős. végrehajtása és a végrehajtás ellenőrzése.
Évente
Esélyegyenlőségi felelős.
Évente
Szakemberek meghívása.
47
VII. Monitoring és nyilvánosság A Közoktatási Esélyegyenlőségi Tervben fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: • az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik, • éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani, • az évente történő ellenőrzés időpontját a Közgyűlés az éves munkatervben határozza meg, • szükséges minden elérhető eszközt és helyi médiumot bevonni (honlap, tájékoztató kiadványok, rendezvények, lakossági fórumok, helyi sajtó stb.) a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében, • az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. Cél Az eredményesség megállapítása.
Minden érintett megismerhesse a programban rögzítettek teljesülését.
Feladat Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása. Az éves eredmények közzététele.
Módszer/eszköz Az adatok feldolgozása.
Felelős Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős.
Gyakoriság Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján.
Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek.
Intézményvezetők és települési esélyegyenlőségi felelős, önkormányzati PR/marketing szakember.
Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet.
48
VIII. Konzultáció és visszacsatolás A Települési közoktatási esélyegyenlőségi program a település jelentős részének életét érinti. Ezért Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vállalja, hogy a program elfogadását megelőzően az érintett bizottságoknak véleményformálási lehetőségét biztosít. • Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az önkormányzat: elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A Közoktatási Esélyegyenlőségi program Intézkedési Tervében foglaltak az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról szóló 2003. évi CXXV. törvény alapján készültek, így szándékos be nem tartásuk, illetve akaratlagos hátráltatásuk az abban foglaltak szerint kerülnek elbírálásra.
49
