Kisnémedi Község Önkormányzatának 3/2004. (II.11) számú rendelete Kisnémedi Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Kisnémedi Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdése, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban : Étv.) 7.§ (3) bek. c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotja az alábbi helyi építési szabályzatról szóló rendeletét, és jóváhagyja a T-3 jelú külterületi és a T-4 jelű belterületi szabályozási terveket. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya (1)A jelen rendelet hatálya a változtatási tilalom alá eső, a szabályozási terveken jelölt területek kivételével, Kisnémedi Község teljes igazgatási területére terjed ki. A helyi építési szabályzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, valamint az egyes telkekhez kapcsolódó sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket előírásokat fogalmazza meg. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK előírásait e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (3)A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. 2. § A rendelet alkalmazása (1)A rendelet előírásait az annak mellékletét képező szabályozási tervekkel együtt kell alkalmazni. (2)A helyi építési szabályzat az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési 1 tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben meghatározott építési munkák körét nem bővíti. (3)Az építésügyi hatóság az építési engedélykérelmek elbírálása során vizsgálja azokat a 2 szempontokat, melyeket számára a rendelet kötelezően meghatároz. (4)Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása és/vagy építési övezete a szabályozási terveknek megfelelően megváltozik, telekalakítás és építés csak a megváltozott előírások szerint engedélyezhető. 1 2
46/1997.(XII. 29.)KTM 9.§ 46/1997.(XII. 29.) KTM 1
(5)Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (pl. terület-előkészítés, közművesítés) nem biztosítottak, építési engedély nem adható. (6)Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amely közterületről vagy erre a célra kialakított, önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról, gépjárművel megközelíthető. 3. § Szabályozási elemek (1) A szabályozási tervlapokon az alábbi szabályozási elemek szerepelnek: −belterületi határ, −beépítésre szánt és nem szánt területek határa, −szabályozási vonal, min. szabályozási szélesség, −területegység határa, jele és előírása (maximális szintterület-sűrűség), −építési övezet határa, −építési övezetre vonatkozó beírások, −építési vonal, építési hely, −művi és természeti értékvédelemre vonatkozó határvonalak és beírások, −védőtávolságok határa, −beültetési kötelezettségű területek határa. (2)A szabályozási elemeket a területek rendeltetésszerű felhasználása, telekalakítás és építmények elhelyezése során be kell tartani. E vonalak csak a szabályozási terv és jelen önkormányzati rendelet módosításával változtathatók. 4. § A belterületi határ módosítása (1)A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a szabályozási tervek alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben, utasításokban foglaltak figyelembe vételével. 5. § Az építési telkek kialakításának és építmények elhelyezésének általános szabályai (1)Az egyes övezetekre vonatkozó előírásoktól eltérő telekalakítást engedélyezni nem szabad. (2)Az egyes létesítmények elhelyezésére kialakítandó területek méreteit és minimális közművesítettségét az OTÉK előírásainak, a szabályozási tervnek, valamint a jelen rendeletnek megfelelően kell megállapítani. (3)A beépítésre nem szánt területeken az építési engedélyhez kötött építmények elhelyezhetőségének feltételeit az OTÉK és a jelen rendelet előírásait követő elvi építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni. (4)A település lakó-, üdülő- és különleges területein nem engedélyezhető a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, 2
valamint a telephelyengedélyezés rendjéről szóló rendelet engedélyezési eljáráshoz kötött szolgáltató tevékenység. 6.§ Közműellátás és hírközlés
3
szerinti telephely
(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni. (5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll (a teljes körű közműellátás keretében biztosítani kell a vezetékes ivóvíz és tüzivíz ellátást, a villamosenergia ellátást, a szennyvíz közcsatornával történő elvezetését (a szennyvíz közcsatorna hálózat kiépítéséig átmenetileg közműpótlóként a szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvíztározó medence használata is elfogadható), a felszíni vízrendezés megoldását). b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvíztározó medence épül. 3
80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet 3
(6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, (kivéve a hatósági engedéllyel történő mezőgazdasági területre történő szennyvíz öntözés). b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) Amennyiben egy utcában a szennyvízcsatorna kiépül, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. e) A beépítésre nem szánt területén (bel- és külterületen) elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : 3 − a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m -t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. 3 − a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m -t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. 3 (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) (8) Közvetlen élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. 4
(9) Az önkormányzati és társulati kezelésben lévő vízfolyások, patakok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati, vagy egyéb kezelésű tó partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (10)Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (11)A csapadékvíz elvezetésére a beépítésre és a nem beépítésre szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani. (12)Ott, ahol a csapadékvizek elszennyeződésének veszélye fennáll, ott az élővízfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (13)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (14)A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (15)Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során (hálózatépítéssel járó karbantartás esetén is) közművezetéket építeni csak föld alatti elhelyezéssel szabad, kivéve a szilárd burkolattal nem rendelkező utcákban a szilárd útburkolat kiépítéséig föld feletti elhelyezéssel kivitelezhető a villamosenergia ellátás és a távközlés hálózata. Ezeken a helyeken területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. A szilárd burkolat kiépítésekor a föld feletti vezetékek föld alá történő kiváltását meg kell oldani. (16)Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (17)A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. 7.§ Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
5
(1)A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani. (2)A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja. (3)A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájáruláson túl, az építési hatóság engedélye is szükséges. (4)A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők: − hirdető, reklám berendezés elhelyezése, amennyiben az nem zavarja a köz- és közlekedés biztonságot, valamint a közlekedési szakhatóság és a közútak kezelői is hozzájárulásukat adják, − közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési várakozóhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése, − köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése, − utcai bútorok, műtárgyak(szobor, kút, óra ,stb.) elhelyezése, − távbeszélőfülke elhelyezése, − építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése közterület-foglalási engedéllyel, meghatározott területre és ideig. (5) A tömegközlekedési várakozóhelyeket csak áttört, vagy átlátszó anyagokból lehet építeni. (6) Töltőállomást csak szabályozási terv szerint lehet elhelyezni. (7)
A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni. 8.§ Műemlék- és településképvédelem, régészeti lelőhelyek védelme
(1)
Műemléki területen, és annak környezetében területet felhasználni, építési telket 4 kialakítani és beépíteni csak a Kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltak betartásával szabad.
(2)
A település országosan védett értéke: a Gosztonyi kúria, hrsz. 30.
(3)
A műemléki védettséget élvező építményeken, a szabályozási terven jelölt telkén és annak műemléki környezetében építési tevékenység csak a műemlékvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A műemléki környezetben a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a terület telek-adottságai meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
4
2001.évi LXIV.tv. 6
(4)
A régészeti lelőhelyeken és környezetükben a Kulturális örökség védelméről szóló 5 törvény szerint kell eljárni. Az ismert régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák, ill. telekalakítás során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni. Ha a lelőhely elkerülése a fejlesztés költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás máshol nem valósítható meg, a veszélyeztetett lelőhelyet fel kell tárni. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult, a beruházó 6 költségére. A megelőző feltárásra a beruházónak a tv. , valamint a vonatkozó 7 rendelet szerint szerződést kell kötnie a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen végzett földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát haladéktalanul értesíteni kell.
(5)
Helyi egyedi védelmű a Templom ( hrsz. 99 ) és a régi iskola ( hrsz. 100 ) épülete. A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani. A helyi védelem alatt lévő építmények környezetében, a védett épület jellegétől és tömegétől jelentősen eltérő, ill. a hagyományos beépítéstől eltérő építmény nem engedélyezhető, a kialakult telekviszonyok meg nem változtathatók. Az új építmény magassága nem lehet nagyobb, mint a védett építményé.
(6)
Helyi értékvédelmi terület a Fő utca 32-47 és 99-105 hrsz., valamint a Petőfi utca 107-122 hrsz. és 250/2-292/1 hrsz. telkek közötti szakasza, valamint a Kossuth L. utca menti 365, 366 hrsz. telkek. Ezeken az utcaszakaszokon a kialakult állapothoz a beépítés szempontjából, tömegarányban, tetőidom, homlokzatkiosztás, burkolóanyag és színezés szempontjából nem összhangban lévő építés nem engedélyezhető. A helyi értékvédelmi területeken az utcaszakaszokon az épületek és kerítések hagyományos jellege megtartandó. A szerkezet megóvása érdekében utcaszélesítés és telekmegosztás nem engedélyezhető. Útépítéseknél, közművek lefektetésekor és a zöldfelületek kialakításakor is a hagyományos utcakép megőrzésére gondot kell fordítani. Hagyományos az oldalhatáron álló vagy zártsorú beépítés, az épületek tömegaránya, tetőformája, homlokzati kialakítása, díszítései, homlokzati kiosztása, anyagválasztásai és egyéb építészeti díszítő elemei.
5
2001.évi LXIV. tv. 22.§(3) 7 18/2001.(X.18.) NKÖM rendelet 14.§-a 6
7
(7)
A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. 9.§ Táj- és természetvédelem
(1)
A nedves élőhelyek megőrzéséről, a vízfolyások menti gyepek, fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell.
(2)
Tájvédelmi szempontból az utak menti fasorok védelméről, fenntartásáról gondoskodni kell. A jelentősebb külterületi feltáró utak mentén fasorok telepítése javasolt, ill. a hiányos fasorok pótlásáról gondoskodni kell.
(3)
A biológiai sokféleség megőrzése érdekében az ún. természeti területeken a természetközeli növénytársulások, ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.
(4)
A tájkarakter erősítése és a tájkép védelme miatt a külterületen bármilyen rendeltetésű épület kizárólag a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő építészeti kialakítással, magastetővel (35-45° tetőhajlásszögű) létesíthető.
II. ÉPÜLETEK, LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSEKOR BETARTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 10.§. A levegő védelme (1)
Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát és a település zónabesorolását figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.
(2)
A közigazgatási terület az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik: a)kéndioxid: E, b)nitrogéndioxid: B, c)szénmonoxid: D, d)szilárd (PM10): C, 8 e)benzol: E .
8
4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint B: a légszennyezettség a tűréshatár felett van C: a légszennyezettség a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van D: a légszennyezettség a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van 8
(3)
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerinti védelmi övezetet igénylő tevékenység (Korm. rend. 2. sz. melléklet) kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha védő övezete lakóterületet, vegyes területet, üdülőterületet, vagy rekreációs célú területet (különleges területek, zöldterületek) nem érint. Védelmi övezeten belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. oktatási, egészségügyi, üdülési létesítmény) nem helyezhető el. A védőövezet területén levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem termeszthető.
(4)
Diffúz légszennyezést, kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek belterületen nem folytathatók. E tevékenységek folytatása külterületi gazdasági területeken is kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia, felületnedvesítés stb.) a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható. 11.§. A felszíni- és felszín alatti vizek védelme
(1) A település közigazgatási területe a felszín alatti vizek minőségét érintő 9 tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló rendelet szerinti „B” érzékeny besorolású terület. A közigazgatási területen kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, ill. technológiák alkalmazhatók, amelyek során az 10 előírt , a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges, a “B” érzékeny besorolású területekre vonatkozó határértékek teljesíthetők. 11
(2) A felszín alatti vizek minőségéről szóló rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek kizárólag a Korm. rendeletben előírt hatósági engedéllyel folytathatók. (3) Új beépítésre szánt területek kizárólag abban az esetben alakíthatók ki, ha egyidejűleg a csatornahálózat kiépül. Meglévő beépítésre szánt területeken a közcsatornahálózat kiépítéséig a szennyvizek átmenetileg zárt, szivárgásmentes tárolóban is gyűjthetők. A csatornahálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területeken bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. E: légszennyezettség a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F: a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 9
33/2000. (III.17.) Korm.rend. 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 11 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 3.sz. melléklete 10
9
(4) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába, ill. szennyvízgyűjtőbe nem vezethetők. A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani, ill. 12 előkezelni kell. A közcsatornába kizárólag a II/2. védettségi kategóriára vonatkozó előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. (5) Az összegyűjtött csapadékvizek élővízfolyásba, ill. befogadóba abban az esetben 13 vezethetők, ha a II/2. védettségi kategóriára vonatkozó előírásait teljesítik. (6) Mezőgazdasági övezetek területén a felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság engedélye alapján történhet. (7) A mezőgazdasági területek szennyvízzel történő öntözése a védendő tájhasználatú övezetben, valamint a hullámtereken és a belterülettől 1000m-en belüli távolságban nem engedélyezhető. (8) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a felszíni vizek, továbbá a talaj- és a talajvizek állapotát, és talaj vagy talajvízszennyezést okozhatnak, így különösen −
állattartó-telep, komposztálótelep a vízfolyások legalább 200m-es körzetén belül nem folytatható,
−
növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédelmi 14 tevékenységről szóló rendelet szerint a növényvédőszer veszélyességétől függően 5-200 m-en belül nem folytatható.
(9) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávban a természetközeli nádas, ligetes fás társulások, természetközeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell. 12.§. A talaj és a föld védelme (1) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. (2) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. (3) Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható. Környezetet károsító anyag, ill. 12
203/2001. (X.26.) Korm. rendelet, II/2. védettségi kategória 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet II/2. védettségi kategória 14 5/2001. (I.16.) FVM rendelet 10.§ 13
10
veszélyes hulladék alkalmazásának gyanúja esetén az I. fokú építésügyi hatóság az engedélyezési eljárás keretében elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. (5) A tájkarakter védelme miatt a közigazgatási területen egy tagban 1,5 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 25º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 13.§. Hulladékgazdálkodás (1) A keletkező kommunális szilárd hulladékok rendezett gyűjtését és a szükséges időközönkénti elszállítását biztosítani kell. A keletkező hulladékok kizárólag kijelölt hulladéklerakó helyre szállíthatók. (2) Új beépítésre szánt területek kialakítása kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a területen a csatornahálózat a vízhálózat kiépítésével egyidejűleg kiépül, ill. a szennyvizek csatornahálózatra való rákötése biztosítható.
(3) Lakó- és vegyes területen15 veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek kizárólag a lakosság alapfokú ellátását szolgáló tevékenységek folytatása esetén engedélyezhetők (pl.: fotólabor, gyógyszertár, fogorvos, vegytisztító, javítószolgáltatások stb.). Üdülőterületen, rekreációs célú területen (különleges területek) veszélyes hulladékot eredményező tevékenységek nem folytathatók. (4) A keletkező veszélyes hulladékokat a vonatkozó jogszabályok szerint hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. (5) A Radioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló működése során a környezetbe káros, veszélyes anyagok nem kerülhetnek ki. (6) A Radioaktív Hulladékfeldolgozó és Tároló biztonsági övezete a létesítmény telekhatárától 500 m-ig terjedő terület, melyen belül állandó, időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (pl. lakó, oktatási, egészségügyi, üdülési stb. célt szolgáló létesítmény) nem helyezhető el. A biztonsági övezeten belül a létesítmény biztonságát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységek (robbantás, légi közlekedés, ipari tevékenység végzése) sem engedélyezhető. 14.§. Környezeti zaj elleni védelem
(1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ill. engedélyezhető, ill. környezeti zajt okozó tevékenység abban az esetben 15
a 16/2001. (VII.18.) KöM. rendelet 1.sz. melléklete 11
folytatható, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a meghatározott zajterhelési 16 határértékeket nem haladja meg. (2) Az üzemi létesítménytől származó környezeti zajszint 00
00
00
00
-
üdülőterületen és a különleges területeken nappal (6 -22 ) a 45 dB, éjjel (22 -6 ) a 35 dB
-
lakóterületen nappal az 50 dB, éjjel a 40 dB vegyes területen nappal az 55 dB, éjjel a 45 dB gazdasági területen nappal a 60dB, éjjel az 50 dB zajterhelési határértékeket nem haladhatja meg.
-
(3) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmények környezetében a rendeletben meghatározott határértékeket nem haladhatja meg. Az egyes utak mentén betartandó zajterhelési határértékeket az útkategóriától és a zaj ellen védendő terület felhasználásától függően az említett zajvédelmi rendelet tartalmazza. 15.§ Tűzvédelmi előírások (1) A tervezési területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. 17
(2)
A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni , hogy a védendõ építményektõl 100m-nél nagyobb távolság ne legyen.
(3)
Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy biztosítsa a tűzoltási felvonulási útvonalat és területet.
18
III. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEINEK ELŐÍRÁSAI 16. § A lakóterületekre vonatkozó általános előírások (1) A lakóterületek építési övezeti tagolását a szabályozási tervlapok tüntetik fel. A település központi belterületének lakóterületei a 0,5 legnagyobb szintterület-sűrűségű falusias lakóterületbe soroltak. (2) A lakóterületeken az OTÉK előírásai szerinti épületek helyezhetők el. Az övezetekben a legkisebb építménymagasság 4 m lehet. (3) A lakóterületeken belül csak a jelen rendeletben előírt környezeti határértékeknek megfelelő kibocsátásokat meg nem haladó kézműipari, illetve kereskedelmi tevékenység folytatható. 16
8/2002. (II. 22.) KöM-EüM együttes rendelet
17
35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 49.§ (5) bekezdés 35/1996.(XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 22.§ (1) bekezdés
18
12
(4) Meglévő, kialakult, legalább 10m szélességű lakótelkeken lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete ebben az esetben 4 m-re csökkenthető, ha az OTÉK 36. és 37.§-ainak előírásai betarthatók. (5) Az előkert méretét, egyéb előírás hiányában, a kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az oldal- és hátsókertre vonatkozóan az OTÉK 35. és 36.§-ait kell alkalmazni, a rendelet egyéb előírásait is figyelembe véve. Az új, kialakítandó területeken a szabályozási terven jelölt építési hely biztosítandó. (6) A kialakult lakóterületeken az új és az átépülő lakóházak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor, a szomszédos 3-3 lakóházat feltüntető, utcakép vagy fotó készítésével kell bemutatni. Az új lakóépületek magastetős kialakítással építendők, az épületek fedésére szürke azbeszt sík- és hullámpala nem alkalmazható. Szerelt külső kéményt az épületek utcai homlokzatán elhelyezni nem szabad. (7) A telkeken belüli vízelvezetés elégtelensége következtében a szomszédos létesítmények, telkek ne károsodjanak. (8) Az övezetekben az épületek igényesen, tájba illő módon, a hagyományos színezést alkalmazva kell kialakítani. A gépkocsi elhelyezését - lakóépületeknél - lehetőleg az épületeken belül kell biztosítani. Ha a telek terepadottságai lehetővé teszik, utcavonali támfalgarázs is kialakítható. Terepszint alatti építmény a lakóövezetekben elhelyezhető, a beépítetség 30 %-ig. (9) Az utcai kerítés legfeljebb 1,70m magas lehet. Az utcai kerítéssel egybeépített 2 tároló legfeljebb 2m lehet. Az övezetekben elhelyezhetők kerti építmények (fedett, 2 nyitott, maximum 20m területű építmények), ezeket az építési hely határvonalán belül lehet elhelyezni. A telken belül medence elhelyezhető úgy, hogy a telekhatároktól legalább 3-3m-t el kell maradni. (10)Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti határértékeket meghaladó kibocsátású, a lakókörnyezete zavaró (nagy szállítási igényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani a használatba vételi engedély megkéréséig 17. §
13
Falusias lakóterület építési övezetei (1)A falusias lakóterületeken legfeljebb kétlakásos lakóépület, mező- és erdőgazdasági építmények, a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el. A területen elhelyezhető továbbá szálláshely szolgáltató épület, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, valamint sportépítmény is. (2) A falusias lakóterület építési övezeteink legfontosabb előírásai: Övezeti min.kialak. min.kial. jel telekter. telekszél. (m2) (m) Lf - 1 Lf - 2 Lf - 3 Lf - 4 Lf - 3
600 800 1200 800 1200
16 16 16 20 20
Max.beép. min. zöldf. beépítési arány arány mód (%) (%) 30 30 30 30 30
50 50 50 50 50
O O O O O
max. építm.mag. (m) 4,5 4,5 4,5 4,5 4,5
O: oldalhatáron álló beépítési mód 18. § Településközpont vegyes terület (1) A településközpont vegyes területen több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek és sportépítmény helyezhetők el. A területen az OTÉK 31.§(2) bekezdésének figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású gazdasági építmény és terepszint alatti építmény is, legfeljebb a beépítettség 30 % -ig. (2)A terület építési övezetének legfontosabb előírásai: Öveze min.kialak. ti jel telekter. (m2) Vt - 1 800 Vt - 2 K Vt - 3 5000
min.kial. telekszél. (m) 30 K 30
max.beép. arány (%) 60 15 30
min. zöldf. arány (%) 20 70 50
beépítési mód O(Z) SZ SZ
max. építm.mag. (m) 6,0 6,0 6,0
O(Z):oldalhatáron álló vagy zártsorú, SZ: szabadonálló beépítési mód K: a kialakult állapotot meg kell tartani (3)
A Vt - 1 jelű övezetben előkert nincs, a patak felé legalább 6 m hátsókert biztosítandó. Az övezetben csak igényesen tervezett és kialakított, magastetős épület helyezhető el.
14
(4) A Vt - 2 jelű építési övezet elsősorban oktatási és művelődési létesítmény számára van kijelölve. Az övezetben legalább 10 m-es előkert biztosítandó. Az övezet területe a műemléki épület telke, ahol építési engedély csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével adható. (5) A Vt - 3 övezet területén elsősorban egészségügyi, oktatási, sport vagy egyéb egyéb szórakoztatási célú létesítmény helyezhető el. Az övezetben csak igényesen tervezett és kialakított, magastetős épület helyezhető el, az övezet zöldfelületei kertészeti terv szerint alakítandó ki. Az előkertre, hátsókertre és oldalkertre vonatkozó minimális méreteket a szabályozási terv tünteti fel, az előkert legalább 10 m, az oldalkert legalább 40 m, a hátsókert legalább 10m legyen. (6) a) b)
c) d)
e)
f)
A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserjeés lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő. új közintézmény (pl. óvoda, iskola, szociális otthon) kialakítása, ill. meglévő közintézmény átalakítása esetén az engedélyezési tervnek az intézménykert kialakítására vonatkozóan kertépítészeti tervet kell tartalmaznia. (A kertépítészeti terv kötelező munkarészei: favédelmi terv, tereprendezési terv, kertrendezési terv, növénykiültetési terv, részlettervek, továbbá az ezekhez tartozó szöveges munkarészek.) Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési 19 jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet. a 30 hrsz-ú terület korlátozott közhasználatú zöldfelületként alakítandó ki. A zöldfelület átalakítása kizárólag a teljes területre kiterjedő kertépítészeti terv alapján történhet. A kert értékes növényegyedeinek védelmét a területre kötelezően készítendő favédelmi terv alapján kell biztosítani. intézményi létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. 19.§ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
(1) Az övezetekben elsősorban nem jelentős zavaró hatású (a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meg nem haladó kibocsátású, nem nagy szállításigénylő, nem zajos és bűzös, porszennyeződést nem okozó) gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Az övezetekben elhelyezhetők még, a gazdasági 19
1996. évi LVIII. tv. 15
tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépületek, parkolóház, üzemanyagtöltő is. Az övezetben kivételesen elhelyezhető még, az OTÉK 31.§ (2) bekezdésben előírtak figyelembe vételével egyéb közösségi szórakoztató épület is. Terepszint alatti építmények az övezetben, a településkép-védelem szempontját is figyelembe véve, elhelyezhetők, legfeljebb a beépítettség 30%-ig. (2) A gazdasági területek építési övezeteinek előírásai: Övezeti jel
min.kialak. telekter. (m2)
min.kial. telekszél. (m)
max.beép. arány (%)
min. zöldf. arány (%)
beépítési mód
max. építm.mag (m)
Gksz - 1 Gksz - 2
2.000 10.000
40 60
40 30
20 30
SZ SZ
6,0 6,0
SZ: szabadon álló beépítési mód (3) Az övezetek telkein legalább 10 m-es elő-és hátsókert biztosítandó. A telkek zöldfelületeit parkosítani kell. (4)
Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1.sz. mellékletének 54. bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.
(5)
Az egyes kialakítandó telephelyek belső elrendezését, konkrét beépítését minden egyes esetben a pontos funkció ismeretében, az adott telekre készítendő építési engedélyezési tervben kell meghatározni, a meglévő beépítés és burkolt felület feltüntetésével, a jelen rendelet és a szabályozási terv által szabott keretek között. A tervezett ipari és raktárépületeket igényes kialakítású, lehetőleg 5 és 20° közötti hajlásszögű magastetős épületek legyenek.
(6) Gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az egyes telkek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes övezetek részletes előírásai tartalmazzák. b) az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyepcserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/4-ét boríthatja. c) az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. Az oldal és a hátsókertben legalább 3 m széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv, az előkertben legalább kétszintű növényzetből (gyep- és cserjeszint együttesen) álló növényzet létesítendő. d) a növényfajok kiválasztásakor a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazása javasolt. e) a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1,
16
legalább kétszer iskolázott fa telepítendő. f) gazdasági területeken a zöldfelületek kialakítására vonatkozóan az engedélyezési terv részeként kertépítészeti tervet kell készíteni. (A kertépítészeti tervnek favédelmi tervet, tereprendezési tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.) Kertépítészeti tervet kizárólag tervezési 20 jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítészmérnök készíthet. g) a létesítmények használatbavételi engedélye kizárólag abban az esetben adható ki, ha a kertépítészeti terv szerinti növénytelepítés megtörtént. 20. § Különleges terület (1) A különleges terület a jellemző használat, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából az alábbi övezetbe sorolódik: a) Kh: radioaktív hulladéklerakó területe b) Kt : temető területe (2)A különleges terület övezetének részletes előírásai az alábbiak: Övezeti Max. Kialakítható jel szintterület telek min. sűrűség nagysága (m2)
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m)
Beépítés módja
Beépítettség max. mértéke (%)
Minimális zöldfelületi borítottság (%)
Építménymagasság max. (m)
Kh
0,6
K
K
SZ
30
40
5,5
Kt
0,15
K
K
SZ
10
60
5,5
K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 21.§ Radioaktív hulladéklerakó területe (Kh) (1) A Szabályozási terven radioaktív hulladéklerakó területként (Kh) lehatárolt területen a veszélyes hulladékok kezeléséhez, ártalmatlanításához, valamint a terület fenntartásához szükséges épületek, létesítmények helyezhetők el. (2) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik. (3) A kötelezően előírt zöldfelület egy részét a telekhatárok mentén egybefüggően kell kialakítani. A telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből 20
(1996. évi LVIII. tv.) 17
álló növénysáv (legalább kétsoros fasor, alatta cserjesávval) létesítendő. (4) A radioaktív hulladéklerakó biztonsági övezete a létesítmény telekhatárától 500 mig terjedő terület, melyre vonatkozó korlátozásokat a Hulladékgazdálkodási fejezet tartalmazza. 22.§ Temető övezete (Kt) (1) A “Szabályozási terv”-en temetőként (Kt) lehatárolt területen ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el. (2) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik. (3) A temető területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a temető átalakítása esetén a külső telekhatárok mentén legalább 3 m széles, többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) létesítendő. b) a temető növényegyedeinek védelmét biztosítani kell. Fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. c) a temető átépítése, bővítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertépítészeti és sírkiosztási terv alapján történhet. IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 23.§ Közlekedési és közműterület (KÖ) (1) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védőtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza. (2) A közlekedési területen belül bármit elhelyezni, bármilyen építési tevékenységet folytatni csak az illetékes közlekedési hatóság, és a közútkezelő hozzájárulásával és előírásai szerint lehet. (3) A települést érintő országos út (K.VI.C, ill. B.V.c-D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad. Az út mentén, a beépítésre nem szánt területekkel határos szakaszokon, ill. a külterületen a tengelytől mért 50-50 méteres védőtávolság van érvényben. (4) A (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mentén a tengelytől számított 10-10 méteres sávot beépítésre nem szánt területként kell fenntartani. (5) A meglévő önkormányzati utak (B.VI.d-D) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti kisebb korrekcióktól eltekintve a kialakult marad. 18
(6) A vegyeshasználatú utcák burkolását egységes szemléletben, egyidejűleg elkészített közmű, közlekedési és kertépítészeti tervek alapján kell elvégezni. (7) A tervezett lakóutcák (B.VI.d-B) szabályozási szélessége a szabályozási tervlap szerinti, minimálisan 12 méter. (8) A területen meglévő, vagy elhelyezésre kerülő bármilyen létesítmény parkolását, rakodását az OTÉK előírásainak megfelelően telken belül kell biztosítani, közterületi parkolás csak az Önkormányzati Parkolási Rendeletben rögzített feltételek szerint lehetséges. (9) Az OTÉK általános előírásaitól eltérően szabályozott közlekedési területek esetén, az ebből adódó kártérítési igény az útkezelővel szemben nem érvényesíthető. (10) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a közlekedés biztonsága érdekében szabadon kell hagyni, ezen a területen semmiféle növényzet, létesítmény nem helyezhető el. 24.§ Zöldterületek (Z) (1) Zöldterület a "Szabályozási terv"-en Z szabályozási jellel jelölt területfelhasználási egység. (2) A zöldterületek funkciójuk, valamint az elhelyezhető épületek, építmények alapján az alábbi övezetekre tagolódnak: - Zkk: közkert - Zsp : sportpálya (3) Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak: Övezeti jel
Max. szintterület Sűrűség
Kialakítható telek min. nagysága (m2)
Kialakítható telek legkisebb telekszélessége (m)
Beépítés módja
Beépítettség max. mértéke
Építménymagasság
(%)
max. (m)
Zkk
-
K
K
-
-
-
Zsp
0,02
K
K
SZ
2
4,5
K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló 25.§ A Zkk övezet előírásai (1) A Zkk övezetben: -pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér stb.), -köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.) 19
helyezhetők el, épületek nem alakíthatók ki. 2
(2) A Zkk övezetben az egyes telkek területének minden 100 m -e után legalább 1 db lombhullató fát kell telepíteni. (3) A tájkarakter megőrzése érdekében zöldterületek kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása javasolt. (4) Új zöldterületek kialakítása, ill. meglévő zöldterületek átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező kerttervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. (A kertépítészeti tervnek favédelmi tervet, tereprendezési tervet, kertrendezési tervet, növénykiültetési tervet, részletterveket, és az ezekhez tartozó szöveges munkarészeket kell tartalmaznia.) (5) A település zöldfelületeinek védelme érdekében: a) Közterületen fák kivágása, csonkolása kizárólag akkor engedhető meg, ha: - a fa egészségi állapota, - a baleset-elhárítás, vagy - közegészségügyi szempontok szükségessé teszik. b) Az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról lombtérfogat-egyenérték mellett kell a növényzet kivágójának gondoskodnia. Ha a fa kivágására építéssel összefüggésben került sor, akkor a visszapótlás helyét, módját, a kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési terv részeként meg kell határozni. c) A visszapótlásra kerülő növényállomány fajtáját (pl.: a térségben honos fajok alkalmazásának előnyben részesítése), a telepítés helyét és idejét az építési hatóság meghatározhatja. d) A visszapótlásra szánt növényzetet lehetőség szerint az építési területen, vagy annak közelében kell telepíteni. e) A visszapótlásra szánt növényzet kiültetéséről - ha a visszapótlásra nem az építési területen kerül sor - az építési tevékenység megkezdése előtt kell gondoskodni. 26.§ Sportterület övezete (Zsp) (1) A “Szabályozási terv”-en sportpályaként (Zsp) lehatárolt területen kizárólag a pihenést, testedzést szolgáló épületek, építmények, szabadidő-létesítmények (pl. lelátó, öltözőépület, szertár, stb.), továbbá a terület fenntartását szolgáló építmények helyezhetők el a terület legfeljebb 2 %-os beépítettségével. (2) Az övezetben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől min. 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől min. 10 m-re húzódik.
20
(3) A sportpálya területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) a sportpálya átalakítása esetén a külső telekhatárok mentén legalább 5 m széles, többszintű növényzetből álló növénysáv (fasor alatta cserjesávval) létesítendő. 2 b) az egyes telkek területének minden 100 m -e után legalább 1 db lombhullató fát kell telepíteni. c) a tájkarakter megőrzése érdekében a sportpálya zöldfelületének kialakítása, növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása javasolt. d) a sportpálya átépítése kizárólag tervezési jogosultsággal rendelkező tervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet. 27. §. Erdőterület (E) (1) A közigazgatási területen található erdőterületek az elhelyezhető építmények szerint: a) Eg: gazdasági, b) Ev-1: védett, c) Ev-2: védő rendeltetésűek. (2) Gazdasági rendeltetésű erdőterületeken (Eg) kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (pl: erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az ÁESZ hozzájárul. (3) Védett rendeltetésű erdőterületek (Ev-1) övezetbe a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott erdőterületek tartoznak. Védett rendeltetésű erdőterületen a táji, természeti értékek megőrzése, a természetes, ill. természetközeli ökoszisztémák megóvása biztosítandó. Védett rendeltetésű erdőterületeken kizárólag természetközeli erdőművelés (szálaló vágás, őshonos fafajokkal történő erdőtelepítés, erdőfelújítás), ill. a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető. Védett rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. (4) Védő rendeltetésű erdőterületeken (Ev-2) kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl. nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el. (5) Védő rendeltetésű erdőterületen fa kizárólag abban az esetben vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. (6) Az egyes övezetek részletes előírásai az alábbiak:
21
Övezeti jel
Max. szintterület Sűrűség
Beépíthető telek min. nagysága (m2)
Beépíthető telek legkisebb telekszélessége (m)
Beépítés módja
Eg
0,05
100.000 m (10ha)
50
Ev-1
-
-
Ev-2
-
-
2
Beépítettség max. mértéke
Építménymagasság
(%)
max. (m)
SZ
0,5
4,5
-
-
-
-
-
-
-
-
K: kialakult telek, tovább nem osztható SZ: szabadon álló (7) Az övezetekben az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, b) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 10 m-re, c) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik. (8) Az épületek, építmények kizárólag tájbaillő, hagyományos szerkezetűek és anyaghasználatúak, magastetős, 35°-45° tető hajlásszögűek lehetnek. Az épületek maximális szélessége 12 m lehet. (9) Amennyiben a jelenlegi elsődleges rendeltetésű erdőterületen más ajánlott elsődleges rendeltetés szerepel, akkor az erdészeti tevékenységet lehetőség szerint az ajánlásban foglaltakra figyelemmel kell folytatni. (10)Erdőterületen erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet. (11)Az erdőterületek létesítéséhez (fásításhoz és erdőtelepítéshez), fakitermelési munkák végzéséhez, az erdőterületek igénybevételének minősülő tevékenységekhez (kivonás, időleges kivonás, rendeltetésszerű használatot akadályozó létesítmény elhelyezése), erdőterületek megosztásához az erdészeti hatóság engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulása szükséges. 28. § Mezőgazdasági rendeltetésű területekre vonatkozó általános előírások (M) (1) A Külterületi szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű területek használatuk jellege szerint általános mezőgazdasági területek. (2) A kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az általános mezőgazdasági terület az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik: a) Má-1: védendő tájhasználatú övezet,
b) Má-2: árutermelési mezőgazdasági övezet. 22
(3) A mezőgazdasági terület övezeteinek részletes előírásai az alábbiak: Övezeti Max. jel szintterüle t sűrűség
Má-1 Má-2
0,15
Beépíthető min. teleknagyság (m2)
Beépíthető min. telekszélesség (m)
Beépítés módja
Max. beépítési %
Max. építmény magasság (m)
30 000 (3ha)
50
SZ
1 2 (max400m )
4,5
SZ: szabadon álló 29.§ Védendő tájhasználatú mezőgazdasági övezet (Má-1) (1) Az övezetbe a Külterületi Szabályozási terven lehatárolt, tájképi, természetvédelmi szempontból értékes, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által természeti területként nyilvántartott mezőgazdasági területek tartoznak.
(2) Az övezetben nem folytatható olyan tevékenység, ill. nem helyezhető el olyan létesítmény, amely a jelenlegi természeti állapotot rontja, a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket veszélyezteti, a tájkép jellegét megváltoztatja. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni kizárólag a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad. (3) Az övezetben honos fafajokkal történő fásítás, erdőtelepítés engedélyezhető. (4) Az övezetben található természeti területeken a gyep művelési ág megváltoztatásához, közmű, vagy közút építéséhez a természetvédelmi hatóság (DINP Igazgatóság) hozzájárulása szükséges. (5) Az övezetben ösztönözni kell az extenzív jellegű, természet-, ill. környezetkímélő gazdálkodást. (6) Az övezetben kerítések nem létesíthetők. 30.§ Árutermelési mezőgazdasági övezet (Má-2) (1) Árutermelési mezőgazdasági övezetbe tartoznak az Má-1 övezeten kívüli mezőgazdasági területek.
(2) Az árutermelési mezőgazdasági terület övezetben kialakítható legkisebb telek 2
nagysága 3000 m , szélessége min. 30m. (3) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei helyezhetők el. Az övezetben lakófunkciót is szolgáló épület nem létesíthető.
23
(4) A gazdasági épületek egy max. 20m2-es ideiglenes tartózkodásra alkalmas részt is magukba foglalhatnak. (5) Az övezetekben az építési hely határvonalai: c) építési határvonal az előkertben: a telek szélétől 10 m-re, d) építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől 5m-re, e) építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől 10 m-re húzódik. (6) Az övezetben épületek utaktól és vízfolyásoktól legalább 50 m távolságra helyezhetők el. (7) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető. (8) Az övezetben fából, vagy cserjesávval takart drótfonatból kialakított, lábazat nélküli, áttört kerítés létesíthető. Tömör kerítés az övezetben nem alakítható ki. 31.§ Vízgazdálkodási Terület (V) (1) Vízgazdálkodási területbe a vízfolyások és állóvizek medre és partja tartoznak. (2) A partélektől számítva a vízfolyások parti sávja 6-6 m, a víztározóé 3 m. (3) Az övezetben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által jóváhagyott létesítmények helyezhetők el. A parti sávban épületek nem alakíthatók ki. (4) A parti sávban kizárólag gyep, vagy nádas művelési ágú terület alakítható ki.
32. § V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK (1)
A rendelet 2003 ............ hónap ..... napján lép hatályba. A rendelet kihirdetésérõl a jegyzõ gondoskodik.
24
1.sz. melléklet Alkalmazásra javasolt honos fafajok: - kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) -
csertölgy (Quercus cerris)
-
kislevelű hárs (Tilia cordata)
-
ezüsthárs (Tilia argentea)
-
mezei juhar (Acer campestre)
-
mezei szil (Ulmus campestre)
-
barkócaberkenye (Sorbus torminalis)
-
madárberkenye (Sorbus aucuparia)
-
rezgő nyár (Populus tremula)
Alkalmazásra javasolt honos cserjefajok: - tatár juhar (Acer tataricum) -
mogyoró (Corylus avellana)
-
egybibés galagonya (Crataegus monogyna)
-
csere galagonya (Crataegus oxyacantha)
-
közönséges fagyal (Ligustrum vulgare)
-
ostorménfa (Viburnum lantana)
-
veresgyűrűsom (Cornus sanguinea)
-
húsos som (Cornus mas)
-
bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus)
-
csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus)
-
varjútövisbenge (Rhamnus catharticus)
-
kutsabenge (Frangula alnus)
25