HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT
OZORA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 9/2005.(XL17) rendelete Ozora község helyi építési szabályozásáról Ozora Község Önkormányzatának Képviselıtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §. (l) bekezdésének, valamint az Épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló, az 1999. évi CXV. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§. (3) c); továbbá a 2.§. (10) és (19) bekezdéseinek felhatalmazásával élve, - tekintettel az Országos településrendezési és építészeti követelményekrıl szóló 36/2002. (III. 7.) kormányrendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) sz. Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) elıírásaira is - az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK l.§. A rendelet hatálya
(1) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képezı, a CIVITAS BT által készített 07/2004 tervszámú Ozora község kül- és belterületi szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, azzal együtt értelmezendı és alkalmazandó. (2) Jelen rendelet hatálya Ozora község közigazgatási területére terjed ki. (3) A szabályozási terven alkalmazott jelek az OTÉK 2. sz, mellékletében szereplı jelkulcsán alapulnak, az OTÉK vonatkozó elıírásai és fogalom-meghatározásai szerint értelmezendık. A jelkulcsban szereplı jelek - az irányadó szabályozási elemek kivételével - kötelezı érvényőek, ezek megváltoztatása csak a rendezési terv módosításával lehetséges. Az irányadó szabályozási elemek (telekhatár, elkerülı út nyomvonala) késıbbi döntések függvényében változhatnak. A telekhatárok az övezeti elıírások betartása mellett az I. fokú építési hatóság engedélyével módosíthatók. (4) Egyes objektumok helyi védelem alá helyezése vagy törlése jelen rendelet módosítása nélkül - területi, vagy megyei fıépítészi szakvélemény megkérése mellett - önálló önkormányzati rendelettel történhet a helyi védelemre vonatkozó egyéb elıírások betartása mellett. (5) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos érvényő hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. 2.§. Telekalakításra vonatkozó elıírások
(1) A település területén telekalakítás csak az adott övezetben illetve építési övezetben szereplı paraméterekkel lehetséges, kivéve a települési célokat szolgáló, önálló telket igénylı mőtárgyak és köztárgyak telkét. (2) Az ingatlan-nyilvántartás szerint építési teleknek minısülı, az adott övezeti elıírásoknál szőkebb paraméterekkel rendelkezı, kialakult telken álló épület is szükség esetén felújítható, korszerősíthetı, és az övezeti elıírások betartása mellett bıvíthetı.
(3) Kialakult telekállapotok esetén telekmegosztás csak az övezeti elıírásokban szereplı legkisebb telekméretek biztosíthatósága esetén, telekösszevonás, illetve telek-bıvítés azonban ennél kisebb telekméretek kialakulása esetén is engedélyezhetı.
3.§. Épületek elhelyezésére vonatkozó általános elıírások (1) Új épületet elhelyezni csak olyan telken lehet, amely: - Gépjármő-közlekedésre alkalmas közvetlen út-kapcsolattal rendelkezik, - hálózati elektromos energiával ellátott, - belterületen hálózati vezetékes, külterületen a közegészségügyi hatóság által egészségesnek minısített ivóvízzel ellátott, - közmőves szennyvízcsatornával ellátott területen szennyvíz-bekötéssel, egyéb esetben a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóságok által elfogadott szakszerő közmőpótlóval rendelkezik. (2)Jelen rendelet hatálybalépésekor igazolhatóan lakóházzal beépített ingatlanon a jelen rendelet 3.§. elıírásainak betartása esetén a meglévı lakóház a lakásszám növelése nélkül felújítható, l alkalommal legfeljebb 25 m2-rel bıvíthetı, és teljesen újjáépíthetı akkor is, ha az ingatlan nem éri el az övezeti elıírásokban elıírt minimális telekméretet. (3) Új létesítmények építésekor, vagy meglévık átalakításakor, bıvítésekor, rendeltetésük megváltoztatásakor a vonatkozó hatályos jogszabály* rendelkezéseit kell alkalmazni az átalakítás, bıvítés, illetıleg a változtatás körében és mértékében. (* Jelenleg az Országos Tőzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet.) (4) Új épület építése csak a jogszabályban* meghatározott gépjármő-várakozó- és tároló helyek biztosítása esetén engedélyezhetı. A gépjármő tárolóhelyeket az építési telek területén belül, vagy közintézmények esetében - a közterület tulajdonosa illetve kezelıje és a közlekedési szakhatóság hozzájárulásával - az ingatlantól mért 300 m távolságon belül közterületen kell kialakítani. (*Jelenleg az OTEK 42.x.) (5) A tervezési területen állandó használatra szánt lakókocsi, konténer, és egyéb bódé jellegő építmény nem helyezhetı el. (6) Mikrohullámú átjátszó torony nem helyezhetı el belterületen és kertes mezıgazdasági területen, illetve ezek 500 m sugarú környezetében, valamint országos és helyi jelentıségő természetvédelem alatt álló területeken. (7) Utcai kerítés csak a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási vonalra helyezhetı. (8) Az adott övezeti elıírásokban megengedettnél már nagyobb mértékben beépített telek beépítettsége tovább nem növelhetı, azonban a meglévı épületek korszerősíthetık, és a beépítettség további növelése nélkül a megengedett építménymagasság betartása mellett bıvíthetık. (9) Új beépítéső utcában az ingatlan fı funkcióját betöltı épület utcai homlok-falát a szabályozási terven jelölt utcai építési határvonalra kell helyezni. Kialakult beépítéső utcában az ingatlan fı funkcióját betöltı új épület utcai homlok-falát az utcában kialakult építési vonalhoz kell igazítani. (10)Gazdasági és különleges területeken - ha a szabályozási terv szigorúbban nem rendelkezik - az építési hely határvonala a telekhatártól mért 6 m, de portaépület az elıkertben is elhelyezhetı. (11)Szabályozási vonallal érintett (átszelt) meglévı épületnek a tervezett közterületbe esı része indokolt esetben felújítható, de ezen a telekrészen nem bıvíthetı. (12)01dalhatáron álló beépítés esetén az épületek szabadonállóan is elhelyezhetık az oldalhatáron álló beépítésnek megfelelı építési helyen belül.
(13)Kialakult oldalhatáron álló beépítéső területen 14 m-nél keskenyebb telken „D-E" tőzveszélyességi osztályba tartozó új épület építése és meglévı épület bıvítése esetén az oldalkert legkisebb szélessége legalább az övezetben elıírt építménymagasság mértékével megegyezı legyen. A szomszédos épületek közti legkisebb távolság mértéke feleljen meg a 3.§. (11) bekezdésben leírtakkal. Ennél kisebb tőztávolság csak a korábbi épület helyén történı építés vagy meglévı épület átépítése esetén akkor engedélyezhetı, ha a tőzrendészeti szakhatóság a tervi megoldással és az alkalmazandó épületszerkezettel egyetért. (14)Hátsókert mélysége legalább 6 m. 70 m-nél hosszabb lakótelkek esetében a hátsó építési vonal amennyiben egyéb korlátozó tényezı (löszpart, vízügyi védıterület, stb.) nem lép fel - az utcai telekhatártól mért 60 m. 4.§. Épületek, építmények kialakítására vonatkozó általános elıírások
(1) Lakó-, vegyes-, különleges és kertes mezıgazdasági területen minden épületet jellemzıen 35-45° hajlású magas tetıvel kell kialakítani. E területek épületein alkalmazható tetıhéjazati anyag: a natúr égetett cserép színárnyalataival megegyezı színő égetett cserép, betoncserép, pikkelyfedés jellegő fémlemez- vagy bitumenes zsindely-héj ázat. Nem alkalmazható azbesztet tartalmazó, illetve fokozott tőzterjedési fokozatba sorolt héjazati anyag. Nád-, zsúp- és fazsindely-fedés csak kivételesen, a tőzrendészeti hatóság egyedi hozzájárulása esetén alkalmazható. (2) Kialakult beépítéső utcában történı új építés esetén az ingatlan fı funkcióját betöltı épület tetıidomát az utcában jellemzıen kialakult tetıidomokkal összhangban kell kialakítani. (3) Terepszint alatti építmények (pince) egy szint mélységben, a telken beépített területet meg nem haladó kiterjedéssel létesíthetık. Pincék építési engedélyezési tervét a talaj- és talaj víz-viszonyok, valamint a szomszédos épületek állékonyságának figyelembevételével kell elkészíteni. Minden pince-építést, átalakítást vagy megszüntetést célzó munka esetén az építési engedélyezési tervhez mérnökgeológiai terv mellékelendı, és az engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálat szakhatóságként bevonandó. (4) A tervezési területen csak az adott ingatlanon mőködı intézmény, vállalkozás reklámozását szolgáló reklámhordozó berendezés helyezhetı el, ingatlanonként legfeljebb 3 m2 reklám-felülettel. (5) A tervezési területen minden terepszinttıl mért 15 m-nél magasabb építmény-részt tartalmazó létesítmény (torony, kémény, antenna, szellızı, terményszárító, stb.), építési engedélyezési tervéhez tájesztétikai vizsgálat és látványterv mellékelendı. (6) Az övezeti elıírásokban megengedettnél nagyobb építménymagasságú meglévı épület - a benapozási és tőzvédelmi elıírások teljesülése esetén - korszerősíthetı és bıvíthetı az építménymagasság további növelése nélkül.
5.§. Általános földtani és talajvédelmi követelmények
(1) Építési és elvi építési engedélyezési eljárásokban a Magyar Geológiai Szolgálat állásfoglalása szükséges:
- 4 szintnél magasabb, vagy 7 m fesztávnál nagyobb fesztávolságú tartószerkezeteket tartalmazó elıregyártott vagy vázas tartószerkezető épületeknél, - a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. mellékletének 1.1, 1.2, 1.3, 1.6, 4. és 5. pontbeli építmények engedélyezése esetén, -3 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezés esetén, -meredek, csúszás- és omlásveszélyes területek beépítésekor. (2) A Magyar Geológiai Szolgálat megkeresése szükséges a földtani felépítéssel és morfológiai viszonyokkal összefüggést mutató események jelentkezésekor, továbbá a mérnökgeológiai adottságok eredményeként . fellépett és az épített környezetre hatást gyakorlóan észlelt változások esetén. (3) Csúszás- és omlás-veszélyes területek beépítésekor és a 2 m-t meghaladó magasságú nyitott kızetfallal közvetlenül érintkezı építmények engedélyezési tervéhez geotechnikai szakvélemény készítendı. (4) A termıföld védelme érdekében minden építési, közmőépítési és tereprendezési munka során gondoskodni kell a termıréteg (humuszos termıtalaj) megmentésérıl és más termıföldön való hasznosításáról. (5) Építési, tereprendezési munkák során kitermelt ásványi nyersanyag deponálásához és elhelyezéséhez amennyiben az értékesítésre kerül - a Bányakapitányság hozzájárulása szükséges. 6.§. A települési környezet védelmének általános szabályai (1) A tervezési területen keletkezı, összegyőjtött kommunális szilárd és folyékony hulladékot csak közegészségügyi és környezetvédelmi hatóságok által engedélyezett lerakóhelyen szabad elhelyezni. (2) 50 kg-ot meghaladó állati tetemeket a szakhatóságok által elfogadott megsemmisítıhelyre kell elszállítani. (3) A szennyvízcsatornázással nem rendelkezı területen keletkezı szennyvizeket szakszerően kialakított közmőpótlóban kell győjteni. (4) A felszínalatti vizek minıségének védelme érdekében kockázatos anyag, illetve ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vizekbe tilos. (5) Jelentıs zajkibocsátást okozó tevékenységek esetén be kell tartani a hatályos jogszabályban* elıírt zaj- és rezgésterhelési határértékeit. *(Jelenleg a 8/2002. (111. 22.) KöM-EüM együttes rendelet) (6) Háztáji állattartás esetén be kell tartani helyi állattartási szabályrendelet vonatkozó elıírásait. (7) A település területén csak olyan tevékenységek folytatása engedélyezhetı, amelynek szennyezıanyagkibocsátása nem haladja meg a hatályos jogszabályokban megengedett határértékeket.
7.§. A természet védelmének általános szabályai
(1) Ökológiai hálózathoz tartozó területeken minden építési, közmő-építési, telekalakítási, mővelési ág változtatási, erdıtelepítési, fakivágási, terep- és vízrendezési engedélyezési eljárásba a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként bevonandó. (2) Természetes állapotú erdı, rét, legelı, gyep, nádas területeken a természetes állapot megırzésére kell törekedni, a területek kialakult mővelési ága nem változtatható meg. II. FEJEZET A TERVEZÉSI TERÜLET TERÜLETFELHASZNÁLÁSA 8.§. A tervezési terület felosztása
(1) A beépítésre szánt területek az alábbi építési övezeteket tartalmazzák: - Falusias lakóterület, - Gazdasági - ipari terület, - Gazdasági - kereskedelmi-szolgáltató terület, - Különleges terület, (2) A beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák: - Zöldterület - Általános mezıgazdasági terület - Kertes mezıgazdasági terület - Erdıterület - Közlekedési és közmő-elhelyezési terület - Vízgazdálkodási terület. III. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 9.§. Lf jelő falusias lakóterületek szabályozása
(1) A falusias lakóterület telkein az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Legfeljebb kétlakásos lakóépületek, - Mezı- és erdıgazdasági (üzemi) építmény, - A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - Szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.) - A terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró kézmőipari épület, - Helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, - Sportépítmény, - Gépjármőtároló. (2) Megengedett legnagyobb építménymagasság új építés vagy bıvítés esetén: 4,5 m. (3) A területen haszonállat-tartás az önkormányzat állattartási rendeletével összhangban lehetséges. (4) Új telekalakításra és új épület-elhelyezésre vonatkozó elıírások: (A telek beépítettségébe csak az építési határvonalon belüli telekrész számítandó be.)
Ép. Övezet legkisebb legkisebb legkisebb legnagyobb legkisebb beépítési szélesség (m) mélység (m) terület (m2) beépítettség % zöldfelület % mód •»' ------------- * Lf-1 18 900 40 oldalhatáron 30 50 álló Lf-2 16 25 450 40* 40 oldalhatáron álló Lf-3 14 35 600 30 40 ikres Lf-4 16 40 700 30 40 oldalhat., zártsorú (* OTÉK alóli felmentés esetén) L. ------
j -------------------------- t_i
—
10.§. Vt-1 jelő településközponti vegyes területek szabályozása
(1) A Vt-1 jelő területen elhelyezhetı létesítmények: - lakóépület, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - szálláshely szolgáltató épület (legfeljebb 20 fh.) - helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, mővelıdési épület, - sportépítmény, - gépjármőtároló. (2) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek legkisebb méretei: - szélesség: 16 m - mélység: 30 m - terület: 500 m2 (3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %*. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 25 %-a fenntartandó. (4) Beépítési mód: zártsorú. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. (6) A területen haszonállat-tartás nem megengedett. 11.§. Vt-2 jelő településközponti vegyes területek szabályozása
(1) A Vt-2 jelő területen elhelyezhetı létesítmények: - Oktatási épület, - Sportépítmény. (2) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek legkisebb méretei: - szélesség: 40 m - mélység: 40 m -terület: 1600 m2 (3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25 %*. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 30 %-a fenntartandó. *(A község iskoláinak telekterülete (814, 1748 hrsz.) és beépítettsége a 0555/2 hrsz-ú tornaudvarral együtt értelmezendı).
(4) Beépítési mód: zártsorú, a tornaudvarnál szabadon álló. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. (6) A területen haszonállat-tartás nem megengedett. 12.§. Vt-3 jelő településközponti vegyes területek szabályozása
(1) A területen minden építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhetı. (2) A Vt-1 jelő területen elhelyezhetı létesítmények: - Egyházi épület (templom) - Mővelıdési-idegenforgalmi rendeltetéső épület (3) A területen kialakult telekállapotok nem változtathatók meg. (4) Megengedett legnagyobb beépítettség: kialakult állapot szerint. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 30 %-a fenntartandó. (5) Beépítési mód: szabadon álló (kialakult). (6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult. (7) A területen haszonállat-tartás nem megengedett. 13.§. Gksz-1 jelő, kereskedelmi-szolgáltató területek szabályozása
(1) A Gksz-1 jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Gazdasági építmény, - Igazgatási és egyéb irodaépület, - Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, - A gazdasági épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, - Gépjármőtároló. (2) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek legkisebb méretei: - szélesség: 30 m - mélység: 40 m -terület: 15 00 m2 (3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 20 %-a fenntartandó. (4) Beépítési mód: szabadon álló. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. 14.§. Gip-1 jelő, egyéb ipari területek szabályozása
(1) A Gip-1 jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Gazdasági építmény,
- Igazgatási és egyéb irodaépület, - Gépjármőtároló. (2) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek legkisebb méretei: - szélesség: 30 m - mélység: 60 m - terület: 2000 m2 (3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 25 %-a fenntartandó. (4) Beépítési mód: szabadon álló. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Technológiai okokkal megindokolt esetben ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhetı. (6) A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettségő területsávban három szintes növényzet telepítendı. 15.§. Gip-2 jelő, jelentıs mértékben zavaró hatású ipari területek szabályozása
(1) A Gip-2 jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Gazdasági építmény, - Igazgatási és egyéb irodaépület, - Gépjármőtároló. (2) Telekalakítás esetén a létrejövı új telkek legkisebb méretei: - szélesség: 40 m - mélység: 60 m - terület: 3000 m2 (3)Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen ás burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 40 %-a fenntartandó. (4) Beépítési mód: szabadon álló. (5) A terület bekerítendı, és a kerítés mentén 20 m sávban védıfásítás telepítendı. (6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. Technológiai okokkal megindokolt esetben ennél magasabb építménymagasság is engedélyezhetı. 16.§. K-1 jelő különleges (temetı) területek szabályozása
(1) A K-I jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Sírok, urnasírok, kripták, - Ravatalozó, halottasház, temetıkápolna, - A temetı mőködéséhez szükséges gazdasági és szociális épület. (2) Új temetkezési helyek kialakítása csak parcellázási terv alapján lehetséges. (3) Megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %.
(4) Beépítési mód: szabadon álló. (5) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4 m, templom, kápolna esetén 10 m. (6) A terület bekerítendı, és a kerítés mentén védı fasor telepítendı. 17.§. K-2 jelő különleges (kegyeleti park) területek szabályozása (1) A K-2 területre a K-1 területre vonatkozó szabályok vonatkoznak, azzal a megszorítással, hogy a területen további temetkezés nem engedélyezett. 18.§. K-3 jelő különleges (sport) területek szabályozása (1) A K-3 jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Sportpályák, sportépítmények, és kiszolgáló létesítményeik. (2) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 80 %-a fenntartandó. (3) Beépítési mód: -szabadon álló. (4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 8 m. (5) A terület bekerítendı, és a beültetési kötelezettségő területsávban három szintes növényzet telepítendı. 19.§. K-4 jelő különleges (horgász-szabadidı) területek szabályozása (1) A K-4 jelő területen az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Pihenıházak, - vendéglátó létesítmények, - sportépítmények. (2) Megengedett legnagyobb beépítettség: 20 %. Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 60 %-a fenntartandó. (3) Beépítési mód: tömbtelkes, szabadon álló. (4) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m (5) A területen haszonállat-tartás nem megengedett. 20.§. K-5 jelő különleges (hulladéklerakó) területek szabályozása (1) A K-5 jelő terület korábban községi szilárd hulladéklerakónak használt terület, további szemételhelyezés azonban nem engedélyezhetı. (2) A területen épületek nem helyezhetık el.
(3) A terület a környezetvédelmi szakhatóság által engedélyezett rekultivációs terv alapján rekultiválandó. 21.§. K-6 jelő különleges (volt méntelep) területek szabályozása
(1) A területen minden építési tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhetı. (2) A területen elhelyezhetı létesítmények: - Gazdasági épület (környezetet nem zavaró technológiával) - Lakóépület, - Szálláshely-szolgáltató épület (3) A területen telekmegosztás nem engedélyezhetı. (4) Megengedett legnagyobb beépítettség: 15 %. : Zöldfelület céljára (beépítetlen és burkolatlan telekrész) a telek területének legalább 50 %-a fenntartandó. (5) Beépítési mód: szabadon álló (kialakult). A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által a mőemléki együttesbe nem illeszkedınek minısített épületek elbontandók, vagy átalakítandók. (6) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult. IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELİÍRÁSOK 22.§. KÖu jelő közlekedési út területek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el a közlekedési felügyelet hozzájárulásával: - Gépjármőúti, gyalogos és kerékpáros közlekedési pályák, csapadékvíz-elvezetı árkok, - Utcafásítás, - Utcabútorok, képzımővészeti alkotások, - Közmő-vezetékek és mőtárgyaik, közvilágítási berendezések, - Forgalomirányító és tájékoztató táblák, jelzések, - Közlekedési rendeltetéső épületek (buszvárók). (2) Csapadékvíz-elvezetı árkok létesítése, illetve minden vízrendezési, vízkár-elhárítási tevékenység csak a vízügyi hatóság engedélyével végezhetı. (3) Az utak szabályozási szélességét a szabályozási tervlapokon jelölt méretek szerint kell biztosítani. (4) Az utak besorolása: - Köu-1: országos fıút. Jelenlegi szabályozása irányadó jellegő, az út nyomvonalának változása esetén a rendezési terv módosítandó. Szabályozási szélesség: 30 m. - Köu-2: távlatban helyi győjtıúttá visszaminısítendı országos fıút, Szabályozási szélesség: kialakult. - Köu-3: helyi győjtıút, Szabályozási szélesség: kialakult. - Köu-4: kiszolgáló út, Szabályozási szélesség: legalább 12 m.
- Köu-5: vegyesforgalmú kiszolgáló út, illetve külterületi dőlıút; Szabályozási szélesség: kialakult. - Köu-6: gyalogút. Szabályozási szélesség: legalább 3 m. 23.§. Kök-1 jelő közmőelhelyezése területek szabályozása
(1) Az övezet területén csak mikrohullámú átjátszó állomás létesítményei helyezhetık el a Hírközlési Felügyelet szakhatósági hozzájárulásával. (2) A terület bekerítendı. 24.§. V jelő vízgazdálkodási területek szabályozása
(1) V-1 jelő területen csak vízkárelhárítást és sporthorgászást szolgáló építmények helyezhetık el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. (2) V-2 jelő területen csak vízbeszerzést, kezelést és tárolást szolgáló létesítmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetık el a vízügyi hatóság hozzájárulásával. A terület bekerítendı. 25.§. Z jelő zöldterületek szabályozása
(1) Az övezet területén az alábbi épületek és létesítmények helyezhetık el: - Növényzet, sétányok, - Utcabútorok, képzımővészeti alkotások, - Közmő-vezetékek és mőtárgyaik, közvilágítási berendezések, - Játszótéri létesítmények. (2) Közmővezetékeket és mőtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévı fákat ne károsítsák. (3) A területen haszonállat-tartás nem megengedett. (4) Z-I jelő területen épületek nem helyezhetık el. (5) Z-2 jelő területen a terület legfeljebb 2%-os beépítettségével vendéglátó, és a terület fenntartásához szükséges épület. Az épületek telkesítés nélkül, szabadonállóan helyezhetık el. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 3,5 m. 26.§. Ev-1 jelő védelmi rendeltetéső erdıterületek szabályozása (1) Az övezet területén az erdıgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó. (2) A területen csak az élıhelynek megfelelı, a környéken ıshonos növényfajok telepíthetık. (3) A területen épület nem helyezhetı el.
(4) A területet érintı telekalakítási és közmő-építési engedélyezési eljárásokba a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó. 27.§. Et-1 jelő turisztikai rendeltetéső erdıterületek szabályozása
(1) A területen minden beavatkozás csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági közremőködésével, az Állami Erdészeti Szolgálat részérıl engedélyezett, park rekonstrukciós terv alapján végezhetı. (2) A területen épület nem helyezhetı el.
28.§. Eg-1 jelő gazdasági rendeltetéső erdıterületek szabályozása
(1) Az övezet területén az erdıgazdálkodási tevékenység az erdészeti szolgálat engedélyével folytatandó. (2) A területen csak az élıhelynek megfelelı, a környéken ıshonos növényfajok telepíthetık. (3) 10 hektárt meghaladó területnagyságú földrészleten a terület legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. Az épületek telkesítés nélkül, szabadonállóan helyezhetık el. Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4 m. 29.§. Ma-1 jelő általános mezıgazdasági területek szabályozása
(1) A területen minden tevékenység a földmővelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) Telekalakítás esetén legalább 10 000 m2 területő, és legalább 30 m átlagos szélességő telek alakítható ki. (3) 10 000 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezıgazdasági rendeltetéső épületek elhelyezhetık. (4) 50 000 m2-nél nagyobb telken a 3 %-os, de legfeljebb 400 mZ megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedéső területen lakóépület is elhelyezhetı. (5)Új épületet, építményt szabadonállóan szabad elhelyezni, legalább 10 m elıkert mélységgel. (6) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4,5 m. Technológiai szükségszerőség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhetı. (7) A területen birtokközpontok is kialakíthatók.
30.§. Má-2 jelő védett általános mezıgazdasági területek szabályozása (1) A területen minden tevékenység a földmővelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) A területen épület nem helyezhetı el. (3) Telekalakítás esetén legalább 10 000 m2 területő és legalább 30 m átlagos szélességő telek alakítható ki. (4)Út, közmő és köztárgy-építés engedélyezési eljárásába a természetvédelmi hatóság szakhatóságként bevonandó. (5) Vizes élıhelynek számító területen mővelési ág váltás, erdıtelepítés és szántóföldi müvelés tilos. 31.§. Má-3 jelő általános mezıgazdasági területek szabályozása (1) A területen minden tevékenység a földmővelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) Telekalakítás esetén legalább 6 000 m2 területő, és legalább 25 m átlagos szélességő telek alakítható ki. (3) 2000 m 2 -nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel, de legfeljebb 400 m2 beépített területtel mezıgazdasági rendeltetéső épületek elhelyezhetık. (4) 20 000 m2-nél nagyobb telken 3 %-os beépítettséggel mezıgazdasági épületek, illetve a megengedett beépítettség felét meg nem haladó kiterjedéssel lakóépület is elhelyezhetı. (5) Új épületet, építményt szabadonállóan szabad elhelyezni, legalább 10 m elıkert mélységgel. (6) Megengedett építménymagasság: legfeljebb 4,5 m. Technológiai szükségszerőség esetén ennél magasabb gazdasági építmény is elhelyezhetı. (7) A területen birtokközpontok is kialakíthatók. 32.§. Mk-1 jelő kertes mezıgazdasági területek szabályozása (1) A területen minden tevékenység a földmővelésre vonatkozó jogszabályok betartása mellett folytatható. (2) Az övezet területén birtokközpontok nem alakíthatók ki. (3) Telekalakítás esetén legalább 2000 m2 területő, és legalább 15 m átlagos szélességő földrészlet alakítható ki. (4) A területen mezıgazdasági rendeltetéső, legfeljebb 4 m építmény-magasságú épület helyezhetı el legfeljebb 3 %-os beépítettséggel. 3000 m2-nél nagyobb telken a 3.§. elıírásainak betartása eseten a megengedett beépítettség 50%-át meg nem haladó területen lakóház is elhelyezhetı.
(5)Új épületet, építményt oldalhatáron állóan kell elhelyezni. Megfelelı telekszélesség esetén az épület az oldalhatáron álló beépítési módnak megfelelı építési helyen belül szabadonállóan is elhelyezhetı. Úttól legalább 5 m elıkert-mélység biztosítandó. (6) A területen pince és kertészeti építmény (üvegház és fóliasátor) elhelyezhetı. (7) A területen állattartása helyi állattartási rendelettel összhangban lehetséges. V. FEJEZET KIEMELTEN KEZELT TERŐLETEK SZABÁLYOZÁSA
33.§. Belterületi határ megállapítása (1) A település belterületi határvonala csak a belterületi szabályozási tervlapon jelölt módon változtatható meg. (2) Belterületbe csatolásra szánt területen a becsatolás végrehajtásáig a terület mővelési ágának megfelelıen hasznosítandó, épület azonban nem helyezhetı el. (3) Belterületbe csatolás csak a terven szereplı terület-felhasználás tényleges megindítása esetén engedélyezhetı. (4) Külterületbe kicsatolásra tervezett területen az építésre vonatkozóan a tervezett övezeti besorolásnak I megfelelı szabályok szerint kell eljárni. 34.§. Védıtávolságok szabályozása
(1) Nagyfeszültségő elektromos vezetékek mentén történı épület-elhelyezéseknél a szabványban elıírt védıtávolságok betartandók. (2) Gázvezetékek mentén a jogszabályban elıírt védıtávolságok betartandók. (3) Országos közutak melletti telken építmény csak külön jogszabályok betartása mellett helyezhetı el. (4) Amíg a települést elkerülı út nyomvonalterve jóváhagyott építési engedéllyel nem rendelkezik, a tervezett út tengelyétıl mért 100 m távolságon belül új épület nem helyezhetı el. (5)Természetes állapotú vízfolyások partvonalától 50 m védıtávolságon belül épület nem helyezhetı el. (6)Meglévı állattartó telep bıvítése, vagy új állattartó telep létesítése esetén a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 2. melléklet 7.2 elıírásai szerinti védıtávolságok betartandók.
VI. FEJEZET A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK SZABÁLYOZÁSA 35.§. Az épített környezet védelmének szabályozása (1) Mőemléki védettségő ingatlanok területén minden építéssel, környezetalakítással, növényzet-telepítéssel és megszüntetéssel járó tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével végezhetı. (2) Mőemléki környezet területén (L. 1.melléklet) minden építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonandó. (3) Régészeti érintettség esetén a 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelıhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóság. (4) Minden nyilvántartott régészeti lelıhelyet érintı, a talajt bolygató tevékenység, valamint a mővelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elızetes (szakhatósági) engedélye szükséges. (5) A régészeti érdekő területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményezı szervként kötelezıen be kell vonni még a tervezés fázisában. (6) Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elı, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. (7) A nagy felületeket érintı beruházások elıtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elı. (8) A régészeti örökséget érintı kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. 36.§. A helyi védelem szabályozása (1) A helyi védelem irányítása az Önkormányzat Képviselıtestületének hatáskörébe tartozik. A védetté nyilvánításról illetve annak megszüntetésérıl a Képviselıtestület külön rendelettel dönt. A döntésrıl tájékoztatni kell a védett érték tulajdonosait. (2) A helyi értékek védelmével kapcsolatos döntések és feladatok elıkészítése és végrehajtásának szervezése a település jegyzıjének feladata. (3) A védendı értékek körére építészmérnök által készített építészeti értékvizsgálat, illetve táj építész- és kertészmérnök által készített botanikai értékvizsgálat alapján lehet javaslatot tenni. (L. 3. melléklet) (4) A helyi védetté nyilvánítás, illetve megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. (5) A védettség törlésére a tulajdonos kérelmére, épület esetében építészmérnök, szobor esetében szobrászmővész, növényállomány esetében kertészmérnök által készített szakvélemény alapján akkor kerülhet sor, ha a védett érték megtartása aránytalanul nagy
terhet jelentene a tulajdonos számára, és a területen tervezett fejlesztés más módon nem valósítható meg. A törléshez ki kell kérni a Megyei Fıépítész szakvéleményét is. (6) Ha a védettség megszőnik, a jegyzı gondoskodik a védett érték és telek dokumentációjának elkészíttetésérıl és annak a Megyei Levéltárban történı elhelyezésérıl; valamint a megmenthetı értékes szerkezeti elemek, tárgyak megmentésérıl és elhelyezésérıl. 37.§. A helyi védelem alatt álló érték használata, fenntartása, átalakítása (1) A helyi védelem alatt álló érték rendeltetésszerő használatáról, jó állapotáról a védett érték tulajdonosa köteles gondoskodni (2) A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti. (3) A védett érték fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik. (4) Védett épületet eredeti (hagyományos) tömegében, tetıformájában kell megtartani, érintetlenül hagyva az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek). (5) A védett épület belsı korszerősítését, átalakítását - hacsak a védelem nem terjed ki az épületbelsı, vagy valamely belsı részlet hangsúlyozott megtartására - illetve bıvítését a védettség nem akadályozza. (6) Védett épület csak úgy bıvíthetı, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán az a legkisebb kárt szenvedje, és a tervezett bıvítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. 38.§. A helyi védelem önkormányzati támogatása (1) A védett érték megóvása, állagának megırzése céljából a tulajdonos kérelmére pályázat útján önkormányzati támogatás adható. (2) A helyi védelem támogatására felhasználható összeget minden évben az Önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni. (3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerzıdésben kell rögzíteni. 39.§. Helyi védelem alatt álló épületek építési engedélyezése (1) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények esetében- a külön jogszabályban építési engedélyhez kötött tevékenységeken kívül - építésügyi hatósági engedély szükséges az alábbi esetekben is: a) épület külsı és belsı felújítása, színezése, b) a telek kertészeti kialakítása, kerti építmények létesítése, átalakítása, megszüntetése,
c) képzı- és iparmővészeti restaurálások, illetve az épület megjelenését bármely módon érintı egyéb munkálatok (pl. falkutatás) végzése. (2) Az építésügyi hatósági eljárásban ki kell kérni a települési fıépítész, ennek hiányában a megyei fıépítész szakvéleményét. (3) Az építési engedély iránti kérelemhez az építési és használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban elıírt mellékleteken kívül csatolni kell: a) átalakítás esetén a jelenlegi állapot felmérési rajzait 2 példányban, b) homlokzatot érintı munkák esetén a színezésre vonatkozó tervet egy példányban, c) a beavatkozás elıtt készült fénykép-dokumentációt egy példányban. d) az építésügyi hatóság indokolt esetben további mellékletek csatolását is elıírhatja (pl. falkutatás, talajmechanikai-, statikai vizsgálat, faanyag-vizsgálat, stb.)
VII. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 40.§. Kiszolgáló és lakóút céljára történı lejegyzés Az Önkormányzat ETV 27.§. értelmében kiszolgáló és lakóutak lejegyzésére kapott jogával a szabályozási tervlapokon szabályozási vonallal jelölt helyeken élni kíván. Ennek érvényesítésére jelen szabályzat módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel kerülhet sor. 41.§. Beültetési kötelezettség (1) A szabályozási tervlapokon beültetési kötelezettségre jelölt területeken 3 szintes növényzet telepítendı. A növényzettelepítés az ingatlan tulajdonosának kötelessége. (2) Beültetési kötelezettségő területen épület nem helyezhetı el. 42.§. Kilátás-védelem (1) A szabályozási terven jelölt kilátásvédelmi területek környezetében nem helyezhetı el olyan épület, és nem I telepíthetı olyan egybefüggı növényzet, ami a magaslatokról feltáruló kilátást eltakarná. VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43.§. Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet a kihirdetés után 30 nappal lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti az Ozorai Községi Közös Tanács Összevont Rendezési Tervét jóváhagyó 1/1978. sz. önkormányzati rendeletének Ozora községre vonatkozó minden elıírása.
Ozora, 2005. november hó16.
Schranz Istvánné Polgármester
P\
Németh Györgyné jegyzı
7. melléklet: A település mőemlékei és mőemléki környezetéhez tartozó ingatlanok Mőemlékek: 1. Ozorai Pipó vára, Várhegy, 1565, 1596, 1597, 1598 hrsz. M 4246 2. R.k. templom, Szabadság tér, 1747 hrsz., M 4245 3. Esterházy-méntelep, Kulapuszta, 0556/10 hrsz, M 10204 Mőemléki környezet ingatlanai: 1; 2/2; 830/6-8; 895; 896; 897; 898; 899; 900; 901; 1559; 1560; 1561; 1562; 1563; 1564; 1565; 1585; 1586; 1587; 1588; 1599; 1600; 1601; 1602; 1603; 1604; 1605/1-2; 1606; 1607; 1608; 1609; 1610; 1611; 1612; 1613; 1614; 1615; 1616; 1617; 1618; 1619; 1746/1-3; 1748; 0556/15-17.
2. melléklet: A település régészeti lelıhelyei és régészeti érdekő területei 030/2; 020/1-2; 0130/1; 0140; 792/1; 13; 1747; 1596; 0505/30-33; 0508/7-8; 0185; 0209/6; 0216/7; 0216/7; 0229/3; 0275/8; 0275/9; 0275/10; 0220/28; 0220/29; 0220/36; 0229/1; 0229/1; 0235; 0235; 0238/1; 0238/2. 1815/1.2; 181-SL16-17; 18 15/23-27; 1843/3; 1843/6; 963; 1007; 1008; 1009; 1010; 1011/1; 1016; 1104/1; 1027, 1030hrsz.
3. melléklet: A település helyi védelem alatt álló ingatlana:
A védettség tárgya Sz. Cím (utca, házszám) Hrsz. Megnevezés . teljes objektum teljes kereszt 1. Hunyadi u. 1661 objektum kereszt 2. Koppány u. 779 épülettömeg, K-i homlokzat lakóház 3. Kossuth u. l. 900 épülettömeg, D-i homlokzat kultúrház 4. Mártírok u. 3. 5 teljes objektum kereszt 5. Mártírok u. 304/5 Szt. Vendel szobor teljes objektum 6. Mártírok u. 304/5 épülettömeg, K-i homlokzat iskola 7. Mártírok u. 124. 814 teljes objektum kereszt 8. Ótemetı 1381 épülettömeg, homlokzatok r.k. plébánia 9. Szabadság t. l épülettömeg, homlokzatok 10. Szabadság t.. 895 volt vendégfogadó 11. Szabadság t. 830/6 szentháromság szobor telj és objektum 12. Szabadság t. 1746/3 hısi emlékmő teljes objektum 13. Szabadság t.. 1746/3 Mária-szobor teljes objektum 14. Szabadság t. 1746/3 1848. évi csata emlékmő teljes objektum 15. Szabadság t. 1747 kereszt teljes objektum 16. Új temetı 1428 kereszt teljes objektum 17. Zrínyi u. 1015 kereszt teljes objektum 18. Döbrente szılıhegy 2001 kereszt teljes objektum 19. Pincehelyi út 0428 kereszt teljes objektum 20. Fürgedi út 0319/3 kereszt teljes objektum
Függelék A rendezési tervek alkalmazása során betartandó fıbb jogszabályok 1. Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXYIII. törvény 2. Az Országos Településrendezési és Építészeti Követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIIL törvény 4. A környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II14.) Kormányrendelet 5. Az egységes környezethasználati engedélyezési el áras részletes szabályairól szóló 193/2001. (X. 19.) Kormányrendelet 6. A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 7. A légszennyezettség határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló 14/2001. (!! 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 8. A zaj- és rezgésvédelemrıl szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet 9. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.)KöM- EüM rendelet 10. A felszínalatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (IIL 17.) Kormányrendelet 11. A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet 12.A vizek és a közcélú vízlétesítményekfenntartására vonatkozó 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet 13. A hullámterek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet 14. A csapadékvizek elvezetésének engedélyezésérıl szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 15. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 16. A veszélyes hulladékok kezelésérıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet 17. A természetvédelemrıl szóló 1996. évi LIII. törvény 18. A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 19. A növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény 20. A távközlési létesítmények elhelyezésérıl szóló 9/2000. (IV. 19.) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet 21. A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet 23. Az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003 (X. 28. Korm. rendelet