2011. december 26 – 2012. január 1.
Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 1. Hoffmann Rózsa államtitkár köszönőlevele…………………………………………………3. oldal NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek HírTV 2011. december 26. Visszafelé sülhet el a gondozási díj bevezetése letölthető videóval………………...….…3. oldal Magyar Hírlap 2011-12-27 Átalakulóban a felsőoktatás…………………………………………………………………...4. oldal HVG.hu 2011. december 27. TASZ: A gyógypedagógia helyzete Lázár ámokfutása után……………………………...…5. oldal Eduline 2011.12.27. Diploma nyelvvizsga nélkül: itt vannak a pontos szabályok…………………………….…6. oldal Magyar Hírlap 2011-12-28 Hoffmann Rózsa: Megnyertük az oktatáspolitikai játszmát - interjú………………….…..6. oldal Népszabadság 2011. december 29. Az öröm árán………………………………………………………………………………...…...9. oldal Magyar Nemzet 2011. december 29. Jelentős támogatást kapott a Pécsi Tudományegyetem………………………………….10. oldal ATV 2011.12.29. Hiába tiltakoztak: az államfőn is "átment" a köznevelési törvény…………………….…11. oldal Origo 2011. 12. 30. Orbán magához vonta a nagy egyetemi megszorítást………………………….………....12. oldal Népszabadság 2011. december 30. Kezdődik? Folytatódik! …………………………………………………………………..…...14. oldal HVG.hu 2011. december 30. Egyelőre nem kapcsolják le a netről a magániskolákat…………………………………...15. oldal
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
1
Országos hírek Napi Gazdaság 2011. december 26. NFÜ: Meglendültek az uniós támogatások……………………………………………...…..16. oldal Inforádió 2011. december 27. Fokozatosan kell rendezni a hitoktatás kérdését…………………………………………..17. oldal Jogi Fórum.hu 2011.12.28. Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében..18. o Magyar Nemzet 2011. december 30. Két magyar egyetem a legjobbak között………………………………………………..…..19. oldal Népszabadság 2011. december 31. Nincs pénz tiszta szoftverre……………………………………………………………....…...20. oldal Hajdú online 2011.12.30. Félmilliárdból fejlesztik “intelligenssé” az iskolákat…………………………………..…..21. oldal Eduline 2011.12.27. Az élethosszig tartó tanulásban segítenek a borsodi könyvtárak új szolgáltatásai…….22.oldal Blogok, szakmai közlemények PDSZ.hu 2011-12-29 Levél a köztársasági elnöknek…………………………………………………………....…..23. oldal Parlament.hu Meghívó a Pulpitus beszélgetésre……………………………………………………….…..23. oldal
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
2
Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei 2012. január 1. Hoffmann Rózsa államtitkár köszönőlevele Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár levélben mond köszönetet mindazoknak, akik javaslataikkal, hozzászólásukkal, üzeneteikkel és munkájukkal támogatták a Nemzeti köznevelésről és a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény megalkotását. Kedves Kollégák! 2011 Karácsonya előtt néhány nappal a magyar Országgyűlés nagy szavazattöbbséggel elfogadta a Nemzeti köznevelésről és a Nemzeti felsőoktatásról szóló törvényt, amelynek szövegét bizonyára volt már módjuk megismerni. Az új kódexekkel megteremtettük iskolarendszerünk minőségi megújulásának jogszabályi feltételeit. Köszönetet mondunk mindazoknak, akik javaslataikkal, hozzászólásukkal, üzeneteikkel és munkájukkal támogatták ezt a bonyolult szép alkotó munkát! Kedves Mindannyian! A mai világ egyik legismertebb, és legnagyobb tekintélynek örvendő személyisége, a Katolikus Egyház feje, őszentsége XVI. Benedek pápa a NEVELÉS kérdéseinek szentelte szokásos újévi körlevelét. Mondandója sok tekintetben felerősíti az új törvényeink üzeneteit. Fontosnak tartjuk, hogy a neveléssel bármilyen minőségben foglalkozók megismerhessék az egyházfő üzenetét, hogy ki-ki belátása szerint meríthessen belőle. Ezzel a céllal tesszük közzé és küldjük el közvetlenül a köznevelés intézményeinek. Boldog új évet kívánunk minden diáknak, szülőknek, pedagógusoknak és irányítóknak, a most következő szakmai építkezésben pedig kérjük további szíves együttműködésüket. Budapest, 2012. január 1. Dr. Hoffmann Rózsa a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára (Oktatásért Felelős Államtitkárság) http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag
NEFMI – kapcsolódó sajtóhírek HírTV 2011. december 26. Visszafelé sülhet el a gondozási díj bevezetése letölthető videóval Visszafelé sülhet el a gondozási díj bevezetésének lehetősége a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint. Az érdekképviseletnél arra számítanak, hogy az átlagos családok nem tudják majd kigazdálkodni, a gyermekeiket nem adják bölcsődébe, ami miatt az intézmények egy része tönkremegy. Az önkormányzatoknak jövő szeptemberig kell eldönteniük, hogy kérnek-e többlet-hozzájárulást a szülőktől.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
3
Egyre több szlovák kisgyermek jár a határ menti Rajka bölcsődéjébe. Szüleik az étkezés mellett havi 70 ezer forintot fizetnek. A háromezer lakosú község jövőre a magyar szülőktől is kérhet gondozási díjat. Szakemberek arra számítanak, hogy a szülői hozzájárulást elsősorban azok a kistelepülések vezetik majd be, amelyeknek alig van saját bevételük. A 160 ezres lakosú Pécsett mindössze hétszázan járnak bölcsődébe. Minden harmadik gyermek rászorulónak számít, utánuk az étkezésért sem fizetnek a szülők. Ők akkor is mentesülnek a gondozási díj alól, ha az önkormányzat bevezeti 2012 őszétől. – A törvényi változások értelmében a fenntartónak lehetősége nyílik arra, hogy a bölcsődei ellátásban térítési díjat vezessen be. Annyira új ez a rendelkezés, hogy az önkormányzatok még nem foganatosíthatták ezt. Azt gondolom, hogy még Pécsett sincs napirenden. Amennyiben időszerű lesz, akkor át fogjuk gondolni, és egy megalapozott rendszerben fogunk élni a lehetőséggel – jelentette ki a népjóléti és sportbizottság helyi elnöke, Moór Eszter. A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint a gondozási díj ellenkező hatást válthat ki. – A magyar átlagnak nem lesz arra pluszjövedelme, hogy egy magasabb térítési díjat fizessen meg. Az intézmények kihasználatlanok lesznek és ezáltal csoportbezárásra, dolgozói elbocsátásra is sor kerülhet. Nem biztos, hogy ezáltal azt a célt fogja szolgálja a rendelet, amelynek a jegyében megalkották, hanem ellentétesen fog hatni – mondta a Hír TV-nek Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. A bölcsődei gondozási díj nem haladhatja meg a család egy főre eső jövedelmének 25 százalékát. http://mno.hu/ahirtvhirei/video-1039711
Magyar Hírlap 2011-12-27 Átalakulóban a felsőoktatás Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. Kétszáznegyvenhárom igen szavazattal, 37 nem ellenében elfogadta a parlament december 23-án az új felsőoktatási törvényt. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, valamint frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató képzésének teljes költségét, a részösztöndíjjal támogatott hallgató képzési költségének felét az állam, az önköltséges képzés költségeit a hallgató viseli. A támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormányelőterjesztést véleményezi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a kormányt tájékoztatni kell. A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után határozatban dönt a bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeretnek a felsőoktatási intézmények közötti megosztásáról. Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen –
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
4
tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat ösztöndíjas képzésben. Ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési idő meghaladja a tíz félévet, akkor a támogatási idő legfeljebb tizennégy félév. A felvételre jelentkező egy eljárásban legfeljebb öt jelentkezést nyújthat be, de ha ugyanazon szakra támogatott és önköltséges képzési formára is jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül. A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a kormányrendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg. Mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy C típusú középfokú államilag elismert – középfokú B2 szintű általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. A törvény alapján a bizonyítvány megszerzéséhez előírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett adott esetben a hallgatóknak a felsőoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát kell tenniük. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013-as tanévben tesznek záróvizsgát. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban letehető. A második év letelte után a tanulmányi és vizsgaszabályzat feltételhez kötheti a záróvizsgát, a jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után pedig már nem is tehető záróvizsga. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet, az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést http://www.magyarhirlap.hu/belfold/atalakuloban_a_felsooktatas.html
HVG.hu 2011. december 27. TASZ: A gyógypedagógia helyzete Lázár ámokfutása után Annak a kevés súlyosan-halmozottan fogyatékos gyereknek, akik iskolába járnak, szerencséjük, nem pedig jogaik vannak. Közel 3500 fogyatékos gyerek sorsát nehezítheti meg a Lázár János által beadott módosító a nemzeti köznevelésről szóló törvényhez Lázár János legutóbb elfogadott módosítója nyomán felpuhulnak az iskolai oktatásra vonatkozó kötelezettségek. Az új törvény alapján a szülők kérésére csökkenthetik a kötelező húsz órás iskolai óraszámot. Az iskolák ezt a gumiszabályt akár arra is használhatják, hogy nyomást gyakorolva a szülőkre elérjék, hogy a gyerek ne az elemi oktatás részeként, iskolában tanuljon, hanem bentlakásos szociális intézményekben, vagy otthon. - Megszabadulva így a legproblémásabb esetektől. A fogyatékos gyerekek oktatására specializált intézményekbe viszont csak újabb szűrő után lehet bekerülni, így lehetnek olyanok, akik teljesen kiszorulnak az iskolarendszerből.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
5
"A jelenlegi helyzet jó a megszűnésre ítélt, de nagyon is szívós bentlakásos intézményeknek, a gyógypedagógiai iskoláknak és az iskolafenntartóknak. Csak az érintett gyerekeknek és családjaiknak nem." A teljes jelentés a szervezet honlapján olvasható: http://ataszjelenti.blog.hu/2011/12/27/lazar_amokfutasa_utan
http://hvg.hu/napi_merites/20111227_tasz_lazar_oktatas_gyogypedagogia
Eduline 2011.12.27. Diploma nyelvvizsga nélkül: itt vannak a pontos szabályok Péntek este - sokszori módosítás után - elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt, ezzel végre egyértelművé váltak a nyelvvizsga-amnesztia szabályai is - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. 1. Mi az a nyelvvizsga-amnesztia? A nyelvvizsga-amnesztia egy átmeneti engedmény, amelyet az országgyűlés oktatási bizottsága javasolt azért, mert több tízezer volt hallgató diplomája halmozódik az egyetemeken és főiskolákon, a végzettek ugyanis még nem szereztek nyelvvizsgát, emiatt nem tudták átvenni az oklevelüket. 2013 és 2016 között ők nyelvvizsga nélkül is megkaphatnák a diplomájukat. 2. Kire vonatkozik az átmeneti engedmény? Azokra, akik 2013-ig államvizsgáznak, de az abszolválást követő három évben nem tudják bemutatni a nyelvvizsga-bizonyítványukat. 3. Kell-e valamilyen nyelvi vizsga a diplomához? Bár az eredeti tervben az állt, hogy nyelvvizsga és nyelvtudás nélkül is megkapják diplomájukat a 2013-ig államvizsgázó hallgatók, a nemzetierőforrás-miniszter javaslatára a felsőoktatási törvény elfogadása előtti utolsó percben bekeményítettek. Csak az veheti át az nyelvvizsga nélkül az oklevelet, aki a felsőoktatási intézménye saját, belső szervezésű nyelvi vizsgáján megfelelően teljesít. A vizsgák szintjéről még semmit nem lehet tudni. 4. Minden egyetemre és főiskolára vonatkozik az új szabály? Nem, az egyetemek és főiskolák szenátusa dönti el, alkalmazza-e az átmeneti engedményt. A vezető egyetemeken nagy valószínűséggel nem fognak rábólintani a nyelvvizsga-amnesztiára, ezekben az intézményekben ugyanis olyan magasak a ponthatárok, hogy eddig is csak nyelvtudással lehetett bekerülni a legnépszerűbb szakokra http://eduline.hu/nyelvtanulas/2011/12/27/Diploma_nyelvvizsga_nelkul_itt_vanna_a_pont_ZDE75G
Magyar Hírlap 2011-12-28 Hoffmann Rózsa: Megnyertük az oktatáspolitikai játszmát A következő tanévben várhatóan negyvenötezer hallgató részesülhet állami ösztöndíjban, és ezt a számot nem szándékozzuk csökkenteni – mondta el a lapunknak adott interjúban Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, aki szerint a támogatásért cserébe reális feltételeket KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
6
kell vállalniuk a hallgatóknak, sőt bizonyos esetekben mentesülhetnek is a szerződésben vállalt kötelezettségek alól. Közölte azt is, hogy legkésőbb január végére biztosan kiderül, melyik szakon mennyibe kerülnek majd a fizetős képzések. – Pénteken elfogadta a parlament az új felsőoktatási törvényt. Mik a legfőbb változások, és melyek azok, amelyek már a következő tanévben életbe lépnek? – A törvény legnagyobb hangsúllyal megjelenő vonása az, hogy sok eszközzel javítja a felsőoktatás minőségét, eredményességét, ezáltal növeli a versenyképességét, és megteremti a feltételeket a szerkezet ésszerűbbé tételére. Mivel egy ekkora rendszer egyszerre csak körülbelül tíz-tizenöt százaléknak megfelelő változást visel el, ebben fokozatosságra van szükség. Jövő szeptembertől a hallgatói létszámban, a finanszírozásban lesz változás, és megkezdődik a képzési szerkezet korrekciója. Állami támogatásban várhatóan negyvenötezer hallgató részesülhet, ebbe a körbe beletartoznak a teljes és a részösztöndíjas hallgatók is. A magyar politika és a társadalom komoly eredményének tartom, hogy ilyen rendkívül nehéz gazdasági körülmények között is ekkora nagyságrendben tudunk támogatott képzéseket indítani. A keretszám már-már feszegeti Magyarország teljesítőképességének határait. Mégsem áll szándékunkban ezt a számot szűkíteni, hiszen ismerjük a családok anyagi helyzetét. – A részösztöndíj mekkora támogatást jelent? – A részleges ösztöndíj azt jelenti, hogy a képzési költség felét állja az állam. Igyekszünk a realitások talaján maradni az önköltség megállapításánál is. Az önköltséges hallgatók létszámát egyáltalán nem korlátozzuk. Azt azonban el akarjuk kerülni, hogy a tehetősebbek megfelelő felkészültség nélkül juthassanak be az egyetemekre, az idei 200 ponttal szemben jövőre már 240 pont lesz a felsőoktatásba bejutás minimális ponthatára az összes finanszírozási forma esetén, vagyis emeljük a belépési követelményeket. Ez a változás harmonizál az Alaptörvényünkkel, amely a felsőoktatásból való részesedést nem alanyi jogként, hanem tudás, képességek és törekvések alapján járó lehetőségként definiálja. – Februárban már be kell adni a felvételi jelentkezéseket a következő tanévre, egyelőre azonban nem tudni, hogy melyik képzés melyik intézményben mennyibe fog kerülni. Mikorra készül el a költségeket szabályozó rendelet? – Az önköltség mértékét egyetemenként, szakonként a kormány határozza meg. A számítások már javában folynak, és legkésőbb január 31-ig biztosan publikussá válnak a pontos összegek. – A törvényből kiderül, hogy tanulmánya megkezdésekor minden hallgatónak szerződést kell kötnie az állammal. Azt még mindig nem tudni, hogy mi lesz a szerződések pontos tartalma, milyen feltételeket kell vállalni a támogatásért cserébe. – A szerződés az állami ösztöndíjban részesülő hallgatóknak felkínált lehetőség. A kötelezettségek reálisak és emberségesek lesznek. A hallgató szabadon dönthet arról, hogy elfogadja-e vagy sem az adott feltételekkel, hogy az állam fizesse a képzését. Aki nem akarja vállalni a szerződésben foglaltakat, természetesen tanulhat, de ez esetben saját magának kell a költségeket viselnie. Aki viszont vállalja, annak a támogatás fejében majd mintegy öt-tíz évet kell Magyarország javára dolgoznia. Nem feltétlenül itthon, akár külföldön is lehet, ha a munkahely a magyar adóhatóság jogkörébe tartozik. A rémhírekkel szemben egyáltalán nem arról van szó, hogy nem lehet külföldre menni, vagy hogy a diplomázás után azonnal itthon kellene megkezdeni a munkát. A vállalt feltételek nem teljesítése esetén persze vissza kell majd fizetni a kapott támogatás összegét. Bizonyos esetekben azonban mentesség is szerezhető lesz. A női hallgatók például három gyermek
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
7
vállalása után mentesülnek a szerződésben vállalt kötelezettségek alól. Értelemszerűen nem kell Magyarországon dolgozniuk a külhoni magyar hallgatóknak sem. – És mi van akkor, ha valaki vállalja, de később mégsem teljesíti a feltételeket? – Ha valaki aláírja a szerződést, amelynek értelmében itthon vállal majd munkát egy ideig, de ennek nem tesz eleget, hanem elmegy egy jobban fizető külföldi munkahelyre, és ott dolgozik, akkor a kinti magas jövedelméből nem fog neki súlyos gondot okozni a költségek visszafizetése. Másrészt ha valaki 10-15 évig – hiszen itt erről és nem egy-két évről van szó – külföldi államot támogat a munkájával, a befizetett adójával és járulékaival, akkor nyilván nem várhatja el a magyar adófizetőktől, hogy finanszírozzák az őt erre alkalmassá tevő képzést. – Többször is megkapta a parlamentben azt a kritikát, hogy a szegényebb sorsú fiatalok kiszorulnak a felsőoktatásból, mert esélyük sincs kifizetni a képzésük árát. – Mivel a belépéskor kizárólag a felkészültség és nem az anyagi helyzet számít, a szegényebb sorsú, szorgalmas és elegendő tudással rendelkező fiatalok is bekerülnek majd az állami ösztöndíjjal támogatott keretbe. Aki viszont a gyengébb teljesítménye miatt kiszorul belőle, hitelt vehet fel, amelyből finanszírozhatja tanulmányait. A diákhitel eddig alapvetően a megélhetéshez nyújtott segítséget. Az új konstrukció már lehetővé teszi, hogy a hallgató a képzése teljes költségét is ki tudja fizetni belőle. A képzési idő törvényes határok közötti megnyújtása pedig arra is lehetőséget teremt, hogy a diákok egy ideig munkával teremtsék elő a szükséges összeget. Bár kevés szó esik róla, nem árt megjegyezni, hogy a tanulmányi szerződés gyakorlata jelenleg is létezik itthon és a nagyvilágban. Eszerint egy vállalat meghitelezi az akkori vagy majdani munkavállalója tanulmányait, és cserébe azt kéri, hogy az illető meghatározott ideig dolgozzon a cégnél. A magyar állam most majd ezt a gyakorlatot fogja kiszélesíteni. – A képzési szerkezet mikortól és hogyan alakul át? – Semmit sem akarunk elsietve bevezetni, ezért elegendő időt hagyunk az egyes szakok tartalmiszerkezeti felülvizsgálatára. Míg egyes műszaki vagy gazdasági területeken például bevált a kétciklusú képzés, addig bizonyos bölcsészszakokon ez működésképtelen. A tanárképzés például nagyon megszenvedte a két ciklus megkerülhetetlenségét. A szerkezeti változások kellő előkészítés után, fokozatosan lépnek majd életbe 2013-tól. – A szakmai viták és a több mint háromszáz módosító indítvány nyomán mennyire változott meg a törvény a tavaly októberben nyilvánosságra került első koncepció óta? – Tisztultak a tanárképzéssel kapcsolatos elgondolások, év közben dőlt el, hogy visszaállunk a kétszintű képzésre. Az általános iskolai tanárok tanulmányi ideje négy plusz egy év lesz, míg a középiskolai tanároké öt plusz egy év. Bár a finanszírozás racionalizálása az eredeti szövegben is szerepelt, az önköltséges képzés fogalma később, a Széll Kálmán-terv nyomán került be az anyagba. Új elem még a hallgatói szerződés és a kiemelt intézményi státus is. – A parlamenti módosítókon túl a Magyar Rektori Konferencia is fogalmazott meg javaslatokat, szintén több mint háromszázat. – A rektorokkal egész évben intenzív kommunikációt folytattunk. Javaslataikat megkaptuk, megtárgyaltuk, de nem mindegyiket tudtuk befogadni. Mivel ők a saját intézményeik érdekeit tartják szem előtt, érthető módon nem támogatják az intézmények gazdálkodásában a nagyobb állami szerepvállalást. Mi pedig kezdettől fogva egyértelműen azt képviseltük, hogy az állami vagyon fölötti gazdálkodásban vissza kell adni a jogkört az államnak. Ez vitatott pont maradt a
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
8
rektorok és a kormány között. De biztos vagyok benne, hogy alkalmazkodnak majd a megváltozott helyzethez, annál is inkább, mivel a felsőoktatás tudományos, oktatói és kutatói szabadsága változatlan marad. A vagyonnak pedig gondos gazdája lesz az állam. – Néhány hónappal ezelőtt tele volt a sajtó intézmény-összevonások és bezárások hírével. Ez a szándék a törvénybe végül mégsem került be. Később sem lesz integráció? – Ez a híresztelés is vaklárma volt, mint sok egyéb az oktatási törvények körül. Az államtitkárság a törvény koncepciójának készítésekor számos lehetőséget mérlegelt. Szóba került az intézmények integrációja is. Számba vettük a várható előnyöket és hátrányokat, és úgy ítéltük meg, a helyzet nem indokol központilag elhatározott összevonásokat. Ennek ellenére hónapokig erről folyt a közbeszéd. A törvényben annyi szerepel, hogy júniusig minden intézménynek el kell készítenie a fejlesztési tervét, amelyet majd a fenntartó – állami intézmények esetén a miniszter – véglegesít. Spontán intézmény-összeolvadás persze elindulhat – el is indult több helyen –, de ezt a folyamatot mi nem fogjuk erőltetni. – Mi lesz az oktatási államtitkárság következő feladata most, hogy mindkét törvényt elfogadták? – A politikai játszmát megnyertük, hiszen mind a köznevelési, mind a felsőoktatási törvényt nagy szavazattöbbséggel elfogadta az Országgyűlés. A munka dandárja azonban hátravan. Mivel a jogszabályok kerettörvény-jellegűek, az előttünk álló fél évben igen sok részletszabályt kell megalkotnunk. A köznevelési törvény esetében ilyen lesz a Nemzeti alaptanterv, az új érettségi rendelet, az ellenőrzés rendje, az állami fenntartásba vétel, illetve az önkormányzatoknak történő visszaadás szabályai. A felsőoktatásban új felvételi rendeletre van szükség, ki kell dolgozni a finanszírozás alapelveit, az önköltségszámítást, meg kell határozni a szakok képzési szerkezetét. Emellett részletes végrehajtási rendeletet is kell készíteni a törvényekhez. A munkával időarányosan jól állunk, mert a jogszabályok sokkal több háttéranyaggal készültek el, mint amit végül a parlament elé terjesztettünk. Úgy hiszem, nyugodtabb, építkező jellegű szakasz következik, hiszen szakmai kérdésekben könnyebb megegyezésre jutni. Persze a politikai szándékok, érdekek és sérelmek sokszor jelennek meg szakmai köntösben, így ez sem lesz feltétlenül csendes, konfliktusmentes építkezés. De miután már megvannak a biztos fogódzók, a törvényi keretek, a részletek kidolgozása viszonylag könnyebben megy. Munkatársaimmal együtt meg vagyok róla győződve, hogy jó törvényeket alkottunk. Természetesem nyitottak leszünk a hibák korrekciójára és a további párbeszédre minden együttműködésre törekvő partnerrel. http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hoffmann_rozsa_megnyertuk_az_oktataspolitikai_jatszmat.html
Népszabadság 2011. december 29. Az öröm árán Nem mondom, persze aggódtunk egy kicsit, hogy nyolc év után milyen lesz az egyenleg. Mert az odáig felettébb üdvös, hogy a gyermek imád iskolába járni, ahogyan előtte még senki a színkitűnőkkel teli családból, és míg a vele egyidősek uncsi matek- és környezetórákon vettek részt, ő fülig merült mondjuk az erdőprojektben. S amikor azoknak hosszú memoritereket kellett megtanulniuk a János vitézből, ő vidoran elrappelte Jancsi és a banya találkozását. De megnyugodni csak akkor mertünk, amikor a menő gimnázium felvételi előkészítője fényesen visszaigazolta: boldogan is lehet kimagasló tudást szerezni. Ami nem mellesleg mindazoknak frappáns válasz, akik azt állítják, hogy az „alternatív” iskolák csak bizonyítványgyárak holmi gazdag hülyegyerekek számára. Az elmúlt húsz év feszült politikai
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
9
hangulatában, amikor minden oktatási kormányzat az alapok újbóli lerakásával kezdte, sokan hajlamosak voltak elfelejteni: a nevelés szabadságáért, a mindenkinek járó lehető legjobb oktatásért küzdöttek mindazok, akik kihasználták a bomló rendszer lehetőségeit, és alapítványi, egyesületi keretek között létrehoztak egy-egy új iskolát. A törekvéseiket támogató állam pedig éppen azért állt e kezdeményezések mögé, hogy az úttörők idővel kikristályosodó eredményeinek majd a tömegoktatásban is hasznát vehesse. A jelen oktatási kormányzat, amely mindenről igen határozottan formál fölöttébb egyszerű véleményt, e műhelyek sorsáról most feltűnően hallgat. Nem tudni, az államosítással párhuzamosan mi lesz a sorsa a működésük alapját adó kiegészítő normatívának – amely egyébként most is csak az egyházi iskoláknak adott pénz fele –, de az a tény sok jót nem ígér, hogy a finanszírozás már az utóbbi fél évben is teljesen kiszámíthatatlanná vált. Máris százszámra kerültek a csőd szélére az alternatív pedagógiai programmal működő általános és középiskolák, akárcsak a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását segítő művészeti intézmények és egyéb tanodák. A következő naptári év pénzeiről még semmit se tudni, azt viszont igen: a kormányzat máris kizárta ezeket az intézményeket az állami támogatású KözHáló internetes rendszeréből. Fizessenek, ha dolgozni, adminisztrálni vagy akár csak böngészni szeretnének a világhálón! Ha a kormánynak ez a célja, a jelen helyzetben igazán nem lesz nehéz tönkretenni az alternatív pedagógiai műhelyeket. S ha így jár el, egy időre valóban mindenki a hatalom szándéka szerint fog tanulni: egy tankönyvből, egy tanterv szerint, tökéletes ideológiai kontroll alatt. De hát a gazdasági tevékenységet aligha lehet megtiltani: idővel megalakulnak majd az alternatív magániskolák. Azon tehetőseknek, akik fontosnak tartják, hogy széles látókörű, személyre szabott, a tehetségét kibontakoztató és az egyéniségét tiszteletben tartó nevelést kapjon a gyerekük. Ami engem illet, máris nagy érdeklődéssel várom, a parlamentben a köznevelési törvényre igennel szavazók közül hányan tűnnek majd fel a kuncsaftok között. http://nol.hu/velemeny/20111229-az_orom_aran
Magyar Nemzet 2011. december 29. Jelentős támogatást kapott a Pécsi Tudományegyetem Tartozásai finanszírozására négymilliárd forintos kormányzati támogatást kap a Pécsi Tudományegyetem (PTE) – jelentette be Hoppál Péter (Fidesz–KDNP) országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón, Pécsen. Hoppál Péter azt mondta, a szerdai kormányülésen hozott döntés után a vissza nem térítendő, a fennálló tartozások finanszírozására fordítható támogatást napokon belül átutalják a pécsi egyetemnek. Mint hozzátette, a fővároson kívüli egyetemek közül a pécsi kapta a hasonló támogatások körében a legnagyobb mértékűt. Ez a képviselő közlése szerint egyrészt a baranyai megyeszékhely képviselői által folytatott lobbinak köszönhető, és a Pécsi Tudományegyetemen évek óta zajló konszolidációs program elismeréseként fogható fel. Csizi Péter, a város fideszes alpolgármestere, országgyűlési képviselő azt mondta: a kormány a döntésével az egyetem régóta fennálló, örökölt terheiből vesz le egy jelentős részt. Hozzátette, hogy a pénzből az egyetem a lejárt szállítói tartozásainak a jó részét ki tudja fizetni, így harminchárom, jogos követelésére váró pécsi és baranyai vállalkozás számára történik meg a kifizetés.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
10
Bódis József, a PTE rektora úgy fogalmazott: a segítséggel az egyetemen elindított konszolidációs program realitássá válhat. Emlékeztetett arra, hogy egy törvényi szabályozás eredményeként 2004 óta kincstári biztos van az egyetemnél, ám a hiány az azóta eltelt hét esztendő alatt is nőtt. A hiány okaival kapcsolatban megjegyezte: azok részben korábban megígért, de elmaradt kormányzati támogatásokból keletkeztek; a szívcentrum berendezéseire például kamatterhekkel együtt kétmilliárd forintot kellett költeniük. Az egykori Honvéd Kórház és a klinikum integrációja szintén kétmilliárd forintba került, ugyanúgy, ahogy a megyei kórházzal való összeolvadás. A sajtó rendelkezésére bocsátott egyetemi háttéranyagban az áll, hogy az intézmény állami szerepvállalás, beavatkozás, konszolidáció nélkül nem tudta volna csökkenteni adósságállományát. Ezért a gazdasági vezetés számos feltáró munkát végzett, ezek eredményeit pedig eljuttatta az irányító, finanszírozó minisztériumoknak. A PTE jelenleg több mint 9 milliárd forinttal tartozik szállítóknak, ebből 5,5 milliárd forint lejárt tartozás. A 60 napon túl lejárt állomány 2,6 milliárd forintot, a 180 napon túli tartozás pedig több mint félmilliárd forintot tesz ki. Az intézmény ez év decemberében már csaknem egymilliárd forint összegű szabad felhasználású keretet kapott a kormányzattól, azt szállítók kifizetésére fordította. http://mno.hu/belfold/jelentos-tamogatast-kapott-a-pecsi-tudomanyegyetem-1040221
ATV 2011.12.29. Hiába tiltakoztak: az államfőn is "átment" a köznevelési törvény Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a köznevelési törvényt, amely csütörtökön már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A megjelenés előtt két szervezet azt kérte az államfőtől, ne szignózza a jogszabályt. Hálózat a Tanszabadságért (HAT) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azt kérte Schmitt Pál államfőtől, hogy ne írja alá a köznevelési törvényt. A két szervezet erről szóló levelét csütörtökön adták át a köztársasági elnök hivatalában, a Sándor-palotában. A HAT és a PDSZ arra kéri Schmitt Pált, tájékozódjon a köznevelési törvényt illető kritikák tartalmáról, és küldje vissza a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek. A levél átadása után Fábry Béla a HAT képviseletében a Sándor-palota előtt megjelent újságíróknak azt mondta, a szervezetet azért hozták létre, mert a jogszabály tervezetének napvilágra kerülése óta úgy látják, az alkalmatlan az ország modernizációjára. Hozzátette: ezért tűzték ki célul, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a törvény elfogadását, illetve most annak aláírását. Jellemzőnek mondta, hogy Pokorni Zoltán, a Fidesz vezető oktatáspolitikusa is nemmel szavazott a törvény elfogadásakor az Országgyűlésben, és ez szerinte azt jelzi, hogy a Fideszen belül sem egyértelmű a törvény támogatása. Mendrey László, a PDSZ elnöke arról beszélt, a törvénynek számos olyan pontja van, amely jelentős mértékben befolyásolhatja "a munkavállalói részvételt a közoktatásban", azaz attól tartanak, hogy komoly elbocsátások lesznek. Azt hangoztatta: nem tesznek le arról, hogy működőképes köznevelési törvénye legyen Magyarországnak. Mint jelezte, a törvény esetleges aláírása után is van még jogi lehetőség annak befolyásolására. A szervezetek vezetői azt hangoztatták, bíznak abban, hogy a józan ész előbb-utóbb felülírja a politikai akaratot. A HAT és a PDSZ levelében az áll: "a jogszabállyal kapcsolatban számtalan szakmai és érdekvédelmi
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
11
szervezet fogalmazta meg fenntartásait, melyeket a parlamenti többség figyelmen kívül hagyott. Olyan törvény született így meg, mely - megítélésünk szerint - problémát okoz a társadalmi béke, a nemzet egysége, s hazánk európai integrációja, modernizációja tekintetében. Ezért (...) arra kérjük Önt, hogy megfontolásra küldje vissza a jogszabályt az Országgyűlésnek. (...) A felelősség most is az Öné. Bízunk abban, hogy ezt átérezve és átgondolva, akceptálja kezdeményezésünket" fogalmaztak a levélben. Az Országgyűlés december 20-án fogadta el a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A jogszabály értelmében minden, eddig önkormányzat által működtetett iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát 18 évről 16 évre csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A törvény elfogadása után a HAT nevében Nahalka István oktatáskutató az egész magyar társadalom számára károsnak nevezte az új jogszabályt. Az egyesületet mások mellett a PDSZ, Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke, Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke, Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke, Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Vekerdy Tamás pszichológus alapította 2011. november 4-én. A HAT - honlapján ismertetett - céljai közé tartozik "a jogsértő törvényalkotás elleni fellépés, az érdemi társadalmi-szakmai-civil párbeszéd kezdeményezése a közoktatásról, a nemzeti köznevelésről szóló törvénytervezet visszavonásának követelése". http://atv.hu/cikk/20111229_hiaba_tiltakoztak_az_allamfon_is_atment_a_koznevelesi_torveny
Origo 2011. 12. 30. Orbán magához vonta a nagy egyetemi megszorítást Jóval kevesebb diák felsőoktatási tanulmányait fogja teljes egészében kifizetni az állam, mint idén, bár bevezetik az 50 százalékos úgynevezett részösztöndíjat is. Az [origo] birtokába került tervezet szerint drasztikusan visszavágnák többek között az államilag támogatott gazdasági képzési helyeket, de megnövelnék például az informatikai keretszámot. Az arányok azonban még változhatnak, mert információink szerint a kormányfő magához vonta a számokról szóló döntést. Nemzetstratégiai kérdésnek tekinti, ezért az [origo] információ szerint magához vonta a 2012-es felsőoktatási keretszámok véglegesítésének jogát Orbán Viktor miniszterelnök. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) oktatási államtitkárságának december elejére összeállított keretszám-tervezetét eredetileg a szerdai kormányülésen kellett volna elfogadni, a kormányfő azonban információink szerint péntek délután még egy szűk körű egyeztetésen akar finomítani az elképzelésen. Az államtitkárság [origo] birtokába került, véglegesítésre váró javaslata a 2011-es 53500-al szemben 2012-re 45 ezer főben határozza meg az államilag támogatott képzésekre felvehető hallgatók számát. Ez 5000 férőhellyel több annál, mint amennyit a Nefmi szeptemberi javaslata meghatározott. A 45 ezerből a mostani tervek szerint viszont csupán 30 ezer tanuló képzését finanszírozná teljes egészében az állam, 15 ezerét csak 50 százalékban támogatná. Ebbe az utóbbi, részösztöndíjasnak nevezett körbe a tervezet szerint egyes műszaki, informatikai és természettudományos képzések tartoznak.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
12
Kevesebb bölcsész, több informatikus Bár a keretszám-kalkulációk már említett szeptemberi verziójában az államtitkárság olyan forgatókönyvekkel is számolt, amelyekben a jelentkezési népszerűségi listákat évek óta vezető közgazdász, turizmus-vendéglátás, jogász illetve bölcsészképzéseket állami támogatás nélkül, kizárólag önköltséges formában indíthatták volna el az egyetemek, a mostani változat már nem ilyen drasztikus változtatásokat tartalmaz. A friss tervezet valamennyi képzési területen hagy államilag támogatott férőhelyeket, igaz, egyesekét így is jelentősen visszanyeste. A különböző gazdasági képzésekre 2011-ben például még összesen 4900 hallgatót vehettek fel államilag támogatott helyekre az egyetemek és főiskolák, jövőre viszont ennek kevesebb mint felét, országosan csupán 2000-et. Annak ellenére hajtják végre ezt, hogy tervezet szöveges indoklásában szerepel, "a felsőoktatási intézmények és a felhasználó oldal (vagyis a munkáltatók) értékelése szerint is az ebbe a típusba tartozó képzések garantálják leginkább a végzés utáni elhelyezkedés lehetőségét." Ugyancsak nagy arányban, az idei 4200-ról 2700-ra csökkenti a koncepció a bölcsészettudományi képzések támogatott keretszámát is. Az ez évi 2100-ról emellett kevesebb mint felére, 1000 főre apad a társadalomtudományi képzésekre felvehetők létszáma, 800 helyett pedig mindössze 450 jogász tanulhat állami finanszírozással. Utóbbi a tervezet szöveges indoklása szerint azt jelenti például, hogy az ELTE-n és Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kívül az összes többi intézmény, köztük például a pécsi, szegedi illetve debreceni tudományegyetem összesen 100 támogatott férőhelyen osztozhat. Az egészségügyi, a pedagógus, illetve a művészeti képzésben nagyjából szinten tartja, a műszaki, informatikai és természettudományi képzésekben ugyanakkor a korábbi terveknél is jobban megemeli az államilag támogatott helyek arányát az előterjesztés: az informatika területén például a tavalyi 5500-ról 7000-re. Kérdés, mennyit kell majd fizetni Bár a konkrét, intézményenként karokra és szakokra lebontott keretszámokat a tervezet szerint a nemzeti erőforrás miniszter később határozza meg, egyfajta útmutatót már most is ad a javaslat a helyek elosztáshoz. A társadalomtudományok területéről például azt írja, hogy "a megmaradt támogatott beiskolázási létszámot a szociális szakokra, illetve informatikus-könyvtáros képzésekre kell koncentrálni", miközben "radikálisan csökkenteni kell a politikatudomány, illetve a társadalomismeret ágába tartozó szakok irányszámát", a jogászképzés támogatott helyeinek megfelezéséhez pedig annyit fűz megjegyzésként, hogy "a népszerű képzés keretszámának csökkenését részben kompenzálják a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére megállapított keretszámok." (A 2012-ben induló intézményben közigazgatási, rendészeti és katonai képzés folyik majd, összesen 1017 államilag támogatott és 1115 költségtérítéses hellyel.) A költségtérítések mértékéről egyébként egyetlen szót sem ír a tervezet, bár a december közepén megjelent Felsőoktatási Tájékoztatónak a férőhelyek karokra és szakokra bontott létszáma mellett ezt is tartalmaznia kellett volna. A dokumentum a nem támogatott képzéseken tanulók által fizetendő összegről mindössze annyit ír, hogy az a jelenlegi szabályozástól eltérően a költségtérítés minimális összegének meghatározása helyett az adott szak képzési ráfordításai alapján végzett önköltségszámítás alapján kerül meghatározásra. (Az egyetemeknek információink szerint november végéig kellett benyújtaniuk saját kalkulációikat arról, hogy a különböző karokon és szakokon mennyibe kerül nekik egy hallgató képzése.)
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
13
A keretszám-meghatározás költségvetési hatásait részletezve az előterjesztés úgy számol, hogy a 2011 januári állapothoz képest 37 milliárd forinttal (18 százalékkal) csökken a felsőoktatás költségvetési támogatása, a lépés társadalmi hatásai között pedig arról ír, hogy az előterjesztés növelni fogja a háztartások pénzügyi terheit, miután az állami ösztöndíjasok létszámának csökkenése miatt "a továbbtanulási szándék egy része egyéni befektetés alapján valósulhat meg. http://www.origo.hu/itthon/20111230-uj-keretszamok-es-osztondij-a-felsooktatasban.html
Népszabadság 2011. december 30. Kezdődik? Folytatódik! Az alapítványi és magániskolák a téli szünet előtti utolsó tanítási napon (december 21-én) délután 17.30 után villanypostán (e-mailen) levelet kaptak. Ebben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról tájékoztatta őket, hogy 2012. január 1-jétől megszünteti a Közháló-, régi nevén Sulinet-szolgáltatást. Ennek értelmében ezekben az iskolákban megszűnik az internet-hozzáférés is. Az értesítés tehát egyben azt jelentette, hogy sem az iskolák hivatalos levelezése, sem a digitális osztálynapló, sem az oktatási célú internetkapcsolat, sem az iskolák honlapja, sem a tanárok és a diákok wifi hozzáférése a téli szünet utáni első munkanapon már nem fog működni. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke, Horn György tiltakozott, telefonált, egyeztetett, tette a dolgát. Ennek eredményeként Vályi-Nagy Vilmos, az NFM helyettes államtitkára tájékoztatta az AME elnökét, hogy 2012. január 31-ig minden változatlan marad, az év többi részében pedig megvizsgálják a Közháló működését, többek között azt, van-e az iskoláknak másik internetszolgáltatója. Jó érzékkel küldték ki a minisztériumból a körlevelet. December 21-én, hétfőn délután, a karácsonyi-újévi szünet kezdetén már csak véletlenszerűen volt ember az iskolákban. Nagyon sok helyen csak a januári iskolakezdés alkalmával szembesülnek azzal, hogy az eddigi internetes kapcsolatuk hamarosan meg fog szűnni, és a digitális bénultság elkerülése érdekében azonnali intézkedésekre kényszerülnek. Mi volt a szándéka ennek a döntésnek? Ki akarja megbénítani az iskolák egy részének működését? És miért? Átgondolta valaki, mi lesz ennek a következménye? Vajon a nemrég elfogadott köznevelési törvény gyakorlati megvalósításának ez az első lépése? Vajon azok az iskolák – gyerekek és szülők –, amelyek természetesnek tartották a nagyvilág kisvilágában a szabadságot, el fogják tűrni a zsarnokságot? Mi következik ezután? Vajon a nyugdíjpénztári forgatókönyv ismétlődik? Vagy csak egyszerű ostobaságról, a kormányzaton belüli egyeztetés hiányáról van szó? Miért akarja bárki is a közpénzből a közfeladatot ellátó iskolák számára (is) létrehozott rendszert elvenni azoktól, akik számára ez a rendszer nélkülözhetetlen? Az alapítványi és magániskolák internet-hozzáférésének letiltásával akarják összedobni a hiányzó százmilliárdokat? Vagy valami másról van szó? Abcúg magániskolák! Be az állami rendszerbe, mind! Még hogy alternatív pedagógiai programok, a szilárd értékrendtől (?) való eltérés, másként gondolkodni a világról, egyáltalán gondolkodni – ezt nem! Egy tanterves, egy tankönyves, hittanoktatással erkölcsösre formált, államilag ellenőrzött egyeniskolák, fegyelmezett „naszádmatrózokkal” – ezt igen! Nincs kétségem, hogy ha nehézségek árán is, a pedagógusok, a gyerekek és a szülők a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium karácsonyi ajándékának élményéből felocsúdva megtalálják a megoldást.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
14
Mert meg kell találni. Kerül, amibe kerül. Az nem lehet, hogy az iskolák a tanítási félév zárása idején, a középiskolai felvételi időszakában internet nélkül maradjanak. Az iskola az az érték, amit gyerekek, szülők, pedagógusok együttes munkával hoztak létre. Ezeket az iskolákat eddig is ők, az iskolák használói tartották fenn. És hiába a törvény alapján a finanszírozási diszkrimináció, nem fogják engedni, hogy a hatalom leszalámizza, ledarálja, megszüntesse ezt az értéket. Még akkor sem, ha most csak kormányzati ostobaságról van szó. Lássunk tisztán. A kulturkampf folytatódik. Már nemcsak a nyilvánosság terepén, nemcsak a filmesek, a színházcsinálók háza táján, hanem az iskolák világában is. Ez egy olyan harc, aminek csak vesztesei lesznek. Kinek kell ez? Fábry Béla, A szerző pedagógus http://nol.hu/velemeny/20111230-kezdodik__folytatodik
HVG.hu 2011. december 30. Egyelőre nem kapcsolják le a netről a magániskolákat Mégsem változik január elsejétől a Közháló program, 2012-ben sem maradnak internetszolgáltatás nélkül a magán- és alapítványi iskolák, óvodák - írja pénteki számában a Magyar Hírlap. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a múlt csütörtökön azt közölte, hogy a magánintézmények januártól nem vehetnek részt a programban. Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez fordult, azt kérve, vonják vissza a döntést, vagy legalább adjanak időt saját hálózatok kialakítására, egyedi szerződések megkötésére - emlékeztet a lap. "Levelemre hivatalos választ még nem kaptam, de Vályi-Nagy Vilmos kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkár telefonon megnyugtatott, hogy január 31-ig biztosan marad a Közháló az alapítványi iskolákban. Ezt követően indul a program felülvizsgálata, de érdemi változás a tanév végéig nem várható" - mondta a Magyar Hírlapnak Horn György, aki úgy tudja, hogy az AME tagjai és a közfeladatot ellátó intézmények később is a programban maradhatnak. "A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közben arról tájékoztatta lapunkat, hogy a közoktatási feladatokat ellátó, valamint az állami és önkormányzati fenntartású oktatási, kulturális feladatokat ellátó intézmények esetében továbbra is központilag gondoskodnak az internet finanszírozásáról" ismerteti a lap. http://hvg.hu/karrier/20111230_ame_kozhalo#utm_
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
15
Országos hírek Napi Gazdaság 2011. december 26. NFÜ: Meglendültek az uniós támogatások A harmadik negyedévben a heti csaknem 20 milliárd forint kifizetés volt jellemző - mondta az NFÜ elnöke. Az intézményrendszer hatékony munkájának köszönhetően jelentősen felgyorsultak az európai uniós fejlesztési támogatások kifizetései, és számottevően emelkedtek az uniótól beérkező források is - nyilatkozta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke az MTI-nek. A korábbi vezetés idejére jellemző átlagos heti 5,5 milliárd forint kifizetést sikerült megemelni az első évben heti 15 milliárd forintra, az idén a harmadik negyedévben pedig ez a szám 19,7 milliárdra nőtt. Célként 30 milliárd forint heti kifizetést tűzött ki maga elé az NFÜ - hangsúlyozta Petykó Zoltán, aki szerint a rendszer további javítása szükséges, de az értékeléskor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korábbi időszakhoz képest az intézményrendszer kevesebb erőforrással gazdálkodik. Az elmúlt egy évben dinamikusan nőtt a szerződött projektek száma a korábbi időszakhoz képest, heti bontásban 103-ról átlagosan 179-re. Csak ezt a mutatót tekintve 75 százalékkal gyorsabb a mostani NFÜ, mint a kormányváltás előtt. A kifizetések volumene ugyancsak ebben az összevetésben 176 százalékos növekedést mutat Az idén több mint 7600 támogatói döntés született mintegy 850 milliárd forint, és mintegy 8400 szerződést kötöttek csaknem 900 milliárd forint értékben. Az idei, közel 800 milliárd forint kifizetés megközelítőleg 15 400 projektet érint. A 2011. november 1-i adatok alapján az összes időközi kifizetést tekintve az ötödik helyet foglalja el Magyarország az EU tagállamai között - mondta Petykó Zoltán. Az NFÜ elnöke kiemelte, hogy az intézményrendszer adminisztrációs terhei az év végéhez közeledve növekedtek, a legfontosabb feladatok közé tartozik ebben az időszakban is a kedvezményezettektől beérkező számlák mihamarabbi és szabályos teljesítése. Értékelése szerint Magyarország összességében jó úton halad az uniós források felhasználásában, amit mutat az is, hogy az október elején megtartott éves áttekintő ülésen az Európai Bizottság képviselői külön is hangsúlyozták ezt, elismerve, hogy az elmúlt év komoly előrehaladást jelentett. Petykó Zoltán emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség több gyorsítási lépést is bevezetett az elmúlt időszakban. A közreműködő szervezeteknél elrendelték a hátralékos ügyek feldolgozását, és nemcsak egységesebb lett a szabályozás, hanem átláthatóbbá, egyszerűbbé és gyorsabbá vált a végrehajtás a jogszabályi környezet átalakításával. Ehhez kapcsolódóan az NFÜ és a közreműködő szervezetei több elektronikus pályázati alkalmazást, a gyorsabb ügyintézést elősegítő eszközt vezettek be, valamint alkalmazzák és betartják a csökkentett átfutási határidőket. Terveik szerint 2012-ben több mint 1500 milliárd forint értékben születnek támogató döntések. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) programjainak keretében mintegy 1400 milliárd forint európai uniós forrás kifizetésével számolnak a 2012. évi költségvetésben. Mindez nagymértékben hozzájárul az ország megújításához, a gazdaság fejlesztéséhez és a társadalom megerősítéséhez – mondta Petykó Zoltán.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
16
Hangsúlyozta, hogy a jövőben - szándékuk szerint - gyorsulni fog a projekttervezéssel és menedzseléssel, az ellenőrzés koordinációjával kapcsolatos feladatok elvégzése, az adminisztrációt tovább csökkentő informatikai fejlesztések, illetve az engedélyezési és finanszírozási folyamatok egyszerűsítésével összefüggő, valamint a támogatások rendjéhez kapcsolódó munkálatok megvalósítása. Az operatív programok közötti 2011-es forrásátcsoportosítás legnagyobb pénzmozgással járó változása az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési Programját érinti. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) hatékony energiafelhasználást és megújuló energiafelhasználás növelését támogató konstrukcióira 160 milliárd forint kerül átcsoportosításra a Közlekedés Operatív Programból (KÖZOP). A különböző KEOP programok a nagy érdeklődés miatt mára forráshiányossá váltak, ezért azokra a területekre kerülnek átcsoportosításra a források, ahol biztosított a gyors és hatékony felhasználásuk. Petykó Zoltán kiemelte: a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 2012-es terveiben két jelentős összegű pályázat megjelenése várható, az egyik a struktúraváltoztatást támogató infrastruktúra-fejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban 44 milliárd forint összegben, a másik a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 8 milliárd forint értékben. Ugyancsak tekintélyes keretösszegű pályázatok megjelenése várható jövőre a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretén belül is. Ide tartozik az innovatív iskolák fejlesztése 30 milliárd forint, a munkahelyi képzések támogatása 21 milliárd forint és az egészségfejlesztés a közoktatásban elnevezésű pályázat 20 milliárd forint kerettel. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2012-es pályázatai közül kiemelkedően fontos a versenyképességi programokat támogató konstrukciója 27 milliárd forint, illetve az innovációs és technológiai parkok támogatását segítő pályázata 15 milliárd forint keretösszegben. A Regionális Operatív Programok (ROP) keretében fejleszteni kívánják egyebek mellett az egészségügyi turisztikai szolgáltatásokat 14 milliárd forint, valamint az alap és járóbeteg ellátást 4 milliárd forint keretösszegben - ismertette Petykó Zoltán. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/nfu_meglendultek_az_unios_tamogatasok.505955.html
Inforádió 2011. december 27. Fokozatosan kell rendezni a hitoktatás kérdését Bölcskei Gusztáv református püspök szerint fokozatosan, nem egyik tanévről a másikra kell rendezni a kötelező etika-, illetve hitoktatás kérdését, ugyanis meg kell határozni, hogy milyen tankönyvekből oktassanak; ez ügyben is várja az állammal való egyeztetést a Magyarországi Református Egyház (MRE). MRE zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az egyház a hitoktatás terén megtarthatja a már meglévő pozícióit. Szólt arról is, hogy a református gyülekezeti lelkészek számára meghatározták azt a maximális óraszámot, amelyet még kifizet nekik az egyház a hittanórákért, hogy ne tolódjon el a hangsúly a gyülekezeti és a hittanári munka között az utóbbi javára. A továbbiakban az egyházi tanítóképzésre ezért nagy feladat hárul, hogy az előírt óraszámokat megfelelő színvonalon teljesíteni tudják - hangsúlyozta a püspök. Bölcskei Gusztáv az egyházi közoktatási intézményekről szólva kifejtette: az önkormányzatoktól való iskolaátvételi moratóriumuk továbbra is érvényben van, ez azt jelenti, hogy csak indokolt
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
17
esetben vesznek át a helyhatóságoktól iskolákat, mert "nem az egyház feladata, hogy egy anyagi nehézségekkel küszködő önkormányzatot átmenetileg kisegítsen a bajból". Hozzátette, hogy most is folynak "megfontolt ütemezésű" tárgyalások további iskolák átvételéről, mert ahol az szükséges az egyház missziója szempontjából, ahol jelentős református népesség él és még nincs iskolájuk, ott ez indokolt lépés. Kitért arra, hogy a szociális intézmények egyházi átvétele megszűnik január 1-jével a vonatkozó törvény értelmében. Bölcskei Gusztáv az idén jogilag lezárult egyházi ingatlanrendezésről azt mondta, hogy az állam és egyházak között ez az "egyik legkisebb súrlódással járó" terület. Az ingatlanrendezés keretében az egyházak vagy az államosításkor elvett ingatlanjaikat kérhették vissza, vagy annak aktuális árfolyamon számított értékét kapták meg. Ha az ingatlant kérték, akkor funkcióhoz kötötten iskolát, óvodát, szociális intézményt kell azokban fenntartaniuk. http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-474003
Jogi Fórum.hu 2011.12.28. Az államhoz kerülnek az iskolák és a kórházak az új önkormányzati törvény értelmében Állami fenntartásba, illetve tulajdonba kerülnek január 1-jével egyebek mellett a megyei oktatási és egészségügyi intézmények, köztük a kórházak és a szakrendelők. Az intézmények átadását az új önkormányzati törvény írja elő, amely rendelkezik arról is, hogy a települések a saját bevételeik növelésére helyi adót vethetnek ki. Az Országgyűlés december 19-én fogadta el a kétharmados támogatást igénylő új önkormányzati törvényt (Ötv), amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztást. A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága az lesz, hogy a megyei közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek. A kormány a módosítástól azt várja, hogy az új struktúra költségtakarékos és feladatközpontú lesz, továbbá szigorúbb kereteket szab az önkormányzati autonómiának. A kétharmados jogszabály a településeket együttműködésre, térségi társulások alakítására ösztönzi. Az önkormányzatok a jövőben is vállalhatnak önként feladatokat, ám ezek ellátása nem veszélyeztetheti a kötelezően előírt feladatokat. További korlát, hogy a fakultatív feladatok finanszírozása a saját bevételek, illetve az e célra biztosított források terhére lehetséges. A törvény rögzíti az önkormányzatok ellátandó feladatait, ezek között szerepel a közbiztonság fenntartása, az ivóvízellátás, a szennyvízkezelés, a hulladékgazdálkodás, a távhőszolgáltatás és a hajléktalanellátás. A változások közé tartozik, hogy a törvény helyiadó-kivetési jogot ad a településeknek saját bevételeik növelésére. A fővárosban nem változik meg az eddigi kétszintű önkormányzati rendszer, de több feladat- és hatáskör elkerül a jelenlegi "szintről", így például a hajléktalanellátás felelőssége a jövőben a főváros helyett a kerületeké lesz. A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
18
munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el. Az új jogszabály megváltoztatta az összeférhetetlenségi szabályokat is, így például polgármester nem lehet országgyűlési képviselő a 2014-es választások után. A közélet tisztasága érdekében a törvény szabályozza a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, amely a házastársra, az élettársra és a gyerekekre is vonatkozik. A szabályok a bizottságok külsős - nem képviselő - tagjaira is vonatkoznak majd. A törvény "megerősíti" a polgármestereket a képviselő-testülettel szemben, így például a polgármester - meghatározott esetekre - vétójogot kap, és tisztségének megszűnéséről csak bíróság dönthet. Testületi ülést évente legalább hatszor kell tartani, akár a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal indítványára is. A helyi konfliktusok feloldásának eszközeként a testület minősített többséggel mondhatja ki a saját feloszlását, ekkor három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni; ennek költségét az önkormányzat viseli. Kivételes eszközként az Országgyűlés a kormány javaslatára is dönthet a testület feloszlatásáról, ha az alaptörvény-ellenesen működik. A köztársasági elnök hatásköre, hogy ekkor megbízza az illetékes kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati feladat- és hatáskörök ideiglenes gyakorlásával. http://www.jogiforum.hu/hirek/26890
Magyar Nemzet 2011. december 30. Két magyar egyetem a legjobbak között Két magyar egyetem is felkerült a Leiden University 2011/2012-es európai rangsorára: az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 199., míg a Szegedi Tudományegyetem a 210. helyet szerezte meg a listán. A Leideni Egyetem Centre for Science and Technology Studies tanszéke 2007 óta minden évben nyilvánosságra hozza rangsorát: a kutatók ötszáz egyetemet és főiskolát vizsgálnak, ezek fele európai. Bibliometrikus mutatók alapján értékelik az intézményeket, vagyis a hallgatók teljesítménye helyett az oktatók kutatói tevékenységét, idézettségét és publikációik számát figyelik. Arra a készítők is felhívják a figyelmet, hogy ezek a mutatók az orvosi és a természettudományi kutatóegyetemeknek kedveznek, a műszaki képzést nyújtóknak viszont nem, az ott megfigyelhető jellemzően alacsonyabb idézettség miatt. Az európai lista élén idén két svájci intézmény végzett: az École Polytechnique Fédérale de Lausanne az Eidgenössische Technische Hochschule Zürichet előzte meg. A brit Cambridge ezúttal a harmadik helyet szerezte meg, míg Oxford csak az ötödik lett a listán. http://mno.hu/tudomany/ket-magyar-egyetem-a-legjobbak-kozott-1040456
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
19
Népszabadság 2011. december 31. Nincs pénz tiszta szoftverre Informatika – Félmillió számítógép programot keres Nagyjából 450 ezer számítógépen válhat jogellenessé 2012 márciusától a Microsofttermékek használata a kormány döntése nyomán – a kabinet ugyanis nem ad pénzt a tíz év óta használt szoftverek bérlésére, ehelyett azt tanácsolja az iskoláknak, hogy két hónap alatt cseréljék le a bejáratott szoftvereket, és használjanak open source rendszereket. A Computerwolrd szerint az állam eddig nyomott áron szerezte be a szoftvereket, de minden bizonnyal ilyen áron képtelenség elegendő számú open source-szakértőt szerezni, akik két hónap alatt megoldják mindenütt a programcserét. Kérdéses az is, hogy az állam segíti-e az iskolákat, vagy a tantestületek és a szülők feladata lesz-e a jól ismert Microsoft-szoftverek önerőből történő beszerzése vagy az átállás pár milliárd forintra becsülhető lebonyolítása? A tisztaszoftver.hu honlapon olvasható pár soros közlemény szerint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében szünteti meg az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. (Az NFM egyébként ilyen szoftverekre is költött néhány százmillió forintot az elmúlt évben.) Ilyen okból a Tisztaszoftver program költségeit nem tervezték be a jövő évi költségvetésbe, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-jéig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket. Ezzel a lépéssel a kormányzat nagyjából egymilliárdot spórol – információink szerint gépenként évente 2000 forint volt a bérleti díj –, de várhatóan elképesztő zűrzavart idéz elő. A Tisztaszoftver programot még az első Orbán-kormány idején Stumpf István kancelláriaminiszterként indította el Campus program néven. A program Microsoft-szoftvereket, Windowst, Office-t, illetve különböző szervermegoldásokat biztosított az intézmények számára. A nagy mennyiségben beszerzett, épp ezért kedvezményes licencek díját az állam állta. Lerch Attila, a Microsoft oktatási üzletágának vezetője szerint a kormányzattal kötött megállapodásnak köszönhetően valamennyi hazai oktatási intézmény – ebbe az általános iskoláktól az egyetemekig minden beletartozik – jogtiszta szoftvert használhatott. Ez a jog az intézményekben oktató tanárok, egyetemi oktatók otthoni géphasználatára is kiterjedt. Az előző években a felsőoktatási hallgatók is hozzájuthattak a tiszta szoftverekhez, ám a 2011 júniusában újrakötött megállapodás már csak ötvenezer hallgatóra korlátozta ezt a jogot. A minisztériumi döntés következményeként az intézményeknek alig több mint 2 hónapjuk maradt arra, hogy megoldást találjanak. Az iskolák számára lehetőségként ott a Linuxra való átállás, de elképzelhetetlen, hogy ennyi idő alatt a programcserén túl a tanárokat, diákokat is meg tudják tanítani mondjuk a szoftver kezelésére, és tömegesen állnának elő ilyen alapú oktatási tartalmak, megoldások. Nem beszélve arról, hogy honnan kerítenek hirtelen a másik rendszerhez értő rendszergazdákat a korábbi, Windowsra specializálódott szakemberek helyett. Ki gondolja komolyan, hogy alig több mint 60 nap alatt átképzik magukat ezek az általában közalkalmazotti státusban lévő, vagyis nem éppen túlfizetett és sokszor csak részmunkaidőben dolgozó informatikusok Microsoft-specialistából Linux-szakértővé? A kormányzat erről a lépésről nem tájékoztatta a Microsoftot, de Lerch Attila reméli, hogy a diákok érdekében megállapodik a két fél, és nem veszik el az a speciális kedvezményrendszer, amit ki tudtak harcolni a magyar oktatási rendszer számára.
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
20
A Computerwolrd információi szerint a középiskoláknak a számítástechnikai érettségi előtt két tanévvel tájékoztatniuk kell a diákokat, hogy milyen szoftveren bonyolítják le az érettségit, illetve az érettségi előtt egy tanévvel azt is meg kell mondaniuk, hogy az előző évben megadott szoftver mely verzióján lehet érettségizni. Tehát a 2012 tavaszán érettségiző diákoknak már 2010 szeptemberében a Linuxot kellett volna jelezniük. Ha ez így van, akkor 2012 májusában – sőt a rá következő évben is – vagy illegális Windowson vizsgáztatnak, vagy az intézmények előteremtik valahonnan a program bérleti díját. Ez a megoldás azonban jóval többe kerül, mint ha az állam központilag tette volna úgy, mint eddig. Stumpf István az első Orbán-kormány idején épp azzal magyarázta a Campus program elindítását, hogy így olcsóbbá válik a licencek beszerzése, mint ha az iskolák egyénileg vásárolnának programokat. Valószínűleg célszerűbb lett volna, ha az állam fokozatosan vezeti ki a Tisztaszoftver programot. Lerch Attila szerint a világban használt számítógépek 96 százaléka Windows-programokkal fut. Tetszik, nem tetszik, a diákokat erre a környezetre kell felkészíteni. Elemzők szerint ötből kettő illegális Egy idén májusban közzétett elemzés szerint hazánkban 41 százalék az illegális szoftverek aránya, ami az ország gazdaságára is igen negatív hatással van. Ha tíz százalékkal csökkenne az illegális szoftverhasználat, közel 900 új munkahely létesülhetne, illetve több mint 49 milliárd forinttal nőne a magyarországi GDP, s csaknem 12 milliárd forinttal emelkedne az adóbevétel. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) idén, a magyar lakosság körében végzett felmérése szerint az emberek 60 százaléka tudja, hogy a hamisítás miatt a költségvetés komoly bevételektől esik el. Ennek ellenére a teljes lakosság 26 százaléka töltene le nem jogtiszta forrásból filmet, zenét vagy szoftvert az internetről. Hat százalék bármikor megtenné ezt, míg húsz százalék talán így cselekedne. A fiatalok körében jóval magasabb azok aránya (40 százalék), akik bármikor lenyúlnának ilyen tartalmat, míg az idősek alig hat százaléka nem zárkózik el ettől. Tisztaszoftver közlemény: http://www.tisztaszoftver.hu/ http://nol.hu/belfold/20111231-nincs_penz_tiszta_szoftverre
Hajdú online 2011.12.30. Félmilliárdból fejlesztik “intelligenssé” az iskolákat 555 millió forintot nyert Debrecen azon a TIOP pályázaton, melynek célja, hogy a pedagógiai és módszertani reformokat támogató infrastruktúrát fejleszthessék a város közoktatási intézményeiben. A vissza nem térítendő támogatásból Debrecen 55 alap- és középfokú oktatási intézménye részesül április végéig. A most folyó nyílt közbeszerzési eljárás lezárultával várhatóan 2012. februárjában köti meg a szerződést a város az eszközöket szállító vállalkozóval. Mint Somogyi Béla alpolgármestertől megtudtuk, a pénzből 774 személyi számítógépet, 356 notebookot, 356 projektort és ugyanannyi interaktív táblát is vásárolnak majd. Mindezek mellett speciális eszközöket is beszereznek a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. – A pályázat célja az iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése, az „Intelligens iskola” létrehozása. A fejlesztés minden közoktatási intézmény számára (kivéve az óvodák) egységes alapinformatikai
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
21
infrastruktúrát biztosít, amely nélkülözhetetlen feltétele a kompetencialapú oktatás fejlesztéséhez – tájékoztatott. Mit vesznek pontosan az 555 millió forintból? PC: 774 dbMonitor (iskolai PC csomag): 774 dbMonitor (SNI III. csomag): 5 dbNotebook (tantermi csomag): 356 dbNotebook (SNI csomagok): 209 dbInteraktív tábla: 356 dbProjektor: 356 dbAlkalmazás szerver: 1dbSzerver szoftver: 1 dbSzavazógép szett (szavazó csomag): 11 dbSzavazógép szett (SNI I. csomag): 6 dbWifi csomag: 57 dbVezeték nélküli fülhallgató: 151 dbDiktafon: 106 dbDokumentumkamera: 3dbKépernyő felolvasó szoftver: 3 dbKépernyő nagyító szoftver: 1 dbHordozható Braille kijelző: 1 dbSpeciális billentyűzet: 9 dbFejegér szett: 9 db Szemegér szett:1 db. http://www.haon.hu/felmilliardbol-fejlesztik-intelligensse-az-iskolakat/1873483?utm_
Szaksajtó Eduline 2011.12.27. Az élethosszig tartó tanulásban segítenek a borsodi könyvtárak új szolgáltatásai Zömmel uniós forrásból három miskolci és egy sajószentpéteri könyvtár összehangolt szolgáltatásfejlesztése fejeződött be a napokban; az élethosszig tartó tanulás könyvtári támogatásának érdekében megvalósult projekt csaknem 50 millió forintba került. Az elmúlt évben 49 841 millió forintos támogatásból a konzorcium tagjai összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztést valósítottak meg – tájékoztatta Borkúti László, a Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ által vezetett konzorcium vezetője az MTI-t. A konzorcium valamennyi könyvtára fejlesztette integrált könyvtári rendszerét, felgyorsította a dokumentumok retrospektív konverzióját és elektronikus kölcsönzésre tért át. A könyvtárak új, interaktív honlapokat hoztak létre, melyek az alapinformációkon túl alkalmasak a kulturális hírek, közhasznú tartalmak megjelenítésére. Az olvasáskultúra fejlesztése olvasásnépszerűsítő kampány, író-olvasó találkozók, előadások, vetélkedők, koncertek és egyéb programok révén valósult meg – tette hozzá. A „digitális írástudatlanság” csökkentése érdekében valamennyi konzorciumi tagnál számítógépés internethasználói tanfolyamon vehettek részt az érdeklődők. http://eduline.hu/kozoktatas/2011/12/27/Az_elethosszig_tarto_tanulasban_segitenek_a_GZAZJL
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
22
Blogok, szakmai közlemények
PDSZ.hu 2011-12-29 Levél a köztársasági elnöknek Levél a köztársasági elnöknek A HAT (Hálózat a Tanszabadságért) és a PDSZ a csatolt fájlban olvasható levelet juttatta ma el Schmitt Pál köztársasági elnökhöz. http://www.pdsz.hu/_Media/documents/HAT%20-%20PDSZ.PDF
Parlament.hu Meghívó a Pulpitus beszélgetésre Pulpitus beszélgetések címmel új rendezvénysorozatot indít az Országgyűlés Társadalmi Kapcsolatok Hivatala. Havonta egyszer, csütörtök esténként más-más képviselő lesz a vendégünk, akikkel közvetlen stílusban beszélgetünk egy-egy hozzájuk közel álló témáról. Erre hívjuk hallgatónak és kérdezőnek elsősorban az egyetemistákat és főiskolásokat. A januári beszélgetés vendége: dr. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár Téma: Hivatás és nevelés a mai magyar oktatáspolitikában A beszélgetést Ablonczy Bálint vezeti. Időpont: 2012. január 12. 18:00-19:30 Helyszín: Országház (1051 Budapest, Kossuth tér 1-3.), Delegációs terem. Regisztráció, tovább a linken: http://www.parlament.hu/pulpitus/index.htm
KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft www.o2media.hu 2012. január 2.
23