2011. ÉVI ÉVES JELEnTÉSEK

ISSN 1977-6039

öSSZEfOgLALÓ TÁJÉKOZTATÓ A 2011. évi éves jelentések bemutatása és kifejtése

2011. ÉVI ÉVES JELEnTÉSEK

EuRÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

HU

2011. ÉVI ÉVES JELENTÉSEK - ÖSSZEFOGLALÓ TÁJÉKOZTATÓ

1

AZ ELNÖK ELŐSZAVA

2011-ben az Európai Unió kiadásai 129,4 milliárd eurót tettek ki. Ennek legnagyobb része a mezőgazdasági és a kohéziós politikával kapcsolatos kiadás, amely területeken az uniós költségvetés végrehajtásának feladatát a Bizottság és az uniós tagállamok megosztva látják el. Összefoglaló tájékoztatónk az uniós költségvetés végrehajtásáról, valamint az Európai Fejlesztési Alapról szóló, a 2011-es pénzügyi évre vonatkozó európai számvevőszéki éves jelentések főbb megállapításait és következtetéseit taglalja. Az éves jelentések célja az, hogy megállapításaikkal és következtetéseikkel segítsék az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Unió polgárait az u niós pénzgazdálkodás minőségének értékelésében, és hasznos ajánlásokkal szolgálják annak tökéletesítését. A 2011-es éves jelentés központi részét képezi a 18. alkalommal kiadott éves megbízhatósági nyilatkozat (francia rövidítéssel: a DAS), amely az Unió beszámolójának megbízhatóságáról, illetve az annak alapjául szolgáló tranzakciók szabályszerűségéről szól. Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló 2011-es éves jelentés két ú j fe jezettel gyarapodott, melyek célzottabban tájékoztatnak a mezőgazdasággal és a kohézióval kapcsolatos eredményekről. A korábbi Mezőgazdaság és természeti erőforrások fejezet helyébe két külön fejezet lép: Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, illetve Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy. Szétválik az eddigi Kohézió, ener giaügy és közlekedés fejezet is, mégpedig a Regionális p olitika; energiaügy és közlekedés, illetve a Foglalkoztatás és szociális ügyek fejezetekre. Lényeges, hogy ellenőrzési megállapításaink jó alapul szolgáljanak a bevételek és kiadások szabályszerűségének értékeléséhez, valamint a haladás időbeni méréséhez. Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló 2011-es éves jelentés megkönnyíti a különböző területek és több év adatainak összevetését, mivel 2010-re vonatkozóan összehasonlító adatokat mutat be a teljes költségvetés, illetve a különböző kiadási területek becsült hibaarányára nézve. Az uniós költségvetés végrehajtásáról szóló 2011-es éves jelentésünk új szempontokkal szolgál egy alapvető fontosságú – s a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válság miatt tovább növekvő jelentőségű – téma, az uniós teljesítménymenedzsment és teljesítménymérés terén is. A 2010-es éves jelentésünkben újonnan bevezetett téma kedvező fogadtatása nyomán az idei 10. fejezet is az uniós költségvetés révén elért eredményekről szól.

2


Az éves jelentések számos ajánlással szolgálnak az uniós forrásokkal való gazdálkodás javítására, és vizsgáljuk a korábbi jelentéseinkben szereplő ajánlásaink hasznosulását is. A Számvevőszék kivette részét a következő programozási időszak (2014–2020) szabályainak előkészítéséből is, amennyiben véleményeket bocsátott ki a saját forrásokról, a mezőgazdaságról, a kohézióról és a kutatásról. A 2011-es éves jelentések intézményünk f ennállásának 35 . é vében jelennek meg. Mi továbbra is folyamatosan törekszünk arra, hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tökéletesítsük munkánk módszereit és eredményeit. Feladatainkról, munkánkról és eredményeinkről bővebben tájékoztat honlapunk: www.eca.europa.eu. Tevékenységünket Twitteren is figyelemmel kísérheti: Twitter @EUAuditorsECA.

Vítor Manuel da SILVA CALDEIRA az Európai Számvevőszék elnöke


3

TARTALOMJEGYZÉK 2011. évi éves jelentés– A legfontosabb megállapítások

5

Megbízhatósági nyilatkozat

7

A megállapítások kifejtése

8

Bevételek

15

Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások

17

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy

19

Regionális politika, energiaügy és közlekedés

21

Foglalkoztatás és szociális ügyek

25

Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés

27

Kutatás és egyéb belső politikák

29

Igazgatási és egyéb kiadások

31

Európai Fejlesztési Alapok (EFA)

33

Az uniós költségvetés révén elért eredmények

37

Magyarázatok és háttérinformációk Az Európai Unió 2011. évi költségvetése

41

A DAS megközelítés dióhéjban

43

A Számvevőszék és tevékenysége

45


5

2011. ÉVI ÉVES JELENTÉS– A LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A 2011. évi beszámoló valós képet ad az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, illetve gazdasági és pénzforgalmi eseményeinek eredményeiről a tárgyévre nézve. A bevételek és a kötelezettségvállalások lényeges hibát nem tartalmaztak. Ezzel szemben a kifizetéseket lényeges hibák jellemezték, a becsült hibaarány az uniós költségvetés egészét tekintve 3,9% volt. A hibaarány szintje a 2010. évi 3,7%-hoz hasonló maradt. Valamennyi külön értékelt uniós kiadási területet lényeges hibák jellemezték, kivéve a Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés, valamint az Igazgatási kiadások területét. Ebből is látszik, hogy az uniós pénzeszközök kezelése javításra szorul. A Számvevőszék által becsült hibaarány a Vidékfejlesztés, kö rnyezetvédelem, halászat és eg észségügy szakpolitika-csoport (vagyis a hibák által leginkább érintett kiadási terület) kiadásait illetően 7,7% volt. A Regionális pol itika, energiaügy és közlekedés szakpolitika-csoport becsült hibaaránya 6,0%-os szinten továbbra is magas maradt. Nőtt a Bizottság f enntartásainak sz áma, a bizottsági főigazgatók megítélése szerint kockázatosnak tekinthető összegek a 2010-es 0,4 milliárd euróról 2011-ben 2,0 milliárd euróra nőttek. Ez annak a jele, hogy egyes területeken – pl. vidékfejlesztés, kohézió és kutatás – a Bizottság nagy hibakockázatot észlel.

6


A megvizsgált kontrollrendszerek összességükben csak részben működtek eredményesen a kifizetések szabályszerűségének biztosításában, és nem aknázták ki lehetőségeiket a hibák megelőzése, feltárása és kiigazítása terén. Számos esetben a kontrollmechanizmusok hiányos működésére derült fény. A Bizottság teljesítmény-önértékelése változáson megy át, és az előző évekhez képest több ponton örvendetes javulást mutat. A Számvevőszék 2011-es teljesítmény-ellenőrzései azonban a következőkre mutattak rá: gyakran nem került sor megbízható igényfelmérésre; a programtervezés egyes hiányosságai nehezítették az eredményekről és hatásokról való beszámolást; és a Bizottságnak fel kell tudnia mutatni, hogy miben nyilvánul meg az uniós értéknövelő hatás.


7

MEGBÍZHATÓSÁGI NYILATKOZAT A 2011-ES BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGA A Számvevőszék véleménye szerint az Európai Unió összevont beszámolója minden lényeges szempontból híven, a költségvetési rendelet előírásaival és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokkal összhangban tükrözi az Unió 2011. december 31-i pénzügyi helyzetét, illetve a tárgyévben lezajlott gazdasági és pénzforgalmi események eredményét.

A 2011. ÉVI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK JOGSZERŰSÉGE ÉS SZABÁLYSZERŰSÉGE BEVÉTEL A Számvevőszék véleménye szerint az Unió 2011-es beszámolójában szereplő bevételek minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK A Számvevőszék véleménye szerint a 2011-es beszámolóban szereplő kötelezettségvállalások minden lényegi szempontból jogszerűek és szabályszerűek.

KIFIZETÉSEK Az elutasító vélemény alapja A Számvevőszék megállapítja, hogy a vizsgált felügyeleti és kontrollrendszerek részben eredményesen biztosítják a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét. A Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, a Vidékfejlesztés, környezetvédelem, hal ászat és e gészségügy, a Regionális pol itika, energiaügy és közlekedés, a Foglalkoztatás és szociális ügyek, valamint a Kutatás és egyéb belső politikák szakpolitika-csoportokban lényeges hibák fordultak elő. A Számvevőszék becslése szerint a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések tekintetében a legvalószínűbb hibaarány 3,9%. Elutasító vélemény A Számvevőszék véleménye szerint a fenti bekezdésben ismertetett körülmények jelentősége miatt a 2011-es beszámolót megalapozó kifizetéseket lényeges hibaszint jellemzi. A teljes szöveg a 2011-es éves jelentés 1. fejezetében olvasható.

8


A MEGÁLLAPÍTÁSOK KIFEJTÉSE A 2011. évi éves jelentés 1. fejezete analitikus információval szolgál az év eredményeiről, a következő szempontok szerint: a tranzakciók szabályszerűségére vonatkozó megállapítások; a 2011-es eredmények összevetése az előző évek eredményeivel; a Bizottság által kiadott vezetői teljességi nyilatkozatokban adott bizonyosság; észrevételek a költségvetési gazdálkodással kapcsolatban.

A TRANZAKCIÓK SZABÁLYSZERŰSÉGE A Számvevőszék tranzakciókból vett minták tesztelése útján ad statisztikai alapú becsléseket arról, hogy a bevételeket, illetve a különböző kiadási területeket milyen hibaszint jellemzi. A tesztelés eredményét az uniós költségvetés egészére nézve az 1. diagram összegzi. A diagram bemutatja a hiba által érintett tranzakciók gyakoriságát, illetve azoknak a hibáknak a kihatását, amelyek hatásai számszerűsíthetőek (a becsült legvalószínűbb hibaarány). A Számvevőszék ezen eredmények és egyéb bizonyítékok – például a rendszerértékelések, a bizottsági vezetői teljességi nyilatkozatok és az egyéb ellenőrök munkája – alapján vonja le ellenőrzési következtetéseit. A Számvevőszék ellenőrzési koncepciójáról bővebben lásd: 43. oldal.

9


1. diagram – A tranzakciók tesztelésének eredményei az uniós költségvetés egészére nézve Hibagyakoriság

Ellenőrzési következtetés

Ellenőrzött összegek és legvalószínűbb hibaarány 0,8 %

2%

Bevétel 3,9 % 44 %

Lényeges hibák jellemzik

Kiadás 0 X%

Lényeges hibától mentes

20 md EUR 40 md EUR

Hibagyakoriság (a vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel egy vagy több számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hiba)

Y%

60 md EUR 80 md EUR 100 md EUR 120 md EUR 140 md EUR

Legvalószínűbb hibaarány (az ellenőrzött tranzakciókból vett mintában talált számszerűsíthető hibák alapján becsült hibaarány )

Megjegyzés: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt. (Lásd: éves jelentés 1. fejezet, 1.1. melléklet)

A 2011-es évet illetően a Számvevőszék megállapítja, hogy valamennyi szakpolitika-csoport kötelezettségvállalásai, illetve a bevételek mentesek voltak a lényeges hibáktól. A költségvetés egészére nézve a becsült hibaarány 3,9% volt, s ebből következően a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések szabályszerűségére nézve a Számvevőszék elutasító véleményt adott. Az egyes szakpolitika-csoportok tesztelésének eredményeit az egyes kiadási területek szerinti bontásban a 2. diagram mutatja be. A külön értékelésekben tárgyalt egyes kiadási területekről bővebben e tájékoztatónk további fejezeteiben, valamint az éves jelentés kapcsolódó fejezeteiben számolunk be.

10


2. diagram – A tranzakciók tesztelésének eredményei a 2011-es uniós kiadási területekre nézve Szakpolitikacsoport Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások

59 %

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy

57 %


Ellenőrzési következtetés 2,9 %

39 %



Ellenőrzött összeg és legvalószínűbb hibaarány

Hibagyakoriság

6,0 %

7,7%

Lényeges hibák jellemzik

3,0 %

49 %

2,2 %

40 %

0,1 %

7% Igazgatási és egyéb kiadások


33 %

0 X%

Lényeges hibától mentes

1,1 %

10 md EUR

Hibagyakoriság (a vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel egy vagy több számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hiba)

Y%

20 md EUR

30 md EUR

40 md EUR

50 md EUR

Legvalószínűbb hibaarány (az ellenőrzött tranzakciókból vett mintában talált számszerűsíthető hibák alapján becsült hibaarány)

Megjegyzés: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt. (Lásd: éves jelentés, 1. fejezet, 1.1. melléklet)

11


ÖSSZEVETÉS AZ ELŐZŐ ÉVEKKEL A kifizetési költségvetés egészére nézve a kifizetések becsült legvalószínűbb hibaaránya 3,9% volt, vagyis a 2010-eshez (3,7%) igen hasonló (lásd: 3. d iagram). A Számvevőszék megállapítása szerint a tesztelt tranzakciók mintegy kétötödében volt valamilyen hiba (míg 2010-ben a tranzakciók kb. egyharmadában).

3. diagram – A becsült legvalószínűbb hibaarány az uniós költségvetés egészére nézve: 2006 – 2011 10%

9%

8%

Az Unió kiadásai 7,3 % 6,9 %

7%

6%

5,2 %

5%

3,3 %

4%

3,7 %

3,9 % *

3%

2%

1%

0% 2006

2007

2008

2009

2010

2011

Megjegyzés: A Számvevőszék standard statisztikai módszerekkel becsüli meg a hibaarányt . A Számvevőszék 95%-os megbízhatósággal állítja, hogy az alapsokaságot jellemző hibaarány az alsó hibahatár és a felső Legvszínűbb hibaarány hibahatár közötti tartományba esik. Részletesebben lásd: éves jelentés, 1. fejezet, 1.1. melléklet. * A korábbi évekkel ellentétben a kölcsönös megfeleltetési követelményeknek a KAP-kifizetés kedvezményezettjei Alsó hibahatár általi be nem tartását figyelembe vettük a 2011-es legvalószínűbb hibaarány számításakor. Ezek a hibák a Számvevőszék által becsült teljes legvalószínűbb hibaarányon belül összesen kb. 0,1 százalékpontot tesznek ki. Felső hibahatár

12


A kifizetéseket illetően a Számvevőszék becslése szerinti legvalószínűbb hibaarány a következő szakpolitika-csoportok területén volt magasabb 2011-ben, mint 2010-ben: •

Mezőgazdaság: piaci b eavatkozások és k özvetlen t ámogatások, valamint Vidékfejlesztés, k örnyezetvédelem és eg észségügy (a korábbi Mezőgazdaság és természeti erőforrások szakpolitika-csoporttal összevetve);

•

Kutatás és egyéb belső politikák.

Csökkent a becsült legvalószínűbb hibaarány a Regionális pol itika; e nergiaügy é s közlekedés, valamint a Foglalkoztatás és s zociális ügy ek terén (a korábbi Kohézió, energiaügy és közlekedés szakpolitika-csoporttal összevetve). A többi szakpolitika-csoportra (Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés, illetve Igazgatási és egyéb kiadások) nézve a Számvevőszék becslése szerint a legvalószínűbb hibaarány a 2010-eshez hasonló maradt. A 4. diagram szakpolitika-csoportonkénti bontásban veti össze a 2010-es és a 2011-es eredményeket. A Számvevőszék által talált hibák gyakorisága valamennyi szakpolitika-csoport esetében nőtt, kivéve a korábbi Kohézió, e nergiaügy és k özlekedés szakpolitika-csoport kiadásait, valamint az igazgatási és egyéb kiadásokat, amelyeknél a hibagyakoriság ugyanakkora maradt.

13


4. diagram – A 2010-es és a 2011-es becsült legvalószínűbb hibaarányok összevetése az egyes uniós kiadási területek szerint 2010

Mezőgazdaság és természeti erőforrások

Kohéziós politika, energiaügy és közlekedés

Külső támogatás, fejlesztés és bővítés



2011 2,9 %

Mezőg.: piaci beavatk. és közv. támogatások

7,7 %

Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és eü.

6,0 %


2,2 %


4,0 % 2,3 %

7,7 % 5,1 %

1,7 %

1,1 %

3,0 %


0,1 %


1,4 %

0,4 %


Megjegyzés: A mezőgazdasági és kohéziós szakterületre vonatkozó 2011-es együttes hibaarányt összehasonlítás céljából adtuk meg.

A KIFIZETÉSEK EGYRE NAGYOBB ÖSSZEGÉRE VONATKOZNAK BIZOTTSÁGI FENNTARTÁSOK A Bizottság által kiadott vezetői teljességi nyilatkozatokról Az uniós költségvetés végrehajtásáért a Bizottság visel felelősséget. A bizottsági főigazgatók éves tevékenységi jelentéseket adnak ki, amelyekben számot adnak a felelősségi körükbe tartozó emberi és pénzügyi erőforrásokról. E jelentések részét képezi egy aláírt megbízhatósági nyilatkozat arról, hogy az erőforrásokat mennyiben használták fel a kijelölt célokra, és hogy a kontrolleljárások mennyiben biztosítják a tranzakciók szabályszerűségét. A főigazgatók, amennyiben jelentős problémákat észlelnek, nyilatkozatukban fenntartásokkal élhetnek, s így mennyiségi, illetve minőségi információval láthatják el az érdekelteket a problémák mértékéről és várható hatásáról. 2011-re nézve valamennyi főigazgató kijelentette, hogy az ő felelősségi körükbe tartozó kontrolleljárások kellő biztosítékot nyújtanak a tranzakciók szabályszerűségét illetően. Az (összesen 48) főigazgatóság, illetve részleg közül 2011-ben mégis több fogalmazott meg egy vagy több fenntartást, mint 2010-ben (a korábbi 13-ról 16-ra nőtt a fenntartásokat

14


megfogalmazó főigazgatóságok száma). Az egyes fenntartások száma is nőtt, a 2010-es 17ről 2011-ben 27-re. Ezek nagyobbrészt a tranzakciók szabályszerűséget érintő hiányosságaira vonatkoztak. A fenntartások teljes becsült pénzügyi hatása 1 959 millió EUR volt, ami 2011-ben a kifizetések 1,5%-ának felelt meg (2010-ben 423 millió EUR, vagyis 0,3%). Növekedett tehát mind a fenntartások száma, mind azok becsült pénzügyi hatása, ami abból adódik, hogy a főigazgatók bizonyos területeken – pl. vidékfejlesztés, kohézió és kutatás – nagy hibakockázatot észleltek. E kockázat fennállását igazolják a számvevőszéki ellenőrzési tesztelések eredményei is.

A KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS SZÁMVEVŐSZÉKI ELEMZÉSE Az uniós költségvetés végrehajtása 2011-ben 1,5milliárd eurós év végi költségvetési többlettel zárult (2010-ben 4,5milliárd EUR), ami azt jelenti, hogy a költségvetésből ennyit nem költöttek el. A „Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért” többéves pénzügyi keret három fő támogatási alapja (Európai Szociális Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap és Kohéziós Alap) esetében azonban a 2011-es év vége felé felgyorsult a tagállamok részéről a kifizetési kérelmezés. Ha a megnövekedett igénnyel megfelelően számolva elegendő előirányzatot tettek volna elérhetővé, akkor akár 5 milliárd euróval nagyobb összegű kifizetésre is sor kerülhetett volna.

TOVÁBB NŐTTEK A FENNÁLLÓ KÖLTSÉGVETÉSI KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK Az uniós költségvetés többéves jellegű. A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások olyan, kiadási programokra kifizetendő összegeket jelentenek, amelyekre nézve még nem érkezett kifizetési kérelem. Az összes fennálló kötelezettségvállalás összege 2011-ben 13 milliárd euróval (6,7%-kal) 207 milliárd euróra emelkedett, ami a kiadások 2011-es teljesítési arányát tekintve 2,7 évnyi kifizetésnek felel meg. A fennálló költségvetési kötelezettségvállalások kétharmada a kohézióval kapcsolatos, és 136milliárd EUR értékben a kiadások 2011-es teljesítési arányát tekintve 3,2 évnyi kifizetésnek felel meg ezen a területen. Az, hogy a felhalmozódott fennálló kötelezettségvállalások a 2007–2013-as programozási időszakban az előző időszak hasonló időpontjához képest lényegesen magasabb szintet mutattak, nagyrészt az érintett kiadási programok késői beindulásával és késedelmes végrehajtásával magyarázható. Teljes körű tájékoztatást a főbb megállapításokról a 2011-es é ves jelentés 1 . f ejezete („A megbízhatósági nyilatkozat és az azt alátámasztó információk”) tartalmaz.


15

BEVÉTELEK

(130,0 MILLIÁRD EUR) AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés az Unió bevételeit tárgyalja, amelyekből az az uniós költségvetést finanszírozza. A GNI (bruttó nemzeti jövedelem)- és HÉA-alapú saját források adják az összes bevétel 67,1, illetve 10,8%-át. Kiszámításuk a tagállamok bruttó nemzeti jövedelme, illetve az általuk beszedett HÉA alapján történik. E saját forrásoknál a Bizottság a tagállamok által elkészített makrogazdasági összesítő adatokat használ fel az Uniót megillető bevételek kiszámításához. Az importvámok és a tagállami intézmények által az Unió részére beszedett cukortermelési díj – a hagyományos saját források – teszik ki a bevétel 12,9%-át. Miben áll az uniós bevételek ellenőrzése? Az Uniós bevételek többségének összegét a tagállamok által szolgáltatott statisztikai és makrogazdasági adatok alapján számítják ki. Az alapul szolgáló tranzakciók szabályszerűségének számvevőszéki ellenőrzése csak a tagállamok által szolgáltatott adatok bizottsági feldolgozására terjed ki, az adatok keletkeztetésére nem. Ebből következően az alább bemutatott becsült hibaarány csak azt mutatja be, hogy a Bizottság hibái hogyan befolyásolták a bevétel teljes összegét.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o

Lényeges hibaszint jellemzi?

Nem

o

Becsült legvalószínűbb hibaarány

0,8%

o

A vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel hiba:

2%

o

Ellenőrzött kontrollrendszerek:

Eredményesek

A számvevőszéki ellenőrzések hiányosságokat tártak fel a tagállami vámfelügyelet terén. A Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy az ellenőrzött tagállamok felügyeleti é s kontrollrendszerei csak részben biztosítják eredményesen a nyilvántartott vámadatok teljességét és helyességét. 2011 végéig a Bizottság még nem szüntette meg az általános fenntartásokat; az EU-15 tagállamok vonatkozásában a 2002-től, az EU-10 tagállamok vonatkozásában pedig a 2004-től kezdődő időszakra egyedi GNI-fenntartásokat sem léptetett érvénybe. Az említett fenntartásokat a Bizottság végül 2012 januárjában oldotta fel; nem szüntette meg viszont az 1995-2001 közötti időszakra vonatkozó, két fennmaradó egyedi GNP-fenntartást.

16


A Számvevőszék észrevételezte, hogy bizonytalan pénzügyi helyzetben lévő adósok esetében nem mindig került sor a pénzbírságok behajtására. A Bizottság a költségvetési rendelet végrehajtási szabályainak módosítását javasolja, hogy „rendkívüli körülmények között” el lehessen járni ily módon. A Bizottság felülvizsgálja a kintlévő pénzbírságokat és büntetéseket fedező garanciák megbízhatóságával kapcsolatos kockázatkezelési politikáját, hogy az tükrözze a bankszektor jelenlegi helyzetét. A Számvevőszék talált példát arra, hogy a garanciaszolgáltató nem tartotta be a hitelminősítési minimumkövetelményeket.

AJÁNLÁSAINK A Számvevőszék 2008-as és 2009-es éves jelentésében tett ajánlásokat követő bizottsági intézkedések kevés előrelépést hoztak. 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság:

o

ösztönözze a tagállamokat a vámfelügyelet megerősítésére, hogy minél nagyobb összegű hagyományos saját forrást szedhessenek be;

o

törekedjen továbbra is annak biztosítására, hogy a számviteli rendszerek bizonyíthatóan teljes és pontos tagállami számlákat hozzanak létre.

Teljes körű tájékoztatást az uniós bevételek számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 2. fejezete tartalmaz.


17

MEZŐGAZDASÁG: PIACI BEAVATKOZÁSOK ÉS KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK (43,8 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés a közös uniós agrárpolitika két fő eszközének egyikét, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot (EMGA) tárgyalja. Az Alap közvetlen kifizetéseinek döntő részét a kedvezményezettek a támogatható földterületük alapján kapják. A mezőgazdasági termelők akkor részesülhetnek a kifizetésekben, ha földkezelési és környezetvédelmi gyakorlatukban megfelelnek egy sor „kölcsönös megfeleltetési” kötelezettségnek. A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Igen

o

Becsült legvalószínűbb hibaarány:

2,9%

o


39%

o


Részben eredményesek

A számszerűsíthető hibáknak kb. háromnegyede „pontossági” hiba; leggyakrabban arról van szó, hogy a kedvezményezett támogatási kérelmében területi túligénylés szerepel. E hibák egyenként rendszerint az adott kérelemben igényelt összeg 5%-ánál kevesebbre rúgnak, bár akadnak ennél lényegesen nagyobb összegű hibák is (lásd: példa). A Számvevőszék 22 esetben kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos szabálysértést is talált – abból a 155 kifizetésből, amelyre ilyen kötelezettségek vonatkoznak. Példa: Nem létező állatokra nyújtottak be kérelmet Egy termelő 150 juhra vonatkozó különleges támogatásban részesült. Vizsgálata során a Számvevőszék megállapította, hogy a kedvezményezettnek nincsenek juhai.

18


A kontrollrendszerek – köztük az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (IIER) – eredményességét hátrányosan befolyásolja az egyes adatbázisokban tárolt adatok pontatlansága (lásd: az alábbi példa), valamint az, hogy a kifizető ügynökségek nem megfelelően dolgozzák fel a kérelmeket. Jelentős hibaforrás a kedvezményezettek és a tagállami földhivatalok által szolgáltatott földterületadatok pontatlansága is. Ezenkívül egyes, a korábbi éves jelentésekben már jelzett súlyos rendszerhiányosságok továbbra is fennállnak. Példa: Helytelen adatok a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerben (MePAR) Két tagállamban (Olaszország/Lombardia és Spanyolország/Galícia) a Számvevőszék olyan esetekre derített fényt, amikor „állandó legelőként” nyilvántartott földterületeket 100%-osan támogatásra jogosultként vettek fel a MePAR-ba, pedig a területet részben vagy egészében sűrű erdőség borította, vagy más jellemzői miatt volt csak részben támogatható. A Számvevőszék azt is megállapította, hogy a MePAR adatait nem frissítették a kifizető ügynökségek helyszíni ellenőrzéseinek eredményeivel (Magyarország, Olaszország/Lombardia és Spanyolország/Galícia).

AJÁNLÁSAINK A Számvevőszék korábbi éves jelentéseiben megfogalmazott ajánlásai alapján a Bizottság tett bizonyos kiigazító intézkedéseket a MePAR-ban nyilvántartott adatok megbízhatóságának és teljes körűségének javítása érdekében. Például valamennyi kifizető ügynökségnél kötelező jellegű minőségellenőrzést, a legsúlyosabb hiányosságokkal jellemzett tagállamokban pedig cselekvési tervet vezetett be. A Számvevőszék megállapítása szerint azonban egyes tagállamokban még mindig vannak hiányosságok. 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság és a tagállamok tegyenek megfelelő lépéseket az alábbiak biztosítására:

o

az állandó legelők támogathatóságát valamennyi tagállamban mérjék fel megfelelően, főként olyan esetekben, amikor a területeket részben bokrok, cserjék, sűrű fák vagy sziklák borítják;

o

ahol az igazgatási és kontrollrendszerek, illetve az adatbázisok hiányosságaira derült fény, ott a kifizető ügynökségek haladéktalanul orvosolják a feltárt hiányosságokat;

o

a helyszíni vizsgálatok megbízhatóan határozzák meg a támogatható területet;

o

az igazoló szervek által végzett munka megtervezése és minősége biztosítsa, hogy a kifizető ügynökségek műveleteinek jogszerűsége és szabályszerűsége megbízhatóan legyen értékelhető.

Teljes körű tájékoztatást a mezőgazdasági piaci b eavatkozással é s a kö zvetlen támogatásokkal k apcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 3. fejezete tartalmaz.


19

VIDÉKFEJLESZTÉS, KÖRNYEZETVÉDELEM, HALÁSZAT ÉS EGÉSZSÉGÜGY (13,9 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés az alábbi kiadási területeket tárgyalja: vidékfejlesztés, környezetvédelem és éghajlat-politika, tengeri ügyek és halászat, egészségügy és fogyasztóvédelem. E szakpolitika-csoport kifizetéseinek 88%-át az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) teszi ki. A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik. Az EMVA a tagállamok vidékfejlesztési programjai révén társfinanszírozást nyújt a vidékfejlesztési kiadásokhoz. A kiadások egyrészt területalapú intézkedésekre fordíthatók (mint az agrár-környezetvédelmi kifizetések és a hátrányos természeti adottságú területeken gazdálkodó termelőknek folyósított kompenzációs kifizetések), másrészt nem területalapú intézkedésekre (mint a mezőgazdasági üzemek korszerűsítése és a gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások létrehozása).

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Igen

o


7,7%

o


57%

o



A legvalószínűbb hibaarány nagyrészt a nem területalapú intézkedések támogathatóságára vonatkozott. 43 agrár-környezetvédelmi programra vonatkozó kifizetés közül tíz esetében a termelők nem tettek eleget az általuk tett agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásoknak (lásd: példa). A Számvevőszék a kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartozó 73 kifizetés közül 26 esetében állapította meg az idevágó követelmények legalább egy ízben történt megsértését. Példa: Támogathatósági hiba - az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások nem teljesítése Egy agrár-környezetvédelmi program kedvezményezettje vállalta, hogy megfelelő gyümölcsgondozási módszereket alkalmaz és betartja a helyes mezőgazdasági gyakorlatot, többek között megmetszi a gyümölcsfákat és ritkítja az ágakat. A Számvevőszék megállapította, hogy több követelményt nem tartottak be: a fákat nem metszették, a gyümölcsfákkal betelepített parcellarészeket pedig hulladék borította. Az alkalmazandó tagállami szabályok értelmében az előírások ilyen súlyos megszegése a kifizetés egészének (100%) megvonásával járna. A kifizetést mégis teljes egészében folyósították.

20


A vidékfejlesztés területén a kontrollrendszerek ellenőrzése feltárta, hogy a nem elég szigorú adminisztratív és helyszíni vizsgálatok nem tudják csökkenteni a támogatásra nem jogosult kiadások elszámolásának kockázatát. Példa: A kontrollrendszerek hiányosságai - Nem megfelelő minőségű tagállami ellenőrzések A Számvevőszék által Olaszországban (Lombardia) megismételt egyik ellenőrzés egy olyan projektre irányult, amelynek keretében egy mezőgazdasági üzem területén egy kétemeletes épületet emeltek, annak részeként egy laboratóriumot a gyümölcs és a gazdaságban előállított egyéb termékek feldolgozására, egy tárolóhelyiséget és egy gyümölcsszárító teraszt. A kifizető ügynökség adminisztratív és helyszíni ellenőrzést követően a 0,2 millió EUR összegű záró kifizetési igény teljes összegét jóváhagyta. A Számvevőszék azonban megállapította, hogy tulajdonságai alapján az épület elsősorban lakóépületnek, nem pedig mezőgazdasági épületnek minősül, ezért a vonatkozó költségek nem voltak támogathatók.

A tengeri ügyek és halászat terén a Számvevőszék megállapította, hogy a kifogott halmennyiségek nem megfelelő monitoringja előre nem látott kiadásokhoz vezetett. Példa: A kifogott halmennyiségeket nem ellenőrizték folyamatosan A Mauritániai Iszlám Köztársasággal kötött megállapodás alapján európai uniós hajók az Unió pénzügyi hozzájárulása fejében halászhatnak mauritániai vizeken. Mivel a kifogott halmennyiséget nem ellenőrizték folyamatosan, 2010-ben az a vártnál magasabb lett, így az Uniónak a tervezettnél 1,9 millió euróval többet kellett fizetnie Mauritániának.

AJÁNLÁSAINK 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság tegyen megfelelő lépéseket az alábbiak biztosítására:

o

egyszerűsítsék tovább a vidékfejlesztésre vonatkozó szabályokat és feltételeket;

o

a tagállamok szigorúbban járjanak el az adminisztratív és helyszíni vizsgálatok során, és ezáltal csökkentsék annak kockázatát, hogy támogatásra nem jogosult kiadásokat számolnak el az Unió felé;

o

az ellenőrzések egyenletesebben oszoljanak el az év során, hogy minden adott évszakhoz kapcsolódó követelmény megfelelően ellenőrizhető legyen;

o

folyamatosan ellenőrizzék az Európai Unión kívüli országokkal kötött halászati partnerségi megállapodások keretében fogott halmennyiségeket.

Teljes körű tájékoztatást a vidékfejlesztéssel, kö rnyezetvédelemmel, h alászattal é s egészségüggyel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 4. fejezete tartalmaz.


21

REGIONÁLIS POLITIKA, ENERGIAÜGY ÉS KÖZLEKEDÉS (34,8 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés a regionális politika (a kiadások 94%-a) ellenőrzését tárgyalja, amelynek fő finanszírozási forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap. A regionális politika célja, hogy a különböző régiók fejlettségi szintjei közötti eltérések csökkentésével erősítse a gazdasági és társadalmi kohéziót az Európai Unióban. A regionális politikai kiadások irányítása, többek között a jóváhagyott kiadási programok részét képező projektek társfinanszírozása a tagállamokkal megosztva történik. A kiadási terület fennmaradó 6%-át az energiaügy és a közlekedés teszi ki. Az energiaés közlekedéspolitika célja, hogy biztonságos, fenntartható és versenyképes energetikai és közlekedési rendszereket és szolgáltatásokat biztosítson az európai polgárok és vállalkozások számára. E terület kiadásait a Bizottság közvetlen irányítás keretében kezeli.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Igen

o


6,0%

o


59%

o



A Számvevőszék megállapítása szerint egyes esetekben súlyosan megsértették a közbeszerzési szabályokat. Az ellenőrzött tranzakciók egynegyedében merültek fel ilyen hibák. A 298 ellenőrzött közbeszerzés összesített szerződéses értéke 6,7 milliárd euróra becsülhető.

22


Példa: A közbeszerzési szabályok súlyos megsértése Egy gázvezeték-építésre szóló energiaügyi projekt esetében a projekt második és harmadik szakaszában történő munkavégzésre vonatkozó szerződéseket közvetlenül, pályáztatás nélkül annak a konzorciumnak ítéltek, amely öt évvel korábban már elnyert egy szerződést a csővezeték-építés első szakaszára. Ez ellentmond a vonatkozó uniós és tagállami közbeszerzési jogszabályoknak.

A második leggyakoribb hibatípus az volt, hogy amikor egy projekt nem teljesítette a szükséges feltételeket, jogosulatlan kifizetés történt. Példa: A projekt által termelt bevételt nem vették számításba Egy projekt keretében új fémfeldolgozó gépek vásárlásának társfinanszírozására került sor. A lecserélt régi gépekből származó bevételt nem vonták le az új gépek vásárlására támogatandóként elszámolt kiadásból. Ennek következtében a kedvezményezett több uniós pénzt kapott, mint amennyi járt volna neki.

A Számvevőszék úgy véli, hogy a hibát tartalmazó tranzakciók 62%-a esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibák legalább egy részét még a kiadások Bizottság felé történő igazolása előtt kiszűrjék és kijavítsák. A regionális politika esetében a Számvevőszék az irányítási ellenőrzésekben, különösen az irányító hatóságok és a közreműködő szervek által végzett „elsőfokú ellenőrzésekben” tárt fel hiányosságokat. A tagállamok által a kohéziós politika céljára felállított ellenőrző hatóságoknak kulcsszerepük van annak biztosításában, hogy az ERFA-ból, az ESZA-ból és a Kohéziós Alapból csak szabályszerű kiadásokat térítsenek meg. A Számvevőszék egy minta részeként hét ellenőrzési hatóság működését értékelte: ezek közül négyet „eredményesnek”, kettőt „részben eredményesnek” talált. A fennmaradó ellenőrző hatóságot az értékelés „nem eredményesnek” minősítette, mivel a Számvevőszék megbízhatatlannak ítélte az általa közölt hibaarányt. A Számvevőszék megállapítása szerint a Bizottság és a tagállamok a 200 0–2006-os programozási időszak programlezárási eljárásait az előző többéves programokhoz képest jobban előkészítették, ám a Számvevőszék hiányosságokat is feltárt. Például: a tagállamok a hibaarányokat indokolatlanul csökkentő nyilatkozatokat és az ellenőrzések eredményeinek ellentmondó véleményeket adtak be, hogy a lezáráskor elkerüljék a pénzügyi korrekciók elrendelését. Általánosabban elmondható, hogy a számvevőszéki ellenőrzések kimutatták: nincs bizonyosság arra nézve, hogy a p énzügyi ko rrekciók m echanizmusai megfelelő módon kompenzálják a feltárt hibákat, és hogy az operatív programok lezárásakor az összes lényegi kérdés rendezve van. Arra sincs bizonyíték, hogy a pénzügyi korrekciós mechanizmusok megakadályoznák a hibák megismétlődését, s ezzel a rendszerek tartós javulását érnék el.


23

AJÁNLÁSAINK A Számvevőszék javasolja, hogy a Bizottság:

o

tegye eredményesebbé a szankcionálási rendszereket azzal, hogy megnöveli a pénzügyi korrekciók hatását és csökkenti annak lehetőségét, hogy a támogatásra nem jogosult kiadásokat más kiadásokkal helyettesítsék;

o

felügyelje az uniós finanszírozásra vonatkozó támogathatósági előírások szigorú betartását, különösen az uniós és tagállami közbeszerzési szabályok helyes alkalmazását;

o

orvosolja az irányító hatóságok és a közreműködő szervek szintjén végzett „elsőfokú ellenőrzések” hiányosságait, adott esetben képzés és konkrét útmutatók segítségével;

o

adjon jobb iránymutatást a tagállamok ellenőrzési hatóságainak, és ösztönözze őket arra, hogy az alapokat kezelő tagállami hatóságok által végzett „elsőfokú ellenőrzéseket” illetően végezzenek egyedi rendszerellenőrzéseket;

o

a többéves programok lezárási eljárásának hatékonyabbá tételéhez: •

emlékeztesse a tagállamokat, hogy biztosítaniuk kell a 2007–2013-as programokra benyújtott zárónyilatkozatok megbízhatóságát;

•

vizsgálja meg azokat a konkrét hiányosságokat, amelyeket a Számvevőszék a 2000–2006-os programok lezárásához beadott zárónyilatkozatokban feltárt;

•

vizsgálja meg, hogy ezek a problémák előfordulnak-e más operatív programoknál is, és szükség esetén alkalmazzon pénzügyi korrekciókat.

Teljes körű tájékoztatást a regionális politikával, energiaüggyel és kö zlekedéssel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es év es j elentés 5. fejezete tartalmaz.


25

FOGLALKOZTATÁS ÉS SZOCIÁLIS ÜGYEK (10,3 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés a foglalkoztatás és szociális ügyek szakpolitikai területét tárgyalja, amely az Unió kohéziós politikájának részét képezi. E kiadási terület fő céljai a munkanélküliség csökkentése, az emberi erőforrások fejlesztése és a munkaerő-piaci beilleszkedés elősegítése. A foglalkoztatási és szociális politika végrehajtásának fő eszköze a szakpolitikai terület 2011-es kiadásainak 97% -át kitevő Európai Szociális Alap (ESZA). Az ESZA képzés és más foglalkoztatási intézkedések keretében támogat humántőke-beruházásokat. A kiadások kezelése a tagállamokkal megosztva történik.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Igen

o


2,2%

o


40%

o



A feltárt hibák többsége – a becsült hibaarány 73%-a – támogatásra nem jogosult költségek, pl. egy képzés jogosulatlan résztvevői költségei (lásd: példa) megtérítésével, kedvezményezettek jogosulatlanságával, támogatásra nem jogosult vagy túligényelt személyzeti költségekkel és nem megfelelően odaítélt szerződésekkel volt kapcsolatos. Példa: Jogosulatlan résztvevők egy képzésen Az elektronikai ágazatban dolgozó munkavállalók képzettségét és tudását javító képzések támogatásban részesültek. A Számvevőszék megállapítása szerint számos résztvevő nem az elektronikai ágazatban dolgozott, ezért nem volt jogosult részt venni a képzésen.

A Számvevőszék ellenőrzése hiányosságokat mutatott ki a tagállamok által létrehozott irányítási és kontrollrendszerekben, különösen a kiadások „elsőfokú ellenőrzései” terén. Ezek a tagállamok irányító hatóságainak és közreműködő szerveinek felelősségi körébe tartoznak. A Számvevőszék megállapítása szerint az ESZA hibát tartalmazó tranzakcióinak 76%-a esetében a tagállami hatóságok elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a hibák legalább egy részét még a kiadások Bizottság felé történő igazolása előtt kiszűrjék és javítsák.

26


AJÁNLÁSAINK A korábbi (2008. és 2009. évi) éves jelentésekben a kohéziós politikát, az energiaügyet és a közlekedést illetően megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatos előrehaladás számvevőszéki vizsgálata rámutatott, hogy a Bizottság 2011 májusában a közbeszerzési szabályok alkalmazásával kapcsolatos főbb ellenőrzési megállapításokról szóló munkadokumentumot tett közzé azzal a céllal, hogy a közbeszerzési szabályok jobb betartására irányuló párbeszédet indítson a tagállamokkal. Másrészt, amíg a Bizottság folytatta a tagállamokban végzett ellenőrzéseinek programját, addig a tagállami irányítási és kontrollrendszerek a megállapítások szerint csak részben voltak eredményesek. Végül: a Bizottság továbbra is megszakított, illetve felfüggesztett egyes kifizetéseket, és pénzügyi korrekciókat is alkalmazott, viszont a tagállamok által a Bizottság felé igazolt kiadásokat még mindig lényeges hibák jellemzik. 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság:

o

szigorúan írja elő az ESZA-támogatások jogosultsági követelményeinek való megfelelést;

o

emlékeztesse a tagállamokat arra a feladatukra, hogy gondoskodjanak a bejelentett kiadások helyességének és szabályszerűségének biztosítására szolgáló eljárásokról, és orvosolja megfelelő intézkedésekkel az elsőfokú ellenőrzések hiányosságait;

o

ösztönözze a tagállami hatóságokat arra, hogy még a kiadások Bizottság felé történő igazolása előtt alkalmazzák szigorúan a korrekciós mechanizmusokat. Amennyiben jelentős hiányosságokra derül fény az irányítási és kontrollrendszerek működésében, a Bizottság szakítsa meg, illetve függessze fel a kifizetéseket mindaddig, amíg a tagállam korrekciós intézkedést nem hajt végre;

o

ösztönözze a tagállamokat a vonatkozó szabályozás által lehetővé tett egyszerűsített költségelszámolási módszerek alkalmazására a hibalehetőségek csökkentése érdekében.

Teljes körű tájékoztatást a foglalkoztatással és szociális ügyekkel kapcsolatos uni ós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 6. fejezete tartalmaz. .


27

KÜLKAPCSOLATOK, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ÉS BŐVÍTÉS (6,2 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés a külkapcsolatokkal, a fejlesztéssel és a humanitárius segítségnyújtással, illetve a tagjelölt és csatlakozó országokra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatos kifizetéseket tárgyalja. Ezek a kiadások az ázsiai, a latin-amerikai, valamint az afrikai, karibi és csendesóceáni (AKCS-) országoknak nyújtott fejlesztési segítségre, illetve a velük folytatott gazdasági együttműködésre, valamint az európai szomszédságpolitikára és egyes tematikus programokra (élelmiszer-biztonság, környezetvédelem stb.) irányulnak. A nemrégiben létrehozott Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat fő tevékenységi területei a közös kül- és biztonságpolitika, a stabilitási eszköz, a választási megfigyelő missziók és az iparosodott országokkal való együttműködés eszköze. A fejlesztési projektek igen sok helyütt, több mint 150 országban zajlanak, és igen különböző méretű, illetve kompetenciájú szervezetek valósítják meg őket. Ahhoz, hogy egy projekt uniós támogatásban részesülhessen, összetett szabályoknak kell megfelelnie, többek között a pályázati és szerződés-odaítélési eljárások tekintetében. A kiadásokat a bizottsági főigazgatóságok vagy közvetlen irányítás keretében – a brüsszeli központból, illetve a kedvezményezett országokban működő uniós külképviseletekről –, vagy nemzetközi szervezetekkel közösen kezelik.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Nem, d e a kö zbenső és záró kifizetéseknél m utatkozott lényegi hiba

o


1,1%

o


33%

o



28


Valamennyi hibára záró és közbenső kifizetésekben derült fény. A hibák a végső kedvezményezettek szintjén felmerült nem támogatható kiadásokra vonatkoznak, mint pl. a jogosultsági időszakon kívül felmerülő kiadások, nem támogatható kiadások (pl. HÉA, személyzeti költségek és indokolatlan általános költségek) bevonása a projektek költségelszámolásába, valamint megfelelő bizonylatokkal alá nem támasztott kiadások. Példa: Nem támogatható kiadás egy záró kifizetésben Egy kameruni banánbeszállítókat támogató projekt záró kifizetésében súlyos támogathatósági hibák merültek fel. Szabálytalanságok voltak a kedvezményezett által lebonyolított pályázati eljárásban. Ezenkívül a kedvezményezett a berendezések beszerzése során nem tartotta be azt a szabályt, hogy mind a szállítónak, mind az árunak AKCS-országból vagy uniós tagállamból kell származnia.

Az, hogy a végső kedvezményezettek, illetve a szolgáltatók által elszámolt nem támogatható kiadásokat a Bizottság kifizette, arra utal, hogy a Bizottság által a kifizetést megelőzően alkalmazott megelőző és felderítő kontrollmechanizmusok nem teljes mértékben eredményesek. A Számvevőszék megállapítása szerint a helyszíni látogatások és az elszámolt kiadások közvetlen tesztelése nem elég gyakori, azok hatóköre korlátozott, és a kedvezményezettek megbízásából készített külső költségvizsgálatok minősége sem megfelelő.

AJÁNLÁSAINK Korábbi ajánlásai hasznosulásának értékelésekor a Számvevőszék megállapította, hogy a Bizottság mindegyik ajánlással foglalkozott, és a tíz közül négyet már teljes mértékben végre is hajtott. 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság:

o

felügyelje jobban a támogatási szerződéseket, jobban kiaknázva a helyszíni látogatásokat az elszámolt nem támogatható kiadások megelőzése és feltárása érdekében, illetve bővítse a bizottsági megbízásból végzett külső ellenőrzések tárgykörét;

o

gondoskodjon a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat belső ellenőrzési funkciójának működéséről;

o

az ellenőrizendő szerződések kiválasztásakor határozza meg egyértelműen a kockázatértékelések során használt kritériumokat.

Teljes körű tájékoztatást a k ülkapcsolatokkal, segítségnyújtással és bővítéssel kapcsolatos uniós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es év es j elentés 7. fejezete tartalmaz.


29

KUTATÁS ÉS EGYÉB BELSŐ POLITIKÁK (10,6 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Az ebben a külön értékelésben tárgyalt szakpolitika-csoport fő elemei a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramok (KP), amelyek az összes operatív kiadás 56%-át teszik ki. Az „egyéb belső politikák” közé tartozik az egész életen át tartó tanulás programja (LLP, az összes operatív kiadás 11%-a), a „Szolidaritás és a migrációs áramlások igazgatása” általános program (4%), valamint a Versenyképességi és innovációs keretprogram (2%). E terület kiadásait a Bizottság közvetlen irányítás keretében kezeli.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Igen

o


3,0%

o

A vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel hiba: 49%

o



A legfőbb hibaforrás a kedvezményezettek általi túlzott mértékű költségelszámolás a kutatási keretprogramokból finanszírozott projektek esetében. Ez összhangban van a Bizottság utólagos pénzügyi ellenőrzései által feltárt hibákkal. Hibák fordultak elő a személyi költségek (lásd: példa) és az egyéb közvetlen költségek, illetve közvetett költségek között.

30


Példa: Személyi költségek túligénylése Egy kutatási projekt számvevőszéki ellenőrzése kimutatta, hogy a kedvezményezett a projektben részt vevő alkalmazottak közül több esetében is a valósnál több munkaórát számolt el. A túligényelt összeg nem volt támogatható.

A keretprogramok szabályai szerint a kedvezményezettek költségelszámolásaihoz bizonyos esetekben független könyvvizsgáló által kiadott könyvvizsgálói igazolást kell csatolni. A kontrollrendszerek számvevőszéki értékelése a pozitív könyvvizsgálói igazolással rendelkező ellenőrzött projektek 81%-ánál talált hibát.

AJÁNLÁSAINK A korábbi (2008. és 2009. évi) éves jelentésekben megfogalmazott ajánlásokkal kapcsolatos előrehaladás számvevőszéki vizsgálata rámutatott, hogy a Bizottság folytatta az ellenőrzési eredmények hasznosítására irányuló munkáját (a költségelszámolások kiigazítása vagy visszafizetési felszólítások kibocsátása) azokban az esetekben, amikor a kedvezményezettek az ellenőrzések eredményei szerint túlzott mértékű költségelszámolást érvényesítettek. Ezúttal is le kellett szögezni azonban, hogy a visszafizettetés hosszadalmas folyamat. 2011-es éves jelentésében a Számvevőszék azt javasolja, hogy a Bizottság:

o

fokozottan hívja fel a kedvezményezettek és a független könyvvizsgálók figyelmét a Számvevőszék és a Bizottság utólagos ellenőrzései során feltárt hibákra;

o

biztosítsa, hogy a nevében ellenőrzéseket végző külső könyvvizsgáló cégek eljárásaikat hozzák összhangba a bizottsági iránymutatásokkal és a standard gyakorlattal, és különösen azt, hogy javítsák ellenőrzési dokumentációjuk minőségét.

Teljes körű tájékoztatást a kutatással és egyéb belső politikákkal kapcsolatos u niós kiadások számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 8. fejezete tartalmaz.


31

IGAZGATÁSI ÉS EGYÉB KIADÁSOK (9,8 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Ez a külön értékelés az Európai Unió intézményeinek és egyéb szerveinek igazgatási és egyéb kiadásait tárgyalja. E szakpolitika-csoport kiadásainak 60%-át teszik ki a személyi ráfordítások (munkabérek, juttatások és nyugdíjak), míg a többi kiadást épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és informatikára fordítják. Az Európai Unió ügynökségeire és egyéb decentralizált szerveire vonatkozó számvevőszéki ellenőrzések eredményei külön éves jelentések tárgyát képezik, amelyek külön jelennek meg.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK

o


Nem

o


0,1%

o

A vizsgált tranzakciók közül ennyit terhel hiba: 7%

o


Eredményesek

A Számvevőszék felhívja a figyelmet a szociális juttatások kiszámításának és kifizetésének, valamint a nem állandó munkatársak munkaszerződéseinek vizsgálata során talált hibákra és hiányosságokra. A Számvevőszék a közbeszerzési eljárásokban több, az eredményeket befolyásoló hiányosságot állapított meg, mégpedig a kiválasztási és odaítélési kritériumok alkalmazása terén.

AJÁNLÁSAINK A Számvevőszék áttekintette, hogy a 2009-es éves jelentésében tett ajánlásai milyen mértékben hasznosultak az intézményeknél. A Számvevőszék több intézménynek azt javasolta, hogy írja elő alkalmazottainak a személyi helyzetüket igazoló dokumentumok megfelelő időközönként való benyújtását, és vezessen be rendszert ezeknek a dokumentumoknak az időben történő nyomon követésére. Az ellenőrzés megállapítása szerint egyes intézményeknél továbbra sem tudták felszámolni e problémákat. Ezért továbbra is fennáll az a kockázat, hogy egy alkalmazott személyi körülményeinek megváltozásával helytelen vagy indokolatlan kifizetésekre kerül sor.

32


2011-es éves jelentésében a Számvevőszék a következőket javasolja:

o

az érintett intézmények és szervek intézkedjenek, hogy nem állandó alkalmazottaik munkaszerződésének megkötése, meghosszabbítása és módosítása alkalmával a vonatkozó rendeletek rendelkezései szerint járnak el;

o

az érintett intézmények és szervek gondoskodjanak arról, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők megfelelő ellenőrzések és jobb iránymutatások által javítsák a közbeszerzési eljárások megtervezését, koordinálását és végrehajtását.

Teljes körű tájékoztatást az Unió igazgatási és egyéb ki adásainak számvevőszéki ellenőrzéséről a 2011-es éves jelentés 9. fejezete tartalmaz.

33


EURÓPAI FEJLESZTÉSI ALAPOK (EFA) (2,9 MILLIÁRD EUR)

AZ ELLENŐRZÖTT TERÜLET Az EFA a 2000-es cotonou-i megállapodás alapján európai uniós fejlesztési-együttműködési támogatást nyújt az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államoknak, illetve a tengerentúli országoknak és területeknek (TOT). A kiadások központi célja a szegénység mérséklése, majd idővel felszámolása, olyan módon, hogy az összhangban legyen a fenntartható fejlődésre, illetve az AKCS-országok és TOT-ok fokozatos világgazdasági integrációjára irányuló célokkal. Az intézkedések három, egymást kiegészítő pillérre épülnek: fejlesztési együttműködés, gazdasági és kereskedelmi együttműködés, valamint a politikai dimenzió. Az EFA a finanszírozását a tagállamoktól kapja, saját pénzügyi szabályzattal rendelkezik, és irányítása az Unió általános költségvetésétől elkülönülten történik. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi lebonyolításáért az Európai Bizottság felel.

MEGÁLLAPÍTÁSAINK A 201 1-es b eszámoló h íven t ükrözi az EFA-k pénzügyi helyzetét, illetve a gazdasági és p énzforgalmi események eredményét

o

Az EFA beszámolójának megbízhatósága

o

Az EFA bevételeit lényeges hibaszint jellemzi?

o

Az EFA kötelezettségvállalásait lényeges hibaszint jellemzi? Nem

o

Az EFA kifizetéseit lényeges hibaszint jellemzi?

Igen

o


5,1%

o


33%

o


Nem


Az EFA-kból finanszírozott külső támogatás nagy kockázatú környezetben valósul meg, mivel a tevékenységeket földrajzi szétaprózottság, a partnerországokat pedig elégtelen intézményi és igazgatási kapacitás jellemzi.

34


Az EFA kapcsán tipikusan felmerülő hibák támogathatósági hibák voltak, többek közt a megvalósítási időszakon kívül felmerülő, vagy a szerződésben nem szereplő tevékenységekhez vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó kiadások, a származási helyre vagy nemzetiségre vonatkozó szabályok megszegése, vagy az, hogy a kedvezményezett nem tartotta be a közbeszerzési eljárásokat (lásd: példák).

Példa: A származási helyre vonatkozó szabály megszegése Mozambikban vidéki villamos hálózat fejlesztésére adott támogatás keretében elszámoltak olyan készletekkel kapcsolatos kiadásokat, amely készletek nem feleltek meg a származásra vonatkozó szabálynak (nem az Európai Unióból vagy AKCS-országból származtak). A kedvezményezett által költségvizsgálattal megbízott könyvvizsgálók nem tárták fel a jogosulatlanság problémáját. Példa: Közbeszerzési s zabályok m egszegése é s hiányzó b izonylatokEgy etiópiai vízellátási projektben az ajánlati felhívásban nem szereplő kritériumok alapján döntöttek a szerződésekről. A kiadások egy részét ezenkívül nem lehetett bizonylatokkal alátámasztani.

A Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a külképviseleteknél az előzetes ellenőrzésekben, illetve a monitoring- és a külső ellenőrzési tevékenységekben. A Számvevőszék megállapítja azt is, hogy a közös külkapcsolati i nformációs r endszer ( CRIS) adatainak minősége továbbra is aggályos, és hogy az EuropeAid belső ellenőrzési részlege az eredeti éves munkatervének csak mintegy a felét tudta megvalósítani.

AJÁNLÁSAINK A Számvevőszék értékelte korábbi ajánlásainak hasznosulását. A Bizottság jelentős előrehaladást könyvelt el számos ajánlás megvalósításában. Különösen igaz ez a támogathatósági szabályokkal kapcsolatos ismeretek elmélyítésére szolgáló pénzgazdálkodási eszköztárnak a kedvezményezettekhez történő eljuttatására, az ellenőrzések megtervezésére és felügyeletére, és a költségvetés-támogatás esetében a támogathatóság értékelésére. Ahhoz azonban, hogy maradéktalanul teljesüljenek a közös külkapcsolati információs rendszer adatainak minőségére, az ellenőrzések megállapításainak és ajánlásainak hasznosulására és a tranzakciókra vonatkozó utólagos ellenőrzések rendszerének költséghatékonyság-értékelésére vonatkozó számvevőszéki ajánlások, még további munka szükséges. Az említett értékelésből kifolyólag, illetve 2011-es éves jelentésének megállapításai és következtetései alapján a Számvevőszék javasolja, hogy az EuropeAid:

o

javítsa a szerződés-odaítélési eljárásainak lebonyolítását azzal, hogy egyértelmű kiválasztási kritériumokat szab meg és jobban dokumentálja az elbírálási folyamatot;

o

az ellenőrző látogatásokra és a helyszíni monitoringlátogatásokra vezessen be dokumentált kockázatalapú tervezést és szisztematikus nyomon követést;


35

o

a külképviseletek és az EuropeAid központja által készített éves ellenőrzési tervek előkészítéséhez tegye kötelezővé a kockázatelemzésről szóló útmutatás használatát;

o

tekintse át a fő teljesítménymutatók kialakítását, hogy azok egyértelműek és könnyen értelmezhetők legyenek;

o

értékelje, hogy a belső ellenőrzési részleg mennyire eredményesen képes ellátni a feladatait.

Teljes körű tájékoztatást az Európai Fejlesztési Alap számvevőszéki ellenőrzéséről a 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alapból (EFA) finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentésben olvashat.


37

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS RÉVÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az éves jelentésnek ez a fejezete a teljesítményre összpontosít. Tartalmazza a Számvevőszék észrevételeit a bizottsági főigazgatók éves tevékenységi jelentéseiben megfogalmazott teljesítmény-önértékelésekről, és külön foglalkozik a teljesítménnyel kapcsolatos 2011-es számvevőszéki különjelentések néhány főbb témájával.

AZ ÉRTÉKELŐ JELENTÉS KEVÉS ÚJ ÉRTÉKET TUD FELMUTATNI 2012 februárjában a Bizottság első ízben tette közzé az Unió pénzügyeiről szóló eredményalapú értékelését (az „értékelő jelentést”), amelyet a Lisszaboni Szerződés vezetett be. Az Európai Parlament felkérésére a Számvevőszék véleményt bocsátott ki az értékelő jelentésről. Véleményében a Számvevőszék kifejti, hogy az értékelő jelentés homályos, lényegi mondanivalója csekély, következésképpen kevés új értéket tud felmutatni. Ajánlatos volna, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodásra jusson arról, hogy miként hasznosíthatná az értékelő jelentést a zárszámadás elfogadásáért felelős hatóság.

TOVÁBB KELL FEJLESZTENI A BIZOTTSÁGI ÖNÉRTÉKELÉST A bizottsági főigazgatók az éves irányítási tervekben teljesítménycélokat fogalmaznak meg szakpolitikai felelősségi körükben, majd az éves tevékenységi jelentésben beszámolnak az elért eredményekről. A Számvevőszék a következő három főigazgatóság beszámolóját vizsgálta meg: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési, Regionális Politikai, illetve Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóság. Együtt ez a három főigazgatóság felelős az uniós költségvetés 2011-es kifizetéseinek mintegy háromnegyedéért. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy a bemutatott célok és teljesítménymutatók relevánsak, összehasonlíthatóak és megbízhatóak-e. A bizottsági főigazgatóságok éves tevékenységi jelentéseinek elkészítési folyamata változáson megy át, és az előző évekhez képest több ponton örvendetes javulást mutat. Továbbra is problémás a relevancia kérdése, különösen ami a célkitűzések és a mutatók belső koherenciáját, a számszerűsített célok és határidők kitűzését, valamint a jelenlegi programok kapcsán történt előrehaladás mérését illeti. Az értékelt főigazgatóságok egyike sem számolt be gazdaságossági és hatékonysági kérdésekről. A regionális politikai, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgatóságok irányítási terveiben általában ugyanazokat a célokat, mutatókat és célszámokat alkalmazták, mint amelyeket az éves tevékenységi jelentésekben beszámolásra használtak. Amikor azonban ezen változtattak, az néha indoklás nélkül történt. Bizonyos jogszabályi korlátozások és gyakorlati kényszerítő körülmények kedvezőtlenül befolyásolták a tagállamoktól a megosztott irányítással kezelt programokra nézve gyűjtött információk megbízhatóságát.

38


KEVÉSSÉ M UTATKOZIK M EG A KI ADÁSOK SZÜKSÉGES VO LTA ÉS UNIÓS ÉRTÉKNÖVELŐ HATÁSA A Számvevőszék által 2011-ben elfogadott, a legkülönbözőbb témákról szóló 16 különjelentés azt vizsgálja, hogy az uniós műveleteket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) összhangban hajtották-e végre. A Számvevőszék megvizsgálta, hogy 2011-es különjelentéseiből milyen tanulságok vonhatóak le a 2014–2020 közötti programozási időszak új programjainak és projektjeinek előkészítésére nézve. Erre a három témára összpontosított: igényfelmérés, tervezés, valamint az uniós értéknövelő hatás fogalma. A Számvevőszék megállapítása szerint: a)

gyakran nem lehet megbízható igényfelmérésre támaszkodni, pedig annak híján aligha biztosítható, hogy az uniós kiadások a leginkább rászoruló (földrajzi vagy tematikus) területekre irányuljanak;

b)

a programtervezés egyes hiányosságai csorbítják a Bizottság azon képességét, hogy meg tudja állapítani az uniós kiadások eredményeit és hatásait és be tudjon számolni azokról;

c)

a Bizottságnak nem teszi kellően érzékelhetővé, hogy miben nyilvánul meg az uniós kiadások uniós értéknövelő hatása.

A Számvevőszék az alábbiakat javasolja a Bizottságnak:

o

az új kiadási programok megtervezésekor igyekezzen az elérendő eredményekre és hatásokra összpontosítani tevékenységét. Ha az eredmények és a hatások nehezen mérhetőek, akkor a Bizottságnak olyan specifikus, mérhető, abszolválható, reális és teljesítési időhöz kötött (SMART) mutatókat és mérföldköveket kellene bevezetnie, amelyek bizonyítják, hogy tevékenységei a kívánt célok irányában hatnak;

o

működjön együtt a tagállamokkal időszerűségének javítása érdekében;

o

szakpolitikai céljait azt szem előtt tartva határozza meg, hogy kimutathassa a következő, 2014–2020 közötti programozási időszakot jellemző uniós értéknövelő hatást és beszámolhasson arról.

a

benyújtott

adatok

minőségének

és

Teljes körű tájékoztatást a számvevőszéki teljesítményértékelésről a 201 1-es é ves jelentés 10. fejezete („Az uniós költségvetés révén elért eredmények”) tartalmaz.


MAGYARÁZATOK ÉS HÁTTÉRINFORMÁCIÓK

39

41


AZ EURÓPAI UNIÓ 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Az Unió 2011-es kifizetéseinek összege 129,4 milliárd EUR volt, ami az Unió bruttó nemzeti jövedelmének körülbelül egy százaléka. Ha ezzel összevetjük az egyes tagállamok állami költségvetését, azt látjuk, hogy az utóbbi sok esetben az adott ország teljes bruttó nemzeti jövedelmének mintegy felét teszi ki. Az uniós költségvetésről az Európai Parlament és a Tanács – hétéves pénzügyi keretek figyelembevételével – évente hoz határozatot. Arról, hogy a költségvetési forrásokat megfelelően használják fel, elsősorban a Bizottság gondoskodik. A kiadások mintegy 80%-ának – a mezőgazdasági és kohéziós kiadásoknak – a végrehajtása az Unió 27 tagállamával megosztva történik.

MI A BEVÉTELEK FORRÁSA? Az uniós bevételek főként a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén (GNI) alapuló hozzájárulásokból és a tagállamok által beszedett hozzáadottérték-adó alapján kiszámított forrásokból tevődnek össze. A bevételek jelentős része származik a vámokból és a mezőgazdasági lefölözésekből is (hagyományos saját források).

2011. ÉVI BEVÉTELEK Egyéb 9% Hagyományos saját források 13 %

GNI-alapú saját források 67 %

HÉA-alapú saját források 11 %

Összes bevétel, 2011: 130 milliárd EUR

42


MIRE FORDÍTJÁK A PÉNZESZKÖZÖKET? Az Európai Unió kiadásain belül a legnagyobb tételt, az uniós költségvetés közel felét a mezőgazdasággal és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kiadások (Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások, illetve Vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy szakpolitika-csoportok) jelentik, elsősorban a gazdálkodóknak folyósított kifizetések formájában. A kiadások másik jelentős része a regionális politika, energiaügy és közlekedés, valamint a foglalkoztatás és szociális ügyek terén támogatja projektek széles körét, épületek felújításától az Európát átszelő vasúti hálózatok kiépítéséig. Ez utóbbi rész az uniós költségvetés kb. egyharmadát teszi ki.

2011. ÉVI KIADÁSOK

Kutatás és egyéb belső politikák 8%

Igazgatási és egyéb kiadások 7%

Külkapcsolatok, segítségnyújtás és bővítés 5%

Mezőgazdaság: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások 34 %

Foglalkoztatás és szociális ügyek 8% Regionális politika, energiaügy és közlekedés 27 %

Összes kiadás, 2011: 129,4 milliárd EUR

Vidékfejlesztés, körny.védelem, halászat és egészségügy 11 %


43

A DAS MEGKÖZELÍTÉS DIÓHÉJBAN A Számvevőszék által kiadott megbízhatósági nyilatkozat – franciául déclaration d' assurance (DAS) – elsősorban a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzett ellenőrzési vizsgálatok során megszerzett, objektív bizonyítékokon alapul. A DAS folyamata a következőképpen zajlik:

A BESZÁMOLÓ MEGBÍZHATÓSÁGA Teljes körű és pontos információval szolgál-e az Unió éves beszámolója?

Az uniós költségvetés igen összetett. A bizottsági főigazgatóságok minden évben könyvelési tételek százezreit kezdeményezik, és információik sok különböző forrásból (többek között a tagállamoktól) származnak. A Számvevőszék ellenőrzi, hogy a számviteli folyamatok megfelelően működnek-e, valamint hogy az ezek eredményeként létrejövő számviteli adatok teljes körűek-e, azokat helyesen tartják-e nyilván és megfelelően mutatják-e be.

o

A Számvevőszék értékeli a sz ámviteli r endszert és megbizonyosodik arról, hogy az.megbízható (teljes körű és pontos) adatok megfelelő forrásául szolgál.

o

Ellenőrzi a főbb számviteli folyamatokat, hogy megbizonyosodjon azok helyes működéséről.

o

A számviteli adatokat analitikus vizsgálatnak veti alá és meggyőződik arról, hogy azokat következetesen mutatják-e be és ésszerűnek tűnnek-e.

o

Közvetlenül ellenőriz egy, a könyvelési tételekből vett mintát és meggyőződik arról, hogy a mögöttes tranzakciók valósak-e és azokat pontosan rögzítették-e az elszámolásokban.

o

Ellenőrzi a pénzügyi kimutatásokat és megbizonyosodik arról, hogy azok valós képet nyújtanak-e a pénzügyi helyzetről.

A TRANZAKCIÓK SZABÁLYSZERŰSÉGE Összhangban v annak-e a z U nió be számolója a lapjául s zolgáló u niós bevételi és kifizetési tranzakciók a vonatkozó szabályokkal?

Az uniós költségvetés az Unión belül, illetve a világ más tájain élő kedvezményezetteknek folyósítandó több millió kifizetést tartalmaz. E kiadások többségét a tagállamok kezelik. A szükséges bizonyítékok megszerzése érdekében a Számvevőszék egyrészt közvetlenül ellenőriz kifizetéseket, másrészt értékeli a kifizetéseket kezelő és ellenőrző rendszereket.

44


o

A számvevőszéki ellenőrök az uniós költségvetés különböző részeiből statisztikai módszerekkel vett tranzakció-mintákat vetnek alá részletes vizsgálatnak.

o

A mintában szereplő tranzakciókat részletesen – általában helyszíni ellenőrzés keretében – megvizsgálják, hogy közvetlen bizonyítékot szerezzenek a következőkről: a mögöttes esemény valóban megtörtént, szabályszerűen bekerült a nyilvántartásba, és megfelel az érintett kifizetésekre vonatkozó szabályoknak.

o

A hibákat – elemzés után – besorolják a számszerűsíthető vagy nem számszerűsíthető hibák csoportjába.

o

Kiszámítják a hibák hatását: a számszerűsíthető hibák extrapolálásával megállapítják a „legvalószínűbb hibaarányt”.

o

Értékelik a kontrollrendszerekből vett minta minőségét, és megállapítják, hogy a kontrollrendszerek mennyire eredményesen biztosítják az általuk kezelt tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét.

o

Figyelembe vesznek más, a témához tartozó információkat is, mint például az éves tevékenységi jelentéseket és más ellenőrök jelentéseit.

o

A tények helytállóságát biztosítandó a megállapításokat megvitatják mind a tagállami hatóságokkal, mind a Bizottsággal.

o

A Számvevőszék az elvégzett munka és az elért eredmények alapján véleményt fogalmaz meg.

További információ a megbízhatósági nyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési folyamatról a 2011-es éves jelentés 1.1 mellékletében olvasható.


45

A SZÁMVEVŐSZÉK ÉS TEVÉKENYSÉGE Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független ellenőrzési intézménye. Székhelyünk Luxembourgban van. Mintegy 900 szak- és kisegítő alkalmazottat foglalkoztatunk, az Európai Unió minden országából. Intézményünk 1977-es létrehozása óta munkánk középpontjában az Európai Unió pénzgazdálkodása áll, amelynek javításához mi is hozzájárulunk. A Számvevőszék ellenőrzési jelentései és véleményei az Unió e lszámoltathatósági láncának alapvető összetevői. Munkánk eredménye alapján – elsősorban az éves zárszámadási eljárás keretében – elszámoltathatóak az uniós költségvetés kezelői. Ez elsősorban a Bizottságra, de éppen úgy a többi uniós intézményre és szervre is vonatkozik. A megosztott irányítás területén fontos szerep jut a tagállamoknak is.

FŐ FELADATAINK A KÖVETKEZŐK:

o

pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések, elsősorban a megbízhatósági nyilatkozatra (más néven: DAS) irányuló eljárás keretében;

o

teljesítményellenőrzések olyan kiválasztott témákban, amelyek tekintetében tevékenységünk a lehető legtöbb haszonnal jár;

o

véleményadás a költségvetési gazdálkodással és egyéb fontos kérdésekkel kapcsolatos jogszabályokról.

Erőforrásainkkal igyekszünk úgy gazdálkodni, hogy biztosítani tudjuk a különböző tevékenységeink közötti megfelelő egyensúlyt és markáns eredményeket érjünk el az uniós költségvetés különböző területeit felölelő munkánk során.

MUNKÁNK EREDMÉNYE Eredményeinket a következő dokumentumokban ismertetjük:

o

az uniós költségvetésről és az Európai Fejlesztési Alapról szóló éves jelentések. Ezek főként a DAS-eljárás keretében született véleményünket és az ellenőrök által feltárt eredményeket tartalmazzák, és minden év novemberében jelennek meg;

o

külön éves j elentések, amelyek a különböző uniós ügynökségekről és szervekről kialakított pénzügyi ellenőrzési véleményünket tartalmazzák. A 2011-es évre vonatkozóan 42 ilyet tettünk közzé;

o

különjelentések kiválasztott ellenőrzési témákban, melyek az év során bármikor megjelenhetnek. Ezek elsősorban teljesítményellenőrzéseken alapulnak. 2012-ben kb. 20 különjelentést teszünk közzé;

46


o

vélemények; ezeket az Európai Parlament és a Tanács a pénzgazdálkodást érintő szabályok és rendeletek megszövegezése, illetve jóváhagyása során használja fel. 2012-ben a Számvevőszék 7 véleményt adott ki;

o

tájékoztató jellegű éves tevékenységi jelentés, amelyben az év során elvégzett munkánkba nyújtunk betekintést.

Munkánk segít tájékozódni az uniós pénzgazdálkodásban és átláthatóbbá teszi azt, bizonyosságot nyújt a pénzgazdálkodás állapotáról és hozzájárul további javító intézkedések megfogalmazásához. Mindezt az Európai U nió pol gárainak érdekeit szem előtt tartva tesszük.

Feladatainkról, munkánkról és eredményeinkről bővebben tájékoztat honlapunk: www.eca.europa.eu. Tevékenységünket Twitteren is figyelemmel kísérheti: Twitter @EUAuditorsECA. A Számvevőszéknek az [email protected] email-címen is írhat.

A SZÁMVEVŐSZÉK SZAKPOLITIKA-CSOPORTJAI A 2011-ES KöLTSÉgVETÉS SZAKASZAInAK (SZ.), CíMEInEK (C.) ÉS ALCíMEInEK (A.) fELSOROLÁSA MEZŐgAZdASÁg: PIACI bEAVATKOZÁSOK ÉS KöZVETLEn TÁMOgATÁSOK

05. c. 01-03. a., 06-08. a. Európai Mezőgazdasági garanciaalap VIdÉKfEJLESZTÉS, KöRnyEZETVÉdELEM, hALÁSZAT ÉS EgÉSZSÉgügy

05. c. 04-05. a. 07. c. 11. c. 17. c.

Vidékfejlesztés Környezetvédelem és éghajlat-politika Tengerügyek és halászat Egészségügy és fogyasztóvédelem

REgIOnÁLIS POLITIKA, EnERgIAügy ÉS KöZLEKEdÉS

06. c. 13. c. 32. c.

Mobilitás és közlekedés Regionális politika Energiaügy

fOgLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS ügyEK

04. c.

foglalkoztatási és szociális ügyek

19. c. 21. c. 22. c. 23. c.

Külkapcsolatok fejlesztés és az AKCS-államokkal fenntartott kapcsolatok bővítés humanitárius segítségnyújtás

EMP KüLKAPCSOLATOK, SEgíTSÉgnyúJTÁS ÉS bŐVíTÉS

KuTATÁS ÉS EgyÉb bELSŐ SZAKPOLITIKÁK

01. c. 02. c. 03. c. 08. c. 09. c. 10. c. 12. c. 15. c. 16. c. 18. c. 20. c.

gazdasági és pénzügyek Vállalkozáspolitika Versenypolitika Kutatás Információs társadalom és média Közvetlen kutatás belső piac Oktatás és kultúra Kommunikáció A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség Kereskedelem

I. sz. II. sz. III. sz. IV. sz. V. sz. VI. sz. VII. sz. VIII. sz. IX. sz. X. sz.

Parlament Tanács bizottság bíróság Számvevőszék Európai gazdasági és Szociális bizottság Régiók bizottsága Európai ombudsman Európai adatvédelmi biztos Európai Külügyi Szolgálat

nd SCIAL AffAIRS IgAZgATÁSI ÉS EgyÉb KIAdÁSOK

QJ-AE-12-001-HU-C

AZ EuRÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK AZ unIÓ függETLEn KüLSŐ ELLEnŐRZŐ InTÉZMÉnyE

Éves jelentéseiben a Számvevőszék minden évben megbízhatósági nyilatkozat formájában véleményt nyilvánít a beszámoló megbízhatóságáról, illetve az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségéről és szabályszerűségéről. Ez az összefoglaló tájékoztató jellegű. Az éves jelentéseknek a Számvevőszék által elfogadott teljes szövege elérhető a Számvevőszék honlapján, illetve megjelenik az Európai unió hivatalos Lapjában.

doi:10.2865/70313

TOVÁbbI TÁJÉKOZTATÁS Európai Számvevőszék 12, rue Alcide de gasperi 1615 Luxembourg LuXEMbuRg

e-mail: [email protected] www.eca.europa.eu

@EuAuditorsECA

2011. ÉVI ÉVES JELEnTÉSEK

Recommend Documents