2004. évi tájékoztatója

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

2004. évi tájékoztatója Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról, és a szükséges tennivalókról

Web: http://www.antsz.hu/komarom

Lezárva: 2005. március 31.

ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete – Önkormányzati tájékoztató 2004.

Tartalomjegyzék BEVEZET ........................................................................................................................................................... 3 KÖZEGÉSZSÉGÜGY.......................................................................................................................................... 7 TELEPÜLÉS- ÉS KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGY ........................................................................................................ 7 KÖRNYEZET-EPIDEMIOLÓGIA.............................................................................................................................15 ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁS –EGÉSZSÉGÜGY .................................................................................................16 GYERMEK- ÉS IFJÚSÁG-EGÉSZSÉGÜGY ...............................................................................................................22 KÉMIAI BIZTONSÁG ............................................................................................................................................23 MUNKAEGÉSZSÉGÜGY .......................................................................................................................................24 EPIDEMIOLÓGIA..............................................................................................................................................26 FERT Z BETEGSÉGEK .......................................................................................................................................26 JELENTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRÓL....................................36 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS..................................................................................................................................56 EGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÁS .......................................................................................................................68 A MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE A REGIONÁLIS ÉS MEGYEI SZAKF ORVOSOK ÉVES JELENTÉSE ALAPJÁN ....................................................................................79 VÉD N I SZAKFELÜGYELET....................................................................................................................112 ÁPOLÁS SZAKFELÜGYELET ......................................................................................................................121 GYÓGYSZERÜGYI IGAZGATÁS.................................................................................................................128

2


Bevezet A következ kben kb. 130 oldalon az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete munkatársai által készített un. „önkormányzati tájékoztató” olvasható a megye közegészségügyi-járványügyi helyzetér l, az egészségfejlesztési, egészségmeg rzési, egészségvédelmi, egészségügyi igazgatási tevékenységünkr l, és a szakfelügyel k éves jelentéseiben jelzett egészségügyi ellátórendszeri problémákról. Ebben a munkában igyekeztünk összefoglalni mindazt, amit az éves hivatalos államigazgatási jelentésünkb l hasznosíthatónak tartunk a lakosság egészségi állapotának javítása, fejlesztése, pozitív irányú befolyásolása szempontjából. Hasonlóan az országos helyzethez, a megyében él lakosság létszámában fogyó, összetételében öreged népesség. A születéskor várható élettartam 2003-ban a férfiaknál 67,4, a n knél 75,7 év volt1. A halálozások feléért 2003-ban2 is a keringési rendszer betegségei voltak felel sek, míg az összes haláleset negyede a daganatos megbetegedések miatt következett be. A haláloki struktúrában a harmadik helyen mindkét nemben az emészt rendszer betegségei állnak, ezt követik a küls okok és a légz rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozások. A vezet halálokok miatti mortalitás standardizált3 megyei értékeit a régiós, illetve országos adatokkal 20 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy megyénkben az emészt rendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált id szak egészében, mindkét nemben a régiós és az országos érték felett van! Kedvez tlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál is, különösen a férfiak esetében. Mind a régiós, mind az országos értéket meghaladja mindkét nemben az ischaemiás4 szívbetegségek, valamint a krónikus májbetegségek és májzsugor miatti halálozás. Úgyszintén a megyénkben a legmagasabb – a régiós és az országos átlag viszonylatában – a vastagbél, a végbél rosszindulatú daganatai miatti halálozás a férfiaknál, valamint az eml rosszindulatú daganata miatti halálozás a n k esetében. A vizsgált források (OSAP5 háziorvosi gondozási adatok, HMAP6) gyakorisági adatainak elemzése során kapott eredmények a megbetegedések szemszögéb l is alátámasztják, hogy a szívérrendszeri betegségek, különösen a magas-vérnyomás, igen elterjedtek. A mi megyénkben a 65 év felettiek több mint fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomásbetegségben szenved. A máj betegségei – halálozásáról fentebb már volt szó – már a középkorúak között is jelent s arányban fordulnak el . A cukorbetegség gyakorisága világszerte növekv tendenciát mutat, és ez jellemzi a megyénket is. A gondot súlyosbítja, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magasvérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul. A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál − a Nemzeti Rákregiszter adatai7 alapján – a légcs , hörg és a tüd rosszindulatú daganatai közül fordult el a legtöbb új megbetegedés (dohányzás!). Ezt követték a vastagés végbél-, majd az ajak- és szájüregi daganatok (alkohol!). A n knél az eml rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak az els helyen (sz rés!). Ezután a légcs , hörg és a tüd rosszindulatú daganataiból regisztráltak a legtöbb esetet (n k dohányzása!), míg a harmadik helyet a vastag- és végbél daganatai foglalták el.

1

Magyarország 2003-ban: férfiak 68,2 év, n k 76,5 év. A statisztikai adatok a feltüntetett évre vonatkoznak, mert évzáráskor az volt a rendelkezésünkre álló legfrissebb adat! 3 Standardizált adatokkal küszöbölhet ki az eltér korösszetételb l adódó esetleges torzítás. 4 Ischaemiás = oxigén hiányos 5 Országos Statisztikai Adatgy jtési Program, KSH 2003 6 Háziorvosi Morbiditási Adatgy jtési Program, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola, 2003 7 Ezek 2002-es adatok! 2

3


Az egészségi állapotot veszélyeztet kockázati tényez k – mint az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás – magas el fordulása hozzájárul a lakosság kedvez tlen egészségi mutatóihoz. A régió feln tt lakosságának több mint fele túlsúlyos, vagy elhízott. A Közép-Dunántúlon a n k 29%-a, a férfiak 43%-a dohányzik, többségük naponta! A nagyivók száma a Közép-Dunántúlon mindkét nemben az országos átlag felett van! A fert z megbetegedéseknek 23 típusa fordult el a területünkön az elmúlt évben. A bejelentett fert z megbetegedések száma 2003-hoz viszonyítva kismérték emelkedést mutatott. Az év folyamán 7 közösségi járvány zajlott megyénkben, összesen 181 megbetegedést okozva. A járványügyi vizsgálatokkal minden esetben sikerült tisztázni a fert z dés módját és kórokozóját. A véd oltások teljesítése 99,6-99,9 %-os volt. Örvendetes, hogy már második éve nem volt szül i hanyagságból ered véd oltás elmaradás! 2004-ben megyénk területén víz által közvetített járványos, vagy egyéb megbetegedés sem fordult el . A parlagf megyénkben közepesen elterjedt. Az elmúlt év során 30 parlagf programot bonyolítottunk le. Gyakoriak az állattartással kapcsolatos lakossági panaszok. A megoldás a helyi állattartási rendeletek hiányának pótlása, és következetes betartatása. Néhány településen (pl. Duna-menti községek, Dorog, Oroszlány) érzékelhet en javult az általános köztisztasági helyzet. Továbbra is megoldandó feladat azonban a városokban a nagyszámú eb tartásból ered közterület szennyezés visszaszorítása. Megyénk hulladékgazdálkodása általánosságban megfelel . Lassú ütemben zajlik a már nem m köd hulladéklerakók rekultivációja. A hatósági ellen rzések tapasztalatai alapján a jogszabályi elvárásoknak megfelel en m ködnek a nagy befogadóképesség korszer , regionális szilárdhulladék lerakóhelyek (Tatabánya, Esztergom, Oroszlány). Évek óta sikertelen viszont az illegális hulladéklerakók felszámolása, mert újratermel dnek. A megye négy fert tlenítésre kötelezett szennyvíztisztító telepén 2004-ben a szennyvízminták bakteriológiai szempontból kifogástalanok voltak. A szennyvíziszapok felhasználása az el írásoknak megfelel en történik. Az egészségügyi veszélyes hulladékok kezelése, összegy jtése szabályszer , a jelentési kötelezettség azonban nem minden területen 100 %-os. A veszélyes hulladékokat általában az Onyx Magyarország Kft. (Dorog) veszi át, és égetéssel ártalmatlanítja. Az égéstermék szabad leveg be történ kivezetésénél az emisszió csökkentése céljából felszerelt katalitikus dioxinmentesít berendezés elfogadhatóan üzemel. A Kft. un. környezet központú irányítási rendszert m ködtet. Ezért volt megdöbbent , hogy 2004. július 30-án – technikai és emberi mulasztások sorozata következtében – súlyos környezeti károsodás következett be az üzem területén lév veszélyes hulladékokat tartalmazó tartály sérülése miatt. Az ismeretlen összetétel folyékony veszélyes hulladék a közeli Kenyérmezei patakon keresztül a Dunába került. Három nap után az Esztergom város ivóvizét biztosító Prímás-szigeti, Duna-partra telepített kutak vízében néhány szennyez anyag jelzetten meg is jelent. 2004. szeptemberben veszélyes hulladékot raktak le általunk ismeretlenek Tata város közelében, és Tatabánya külterületén. Az intézkedések kiértékelése még nem zárult le. A 2004. év ugyancsak riasztó eseménye volt, hogy a Nypro Hungary M anyagipari Kft. nagyigmándi telepének fest részlegb l egyik napról a másikra 16 f t heveny mérgezési tünetekkel kórházba szállítottak. A fest üzem m ködését a vezetés azonnal leállította. Az elvégzett légszennyezési mérések technológiából kikerül oldószert nem igazoltak. A jelz rendszer kiépítése megtörtént, azt egy mobil mér m szerrel is korszer sítették. A munkahelyi kémiai biztonság terén azon tevékenységek és körülmények vizsgálata volt a 2004. évi egyik célfeladatunk, ahol rákkelt , vagy mutagén (gén-mutációt el idéz ) anyagok expozíciójából származó egészségkockázat lehet ségével lehet számolni. A feladat végrehajtása 57 egység ellen rzése révén teljesült. Hiányosságokat találtunk a kockázat-analízis dokumentumaiban. A hatósági ellen rzések során munkatársaink 4


folyamatosan szorgalmazzák a rákkelt anyagok/készítmények kivonását a technológiából, illetve helyettesítését nem rákkelt anyaggal. Célfeladatunk volt azon egységek kiemelt ellen rzése is, ahol vegyi anyagok, készítmények felhasználása történik. 147 ilyen egység ellen rzésére került sor. A hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedtünk. Örvendetes, hogy javult a munkahelyi dohányzási fegyelem, és a dolgozók általában csak a kijelölt helyen dohányoznak. Pozitív el relépés az is, hogy a munkáltatók egészségvédelmi el adások tartását szorgalmazzák. Több egység az egészséges munkahelyi cím elnyerésére törekszik. Az élelmezés-higiéne területén a 3901 nyilvántartott egységünk 57,5 %-ában történt ellen rzés. 564 esetben kellett kiadnunk rendelkez határozatot az el z években tapasztalt hibák ismétl dése miatt. Min ségvédelmi bírságot 81 esetben róttunk ki 7.724 e Ft értékben. Végrehajtási bírság kiszabására 400 e Ft összegben, 26 esetben került sor. Felfüggesztéssel – melynek id tartama 7-38 nap között változott – 7 esetben éltünk. A HACCP rendszer8 az élelmiszeripari egységekben teljes kör en kiépített, a vendéglátás területén változatosabb a kép. Általánosságban a melegkonyhás vendéglátó egységekben megtörtént a rendszer bevezetése, de a gyakorlat még több helyen hiányos. A közétkeztetési konyhák közül els sorban a kis településeken, az önkormányzati üzemeltetés f z konyhákban (óvoda, iskola) maradtak el a HACCP kiépítésével. Az élelmiszer-kereskedelmi egységek esetében a multinacionális cégek központilag dolgozták ki egységeikre a bels min ségbiztosítási rendszereket, de a kisebb kereskedelmi egységekben a kiépítés még hiányos. Az ételfert zések, ételmérgezések száma megyénkben szerencsére nem számottev , a bejelentett betegszám 135 volt. 2004-ben két gombamérgezést jelentettek az orvosok, egyik sem volt halálos kimenetel . A gyermek-, és ifjúság-higiéne területén – ahol 517 egységb l 329 egységben 364 ellen rzés történt – is változóak a higiénés körülmények. Az óvodákban – a konyhákban, és a vizesblokkokban – szinte kivétel nélkül megtörténtek a tisztasági meszelések, de a karbantartási és felújítási munkák csak részben teljesültek. Az iskolák képe is változó, néhány iskolában a tisztasági meszelés is gondot jelent, de van példa a teljes felújításra is. A szakközépiskolákban n tt a létszám, a körülmények itt is nagyon változatosak. A 3 f iskola közül az egyik jól felszerelt, esztétikusan berendezett, itt közegészségügyi hiányosság nincs, míg a másik kett ennél gyengébb helyzet . A diákotthonok többsége felújításra szorul. Az egészségügyi igazgatás területén a felülvizsgálati kérelmet benyújtott egészségügyi szolgáltatók m ködési engedélyének felülvizsgálata, megújítása a bizalom elvén alapult. Elfogadtuk a szolgáltatók nyilatkozatát a személyi és tárgyi feltételekr l, illetve a fekv beteg osztályok progresszivitási szintjének besorolásáról. A nyilatkozatok sajnos nem mindenhol felelnek meg a valóságnak a szakf orvosok írásos visszajelzései alapján. Megtörtént az els kötelez határozatok kiadása a hiányosságok pótlására. Minden év decemberében teljes kör en áttekintjük a megye beteg-beutalási rendjét az érvényes m ködési engedélyek alapján. A beteg-beutalási rend a honlapunkon a lakosság által is megtekinthet . Olyan közérdek információkat is tartalmaz, mint a közszolgáltató szakellátó intézmények, az OMSZ, a betegszállítók címe, telefon száma, a betegjogi képvisel elérhet sége stb. Az évközben bekövetkezett változásokat a honlapunkon szintén folyamatosan frissítjük. A szakfelügyel ink rendszeresen vizsgálják a gyógyító-megel z ellátás m ködését, az egészségügyi ágazati jogszabályok, és szakmai szabályok érvényesülését a mindenkori orvostudományi színvonalhoz mérten, továbbá közvetítik a szakmai irányelveket és a min ségi követelményeket. A szakért ink éves jelentéseib l els sorban az egészségügyi 8

Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok = HACCP

5


ellátórendszer gondjait emeljük ki, abban bízva, hogy az ellátásért felel s döntéshozók, intézményvezet k erejükhöz mérten segítenek azok megoldásában. A legfontosabb talán az, hogy az egészségügyi ellátó rendszerünk néhány szakterületén kritikussá vált a szakorvos hiány! A diagnosztikai palettából továbbra is hiányzik az MRI és a SPECT- készülék9. A Megyei Önkormányzat er feszítései ellenére sem indult be a Drogambulancia m ködése. A szakmai színvonal azonban – néhány kivétellel – a nehézségek ellenére is jónak mondható. Az ellátásban csak esetenként fordul el , hogy a diagnosztikus és terápiás módszerek megválasztásakor a költségcsökkent tényez k élveznek prioritást a szakmaiság rovására. Az ápolás és a rehabilitáció helyzetét a 2005. évben beinduló dorogi Krónikus Belgyógyászati Szakkórház javítani fogja az esztergomi és a dorogi kistérségben. Valamennyi szakfelügyel véleménye alapján megállapítható, hogy a továbbképzések költségesek, nehezen áttekinthet ek, és problémát jelent a helyettesítés is. Szakdolgozói vonalon a továbbképzési rendszer átláthatóbb. Minden nehézség ellenére megyénk orvosai és szakdolgozói nagyrészt eleget tettek a továbbképzési kötelezettségeiknek is. A lakosság egészségének fejlesztése össztársadalmi összefogást, együttm ködést, partnerséget igényel a társadalmi élet szerepl i (az állam, az önkormányzatok és a helyi közösségek, civil szervezetek, stb.) között, melyben a tisztiorvosi szolgálat aktív szerepet vállal. Összességében 96 programot koordináltunk és szerveztünk 828 helyszínen. A jelentési id szakban két népegészségügyi célú, célzott sz r vizsgálat – eml sz rés és méhnyak sz rés – szervezése és koordinációja állt az egészség-meg rzési munkánk középpontjában. 2004. szeptemberében került befogadásra a tatabányai Szent Borbála Kórház Eml sz r Állomása. Az els 2 éves sz rési ciklus azonban már 2002-ben elindult, és 2004ben véget ért. Az els ciklusban a megjelenési arány (kb. 40 %!) messze nem éri el a szakmailag kívánatos mértéket (70-75 %). A 2003 szeptemberében beindult méhnyaksz résnél az is hátrányt jelent, hogy megyénk nem rendelkezik befogadott cytopathologiai (sejtkórtani) laboratóriummal. Ett l függetlenül az értesítettek közül sokan azért nem jelentek meg a célzott szervezett lakossági sz r vizsgálaton, mert már korábban megfordultak magánn gyógyásznál, egy foglalkozás-egészségügyi, vagy háziorvosi beutalóval, illetve saját kezdeményezésre. A hivatalos megjelenési arány sajnos még ez utóbbi, csak becsülhet adattal összeadva is messze elmarad attól a mértékt l, ami egy ilyen népegészségügyileg nagyon fontos sz résnél szakmailag és társadalmilag kívánatos (l. a részletes résznél, és a n gyógyász szakfelügyel jelentését!) Az alábbiakban következnek a tisztiorvosi szolgálat egyes szakterületeinek a részletes elemzései abban a sorrendben, ahogy az éves államigazgatási hivatalos jelentéseinkben szerepelnek. Az egyes fejezetek elolvasása remélhet leg még jobban felszínre hozza azt a közszolgálati szándékunkat, hogy tárgyilagos helyzetelemzéssel segítsük a megyei sajátosságoknak megfelel és az egészségpolitikához szervesen illeszked helyi, és területi önkormányzás eredményességét. Tatabánya, 2005. március 31. Dr. Grosschmid Sándor megyei tisztif orvos

9

MRI = mágneses magrezonancia vizsgálat, SPECT = single photon emission computed tomography

6


Közegészségügy

(dr. Szentesi Zsuzsanna)

Település- és környezet-egészségügy Ivóvíz higiéne Megyénk 76 települése rendelkezik közm ves ivóvíz ellátással, kivételt ez alól egyes külterületi városrészek, majorok és puszták képeznek. A pusztákon és majorokban él lakosság által fogyasztott ivóvíz min sége, megnyugtató módon a megfelel víztisztítási technológia beépítésével, illetve a regionális rendszere való rácsatlakozással lenne biztosítható. A lakosság által fogyasztott víz a táblázatban feltüntetett különböz vízrétegb l származik.

Az ivóvíz eredet szerinti megoszlása Rétegvíz 4% Partisz rés (Duna) 30%

Sérülékeny karszt 66 %

A települések ivóvíz ellátásának nagyobb része a karsztvíz bázisokból kinyert vizekb l történik. A regionális és kistérségi rendszerekhez nem kapcsolódó egyedi vízm vek a fels pannon rétegvíz készletre és karsztvíz bázisra települtek. A kitermelt víz a vas, mangán és ammónium tartalom miatt vízmin ségi problémát okoz, mind a fogyasztónak, mind a szolgáltatónak, és a hatóságunknak. Megyénk területén az ivóvíz szolgáltatók száma a következ k szerint alakul: Vízszolgáltatók Közüzemi vízm vek Lakosságot is ellátó MG Rt. Egyéb vízm vek (üzemi, intézményi, élelmiszergyártó stb.) 10m3/nap alatti egyedi vízadók

száma 9 4 18 30

Közüzemi ivóvíz szolgáltatást a Duna – menti településeken él knek a Dunamenti Regionális Vízm Rt., a Hétforrás Kft., az Engonet Közm Üzemeltet és Szolgáltató Kft., az Alfen Kft., a Fókusz Kht. és a Vizák Kft., míg Bana községnek a Pannon Víz Rt., Szárliget lakóinak, pedig a Fejérvíz Rt. Bicskei Üzemmérnöksége nyújt. 7


A legnagyobb vízm szolgáltatónk az Észak-dunántúli Vízm Rt. az elmúlt évben az ivóvíz mennyiségének növelése és a víz min ségének javítása érdekében az alábbi beruházásokat kezdte meg: - Dorog regionális vízellátó rendszer vízbázis mennyiségi fejlesztése ügyében, a Dorog Kálvária úti vízm területén egy 3600 m3/nap víztermel kapacitású karsztkút létesítésére és b vítésére kapott vízjogi létesítési engedélyt. Szintén a vízjogi létesítési engedélyezés fázisába került a „Mocsa – Naszály községek csatlakoztatása a Tatabányai regionális rendszerhez” cím tervdokumentáció. - A Táti kutak és a XIV/A vízakna biztonságba helyezése megkezd dött. Az els ütem lezáródott, melynek során megállapították, hogy mind a két vízbázis sérülékeny, de védhet . Így a vízbázisok biztonságba helyezési munkái folytathatók. Az üzemeltet k az ivóvíz min ségi követelményeir l és az ellen rzés rendjér l szóló 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében el írt önellen rz vízvizsgálatokat a megadott mintavételi pontokon a saját akkreditált laboratóriumukkal, illetve 2004. december 1-ig az ÁNTSZ Környezet-egészségügyi Laboratóriumával végeztették el. Az üzemeltet i önellen rz , valamint a hatósági vízvizsgálatokat, eredményeik %-os megoszlásával kiegészítve az alábbi táblázatban jelenítjük meg: Bakteriológiai vízvizsgálatok

Kémiai vízvizsgálatok

Önellen rz

Önellen rz

megfelel

kifogásolt

nem elfogadható

megfelel

kifogásolt

nem elfogadható

2004

93,8

5,5

0,7

91,2

8,0

0,8

2003

95,2

0,6

88,6

4,2 Hatósági

10,3 Hatósági

1,1

megfelel

kifogásolt

nem elfogadható

megfelel

kifogásolt

nem elfogadható

2004

86,5

11,9

1,5

86,2

12,6

1,2

2003

83,4

16,4

0,2

85,1

13,4

1,5

A fentiekb l megállapítható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva a fogyasztott ivóvíz min ségében számottev eltérés nem tapasztalható. A 201/2001 (X. 25.) Kormány rendelet 2. számú mellékletének B táblázatában el írt fogyasztói pontokra vonatkozó részletes vízvizsgálatokat a vízm vek rendben elvégeztették. A részletes vízvizsgálatok rendszeres elvégzése alóli felmentést az Országos Tisztif orvosi Hivataltól az alábbi négy közüzemi vízszolgáltató kérte és kapta meg: Észak-dunántúli Vízm Rt., Duna Menti Regionális Vízm Rt., Fejérvíz Rt. és Hétforrás Kft. Az egyedi vízellátást biztosító úgynevezett magán kutak vízmin sége az ÁNTSZ Környezetegészségügyi Laboratóriumában elvégzett vízvizsgálatok alapján közegészségügyi szempontból nem megnyugtató! A vizsgált kutakból vett vízminták 24 %-a bakteriológiai, 57 %-a kémiai paraméterek – els sorban ammónium, nitrit, nitrát – túllépése miatt kifogásoltnak bizonyultak. Itt említjük meg, hogy Esztergom – Búbánatvölgy és Szamárhegy városrészek területére egyre több fiatal házas és kisgyermekes család költözik ki. A lakhatási engedély megadásához szükséges ivóvizet saját fúrt kútjukból veszik, amelyek vizsgálati eredményei a 8


legtöbb esetben nem megfelel min sítés ek. A methaemoglobinaemás megbetegedés megel zése érdekében a területi véd n k minden esetben, ahol a településen nincs megfelel vezetékes ivóvíz, megkeresik szolgálatunkat és kérik a vízadó magánkút vízmin ségére vonatkozó vízvizsgálatot. Megyénk területén több pusztán, az ott él mindenkori csecsem k részére palackos, vagy tartályos ivóvíz biztosítását rendeltük el, az egyedi kutak vizének min ségi kifogása miatt. 2004. július 30-a és augusztus 27-e közötti id szakban zajlott le az ONYX Magyarország Kft. által okozott rendkívüli környezetszennyezés, amely miatt Esztergom város ivóvíz ellátását biztosító Prímás szigeti kutak, majd a hálózati ivóvíz jelzetten szennyez dött. A vízbázisok által szolgáltatott ivóvíz min ségét, mind az Észak-dunántúli Vízm Rt. Esztergomi Vízm Üzeme, mind hatóságunk szorosan követte. Az ÁNTSZ kezdetben hat, majd a vízbe jutott szennyez anyagok fajtájának körvonalazódása után kilenc mintavételi ponton végeztette egyrészt a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szerinti ellen rz , majd a kiegészített vízvizsgálatokat. Az Országos Közegészségügyi Központ Laboratóriumaiba eljuttatott vízmintákból a vizsgálati spektrum 37 fémre és a Hommel kézikönyvben felsorolt 1205 leggyakrabban el forduló veszélyes anyag közül 538 szerves anyagra terjedt ki. Célzottan vizsgáltattuk azokat a szerves anyagokat, amelyekr l biztosan ismert volt, hogy a kiöml szennyez anyagban jelen voltak. A víztoxikológiai vizsgálatok során Daphnia és csíranövény tesztelés is történt. Az esemény kapcsán az Országos Közegészségügyi Központ az ivóvíz min ségének megítélésére alkalmazott módszereivel korábban soha nem vizsgált, nagyszámú veszélyes anyag egyidej meghatározását végezte el, amely lehet séget adott az eddigieknél biztosabb kockázatbecslésre. 2004. július 31-t l több mint két héten át folytak a laboratóriumi vizsgálatok, majd az eredmények higiénés-toxikológiai elemzése, az egészségkárosító kockázat becslése. A megállapítások szerint a mért és meghatározott szennyez anyagok koncentrációjának legmagasabb szintjei sem érték el a magyar, illetve a nemzetközileg elismert határértékeket, a határértékkel nem bíró anyagok koncentrációja pedig nem jelentett egészségkárosító kockázatot. A médiaérdekl dés középpontjába került esemény higgadt, szakmailag megalapozott kezelését nem minden mozzanatában sikerült megvalósítanunk, okfejtéseinket, intézkedéseinket elfogadtatnunk. Az ONYX Magyarország Kft. által okozott környezetszennyezés és következményeinek elhárítása, illetve felszámolása során szerzett tapasztalatok részletes szakmai elemzése és kiértékelése, valamint a tanulságok levonása valamennyi érintett közrem köd részvételével ez év februárjában történt meg. Komárom-Esztergom megye területén az elmúlt évben methaemoglobinaemiás megbetegedés és víz által közvetített járványos megbetegedés nem fordult el . Fürd víz higiéne A megyei fürd higiénés helyzettel kapcsolatban elmondható, hogy tárgyi évben kedvez változások történtek. A régi fürd k m szaki és gépészeti felújítását elvégezték, illetve új korszer fürd ket létesítettek. A területünkön üzemel 29 egységben a fürd medencék vízvisszaforgató rendszerrel való ellátottsága az alábbiak szerint alakult: Üzemel medencék száma 60

Visszaforgatóval ellátott medencék száma 47

Tölt -ürít medencék száma 11 9

OTH felmentéssel rendelkez k 2


A régebben üzemel közfürd k közül a komáromi Gyógyfürd folytatta el z évben megkezdett beruházását. Elkészült az új fedett gyógymedence és pezsg fürd , a kültéri 1-es és 2-es számú medencéket, valamint a gyerekmedencét vízforgatóval látták el. 2004-ben az ÁNTSZ Dorog Városi Intézete új beruházások – Dorogon kialakításra kerül uszoda, valamint Csolnok községben létesítend barlangfürd – terveit szakvéleményezte. Az elmúlt évben több üzemeltet már nem nyitotta ki fürd jét, mert a medencéi tölt -ürít rendszer ek voltak. 2004. évben megyénkben öt egységben még nyolc tölt -ürít rendszer medence üzemelt. A következ ábrán a 2004. évi üzemeltet i és hatósági minták eredményeit mutatjuk be: Fürd víz bakteriológiai vizsgálatok 600

100

580

80

560

60

kifogásolt

540

megfelel

40

megfelel

520

kifogásolt

20

500

0

480

hatósági

önellen rz

Fürd víz kémiai vizsgálatok 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

600 500 400 kifogásolt

300

megfelel

200 100 0 önellen rz

kifogásolt megfelel

hatósági

A fürd vizek min sége bakteriológiai szempontból megbízható, illetve jónak mondható. Az üzemeltet k a bakteriológiai biztonságot azonban nem a friss tápvíz napi el írt visszapótlásával érik el, hanem a klór és sósav mennyiségének emelésével. Ez az állítás a kémiai eredmények kifogásoltsága miatt valószín síthet . Az ÁNTSZ városi intézetei a vízmin ségi kifogások miatt rendelkez határozatokban intézkedtek. Három estben az adott egység (Dömösi Kemping, Várgesztesi Villapark, Tarjáni Szent György Otthon) m ködésének felfüggesztésére is sor került. A tapasztalt hiányosságok miatt szabálysértési eljárás keretében kilencvenezer Ft bírság kiszabására került sor.

10


Szennyvíz higiéne A megye területén található települések csatornázottsága évr l évre örvendetesen n . 2004ben befejez dött az Oroszlány Városi Szennyvíztisztító Telep teljes felújítása. Megtörtént a próbaüzemelés és a telep m szaki átadása. A régi telep el ülepít inek bioreaktorrá történ átalakításával, az új membránmedencék és a gépház megépítésével kialakításra került egy új, korszer teleprész. Így a meglév , elavult csepegtet testes tisztításon alapuló technológia kiváltásra került. A telep a csatornarendszeren befolyó teljes vízmennyiséget fogadja, és stabilan határérték alatti min ség vé tisztítja. Megkezd dött a Hétforrás Kft. kezelésében lév Lábatlan – Nyergesújfalu Eternit telepi Szennyvíztisztító Telep és a hozzá tartozó csatornahálózat fejlesztése. A Környei Szennyvíztisztító telep 2004. negyedik negyedévében már nem m ködött. A megye területén összesen négy fert tlenítésre kötelezett szennyvíztisztító telep m ködik. A tatabányai és oroszlányi telep elfolyó, tisztított szennyvízét egész éven át, míg a tatai és az esztergomi telep vizét id szakosan (április 1. és október 1. között) fert tlenítik. Az Északdunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség megkeresésére szennyvíz mintavétel történt a megadott ütemezés szerint. Az elvégzett vizsgálati eredményeink alapján 2004-ben a szennyvízminták bakteriológiai szempontból kifogástalanok voltak. A Felügyel ség az általuk végzett kémiai vizsgálatok eredményeit Intézetünk számára folyamatosan megküldte, melyek az ellen rzések 50%-ában mutattak határérték feletti értékeket, ezért bírságok kiszabására került sor. Leggyakoribb kifogásolt paraméter az összes szervesanyag-tartalomra utaló kémiai oxigénigény és az ammónia-nitrogén volt. Talaj higiéne Megyénk 75 településér l rendszeresen végzik az összegy jtött kommunális szilárd hulladékok elszállítását. A hulladékszállítást különböz volumen társaságok, egyéni vállalkozók és az önkormányzatok végzik. Az ellen rzések tapasztalatai alapján a nagy befogadóképesség korszer , regionális szilárd hulladék lerakóhelyek (Tatabánya, Esztergom, Oroszlány) a jogszabályi elvárásoknak megfelel en funkcionálnak. A talajvíz szennyez dését figyel kutakkal követik nyomon. A vízvizsgálatokat meghatározott gyakorisággal végzik. A hulladéklerakó telepeken a csurgalék – vizek kezelése, a szállító járm vek mosása és fert tlenítése az el írásoknak megfelel en történik. A hulladéklerakó telepek területének rovar- és rágcsáló irtását rendszeresen elvégzik. A dolgozók érvényes egészségügyi könyvvel rendelkeznek. A dolgozók részére biztosított meleged - és szociális helyiségek állaga, higiénés képe változatos. A fentiek alapján megyénk hulladékgazdálkodása, a regionális lerakóhelyek nagyságát-, befogadóképességét- és a telepek m ködési rendjét figyelembe véve megfelel . Szelektív hulladékgy jtésre megyénk több településén (pl. Tatán és a környez községekben, Oroszlány városban) történtek lépések. A Bakonyalja térség községeiben (pl. Súr, Ácsteszér) pályázaton nyert pénzb l elkészültek a szelektív hulladékbegy jt szigetek, a gy jt konténerek kihelyezésére rövidesen sor kerül. Esztergom térségében a RWE Umwelt Rt. által ellátott településeken a szelektív hulladékgy jtést közterületi gy jt kkel végeztetik. Tatabányán a város több pontján elhelyezett, feliratozott konténerek ürítése folyamatosan megtörténik. A tatabányai hulladék-lerakóhelyen a szelektív hulladékgy jtés, szétválogatás, bálázás és ezek újrahasznosítása kiválóan m ködik. Megyénkben gyakoriak az állattartási panaszok, melyekhez a helyi állattartási rendeletek hiánya ill. nem következetes alkalmazása is hozzájárul. Valamennyi panaszbejelentés 11


kivizsgálása megtörtént. A helyszíni ellen rzések során megállapítottuk, hogy els sorban a helytelen trágyatárolás és ennek következményei (er s b z, trágyaléfolyás, rovar- rágcsálók nagyfokú elszaporodása) okoztak problémát. A hiányosságok megszüntetetésére rendelkez határozatok kiadására került sor. Néhány településen (Duna menti községek, Dorog, Oroszlány város és a környez községek) jelent sen javult az általános köztisztasági állapot. A tatabányai Mésztelepen, és VI-os telepen a kihelyezett konténerek használata, ürítésük megfelel gyakorisága csökkentette a terület köztisztasági problémáit. Általánosságban vélelmezhet , hogy nagyobb tisztántartandó területek esetén az önkormányzatok nem rendelkeznek kell anyagi forrással, ill. a munkálatok elvégzéséhez szükséges, megfelel számú munkagépparkkal. Továbbra is nehézséget okoz a városokban, a nagyszámú eb tartásból ered közterület szennyezés. A megye területén az egészségügyi veszélyes hulladékok gy jtése engedélyezett gy jt edényekben, illetve zsákokban történik. Megyénkben a veszélyes hulladékok tárolása is az el írások szerint történik. A keletkezett hulladékok mennyiségér l, elszállításáról az üzemek pontos nyilvántartást vezetnek, amelyeket a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyel ség számára határid re megküldenek. A dorogi ONYX Magyarország Kft. veszi át, és égetéssel ártalmatlanítja a veszélyes hulladékokat. 2004-ben az üzem égetési kapacitása már elérte a 32 500 tonna/év mennyiséget. 2004. július 30-án – technikai és emberi mulasztások sorozata következtében – súlyos környezetszennyezés történt, az üzem területén lév veszélyes hulladékokat tartalmazó tartály sérülése miatt. A kezdetben számunkra ismeretlen összetétel folyékony veszélyes hulladék a közeli Kenyérmezei patakon keresztül a Dunába került. Ennek következtében az Esztergom város ivóvizét biztosító Prímás-szigeti, Duna partra telepített kutak jelzetten szennyez dtek. Az éget m tevékenységét a Környezetvédelmi Felügyel ség átmeneti id re felfüggesztette. A környezetkárosodás miatt a Környezetvédelmi hatóság tényfeltárási terv, és m szaki beavatkozási tervdokumentáció készítésére kötelezte a Kft-t. Illegális veszélyes hulladék lerakás 2004. szeptember 17-én Tata város közelében, szeptember 23-án, pedig Tatabánya külterületén történt. A helyszínelés során több mint 500 darab fém és m anyaghordóban találtunk festék-, lakk-, oldószer és fáradt olaj maradékokat. Intézetünket mindkét esetben megkereste a területileg illetékes Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség közös helyszíni bejárás céljából. A hordók elszállításáról és az ügy lezárásáról a mai napig nem érkezett hivatalos értesítés az ÁNTSZ Megyei Intézetéhez. Leveg higiéne Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ségt l rendszeresen megkaptuk az általuk m ködtetett mér hálózat adatait. Ezen adatok féléves átlagai alapján az alábbi táblázatokban összefoglaljuk, majd röviden értékeljük Tatabánya, Oroszlány, Tata, Lábatlan, Dorog, Esztergom, Almásfüzit és Komárom települések leveg higiénés helyzetét. 2004. NEM F TÉSES FÉLÉV Almásfüzit

SO2 NO2 Üleped por

3

µg/m 3 µg/m g/m

2

Dorog Esztergom Komárom Lábatlan Oroszlány Tata Tatabánya

− −

4 27

5 34

5 18

4 28

8 19

5 20

8 23

13,0

11,3

11,2

9,9

16,0

12,0

9,6

11,7

12


2003 – 2004. F TÉSES FÉLÉV Almásfüzit

SO2 NO2 Üleped por

3

µg/m 3 µg/m g/m

2

Dorog Esztergom Komárom Lábatlan Oroszlány Tata Tatabánya

− −

8 28

10 41

14 22

7 26

20 20

24 34

26 25

6,6

10,0

7,0

6,2

8,1

9,9

3,9

7,2

Kén-dioxiddal Tatabánya, Tata és Oroszlány leveg je a legszennyezettebb (a f téses félévben), de az el írt határértéket (50µg/m3) a szennyezettség egyik településen sem haladta meg. Tatabányán, Tatán, Komáromban és Oroszlányban a tavalyi évhez képest csökkent a kén-dioxid koncentrációja, viszont az utóbbi évekhez képest még emelkedett mérték nek számít. A fa- és széntüzelés háttérbe szorulásával és a gáztüzelés el térbe kerülésével megyénk kén-dioxid szennyezettsége tovább csökkenthet . A nitrogén-dioxid koncentrációja Lábatlan kivételével (ahol emelkedett) mindenhol csökkent, illetve stagnál az el z évekhez képest. A f tési id szakban a nitrogén-dioxid szennyezettség mértéke Esztergomban meghaladta (41 µg/m3), a nem f téses félévben Esztergomban (34 µg/m3), a f téses félévben pedig Tatán (34 µg/m3) közelítette meg az el írt határértéket (40 µg/m3). A f ként közlekedési eredet nitrogén-dioxid szennyezés a forgalmas közutak településeket elkerül szakaszainak megépítésével tovább csökkenthet . Az üleped por koncentrációja a nem f téses félév során Tata és Komárom kivételével mindenhol meghaladta az el írt éves határértéket (10 g/m2*30 nap). 2004-ben üleped porral legszennyezettebb településnek Lábatlan és Almásfüzit bizonyult. A nyári id szakban végzett pormentesít közút-locsolással mérsékelni lehet a települések üleped por szennyezettségét. Komárom-Esztergom megye leveg szennyezettsége 2004. NEM F TÉSES FÉLÉV

30 20 10 0 -10

SO2 NO2 üleped por

13

Tatabánya

Tata

Oroszlány

Lábatlan

Komárom

Esztergom

Dorog

-20 -30 -40 -50 -60 -70 Almásfüzít

%-os eltérés

(2003. évhez viszonyított százalékos eltérések)


Kom árom -Esztergom m egye lev eg szennyezettsége 2004 . (20 0 3. é vhe z vis zonyíto tt s zázalé ko s e ltérés ek)

F T ÉSES FÉLÉV S O2

250

N O2 üleped

%-os eltérés

200

po r

150 100 50

Tatabánya

Tata

Oroszlány

Lábatlan

Esztergom

Dorog

Almásfüzít

-50

Komárom

0

A fenti tényeken kívül, az alábbi trendek voltak megfigyelhet k: Minden vizsgált településre jellemz , hogy a nem f téses id szakban a 2002-ben bekövetkezett er teljes üleped porkoncentráció megemelkedés után, lassú csökkenés mutatkozott. A településeken mindhárom szennyez komponens tekintetében megfigyelhet az a trend, hogy a 2002-ben megemelkedett szennyez anyag koncentrációk 2003-ra tovább n ttek, majd 2004-re a 2001-es és 2002-es értékek közé kerültek. Ez a megállapítás f leg a nem f téses félévekre jellemz . Meg kell jegyezni, hogy Esztergom leveg min ségét nagyban befolyásolja a szlovákiai iparterületek fel l érkez szennyezett leveg . Megyénk közepesen szennyezett parlagf vel. Különösen a külterületi földek érintettek, de a lakossági panaszbejelentések belterületi földekre vonatoztak. A bejelentéseket 8 napon belül a területileg illetékes jegyz nek megküldtük hatásköri illetékességb l. 2004. év végén megyénk pollencsapdát kapott, melynek beüzemelése folyamatban van. A csapda m ködésével lehet ség nyílik a minél gyorsabb, pontosabb leveg – pollenszennyezettségi adatok megismerésére, illetve továbbítására. Központilag biztosított pénzkeretb l 30 különböz parlagf -programot bonyolítottunk le megyénk feln tt és gyermek lakossága részére. A programokkal, a légúti allergiával kapcsolatos ismereteket kívántuk szélesíteni, illetve elmélyíteni. Környezeti zajterhelés, környezeti zaj és rezgésvizsgálatok Megyénk területén a környezeti zajterhelés legjelent sebb forrását továbbra is a közlekedés képezi. A 10. számú f közlekedési út több településünkön halad keresztül. Az átmen személygépkocsi-, illetve a nagyobb ipari üzemek termelését kiszolgáló tehergépkocsi forgalom okozza a megengedettnél nagyobb környezeti zaj és rezgésterhelést. Kedvez nek ítélhet , hogy Tatabányán a forgalmas út mellett él k egészségének védelme érdekében tovább építették, növelték a zajvéd fal hosszát.

14


Dorog város Önkormányzata az elmúlt években a zajterhelés csökkentése érdekében megépítette a várost elkerül utat. Az a tapasztalat, hogy a gépjárm vezet k az utat – megnövekedett hosszúsága miatt – nem szívesen veszik igénybe. 2004-ben a már meglév ipari létesítmények termeléséb l adódó, illetve egy lakóépület alsó szintjén lév transzformátor állomás zajkibocsátása miatt az ÁNTSZ-hez összesen négy esetben érkezett panaszbejelentés, amelyeket mind kivizsgáltuk: - A térség egyik legjelent sebb zajproblémáját tárgyi évben is a Tokodi Üveggyár éjszakai üzemmenete képezte. Ez utóbbi leállításáról az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyel ség rendelkezett. A kérdés véglegesen megoldódott, mivel 2004. márciusában a gyár bezárt. - Kedvez megoldással zárult egy korábban kertvárosi lakókörnyezetben létesült MÉH telep ügye is. A tulajdonos pozitív hozzáállásnak köszönhet en az egység régi f bejáratát áthelyezte a telep ipari besorolású részére. - Tata város területén egy fémmegmunkáló telep közelében él k, a tevékenység végzése közben keletkezett zajra panaszkodtak. Az elvégzett mérési eredmények alapján a panasz alaptalannak bizonyult. - Tatabánya Megyei Jogú város területén, egy lakóépület lakói a ház fogadószintjén üzemeltetett transzformátor egyre növekv zaja miatt tettek bejelentést az ÁNTSZ városi intézetéhez. A mérési eredmények alapján beigazolódott a bejelentés jogossága, jegyz i intézkedés vált szükségessé. Környezet-egészségügyi hatásvizsgálatok A jelentés éve során összesen 22 környezeti hatástanulmány szakvéleményezésében m ködtünk közre. A tanulmányok részben már m köd üzemek b vítésére, néhány új létesítmény, széler m park megvalósítására, él víz mederkotrására, új mészk bánya és kavicsbánya megnyitására, veszélyes hulladékok hasznosítására vonatkoztak. A Veszprémi Bányakapitányság megkeresésére összesen 16 esetben adtunk véleményt ásványi nyersanyag kutatására, felhasználására és kitermelésére, továbbá bánya bezárására, medd hányó hasznosítására. Környezet-epidemiológia10 Az ÁNTSZ Komárom-Esztergom Megyei Intézete tárgyévben is koordinálta a 2001-ben elindított háztartási – otthoni körülmények között el forduló – baleseti modellvizsgálatot. A próbakitöltésben a feladat teljesítését vállaló megyei gyermek és feln tt háziorvosok, foglalkozás-egészségügyi orvosok, valamint a sebészeti szakellátást biztosító intézmények szakorvosai vettek részt. Az adatbázis megel zésben való felhasználása érdekében, lakossági tájékoztatás céljából, a megyei hírlapban adtunk tájékoztatást a leggyakrabban el forduló otthoni balesetekr l, az okokról és a megel zés lehet ségeir l. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendelete által el írtaknak megfelel en évente, az egészségügyi fekv beteg ellátó intézetek mérgezési eset bejelentési kötelezettségének hatósági felügyeletén kívül, 2001. óta elvégezzük az adatok számszer és kóroki tényez k szerinti elemzését is.

10

A környezet-epidemiológia a környezet fizikai, kémiai és biológiai tényez inek hatását vizsgálja a népességre vonatkozóan.

15


Élelmezés- és táplálkozás –egészségügy Komárom-Esztergom megyében a 2004. évben nyilvántartott élelmezés-egészségügyi egységek száma 3901, amely 233-al kevesebb az el z évhez viszonyítva. A nyilvántartott egységekben végzett hatósági tevékenység számszer adatait – összehasonlítva a 2003. év adataival – az alábbi táblázattal és ábrákkal szemléltetjük: I n t é z k e d é s e k Év

Nyilvántartott Ellen rzött Ellen rzési Rendelkez % Szabálysértési eFt Helyszíni eFt Végrehajtási eFt Min ség- eFt egységek egységek szám határozatok Bírság bírság bírság védelmi száma bírság 4134 2344 3040 770 24.2 60 1014 39 251 16 190 56 2605 2003 56,80% 3901 2246 3990 564 25.0 70 1715 15 155 26 400 81 7724 2004 57,50%

Egységszám

A nyilvántartott egységek, az ellen rzött egységek és az ellen rzések számának alakulása 2003-2004-ben 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 2003.

2004. Év egys. Ell.

Nyilv. tart. egys.

Ell. szám.

A nyilvántartott egységek 57,5 %-ában történt ellen rzés, amely az el z évhez viszonyítva emelkedést mutat. A 3901 egységben összesen 3990 ellen rzés történt. Intézkedésre az ellen rzött egységek 33,7 %-ában került sor. Rendelkez határozatot 564 esetben (25 %) kellett kiadni, többségében az alábbi hiányosságok miatt: - m szaki és karbantartási hiányosságok, - technológiai szabálytalanságok, - takarítatlanság, higiénés el írások be nem tartása, - h t berendezések felújítása, cseréje, h mér k biztosítása, - kereskedelmi egységekben hideg-meleg vizes kézmosási lehet ség biztosítása. Rendelkez határozatok száma 2003-2004-ben 900 800

Rendelkez határozatok száma

700 600 500 400 300 200 100 0 2003.

2004. Év

16


HACCP bevezetésével kapcsolatos intézkedéseket zömében önkormányzati üzemeltetés f z - és tálalókonyhák esetében, valamint kisebb vendéglátó egységekben kellett megtenni. Min ségvédelmi bírságot, lejárt fogyaszthatósági és min ség meg rzési id k miatt 81 esetben – 7 724 e Ft összegben – kellett kiróni, amely lényegesen meghaladta az el z évi számot. Min ségvédelmi bírságok száma 2003-2004-ben

8000 6000 4000 2000

04 20

20

03

0

Bírságok száma

Összege eFt

Végrehajtási bírságot a rendelkez határozatokban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt 26 esetben – 400 e Ft összegben – róttak ki a városi intézetek munkatársai. Az els fokon kiadott határozatok ellen a megyei intézetnél fellebbezéssel összesen 8 esetben éltek. Rendelkez határozatot 2 esetben, végrehajtási bírságot kirovó határozat ellen 2 esetben és min ségvédelmi bírságot kirovó határozat ellen 4 esetben történt fellebbezés. A megyei intézet a min ségvédelmi bírságoló határozatokat helyben hagyta, az els fokú rendelkez határozatok és végrehajtási határozatok közül egyet-egyet megváltoztatott. Tevékenység felfüggesztésére 7 vendéglátó egységben (engedély nélküli tevékenység, vízhiány, üzemképtelen szociális blokk, engedély nélküli fagylaltárusítás, szakvélemény nélküli üzemelés és ételfert zés okozása miatt) került sor. A felfüggesztés legrövidebb id tartama 4 nap, a leghosszabb 38 nap volt. Egy vendéglátó egység vízellátási problémák miatt véglegesen megszüntette tevékenységét. Zárolást 12 termék estében végeztek a városi intézet munkatársai: húsipari termékek kereskedelemben történ fagyasztása, f szerpaprika negatív vizsgálati eredményének hiánya miatt. A HACCP min ségbiztosítási rendszerek megyénk területén az élelmiszeripari egységek vonatkozásában teljes mértékben kiépítettek. Az ellen rzések tapasztalatai alapján elmondható, hogy a m ködtetésükkel az üzemeltetés körülményei jelent sen javultak, ugyanis a rendszerek bevezetésével bizonyos beruházások szükségszer vé váltak, így az egységek higiénés adottságai is pozitívan változtak. A vendéglátás területén a HACCP kiépítettsége változatosabb képet mutat. A dokumentációkat különböz segédanyagok használatával az egységvezet k jól vagy kevésbé jól, maguk állították össze. Többen kész – nem az adott egységre kidolgozott – dokumentációt vásároltak meg. Általánosságban elmondható, hogy a meleg konyhás vendéglátó egységekben a kiépítés megtörtént, azonban a gyakorlatban történ alkalmazás még több helyen hiányos. Elmaradás a kisebb egységek (büfék, italboltok, stb.) tekintetében van, a hiányok pótlására több esetben volt határozati intézkedés. A határozatokban határid ként az üzemeltet által felvállalt határid k kerültek beépítésre. A közétkeztetési konyhák közül els sorban a kis településeken, az önkormányzati üzemeltetés f z konyhákban (óvoda, iskola) pénzhiányra hivatkozva maradtak el a HACCP kiépítésével. 17


Az élelmiszer kereskedelmi egységek esetében a multinacionális cégek központilag dolgozták ki egységeikre a bels min ségbiztosítási rendszereket. A vállalkozók által m ködtetett kisebb kereskedelmi egységekben a kiépítettség még hiányos, a bevezetésre szintén határozati intézkedések váltak szükségessé. Úgy a vendéglátás, mint a kereskedelem területén – a gyakorlati alkalmazás az alkalmazottak ismeret hiánya miatt – még kívánni valót hagy maga után. Az év folyamán megtartott egészségügyi minimum tanfolyamokon, rendszeresen szerepeltek az oktatási anyagban a HACCP-vel kapcsolatos tudnivalók és azok alkalmazásának lényege. Élelmiszer-bakteriológiai vizsgálatra a városi intézetek 2004-ben összesen 158 mintát vettek, melyb l 95 élelmiszerminta és 63 tisztasági kenetminta volt. A mintákból elvégzett összes vizsgálatok száma 710 volt. Az élelmiszer és kenetminták 41,7 %-a kifogásolt min sítést kapott. Az összes mintából ételfert zés és ételmérgezés kivizsgálása során vett minták száma 34, ebb l 24 minta gyanúsított étel és 10 minta pedig eszköz valamint személyi tisztasági minta volt. A laboratóriumi vizsgálat során Salmonella kórokozó kimutatása egy tömeges- és egy csoportos ételfert zés kapcsán vett ételmintákból történt. Élelmiszer-bakteriológiai vizsgálatra vett minták számszer adatait, a kifogásoltság okait és a tett intézkedéseket, 2003-2004. évekre vonatkozón az alábbi táblázat mutatja.

Év

2003.

Minták Vizsgálatok Megfelel száma száma és t rhet 669

2257

572

Kifogásolt

97 14,5%

2004.

158

710

92

66 41,7 %

Kifogásoltság okai

Tett intézkedés

St.aureus 15 mintából,

Laboratóriumi vizsgálati díj Enterococcus 23 megfizetésének elrendelése, mintából, fert tlenít szeres E.coli 16 nagytakarítás mintából, elrendelése, Egyéb szenny. 43 forgalomból kitiltás, munkából történ mintából kitiltás Salmonella 2 Laboratóriumi mintából, vizsgálati díj St. Aureus 12 megfizetésének mintából, elrendelése, Enterococcus 20 fert tlenít szeres mintából, nagytakarítás E.coli 9 mintából elrendelése, forgalomból kitiltás, munkából történ kitiltás

Az ételfert zési esetek közétkeztetési konyhaüzemben (1 esetben), vendéglátó egységben (2 esetben) és magánháztartásban (4 esetben) készült ételek fogyasztását követ en alakultak ki. M ködés felfüggesztés 1 esetben történt, tömeges ételfert zés okozása miatt. A kivizsgáláskor még fellelhet gyanúsított ételek minden esetben megsemmisítésre kerültek.

18


Szennyezett f szerpaprika ügyében 2004. október 28. és november 11. között összesen 649 ellen rzés történt, ebb l kereskedelmi egységben 428, vendéglátó-ipari egységben 124, közétkeztetési egységben pedig 97. Az ellen rzések során mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a Kormány döntésének megfelel en a f szerpaprika és a felhasználásával készült termékek forgalmazását megszüntették. Az ismételt árusítás és az ismételt felhasználás az ÁNTSZ honlapján megjelen negatív listák alapján történt. Megyénkben f szerpaprika termel és forgalmazó cégek nem m ködnek, így határozati intézkedést mindössze egy esetben kellett megtenni, a negatív listákon még nem szerepl termék forgalmazása miatt. Min ségvédelmi bírságot egy esetben – 50 e Ft összegben – kellett kiróni zárolás elmulasztása miatt. Megyénkben 2004. december 17-t l december 31-ig a lakosságtól összesen 33 303 gr f szerpaprika begy jtése történt meg, ebb l a pozitív listán szerepl termék 6 520 gr volt, a többi termék sem a pozitív sem a negatív listákon nem szerepelt. A begy jtött paprikákat gyártó illetve forgalmazó szerinti bontásban az Országos Tisztif orvosi Hivatal (továbbiakban: OTH) által megjelölt raktárba elszállítottuk. Ételmérgezések, fert zések Komárom-Esztergom megye területén 2004-ben 1 tömeges, 3 csoportos és 3 egyedi élelmiszer okozta megbetegedés történt, amelyek számszer adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Típus

Esetszám

Betegszám

Külföldi állampolgár

Tömeges Csoportos

1 3

77 47

22 5

Kórházba kerültek száma 6 5

Egyedi

3

11

-

7

Megbetegedést okozó kórokozó S. enteritidis St. Aureus és enteritidis St. Aureus és S. enteritidis

S.

A tömeges ételfert zést a tatabányai „Hotel Árpád” f z konyháján készült étel okozta, melynek következtében egy német turistacsoport és a szálloda személyzete betegedett meg. A betegek közül 6 f került kórházba, valamennyien német állampolgárok voltak. A laboratóriumi vizsgálat során a betegek székletéb l Salmonella enteritidis tenyészett ki. A gyanúsítható étel az ebédre készített majonézes burgonyasaláta volt, melyet az elkészítést l a tálalás teljes id tartamáig (11 óra 30 perct l – 15 óráig) szobah mérsékleten tároltak, ezt követ en h t szekrénybe tették és a német vendégek részére vacsorára el ételként felszolgálták. A majonézes burgonyasalátából valamennyi beteg fogyasztott, a megbetegedések közel azonos id ben történtek, a megbetegedettek tünetei megegyez k voltak. Csoportos megbetegedés fordult el a csolnoki Óvodában, a betegek szám 11 f volt. Laboratóriumi vizsgálattal az ételekb l (galuska, töltött csirke) és egy tálalókonyhai dolgozó kezér l vett tisztasági kenetmintából Staphylococcus aureus tenyészett kis. Feltételezhet , hogy a fert z forrás a konyhai dolgozó volt. A Tatabányai Módszertani Bölcsödében gyermeknapi rendezvényen a szül k által bevitt, illetve a szül k által a helyszínen készített ételek okozták összesen 28 f megbetegedését, akik közül 22 f székletéb l Salmonella enteritidis volt kimutatható. Ételminták laboratóriumi vizsgálatra, az eset felderíthetésekor már nem voltak fellelhet k. Vendéglátó egységben történ étkezést követ en betegedett meg enterális tünetekkel 5 f japán állampolgár, valamennyien kórházi ápolásra szorultak. Feltételezhet , hogy a megbetegedésüket a vendéglátó egységben uralkodó elhanyagolt higiénés állapot okozta, melyet laboratóriumi vizsgálatok igazoltak. Az el fordult három egyedi megbetegedés háztartásokban történt. Összesen 11 f betegedett meg, közülük 7 f szorult kórházi ápolásra. Valamennyi esetben a megbetegedettek nyers tojás felhasználásával készült ételt fogyasztottak. A betegek székletéb l a laboratóriumi 19


vizsgálatok során Salmonella enteritidis volt kimutatható. Valamennyi ételfert zési esetben a városi intézetek a szükséges intézkedéseket megtették. A közétkeztetési és vendéglátó egységekben a fert tlenít szeres nagytakarítást, a laboratórium vizsgálat költségének megtérítését határozatilag elrendelték. A laboratóriumilag igazolt szennyezett ételek esetében min ségvédelmi bírság kiszabására is sor került. A tömeges ételfert zést okozó vendéglátó egység m ködését felfüggesztették és szabálysértési bírságot szabtak ki. A háztartásokban el fordult ételfert zési esetekben figyelemfelhívással éltek, különös tekintettel arra, hogy a nyers tojással készített, nem kell en h kezelt ételek salmonellás megbetegedéseket okozhatnak. Gombamérgezés 2004-ben két esetben történt, 1-1 f megbetegedését okozva. Mindkét esetben saját szedés gombából készült étel okozta a megbetegedést, a betegek kórházi ápolást igényeltek, haláleset nem történt. Megyénkben a gombamérgezések elkerülése érdekében minden év elején figyelem felhívással élünk a megyei napi lapokban, a saját szedés gomba és gombaszakért vel meg nem vizsgáltatott gomba fogyasztásának veszélyeir l. Tájékoztatást adunk szintén a sajtón keresztül a gombaszakért k elérési helyér l, ahol a gombavizsgálatot térítésmentesen elvégzik. Az élelmezés területén dolgozók rendeletben el írt egészségügyi minimum tanfolyami oktatásának szervezését a Komárom-Esztergom Megyei M szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, a Tudományos Ismeretterjeszt Társulat városi szervezetei és az esztergomi EUROKT Akadémia végzi. A tanfolyamokon 2004-ben 21 alkalommal 778 f élelmiszer-kereskedelmi és vendéglátó-ipari dolgozó oktatása zajlott le, valamennyien sikeres vizsgát tettek. Az oktatási anyag minden esetben tartalmazta a HACCP-vel kapcsolatos ismereteket, valamint m ködtetésének és az ellen rz lapok naprakész vezetésének fontosságát is. A megyei intézet saját munkatervi feladatként javasolta a városi intézeteknek a közétkeztetési f z konyhák által nyújtott étkeztetések tápanyagvizsgálatát. A számítások a f z konyhák által rendelkezésünkre bocsátott tavaszi és szi id szak nyersanyag kiszabatai alapján történtek. Összességében korosztályonként az alábbiakat tapasztaltuk: Bölcs dés korosztály: az étlapokat elemezve és a kapott számítási értékeket figyelembe véve megállapítható, hogy teljes mértékben figyelembe veszik a kisgyermekek energia és tápanyagszükségletét az étrendek elkészítésénél. Állati zsiradékokat egyáltalán nem használnak az ételkészítés során, sok gyümölcsöt és gyümölcslevet biztosítanak. Ami ennél a korosztálynál fontos 100 %-ban fedezik a gyermekek napi kalcium szükségletét. Javasolt azonban a zsírszegény tej-, tejtermék adása a kissé magas koleszterin értékek miatt. Óvodai korosztály: az óvodákra is egyre inkább jellemz a központosított f z konyhákról történ étkeztetés. Az el z évben végzett vizsgálatokkal összehasonlítva, javult az étlapokon szerepl ételek választéka, több új zöldségalapú ételt készítenek, több tej-, tejtermék szerepel az étrendben, valamint a teljes ki rlés gabonából készült süt ipari termék is. Sajnálatos azonban, hogy az étkezésre fordítható pénzkeret a kívánt mennyiség zöldség-gyümölcs, tejés tejtermék adását nem teszi lehet vé. Általános iskolai korosztály: A reggelire adható italok közül még mindig nagyon gyakori a tea, mely szerepet játszik a hozzáadott magas cukorszázalék értékek esetében. Növelni kell a zöldség és gyümölcsfélék által biztosított szénhidrát bevitelt. A magas zsírenergia % a magas zsírtartalmú sertéshúsok gyakori felhasználásából eredhet, ezért javasolt a baromfi és halhús gyakoribb szerepeltetése az étlapokon. Szinte minden esetben rendkívül magas a só felhasználás, mindenütt többszörösen meghaladja a szükségletet. Középiskolai korosztály: A szervezett étkeztetést igénybevev k száma középiskolánként változó. Több iskolában veszik inkább igénybe a büfék szolgáltatásait, amelyr l nem teljes kör felméréssel ugyan, de az alábbiak mondhatók el: - a szendvicseket magas zsírtartalmú felvágott félékkel kínálják, 20


- nagy a választék magas kalóriát adó édességekb l, cukrozott üdít kb l, cukrozott péksüteményekb l, - kevés a tej, tejtermék, - kevés a rostos üdít , a teljes ki rlés péksütemény, - zöldséget, gyümölcsöt nem árusítanak. A vizsgálatok elvégzését és kiértékelését követ en a városi intézetek az adott közétkeztetési konyhák élelmezés vezet i felé minden esetben tájékoztatást adtak a vizsgálat eredményér l, valamint javaslatokat tettek az egészséges táplálkozást eredményez változtatásokra. A megyei és városi intézetek a saját munkatervi feladataikat az OTH által a tárgyévre megadott munkatervi szempontok figyelembevételével állították össze. Idegenforgalmi szempontból kiemelt egységek ellen rzését az elmúlt évekhez hasonlóan a tárgyi évben is elvégeztük. Ehhez kapcsolódóan megyei szinten két alkalommal hétvégi kampányellen rzést szerveztünk, melynek során a nyilvántartott egységek 13,2 %-ban történt ellen rzés. A vizsgált egységek 23 %-ban az észlelt hiányosságok megszüntetésére határozati formában kellett intézkedni. Folyamatosan végezték a városi intézetek munkatársai 2004-ben is a 10 ezer f nél nagyobb rendezvények megel z hatósági tevékenységét valamint a rendezvények ideje alatti helyszíni ellen rzéseket. A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal 2004-ben célul t zte ki Esztergom, Pilismarót, Lábatlan, Bársonyos, Kerékteleki települések komplex ellen rzését, melyben az ÁNTSZ Esztergom és Komárom városi intézetei vettek részt. A kijelölt településeken nyilvántartott egységeket valamennyi szakterület közegészségügyi szempontból ellen rizte, és a tapasztalatokról összefoglaló jelentést készítettek. Komárom-Esztergom megyében, az ÁNTSZ Megyei Intézete Epidemiológiai Osztályán nyilvántartott fert z beteg bejelentés adatai alapján laboratóriumilag igazolt salmonellás megbetegedések – az elmúlt öt évben – az alábbiak szerint alakultak: Év 2000. 2001. 2002. 2003. 2004.

Salmonellával fert zött egyének száma: 440 286 291 319 351

Az öt év adatait elemezve – a megbetegedettek számát tekintve – stagnálás tapasztalható. Az ételfert zési adatok alapján a salmonellás megbetegedések száma megyénkben évr l évre lényegesen kevesebb a fenti adatokhoz viszonyítva, mivel a megbetegedéseket észlel orvosok részér l ételfert zési esetként, évente a megbetegedetteknek csupán kis százaléka kerül bejelentésre! A városi intézetek munkatársai az egészségügyi minimum tanfolyamok keretében külön fejezetben foglalkoznak a salmonellás megbetegedések megel zésének lehet ségeivel. Élelmezés vezet k részére negyedévente szervezett Szakmai Napok keretében történtek el adások és a Komárom-Esztergom Megyei Orvos napok keretében „Humán salmonellózis élelmezés-egészségügyi és járványügyi vonatkozásai” címmel hangzott el el adás. A megyei intézet a megyei napilapokban több cikket jelentetett meg a lakosság tájékoztatása céljából, a salmonellózis megel zésének témakörben. Úgy a megyei, mint a városi intézetek esetében jó munkakapcsolat alakult ki a városi és községi Önkormányzatokkal, a Megyei Közigazgatási Hivatallal, a Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellen rz Állomással valamint a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyel séggel. Kiemelten fontos, több hatóságot érint ügyekben (tárgy évben a f szerpaprika ügyben) a 21


párhuzamosságok elkerülése érdekében a kölcsönös tájékoztatások minden esetben megtörténtek. Élelmezés-egészségügyi feladataink megoldását összességében értékelve elmondhatjuk, hogy az elvégzett szakirányú tevékenység mennyiségét tekintve pozitív változás észlelhet az el z évhez képest. Az ellen rzések során egyre inkább tapasztalható a cégek és vállalkozók részér l a kor követelményeinek való megfelelésre törekvés. Az élelmezés-egészségügyi tevékenységünk mellett a táplálkozás-egészségügy területén végzett munkánk eredményének is betudható, a közétkeztetési konyhákon tapasztalt pozitív változás. Gyermek- és ifjúság-egészségügy Megyénkben annak ellenére, hogy évr l-évre csökken a bölcs dés gyermekek száma, az egységek kihasználtsága magas, több ízben eléri a 120 %-ot (pl. Tata, Oroszlány, Esztergom). Az el bbiek oka, hogy az elmúlt években több bölcs dét szüntettek meg a fenntartók. 2004ben a két oroszlányi bölcs déb l az egyik bezárt, ezért a felvételre jelentkezésnél helyhiány miatti gyermekfelvételi kérelem visszautasítására is sor került. Az óvodák kihasználtsága változó. Különösen a kis létszámú településeken jellemz az alacsony csoportszám ill. csoportlétszám, melynek következtében csoportok megszüntetésére, összevonására került sor. Kisebb városok óvodáiban is megfigyelhet az egyre csökken gyermeklétszám. Oroszlány város illetékességi területén az elmúlt 4 évben az óvodás gyermekek száma 20 %-kal csökkent. Az óvodák jelent s részében megsz ntek a f z konyhák, az így felszabadult helyiségeket tornaszobának, játszószobának vagy raktárnak használják. A sz kös anyagi háttér ellenére elmondható, hogy az óvodák ízlésesen, gyermek centrikus módon berendezettek, tiszták. A felújítási munkálatok nagyrészt a vizesblokkokra, csoportszobákra és konyhákra korlátozódtak. Anyagi er hiányában várat magára a tatabányai óvodák 30-40 éves vízvezeték hálózatának teljes rekonstrukciója. A városok és nagyobb községek általános iskoláinak egy részében m ködnek nagyobb létszámú osztályok. Az épületek állagmegóvása – az anyagi nehézségek miatt – elhúzódó, többlépcs s folyamat. Néhány iskolánál gondot jelent a tisztasági meszelés elvégeztetése is. Több iskola karbantartási, valamint balesetvédelmi szempontból kifogásolható problémái miatt átiratokkal intézkedett az ÁNTSZ Dorog Városi Intézete. A dorogi Zsigmondy Vilmos Gimnázium tornatermének ismétl d beázása, vakolatleválása miatt szintén átirat formájában intézkedett az ÁNTSZ Dorog Városi Intézete. Az oroszlányi Lengyel József Gimnáziumban 45 géppel b vült a számítógéppark, így a számítástechnika oktatása korszer eszközökkel, több mint 100 géppel történik. Különösen a szakmunkásképzéssel foglalkozó iskolákban magas a tanulói létszám. Az oroszlányi M szaki Szakközépiskolában a létszám 10 %-kal n tt, melynek oka lehet, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a számítástechnika oktatására. Az 1042 f t oktató Fellner Jakab Szakközépiskolában több állagbeli probléma is van. Nagyobb felújításra szorulna valamennyi vizesblokk, közleked . A kisbéri Bánki Donát Szakképz iskola Dob utcai telephelye változatlanul rossz állapotú (különösen a tet szerkezet!). A mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését biztosító átalakítási munkálatok ill. rámpák kiépítése még több oktatási-nevelési intézményben nem történt meg. A diákotthonok többsége felújításra szorul, mely munkálatokat szakaszosan több évig elhúzódó ütemben tudják elvégezni. Az alapítványi diákotthonok kivételével valamennyi önkormányzati egység küls -bels felújításra szorul. A vizes helyiségek száma, felszereltsége megfelel , de állaguk kis kivételt l eltekintve rossz ill. javításra, felújításra szorul. A kollégiumok bútorzata régi, folyamatos javítást igényel. A tanulószobák a célnak megfelel en vannak kialakítva. Tanulási lehet ség a tanulószobában és a hálószobában van. A legtöbb

22


helyen hiányzik a helyi megvilágítás, amire különösen a hálószobákban történ tanuláshoz volna szükség. Megyénkben Esztergomban m ködik a Javítóintézet. Az intézet fenntartója az Egészségügyi Minisztérium. Az épület több évig húzódó átalakítási munkálatainak eredményeként a helyiségek kialakítása jó, a m ködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. A lakrészek berendezése barátságos, családias jelleg . A játszóterek kialakítása is kisebb-nagyobb kívánnivalót hagy maga után (kb. 95 %-a nincs bekerítve, és kutya sétáltatást tiltó tábla sincs kihelyezve). A gyermekhomokozók homokja szennyezett, gyakran kevés a homok mennyisége. A rögzített játékok (hinták, mászókák, csúszdák) többnyire fémb l készültek. Kémiai biztonság Röviden a kémiai biztonság fogalma alatt a kemizációból, a vegyi anyagok teljes életciklusából származó kockázatok kezelését célul kit z tevékenységek összességét értjük. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény és végrehajtási rendeleteinek életbe lépése óta eltelt id szakot vizsgálva megállapítható, hogy a dolgozók egészséges és biztonságos munkavégzésének feltételei, az egészséget nem veszélyeztet munkakörülmények kialakítása évr l-évre javulnak. Ezzel szemben a veszélyes anyaggal tevékenységet végz dolgozók nem minden esetben ismerik fel és veszik komolyan a tevékenységnél el forduló expozíciós kockázatokat, f leg ha ehhez a preventív vezet i szemlélet hiánya is társul. A munkáltatók a dolgozókat oktatás keretében tájékoztatják az általuk használt veszélyes anyagokra/készítményekre vonatkozóan, de a szúrópróbaszer en megkérdezett dolgozók kémiai biztonsági ismereti nem teljes kör ek (veszélyjel, R és S mondat fogalma, jelentése, els segély nyújtási ismeretek). Ez részben az üzemi oktatások alacsony színvonalával, illetve a kémiai biztonság felületes kezelésével magyarázható. A kockázatbecslési stratégia kapcsán m szaki intézkedéseket (technológia korszer sítés, pontforrások zárttá tétele, hatékonyabb, korszer bb tisztítóberendezések, gyakoribb m szakiállapot felülvizsgálat), szervezési intézkedéseket (oktatás, létszámcsökkentés, éjszakai m szak kiiktatása), kollektív védelmet (rákkelt vel dolgozók elkülönítése a többi munkavállalótól, munka higiénés helyzet javítása, helyi elszívók, detektorok felszerelése) és egyéni védelmet (véd eszközök) biztosítanak. A törvény és végrehajtási rendeleteinek életbe lépését követ (2001. január 1.) id szakban lényeges hangsúlyt fektettünk az információk célcsoportokhoz való eljuttatására, azonban napjainkban a „türelmi id szak” leteltével az intézkedések foganatosítása történik. Ezt jelzi, hogy jelent s mértékben n tt – az el z évekhez viszonyítva – a hiányosságok megszüntetése (bejelentési kötelezettség, kockázatbecslés elkészítésének elmulasztása, tárolási felhasználási hiányosságok) érdekében kiszabott kémiai terhelési bírságok száma és összege. Ezt az alábbi ábrán szemléltetjük:

23


Bírságok száma, összege (Ft.-)

3 000 000

2 520 000

2 500 000 2 000 000

Bírságok száma

1 500 000

Bírságok összege

1 000 000 500 000 0

430 000

310 000 8

10

28

2002

2003

2004

Vizsgált évek

A hatósági ellen rzések során munkatársaink folyamatosan szorgalmazzák a rákkelt anyagok/készítmények kivonását a technológiából, illetve helyettesítését nem rákkelt anyaggal. A megye sajátossága az azbeszt okozta egészségkárosodások (Nyergesújfalun lév Eternitgyár korábbi tevékenysége), a szórt azbeszt szigetelés alkalmazásával készült panelépületek magas száma, valamint a megye iparstruktúrájának jellegzetessége (régi üzemépületekben való elhelyezés, bontási munkák végzésének szükségessége), amelyek indokolják e speciális terület kiemelt nyomon követését. 2004-ben az azbesztmentesítéssel kapcsolatban fellép egészségkárosodások megel zése érdekében elkészült a megyei stratégiai terv, a cselekvési folyamatot 2005-t l indítjuk el. Munkaegészségügy Komárom-Esztergom megye munkaegészségügyi helyzetében meghatározó szerepe van a piaci viszonyoknak, a megrendel k általi elvárt követelmények teljesítésének. Az Európai Uniós csatlakozás tovább er síti a „versengésben megmaradás” tulajdonosi szemléletet. A helyzetet mindenképpen javítják az ipari parkokban kialakított üzemek, amelyekben a modern technológia mellett jelen van a megfelel m szaki és egyéni védelem is. Az ipari parkokat a biztonságos és egészséget nem veszélyeztet munkavégzés feltételeinek megléte jellemzi. A munkavállalók foglalkozás-egészségügyi ellátása biztosított. Továbbra is jellemz (els sorban az ÁNTSZ Komárom és Tatabánya Városi Intézete illetékességi területén) a külföldi befektet k megjelenése, akik igen rövid id alatt, viszonylag nagy számú munkavállaló foglalkoztatására alkalmas üzemeket telepítenek, illetve folyamatos b vítési munkálatokat végeznek. Általában elmondható, hogy a jöv ben ezen egységekben folyó munkák – annak monoton természete miatt – a munkavállalók pszichés megterhelésében fognak jelent s szerepet játszani. A régi, elavult technológiát alkalmazó munkahelyeken (és nemcsak az üzemek, de a kisipari tevékenységet végz k körében is) elindult a korszer sítés mind a technológiák, mind az épületek tekintetében. A több éves akció ellen rzési gyakorlanak és a felvilágosító munkának köszönhet en a munkahelyi dohányzási fegyelem javult, a dolgozók a kijelölt, táblákkal ellátott helyen dohányoznak. Zárt térben a kijelölt helyiségek természetes és/vagy mesterséges (elszívó 24


rendszerek beépítésével) szell zése megfelel . Az ipari parkokban nagyobb létszámot foglalkoztató üzemekben már a tervezés során gondolnak az üzemcsarnokok folyamatos légcserével ellátott dohányzóhelyeinek kiképzésére. Valamelyest csökkent a munkahelyen dohányzók száma, amelyben szerepet játszik a munkáltatók általi szankcionálási eszközök, illetve olyan megoldási lehet ségek alkalmazása (épületen, némely esetben telekhatáron kívüli kijelölés), amely nehezíti a munkavállalók dohányzási szokásait. Pozitív el relépés, hogy a munkáltatók szorgalmazzák a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával történ egészségvédelmi el adások tartását, s t példa van a munkáltató általi (Kienle und Spiess Kft., Tokod) dohányzásról való leszokás támogatására is. Több egység az egészséges munkahelyi cím elnyerésére törekszik.

25


Epidemiológia (dr. Csajági Sára)

Fert z betegségek 2004-ben 23 féle fert z megbetegedés fordult el illetékességi területünkön. A bejelentett fert z megbetegedések száma 2003-hoz viszonyítva kismérték emelkedést mutatott. Az enteritis infectiosa (fert z hasmenés) bejelentések száma, mely egyben a bejelentési fegyelem fontos fokmér je, az el z öt évet áttekintve a legmagasabb 2004-ben volt (17%-os növekedés az el z évhez képest). Enteritis infectiosa (járványos hasmenés) el fordulási aránya 100 000 lakosra Komárom-Esztergom megyében

esetszám

500

440

400 300 200

200,9

245

297,4

368,6

188,6

100 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

évek

Az év folyamán 7 közösségi járvány zajlott megyénkben, összesen 181 megbetegedést okozva. A járványügyi vizsgálatokkal minden esetben sikerült tisztázni a fert z dés módját és kórokozóját (4 esetben Salmonella enteritidis, és egy-egy esetben Norovírus, Staphylococcus aureus, Rotavírus okozta a megbetegedéseket). A véd oltással megel zhet fert z megbetegedések közül rubeola (rózsahiml ) és parotitis (járványos fült mirigy-gyulladás) fordultak el az idei évben. Mindkét megbetegedésb l lényegesen csökkent a bejelentések száma. A meningitises (agyhártyagyulladásos) esetek száma (8) eggyel volt több, mint az el z évben. Ebb l egy esetet Meningococcus (a járványos agyhártyagyulladás kórokozója) okozott. A beteg környezetében – járvány kialakulásának megel zése érdekében – 44-en részesültek megel z kezelésben. Három kullancsencephalitis (kullancs által terjesztett agyvel gyulladás) került bejelentésre. A lyssa (veszettség) fert zésre gyanús sérülésekb l 225 bejelentés érkezett, 219 esetben került sor véd oltásra. Az oltások beadásának legf bb indoka, hogy az állat nem volt megfigyelhet . Laboratóriumilag igazolt veszett állat ebben az évben – négy éves mentességet követ en – egy esetben (egy róka) fordult el megyénkben. Vértessz l s határában a szelíd kölyökrókát megsimogatta egy kiránduló, aki teljes sorozat véd oltásban részesült, miután a befogott állat a hatósági állategészségügyi megfigyelés ideje alatt elpusztult. A pozitivitás állatoltással igazolódott. 26


A hepatitis infectiosa (vírusos májgyulladás) megbetegedések száma az el z hasonlóan alacsony szinten stagnált, összesen 7 igazolt megbetegedés fordult el .

évhez

Tatabánya területér l l új AIDS megbetegedést jelentett a Szent László Kórház. 2004 februárjában influenzajárvány kialakulása miatt beindítottuk az influenzajelent szolgálatot. A legfontosabb járványügyi adatokat az alábbi diagram szemlélteti.

3

Influenza és influenzaszer megbetegedések incidenciája valamint influenzavírus izolálások száma, Komárom-Esztergom megye 2003-2004

2500

influenzavírius izolálás

2000 2 1500 FIGYEL SZOLGÁLAT 1000 1 500

0

Influenza és ISZM 100000 f re

JELENT SZOLGÁLAT

0 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 01 02 03 04 05 06 07 08 09 10 11 12 13 14 15

hetek Influenza A

Influenza B

Incidencia

A járványügyi mikrobiológiai tevékenység Megyénkben a járványügyi érdekb l végzett hatósági mikrobiológiai vizsgálatok, a terhes n k HBsAg sz r vizsgálata, valamint az önkéntes HIV sz résre jelentkez k vérmintáinak vizsgálata az ÁNTSZ Veszprém Megyei Intézetének Mikrobiológiai Laboratóriumában, mint régiós laboratóriumunkban történik 2004. december 1-t l. A fert z betegek mintáinak diagnosztikus vizsgálatait továbbra is az ÁNTSZ KomáromEsztergom Megyei Intézetében m köd Mikrobiológiai Laboratórium jogutódja, az ÁNTSZ Laboratórium Kft végzi el, mely változatlan széles vizsgálati palettával áll az egészségügyi szolgáltatók, illetve a betegek rendelkezésére.

27


Véd oltások A folyamatos oltási rendben elvégzett véd oltások teljesítése 99,9 %-os, a kampányoltások teljesítése 99,8 %-os volt. 2003-ban megyénkben néhány véd oltás esetében romlott az átoltás üteme, f ként a városaink azon területein, ahol a családok rossz szociális körülmények között élnek, magas a be-, illetve elköltözési arány. 2004-ben sikerült e tendencián javítani. Örvendetes, hogy már második éve nem volt szül i hanyagságból ered véd oltási elmaradás. 2004-ben valamennyi oltókörben megtörtént a véd oltási tevékenység ellen rzése. Intézkedést igényl hiányosság nem fordult el . Térítésmentesen meningococcus (járványos agyhártyagyulladás véd oltásban 250 hátrányos helyzet családban él gyermek részesült.

kórokozója)

elleni

Egészségügyi oktatási intézmény utolsó éves tanulói közül önkéntes alapon 55 személy részesült Diphteria-tetanusz elleni véd oltásban. Fert z májgyulladásban szenved beteg környezetében a járványveszély elhárítása céljából 180 személy kapott Gamma-globulin véd oltást.

Influenza elleni – térítésmentes – véd oltásban megyénkben közel 36 000 f részesült. Az újszülöttek HBV (heveny májgyulladást okozó vírus B típusa) fert z désének megel zésére irányuló program keretében 2004-ben csaknem teljes kör en megtörtént a kismamák sz r vizsgálata. Közülük 1 f vizsgálati eredménye bizonyult pozitívnak. Környezetében megtörtént a járványügyi vizsgálat, az újszülöttet aktív-passzív immunizálásban részesítették. Véd oltást követ oltási reakciót az elmúlt évben, 4 esetben jelentettek. Mindegyik eset maradéktalanul gyógyult.

A HIV-AIDS tanácsadó tevékenysége A megyei intézet m ködési területén 2004-ben 1735 db HIV vizsgálatot végeztek. Ebb l önkéntes anonim 11, önkéntes nevesített 111 volt. E két kategóriában a vizsgálatot kér k minden esetben részesültek felvilágosító tanácsadásban. A tanácsadást és sz rést beutaló nélkül, térítésmentesen lehet igénybe venni, a személyi adatok megadása nem szükséges!

Beszámoló a külföldiek magyarországi tartózkodásával kapcsolatos járványügyi tevékenységr l A hatósági orvosi igazolások kiadása évek óta az Epidemiológiai osztályunk feladata. A hatósági orvosi igazolások kiadásakor a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, illetve annak végrehajtásáról szóló 170/2001. (IX. 26.) Korm. rendelet, a külföldiek magyarországi tartózkodásának engedélyezésével összefügg közegészséget veszélyeztet betegségekr l, valamint az egészségügyi ellátás fedezetének igazolásáról szóló 48/2001. (XII. 27.) EüM rendelet el írásait alkalmazzuk, az OTH vonatkozó utasításainak figyelembe vétele mellett. Egyedi kérelemre 500 esetben került sor hatósági orvosi igazolás kiadására.

28


Az elmúlt öt év számszer adatait az alábbi táblázat foglalja össze: Év Kérelmek száma Elutasított kérelmek száma

2000

2001

2002

2003

2004

összesen

520

621

554

455

500

2650

1

1

1

1

0

4

Közegészségügyet veszélyeztet betegség miatt tartózkodási, illetve letelepedési tilalom elrendelésére 2004-ben nem tettünk javaslatot. A kérelmet benyújtókat minden nap, teljes munkaid ben fogadjuk! A leletek elkészültét és benyújtását követ en, néhány perces várakozás után kézhez kapják ügyfeleink az igazolást.

Nemzetközi oltásokkal kapcsolatos tevékenység A nemzetközi oltóhely heti egy alkalommal (szerdánként de. 8-12 óra között) áll az utazók rendelkezésére. Azok, akik felkeresik az oltóhelyet, minden esetben részletes szóbeli tájékoztatást kapnak azokról a potenciális veszélyekr l, amelyekkel az úti célul választott országban találkozhatnak, azokról a betegségekr l amelyek ott el fordulnak, vagy el fordulhatnak. A nemzetközi oltóhelyen 2004-ben megjelent 34 személy közül 23-an oltást kaptak, 11 f pedig els sorban a malária profilaxis lehet ségér l részesült tanácsadásban.

Kórházi járványügyi tevékenység Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények higiénés helyzetének ellátási szintenként történ értékelésénél els ként az alapellátás egységeir l kell említést tenni. Az ÁNTSZ városi intézetei a nyilvántartott 839 intézmény 70 %-át, azaz 583 feln tt- és gyermek-háziorvosi, fogorvosi, foglalkozás-egészségügyi, iskolaorvosi rendel , és ment állomás higiénés helyzetét ellen rizték. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban 665 átirati intézkedésre és 42 rendelkez határozat kiadására került sor. Gyakori probléma még ma is a felhasználni kívánt veszélyesnek min sített anyagok bejelentésének elmulasztása, az információs táblák hiánya, egyes kézim szerek amortizálódás miatti cseréjének elhanyagolása, vagy esetenként a szabálytalan veszélyes-hulladék tárolás. Többször került sor karbantartási hiányosságoknak a fenntartó önkormányzatok felé való jelzésére is. Alapellátási szinten az egészségügyi dolgozók véd eszköz és véd ruha ellátottsága – tulajdonosi viszonyoktól függetlenül – optimális. Az alapellátásban dolgozók hepatitis B elleni átoltottsága igen jó, és az influenza elleni oltásban részesül k aránya is kedvez . A járóbeteg szakellátás egységeinek 2004-ben közel negyedét ellen riztük, és az ellen rzések nyomán 42 hatósági intézkedést hoztunk. A Lábatlani Egészségházat a tisztiorvosi szolgálat városi és megyei intézete 2004-ben komplexen vizsgálta. Bár az egészségház csupán néhány éve épült, korszer en berendezett és felszerelt, tetszet s kivitelezés létesítmény, mégis számtalan kisebb-nagyobb, els sorban a higiénés szemlélet hiányára utaló probléma megszüntetése irányában kellett intézkednünk. A tatabányai kórházban a járó-betegek szakellátását érint számos olyan változtatás történt, amely jelent s mértékben járult hozzá az ellátás színvonalának emeléséhez. Kedvez feltételeket teremtett az onkológiai nappali klinika áttelepítése a kórház új pavilonjába. 29


A kórház B épületében korszer vérvételi részleget, és személyi felvonót bocsátottak a betegek rendelkezésére. A képalkotó izotópdiagnosztikai laboratóriumhoz központi recepciót alakítottak ki, amely megoldotta a betegirányítás, el jegyzés, el felvétel funkcióját. Mindezek mellett a folyamatosan növekv betegforgalom változatlanul gondot okozott szinte mindegyik, de különösen az endoszkópos diagnosztikát alkalmazó szakrendeléseken. Mindkét m vese állomáson fokozott figyelmet fordítanak az intézményben kezeltek és a személyzet biológiai kockázatának csökkentésére irányuló biztonsági rendszabályok betartására. Kedvez a helyzet a vesebetegek és a dolgozók egészségvédelmét biztosító véd oltások tekintetében is. Az elmúlt évben kórházi osztályaink 71 %-át ellen riztük, és összesen 9 esetben intézkedtünk a betegellátás higiénés biztonságát sért hiányosságok felszámolására. A 2004-es ellen rzési terv szerint, három városi kórházunkban – Komáromban, Tatán és Kisbéren – valamennyi betegellátó és kiszolgáló egységre kiterjed részletes közegészségügyi-járványügyi vizsgálatra került sor a helyi higiénés szolgálat közrem ködésével. Más kórházakban els sorban azokon az osztályokon szemléztünk, ahol a kórházi infekciók kialakulása szempontjából fokozott kockázattal kell számolni. Mind az aktív mind a krónikus osztályokon változatlanul az egyik leggyakoribb probléma a szakdolgozói hiány. Számtalan, a higiénés viszonyokat dönt en meghatározó hiányosság oka, hogy nincs elegend ápolón , aneszteziológus szakasszisztens, m t segéd, beteghordó stb. Továbbra is veszélyezteti a higiénés biztonságot a kézim szerek, az egyszer-használatos eszközök, a steril textília, a kézmosás és kézfert tlenítés korszer eszközeinek esetenkénti hiánya. A m téteknél alkalmazott kopott, egyenetlen felület sebészi eszközök, vagy azok a m szerek, amelyek sterilizálása körülményes, változatlanul gondot jelentenek és növelik a kórházi fert zések kialakulásának esélyét. A komáromi kórház sebészeti osztályán intézkedésünk nyomán új sebészeti ambulancia került kialakításra. Esztergomban az új fül-orr-gégészeti, és szemészeti osztályon a korszer hotelszárnyban helyet kapott komfortos betegszobák, és a központi m t -blokkba áttelepült szemészeti és gégészeti m t k magas szint ellátást biztosítanak a térség lakói számára. Megyénkben még ma is van olyan kórház, ahol a rendkívül er teljes állagromlás ellenére, évek óta megoldatlan az épületek teljes felújítása. Kisbéren a festés, mázolás, padozatjavítás, vagy a szociális létesítmények b vítése, korszer sítése azért marad el évr l-évre, mert új kórházat terveznek, de a kivitelezés késik. Fert z osztály hiányában továbbra is kiemelten vizsgáljuk az izoláció lehet ségét valamennyi fekv beteg ellátó intézményben. Általános tapasztalat, hogy a standard izolációhoz a feltételek adottak, de kontakt izolációt - személyi, tárgyi feltételek, valamint az építészeti adottságok miatt - csak korlátozott ideig tudnak biztosítani. A kórházi takarítást, a folyamatos- és záró-fert tlenítést többségében írásban lefektetett szakmai protokollok szerint végzik. Környezetbakteriológiai-tisztasági vizsgálatokkal a fert tlenítés hatásosságát rendszeresen csak a tatabányai megyei kórházban ellen rzik éves el irányzat szerint, negyedévenként.

30


Környezetbakteriológiai vizsgálatok a Szent Borbála Kórházban 2004

M t i leoltások 2004

4%

11%

89%

96%

pozitív minta

negatív minta

m t ben pozitív minta

m t ben negatív minta

Felkérésre az ÁNTSZ Megyei Intézete végzett 2004-ben is standard leoltásokat az esztergomi kórház valamennyi m t jében, valamint az újszülött osztályon. Eredményeink szerint a vizsgált egységek aszeptikus körülményinek vonatkozásában a 2003-as évhez viszonyítva, mintegy 2,4 %-kal n tt a pozitivitás. A 2004. évi mikrobiológiai vizsgálatok a környezeti mintákból leggyakrabban az alábbi baktériumokat mutatták ki: Kórokozók el fordulása 2004. 7%

20%

7%

Pseudomonas E.coli Acinetob.baum. Pseud mend.

19% 13%

Acinetob.iw. E.faecalis Pantoea aggl.

7% 7%

13%

Staph.aureus E.cloacaea

7%

Kórházainkban a központosított sterilizálás mellett mindenhol alkalmaznak még helyi h lég-sterilizátorokat, els sorban szülészeteken, újszülött osztályokon, tejkonyhán, sebészeti szakrendel kben. Ugyanakkor a központi sterilizáló egységek kapacitása kihasználatlan, így nem ritka, hogy bérsterilizálást vállalnak. A helyben, azaz osztályokon végzett sterilizáló eljárást megel z kézi eszköztisztítás, el fert tlenítés gyakori hibaforrás. Ezt támasztják alá a vérnyomkimutató vizsgálatok eredményei is, amelyek szerint 2004-ben az összes vizsgált orvosi eszköz, és m szer 1,7 %-a nyomokban vérrel szennyezett volt. Az egészségügyi dolgozók egészségvédelme érdekében végzett id szakos orvosi vizsgálatok valamennyi kórházban folyamatosan és az el írásoknak megfelel en történnek. 2004-ben csökkent a foglalkozási megbetegedések száma, illetve a nosocomiális infekciók el fordulási gyakorisága.

Kórházi fert zések egyedi eseteinek el fordulási gyakorisága az egyes betegellátó osztályokon az utóbbi két évben meglehet sen eltér .

31


Nosocomiális infekciók el fordulási gyakorisága az egyes betegellátó osztályokon 60

2003

51

2004

50 38

40

százalék (%)

30 23 20

15 14

13

8

8

10

2 1

1

3

7

5

3

4

0

0

1

3

0 egyéb

orthopedia

tüd

ide-elme

reuma

belgyógyászat

intenzív

urológiai

szülészetn gyógy.

sebészet

A legtöbb kórházi fert zés az aktív és krónikus belgyógyászaton, valamint az intenzív betegellátásban fordult el . Az ÁNTSZ és a kórházi infekció kontrollal foglalkozók közötti együttm ködésnek Komárom-Esztergom megyében igen kedvez tapasztalatai vannak. A folyamatos kapcsolattartás eredményeként a tisztiorvosi szolgálat minden, a kórházak infekció kontroll tevékenységével kapcsolatos eseményr l naprakész tájékoztatást kap.

A kórházhigiénés hálózat szakmai irányítására és felügyeletére vonatkozó tevékenység a gyakorlatban két részb l áll: - A kórházak rendszeres és eseti adatszolgáltatásra kötelezettek, így a tisztiorvosi szolgálathoz eljuttatott információkból lehet ségünk van megítélni a felügyelet alá tartozó egészségügyi intézmény infekció kontroll tevékenységét. Pl. az éves beszámolók, vagy olyan események jelzése, amelyek az adott egység higiénés viszonyaira kihatnak. Ilyenek a kórházi fert zések, járványok, foglalkozási megbetegedések, megnövekedett biológiai kockázat veszélye stb. - Ellen rzési, és intézkedési jogkörünkkel élve ellen rzéseket végzünk, és ha szükséges, intézkedést kezdeményezünk. 2004-ben a húgyúti katéterezés higiénés viszonyainak körülményeit feltáró higiénés felmérést végeztünk, azzal a céllal, hogy választ kapjunk, miért jelent(het) kockázatot az egyre nagyobb arányban el forduló húgyúti infekciók rizikótényez jeként számon tartott hólyagkatéterezés. Az 5 kórház 26 osztályán lefolytatott vizsgálat eredménye alapján pozitívan értékeltük a legtöbb vizsgált egységben, hogy megfelel személyi és tárgyi feltételek, azaz szigorú kautélák mellett, csak indokolt esetekben végzik a beavatkozást. Ugyanakkor kifogásoltuk a használt katéterek újrasterilizálását és ismételt felhasználását, továbbá azt, ha a beavatkozás el tt nem volt szabályos a kézfert tlenítés, ha a beavatkozást végz nem steril keszty t húzott a kezére, és ha a vizeletgy jt zsák a beteg takaróján hevert, így a hólyag magasságába került. 2004-ben országos tisztif orvosi utasításra ismételten felmértük a központi m t k, és az intenzív osztályok m ködési körülményeit. Az intenzív osztályokon mind a nappali, mind az éjszakai m szakban átlagosan 0,3 n vér jut egy ápoltra.

32


A kórházhigiénés helyzet javítására az alábbi konkrét javaslatok megfogalmazását tartjuk szükségesnek: Kötelez vé kell tenni a surveillance módszerek alkalmazását, illetve javítani kell a már m köd surveillance rendszereken. Ehhez azonban elengedhetetlen a kórházi infrastruktúra b vítése. Biztosítani kell a kórházakon belüli, és a felügyeleti szervekkel való számítógépes kommunikáció lehet ségét. Elengedhetetlen továbbá: - az intézményi sterilizálás teljes centralizálása, - az egyszer-használatos eszközök optimális mennyiségben való biztosítása, az újra sterilizálás teljes megszüntetése, - a járványügyi izoláció min ségének javítása, els sorban az izolálás személyi feltételeinek optimalizálásával, - az aszeptikus beavatkozások min ségi javítása, - a helyes antibiotikum politika, - a nosocomiális megbetegedésekkel kapcsolatos elemzések, prognosztizálás. Szükséges továbbá a kórházi fert zések kockázatának alaposabb ismerete, az egészségügyi dolgozók képzési színvonalának emelése.

Fert tlenítés A fert tlenítéssel kapcsolatos tevékenységünk a korábbi évekhez hasonlóan 2004-ben is els sorban szaktanácsadó, véleményez , ellen rz jelleg volt. Veszélyes, illetve különösen veszélyes, karantént igényl fert z betegségek nem fordultak el , szigorított fert tlenítésre ezért nem volt szükség. A fert z betegségek bejelentését követ en a helyszínen a járványügyi kivizsgálásokat elvégeztük, mind a folyamatos fert tlenítés, mind a záró-fert tlenítés, a szabályoknak megfelel en megtörtént. Az egészségügyi mosodai mosógépek fert tlenít hatását félévente mikrobiológiai módszerrel megvizsgáltuk. Az egészségügyi intézmények textíliáinak fert tlenít tisztítását (un. thermo-dezinfekciós mosás) Kisbéren a Rehabilitációs Szakkórházban 3 mosógéppel, valamint a Hófehér Kft tatabányai telephelyén 4 mosógéppel látják el a megyében az el z évek gyakorlatával egyez en. Ezek hatásfoka minden vizsgálatra vonatkozóan megfelel nek bizonyult. Sterilizálás A fekv beteg-ellátást, a szakellátást és az alapellátást kiszolgáló sterilizáló berendezések 100 %-ánál elvégeztettük az el írt mikrobiológiai ellen rzést. Minden üzemel sterilizátor készülék esetében megtörtént az id szakos m szaki felülvizsgálat is. Kedvez , hogy 2004ben folytatódott az elöregedett gépek korszer sterilizáló berendezésre való cseréje, ennek köszönhet en a sterilizáló gépek nem megfelel mikrobiológiai hatásfokát a tavalyi 4,8 %-kal szemben csak 3%-ban kellett kifogásolnunk (az üzemel 273 berendezés 569 vizsgálatából 17 volt pozitív).

Az egészségügyi kártev k elleni védekezés helyzete A vérszívó tetvek elleni védekezés Lapostetvesség és ruhatetvesség el fordulásáról az ÁNTSZ intézeteihez – a korábbi évekhez hasonlóan – bejelentés nem érkezett. A fejtetvesség mértékének csökkentésére a megyei intézet epidemiológiai osztálya a megyei véd n i szakfelügyelettel közösen 2003-ban megyei intézkedési tervet dolgozott ki, amelyet a 2004/2005-ös oktatási évben is alkalmaztunk. 33


A fejtetvesség mértéke 0,85 %-ról 0,81 %-ra csökkent, jóllehet a tárgyévben közel 40.000-rel több sz r vizsgálat történt (2001-ben 1,2 %, 2002-ben 1,4 % volt a regisztrált fejtetvesség!). A sz rések száma és a tetvesség mértéke (tetves/sz rt személyek számaránya) Komárom sz rések száma Esztergom megyében 2003 tetvesség mértéke %-ban 1,6

250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0

19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 19 20 20 20 20 20 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 00 01 02 03 04

1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0

A bölcs dékben nem tapasztaltunk fejtetvességet. A gyermekvédelmi intézményekben a fejtetvesség csökkent. A fejtetvesség mértéke 2002ben 0,5 %, 2003-ban 1%, 2004-ben 0,3 % volt. Az óvodákban a fejtetvesség mértéke 2002-ben 1,2 %, 2003-ban és 2004-ben is 0,7 %, az általános iskolákban 2002-ben 1,5 %, 2003-ban l %, 2004-ben 0,9 % volt. A fejtetvesség az összes iskola több mint felét, f leg a tatabányai, az oroszlányi, a komáromi és az esztergomi zsúfoltabb iskolákat érintette 2004-ben. A fejtetvesnek talált gyerekek 65 %-ánál a véd n k már a sz r vizsgálatok helyszínén – az iskolai orvosi rendel ben, vagy az óvodák irodahelyiségeiben – elvégezték az azonnali hajszeszes kezelést. Minden esetben megtörtént a fejtetvességre kisz rt gyermekek kéthetenként megismételt ellen rz vizsgálata. A városi intézetek a véd n i bejelentések alapján a gócgyanús családok tetvességi sz r vizsgálatait és a szükséges kezeléseket az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott irtószerrel végezték el. A korábbi években a szakmunkásképz iskolák mentesek voltak a fejtetvességt l, 2003-ban azonban két tanulónál, 2004-ben pedig tizenhét tanulónál fordult el fejtetvesség. A hajléktalanok ellátását végz szociális létesítmények ellen rzési adatai szerint Tatabányán öt, Komáromban három, Tatán kett , Oroszlányon három, és Esztergomban egy ilyen intézmény m ködött. A közösségekben a naponta cserél d személyek tetvességi vizsgálatairól az intézmény szociális munkásai gondoskodtak. Az intézményeket rendszeresen igénybe vev hajléktalanok között fejtetvesség nem fordult el , mert a közösségbe érkez csak fürdést-hajmosást követ en veheti igénybe a menedékhelyeket. Az utcai hajléktalanok részére is biztosítanak fürdési-mosási lehet séget. A szálláshelyeken megoldják a tetvességre gyanús textília elégetését, és tiszta ruhanem t tudnak biztosítani.

Egyéb ízeltlábúak (szúnyog, kullancs, csótány, ágyi poloska, bolha, fáraóhangya, rühatka) elleni védekezés aktuális helyzete Maláriát terjeszt és egyéb vérszívó szúnyogokkal kapcsolatos járványügyi célú irtásra nem volt szükség. Csíp szúnyog elleni, légi úton végrehajtott rendszeres, szervezett védekezést tizenegy Duna parti település térségében, valamint Bábolnán és Tata üdül övezete felett végeztek. Lárvairtás két alkalommal volt Tatán, összesen 60 hektáron. Kémiai kezeléssel imágóirtást 2002-ben 15020 hektáron, 2003-ban 9825 hektáron, 2004-ben 7830 hektáron 34


végeztek el az önkormányzatok megrendelésére. A csíp szúnyog ártalom ellen a védekezés megfelel volt. Az irtások id szakában intézetünkhöz panaszbejelentés nem érkezett. Tavasszal a kullancsok – az el z évekhez hasonlóan – ismét megjelentek területünkön. Kullancsártalomról egy esztergomi és egy tatabányai közérdek panaszbejelentés érkezett a városi intézetekhez. Mint minden évben, az idén is Tatabányán, a Turul kilátó környékén, Tatán az Öreg tó partján üzemeltetett ifjúsági üdül tábor területén, Almásfüzit n a vízisportolásra használt Duna parton, Bábolnán a lovaglás céljából kialakított területeken, Komáromban a s r n látogatott koppánymonostori er dben, valamint a komáromi melegviz fürd mellett üzemel camping területén végeztek megrendelésre kullancsirtást.

Csótánygóc az el z évekhez képest ritkábban fordult el . Közérdek panaszbejelentés Esztergom városi intézethez egy esetben érkezett. Az élelmezési egységekben, a megel z integrált kezelések hatékonyan zajlottak, a HACCP min ség-biztosítási rendszer igénye szerint. Ágyi poloska gócról Oroszlány és Tata városi intézetekhez érkezett egy-egy panaszbejelentés. Rühatkafert zést egy kórházi osztályra felvett betegnél észleltek. Búza, árpa, rozs termények készletkártev i közül gabonafutrinka, gabonazsizsik és gabonamoly ellen a nagyüzemi gazdaságok és a malomipar terménygázosítással védekezett. Alombogár, madártet atka és baromfipoloska irtást a megye több állattartó telepén végeztek. Rovarok és rágcsálók elszaporodását bejelent lakossági panaszügyek miatt a városi intézetek az év folyamán összesen tizenhat esetben intézkedtek átiratban.

Rágcsálók elleni védekezés aktuális helyzete Vándorpatkány ártalomra vonatkozó közérdek panaszbejelentés Tatabányán négy, Esztergomban kilenc, Oroszlányban és Dorogon egy-egy esetben volt. A dorogi kórház rekonstrukciós munkái és a Tatabányai Ipari park építkezése során váltak észlelhet vé patkány gócok. A panaszok további oka hulladékkezelési, illetve állattartási szabálytalanság volt. Az eredményes patkánygóc irtások megtörténtek.

Egészségügyi kártev irtással foglalkozó vállalkozások 2004-ben összesen tizenhat egyéni/társas vállalkozást tartottunk nyilván, a vállalkozások számában el z évhez képest változás nem volt. Bejelentett telephely szerint, Tatabányán három, Oroszlányon három, Tatán három, Esztergomban egy, Dorogon kett , Komáromban négy vállalkozásról tudunk.

35


Jelentés Komárom-Esztergom megye lakosságának egészségi állapotáról Demográfia Hasonlóan az országos helyzethez, a Komárom-Esztergom megyében él lakosság létszámában fogyó, összetételében öreged népesség, amelyre az életkor el rehaladtával a n k számának emelkedése jellemz . Komárom-Esztergom megye lakosságának korösszetételét ábrázoló korfán 2004-ben is n többlet mutatkozott a 45 éven felüli valamennyi korcsoportban. Amíg 1999-ben a lakosság korösszetételének jellegzetessége az volt, hogy a 20-24 éves és 40-44 éves korcsoportokban voltak legtöbben, addig 2004-et a 25-30, valamint a 45-50 évesek számának túlsúlya jellemezte (1-2. ábra). 1. ábra: Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 1999. január 1-jén Férfi

N

80-x 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 1999

36

10 000

15 000


2. ábra: Komárom-Esztergom megye népességének korösszetétele 2004. január 1-jén Férfi

N 9085-89 80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4

20 000

15 000

10 000

5 000

0

5 000

10 000

15 000

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2003 1. táblázat: A 15 év alatti és 65 év feletti lakosság %-os aránya Komárom-Esztergom megyében, 1999. és 2004. január 1-jén

Férfi

N

Év

15 év alatti 65 év feletti 15 év alatti 65 év feletti lakosság lakosság lakosság lakosság száma Aránya száma aránya száma aránya száma aránya

1999

27503

18,5 %

15293

10,2 %

26148

16,3 %

25613

15,9 %

2004

25955

17,1 %

16749

11,1 %

27065

15 %

28261

17,2 %

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve, 1998, 2003 Az elmúlt öt évben mindkét nemben – bár nem azonos mértékben – csökkent a 15 év alatti lakosság aránya. A csökkenés mértéke a n knél nagyobb volt. Ugyanakkor a 65 év felettiek aránya mind a férfiaknál, mind a n knél növekedett, bár az utóbbiaknál nagyobb mértékben. Ezek a tendenciák a lakosság világszerte jellemz elöregedését mutatják. A születéskor várható élettartam az elmúlt öt év alatt, mindkét nemben, minimálisan megemelkedett (a férfiaknál 2, a n knél 1 évvel) (2. táblázat).

37


2. táblázat: Születéskor várható átlagos élettartam alakulása Komárom-Esztergom megyében, 1999-2003

Megye KomáromEsztergom

1999

2000

Férfi 2001

2002

2003

1999

2000

N 2001

2002

2003

65,43 66,61 67,95 66,88 67,42 75,20 74,77 76,25 75,76 75,76

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyvek 3. táblázat: Lakónépesség, népmozgalom, 1999-2003

Indikátor

1999

2000

2001

2002

2003

311770

316998

317110

315515

315886

Élveszületés

2773

2960

2956

2987

2800

Halálozás

4 067

3985

3867

4149

4125

27

26

22

23

22

-1294

-1025

-911

-1162

-1325

8,8

9,3

9,3

9,4

8,9

12,9

12,6

12,2

13,1

13,1

9,7

6,5

7,4

7,7

7,9

-4,1

-3,3

-2,9

-3,7

-4,2

Teljes fertilitási arány (‰)

35,05

37,45

37,90

37,99

34,52

Házasságok száma

1356

1514

1350

1418

1379

Válások száma

827

871

925

789

830

Nyers válási arány (‰)

2,6

2,7

2,9

2,5

2,6

Népesség száma

Csecsem halálozás Természetes fogyás/szaporodás Nyers élveszületési arány (‰) Nyers halálozási arány (‰) Csecsem halálozási arány (‰) Természetes szaporodási arány (‰)

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyvek Megyénk demográfiai helyzetét összességében a népesség fogyása jellemzi. A természetes fogyás a 2001-es javulást követ en az ezredforduló után ismét tovább növekedett. A lakosság fogyásának mértéke 2003-ban az öt évvel ezel ttit is meghaladta. Az elmúlt ötéves id szakban a nyers élveszületési arány 2002-ig emelkedett, majd 2003-ban az öt évvel ezel tti szintre esett vissza. Ugyanakkor a halálozási arány 2001-ig csökkent, majd 2003-ra olyan mértékben emelkedett meg, hogy az öt évvel ezel tti értéket is meghaladta. A csecsem halálozás az öt évvel ezel ttihez képest csökkent. A válások arányát tekintve nincs számottev változás, a 2003. évi helyzet megfelel az öt évvel ezel ttinek (3. táblázat). 38


4. táblázat: Települések száma népességszám szerint Komárom-Esztergom megyében, 2004

Megye Komárom-Esztergom

Települések száma - 1999

2000-9999

10000 -

Összesen

43

27

6

76

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2003 A megye településszerkezet szempontjából nem tekinthet kedvez helyzet nek, mivel 76 településéb l 43-ban 2000 lakosnál kisebb számú népesség él (4. táblázat).

Társadalmi, gazdasági mutatók 5. táblázat: Társadalmi, gazdasági mutatók alakulása Komárom-Esztergom megyében, 1999-2003

Mutató

1999

2000

2001

2002

2003

Foglalkoztatottak / 1000 f

121,7

124,8

123,9

128,6

135,5

Gazdaságilag aktív / 1000 f

130,3

131,9

129,9

134,1

141,6

Regisztrált munkanélküliek száma

11978

9735

9286

8446

7616

6,6

5,4

4,6

4,1

4,3

289458

341291

428597

482322

n.a.

918

1 077

1 352

1525

n.a.

261

260

Munkanélküliségi ráta % Bruttó hazai termék (GDP) millió Ft Egy lakosra jutó GDP 1000 Ft

Lakós r ség 260 260 264 (100 lakásra jutó lakos) Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megyei statisztikai évkönyvek

A foglalkoztatottak és gazdaságilag aktívak száma az elmúlt öt év alatt megemelkedett, ugyanakkor a munkanélküliségi ráta csökkent (5. táblázat).

Halálozás A halálozások feléért 2003-ban is a keringési rendszer betegségei voltak felel sek (férfiak 45 %, n k 55 %), míg az összes haláleset negyede (férfiak 27 %, n k 22 %) a daganatos megbetegedések miatt következett be. A haláloki struktúrában a harmadik helyen mindkét nemben az emészt rendszer betegségei állnak, ezt követik a küls okok és a légz rendszer megbetegedései miatt bekövetkezett halálozások (3-4. ábra).

39


3. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves férfiak, 2003. Morbiditás és mortalitás küls okai 8%

Egyéb halálokok 6%

Emészt rendszer betegségei 10%

Fert z és él sdiek okozta betegségek 0% Daganatok 27%

Légz rendszer betegségei 4%

Keringési rendszer betegségei 45%

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2003 4. ábra: Haláloki struktúra Komárom-Esztergom megyében, 0-X éves n k, 2003. Morbiditás és mortalitás küls okai 5% Emészt rendszer

Egyéb halálokok 9%

betegségei 7% Légz rendszer betegségei 2%

Fert z és él sdiek okozta betegségek 0% Daganatok 22%

Keringési rendszer betegségei 55%

Forrás: KSH, Komárom-Esztergom megye statisztikai évkönyve 2003 A vezet halálokok miatti mortalitás standardizált megyei értékeit a régiós, illetve országos adatokkal 20 év távlatában összehasonlítva megállapítható, hogy Komárom-Esztergom megyében az emészt rendszer megbetegedései miatti halálozás a vizsgált id szak egészében, mindkét nemben a régiós és az országos érték felett van. Kiemelked en magas az eltérés a 90es évek elején. N k esetében mintegy 25/100000 f vel, férfiaknál közel 60/100000 f vel magasabb a standardizált halálozási arány a régiós, illetve országos átlag értéknél. Kedvez tlen a helyzet a keringési betegségek miatti halálozásnál is, különösen a férfiak esetében (5-6. ábra).

40


5. ábra: Az emészt rendszer betegségei (BNO-10: K00-K93) okozta halálozás KomáromEsztergom megyében, a közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2003. megye

régió

Magyarország

Férfiak

200 150

N k

100 50

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

1987

1985

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

1987

0 1985

Standardizált halálozás 100 000 f re

250

Forrás: Magyar Egészségadattár 2004 6. ábra: A keringési rendszer betegségei (BNO-10: I00-I99) okozta halálozás KomáromEsztergom megyében, a közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 1985-2003. megye

régió

Magyarország

900

Férfiak

800 700 600 500

N k

400 300 200 100

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

1987

1985

2003

2001

1999

1997

1995

1993

1991

1989

1987

0 1985

Standardizált halálozás 100 000 f re

1000

Forrás: Magyar Egészségadattár 2004 A 2003-as év kiemelt halálokok miatti mortalitási adatait vizsgálva megállapítható, hogy az ischaemiás szívbetegségek, valamint a krónikus májbetegségek és májzsugor miatti halálozás mind a régiós, mind az országos átlag értéket meghaladja mindkét nemben. Úgyszintén Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb – a régiós és az országos átlag viszonylatában – a vastagbél, végbél rosszindulatú daganatai miatti halálozás a férfiaknál, valamint az eml rosszindulatú daganata miatti halálozás a n k esetében (7-8. ábra).

41


7. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a férfiak körében Komárom-Esztergom megyében, a közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 2003 Standardizált halálozás 100 000 f re 0

50

100

150

200

178,2

Agyérbetegség 111,69

Légcs , hörg , tüd rosszindulatú dag. 61

Vastagbél, végbél rosszind. dag. 19

103,87

Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek Szándékos önártalom

300

350 336,9

Ischaemiás szívbetegség

Prosztata rosszind.dag

250

35,14

40,84

megye

régió

Magyarország

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása Forrás: Magyar Egészségadattár

42

400


8. ábra: Kiemelt halálokok miatti mortalitás a n k körében, Komárom-Esztergom megyében, a közép-dunántúli régióban és Magyarországon, 2003 Standardizált halálozás 100 000 f re 0

50

100

150

111,51

Agyérbetegség 21,99

Légcs , hörg , tüd rosszind. dag.

26

Vastagbél, végbél rosszind. dag.

33,51

Eml rosszind. dag. 7,64

41,05

Krónikus májbetegség, májzsugor Idült alsó légúti betegségek

Szándékos önártalom

250 218,5

Ischaemiás szívbetegség

Méhnyak rosszind. dag.

200

10,78

4,86

megye

régió

Magyarország

Standard: az európai népesség 1976. évi kormegoszlása Forrás: Magyar Egészségadattár 2004 Mind régiós, mind országos viszonylatban kedvez bb a halandósági mutatók alakulása férfiak esetében 19 százezrelékkel a prosztatarák, és közel 35 százezrelékkel az alsólégúti megbetegedések okozta halálozás tekintetében. N k esetében a légcs , hörg , tüd rosszindulatú daganatai miatt 10 százezrelékkel, vastagbéldaganat miatt 3 százezrelékkel, idült alsó légúti betegségek miatt 8 százezrelékkel alacsonyabb a halálozás, mint az országos, illetve a régiós érték. Megyénkben közel fele annyian halnak meg szándékos önártalom következtében, mint az országban (7-8. ábra).

43


Megbetegedések Magasvérnyomás-betegség A vizsgált források (OSAP11 háziorvosi gondozási adatok, HMAP12) gyakorisági adatainak elemzése során kapott eredmények a megbetegedések szemszögéb l is alátámasztják, hogy a szívérrendszeri betegségek, különösen a magasvérnyomás, igen elterjedtek KomáromEsztergom megyében is, ezzel együtt jelent s társadalmi terhet jelentenek. A 65 év felettiek több mint fele, a 45-54 évesek egyötöde magasvérnyomás-betegségben szenved (9. ábra). 9. ábra: A magasvérnyomás-betegség gyakorisága 10000 f re Komárom-Esztergom megyében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2003 7000

gyakoriság/10000 f

6000 5000 4000 férfi

3000

n 2000 1000 0 19-24

25-34

35-44

45-54

55-64

65-74

75-

együtt

korcsoportok

Forrás: OSAP KSH 2003 A máj betegségei A máj betegségei már a középkorúak között is jelent s arányban fordulnak el . Jelent ségüket tovább fokozza az a tény, hogy Komárom-Esztergom megyében az emészt rendszer megbetegedései miatti halálozás az elmúlt két évtizedben folyamatosan meghaladta a régiós és az országos értéket is (10. ábra).

11 12

Országos Statisztikai Adatgy jtési Program, KSH 2003 Háziorvosi Morbiditási Adatgy jtési Program, Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola, 2003

44


10. ábra: A máj betegségeinek gyakorisága 10000 f re Komárom-Esztergom megyében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2003 700

gyakoriság/10000 f

600 500 400

férfi n

300 200 100 0 19-24

25-34

35-44

45-54

55-64

65-74

75-

együtt

korcsoportok

Forrás: OSAP KSH 2003 Cukorbetegség Megyénkben is jelent s arányban fordul el a cukorbetegség, melynek gyakorisága világszerte növekv tendenciát mutat. A gond az, hogy a betegek nagy részénél a cukorbetegség mellé más megbetegedés is (pl. magasvérnyomás, elhízás, magas koleszterinszint) társul (11-12. ábra).

45


11. ábra: A fontosabb betegségcsoportok gyakorisága 10000 f re a Komárom-Esztergom megyei férfilakosság körében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2001, 2003 Magasvérnyomás Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegség

Májbetegség

2003 2001

Rosszindulatú daganatok Idült alsó légúti betegségek Asztma

Cukorbetegség 0

500

1000

1500

2000

2500

gyakoriság/10000 f

12. ábra: A fontosabb betegségcsoportok gyakorisága 10000 f re a Komárom-Esztergom megyei n i lakosság körében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2001, 2003 Magasvérnyomás Ischaemiás szívbetegség Agyérbetegség

Májbetegség 2003 2001

Rosszindulatú daganatok Idült alsó légúti betegségek Asztma

Cukorbetegség 0

500

1000

1500

gyakoriság/10000 f

46

2000

2500

3000


Rosszindulatú daganatos megbetegedések 6. táblázat: 2002-ben nyilvántartásba vett új betegek száma nem és korcsoport szerint Komárom-Esztergom megyében

Férfi Megbetegedés

N

BNO-10

Korcsoport 0-18 19-64 65-X Együtt

Ajak, szájüreg, garat, rosszindulatú daganata Légcs , hörg , tüd rosszindulatú daganata Gyomor rosszindulatú daganata Vastagbél, végbél rosszindulatú daganata Eml rosszindulatú daganata Méhnyak rosszindulatú daganata Prosztata rosszindulatú daganata Összes rosszindulatú daganat

0-18 19-64 65-X Együtt

C00-C14

0

53

12

65

0

10

6

16

C33-C34

0

91

56

147

1

26

24

51

C16

0

11

14

25

0

1

10

11

C18-C20

0

48

57

105

0

10

20

30

C50

-

-

-

-

0

79

41

120

C53

-

-

-

-

0

15

5

20

C61

0

11

40

51

-

-

-

-

C00-C97

7

392

347

746

6

292

342

640

Forrás: Nemzeti Rákregiszter A daganatos megbetegedések közül a férfiaknál − a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján – 2002-ben a légcs , hörg és a tüd rosszindulatú daganatai közül fordult el a legtöbb új megbetegedés. Ezt követték a vastag- és végbél-, majd az ajak- és szájüregi daganatok. A n knél az eml rosszindulatú daganatos megbetegedései álltak az els helyen. Ezután a légcs , hörg és a tüd rosszindulatú daganataiból regisztráltak a legtöbb esetet, míg a harmadik helyet a vastag- és végbél daganatai foglalták el (6. táblázat). A megbetegedések f bb betegségcsoportonkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a leggyakrabban a keringésrendszeri betegségek fordulnak el , túlnyomó részben a magasvérnyomás, amely már a 19-24 éves korcsoportban megjelenik, és gyakorisága az életkor el rehaladtával egyre n . Jelent s szerepe van még a keringési rendszer betegségei között az ischaemiás szívbetegségnek, és az agyérbetegségnek. A rosszindulatú daganatok el fordulási aránya férfiaknál az életkorral folyamatosan emelkedik, n knél a középkorúak esetében a legmagasabb. Az emészt rendszeri betegségek a 35-54 éves férfiakat, és a 35-44 éves n ket sújtják legnagyobb arányban. Ebben a betegség csoportban a krónikus májbetegség, ezen belül az alkoholos májzsugor a legjellegzetesebb. A légz rendszeri betegségek gyakorisága – különösen az allergiás asztma, de az idült alsó légúti betegségek nagy része is – f leg a fiatalabb korcsoportokban, néhány évtizede rohamosan növekszik (13-14. ábra).

47


13. ábra: A betegségek megoszlása betegség-f csoportonkénti és korcsoportos bontásban a Komárom-Esztergom megyei férfilakosság körében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2003

100% A csont-, izomrendszer és köt szövet f bb betegségei

90%

Az emészt rendszer f bb betegségei

80%

gyakoriság (%)

70%

A légz rendszer f bb betegségei

60%

A keringési rendszer f bb betegségei

50% 40%

F bb mentális és viselkedészavarok

30% 20%

F bb endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok

10%

Rosszindulatú daganatok

0% 19-24

25-34

35-44

45-54

55-64

65-74

75-

Korcsoport

Kiemelend még a cukorbetegség, az elhízás, a pajzsmirigybetegség különböz formái és a lipoprotein anyagcserezavarok gyakorisága a régióban. Jelent s életmin ség-romlást idéznek el férfiaknál és n knél egyaránt, minden életkorban a csont-, izomrendszer és a köt szövet elváltozásai. Különösen a hátgerinc betegségei, az izületi betegségek és n knél az oszteoporózis gyakoriságának folyamatos emelkedésével lehet számolni.

48


14. ábra: A betegségek megoszlása betegség-f csoportonkénti és korcsoportos bontásban a Komárom-Esztergom megyei n i lakosság körében a háziorvosi gondozási adatok alapján, 2003

100% A csont-, izomrendszer és köt szövet f bb betegségei

Gyakoriság %

80%

Az emészt rendszer f bb betegségei

A légz rendszer f bb betegségei

60%

A keringési rendszer f bb betegségei 40%

F bb mentális és viselkedészavarok

F bb endokrin-, táplálkozási és anyagcserezavarok

20%

Rosszindulatú daganatok 0% 19-24

25-34

35-44 45-54 55-64 korcsoport

65-74

75-

Egészséget befolyásoló mutatók Az egészségi állapotot veszélyeztet kockázati tényez k – mint az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás – magas el fordulása hozzájárul a lakosság kedvez tlen egészségi mutatóihoz. Elhízás A régió feln tt lakosságának több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. Minden ötödik feln tt férfi elhízott. A túlsúly és az elhízás bizonyítottan a jöv egyik legjelent sebb egészségügyi problémája. Az elhízás napjainkra a világ jelent s részén járványszer méreteket öltött. Közismert, hogy a túlsúly, és f leg az elhízás nagymértékben el segíti a magas vérnyomás, a szívelégtelenség és a cukorbetegség kialakulását. Ezek a szív- és érrendszeri, valamint anyagcsere-betegségek 49


nagymértékben felel sek az iparilag fejlett országok magas morbiditásáért és mortalitásáért. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megel zhet rizikófaktor a dohányzás után. Magyarországon az elhízottak aránya 2000-ben 19,4 % volt, magasabb, mint a legtöbb OECD tagországban, ugyanakkor alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban (31 %), Mexikóban (24 %) vagy az Egyesült Királyságban (22 %).13 15. ábra: A testtömeg-index kategóriáinak kor és nem szerinti százalékos megoszlása a Közép-Dunántúlon és M agyarországon, 2003 sovány

normál

túlsúlyos

elhízott

80 70

Százalék (%)

60 50 40 30 20 10

18-34 év

35-64 év

65+ év

18-34 év

Férfiak

35-64 év

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

0

65+ év

N k

Forrás: OLEF 2003 Az elhízás mértékét a testsúly és a testmagasság egymáshoz viszonyított értéke alapján állapítják meg, az általánosan elfogadott testtömeg-index segítségével. Az OLEF 2003 eredményei szerint a Közép-Dunántúlon a férfiak 39 %-a, és a n k 33 %-a túlsúlyosnak, a feln tt lakosság 17 %-a pedig elhízottnak bizonyult. Felt n en magas a 65 év feletti elhízott férfiak aránya, 50 %-kal magasabb, mint a megfelel korú n ké (ezek az értékek az országoshoz képest nem mutatnak lényeges eltérést). Túlsúlyos vagy elhízott, így számos betegség szempontjából fokozott kockázatú csoportba tartozik a 65 év feletti férfiak mintegy 80 %-a (ez 10 %-kal magasabb a magyarországi átlagnál!). A n k körében is magasabb az id s korban fokozott egészségügyi kockázatot jelent súlytöbblettel rendelkez k aránya a régióban (64 %), mint az országban (61 %). Figyelemfelkelt ugyanakkor, hogy a fiatal n k több mint 10 %-a kórosan sovány (15. ábra).

13

Health at a Glance, OECD indicators 2003

50


16. ábra: A testtömeg-index szerint túlsúlyosak és elhízottak nem szerinti százalékos maegoszlása Magyarországon és régióiban, 2003 Közép-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Magyarország

50 45

Százalék (%)

40 35 30 25 20 15 10 5 0 túlsúlyos

elhízott

túlsúlyos

Férfiak

elhízott N k

Forrás: OLEF 2003 Említésre méltó, hogy a n k körében a régiók viszonylatában a Közép-Dunántúlon a legmagasabb – az országos átlagot meghaladó – a túlsúlyosak aránya, ugyanakkor az elhízottak aránya a legalacsonyabbak között van (16. ábra). Dohányzás A Közép-Dunántúlon a n k 29 %-a, a férfiak 43 %-a, dohányzik, többségük napi rendszerességgel. Világszerte jól ismert tény, hogy a dohányzás súlyosan veszélyezteti az egészséget. A dohányzás, mint az egyik legjelent sebb életmódbeli kockázati tényez , az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint önmagában a világban bekövetkez halálozások 8,8 %-áért tehet felel ssé.14 A tudományos kutatások eredményei egyértelm en bizonyították, hogy a dohányzásnak oki szerepe van számos halálos betegség kialakulásában. A tüd rák a férfiak esetében például mintegy 90 %-ban, a n k esetében 70 %-ban a dohányzás következménye. Egyéb daganatos megbetegedések (például az alsó légúti daganatok) mellett az érrendszeri betegségek, illetve egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is nagy felel sség terheli. De nem csupán a dohányzó személyek egészségére fejt ki kártékony hatást, a passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüd rák és a légz szervi megbetegedések kockázatát, illetve a terhesség alatti dohányzás a születend gyermek egészségét is veszélyezteti.15 A dohányzók részaránya kb. 34 % Nyugat-Európában és 47 % KeletEurópában. Nyugat-Európában a n k 25 %-a, Kelet-Európában 20 %-a dohányzik. 14 15

World Health Organisation: The World Health Report 2002 OLEF 2003 Gyorsjelentés

51


Fiataloknál emelkedik a gyakoriság, 15-18 éves korban mintegy 30 %-os.16 Az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) 2002-es adatai szerint az egy feln tt lakosra es cigarettafogyasztás tekintetében Magyarország a világon a 8. helyet foglalja el. Egy összehasonlító elemzés alapján megállapítható, hogy 2000-ben Magyarországon több mint 40 %-kal magasabb volt a dohányosok aránya, mint az Amerikai Egyesült Államokban. 2003-ban a Közép-Dunántúlon a n k 29 %-a, a férfiak 43 %-a dohányzott, nagy többségük (a n k 25, a férfiak 36 %-a) napi rendszerességgel. A n k tizede, a férfiak csaknem negyede er s dohányos, azaz naponta legalább 20 szál cigarettát szívott el. Ezek az arányok gyakorlatilag az országos képet tükrözik. Az egyes korcsoportok közötti különbségeket vizsgálva országos szinten megfigyelhet , hogy mindkét nemben a fiatalok között a legmagasabb a dohányosok aránya (17. ábra). 17. ábra: Dohányzók kor és nem szerinti százalékos aránya a Közép-Dunántúlon és Magyarországon, 2003 Alkalmi

Rendszeres

50 45 40 Százalék (%)

35 30 25 20 15 10 5

18-34 év

35-64 év

65+ év

18-34 év

Férfiak

35-64 év

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

0

65+ év

N k

Forrás: OLEF 2003 Magyarország régióit összehasonlítva, a Közép-Dunántúlon mindkét nemben magas, az országos értéket (28 ill. 41 %) is meghaladó a rendszeresen dohányzók aránya.

16

Európai Népegészségügyi jelentés 2002, WHO

52


Alkoholfogyasztás Az egészség és az alkoholfogyasztás közötti kapcsolatot számos tudományos kutatás támasztotta alá. Míg azonban a mérsékelt alkoholfogyasztás kedvez hatású a szívkoszorúérbetegségek megel zésében, addig a rendszeres, nagymérték alkoholfogyasztás, és az ebb l ered függ ség már súlyosan károsíthatja a testi-lelki egészséget.17 A nagyivás jelent s mértékben növeli egyes betegségek (például májzsugor, szélütés, szájüregi, nyel cs - és eml rák, születési rendellenességek) gyakoriságát. Magyarországon egyes becslések szerint a népesség 8-10 %-a alkoholfügg . Az EUtagországok közül a portugálok vezetnek az alkoholfogyasztásban. Az OECD-országok között csak Írországban és Portugáliában haladja meg az alkoholfogyasztás a magyarországit.18 18. ábra: Rendszeres alkoholfogyasztók kor és nem szerinti százalékos aránya a KözépDunántúlon és Magyarországon, 2003 mértékletes ivó

nagyivó

40 35

Százalék (%)

30 25 20 15 10 5

18-34 év

35-64 év

65+ év

18-34 év

Férfiak

35-64 év

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

0

65+ év

N k

Forrás: OLEF 2003 Az OLEF 2003 keretében önkitölt s kérd ívben tudakozódtak az alkoholfogyasztási szokásokról. A bevallott alkoholmennyiségek alapján a Közép-Dunántúlon él férfiak 19 %-a, a n k 4 %-a volt nagyivónak, míg a férfiak 34 %-a és a n k 8 %-a mértékletes ivónak tekinthet . Ezek a számok valamivel az országos érték felettiek (Magyarországon nagyivó a férfiak 18, illetve a n k 3 %-a, mértékletes ivó a férfiak 31 illetve a n k 8 %-a). A férfiak körében a nagyivók gyakorisága − a régióban és országosan is − a középkorúaknál volt a legmagasabb, míg a n knél a Közép-Dunántúlon az id sebbek közül vallották magukat a legtöbben rendszeres alkoholfogyasztónak (18. ábra). A kérd ívet kitölt k bevallása szerint a férfiak körében a legtöbb nagyivó a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt, de országos átlag fölötti értékeket mutatott a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régió is. 17 18

WHO World Health Report 1999 Health at a glance OECD Indicators 2003

53


A n k körében Közép-Magyarországon, a Közép-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon vallották magukat a legtöbben nagyivónak. Figyelemre méltó, hogy a Dél-Dunántúl mellett az országos viszonylatban kedvez halálozási mutatókkal rendelkez Közép-Magyarországon és NyugatDunántúlon a legmagasabb a mértékletes ivó n k aránya.

Vélt egészség Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az egyének saját egészségükr l kialakított véleménye nemcsak azt jelzi, hogy az emberek hogyan élik meg egészségi állapotukat. Ezt az egyik legjobb egészségindikátornak tartják a tekintetben, hogy az egészségüket rossznak ítél k arányából következtetni lehet az egészségügyi ellátás elégtelenségére.19 Bár kulturális tényez k befolyásolhatják, hogy az objektív egészségi állapot milyen szubjektív egészségérzetet eredményez, mégis számos nemzetközi szervezet (WHO, EU, OECD) használja különböz országok közötti összehasonlításra. 19. ábra: A vélt egészség életkor és nemek szerinti százalékos aránya a KözépDunántúlon és Magyarországon, 2003 nagyon rossz/rossz

kielégít

jó/nagyon jó

90 80

százalék (%)

70 60 50 40 30 20 10

18-34 év

35-64 év

65+ év

18-34 év

Férfiak

35-64 év

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

0

65+ év

N k

Forrás: OLEF 2003 Jónak, vagy nagyon jónak ítéli az egészségi állapotát a Közép-Dunántúlon él fiatal férfiak 76 %-a, és a fiatal n k 66 %-a. Mindkét érték kisebb az országosnál. 65 év felett azonban az itteni férfiak vannak többségben, akik jó egészség nek vallják magukat. Az életkor el rehaladtával szignifikánsan n mind országosan, mind régiós vonatkozásban az egészségi állapottal elégedetlenek aránya. Kielégít állapotúnak, azaz voltaképpen egészségesnek inkább Közép-Dunántúlon tartják magukat a 65 évnél id sebbek, az átlagos magyarországi populációt alapul véve (19. ábra).

19

Special Eurobarometer: The health of adults in the European Opinion Research Group EEIG 2003.

54


Mennyit tehetünk egészségünkért? A lakosság többsége úgy gondolja, maga is sokat tehet saját egészségének meg rzése érdekében. A népegészségügyi célok megvalósításához elengedhetetlen a lakosság aktív részvétele az egészségfejlesztési programokban. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az emberekben tudatosuljon; „saját magam is tehetek valamit az egészségemért!” 20. ábra: "Mennyit tehet egészségéért?" kérdésre adott v álaszok kor és nem szerinti százalékos megoszlása a Közép-Dunántúlon és M agyarországon, 2003 semmit sem tehet

keveset tehet

sokat

nagyon sokat tehet

70 60

százalék (%)

50 40 30 20 10

18-34 év

35-64 év

65+ év

18-34 év

Férfiak

35-64 év

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

Magyarország

KözépDunántúl

0

65+ év

N k

Forrás: OLEF 2003 Az OLEF 2003 eredményei szerint a lakosság többsége úgy gondolja, maga is sokat, vagy nagyon sokat tehet saját egészségének meg rzése érdekében. Azonban a különböz korcsoportok között éles különbségek fedezhet k fel. A fiatal férfiak negyede gondolta úgy, hogy nagyon sokat tehet az egészségéért, az itt él n k ennél valamivel kisebb arányban, 16 %-ban vélekedtek így. Utóbbiak aránya jóval kisebb az országosnál. Az id sebb korosztályok lényegesen kedvez tlenebbnek ítélik meg a lehet ségeiket. A Közép-Dunántúlon és Magyarországon is a 65 éven felüli n k a legpesszimistábbak. A régióban él id s korú férfi lakosság több mint a fele, s t az országos átlagot tekintve is jóval kedvez bb arányban gondolja azt, hogy sokat lehet tenni individuális szinten is egészségünk meg rzése érdekében (20. ábra).

55


Egészségfejlesztés (dr. Solymos Andrásné)

Egészségfejlesztési tevékenységünk keretében figyelemmel kísértük a megye lakosságának egészségi állapotát, munkánkat az Egészség Évtizede Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16) OGY határozat szellemében végeztük. A lakosság egészségének fejlesztési össztársadalmi összefogást, interszektoriális együttm ködést, partnerséget igényel a társadalmi élet szerepl i (az állam, az önkormányzat és a helyi közösségek) között, melyben Osztályunk aktív szerepet vállalt. Az Egészség Évtizedének Nemzeti Programja számba veszi, elemzi, és meghatározza a f cselekvési irányokat, a kedvez és kedvez tlen folyamatok befolyásolására. Az Egészségfejlesztési Osztály szakemberei, valamint a városi intézeteknél m köd egészségvédelmi ügyintéz k, véd -, és ápolón munkatársak biztosítják az egészségfejlesztési feladatok ellátását.

Hosszú távú céljaink: •

A lakosság egészségfejleszt szemléletének pozitív irányú befolyásolása, annak érdekében, hogy az egészséget értékként kezeljék.

•

a lakosság születéskor várható átlagos élettartamának növelése, valamint az egészségesen eltölthet életévek növelésére irányuló tevékenység ellátása.

Közép távú célunk: A megye morbiditási és mortalitási mutatóinak javítása érdekében kifejtett tevékenység azokon a területeken, ahol ez az országos átlaghoz képest eltérést mutat.

Rövid távú céljaink: •

• •

M köd egészségfejleszt programok koordinálása a népesség egészségi állapotát befolyásoló életmód kialakítása érdekében mindazokon a színtereken, ahol a lakosság elérhet . A programok keretében tudatosítani kell a kedvez tlen életmódbeli sajátosságok hatásait, valamint széles körben ismertetni kell a helyes életmód kialakítását el segít lehet ségeket. Az egészségfejlesztésre irányuló egészséget támogató információ folyamatos eljuttatása a megye lakosságához. A megye egészségfejlesztési tevékenységét az életmód kultúra javításában érdekeltekkel együttm ködve a munkájukat koordinatív módon irányítjuk.

Az Egészség Évtizede Nemzeti Program 2004-ben megvalósult alprogramonkénti összefoglalója megyei szinten a következ : I. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása 1. Egészséges ifjúság alprogramhoz kapcsolódóan 14 programot 136 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 2. Id sek egészségi állapotának javítása alprogramhoz kapcsolódóan 5 programot 8 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 3. Esélyegyenl ség az egészségért alprogramhoz kapcsolódóan 5 programot 7 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 4. Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein alprogramhoz kapcsolódóan 9 programot 12 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 56


II. Egészséges életmód programjai, az emberi egészség kockázati tényez inek csökkentése 1. Dohányzás visszaszorítása alprogramhoz kapcsolódóan 7 programot 135 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 2. Az alkohol és drogmegel zés alprogramhoz kapcsolódóan 8 programot 424 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 3. Egészséges táplálkozás és élelmiszerbiztonság alprogramhoz kapcsolódóan 8 programot 75 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 4. Aktív testmozgás elterjesztése alprogramhoz kapcsolódóan 3 programot 227 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 5. Közegészségügyi és járványügyi biztonság alprogramhoz kapcsolódóan 4 programot 17 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 6. Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram alprogramhoz kapcsolódóan 1 programot 1 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 20 III. Az elkerülhet halálozások, megbetegedések, fogyatékosság megel zése 1. Koszorúér- és agyérbetegségek okozta megbetegedések halálozások visszaszorítása alprogramhoz kapcsolódóan 2 programot 54 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 2. Daganatos megbetegedések visszaszorítása alprogramhoz kapcsolódóan 2 programot 2 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 3. A lelki egészség meger sítése alprogramhoz kapcsolódóan 7 programot 93 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 4. Mozgásszervi betegségek csökkentése alprogramhoz kapcsolódóan 3 programot 4 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 5. AIDS megel zés alprogramhoz kapcsolódóan 6 programot 19 helyszínen koordináltunk és szerveztünk IV. Az egészségügyi és népegészségügyi intézményrendszer fejlesztése az egészségi állapot javítása érdekében 1. Népegészségügyi sz r vizsgálatok alprogramhoz kapcsolódóan 2 programot 11 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 2. Ellátásfejlesztés alprogramhoz kapcsolódóan 2 programot 3 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 3. Er forrás-fejlesztés alprogramhoz kapcsolódóan 6 programot 7 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. 4. Monitorozás-informatika alprogramhoz kapcsolódóan 2 programot 7 helyszínen koordináltunk és szerveztünk. Összességében 96 programot 828 helyszínen koordináltunk és szerveztünk, melyeket az alábbiakban szemléltetünk.

20 Minden programunkon felhívtuk a figyelmet az Akcióprogramra. A Közegészségügyi Osztály részletes beszámolót írt a programról.

57


Egészségnevelés az óvodákban 2004 2 25

31

Egészséges környezet

1

Alkohol

0

Táplálkozás Dohányzás 39

49

Higiénia Drog Testmozgás Baleset megel zés

32

Egészségnevelés az általános iskolákban 2004 Egészséges környezet

67 118

Testmozgás

11

Táplálkozás Dohányzás Alkohol Drog

129

51

AIDS 9 21

Egyéb 18

10

Baleset megel zés

51

Higiénia

Egészségnevelés a középiskolákban 2004 40

23


15

18

Testmozgás Táplálkozás

29

6 32

Drog AIDS

37 32

Dohányzás Alkohol

Egyéb Baleset megel zés

21

Higiénia

58


Egészségnevelés a feln tt lakosság körében 2004

19

Mentálhigiéne Életvezetés

74


171


125

Dohányzás

76

Alkohol

31

Drog

45

51

29

AIDS Egyéb

25

89

Sz r vizsgálatokra motiválás

152

Baleset megel zés Higiénia

Egészségnevelés a hátrányos helyzet lakosság körében 2004 Mentálhigiéne Életvezetés 8


10


1

Dohányzás Alkohol

3

Drog

5 6 2

2

2

2

AIDS

1

Egyéb Baleset megel zés Higiénia

Az Egészségfejlesztési Osztály kapcsolatrendszere, tevékenységei

Együttm ködés az ÁNTSZ-en kívüli hálózatok munkájában • • •

Adatszolgáltatás a Nemzeti Kábítószer Adatgy jt és Kapcsolattartó Központ részére. Részvétel a Megyei Kábítószerügyi Egyeztet Fórum munkájában. Részvétel a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézete által Magyarországon koordinált „Hagyd abba és nyersz” dohányzás leszokást segít megyei kampányban. • Kapcsolattartás az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával. • Részvétel a Magyar Gerincgyógyászati Társaság által meghirdetett tartásjavító torna pedagógusok körében történ népszer sítésében. (Két alkalommal szerveztünk továbbképzést ebben a témában.) • A IV. Környezet és Egészség Miniszteriális Konferencia keretében megvalósuló Ifjúsági Parlament közvetlen lebonyolításában való részvétel.

59


Civil szervezetekkel kialakított kapcsolatok •

• • • • • • • •

Az egészségfejlesztést célul kit z civil szervezetek a lakosság közvetlen igényeit fogalmazzák meg. A hozzánk forduló közösségek munkáját szakmai tanácsadással, programjaikhoz kapcsolódó szóróanyagokkal segítjük. Felhívjuk a figyelmüket a pályázati lehet ségekre, igényük szerint segítünk a pályázatok megírásában és lebonyolításában. A Népegészségügyi Program megvalósítása érdekében szoros együttm ködésre törekszünk. Szervezetek elérhet ségét tartalmazó adatbázist folyamatosan frissítjük. Együttm ködési szerz désünk van a Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei Szervezetével és a Magyary Zoltán Népf iskolai Társasággal. Szorosan együttm ködünk az Egészségünkért a XXI. században Alapítvánnyal. Egy munkatársunk részt vett az Alapítvány által szervezett tréningen. Az Alapítvány vezet je folyamatosan eljuttatja hozzánk a dohányzás prevencióval kapcsolatos információkat. Az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége folyamatosan küldi a havonta megjelen „Klubhíradó” c. folyóiratukat. Kapcsolatot tartunk a United Way Vértes Vidéke Alapítvánnyal, mely megyénkben a civilház funkcióját tölti be. Az Utcai Szociális Segít Egyesület közrem ködött az anonim AIDS sz rés elérhet sége címlistájának célcsoporthoz való eljuttatásában. A TAHITI Tatabányai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodával közös egészségfejlesztési ifjúsági programban vettünk részt. A Turul Csontritkulás Egyesülettel Világnapi programban m ködtünk együtt. A Pet fi Tömegsport Egyesülethez eljuttattuk az Országos Egészségfejlesztési Intézett l kapott lépésszámlálót.

Együttm köd partnerek •

Szociális és egészségügyi szakágazat megyei és városi intézetei (GYIVI, Családsegít és Gyermekjóléti Szolgálatok, Közép-Dunántúli Regionális Módszertani Bölcs de) • Kulturális és oktatási szakágazat megyei és városi intézetei (Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet, óvodák, általános és középiskolák) • Települési és kisebbségi önkormányzatok • Komárom-Esztergom Megyei Rend rf kapitányság B nmegel zési Osztálya

Egészséges életfeltételek és életmód kialakításának propagálása Az egészségfejleszt munkánk során folyamatosan figyelemmel kísértük a hazai népegészségügyi helyzet megyénkre jellemz alakulását. A célzott programok elindítása el tt tájékozódtunk az országos és a megyére vonatkozó morbiditási és mortalitási adatokról. A tájékozódásban segítségünkre volt az Epidemiológiai Osztály, a Magyar Statisztikai Évkönyv, a KSH Komárom-Esztergom Megyei Igazgatósága kiadványai, illetve a Magyar Egészségadattár. • A megye egészségfejlesztési tevékenységét, az életmód kultúra javításában érdekeltekkel együttm ködve, a munkájukat koordinatív módon segítettük.

Megyei Intézet által megtartott el adások témái • • •

A család egészségmeg rz szerepe Békében önmagunkkal Televízió hatása a gyermekek személyiségfejl désére 60


• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A serdül k mentálhigiénés problémái A pedagógusok drogprevenciós lehet ségei Értekezlet, mint bels kommunikációs eszköz Hogyan adjunk hatásos interjút? "A döntés a te kezedben van" - a dohányzás eredete, hatásai A dohányzás káros hatása szervezetünkre "Start az egészségért" program bemutatása (Egészségbarát Munkahely konferencián) "Start az egészségért" program bemutatása poszteren (MDOSZ konferenciáján) HIV/AIDS terjedési módjai, a megel zés lehet ségei Korunk pestise az AIDS HIV/AIDS terjedési módjai a betegség demisztifikációja Az egészséges táplálkozás a vásárlással kezd dik Mit tehet az óvoda a gyermekkori elhízás ellen? Egészséges táplálkozás megvalósítása gyermekkorban Érezd jól magad a b rödben! Táplálkozás id s korban Elhízás megel zésének lehet ségei Egészséges táplálkozás kialakításának lehet ségei Az elhízott gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak segítése Táplálkozás a terhesség alatt Táplálkozással egészségünk meg rzése érdekében Egészségfejlesztés fogalomrendszere Az ÁNTSZ népegészségügyi szerepe A települési egészségterv készítése Els segélynyújtás alapjai A népegészségügyi onkológiai sz rés bemutatása A diabetes betegápolás nehézségei

Városi intézetek által megtartott el adások témái • • • • • • • • • • • • • • •

A magánháztartásokban el forduló ételmérgezések, ételfert zések A táplálkozással összefügg betegségek A fiatalkori nem kívánt terhességek megel zése Véd oltások szerepe a betegség megel zésben AIDS prevenció Az allergia, parlagf Környezet-egészségügyi problémák Káros szenvedélyek megel zése Sz r vizsgálatokra motiválás Otthonápolás Szerelem – párkapcsolat – szexualitás Dohányzás – alkohol – drog Egészséges életmód A véradás jelent sége Az influenza hatékony megel zése

61


Programjainkon a következ információs anyagokat használtuk fel Osztályunk által 2004-ben készített információs anyagok Dohányzás általános iskolásoknak (Totó) Tápanyagtáblázat kivonat Mintaétlap egészséges táplálkozás és fogyókúra esetén 1000 kcal szórólap 1400 kcal szórólap 1800 kcal szórólap Táplálkozás a terhesség alatt Táplálkozási totó feln tteknek Programjainkon felhasznált kiadványok • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

"Ételed az életed!" - Szívbarát program kiadványa Tápanyagtáblázat kivonat – saját kiadvány Mintaétlapok egészséges táplálkozáshoz és fogyókúrához (1000, 1400, 1800kcal) – saját kiadvány Táplálkozási totó (gyermek, feln tt) – saját kiadvány "Igyunk tejet!" - hírlevél "Együnk sok gyümölcsöt!" - hírlevél A szív konyhájának receptkönyve – Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa Testtömeg-index - és kalória korong – Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa Már nem is hiányzik… - Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa www.cikiacigi.hu képeslap, 2 féle Le akar szokni a dohányzásról? Ön is meg tudja tenni! – saját kiadvány Dohányzásról leszokást segít rendelések megyei címlistája – saját kiadvány Nemzeti AIDS stratégia 2004-2010 – Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa Megáll az AIDS, AIDS megel zési tanácsok fiataloknak – Országos Epidemiológiai Központ kiadványa "RED RIBBON" - piros szalag - Nemzeti AIDS Bizottság és a F városi Szent László Kórház kiadványa Méhnyaksz rés Amit minden egészséges n nek tudnia kell az eml sz résr l - Magyar Rákellenes Liga kiadványa Az eml rák legy zhet - Magyar Rákellenes Liga kiadványa Napló 2004-2005 tanév – Országos Egészségfejlesztési Intézet kiadványa

Az alábbi lakossági tájékoztató anyagokat juttattuk el az oktatási és egészségügyi alapellátási intézményeken keresztül a lakossághoz. „Hagyd abba és nyersz” plakátjai „Nemzeti AIDS Stratégia 2004-2010” „Igyunk tejet” – 5. osztályos hírlevél „Együnk sok gyümölcsöt” – 5. osztályos hírlevél

62


Médiakapcsolat Médialistát állítottunk össze, melyben az írott és elektronikus média valamennyi KomáromEsztergom megyei képvisel je szerepel. A sajtóval kapcsolatos feladatainkat intézeti kommunikációs munkaterv és kommunikációs szabályzat alapján végezzük. A megyei és városi médiával egyaránt sikeresen együttm ködünk. A kommunikációs munkaterv alapján leggyakrabban egészségfejlesztéssel, népegészségügyi sz réssel kapcsolatos információkat, ill. cikkeket, világnapi tájékoztatókat, közérdek közleményeket jelentettünk meg, és aktuális témákban válaszoltunk az újságírók kérdéseire. Egészségfejlesztés témakörében 96 esetben jelent meg újságcikk, és 81 esetben hangzott el interjú. Egészségfejleszt -dietetikus munkatársunk a Radír Rádióban az elmúlt évben 52 hétvégén táplálkozási tanácsokat adott a hallgatóknak. Folyamatos kapcsolatban állunk az alábbi médiával: Megyei • • • •

Kék Duna Rádió Komárom-Esztergom Megyei Hírlap-napilap 24 Óra napilap Tatabányai Körzeti Televízió

Városi • • • • • •

IttHon-újság - hetilap Híd-újság -hetilap Radír Rádió Komáromi Városi Televízió Tatai Városi Televízió Dunakanyar Rádió Esztergom

Országos •

Magyar Távirati Iroda (MTI)

Az AIDS, a dohányzás, az alkohol és drog témakörben végzett egészségfejlesztési tevékenységek AIDS Az Egészségfejlesztési Osztály által szervezett tevékenységek, programok: •

Az AIDS Világnaphoz kapcsolódóan kommunikációs kampánytervezetet állítottunk össze. • Sajtóanyagot állítottunk össze, és eljuttattuk a két megyei laphoz, a két megyei rádióhoz és a tatabányai városi hetilaphoz.

63


• • • • • •

A „Nemzeti AIDS stratégia 2004-2010” cím kiadványt eljuttattuk a megyében m köd önkormányzatokhoz, valamennyi fekv és járóbeteg ellátó intézetbe, valamint szakrendel kbe. Oktatási intézményekben szerveztünk AIDS prevenciós el adásokat, a diákok és pedagógusok részére információs anyagokat is biztosítottunk. Az anonym HIV sz résr l címjegyzéket állítottunk össze, melyet az Utcai Szociális Segít Szolgálaton keresztül a veszélyeztetett csoportokhoz eljuttattuk. Iskolák tantestületi értekezletein tájékoztatást adtunk a HIV fert zéssel kapcsolatos ombudsmani jelentésr l. A kortársképzés keretén belül felkészítettük a diákokat az AIDS prevencióra. AIDS Világnapi megemlékezést tartottunk a Péch Antal M szaki Szakközépiskola és Gimnáziumban.

Városi intézetek által szervezett tevékenységek, programok A városi intézetek a megye különböz pontjain emlékeztek meg az AIDS Világnapjáról, vetélked ket, Fórumokat, programokat szerveztek a fiatal korosztály számára.

Dohányzás Az Egészségfejlesztési Osztály által szervezett tevékenységek, programok: A magyarországi "Hagyd abba, és nyersz!" program a Népegészségügyi Program kiemelked eseményeként került megrendezésre.

• Részt vettünk a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Közegészségtani Intézete által

irányított „Hagyd abba és nyersz!” cím országos kampány megyei eseményeinek koordinálásában. Sajtóanyagot szerkesztettünk az írott és elektronikus média számára a kampány hátterének bemutatása céljából, melyben - ismertetésre került a dohányzásellenes mozgalom története, nemzetközi irányvonala - a hazai dohányzással összefügg megbetegedések statisztikája, - a kampányhoz való csatlakozás feltételei, intézetünk elérhet sége. Propaganda-tevékenységünk eredményeként Komárom-Esztergom megyében 212 f vett részt a kampányban. Ez a résztvev k száma alapján országos szinten a 8. helyet jelentette. • A Dohányzásmentes Világnap üzenetét eljuttattuk a médiához, sajtóanyagot állítottunk össze. • A „Ne Gyújts Rá!” Világnaphoz kapcsolódóan kommunikációs kampánytervezetet állítottunk össze. - Sajtóanyagot állítottunk össze, és eljuttattuk a két megyei laphoz, a két megyei rádióhoz és a Tatabánya városi hetilaphoz. - A két megyei rádióban az Egészségfejlesztési Osztály munkatársa interjút adott a „Ne Gyújts Rá!” Nap világnapi üzenetér l. - A „Ne Gyújts Rá!” Nap szervez inek felhívását eljuttattuk a döntéshozókhoz. - A Nemzetközi „Ne Gyújts Rá!” Nap 2004. évi üzenetét, valamint a dohányzás visszaszorítását célzó tájékoztató és szakmai segédanyagokat juttattunk el a városi tiszti f orvosoknak.

64


•

• • • • •

Tájékoztatót küldtünk a Megyei Pedagógiai Intézethez, középiskolásoknak kiírt rajzpályázat, valamint az „Egészségesebb életért – dohány-füstmentes iskola” pályázat elnyerésér l, abból a célból, hogy az Intézet havonta megjelen információs lapjában jelentessék meg. „A dohányzás nem tesz feln tté” címmel Tatabányán a Városi Diáknapon b vítettük a diákok ismereteit, szóróanyagot biztosítottunk számukra. „Le akar szokni a dohányzásról?” címmel a Csontritkulás Világnapjához kapcsolódtunk. A novemberi Egészségvédelmi Hónap keretén belül kilenc oktatási intézményben szerveztünk programot. A helyi leszokást segít rendelésekr l tájékoztató anyagot juttattunk el a háziorvosi rendel kbe. Az Óvodai Dohányzás Megel zési Program módszertani anyagát eljuttattuk a Programban résztvev óvodákhoz.

Városi intézetek által szervezett tevékenységek, programok •

A városi intézetek illetékességi területükön koordinálták a „Hagyd abba és nyersz” országos kampányt. • A városi intézetek irányításával beindították a 6. osztályos tanulók dohányzás megel z programját. • A „Ne gyújts rá!” Világnap üzenetének eljuttatása az illetékességi területük polgármestereinek. • Dohányzás prevenciós programokat szerveztek az oktatás-nevelési intézményekben, valamint a feln tt lakosság számára.

Alkohol és drog

• A kortárs egészségnevel -képzés tematikájában a 2003/2004-es tanévben foglalkoztunk •

• • • • • • •

az alkohol káros hatásaival, egy kiadványt állítottunk össze „Józan pillantás az alkoholra” címmel, melyet felhasználtunk a programokon. Az Alkoholizmus Elleni Megyei Egyesületek és Klubok Országos Szövetsége 2002-ben felvette a kapcsolatot Osztályunkkal és folyamatosan megküldi a havonta megjelen „Klubhíradó” cím folyóiratukat, melyet egészségfejleszt munkánk során nagy sikerrel hasznosítunk. Valamennyi egészségfejlesztést célzó rendezvényünkön szóróanyagokkal, totóval hívtuk fel alakosság figyelmét a drogfogyasztás ártalmaira. Részt vettünk a Nemzeti Kábítószer Adatgy jt és Kapcsolattartó Központ munkájában. Részt vettünk a megyei Kábítószer Egyeztet Fórum munkájában. „Akkor és ott jusson eszedbe” címmel drogprevenciós programot szerveztünk kb. 1000 f középiskolás részvételével. „A pedagógusok drogprevenciós lehet ségei” címmel el adást és konzultációt tartottunk pedagógusoknak. Sajnálatos, hogy Komárom-Esztergom megyében humán-er forrás hiánya miatt még mindig nem m ködik drogambulancia. Pontos adatok a drogfogyasztók számáról nem ismertek, mert a betegek az ország különböz városaiban keresik fel a szakambulanciákat. A városi intézetek programokat alkohol prevenciós programokat szerveztek fiatalok részére, valamint alkohol-ellenes szóróanyagok terítésével végezték egészségfejleszt tevékenységüket. 65


Mentálhigiénés tevékenység A magyar lakosság egészségi állapotának romlásában szerepet játszik a feszültséghelyzetek és a velük való megbirkózás készségének hiánya, a családi élet és szocializáció zavarai. Mindezen problémák megel zésére a következ programokat szerveztük.

• A család egészségmeg rz szerepe (Dorog, Pet fi Óvoda, el adássorozat): „A családi életciklusok” „A család krízishelyzetei” (betegség, válás, munkanélküliség, halál) „A családi szocializáció zavarai” „Magatartás és viselkedéskultúra” „A szerepek” „A család értékalakító feladatai”

•

„A serdül kor mentálhigiénés problémái” címmel el adást és konzultációt tartottunk Intézetünkben (munkahelyi színtérprogram).

•

„A televízió hatása a gyerekek személyiségfejl désére” cím el adást és konzultációt tartottunk Intézetünkben (munkahelyi színtérprogram).

•

„Békében önmagunkkal” mentálhigiénés el adás az alapellátásban dolgozó körzeti ápolók (2 alkalom) részére. „Az értekezlet, mint bels kommunikációs eszköz” el adás tartása városi vezet véd n knek. A városi intézetek mentálhigiénével kapcsolatos tevékenysége a helyi családsegít szolgálatok, civil és karitatív szervezetek, és a gyermekvédelem helyi intézményeivel karöltve zajlik.

• •

Egészségnevelési munka az oktatási intézményekben és a lakosság körében •

Az óvodás- és iskoláskorú gyerekek egészséges életmódra nevelése szervezett keretek között zajlik. A pedagógusok egészségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseit a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet szervezi, mellyel osztályunk együttm ködik.

Az óvodáskor meghatározó az egészséges életmódra nevelés szempontjából, mert ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek, egészséget véd szokások jelent sen befolyásolják a kés bbi egészségmagatartást. Az óvodák elkészítették nevelési programjaikat, melyekben jelent s hangsúlyt kapott az egészséges életmódra nevelés. Közel minden óvodában bevezették a min ségbiztosítási rendszert. A novemberi egészségvédelmi hónap keretén belül el adásokat, programokat szerveznek, melyekhez Intézetünk is segítséget nyújt. Megyénkben egy óvoda vezette be a "Szív Kincsesláda" alternatív egészségnevel programot, ez az óvoda bázisóvodaként is m ködik (Tatabánya, Dózsakerti Óvoda). Négy óvoda (Esztergom, Bajót, Oroszlány, Komárom) m ködik a Lépésr l-lépésre… óvodai program szerint, melyben hangsúlyos "a humanista magatartás, a választani és dönteni tudás képessége, a saját lehet ségek felismerése, a sikerre törekvés, az önérvényesítés az egymás iránti tisztelettel és toleranciával ötvözve, a közösségi értékek felvállalásával és meg rzésével". Egy óvoda vallja magáénak a Waldorf filozófiát. Tizenegy óvoda csatlakozott az Országos Egészségfejlesztési Intézet által indított Óvodai Dohányzás Megel zési Programhoz (Almásfüzit , Komárom, Lábatlan, Nyergesújfalu négy óvodája, Pilismarót, Sütt , Tatabánya, Tokod). 66


Az “Egészségesebb Iskolák Nemzeti Hálózatá”-hoz egy iskola, az "Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatá"-hoz 58 óvoda kapcsolódott. •

Az elmúlt években rendszeressé váltak az óvodai, iskolai egészségnapok, egészséghetek, melyeket el adásokkal, foglalkozásokkal, szóróanyagokkal, poszterekkel, szakmai tanácsadásokkal segítünk.

•

Videofilmjeinket ingyenesen kölcsönöztük az alapellátás szervezeteknek, és az oktatási, nevelési intézményeknek.

•

Ebben az évben az iskolák elkészítették egészségfejlesztési programjaikat.

•

Kortárssegít képzés

rendel inek,

civil

Osztályunk 2004-ben is megszervezte 16-17 éves diákok számára a kortársképzést a Péch Antal Gimnázium és Szakközépiskolában Tatabányán. A kortárssegítés alapelve, hogy a fiatalok általában ismerik egymás problémáit és gyakrabban kérnek egymástól a tanácsot, mint szüleikt l, tanáraiktól, feln ttekt l. A program célja: a diákok felkészítése annak érdekében, hogy kortársaikat az egészségesebb életvitel irányába tudják befolyásolni.

Sz résre motiválás •

A Sz rési Koordinációs Részleggel együttm ködve egészségfejleszt munkánk során minden rendezvényünkön, programunkon kiemeltük a célzott népegészségügyi sz r vizsgálatok fontosságát, a lakossági részvétel fokozása érdekében.

Multiszektorialitás jegyében a célok és feladatok megvalósítása során össztársadalmi együttm ködésre törekedtünk. Szakirányító, koordináló és szervez tevékenységünket úgy próbáltuk alakítani, hogy közelebb kerüljünk távlati céljaink megvalósításához.

67


Egészségügyi igazgatás (dr. Földessy Zsuzsanna)

Éves munkatervünk az OTH által kiadott kiemelt munkatervi feladatokat, a Közigazgatási Hivatal által meghatározott komplex ellen rzésekben való részvételt és a jogszabályokból adódó feladatokat tartalmazta, továbbá az év során adódó számos ad hoc feladatot is elláttuk.

I. Az év folyamán a legtöbb munkát és problémát a már m köd egészségügyi szolgáltatók felülvizsgálati kérelmének elbírálása, és a m ködési engedélyek cseréje okozta. A 25/2004 (II. 26.) Kormányrendelet 13. §. (2.) a-f) pontja felsorolta, hogy az egészségügyi szolgáltatóknak melyik id pontban kell beadni a felülvizsgálati kérelmüket. Egyre több egészségügyi szolgáltatónak van vállalkozása, azonban a szolgáltatók többnyire nem ismerik a jogszabályokat, és nem követik a jogszabályváltozásokat sem. Folyamatosan keresték az ügyfelek a megyei intézetet és a városi intézeteket felvilágosításért. Az állandó rendelkezésre állás és segítségnyújtás nehezítette az osztályos munkát. Az ügyfél elégedettség javítása céljából írásos ügyfél tájékoztatót állítottunk össze az ügyfélszolgálati iroda részére, elmondtuk a legfontosabb tudnivalókat a helyi rádióban és összehívtuk a kórházrendel intézeti igazgatókat személyes megbeszélés céljából. Mindezek ellenére sem adta be minden régi egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálati kérelmet 2004. december 31-ig. Nyilvántartásunk alapján ezeket a szolgáltatókat kiértesítettük, hogy m ködési engedélyük érvényét vesztette. Kiemelt munkatervi feladatunknak tekintjük 2005-ben a felülvizsgálati kérelem benyújtását elmulasztott szolgáltatók helyszíni ellen rzését, és – szükség esetén – a megfelel szankció alkalmazását. II. A hatósági munka mutatószámai: ( 1. sz. ábra) 1. els fokú államigazgatási eljárások száma: 205, ebb l a. els fokú érdemi határozatok száma: 202 b. bírságot kiszabó határozatok száma: 3 c. eljárás megszüntetése érdemi döntés nélkül: 0 d. fellebbezések száma: 1, ebb l e. saját hatáskörben módosított, visszavont határozatok száma: 0 f. másodfokon helyben hagyott határozatok száma: 1 2. másodfokú államigazgatási eljárások száma: 2, ebb l g. helybenhagyó döntés: 2 h. ebb l bírságot kiszabó határozat helybenhagyása: 1 i. közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata: 1. (a bíróság döntése a kereset elutasítása és a másodfokú határozat helybenhagyása volt). 3. OTH által hozott felügyeleti intézkedések száma: 0

68


III. Komárom-Esztergom megyében valamennyi közszolgáltató m ködési engedélyének felülvizsgálata és a határozat cseréje megtörtént. Valamennyi – már m köd – egészségügyi szolgáltató nyilatkozott, hogy megfelel a szakmai minimumfeltételeknek. A kórházak maguk végezték el a fekv beteg osztályok progresszivitási szintekbe való besorolását. A tatabányai Szent Borbála Kórház és a komáromi Selye János Kórház progresszivitási szintekbe való besorolása nem tért el a miniszteri tájékoztatóban szerepl besorolási szintekt l. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórháznál mutatkozott eltérés a korábbi besorolásokhoz képest a magasabb szint irányába. A szakf orvosok vállalták, hogy a kiadott m ködési engedélyek alapján szakmájukra vonatkozóan leellen rzik a közszolgáltatókat – lehet ség szerint a magán szolgáltatókat is – a minimumfeltételeknek való megfelelés szempontjából. A szakf orvosi ellen rzések azt mutatják, hogy az intézményvezet k nyilatkozata nem mindig felelt meg a valóságnak. Ennek eredményeképpen kiadtuk az intézményeknek az els kötelez határozatokat a hiányosságaik pótlására. 2004. év folyamán kiemelt munkatervi feladat volt a Közigazgatási Hivatal által kijelölt Esztergom város és Lábatlan nagyközség komplex ellen rzése. A megyei intézet igazgatási osztályának dolgozója és az illetékes városi intézet tisztif orvosa közösen ellen rizték az itt m köd egészségügyi szolgáltatókat.

IV. Az egészségügyi szakellátó rendszer struktúrája: 2004-ben új közszolgáltató nem jelent meg a szakellátásban megyénkben (2. sz. ábra). A meglév szakellátó intézmények közül a komáromi Selye János Kórház 2004-ben címzett pályázatot nyert. Az intézmény a kórháztól kb. négy kilométerre fekv rendel intézetében m köd laboratóriumának a kórházi épületbe való áttelepítésére használja fel a pályázott pénzt. A dorogi és a kisbéri kórházak szintén címzett pályázati pénzekb l épülnek. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház a korábban megkezdett telephely koncentrációt tovább folytatta. A traumatológiai épület tet terébe költöztette a szemészeti -, és a fül-orr gégészeti fekv beteg osztályt. Az oroszlányi rendel intézet a véd n i szolgálatokat költöztette be a rendel intézetbe, kultúráltabb körülményeket teremtve a véd n i munkához. A Bábolnai Egészségügyi Központ, az oroszlányi Szakorvosi Rendel intézet és a nyergesújfalui Szakrendel – szakorvos hiányában és gazdasági megfontolások alapján – közrem köd vel láttatja el a laboratóriumi feladatokat. 2004-ben a héregi ápolási otthon megszüntette m ködését a megyében. Az 50/2002. (III. 26.) Kormányrendeletben foglaltak szerint – a nyergesújfalui rendel intézeten kívül – valamennyi kórház-rendel intézet és önálló rendel intézet többletkapacitási kérelmet nyújtott be a Megyei Intézethez szakmai véleményezés céljából. Kiemelten támogattuk a Szent Borbála Kórház MRI, DSA, ODM és SPECT kérelmét, a Megyei Önkormányzat drogambulancia m ködtetéséhez szükséges addiktológiai gondozói óraszám kérelmét, a Vaszary Kolos Kórház megyei Reumatológiai Osztályának b vítését, az épül dorogi Krónikus Belgyógyászati Szakkórház rehabilitációs ágyainak növelését, valamint az Euro-Care Vesedializáló Állomás kezel egység számának emelését. Ezek a kérelmek elengedhetetlenül szükségesek a megye betegeinek színvonalasabb ellátásához. Örvendetes tény, hogy 2004. december 1-jén megnyílt a Szent Borbála Kórházban az Onkológiai Osztály, amely alapja lehet egy Megyei Onkológiai Centrumnak. A megyében 2004-ben sem kezdte el m ködést a Drogambulancia szakorvos hiány és finanszírozási problémák miatt.

69


Az elmúlt év kiemelked feladatának tekintettük a megye sürg sségi betegellátásának áttekintését, és a sürg sségi alapellátás valamint a sürg sségi szakellátás megszervezésének segítését, tekintettel arra, hogy ennek az ellátásnak a szervezettsége közvetlenül hat a lakosság egészségi állapotára és biztonságérzetére. Megyénkben egyre több összevont (egy telephely ) ügyelet m ködik, folyamatos ellátást biztosítva a lakosságnak. Központi ügyelet sajnos még egy kistérségben sincs. A központi ügyelet nagy el nye lenne, hogy a háziorvosi ügyelet és az Országos Ment szolgálat (OMSZ) egy hívószámon (104) érhet el, és közös diszpécserszolgálat (OMSZ szolgálatvezet ) dönti el, hogy milyen színt (háziorvosi ügyelet, roham/esetkocsi) segítségre van szüksége a betegnek. A Vaszary Kolos Kórháznak Sürg sségi betegellátó osztály m ködtetésére már engedélye van. A Szent Borbála Kórház egy Sürg sségi betegfogadó-hely kialakításán dolgozik. 2004. év folyamán az OMSZ f igazgatójának utasítására a tatai ment állomáson megsz nt a szolgálatvezetés. Az OMSZ Komárom-Esztergom megyei Szervezetének vezet je szerint a betegellátás biztonsága az átszervezéssel nem romlott, azonban a helyi kórház igazgató f orvosa kifogással élt a változás miatt.

Az esztergomi, a dorogi, a kisbéri, komáromi és az oroszlányi ment állomás kialakításánál az lenne az ideális, ha a az alapellátási ügyelet és a ment állomás helyileg is egy telephelyen (vagy legalább egymáshoz közel) lenne. A megyében két térségben vannak 15 percen túl elérhet települések, ezért Nyergesújfalu és Bábolna térségében új ment állomás telepítése szükséges. Az OMSZ állomásain.– szinte kivétel nélkül – nagyobb beruházásokat igényl munkálatokat (festés, mázolás, tet javítás stb.) kellene végezni. Az épületeken évek óta csak sürg s karbantartási munkálatokat végeztek.

V. Beteg-beutalási rend: Minden év decemberében megtörténik a beteg-beutalási rend teljes kör áttekintése az érvényes m ködési engedélyek alapján. A beteg-beutalási rend felkerül az ÁNTSZ Megyei Intézetének honlapjára (http://www.antsz.hu/komarom/), ahol a lakosság is megtekintheti. A beteg-beutalási rend olyan közérdek információkat is tartalmaz, mint a közszolgáltató szakellátó intézmények-, OMSZ- és Betegszállítók címe, telefonszáma, a betegjogi képvisel pontos elérhet sége, alapellátási ügyeletek címe stb. A beteg-beutalási rend elérhet ségét a helyi médiában is közzétettük. Az év közben bekövetkezett változásokat a honlapon folyamatosan megjelentetjük. 2004-ben a tatabányai Szent Borbála Kórházban súlyos szakember hiány miatt szünetelt a PIC, és a Gyermek-Intenzív Osztály is csak részlegesen m ködött. Az érintett betegek elhelyezése miatt segítséget kértünk – és kaptunk – a F városi-, a Fejér Megyei-, és a Gy rMoson Sopron Megyei ÁNTSZ tisztif orvosaitól. A gyors segítségnek köszönhet en a betegellátásban komolyabb zavar nem következett be. 2004. év végére a probléma rendez dött. Új osztályvezet f orvos irányítása alatt a PIC és a Gyermek-Intenzív Osztály újra fogadja a betegeket.

VI. Panaszügyek: Tárgyévben az alapellátással és a szakellátással kapcsolatosan 22 panaszügy ékezett az Intézethez kivizsgálás céljából. A panaszok egy része névtelen bejelentés volt, a közérdekre való tekintettel mind kivizsgálásra került. A vizsgálatot – illetékesség szerint – a Megyei Intézet, az illetékes városi ÁNTSZ, vagy a Megyei Orvosi kamara Etikai Bizottsága folytatta le. A panaszügyek lezárása megtörtént. A lefolytatott 70


eljárás eredményér l a panaszos értesítést kapott. A betegek az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi és szervezési feltételeinek hiányosságait kifogásolták. Több esetben emberi méltóságuk megsértése képezte a panasz tárgyát.

VII. Szakmai munka: 2004-ben a Megyei Önkormányzat egészségügyi munkabizottságot hozott létre Komárom-Eszterom megye egészségügyi fejlesztési szakmai programjának kidolgozására. A munkabizottság vezet je a megyei tisztif orvos volt, de a munkabizottság tagjai között szerepeltek az Igazgatási Osztály munkatársai is. A program elkészült, és a megyei Közgy lés elfogadta az anyagot. A program aktualizálása, kistérségi-, intézményi szintre való lebontása a 2005. év feladata lesz.Az elkészült program forrásként szerepelt a Közép Dunántúli Regionális Egészségügyi Fejlesztési Program kidolgozásában is. VIII. Kapcsolattartás: Az Igazgatási Osztály koordinációs feladatkörében részt vesz a bels és küls koordinációban. Bels koordinációs feladatkörében tartja a kapcsolatot a Megyei Intézet osztályai és a városi intézetek között, valamint az Ügyfélszolgálati Irodát m ködteti. Az Ügyfélszolgálati Iroda munkanapokon hétf t l - csütörtökig 8 órától 16 óra 30 percig, pénteken pedig 8 órától 14 óráig fogadja az ügyfeleket személyesen és telefonon. Küls koordinációs feladatkörében tartja a kapcsolatot a Megyei Önkormányzattal, a települési önkormányzatokkal, valamint az egészségügyi szolgáltatókkal, és együttm ködik a Megyei Orvosi Kamarával, valamint a Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. A Sz rési-koordinációs Részleg 2004. évi tevékenysége Komárom-Esztergom Megyében a Sz rési-koordinációs Részleg 2004.-ben két folyamatban lév , népegészségügyi célú, célzott sz r vizsgálatok csoportjába tartozó sz réstípus koordinációját látta el. A mindennapi feladatok csoportjában a sz r vizsgálatok tervezése, szervezése, az eredmények nyomon követése, analízise, a nehézségek kiküszöbölése, a folyamat kiteljesedésének segítése, megvalósítása állt.

I. Szervezeti keret, személyi feltételek: a feladat ellátása 2004. december 01-ig az Igazgatási Osztály keretei között történt. A megyei koordinátori feladatokat az igazgatási osztályvezet látta el. 2004. december 01-t l a sz rési koordinációs feladatok az Egészségfejlesztési Osztályhoz kerültek át. A szervezési munkát 1f szervezési asszisztens és 1f adminisztrátor segítette. II. Népegészségügyi Sz r vizsgálatok: 2004. évben a sz rési koordináció kiemelt feladatának a sz r vizsgálatra kijelölt területek lakossága sz r vizsgálatainak el készítését, a megjelenési arány figyelemmel kísérését, a lakosság tájékoztatását, és a szervezésben segítséget nyújtó egészségügyi szakdolgozók informálását tekintette. II/1. Méhnyak-sz rés: 2003. szeptemberében történt meg az els jelentés az Országos Tisztif orvosi Hivatal felé a 25-65 éves hölgyeket érint , háromévenként esedékes sz r vizsgálat adatbázisából.

71


2003.statisztikai adatai Lejelentettek 3130

25-34 év 23

Megjelentek (152 f ) 35-44 év 45-54 55-65 év év 22 45 61

Értékel Nem Negatív Kóros 65 év hetetlen negatív felett 1 8 121 23 9

2003. szeptember és 2003. december 31. között a megjelenési arány 4,85 % volt. 2004.statisztikai adatai Lejelentettek 26147

25-34 év 119

Megjelentek (962 f ) 35-44 év 45-54 55-65 év év 173 259 407

Értékel Nem Negatív Kóros 65 év hetetlen negatív felett 4 54 799 109 58

2004. január 01. és 2004. december 31. között a megjelenési arány 3,68 % volt. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a 2003. évi megjelenési arány (a lejelentettek számát is figyelembe véve) csökkent a 2004. évben. A statisztikai tábla többi adattartalma – viszonyítva a 2003-as tört év adataihoz – lényegi eltérést nem mutat.

A megjelenési arány növelése érdekében a sz rés elindítása el tt megkerestük az adott terület polgármesterét és tájékozattuk a sz rés beindulásáról. Kiadványt juttattunk el a lakosság tájékoztatására a helyi sajtó és televízió számára. A lakosságot megyei napilapban, valamint a „grátisz” újságban is tájékoztattuk a méhnyak-sz rés folyamatáról és fontosságáról. A hátrányos helyzetben lév lakosság megjelenési arányának növelése érdekében felkerestük a Családsegít Szolgálatot és lehet séget kértünk a népegészségügyi célú, célzott vizsgálatok népszer sítésére. Egy alkalommal kaptunk lehet séget és alkalmat, hogy tájékoztató kiadványokkal és személyes tanácsadással vegyünk részt az egészséges életmód témakörében megrendezett eseményen. A Kisebbségi Önkormányzatok számára meghirdetett értekezleten el adás formájában ismertettük a népegészségügyi célú, célzott sz r vizsgálatok aktuális Komárom-Esztergom megyei helyzetét, a sz rési típusok folyamatát. Kiemelend eseménynek tartjuk, hogy a Pedagógiai Intézet Igazgatójával történt el zetes konzultáció alapján a pedagógusok továbbképzésébe beépítik a népegészségügyi célú, célzott sz r vizsgálatokat tartalmazó ismereteket.

A MOL és az Országos Tisztif orvosi Hivatal által szervezett sz r buszos prevenciós rendezvényen tájékoztató kiadványokkal, személyes tanácsadással vettünk részt. A megjelent érdekl d k körében kérd íves felméréssel kutattuk a sz rési irányultságot, a lakosság sz réssel kapcsolatos ismeretanyagát. A feldolgozás utáni információkat, tapasztalatokat beépítettük a szervezési és koordinációs tevékenységünkbe. A megye különböz pontjain 15 családorvos közrem ködését kértük, 300 db. méhnyaksz réssel kapcsolatos anonim kérd ív, célcsoporthoz történ eljuttatásához. A célcsoportba a rendel ben várakozó 25-65 éves paciensek tartoztak, akik a várakozási id alatt töltötték ki a kérd íveket. Az értékelést a megyei Orvosnapon el adás formájában ismertettük, valamint a tapasztalatokat beépítettük a mindennapi tevékenységünkbe. 72


II/2. Eml sz rés: 2004. I. félévében megyénkben még nem m ködött befogadott eml sz r állomás, s így szervezési és koordinációs feladatainkat alapvet en befolyásolta a más megyékben történ sz résre irányítás. Az érintett populáció sz rését a jelentési id szak I. félévében az Országos Onkológiai Intézet és a gy ri Nemzetközi Egészségügyi Központ végezte. 2004. II. félévében meghívásos pályázaton befogadást nyert a tatabányai Szent Borbála Kórház Eml sz r Állomása, s így 2004. szeptemberét l a paciensek lejelentése és sz rése már a megyén belül történt. Az eml sz rés beindulása el tt egyeztet konzultációkon vettünk részt a sz r állomáson a sz rés folyamatáról, logisztikai vázlatáról és a jelentési kötelezettségr l. A kapcsolattartás a sz r állomás dolgozóival folyamatos és rendszeres. A Szent Borbála Kórház az els hónapokban nem tudott jelentéseket készíteni az informatikai rendszerük hibája miatt, de ezt utólag pótolták. 2004. évben Tatabánya, valamint Tata és mindkét város környez településein történt sz rés. 2004. év statisztikai adatai Év

2004

Behívottak

Megjelentek

13056

45-49 év 892

50-54 év 883

55-59 év 725

60-65 év 858

Összesen

Megjelenési arány

3358

25,72 %

2004. év szakmai adatai a negyedéves jelentések alapján

Összesen:

M téti javaslat

Operáltak száma

Benignus

14 1 12 0 27

6 4 12 2 24

3 0 2 1 6

Malignus

3 4 10 1 18

Benignus: jóindulatú Malignus: rosszindulatú

73

Malignus 45-49 év 0 0 2 1 3

50-54 év 2 0 2 0 4

55-59 év 1 1 4 0 6

60-65 év 0 3 2 0 5


Az eml sz rés els ciklusának összesített adatai Év

2002 2003 2004 összesen •

Behívottak

Megjelentek

9196 10645 13056 32897

45-49 év 1248 1355 892 3495

50-54 év 793 1251 883 2927

55-59 év 639 1076 725 2440

60-65 év 730 1328 858 2916

Összesen

Megjelenési arány

3410+1719* 5010 3358 13497

55,77 % 47,06 % 25,72 % 41,03 %

A jelölt adat a korcsoportonkénti bontásban nem szerepel, mivel a jelentésben csak összesített adatot kaptunk.

2004-ben a megjelenési arány csökkenésének hátterében az alábbi ok állhat: - A sz résben érintett területek (Tatabánya és vonzáskörzete, Tata és vonzáskörzete) értesítést kapott lakosai háziorvosi, vagy más szakorvosi beutalóval a behívás el tt már megjelentek eml sz résen. (Mindezt az érintett területek lakosainak a telefonjaiból tudjuk.)

III. Több szakmai megbeszélésre került sor a sz rési koordinátorok és a sz r állomások vezet i között (Gy r, Országos Onkológiai Intézet és a Szent Borbála Kórház). A látogatások célja a sz r vizsgálatok technikai lebonyolításának gyakorlati áttekintése, a felmerült problémák megbeszélése és megoldási javaslatok készítése volt. IV. Informatika: A Központi Sz r vizsgálati Nyilvántartó adatbázis m ködtetésével az eml sz rés lakossági listájának frissítése, az eml sz r centrumok részére az érintett lista leválogatása, a méhnyak-sz résben érintettek háziorvosi praxisonkénti fogadása és a lista folyamatos aktualizálása vált lehet vé. V. Betegségmonitorozás: Megyénkben 15 háziorvos szolgáltat meghatározott betegségcsoportokra adatokat a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája által irányított un. Háziorvosi Morbiditási Adatgy jtési Program (HMAP) keretében. A vizsgálati protokoll szerint a program vizsgálja a magasvérnyomás, a cukorbetegség, az oxigénhiányos szívbetegség, a heveny szívizomzat-elhalás, a májzsugor, valamint a tüd -, eml -, vastagbél-, méhnyak- és prostata (dülmirigy) rosszindulatú daganatainak el fordulását életkor, nem, a diagnózis forrása, és az adott praxisban megjelent típus szerint. A program révén biztosítottuk a folyamatos koordinációs tevékenységet, az adatszolgáltatás szervezését, az adatok rögzítését és a kapcsolattartást. Összesített paciens szám az aktuális korfa adatok szerint: 26319 f . 2004-ben 1168 db incidencia adatot (új megbetegedés) regisztráltunk. A statisztikai lapokon jelentett adatok összesítése betegségcsoportok szerint:

74


298 137 Hypertonia: Diabetes : ISZB : AMI : Stroke : Tüd cc. : Eml cc. : Colon cc. : Cervix cc. : Prostata cc. :

20 67 40 40 15 10 magas vérnyomás cukorbetegség oxigénhiányon alapuló szívbetegség heveny szívizomzat-elhalás szélütés-agyi vérkeringési zavar tüd rák eml rák vastagbél-rák méhnyak-rák dülmirigy-rák

21

7

4

257

Elhalálozás

Kijelentkezés

Prostata cc.

Cervix cc.

Colon cc.

Eml cc.

Tüd cc.

Stroke

AMI

ISZB

Májzsugor

Diabetes

Hypertónia

2004.

252

VI. Városi Intézetek sz réssel kapcsolatos tevékenysége: a városi ÁNTSZ-ek folyamatosan segítették a megyei sz rési koordinációs tevékenységet. Ennek során a Sz rési Koordinációs Részleg munkatársának bevonásával háziorvosi és ápolói értekezleten, lakossági fórumokon propagálták a sz réseket, valamint segítséget nyújtottak tájékoztató kiadványok célcsoporthoz való eljuttatásában. Összefoglalás: 2004-ben a sz rési koordináció kiemelt feladatának tekintette a megjelenési arány növelését. A lakosság részér l is élénk érdekl dés volt észlelhet a sz r vizsgálatok iránt. A telefonos megkeresések nagy része a szomszédos megyékbe koordinált eml sz réssel volt kapcsolatos, a helyben elvégezhet lehet ségekre, és az el jegyzési id pontok módosítására kérdeztek rá. A méhnyak-sz réssel kapcsolatban szakmai kérdések is felmerültek, valamint a magán-n gyógyásznál elvégzett vizsgálatokra irányultak. Örvendetes tény, hogy 2004. II. félévében megyénkben is befogadásra került eml sz r állomás, ami reményeink szerint pozitívan fogja befolyásolni a megjelenési arányt. A méhnyak-sz rés tekintetében nehezíti a koordinációt, hogy megyénk nem rendelkezik befogadott cytopathológiai laboratóriummal, ami a vizsgálati anyag elszállításában generál problémákat. Az általunk közölt fenti statisztikai jelentésekben nem jelennek meg olyan adatok, amelyek háziorvosi, foglalkozás-egészségügyi, és más szakorvosi beutalóval, vagy saját elhatározásból történtek magán n gyógyásznál, és nem az állami szervezett sz rés keretében. Sz rési stratégiánk: - Közvetlen célként a sz rési megjelenési arány növelését és a hátrányos helyzet ek körében a sz rést népszer sít tevékenységet jelöltük meg. - Távlati célunk a közgondolkodás egészségorientált befolyásolása, a „sz rési éberség” fenntartása, valamint az „egészség-biztonság” érzetének kialakítása. Korszer bbnek és ezért nagyon fontosnak tartjuk az ifjúság „egészség megtartó” magatartásának kialakítását a sz r vizsgálatokon való részvétel tekintetében is, a betegség megel z magatartás helyett!

75


Közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szakellátó intézmények organogramja (2004. december 31-i állapot szerint) Kórház-Rendel intézet

Önálló rendel intézet

Szent Borbála Kórháza Tatabánya

Szakorvosi Rendel intézet Oroszlány Szent Borbála Egészségügyi Kht. Dorog

Vaszary Kolos Kórház Esztergom Selye János Kórháza Komárom Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendel intézet Tata Batthyány Kázmér Szakkórház Kisbér

Egészségügyi Központ Bábolna Városi Rendel intézet Nyergesújfalu

Egyéb fekv beteg szakellátó intézet

Egyéb jaróbeteg szakellátó intézet

Alkohológiai Szakintézet Dömös

Egészségház Lábatlan

Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány Ápolási Intézet Tatabánya Ápolási Intézet Oroszlány

Gyermek Rehabilitációs Szakrendel Tatabánya

76

Sanatio Ossis Kft. Tatabánya Klinikus Bt. Tata


ÁNT SZ városi/m egyei intézeteinek az egészségügyi szolgátatókkal kapcsolatos egészségügyi igazgatási hatósági tevékenysége 2004. évben

Ellátások m egnev ezése Kód

Nyilv ántartott Ellen rzött egészségegészségügyi ügyi szolgáltatók szolgáltatók szám a szám a

Végzett ellenörzések szám a

Kiadott, új m ük dést engedélyez

Cserélt m ük dést engedélyez X

2004. év ben M ük dést Szolgáltató m ük dési felfüggeszt engedélyét v isszav onó (m ind)

Egyéb rendelkez (m ind)

szám a

határozatok szám a 10 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 20 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211

Alapellátás feln tt háziorv osi szolgálat házi gyerm ekorv osi szolgálat v egyes (gyerm ek+feln tt) háziorv osi szolgálat v éd n i szolgálat iskola- és ifjúságegészségügyi szolgálat foglalkozás-egészségügyi alapellátás fogorv osi alapellátást v égz fogorv osi szolgálat otthoni ápolási, illetv e szakápolási szolgálat hospice szolgálat egyéb alapellátás Alapellátás összesen:

116 52 48 156 51 96 69 24 2 21 635

0 0 0 4 3 1 4 0 0 2 14

0 0 0 38 3 1 15 0 0 2 59

0 0 0 0 2 1 0 3 1 0 7

8 11 11 52 7 25 17 1 0 4 136

1 0 0 0 0 1 0 1 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

3

461 7 288 5 38 37

1 4 12 0 4 5

1 4 216 0 13 19

20 3 31 0 15 0

164 12 375 0 41 46

3 9 0

2 6 0

2 6 0

0 0 0

65 61 974

4 3 41

17 3 281

0 13 82

Szabálysértési (helyszíni is)

Végrehajtási pénzbírságoló (m ind)

összege eFt.

szám a

0

0 0 0 11 0 2 2 0 0 0 15

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

17 0 4 0 0 0

0 0 0 0 0 0

1 1 21 0 0 3

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

6 12 0

0 0 0

0 0 0

4 5 0

0 0 0

0 0 0

0 0 0

32 12 700

0 1 22

0 0 0

3 3 41

0 0 0

0 0 0

0 0 0

Járó szakellátás rendel (ba)* szakrendel /szakrendelés (bb)* rendel intézeti szakrendel /szakrendelés (bc)* m obil egészségügyi szolgálat (bd)* szakam bulancia (be)* gondozó (bf)* speciális diagnosztikai v agy terápiás feladatot ellátó állom ás, központ (bg)* laboratórium (bh)* diagnosztikai központ (bi)* kizárólag egészségügyi szakdolgozó által nyújtott ellátás esetén szakm a, szakképesítés elnev ezés használatára jogosult (bj) egyéb járóbeteg szakellátás (pl.: gyógytorna stb.) Járóbeteg szakellátás összesen:

* a 60/2003. (X.20.) ESZCSM rend. 5.§ (1) bek. vonatkozó pontja ** a 60/2003. (X.20.) ESZCSM rend. 5.§ (2) bek. X A 25/2004. (II.26) Korm.r. 13.§-ában elrendelt felülvizsgálat és ennek alapján történ

77

módosítás határozatai t kell itt szerepeltetni.


Ellátások megnevezése Kód

Nyilvántartott Ellen rzött egészségegészségügyi ügyi szolgáltatók szolgáltatók száma száma

Végzett Kiadott, új Cserélt mük dést mük dést ellenörzések engedélye- engedélyeszáma z z X

2004. évben Szolgáltató Mük dést mük dési felfüggeszt engedélyét visszavonó (mind)

Végrehajtási pénzbírságoló (mind)

Egyéb rendelkez (mind)

száma

határozatok száma 30 301 302 303 304 305 306 307 308 309 401 402

Fekv beteg szakellátás ápolási intézet (ca)* krónikus kórház (cb)* városi kórház (cc)* megyei/f városi kórház (cc)* mátrix kórház (cd)* szakkórház (ce)* gyermekkórház (ce)* országos intézet (cf)* egyetemi klinika (cg)* nappali kórház (d)* szanatórium (2)** egyéb fekv beteg-ellátó intézmény Fekv beteg-ellátás összesen:

50 501

összege eFt.

száma

3 0 2 1 0 0 0 0 0 3

0 0 6 5 0 0 0 0 0 0

0 0 30 29 0 0 0 0 0 0

1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 0 46 35 0 0 0 0 0 0

1 0 1 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 13 10 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 2 11

0 0 11

0 0 59

0 0 1

0 0 83

0 0 2

0 0 0

0 0 23

0 0 0

0 0 0

0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

7

1

7

0

2

0

0

1

0

0

0

4

1

7

0

2

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

Egyéb szolgáltatás népegészségügyi intézet

502 503

Szabálysértési (helyszíni is)

rzött betegszállítás

504

vérellátó szolgálat

505

máshova nem sorolható szervezet

17

2

2

0

14

0

0

0

0

0

0

Egyéb szolgáltatás összesen:

29

4

16

0

19

0

0

1

0

0

0

Mind összesen:

1649

74

415

90

938

27

0

80

0

0

0

78


A megye egészségügyi szakellátásának értékelése a regionális és megyei szakf orvosok éves jelentése alapján Komárom-Esztergom megyében az egészségügyi ellátó-rendszer szakmai felügyeletét 13 regionális, 30 megyei és 13 városi (5 gyermek háziorvosi és 8 feln tt háziorvosi) szakf orvos látja el. Változás az alapellátás megyei szakf orvosa, egy f városi szakf orvos, a patológia, a radiológia és a rehabilitáció szakf orvosainak személyében történt. Jelentéseikben a szakf orvosok kifejezték aggodalmukat néhány országos intézetet érint megszüntet intézkedésr l. A szakf orvosok igénylik, hogy az ÁNTSZ kikérje a véleményüket a megye egészségügyi ellátását befolyásoló kérdésekben. Mindig készséggel állnak a rendelkezésünkre, és véleményükkel nagy segítséget nyújtanak a napi feladatok megoldásában. Az elmúlt év során is véleményt nyilvánítottak az egészségügyi ellátó rendszert érint szerkezet átalakítások kapcsán, a céltámogatások, a címzett pályázatok és a többletkapacitási igények elbírálásánál. A m ködési engedélyezési eljárások, a panaszügyek és a megye egészségügyi szakmai programjának kidolgozása során minden esetben válaszoltak a felkéréseinkre. 2004-ben felkértük a szakf orvosokat, hogy szakterületüknek megfelel en mérjék fel teljesülnek-e a minimumfeltételek, megfelelnek-e az ellátó egységek a progresszivitási szinteknek. Ez a munka még nem fejez dött be, ez év során a szakfelügyeleti rendszer megújítása után folytatódik. Valamennyi szakf orvos kitért a kötelez továbbképzések helyzetére, az els ötéves továbbképzési periódus tapasztalataira. A vélemények alapján megállapítható, hogy a továbbképzések költségesek, nehezen áttekinthet k, és problémát jelent a helyettesítés. A nehézségek ellenére megyénk orvosai igyekeztek eleget tenni a továbbképzési kötelezettségnek. A szakf orvosok többsége az éves jelentés megírása el tt végigjárta a felügyelete alá tartozó köz- és magánszolgáltatókat. Az ellen rzésekr l jegyz könyvszer írásos beszámolót csak néhány szakterülett l kaptunk, de probléma esetén minden esetben jelezte felénk észrevételeit a szakf orvos. A többiek az ellen rzéseik tapasztalatairól az éves jelentésükben számoltak be. 2004. november 18-án került megrendezésre a hagyományos éves szakfelügyel i (f orvosi) értekezlet. Ezen az értekezleten az intézményvezet k nem voltak jelen, mert a szakfelügyelet néhány stratégiai kérdésének az elemzése volt a cél. A témák között az éves jelentés szempontrendszere, valamint a szakmai minimumfeltételekr l rendelkez jogszabály értelmezése is szerepelt. Mind az éves értekezlet konstruktív hangneme, mind a jelentések szakmaisága bizonyítja, hogy megyénkben a tisztiorvosi szolgálat és a szakf orvosok kapcsolata jó. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy az állami tisztségvisel k, és a szakért k egymást kölcsönösen informálva és támogatva naprakészen tudják megoldani a rájuk háruló feladataikat. Tudni kell azonban, hogy a szakfelügyelet által elvégzett munkához képest a szakért k megbízási díja eddig nagyon szerény volt. Ehhez járult, hogy 2004. évben – az ÁNTSZ sz kös költségvetése miatt – a korábban biztosított juttatásokat is meg kellett szorítani. A szakf orvosi, szakfelügyeleti rendszer 2005 évi megújítása hátterében a felügyelet egységesítése és hangsúlyának emelése mellett nem titkolt cél a szakért i díjak rendezése is. 79


Addiktológia: regionális szakfelügyelet A szenvedélybetegek ellátása Komárom-Esztergom megyében is komoly és fokozódó zavarokkal küzd. A megyében önálló addiktológiai osztály nem m ködik. Az addiktológiai fekv betegeket a Szent Borbála Kórház és a Vaszary Kolos Kórház pszichiátriai osztályain látják el. Az alkoholos halálozás tekintetében vezet helyen vannak a megye típusos borvidékei. A halálozások száma és az elhaltak átlagos életkora alacsonyabb az el z évekhez viszonyítva. Problémát jelent a szenvedélybetegek nappali foglalkoztatásának, a közösségi pszichiátriai szolgáltatásoknak a hiánya. Csak részben megoldott a szenvedélybetegek rehabilitációja is. Egy intézmény m ködik a megyében Dömösön, ahol f leg szenvedélybetegek foglalkoztatásával és rehabilitációjával foglalkoznak. Esztergomban a privatizált praxisok száma jelent sen n tt ugyan, de a szakma komoly szakorvos hiánnyal küzd. Több esetben el fordul, hogy a belgyógyászati osztályok krónikus betegellátási igényüket is a krónikus pszichiátriai osztályokon szeretnék megoldani, ami fordítva is elmondható. A megyében továbbra sem m ködik drogambulancia. A nyilvántartott adatokból kit nik, hogy a hálózatban alacsony az addiktológiai nyilvántartási és gondozási hajlandóság. Látszik az ellátórendszer elégtelensége, a jogszabály keltette bizonytalanság. Drog-rehabilitációs intézet m ködtetése lenne indokolt. Önálló gerontológiai, gerontopszichiátriai osztályok kialakításával tehermentesíteni lehetne a pszichiátriai osztályokat. Az addiktológiai, pszichiátriai ellátásban nélkülözhetetlenek a szociális munkások, számuk azonban nem elegend .

Fekv beteg ellátás: • Szent Borbála Kórház: az elmúlt jelentési id szakhoz képest a helyzet tovább romlott. A meglév személyi feltételekkel az osztály, a két szakrendelés, a nappali ellátás és a gondozó m ködtetése megterhel feladat. • Vaszary Kolos Kórház: a 2004-es évben csökkent a túlápolások ideje és száma, és javult az orvos és n vér ellátottság. Négy szakorvos és egy rezidens látja el az osztályos, szakrendel i, gondozói és addiktológiai feladatokat. Járóbeteg szakellátások: 2004-ben változatlan személyi és tárgyi felszereltséggel m ködtek. 2004. augusztusától a Szent Borbála Kórházban gyermekpszichiátriai szakrendelés vehet igénybe. A tatabányai pszichiátriai gondozónak továbbra is nagy problémája, hogy nincs pszichológusuk, s így az osztályon dolgozó pszichológussal egyeztetve tudják a feladatot ellátni. Az elme-szociális otthoni ellátás tekintetében a várakozási id és az ellátás formáiban változás nem következett be. Aneszteziológia: megyei szakfelügyelet Komárom-Esztergom Megyében 2004-ben is három fekv beteg intézményben folyt aneszteziológiai tevékenység. A lakosság-arányosan megszabott intenzív ágyszám alacsonyabb a megyében. A Szent Borbála Kórházban és a Vaszary Kolos Kórházban m ködik intenzív osztály. Személyi feltételek: a humán er forrás biztosítása egyre problémásabb, mivel n az orvoshiány. A rezidens rendszer nehezen áttekinthet , és centralizáltan biztosít munkaer t kevés intézménynek.

80


• Selye János Kórház: A 2003.év elején bekövetkezett átmeneti zavar a személyi feltételek biztosításában 2004. év elejére uralhatóvá vált, sikerült konszolidálni a helyzetet. A szakmai minimumfeltételek teljesüléséhez néhány készülék hiányzik, de a respirátorral ellátott altatógépek mellett alkalmazott monitorok a betegészlelést megfelel en segítik. Ébred helyiséggel a m t nem rendelkezik, s így az ehhez tartozó tárgyi feltételek is hiányoznak. A postoperatív rz felszereltsége elégséges, a betegészlelés személyi feltételei biztosítottak. Az aneszteziológiai ambulancia továbbra is jól m ködik, a tárgyi feltételek kiegészítésére azonban szükség van. Kapcsolattartásuk a megyei Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztállyal jó, szakmai támogatást és segítséget kapnak. Az intézmény a sürg sségi ellátást az osztályokhoz kapcsoltan végzi. Nem terveznek összpontosítást, mert a jelen megoldásban az aneszteziológus-intenzív szakorvos elérhet sége folyamatosan biztosított. • Vaszary Kolos Kórház A kórházban hat éve m ködik Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály. Építészeti adottságaik jók, gép-m szer parkjuk biztosítja a betegellátást. A tárgyévben b vítésre is lehet ség volt. Az aneszteziológia területén néhány m szer pótlására lenne szükség. A szakdolgozói létszám elégséges. Munkakapcsolatuk a megyei kórházzal és a társosztályokkal jó. Továbbra is gondot jelent a CT korlátozott idej üzemelése. A transzplantációs programot támogatják, a szervdonációban lehet ség szerint részt vesznek. Képzés, továbbképzés: bels továbbképzéseket tartanak, a pontszerz továbbképzésekr l több esetben az igazolásokat évek múltán sem kapják meg. • Szent Borbála Kórház A Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály 1984 óta m ködik. A progresszív betegellátás követelményei és szükségletei a megyei kórház szintjén nagy elvárásokat támasztanak. Az elvárásoknak nehéz eleget tenni az alábbiak miatt: - folyamatosan növekszik a forgalom - az ügyeleti ellátás szinte m szakszer - kevés az orvos, a szakasszisztens és az intenzív ápoló - a kiterjesztett és id igényes-hosszú beavatkozások biztonságos végzéséhez nagyobb tudású, megbízható gép-m szer szükséges. A pótlások ellenére a gépek és m szerek átlag életkora 810 év. A transzplantációs programban részt vesznek, a szervdonációt lehet ség szerint támogatják. Képzés, továbbképzés: a dolgozók továbbképzésen való részvétele biztosított, amit segít az évenként 5 nap hivatalos távollét biztosítása.

Ápolás: megyei szakfelügyelet Az ápolás-szakfelügyeleti ellen rzések a jelentés id szakában az Országos Tisztif orvosi Hivatal által kiadott egységes ellen rzési jegyz könyvek alapján történtek.

Alapellátás: Személyi feltételek: jelent s változás nem történt az el z id szakhoz viszonyítva. A legtöbb háziorvosi szolgálat egy szakdolgozót alkalmaz. A szakdolgozók rendelkeznek az el írt szakképesítéssel, illetve folyamatban van annak megszerzése. Tárgyi feltételek: a háziorvosi rendel k rendelkeznek a szakmai minimumfeltételekkel. Képzés, továbbképzés: a pontszerz tanfolyamokon való részvétel továbbra is gondot jelent a szakdolgozóknak. Tapasztalatok, észrevételek: egyre csökken a háziorvosi szolgálatok ápolói által végzett ápolás a betegek otthonában. Az otthoni szakápolási szolgálatok látják el az ápolási feladatok nagy részét. Javasolt az alapellátás min ségbiztosítási rendszerének kiépítése. 81


Otthoni szakápolás: A megyében kilenc MEP által finanszírozott otthoni szakápolási szolgálat m ködik. A szakdolgozók többsége részmunkaid ben, a jogszabályban el írt eszközökkel végzi a tevékenységet. A hospice ellátás is bekerült a szolgáltatások körébe. Két kórház ad ápolási zárójelentést a betegnek, amennyiben a beteg állapota szükségessé teszi az otthoni ápolást. Fekv beteg-ellátás: Komárom-Esztergom megye nyolc fekv beteg intézményében folyik ápolási tevékenység. Személyi feltételek: A szakdolgozói létszám-ellátottság jó, az el írt szakképesítéssel a dolgozók 99%-a rendelkezik. A laboratóriumi és röntgen szakasszisztens, valamint az intenzív terápiás ás nephrológiai szakápoló szakma „hiányszakmának” számít a megyében. Az ápolási igazgatók kiemelt feladatuknak tekintik az ápolási tevékenység min ségének fejlesztését, a szakmai ismeretek folyamatos szinten tartását, az új ismeretek elsajátítását. Tárgyi feltételek: Az ápolás tárgyi feltételeinek b vítését az intézmények anyagi lehet ségeinek függvényében igyekeztek biztosítani. Folyamatosan rendelkezésre álltak az ápolók munkáját könnyít , és a betegek kényelmét szolgáló eszközök. Képzés, továbbképzés: Az intézmények rövid és hosszú távú továbbképzési terv elkészítésével készültek a szakdolgozók szakmai tudásának szinten tartására. Tapasztalatok, észrevételek: Az ápolásban résztvev k feladat- és hatásköre, valamint felel ssége a személyre szóló munkaköri leírásban rögzített. A protokollokat a legújabb szakmai ismeretek és intézményi lehet ségek figyelembevételével állították össze. Rendszeres bels auditok alkalmával ellen rzik a rendszer m ködését, dokumentációját és annak ismeretét a dolgozók körében. Megvalósításuk az egyes osztályok min ségbiztosítási felel seinek, és valamennyi dolgozónak a felel sségi körébe tartoznak. Az ápolási folyamat dokumentálása a fekv beteg intézményekben teljes kör . Megyénk egy városi kórházában az ápolásvezetés elkészítette az egyénre szóló, „unit-dose” elvén alapuló számítógépes nyilvántartó programrendszert a belgyógyászati és a reumatológiai osztályon. Ápolási Intézetek: Sajnálatos módon 2004. évben tovább csökkent az ápolási ágyak száma, mivel Hérgen megsz nt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által m ködtetett 20 ágyas Ápolási Intézet, és szünetel a Szent Borbála Kórház 20 ágyas ápolási osztálya. Jelenleg Komárom-Esztergom Megyében két ápolási intézet m ködik 85 ággyal. A lakosság igénye az ápolási szolgáltatások iránt a jelenlegi kapacitásnál magasabb. Belgyógyászat: megyei szakfelügyelet Komárom-Esztergom megye belgyógyászati szakellátásában 2004-ben lényegében változás nem történt. Az el z évhez viszonyítva jelent sen n tt a kórházak belgyógyászati osztályaira ügyeleti id ben sürg sséggel beutalt betegek száma. Az okokat tekintve a háttérben az alapellátás rendelési idejének megosztott volta, a szociális körülmények vegyes jellege, és a szenvedélybetegek számának növekedése állhat. M szerezettség: a megye speciális ágystruktúrájában a m szerezettség színvonala n tt. Személyi feltételek: a szakembergárda – különösen az önálló járóbeteg-ellátó helyeken – kritikusan alacsony számot ért el. A kórházhoz kapcsolódó betegszállítás Esztergom-Dorog térségében nem megfelel en szervezett. Az új beteg lefektetése és a hazamen betegek hazaszállítása között gyakran diszkrepancia van.

82


A szakf orvos 2004-ben személyes látogatást tett a Szent Borbála Kórház, a Selye János Kórház és a tatai Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Szakkórház aktív belgyógyászati osztályán. Megállapítása szerint a vezet k megfelel en irányítják a fekv - és a járóbeteg szakellátásokat. A munka magas színvonalon folyik.

A szakf orvos javaslatai: - háziorvosokkal kialakított kapcsolat elmélyítése - belgyógyászati osztályokon el forduló nosocomiális fert zések okainak visszaszorítása - a belgyógyászati osztályokon elhunytak patológiai vizsgálatának növelése - a belgyógyászati osztályok aktív szerepvállalása az intézmény sürg sségi betegellátó egységében - a megyei ÁNTSZ-ek jelentéseib l az ország aktuális belgyógyászati helyzetének vázolása (a szervezésre, el készít munkálatokra a szakf orvos felajánlotta segítségét) - a tudományos munka, a kongresszusokon való részvétel feltételeinek javítása Az átalakulóban lév szakfelügyeleti rendszerben bízik a szakf orvos, melyben komoly elvárások jelentkeznek, és számon kérhet ek lesznek a hozott intézkedések. A megyei, esetleg regionális koncepcióban a szakf orvos véleménye komoly súlyt jelentene.

B rgyógyászat: megyei szakfelügyelet Fekv beteg szakellátás: A megyében B rgyógyászati Osztály nem m ködik. A b rgyógyászati osztályok megszüntetésének következménye, hogy megyénkben megsz nt a b rgyógyász szakorvos képzés és nincs rezidens b rgyógyász sem. A fekv betegek ellátása a Szent Borbála Kórház belgyógyászati osztályán elkülönített 8 ágyon történik. A Vaszary Kolos Kórház 5 ágy m ködtetésére kapott engedélyt a belgyógyászati osztályon, de ezt a lehet séget nem érvényesítik, mivel a fekv betegeket a SOTE B rklinikára, illetve a tatabányai Szent Borbála Kórház B rgyógyászati részlegére fektetik be. Külön kihívásnak számít a téli hónapokban a hajléktalan fagyott betegek ellátása. A Szent Borbála Kórházban 2004-ben a b rgyógyászat ágykihasználtsága 93 %-os volt. Járóbeteg szakellátás: a megyében hét B r- és Nemi-beteg Gondozó (BNG) m ködik. Az engedélyezett óraszámok kihasználtsága 65 %. A kihasználatlan óraszámok továbbképzés, rendezvények, szabadságok terhére, valamint Tatabányán az év második felében kilépett két szakorvos hiányának tudható be. A betegforgalom az el z évhez viszonyítva alig változott. A betegek 53 %-át a tatabányai és az esztergomi BNG látta el. Személyi feltételek: megyénk 10 b rgyógyász szakorvosa közül 3 túl van a nyugdíjas korhatáron, 2 szakorvos GYED-en van. Szakasszisztensekben hamarosan komoly hiány lesz. Szakmaspecifikus szakasszisztens képzés jelenleg hazánkban nem történik. (A szakf orvos ismételten felhívja a figyelmet erre a jelenségre.) Tárgyi feltételek: a BNG szakrendel k felszerelése a minimumfeltételeknek megfelel ugyan, de a berendezési tárgyak régiek, elhasználtak, a rendel k kicsik. Esztergomban problémát jelentett, hogy a háziorvosi ügyelet a b rgyógyászati szakrendel t használta, így azt délután a b rbetegek nem tudták igénybe venni. 2005-ben ezt a problémát a kórház vezetése megoldotta. A szakf orvos a szakterületén mutatkozó problémákat évek óta jelzi szakf orvosi jelentésében. Ezek a problémák az alábbiak: - A szakrendel k nem jelentik a kötelez en jelentend foglalkozási megbetegedéseket. Valószín leg e mögött a dolgozók munkahely féltése húzódik meg. - Egyes magánrendel kben asszisztens nélkül végeznek kism téteket. 83


- A magánrendel kben kiállított beutalókat és recepteket egybemossák a közszolgálati munkahely receptjeivel és beutalóival. - A magánrendel k 2004-ben sem jelentettek nemi-beteget, holott a betegségcsoport nagy részét a magánszféra látja el. Diagnosztikájuk, terápiájuk és gondozásuk nem a szakma szabályai szerint történik. - Alacsony a kezelt gonorrhoeás, friss syphilises és az STD-s betegek száma. Feltételezhet , hogy a betegeket máshol látják el. - A prostituáltak kötelez id szakos vizsgálatára az elmúlt évben sem volt jelentkez . - Az Országos Intézet a szakf orvos munkáját nem ellen rizte. A szakmai protokollok nagy része elavult.

Csecsem -gyermekgyógyászat: megyei szakfelügyelet A szakf orvos a tárgyévben munkaterv és ellen rzési terv alapján végezte tevékenységét. A megyei vezet véd n vel tartja a kapcsolatot, de az alapellátási szakfelügyel kkel lényegében nincs munkakapcsolata. A megyében három fekv beteg osztály m ködik. • Szent Borbála Kórház: a 19 szervezett orvosi állásból 13 betöltött, melyb l 7 szakorvos és egy rezidens. Az orvos létszám valamelyest javult, összetételében (életkor, szakképzettség) azonban nem megfelel . 2004-ben az osztályvezet f orvosi állást betöltötték. Az év folyamán 5 pályakezd (4 határon kívül végzett) állt munkába. Tárgyév végén újraindult a NIC-ellátás, valamint augusztusban a gyermekpszichiátriai szakrendelés. Szociális szempontból indokolt felvételek az elmúlt évekkel azonos gyakorisággal fordultak el . Az ellátás során nagyobb igény lenne az „anyás elhelyezésre”, szükség lenne 6-8 fér helyes anyaszállásra. A progresszív ellátásra vonatkozó elvek a gyakorlatban érvényesíthet k. Újszülött ellátás: Tárgyi feltételek megfelel ek, a n vérlétszám leépítése miatt gondot jelent a szabadságok kiadása, illetve a betegállományban lév k pótlása. A szüléseknél jelen van a gyermekosztályos orvos, patológiás szülés esetén a gyermekgyógyász szakorvos. Az újszülöttkori sz r vizsgálatok hiánytalanul megtörténnek. Az anyák – kívánság szerint – Rooming in rendszerben kerülhetnek elhelyezésre. Csecsem -és gyermekhalálozás: évente egy alkalommal a csecsem halálozás értékelésére sor kerül. Ugyanez a gyermekhalálozás értékelésér l nem mondható el. Min ségbiztosítás m ködik, saját kidolgozású protokollok vannak. Az orvosképzésben és az orvos-továbbképzésben részleges akkreditációval vesznek részt. Ügyeleti ellátás: két orvos ügyel, közülük az egyik szakorvos. F orvosi készenlét akkor áll fel, ha az egyik ügyeletes nem szakorvos.

A szakf orvos szakmai ellen rzést tartott, mely alapján az alábbi javaslatokat tette: - PIC-n vérlétszám pótlása - Gyermek szakambulanciák asszisztensi státuszainak visszaállítása - Pályakezd k beléptetése a rendszerbe - Orvos létszám stabilizálása, mindennapos készenléti ügyelet szervezése - Sürg sségi fogadóhely, anyaszállás kialakítása - Gyermekneurológus alkalmazása - Számítógépek pótlása illetve cseréje. •

Vaszary Kolos Kórház: A 6 szervezett orvosi állásból 2 betöltött, melyb l szakorvos 1 f . A személyi feltételrendszerben változás történt. 2 szakorvos elment, 2 rezidens 84


gyermeket vállalt, ugyanakkor 1 pályakezd lépett be. A meglév orvos-létszám kevés. Néhány új m szer javította az ellátást, de még így is hiányos a felszerelés. Változó számban el fordultak szociális szempontból indokolt felvételek. A betegek (szüleik) jogai megfelel en érvényesülnek. A szakambulanciák meger södtek, nephrológiai, gyermekpszichiátriai és gyógytorna rendelés indult. Újszülött ellátás: a gyermekosztály orvosa vesz részt a feladatellátásban. Felszerelések rendelkezésre állnak. Patológiás szülésnél gyermekorvos jelenléte biztosított. Újszülöttkori sz r vizsgálatok megtörténnek. Csecsem -és gyermekhalálozás: az év folyamán megyei szinten történt értékelés. Min ségbiztosítás m ködik, az orvosképzésben, orvos továbbképzésben és szakdolgozói továbbképzésben folytattak oktatási tevékenységet. Ügyelet: többnyire a környék háziorvosai látják el az ügyeletet. A szakf orvos rendszeres konzultációt folytat az osztállyal. •

Selye János Kórház: A hat szervezett orvosi állásból öt betöltött, melyb l négy szakorvos. A személyi feltételben javulás történt, csaknem teljessé vált a létszám. Stabil és állandó MSZSZ m ködik. Stabilizálódott a gyermek-pulmonológiai szakambulancia. Az osztályon komfortosítás történt. Az el z évhez képest változatlanok a szociális szempontból indokolt felvételek. A betegek (szüleik) jogai érvényesülnek. Újszülött ellátás: a személyi, tárgyi feltételek megfelel ek, az újszülöttkori sz r vizsgálatok hiánytalanul megtörténtek. Csecsem -és gyermekhalálozás: megyei szinten egy alkalommal értékelték a csecsem halálozást. Min ségbiztosítás m ködik, orvosképzésben vesznek részt részképzés keretében. Ügyelet: a házi gyermekorvosok is részt vesznek az ügyeleti ellátásban. Az alapellátás orvosaival jó kapcsolat alakult ki.

Fogászat: megyei szakfelügyelet A megye fogorvosi ellátásában lényegi változás az el z évekhez képest nem történt. A gyermekfogászat területén annyi változás tapasztalható, hogy az iskolák nagyobb hajlandóságot mutatnak a gyermekfogászati ellátás segítésére. Az iskolák kérésére féléves ütemterv alapján történtek a fogászati sz rések. A fogszabályzás átmenetileg szünetelt, majd szakvizsga után csökkentett rendelési id ben történt az ellátás. Kapcsolat az Országos Intézettel: 2004-ben három alkalommal tartott a Fog-és Szájbetegségek Országos Intézete összevont f orvosi értekezletet. A szakf orvos három ellen rzést tartott a megyében. A m ködési engedélyezési eljárásban 27 esetben adott javaslatot.

Foglalkozás-egészségügy: megyei szakfelügyelet Személyi feltételek: Komárom-Esztergom megyében a foglalkozás-egészségügyet 118 szolgálaton belül 123 orvos és 145 üzemápoló biztosítja. A létszámban minimális változás tapasztalható. Az orvosi létszám 7 f vel, az ápolói létszám 5 f vel csökkent az el z évhez képest. Szakorvosi képesítéssel 107 f rendelkezik, 114 f a szakképzett ápolók száma. A minimumfeltételeknek a szolgálatok megfelelnek. Tárgyi feltételek: a szolgálatok megfelelnek a tárgy, gép-, m szer-, és építészeti szakmai minimumfeltételeknek.

85


A szolgálatok eltér szakmai színvonalon m ködnek. A f foglalkozású szolgálatoknál prioritás a preventív foglalkozás-egészségügy, az „egyéb tevékenységet is végz knél” a leterheltség függvényében szolgáltatási és szakmai hiányosságok tapasztalhatók. Kiemelked problémaként veti fel ismételten a szakf orvos, hogy amíg a szervezett munkavégzésben foglalkoztatottak száma 101%-os lefedettség , addig megoldatlan az ipar, a kereskedelem és f leg az stermel k munka-, és foglalkozás-higiénés ellátottsága a nem szervezett munkavégzés kategóriájában. Szakf orvosi ellen rzések: az ÁNTSZ Megyei Intézetével 4 esetben, a városi intézetekkel 14 esetben végezte közösen a szakf orvos az ellen rzéseket. Képzés, továbbképzés: A szakf orvos az országos szakf orvosi értekezleteken és a Foglalkozásorvostani Szakmai Kollégium munkájában részt vett. Az év folyamán lehet ség nyílt fórumokon, kongresszusokon, munkavédelmi képzés-továbbképzésben való részvételre is. Javasolja a szakf orvos az 5 évenként kötelez , akkreditált intézetben letöltend szakorvosi és szakápolói továbbképz pontszerz kurzusok visszaállítását. Fül-orr-gégészet: megyei szakfelügyelet Komárom – Esztergom megyében önálló osztály csak a Szent Borbála Kórházban m ködik. A megyei kórház állandó ügyeletet ad. Ügyeleti id ben a szemészeti betegek sürg sségi ellátását is biztosítják, de a ment által beszállított urológiai betegek átvételét is végzik abban az esetben, ha a sebész-, vagy idegsebész a m t ben tartózkodik. Az állandó ügyelet nagy terhet ró az osztály orvosaira. A szakf orvos véleménye szerint az önálló szakrendeléseken dolgozó orvosoknak „szakmai nap” keretében részt kellene vállalniuk az ügyeleti rendszerben. A Vaszary Kolos Kórházban a szemészettel közös matrix osztály m ködik, szakorvosi készenléttel. A Selye János Kórházban, a rendel ben dolgozó fül-orr-gégész szakorvos által operált betegek a sebészeti osztályon kerülnek elhelyezésre. A szakf orvos javaslatot tett az ellátás technikai változtatására. A felvetett problémával kapcsolatban kértük a Fül-orr-gégészeti Szakmai Kollégium véleményét. Válasz még nem érkezett. Személyi feltételek: a megyében a szakterületen orvoshiány van, a folyamatosan hirdetett állásokra nem jelentkezik pályázó. Tatabányán, Esztergomban, Komáromban, Oroszlányban és Tatán f állású szakorvosok, Dorogon, Nyergesújfalun és Bábolnán részfoglalkozású szakorvosok végzik a rendeléseket. Tárgyi feltételek: lényegében megfelelnek a szakmai követelményeknek, egyes rendel kben 1-2 nagyobb érték m szer hiányzik. A szakf orvos meglátása szerint a minimumfeltételek sorában van egy-két olyan m szer, melynek beszerzése fölösleges, mert nem használják a rendel kben. Építészeti feltételek: Tatabányán megfelel , Esztergomban a sebészeti pavilon tet tér beépítésével megfelel körülmények közé került a fekv beteg szakellátás is. Képzés, továbbképzés: 2004-ben kongresszusokon 9 el adást tartottak. Az orvosok leterheltek, a továbbképzések drágák, egyre nehezebb a finanszírozásuk. A gyógyszercégek által támogatott továbbképzések esetében a cég elvárja saját termékeinek használatát és reklámozását. Szakf orvosi ellen rzés: 2004-ben a szakf orvos valamennyi intézetet meglátogatott, volt olyan intézmény, ahol 2-4 alkalommal is ellen rzött. Az éves jelentés megírása el tt valamennyi rendeléssel konzultált, két helyszínen személyesen tárgyalt az intézmény vezet jével.

86


Gyermekkardiológia: megyei szakfelügyelet Személyi feltételek: 2004-ben a megyében a szakf orvoson kívül továbbra sem dolgozott gyermekkardiológus. A megyei gyermekosztályon kívül a gyermekkardiológiai ellátásban más szakrendelés nem vesz részt. A szakrendelésen kívül a szakf orvos 1996. óta folyamatosan végzi a korai szívizomelhaláson átesett szül k utódainak vizsgálatát és a szívbeteg gyermekek gondozását. A gyermekkardiológiai szakrendelésen 2004-ben 1756 beteg jelent meg, melyb l 648 f volt az el ször vizsgáltak száma. A regionális illetve országos központba 42 esetet utaltak. A központban történt kivizsgálás után 34 beteg jelentkezett további ellen rzés céljából. Gyermekneurológia és gyermekpszichiátria: regionális szakfelügyelet •

Tatabánya és vonzáskörzete: a sürg sségi felvételek a gyermekosztályon, illetve a pszichiátriai osztályokon történtek. A gyermekneurológiai rendelést feln tt neurológus végzi. Gyermekpszichiátriai szakambulancián heti 1 alkalommal gyermekpszichiáter rendel. Magánvállalkozás keretében m ködik gyermekneurológiai, gyermekpszichiátriai, és EEG-rendelés.

Ajánlások az ellátás fejlesztéséhez: - Gyermekpszichiátriai sürg sségi felvételi részleg kialakítása a gyermekosztályon - Ifjúságpszichiátriai sürg sségi felvételi részleg kialakítása a pszichiátriai osztályon - Gyermekneurológus és gyermekpszichiáter szakorvos alkalmazása illetve kiképzése - Nem orvos diplomások alkalmazása és megtartása •

Esztergom és vonzáskörzete: a gyermekneurológiai és gyermekpszichiátriai esetek sürg sségi felvétele 2004-ben is a gyermekosztályon történt. Serdül korú pszichiátriai esetek felvételére a pszichiátriai osztályon került sor. A járóbeteg ellátásban gyermekneurológus és gyermekpszichiáter is részt vesz.

Ajánlások az ellátás fejlesztésére: - A meglév gyermek pszichiátriai óraszám duplájára történ emelése a Dorogon meglév óraszám változatlanul hagyása mellett. -A gyermekneurológiai rehabilitáció feltételeinek biztosítása. Gyermekpulmonológia: regionális szakfelügyelet 2004-ben Komárom-Esztergom megye 5 városában m ködött gyermekpulmonológiai szakellátás. • Szent Borbála Kórház: a pulmonológiai rendelés a gyermekosztály szerves részeként m ködik. A vizsgálatok, kezelések során nagy biztonságot jelent az intenzív osztályos háttér. A szakrendelést gyermekgyógyász-, gyermek-tüd gyógyász szakorvos végezte. Munkáját egy szakasszisztens segítette, ami nem elegend , mert a vizsgálatok egy része id igényes. Növekv betegforgalom mellett a rendelési id csaknem a felére csökkent. A leggyakoribb betegség az allergiás rhinitis és a krónikus obstruktív bronchitis. A személyi és tárgyi feltételek nem javultak. Az el jegyzési id pontokat nem tudják tartani. A szakf orvos megállapítása szerint a rendelési id növelése, és két asszisztens szükséges a feladat ellátásának javításához.

87


•

•

• •

Selye János Kórház: a rendelést gyermek-tüd gyógyász szakorvos és egy szakasszisztens látta el. 2004 szeptemberét l két gyermek-tüd gyógyász szakorvos és két allergológiai-pulmonológiai szakasszisztens állt munkába. A rendel kissé sz k, de esztétikus. Természetes világítása és szell zése csekély. A leggyakoribb betegség az allergiás rhinitis és az asthma bronchiale. Az el z évek gyakorlatának megfelel en 2004-ben is tudtak fogadni 2x1 hétig 10-10 asthmás gyermeket a gyermekosztályon, ahol légzésfunkciós vizsgálatok, allergológiai paraméterek ellen rzése, gyógy-, és légz torna, valamint úszásoktatás szerepelt a programban. A szakf orvos megállapítása alapján a rendelés megfelel a szakmai minimumfeltételeknek. Szent Borbála Egészségügyi Kht. Dorog: a szakrendelés célja Dorog és vonzáskörzete, valamint Esztergom és környéke gyermekeinek légúti betegségekre irányuló kivizsgálása, kezelése és gondozása. Az elengedhetetlen röntgen vizsgálatok a Tüd gondozóban történnek. Célszer lenne a rendelés áthelyezése a Tüd gondozóba. A legtöbb betegmegjelenés asthma bronchiale és obstructiv bronchitis miatt történt. Szakorvosi Rendel intézet Oroszlány: a rendelést gyermek-tüd gyógyász végezte egy asszisztenssel. A betegek száma fokozatosan emelkedik. Az új betegek túlnyomó többsége allergiás rhinitis. Vaszary Kolos Kórház: az esztergomi kórházban heti egy alkalommal m ködött 2004-ben gyemek-pulmonológiai rendelés.

Gyermeksebészet: regionális szakfelügyelet Komárom-Esztergom megyében gyermeksebészeti osztály nem m ködik. A gyermekosztályon helyezik el az ellátásra szorulókat. A megye három érintett kórházában a szakmai protokollokat messzemen kig figyelembe veszik. Els sorban id sebb életkorban végeznek akut beavatkozásokat. Az elektív m tétek kis számban fordulnak el , és id sebb életkorban történnek. A gyermeksebészeti ellátást igényl betegeket többnyire Gy rbe, vagy Budapestre utalják. A gyermekgyógyászok kapcsolata a feln tt sebészekkel jónak mondható.

Idegsebészet: regionális szakfelügyelet A megyében csak a Szent Borbála Kórházban m ködik idegsebészeti osztály. Az osztály ágykihasználtsága, a m tétek száma, a m tétek eloszlása és a mortalitás az el z évhez viszonyítottan érdemben nem változott. A statisztikai adatok az országos átlagnak megfelelnek. Személyi feltételek: az osztály orvos és szakképzett ápoló ellátottsága jónak mondható. Gép-m szerezettség: Tatabányán MR-diagnosztikai lehet ség továbbra is hiányzik, ami az idegsebészeti betegek kivizsgálását és kezelését negatívan befolyásolja. Építészeti feltételek: megfelel ek. Szakmai színvonal: a tatabányai idegsebészeti osztály ellátja Komárom-Esztergom megye idegsebészeti betegeinek dönt többségét, de szükség esetén a betegek továbbküldése is megoldott.

Igazságügyi-orvostan: regionális szakfelügyelet A szakfelügyel f orvos 1998. január 01. óta látja el Gy r-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Vas megye illetékességi területén a szakmai felügyeletet. Továbbképzésen, szakf orvosi értekezleten való részvétel: Komárom-Esztergom Megyében az orvosszakért k kis száma, szakmai leterheltsége miatt szervezett továbbképzés 88


nem volt. A szakf orvosi értekezleten részt vett a szakf orvos. Munkáját a szakmailag illetékes országos intézet nem ellen rizte. A tevékenység jellemzése: A megyében az orvosszakért i tevékenység jelent s részét a Rend rf kapitányság orvosai végzik. A korábbi évekhez viszonyítva az általuk végzett munka mennyisége megn tt. A szakért i véleményeket felhasználó szervek a megyében folyó orvosszakért i tevékenységet megfelel szakmai színvonalúnak ítélték meg. A szakért k leterheltsége miatt a határid k pontos betartása nem minden esetben volt lehetséges. Tapasztalat, észrevétel: Az igazságügyi-orvostan szakterületen dolgozók véleményének ad hangot a szakf orvos, amikor ez évben is méltatlanul alacsonynak ítéli meg a szakért i díjazást.

Infektológia: regionális szakfelügyelet A szakfelügyel f orvos két alkalommal tartott felügyeleti ellen rzést megyénkben, és részt vett az ÁNTSZ megyei Intézete által szervezett szakf orvosi értekezleten is. KomáromEsztergom megyében 2004-ben sem m ködött infektológiai osztály, s így a klinikumba tartozó eseteket a megyeszékhelyen m köd Infektológiai Szakambulancián látták el. A szakambulancia építészeti-, szakmai-, személyi-, tárgyi-, gép-, és m szerfeltételei rendelkezésre állnak. A fekv beteg ellátást igényl betegeket az intenzív osztályon, vagy a f városi Szent László Kórházban látják el. A Szakambulancia vezet f orvosa rendszeres viziteket tart az intenzív és sebészeti osztályokon. Fert z betegségek számának alakulása: 2004. évben is érezhet volt a bejelentett fert z betegségek abszolút számának csökkenése, aminek a hátterében a szakfelügyel f orvos azt valószín síti, hogy az infektológiai betegek nagy részét steril ágyakon, belgyógyászati osztályokon kezelik más f diagnózissal. Továbbképzés, tudományos munka: Az ambulancia vezet f orvosa több tudományos rendezvényen szerepelt el adással, továbbképz orvosi folyóiratban rendszeresen publikál. Az orvosi kamara etikai bizottsága, a szakmai vezet testület és a tanácsadói testület valamint a gyógyszerterápiás bizottság tagjaként is részt vesz a szakmai munkában. Szakorvos-képzés, utánpótlás: Az infektológiai osztály megsz nésével megsz nt a megyében az infektológus szakorvosképzés lehet sége. A szakf orvos évek óta észrevételezi, hogy a megye belgyógyász és gyermekgyógyász szakorvos jelöltjei a kötelez infektológiai gyakorlatot a f városi Szent László Kórházban vagy másik megye infektológiai osztályán tudják letölteni.

Iskolaegészségügy: megyei szakfelügyelet A szakf orvos két helyszínen megtartott ellen rzés tapasztalatait és észrevételeit, javaslatait foglalta össze jelentésében. • Esztergom: két f állású iskolaorvos, három iskolavéd n és egy asszisztens látja el a feladatot. A központi rendel tágas, felszerelt, de leromlott állagú épületben m ködik. A dokumentáció áttekinthet , jól nyomon követhet . A gyógytestnevelés iskolánként megoldott. • Komárom: személyi változás történt az ifjúság-orvosi teend t ellátó orvos személyében. Munkáját egy véd n és egy félállású asszisztens segíti. Az öt nagyobb létszámú középiskola közül háromban van rendel . A dokumentáció megfelel , jól nyomon követhet . Az ellátás els segély jelleg . A gyógytestnevelés megoldott. • Tata: a szakf orvos látja el a feladatot, két f állású véd n vel asszisztens nélkül. A rendel k felszereltsége jónak mondható, a hiányosságokat pótolták. Az iskolák vezetésével a kapcsolat jó. 89


•

Tatabánya: a f állású iskolaorvos nyugállományba vonulása miatt meghirdetett állást betölteni nem tudták az alacsony finanszírozás miatt.

Izotóp-diagnosztika: regionális szakfelügyelet A megyében egy izotóp diagnosztikai osztály m ködik a Szent Borbála Kórházban. Építészeti feltételek: az osztály a kórház f telephelyén, a többi diagnosztikai osztály közelében m ködik. Megközelíthet sége, az épület állaga és a higiénés helyzete jó. Személyi feltételek: az osztályon egy szakorvos és egy rezidens dolgozik f állásban. Az asszisztensek szakasszisztensi képesítéssel rendelkeznek, forgó-rendszerben dolgoznak. Gép-m szerezettség: az in vitro vizsgálatok módszerének megválasztásában költségcsökkent tényez k játszanak közre. A m szerezettség megfelel nek mondható, a gépek jól szervizeltek, jól m ködnek. A pajzsmirigy szakambulancia m ködése szakmailag kifogástalan. A betegek az in vitro és az in vivo eredményeket összegz leletet és terápiás javaslatot kapnak. A szakf orvos ismételten jelezte, hogy az in vivo diagnosztikai m szerezettség nem felel meg egy megyei kórház színvonalának. Az osztály gamma kamerája elöregedett, technikai paramétereiben messze elmarad az elvárhatótól. SPECT készülék beszerzése elengedhetetlen. Képzés, továbbképzés: izotópdiagnosztikai alapszakkönyvek az osztályon megtalálhatók. A tárgyévben szakkönyvvásárlás nem történt. Néhány alapvet izotópdiagnosztikai szakkönyv vásárlása indokolt lenne.

Kardiológia: megyei szakfelügyelet A szakf orvos által szakfelügyelt szakterületen az ágyszámokban és az óraszámokban változás nem történt az elmúlt év során. A járóbeteg-ellátás forgalmi adatai alapján az ambuláns kardiológiai betegek száma dinamikusan növekszik, az ellátott betegek közel fele a Szent Borbála Kórházban kerül ellátásra. Jelent s esetszám növekedés tapasztalható az echocardiographiás vizsgálatok terén, de a Holter vizsgálatok és az ergometriás vizsgálatoknak is számot tev emelkedése észlelhet . A Vaszary Kolos Kórházban az ergométer hiányát demó készülékkel, illetve az IMC-ben végzett szcintigráfiás vizsgálattal igyekeznek megoldani. Személyi feltételek: a Szent Borbála Kórházban történt jelent s el relépés. Az elmúlt évben két kardiológus szakvizsgázott, és két szakvizsgajelölt dolgozik az osztályon. A rezidensi rendszerben megkapta az intézmény az akkreditációt kardiológus szakorvos képzésére. Gép-m szerezettség: a megyében jelent s új beruházás nem történt. Képzés, továbbképzés: A kardiológusok számos pontszerz el adást tartottak a háziorvosok számára. A szakf orvos 2004-ben ellen rzésen nem vett részt.

Klinikai szakpszichológia: megyei szakfelügyelet Személyi feltételek: a megyében öt f rendelkezik szakirányú végzettséggel. A gyógyítómegel z szakterületen f állású klinikai szakpszichológus nem dolgozik, csak pszichológus, vagy más szakirányú végzettség szakember. Az egészségügyi és a szociális gondoskodás területén legalább 10 f klinikai és gyermek-klinikai szakpszichológus foglalkoztatását tartja szükségesnek a szakfelügyel . Az elmúlt évben két alkalommal kapott felkérést a szakfelügyel klinikai szakpszichológus m ködési engedély kérelem véleményezése céljából. A bekért dokumentációk alapján a kérelmez k a szakmai feltételeknek megfeleltek, ezért támogató véleményt kaptak. 90


Laboratóriumi diagnosztika: megyei szakfelügyelet A megyében kilenc önálló szervezeti egységet alkotó laboratórium m ködik. A szakterületre összességében 2004-ben is jellemz volt, hogy kevés az orvosok száma. Az asszisztensi létszám a kisebb intézményekben nem elegend . Az önálló feladatokat jól képzett, és jól szervezett szakdolgozók látják el. A szakf orvos jelzése alapján az intézményvezet k 2004ben jelent sen csökkentették a munkaer -létszámot. A gép-m szerezettség és az épületi adottságok jónak mondhatók. Továbbra is problémaként vetette fel a szakf orvos, hogy a bels - és küls min ségellen rzés alapját képez drága gyári kontroll standardokat és méréseinek költséghányadát nem finanszírozza az OEP. A szakf orvos az elmúlt év során is több alkalommal tett látogatást a felügyelete alá tartozó intézményeknél a felmerült problémák megoldása érdekében. Az Országos Tisztif orvosi Hivatal által elrendelt célzott vizsgálatok lebonyolításában segít en közrem ködött.

Az egyes intézmények jellemz i: • Batthyány Kázmér Szakkórház Kisbér: A személyi feltételek nem megfelel ek. A laboratórium állandó szakorvosi felügyelete nem biztosított. A gép-m szer ellátottság és a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Számítógép ellátottság minimális, nem alakult ki On-line kapcsolat a m szerek, a laboratóriumi program és a kórházi program között. Eredményként értékelhet , hogy sikerült különálló vérvételi helyet kialakítani. • Egészségügyi Központ Bábolna: a laboratóriumot részmunkaid ben szakorvos felügyeli. Gép-m szerettség és a tárgyi feltételek megfelel ek. Jól elkülönül vérvételi helyiség és munkatér áll rendelkezésre. A laboratórium besorolása mintavételi helynek megfelel . A vizsgálatok technikai kivitelezése feladat-átadási szerz dés alapján történik. • Selye János Kórház Komárom: a szakorvosi ellátás heti nyolc órában történik. A személyi feltételek nem elégségesek, a gép-m szer feltételek biztosítottak. A laboratórium a kórháztól 5 kilométerre fekv rendel intézetben található. A kórházban csak sürg sségi laboratórium van, amely biztosítja az ügyeleti betegellátást. • Szakorvosi Rendel intézet Oroszlány: egy éve felújított épületben, megfelel tárgyi feltételekkel és jól elkülönül munkatérrel látta el a feladatot a laboratórium 2004. októberéig. 2004. októbert l a laboratórium csak mintavételi helyként m ködik. A minták feldolgozását - közrem köd i szerz déssel - a megyei kórház laboratóriuma végzi. • Szent Borbála Egészségügyi Kht. Dorog: a laboratórium személyi feltételei kielégít k, a tárgyi feltételek megfelel ek. A mér rendszerek 2-3 éves kihelyezett és bérelt készülékek. • Szent Borbála Kórház Tatabánya: a személyi feltételek teljesültek, de a diplomások életkor összetétele nem megfelel . A gép-m szer feltételek kielégít k. 2004. nyarától betegvárót és 8 vérvételi széket magában foglaló ambuláns laboratóriumban történik a vérvétel, egy légter , de jól elválasztott helyiségben. • Vaszary Kolos Kórház: a személyi feltételek csak részben megfelel ek. Az egységes területen elhelyezked laboratóriumban a tárgyi feltételek biztosítottak. A mér m szerek kapacitása elégséges. A sürg sségi vizsgálatok kivitelezése nem különül el a rutin vizsgálatoktól. Véralvadás vizsgálatok a kórház területén m köd Véradó Állomáson történnek. 91


•

•

Városi Rehabilitációs Szakkórház és Rendel intézet Tata: diplomás vonatkozásában a személyi feltételek nem elégségesek, az asszisztensi létszám azonban megközelíti a minimumfeltételeket. A tárgyi feltételek kielégít k, de a végzett teljesítmény nagyobb kapacitású m szereket igényelne. Bizonyos analitok meghatározása megsz nt, melyek vizsgálata a megyei kórházban történik. Városi Rendel intézet Nyergesújfalu: egy f részállású szakorvos és egy f szakdolgozó a minimumfeltételeknek megfelel tárgyi feltételekkel látja el a feladatot. A laboratóriumban vérvétel, vizeletvizsgálatok és vörösvértest-süllyedés meghatározása történik. A szakmai felügyeletet, és a levett vérminták analízisét az esztergomi kórház laboratóriuma biztosította.

Mikrobiológia: regionális szakfelügyelet Komárom-Esztergom megyében a mikrobiológiai laboratórium 2004. november végéig az ÁNTSZ Megyei Intézet Laboratóriumi Osztályának része volt. 2004. december 01-t l ÁNTSZ Laboratórium Kft. Komárom-Esztergom Megyei Mikrobiológiai Laboratórium néven önállóan m ködik. Építészeti feltételek: a laboratórium alapterülete megfelel a minimum-követelményeknek. A sterilitási vizsgálatok szabályos, korrekt végzéséhez azonban elengedhetetlen a steril munkahely (lamináris boksz) megléte. Személyi feltételek: az asszisztensi és a diplomás létszám elegend a feladatok ellátására. Szakmai munka: a laboratórium munkatársainak szakmai felkészültsége jó. A laboratórium a II. fokozatnak felel meg . A táptalajok min sége jónak ítélhet meg. A laboratórium sokat tesz a megfelel mintavételi technika elérése érdekében. A feldolgozás az el írt táptalajokra történik, a haemokultúrák vizsgálata szabályos. Teljes kör és kifogástalan enterális diagnosztikát végeznek. A biokémiai vizsgálatokra házilag készített táptalajokat, reagenseket használnak.

Neurológia: megyei szakfelügyelet A szakfelügyel f orvos a szakmai m ködést tekintve – a fekv és a járó-betegellátás vonatkozásában – az ellátást megfelel nek tartja. 2004-ben minden m ködési egységgel kapcsolatot tartott, több alkalommal tanácsért is megkeresték. Fekv beteg-ellátás: 2004-ben a kórházi ellátást igényl betegek száma ismét növekedett. Tárgyi feltételek: Komárom-Esztergom megye két intézményében történik a neurológiai esetek fekv beteg ellátása. Mindkét intézményben a gép-m szer ellátás területén kisebb fejl dés volt tapasztalható (digitális EEG készülék, EKG). El rehaladást jelentett a CT beszerzése, valamint egy intézményben az érsebészet által irányított angiographiás vizsgálatok lehet sége. Egy intézményben az EMG hiányzik a gép-m szer parkból. Szakmailag javasolja a szakf orvos legalább egy darab MRI készülék beállítását. Személyi feltételek: Mindkét intézményben 5-5 orvos látja el a fekv beteg osztályos feladatokon túl a szakrendel i és ambuláns (Stroke, Fejfájás, Epilepszia ambulancia) teend ket. Az ápolói létszám kielégít nek tekinthet , mert Szlovákiából is fogadnak a határ menti intézmények szakdolgozókat. Problémát jelent a szakmára jelentkez k csökken száma. Járóbeteg ellátás: A korábbi évhez képest a járó-betegek száma kissé növekedett. A két fekv beteg-intézményhez integrált szakrendelés mellett járóbeteg-ellátás történik Oroszlány és Tata városokban. Kapcsolatot els sorban a tatabányai Neurológiai osztállyal tartanak, de egyes esetekben speciális ellátásra (SM, ALS) a székesfehérvári Szent György kórházba, illetve a Dél-Pesti Kórházba küldik a beteget. Csak részben megoldott Kisbér és Komárom járóbeteg ellátása. Mindkét helyen heti két alkalommal történik neurológiai ellátás. Tatabányáról illetve Gy rb l átjáró orvosok közrem ködésével. 92


Képzés, továbbképzés: a továbbképzési lehet ségeket nem ítéli rossznak a szakf orvos, azonban a korábbiakhoz viszonyítva a lehet ségek száma csökkent. Onkológia: megyei szakfelügyelet A megyében 2004. december 1-ig nem m ködött onkológiai osztály. A megye onkológiai ellátását a szakf orvos kritikusnak ítéli meg. Megítélése szerint sok beteget kellett a megfelel szakmai ellátás érdekében Onkológiai Centrumba küldeni Budapestre, vagy Gy rbe. Szükség van egy egységes sz r -diagnosztikai-terápiás elveket és gyakorlatot megvalósító Onkológiai Centrum kialakítására. A tárgyi és a személyi feltételek biztosítása a m ködés feltétele. Az onkológiai ellátás területén a népegészségügyi célú, célzott sz r vizsgálatok terén volt el relépés. A Szent Borbála Kórház eml sz r állomásának befogadásával lehet vé vált az érintett lakosok megyén belüli sz rése. Tekintettel arra, hogy a befogadott sz r állomás az utolsó negyedévben kezdte meg a behívásokat, a megjelenési arány tekintetében emelkedés 2004-ben még nem volt tapasztalható. Az ÁNTSZ Megyei intézetét l havonta kapott tájékoztatások alapján a szakf orvos információkat kapott a kommunikációs és stratégiai tevékenységekr l. Lehet vé vált a nem tapintható eml elváltozások ultrahang vezérelt jelölése. A korai eml rákok helybeli sebészi ellátása szakszer nek mondható. • Tatabánya: 2004. december 1.-ig a Belgyógyászati Osztályon belül m ködött onkohaematológiai részleg 20 ággyal. Az ágyak száma kevés, a radiológiai vizsgálatok el jegyzési, várakozási ideje hosszú (1-2 hónap), ami a munkát hátráltatja. Az onkológiai gondozó és szakrendelés nem felel meg az építészeti, tárgyi és személyi minimumfeltételeknek. A diagnosztikában a Szent Borbála Kórház Központi Laboratóriumában az elmúlt évben is történtek tumor-marker vizsgálatok. A spirálCT a secunder és a tercier prevencióban segítette a szakmai munkát. A patológiai feltételek a diagnosis felállításához adottak. A terápiás paletta b vült. • Esztergom: az elmúlt évben a növekv beteglétszám, a diagnosztikai feltételek javulása és a patológiai ellátás rendez dése jellemezte a területen az ellátást. A Vaszary Kolos Kórház terveiben is szerepel Onkológiai Centrum kialakítása Szlovákiával együttm ködve. • Kisbér: sebész és klinikai onkológus szakorvossal a sz rés –gondozás feltételei változatlanok. • Komárom: sebész és klinikai onkológus szakorvossal ellátott területen a feltételek változatlanok. • Oroszlány: sebész, urológus és klinikai onkológus szakorvossal ellátott területen a sz rés-gondozás feltételei változatlanok. • Tata: az onkológiai gondozóban n gyógyász-onkológus szakorvos végez sz résgondozást. Ortopédia és traumatológia: megyei szakfelügyelet A két szakterület szakmai felügyeletét 2004-ben is ugyanaz a szakf orvos látta el, aki egyben az Ortopéd Szakmai Kollégium munkájában Komárom-Esztergom Megye képvisel jeként vesz részt. • Tatabánya: az orvos ellátottság javult, ami a mindennapi rutin-feladatok ellátásában, a kés bbiekben az osztályos és az ügyeleti teend kben is segítséget fog jelenteni. A szakdolgozók száma megfelel . Gép-m szerezettség területén kisebb fejlesztésre is sor került. A traumatológiai ambulancia átalakításra kerül, mivel a sürg sségi fogadóhely kialakítása érinti az ambulancia helyiségeit is. Az átalakítás 93


•

változást hoz az ambuláns ellátásban és a betegfelvételi rendszerben is. Az egynapos sebészet bevezetése ugyancsak változást idézhet el a betegforgalomban. Esztergom: személyi és építészeti változás a Vaszary Kolos Kórházban az elmúlt évben nem történt. Szakmai területen 2004. év végén felmerült a Traumatológiai Osztály progresszivitási szintjének átsorolása, melyhez a szakf orvos véleményét kérte a Traumatológiai Szakmai Kollégium.

A megyében m köd szakrendelések munkájában és min ségében, a szakf orvos megítélése alapján lényeges változás nem történt. A személyi és tárgyi feltételek a minimumfeltételeknek megfelel en adottak. A diagnosztikus háttérként fontos szerepet betölt MRI-vel sajnos a megye nem rendelkezik. A szakf orvos éves jelentésében ismételten kifogásolja, hogy a betegek jelent s részét területen kívüli intézményekbe küldik m tétre a területen dolgozó orvosok. A kórházba kerül betegek általános állapota többnyire er sen leromlott. A Szakmai Kollégium speciális tájékozódó jelleg kérdésekkel keresték meg évközben a szakf orvost. Az elmúlt évben két alkalommal tett szakf orvosi látogatást a felügyelt intézményekben.

Oxyológia: regionális szakfelügyelet A ment szolgálat 2004-ben vészesen alacsony szinten kényszerült kocsiparkját üzemeltetni. A tárgyi feltételek tovább romlottak mind a felszerelés, mind a gépkocsi állomány és az épületek állaga vonatkozásában. A személyi feltételek terén – a többletfoglalkoztatás megszüntetésével – egzisztenciális problémák merültek fel a dolgozók körében. A szakfelügyel f orvos napi kapcsolatot tart a Komárom-Esztergom Megyei Ment szervezet vezet f orvosával, de jó kapcsolata van az ÁNTSZ Megyei Intézetével is. 2004-ben három országos, valamint egy, az ÁNTSZ Megyei Intézete által szervezett szakfelügyel i értekezleten vett részt. A megyében mentéssel egyedül az OMSZ foglalkozik, mivel a megyében nem m ködik alternatív ment szervezet. A megyében m köd két betegszállító vállalkozást a szakf orvos 2004-ben is leellen rizte az ÁNTSZ munkatársával. Mindkét szervezetnek érvényes m ködési engedélye volt, melyek módosítása a kocsik átcsoportosítása miatt megtörtént. Két gyalog rségre vonatkozó kérelmet, a Vaszary Kolos Kórház vezetése sürg sségi osztály átalakításával kapcsolatos elképzelését, és a minimumfeltételekr l rendelkez jogszabályt véleményezte a szakf orvos. Az Országos Tisztif orvos felkérésére módosítási javaslatot tett a betegszállítási rendeletre vonatkozóan. • Mentés: az elmúlt évben is emelkedett az azonnali „A” jelzés feladatok száma, tovább n tt a háztartási balesetek, a különféle mérgezések, valamint a kiérkezéskor észlelt halálesetek száma. Jelent s emelkedés tapasztalható a sportbalesetek számának növekedésében is. • Betegszállítás: A magán betegszállítók jelent s kapacitása és az OMSZ kapacitáscsökkenése miatt egyre kevesebb a betegszállítási feladat. Jellemz en a rövid távú -nem gazdaságos- betegszállítások hárulnak az OMSZ szervezetére. Emelkedett a gyógyintézetek közötti betegszállítás. Szakfelügyeletet nem igényl betegszállítást a megyében két szervezet végzett. • Sürg sségi ellátás: a megyében az OMSZ-nak és a háziorvosi ügyeleteknek szervezett együttm ködési megállapodása nincs. A minimumrendeletnek megfelel , OMSZ-ra telepített központi háziorvosi ügyelet a megyében nem m ködik. A Vaszary 94


Kolos Kórházban a Sürg sségi Osztály lehet sége adott, de az épületrész jelenleg háziorvosi ügyeletként és sürg sségi betegfogadó helyként m ködik. Több fontos fekv beteg ellátás hiányzik a megyében.

Ment állomás hálózat értékelése: a megye ment állomásai 80 %-ban alkalmasak a 15 percen belüli kiérkezés biztosítására. A ment állomás hálózat b vítése érdekében javasolt Bábolna, Lábatlan és Nyergesújfalu településeken ment állomás kialakítása. Az OMSZ ment állomásainak rövid jellemzése: • Dorog: négy ment gépkocsiból az elmúlt év folyamán többnyire két gépkocsi futott. Orvosi és ment tiszti szolgálata nincs. Az állomás egy többlakásos lakóépület földszintjén helyezkedik el. • Esztergom: egyházi ingatlanban, rossz megközelítési lehet séggel elhelyezked ment állomás tatarozása évek óta elmaradt. Az állomáson egy esetkocsi szolgálat van, azonban az esetkocsi mellé ment kocsi szolgálatot nem tudnak biztosítani az éjszakai órákban, ami a térség mentésbiztonságát csökkenti. A Mária Valéria híd megnyitása óta a térség forgalma jelent sen megn tt. • Kisbér: a saját tulajdonú épület er sen leromlott külsej . Bels tisztasági meszelése, illetve a f épület tet szigetelése megtörtént. Az állomáson egy esetkocsi és egy ment kocsi üzemel 24 órában, továbbá egy ment kocsi nappal. A térségben 4 település csak 15 percen túl érhet el. • Komárom: az épület az évek óta elmaradt felújítás miatt er sen leromlott, a három gépkocsiból csak két gépkocsi fut 24 órában. Esetkocsi az állomáson nincs, a térségben 4 település csak 15 percen túl érhet el. • Oroszlány: az állomásnak esetkocsija nincs. Az év folyamán gyakran csak egy gépkocsi futására volt lehet ség. Valamennyi feladatkörben n tt az igénybevétel, ennek ellenére biztonsága javult. • Tata: a saját tulajdonú épület karbantartási munkái évek óta elmaradtak. A három ment kocsiból az elmúlt év során gyakran csak egy ment kocsi üzemeltetésére volt lehet ség. Esetkocsi nincs. Az állomás 2004 októberét l f igazgatói utasításra „kulcsos rendszerben” m ködik, ami lehet vé tette két gépkocsi üzemeltetését. A hívások a tatabányai ment állomásra futnak be. Emelkedett az „A” jelleg feladatok száma. A betegszállítások száma jelent sen csökkent, viszont jelent s mértékben n tt a gyógyintézetek közötti szállítás. Biztonsága javult. • Tatabánya: A garanciális javítások elmaradása miatt az épület állaga folyamatosan romlik. Térségében 15 percen túl két település érhet el. A ment állomáson egy rohamkocsi egy részid s esetkocsi, továbbá hat orvosi egység szolgálna, azonban az év során 2-3 ment egységet le kellett állítani. Új jelenség Tatabányán, hogy mobiltelefonról akkor is a ment állomást hívják, ha a háziorvosi ügyeletet keresik, mivel a 104-es hívás ingyenes. A hívások továbbítása miatt többletfeladat hárul a szolgálatvezet re, ugyanakkor hátráltatja a sürg s hívások vételét. A m ködési engedély felülvizsgálatakor nehézséget okozott, hogy a ment szervezet nem rendelkezik a rendeletben el írt tartalék gépkocsival. Szakmai szempontból tett javaslatok: • A megyében szervezett 29 ment gépkocsi m ködtetése szükséges ahhoz, hogy valamennyi feladat maradéktalanul teljesüljön. • Komárom egyik 24 órás ment kocsijának ment tiszti szolgálatra fejlesztése. • Az esztergomi állomáson m ködtetett 8 órás szolgálat 24 órás szolgálatra emelése. • A ment állomás hálózat b vítése Bábolna, Lábatlan és Nyergesújfalu településeken. 95


A megyében két alternatív betegszállító tevékenykedik. • A MEDI-SZIKRA Kft. 9 kocsival végez betegszállításokat, melyb l két gépkocsi fekv kocsi betegkísér vel. Két tartalék gépkocsival rendelkeznek. • Az ASB Kisbér-Gy r Kht. 5 gépkocsival üzemel, továbbá 2 tartalék gépkocsival rendelkeznek. Két gépkocsihoz betegkísér t is tudnak alkalmazni. A szakf orvos az ellen rzési tapasztalatokból az alábbiakat tartja kiemelend nek a megye mentési és betegszállítási helyzetében: - Az Országos Ment szolgálat finanszírozási problémáit miel bb meg kell oldani. - A magán betegszállítóknak m ködésük során területi ellátási kötelezettséget kellene vállalniuk. - A betegszállítási utalványok kitöltése gyakran hiányos, nehezen olvasható. Az utalványokon nincs feltüntetve, hogy melyik szolgáltatónak adták le a szállítást. - Szükség lenne a betegszállítások indokoltságának MEP ellen rzésére. - Szükségesnek látszik átgondolni a progresszív betegbeutalási rendt l eltér , egyéni igény szállítások kilométer többletének finanszírozását. - Mentési szempontból indokolt lenne a határon túl bekövetkezett hirtelen egészségkárosodások magyar területre történ szállításának államok közötti megegyezésére. Az észrevétel más terület szakf orvosának jelentésében is megfogalmazódott. - Indokolt lenne a megyei szakfelügyelet megszervezése. Patológia: regionális szakfelügyelet A szakfelügyel f orvos a felügyelete alá tartozó osztályokon legalább egy alkalommal tett szakfelügyeleti látogatást. Személyi feltételek: a szakorvosok száma az ellátást végz mindkét intézményben a minimumfeltételeknek megfelel. A szakmai utánpótlás a rezidentúrára jelentkez k alacsony száma miatt változatlanul nem megoldott. Tárgyi, gép-m szerezettségi feltételek: a Patológiai Osztályokon a minimumfeltételek adottak. Az amortizáció miatt 1-2 éven belül egyes nagy érték m szerek, valamint a bonctermi eszközök cseréje válik aktuálissá. Egyes intézményekben cseréjük már megtörtént. Az informatikai rendszer m ködése kiemelend , sajátságos terület. Az informatikai infrastruktúra „hardware” része az osztályokon adott. Megfelel munkaállomás rendelkezésre állt, a hálózatok m ködéséhez szükséges kábelek beépítése megtörtént. Valamennyi osztályon gondot okoznak az informatikai „software”-k, melyek használata nehézkes. Építészeti feltételek: a minimumfeltételeknek megfelelnek. A kisebb városi kórházakban m ködnek proszektúrák, amelyek boncteremmel és halott – tároló helyiségekkel vannak felszerelve. A kis létesítmények részben felújításra szorulnak, illetve felújításuk folyamatban van. Szakmai színvonal, tudományos tevékenység: a diagnosztikai tevékenység magas színvonalú. A kórboncolások gyakorisága kórházanként eltér . A jelenlegi finanszírozás a boncolások végzésére ösztönz leg hat. A Magyar Patológusok Társasága és a Nemzetközi Patológiai Akadémia Magyar Tagozatának segítségével a patológusok továbbképzése megoldott. A szakkönyv- és szakfolyóirat ellátás elfogadhatónak mondható. Az Internethozzáféréssel a szakismeretek megszerzésének lehet ségei jelent sen javultak. • Szent Borbála Kórház: három szakorvos és egy szakképesítés nélküli orvos végzi a tevékenységet. Egyes bonctermi eszközök beszerzése megtörtént. A Patológiai Osztályon nagy számú, nélkülözhet helyiség áll rendelkezésre, amelyeket az osztályvezet javaslatára egyéb funkciókra hasznosítanak. Digitális fotózás van az 96


•

osztályon. Az osztályos informatikai rendszer kiépült, internet elérhet séggel rendelkeznek. Az osztály 2002. óta rendelkezik auditálással. Vaszary Kolos kórház: öt szakorvos végzi a tevékenységet az osztályon, de az osztálynak f állású orvosa nincs. A megbízott osztályvezet f orvos is szerz déses jogviszony keretében látja el a prosectori és kórszövettani tevékenységet. Digitális fotózás nincs az osztályon. Az osztályos informatikai rendszer kiépült, korlátozott érték Internet elérhet séggel rendelkeznek. Az osztály 1999 óta auditált.

Szakmai fejlesztési javaslatok: - a kórházi informatikai rendszerek kompatibilissá egységesítése - a megyei Onkológiai Centrumok kialakításával párhuzamosan a Centrumok mellett m köd Patológiai Osztályokon a diagnosztika teljes skálájának biztosítása - a Patológiai Osztályok együttm ködése Pszichiátria: megyei szakfelügyelet Az elmúlt évben a megye pszichiátriai struktúrájában lényegi változás nem történt. Két pszichiátriai osztályon aktív, krónikus és rehabilitációs ágyakon történik az ellátás. Az elmúlt évben is változatlanul gondot jelentett a „részegellátás”, a téli id szakban a fagyott hajléktalanok ellátása, valamint a „csak ápolást” igényl id s betegek felvétele. Az agresszív részeg emberek okozta fenyegetettség az oka a szakképzett munkaer elvándorlásának. Személyi feltételek: a legnagyobb problémát a szakorvosok hiánya jelenti. Az el z évekhez viszonyítva Esztergomban a helyzet némileg javult. Tatabányán kritikussá válhat a helyzet azáltal, hogy két szakorvos ez évben tölti be 65. életévét és a két - Erdélyb l érkezett - orvos regisztrálásának gyorsítása nem lehetséges. A szakdolgozói létszám a szakf orvos meglátása szerint megoldódni látszik. A Szent Borbála Kórházban az elmúlt év során már érezhet volt a Budapestre távozók „visszavándorlása”. Lényegesen jobb az egyéb diplomások aránya. A Vaszary Kolos Kórházban a szlovákiai ápolók munkavállalása javított a helyzeten, és jobb a diplomás illetve szakképzett ápolói arány is. Tárgyi feltételek: a Szent Borbála Kórház m szerezettsége kifejezetten jó. Új EEG készüléket vásároltak, valamint megvalósult a videó figyel rendszer, amivel az engedély nélküli távozások száma csökkent. A Vaszary Kolos Kórházban pótolták a minimumfeltételekhez szükséges hiányzó m szereket. Sikerült megszüntetni a hálós ágyak használatát, viszont szubintenzív részleg az elmúlt évben sem létesült. A betegforgalomban és morbiditási adatokban az el z évekhez képest szignifikáns változás nem volt. Pszichiátriai gondozók m ködnek, ami a szabadságolások idején komoly gondot jelent a helyettesítések megoldásában. Képzés, továbbképzés: jórészt a gyógyszergyárak támogatásával jutottak el az orvosok a továbbképzésekre. A kötelez en el írt továbbképzési pontot valamennyi pszichiáter megszerezte a megyében. Drogambulancia: a megyében 2004-ben sem m ködött. A szenvedélybetegek ellátása a kórházak hagyományos keretei között - többletterhet vállalva - történik.

Pulmonológia: megyei szakfelügyelet A pulmonológiai betegek ellátását a megyében a Szent Borbála Kórház két tüd osztálya valamint hat tüd gondozó és egy allergológiai-immunológiai szakrendel látja el. A hat gondozóban valamint a bábolnai rendel intézetben stabil sz r állomás m ködik. Mozgó sz r állomás 2004. szeptemberéig m ködött. Személyi feltételek: az orvosok száma kielégít , de figyelembe kell venni, hogy több nyugdíjas dolgozik a szakterületen. 97


Tárgyi feltételek: két gondozó kivételével minden gondozóban szükség lenne a stabil erny sz r berendezések cseréjére. Örvendetes, hogy Esztergomban új digitális sz r készülék beszerzésére került sor. Sajnálatos, hogy 2004. szeptemberét l szünetel a mozgó erny sz rés. Indokolt lenne a tatabányai gondozóba, valamint mozgó sz rések céljára digitális sz r készülék beszerzése. Sz r állomások-sz rések: Az elmúlt évhez viszonyítva a tüd sz rések száma csökkent, az összlakosság 29%-a vett részt tüd sz résen. A kiterjesztett sz r vizsgálatok száma kevés. Kiemelt szakmai és statisztikai megállapítások: -a fekv beteg osztályokon a felvett és kiírt betegek száma minimálisan csökkent -az osztályos betegforgalom 10-15%-a a tüd gondozók által beutalt beteg -az osztályokon változatlanul rossz munkakörülmények között kell a feladatokat teljesíteni -szükséges lenne rehabilitációs részleg, illetve asszisztált lélegeztetés lehet ségének megteremtése. -igény jelentkezik alvási apnoe vizsgálatok bevezetésére -ajánlatos lenne a COPD kérd íves és spirometriás sz rések rendszeres végzésére minden gondozó bevonásával. -A tüd osztályon a halálozás emelkedett. Ennek els dleges magyarázata az, hogy a belgyógyászati jelleg elfekv betegek csaknem mindegyike a krónikus tüd osztályra kerül. - Az összes tbc incidencia 5,4%-al, a pulmonális tbc incidencia 7%-al csökkent, a fert z pulmonális incidencia 17%-al n tt. - Az els dleges tüd daganatok incidenciája ismét emelkedett. Radiológia: megyei szakfelügyelet A szakf orvos a felügyelete alá tartozó radiológiai osztályokon az igényeknek megfelel en tett látogatást. A radiológiai osztályok ellátási területén az el z évekhez viszonyítottan változás nem történt. A megyében két CT készülék üzemel. Az intézmények radiológiai osztályainak nagysága, elhelyezkedése és felújítása az el z évhez képest nem változott. Személyi feltételek: a megye valamennyi intézményében orvoshiány van. Több helyen vállalkozás, vagy helyettesítés útján tudják a feladatot ellátni. Orvosi és asszisztensi munkakörben egyaránt gondot jelent a magas életkor és az utánpótlás hiánya. Jelenleg legmegnyugtatóbb a helyzet a Vaszary Kolos Kórház Radiológiai Osztályán. A nagyfokú orvoshiány megoldásában digitális képrögzít és archiváló rendszer kiépítése adhat segítséget. Továbbképzés és konzultációk: a költségek magasak, a helyettesítési gondok miatt komoly akadályokba ütközik. A radiológiai osztályok között -valamint az osztályokon- részben rendszeres, részben a klinikai igényekt l függ en esetenkénti megbeszélések történtek. Gép-m szerezettség: a géppark a legtöbb kórházban elöregedett. Fejlesztés 2004-ben a Vaszary Kolos Kórházban történt digitális képi archiváló berendezés üzembe helyezésével. A megye egész területén megoldatlan az MR vizsgálat, és az angiográfia végzése is csak részben megoldott. Egyéb radiológiai területek: az izotóp laboratórium helyzetében változás nem történt. Továbbra is gondot jelent, hogy a jelent s klinikai igény mellett a megyében nincs sugárterápiás lehet ség. Sugárvédelem: a munkavédelmi és sugárvédelmi tanfolyamok az el írásoknak megfelel en megtörténtek.

98


Rehabilitáció: megyei szakfelügyelet A szakf orvos 2004. december 31-ig látta el szakfelügyel i teend it. Komárom-Esztergom megyében két rehabilitációs szakkórház m ködik. A kórházrendel intézetekben mozgásszervi, szív- és érrendszeri valamint pszichiátriai rehabilitációt végeznek. • Kisbér-mozgásszervi rehabilitáció: az utóbbi években mozgásszervi rehabilitációs osztály szervez dött. Tornaterem kialakítására, lift és rehabilitációs eszközök beszerelésére került sor. A jöv ben els sorban min ségi fejlesztésre van szükség. 2004. novemberét l változás történt az osztályvezet f orvos személyében. A szakf orvos megállapítása szerint kevés a gyógytornászi, logopédusi óra. A szakdolgozók létszáma nem éri el a minimumot (pszichológus, szociális munkás). • Esztergom-mozgásszervi rehabilitáció: átalakítási és szervezési okok miatt átmenetileg a 27 szervezett ágyszám 19-re csökkent. A személyi és tárgyi feltételek folyamatosan javulnak. A szakdolgozói létszám a beteglétszámhoz viszonyítva elegend . Az osztályos adminisztráció pontos. Rendszeres ambulancia m ködik. • Tata-kardiológiai rehabilitáció: a m szerezettség kisebb hiányosságoktól eltekintve jónak mondható. Az adminisztráció áttekinthet , naprakész. A higiénés helyzet jó. Egy kórterem szell ztethet sége hagyott kivetnivalót maga után. A személyi feltételek elfogadhatóak annak ellenére, hogy az év folyamán romlott a helyzet. Az osztályon egyéb szakképzettség ek száma megfelel . Szakrendelés m ködik balneoterápiás részleggel. • Tatabánya és Esztergom-pszichiátriai rehabilitáció: az ellátás szakmai felügyeletét a szakmailag illetékes szakf orvos végzi. • Tatabánya- rehabilitációs gyermekotthon: a szakf orvos elismer en nyilatkozott az itt folyó munkáról. Az intézményben - 18 éves korig - nagyobbrészt halmozottan hátrányos betegekkel foglalkoznak. Kiemelend a családok bevonása a rehabilitációba. • Dorogon címzett állami támogatásból belgyógyászati jelleg krónikus és rehabilitácós ellátás szervezése van folyamatban. • A foglalkozási rehabilitáció súlyos gondokkal küzd a megyében.

Reumatológia: megyei szakfelügyelet A megye reumatológiai ellátásában 12 szakorvos és 4 szakvizsga el tt álló orvos vett részt. Az orvosok száma továbbra is elegend nek bizonyul a megye mozgásszervi betegeinek ellátására. A szakf orvos ismételten problémaként veti fel, hogy a progresszív kórképek gyakran nem jutnak el a szakrendelésekre, így a betegek min ségi ellátásában hiány mutatkozik. A reumatológiai szakma kiemelt célja megyénkben is, hogy valamennyi háziorvos számára eljuttassák a destruáló ízületi gyulladások alapellátás szintjén történ gondozásához szükséges információkat. A reumatológiai és fizioterápiás ellátásban részt vev egységek jellemz i: • Bábolna: Az amortizálódott m szerállomány felújításra szorul. Az osteoporosis kezelésére szolgáló gyógyszerek felírására szakorvos jelenléte biztosított. • Dorog: az új eszközök id szakos beszerzése mellett kívánatos az amortizálódott fizioterápiás eszközök felújítása. Az egész térségre jellemz a hidroterápia hiánya. • Esztergom: A fizioterápiás eszközök a járóbeteg ellátás vonalán amortizálódtak. A hidroterápia teljes egészében hiányzik. Kívánatos lenne az ambuláns ellátásnak helyet adó épületrész felújítása. • Kisbér: a szakorvosi ellátás személyi feltételei megoldottak, gyógytornászból azonban hiány mutatkozott. A tárgyi feltételek elégtelenek, megfelel asszisztencia nem áll 99


•

•

•

•

•

rendelkezésre. A szakf orvos megállapítása szerint a mozgásszervi betegek komplex ellátása hiányos. Az osteoporosis kezelésére szolgáló gyógyszerek felírásában a szakorvos jelenléte biztosított. Komárom: az elmúlt év során is feljesztések zajlottak. A felszereltség a megyei átlag felett van, bár a fizioterápiás eszközök egy része amortizálódott. A komáromi fürd fejlesztésének megvalósulása esetén korszer járóbeteg reumatológiai/ mozgásszervi ellátás jöhet létre. Lábatlan és Nyergesújfalu: a szakf orvos továbbra sem tartja ésszer nek a két egymás melletti település közfinanszírozott reumatológiai és fizioterápiás rendelésének fenntartását. Célszer lenne az er k egyesítése a minimumfeltételek megteremtése érdekében. Oroszlány: a reumatológia és a komplex fizioterápia reális igényeket elégített ki az elmúlt év során is, messzemen en meghaladva az átlagos megyei színvonalat. Továbbra is problémát jelent, hogy a térségben dolgozó két szakorvos egyike sem rendelkezik antiosteoporotikus gyógyszer felírási jogával. Tata: a Török Fürd - ahol a mozgásszervi betegek víz alatti tornáztatása megoldható lenne- az elmúlt évben is tartósan üzemképtelen volt. Az épület állaga romlik, a gyógytorna terem kapacitását csökkenti a logopédiai ellátás. A tornatermi öltöz az elmúlt évben is hiányzott. Tatabánya: kisebb fejlesztések és a komfort javítása ellenére a berendezések amortizálódtak. A tervezett rekonstrukció megfelel körülményeket teremthet a járóbeteg reumatológiai ellátásban és a mozgásszervi rehabilitációban.

Sebészet: megyei szakfelügyelet A szakf orvos az év folyamán végiglátogatta a felügyelt intézményeket. Az ÁNTSZ megyei Intézete által szervezett szakf orvosi értekezleten részt vett. Az Országos Sebészeti Intézet nem ellen rizte munkáját. A Szakmai kollégium tagjaként személyes kontaktust tartott fenn az Országos Intézettel. Komárom-Esztergom megyében 170 sebészeti ágy m ködik, melyb l 137 aktív ágy. Az ágyszám a lakosság számához viszonyítva országosan is egyedülállóan alacsony. Különösen kevés az aktív ágyak száma, és rövid az ápolási id . Megjegyzend , hogy a komáromi kórházban (42 ágy) az ágykihasználás 68,4 %, ami felveti az aktív ágyak számának csökkentését, és krónikus ágyak létesítését. A tatabányai kórházban viszont az ágykihasználtság 82 %-os. A magas betegforgalom indokolttá teszi a krónikus-aktív ágyak arányának újragondolását. A szakf orvos kiemeli, hogy a sebészet ma már els sorban m t kapacitás kérdése, amennyiben a társosztályok a kivizsgálást és az obszervációt vállalják. A betegforgalom és a m téti szám az elmúlt évben is növekedett. A megye sebészeti osztályain a szakmai színvonal megfelel az országos átlagnak, több területen felül is múlja azt. Az osztályok széles szakmai profilt m velnek, melyeknek csak a diagnosztikai és finanszírozási korlátok szabnak határt. Személyi feltételek: megyénkben is elkezd dött a külföldi munkavállalás miatt a fiatalabb orvosok elvándorlása. Örvendetes tényként értékeli a szakf orvos, hogy a megyénkben dolgozó sebész szakorvosok több mint 50%-a ráépített szakvizsgával rendelkezik. A korábbi szakdolgozói hiány mérsékl dött, az ellátottság intézményenként különböz . Hiány els sorban a tatabányai és a komáromi kórházban jelentkezett. A pályaelhagyók száma csökkent. Az anaesthesiológus orvoshiány Tatabányán és Esztergomban mérsékl dött. Komáromban a korábbi súlyos hiány vállalkozók bevonásával megsz nt. A mindennapi munka során uralják a m tétes szakmákat, meghatározva a napi m téti programok mennyiségét és min ségét. Szakmailag megkérd jelezi a szakf orvos, hogy a gyakorlatban két egymás mellett lév m t ben-megfelel asszisztenciával- miért nem altathat 100


egy orvos, különösen akkor, ha az egyik m tét spinális anaesthesiában folyik. Célszer lenne Szakmai Kollégium szintjén rendezni a felvetett problémát. Diagnosztikai lehet ségek: az angiographiás vizsgálati lehet ség részben megoldódott a Szent Borbála Kórházban. A radiológus orvoshiány és finanszírozási okok miatt a vizsgálatok száma rendkívül korlátozott. Az esztergomi vizsgálatokat a f város két intézetével kiépített kapcsolat alapján zavartalanul el tudják végeztetni. Végleges megoldás –az érsebészeti minimumfeltételek között is szerepl - DSA készülék telepítése lenne. Képzés, továbbképzés, tudományos-szakmai tevékenység: Komárom-Esztergom megyében a Semmelweis Egyetem az esztergomi és a tatabányai osztályoknak B típusú részakkreditációt biztosított, melynek keretében sebész szakorvos-jelöltek a gyakorlati id jelent s részét ezeken az osztályokon tölthetik. Az orvosok kreditpont rendszere teljesen áttekinthetetlen, kaotikus. A továbbképzések drágák, az el adás megtartása kevés pontot hoz, a közlemények értékelése adminisztratív nehézségekbe ütközik. A nehézségek ellenére a megye sebészeinek nagy része határid ig teljesítette a kötelezettségeket. A szakf orvos részletes kimutatásban tüntette fel azokat a tudományos és továbbképz rendezvényeket, melyeken a megye sebészeti osztályai részt vettek és szerepeltek.

A sebészeti osztályok rövid jellemzése: • Szent Borbála Kórház: 80 ágyon belül 18 krónikus ággyal rendelkeznek. Építészeti feltételek: a kórtermek állaga leromlott, kevés a mellékhelyiség, a felújítás miel bb szükséges. A bútorzat mindenütt elhasználódott, az ambulancia sz kös, a járóbeteg rendelésen hiányzik egy ambuláns m t . Gép-m szerpark: a m szerpark a folyamatos pótlás ellenére sz kös, a m szerek amortizálódtak, els sorban a laparascópiás m szerek vonatkozásában. Ágykihasználás: magas, hosszú az angiographiás vizsgálatok el jegyzési, várakozási ideje. A m t i kapacitás sz kös. Az Intenzív Osztály telítettsége fennakadást okoz a súlyos m téti esetek elhelyezésénél. Személyi feltételek: Az osztályon 14 orvos dolgozik, ebb l 9 szakorvos (közülük 6 f nek két szakvizsgája van). Érsebész szakorvosra lenne nagy szükség az osztályon. Az ápolói létszám betöltött. Kapcsolat a társosztályokkal: a társosztályokkal a kapcsolat változó. A gastroenterológiai profil szélesedésével az együttm ködés javult. A traumatológiai hasi és mellkasi sérülteket az osztály látja el. A röntgen diagnosztika -beleértve az angiographiát- az új osztályvezet f orvos kinevezésével sokat javult. Sajátságos és egyedülálló az Urológiai Osztályon egy sebész részére kialakított „sebészeti részleg”, aminek szakmai felügyeletéért a sebész osztályvezet felel sséget vállalni nem tud. Tudományos tevékenység: 2004-ben igen aktív tudományos tevékenységet folytattak, egy szakorvos PhD képzésben vesz részt. • Vaszary Kolos Kórház: a 48 ágyas sebészeti osztályon belül 15 ágyas urológiai részleg m ködik. A betegfelvételek és a m tétek számában az el z évhez képest változást nem jelzett a szakf orvos. Teljesítményük lényegesen meghaladja a városi kórházak szintjét. Ennek megfelel en progresszivitási szint- és szakorvos képzés akkreditációban megyei besorolást kaptak. A m téti paletta b vült. Személyi feltételek: az elmúlt évben két szakorvosjelölt távozott az osztályról, de az év másodiki felében egy szakorvosjelöltet vettek fel. További elvándorlás is várható, s így orvoshiánytól tart az elkövetkezend id ben a szakf orvos. Egy f érsebész szakvizsgát tett. A szakdolgozói létszám betöltött. Az osztályon is dolgoznak Szlovákiából átjáró ápolók, asszisztensek , m t sök és adminisztrátorok. M t i kapacitás: a Központi Anaesthesiológiai és Intenzív Osztály biztonságot és nagy szakmai segítséget jelent az osztály m ködésében. Mivel az anaesthesiológus 101


orvosok száma is csökkent, a meglév szabad m t i kapacitást nem tudták teljesen kihasználni. Várólisták alakultak ki. Továbbképzés, tudományos tevékenység: Több tudományos fórumon szerepeltek és részt vettek, el adásokkal díjat nyertek, közleményt jelentettek meg. A szakorvosok többsége határid re teljesítette az el írt továbbképzési kötelezettséget .A szakf orvos harmadik ciklusban tagja a Szakmai Kollégiumnak. • Selye János Kórház: a 42 ágyas sebészeti osztály 2004-es betegforgalma és teljesítménye jóval meghaladta az el z évet. Szervezettebbé vált a munka, amit a m t rekonstrukciója is lehet vé tett. A többi kórházhoz viszonyítva lényegesen kevesebb az akut esetek száma. Az ágykihasználás továbbra is alacsony, ami a szakf orvos véleménye szerint ismételten felveti az ágyszámredukció végrehajtását. Személyi feltételek: az orvosi állások betöltöttek, valamennyien szakorvosok. Szakorvosjelölt az akkreditáció hiánya miatt nincs. A korábbi anaesthesiológus orvoshiány megoldódott. Az intenzív kezelést igényl súlyos betegeket els sorban a Vaszary Kolos Kórház Intenzív osztályára helyezték át. A szakdolgozói létszám betöltött. Építészeti feltételek: a lift megépítése az osztály m ködésében is segítséget jelentett. Tárgyi feltételek: m t i kézi m szereket, és az osztályiroda bútorzatát sikerült kicserélni. A járóbeteg-ellátás forgalma kismértékben csökkent. Továbbra is gondot jelent a Sebészeti Szakrendel négy kilométerre való távolsága a kórháztól. Biztatónak ítélte meg a szakf orvos, hogy elkezd dött a kórház alagsorában az új rendel és ambulancia kialakítása. Továbbképzés: az osztály orvosai és ápolói számos továbbképzésen és kongresszuson vettek részt.

Önálló Járóbeteg szakellátások: • Bábolna: napi 3 órában történik rendelés egy szakorvos részvételével. A rendel jól felszerelt. A diagnosztikai és kism téti feltételek adottak. Szakmai és betegirányítási kapcsolatot - a földrajzi elhelyezkedés miatt- els sorban a Gy r-Moson-Sopron megyei kórházzal tartanak, de küldenek beteget a Selye János Kórházba is. • Dorog: egy szakorvos dolgozik napi 7 órában. Proctológiai ambulanciát és ILCO klubot is m ködtet az intézmény. Szakmai kapcsolata szoros a Vaszary Kolos Kórház Sebészeti Osztályával, ahol az ügyeleti ellátásban is részt vesz. • Kisbér: két sebész szakorvos napi 12 órát rendel. A jól felszerelt rendel ben jelent s a betegforgalom. Az év során 1680 ambuláns m tétet végeztek. • Oroszlány: egy sebész szakorvos napi 8 órában rendel jelent s betegforgalommal. A rendel intézet, ezen belül az ambuláns m t átépítése megtörtént. Laser-technikával végzett ambuláns m téteket is végeztek. • Tata: napi 10 órás rendelési id ben két szakorvos rendel. Kívánatos lenne a Megyei Kórházzal való szorosabb szakmai kapcsolat. Sportegészségügy: megyei szakfelügyelet A szakf orvos kapcsolata az Országos Intézettel korrekt. A megjelen módszertani leveleket lehet ség szerint munkájuk során felhasználják. Az elmúlt évben szakfelügyeleti látogatás két alkalommal történt, de napi telefonos kapcsolat alakult ki a rendel kkel. 2004-ben új vizsgáló eljárás bevezetésére nem került sor. A szakf orvos véleménye alapján a sportegészségügyben alkalmazott m szerek jó része elavult. 102


Képzés, továbbképzés, tudományos tevékenység: a szakf orvos jónak ítéli meg. A továbbképzések a sportorvosok számára ingyenesek voltak. A megyében a sportorvosok alapszakmájuknak megfelel (b rgyógyász, háziorvos, sebész) és sportorvosi továbbképzésen vettek részt. Gyógyszergyár felkérésére tanulmányokat készítettek. Személyi feltételek: a sportorvosi hálózatban 2-3 szakvizsgával rendelkez sportorvosok látják el a feladatot, kivéve a kisbéri rendelést, ahol nem sport-szakorvos dolgozott 2004. augusztusáig. Oroszlányban két szakorvos dolgozik, ezáltal a szabadságolások miatti nehézségek megoldódtak. Igény szerint a terület orvosait sportorvos helyettesíti. Az asszisztensi feladatokat két szakasszisztens látja el, szükség esetén egy számítástechnikában járatos adminisztrátor besegítésével. Építészeti, gép-m szer feltételek: A tatabányai rendel helyzete megoldódott, némi felújításra is sor került. A szakf orvos véleménye alapján a sportegészségügyben alkalmazott m szerek nagy része elavult. Kapcsolattartás: az ÁNTSZ és az önkormányzatok vezet ivel a kapcsolat jó. Az elmúlt év végén megsz nt Megyei Sporthivatal helyett a feladatot ellátó sporttanácsnokkal a kapcsolat kiépítése folyamatban van. A sportorvosi rendelések rövid jellemzése: • Esztergomban háziorvosi rendel ben szakorvossal és egy asszisztenssel, jól elkülönülten történik a sportorvosi rendelés. A szakvizsgálatokat a városi rendel intézetben végzik el. A m szerezettségben a korábbi évekhez viszonyítva változás nincs. • Kisbéren 2004. augusztusától megsz nt a rendelés anyagi és szakmai okok miatt. A rendelést ellátó orvos szakvizsgával nem rendelkezett, alapszakmájának megfelel továbbképzéseken vett részt. A sebészeti rendel ben elhelyezett sportorvosi rendelés nem mindig különült el a sebészeti rendelést l. • Komáromban a Gimnázium rendel jében kapott helyet a sportorvosi rendel , amely önálló felszereltséggel nem rendelkezik. A szakvizsgálatokat a városi rendel intézet szakrendelésein végzik el. A rendelési id jól elkülönül az iskolában m köd iskolaorvosi rendelést l. • Oroszlányban sportszakorvos látta el a rendelést, a helyettesítése is megoldott volt. A sportorvosi szakvizsgálatok helyben történtek, a vizsgálatokat a rendel intézetben végezték el. • Tatabányán a 7 helyiségb l álló rendel ben történik a sportorvosi ellátás. Légzésfunkciós vizsgálatokat nem végeznek, a kerékpár-ergometriai vizsgálatokat pedig a tatai edz táborban végeztetik el. Szakorvosok rendelnek, az egyéb szakvizsgálatokat a megyei kórház szakrendelésein végzik el. A helyettesítés megoldott. Problémák és javaslatok: • a 18 éven aluliak szül i nyilatkozatának beszerzése nehézkes, sok esetben nem lehet tisztázni az aláíró személyét • még mindig el fordul, hogy a sportoló csak akkor kerül sportorvosi vizsgálatra, ha verseny el tt áll • a sportrendezvényeken továbbra is megoldatlan az egészségügyi ellátás • a sportrendezvényeken az els segélynyújtó hely és felszerelés nem mindig biztosított (ajánlott lenne megyénként, vagy nagyobb sportcsarnokonként felszerelt egészségügyi táska és defibrillátor rendelkezésre állása.) • célszer lenne a sportrendezvényeken egészségügyi jegyz könyvet kiállítani, melyet a szakf orvosnak küldenének meg

103


Szemészet: megyei szakfelügyelet A megyében Tatabányán önálló szemészeti osztály, Esztergomban mátrix osztály m ködik. Önálló szemészeti ügyelet egyik intézményben sincs. A szakorvosi ellátást szükség esetén behívással biztosítják. Személyi feltételek: biztosítottak, de létszámfelesleg nincs. A fül –orr- gégész szakf orvoshoz hasonlóan a szemész szakorvos is jónak látná, ha a magán szemész szakorvosok is részt vennének a kórházak ügyeleti rendjében. Ez a megoldás sokat segítene a szemészeti osztályok ügyeleti problémájának megoldásában. Gép-m szerezettség: mindkét szemészeti osztályon igen jónak mondható. A minimum feltételek minden osztályon és rendel ben teljesültek. Szakmai színvonal: mindkét szemészeti osztályon magas színvonalú. Betegforgalom: a közszolgáltató szakrendelések betegforgalma el z évhez képest kismértékben csökkent. Ennek valószín oka a megyében m köd számos magánrendelés.

Szív-és érsebészet: regionális szakfelügyelet A megyében Tatabányán és Esztergomban m ködik a szakterületet ellátó osztály. A szakf orvos az ellen rzések során megállapította, hogy az ellátási szinteknek megfelel minimumfeltételeknek az érintett osztályok általában megfeleltek. Esztergomban több olyan beavatkozást is végeztek, melyek magasabb progresszivitási szintnek megfelel ek. A szakf orvos javasolta a m ködési engedély kiadását ezen beavatkozásokra. Tatabányán az év els felében gondot okozott az angiográfia hiánya. A szakf orvos aggályosnak ítéli meg a szakmailag nem alátámasztható tevékenységek el retörését. A legtöbb gondot a szonoterápia kérdése jelentette, melyben kialakított véleményét eljuttatta a szakf orvos az ÁNTSZ Megyei Intézetének is. A megye érgyógyászati ellátása összességében jónak mondható. • Szent Borbála Kórház Tatabánya: az érsebészeti részlegen 4 érsebész szakorvos dolgozik. A betegek elhelyezése nem elkülönített részlegen történik. A m tétek száma általában csökkent, az ügyeleti ellátás megoldott. Az évek óta fennálló angiográfiás nehézségek az elmúlt év során egy felújított, lapváltós hagyományos angiográf beállításával sem oldódtak meg. Angiográfiás vizsgálatot heti két alkalommal végeznek. A szakf orvos úgy ítéli meg, hogy a kórháznak – besorolási szintjének megfelel en – a diagnosztika tekintetében 24 órás, folyamatos angiográfiás rendelkezésre állást kellene biztosítani. A non invaziv diagnosztika megfelel nek mondható. Az ambuláns betegforgalmat az érsebész szakorvosok bonyolítják le heti 12 órában. A személyi és tárgyi feltételek - bizonyos fenntartások mellett – megfelel ek. • Vaszary Kolos Kórház Esztergom: a magas szint betegellátást 2 érsebész szakorvos végezte az elmúlt évben jó m téti eredményekkel és alacsony szöv dményszámmal. Jelent s számú arteriovenosus m vi fistula kialakítása történt, amivel a m vese állomás m ködését is biztosították. Angiográfiára Budapestre irányítják a betegeket. Akut esetben a vizsgálat csak hagyományos technika mellett biztosítható. A non invaziv diagnosztika megfelel nek mondható. Az Országos Érsebészeti Intézet megszüntetése a szakf orvos véleménye szerint nagy veszteség a szakterület számára.

104


Szülészet és n gyógyászat: megyei szakfelügyelet A megyében a fekv beteg ágyszám változatlan. A szülészeti-n gyógyászati betegellátás a Szent Borbála Kórházban, a Vaszary Kolos Kórházban és a Selye János Kórházban történik. Járóbeteg szakellátást tíz településen végeznek. MSZSZ gyakorlatilag nem m ködött az elmúlt évben megyénkben. Személyi feltételek: a szakterület személyi feltételei elfogadhatóak, de a társszakmákban (gyermekgyógyászat, aneszteziológia) komoly hiányok léptek fel, különösen Esztergomban és Tatabányán. A szakf orvosnak munkarenddel kapcsolatban ügyeleti, munkaszervezési feszültségr l nincs tudomása. Gép-m szerezettség: a minimumfeltételeknek szám szerint megfelelt, de az amortizáció komoly szakmai fejl dési akadályt képez. Pozitívumként értékeli a szakf orvos, hogy a Szent Borbála Kórházban az elmúlt év során a sebészeti vágókészülékkel történ incontinentia elleni m téteket változatlanul végezték. El relépés volt, hogy a háromdimenziós ultrahang diagnosztikai berendezés beüzemelése is megtörtént. Építészeti feltételek: Tatabányán kiválóak, a másik két intézményben folyamatosan javultak. Onkológiai sz r programok: a nemzeti program keretében megyénkben is beindult 2003. év végén a „n gyógyászati ráksz rés”. A népegészségügyi célú, célzott méhnyak sz rés 2004. évben folytatódott. Az alacsony részvételi arány több okra vezethet vissza. Egyik oka, hogy a sz rések nem jelentéktelen része az elmúlt évben továbbra is a magánrendeléseken történt, melyeket viszont statisztikailag nem tekintenek a sz r program részének. A citológiai kenetek feldolgozása megyén belüli és megyén kívüli (Gy r, Budapest) citológiai laboratóriumokban történik. Továbbra is történtek aktív sz r kampányok a családorvosok és az üzemorvosok bevonásával, valamint a nagyobb közösségek elérésével. A hozzáférési lehet ségekhez képest sajnálatosnak ítéli meg a szakf orvos, hogy az általános elszegényedés következtében olyan elhanyagolt n gyógyászati rákos esetek jelentek meg az elmúlt évben is, amelyekre évtizedek óta nem volt példa. Szakmai színvonal: az országos átlaghoz képest változatlanul jónak mondható. Ez megmutatkozik a jó perinatális eredményekben, a koraszülések alacsony százalékában. Hosszú évek óta 2004-ben emelkedett a születések száma (103 újszülöttel több, 4,34%-os emelkedés), aminek oka valószín leg a szül képes korosztály létszámának emelkedése, a fogamzásgátlók rohamos drágulása és az általános, nagyfokú elszegényesedés közötti olló nyílása. A sikertelen terhességek száma is emelkedett. A méhenkívüli terhességek száma csaknem duplájára n tt, a terhességmegszakítások arányának minimális csökkenése észlelhet . Örvendetes tényként emeli ki a szakf orvos, hogy a 18 éven aluliak körében végzett m vi terhességmegszakítások száma csökkent. Esztergom és Tatabánya az esetek többségét változatlanul definitíve látja el, Komárom jó szelektív politikával eredményes. Anyai halálozás az elmúlt évben sem történt a megyében. Az intenzív újszülött ellátásban továbbra is nagy segítséget jelentett a Peter Czerny Koraszülött Ment Alapítvány kiváló m ködése. A Szent Borbála Kórház Gyermekosztályának személyi és m ködési válsága megoldódóban van. A megyéb l a betegelvándorlás az el z évekhez hasonlóan magas, azonban Esztergom megtartó képessége változatlanul jó. A m tétek tekintetében változatlanul érezhet a magas császármetszési frekvencia, amely világtendencia, és számos összetev je van. A m téti szöv dmények száma nem n tt, ami a megfelel m téti technikának köszönhet . A szakf orvos ismételten kiemeli, hogy a n gyógyászati laparoszkópiás m téti beavatkozások száma továbbra is kevés Esztergomban és Komáromban. Az okok között az elhasználódott berendezések korlátozott használhatósága és a rapszódikus finanszírozás állt.

105


A radikális m tétre szoruló esetek többsége változatlanul a F városi Önkormányzat Szent István Kórházának N gyógyászati Onkológiai Osztályára koncentrálódott. A krónikus ellátás és a palliáció javítására az els lépés az esztergomi n i hospice ellátás belépésével megtörtént. A fejl dési rendellenességek bejelentése javult. A változás korának szakellátásában az osteodensitometria hozzáférési lehet sége nem javult lényegesen. Tatabányán 2004-ben is folytatódott a családbarát szülészeti gyakorlat. A megyei véd n i szolgálattal együttm ködve folytatódott a gyermekágyi depresszió sz rése, folytatódott a „fészekrakó program”, és vízben végzett terhestorna gyakorlati képzés is folyik. Képzés, továbbképzés: a kötelez kreditpont szerzés körüli, korábbi országos bizonytalanság mérsékl dött. Az orvosok továbbképz kurzusokra jelentkeztek, esetenként térítésmentesen. Folytatódott a Vaszary Kolos Kórház Szülészeti és N gyógyászati Osztályának magyar koordinátori részvétele az EUPHRATES projectben, amely az Európai Unió tagállamaiban vizsgálja a szülés körüli vérvesztés jelent ségét 2002-2005 között. Az Országos Szülészeti és N gyógyászati Intézet 2004-ben is megtartotta az évi rendes szakf orvosi értekezletét.

Természetgyógyászat: regionális szakfelügyelet A m ködési engedélyezési eljárásban a szakf orvos szakvéleményével hozzájárult a kérelmek elbírálásához. Elutasításra, vagy az engedélyezett tevékenység betiltására nem került sor. A már m köd természetgyógyászok a szakma szabályainak megfelel en végezték tevékenységüket.

Komoly problémának tartja a szakf orvos, hogy egyre többen jelennek meg „közérzetjavító” tevékenységre feljogosító önkormányzati engedéllyel, és rövid tanfolyam után végzik az egészségfelmérést, illetve árulják a táplálék-kiegészít ket. Transzfuziológia: megyei szakfelügyelet A szakf orvos a tatabányai Területi Vérellátót és az esztergomi Véradó Állomást leellen rizte az építészeti, személyi és tárgyi minimumfeltételek alapján. Tapasztalatairól írásos tájékoztatót adott. Célvizsgálatai alapján megállapította, hogy a vércsoport-szerológiai vizsgálatok mindkét állomáson az OVSZ Módszertani levelei és szakmai útmutatói alapján történtek. Az esztergomi és a tatabányai állomások ellátási területén a kórházakban a transzfúziót végz osztályokon megbízott transzfúziós felel sök vannak. Súlyos transzfúziós szöv dmény az ellátott kórházakban 2004-ben nem volt. A fekv beteg osztályokkal és a járóbeteg szakellátásokkal napi kapcsolat áll fenn. A rendszeres klinikai transzfuziológiai konzultáció telefonon és írásban történik. 2004. novemberében az OVSZ Tatabányai Területi Vérellátója m ködési engedélyt kapott haematológiai (immunológiai) diagnosztikai laboratórium m ködtetésére. A vizsgálat OEP befogadása folyamatban van. Továbbképzés: mindkét állomás dolgozói részt vettek továbbképzéseken, ahol el adásokat is tartottak. •

OVSZ Tatabányai Területi Vérellátója: Személyi feltételek: a minimumfeltételeknek megfelel en adottak. A négy orvosi állás közül egy álláshelyet donorvizsgáló munkakörben félállásban töltöttek be . Gép-m szerezettség: megfelel , de egyes berendezések régiek, gyakori javításra szorultak. A vérh t k, fagyasztva tárolók regisztráló-riasztóval való ellátása továbbra is szükséges. A h t kamra aggregátor berendezése és h fok szabályozója elavult,

106


rendszeres javításra és cserére szorul. Az elmúlt évben 6 darab.mobil vérvételi ágyat és 10 darab.compocool tálcát kaptak. A számítógépes rendszer jól kiépített. Építészeti feltételek: teljes épület-gépészeti cserére, küls -bels tatarozásra, h központra van szükség. Szakmai m ködés: a vérek kivizsgálása és a vérkészítmény el állítása az elmúlt év során is a Gy ri Régióközpontban történt. Plazmaferezises vérvétel 2004-ben sem történt. A hemofíliások gondozását a belgyógyászati- és a gyermekgyógyászati osztályokkal közösen végezték. Home-care kezelésüket irányították és kontrollálták. 2004. októberében az országos vérhiány jelentkezésekor az OVSZK és az ÁNTSZ felkérésére jelentést készített a szakf orvos a vérkészítmények kiadásáról, az emelkedett felhasználás okairól. Megyénkben a klinikusokkal való szoros együttm ködéssel minden vérkészítmény- igényt sikerült kielégíteni. Sürg s transzfúzió és sürg s m tét nem maradt el a vérhiány miatt. A Tatabányai Területi Vérellátó 2004-ben 2082 E vért adott át az Országos Diszpécser Központnak, 564 E-et más OVSZ Vérellátónak. • Esztergomi Véradó Állomás Személyi feltételek: megfelelnek a minimumfeltételeknek. Építészeti feltételek: 2001-ben a kórház központi telephelyén felújított épületbe költözött az osztály. Szakmai m ködés: a vérek kivizsgálása és a vérkészítmények el állítása az OVSZ Budai Régióközpontjában történt. A feldolgozásra átadott vérek mintegy felét kapták vissza a saját terület ellátására.

Urológia: megyei szakfelügyelet Komárom-Esztergom megyében a Szent Borbála Kórházban m ködik önálló Urológiai Osztály. A Vaszary Kolos Kórházban a Sebészeti Osztály részlegeként, szakmai önállósággal történik mátrix-rendszer urológiai ellátás. Továbbképzés: a szakf orvos a folyamatos továbbképzéssel és a kreditpont-kritériummal egyetért. Mindkét intézményben problémaként tapasztalta a pontok megszerzését. Nehéz a továbbképz tanfolyamokon részt venni az insufficiens létszám miatt. Követhet példaként veti fel a szakf orvos, hogy 25-30 évvel ezel tt vidéki kórház kért segítséget az Urológiai Klinikától. Fiatal orvosok örömmel töltöttek egy-két hetet a kisegítésben, hiszen sok önálló m téthez, önálló diagnosztikus tevékenységhez jutottak. • Szent Borbála Kórház: az osztály m ködésében a szakf orvos megítélése szerint az el z évihez képest lényegi változás nem történt. Személyi feltételek: az orvosok átlagéletkora elég magas, a folyamatos operatív és diagnosztikus tevékenységet megtöri a sokféle kötelezettség a rendel kben. Egy orvos sebész szakvizsgával dolgozik részállásban, ami a folyamatos munkát korlátozza. Gondok adódtak az ügyelet folyamatos fenntartásában. Javasolja a szakf orvos az osztály és a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikájának szorosabb együttm ködését, gyakoribb konzultációit. • Vaszary Kolos Kórház: az urológiai részleg az elmúlt évben is „egyszemélyes” részlegként funkcionált. A folyamatos munkát megnehezítette és korlátozta a szakrendelések m ködtetése. A meglehet sen komoly m téteket végz , és komoly m tétszámmal rendelkez részleg háttere nem t nik mindig biztosítottnak. A súlyosabb, vagy az ott dolgozó urológus szakorvos kompetenciáját meghaladó esetekben célszer a jöv ben is a klinikai konzultáció.

107


Alapellátás Alapellátás: (feln tt háziorvosi) megyei szakfelügyelet: A szakf orvos 2004. szeptemberét l látja el szakfelügyeleti tevékenységét KomáromEsztergom megyében. Munkája során támaszkodhatott a városi szakf orvosokra. A megyében 5 tartósan betöltetlen praxis van. Területi ellátási kötelezettség nélkül 9 háziorvos végez alapellátást. Az országos átlaghoz hasonlóan megyénkben is egy praxisban egy orvos és egy ápoló dolgozik. Az adminisztratív terhek egyre növekednek, de a személyi állomány növelésére anyagi okok miatt nincs lehet ség. Prevenció: még hatékonyabban kellene prevenciót végezni. A prevenció feltételének megteremtéséhez segítséget vár az alapellátás. Az elmúlt év tavaszán került megrendezésre országos kampány részeként a kardiovaszkuláris rizikó felmérésére, sz résére irányuló továbbképzés. A Népegészségügyi Program keretében a dohányzás elleni kampányba megyénkb l is több háziorvos kíván aktívan bekapcsolódni. Betegel jegyzés: a munka jobb tervezhet sége a szakf orvos megítélése szerint elvileg adott, azonban a nem el jegyzettek ellátása miatt id nként feszültségek alakultak ki a betegellátásban. Ügyelet: a jelenlegi forma heterogén. A szakf orvos támogatja azt az elképzelést, hogy a sürg sségi betegellátás és az alapellátás külön entitás legyen a hatékony együttm ködés szem el tt tartásával. Továbbképzés: a kötelez továbbképzési id szak els öt éve lezárult. A megye valamennyi háziorvosa kell képpen tájékozott volt, így nem kell senkinek szankciók elé néznie. A szakdolgozók továbbképzése a szakdolgozói kamara megalakulásával és m ködésével feltehet en megoldódik. Sajnálatosnak ítéli meg a szakf orvos, hogy a Szent Borbála Kórházban nem lesz egyetem által el akkreditált továbbképzés.

Alapellátás:(gyermek háziorvosi) megyei szakfelügyelet Az Országos Alapellátási Intézet évente több alkalommal rendez a szakf orvosoknak konferenciát. A napi 8 órás rendelkezésre állási id , az ügyelet és a továbbképzés lehetetlenné teszi, hogy az orvos elegend id t fordítson a pihenésre. Prevenció: hátráltató tényez , hogy a finanszírozás és praxisok létszáma nem követi a feladatot. A szomatikus sz rés jól m ködik a házi-gyermekorvosi szolgálatokban, azonban a mentális problémák megítélése nem er s oldala az ellátóknak. Az ellátás nem tudja kielégíteni az igényt. A gyermekpszichiátriai rendelés rendelési órája kevés, pszichoterápia alig elérhet . A középiskolás korosztály még rosszabb helyzetben van ebb l a szempontból. Kardiovaszkuláris prevenció: A kardiovasculáris program adaptálását a gyermekgyógyászati gyakorlatba megkezdte a szakf orvos az illetékes városi tisztif orvossal és a gyermekkardiológussal egyeztetve. A rizikócsoportba tartozó gyermekek felderítése, sz rése, kivizsgálása és gondozása összehangolt együttm ködést kíván a véd n k, házi – gyermekorvosok, iskola-egészségügyi ellátók és a kardiológus között. A sz rés és kivizsgálás eddig is megtörtént, azonban a gondozás elmaradt. Az együttm ködéssel a teljes követés válhat valóra. Csecsem halálozási értekezlet: 2004-ben megyei értekezleten –valamennyi érintett szakma részvételével- vitatták meg a csecsem halálozás kérdéskörét. A szakf orvos véleménye szerint célszer lenne évente megrendezni a konferenciát, kib vítve az alapellátás valamennyi dolgozójával.

108


Továbbképzés: az elmúlt 5 éves periódus azt mutatta, hogy nincs kialakult koncepció. Az orvos akár egy témából is összegy jtheti a szükséges pontokat. Nincs prioritás, útmutatás a témák között. Javasolja a szakf orvos, hogy a vegyes háziorvosi szolgálatban dolgozó orvosoknál kötelez legyen gyermekellátási továbbképzés is. A szakdolgozók továbbképzése sokkal nagyobb gond. Kevés a számukra szervezett program, és távollét esetén nem megoldott a helyettesítés. Örömmel számol be a szakf orvos az Országos Alapellátási Intézet által szervezett továbbképzésekr l, melyeken az orvos és a szakdolgozó is részt vehet. A szakfelügyelettel kapcsolatos észrevételek: - nincs egységes szempontrendszer - hiányoznak a protokollok, melyekkel az elvárást alá lehet támasztani - a szakf orvosnak munkaid növel tényez a szakfelügyelet - nincs megfelel finanszírozás Alapellátás: Dorog és környéke Feln tt háziorvosi szolgálat: Az illetékességi területen 13 feln tt és 7 vegyes háziorvosi szolgálat m ködik. Egy feln tt háziorvosi szolgálat betöltetlen. A háziorvosok vállalkozók, mellettük a legtöbb helyen egy ápolón dolgozik. A prevenció szempontjából szükség lenne szolgálatonként még egy f foglalkoztatására. A tárgyi feltételek megfelel k. Több rendel ben biztosított az akadálymentes bejutás és közlekedés. A városi tisztif orvos a szakf orvossal 8 ellen rzésen vett részt. Az ügyeleti szolgálat összevont háziorvosi ügyeletként m ködik. A szakmai színvonal megfelel . Gyermek háziorvosi szolgálat: A területen hat gyermek háziorvosi szolgálat (egy szolgálat területi ellátási kötelezettség nélkül) m ködik. A vegyes praxisokban a gyermekorvosok a MSZSZ keretén belül biztosítják az ellátást. A betegellátás folyamatos, a beteg-információs táblák biztosítottak. Az el jegyzési rendszer m ködik, és az ellátás a szakmai irányelvek betartásával történik. Képzés, továbbképzés: a városi tisztif orvos által szervezett munkaértekezleteken aktuális problémákat, és szakmai kérdéseket tárgyaltak meg. Alapellátás: Esztergom és környéke A legtöbb feln tt háziorvosi szolgálatban dolgozó orvosnak az alapszakvizsga mellett egyéb szakképesítése is van. Esztergomban létre jött a teljes privatizáció. A rendel k fenntartása a háziorvos feladata. Az adminisztrációs terhek tovább növekedtek. A betegel jegyzés elvileg mindenhol m ködik, de a gyakorlatban sok problémát generál. Sok az indokolatlan orvosbeteg kapcsolat. A szakf orvos több helyszíni ellen rzésen vett részt. Az ellátást megfelel színvonalúnak ítéli meg. A rendel k felszereltsége változatos, de a minimumfeltételek mindenhol teljesültek. Az akadálymentesítés nem mindenhol biztosítható. Általában egy háziorvos mellett egy ápolón dolgozik, azonban négy praxisban két szakdolgozót foglalkoztat az orvos. Az Országos Alapellátási Intézet évente két alkalommal szervez szakmai továbbképzést a szakf orvosok számára. A havonta történ táppénzes felülvizsgálatot a szakf orvos formálisnak ítéli meg. Alapellátás: Komárom és környéke A feln tt háziorvosi egészségügyi ellátást megfelel min ség nek ítéli meg a szakf orvos. A körzetek egy kivételével betöltöttek, illetve egy körzetben állandó helyettesítéssel folyamatosan ellátták a feladatot. A szakképesítések megfelel ek, többen több szakvizsgával rendelkeznek. Továbbképzésen minden orvos részt vett. Valamennyi 109


rendel ben alkalmaznak legalább egy f szakdolgozót. A szakmai tevékenységben a primer és a szekunder prevenció területén van javítanivaló. Az épületek kialakítása, állaga, a gépm szer ellátottság változatos képet mutat.A felszerelés általában megfelel a minimumfeltételeknek, de elavult, esetleg használatra alkalmatlan. Az ügyeleti ellátás változatos képet mutat. A gyermek háziorvosi szolgálatok szakmai színvonala az el z évekhez hasonlóan megfelel . A rendel kben a minimumfeltételek rendelkezésre állnak a háziorvosok beszerzései folytán. Az el jegyzési rendszer m ködik. Jelent sen lecsökkent a betegek várakozási ideje. Mindkét szakterület szakf orvosa a városi tisztif orvossal közös ellen rzéseket végzett.

Alapellátás: Oroszlány és környéke •

Háziorvosi szolgálatok: az elmúlt évben a feln tt, a vegyes és a házi-gyermekorvosi ellátás folyamatos volt. Oroszlányban két körzet és egy község ellátása helyettesítéssel történt. Az alapellátás rendel inek tárgyi feltételei a jogszabályban rögzített minimumfeltételeknek megfelelnek, de több rendel ben a m szerezettség nem a legkorszer bb. A háziorvosi szolgálatok számítógéppel felszereltek, azonban informatikai fejlesztés az elmúlt évben nem történt. Jelenleg négy rendel e-mail elérhet sége biztosított. A jelenleg használatos háziorvosi programok ápolási dokumentációs része nem praktikus, emiatt a legtöbb rendel ben kett s ápolási dokumentációt vezetnek. A nyilvántartás a jogszabályi el írásoknak megfelel . Az el jegyzés alapján történ betegellátás minden háziorvosi rendel ben kialakult. A lakossági informálása a rendelések idejér l biztosított. Az ügyeleti ellátás megoldott. Személyi és tárgyi feltételei, és az ellátás körülményei megfelel ek. A körzeti ápolók a háziorvosok szakmai irányításával végzik a prevenciós, a sz rési, az ápolási és a gondozási tevékenységet. A panaszbejelentések kivizsgálásánál a szakf orvos, és az Orvosi Kamara Etikai Bizottságának véleményét is kikérték. • Gyermek háziorvosi szolgálatok: a rendel k m ködési rendje szabályos, a rendelési id ket betartották. A minimumfeltételek rendelkezésre álltak. Több esetben saját er b l fejlesztették az eszközparkot. Valamennyi rendel ben elektronikus adatfeldolgozás történik. A helyettesítések megoldódtak. A szakmai továbbképzéseken részt vettek, a kredit pontokat gy jtik. A terület és a kórház közötti párbeszéd hiányosnak mondható. A gyermekosztályon szervezett továbbképzések megsz ntek. A szakrendelésekre történ beutalásoknál nehézséget okoz, hogy az el jegyzési id pontok sokszor kivárhatatlanul hosszúak. • Véd n i szolgálatok: Oroszlány városban 2004. augusztus 31-ig 8 körzeti és 2 iskola véd n i szolgálat m ködött. Körzetmódosítás miatt a véd n i szolgálat szeptember 01-t l 6 körzeti és 3 iskola véd n i szolgálatra módosult. A községekben 4 körzeti véd n látja el a feladatokat. A személyi és tárgyi feltételek valamennyi szolgálatnál adottak. Alapellátás: Tata és környéke •

Feln tt háziorvosi ellátás Az egészségügyi szolgáltatók tulajdonos, illetve m ködési forma szerinti megoszlása: 110


A feln tt háziorvosi szolgálatok valamennyien társas vállalkozási formában m ködnek. Elhelyezési körülmények, a háziorvosi rendel k közegészségügyi helyzete: Az elmúlt évhez képest a körzetek területi eloszlásában változás nem következett be. A feln tt háziorvosi rendel k elhelyezése változatos. A magántulajdonban lév rendel k közegészségügyi helyzete megfelel , az elhelyezési körülmények optimálisak. A Rendel intézetben elhelyezett háziorvosi rendel k közegészségügyi feltételei -a 2004.évi ellen rzések tapasztalatai alapján -több szempontból kifogásolhatók ( a padozat kopott, nem résmentes, nem történik meg a falfelületek rendszeres tisztító meszelése, mázolást évek óta nem végeztek.). A terület szakf orvosa pozitívumként emeli ki, hogy a mozgáskorlátozott betegek számára a mosdó kialakítása mellett lift átadására is sor került, amivel az akadálymentesség a Rendel intézetben megvalósult. Szakmai minimumfeltételek és a szolgáltatás szakmai színvonala: A szakf orvos megállapítása alapján a hatályos jogszabályok által meghatározott személyi és tárgyi szakmai minimumfeltételeknek valamennyi feln tt háziorvosi alapellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató megfelel. Az ellátás megfelel szakmai színvonalú, jól dokumentált. Szinte teljes kör az elektronikus adatbevitel. Továbbképzésen való részvétel: Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók továbbképzéseken és szakmai rendezvényeken rendszeresen részt vesznek. • Gyermek háziorvosi ellátás Az egészségügyi szolgáltatók tulajdonos, illetve m ködési forma szerinti megoszlása: Valamennyi házi-gyermekorvosi rendelés társas vállalkozás formájában m ködik. A házi-gyermekorvosi ellátók egyik része területi ellátási kötelezettséggel, másik része területi ellátási kötelezettség nélkül nyújt egészségügyi szolgáltatást. Az ellátott területek eloszlása a korábbiakhoz képest nem változott. Elhelyezési körülmények, a házi-gyermekorvosi rendel k közegészségügyi helyzete: Valamennyi házi-gyermekorvosi rendel magántulajdonban van. Mivel a rendel k elhelyezése olyan, hogy egy telephelyen két rendel helyezkedik el, ezért a helyettesítés ugyanazon a telephelyen megoldott. A rendel k közegészségügyi helyzete megfelel . Szakmai minimumfeltételek és a szolgáltatás szakmai színvonala: Valamennyi házi-gyermekorvosi ellátást nyújtó szolgáltató rendelkezik a hatályos jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi szakmai minimumfeltételekkel. A tevékenység megfelel színvonalon történik, jól dokumentált, de az elektronikus adatbevitel nem teljes kör . Továbbképzés: A továbbképzéseken való részvételt egyénileg oldják meg.

Alapellátás. Tatabánya és környéke: •

Feln tt háziorvosi alapellátás: a szakfelügyel f orvos jelentése alapján a körzetekben folyó megel z tevékenység, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás folyamata és a gondozás mindenhol megfelel , több helyen átlagon felüli. Az orvosi szakvéleményezéssel kapcsolatosan rendellenesség nem fordult el . A háziorvosi szolgálatok és az egészségügyi szakintézmények együttm ködése a stabil háziorvosi praxisoknak köszönhet en az átlagosnál jobbnak mondható. A háziorvosi szolgálatok ellátásához szükséges minimum feltételek biztosítottak, amelyek ellen rzése az ÁNTSZ Városi Intézete részér l megtörtént. A rendel k akadálymentesítése mintegy fele arányban biztosított. A veszélyes hulladék tárolása, elszállítása mindenütt megfelelt a hatályos jogszabálynak. A legtöbb rendel ben egy orvos mellett egy ápoló 111


dolgozik. Jellemz a betegforgalom folyamatos emelkedése. A háziorvosi szolgálatok és az ügyelet leterhelt. A rendeléseken mindenütt bevezették és m ködtetik a beteg el jegyzési rendszert. A megyei betegbeutalási rend minden orvos rendelkezésére áll. Nehezíti a kórismézés és a gyógyítás folyamatát a kórház és a szakrendelések hosszú el jegyzési ideje. A gyógyításban a szakmai irányelvek érvényesülnek. Problémát jelent azonban, hogy a mennyiségi és a min ségi munkát nem követi a finanszírozás, és a degresszió is károsan hat. A jelenlegi terhelés mellett nincs elegend id az egészség meg rzésre, egészségfejlesztésre. • Gyermek háziorvosi ellátás: a szolgálatok mindegyikében 1 f asszisztenst alkalmaznak. 2004-ben minden 5. életévét betöltött gyermek fejl dési szintjének megítélésével b vült a házi gyermekorvosok munkája. Képzés, továbbképzés: a továbbképzési pontok gy jtése az els öt éves ciklusra befejez dött. Az alapellátásban dolgozó orvosok továbbra is hiányolják a megyében a Fert z Osztály m ködését.

Véd n i Szakfelügyelet (Hegyiné Balatoni Ágnes)

A véd n i ellátás azon gondozási módszerek és tevékenység összessége, mely az egyén, a család, a közösség képességeit és készségeit segít kialakítani, fejleszteni az egészség meg rzése, a betegségek megel zése érdekében, különösen a család, n , anya, csecsem , és ifjúságvédelem területén.

A véd n i ellátás az alábbi területeken valósul meg

Egészségügyi alapellátás: •

•

Szakellátás

Körzeti véd n i szolgálat Iskola –ifjúsági véd n i ellátás

•

Kórházi véd n k

Szakmai felügyelet •

ÁNTSZ •

Családvédelmi Szolgálat

112

Az ÁNTSZ megyei, f városi, városi kerületi intézeteinek vezet véd n i látják el a körzeti, iskola-ifjúsági, a kórházi véd n k, valamint a családvédelmi szolgálat szakmai felügyeletét.


A véd n i ellátás Komárom-Esztergom megyében 160

140

134

120

f

100

80

60

40

26

20

7

4

2

CSVSZ véd n

kórházi véd n

0 körzeti véd n

iskola-ifjúsági véd n

ÁNTSZ vezet véd n

Demográfiai, népmozgalmi adatok Az ÁNTSZ egyik feladata, a lakosság egészségi állapotának, demográfiai helyzetének nyomon követése, a tendenciák ismertetése és nyilvánosságra hozatala. Az élveszületések számának évr l-évre csökken tendenciája 2004-ben megfordult megyénkben. A véd n i jelentések alapján az emelkedés mértéke az el z évhez képest 5,7%-os, az élveszületettek száma összesen 2981. A szülészeti osztályok 2478 élveszületettet jelentettek, ez 4,3%-os emelkedés az osztályok el z évi jelentéséhez képest. A terhesség megszakítások száma 1,3%-kal csökkent az el z évhez képest, de még így is 100 szülésre 60 abortusz esik. A véd n i és a szülészeti jelentések összevetése során megállapítható, hogy a szülések mintegy 83,1%-a történt a megye három szülészeti osztályán. Ez az arány csökkent 2003. évhez képest 1,5%-kal. Örvendetes tény, hogy az emelkedett újszülött-szám ellenére, sem emelkedett a koraszülöttek abszolút száma. Ennek eredményeképpen a koraszülöttek aránya az egészséges újszülöttek számán belül sem változott. A jelenlegi arány 7,87%. A kés i magzati halálozások (halvaszületések) száma és aránya ¾-re csökkent. A népmozgalmi mutatószámok közül igen fontos ismérv a csecsem halálozás alakulása. Ezen a területen is igen kedvez változás következett be,-25%-os aránycsökkenést követ en –7,5 ‰-r l 5‰-re csökkent ez a mutató.

A vezet véd n i munka értékelése A véd n i ellátás szakmai irányítását, fejlesztését és a 166 véd n i szolgálat szakfelügyeletét Komárom-Esztergom megyében a megyei vezet véd n mellett, hat városi vezet véd n látja el. Küldetésüket, többek között a munkaértekezletek számának, a továbbképzések számának, és a szakmai megbeszélések, egyeztetések számának emelkedésével, valamint a motiválás, támogatás, segítés, ellen rzés útján végezték. A kiszállások száma 15%-kal emelkedett az el z évhez képest, mely a 2004. év egyéb feladatokkal történ telítettségével magyarázható. 113


A kiszállások megoszlási arányában jelent s változás tapasztalható, ugyanis 13,2%-al növekedett a szakfelügyeletek száma, és közel 10%-al emelkedett a szakmai látogatás. A szakmai megbeszélések céljából történt kiszállások arányának 1,5%-os emelkedése, els sorban az önkormányzatokkal történ megbeszélések arányának növekedéséb l fakad. Kiszállások céljának megoszlási aránya 50

45,8 46,5

45 40 35

%

30

25,7 26,1

26,2

27,4

26,1

25 20

14,4

15 10

2,9

5

5,9

3,6

2,4

0

szakfelügyelet

szakmai látogatás

szakmai megbeszélés

ebb l önkorm. ülésen részvétel

2003

ebb l önkorm. tárgyalás

m k. eng. felülvizsg.

2004

Kétszeresére emelkedett a vezet véd n k írásban tett intézkedéseinek száma. Pozitívumként értékelhet , hogy 1%-kal emelkedett a munkaértekezletek száma, 11%-kal emelkedett a vezet véd n k által szervezett továbbképzések száma, és 10%-al n tt a prevenció területén meghirdetett rendezvények, programok száma. Ezek közül kiemelend : • Anyatejes világnapi rendezvények • Kiállításokon, közösségi rendezvényeken történ részvétel (Vértes Expo, Gyermeknap, stb.) • Szakmai rendezvények, konferenciák (pontszerz továbbképzés, véd n i szimpózium, egészségnevelés, iskola-egészségügy, alapellátás, stb.) A szakfelügyeletek száma 13,2%-kal n tt, ezáltal emelkedett a kétszer, (20%) a háromszor, (50%) és négynél többször (26%) szakfelügyeltek száma. Mindez a visszaellen rzésekre történ hangsúlyosabb odafigyelést, valamint a legalább háromszori szakfelügyelet célkit zésének megvalósulását igazolja. A szakfelügyeletben nem részesült véd n k aránya így 5%-al csökkent. Az irányítás, fejlesztés és felügyelet mellett a vezet véd n k egy személyben egyéb feladatokat is szükségszer en elláttak. (pl. CSVSZ helyettesítés, egészségnevelési programok, véd oltások összesítése és területre juttatása, adminisztrációs és igazgatási feladatok, stb.) Tárgyévben két területen (Dorog, Esztergom) csökkent az egyéb ÁNTSZ feladatokkal történ megbízások száma.

114


Körzeti véd n i munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység

Mind a vezet , mind a területi véd n k tevékenységüket a hatályos jogszabályoknak, szakmai irányelveknek megfelel en végezték. Az ellen rzés célját, a munkaterv és a szakfelügyeleti szempontrendszer határozta meg. A szakfelügyeleti tevékenység nagyrészt a véd n k munkavégzésének ellen rzésére, szakmai látogatások és megbeszélésének céljából történtek. Általánosan jellemz pozitív tapasztalatok: • • • • •

Az irányelvek elfogadása. A szakmai instrukciókhoz való alkalmazkodás. A változásokhoz, az újhoz való rugalmas hozzáállás. Többnyire precíz, igényes munka. Szakmai továbbképzéseken történ részvételi arány növekedése.

Negatívumok: • Dokumentálás „naprakészségének” hiányai. • Nem változott a megyénkben a véd n i látogatást nem igényl családok száma: 2004-ben 5 ilyen család volt megyénkben. Ez 1,34‰-es aránymutató. Nem csökkent szignifikánsan az otthon szült várandósok száma. Összesen 14 eset fordult el , ennek közel kétharmada tervezett otthon-szülés volt, els sorban Dorog és környékén. A többi rohamos szülés, kés i ment hívás, illetve hanyagság miatt területen történ szülésnek min sült.

•

Otthon szülések számának területi megoszlása 10

9 9 8 7

db

6 5 4 3

2

2

1

1

1

1

0

0

Dorog

Esztergom

Komárom

Oroszlány

Tatabánya

Tata

A körzeti véd n i szolgálat tevékenysége els sorban az egészség meg rzésére, a gondozott családokban el forduló egészségi, mentális és szociális veszélyezettség megel zésére, felismerésére és jelzésére, valamint megszüntetésére irányul. A tevékenység az egészségügyi alapellátáson kívül érinti azonban a szociális alapellátás, a gyerekvédelem, az oktatási intézmények, valamint a civil –, és karitatív szféra prevenciós területeit is. A véd n k munkájának kb. ¼-ét teszik ki a különböz tanácsadások. 2004-ben a tanácsadásokon az összes megjelenés 1,5%-kal csökkent 2003-hoz képest. 115


A véd n k 2004-ben 36837, azaz 3%-kal kevesebb családot gondoztak, ennek ellenére 1,4%kal több alkalommal végeztek családlátogatást, és 2%-kal n tt a szaklátogatások száma. Egy gondozott családra 2004-ben 3,3 családlátogatás jutott, valamint 3,5 szaklátogatás. A területi véd n k jelzései alapján a gondozottak családjában el forduló szenvedélybetegségekr l, illetve magatartásbeli zavarokról is képet kaphatunk. Változás következett be a szenvedélybetegségek el fordulásának területén, ugyanis a jelzett alkoholfogyasztás és a dohányzás aránya is csökkent. A dohányzás el fordulási gyakorisága 35%, mely pozitívumként értékelhet , a közel 3%-os aránycsökkenés miatt. Az alkoholfogyasztás területén a megyei arány 5,2%. Szintén kedvez változás következett be, hiszen 1,2 %-kal csökkent a gondozott családokban el forduló alkoholfogyasztás mértéke. A véd n i munka további területeit elemezve megállapítható, hogy 2004-ben a gyermekelhanyagolási arány nem változott szignifikánsan, így a gondozott családok számának tükrében 0,9 %-os arány jelentkezett. A gyermekbántalmazások száma csökkent. Ennek köszönhet en, a véd n k 15 %-kal kevesebb környezet-tanulmányt végeztek, viszont 8%-kal többször került sor szociális intézkedésre. Gyermekbátalmazások számának el fordulása Komárom-Esztergom megyében a véd n k jelzései alapján 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

A véd n k által végzett egészségnevelési tevékenység nagyon heterogén összetételt mutat a megyében. Örvendetes tény, hogy a véd n i munkát nagymértékben jellemz prevenciós szemlélet még inkább el térbe került, ugyanis n tt az elmúlt egy évben mind a területen, mind az oktatási intézményekben végzett egészségnevelési, egészségfejlesztési alkalmak abszolút száma. Az el bbi jelent sebb arányban, 14%-kal, az utóbbi 8%-kal emelkedett. Ezzel párhuzamosan kétszeresre n tt a résztvev k száma is. 116


A véd n i munkában továbbra is irányadó az Egészség Évtizede Nemzeti Programjának célkit zése; azaz a hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás növelése, legalább 15 százalékponttal az évtized végére. A körzeti véd n k gondozási munkájának fontos mutatója az anyatejes táplálás alakulása. A körzeti munka értékelésekor évek óta kiemelt hangsúlyt kap a szoptatás alakulása. A véd n k szakmai felkészültségét, elhivatottságát jelzi az országosnál jobb megyei mutató. A hat hónapos korig kizáróla anyatejjel tápláltak arányának megoszlási aránya 45 40 35

%

30 25 20 15 10 5 0 1997

1998

1999

2000

2001

2202

2003

2004

Az Egészség Évtizede Nemzeti Programjához kapcsolódóan valamennyi körzetre, illetékességi területre vonatkozóan megtörtént az anyatejes táplálás mutatóinak elemzése és a növekedés tervezése, amit a vezet véd n k szakmai napok, munkaértekezletek keretében ismertettek a véd n kkel. A szoptatás elvárható emelkedési üteme megyei szinten, sajnálatos módon nem teljesült. Az egyes illetékességi területeken (Dorog, Esztergom) jelent s elmaradás tapasztalható, melynek okát a szakfelügyelet vizsgálja.

Iskola-véd n i munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység A szakfelügyelet tapasztalata, hogy az iskola véd n k és a pedagógusok kapcsolata pozitív irányba változik. Erre jó példa, hogy számos oktatási intézményben igényt tartanak pedagógusok számára készült tájékoztatásra is. A f állású iskolavéd n k színvonalas munkáját és az oktatási intézmények elismer visszajelzéseit pozitívumnak tartom. Minden évben el fordul, hogy az oktatási intézmény levélben köszöni meg a véd n kiemelked , éves munkáját. Megyénkben tárgyévben az iskola-egészségügyi tevékenységet, 26 f állású, és körzetek mellett ezt a funkciót betölt véd n k látják el, az iskolaorvossal jó együttm ködésben. Valamennyi oktatási intézményben a véd n k készítettek éves egészségnevelési munkatervet, mely egyeztetésre került a tanév kezdetén az iskola vezetésével. Minden véd n i szolgálatnál megtörtént az iskola-egészségügyi munka szakfelügyelete. 2004-ben kiemelt feladat volt az 5. osztályosok egészséges táplálkozásra ösztönzése és a 6. osztályosok dohányzás megel zési programja. Megyénkben összesen 107 db 5. és 6. osztállyal rendelkez oktatási intézmény található, melynek mindegyikében készült az 117


osztályokra vonatkozó egyeztetett munkaterv. Ezek száma összesen 359. Az iskola (pedagógus), a véd n és az orvos a munkatervek 86,3%-ában vállalt feladatot, míg 5%-ban csak a véd n vesz részt a célprogram megvalósításában, mely megyénkben összesen 7631 diákot érint.

Kórházi véd n i munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység Megyénkben 2 f állású kórházi véd n dolgozik Tatabányán és Esztergomban. A komáromi kórház szülészeti osztályán, a helyi körzeti véd n , megbízás alapján látja el ezt a feladatot. A kórházi véd n k a Szakmai Kollégium által megfogalmazott Módszertani Ajánlás alapján végzik tevékenységüket, melynek szakfelügyelete tárgyévben megtörtént. Hiányosság nem merült fel. Területi véd n kkel kapcsolatuk rendszeres, kölcsönös, a vezet véd n k által szervezett munkaértekezleten részt vesznek, ahol adott a lehet ség az információ átadására.

Családvédelmi munkára vonatkozó szakmai felügyeleti tevékenység Komárom-Esztergom megyében a Családvédelmi Szolgálat hat telephelyen, négy véd n közrem ködésével végzi az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztését, a válsághelyzet várandós anyák segítését, illetve a terhesség-megszakítás el tti és az azt követ tanácsadást. (Esztergom, Tatabánya, Tata, Komárom, Oroszlány, Kisbér.) Valamennyi tanácsadó az ÁNTSZ keretén belül m ködik, önálló tanácsadó nem található megyénkben. Változás a Tatát és Oroszlányt ellátó véd n személyében volt, ahol az ellátás helyettesítéssel megoldott. A legnagyobb forgalmú a tatabányai és az esztergomi tanácsadó, ahol az összes megjelenés 36,8 %, illetve a 33%-a zajlik. Legalacsonyabb a forgalom Kisbéren, ahol a válsághelyzetben lév k 3,53%-a fordult segítségért a Családvédelmi Szolgálathoz. A családvédelem összforgalma 1,5%-os, a terhesség-megszakítást kérelmez n k száma 1,3%-os csökkenést mutat. Ennek ellenére emelkedett a megtartott magzatok aránya 0,6%kal. (56 eset) Sajnálatos tény, hogy nem tudatosult és nehezen lehet tudatosítani a CSVSZ megel z szerepét, így stagnáló mértékben,- 85,2%-ban- ebben az évben is a terhességmegszakítás miatt keresték fel a szolgálatot. Az ÁNTSZ-en belüli és kívüli együttm ködés során, a médiában folyamatos tájékoztatást végeztünk a CSVSZ preventív szolgáltatásai igénybevételének növelése érdekében. A csökken forgalom maga után vonta a napi megjelentek számának csökkenését, (3,8-ról 3,5-re) az egy megjelenésre jutó tanácsadási id emelkedését, (10 perccel) valamint a preventív alkalmak számának növekedését. 2004-ben, 33%-kal több alkalommal szerveztek és tartottak el adásokat, foglalkozásokat a véd n k, melyen a résztvev k száma 60%-kal volt magasabb. A véd n k szakmai tudásának fejlesztésére, saját mentálhigiénéjének ápolására a negyedévenkénti rendszerességgel esetmegbeszél csoportfoglalkozásokat tartottunk, valamint folytattuk a negyedévenkénti CSVSZ munka- és továbbképz értekezletet.

118


CSVSZ tevékenység során szerzett tapasztalatok Megállapítható, hogy a terhességük megszakítását kérelmez n k leggyakoribb indoka (51,5%) anyagi okokra vezethet vissza. A munkanélküliség, a kedvez tlen életkörülmények hatására már a második terhességet sem merik vállalni, ennek ellenére védekezésre sem fordítanak gondot. A megjelentek megoszlása terhességük száma szerint 42,3

45

42

40 35 30

%

25

21,8

19,3

20

15,6

20,1

17,7

21

15 10 5 0

els

második

harmadik 2003

negyedik

2004

A megjelentek védekezési gyakoriságának megoszlása 60

50,4

51

50

%

40

36

37

30

20

13,6

12

10

0

nem védekezett

rendszeresen védekezett 2003

rendszertelenül védekezett

2004

Az elégedettségi kérd íveket az összes megjelenés viszonylatában a megjelentek 36-%-a töltötte ki. A beérkezett 1377 kérd ívet értékelve, 71,1 % nagyon elégedett volt a tanácsadás tartalmával, 82,6 % pedig nagyon elégedett volt a tanácsadás módjával. Mindössze 3 f távozott elégedetlenül, ami nem feltétlenül a véd n t min síti. A kérd ívek áttekintése során a leginkább kiemelked nek, pozitívumnak találták a kérdezettek az együtt érz , emberséges, segít kész együttm ködést a probléma megoldásában, valamint többen hangsúlyozták a megért , diszkréciót közvetít légkört, illetve mások véleményének tiszteletben tartását.

119


Több esetben említést tettek arról, hogy a tanácsadás során nyugodt környezetben, szívélyes fogadtatásban volt részük, ahol az oldott légkörben meggy z en találtak megoldást, valamint kaptak teljes kör tájékoztatást a fogamzásgátlással és a m téti eljárással kapcsolatban.

Negatívumként értékelhet : " B" tanácsadásra kevesebben kísérik el partnerüket. A fiatalkorú kérelmez k közül 8 f a 15 éves kor alatti korcsoportból került ki. (közülük 5 f városkörnyéki környezetb l) Emelkedett a terhesség megszakításra jelentkezett egy gyermekes anyák aránya, 2 %-kal. Sajnálatos tény, hogy szintén emelkedett az 1 éven belül ismételten megjelentek aránya, 2,1 %-kal.

Pozitívumként értékelhet : 1,5 %-kal csökkent a kifejezetten terhesség-megszakítást kérelmez k száma. Ugyanakkor növekedett a tanácsot kér k száma 7 %-kal. Összességében nem változott a fiatalkorú kérelmez k aránya. (10,3 %) Bár a "B" tanácsadásra már általában egyedül jönnek a kérelmez k az "A" tanácsadáson növekedett a partnerrel való megjelenés gyakorisága. 2,5 %kal csökkent azon kérelmez k aránya, akiknek még nincs gyermekük. 56 esetben /3,6 %/ vállalták a terhességet. Ez 7 f vel több, mint tavaly. A módosított magzatvédelmi törvény alapjaiban változtatta meg a tanácsadás tartalmát és a dokumentációt. A véd n k tapasztalatai szerint a kétszeri megjelenés az esetek dönt többségében nem jelent problémát, s t a B tanácsadáson sokkal oldottabb, higgadtabb a légkör, így a megjelentek fogékonyabbak a szakmai kérdések iránt. A közelebbi kapcsolat kialakítása során nagyobb teret kaphat a preventív tevékenység is.

A m ködési feltételek, fejlesztésre váró területek Évr l-évre súlyos problémát okoz, hogy a véd n i szolgálatok 30%-ának nincs önálló tanácsadó helyisége, sok helyen a véd n k betegrendelés helyiségében, elkülönített id pontban fogadhatják az egészséges gondozottakat. Így az orvosi rendel vel azonos tanácsadókban korlátozott óraszámmal és területen dolgozhatnak. A véd n i ellátást érzékenyen érinti a teljes kör privatizáció, a tanácsadók további biztosításának kérdése, az eddig közösen használt sz r vizsgálati eszközök megoszlásának problémája. Az elmúlt évek során már számtalan feszültség forrása volt a háziorvosok és a véd n k között a tanácsadó helyiségének, m szereinek, telefonjának közös használata. A teljes kör privatizáció megvalósulása során a tanácsadók további biztosítása a véd n i ellátás m ködésének lét kérdése. További gondot okoz, hogy a tanácsadó épületek felújításra, korszer sítésre szorulnak, felszerelésük, m szerezettségük még mindig hiányos. A véd n i szolgálatok egy része, a szakmai minimum feltételek teljesítésének hiányában, jelent sen csökken mértékben ugyan, de ideiglenes m ködési engedéllyel rendelkezik.

120


Ápolás Szakfelügyelet (Dr. Békefi Dezs né)

Komárom-Esztergom megyében az ÁNTSZ által gyakorolt szakmai felügyeletet az ápolás területén a 8/1993. (III. 31.) NM rendelet 5.§ (1) bekezdése értelmében a megyei és városi vezet ápolók látják el. A szakfelügyeleti tevékenységet a megye illetékességi területén egy megyei és hat városi vezet ápolón látja el. Munkájuk igen sokrét , kiterjed – tulajdonviszonytól, fenntartótól, finanszírozótól függetlenül – valamennyi egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató minden egységében a szervesen jelenlév ápolási (szakdolgozói) tevékenység szakmai felügyeletére. A szakfelügyelet a közigazgatás alaptevékenységének min sül felügyeleti tevékenység. A szakfelügyelet közigazgatás jogi megfogalmazásban nem más, mint bizonyos szolgáltatásokkal kapcsolatos szakmai el írások betartásának felügyelete. A szakfelügyelet ellátásának legfontosabb eszköze az ellen rzés. Az elmúlt évben a megyei és városi szakfelügyel ápolók összesen 683 ellen rzést végeztek, 657 szolgálatnál. (1. ábra.)

Szakfelügyeleti ellen rzések száma 49

12

126

32

alapellátás

szociális ellátás

464

szakellátás

magán gyakorlat

ügyelet

1. ábra.

Az ápolás helyzete Továbbra is gondként jelentkezik a beteg ellátásban részt vev ápolók, utánpótlásának megoldása. Egyre kevesebben választják hivatásul ezt a pályát. Az egészségügyi szakképesítés hiányszakma. Az egészségügyi munkaer hiány nem csak magyar probléma, világszerte más országok is hasonló gondokkal küzdenek. Az ápolóhiány Európa-szerte ismert jelenség. Az Európai Unióhoz történ csatlakozással, az egészségügyben tanulók és dolgozók speciális helyzetbe kerültek, mert a szaktudásuk iránt nagy a kereslet. Az ápolók közel felét foglalkoztatja valamilyen szinten a migráció gondolata, els sorban a fiatalokat és az egyedülállókat. Az egészségügyben végbemen struktúraváltás az ápolás területén is mély nyomokat hagyott. Ugrásszer en megemelkedtek az ápolón kkel szemben támasztott szakmai követelmények. Egyre nagyobb az elvárás a társadalom, a betegek és a finanszírozó részér l, miközben 121


emelkedik az id skorúak, a krónikus betegek, a kizárólag ápolásra szorulók száma, és csökken a családok szerepvállalása. A szociális hálózat ezt nem képes kompenzálni. Míg korábban az orvos utasítására végzett tevékenység volt a jellemz , addig napjainkban, a beteg szükségletei szerinti ápolás az els dleges. Miközben az ápolók, a szakdolgozók iránti elvárások rohamosan emelkednek, erkölcsi és anyagi megbecsülésük csak lassan változik. Az eddigi tapasztalatok szerint a 2002-ben megvalósult béremelés kétségtelenül csökkentette az elvándorlást, de nem oldotta meg a problémát, mert nem tette vonzóbbá ezt a hivatást.

Kórházi fekv beteg ellátás Komárom-Esztergom megyében nyolc fekv beteg intézmény 1996 ágyszámmal m ködik. A betegágy mellett 1022 f szakdolgozó tevékenykedik. Pozitívumként említhet , hogy a fekv beteg intézményekben a betegágy mellett dolgozó ápolók létszáma nem csökkent, a szervezett szakdolgozói létszám 97 %-a betöltött. A betöltött létszám 15 %-a tartósan távol van. A betegágy mellett dolgozók 99 %-a rendelkezik az el írt szakképesítéssel. Az osztályvezet ápolók 86 %-a f iskolai végzettség , amely az el z évhez (74 %) viszonyítva lényeges, pozitív irányú változást mutat. A fekv beteg intézményekben az ápolási szolgáltatást az ápolási igazgatók menedzselik. Kiemelt feladatuknak tekintik, az eredményes, hatékony feladatellátás érdekében az ápolási tevékenység min ségének fejlesztését, a szakmai ismeretek folyamatos szinten tartását új ismeretek elsajátítását. A megye gyógyító intézményeiben az ápolási igazgatók hiányszakmaként a laboratóriumi és röntgen szakasszisztenst, illetve intenzív terápiás és nephrológiai szakápolót jelölték. A betegellátás tárgyi feltételeit valamennyi intézetben igyekeztek biztosítani. Az ápolás tárgyi feltételeinek b vülése minden esetben az intézmények anyagi lehet ségeinek függvénye. A szigorú költséggazdálkodás ellenére folyamatosan biztosítani tudták azokat az eszközöket, melyek az ápolók munkájának könnyítését, a betegek kényelmét egyaránt szolgálják. Az elhasználódott eszközök pótlása, cseréje folyamatosan a prioritások figyelembe vételével történik. A megyében minden fekv beteg intézményben teljes kör az ápolási folyamat dokumentálása. Példaérték , hogy az esztergomi Vaszary Kolos Kórház ápolásvezetése elkészítette az egyénre szóló, „unit-dose”21 elvén alapuló számítógépes nyilvántartó programrendszert a belgyógyászati és reumatológiai osztályokon, a biztonságos gyógyszerelés érdekében. Minden fekv beteg osztályon on-line rendszerben történik a gyógyszerek rendelése.

Alternatív (nem kórházi) betegellátás Ápolási intézetek A fejlett országokhoz hasonlóan jelentkez demográfiai változások az id skorú népesség számának és arányának progresszív növekedése, a fiatalkorúak számának és arányának csökkenése következtében szükségszer en növekedni fog az otthoni szakápolással és ápolási intézetekkel szembeni igény is. Az ápolásnak fontos feladata, hogy a felmerül igényeket a szakápolási szolgálatok és ápolási intézetek minél magasabb szinte tudják kielégíteni.

21

Személyre szóló gyógyszerelési program.

122


Az otthoni szakápolás egy aránylag új ellátási forma, amely azzal a céllal jött létre, hogy kivihessük a még ápolásra, gondozásra szorulót a nagyon drága kórházi ellátásból. Az otthoni körülmények pozitív hatással is bírnak az esetek jelent s részében. Megyében egyre növekszik azon betegek száma, akik id s koruk vagy betegségük miatt nem térhetnek vissza a családi körbe, de nem igényelnek ápolási osztályon nyújtható szolgáltatást sem. ket az ápolási intézetekben lehetne elhelyezni. 2003. évben Oroszlányban átadásra került egy új, 70 ágyas ápolási intézet, amely kiemelked en kultúrált körülményeket biztosít a betegek és az ápolók számára egyaránt. Sajnálatos módon ez év folyamán ápolási ágyak száma ismét csökkent megyénkben. A tatabányai Szent Borbála Kórház megszüntette a 20 ágyas Ápolási osztályát, és megsz nt a 20 ágyas héregi Ápolási Intézet is. Jelenleg a megyében m köd két ápolási intézet ágyszáma 85, ami rendkívül kevésnek bizonyul a rászorulók igényével szemben.

A megoldás javasolt lépései: •

az ápolási szolgálat fejlesztése – ápolási osztály, ápolási intézmény és otthonápolás – formában a területi igényeknek megfelel en.

•

az ápolás különböz alrendszereinek strukturális és funkcionális összekapcsolása.

Hospice 22 ellátás Klasszikus értelemben vett hospice ellátás szervezett formában (intézet, részleg, osztály) megyénkben nem m ködött. A terminális állapotú betegek ápolása különböz krónikus részlegekben történt, vagy a betegek otthonában. Komárom-Esztergom megyében 2004. évben a terminális állapotú betegek ellátásában jelent s esemény történt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium egyetértésével pályázatot hirdetett a komplex otthoni és hospice ellátás fejlesztésére. Az intézeti hospice ellátásban, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház, az otthoni hospice ellátásban a tatabányai Hospice Szeretetszolgálat Alapítvány sikeresen pályázott. Ezzel elkezd dött a hospice ellátás komplex, integrált rendszerének kialakítása megyénkben.

Otthoni szakápolás Az otthoni szakápolás létjogosultsága az elmúlt évtizedben, Komárom-Esztergom megyében is nyilvánvalóvá vált. 2004. évben a megyénkben m köd kilenc otthoni szakápolási szolgálat 52411 vizitszámot teljesített, mely 9 %-kal emelkedett az el z évhez képest.

22

A haldokló betegek szeretetteljes testi-lelki gondozása, hogy életük záró szakaszát lehet leg fájdalommentesen, szellemi és lelki erejük birtokában, megfelel környezetben élhessék.

123


A vizitek szakmai bontása 60000 2080

50000

1942

40000 30000

41516

34172

20000 10000 0

önálló ápolás

8336

8815

2003.év

2004. év

részleges ápolás teljes ápolás

2. ábra. Felmérési mutatókból jól látszik, hogy az ellátandó feladatok közül a részleges ápolást igénybevev k száma a legmagasabb, az önellátó betegek száma a legalacsonyabb megyénkben. (2. ábra) A háziorvosok egy ápolón vel nem tudják felvállalni a betegellátási munkát. A n vér látogatások száma praxisonként nagy eltérést mutat, kevés a betegek otthonában történ ápolás, gondozás. Az otthoni szakápolási szolgálatok végzik el az ápolási feladatok zömét. A háziorvosok nagy része már igénybe veszi szolgálat segítségét.

A szakápolás elrendelésének gyakorisága 4000 3500 3000

3669

2573

2500 2000 1500 1000

183

500 0

háziorvos

113

járóbeteg szakorvos

127

213

kórházi orvos

2003 2004

3. ábra. 2004. évben a szakápolás elrendelésének 88 %-át maguk a háziorvosok rendelték el. (3. ábra.) A szakfelügyeleti ellen rzések azt igazolják, hogy az otthoni szakápolási tevékenység betegcentrikus, a betegek érdekét szolgáló ellátási forma. Megyénkben kilenc otthoni szakápolási szolgálat meghatározott jogszabályi és szakmai elvek szerint, következetes ellen rzés mellett m ködik. A szakdolgozók száma 160 f . 124


A szakdolgozók többsége részmunkaid ben látja el faladatát. A 20/1996.(VII. 26.) NM rendeletnek megfelel en a szolgáltatók többféle ápolási tevékenységet végeznek. El relépés, hogy az otthoni szakápolás keretében elérhet szolgáltatások köre is kib vült: ma már logopédiai, gyógytornászi, és fizikoterápiás szolgáltatások elérhet k így. Legutoljára, pedig a hospice szolgáltatás kapott bekerülési lehet séget ebbe a keretbe. A szakemberek képzettsége az el írásoknak megfelel , továbbképzésük folyamatos. Minden szolgáltató rendelkezik a jogszabályokban el írt eszközökkel. Továbbra is gondot okoz, hogy a kistelepülések lakói kevésbé részesülnek ebben az ellátási formában, amelynek els sorban anyagi oka van. Általános problémája a szolgáltatóknak, hogy a betegek ápolási zárójelentés és egyéb tanácsok nélkül kerülnek otthonukba. Ilyenkor csak találgatni lehet, mi lehet a további terápia. Segítene a helyzeten, ha minden fekv beteg intézet a már ismert (orvosi) zárójelentés mellé ápolási zárójelentést is adna a betegeknek hazaadás alkalmával. Az ápolás szakfelügyelet jelezte az ápolási igazgatók felé a szolgálatok igényét. Jelenleg két kórház már bevezette az ápolási zárójelentést azzal a feltétellel, hogy amennyiben a beteg önellátása hozzátartozói segítséggel sem oldható meg, úgy meg kell szervezni az otthoni ápolás segítségét (ápolási szolgáltatók, háziorvosi n vérek, stb.), és ápolási zárójelentést kell adni.

Járóbeteg szakellátás Komárom-Esztergom megyében járóbeteg-szakellátást öt kórházhoz integrált szakrendel intézet, három önálló szakrendel intézet, két egyéb szakrendelés és harmincöt gondozó folytat. A szakdolgozók létszáma és szakmai képzettsége nem mutat jelent s eltérést a minimumfeltételekben el írtakhoz képest. Megyei szinten a szervezett állásnak 96 %-a betöltött. A dolgozók 13 %-a f iskolai, 78 %-a fels - és középfokú, 9 %-a alap-és alsófokú végzettséggel rendelkezik.(4. ábra.) Emelkedett a fels fokú végzettség ek száma, (2 %-kal) az el z évihez viszonyítva.

125


Szakdolgozók iskolai végzettségének megoszlása a megye egészségügyi rendszerében

100%

2,4% 9%

10%

78%

81%

13%

9%

90% 80% 70% 60% 50%

94,6%

40% 30% 20% 10% 0%

Járóbeteg

fels fokú

3%

Fekv beteg

Alapellátás

középfokú alapfokú

4. ábra. Az integrált szakrendel kben a kórházi min ségbiztosítási rendszer szerint történik a szolgáltatás szervezése és értékelése. Az önálló és egyéb szakrendel kben, a jogszabály hiányában min ségbiztosítási rendszer nem m ködik. A szakdolgozók feladataikat szakma szabályainak megfelel en a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik A dokumentálás nagyon sok id t vesz igénybe a párhuzamosság miatt (karton és számítógép), nem egységes, ezáltal nem mérhet a tevékenység

Alapellátás Megyénkben az alapellátáshoz 414 szolgálat és 468 szakdolgozó tartozik. A háziorvosi szolgálatoknál foglalkoztatott szakdolgozók túlterheltsége a korábbi évekhez képest változatlan (ennek oka f ként az alacsony létszám, magas kártyaszám). Létszám tekintetében nem történt jelent s változás az elmúlt évekhez képest, legtöbb szolgálatnál egy szakdolgozót alkalmaznak. A n vér látogatások száma praxisonként nagy eltérést mutat, kevés a betegek otthonában történ ápolás, gondozás. Az otthoni szakápolási szolgálatok végzik el az ápolási feladatok zömét. A szakdolgozók munkájának jelent s részét az adminisztratív feladatok teszik ki, ami természetesen együtt jár az ápolási, egészségfejlesztési tevékenység háttérbe szorulásával, ez pedig nem segíti a lakosság kedvez tlen egészségi állapotának javulását. Szükséges lenne a háziorvosi asszisztencia létszám- és feladatb vítése, els sorban a Nemzeti Népegészségügyi Programból is adódó preventív tevékenység fejlesztése érdekében. Az alapellátás területén – az el z évekhez viszonyítva- az ápolási munka feltételei javuló 126


tendenciát mutatnak. A privatizált orvosi rendel k berendezése, m szerparkja, felszerelése megújult, ezáltal az ápolón k munkakörülményei is javultak. Az ápolás szakmai, tárgyi feltételeit javította a háziorvosi szolgálatok új minimumfeltételeinek megjelenése is. Általánosságában elmondható, hogy az alapellátási tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A szakdolgozók a dokumentációt számítógépen vezetik. Valamennyi praxis szakdolgozója rendelkezik az el írt szakképesítéssel, illetve folyamatban van annak megszerzése. A m ködési nyilvántartás helyzete sokat javult az elmúlt évhez képest, szinte valamennyi szakdolgozó rendelkezik regisztrációs kártyával.23 Jogszabály hiányában az alapellátás szakterületén min ségbiztosítási rendszer nem m ködik. Bevezetése szükséges lenne, mert javítaná az alapellátás gyógyító-, megel z tevékenység hatékonyságát. Megkönnyítené a körzeti- közösségi ápolók munkáját, és szempontként szolgálhatna a szakfelügyeleti ellen rzések számára. Kihívások a szakfelügyeleti ellátásban az alapellátás területén: • A Népegészségügyi Program hatékony megvalósulásának segítése. • Szolgáltatók folyamatos ellen rzése. • Ápolási dokumentáció tökélesítése, a teljes ápolási tevékenység megjelenítése. • Szükségletre épül képzések, továbbképzések szervezése, koordinálása, el adóként való részvétel. Összegezve: A feladatok között f célkit zés továbbra is az, hogy az ápolás szakfelügyeleti rendszerének tevékenysége hatékonyan kutassa azokat a lehet ségeket, amelyek el segítik a megyében folyó ápolás szolgáltatás fejlesztését, azaz: • •

az ápolást a súlyának, feladatának és felel sségének megfelel en ismerje el a küls és bels környezet. er södjön az ápolón k megtartása, az emberi er források fejlesztése, anyagi és erkölcsi helyzetük javítása.

3 27/1998. (VI. 17.) NM. rendelet Egészségügyi szakdolgozók alapnyilvántartása.

127


Gyógyszerügyi igazgatás (Dr. Cs kör Györgyné)

Gyógyszerellátás 2004. évben a tatai Fúzió Pharma Rt, gyógyszer-nagykereskedelmi engedélye megsz nt, így Komárom-Esztergom megye területén egy gyógyszer-nagykeresked (kisbéri BUS-OXY) és 90 gyógyszertár vett részt a gyógyszerellátásában, az alábbi megoszlás szerint: Gyógyszertárak száma 2004-ben Gyógyszertárak száma Hozzátartozói szem.jog alapján Felel s vezet vel m köd

Közforgalmú Fiók 62 16 2 2 -

Kézi 7 -

Intézeti 5 -

A KSH 2004. éves adatai alapján, Komárom-Esztergom megye lakónépessége 315886 f . A fenti adatokkal számolva, a megyében egy közforgalmú gyógyszertár átlagosan 5178 lakost lát el. A gyógyszerészek száma gyógyszertáranként átlagosan: 2 f . A közforgalmú és fiókgyógyszertárban dolgozó gyógyszerészek számát (126 f ) összevetve a megye lakóinak számával, egy gyógyszerészre 2507 lakos jut. 2004. júniusában Tokod községben a fiókgyógyszertár m ködése megsz nt, majd az engedélyezési eljárás befejeztével, 2004. december 6-tól új tulajdonos m ködtette tovább. A tatabányai Levendula Gyógyszertár, jogi viták következtében, hosszabb ideig zárva volt, illetve hatósági vezet vel m ködött. 128


Intézeti gyógyszertárak A megye öt kórházának mindegyikében m ködik intézeti gyógyszertár. Tatabányán a Szent Borbála Kórház intézeti gyógyszertára gyógyszerkészít laboratóriummal és egy infúziós laboratóriummal is rendelkezik. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház intézeti gyógyszertára megújult, gyógyszerkészít laboratóriummal és speciális szaktevékenységként vényforgalmat bonyolító részleggel b vült. Három intézeti gyógyszertár nem teljes kör , a gyógyszerek raktározására, eltartására a kórházi osztályok gyógyszerigényeinek kielégítésére alkalmas. A gyógyszertárban készítend gyógyszereket a legközelebbi közforgalmú gyógyszertárból szerzik be. Az öt intézeti gyógyszertárban összesen 12 gyógyszerész dolgozik. Hatósági tevékenység és gyógyszerkészítményekkel kapcsolatos feladatok Az elmúlt évben 21 államigazgatási határozatot hoztunk. A gyógyszerfelhasználással kapcsolatos szakfelügyelet keretében biztosítjuk, hogy a forgalomból kivont készítmények ne kerüljenek további felhasználásra. 2004-ben 22 esetben továbbítottuk a gyógyszert forgalmazó- és felhasználó helyekre az Országos Gyógyszerészeti Intézet és az Országos Tisztif orvosi Hivatal által küldött forgalomból kivonást, gyógyszer lefoglalást, illetve annak feloldását elrendel határozatot. A forgalomból kivonás okai között szerepeltek: a gyógyszer min ségének megváltozása, a forgalomba hozatali engedélyben foglaltaktól eltér tulajdonság, a megengedettnél magasabb szennyez anyag jelenléte, csomagolási hiba, készítmény színének eltérése a megszokottól, a csomagoláson hibás felirat jelent meg, spray gyógyszerforma adagoló szelepének meghibásodása. Éves munkaterv alapján folynak a szakmai ellen rzések a megye gyógyszertáraiban. 2004. évben 52 esetben történt terv szerinti ellen rzés, azon területeken, ahol jogszabály a tisztif gyógyszerész számára szakmai felügyeletet ír el . 10 esetben rendkívüli vagy újra ellen rzést, 1 alkalommal célellen rzést végeztünk. Az ellen rzések tapasztalatai az alábbiak szerint foglalhatók össze: a gyógyszertárak többsége a jogszabályokat és a szakmai el írásokat betartja, de néhány helyen el fordultak hiányosságok, amelyek az ellen rzésekr l készült jegyz könyvekben rögzítésre kerültek. Így például néhány gyógyszertárban az el írtnál magasabb volt a h mérséklet a h vös raktárban, mert a klíma-berendezés nem m ködött, a raktárak több gyógyszertárban zsúfoltak, a gyógyszerek számának b vülése következtében. Általában elvégzik a beérkezett alapanyagok azonossági vizsgálatát, de el fordult, hogy a reagens készlet hiányos volt. A korábbi id szakban alkalmazott szankciók eredményeként, ebben az évben az ellen rzések id pontjában mindig volt gyógyszerész a gyógyszertárban. A gyógyszertárak megfelelnek a kémiai biztonsági el írásoknak, a munkahelyi kockázatbecslések elkészültek, a foglalkozásegészségügyi orvossal megkötötték a szerz dést. Kábítószer ellen rzés Rendszeresen ellen rzi az ÁNTSZ a kábítószer tartalmú gyógyszereket a megye gyógyszertáraiban, legtöbbször a szakmai ellen rzések alkalmával. Igen jó munkakapcsolat alakult ki a Megyei Rend r-f kapitányság Igazgatásrendészeti Osztály munkatársával, aki az ellen rzései során felvett jegyz könyvek másolatát megküldi az ÁNTSZ-nek. Az ellen rzések során megállapítást nyert, hogy a gyógyszertárak kábítószer készlete minden esetben egyezett a nyilvántartott mennyiséggel, csupán kisebb adminisztrációs hibák fordultak el . Nagyobb mennyiség selejt kábítószer ártalmatlanítása a megyei tisztif gyógyszerész jelenlétében, a dorogi Hulladékéget ben történik.

129


Panasz bejelentések kivizsgálása 2004. évben tíz panaszt vizsgáltunk ki. A panaszbejelentések tárgyuk szerint a következ k voltak: 14 évnél fiatalabb gyermek gyógyszerrel történ kiszolgálása, gyógyszer min ségét kifogásolta a panaszos, az eredeti csomagoláson feltüntetett mennyiségt l eltér számú tabletta volt a dobozban, a beteg nem kapta meg a gyógyszerét, a szükséges gyógyszer hiányzott a gyógyszertár készletéb l (vissza kellett érte menni), el fordult, hogy a bejelent k a gyógyszerész beteggel szemben tanúsított magatartását kifogásolták, egy esetben az ügyeleti díj felszámolását tartották indokolatlannak. Az ügyeket kivizsgáltuk, megtettük a szükséges intézkedéseket és a vizsgálat eredményér l tájékoztattuk a panaszost. Gyógyszertári ügyelet Az ügyeletes gyógyszertárak száma 37, amelyek a megye hét területén váltott ügyeletben vesznek részt, 13 a készenlétet tartó gyógyszertárak száma. A városokon belül hetenként, vagy naponként váltják egymást az ügyeletet tartó gyógyszertárak. A váltott ügyeletek rendje sokszor bonyolult, de a lakosság tájékoztatása megfelel . A gyógyszertárak a nyitva tartást jelz táblán, a helyi újság, televízió, rádió útján adnak tájékoztatást a mindenkori ügyelet helyér l, valamint a Megyei ÁNTSZ honlapján is hozzáférhet a megyében ügyel gyógyszertárak naprakész listája.

A közforgalmú gyógyszertárak készenléti és ügyeleti adatai Közforgalmú gyógyszertárak száma

61

Készenléti szolgálatot adó gyógyszertárak száma

13

Aránya, %

21

Hétközi készenléti szolgálatot adók száma

13

Hétvégi készenléti szolgálatot adók száma

0

Ebb l:

Heti készenléti órák száma

13x75

Ügyeletes gyógyszertárak száma

37

aránya, %

60,6

Állandó ügyeletet tartó gyógyszertárak száma

130

0


Befejezés Az elmúlt évr l szóló tájékoztatónk elkészítésével ismét lezártuk egy évet. Visszatekintve megállapítható, hogy kudarcokkal és sikerekkel teli évet zártunk. A kudarcok közé sorolom, ha az ügyfeleink elégedettségét nem sikerült maradéktalanul elnyernünk, a sikerek közé, pedig azt, hogy megoldottuk a nekünk rendelt feladatokat, és év végére kijöttünk a rendelkezésünkre bocsátott forrásokból. Az évzáráshoz azt is meg kellett fogalmazni, hogy miként vizsgáztak a stratégiai elképzeléseink, az éves munkatervünk, és végig kellett gondolnunk, hogy a 2004. év elején kit zött céljainkhoz, részcéljainkhoz közelebb jutottunke. A részcélok akkor töltötték be a szerepüket, ha konkrétak voltak, és határid re teljesültek. Mindezekre megadtuk a válaszokat a tájékoztatónkban. Ez év elején minden vezet áttekintette az általa irányított munkaterületet, és hozzárendelte az egyes rutinfeladatokat a létszámhoz. A vezet k összeszedték és leírták azt is, hogy mi az a probléma, ami az elmúlt évben leginkább akadályozta, gátolta ket a munkájuk végrehajtásában, megoldásában, a szervezeti teljesítményünk növelésében. A leggyakrabban említett igények különösen a városi vezet k részér l a méltánytalan munkakörülményeik javítása, vagy ett l függetlenül legalább a számítógéppark növelése, a minimum feltételek szerint is rögzített üres álláshelyek feltöltése, a jogszer m ködéshez szükséges szakmai segítség megadása voltak. A fels vezetés ezeket az igényeket elemezte, és meghatározta a 2005. évi célokat, a stratégiát és a munkatervi feladatokat.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat alapvet küldetése a lakosság egészségi állapotának javítása, az egészségi állapotot veszélyeztet közvetlen és közvetett tényez k, valamint a káros környezeti- és munkakörnyezeti hatások csökkentése. A küldetésünk betöltése érdekében a 2005. évi legf bb céljaink és feladataink közül a legfontosabb, hogy minden er nket és képességünket az Egészség Évtizede Nemzeti Programból ered feladatok végrehajtására összpontosítsuk. Ennek érdekében határozzuk meg a prioritásokat, az egyes szervezeti egységek és a vezet k szerepét és kötelezettségeit, a döntéshozatal folyamatát és a határid ket. 2005-ben is folytatódik a közigazgatás, ezen belül, pedig a szervezetünk korszer sítése. Ennek keretében egyik legf bb feladatunk, hogy összhangba kell hoznunk az ÁNTSZ hivatali m ködését a társadalmi, illetve a küls -bels ügyfeleink igényével. Ez szintén több évre átível tennivalót jelent, ezért ez is a stratégiát mindvégig meghatározó tényez , a kimunkálása folyamatos.

A 2005. évre kit zött prioritások: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Az Egészség Évtizede Nemzeti Program folyamatosságának biztosítása; Az ügyfél elégedettség növelése minden szinten; Hatékony közigazgatási munka; Mérhet ség, a bevételek növelésének szorosabb követése; Az egyénre, és tevékenységi csoportra lebontott szakmai tudásszint növelése; Felkészülés a KET alkalmazására; A munkakörülmények további javítása. 131


A prioritások mentén a legfontosabb feladataink: ♦ A közgondolkodás egészségorientált befolyásolása, a 2005. évre meghatározott népegészségügyi prioritások megyei vonatkozású kimunkálása, megyei, helyi szint adaptációja és a kit zött munkatervi feladatok maradéktalan, szakszer végrehajtása, valamint a népegészségügyi sz r vizsgálatokon a megjelenési arány növelése a várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek számának növelése érdekében. ♦ Az egészségi állapot és az azt meghatározó tényez k monitorozási lehet ségeinek további fejlesztése, adatok gy jtése, feldolgozása, elemzése, értékelése, ismertetése, a megyei és regionális népegészségügyi jelentés továbbfejlesztése, szakmai terítése, a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásának adatokkal való segítése. ♦ A klasszikus közegészségügyi-járványügyi feladatok szakmai elemzése, különös tekintettel a rendkívüli élethelyzetekb l adódó problémák és a jogszabályok által telepített új feladatok szakszer megoldására, az alapos és eredményes ellen rzésekre, a kiiktatható, szükségtelen, korszer tlen feladatok meghatározására, felterjesztésére. ♦ Az egészségügyi ellátórendszer felügyelete és ellen rzése az egészségpolitikai követelményeknek való megfelelés/megfeleltetés céljából, különös tekintettel az egyenl tlenségek csökkentésére, a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtésére, a szolgáltatások biztonságának és színvonalának növelésére, a tervezésifejlesztési döntések decentralizálására. ♦ Az Európai Uniós tagságunkkal, valamint a hazai közigazgatás korszer sítési folyamataival kapcsolatos képzési, továbbképzési és szervezési feladatok teljesítése. ♦ Az informatikai rendszerünk szinten tartása, központi elvek szerinti fejlesztése keretében a legfontosabb feladatunk a jelenlegi rendszer m ködtetése, újabb számítógépekkel való kiegészítése, az egyéni tudásszint további növelése. Elhatározásunk, hogy az ÁNTSZ tevékenységét a szakszer ség, magas szakmai színvonal, a nemzetközi megmérettetés, rugalmasság, gyors reagálás, megbízhatóság, hitelesség, hatékonyság, hatásosság, illetve emberközpontúság jellemezze.

A 2005. évi legf bb feladataink elvégzése céljából a következ stratégiát követjük:

alapelvekre épül

• Elkötelezettség minden jogszabályban, és munkatervi pontban rögzített feladatunk maradéktalan teljesítésére; • Munkánk során a lehet elérése;

legmagasabb hatásosság, hatékonyság és min ségi színvonal

• A megújítási folyamat során a szükségtelen, korszer tlen feladatok kiiktatása, felterjesztése leépítésre, jogszabály módosításra. Célként t ztük ki, hogy egy széles szakért i körre (szakfelügyel i rendszer) építve teljesítjük küldetésünket és elégítjük ki ügyfeleink igényeit és elvárásait. Eltér vélemények esetén a vezetés feladata, hogy egy határozott, és az ÁNTSZ szervezetén belül lehet leg egységes eljárásrend álljon minden ügyintéz rendelkezésére az ÁNTSZ vélemény megformálásához.

132


Okulva a kudarcokból célul t ztük ki, hogy gyorsan reagáljunk, hogy az általunk adott információknak súlya, tekintélye legyen, mert el kell kerülnünk a bizalomvesztést. Kisszámú, konkrét, jól körülhatárolt megyei-területi probléma feltárására, azok teljes, összefüggéseiben való elemzésére, vizsgálatára és id szer , pontos, problémaorientált megoldási javaslatok kidolgozására koncentrálunk. Kérem a tájékoztatónk szíves elfogadását. Tatabánya, 2005. május 17. Dr. Grosschmid Sándor megyei tisztif orvos

133

2004. évi tájékoztatója

Recommend Documents