2012. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

2011/2012

BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

Készítette a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium 1118 Budapest Villányi út 29-43. Főszerkesztő: Lenkai Anna Borbála A szerkesztésben részt vettek az alábbi szakkollégisták: Angyal Andrea, Arany Gergely, Máté Klaudia, Stefán Fruzsina A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Budapest, 2012.

2011/2012 tanévben végzett hallgatók diploma munkái

támop-4.2.2/b-10/1-2010-0023 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Bevezető, köszöntő A füzet, amit kezében tart a kedves Olvasó, tartalmát tekintve új, azt is mondhatnám, az első a maga nemében. A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium hallgatói állították össze a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán a 2011/12-es tanévben elkészült és sikeresen megvédett szakdolgozatok és diplomatervek válogatását, amit ebben a kiadványban dokumentáltak. A Tájépítészeti Kar, 20 évvel ezelőtti megalakulása óta rendkívül gyorsan fejlődött. A kezdetekben 120, ma pedig több mint 750 hallgató tanul itt immár négy különböző szakon: a tájrendező és kertépítő mérnöki (BSc) alapképzési szakon, a tájépítészmérnöki (MSc), a településmérnöki (MSc) és a tájépítész és kertművész (MA) mesterképzési szakokon. A képzés színvonaláról és eredményeiről ad egyfajta keresztmetszetet a most végzettek munkáinak bemutatása, amelyek tehetségről, szorgalomról és kreativitásról tanúskodnak. Alkotó munkájukra, tehetségük kamatoztatására pedig nagy szüksége van az országnak, a nemzetnek. Bízom benne, hogy még ezekben a nehéz gazdasági időkben is megtalálják őket a feladatok, a megbízások, aminek a megoldására magas színvonalon felkészültek. Kívánok mindőjüknek sikeres szakmai pályafutást. Budapest, 2012. február 19. Jámbor Imre egyetemi tanár a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium választott igazgatója

2

Budapesti Corvinus egyetem Tájépítészeti karának szervezeti vezetése Rektor Dr. Rostoványi Zsolt rektorhelyettesek Dr. Szántó Zoltán Oktatási Rektorhelyettes Dr. Palkovics László Tudományos Rektorhelyettes Dr. Bosnyák János Stratégiai Rektorhelyettes dékán egyetemi tanár Dr. Csemez Attila dékánhelyettesek egyetemi docens Dr. Fekete Albert Oktatási dékánhelyettes egyetemi docens Dr. Kollányi László Tudományos kutatási és nemzetközi dékánhelyettes tudományos munkatárs Dr. Tóth Csaba Gazdasági referens

Munkatársak hivatalvezető Izsákné Hegedüs Gyöngyi igazgatási ügyintéző

Gyalusné Szalkai Ilona

tanulmányi ügyintéző

Fancsali Zsuzsanna


Laczkóné Rimóczi Erzsébet


Derzsy Béláné

kari rendszergazda

Gáspár Tamás

3

Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Tanszékvezető Dr. Mezősné Szilágyi Kinga egyetemi tanár Tanszékvezető-helyettes Dr. Balogh Péter István egyetemi docens tanszéki munkatársak Dr. Jámbor Imre

egyetemi tanár

Dr. Czinkóczky Anna

egyetemi docens

Dr. Fekete Albert

egyetemi docens

Dr. Gerzson László

egyetemi docens

Dr. Almási Balázs

egyetemi adjunktus

Dr. Szabó Krisztina

egyetemi adjunktus

Dr. Csepely-Knorr Luca

egyetemi tanársegéd

Gergely Antal egyetemi tanársegéd Karlócainé Bakay Eszter


Varró Dorottya Katalin

tanszéki mérnök

Meghívott Előadók Lázár Tibor Sándor Tamás Rhorer Ádám Dr. Tóth Imre PhD hallgatók Hutter Dóra Oláh András Béla Szabó Gyöngyvér Szöbölödi Anita Takács Dániel Attila Zelenák Fruzsina TITKÁRSÁG Szebényi Gábor

tanszéki ügyintéző 4

Tájvédelmi és tájrehabilitációs Tanszék Tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Csima Péter tanszékvezető-helyettes egyetemi adjunktus Módosné Bugyi Ildikó Tanszéki munkatársak címzetes egyetemi docens Dr. Misley Károly egyetemi docens Dr. Illyés Zsuzsanna egyetemi docens egyetemi adjunktus tanszéki mérnök

Dr. Kabai Róbert

egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd

Boromisza Zsombor

Gergely Attila Pádárné Török Éva

Dublinszki-Boda Brigitta

tanszéki mérnök Tarcsai Andrea Meghívott előadók Shulz Margit Dima András Dr. Kiss Gábor Vass Gábor PhD hallgatók Nagy Enikő Molnár Zsófia Szigetvári Katalin TITKÁRSÁG igazgatási ügyintéző Moór Edit

5

Tájtervezési és területfejlesztési Tanszék Tanszékvezető Dr. Csemez Attila

egyetemi tanár

tanszékvezető-helyettes dr. Kollányi László

egyetemi docens

Tanszéki munkatársak Dr. Sallay Ágnes

egyetemi docens

Filepné Kovács Krisztina


Mikházi Zsuzsanna


Molnár József László


dr. Szilvácsku Zsolt

tanszéki mérnök

Jombach Sándor


Dr. Láng István

akadémikus

Meghívott oktatók Lomniczi Gergely Dr. Berczik Árpád Duhay Gábor Dr. Kerekes Sándor Dr. Kőszegfalvi György Dr. Madarassy László Medgyesy Balázs Dr. Tasnádi József PhD hallgatók Magyar Veronika Valánszki István Tóth Tádé Dániel Nagy Gergő Gábor Szabó Áron Titkárság Várszegi Rita

tanszéki ügyintéző

6

Településépítészeti Tanszék Tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Schneller István Tanszéki munkatársak tudományos munkatárs Körmendy Imre egyetemi tanársegéd

Szövényi Anna

egyetemi tanársegéd Valkai Csaba egyetemi tanársegéd Polyák Beáta Meghívott oktatók Miklóssy Endre Menczingerné Dr. Bokor Andrea Dr. Meggyesi Tamás Könczey Gábor Soós János

András István

Koszorú Lajos

Ladányi János

PhD HALLGATÓK Kanczlerné Veréb Mária Majoros Ágnes Zsovák Orsolya Titkárság tanszéki ügyintéző Bihari Irén

7

Kertművészeti Tanszék Tanszékvezető Dr. Fatsar Kristóf

egyetemi tanár

tanszékvezető helyettes Dr. Máthé Katalin

egyetemi adjunktus

Tanszéki munkatársak Prof. Emeritus Dr. Mőcsényi Mihály

emeritált egyetemi tanár

Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka

egyetemi adjunktus

Kecskés András

művésztanár, festőművész

Gecséné Tar Imola


Eplényi Anna egyetemi tanársegéd Oláh Brigitta


Firnigl Anett


Takács Katalin egyetemi tanársegéd Szabadics Anita


Meghívott oktatók Alföldy Gábor Belényesy Károly Dr. Csatári Bence Győr Attila dr. Kiss Sándor Dr. Kósa Géza Dr. Kováts Ildikó Majoros Nóra Dr. Osztroluczky Sarolta Sylvester Edina Dr. Szikra Éva PhD hallgatók Balatoni Bálint Czeglédi Csongor Kiszely Gergely Klagyivik Mária TITKÁRSÁG Suditsch Julianna

igazgatási ügyintéző 8

Kerttechnika és Műszaki Tanszék Tanszékvezető egyetemi docens Dr. Vukov Konstantin Tanszéki munkatársak egyetemi docens Bárdné Dr. Feind Teréz tudományos munkatárs

Dr. Demjén István

egyetemi tanársegéd Sárospataki Máté tudományos munkatárs

Dr. Tóth Csaba

egyetemi tanársegéd Vajda Szabolcs Meghívott oktatók Dr. Rózsa Szabolcs Szűcs László Dr. Tegze Judit PhD hallgató Varga Dániel

9

Okleveles Tájépítész Mérnökök (Egyetemi képzés) Angyal Andrea - Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja Bognár Anna Evva Andrea Frischmann Judit Márton Lőrinc Mészáros Apolka Molnár Gábor Levente Pilissy Dóra Hedvig Vécsey Dávid Békefi Zsófia Margit Palkovics Zsófia Éva

Okleveles Településmérnökök (Egyetemi képzés) Kovács Bence Kovács Kinga Judit Nagy Domokos Károly

10

Okleveles Tájépítész Mérnökök - Egyetemi képzés

11

Hellowood 2011 – faépítészeti workshop – 2011. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Szarvas) – 2011. Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium, szenior tag I.helyezés – Én & a terem – promo kisfilmpályázat – 2010.

Angyal Andrea Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Értelmileg akadályozott gyermekek iskolakertje – Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola „B”, azaz komplex kutatási-tervezési típusú diplomatervem a XXI. sz. Európájának egyik legfontosabb, kérdéskörének, az esélyegyenlőség megoldásának egy szeletére próbál választ találni. A széles horizontú kérdés általános értelmezése után egy konkrét példán, a Bárczi Gusztáv Speciális Iskola kertjének tervezésén keresztül mutatom be az empirikus gyógypedagógiai alapokon nyugvó saját tájépítészeti válaszomat. A téma tájépítészeti feldolgozását indokolja, hogy a napjainkban alkalmazott fejlesztő programok, terápiák nagy része a mozgáson keresztül indítja újra a gyermekek idegrendszer fejlődését. Az iskolakertben való tartózkodás alapvető formája pedig a mozgás. Számos kutató vizsgálata mondja ki, hogy a fejlődő gyermek szervezetének szüksége van a szabad levegőn tartózkodásra a testi és szellemi fejlődéshez. Esettanulmányokat végeztem többek között a Villányi úti Pető Intézetben, a Mozgásjavító Általános Iskolában, a Csillagházban, a Vakok Intézetében különös tekintettel a kertjeikre. Majd megvizsgáltam a mintaterületem pedagógiai programjának szabadtérre adaptálható elemeit. Eredményként kialakítottam egy speciális tervezési elvrendszert, melyet az értelmileg akadályozott gyermekek számára tervezett iskolakert minden részletének kialakításakor figyelembe vettem.

Konzulens: Kovács Zsuzsa, Dr. Fekete Albert 12

I.helyezés – Harmóniában a növényekkel 2010. – hallgatói ötletpályázat – 2010. IBA – Sommerschule 2010 – Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország – nemzetközi workshop – 2010. Nemzeti Múzeum elismerése – Az építészet tere – Budapest, Józsefváros Pollack Mihály tér – hallgatói ötletpályázat – 2010. I.helyezés – Újítsd meg a Ráday Kultuccát – hallgatói ötletpályázat – 2009. Vállalkozói díj – bARTók ÖTLETZÁPOR – hallgatói ötletpályázat – 2009.

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja

13

Bognár Anna Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Szentendrei HÉV- és buszállomás környezeti rehabilitációja A tervezési területem Szentendrén a HÉV- és buszállomást, továbbá a posta előtti teret foglalja magába. A festők városának csomópontja ez a 3,7 ha terület, ezért fontos, hogy beteljesítse a „városkapu” mivoltját. Jelenleg a funkciók nem megfelelő térbeli elhelyezkedése a fő probléma, amely azok negatív egymásra hatását eredményezi. A célom az, hogy a területet rendezettebbé és használhatóbbá tegyem. A területek közötti szerves kapcsolatot és áttekinthetőséget az egyes térelemek segítik. A Dumtsa Jenő tér és az állomás területe között felszíni kapcsolatot létesítettem, ahonnan a sétány egyértelműen vezet a belváros felé. A „kapuként” funkcionáló fásított köztérről a buszpályaudvar felé kettős fasorral ellátott út vezet. Az állomás területét rendeztem és megfelelő várakozó felületekkel gazdagítottam. A vendéglátói-szolgáltatói egység környezetében ahhoz formájában és funkciójában igazodó központi teret hoztam létre. A buszpályaudvar alaprajzi elrendezésének megváltoztatásával az könnyebben használhatóvá válik. Ez a mellette húzódó új funkciókkal ellátott zöldfelület előnyösebb kialakítását is segíti. A tervezési terület összességében a közlekedési csomópontok lehető legkönnyebb és legrövidebb úton való elérését és biztonságos használatát kívánja betewljesíteni, mindezt úgy, hogy méltó környezetet ad Pilis kapujának.

Konzulens: Alföldiné P. Zsuzsa, Gergely Antal 14

III. helyezés – Üllői út revitalizációja – hallgatói ötletpályázat – 2010.

15

Evva Andrea Rita Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Parco di Montelungo, Gela szabadtérépítészeti revitalizációja, szórakoztató és kultúrpark létesítése Diplomatervem témájának a parco di Montelungo-t választottam, amely a szicíliai Gela városának közparkja. A közel 16 ha - os terület a város ÉNy-i kapujánál található és közvetlen tengerparti kapcsolattal rendelkezik. Kiaknázatlan, de fekvése és adottságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. A funkcióhiányos és elhanyagolt állapotú park kialakításánál a lakosság szokásait, hagyományait vettem figyelembe. Tervem alapkoncepciója az volt, hogy a természetet összekapcsoljam a várossal. A parkon két fő tengely vonul végig, az egyik a várost a parkon át a közeli hegyekkel köti össze, a másik Észak felől nyitja meg a területet. Ezek találkozásánál helyeztem el a központi teret, ahol a szabadtéri színpad és természetes kialakítású tó kapott helyet. Ettől É-ra alakítottam ki az aktív rekreációra alkalmas parkrészt. A fogadóteret vendéglátó egységekkel, játszótérrel bővítettem ki, melyhez a fiatalok terét is kapcsoltam. A meglévő Gattano patakot revitalizáltam, új hidakkal tettem átjárhatóvá. A park déli csendesebb területére kilátót terveztem és itt kapott helyet egy szabadtéri szoborpark is. A terület zonális felosztása a terek elhelyezésében és a növényalkalmazásában is megjelenik. A park nagy részét honos növényekkel ültettem be, éghajlati viszonyokat jól tűrő fajokat választottam. A kiemelt, városiasan kialakított területeken különleges fák, cserjék kaptak helyet. Az általam kidolgozott park revitalizációja a város vezetőségének tetszését is elnyerte. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter 16

III. helyezés – Üllői út revitalizációja – hallgatói ötletpályázat – 2010. IBA – Sommerschule 2010 – Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország – nemzetközi workshop – 2010.

17

I. helyezés – Üllői út revitalizációja – hallgatói ötletpályázat – 2010. Az építészet tere – Budapest, Józsefváros Pollack Mihály tér – hallgatói ötletpályázat – 2010. Tök Demonstrációs Park tervezése – szakmai verseny – 2010.

Frischmann Judit Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Mátyásföldi Repülőtér rekreációs célú átalakítása Mátyásföldi Repülőtér volt Budapest első állandó Mátyásföldi Budapest első és Hazánk elsőRepülőtér nemzetközivolt repülőtere. A XVI. keállandó é s H azánk első n emzetközi r epülőtere. A rületi Önkormányzat tulajdonában lévő jelentős XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő zöldfelületű intézményterület hasznosítása napjelentős zöldfelületű intézményter ület jainkban már nem méltó a történelmi és ökológiai hasznosítása napjainkban már nem méltó a jelentőségéhez. Eredeti méretéből sokat Eredeti vesztett történelmi és ökológiai jelentőségéhez. Repülőtér még így is 42 hektáros területével méretéből sokat vesztett Repülőtér még fővárosi így is 42 hektáros területével fővárosi jelentőségű jelentőségű zöldfelület. zöldfelület. között szerepelt egy természet- és Célkitűzéseim Célkitűzéseim között szerepelt egy természet -‐ emberbarát környezet megteremtése, meglévő érés emberbarát környezet megteremtése, tékek megőrzése, fejlesztése, valamint új és rekreámeglévő értékek megőrzése, fejlesztése, ciót szolgáló kialakítása és összehangolása. valamint új funkciók és rekreációt szolgáló funkciók Fő célcsoportok és funkciók konkretizálása, majd kialakítása és összehangolása. Fő célcsoportok pozicionálása után következettmajd a meglévők kihangés funkciók konkretizálása, pozicionálása után következett súlyozása és az újaka meglévők kihangsúlyozása és integrációja. az újak integrációja. Kiemeltem központi Kiemeltem a központi nyitott szabada teret, létrenyitott s zabad t eret, l étrehoztam k ülső-‐ és belső hoztam külső- és belső látványkapcsolatokat, aktív látványkapcsolatokat, aktív és passzív és passzív rekreációra alkalmas területeket, ranrekreációra alkalmas területeket, rangos gos sportv e r sversenyek e n y e k l elebonyolítására b o n y o l í t á s á r a is ialkalmas s a l k a l m a s pályákat, modellező repülőteret, kutyás edzősportpályákat, modellező repülőteret, kutyás és játszóteret, lovas versenypályát, nehezített terepedző-‐ és játszóteret, lovas versenypályát, nehezített akadálymentes terepútvonalat, akadálymentes és útvonalat, és ökoburkolatú útvonalökoburkolatú útvonalhálózatot kulturális hálózatot és kulturális szempontból isés jelentős díszes s z e m p o n t b ó l i s j e l e n t ő s d í s z e s fogadótéregyüttest. fogadótéregyüttest. Célom, hogy a helyi közösségeknek, sportolóknak, C é l o m , h o g y a h e l y i k ö z ö s s é g e k n e k , egyesületeknek, természet- és kutyabarátoknak, sportolóknak, egyesületeknek, természet-‐ és korosztálytól függetlenül olyan komplex szabadtekutyabarátoknak, korosztálytól függetlenül ret hozzak létre, mely egészséges életmódra olyan komplex szabadteret hozzak létre, buzdít, mely egészséges életmódra buzdít, összehozza az összehozza az embereket egymással és a természetembereket egymással és a természettel, egész-‐ tel, egész-napos kikapcsolódásra alkalmas és egyenapos kikapcsolódásra alkalmas és egyedülálló dülálló élményt nyújt. élményt nyújt. Konzulens: Almási Balázs, Gergely Antal 18

IBA – Sommerschule 2010 – Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország – nemzetközi workshop – 2010. I.helyezés – Újítsd meg a Ráday Kultuccát – hallgatói ötletpályázat – 2009. bARTók ÖTLETZÁPOR – hallgatói ötletpályázat – 2009.

19

Márton Lőrinc Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A Városmajori Parkkomplexum megújítása Az 1785-ben létesített Városmajor egykor elegáns és közkedvelt park volt, de mára rengeteg konfliktus terheli: intézmények létesültek a park területén, a történeti térszerkezet felbomlott, a park kevés attraktív funkcióval bír, valamint a növényállomány túlságosan besűrűsödött, és a fák felkopaszodtak. A tervezett park fő struktúráját a történeti tengelyek részleges rekonstruálása adja. Ez a rendszer fogja közre a park legértékesebb belső, védett területeit, ahol az építmények elbontásával és a növényzet erőteljes ritkításával egy nagy összefüggő hosszanti gyepes felület jön létre megmaradó koros szoliter fákkal. A magterületet a Városmajori Templom irányában egy nagyobb burkolt felület zárja. A középtengely ezt a területet két részre osztja: az északi reprezentatív közösségi térként, valamint az áthelyezett szabadtéri színpaddal rendezvénytérként funkcionál, míg a déli oldalon egy pihenőtér kapott helyet. A Maros utca menti sávban helyeztem el az aktív rekreáció céljára szolgáló funkciókat. Tervemben javaslom az építmények által erősen terhelt északi-nyugati területek egy részének újbóli parkosítását, melynek érdekében a Szilágyi Erzsébet fasor és a Városmajor utca között egy keresztirányú sétányt terveztem. A környező területek parkosításával a gimnázium megfelelő előtérhez jut.

Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter 20

21

Mészáros Apolka Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Gazdagrét közparkjának szabadtérépítészeti koncepcióterve Tervezési alapkoncepcióm volt a természetes domboldal és a művi lakótelep ellentmondásos viszonyának az újrafogalmazása oly módon, hogy az végül harmóniát eredményezzen minden téren. Formavilág, növényalkalmazás, funkció, anyaghasználat és kivitelezés terén is. A sétautak, valamint a közösségi terek a domborzatot követve nyerték el organikus formavilágukat, ugyanakkor a rajtuk keresztülhasító egyenes lépcsőkarok a lakótelep logikáját követve adtak ritmust, feszességet a park szerkezetének. Nyomvonaluk gondos mérlegelés eredménye, illeszkednek nemcsak a domborzathoz, a környező beépítés tengelyeihez, de a látványkapcsolatokra is külön hangsúlyt fektetnek. A tervezés során célom volt a funkcióknak egy olyan rendszerét megteremteni, amely bármely korosztály, társadalmi réteg számára rekreációs lehetőséget kínál a mindennapokban. Kiemelt részként kezeltem a központi zónát, mely kiépített teraszrendszerével, virágzó cserjefoltjaival köti össze az alsó és felső területeket. A két szélső zóna már kevesebb művi elemet tartalmaz, és növényalkalmazása is a könnyű fenntarthatóságot követi. A játszótér zóna kicsit zártabb, védettebb fekvése, dúsabb növényállománya a családosokra helyezi a hangsúlyt, az aktív zóna funkcionális és téri nyitottsága ugyanakkor a fiatal réteget célozza meg.

Konzulens: Almási Balázs, Szöbölödi Anita, Fejős Gabriella 22

23

Vécsey Dávid Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Kincses Sziget, a Hajógyári-sziget közparkjának megújítása 2012 A Hajógyári-sziget közparkja Május 9. park néven létesült az 1970-es évek elején. Az addig mezőgazdasági művelésű terület Budapest egyik legjelentősebb közparkja lett. A terület növényállománya rendkívül értékes, részben védett. Ezért fontos volt, hogy az új koncepcióban a növényállomány a legkevésbé sérüljön. Így a funkciókat és a térszerkezetet ennek megfelelően alakítottam ki. Tervezésnél fontos volt az is, hogy a jelenlegi szigeti hangulat megmaradjon, de a potenciális felhasználóknak is megfeleljen. Ezért a szigetet hangulatilag három részre osztottam. A három zóna (aktív, átmeneti, passzív) a jellegben hasonló funkciókat tömöríti. Így az aktívban a zajosabb, nagyobb terhelésű, az átmenetiben csendesebb, a passzívban pedig a pihenőfunkciók kaptak helyet. A zónák hangulatilag az új növénykiültetésekkel és a kültéri elemekkel különülnek el egymástól. Látványban a nagytengelyek és az alacsonyabb rendű utak rendezik össze a területegységeket. A közpark újra koncepcionálásával, felújításával újra használhatóvá válnak az elhanyagolt felületek. A környékről és a város egyéb részeiről újabb látogatók várhatók így a szigetre, amely ennek köszönhetően nem csak kondicionáló, hanem újra nagy rekreációs szereppel bírhat Budapesten.

Konulens: Andor Anikó, Balogh Péter István 24

I.helyezés – Újítsd meg a Ráday Kultuccát – hallgatói ötletpályázat – 2009.

25

Békefi Zsófia Margit Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Sellye Város Turisztikai fejlesztésének lehetőségei Sellye gazdag természeti és kulturális értékei az idegenforgalomban meghatározó jelentőségűek lehetnének, mégis méltatlanul kihasználatlanok a bennük a rejlő lehetőségek. Témaválasztásom az iránti érdeklődésem indokolta, hogy az ország – kormányrendelet szerint megállapított – legelmaradottabb területén milyen lehetőségei vannak a területfejlesztés, tájhasznosítás vagy épp a turizmusfejlesztés előrelépéseinek. Sellye városa kiváló helyszín ez irányú vizsgálataimnak, hisz épp elmaradottságának köszönheti érintetlen természeti értékeit. Sellye a turizmusfejlesztéshez szükséges kiváló lehetőségekkel rendelkezik. Mind az – országban egyedülállóan meleg – mikroklímája, gazdag természeti és kulturális értékei, kedvező domborzati és vízrajzi adottságai, egyedülálló állat- és növényvilága ideális feltételeket teremt a legkülönfélébb turizmusformák erősítésére vagy épp megteremtésére. SWOT elemzés mellett egy saját módszeren alapuló tájesztétikai értékelést is végeztem, Sellye településkapui tekintetében. Diplomamunkám alapján kimutatható, hogy a város és ember közötti szerves kapcsolat megteremtésének záloga a turizmusban rejlő lehetőségek felismerése és azok tervszerű és hosszútávon fenntartható megvalósítása, működtetése vagy épp fellendítése.

Konzulens: Dublinszki-Boda Brigitta 26

27

Palkovics Zsófia Éva Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Zöldhálózat tervezési lehetőségek a Szekszárd – Gemenc vonalon A Szekszárd – Gemenc vonalára tervezett zöldhálózat kialakítását személyes indíttatás és a helyi igény alapján készítettem el. Munkám céljának megfogalmazásakor a gyermek- és fiatal felnőttkori élményeimen keresztül máig bennem élő emlékek inspiráltak. Elsődleges célom egy kerékpáros-gyalogos használatra alkalmas zöldhálózat kialakítása, az egymástól elszigetelt élőhelyek ismételt összekötése. 1.Tájvizsgálat A tervezési területbe a Szekszárd keleti oldalán véget érő kerékpárút, a Keselyűsi út, a Csörge-tó, a Gemenci-erdő, és az M9 Duna-híd (Szent Lászó-híd) tartozik. A területen karakteres elemként jelenik meg a Szekszárdi-dombság, a Gemenci-erdő, a Sió, a Duna és az M6-os autópálya. 2. Tájértékelés Értékelési módszerem alappillérei a területhasználatok, az ökológiai adottságok és a gazdasági/ társadalmi értékelés, a tájhasználati konfliktusok feltárása és a turisztikai adottságok értékelése, melyekhez értékelési szempontokat és jellemző mutatókat kapcsoltam, végül az alkategóriákat a mutatókon keresztül minősítettem és számszerűsítettem. 3. Tájépítészeti javaslatok A tájhasználati konfliktusok feloldása, védelmi és fejlesztési célú javaslatok, a tervezett zöldhálózat javasolt kerékpáros-gyalogos útvonalai, fejlesztései.

V I Z S G Á L A T I T E R V L A P

Csörge-tó, Kávária-kilátó Keselyűsi út menti szervízút Gemenci-erdő

Konzulens: Dr. Sallay Ágnes, 28

Értékelési tervlap

Játékos ismeretterjesztő tábla, pad, Keselyűsi szervizúton vezetett kerékpárút, szervizút fásítás

Javaslati tervlap Kilátótorony, esőbeálló, metszetek és fásítás

Keselyűsi út jelzőlámpás átkelőhely

Gyalogos híd az M6 autópálya felett

29

Okleveles Tájépítész Mérnökök (Mester képzés) Bőhm Gábor Csillag Katalin Anna Dénes Katalin Gyenes Gábor Györök Orsolya Hess Alexandra Hidvégi Nóra Eszter Sellei Anna Erzsébet Szilassi Péter Vágvölgyi Erika Varga István Bence

30

Okleveles Tájépítész Mérnökök- Mester képzés

31

Megvétel – Zalaegerszeg Önkormányzata előtti tér rendezése – hallgatói ötletpályázat – 2011. V.helyezés – Város&Víz – hallgatói ötletpályázat – 2011. I.helyezés – Green City játszótér – kari hallgatói ötletpályázat – 2011. III.helyezés – Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010.

Bőhm Gábor Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

A tatai Kossuth tér szabadtér-építészeti terve A Kossuth tér, Tata egykori piactere hosszú múltra tekint vissza. A ma látható térszerkezete a XVIII. sz. közepén alakult ki. Az 1960-as években a teret parkosították, ennek eredményét láthatjuk ma is. Az elmúlt évtizedekben a tér nem fejlődött, sőt, elhanyagoltan, kihasználatlanul áll az óváros szívében. A köztér a jelenlegi parkos formájában nem tud főtérként funkcionálni, nem lehet Tata városi központja. Koncepcióm megalkotásakor az vezérelt, hogy a Kossuth tér ismét bekapcsolódhasson a város pezsgő, rendezvényekben bővelkedő életébe. Történeti kutatásokat és a város többszöri látogatását követően a hely szellemét figyelembe véve kezdtem el a tervezést. Tervem elkészítése során célom volt a tér történeti múltjából megőrződött elemek és a jelenlegi értékek megtartása mellett egy olyan városi főtér kialakítása, mely képes a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni. A különleges értékekben bővelkedő tér kialakítása során tudatos tervezői szándékként választottam tervem visszafogott, a tér rég- és közelmúltjából fennmaradt elemekből táplálkozó, egységként történő kezelését. Ez az egység képes biztosítani a méltó hátteret a műemléki környezetnek és ös�szefogni mindazokat a városközponti funkciókat, melyek megjelenésével a Kossuth tér ismét Tata élettel teli, nyüzsgő városi főterévé válhat.

Konzulens: Almási Balázs 32

I.helyezés – Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 – hallgatói pályázat – 2010. III.helyezés – Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (Sopron) – 2010. II.helyezés – Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2009. I..helyezés – Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által kihirdetett hallgatói pályázat – 2009.

A Tájépítészeti Kar Diplomadíja

33

Demonstrátori munkakör (BCE – Kerttechnikai és Műszaki Tanszék) – 2009-2011 Köztársasági Ösztöndíj 2011-2012 Köztársasági ösztöndíj 2010-2011

I.helyezés – Nagykovácsi Főutca – hallgatói ötletpályázat – 2011. III.helyezés – Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Terület- és Vidékfejlesztési Szekció) – 2011. I.helyezés – Green City játszótér – kari hallgatói ötletpályázat – 2011. III.helyezés – Vácigreens köztéri installáció tervezése – hallgatói ötletpályázat – 2011.

Csillag Katalin Anna Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

A józsefvárosi Kálvária tér és környezetének szabadtérépítészeti rendezése A tervezési terület Budapest VIII. kerületében, a Középső- és Külső-Józsefváros határán fekszik, amelyet a Baross utca kinyílásából adódó városszerkezeti egységként jelöltem ki. Területem történeti szempontból különleges: egykor városkapuként, majd a XVIII. század közepétől másfél évszázadon át Pest vallási központjaként működött. Munkám célja az ebből adódó térszerkezet megragadása és e központi szerep újjáélesztése volt. A térszerkezeti adottságokat „kapu-képző” fasor tervével használom ki. A központi jelleg visszaidézése érdekében pedig számos közösségi funkció jelenik meg, melyek különböző programoknak és foglalkozásoknak adhatnak helyet, amellett, hogy az egyszerű pihenés és rekreáció felületei. A közintézményeket, vendéglátó és szociális helységeket koncentráló, tervezett déli gyalogos zóna szintén aktívan kiveszi majd a részét a tér életében. Az átközlekedésből adódó fenntartási nehézségeket a burkolt úthálózat és a zöldfelületek egyértelmű elválasztásával oldom meg. A jelen lévő társadalmi és szociális problémákat végig szem előtt tartottam, és a diplomamunka keretei között rendelkezésemre álló lehetőségeket maximálisan kihasználtam. Ide tartozik az érintettekkel való kommunikáció, a fiatal generációkra való összpontosítás, vagy a közösségi kivitelezés szerepének hangsúlyozása. Munkám jelentősége a problémákra adott válaszokban, a potenciális fejlődési irányok megfogalmazásában, és a terület térbeli, funkcionális és mentális újradefiniálásában rejlik. Konzulens: Dr. Jámbor Imre 34

I.helyezés – Zalaegerszeg Önkormányzata előtti tér rendezése – hallgatói ötletpályázat – 2011. III.helyezés – Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 – hallgatói pályázat – 2010. Különdíj – Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2010.


35

Györök Orsolya Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A székesfehérvári Zichy liget szabadtérépítészeti terve Diplomatervezésem helyszíne a székesfehérvári Zichy liget. A 2 hektáros, leromlott állapotú, alulhasznosított park a belvároshoz legközelebb eső, nagykiterjedésű zöldterület, zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe jelentős. A belvárostól egy forgalmas út elszigeteli, a nehézkes megközelítés miatt alacsony a park használóinak száma. Fő célkitűzésem, hogy a ligetet a belvárossal összekapcsoljam, a park a belváros folytatása, meghosszabbítása legyen. Az idejétmúlt park átformálásával, a növényállomány felújításával, modern műszaki megoldásokkal, funkciók telepítésével kívánom a parkot életre kelteni. Az 1970-es években kialakuló liget funkcióhiányos, mind műszaki megoldásait, mind növényállományát tekintve leromlott állapotú. A liget korszerűsítése időszerű, ugyanis a liget végében kezdődő Belváros megújítása is megvalósul a közeljövőben. A belvárossal való kapcsolat megteremtését a forgalmas csomópont térszín alá vezetésével oldottam meg. A parkot az átformálással kívánom használatra és szabadidő-eltöltésre alkalmassá tenni mind a helyi lakosok, mind az ide érkező látogatók számára. A park használati értékének növekedése a belváros értéknöveléséhez járul hozzá, és a belvárosi séták kellemes zárópontja lehet, ahol minden korosztály megtalálja az ideális kikapcsolódási lehetőségeket.

Konzulens: Mezősné Dr. Szilágyi Kinga, Pataky Zsófia 36

IV.helyezés – Green City játszótér – kari hallgatói ötletpályázat – 2011.

A Kert- és Szbadtértervezési Tanszék Diplomadíja

37

Varga István Bence Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A pest megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa, szabadtér építészeti terve A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az intézmény kertje jelen állapotában meglehetősen ingerszegény és sivár környezet képét mutatja felénk. Ugyanakkor a tervezési területet, mint egészségügyi létesítményt vizsgálva megállapítható, hogy szerkezeti-működési felépítése, elrendezése megfelelő, elsődleges feladatát tökéletesen képes ellátni. A cél egy olyan ideálterv elkészítése, amely a kórház kialakult és jól funkcionáló működési rendszerét tiszteletben tartja, tovább erősíti, - alapvonalaiban ehhez igazodik - ugyanakkor a külső terek felépítését és kapcsolatait újraértelmezi, a betegek, látogatóik, illetve az itt dolgozók igényeinek megfelelően kerülnek kialakításra. Kiemelt cél, hogy a beteg, a kórház épületéből kilépve, attól elvonatkoztathatóan, teljesen más impulzusok érjék, figyelmét, gondolatait a kert akaratlagosan és akaratlanul is más irányba terelje. A koncepcióterv céljai közé tartozik a gyógyító, terápiás jellegű kertrészek kialakítása, amelyet a beteg gondolatainak elterelésével, környezetbe csábításával, állandó kórházi hatások megszakításával kíván elérni. A cél érdekében a tervben változatos megjelenésű, karakterű, egyedi értékekkel bíró kertrészeket lehet megkülönböztetni a kórházkertben. Tudatosan több, aktívabb kikapcsolódásra invitáló elem került elhelyezésre a kert több pontján, amelyeknek szintén terápiás jelleget tulajdoníthatunk. Fontos, hogy a kórházkert ne csak az épületen kívüli, zöld tér legyen, hanem önállóan és rendszerben is értelmezhető, saját karakterrel, súlyponttal rendelkező szabad terek alkotta egység. Konzulens: Dr. Demjén István 38

Megvétel – Nagykovácsi Főutca – hallgatói ötletpályázat – 2011.

39

Gyenes Gábor Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék A Biharugrai halastavak tájvédelmi tanulmányterve A folyószabályozások előtt az Alföldön, azon belül is a Kis-Sárréten a folyók, illetve az azok által okozott rendszeres elöntések alakították a táj arculatát, meghatározva a gazdálkodás módját is. A vízrendezések következtében a hajdani vízi világnak csak hírmondói maradtak meg. A nagy kiterjedésű vizes területek eltűntek. Helyüket a lecsapolások után legelők és szántók vették át. A halastavakon folytatott rendszeres gazdálkodás, és az itt kialakult élővilág között szoros kapcsolat van. A folyamatos gazdasági tevékenyég nem csak táplálékforrást biztosít, hanem fenntartja a tavak területén kialakult számos változatos élőhelyet is. Az itt alkalmazott fenntartási, karbantartási munkák megakadályozzák, ezeknek az élőhelyeknek a megszűnését. A diplomatervem célja kettős. Egyrészt olyan tájhasználati rendszer kidolgozása, amely keretein belül a tervezési területen lévő különböző tájhasználati formák összhangban vannak a természetvédelem érdekeivel. Másrészt a sajátos táji adottságok kihasználásával olyan turisztikai fejlesztések kidolgozása, amelyek révén a tervezési terület perifériális helyzetének hatásai mérsékelhetők, ezáltal a halastavak és környezetük turisztikai vonzereje is növekedhet. Viszont itt sem szabad megfeledkezni a természetvédelem meghatározó szerepéről, amely a turisztikai javaslatok kidolgozása során szintén megkerülhetetlen szempont.

Konzulens: Gergely Attila 40

41

Sellei Anna Erzsébet Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Csillagoségbolt-park kialakításának lehetősége a Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén Dolgozatomban a fényszennyezés témájával, annak tájvédelmi vonatkozásaival foglalkozom. Célom a Gerecsei Tájvédelmi Körzet példáján keresztül vizsgálni, hogy milyen tényezők befolyásolják a Csillagoségbolt-park cím elnyerésére való alkalmasságot. Mivel egyre kevesebb helyen található természetes éjszakai környezet, célom felhívni a figyelmet a fényterhelés csökkentésének jelentőségére. A dolgozat vizsgálati munkarészében ismertettem a témához kapcsolódó definíciókat. Kitértem a mérési módszerek, illetve az elektro- és világítástechnikai alapok leírására. Megfogalmazásra kerültek a fényszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásai és az élővilágot érintő következményei is. Ismertettem a Csillagoségbolt-park történetét. Egy külön vizsgálattal bebizonyítottam, hogy a fényszennyezés csökkentésére a létesítmények takarása megoldás lehet. A Gerecsei TK területén előre meghatározott pontokban megmértem a terület fényszennyezését digitális fényképezőgép segítségével. A fényképes méréseket kiegészítettem a tájvédelmi körzet területén található létesítmények lámpatestjeinek felmérésével. A vizsgálatokra támaszkodva készítettem el az értékelési munkarészt. A fényképes méréseket DCLUM szoftver segítségével, a világítási leltárt saját pontozásos módszerrel értékeltem. Megállapítható, hogy a Gerecsei Tájvédelmi Körzet alkalmas a Csillagoségbolt-park cím elérésére, bronz fokozattal. A területen található létesítmények nagy része nem jelent komoly fényszennyezést. Javaslataim fő motívuma egy Csillagoségbolt-park kialakítása a területen. Világítástechnikai, tájrendezési, kezelési, jogi és szabályozási, turisztikai és egyéb javaslataim elősegítik a fényszennyezés további csökkentését. Konzulens: Dr. Kabai Róbert, Dr. Kolláth Zoltán 42

I.helyezés – Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) – 2011. IV.helyezés (témakörön belül I.helyezés) – Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 – hallgatói pályázat – 2010.


43

Vágvölgyi Erika Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Budapest, Pestszentlőrinci Büdös-tó rehabilitációs tanulmányterve A lakott területhez közeli ipari és közlekedési területek között megmaradt zárványterület súlyosan leromlott állapota a kerülethez és a fővároshoz is méltatlan. Vonzereje a fakataszterrel is felmért értékes zöldfelületi állomány, kiterjedt sétányos parkfelületek, értékes állatvilág és a két geodéziailag is felmért tómeder. Legzavaróbb körülmény az illegális hulladékok látványa és bűze, a hajléktalan szállások jelenléte, a tómedrek feltöltődése és mára csak időszakos vízborítása. Rehabilitációs javaslat: - növényborítás rendezése - hulladékmentesítés - tómedrek vízmegtartása és vízegyensúly kialakítása kolmatációs eljárással - környezet- és zöldterületfejlesztés, rekreációs funkciók elhelyezése - zöldterületi övezeti átsorolás, közparkká minősítés, Nefelejcs pihenőpark néven Javaslataim igazodnak a felmért látogatói igényekhez is, melyek révén létrejöhet Pestszentlőrinc első élővíz kapcsolattal is rendelkező, több funkciós közterülete, mely értékes vízi- és erdei élőhely együttesként - későbbiekben - helyi védelemre is javasolható.

Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó 44

45

Hess Alexandra Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék A Szentendrei-Sziget zöldút fejlesztési lehetőségei A sziget bekapcsolása a Duna menti zöldút kerékpárút hálózatba A Duna-menti zöldutas turizmus, beleértve a gyalogos, lovas és kerékpáros turizmust, jelentős hagyományokkal rendelkezik a Dunakanyar régióban. A folyó mindkét partján megjelentek a magas színvonalon kiépített zöldutak, melyeket azonban a Duna ahelyett, hogy összekapcsolna, jelenleg szétválaszt. A Szentendrei-sziget elhelyezkedéséből, lovas, evezős és kerékpáros hagyományaiból adódóan kiváló híd szerepet tölthetne be a két part között, valódi élő zöldúthálózatot képezve a régióban. Dolgozatom célja egy olyan zöldút és egyben fejlesztési stratégia kialakítása, mely a Szentendrei-sziget településeit bekapcsolja a Dunakanyar vérkeringésébe, fellendítve a helyi gazdaságot, és elősegítve az életminőség javulását. Javaslataimat a helyi adottságokra és erőforrásokra építettem, figyelembe véve a terület eltartóképességét és a fenntarthatósági alapelveket. A zöldút szakaszainak kidolgozásakor tekintettel voltam az ökoturisztikai igényekre és a zöldutas alapelvekre, emellett részletes értékleltárra alapozva határoztam meg a tanösvények pontjait. Javaslataimban konkrét és részletes projekteket dolgoztam ki, melyek az általánosnál mélyebb útmutatást adnak a fejlesztések végrehajtásához. Mindez, reményem szerint, hozzájárul a szigetlakók életszínvonalának növeléséhez, és az idelátogatók számának, élményeinek minőségi javításához, ös�szességében a Szentendrei-sziget fejlődéséhez.

Konzulens: Filepné Kovács Krisztina 46


47

Tájrendező és Kertépítő Mérnökök Annus Dóra Árvai Enikő Viktória Baji Hajnalka Balázsfi Enikő Bátovszki Ágnes Bechtold Róza Eszter Bérci Gergő Bondor Adrienn Bugnics Ida Bogáta Cser Júlia Csizmadia Katalin Csóka Györgyi Andrea Csorba Dániel Zoltán Dely László Dömök Krisztina Dupszki Péter Erdei Tímea Katalin Ertvein Andrea Farkas Dóra Fekete Fanni Andrea Fekete Orsolya Fritschek Ágnes Gálicz Eszter Geiszelhardt Mária Gombásné Magyar Csilla Éva Grabarics Kitti Gyertyán Fruzsina Hagyó Judit Hanák Júlia Lilla Harmati Ildikó Vivien Havassy Dániel Havassy Enikő Horváth Krisztina Illés Katalin Imeli Áron Gábor

Iván Ágnes Jancsó Márton - Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diploma Díja Juhász Anett Károly Veronika Kató Eszter Kerekes Katalin Kétszeri Ádám Kiss Eszter Koncz Adrienn Korsós Renáta Kovács Lilla Szilvia Kreiss Fanni Krezinger Zoltán László Lenkai Anna Borbála Madarász Dóra Margitai Zsófia Matécsa Bálint Megyeri Zsófia Klára Stefán Fruzsina Erzsébet Móricz Orsolya Stranigg Zsuzsanna Nagy Barbara Strifler Bettina Nagy Dorina Szalay Péter Nagy József Szegner Anna Nagyunyomi-Sényi Anna Székács Péter Nemcsák László Szijártó Ágnes Németh Orsolya Szilágyi-Nagy Anna Orosz Ádám Szita György Oszvald Bence Szőke Tamás Pap Renáta Szucsányi Anna Papp Márton Timár Benedek Petróczi Anikó Tóth Szilvia Petróczi Nárcisz Vajda Ágnes Krisztina Princz-Jakovics Péter Varga Fruzsina Katalin Rafaj János Máté Városy Dóra Marianna Ronyecz Zsófia Vőneki Bálint Levente Schuszter Nándor Zsigmond György

48

Tájrendező és Kertépítő Mérnökök

49

Annus DóraKert- és Szabadtértervezési Tanszék Villakertek a Városliget környékén — Erzsébet- és Terézváros villakertjeinek változásai Az Andrássy út — mint a Világörökség része — közismert területe fővárosunknak, azonban többnyire csak építészeti-városépítészeti szempontból. Szakdolgozatomban az egykori villakertek értékeire hívom fel a figyelmet, mely értékek megőrzésének fontossága az épületek műemlékvédelmével azonos jelentőségű kellene, hogy legyen. Vizsgálatom tárgyát a Városligettől délnyugatra fekvő területek jelentik, a villakertek átalakulását az 1800-as évektől napjainkig vizsgálom. Elemzésem részét képezi az adott városrész településtörténeti összefoglalása, ill. a helyszíni vizsgálatokon alapuló egyéni megfigyelések, melyek kiértékelése után rövid- és hosszú távú javaslatokat fogalmaztam meg a jövőre vonatkozóan. Konzulens: Hutter Dóra

50

A Zalaegerszegi Városháza előtti tér megújítása című Hallgatói kertépítészeti ötletpályázaton II. helyezés - 2011.

Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Baji Hajnalka

Természeti formákból levezethető analógiák alkalmazása a tájépítészetben A szakdolgozat a természetben előforduló formák, mintázatok, ritmusok, struktúrák, illetve az azokból levezethető analógiák vizsgálatával, azok definiálásával és csoportosításával foglalkozik. Egyfajta „tematikus természeti motívumgyűjteménynek” is tekinthető, melyhez alkalmazási lehetőségeket, főleg kortárs tájépítészeti alkotásokat rendeltem. A természeti geometriák és mintázatok vizsgálatával - főleg tájépítészeti vonatkozásban - Magyarországon átfogó módon még nem foglalkoztak, ezért szakdolgozatom tárgya újszerű, illetve praktikus lehet a mai magyar tájépítész szakma számára, hiszen inspirációt nyújthat az olvasónak, és átvehető ötleteket tartalmaz a tájépítészeti tervezés folyamatához. Konzulens: Eplényi Anna

51

Bugnics Ida Bogáta Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Az utcakép környezetpszichológiai elemzése a Villányi út példáján Fontosnak tartom, hogy a napi rutin helyszíneinek tervezése sose legyen öncélú esztétika alá rendelve, hanem használható, az emberi viselkedést figyelembe vevő funkciók, gondolatok, formák határozzák meg. Dolgozatom egy elemző módszer bemutatásával és alkalmazásával megkísérli igazolni, hogy a tájépítészetet gazdagítják a pszichológiai elemek. Az elemzést a szerepjáték módszerével végzem, azaz öt kitalált, hétköznapi karakter bőrébe bújva járom végig napi rutinjuk útvonalát. Minden szereplő napi rutinjának leírása után láthatjuk azt térképi ábrázolásban is. A javaslatok főleg kisebb mértékű, „helyspecifikus” beavatkozások, melyek erősítik a megtapasztalt térélményt, segítik a tájékozódást és a térhasználatot. Konzulens: Eplényi Anna

52


Gombásné Magyar Csilla Éva

Zamárdi Balaton-part és szabadstrand fejlesztési koncepciója Zamárdi egyedi adottságú, két és fél km-es partszakaszának vizsgálatával és kívánatos funkcióinak meghatározásával olyan fejlesztési irányok kijelölése volt a célom, melyek révén mind a strand és a part, mind pedig a város esztétikai és funkcionális értelemben is minőségi fejlődést érhet el. A jelenlegi állapot részletes felmérése, a meglévő fejlesztési elképzelések és jogszabályi előírások számbavétele alapján részletes fejlesztési koncepciót fogalmaztam meg, elkészítettem egy koncepciótervet. Dolgozatomat lakossági fórum keretében nyilvánosan is bemutattam, amely komoly érdeklődést váltott ki, az önkormányzat dolgozatomból kiindulva, 2012. végéig elfogadja a terület végleges fejlesztési koncepcióját. Konzulens: Szöböldi Anna

53

Grabarics Kitti Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Budapest Belvárosa köztérmegújításainak céljai, eredményei és hatásai Ahogy az emberi szervezetet a szív, úgy egy várost annak belvárosa élteti... E hasonlat nyomán született meg a Budapest Szíve Program, mely három szorosan összefüggő projektje által törekszik a városi élet forrásának teljes körű rehabilitálására. Szakdolgozatom átfogó visszajelzést kíván adni a projektek célkitűzéseinek megvalósulását illetően mind saját, mind pedig a Belvárost használók szemszögéből, s javaslatot arra, miként válhat a Belváros még inkább élhetővé, egységessé. Emellett a Belváros megújítási rendszerébe belehelyezve a három projektet, szeretnék rávilágítani a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest végbement változásokra, valamint előrevetíteni a jövő célkitűzéseit. Konzulens: Szabó Gyöngyvér

54


Gyertyán Fruzsina

Környezeti nevelés az óvodakertben – Koncepcióterv a cinkotai Huncutka Óvoda kertjének az alakítására „Az óvodakert különleges jelentőséggel bír egy kisgyermek számára. Mivel rendszeresen használja és érzelmileg kötődik hozzá, a fizikai környezet segítségével alakítható a világképe, hozzáállása; gazdagíthatóak az ismeretei – ezért ez a környezet kifejezetten alkalmas a környezeti nevelés színteréül. A pedagógia és a környezetpszichológia segítségével megszabhatunk három fő tervezési irányelvet, ezek a multifunkcionalitás, a tapasztalatszerzés, és a fenntarthatóság. Magyarország nagyon le van maradva ezen a téren. Szakdolgozatomat ajánlom mindenkinek, aki gyermekközpontú terekkel foglalkozik, mert csak úgy tudunk igazán nekik való környezetet létrehozni, ha ismerjük speciális igényeiket, és megértjük sajátos világukat.” Konzulens: Demjén István, Eplényi Anna

55

Hanák Júlia Lilla Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A kaotikus geometria megjelenése a kortárs kert- és szabadtérépítészetben Szakdolgozatom célja az volt, hogy megértsem, miért alkalmaz egy kortárs tájépítész dezorganizált, kaotikus geometriát terveiben. Kutatásaim alapja Garrett Eckbo, amerikai tájépítész munkássága, aki Kandinszkij absztrakt képi világát ültette át kertterveibe, így nevezhető a kaotikus geometria előfutárának. További motivációs tényezőket keresve elemzek három kaotikus vonásokkal rendelkező szabadteret: a holland Interpolis Gardent, a hazai Millenáris Parkot és a Corvin Sétányt. Mindezt saját készítésű rajzokkal és festményekkel mutatom be. Zárásként egy ötlettervben igyekszem alkalmazni eredményeimet, kiemelve a kaotikus parkok legfőbb jellemzőjét: elgondolkodtató, és inspiratív hatásukat. Konzulens: Dr. Jámbor Imre

56


Harmati Ildikó Vivien

A Hódmezővásárhelyi árvízvédelmi “kőfal” és környezetének tájépítészeti elemzése Szakdolgozatom a hódmezővásárhelyi árvízvédelmi “kőfal” és környezetének tájépítészeti elemzésével foglalkozik. Az alföldi városok között településépítészeti és tájépítészeti szempontból is egyedülállónak tekinthető e lineáris elem és története. A városi “kőfal”, - mely nevével ellentétben téglából épült - közel másfél évszázados múltra tekint vissza. Célom rámutatni arra, hogy e funkcióját vesztett fal és környezete érdemes arra, hogy újraértelmezzék. Ezt a történeti előzmények ismertetését követő, jelenlegi viszonyokat bemutató részletes helyszíni analízis támasztja alá. Öt külföldi példával állítom párhuzamba a helyszínt. Végül a szakdolgozat befejezéséül, olyan tájépítészeti javaslatokat teszek, melyek rámutatnak arra, hogy a “kőfal” és környezete használható térrendszerré, lineáris parkká válhat a dél-alföldi mezőváros szívében. Konzulens: Eplényi Anna

57

Építőkockák városfejlesztési pályázat 2010, Sopron - 2.hely Újpalota Főtér ötletpályázat 2011, Budapest - megvétel Kossuth tér ötletpályázat 2011, Budapest XVIII - kiemelt megvétel

Jancsó Márton Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

A Tájépítészeti Kar Diplomadíja Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja

Optikai illúziók a szabadtérépítészetben

A dolgozat az optikai illúziók szabadtérépítészeti lehetőségeit kutatja fel. Elsődleges célom volt ezen a tudományterületen valamiféle rendszert létrehozni. Emellett a feltevésem az volt, hogy ennek a témakörnek az ismerete fontos lehet egy szabadtérépítészettel foglalkozó szakembernek, hiszen olyan eszközt adhat kezünkbe, amely különböző térstruktúrabeli konfliktusokra egy különleges problémamegoldási módszert nyújt.Ennek bemutatásához a tanulmány egészen az alapoktól konkrét tervezési feladatokig átveszi a témával kapcsolatos tudnivalókat. A dolgozat végére érve meggyőződésemmé vált korábbi feltevésem, miszerint ennek a témakörnek az ismerete egy igen ügyes és hatásos módja különböző térszervezési konfliktusok orvoslásának. Konzulens: Almási Balázs

58


Kerekes Bence Színes fények

(Mesterséges színes világítás szerepe, hatása, és ezek használata a szabadtérépítészetben) A funkcionalitáson túlmutató esztétikai világítás és az ember színlátó képességéből származtatott felvetések szolgáltak alapul a szakdolgozat témájának kialakításában. E két fogalomkör kombinációjának részletesebb tanulmányozása során választ kaphatok arra kérdésre, hogy van-e létjogosultsága a színes világításnak szabadtérépítészeti vonatkozásban, ennek milyen hatásai lehetnek, ezek növényi textúrákon hogyan mutatkoznak, és a látogatók elfogadnák-e, használnák-e azt a területet éjszaka, amelyben a megvilágítás a színes fények felhasználásának segítségével történik.A színes világítás alkalmazása objektumok, épületek esetében bevett, elterjedt. A szabadtérépítészeti, és elsősorban a növényi világítás vonatkozásában új, az ebben rejlő lehetőségekhez képest elenyésző mértékű felhasználás történt meg. Ezért a téma feldolgozása során bemutatásra került, hogy főképpen a növényi színes világítás milyen esztétikai többletvonzatot szolgáltathat. Konzulens: Sárospataki Máté, Kecskés András

59

Orosz Ádám Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Vöröstó faluképi vizsgálata Dolgozatom célja Vöröstó faluképi bemutatása és a vizsgálathoz szükséges analitikus, jól értékelhető módszertan kidolgozása. A török idők alatt elnéptelenedett falu jelenlegi formáját az 1700-as sváb betelepítések során nyerte el, a Magyarországon egyedülálló szabályos településszerkezetnek és beépítésnek köszönhetően egységes falu- és utcaképi megjelenésű. A települést a külső tényezők, az utcakép alkotóelemei, valamint az elemek közti téri összefüggések vizsgálatával mutatom be, melyek a település esztétikai értékét együttesen befolyásolják. E vizsgálatok reményeim szerint hozzájárulhatnak a település életének megértéséhez, épített és szellemi értékeket őrző megújulásához. Konzulens: Gergely Antal

60


Papp Márton

A városi virágos rét

(Virágos gyepfelületek alkalmazási és kompozíciós lehetőségei városi környezetben)

A zöldfelületi rendszer extenzív fenntartású gyepei virágos gyepként történő kialakítása a természetes rétfelületek megidézését teszi lehetővé, melyek számos előnnyel bírnak a hagyományos gyepfelületekkel szemben. Nagyobb zöldfelületi tömeget képeznek, így biológiai aktivitásuk a növényállomány összetétele és a fenntartásuk jellegéből adódóan jelentősebb. Fenntartásuk költséghatékonyabb, s szépségük, esztétikai értékük – naturalisztikus hatásukon túl – kiemelkedő. Azonban működő és valóban gyönyörködtető állomány kialakításához előrelátó tervezés szükséges, mind a fajok összeválogatását, mind telepítésüket és fenntartásukat tekintve. A növényalkalmazás nyújtotta kompozíciós lehetőségek áttekintése teszi ki a dolgozat jelentős részét, mely a réti növényanyag esztétikai jellemzőinek általános számbavételét követően rendszerezi a térkompozíciós alapelemek alkalmazásából adódó funkcionális előnyöket, valamint a kialakítás formai lehetőségeit. A dolgozat elméleti hátteret nyújtani, feldolgozva a tervezés elméletét és folyamatát elsősorban a témát részletesebben kifejtő külföldi kortárs szerzők nyomán. Konzulens: Dr. Fekete Albert, Gergely Attila

61

Köztársasági Ösztöndíj - 2009. Budapest Ösztöndíj - 2010. Különdíj a Budapesti Corvinus Egyetem által kiírt közterület-tervezési (hallgatói) pályázatán - 2009.

Reith Anita Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Zöldtető-építés lehetőségei a fővárosban. A zöldtetők hatása a hőszigetekre, csapadékvízvisszatartásra, levegőtisztaságra, épületszigetelésre. Zöldtetők létrehozásával mérsékelhetőek a nagyfokú beépítettség hatásai. Mérésekkel támasztom alá a zöldtetők hősziget-effektus csökkentő hatását, csapadékvíz-visszatartó, illetve levegőtisztító képességét. A zöldtetők nagy előnye az épületszigetelésre kifejtett hatásuk. Tanulmányozva a lakótelepi lapostetők szerkezeti felépítését kiszámítottam, hogy mennyi energiát spórolhatnánk meg Budapesten a tetőszerkezet kedvezőbb szigetelésének köszönhetően. A zöldtetők hátrányait, jelenlegi szabályozásokat áttekintve, valamint külföldi ösztönzési példákat bemutatva javaslati rendszert állítottam föl Budapestre. Dolgozatomban a fő irányelvek mellett konkrét felvetésekre is kitérek. Konzulens: Dr. Gerzson László, Oláh András Béla, Szabó Eszter

Lakótelep jelenjegi felépítése mellett (2,21 km2)

Ha zöldtető lenne a budapesti lakótelepi épületek tetején (2,21 km2)

6 “téli” hónap alatt eltávozó energiamennyiség

3,71×1011 kJ

2,58×1011 kJ

6 “nyári” hónap alatt eltávozó energiamennyiség

9,90×1010 kJ

6,87×1010 kJ

Téli külső hőmérséklet: -12°C, téli belső hőmérséklet: +18°C. Nyári külső hőmérséklet: +32°C, téli belső hőmérséklet: +24°C.

100 m2-es alapterületű családi ház havi gázfogyasztása: 2×107kJ, évi 2,4×108kJ

1 téli időszak alatt megspórolt energiamenynyiség: 470 darab 100 m2-es alapterületű családi ház éves gázfogyasztását fedezné (kisebb település)

Az eltávozott energia különbözete télen 1,13×1011 kJ, míg nyáron 3,03×1010 kJ. 62


Stefán Fruzsina Erzsébet

Eger belváros szabadtérrendszerének elemzése, kezelési javaslatok Szakdolgozatom vizsgálatának helyszíne Eger történelmi belvárosa, mely országunk egyik legismertebb és legszebb városának központja. Az általam vizsgált terület lehatárolásánál az eredeti városfal által körbehatárolt terület volt irányadó. A mai utcák rendszerét meghatározó középkori városszerkezet, a sajátos, völgyi helyzetből adódó domborzat, a barokk építkezések városképi hatásai, valamint az egyedi területi karakterek ismerete is fontos alapköve a jelenlegi állapotok elemzésének, a lehetséges fejlődési irányoknak és a készített javaslatoknak. Konzulens: Takács Dániel

63

Szucsányi Anna Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Közterületi ülőfelületek vizsgálata

Másodlagos ülőfelületek keresése, rendszerezése tervezői gyakorlatban való alkalmazása AAköztéri ülőfelületek és minősége aelőforduló köztérhasználat összetett folyamatával szorosan ös�Munkám végső eredményét a másodszakdolgozat a léte természetben formák, mintázatok, ritmusok, struktúrák, illetve az azokból levezethető analógiák vizsgálatával, szefügg és befolyásolja annak módját. A tájépítészet elsődleges feladatának tekintem, hogy a lagos ülőfelületek tipológiájának megalazok definiálásával és csoportosításával foglalkozik. Egyfajta „tematikus természeti motívumgyűjteménynek” is tekinthető, melyhez alkaltáj és ember közti kapcsolatot megélhetővé és tudatossá tegye. Ez a tájban lezajló folyamatok kotása, valamint ezen felületek jellemmazási lehetőségeket, főleg tájépítészeti alkotásokat rendeltem. A természeti geometriák és mintázatok vizsgálatával - főleg tájépíismerete és megélése, a tájban valókortárs időtöltés és tevékenység függvényében alakul. A köztézőinek és paramétereinek rögzítése, a ren való ülés ezt a folyamatot segíti elő. Mivel a használók széles, olyannem környezeti megtészeti vonatkozásban - Magyarországon átfogóköre módon még foglalkoztak, ezért szakdolgozatom tárgya újszerű, illetve praktikus lehet tervezői gyakorlatban való alkalmazásuk oldásokat kell integrálnunk, amelyek képesek a sokrétű és sokszínű igényeknek megfelelni. a mai magyar tájépítész szakma számára, hiszen inspirációt nyújthat az olvasónak, és átvehető ötleteket tartalmaz a tájépítészeti előnyeinek meghatározásatervezés képzi. A felkutatott szakirodalom vizsgálata és az új Minden környezetalakítási tevéfolyamatához. Konzulens: Eplényi Anna kenységnek arra kell irányulnia, rendszer megalkotása során arra az eredhogy környezetünket lehetőségményre jutottam, hogy a másodlagos struktúrákként építsük ki. ülőfelületek leegyszerűsödött formája Ennek megteremtése tájépítészeés a homogenitás olyan tulajdonságként ti eszközökkel úgy lehetséges, ha jelennek meg, amik általánosan több multifunkcionális felületeket képülőhelyzet kialakulását teszik lehetővé, zünk. Ilyen felületek a másodlamint a konkrét ülőhelyekkel rendelkező gos ülőfelületek is, az összefüggő köztéri bútorok. Ezért van létjogosultságyepfelületek, ülőfalak, lépcsők, ga ezeknek a felületeknek köztereinken. amik formai kialakításukból kifolyólag a köztéren zajló élet marMultifunkcionalitásukból eredően olyan káns színterei lehetnek. meghatározó elemmé válnak a tájépítészek eszköztárában, amely segít az ember és táj kapcsolatát élővé, megélhetővé, működővé és értékképzővé tenni. Szakdolgozatom megírása során, hazai, valamint külföldi helyszínek vizsgálatával megtapasztalhattam, hogy a köztéri ülés ezer arcával találkozhatunk nap, mint nap. A feladat összetett, mivel köztér esetében az emberek fizikai és szociális környezetbe való illeszkedése több szinKonzulens: Dr. Balogh Péter István, ten működő rendszer. Tanulmányom első lépéseként a tájépítészet és a környezetpszicholóDr. Dúll Andrea gia szakterültén alkalmazott fogalmakat tekintettem át. Ezzel konkretizáltam témám területét és meghúztam az alapul szolgáló terület - e munkához szükséges - határait. Ezt követte a hazai és külföldi szakirodalom feldolgozása, ami a vizsgálati szempontok csoportosítását, és a köztéri ülést befolyásoló tényezők összegyűjtését jelentette. Ezek közül a szempontok közül, az ismeretanyag és az empirikus megfigyelések alapján számos következtetés vontam le a térhasználattal és a köztereket mindennap használó emberek preferenciáival kapcsolatban.

64


Vőneki Bálint Levente

Birr Castle Demesne kertépítészeti fenntartása A szakdolgozat egy családi kezelésben lévő írországi kastélykert történetébe, de még inkább fenntartásának részleteibe enged betekintést. A kastélyparkról elmondható, hogy mind kerttörténeti, mind tudományos, mind pedig természeti szempontból rendkívüli értékek hordozója. Egy ilyen jelentőségű kastélyparknak a színvonalas kertépítészeti fenntartása, felújítása, fejlesztése, valamint védelme közérdek. A dolgozat javaslati részében - az előzetes ismeretekre/kutatómunkára alapozva - a kertépítészeti fenntartás újragondolására, megreformálására helyeződik a hangsúly. Konzulens: Dr. Fekete Albert, Lád Gergely

65

Zsigmond György Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Kastélykert a Pusztán - (Az alsószentiváni Szluha-kastély kerttörténete és a történeti kert védelmének és helyreállításának lehetőségei) Szakdolgozatom célja Alsószentiván kulturális-gazdasági fejlődésének segítése azzal, hogy elvégeztem egy helyi jelentőségű kastélykert történeti kutatását, majd a jelenlegi kert adottságait megismerve fejlesztési javaslatokat tettem a terület hasznosítására. Kellő mennyiségű és megfelelő színvonalú történeti ismeret birtokában kezdtem meg a jelen állapot dokumentálását, melynek során fény derült a műemléki és természeti értékekre, illetve a vizsgált kert települési szerepére is. A jövőbeni helyreállítás céljából javaslatokat fogalmaztam meg a helyi védelemre javasolt történeti kert XXI. századi feltámasztására. Konzulens: Dr. Fatsar Kristóf, Takács Katalin, Czeglédi Csongor

66

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium tag

Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Bérci Gergő

A kazári Riolittufa erózió Természetvédelmi Terület és környezetének tájhasználati konfliktusai A Novohrad-Nógrád Geopark részeként híres geológiai képződmény természetvédelmi bemutatásával kapcsolatos jövőbeli fejlesztések előzetes megalapozásaként készítettem ezt az átfogó vizsgálatot, melyben a felmerülő tájhasználati problémák mellet a meglévő infrastruktúrát is értékeltem. A védett értéken túl a helyi panoráma és a településen belüli értékek is figyelemre méltóak, melyekhez számos program kapcsolódik. A dolgozat végén a különböző problémák megoldására kisebb javaslatokat dolgoztam ki. A felmért infrastruktúra elemeket és konfliktusokat a vizsgálati és javaslati tervlapokon ábrázoltam. Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó

67

Cser Júlia Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Kistavak vizsgálatának tájépítészeti feladatai Szombathely példáján A munkám célja a kistavak tájökológiai vizsgálata és tájhasználati szempontú értékelése Szombathely példáján, melynek kapcsán tíz tóval foglalkoztam. A munkám során két feladattípust határoztam meg. Az egyik egy egyedi módszertan kidolgozása, és alkalmazhatóságának bizonyítása. A másik a módszertan által egy konkrét mintaterületen felmért tavak értékelése. A módszertan a tavak zónás – és bizonyos esetekben azokon belüli szakaszok – felosztásán alapul, melyek segítségével a tavakat táblázatosan és térképesen egyaránt feldolgoztam. Második munkarészként a feldolgozott adatokat értékeltem, a tavak különböző üdülési hasznosításokra való alkalmassága szerint. Négy hasznosítást választottam – horgászat, fürdőzés, csónakázás és jet-skizés - melyekhez külön értékelő szempontokat készítettem. Az értékelés eredményeként megállapítottam, melyik tó milyen mértékben lenne alkalmas az egyes üdülési hasznosításoknak, mely szakaszok alkalmasak már most és melyek igényelnek minimális beavatkozást. Konzulens: Boromisza Zsombor

68

Tájépítészeti Karon TDK - III. helyezés, 2011.



Erdei Tímea Katalin

Zöldfelületi elemek szerepe a közlekedési zaj csökkentésében

Napjainkban egyre nő a zajterhelés, melynek csökkentésében a településeken található keskeny növénysávok is szerepet játszanak, de hatásukról kevés az információ. Célom volt ezen zöldfelületi elemek zajcsillapításának számszerűsítése, az ezt meghatározó tényezők megállapítása, és további kutatási célok kitűzése. A mérési eredmények értékelésének szempontjai között szerepelt az évszakoknak, az állomány szintezettségének, térbeli kiterjedésének hatása, a lombhullató és örökzöld sávok összehasonlítása, egyéb szerepeinek vizsgálata. A vizsgálat során változatos eredmények születtek, gyakran jelentős csillapítási értékekkel, mely alátámasztja a keskeny növénysávok zajcsökkentő szerepét. Konzulens:Boromisza Zsombor

69

Ertvein Andrea Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék


Sárbogárd zöldfelületi rendszere Vizsgálatok, értékelés, kezelési és fejlesztési javaslatok Szakdolgozatomban Sárbogárd település önkormányzati fenntartású belterületi zöldfelületeivel foglalkoztam. Feltártam a település jelenlegi belterületi zöldfelületi rendszerét kialakító tényezőket. A település adottságainak bemutatásával, fejlődésének leírásával és a jelenlegi állapot részletes vizsgálatával magyará-zatot adtam a jelenlegi állapotokra. Elvégeztem a zöldfelületek funkcionális, esztétikai és ökológiai szempontú értékelését. Majd az értékelés és a vizsgálati tervlap segítségével a területek kezelésé-re, fejlesztésére tettem javaslatokat. Munkám eredményeként egy a települési zöldfelületek felmérésére és objektív értékelésére alkalmas táblázati rendszert alkottam. Konzulens: Illyés Zsuzsanna

70


Horváth Krisztina

A káposztásmegyeri Farkaserdő és környékénak vizsgálata, állapotfelmérése Szakdologzat célja Frakaserdő és környékének vizsgálata, állapotfelmérése. Az erdő és környéke antropogén hatások által erősen formált, az elmúlt évtizedek beruházásai, átgondolatlan építkezési munkálatai maitt degradált erdő- és zöldterület, mely még így is meghatározó helyi társadalmi, természeti értéket képvisel. A vizsgált terület sok helyen viszonylag természetközeli képet mutat (fás élőhelyek, vizes élőhely, homokpuszta gyep), azonban egyes részeken illegálisan lerakott, szétszórt hulladék található, a zavarásnak, bolygatásnak jobban kietett területrészeken invazív fajok tömeges jelenléte jellemző. Az erdő és környezete összeségében elhanyagolt, degradált - rehabilitációra szorulna. Konzulens: Molnár Zsófia

71

Illés Katalin


A tatai Fényes-fürdő helyi jelentőségű természetvédelmi terület állapotfelmérése és értékelése A Fényes-fürdő különlegességét az itt működő karsztforrások adják, amelyek 30 évnyi szünet után a 2000-es évek elején szólaltak meg újra. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy a megváltozott hidrológiai viszonyok hogyan befolyásolják a természeti adottságokat, illetve a korábban feltárt értékek ma milyen állapotban vannak. Dolgozatom leghangsúlyosabb része az élőhely-térképezés, amely esetén az Á-NÉR 2007 módszerét alkalmaztam. A kutatásom során gyűjtött adatokat több szempontból is kiértékeltem, a területet természetesség, diverzitás, ritkaság, sérülékenység és bemutathatóság szempontjából is vizsgáltam. Az eredményeimet élőhely- és természetesség térképek összegzik. Konzulens: Gergely Attila

72

Corvinus Díszkert hallgatói installációpályázat – 1. díj – 2011

A Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Diplomadíja


Kató Eszter

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai területének botanikai állapotfelmérése és értékelése

Szakdolgozatom gerincét a Zala-torkolattól a Csókakői-patak torkolatáig húzódó, 3 km hosszú partszakaszon található mocsári életközösségek élőhely-térképezése képezi, melyet az Általános Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR2007) alapján végeztem el. A vizsgálat lényege az élőhelyfoltok lehatárolása (106 db), tipizálása és részletes jellemzése a természetességtől kezdve az előforduló növényfajokig. Az élőhelytérképezés mellett az egykori és mai tájhasználatokat, természetvédelmi kezelési módszereket is tanulmányoztam, hiszen ezek adhatnak támpontot a növénytakaró szerkezetének megértéséhez. Mindemellett feltártam a táji értékeket veszélyeztető problémákat, tájhasználati konfliktusokat is. Konzulens: Gergely Attila

73

Lenkai Anna Borbála Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium tag A Zalaegerszegi Városháza előtti tér megújítása című Hallgatói kertépítészeti ötletpályázaton II. helyezés - 2011. Hellowood 2011 – faépítészeti workshop – 2011.

A keszthelyi Fenyves Allé védett fasor felmérése A keszthelyi Fenyves allé 6 km hosszúságával kiemelkedő értéket képvisel a városban, mind a fasor múltjával, mind a növényállományával, mind a benne rejlő lehetőségekkel. A növényállományról készült több szempontú vizsgálat eredményei rámutatnak a helyenként elhanyagolt állapotban lévő fasor értékére. Gróf Festetics Tasziló nevéhez kapcsolódó, 117 éves kétoldali fekete fenyő fasor alatt haladó út több funkciót is ellát, melyek tájhasználati konfliktusokat eredményeznek, továbbá több műemlék is található a környező területeken. A fasor felméréséhez kapcsolódó eredmények és elemzések új funkciók létesítését teszik lehetővé az útvonalon, intenzíven bekapcsolva a Fenyves allét a városszerkezetbe. Konzulens: Szigetvári Katalin

74

Corvinus Díszkert hallgatói installációpályázat – Külön díj, 2011, Őszi Kertészeti Napok Imitált táj - Tájpont című landart installációért különdíj , 2011 Kari TDK különdíj, 2011


Matók Andrea

Derenki épületeket jelző emléktáblák elhelyezkedése

A magyarországi mint tájértékek A magyarországi szellemfalvak, mint tájértékekszellemfalvak, - Derenk példáján Derenk példáján

Kutatásom témája az eddig kizárólag élő települések közigazgatási területére alkalmazott kultúrtörténeti egyedi tájérték kataszterezés gyakorlatának alkalmazása, újraértelmezése és szerepének vizsgálata a magyarországi szellemfalvak megőrzésében. A szellemfalu olyan hajdani Kutatásom témája és az publicitása eddig kizárólag település, amely lakatlanná vált. Az egyik legismertebb magyarországi példa Derenk értékgazdagsága, kutatottsága, miatt. Így élő települések közigazgatási területére ezt a szellemfalut választottam vizsgálati mintaterületnek. A szakdolgozatom eredményeként elkészült kataszter feltárja az egykori falualkalmazott múltkultúrtörténeti egyedi tájérték kataszterezés jának tájban megbújó értékeit, valamint a jövőben segíti a védelmet és a megőrzést. gyakorlatának alkalmazása,Pádárné újraértelmezése Konzulens: Török Éva és

szerepének vizsgálata a magyarországi szellemfalvak megőrzésében. A szellemfalu olyan hajdani település, amely lakatlanná vált. Az egyik legismertebb magyarországi példa Derenk értékgazdagsága, kutatottsága, és publicitása miatt. Így ezt a szellemfalut választottam vizsgálati mintaterületnek. A szakdolgozatom eredményeként elkészült kataszter feltárja az egykori falu múltjának tájban megbújó értékeit, valamint a jövőben segíti a védelmet és a megőrzést.

Derenki iskola és melléképülete

Szádvár

Kápolna

Szlovákia

Szádvár

Derenki temető

Kitelepítési emlékmű

Derenk

Kataszterezett értékek elhelyezkedése 75

Szögliget

Németh Orsolya


Környezeti nevelés szerepe és fejlesztési lehetőségei védett természeti területeken, a Soproni Botanikus kert példáján Napjainkban a környezeti nevelés egyre nagyobb hangsúlyt kap, mivel környezetünk és a természet megóvása mindannyiunk feladata és érdeke. A Soproni Botanikus Kertnek védett területként a védelem mellett az oktatás és az ismeretterjesztés is feladata. Célom volt a terület adottságainak részletes felmérése, értékelése és a bemutatást segítő eszköz kidolgozása. A vizsgálat eredményei egyértelműen alátámasztották a kert sokszínűségét, amelynek minél szélesebb körű bemutatására javaslataimban négy tematikus sétautat különítettem el. A tematikus sétautak az oktatás mellett a tudatformálás eszközei is, hiszen elősegítik a megismerést, a helyhez való kötődést és így megerősítik a védelemre való törekvést. Konzulens: Földi Zsófia

76


Némethné Ekert Sára

Ártéri tanösvények kialakítása a Ráckevei (Soroksári)-Duna példáján A tanösvények a környezeti nevelés fontos eszközei és egyre népszerűbbek a látogatók körében. Célom az volt, hogy mintaterületen vizsgáljam és értékeljem az ártéri tanösvények szerepét, részletesen feltárjam ezek állapotát és kialakítását. Dolgozatom fő témája a Ráckevei (Soroksári)-Duna tanösvényeinek részletes felmérése és bemutatása. A többi helyszín bejárásával együtt reprezentatív áttekintést adtam a magyarországi ártéri tanösvényekről, értékelésükkel kiemeltem a típusra jellemző megfelelő kialakításokat és az esetleges hiányosságokat. Tanulságai segítenek újabb tanösvények kialakításában, vagy a meglévők fejlesztésében, felújításában. Konzulens: Dr. Kabai Róbert

77

Szegner Anna


A Ferenc-tápcsatorna története és rekreációs hasznosítás alatt álló szakaszainak vizsgálata A dolgozat a Bács-Kiskun- megyében található, nagy történelmi jelentőséggel bíró Ferenc-tápcsatorna történetét mutatja be és a rekreációs hasznosítás alatt álló, magyarországi szakaszait vizsgálja. E területeket előre meghatározott, egyforma szempontok szerint vizsgáltam, hogy a dolgozat céljaként, egységes képet tudjak nyújtani a tápcsatornát célzó vízi turizmus körülményeiről. Mindemellett külön figyelmet fordítottam a rendszer működését biztosító vízügyi létesítmények bemutatására, jelenlegi állapotuk dokumentálására. Ugyanis e létesítmények turisztikai célpontok is egyben. A felmérés során nyert információk alapján felvázoltam egy lehetséges fejlesztési irányt. Konzulens: Pádárné Török Éva

78



Szijártó Ágnes

A nagyatádi Nyugati–felsőúti dűlő helyi védelemre javasolt területének vizsgálata és értékelése Az erdő- és gyepterületből álló dűlő 80,76 ha kiterjedésű területének botanikai vizsgálatával és élőhely-térképezésével a terület alapfeltárására került sor, melyek mellett erdőtermészetességi felmérést is végeztem. Az eredmények értékelése alapján egy 31 ha-os erdőterület védetté nyilvánítását kezdeményeztem. Megfogalmazott kezelési javaslataim az élőhelyek helyreállítását, természetközelibbé tételét és a fajgazdagság fokozását segítik elő. A kezelésben irányadó a természetszerű erdőgazdálkodás, továbbá a gyepterületnél a fokozatos erdőterületté alakítást kell elvégezni. A terület a látogatók előtti megnyitással, egy tanösvény kiépítésével, és a rekreálódás feltételeinek megteremetésével közösségi szempontból is értékessé válhatna; s fontos szerephez jutna a város életében. Konzulens: Gergely Attila

79

Bondor Adrienn Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Martonvásár közterületeinek fejlesztése a városközpontban Szakdolgozatomban lakóhelyem, Martonvásár központjában lévő közterületekkel, azok kihasználtságával, a közlekedési adottságokkal, és a város zöldterületeinek vizsgálatával foglalkoztam. A vizsgált területekről helyszínrajzot, panorámaképet, funkcióvázlatot készítettem, jellemzőiket táblázatba foglaltam. A feltárt tájhasználati konfliktusok feloldása mellett részletes javaslatot tettem a településközpont rendezésére, kerékpárút kijelölésére, a Szent László-patak menti területek hasznosítására. Témaválasztásom azért esett Martonvásárra, mert az elmúlt években a városvezetés nem foglalkozott a település olyan irányú fejlesztésével és rendezésével, amely az ott élők mindennapjait segíti. Konzulens: Jombach Sándor, Horváth Bálint

80

Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Bechtold Róza Eszter

Szépirodalmi források alkalmazhatósága a tájtörténeti kutatásban a Badacsony példáján A dolgozat készítésénél elsődleges célom volt választ adni az alapvető kérdésre: Bevonhatók-e szépirodalmi művek a tájtörténeti kutatásba? Köztudott ugyanis, hogy a magyar irodalom nagyjai közül sokan részletesen foglalkoznak műveikben a tájképpel, a táj elemeivel. A Badacsony a példaterületem, mivel egyrészt szoros szálak fűznek hozzá és fontosnak is tartottam, hogy az olvasók más oldaláról is megismerjék a területet, másrészt pedig, mert számos szépirodalmi mű kapcsolódik hozzá. A dolgozatban az alapkérdés megválaszolása mellett bemutatásra kerül a hegy története, a vizsgált szépirodalmi művek, valamint kiderül, milyen szabályokat kell betartani szépirodalmi források alkalmazásakor. Konzulens: Egyed Adrienn Beatrix

81

Csorba Dániel Zoltán


Csorba Dániel Zoltán Tájtervezési és Területfejlesztési szakirány

A Fővárosi Vízművek Zrt. kúthálózatának tájtervezése a Szentendrei-szigeten A egyike a Budapesthez közel esőkevésbé utolsó,érintett kevésbé érintett területeknek. Szakdolgozatomban bemutatom a vizsgált terület A Szentendrei-sziget Szentendrei-sziget egyike a Budapesthez közel eső utolsó, területeknek. Szakdolgozatomban bemutatom a vizsgált terület kialakulását, vízháztarkialakulását, vízháztartását, a területhasználatokat, a jellegzetes és sok esetben védett növény- és állatfajokat, ezen felül a sziget víztermetását, a területhasználatokat, a jellegzetes és sok esetben védett növény- és állatfajokat, ezen felül a sziget víztermelésben betöltött szerepét. Megoldást kerestem a lésben betöltött szerepét. Megoldást kerestem a várható agglomerációs folyamatok konfliktusainak elkerülésére, a vízbázis védőövezetek várható agglomerációs valamint folyamatokakonfliktusainak elkerülésére, a vízbázis védőövezetek látogathatóságára, valamint a háttérterületek kedvezőtlen hatásainak ellenlátogathatóságára, háttérterületek kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására. Védelmi jellegű erdőtelepítést terveztem a szigeten található víztermelő kútsorok közül aterveztem Tahi II. ésa szigeten Szigeti I.található vonalakra, utóbbinál még egya jégvédelmi és esztétikai célú fasort még is kialakítottam. súlyozására. Védelmi jellegű erdőtelepítést víztermelő kútsorok közül Tahi II. és Szigeti I. vonalakra, utóbbinál egy jégvédelmi Konzulens: Dr. Csemez Attila és esztétikai célú fasort is kialakítottam.

82


Fritschek Ágnes

BSC Fritschek Ágnes, Tájtervezési és Területfejlesztési szak, Aszód tájalakulása és fejlesztése Aszód tájalakulása és fejlesztése /Fenntarthatósági Tervhez (2011) felhasználva/ Aszód egy kis város, Pest megyében. A vidékies település megannyi kulturális-, egészségbeli-, természetvédelmi-, közlekedési-, hulladék-gazAszód és egyegyéb kis város, Pest megyében. A vidékies település elkészítésében segítséget a szakdolgozatban dálkodásiproblémával küzd. A szakmai megoldás a különböző konfliktusokra például ajelentett Fenntarthatósági Terv javaslatainak betarmegannyi kulturális-, egészségbeli-, természetvédelmi-, elkészített tájhasználati konfliktusok felmérése, feloldása, és a feloldása, a tása lehet, melynek elkészítésében segítséget jelentett a szakdolgozatban elkészített tájhasználati konfliktusokés felmérése, közlekedési-, hulladék-gazdálkodásiés egyéb problémával különböző területfejlesztési javaslatok kidolgozása, és az különböző területfejlesztési javaslatok kidolgozása, és az egyedi tájértékek feltérképezése. küzd. A szakmai megoldás a különböző konfliktusokra például egyedi tájértékek feltérképezése. Konzulens: Molnár József László a Fenntarthatósági Terv javaslatainak betartása lehet, melynek

83

Gálicz Eszter


Területhasználatok optimalizálása térinformatikai eszközökkel A dolgozatomban arra kerestem válaszokat, hogy meg lehet-e könnyíteni nagy területek tájvizsgálatát térinformatikai eszközökkel. Ennek érdekében Székesfehérvárt és néhány környező települést vizsgáltam meg műholdképek, légifelvételek és domborzatmodell-elemzések segítségével, majd az eredményt terepi bejárással ellenőriztem. A következő elemzéseket készítettem el munkám során: területhasználatok megállapítása, lejtőhajlás és kitettség térkép készítése, bányák és települések terjeszkedésének vizsgálata, vizenyős területek vizsgálata, mezővédő erdősáv nélküli szántók valamint fenyőerdők lehatárolása. A dolgozat eredménye, hogy be tudtam mutatni, a táj mely jellemzőit lehet és érdemes vizsgálni nagy kiterjedésű területeknél, a térinformatika segítségével. Konzulens: Jombach Sándor, Fülöp Györk

84


Imeli Áron Gábor

A Táborfalvi Lő-és Gyakorlótér tájvizsgálata és értékelése A MH Táborfalvi Kiképző Bázisa, a legintenzívebben használt a hazai katonai gyakorlóterek között, melyek „fehér foltnak”, ismeretlen területeknek számítanak a tájépítész szakma számára. Szakdolgozatom készítésének célja az volt, hogy megismerjem a gyakorlótér táji értékeit, feltárjam a tájhasználati konfliktusokat, tájsebeket, majd javaslatokat tegyek a konfliktusok feloldására, a tálpotenciál megőrzésére, tájrehabilitációs problémákra. Kifejtett javaslataim mentén készíthető egy olyan átfogó terv, mely nyomán a Táborfalvi gyakorlótér remek példaként szolgálhat arra, hogyan működik a katonai használat összhangban a tájjal, a hagyományos tájhasználatokkal és az értékvédelemmel együtt. Konzulens: Dr. Sallay Ágnes, Vécsei Attila

85

Kovács Lilla Szilvia


Törökbálint szuburbanizációs nyomás alatt Szakdolgozatom készítésének célja Törökbálint agglomerációs település jelenlegi helyzetének bemutatása, ezzel hívva fel a figyelmet a szuburbanizáció hatásaira, veszélyeire. Törökbálint általános bemutatását követően a szuburbanizáció folyamatát ismertetem. A vizsgálatot a város történelmi múltjának feltárásával folytatom, majd következik a településen a szuburbanizáció hatásainak következtésben fellépő tájhasználati konfliktusok feltárása és az említett folyamat pozitív hatásainak ismertetése. Javaslataim fejlesztési, szabályozási, védelmi, tájvédelmi, környezetvédelmi vagy településkép-védelmi célúak. Kitekintésként francia és osztrák területfejlesztési törvényeket mutatok be, melyek a magyar rendszerbe átültethető példaként szolgálnak. Konzulens: Filepné Kovács Krisztina

86


Matécsa Bálint

Budatétény zöldfelületei Szakdolgozatom célja a választott vizsgálati terület, városrész (Bp., XXII. kerület, Budatétény) zöldfelületi rendszerének, természeti környezetének vizsgálata volt, így a hozzájuk kapcsolódó tervezési folyamatok, háttérmunka megismerése, tájhasználati konfliktusaik feltárása és az ezekre választ adó javaslatok kidolgozása, valamint a kapott adatok feldolgozásának eredményeként a lehetséges jövőbeni fejlesztési irányvonalak meghatározása. Ehhez tájtörténeti kutatás, környezeti, zöldfelületi és rövid városépítészeti állapotvizsgálat, tervezési javaslattétel is szükséges volt az átfogó elemzés érdekében. Ezen felül összegyűjtöttem a zöldfelületekkel és természeti környezettel kapcsolatos egyedi tájértékeket. Konzulens: Dr. Sallay Ágnes

87

Móricz Orsolya


A révkomáromi erődrendszer fejlesztése és rendezése



A szakdolgozat a komáromi erődrendszer Dunától északra eső részével foglalkozik. Célja a terület rendezésének és fejlesztésének elősegítése, mely törekvés magában foglalja az erődrendszer funkcióbővítését, a nyilvánosság számára megfelelőbb elérhetőségének megvalósítását és a környezetének esztétikusabb kialakítását. A stratégiailag jelentős elhelyezkedés mára elvesztette eredeti szerepét, ezért más aspektusok kerülnek előtérbe. Fontossá vált a jelenelegi kedvezőtlen helyzet javítása, melynek érdekében a vizsgálatra és értékelésre támaszkodva a dolgozat különböző fejlesztési javaslatokat vonultat föl, amelyek valamilyen módon hozzájárulhatnak az erődrendszer alaposabb megismeréséhez. Konzulens: Egyed Adrienn Beatrix

88


Princz-Jakovics Péter

Természetközeli turizmus a holtágak hasznosításával Törekedtem egy olyan írást kiadni a kezem közül, mely segítheti bizonyos élőhelyek, területek fejlődését. Célom egy olyan jóléti holtág hasznosítási mód megismertetése, mely a település többi értékeivel karöltve az idegenforgalom növekedését érheti el, megfelelő turisztikai tervezéssel, úgy hogy egyaránt szolgálják a társadalom és a természet érdekeit. Lehetőség nyílik a többi hasonló adottságokkal, holtágakkal rendelkező települések számára is, hogy jelen tanulmány keretein belül bemutatott javaslatok, alapvető mintaként szolgáljanak. Köszönöm a Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék oktatóinak, valamint a „cikázó” évfolyamtársaimnak és barátoknak a felejthetetlen éveket. Konzulens: Tóth Tádé Dániel

Látványterv, kép, tervrajz a Holt-Tiszáról 89

Rafaj János Máté


Szarvas környéki kunhalmok értékelése Szakdolgozatom írásának kezdetén az volt a célom, hogy megismerjem az „Alföld piramisaiként” emlegetett kunhalmok keletkezésének körülményeit, valamint, hogy értékeljem a tájban elfoglalt helyüket, jelentőségüket a tájképre és a tájpotenciálra. Három csoportra bontottam a halmokat állapot és megközelíthetőség alapján, így javaslatot tehettem a hasznosítás módjára. Legvégül meghatároztam egy tematikus útvonal nyomvonalát, mely a kunhalmok bemutatásán túl megismerteti az érdeklődőkkel az alföldi tájra jellemző tájhasználatokat, ezzel együtt az alföldi gazdálkodás múltját és jelenét. Konzulens: Dr. Csemez Attila

90


Szőke Tamás

A Népsziget helyzetértékelése és területfejlesztési lehetőségei A Népsziget, nem egyedülálló módon, igyekszik kiszolgálni a főváros, de elsősorban a helyi lakosság igényeit a pihenésre, sportolásra, szellemi felfrissülésre. A sziget elmaradottsága és elhanyagoltsága teszi indokolttá a terület hasznosításának és a főváros vérkeringésébe történő bekapcsolásának újragondolását. A tanulmány célja felhívni a figyelmet városunk egyik jelentős, de elhanyagolt zöldterületére és feltárni lehetőségeinek főbb irányvonalait. A fejlesztések tradíciókon alapulnak és a megváltozott társadalmi igényeknek megfelelően vezetnek be szükségszerű újításokat a területre. Ezek alapján kirajzolódik a helyi lakosság rekreációs igényeit teljes körűen kielégítő Népsziget jövőképe. Konzulens: dr. Kollányi László

91

Tóth Szilvia


Vasúti kert-és tájrendezés a Pápa-Győr vonalon A szakdolgozat készítésének célja egy olyan vasúti környezet létrehozása, mely változatos tájélményekkel gazdagítja a vonaton utazókat és a természetes elemekre is pozitív hatással van. A Pápa-Győr vonalra azért esett a választásom, mert rendszeres használója vagyok a szakasznak, saját érdekeim fűződnek hozzá, terveim megvalósítására váró, kihasználatlan üres „rajzvászon” a terület. Az eredményeim között szerepelnek többek között a vasúti gyomirtás módszerei, a környezetvédelmi intézkedések meghatározása, az állomások és környezetük felújítása, tájépítészeti és természetvédelmi szempontból kedvező zöldfelületek növelése, csatornahálózat kialakítása és a vasútvonal korszerűsítésének elősegítése. Konzulens: Tóth Tádé Dániel

92

Kari TDK 4. helyezés


Vajda Ágnes Krisztina

Kecskemét tájfejlődése – Szabadidőközpont, Arborétum, Kápolna-rét fejlesztési lehetőségei

A Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Diplomadíja

Szakdolgozatomban a Kecskemét ÉNy-i részén elterülő, majd’ 300 hektárnyi összefüggő zöldfelületi rendszert vizsgáltam. A dolgozat készítésének célja, hogy feltárjam, és bemutassam az arborétum, a szabadidőközpont, a Kápolna-rét és a vízmű védőterületén rejlő lehetőségeket, a meglévő hiányosságokat. A tájtörténeti kutatás és a konfliktusok feltárása mellett a tájértékek bemutatása is része a dolgozatnak. Kérdőív segítségével átfogó képet kaptam a helyiek rekreációs igényeiről. Az emberi tényező mellett fontosnak tartottam a védett természeti területek, az ökológiai rendszerek stabilitásának megőrzését, javítását. A konfliktusok feloldására épített javaslatok teszik ki a dolgozat jelentős részét. Célom egy olyan javaslatrendszer kialakítása volt, amely valóban tükrözi a helyiek igényeit. Konzulens: Magyar Veronika

93

Bátovszki Ágnes

Településépítészeti Tanszék

A józsefvárosi Palotanegyed Szakdolgozatom témájául a XIX. századi Pest egyik legelitebb negyedét, a Palotanegyedet választottam, melyet egykor Másgnásfertályként emlegettek. Az arisztokrácia Pestre költözésével egymás után épültek fel a többszintes városi magán-, és bérpaloták az addig többnyire földszintes épületek között. A beépítés karakteres lakóformája, a városi palota – az egykori mágnások lakhelye – jelentősen befolyásolta a környék alakulását. Elemzésem során a Palotanegyed centrumát vizsgáltam behatóbban, azt a Nemzeti Múzeum köré szerveződött területet, ahonnan a fejlődés elindult. A városrész fénykora óta eltelt mintegy 150 év településszerkezeti, építészeti és funkcionális változásait követtem végig, majd ezt Bécs és Párizs palotáival vetettem össze, - így igyekezve teljessé tenni a nemesi lakóhelyek bemutatást. Konzulens: Miklóssy Endre

94


Dömök Krisztina

Szolnok változó arcai A történelmi városrészek Munkámban Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyének, Szolnoknak településszerkezeti változásait, a város fejlődését vizsgáltam, elsősorban a történelmi központ, a hajdani vár és a Zagyva part alakulását kiemelve. A múlt elemzésén kívül a szakdolgozat kitér napjaink problémáira is, melyek alapján fejlesztési javaslatot is megfogalmaz. Dolgozatom témájául szülővárosomat választottam, mivel mindig is érdekelt, hogy más városokkal ellentétben, miért nincs történelmi hangulata. Sokszor felmerült bennem a kérdés, hogy miért a panelházak dominálnak Szolnokon, és miként lehetne a város kiváló lehetőségeit kihasználni, hogy egy barátságos és élhetőbb hellyé váljon ez a közel 1000 éves település. Konzulens: Miklóssy Endre

95

Havassy Enikő


Pasarét vizsgálata az identitás, a kultúra és a városszerkezet összefüggésében Budapest II. kerületének szívében számtalan építészeti érték található, itt jelenhetett meg az igazi modern építészet Magyarországon. A terület kulturális értékét az itt élő és korábban itt élt polgárság, szellemi elit hordozza. A dolgozat a múlt hozományából táplálkozó, jelenben is élő értékek vizsgálatáról, azok továbbörökítéséről szól. Mivel az értékek Pasaréten nem csupán fizikai valójukban vannak jelen, felkutattam a múlt társadalmi és kulturális központjait, az itt élt művészek élettereit. A szellemi központok mellett megvizsgáltam a területen lévő funkció-sűrűsödés miatt kialakult csomópontokat és értékeltem szerepüket. A javaslati rész a vizsgálódás alapján felmért értékek és konfliktusok ütközési pontjainál olyan változtatásokat javasol, melyek kis költségvetésből létrehozhatóak. Konzulens: Szövényi Anna

96

II. Magyar Kertépítő Versenyen diák kategóriában elért III. helyezés (2010)


Juhász Anett

Csongrád (át)változó központja Csongrád legnagyobb értéke a szinte érintetlen állapotban megmaradt népi építészet remekeit őrző halászfalu képe. A település fejlődése során a kor és a környezet kihívásaihoz alkalmazkodva a középkori városmagtól térben elkülönülve új városközpont alakult. A szakdolgozat a kétközpontúság kialakulásának okát mutatja be, és a két egymástól teljesen eltérő karakterű centrum pozíciójának időbeli és térbeli változásait a városszövetben. A megye névadó települése a századforduló idején élte fénykorát. Ma azonban lakossága folyamatosan csökken.A kisváros, hogy újra kiteljesedjék, gazdag természeti- és építészeti értékeire kell nagyobb hangsúlyt helyeznie. Konzulens: Miklóssy Endre

97

Kiss Eszter


Pécs-Uránváros. A városrész vizsgálata, értékelése, javaslatok a fejlesztésre

A Településépítészeti Tanszék Diplomadíja

A szakdolgozat célja az 1955-75 között épült városrész átfogó vizsgálata, kedvező adottságainak feltárása, valamint a további fejlesztést igénylő területek bemutatása. A dolgozat bemutatja a lakótelep építéstörténetét, kitérve a mecseki uránbányászat és a pécsi panelépítés történetére is. A jelenkori állapotot helyszínbejárás során végzett felméréssel, a városrészről az emberekben kialakult képet a városlakók körében végzett kérdőíves kutatással vizsgáltam. A javaslatok megfogalmazásakor elsődleges célom az olyan fejlesztési irányok megjelölése volt, amik hozzájárulnak a városrész értékeinek megőrzéséhez és megismertetéséhez, Uránváros élőbbé, szerethetőbbé tételéhez. Konzulens: Miklóssy Endre

98


Székács Péter

Víz és Város kapcsolata Budapesten A Duna és a pesti belváros kontextusában Budapest fejlődéstörténetének egyik legmeghatározóbb eleme a Duna. A folyó és a város kapcsolata korszakonként más és más volt. A szakdolgozat a Duna-part városban betöltött szerepét vizsgálja, arra a kérdésre keresve a választ, hogy milyen mértékben és minőségben van jelen a városlakók életében a folyó. A folyópart múltjának és jelenének tükrében egy olyan koncepciót vázol fel, amely nem csak a jelen problémáinak megoldását tartja szem előtt, hanem a Duna-partban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket is figyelembe veszi. A fejlesztések eredményeként egy olyan élő, a város életében aktívan részt vevő vízi főutca jönne létre, amely példaként szolgálhatna valamennyi Duna-menti település számára. Konzulens: Szövényi Anna

99

Építőkockák Városfejlesztési Pályázat, Sopron, 2010 – II. díj, tervezőtárs: Jancsó Márton UPWARD Erasmus Intensive Programme, Torino (Olaszország), 2011. április – Iparterület-revitalizációs workshop

Tímár Benedek Településépítészeti Tanszék

A Tabán és a Várkert Bazár – A történelmi városmag hiányzó láncszemei


A Tabán az egyedülálló helyzeti energiák ellenére kiszakad a Belváros szövetéből. A városrészt végre a budapestiek – és nem a turisták – szolgálatába kell állítani! Erre vezetnek a napjainkban zajló tendenciák is: a Belváros forgalomcsillapítása és a Duna bevonása a város életébe. A felvázolt koncepció célja egy, a történelmi hagyományokra épülő, új funkciókkal bővülő, önmagában is működőképes városi rendszer megteremtése; a lakó- és munkahelyek arányának növelése, a közösségi terek használhatóvá tétele, a városrész karakterének visszaadása révén. A csatlakozási pontok erősítésével nő a belső zóna átjárhatósága, így a Tabán Budapest életének megbecsült részévé válhat. Konzulens: Szövényi Anna

1930

2011

TERV

Dagály

72%

Palatinus

38% 87%

Hajós Alfréd Komjádi Király fürdő

62% 28%

13% beépített nem beépített

Új térkapcsolatok

Várkert Bazár

Tabán Rácz Rudas Gellért-hegy Gellért

Elit-Tabán Nehru-park

Bohém-Tabán

Öböl

100

Tömbstruktúra 1930-2011

A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium nevében szeretnék köszönetet mondani elsősorban mindazon végzett hallgatóknak, akik beküldték munkájukat. Köszönet illeti a Dékáni Hivatal munkatársait, a Tájépítészeti Kar Tanulmányi Osztályán dolgozókat illetve a Karon működő valamennyi Tanszék tanszéki ügyintézőit és a kiadványhoz segítséget nyújtó tanszéki munkatársakat. Végül, de nem utolsó sorban hálás köszönet Lenkai Anna Borbálának, az RBTSZK tagjának, aki nélkül ez a kiadvány nem jöhetett volna létre. Máté Klaudia RBTSZK, elnök

A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium az idei évben is kiosztotta a már-már hagyományossá váló Szakkollégiumi Diplomadíjakat. A díjat az idei évben egy alapszakon és egy egyetemi képzésen diplomát szerzett hallgató kapta meg. A díjazás megállapításához a Szakkollégium egy bizottságot állított fel, amely az értékelés során a szakdolgozatok, illetve diplomák egyediségét, újító jellegét és a szerző kreativitását vizsgálta. Köszönjük Baloghné dr. Ormos Ilonának és az Ormos Imre Alapítványnak az idei díj felajánlását, mely az „Ormos Imre: A kerttervezés története és gyakorlata” című könyv. Nemcsok Márton RBTSZK szakmai alelnök a bíráló bizottság elnöke

101

2012. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

Recommend Documents