2012. évi... törvény

ilfl►tt -

per -

.d

s

e F'str's Hivatal a

.n W ~YS~w~?tY1 j

f ~6 ~j `~-

ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő

Érk et 2012 JÚN

15.

2012 . évi . .. törvén y a nemzeti köznevelésr ől szóló 2011 . évi CXC . törvény módosításáról 1. § (1) A köznevelésről szóló 2011 . évi CXC. törvény (a továbbiakban : Nkt.) 4. 8 . pontja a következő szöveggel lép hatályba : „8 . fenntartó : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és — e törvényben foglal t esetben a m űködtetővel közösen — a köznevelési intézmény működéséhez szüksége s feltételekről gondoskodik, ” (2) Az Nkt. 4. §-a a 16. pontot követ ő en a következ ő 16a. ponttal egészül ki : „16a. működtető : az a települési önkormányzat, amely a saját tulajdonát képez ő ingatlanban folyó állami köznevelési feladatellátáshoz kapcsolódó ingó és ingatlanvagyont üzemelteti .” 2. § Az Nkt . 7. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(5) Köznevelési alapfeladatot csak a 7 . (1) bekezdésben felsorolt köznevelési intézmén y láthat el .” 3. § Az Nkt . 8. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(3) Az óvodai nevelés 6 . melléklet szerinti finanszírozott id őkerete magába foglalja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordítható heti ötven óra időkeretet, továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek fejlesztő, valamint a sajátos nevelési igény ű gyermekek egészségügyi, pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkoztatásának heti tizenegy óra id ő keretét .” 4.§

Az Nkt . 14. § (7) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – az oktatásért felel ős miniszter rendeletében meghatározott módon – szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket az állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásr a kijelölt szerv (a továbbiakban : állami intézményfenntartó központ) jelöli ki .” 5. § Az Nkt . 16 . § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(3) Az állami fenntartású és az állami feladatellátásban részt vevő alapfokú művészeti iskolában heti hat tanórai foglalkozás biztosított térítési díj ellenében a f őtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához, valamint tanévenkénti egy meghallgatás és egy m űvészi előadás, továbbá e szolgáltatások körében az iskola létesítményeinek, felszereléseine k használata. Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzet ű, a hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos, továbbá az autista tanul ó részére az els ő alapfokú művészetoktatásban való részvétel .” 6. § Az Nkt . 20. § (10) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcs ődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai és bölcsődei csoport külön-külön történ ő létrehozását, feltéve továbbá, hogy minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellye l rendelkező gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthet ővé válik, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben elláthat ó gyermekek közös neveléséhez . Egységes óvoda-bölcs őde szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e § ban meghatározottak szerint óvodai feladatot is elláthat . ” 7. § (1) Az Nkt . 21 . § (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „21 . § (1) A köznevelési intézmény e törvényben meghatározott köznevelési feladato k ellátására létesített intézmény . A köznevelési intézmény jogi személy, amely – az állam i intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény kivételével – a fenntartójátó l elkülönült, önálló költségvetéssel rendelkezik . A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön létre.” (2) Az Nkt . 21 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép :

„(2) A köznevelési intézmény alapítását az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a köznevelési közszolgálat i tevékenység folytatására jogosító okirat, a köznevelési intézmény képviseletére jogosul t személy nevének és képviseletének jogosultságát igazoló dokumentum, az állandó székhel y meglétét igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni . A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezet ő szervnél, az állam i intézményfenntartó központ által fenntartott intézmény esetében az oktatásért felel ős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivataláná l (a továbbiakban : hivatal), más esetben a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatalnál (a továbbiakban : kormányhivatal) kell teljesíteni . A nem állami szerv által alapított intézmény csak akkor vehető nyilvántartásba, ha működése összhangban van a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési é s köznevelés-fejlesztési tervben (a továbbiakban : köznevelés-fejlesztési terv) foglaltakkal .” (3) Az Nkt . 21 . § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : [(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza ] „ e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, ” (4) Az Nkt . 21 . § (3) bekezdés j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [(3) A köznevelési intézmény alapító okirata tartalmazza ] „j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyo n használati jogát, k) az önálló költségvetéssel rendelkez ő intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.” (5) Az Nkt . 21 . § (5) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép : [(S) A nyilvántartás tartalmazza] „ab) nevét, alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését és valamennyi feladatellátás i helyét, (6) Az Nkt . 21 . § (5) bekezdés a) pont ad)-ae) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép : [(S) A nyilvántartás tartalmazza] „ad) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében adószámát, ae) az önálló költségvetéssel rendelkez ő intézmény esetében valamennyi pénzforgalm i számlaszámát,”

(7) Az Nkt . 21 . § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(7) A nyilvántartásba vételről szóló jogerős határozat alapján az önálló költségvetéssel rendelkez ő köznevelési intézmény képviselője köteles nyolc napon belül megkérni az intézmény adószámát és pénzforgalmi számlát nyitni . Az adószámot és a pénzforgalm i számlaszámot, annak kézhezvételétő l számított nyolc napon belül be kell jelenteni a (2 ) bekezdés szerint.” (8) Az Nkt . 21 . § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : „(9) A nyilvántartásból való törléssel egyidej űleg a kormányhivatal kijelöli azt a nevelési oktatási intézményt, amely a megsz űnt intézménnyel jogviszonyban álló gyermekek, tanulók felvételét nem tagadhatja meg. A köznevelési intézmény nyilvántartásból való törlésér ől szóló jogerős határozatot a kormányhivatal megküldi az állami intézményfenntartó központnak , települési önkormányzatnak, a törvényben meghatározott feladataik ellátása érdekében . A határozat tartalmazza annak az intézménynek a kijelölését, amely a gyermek, tanuló felvételé t nem tagadhatja meg.” 8. § (1) Az Nkt. 22. § (1) bekezdés c) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba : „c) a jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önáll ó költségvetéssel rendelkez ő intézmény esetében a működéséhez szükséges pénzeszközökkel” (2) Az Nkt . 22. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) Állandó saját székhellyel, telephellyel akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek – 23 . § (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozatlan id őre a kizárólagos használatában állnak . Állandó saját alkalmazotti létszámmal akkor rendelkezik a köznevelési intézmény, ha az alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszám legalább hetve n százalékát határozatlan időre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja. Többcélú intézmény esetén az állandó saját alkalmazotti létszám meglété t szervezetileg és szakmailag önálló intézményegységenként kell vizsgálni . A köznevelési intézmény feladatainak ellátásához szükséges eszközöket, felszereléseket a fenntartó, a működtető az intézmény rendelkezésére bocsátja, önálló költségvetéssel rendelkez ő intézmény a feladatainak ellátásáról az alapító, a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz , valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik . A köznevelési intézmények fenntartási és működési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetésbe n kell előirányozni .” 9.§

Az Nkt . 23 . § (8) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba : „b) munkaterve nem felel meg a külön jogszabályban foglaltaknak, továbbá pedagógiai -

szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény esetében nincs összhangban az oktatásért felel ős miniszter által kijelölt háttérintézménynek a miniszter által jóváhagyott szakmai irányelvében foglaltakkal.” 10. § Az Nkt . 25 . § (6) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(6) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény - a jogszabályba n meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesít i az előírt bejelentési kötelezettséget .” II . § Az Nkt . 27. § (8) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba: „(8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs , rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni . A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajáto s nevelési igényéb ől eredő hátránya csökkentéséhez szükséges . A kötelező egészségügyi é s pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6 . melléklet határozza meg. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok , tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható .” 12. § (1) Az Nkt . 31 . § (2) bekezdés e) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba : „e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és óvoda esetében a települési önkormányzat ,

más köznevelési intézmény esetében az oktatásért felel ős miniszter között létrejött írásbel i szerződés (a továbbiakban : köznevelési szerződés) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott köznevelési közszolgálati feladatok megvalósításában .” (2) Az Nkt . 31 . § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(5) A köznevelési szerz ődés az alábbiakat tartalmazza : a) a köznevelési alapfeladatokat , b) a felvehető, ellátandó gyermekek, tanulók számát , c) az óvodai nevelési feladatokban, a tankötelezettség teljesítésével és az iskolai nevelés oktatással, a pedagógiai szakszolgálatok ellátásával összefügg ő feladatokban való részvételt,

d) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehet ő forrásokat, azokat a szolgáltatásokat , amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére térítésmentessé válnak , továbbá amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe . e) pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén az állami közfeladatellátásban történ ő részvétel keretében ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat és az ellátási körzetet." 13. § Az Nkt. 33. § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „33 . § (1) Ha az egyházi és magánintézmény fenntartója a települési önkormányzattal, a z oktatásért felel ős miniszterrel kötött köznevelési szerz ődés vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő támogatásra válik jogosulttá, a fenntartásában m űködő óvoda, általános iskola rész t vesz a kötelez ő felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában . Ennek során felvétel i körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található . Az egyházi és magánintézmény fenntartój a óvoda esetében a települési önkormányzattal, egyéb alapfeladat esetében a kormányhivatalla l közösen a hivatal és az állami intézményfenntartó központ véleményének kikéréséve l meghatározza azt a gyermek-, valamint tanulói létszámot, amelynek felvételét az óvoda, a z általános iskola nem tagadhatja meg. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, a z általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek-, tanulói létszám huszonöt százaléka .” 14 . § (1) Az Nkt. 45. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, Köznevelési Hídprogra m keretében, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.” (2) Az Nkt . 45 . § (8) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(8) A jegyző gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a kormányhivatal számára . A járási hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a z állami intézményfenntartó központ, és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási hely e szerint illetékes települési önkormányzat jegyz ője számára, továbbá hivatalból elrendeli és felügyeli a tankötelezettség teljesítését, a szakért ői vizsgálatokon való megjelenést .” (3) Az Nkt . 45. § (10) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(10) A települési önkormányzat jegyzője az óvodás, a járási hivatal az állam i intézményfenntartó központ útján a tanköteles gyermekekr ől vezetett nyilvántartást megküldi

a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának ." 15. § Az Nkt . 46 . § (13) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(13) Az iskola a tanuló kérelmére diákigazolvány kiadását kezdeményezi a KI R működtetőjénél . A diákigazolvány elkészítésér ől a KIR működtetője gondoskodik . A diákigazolvány közokirat . A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány számát, a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és a 14. életévét betöltött tanuló esetében az aláírását . A diákigazolvány tartalmazza továbbá a tanuló fényképét, azonosító számát, az iskola nevét és címét, a diákigazolvány lejáratának napját, az igazolvány érvényességér e vonatkozó adatot és az igazolvány típusát . A diákigazolvány elektronikus adattárolásra é s adatellenőrzésre alkalmas eszközzel ellátott igazolvány . A diákigazolvány elkészítésér e irányuló eljárásban - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a köznevelési intézmény a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton terjeszti el ő a diákigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A köznevelési intézmény az eljárás során - ha jogszabály máskén t nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, elektronikus úton tart kapcsolatot KIR m űködtet őjével . A KIR m űködtetője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatóság i döntéseket . A KIR m űködtetője a diákigazolvány igényléséhez és előállításához szüksége s személyes adatokat, a köznevelési intézmény adatait, a diákigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesít ő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellen őrzéséhez é s nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem min ősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet . A KIR m űködtet ője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők a diákigazolvány elkészítése körében tudomására jutott személyes adatot a diákigazolván y érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik.” 16. § Az Nkt . 56. §-a a következő szöveggel lép hatályba : „56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakért ői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és min ő sítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja el ő, b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekb ől az értékelés és a minősítés alól .” (2) Az érettségi vizsgán az (1) bekezdés b) pont szerinti tantárgyak helyett a tanuló – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhat .

(3) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányai t megszakítsa, vagy akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak."

17. § Az Nkt . 60. § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében , amelyben a tizenhatodik életévét betölti .” 18. § Az Nkt . 62 . § (14) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(14) A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezet ője a teljes munkaidő 5 . melléklet vagy a pedagógiai szakszolgálatokra vonatkozó miniszteri rendelet szerinti tanóra i foglalkozásokkal le nem kötött részében látja el a vezet ői megbízással kapcsolato s feladatokat .” 19. § Az Nkt. 66 . § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(3) Gyakorló nevelési-oktatási intézményben, gyakorló pedagógiai szakszolgálat i intézményben vezetőpedagógusi megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges fels őfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus szakvizsgája vagy a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghe z kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozata vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címe, valamint a nevel ő-oktató munkában, pedagógiai szakszolgálatban eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van . ” 20. § Az Nkt . 67. § (7) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(7) Az intézményvezet ő kiválasztása – ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilváno s pályázat útján történik . A pályázat mell őzhető, ha az intézményvezet ő ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért . Egyetértés hiányában, továbbá az intézményvezet ő harmadik és további megbízási ciklusát megel őzően a pályázat kiírása kötelező.” 21. § (1) Az Nkt . 68 . § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :

„68 . § (1) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény , többcélú intézmény vezet őjét - nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, többcélú intézményben az igazgatótanács, a fenntartó, az intézmény székhelye szerin t illetékes vagy az intézményt m űködtető települési önkormányzat véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre . Az állami köznevelési intézmény, többcél ú intézmény vezetője megbízásának visszavonásáról a megbízási jogkör gyakorlója dönt .” (2) Az Nkt . 68 . § (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : „(2) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmények kivételével az állami fenntartású köznevelési intézmények, továbbá az egyházi é s magánintézmények vezetőjét az oktatásért felel ős miniszter egyetértésével a fenntartó bízz a meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg .” 22. § (1) Az Nkt . 74. § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „74. § (1) Az állam gondoskodik – az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvoda i nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhet ő, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról . ” (2) Az Nkt . 74 . § (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(3) Ha a köznevelési közfeladat ellátása vallási, világnézeti szempontból elkötelezet t nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött köznevelési szerz ődés útján történik, a szerző dés megkötése nem mentesít a feladatellátási kötelezettség alól azo n gyermekek tekintetében, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezet t iskolába járatni gyermeküket . Az állami intézményfenntartó központ, óvoda esetében a települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy ezekre a szül ő kre, gyermekekre, tanulókra a köznevelési szerződés miatt a vallási, világnézeti szempontból semleges nevelésben, nevelésoktatásban való részvételhez fűződő joguk érvényesítésében aránytalan teher nem hárulhat . Aránytalan teher, ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhe z képest – a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve – lényegesen nehezebbek vagy jelent ős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulóna k vagy a szül őnek.” (3) Az Nkt . 74. § (4)-(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(4) A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntart ó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és

ingatlan vagyon m űködtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76 . § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési felada t ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket . A települési önkormányzat e kötelezettségéről gazdasági é s jövedelemtermel ő képességgel összefüggő feltételek hiányában külön jogszabályban meghatározott módon lemondhat . (5) A 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzat vállalhatja a z illetékességi területén lév ő összes, saját tulajdonában álló, az állami intézményfenntart ó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon m ű ködtetéséről való gondoskodást . (6) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott m űködtetés egyedi feltételeit az állam i intézményfenntartó központtal kötött az intézmény által ellátott feladatokhoz igazod ó szerződésben kell megállapítani." 23. § (1) Az Nkt . 75 . (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „75 . § (1) Az oktatásért felel ős miniszter a köznevelési feladatok megszervezéséhe z szükséges döntései el őkészítése céljából a hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalo k közreműködésével, valamint a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével é s közreműködésével megyei szint ű bontásban feladatellátási, intézményhálózat-m űködtetési é s köznevelés-fejlesztési tervet készít, amelynek része a megyei szakképzési terv . A település i önkormányzat a köznevelés-fejlesztési tervhez adott véleményéhez beszerzi a települése n működő köznevelési intézmények nevel őtestületei, a köznevelési intézménybe n közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége ( a továbbiakban : alkalmazotti közösség), szülői és diákszervezeteinek véleményét .” (2) Az Nkt . 75 . (3) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(3) Az állami fenntartású gyakorló nevelési-oktatási intézmény, gyakorló szakszolgálat i intézmény köznevelés-fejlesztési tervbe való felvételéről az oktatásért felelős miniszter a felsőoktatási intézmény javaslata alapján dönt .” 24. § Az Nkt . 76 . §-a a következ ő szöveggel lép hatályba : „76. § (1) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerz ődésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelel ő hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi é s egészségügyi el őírások szerint üzemeltesse, karbantartsa . A működtet ő köteles a

működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatla n folyamatos őrzéséről. A m űködtet ő köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahho z szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelel ő színvonalon é s biztonságosan láthassák el . Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelés i intézmények működéséhez szükséges eszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése , átadás-átvétele, raktározása, a köznevelési feladatellátást biztosító tárgyi eszközök, készlete k pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani , karbantartani a tulajdonában lév ő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat ellátáshoz szükséges eszközöket. (2) A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény m űködtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a m űködtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik . (3) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, a z állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez, továbbá a taneszközök beszerzéséhez az állam pályázati úto n támogatást nyújt . (4) A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képvisel ők választását követ ő év májusának utolsó munkanapjáig nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezésére álló saját é s átengedett bevételek terhére a következ ő naptári évben kezdőd ő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a m űködtetést nem képes vállalni . (5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állam i intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezel ő i jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem sz űnik . E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelés i intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat m űködteti . Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezel ői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adot t ingatlanban meg nem sz űnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban a z esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti ." 25. § (1) Az Nkt . 83 . § (4) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(4) A fenntartó (3) bekezdésben foglalt döntése el őtt ki kell kérni: a) az intézmény alkalmazotti közössége,

b) az óvodaszék, az iskolaszék , c) a szülői szervezet, d) az iskolai diákönkormányzat , e) a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vev ő intézmény esetén - ha nem rendelkezi k egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat , fi szakközépiskola és szakiskola esetén a f ővárosi, megyei gazdasági kamar a véleményét ." (2) Az Nkt . 83 . § (7) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(7) A magyar nyelvi el ő készítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés és oktatás iránti igény t a települési önkormányzat, az állami intézményfenntartó központ évente köteles felmérni a z érintett első óvodai nevelési évre, els ő iskolai évfolyamra beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányza t bevonásával .” 26. § (1) Az Nkt . 84. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) A működtető, ennek hiányában a fenntartó – önálló költségvetéssel rendelkez ő intézmény esetében a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat m űködési feltételeiről.” (2) Az Nkt . 84 . § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(6) A kormányhivatal engedélyezi a m űködési engedéllyel rendelkez ő intézménye k fenntartói számára a székhely, telephely változását tanítási évben, nevelési évben más, el őre nem látható okból is . Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-, telephelyváltozás engedélyezését, a kormányhivatalnak le kell folytatnia a 34 . § (2) bekezdésében szabályozott törvényességi ellen őrzést.” 27. § Az Nkt. 88 . § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(5) Az egyházi, valamint az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók által ellátott nevelési, nevelési-oktatási feladatok központi költségvetési finanszírozása az állam i fenntartású intézményekkel azonos mértékben történik . ” 28. §

(1) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés a) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy] „a) a köznevelési intézmények m űködésének szakmai szabályait, a köznevelési intézménye k vezetői megbízásával kapcsolatos eljárást; a köznevelési intézmények névhasználatával, a tanulók felvételével kapcsolatos kérdéseket, az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat végzésének megszervezésére vonatkoz ó részletes szabályokat, a tanulókkal kapcsolatos fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait, a diákkörök, diákönkormányzatok m űködésére vonatkozó részletes szabályokat, diáksport egyesületek és a nevelési-oktatási intézmények kapcsolatát, az óvodaszék, iskolaszék , kollégiumi szék, szülői szervezet, intézményi tanács működésének részletes szabályait, a köznevelési intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályait, valamint a tanügyi nyilvántartásokat, az adatkezelés rendjét, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásáva l és jelentésével összefüggő tevékenységet, ” [rendeletben állapítsa meg.] (2) Az Nkt . 94. § (1) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy] „g) a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmén y m űködése megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának részletes szabályait és az azza l kapcsolatos mellékleteket, ” [rendeletben állapítsa meg.] (3) Az Nkt . 94 . § (1) bekezdés h) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy] „h) az iskolai felvételi eljárás rendjét, az iskolai vizsgáztatás rendjét, a pedagógia i szakszolgálat megszervezését, a pedagógiai szakszolgálat igénybevételének rendjét, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény m űködését ; a nevelési-oktatási intézmények részvételét és feladatait a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az érintett gyermekek , tanulók nevelésében és oktatásában, a szakvélemény elkészítését, az ellenőrzés rendjét, a pedagógiai szakszolgálattal kapcsolatos kormányhivatali eljárás indításával összefügg ő kérdéseket, az eljárás indítására jogosultak körét, azokat a feltételeket, amikor a pedagógia i szakszolgálat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhet ő, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben történ ő foglalkoztatáshoz és a vezetői megbízáshoz szükséges képesítési követelményeket, a

kormányhivatalnak a nem az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézménye k működési engedélyezési eljárásával összefügg ő, valamint a törvényességi ellenőrzésükke l kapcsolatos szakmai szabályokat, az egyes szolgáltatásokkal összefügg ő igazgatás i szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetéséne k szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, továbbá a vizsgáztatással, a szakért ői és más szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos díjazás megállapításának kérdéseit, " [rendeletben állapítsa meg.] (4) Az Nkt . 94. (1) bekezdés j) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy]

,j) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a tankönyvjegyzé k elkészítését és kiadás,a tankönyvjegyzékre való felkerülés feltételeit és eljárását, a tankönyvjegyzékre kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a tankönyvjegyzékb ől való törlés rendjé t és eljárását, a tankönyvtámogatás rendjét, a nem üzletszer ű tankönyvforgalmazást, a kötelez ő eszköz- és felszerelési jegyzék kiadását, a kerettantervek, nevelési-oktatási progra m jóváhagyásának rendjét, a digitális tananyaggá nyilvánítás feltételeit és rendjét, valamint eljárását, a digitális tananyagok jegyzéke elkészítésének és kiadásának szabályait, a digitáli s tananyagok jegyzékére való felkerülés feltételeit és eljárását, a digitális tananyago k jegyzékére kerüléssel kapcsolatos árkorlátot, a digitális tananyagok jegyzékéről való törlés rendjét és eljárását, valamint az e pontban felsorolt eljárásokkal összefügg ő igazgatás i szolgáltatási díj megállapításának rendjét, mértékét, a megállapított összeg befizetéséne k szabályait, a befolyt összeg felhasználásának kérdéseit, " [rendeletben állapítsa meg.] (5) Az Nkt. 94. § (1) bekezdés o) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy] „o) a hat vagy nyolc – nyelvi el őkészítő évfolyam esetében, hét, vagy kilenc – évfolyamma l működő gimnáziumban folyó nevelés-oktatás emelt szintű követelményeit, ” [rendeletben állapítsa meg.] (6) Az Nkt . 94. § (1) bekezdése t) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy]

„t) a Köznevelési Hídprogram megszervezésének feltételeit, a Köznevelési Hídprogramba n folytatott képzéshez szükséges nevelési-oktatási programokat, a Köznevelési Hídprogramb a történ ő bekapcsolódás részletes szabályait, ” [rendeletben állapítsa meg.] (7) Az Nkt. 94 . § (1) bekezdés q) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba : [94 . § (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy]

„q) a nyelvi előkészítő évfolyammal működő iskola nevelés-oktatás megszervezésér e vonatkozó szabályokat ” [rendeletben állapítsa meg.] (8) Az Nkt . 94 . § (1) bekezdés a következő u) ponttal egészül ki : [94. ' (1) Felhatalmazást kap az oktatásért felel ős miniszter, hogy /

„u) az elektronikus és a papírformátumú nyomtatványok el őállításához és forgalmazásához, a tanügyi nyilvántartások elektronikus alkalmazásához szükséges engedély kiadásána k szabályait, valamint az engedélyezési eljárással összefügg ő igazgatási szolgáltatási díj megállapításának, befizetésének és felhasználásának kérdéseit, ” [rendeletben állapítsa meg.] (9) Az Nkt . 94. § (4) bekezdés g) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazás kap a Kormány, hogy] „g) a pedagógusok el őmeneteli rendszerét, az egyes fokozatokba történ ő besoroláshoz szükséges követelményeket, a min ősítő vizsgát és a min ő sítési eljárást lefolytató bizottság m űködését, a szakmai kritériumokra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a min ősítő vizsga és a minősítési eljárások során adható min ősítések feltételeit, a min ősítésekhez kapcsolódó fokozatokhoz és ezen belül az egyes fizetési kategóriákhoz tartozó garantált illetményt , valamint az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel a 8 . mellékletben meghatározott keretek között az illetménypótlék és a kereset-kiegészítés, a jutalom megállapításának részletes szabályait, a megismételt minősítő vizsga és min ősítési eljárások költségét, valamint az ezért kérhető díj mértékét, befizetésének szabályait, a nevelési-oktatási intézményekben elrendelhet ő rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, a z ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazá s megállapításának szabályait és mértékét, a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatok körét, az eseti helyettesítésnek minősülő helyettesítést, az alkotói

szabadság igénybevételének részletes szabályait, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefügg ő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait, " [rendeletben állapítsa meg. ] (10) Az Nkt . 94. § (4) bekezdés]) pontja a következ ő szöveggel lép hatályba: [Felhatalmazás kap a Kormány, hogy] „j) az egyházi és magánintézményeket valamint az országos nemzetiségi önkormányzato k által fenntartott köznevelési intézményeket megillet ő – a költségvetésr ő l szóló törvénybe n meghatározott – állami hozzájárulások megállapításának, folyósításának, elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefügg ő adatszolgáltatást, továbbá az ellenőrzés rendjét, valamint az egyházi és az országos nemzetiségi önkormányzati fenntartó t megillető kiegészítő támogatás igénylésének, a jogosultat megillető kiegészítő támogatás megállapításának rendjét, a bármely jogcímen megállapításra kerül ő kiegészítő támogatás igényléséhez szükséges adatszolgáltatást és a kiegészít ő támogatás folyósításának , elszámolásának rendjét, az igényléssel, elszámolással, felhasználással összefügg ő ellenőrzé s rendjét, a kiegészítő támogatás megállapításához szükséges kormányhivatal által i adatszolgáltatást, ” [rendeletben állapítsa meg. ] (11) Az Nkt. 94 . § (4) bekezdés

1)

pontja a következő szöveggel lép hatályba :

[Felhatalmazás kap a Kormány, hogy] „l) a kormányhivatalok hatósági ellen ő rzésének tárgyköreit, a köznevelés-fejlesztési ter v részletes tartalmát és elkészítésének eljárásrendjét, ” [rendeletben állapítsa meg. ] (12) Az Nkt . 94 . § (4) bekezdés o) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazás kap a Kormány, hogy] „o) a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat részér ől az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan m űködtetési kötelezettségéről való lemondás, valamint a 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányza t részérő l az állami köznevelési intézmény feladatait szolgáló ingatlan m űködtetése vállalásának feltételeit, ” [rendeletben állapítsa meg. ]

(13) Az Nkt . 94. § (4) bekezdés q) pontja a következő szöveggel lép hatályba : [Felhatalmazás kap a Kormány, hogy] „q) az állami intézményfenntartó központtal a köznevelési intézmény feladatait szolgál ó ingatlan m űködtetése céljából köthető szerz ő dés részletes tartalmát, ” [rendeletben állapítsa meg. ] 29. § (1) Az Nkt . 95 . (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(2) A 7 . (1) bekezdés i) pont, 18 . §, a 45. § (2) és (4) bekezdés, az 50 . (7) bekezdés, a 67 . § (2) bekezdés, a 74-76 . §, 95 . (7) bekezdés 2013 . január 1-jén lép hatályba .” (2) Az Nkt . 95. (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(3) A 4 . 12 . pont b) alpont, a 8 . § (3) bekezdés, a 12-14 . §, a 25 . (7) bekezdés, a 27 . § (1)(10) bekezdés, 27 . (12)-(13) bekezdés, 28-29 . §, a 35 . §, a 46. (1) bekezdés a) pont, a 46 . § (5) bekezdés, a 47. § (7) bekezdés, az 55 . (1) bekezdés, a 60 . (2) bekezdés, a 61 . § (3) és (5) bekezdés, a 62 . (3) és (5)-(14) bekezdés, a 64-65 . §, a 69. § (5)-(6) bekezdés, a 88 . § (4)(5) bekezdés, a 89. § (1)-(2) bekezdés, 95 . § (8) bekezdés, az 1 . melléklet, a 2 . melléklet, a 4 . melléklet, az 5. melléklet, a 6 . melléklet, a 7 . melléklet, a 8 . melléklet 2013 . szeptember 1-jén lép hatályba .” (3) Az Nkt . 95 . § (6) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(6) Hatályát veszti a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény (a továbbiakban : Kt.) 1– 3 . §-a, 4. (1)–(3) bekezdése, 4. § (5)–(7) bekezdése, 4/A–5 . §-a, 6. (1) és (3)–(6 ) bekezdése, 7–11 . §-a, 12 . § (1) bekezdés b)–h) pontja, (2)–(6) bekezdése, 13–14 . §-a, 15. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdése, 16 . § (2)–(3) és (5)–(7) bekezdése, 17 . §-a, 18–20 . §-a, 22–23 . §-a, 24. § (1) bekezdése, 25–26. §-a, 28 . §-a, 30–33 . §, 36–38. §-a, 39 . § (1)–(2) és (4 ) bekezdése, 40–51 . §-a, 52. (15)–(16) bekezdése, 54-a, 55 . § (1)-(4) bekezdése, 56–65 . §-a, 66 . § (1)–(8) bekezdése és (10)–(11) bekezdése, 67–68 . §-a, 69. § (3)–(5) bekezdése, 70–73 . §-a, 75–77. §-a, 78. § (1) bekezdése, 78 . § (3)–(7) bekezdése, 79–84 . §-a, 92–93 . §-a, 94. § (1)–(2) bekezdése, 94 . § (3) bekezdés a)–e), g)–k) pontja, m)p) pontjai, 94 . § (4)–(7 ) bekezdése, 95–117 . 118. (1)–(2) bekezdése és (7)–(11) bekezdése, 119–120 . §-a, 121 . § (1) bekezdés 1–13 . pontja, 15-46 . pontja, (2)–(10) bekezdése, 122 . § (2)-(15) bekezdése, 122/A–127 . §-a, 128 . (1)–(7), (9)–(23), 129–133 . §-a és 2. számú melléklete .” (4) Az Nkt . 95 . § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba :

„(7) Hatályát veszti a Kt. 6. § (2) bekezdése, 21 . §-a, 24. (5) bekezdése, 34-35 . §-a, 55. § (5) bekezdése, 66 . § (9) bekezdése, 85-91 . §-a, 94. § (3) bekezdés f) pontja.” (5) Az Nkt . 95. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(8) Hatályát veszti a Kt . 4. § (4) bekezdése, 12. § (1) bekezdés a) pontja, 16 . § (1) és (4) bekezdése, 17/A . §-a, 24. (4) bekezdése, 27 . §-a, 29 . §-a, 39. (3) bekezdése, 52 . § (1)—(14 ) bekezdése és (17)—(18) bekezdése, 53 . §-a, 69 . § (2) bekezdése, 78. § (2) bekezdése, 94. § (3) bekezdés 1) pontja, 118 . § (3)—(4) bekezdése, (6) bekezdése és (12)—(14) bekezdése, 121 . (1) bekezdés 14 . pontja 122. § (1) bekezdése, 128 . § (8) bekezdése, 1 . számú melléklete, 3. számú melléklete .” 30. § (1) Az Nkt. 96. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „96. (1) A nem köznevelési intézményben a gyermek nevelése-gondozása céljából létesítet t pedagógus-munkakör esetén az ágazati törvény rendelkezései szerint lehet az e törvén y szerinti juttatásokat, kedvezményeket alkalmazni . Az egészségügyi intézmény , gyermekgyógyüdül ő, büntetés-végrehajtási intézmény, javítóintézet szakmailag önálló nevelési-oktatási intézményegység létesítésével vagy a nevelési-oktatási intézménnye l létesített megállapodás alapján részt vehet a nevelés-oktatás feladataiban . A nevelő-oktató munka a körülményekhez igazodó egyéni fejlesztési és pedagógiai program, valamint egyed i munkarend szerint folyik , a tanév rendjére vonatkozó el őírásokat nem kell figyelembe venni .” (2) Az Nkt . 96. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában, m űködési engedélyében, nyilvántartásba vételi határozatában az intézmény alaptevékenységei közöt t a) a megismer ő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethet ő, vagy vissza nem vezethet ő tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanuló k ellátása, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenességével küzd ő gyermekek, tanulók ellátás a szerepel, azon 2013 . január 1-ig az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási , figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd ő gyermekek, tanulók ellátását is érteni kell. (9) Ha a sajátos nevelési igény ű gyermek, tanuló szakértői véleményében a sajátos nevelési igényt a) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejl ő désének organikus okra visszavezethet ő, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyo s rendellenessége alapozza meg, azon a gyermek, a tanuló következő felülvizsgálatáig, de legkés őbb 2015 . szeptember 1-ig az egyéb pszichés fejl ődési zavart (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavart) is érteni kell ." 31 . § (1) Az Nkt . 97 . § (1) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „97 . § (1) Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedi k évfolyamán a 2011/2012 . tanévben vagy azt megelőz ően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikere s érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek . Azon sajátos nevelési igény ű tanulók tankötelezettsége, akik esetében a szakért ői és rehabilitációs bizottság e törvén y hatálybalépése el őtt a tankötelezettség huszadik életévükig történ ő meghosszabbításáró l döntött, annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a huszadik életévüket betöltik .” (2) Az Nkt . 97 . § (4) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(4) E törvény hatálybalépését követően a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát , annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyv i nyilvántartást vezető szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak . Ha a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX . törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követ ően megkezdhette működését, a fenntartó köteles 2013 . április 30-ig működési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.” (3) Az Nkt . 97 . § (5) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(5) A fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15 . (2) bekezdés szerinti ellátása 2014. szeptember 1-jétől kötelező . Eddig az id őpontig az érintett tanulók részére a fejlesztő iskolai oktatás a Kt. szabályai szerint is megszervezhető . A korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejleszt ő felkészítés 2013 . január 1-jéig bölcs ődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonába n nyújtott gondozás, gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, kora i fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógia i ellátás keretében is ellátható .” (4) Az Nkt . 97. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(6) A 27 . § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás els ő , ötödik, kilencedik évfolyamán 2012 . szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kel l megszervezni . Ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti ö t testnevelés órát kell beépíteni . A többlet testnevelési órákkal a Kt . 52 . (3) bekezdésében

meghatározott tanulói kötelez ő tanórai foglalkozások száma megnövelhet ő. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX . törvény szerinti mindennapo s testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni ." (5) Az Nkt. 97. (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(9) Az állami feladatellátásban közrem űködő, a fenntartói jogot gyakorló állam i intézményfenntartó központ megjelölését a KIR-ben 2013 . március 2-áig át kell vezetni .” (6) Az Nkt. 97. § (18) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba : „(18) A 4 . melléklet szerinti osztály-, csoportlétszámokat és a 47 . § (7) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2013/2014 . tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni .” (7) Az Nkt . 97. §-a a következő (23)-(25) bekezdéssel egészül ki : „(23) A 76. § (3) bekezdés szerint a működtető tulajdonát azok a taneszközök képezik , amelyeket a 2013 . január 1-jei leltár tartalmaz . (24) 2012. évben szeptember 30-ig nyilatkozhat a települési önkormányzat arról, hog y rendelkezésére álló saját és átengedett bevételek terhére a következ ő naptári évben kezdődő tanévtől a) 3000 főt meg nem haladó lakosságszámú település esetén a m űködtetést az államtól képe s átvállalni, b) 3000 fő lakosságszám feletti település esetén a m űködtetést nem képes vállalni . (25) A 44 . (6) bekezdés szerinti elektronikus kapcsolat létrejöttéig, de legkés őbb 2012 . december 31-ig a köznevelési intézmény vezet ője köteles a gyermek, tanuló, az óraadó és az alkalmazott személyes adatainak megváltozását a KIR m űködtetőjének – a tudomásszerzéstő l számított öt napon belül – bejelenteni .” 32 . § (1) Az Nkt . 98 . (7) bekezdése a következ ő szöveggel lép hatályba : „(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, ak i a 3 . mellékletében foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakö r betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, tovább á iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szint ű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik .” (2) Az Nkt . 98. (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba :

„(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelel ő hazai felsőfokú képzés, szakiskolában — a szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltér ő rendelkezés hiányában — alkalmazható határozatlan időre az is, továbbá köznevelési szakért ő i tevékenységet végezhet, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik ; továbbá a népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki emelt szint ű szakképesítésse l rendelkezik.” (3) Az Nkt . 98 . a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki : „(11) Aki az oktatásért felel ős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerz ődés vagy tárcaköz i megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátásár a anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001 . évi C . törvényben szabályozott elismerési eljárás alól . Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felel ős miniszter által kiállított igazolásba n megjelölt id őtartamra, összesen maximum öt tanévre szól . (12) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesítet t közvetítő szervezet köteles igazolást kiállítani arról, hogy az anyanyelvi tanár a küld ő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosít ó felsőfokú oklevéllel rendelkezik .” 33. § Az Nkt . 99 . §-a a következ ő (12) bekezdéssel egészül ki : „(12) 2012 . szeptember 3-án jogutód nélkül megsz űnik az Országos Diákjogi Tanács , Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács .” 34. § Az Nkt. 2. melléklet 20 ., 21 ., 22 ., 23 ., 24 ., 25 ., 26 . sora e törvény 1 . melléklete szerint lép hatályba . 35. § Az Nkt . 4 . melléklet 10., 14. sora e törvény 2 . melléklete szerint lép hatályba . 36. Az Nkt . 5 . melléklet „Az intézményvezet ő-helyettes, tagintézmény-vezető, intézményegységvezető, tagintézményvezető-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)” alcím 6 . sora e törvény 3 . melléklete szerint hatályba .

37. § Az Nkt . 1. 2 . § (3) bekezdésében a „Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy ” szövegrész helyett „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak , vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerin t nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye (továbbiakba n együtt : egyházi jogi személy)” szöveggel , 2. 4. § 3. pontjában „a kormány” szövegrész helyett „az oktatásért felel ős miniszter ” szöveggel , 3. 13 . § (2) bekezdésében a „kerettantervben kiadott szakképesítések körében ” szövegrész helyett „szakképesítések körében a szakképzési kerettanterv szerint ” szöveggel , 4. 15 . § (2) bekezdésében a „fejleszt ő nevelést, fejlesztő nevelés-oktatást” szövegrész helyett a „fejlesztő nevelés-oktatást” szöveggel, 5. 18 . § (2) bekezdés c} pontjában „a tanulási képességet vizsgáló szakért ői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitáció s tevékenység” szövegrész helyett „szakértő i bizottsági tevékenység” szöveggel , 6. 21 . § (3) bekezdés a) pontjában, 25. § (4) bekezdésében, 26 . § (1) bekezdésében, 88 . § (1) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyett a „fenntartó, a m űködtető” szöveggel, 7. 23 . § (1) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyett az „állam i intézményfenntartó központ” szöveggel , 8. 24. § (1) bekezdésében, 34 . § (3) bekezdésében a „nevelési-oktatási” szövegrész helyett „köznevelési” szöveggel , 9. 25 . § (4) bekezdésében, 26 . § (1) bekezdésében a „fenntartóra” szövegrész helyett a „fenntartóra, a működtetőre” szöveggel , 10. 31 . § (4) bekezdésében a „b) pontjában” szövegrész helyett a „c) pontjában ” szöveggel , 11. 32 . § (2) bekezdésében „a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék közöt t létrejött megállapodás” szövegrész helyett a „nemzetközi szerz ődés” szöveggel , 12. 37 . § (4) bekezdésében a „kormánymegbízott” szövegrész helyett a „fenntart ó vezetője” szöveggel , 13. 38 . § (4) bekezdésében a „fenntartónak” szövegrész helyett a „kormányhivatalnak ” szöveggel , 14. 38. § (7) bekezdésében „az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörébe n eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalához (a továbbiakban : hivatal)” szövegrész helyett „a hivatalhoz” , 15. 39. § (3) bekezdésében az „ellen őrzést” szövegrész helyett „felügyeleti eljárást ” szöveggel , 16. 44. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés a)-b) és c)-e) pontja szerinti nyilvántartás ” szövegrész helyett a „KIR személyi nyilvántartása” szöveggel,



17. 44 . § (5) bekezdés 1) pontjában az „id őpontját” szövegrész helyett a „jogcímét é s idejét” szöveggel , 18. 47 . § (10) bekezdésében „a kormányhivatal” szövegrész helyett „az állam i intézményfenntartó központ” szöveggel , 19. 50 . § (7) bekezdésében „a kormányhivatal, települési önkormányzat által m űködtetett intézmény esetében az önkormányzat” szövegrész helyett „az állam i intézményfenntartó központ” szöveggel , 20. 60 . § (2) bekezdés a) pontjában a „tizenhatodik” szövegrész helyett a „tizenhetedik ” szöveggel, 21. 60 . § (7) bekezdésében a „nappali rendszer ű iskolai oktatásban” szövegrész helyett a „nem kizárólag felnőttoktatásban” szöveggel , 22. 72 . § (4) bekezdésében a ,jegyz ő" szövegrész helyett a „kormányhivatal” szöveggel , 23. 73 . (3) bekezdésében „az intézmény székhelye szerinti illetékes kormányhivatal ” szövegrész helyett „a fenntartó” szöveggel , 24. 74 . § (7) bekezdésében „az államtól” szövegrész helyett „a település i önkormányzattól, az államtól” szöveggel , 25. 75 . § (2) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyett a „miniszter ” szöveggel, 26. 75 . § (4) bekezdésében, 97 . (8) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyet t a „hivatal” szöveggel , 27. 84 . § (9) bekezdésben „Az állami fenntartó” szövegrész helyett „A település i önkormányzat, az állami fenntartó” szöveggel , 28. 85 . (1) bekezdésében a „fenntartónak” szövegrész helyett „a fenntartónak, a működtetőnek” szöveggel , 29. 89 . § (1) bekezdésében „a kormányhivatal” szövegrész helyett „az állam i intézményfenntartó központ a hivatal tájékoztatása mellett” szöveggel , 30. 89 . (4) bekezdésében a „fenntartó” szövegrész helyett a „fenntartó vagy a település i önkormányzat” szöveggel , 31 . 94 . (4) bekezdés k) pontjában az „által” szövegrész helyett az „általa” szöveggel , 32 . 96. § (4) bekezdésében a „felügyeleti szerven” szövegrész helyett" a „felügyeleti és irányító szerven” szöveggel, a „felügyeleten"szövegrész helyett a „felügyeleten é s irányításon” szöveggel , 33. 97 . § (8) bekezdésében a „március 1-jéig” szövegrész helyett az „április 30-ig ” szöveggel, 34. 99 . § (10) bekezdésében az „e törvényben meghatározott képesítésnek” szövegrés z helyett az „e törvényben meghatározott képesítésnek a megváltozott el őírások miatt” szöveggel , 35. 99 . § (11) bekezdésben az „e törvény hatálybalépésével egyidej űleg” szövegrész helyett a „2013 . szeptember 1-jén” szöveggel , 36. 2. melléklet 20 . sorában a „fogyatékosokat” szövegrész helyett a „sajátos nevelés i igényű gyermekeket, tanulókat” szövegge l lép hatályba .

38. § Az Nkt . a) 30. § (5) bekezdés a) pontjában a „fenntartó” szövegrész helyébe a „fenntartó és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fő városi körzeti) hivatala (a továbbiakban : járási hivatal)” szöveg , b) 30 . § (5) bekezdés b) pontjában a „kormányhivatal vezet őjének” szövegrész helyébe a „fenntartó és a járási hivatal” szöveg , c) 45 . § (9) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a ,járási hivatal " szöveg, d) 69 . (1) bekezdés a) pontjában a „gazdálkodásért,” szövegrész helyébe a „gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkez ő intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, m űködtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök t őle elvárható gondossággal val ó kezeléséért,” szöveg , e) 69 . § (2) bekezdés d) pontjában „a rendelkezésre álló” szövegrész helyébe az „önáll ó költségvetéssel rendelkez ő intézmény esetében a rendelkezésre álló” szöveg , f) 91 . § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyz őjének” szövegrész helyébe a ,járási hivatalnak" szöve g lép. 39. § (1) A közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvény (a továbbiakban : Kt.) 132 . §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: „(18) Ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti mindennapos testnevelé s megszervezése érdekében a 2012/2013 . tanévet megel őzően a pedagógiai program módosítás a válik szükségessé, az iskolák a pedagógiai programjukat szakért ő igénybevétele nélkü l felülvizsgálhatják, és nincs szükség fenntartói jóváhagyásra sem . ” (2) A Kt. 3 . melléklet Az osztályok, csoportok szervezése alcím 7-8 . pontja helyébe a következő rendelkezés lép : „7 . Az óvodai csoportra, iskolai osztályra, kollégiumi csoportra megállapított maximáli s létszámot — a fenntartó engedélyével — legfeljebb húsz százalékkal átlépheti a nevelési év , illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illet őleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály, a kollégiumban két kollégium i csoport indul ; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt . 8 . Az I . részben meghatározott maximális létszám, illetve a II . rész 7 . pontjában meghatározottak szerint számított maximális létszám tíz százalékkal — a fenntart ó engedélyével — túlléphet ő , ha az oktatásszervezési okok miatt indokolt, továbbá az

intézkedéssel az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szül ői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetért ." 40. § (1) Ez a törvény – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követ ő napon lép hatályba . (2) Az 1 . § (2) bekezdés, a 28 . § (8) bekezdése, a 31 . § (7) bekezdése, a 32 . § (3) bekezdés és a 33 . § 2012. szeptember 2-án lép hatályba . (3) A 7 . §, a 14. § (2)-(3) bekezdése, a 21 . § és a 38 . § 2013 . január 1-jén lépnek hatályba . 41 . § Nem lép hatályba az Nkt . 58 . § (14) bekezdés második mondata, a 92 . § (5) bekezdés második mondata, 2. melléklet 13. sora .

1 .melléklet a 2012 . évi.. . . .. törvényhez

Az Nkt . 2. melléklet 20., 21 ., 22., 23 ., 24., 25., 26. sora a következő szöveggel lép hatályba : 20 21 22 23 24

25

26

ápoló kizárólagosan fogyatékosokat ellát ó kollégiumban ápoló kollégiumban ápoló kollégiumban ápoló kollégiumban ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényű eket ellátó kollégiumban ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényű eket ellátó kollégiumban

24 órás ellátásra

1

1-50 tanulóig 51-500 tanuló között 500 tanuló felett 1-50 tanuló között

0, 5 1 2 0, 5

51-500 tanuló között

1

500 tanuló felett

2

2. melléklet a 2012 . évi. . . .. . törvényhez

Az Nkt . 4. melléklet 10., 14. sora a következ ő szöveggel lép hatályba : 10 14

Szakközépiskola, szakiskola gyakorlati képzés Művészeti szakközépiskola szakmai elmélet

6 6

12 29

10 10

3. melléklet a 2012. évi.. . . .. törvényhez

Az Nkt . 5. melléklet „Az intézményvezet ő-helyettes, tagintézmény-vezet ő, intézményegységvezető, tagintézményvezet ő-helyettes, intézményegységvezető-helyettes heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)” alcím 6 . sora a következő szöveggel lép hatályba : 6

Kizárólag sajátos nevelési igény ű gyermekeket nevelő óvoda

15

17

19

20

Általános indokolá s A nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban : Nkt.) módosítására három okból va n szükség : 1. A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szint ű területi és szervezeti egysége , illetve a járási kormányhivatalok 2013 . január 1-jével történő létrejötte miatt egyes, ezen a szinten hatékonyan ellátható köznevelési ágazati hatósági feladatoknak a járási szintre val ó telepítése . 2. Az állami köznevelési közfeladatellátás keretében történ ő intézményfenntartással, tovább á a köznevelési feladatok ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonban lév ő ingatlanok települési önkormányzatok részéről történő működtetésével kapcsolatos módosítások bevezetése . 3. Jogtechnikai, a jogszabály koherenciáját megteremt ő, szövegpontosító, jobbító módosítások elvégzése . Részletes indokolás 1. § A törvény értelmez ő rendelkezéseiben a fenntartó fogalmát módosítani kell, tekintettel arra , hogy az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartott intézmények túlnyom ó többségben települési önkormányzati tulajdonú ingatlanokban fognak működni, továbbá ezen ingatlanok működtetését is a települési önkormányzat fogja végezni bizonyos esetekben . Az állami felelő sségvállalás természetesen – amennyiben erre helyi igény és lehet őség mutatkozik – a helyi közösségekkel, települési önkormányzatokkal közösen képzelhető el a leghatékonyabban . A fenntartó az, aki a köznevelési intézmény m űködéséhez szüksége s feltételeket biztosítja, az állami köznevelési közfeladatellátás keretében fenntartot t intézményekben viszont egyes feltételeket – amelyek az ingó és ingatlan vagyonnal függenek össze – nem az állami fenntartó, hanem a m űködtető települési önkormányzat biztosít, tehát a fenntartó fogalmát ki kell egészíteni az erre történ ő utalással . Fentiek miatt van szükség a m űködtet ő fogalmának a meghatározására is . 2. § Az agrárágazatba tartozó szakképesítésekkel összefügg ő szabály a szakképzési törvényben is megtalálható, ezért a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében a nemzeti köznevelésr ől szóló törvényből törlendő . Ehelyett szükség van ugyanakkor a közoktatásról szóló törvénybe n szereplő, bár evidenciának számító, de a törvény értelmezését egyértelm űsítő szabálynak az Nkt .-ban történő megjelenítésére . 3. § Az óvodai id őkeretben megoldandó feladatokat pontosító, részletez ő módosítás, amelyre azért van szükség, hogy a közoktatási törvénytől eltérő módon meghatározott időkeret felhasználása egyértelm ű legyen . 4.§

A törvény koherenciáját megteremt ő módosítás, amely egyrészt az alacsonyabb szint ű jogszabályra utaló szabályt összhangba hozza a felhatalmazó rendelkezésekkel (egyik helye n a Kormány, másik helyen az oktatásért felel ős miniszter van megjelölve, mint a végrehajtási jogszabály megalkotására jogosult és köteles szerv), másrészt a kormányhivatal szövegrészt az állami intézményfenntartó központra cseréli . Ez utóbbira azért van szükség, mert a kormányhivatalnak az állami köznevelési közfeladatellátásban intézményfenntartóként ne m lesz szerepe, erre a célra állami intézményfenntartó központ kerül létrehozásra . Minderre a fenntartói és a hatósági feladatok elválasztása, az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülés e miatt van szükség . Ez utóbbi célnak megfelel ő módosítást, tehát a kormányhivatal helyett az állami intézményfenntartó központ megjelölését az állami fenntartással összefügg ő feladatok ellátására a törvény egészében végig kell vezetni . 5. § Az Nkt . kerettörvény jellegéből adódóan a tandíjra, térítési díjra vonatkozó részlete s szabályozást a törvény nem tartalmaz . A közoktatásról szóló törvényben szerepl ő, erre a tárgykörre vonatkozó rendelkezések a Korm .rendeleti szintű végrehajtási rendeletbe n kerülnek szabályozásra, ahogy erre felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz a törvény (94 . § (4) bekezdés p) pont) . A Magyarország Alaptörvényében fel nem sorolt ingyenes, illetv e térítésmenetes köznevelési közszolgáltatásokon kívül további ingyenességre val ó jogosultságot azonban a jogbiztonság követelményének érvényesülése érdekében törvény i szinten indokolt szabályozni . Ezért kerül meghatározásra, hogy az els ő alapfok ú művészetoktatásban való részvétel — a közoktatásról szóló törvény szabályozásáva l megegyező módon — mely tanulói kör számára ingyenes, illetve térítésmentes . 6. § Az óvoda-bölcső de többcélú intézménytípusra vonatkozó szabály pontosítása, amely érdem i változtatást nem takar. 7.8. § Az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a köznevelési intézmények fenntartás a önállóan működő és gazdálkodó vagy akár csak önállóan m űködő költségvetési szerv formájában nem költséghatékony, a települési önkormányzatoktól átvételre kerülő intézmények volumenét, illetve a finanszírozási rendszer teljes átalakulását tekintetbe véve. Amennyiben az állami intézményfenntartó központ csupán a pedagógusok és a nevel ő-oktató munkát segítők bérét és járulékait finanszírozza, mert a többi dologi költség finanszírozását a települési önkormányzat, mint működtető vállalja, szükségtelen az önálló költségvetési szerv i státusz a köznevelési intézmények esetében . A köznevelési intézmény jogi személyiségét azonban mindenképpen fenn kell tartani, e nélkül ugyanis jogok és kötelezettségek alany a nem lehet . Az állami intézményfenntartó központ fenntartásba kerül ő köznevelési intézmények tehát — más fenntartású köznevelési intézményekhez hasonlóan, az ezeréves magyar iskola i hagyományhoz és a nemzeti köznevelési törvény alapelveihez igazodva — az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belüli szervezeti egységként önálló , kizárólag az Oktatási Hivatal által nyilvántartásba vett sajátos (sui generis) jogi személyiségek maradnak, amely cél eléréséhez az államháztartásról szóló 2011 . évi CXCV . törvény

módosítása szükséges a következ ő tartalommal : a köznevelés állami fenntartói rendszerébe n az állami intézményfenntartó központ költségvetési szerven belül önálló költségvetéssel é s gazdálkodási jogkörrel, vagyoni jogosultságokkal, adóalanyisággal, költségvetés i jogalanyisággal nem rendelkez ő azonban a szakmai, munkaszervezeti m űködtetést, önáll ó szakmai hatáskörgyakorlást, tanulói, foglalkoztatási jogviszony-létesítés, értékelés, a z intézményi pedagógiai szabályozás további lehet őségét biztosító köznevelési feladatot ellát ó jogi személyiségű szervezeti egységek hozhatók létre, melyek jogköreit – az államháztartásró l szóló törvényben foglalt korlátozást nem érintve – a nemzeti köznevelési törvén y szabályozza . A fenti szabályozási célnak megfelel ő szövegszerű változtatásokat vezeti át a törvényjavaslat 7-8 . §-a az Nkt.-nak a köznevelési intézmény alapítását, a köznevelési intézményként történ ő m űködés feltételeit szabályozó 21-22 . §-aiban. 9. § Szövegpontosító, technikai módosítás, amely egyértelm űsíti, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak természetesen nem a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellát ó intézmények szakmai irányításában résztvev ő minisztériumi háttérintézmény irányelvébe n foglaltaknak kell megfelelniük . 10. § Joghézagot kitöltő módosítás, amely értelmében a tanuló- és gyermekbalesetekke l összefüggésben a pedagógiai szakszolgálati intézményekben is ugyanúgy kell eljárni, mint a nevelési-oktatási intézményekben . Ezen egyértelmű szabály törvényi szinten történ ő kimondásának hiánya, évek óta jogszabály-értelmezési problémákat okoz .

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáso k megszervezésének heti id őkerete esetében is meg kell adni azt a lehető séget – ahogy ez most is van – hogy az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek átcsoportosítható legyen . Bár az Nkt . 28 . § (4) bekezdése generálisan tartalmazza ezt a szabályt (az időkeret átcsoportosítási lehető séget), de a jogértelmezés megkönnyítése érdekében szükséges lenne a rehabilitációs tanórai foglalkozásokról szóló rendelkezésnél i s kimondani . 12. § Az (1) bekezdés szövegpontosítást tartalmaz, amely egyértelm űvé teszi, hogy az óvoda i nevelési feladatok ellátására a települési önkormányzat köthet köznevelési szerz ődést, hiszen ez a települési önkormányzat kötelez ő feladata. A (2) bekezdés a köznevelési szerz ődés tartalmát pontosítja, tekintettel arra, hogy az elfogadott törvényszöveg a nem nevelési-oktatási, hanem szakszolgálati és szakmai szolgáltatásokra létesített köznevelési szerz ő déseket nem veszi figyelembe, pedig ilyen megkötésére is van lehet ő ség. 13. §

Az állami intézményfenntartó központ fenntartóként való megjelenésével, illetve óvoda esetében a települési önkormányzat köznevelési szerződéskötési jogával kapcsolatos – értelemszerű – szövegpontosítások . 14 . § Az (1) bekezdés szintén szövegpontosítás, amely a törvény koherenciáját teremti meg, hisze n a Köznevelési Hídprogram – egy a tavalyi Nkt . törvényjavaslathoz benyújtott elfogadot t módosító indítvány szerint – általános iskolában is megszervezhető . A (2)-(3) bekezdés a járási kormányhivatalok felállításával összefügg ő módosítás, amely egyes – járási szinten hatékonyan ellátható – feladat- és hatásköröket a járási hivatalho z telepít. 15. § A módosítás értelmében a KIR működtetője a köznevelési intézmény útján közli a tanulóval a diákigazolvány kiállítására irányuló eljárás során hozott hatósági döntéseket. A módosítás beépítése alapvet ően költségtakarékossági okokból szükséges . Közoktatási diákigazolvány igénylésére irányuló eljárást ugyanis évente megközelít őleg háromszázezer tanuló kezdeményez az Oktatási Hivatal (OH) el őtt (felsőoktatásival összesen négyszázötvenezer) . Tekintettel arra, hogy a diákigazolvány közokirat (hatósági igazolvány) , így a diákigazolvány kiadására irányuló eljárás során háttérjogszabályként a közigazgatás i hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 . évi CXL. törvényt (a továbbiakban : Ket.) kell alkalmazni . A Ket. alapján pedig minden egyes, az eljárás során hozott döntést (végzések és határozatok : hiánypótlás, eljárás megszüntetése, költségmentessé g tárgyában stb.) postai úton a tanuló lakcímére kellene postáznia tértivevénnyel az OH-nak , mely nagyon jelent ős költségeket okoz az OH számára . Mindezek mellett a módosítás illeszkedik az oktatási igazolványokról szóló 362/2011 . (XII. 30 .) Korm. rendelet szerinti új koncepcióba, hiszen : A tanuló a diákigazolvány iránti kérelmét az iskolában terjeszti el ő. Majd az iskola továbbítja az igénylést az iskolai adminisztrációs rendszeren (vagy ennek hiányába n az ingyenesen elérhet ő webes felületen ) keresztül az OH részére, így tehát mivel a tanuló (illetve szül ője) eleve az iskolában indította a kérelmét, nem életidegen, hog y az eljárás során hozott döntésekr ő l is az iskolán keresztül értesüljön . - 2012. január 1 . napját megelőzően az iskola útján jutott el a kész diákigazolvány is a tanulók részére, tehát az iskolákat nem érintheti felkészületlenül egy ilyen jellegű feladat . - Természetesen a Ket . szabályainak megfelel ő en, amennyiben a fenti módosítá s elfogadásra kerül, abban az esetben az oktatási igazolványokról szól ó kormányrendeletben részletszabályok kerülnek kidolgozásra annak érdekében, hogy a döntések átvételének id őpontjáról, így a határidők lejártáról az OH információkat szerezzen (pl . átadás-átvételi jegyzékek intézmények általi megküldésének el őírása az OH részére – elektronikusan természetesen ) 16. § A különleges bánásmódot igényl ő tanulók között vannak olyanok, akik a sajátos nevelés i igényt megalapozó fogyatékosság, autizmus spektrum zavar, vagy egyéb pszichés fejl ődés i zavar, a tanulási nehézséget megalapozó egyéb - objektív - ok miatt egyes tantárgyak,

tantárgyrészek követelményeit a magasabb évfolyamra lépéshez szükséges minimális szinte n sem képesek elsajátítani . Ilyen esetben indokolatlan az értékelés és min ősítés alóli felmenté s helyett a szöveges értékelés alkalmazása, hanem az értékelés és minősítés alóli telje s felmentés szükséges, ahogy ez jelenleg is így működik . Ennek tényét a szakértő i bizottság állapíthatja meg, és tehet javaslatot tantárgyak , tantárgyrészek esetében az értékelés, min ősítés alóli mentesítésre . Ha az érintett tantárgy a z érettségi vizsga kötelez ő tantárgya, a tanuló másik tantárgyat választhat, ezzel biztosíthat ó számára az érettségi vizsga letétele, az adottságainak megfelel ő területen történ ő továbbtanulás lehető ségének megalapozása . 17. § A felnőttoktatással kapcsolatos szabályok körében az általános iskolai nappali rendszer ű iskolai oktatásban való részvétel tekintetében indokolt a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX . törvény szerinti 17 éves korhatár megtartása . Vagyis : a tanuló 16 . életévének betöltését ő l kezdve választhatja a felnőttoktatás keretében történő továbbtanulást, ugyanakko r kötelezően – ahogy ez most is van – csak 17 . életév betöltésétől kezdve kell az általáno s iskolai tanulmányokat feln őttoktatás keretében folytatni . 18. § Szövegpontosítás, amely egyértelm űsíti, hogy a pedagógiai szakszolgálatok vezet őinek közvetlenül a tanulókkal való foglalkozással, vizsgálatokkal stb . lekötött id őkeretét – a jelenlegi hatályos szabályozáshoz hasonlóan – nem az Nkt ., hanem külön jogszabál y határozza meg . 19. § A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben és a pedagógiai szakszolgálati intézményekbe n vezető pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a pedagógus-szakvizsgá t tudományos fokozattal, doktori címmel is lehessen kiváltani, hisz ezekben a munkakörökbe n tudományos fokozatot szerző pedagógusok alapvet ően a pedagógiai, pszichológiai , szakmódszertani tudományos továbbképzést szakmai munkájuk hatékonyabb ellátás a érdekében választották és ez legalább olyan mértékben hasznosítható, mint a pedagógus szakvizsga . 20. § A törvény koherenciáját megteremt ő módosítás, melynek keretében az intézményvezető i pályázat mellőzésére vonatkozó szabályból az egyházi és magánintézményekre történ ő utalá s elhagyásra kerül, hiszen az Nkt . 31 . § (2) bekezdés d) pontja értelmében ebben az intézményi körben egyébként sem kötelez ő az intézményvezető pályáztatása . 21. § Az állami intézményfenntartó központ, mint az állami köznevelési közfeladatellátás keretébe n a fenntartói jogokat és kötelezettségeket gyakorló szerv megjelenésével kapcsolato s értelemszerű módosítás.

22. § Az országos nemzetiségi önkormányzatoktól kiindult kezdeményezés alapján a nemzetiségi óvodai nevelési feladatot a települési önkormányzatok kötelez ően ellátandó feladatai között kellene megtartani, mivel ha állami feladat lesz, indokolatlan adminisztratív és anyagi terheket okozó megoldásokra lenne szükség egyes településeken (pl . sok helyen, els ősorban kistelepüléseken egy épületben, elválaszthatatlan egységben m űködik a nemzetiségi és a „normál” óvodai nevelést ellátó óvoda) . Az (1) bekezdés módosítása ezt a kérdést kezeli. A (2) bekezdés az állami intézményfenntartó központ, mint fenntartó megjelenésével kapcsolatos a jogszabály koherenciáját megteremtő módosítást tartalmaz . A (3) bekezdés határozza meg, hogy a települési önkormányzat mikor köteles a tulajdonában álló köznevelési feladatok ellátását szolgáló ingatlant m űködtetni, illetve mely esetbe n vállalhatja a működtetést. A 3000 fős lakosságszám meghatározása a település i önkormányzatoknak átengedett adók és járulékok illetve a saját bevételek jellemz ő alakulásá n alapul. A háromezer fős lélekszám alatti települések esetén a feladatmegosztá s alapértelmezése a teljes kör ű állami fenntartás és működtetés legyen, s a megadott határid őig az önkormányzat nyilatkozhasson az ingó és ingatlan vagyon m űködtetésének átvállalásáról , míg az ennél nagyobb lakosságszámú települések esetén a nyilatkozattétel arra vonatkozzon, ha a település a vagyon m űködtetését nem képes vállalni, s azt az államnak ajánlja fel . 23. § Tekintettel arra, hogy a köznevelési feladatok ellátása – az óvodai nevelési kivételével – állami feladattá válik 2013 . január 1-jétől, indokolt az országos szintű tervezés, ezért a köznevelés-fejlesztési terv előkészítését is egy, az egész országra kiterjed ő illetékességű hivatalhoz indokolt telepíteni, ez az Oktatási Hivatal . Természetesen a terv készítésébe a kormányhivatalokat és az érdekelt helyi önkormányzatokat is be kell vonni . 24. § Kardinális kérdés a működtető önkormányzat feladatainak körülhatárolása . Ez a szakasz tartalmazza azokat a rendelkezéseket, amelyek a m űködtetés tartalmát határozzák meg, a gyakorlatból már ismert üzemeltetési szerződések és vagyonkezel ői jog alkalmazásának tapasztalatai alapján . Mivel jelen esetben a működtetés/üzemeltetés feladatának átadása és vállalása nem a felek szabad elhatározásán alapul, rendkívüli jelentő sége van a működtetés keretében ellátandó feladatok törvényi szinten való kijelölésének . Tekintettel azonban a törvény kerettörvény jellegére, továbbá arra, hogy a gyakorlati életben számos el őre nem látható körülmény merülhet fel, illetve az intézmények és a helyzetek sokszínűségére, fontos egy külön szerződést is kötni az állami intézményfenntartó központ és a működtető önkormányzat részéről, a konkrét üzemeltetési feladatok meghatározására . Ezt a szerz ődést ugyanakkor csak a törvényben pontosan körülhatárolt m űködtetési feladatok keretei közöt t lehet megkötni . 25. § A 25 . § (1) bekezdés értelemszerű szövegpontosítást tartalmaz, mikor az óvodaszékre történ ő utalást is felveszi az iskolaszék mellett, azon szervezetek felsorolásába, amelyek vélemény t nyilváníthatnak az intézménnyel kapcsolatos döntések meghozatalakor .

A (2) bekezdés az állami intézményfenntartói központ, mint az állami közfeladatellátá s keretében fenntartói jogokat és kötelezettségeket gyakorló szerv megjelenésével kapcsolato s értelemszer ű módosítás, hisz ebben a rendelkezésben fenntartói és nem hatósági jogkö r gyakorlásáról van szó . 26. § A 26 . § szintén szövegpontosításokat, a törvény koherenciáját megteremt ő értelemszerű módosításokat tartalmaz . Az (1) bekezdés az állami intézményfenntartó központ álta l fenntartott önálló költségvetési szervi státusszal nem rendelkez ő köznevelési intézményekne k a rendszerben való megjelenése miatt szükséges pontosítást tartalmaz . 27. § A nemzetiségek jogairól szóló törvénnyel való összhangot megteremt ő módosítás, melynek értelmében nem az összes, hanem csupán az országos nemzetiségi önkormányzat álta l fenntartott köznevelési intézmény finanszírozása történik az állami fenntartás ú intézményekkel azonos módon és mértékben . Ez így volt a korábbiakban is és az ú j nemzetiségi törvény szerint is . 28. § A 28 . § a felhatalmazó rendelkezéseket pontosítja, a törvényben található utaló szabályokkal való összhang megteremtése (egyik helyen a Kormány, másik helyen az oktatásért felel ős miniszter van megjelölve, mint a végrehajtási jogszabály megalkotására jogosult és kötele s szerv), és az új jogintézmények bevezetéséhez szükséges végrehajtási jogszabályo k megalkotására való felhatalmazások megteremtése érdekében. 29. § A törvény hatálybaléptet ő és ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvényt hatályon kívül helyez ő rendelkezéseket pontosítja, az egymással összefügg ő rendelkezések egy időben történ ő érvénybe léptetése érdekében . 30. § A gyermekvédelmi és más nem köznevelési intézményekben a pedagógus-munkakörö k létesítése nem jelenti azt, hogy a köznevelési törvény szerinti nevelési-oktatás i feladatellátásban is részt vennének ezek az intézmények . Az egyes ágazati törvényben , végrehajtási rendeletben kell azt eldönteni, hogy az egyes intézmények feladatainak ellátásához létesíthető -e pedagógus-munkakör, valamennyi kedvezményével együtt . Jelenleg a szabadságok száma, a pedagógus-igazolvány az, amely kedvezményeket megkapnak a ne m köznevelési intézményben foglalkoztatott pedagógusok . Van néhány speciális intézmény , amely speciális m ű ködése miatt, indokolt, hogy felmentést kapjon egyes törvény i rendelkezések alól . A szakasz (2) bekezdése rendezi továbbá azokat az átmeneti szabályokat, amelyek a sajáto s nevelési igényű tanuló fogalmának változása miatt szükségesek . 31 . §

Az átmeneti szabályokat is pontosítani szükséges a tankötelezettség határa tekintetében azok esetében, akik még a közoktatásról szól ó törvény szerint teljesítik a tankötelezettségüket , a fejleszt ő felkészítést folytató nem köznevelési intézmények vonatkozásában , a mindennapos testnevelés bevezetésével összefüggésben, az Nkt . szerinti új osztály- és csoportlétszámok felmen ő rendszerű bevezetése kapcsán. Továbbá új átmeneti rendelkezésekkel is ki kell egészíteni az átmeneti szabályokat, a települési önkormányzat m űködtetési feladatai miatt. 32 . § Szövegpontosításokat tartalmaz : egyrészt a fels őfokú könyvtárosi szakképesítést javítja emelt szintűre, tekintettel arra, hogy fels őfokú könyvtárosi szakképesítés már nem létezik, másrész t a szakképzési törvénnyel való összhangot teremti meg (az elméletigényes szakmai gyakorla t fogalmát ugyanis már nem ismeri az új szakképzési törvény) . A külföldről záros határidőre érkez ő anyanyelvi tanárokkal kapcsolatos módosítást a következők indokolják: Az elmúlt évtizedekben prioritást élvez ő nyelvoktatás fejlesztésére – az EU-ba n megfogalmazott célokkal összhangban –kétoldalú nemzetközi együttm űködés keretébe n jelentős számban érkeztek Magyarországra anyanyelvi tanárok . A külföldi bizonyítványok é s oklevelek elismeréséről szóló a 2001 . évi C . törvény rendelkezéseinek alkalmazása azonba n komoly problémákat vetett fel, tekintettel arra, hogy a határozott id őre – általában 10 hónapra – érkező szakemberek esetében, az alkalmazás idejére tekintettel, hosszadalmas a z elismertetési eljárás, továbbá számottevő költséget jelent az eljárási díj megfizetése . Fontos hangsúlyozni, hogy a hatályos közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX . törvénnyel összhangban a nemzeti köznevelésről szóló 2011 . évi CXC . törvény sem kíván engedmény t adni a végzettségre, szakképzettségre vonatkozó szabályok alól, hanem pontosan körülhatárolt feltételek esetében engedi csak meg, hogy a külföldi diplomák az elismerési eljárás lefolytatása nélkül is jogosítsák az anyanyelvi tanárt a pedagógus-munkakör betöltésére a magyar nevelési-oktatási intézményekben . Ezen feltételek a következők: az oktatásért felelős minisztérium által kiállított igazolás , a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetköz i szerződés vagy tárcaközi megállapodás alapján idegen nyelven folytatott nevelési , oktatási tevékenység ellátása magyarországi nevelési-oktatási intézményben , pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél , az anyanyelvi tanárt küldő állam vagy államközi megállapodás alapján nevesítet t közvetítő szervezet kötelezettségvállalása a tekintetben, hogy az anyanyelvi taná r felsőfokú oklevele a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus munkakör betöltésére jogosít . 33. § A közoktatásról szóló törvénynek az oktatásért felel ős miniszter tanácsadó testületeir e vonatkozó szabályozása hatályon kívül helyezésével egyidej ű leg – az Országos Köznevelési Tanácsra vonatkozó rendelkezéshez hasonlóan – rendelkezni kell a többi testület – az Országos Diákjogi Tanács, Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács – záros határid őn belül

történő megszűnéséről . A továbbiakban a Kormány közjogi szervezetszabályozó eszközze l hozhat létre miniszteri tanácsadó testületet . 34 . § A jogszabály koherenciáját megteremt ő módosítás, mivel elhagyja a diákotthonra való utalást a 2. mellékletbő l, tekintettel arra, hogy a diákotthon intézménytípust az Nkt . nem ismeri. 35. § A 4 . melléklet 10 . sorának módosítása csak jelzésérték ű: az átlaglétszám emelése az optimálisabb feladatszervezést hivatott el ősegíteni a szakképz ő iskolákban . A 14. sor módosítása, figyelembe véve a művészeti szakképzés elméleti képzésének , feladatszervezésének sajátosságait, kizárólag a szakmai elméleti maximális létszám emelésé t tartalmazza, annak érdekében, hogy ne legyen törvényi akadálya a szakmai elméleti órá k osztálykeretben történő szervezésének, amennyiben az egyébként szervezhet ő így. 36. § Értelemszerű pontosítás, amely kiküszöböli azt, hogy az intézményvezet ő-helyettes óraszám a a kizárólag sajátos nevelési igény ű gyermekeket nevelő óvodában magasabb legyen 1 órával , mint a beosztott pedagógusoké . 37. § Szövegcserés módosítások, amelyek a törvény koherenciáját teremtik meg els ősorban az új típusú feladatszervezéssel (állami fenntartás-önkormányzati m űködtetés), továbbá a kormányhivatal és az állami intézményfenntartó központ közötti feladatmegosztással, a fenntartói és hatósági feladatok szétválasztásával összefüggésben, valamint egyé b szövegpontosításokat tartalmaznak . 38. § Ezen szakasz szövegcserés módosításai a megyei és a járási kormányhivatal közötti munkamegosztás miatt szükségesek, illetve a d) pont az állami fenntartású, nem önálló költségvetési szerv státuszú intézmények vezet őinek feladataira, felelősségi körére vonatkozóan az általános szabályoktól történ ő értelemszer ű eltérést határozza meg . 39. § A mindennapos testnevelés 2012/2013 . tanévben az 1 .,5.,9. évfolyamon történő zökkenőmentes megszervezése, továbbá a közoktatásról szóló 1993 . évi LXXIX. törvénynek az osztály- és csoportlétszám meghatározására vonatkozó rendelkezései még egy évig val ó hatályban maradása, ugyanakkor a fenntartói jogokra vonatkozó közoktatási törvénybel i szabályozás hatályon kívül helyezése miatt szükséges a közoktatásról szóló törvényt i s módosítani két ponton . 40. §

Rendelkezik a módosító törvény hatálybalépésér ől. 41. § A törvény koherenciáj ának megteremtése érdekében hatályon kívül helyez háro m rendelkezést.

ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő

képvisel ői önálló indítvány

Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben

Tisztelt Elnök Úr !

Mellékelten — Magyarország Alaptörvénye 6 . cikk (1) bekezdése alapján — benyújtjuk „a nemzeti köznevelésr ől szóló 2011 . évi CXC . törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot. A javaslat indoklását csatoljuk .

Budapest, 2012 . június 15 .

4 Dr. Hoppál Péter