MUNKAANYAG A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet módosításának szakmai egyeztetéséhez
Budapest, 2009. december
ELŐZETES SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSRE KAPJÁK Magyar Építész Kamara Magyar Mérnöki Kamara Magyar Urbanisztikai Társaság Országos Főépítészi Kollégium Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda
MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
ÖSSZEFOGLALÓ A munkaanyag célja Az Étv. 8. § (2) bek. alapján az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Az új beépítésre szánt területek kijelölését tartalmazó településrendezési eszközök készítésekor az aktivitásérték szinten tartását számítással kell igazolni. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet (továbbiakban: R.) a számítás egységes módját határozza meg, amelyhez táblázatokban megadja a számításnál figyelembe vehető értékmutatókat. A R. módosítását elsősorban az eltelt időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások és a közel 3 év során felgyűlt tervezői, alkalmazói tapasztalatok teszik szükségessé. A módosítás tárgykörei: Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) módosítása új területfelhasználási egységeket vezetett be. A 30/A. § szerinti természetközeli területekhez és 30/B. § szerinti különleges beépítésre nem szánt területekhez az R. nem ad értékmutatókat. Az új értékekre vonatkozó javaslatot a jelen munkaanyag tartalmazza. Mindeközben a jelenleg használt értékmutatók korrekciójára is adunk javaslatot. Esetenként a magas értékmutatójú területfelhasználási kategóriákba történő átsorolás nem a valós rendeltetésváltási szándékot tükrözte, csupán a szintentartás igazolásának érdekében történt. Az ilyen jellegű átsorolások visszaszorítását kívánjuk elérni egyes értékmutatók korrekciójával (pl. az erdő területfelhasználásra megadott egységes értékmutató alkalmazásával). A módosítási javaslatok könnyebb összevetése érdekében a R. melléklet táblázataiban a hatályos R. szerinti értékmutatók és a javasolt értékmutatók is feltüntetésre kerülnek.
MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter .…/2010. (…..) NFGM rendelete a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet módosításáról Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró környezetvédelemért felelő miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: 1. § A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: R.) az alábbi 1/A. § -sal egészül ki: „1./A. § (1) A biológiai aktivitásérték szintentartását a tájrendezési alátámasztó szakági munkarészben számítással kell igazolni.” 2. § A R. 5. §-a következő mondattal egészül ki: „A tervezett állapotra a 4. § (2) szerinti arányosítás és differenciált számítás csak szabályozás egyidejű kidolgozása, illetve megállapítása esetén alkalmazható.” 3. § Az R. 7. §-a helyébe a következő 7. § lép, valamint az eredeti 7. § számozása 8 §-ra módosul: 7. § A pótlást elsősorban az új beépítésre szánt területen és ahhoz szerkezetileg csatlakozó területeken, illetve a település egységes zöldfelületi rendszerének fejlesztése érdekében kell elvégezni.” 4. § Az R. melléklete helyébe jelen rendelet melléklete lép. 5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
5 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Melléklet a …../2010. (………..) NFGM rendelethez 1. táblázat Az egyes területfelhasználási egységek biológiai aktivitásérték mutatói Területhasználat BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Lakóterület Nagyvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Vegyes terület Településközpont vegyes terület Központi vegyes terület Gazdasági terület Kereskedelmi, szolgáltató terület Jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület Egyéb ipari terület Üdülőterület Üdülőházas terület Hétvégi házas terület Különleges terület Nagy bevásárlóközpontok és nagy kiterjedésű kereskedelmi célú területek Vásárok, kiállítások és kongresszusok területei Oktatási központok területei Egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő) Nagy kiterjedésű sportolási célú területek A kutatás-fejlesztés, a megújítható energiaforrások építményeinek területei Állat- és növénykertek Nyersanyaglelőhelyek, bányák területei Honvédelmi területek Hulladékkezelők, -lerakók területei Temetők területei Mezőgazdasági üzemi terület Egyéb terület Épületnek minősülő közlekedési építmények területei, ha azok nem a közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre (feljebb vinni) BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterület Autópályák, autóutak, valamint főutak A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek (forgalmi, leállósáv, járda) 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a Országos mellékutak, helyi gyűjtőutak A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a burkolt felületek 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a burkolt felületek 1/3-a Vasúti pályák A kísérő zöldsáv keskenyebb, mint a pályatest szélességének 1/3-a A kísérő zöldsáv szélesebb, mint a pályatest 1/3-a
Értékmutató
Hatályos R. értékmutató
0,6 1,2 3 2,4
0,7 1,5 3 2,5
0,5 0,5
0,7 0,5
0,4 0,4 0,4
0,3 0,4 0,3
2,5 4,0
2,7 4,2
0,5 2,2 3,0 3,0 3,0 2,2 3,0 0,1 1,0 0,1 3,0 0,7 0,5 0,5
0,7 2,7 3 3,5 3,5 2,7 3,5 0,1 2,7 0,1 (3,5) — — 0,7
0,5
0,5
1,2
1,2
0,6 1,4
0,6 1,4
0,8 1,4
0,8 1,4
6 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Területhasználat
Értékmutató
Szennyvízkezelő területek Zöldterület Zöldterület 3 ha felett Zöldterület 3 ha alatt Erdőterület Mezőgazdasági terület Szántó, általános mezőgazdasági terület Rét, legelő, gyep, szőlő, gyümölcsös, kert Vízgazdálkodási terület Természetközeli terület Mocsár, nádas, karsztbokorerdő Sziklás terület Különleges beépítésre nem szánt terület Egészségügyi területek (szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő, stb.) Nagy kiterjedésű sportolási célú területek (golfpálya, lovaspálya, stb.) Kutatás-fejlesztés, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló területek Állat- és növénykertek területei Temetők területei Nyersanyaglelőhelyek Honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági területek Egyéb területek
0,4
Hatályos R. értékmutató 0,2
8 6 8
8 6 6-9
3 6 6
3 6 6
7 1
7 1
6,0 4,5 3,0
— — —
7,0 3,5 0,2 3,0 3,0
— — — — —
2. táblázat A különböző felületminőségek biológiai aktivitásérték mutatói (adott területhasználaton belüli differenciált számítás) Felületminőség Burkolat, zöldsáv, fasor nélküli kiszolgáló közutak, vasutak, egyéb burkolt felszínek A burkolt felület 1/3-ánál keskenyebb zöldsávval és egyoldali - nagy lombkoronájú - fasorral kísért közutak, vasutak, gyeprácsos vagy gyephézagos felületek A burkolt felület 1/3-ánál szélesebb zöldsávval és kétoldali - nagy lombkoronájú - fasorral kísért közutak, vasutak Ligetesen fásodott, bokorfás, cserjés-bozótos terület Lélegző burkolatú vagy útfelületű belső utak Termett talajon kialakított, kialakult zöldfelület Egyszintű (gyepszintű) növényzet Kétszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet Háromszintű, gyep+40 db cserje/150 m2+1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet Épített szerkezeten létesített zöldfelület (zöldtető, tetőkert) Egyszintű (gyepszintű) növényzet Kétszintű, gyep és 40 db cserje/150 m2, vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet
Értékmutató
Hatályos R. értékmutató
1
1
1,5
1,5
3
3
6 1
6 1
5
5
6
6
7
7
2
2
3
3
7 MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Háromszintű, gyep+40 db cserje/150 m2+1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2 növényzet Szántó terület Rét, legelő Gyümölcsös, szőlő, kert Erdő Nádas Vízfelület Tó, patak, folyó, mellékág, holtág, egyéb nyílt vízfelszín Időszakos vízfelület Szikla, nem záródó sziklagyep Záródó sziklagyep Felszíni művelésű bánya, anyagnyerőhely, rendszeresen bolygatott terület, tájseb, hulladéklerakó 10 m-nél nem szélesebb fasor, erdősáv 10 m-nél szélesebb mezővédő erdősáv, védőfásítás
4
4
3 6 6 8 7
1. tábla 1. tábla 1. tábla 1. tábla 1. tábla 1. tábla
7 4 1 5
— —
0,2
—
5 6
— —
MUNKAANYAG A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI
Részletes indokolás 1. § A jogalkalmazást segítő kiegészítés. Itt kerül megjelölésre, hogy a számítást a tájrendezési alátámasztó szakági munkarésznek kell tartalmaznia. 2. § A jogalkotói szándék egyértelművé tétele érdekében normaszövegbe kerül, hogy az arányosítás és a differenciált számítás ígérvényként nem vehető figyelembe. Csak abban az esetben fogadható el, ha az ehhez szükséges szabályozás is egyidejűleg (a településszerkezeti terv megállapítását követően azonnal) megtörténik. 3. § Az új 7. § a különböző szemléletek közötti értékválasztást segíti azzal, hogy a pótlást az új fejlesztéssel érintett területen preferálja és nyomatékot ad a települési zöldfelületi rendszer tervszerű fejlesztésének. 4. § A mellékletben szereplő táblázatok kiegészítése, illetőleg egyes értékek korrekciója.
