2004. (VI. 8.) Kormányrendelet kivonata

A gépjármő üzemben tartójának kötelezı felelısségbiztosításáról szóló 190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet kivonata

Köszönjük, hogy az AIM kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítást választotta, üdvözöljük ügyfeleink között! Kérjük, hogy a biztosítási szerzıdés megkötése elıtt, mind az ügyfél-tájékoztatót, mind a 190/2004 (VI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Rendelet) meghatározott általános biztosítási feltételeket olvassa el figyelmesen. A biztosítási szerzıdés jellemzıirıl Ön a jelen dokumentum átvételével kap tájékoztatást. Az általános biztosítási feltételek, valamint az ügyfél-tájékoztató átvételét és megismerését a biztosítási ajánlattételt megelızıen Önnek nyilatkozatával igazolnia kell. Amennyiben kérdése, vagy észrevétele merülne fel, bátran forduljon az AIM Általános Biztosító Zrt.-hez. További információkat talál a [www.aimbiztosito.hu] címen is. •

A gépjármő üzemben tartójának kötelezı felelısségbiztosításáról szóló 190/2004 (VI.8.) Korm. rendelet kivonata

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 234. § b) pontja alapján, a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §-ának (2) bekezdésében és az 567. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Kormány a következıket rendeli el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) gépjármő: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) elsı számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjármő, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezıgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármő és munkagép; b) üzemben tartó: a gépjármő tulajdonosa, vagy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartója; c) telephely szerinti ország: ca) az az ország, amelynek hatósága a gépjármővet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy cb) a baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármő baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévı hatósági jelzés nem rendelhetı, vagy már nem rendelhetı hozzá, vagy cc) a Bit.-ben meghatározott rendeltetés helye szerinti tagállam, amennyiben az nem azonos a gépjármővet hatósági jelzéssel ellátó országgal, vagy cd) hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjármővek esetében a tulajdonos vagy a jármő felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (szervezet) állandó lakóhelye (székhelye) szerinti ország; d) biztosított: a gépjármő üzemben tartója és vezetıje; e) biztosító: a Bit.-ben meghatározott szervezet, amely székhelye tagállamában engedélyt kapott a gépjármő-felelısségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén az e rendeletben foglaltaknak megfelelıen a gépjármő-felelısségbiztosítási tevékenység folytatására jogosult; f) harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom; g) Nemzeti Iroda: a Bit.-ben meghatározott fogalom. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) szervezetén belül mőködik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja; h) Kártalanítási Számla (garanciaalap): a Bit.-ben meghatározott pénzalap. A Kártalanítási Számlát a MABISZ kezeli; i) Belsı Szabályzat: az Irodák Tanácsa 2002. május 30-án tartott közgyőlésén elfogadott, a Nemzeti Irodák egymás közti kapcsolatait szabályzó megállapodás (közzétéve a 2003/564/EC sz. bizottsági döntéssel, EU hivatalos közlöny L192/23/2003. július 31.); j) zöldkártya: nemzetközi gépjármő-felelısségbiztosítási bizonylat (kártya), amelyet a Nemzeti Iroda nevében a biztosítók állítanak ki a biztosított számára, a meglátogatott országban megkívánt kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási fedezet meglétének igazolására; k) levelezı: a Bit.-ben meghatározott fogalom; l) külföldi: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet és AIM Általános Biztosító Zrt ügyfél tájékoztató

1/17

m) elızetes fedezetigazolás: a biztosító által a biztosítási szerzıdés megkötését megelızıen kiadott igazolás, amely a biztosító kockázatviselését igazolja; n) gépjármőverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elıl elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármővek számára rendezett sportrendezvény; o) károsult: a gépjármővel okozott kár érvényesítésére jogosult személy vagy szervezet; p) Információs Központ: a Bit.-ben meghatározott fogalom; q) Kárrendezési Megbízott: a Bit.-ben meghatározott fogalom; r) Kártalanítási Szervezet: a Bit.-ben meghatározott fogalom; s) kárképviselı: a Bit.-ben meghatározott fogalom; t) Rendszámegyezmény: a Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülı igazolás helyett az illetı országban megkívánt biztosítási fedezet igazolásául a jármő forgalmi rendszámát az országjellel együtt elfogadják; u) tagállam: a Bit.-ben meghatározott fogalom; v) díjtarifa: a biztosító által az egyedi díjak megállapításához alkalmazott számítási módszer; w) súlyos személyi sérülés: a balesetbıl eredı, legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbıl eredı, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés; x) ismeretlen gépjármő: az a gépjármő, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetık; y) forgalmi engedély: a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, ideiglenes forgalmi engedély, ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármő igazolólapja. 2. § (1) Minden magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartója köteles az 1. § e) pontja szerinti biztosítóval a gépjármő üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokig - az e rendeletben és mellékleteiben foglalt feltételek szerinti felelısségbiztosítási szerzıdést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármő a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethetı. A szerzıdésre a magyar jogot kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a szerzıdést a (2) bekezdésben meghatározott összeghatárokat meghaladóan kötötték. (2) A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelıje egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1250 millió Ft összeghatárig köteles a szerzıdés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. A fenti összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthetı követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is. (3) Az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármő hatósági jelzéssel való ellátásának idıpontjától a gépjármő forgalomból való kivonásáig terheli. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetıleg ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a felelısségbiztosítási szerzıdésnek (elızetes fedezetigazolásnak) legalább arra az idıszakra kell kiterjednie, amelyre az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetıleg ideiglenes forgalmi engedély érvényes. Az 1. számú melléklet 6. pontjának (1) bekezdésében szabályozott szüneteltelés (a gépjármő forgalomból történı ideiglenes kivonása) idıtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerzıdés folyamatos díjfizetéssel történı hatályban tartására nem áll fenn. (4) Az üzemben tartó halála esetén a gépjármő abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerzıdést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerzıdés díjfizetéssel legkésıbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerıre emelkedéséig tartható hatályban. (5) A biztosító, a Kártalanítási Számla, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármő üzemeltetése során okozott kárt az e rendeletben foglaltak szerint megtéríti. (6) A gépjármőverseny rendezıje köteles a gépjármőversenyen (edzésen) részt vevı gépjármővek tekintetében e rendeletben meghatározottaktól eltérı felelısségbiztosítási szerzıdést kötni. (7) Az e rendeletben foglaltaktól a felek szerzıdése sem a biztosított, sem a károsult hátrányára nem térhet el. 3. § (1) A biztosítási szerzıdés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevı országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a 16. § (9) bekezdésében foglaltak szerint teszi közzé. (2) A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az (1) bekezdésben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármő-felelısségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerzıdésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban elıírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerzıdésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn. (3) Ha felelısségbiztosítási szerzıdéssel (elızetes fedezetigazolással) nem rendelkezı üzemben tartó magyarországi telephelyő jármővével más tagállam területén kárt okoz, a Kártalanítási Számla kezelıje a (2) bekezdés szerint megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam


2/17

kártalanítási szervezete, vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a Kártalanítási Számla kezelıjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján terheli. 4. § (1) A biztosítási szerzıdés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja. A biztosítási szerzıdés díjfizetéssel történı folyamatos hatályban tartását az adott díjfizetési idıszakra vonatkozó, a befizetést igazoló készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) vagy a biztosító által kiállított bizonylat tanúsítja. A biztosítási fedezetet igazoló magyar nyelvő okiraton (biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított a igazolólap) fel kell tüntetni, hogy a biztosítási szerzıdésre magyar jogot kell alkalmazni. Ha a biztosítást belföldi székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezı biztosítóval határon átnyúló szolgáltatás keretében kötötték, a biztosítási fedezetet igazoló okiratnak a kárképviselı nevére és címére vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell. (2) Gépjármővet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos bejegyzést tenni, a gépjármő hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármő mőszaki felülvizsgálatát elvégezni csak akkor lehet, ha a kötelezı felelısségbiztosítás fedezetének fennállását igazolták. A fedezet igazolása a) az (1) bekezdésben rögzített dokumentumok: aa) biztosítási kötvény és - a kötvényen szereplı fedezeti idıszak leteltét követıen - az adott díjfizetési idıszakra vonatkozó csekk vagy bizonylat, vagy ab) a 2. számú függelék szerinti igazolólap; vagy b) az 1. számú melléklet 4. pontjának (2) és (3) bekezdéseiben szabályozott - a 2. számú függelékben meghatározott adattartammal kiállított - elızetes fedezetigazolás bemutatásával történhet. (3) A biztosító és a külön jogszabály szerinti kötvénynyilvántartó szerv közötti adatszolgáltatás és adatkezelés rendjére vonatkozóan a Bit. rendelkezései irányadók. (4) A (3) bekezdésében foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos mőködtetéséért a biztosítók kötelesek a nyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi telephelyő gépjármővek kötelezı gépjármőfelelısségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük 0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követı hónap utolsó napjáig a nyilvántartó szerv részére átutalni. (5) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttmőködési szerzıdés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelısségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetıségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévı kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerzıdésre vonatkozó adatokat a káresemény idıpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz idıpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött idıpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésıbb a határidı lejártakor köteles közölni a megkeresıvel. (6) Ha a káreseményben részes gépjármő a káresemény idıpontjában érvényes felelısségbiztosítási szerzıdéssel nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelıjének adatait a megkeresıvel közli. (7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttmőködési szerzıdés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölı biztosító a felelıs. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetıvé kell tenni. 5. § (1) A forgalmi engedélyköteles gépjármő üzemben tartója és vezetıje a biztosítási szerzıdés fennállását és díjfizetéssel történı folyamatos hatályban tartását tanúsító bizonylatot köteles a jogszabályok által meghatározott esetekben felmutatni. (2) A nyilvántartó szerv negyedévenként köteles a jármőnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenırizni a felelısségbiztosítási szerzıdések érvényességét és összeállítani az érvényes szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartók adatait tartalmazó listát. (3) Ha megállapítást nyer, hogy a gépjármőre nincs érvényes biztosítási szerzıdés vagy elızetes fedezetigazolás, a nyilvántartó szerv értesítése alapján az üzemben tartó lakhelye (székhelye) szerinti illetékes - külön jogszabályban meghatározott, körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzıje (a továbbiakban: jegyzı) haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a biztosítási fedezet fennállásának igazolására. Ha az üzemben tartó a felhívás kézhezvételétıl számított 8 napon belül a 2. számú függelék szerinti igazolólap, vagy a biztosítási kötvény és az adott biztosítási idıszakra vonatkozó valamennyi készpénz-átutalási megbízás feladóvevénye (csekk) bemutatásával nem igazolja a biztosítási szerzıdés fennállását, a jegyzı külön jogszabályban meghatározott módon a jármővet kivonja a forgalomból. A gépjármő forgalomból való kivonását elrendelı határozattal szembeni jogorvoslatnak nincs halasztó hatálya. (4) Ha a gépjármő üzemben tartásához forgalmi engedélyre nincs szükség (nem forgalmi engedélyre köteles gépjármő), a gépjármő a közúti forgalomban kizárólag akkor vehet részt, ha a gépjármővön a biztosítási szerzıdés fennállását tanúsító jelzés van. A biztosító a biztosítási szerzıdés fennállását tanúsító jelzést és a biztosítási kötvényt a biztosítási díj megfizetése ellenében szolgáltatja ki.


3/17

(5) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjármővek díjfizetésének igazolására a Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál. 6. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyő gépjármő üzemben tartójának az 1. számú melléklet feltételei szerinti biztosítási szerzıdés megkötésére vonatkozó - a biztosító díjszabásának megfelelı - ajánlatát a 2. § (2) bekezdésében meghatározott összeghatárokig köteles elfogadni. (2) Ha a biztosítási szerzıdés a biztosítási idıszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szőnik meg, az üzemben tartó az adott biztosítási idıszak hátralévı részére fedezetet nyújtó szerzıdést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerzıdése díjnemfizetéssel szőnt meg. Az üzemben tartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerzıdés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szőnt meg. (3) A szerzıdés hatálya alatt további felelısségbiztosítási szerzıdés ugyanarra a biztosítási idıszakra érvényesen nem köthetı. (4) Az a biztosító, amely az ajánlattevıvel az adott biztosítási idıszakra felelısségbiztosítási szerzıdést kötött, és ezt a biztosítottnak a biztosítási évfordulóra felmondta vagy az adott biztosítási idıszakban a biztosított szerzıdése díjnemfizetés miatt szőnt meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási idıszakot közvetlenül követı biztosítási idıszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni. 7. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelıje a 2. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási összeghatárokig köteles a károkozó helyett helytállni. Több, azonos okból bekövetkezett, idıben összefüggı káresemény egy biztosítási eseménynek minısül. (2) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a károkra káreseményenként meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a 2. § (2) bekezdésben meghatározott összeghez viszonyított arányában történik. (3) Ha a biztosító, a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelıje kártérítésként járadék fizetésére köteles, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tıkeértékét kell figyelembe venni. Ha jövıben várható járadékkifizetések tıkeértéke magasabb a szerzıdésben rögzített biztosítási összegbıl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tıkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát. (4) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból figyelmen kívül hagyta. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna. (5) Ugyanezt az eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követıen növekszik (pl. egészségi állapot romlása). (6) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbıl az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követı 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetıségérıl köteles a károsultat a kárrendezés során, az elsı kárkifizetéssel egyidejőleg írásban tájékoztatni. (7) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredı új kártérítési aránynak megfelelı kártérítésre jogosult. 8. § (1) A károsult kártérítési igényét e rendelet alapján, a biztosítási szerzıdés keretei között a károkozó gépjármő üzemben tartójának e rendelet szerinti biztosítójával szemben közvetlenül, vagy a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselıvel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedı joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelısségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is. (2) Az e rendeletben meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a Kártalanítási Számla kezelıje - a 7. és 15. §-okban foglaltak szerint - a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a károkozó üzemben tartó a károkozás idıpontjában szerzıdéskötési kötelezettség ellenére nem rendelkezett biztosítási szerzıdéssel. A Kártalanítási Számla kezelıje e rendelet alapján feladatainak ellátása, illetve ıt megilletı igényének érvényesítése érdekében pert indíthat. (3) A biztosító a károsult követelését akkor is köteles kielégíteni, ha a káreset a biztosítási szerzıdés díjnemfizetés miatt történı megszőnését követı 30 napon belül következik be. Az ezt követı idıszakra a 14. §-ban foglaltak az irányadóak. (4) Nem forgalmi engedély köteles (ideértve a forgalomban való részvételre jogosító igazolólapot is) gépjármővek esetében a (3) bekezdésben meghatározott határidıt a biztosítási szerzıdésben megjelölt idıtartam lejártától kell számítani. (5) A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétıl, illetve a tudomásszerzéstıl számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidı elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az


4/17

önhibáján kívül történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti idıszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezıvel, a Kártalanítási Számla kezelıjével, a kárképviselıvel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók. (6) A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezıje, a Kártalanítási Számla kezelıje, a kárképviselı és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak: a) kellıen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelısség nem vitás és a kárt összegszerően megállapította, vagy b) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelısséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmő, vagy a teljes kárt összegszerően nem állapította meg. 9. § (1) Ha a zöldkártya rendszer valamely, a károsult lakóhelyétıl (székhelyétıl) eltérı országában magyarországi telephelyő gépjármő üzemeltetésével kárt okoznak, és az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezı károsultnak e károk miatt a károkozó a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı gépjármő-felelısségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik, kártérítési igényét a károkozó gépjármő felelısségbiztosítója által lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország területén kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelısségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. (2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezı gépjármő-felelısségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyőjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni. (3) Ha - a Magyar Köztársaság területén kívül - a zöldkártya rendszer valamely országában az Európai Unió, illetve az Európai Gazdasági Térség területén telephellyel rendelkezı gépjármő (a magyarországi telephelyő gépjármő kivételével) üzemeltetésével kárt okoznak, és a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, illetve székhellyel rendelkezı károsultnak e károk miatt a károkozó gépjármő-felelısségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármő felelısségbiztosítója által Magyarországra kijelölt kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó felelısségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti. 10. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 9. § (1) bekezdése szerinti felelısségbiztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben - helyette is - szolgáltatást nyújtani. (2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha a) a 9. § (1) bekezdése szerinti, balesetet okozó gépjármő felelısségbiztosítója vagy ennek kárrendezési megbízottja a károsult igényérvényesítését követı három hónap elteltével sem adott a kárigénybejelentésben elıterjesztettekre a 8. § (6) bekezdése szerinti választ, b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelısségbiztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelısségbiztosítónál terjesztette elı, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy c) a gépjármő vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelısségbiztosító a balesetet követı két hónap elteltével sem volt azonosítható. (3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidık elteltét követı két hónapon belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplı esetben attól az idıponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor. (4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszőnik, ha a károsult a 9. § (1) bekezdése szerinti felelısségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság elıtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit. (5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szőnt meg. (6) A vagyon-, felelısség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kártalanítási Szervezettıl szolgáltatásai megtérítését követelni. 11. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követıen haladéktalanul értesíti a károkozó 9. § (3) bekezdése szerinti felelısségbiztosítóját vagy ennek kárrendezési megbízottját. Ha ezek nem teljesítették - e rendelet szerinti - kötelezettségüket, értesíti azt a kártalanítási szervezetet, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelısségbiztosító a károkozóval fennálló szerzıdésével összefüggésben hozzájárulás teljesítésére köteles. A Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményrıl, hogy a károsult igénybejelentését követı két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából intézkedni fog. (2) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult azon kártalanítási szervezettel szemben, amely számára a 9. § (3) bekezdése szerinti felelısségbiztosító az adott szerzıdése után hozzájárulás teljesítésére köteles. (3) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott kártalanítás megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen, ha a biztosítási szerzıdést az 1. § e) pontja


5/17

szerinti biztosítóval kötötték. A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és felelısségbiztosítójával szemben megilletı követelés a Kártalanítási Szervezetre száll át. (4) Ha a károkozó üzemben tartó felelısségbiztosítási szerzıdéssel nem rendelkezett, a Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben érvényesítheti. (5) A kártalanítási szervezetek egymással szembeni megtérítési követelésének érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások irányadók. 12. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerıs ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselı, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelıje közötti perben hozta a bíróság. 13. § (1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelezı gépjármő-felelısségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelıje részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelı kötelezettségek teljesítésére, valamint a mőködési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történı benyújtását követıen kezdhetik meg. (2) A Kártalanítási Számla kezelıje és a Nemzeti Iroda köteles legkésıbb a tárgyévet követı január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig elszámolni. 14. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartó gépjármőve által vagy az ismeretlen gépjármővel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét az e rendeletben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelıjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelıje akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármővel okozták. (2) A Kártalanítási Számla kezelıje a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével. (3) A Kártalanítási Számla kezelıje köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredményelszámolást a Felügyelet részére megküldeni. 15. § (1) A Kártalanítási Számla kezelıje kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelısségbiztosítás alapján nem követelheti. (2) A vagyon- és felelısségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredı megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi. (3) A Kártalanítási Számla kezelıjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjármővel a károsult gépjármőben, az útban, az út tartozékát képezı közlekedési mőtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közmővekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Ha az ismeretlen gépjármővel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelıje megtéríti a károsult gépjármőben okozott károkat is. (4) A károsult - a kár bekövetkeztétıl számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármő által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelıjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelıjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn. (5) Ha a Kártalanítási Számla kezelıje és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelıje megelılegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelıje elılegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni. (6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelıje kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset idıpontjában hasonló esetben kártalanítás jár. (7) A Kártalanítási Számla kezelıje a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkezı üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármő tulajdonosától és vezetıjétıl, továbbá az ismeretlen gépjármő vezetıjétıl, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelıs. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók. 16. § (1) A külföldi telephelyő gépjármő a Magyar Köztársaság területére harmadik ország, valamint a Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területérıl csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha a) üzemben tartója (vezetıje) érvényes felelısségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy b) a gépjármő olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött. (2) Ha a külföldi telephelyő gépjármő üzemben tartója (vezetıje) az érvényes gépjármő-felelısségbiztosítási szerzıdés fennállását az (1) bekezdésben meghatározott módon nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra


6/17

létrehozott csoportjával határozott idıre szóló szerzıdést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerzıdésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra. (3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjármővek esetében, amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármő állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van. (4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjármővek üzemben tartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettıl eltérıen szabályozza. (5) A külföldi telephelyő gépjármővek Magyar Köztársaság területére történı belépésekor a vámhatóság ellenırzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását. (6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyő gépjármő üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselıjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármő biztosítója - a Nemzeti Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja szerinti levelezıvel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelezı, illetıleg képviselıje végzi. (7) Levelezı az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési tevékenységet végzı szervezet és az 1. § q) pontjában meghatározott kárrendezési megbízott lehet. (8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyő gépjármő üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset idıpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg. (9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha a) a zöldkártya rendszerben részt vevı országok, b) a zöldkártya rendszerben részt vevı, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok, c) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok, d) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében változás következik be. A Felügyelet a részt vevı országok listáját minden év január 15-éig, valamint változások esetén a tájékoztatás kézhezvételétıl számított 15 napon belül a Magyar Közlönyben és honlapján folyamatosan közzéteszi. (10)A (3) bekezdés szerinti gépjármővek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban a biztosítás ellenırzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenırzést, ha az nem rendszeres és nem megkülönböztetı jellegő, és olyan ellenırzés részeként végzik, amely nem kizárólag a biztosítás ellenırzésére irányul. 17. § (1) A Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezı biztosító gépjármőfelelısségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében a Magyar Köztársaság területén csak akkor mővelhet, ha a mőveléshez kárképviselıt bízott meg. (2) A kárképviselınek a Magyar Köztársaság területén állandó székhellyel vagy lakóhellyel kell rendelkeznie. (3) A biztosítónak a kárképviselıvel kapcsolatos adatokat, annak kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat követıen legkésıbb 8 nappal a Felügyeletnek be kell jelentenie. (4) A biztosítók által kijelölt kárképviselık listáját és a kárképviselık adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi. (5) A biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a tevékenység megkezdése elıtt 1 hónappal a szerzıdésre vonatkozó magyar nyelvő dokumentumokat - ideértve a szerzıdési feltételeket is - a Felügyelet részére be kell nyújtani. 18. § (1) A biztosító következı évi díjait a 2. számú mellékletben foglalt gépjármő kategóriánként, és a 3. számú mellékletben meghatározott bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosító díjszabásában az egyes kategóriákon belül, illetve bonus-malus osztályokban a meghirdetett díjtarifája szerint megállapított egyedi díjakat alkalmaz. (2) A biztosító a meghirdetett díjait év közben nem változtathatja meg. (3) A biztosító köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévı, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következı évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetıvé tenni. (4) Ha a biztosító a gépjármő-felelısségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében mőveli és a Magyar Köztársaság területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodnia arról, hogy a (3) bekezdésben említett iratok a kárképviselı székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek. (5) A szerzıdés fennállása alatt a biztosító által meghirdetett díjaknak megfelelıen a biztosított gépjármő díjbesorolása, valamint a biztosítás díja a következı biztosítási év elsı napjától kezdıdı hatállyal módosul. (6) A biztosított a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelızıen a szerzıdést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz határidıben megérkezik. Ha a biztosított nem él a felmondási jogával, a szerzıdés a biztosító által közzétett módosítás szerint marad hatályban.


7/17

1. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez A gépjármő-felelısségbiztosítás általános feltételei 1.

A gépjármővek kötelezı felelısségbiztosítása (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési igényeknek az elhárítására, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerzıdésben megjelölt gépjármő üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak.

2. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelısségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelısségéhez mérten köteles megállapítani. 3. (1) A forgalmi engedélyre kötelezett gépjármővek esetén a biztosítási díjat elıre kell megfizetni. A biztosítási díj a kockázat viselésének idıtartamára - a kockázatviselés kezdetének napjától a megszőnés napjáig - illeti meg a biztosítót. A biztosítási díj - a szerzıdés megszőnésének e melléklet 7. pontjában szabályozott esetét és a határozott idıre kötött szerzıdést kivéve - a teljes biztosítási idıszakra jár. (2) A biztosítási díjat a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármővek esetén - a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezıgazdasági erıgép (lassú jármő) kivételével - a biztosítási idıszakra (tartamára) egy összegben elıre kell megfizetni. (3) A biztosítás elsı díja - a felek eltérı megállapodása hiányában - a biztosítási szerzıdés létrejöttekor, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzıdésben (ajánlaton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függıen annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. A felek az évesnél rövidebb (például egy vagy több havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságban is megállapodhatnak. (4) A biztosítási díj esedékességétıl számított harmincadik nap elteltével a szerzıdés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetıleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. (5) A biztosító díjszabási rendszerétıl függıen az üzemben tartó kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. Érdekmúlás, a szerzıdés biztosítási évfordulóra történı felmondása, illetve a szerzıdés díj-nemfizetés miatti megszőnése esetén az üzemben tartó szerzıdéses elıéletérıl, kártörténeti alapon történı (bonus-malus) besorolás céljából a Bit. 3. §-ának (1) bekezdésében a kártörténetre vonatkozó adat meghatározásában feltüntetett adattartalommal kármentességrıl vagy a kárkifizetésekrıl - a már megszőnt fedezetet nyújtó biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének megfelelıen az 1. számú függelék szerinti igazolást állít ki. 4. (1) A biztosító kockázatviselése - eltérı megállapodás hiányában - az azt követı napon kezdıdik, amikor a biztosítás elsı díját a biztosító részére befizetik, illetıleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. (2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerzıdés megkötését megelızıen megkezdıdjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy elfogadó nyilatkozata szükséges. (3) Az elızetes fedezetigazolás kiadása az elızetes kockázatviselés elfogadásának minısül. Az üzemben tartó köteles az igazolás kiadását követı harminc napon belül a felelısségbiztosítási szerzıdést megkötni. A harmincadik nap elteltével az elızetes kockázatviselés megszőnik. 5. (1) A biztosítási szerzıdés határozatlan tartamú. Jogszabályban és a díjszabásban megállapított esetekben határozott tartalmú szerzıdések is köthetık. (2) A biztosítási idıszak a naptári év. (3) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármővek esetében a biztosítás tartama a biztosítási bizonylatban megjelölt idıtartam. 6. (1) A biztosítási szerzıdés forgalmi engedélyre kötelezett gépjármővek esetében szünetel, ha az üzemben tartó bemutatja a gépjármő forgalomból történı ideiglenes kivonását igazoló forgalmi engedélyét, vagy a hivatalból történı ideiglenes kivonásra vonatkozó határozatot. A szünetelés a bejelentés napjától kezdıdik és legfeljebb a kivonás tartamának forgalmi engedélybe bejegyzett lejártáig, vagy a gépjármő ismételt forgalomba helyezésig, de legfeljebb hat hónapig tart. A díjfizetés kezdı idıpontjára az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Ha az üzemben tartó az újbóli üzembe helyezést hat hónapon belül nem jelenti be, a szerzıdés érdekmúlással megszőnik. (2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármővek esetében a biztosítási szerzıdés szünetelésének nincs helye. 7. (1) A felelısségbiztosítási szerzıdés érdekmúlással történı megszőnése esetében a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetıleg a tulajdonjog átszállása idıpontjával szőnik meg. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszőnése napjáig követelheti.


8/17

(2) Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármővek üzemben tartói esetében a biztosítási szerzıdés a szerzıdésben kikötött megszőnési idıpont elıtt is megszőnik azon hónap utolsó napjával, melynek során a biztosított a biztosítónak visszaadja a biztosítási bizonylatot és a biztosítási szerzıdés fennállását tanúsító jelzést, közölve a visszaadás indokát. 8. A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelıje, illetve a Nemzeti Iroda nem téríti meg azt a kárt, amely a) a károkozó gépjármőben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjármővel utazók személyi használatára szóló tárgyak; b) a károkozó gépjármőben keletkezett; c) a károkozó gépjármő biztosítottainak egymással szembeni igényébıl származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett; d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részérıl a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett; e) a gépjármő balesete nélkül az út burkolatában keletkezett; f) a gépjármő - forgalomban való részvétele nélkül - munkagépként való használata során keletkezett; g) álló gépjármőre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett; h) üzemi balesetnek minısül, és a gépjármő javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett; i) gépjármőverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be; j) környezetszennyezéssel a gépjármő balesete nélkül keletkezett; k) a gépjármő üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban okozott folyamatos állagrongálásból, illetıleg állagromlásból adódott; l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény (a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvény 261. §-a) következményeként keletkezett. 9. (1) Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda, vagy a Kártalanítási Számla kezelıje a kárt megtérítette, ıt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat, illetve a biztosítással nem rendelkezı üzemben tartót illették meg a kárért felelıs személlyel szemben. (2) A biztosító, a Nemzeti Iroda az elızı bekezdés alapján megtérítést nem követelhet a biztosított alkalmazottjától (tagjától). A biztosítottnak közös háztartásban élı hozzátartozójától, valamint attól, aki a káresetkor a gépjármővet a biztosított engedélyével használta vagy vezette, a biztosító megtérítést csak a (3) bekezdésben felsorolt esetekben követelhet. (3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelıje, valamint a Nemzeti Iroda az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti: a) attól a vezetıtıl, aki a gépjármővet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette; b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktıl vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták; c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktıl vagy egyetemlegesen, ha a gépjármővet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertıl befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezetı alkoholos vagy hasonlóan ható szertıl befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetı a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint); d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktıl vagy egyetemlegesen, ha a gépjármő vezetıje gépjármővezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármő vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjármővet engedéllyel vezetı esetében a gépjármővezetıi engedély meglétét alapos okból feltételezték; e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármő súlyosan elhanyagolt mőszaki állapota okozta; f) a vezetıtıl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták; g) a biztosítottól, ha a szerzıdés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelı közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta; h) az üzemben tartótól, ha a káresemény az e rendelet 8. § (3) bekezdésében foglalt 30 napos idıszak alatt következik be. (4) Ha a biztosított a (3) bekezdés c) és f) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 1 millió Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére. (5) Ha a biztosított a (3) bekezdés d) és e) pontjaiban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult megtérítési követelésének érvényesítésére. (6) Ha a biztosított bizonyítja, hogy a (3) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig jogosult érvényesíteni. (7) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Kártalanítási Számla kezelıje, valamint a Nemzeti Iroda nem érvényesíthet megtérítési követelést. 10. (1) A biztosított köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény


9/17

kapcsán a biztosítottat érintı hatósági határozatot annak kézhezvételétıl számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni. Az érvényes biztosítási szerzıdéssel nem rendelkezı üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelıjének bejelenteni. (2) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés idıpontjától kell számítani. (3) Köteles a biztosított 8 napon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletérıl gondoskodni. 11. (1) Az üzemben tartó a szerzıdéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, beleértve a besorolás megállapításához szükséges adatok beszerzése céljából az elızı biztosítási idıszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát. Ezen adatok hiányában a szerzıdést M4 osztályba kell sorolni. (2) Ha a szerzıdéskötésre nem a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, a) az üzemben tartó köteles bemutatni a szerzıdéskötés által érintett biztosítási idıszakot megelızı biztosítási idıszakra és - amennyiben a szerzıdéskötésre nem a tárgyévi biztosítási idıszak kezdı napját megelızıen kerül sor - a tárgyévre vonatkozó díjfizetések bizonylatait, vagy a fedezetet nyújtó biztosító díjfizetést tanúsító igazolását. A díjfizetés igazolásának, illetve az elmaradt díj megfizetésének hiányában érvényes szerzıdés nem köthetı. A korábban be nem fizetett díj megfizetésére a tulajdonos (üzemben tartó) köteles; b) az elmaradt díj mértéke a szerzıdést kötı biztosító által alkalmazott díjtarifa szerint, a kártörténetre vonatkozó adat igazolásának - igazolás hiányában az M4 osztálynak - megfelelı besorolás alapján az adott jármőre megállapított díj idıarányos része; c) a b) pontban meghatározott díjat a biztosító a Kártalanítási Számla részére tartozik befizetni, amelybıl a korábbi felelısségbiztosítót az azon idıszakra járó díj illeti meg, amelyre a kockázatviselése a Rendelet alapján a díjjal nem fedezett idıszakra vonatkozóan fennállt. (3) Ha a biztosítási szerzıdéskötésre a tulajdonos (üzemben tartó) változása miatt kerül sor, az új tulajdonos (üzemben tartó) köteles a tulajdonjog átszállását követıen a biztosítási szerzıdést haladéktalanul megkötni. A gépjármő tulajdonjogának átszállása és a biztosítási szerzıdés megkötésének idıpontja közötti idıszakra az üzemben tartó a szerzıdést kötı biztosító díjszabása szerinti A00 osztály díjának megfelelı idıarányos részét köteles megfizetni, amely összeget a biztosító a Kártalanítási Számla részére köteles befizetni. (4) Az üzemben tartó köteles - az e melléklet 9. (3) g) pontjában rögzített jogkövetkezmények terhével - 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a kötvényen feltüntetett adatok változását.

2. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez Gépjármő-kategóriák Személygépkocsik 850 ccm lökettérfogatig 851 ccm-tıl 1150 ccm-ig 1151 ccm-tıl 1500 ccm-ig 1501 ccm-tıl 2000 ccm-ig 2001 ccm-tıl 3000 ccm-ig 3001 ccm lökettérfogat és a fölött Motorkerékpárok 150 ccm lökettérfogatig 151 ccm-tıl 350 ccm-ig 351 ccm lökettérfogat és a fölötti Autóbuszok 10-19 férıhelyig 20-79 férıhelyig 80 férıhelytıl Trolibusz Tehergépkocsik 2 tonna teherbírás alatt 2 tonnától 6 tonnáig 6 tonna teherbírás és a fölött Vontató Pótkocsik nehéz pótkocsi könnyő pótkocsi személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi motorkerékpár-utánfutó Mezıgazdasági vontató Lassú jármő


10/17

Munkagép Segédmotoros-kerékpár

3. számú melléklet a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelethez Bonus-malus rendszer 1. A biztosító az e melléklet 3. pontjának (1) bekezdésében meghatározott jármővek esetében köteles a kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási egyedi szerzıdéseit az e mellékletben és e rendelet 1. számú melléklete 3. bekezdésének (5) pontjában szabályozott bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani, és biztosítási díjait ezek figyelembevételével kialakítani. 2. E melléklet alkalmazásában a) megfigyelési idıszak: az e melléklet 3. pontjának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a biztosítási évet közvetlenül megelızı biztosítási idıszakkal (naptári évvel) egyezik meg; b) figyelembe vett károk a megfigyelési idıszakban: az adott megfigyelési idıszakot megelızı bármely megfigyelési idıszak alatt bekövetkezett, illetve bejelentett, de bármely összegő elsı fizetéssel (ideértve a biztosító részteljesítését is) csak az adott megfigyelési idıszak alatt járó károk; c) figyelembe vett károk a bonus-malus besorolásnál: az adott, a szerzıdéskötés által érintett biztosítási évet közvetlenül megelızı megfigyelési idıszak alatt figyelembe vett károk, azaz a fedezetet nyújtó biztosító(k) által bármely összegő elsı fizetéssel járó károk, beleértve a kártörténetre vonatkozó adat (1. számú függelék szerinti) igazolásával, illetve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti igazolásával megadott elsı fizetéssel járó károkat; d) bonus-malus besorolás szempontból érintett egyedi szerzıdés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjármőre kötött felelısségbiztosítási szerzıdés. 3. (1) A bonus-malus nyilvántartási rendszer az egyedi szerzıdésekkel rendelkezı személygépkocsikra, tehergépjármővekre, autóbuszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezıgazdasági vontatókra (gépjármő-kategóriák) terjed ki. (2) A megfigyelési idıszak a) a biztosítási évet két évvel megelızı év július 1-jétıl a biztosítási évet megelızı év június 30-áig tart a 2006. június 30-ával záruló idıszakig; b) a biztosítási évet két évvel megelızı év július 1-jétıl a biztosítási évet megelızı év december 31éig tart a 2007. december 31-ével záruló idıszakban; c) a biztosítási évet közvetlenül megelızı biztosítási idıszakkal (naptári évvel) megegyezik a 2008. január 1-jével kezdıdı idıszaktól. (3) A személygépkocsik bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsı megfigyelési idıszak 1991. július 1-jétıl 1992. június 30-ig tartott. A tehergépjármővek, autóbuszok, motorkerékpárok, vontatók és mezıgazdasági vontatók bonus-malus nyilvántartási rendszere szempontjából az elsı megfigyelési idıszak 2001. július 1-jén kezdıdött és 2002. június 30-ig tartott. 4. (1) Az egyedi szerzıdéssel rendelkezı, a 3. pont (1) bekezdése szerinti gépjármő-kategóriák esetén a rendszer egy alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. (2) A biztosítók a következı biztosítási idıszakra az egyedi szerzıdéseket az alábbi táblázatban meghatározott módon sorolják az (1) bekezdésben meghatározott osztályokba: Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén Kiinduló Megfigyelési idıszakban figyelembe vett károk osztály

0 kár

1 kár

2 kár

3 kár

4 vagy több kár

B10 B09 B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04

B10 B10 B09 B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03

B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04

B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04 M04 M04

B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04

M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04 M04


11/17

Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármő, busz, vontató, mezıgazdasági vontató esetén Kiinduló Megfigyelési idıszakban figyelembe vett károk osztály B10 B09 B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04

0 kár B10 B10 B09 B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03

1 kár B09 B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04

2 kár B08 B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04

3 kár B07 B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04 M04

4 vagy több kár B06 B05 B04 B03 B02 B01 A00 M01 M02 M03 M04 M04 M04 M04 M04

5. (1) Az érintett szerzıdés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó elınyök és hátrányok a szerzıdı üzemben tartó személyéhez főzıdnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjármővét ki vezette. (2) Ha az adott gépjármővet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendırhatóságnál bejelentésre kerül, úgy a gépjármő jogellenes vezetıje által okozott kár a szerzıdés osztályba sorolását nem érinti. 6. (1) A rendszerbe újonnan belépı üzemben tartó szerzıdése - az e melléklet 10. pontjában foglaltak kivételével - A00 osztályba kerül. (2) Az üzemben tartó által az adott szerzıdés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerzıdés érdekmúlás miatt megszőnik, és az üzemben tartó a szerzıdés megszőnését követı két éven belül ugyanazon gépjármő-kategóriába tartozó gépjármőre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezıgazdasági vontató) új szerzıdést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. (3) Az új szerzıdés besorolása kizárólag A00 lehet, ha az elızı szerzıdés érdekmúlás miatt, de az új szerzıdés kötését megelızıen két éven túl szőnt meg. (4) Ha az üzemben tartó egy adott gépjármőre már rendelkezik szerzıdéssel és annak hatálya alatt másik, azonos jármőkategóriába tartozó gépjármőre is szerzıdést köt, az új szerzıdést A00-ba kell sorolni. Ha a kedvezıbb besorolású gépjármő szerzıdése érdekmúlás miatt megszőnik, akkor a megszőnt szerzıdésen megszerzett bonus osztályba sorolás a szerzıdés megszőnését követı nappal bármely, ugyanazon gépjármő-kategóriába tartozó gépjármőre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezıgazdasági vontató) az adott üzemben tartó által kötött, hatályban lévı szerzıdésre érvényesíthetı. (5) Ha a (2) és (4) bekezdés szerinti bonus-malus besorolás átvitelére kerül sor, akkor a korábbi gépjármő megszőnt szerzıdésének hatálya alatt bekövetkezett, de még figyelembe nem vett károkat az új szerzıdés bonus-malus osztályba sorolásánál kell figyelembe venni. (6) Ha a szerzıdés díjnemfizetés miatt szőnik meg, akkor a bonus osztályba sorolás megszőnik, az új szerzıdés osztályba sorolása A00 lehet. A díjnemfizetés miatt megszőnt szerzıdés malus osztályba sorolása érvényben marad, ha az üzemben tartó új szerzıdést köt. 7. (1) Ha az üzemben tartó az 1. számú függelékben meghatározott, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú, másik tagállam által elıírt kötelezettség alapján megkötött gépjármőfelelısségbiztosítási szerzıdéshez kapcsolódó igazolást nem csatol, akkor az új szerzıdést az A00 bonusmalus osztályba kell sorolni. (2) Az új szerzıdést megkötı biztosító a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak megfelelıen az (1) bekezdésben meghatározott igazolást - ide nem értve az e melléklet 10. pontjában meghatározott adattartalmú igazolást - az új szerzıdés kockázatviselésének kezdetét követı 30 napon belül köteles beszerezni a gépjármő hatósági jelzésének és a megszőnt biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számának megadásával az elızı biztosítási fedezetet nyújtó biztosítótól. (3) Az igazolás biztosítóhoz történı beérkezését követı 15 napon belül a szerzıdés osztályba sorolását az igazolás adattartalma alapján visszamenıleges hatállyal kell módosítani. (4) Amíg az 1. számú függelék szerinti igazolás a Bit. 109/A. §-a (2) bekezdésének a), b) pontok szerinti beszerzése eredménytelen, illetve az e melléklet 10. pontjában meghatározott igazolás nem áll a biztosító rendelkezésére, az adott biztosítási idıszakban az új szerzıdés az A00 bonus-malus osztályban marad. 8. (1) Ahhoz, hogy a szerzıdés bonus-malus osztályba sorolása egy osztályt emelkedjen, a szerzıdésnek a vonatkozó megfigyelési idıszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes idıszakban kármentesnek kell lennie.


12/17

(2) Ha a biztosítási szerzıdés a megfigyelési idıszakban akár év közbeni forgalomba helyezés, akár szüneteltetés miatt egy évnél rövidebb ideig, de legalább kilenc hónapig díjfizetéssel fennállt, a kármentességet az osztályba sorolásnál a biztosító ugyancsak figyelembe veszi. Ha az üzemben tartó a megfigyelési idıszakban kármentes volt, de az adott idıszakban nem volt 9 hónapig hatályos szerzıdése, a bonus-malus osztályba sorolása nem változik. (3) A káresemény mindig azon biztosítási idıszak bonus-malus osztályba sorolását érinti, amelyet közvetlenül megelızı megfigyelési idıszakban került sor az adott káresemény kapcsán elsı ízben kárkifizetésre. 9. Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegérıl szóló írásbeli értesítését követı hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerzıdés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni. 10. A biztosító - az üzemben tartó kérelmére - köteles a másik tagállam(ok) által elıírt kötelezettség alapján megkötött gépjármő-felelısségbiztosítási szerzıdéshez, vagy szerzıdésekhez kapcsolódó kárelızményi igazolás(ok) alapján az üzemben tartó által igazolt idıszakot a jelen mellékletben foglaltakkal azonos módon figyelembe venni, és a szerzıdést a megfelelı bonus osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehetı figyelembe, ha tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott idıszakot, illetve azt, hogy az üzemben tartó a tagállamban mőködı biztosítóval kötött szerzıdésének hatálya alatt hány elsı fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott. Több igazolás benyújtása esetén kizárólag az utolsó, hiánytalanul igazolt idıszak vehetı figyelembe. 11. A biztosító köteles a biztosított jármő üzemben tartójának kérésére az igénylés beérkezését követı tizenöt napon belül kárelızményi igazolást kiadni a biztosított jármővet vagy jármőveket érintı, az adatigénylést megelızı, legalább öt év folyamán a jármő üzemben tartójával fennálló biztosítási szerzıdéses jogviszony által érintett idıszakot illetıen az alábbi adatokról: a gépjármő üzemben tartója által az adott biztosítóval fennálló kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási szerzıdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerısen megítélt kártérítések száma és idıpontja (ideértve a biztosító részteljesítését, de ide nem értve a kifizetett kárösszeg jelen rendelet szerinti határidın belüli visszafizetése által érintett káreseteket), illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat.


13/17

AIM Általános Biztosító Zrt. ügyfél tájékoztató

•

A biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos további tudnivalók

A Biztosító a biztosítási szerzıdés megkötésekor az elsı díj megfizetésére 30 napos halasztást enged, amelynek következtében a biztosítási szerzıdés hatályba lépésének napja, illetve a Biztosító kockázatviselésének kezdete a biztosítási kötvényen megjelölt nap. Amennyiben a biztosított a Biztosító közremőködésével a Kártalanítási Számlának tartozik befizetést teljesíteni, a biztosított által fizetendı díjnak olyan összegőnek kell lennie, amely fedezi a Kártalanítási Számla részére átutalandó, valamint a Biztosító részére idıszakosan fizetendı díjat. Amennyiben a biztosított az esedékes díjat határidın belül nem fizeti meg a biztosítási szerzıdés a díjfizetésre nyitva álló határidı utolsó napján megszőnik. A folytatólagos díj a választott díjfizetési gyakoriságtól függıen annak az idıszaknak az elsı napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik. Amennyiben a folytatólagos díj esedékességétıl számított 30 nap elteltével sem érkezik be a Biztosítóhoz, a biztosítási szerzıdés megszőnik, amennyiben a biztosított díjfizetésre vonatkozó halasztást nem kapott, illetve a Biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a biztosított postai készpénzátutalási megbízás (csekk) útján történı díjfizetési módot választott és nem áll rendelkezésére az esedékes biztosítási díj megfizetésére szolgáló csekk, köteles ezt a Biztosítónak jelezni, illetve amennyiben a biztosítási szerzıdés hatályának folyamatos fenntartása másként nem biztosítható, az esedékes díjat a Biztosító 14100000-75780549-14000000 számú bankszámlájára történı átutalással kötvényszám egyidejő megjelölésével megfizetni. A biztosítási ajánlattétel során közölt adatok valódiságáért és helytállóságáért, valamint az adatokat érintı esetleges változások bejelentéséért a biztosított tartozik felelısséggel. A biztosított hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Biztosító a közölt adatok valódiságát ellenırizze. Amennyiben a közölt adatok valótlanságára derül fény, a biztosítási szerzıdés valós adatok alapján számított díja a biztosítási szerzıdés hatályba lépése napjára visszamenıleges hatállyal módosulhat. A biztosítási ajánlat megtételével a biztosított írásbeli hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Biztosító a társbiztosítók nyilvántartásaiból, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától, a személyi adat- és lakcímnyilvántartási, továbbá jármőnyilvántartási rendszerekbıl személyazonosító okmányának adatairól, valamint a jármő adatairól kockázatelbírálás, ellenırzés, biztosítási szolgáltatási kötelezettség teljesítésének elbírálása, a Biztosítót megilletı megtérítési igény érvényesítése, kötelezı gépjármő-felelısségbiztosítási szerzıdés fennállásának ellenırzése, jogos érdek érvényesítése, valamint elızménykárok felderítése céljából adatot igényeljen.

•

Személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrıl szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) rendelkezései szerint biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minısülı -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzıdéseire vonatkozik. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzıdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzıdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzıdésbıl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggı adatokat a biztosító a fent meghatározott célból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az eltérı célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elızetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elıny.


14/17

A biztosítási titok tekintetében, idıbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítı, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetıit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselıje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel, b) a folyamatban lévı büntetıeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetıügyben, polgári ügyben, valamint a csıdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzıvel, e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerzıdésbıl eredı adókötelezettség alá esı kifizetésrıl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, a biztosításközvetítıvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítı vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítıi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyőjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) az Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetı kötvénynyilvántartó szervvel, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülı biztosítási szerzıdési állomány tekintetében az átvevı biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát kezelı szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezıvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselıvel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzıkönyvébıl a balesetben érintett másik jármő javítási adataihoz kíván hozzáférni, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzıvel, p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítıvel, szaktanácsadóval, q) a feladatkörében eljáró országgyőlési biztossal, r) a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzıdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minısül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntetı Törvénykönyvrıl szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti (i) kábítószerrel visszaéléssel, (ii) terrorcselekménnyel, (iii) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, (iv) lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaéléssel, (v) pénzmosással, (vi) bőnszövetségben vagy bőnszervezetben elkövetett bőncselekménnyel van összefüggésben. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban elıírt ügyészi jóváhagyást nélkülözı megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggı, biztosítási titoknak minısülı adatokról. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.


15/17

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bőnüldözı szerv, illetıleg az Országos Rendır-fıkapitányság - a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bőnüldözı szerv, illetıleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minısülı adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérı által aláírt titoktartási záradékot. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelı) történı adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelınél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelı székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítı adatvédelmi jogszabállyal. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybıl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) fióktelep esetében a külföldi székhelyő vállalkozás székhelye (fıirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minısülı adatok átadása, d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történı adatátadás. Az fent meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg. A biztosító, a biztosításközvetítı és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzıdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszőnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzıdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Biztosító, biztosításközvetítıi és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszőnése esetén a biztosító, biztosításközvetítıi és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétıl számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A Biztosított tájékoztatást kérhet személyes adatai kezelésérıl, valamint kérheti személyes adatai helyesbítését – illetve a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. A Biztosító, mint adatkezelı a kérelmezı részére tájékoztatást ad az általa kezelt adatiról, és az adatkezelés törvényben meghatározott körében annak körülményeirıl. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, többek között, ha a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelı vagy az adatátvevı jogának vagy jogos érdekének érvényesítéshez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az érintett tiltakozhat abban az esetben is, ha a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetıvé teszi. A Biztosító, mint adatkezelı köteles a bejelentéséket a törvény elıírása szerint kivizsgálni, és a kérelmezıt írásban tájékoztatni. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelı ellen bírósághoz fordulhat. Az adatkezelı köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta. A Biztosító a személyes adatokat, valamint biztosítási titkot képezı adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon idıtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetı. A létre nem jött biztosítási szerzıdéssel kapcsolatos személyes adatok pedig addig kezelhetık, ameddig a szerzıdés meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetı.

•

Egyéb rendelkezések

A biztosítási szerzıdéssel kapcsolatban jognyilatkozatok csak írásban tehetık. A Biztosított panaszügyben a Biztosító Vezérigazgatóságához, továbbá az alábbiakban meghatározott felügyeleti szervekhez fordulhat.


16/17

A Biztosító és a Biztosított a közöttük keletkezı esetleges vitás ügy (fogyasztói jogvita) egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése végett, a Biztosított lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti Békéltetı Testületnél is eljárást kezdeményezhet. A Békéltetı Testület a megyei (fıvárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett mőködı független testület, melynek eljárását a Biztosított akkor kezdeményezheti, ha azt megelızıen a Biztosítóval közvetlenül megkísérelte a panaszügy rendezését. A Békéltetı Testület határozata nem érinti a Biztosított jogát arra, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A felek jogvitáikat elsıdlegesen peren kívül rendezik, amennyiben ez nem vezet eredményre, a felek perértéktıl függıen kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fıvárosi Bíróság illetékességét (alávetés). A biztosítási szerzıdésre a magyar jog irányadó, illetıleg a magyar nyelv alkalmazandó. AIM ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ ZRT. Az AIM Általános Biztosító Zrt. a PSZÁF 2006. november 16. napján kelt E-II-287/2006. számú alapítást engedélyezı határozata alapján, zártkörő alapítással létrehozott egyszemélyes részvénytársaság. A Biztosító nem életbiztosítási ágon belüli tevékenységét a 2007. február 1-jével, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének E-II52/2007. számú határozata alapján kezdte meg. A Biztosító fıtevékenysége 6512 ’08 Nem életbiztosítás. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 11. 1388 Budapest, Pf.: 67 Cg.: 01-10-045571 Kárrendezési telefon: +36-1-814-7930 Kárrendezési e-mail cím: [email protected] Központi telefon: 461-05-40 Központi fax: 461-05-41 Központi e-mail cím: [email protected]

FELÜGYELETI SZERVEK PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Központi levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777 Központi telefon: 489-91-00 Központi fax: 489-91-02

NEMZETI FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG 1088 Budapest, József krt. 6. Központi telefon: 459-48-00 Központi fax: 210-46-77 e-mail: [email protected]


17/17

2004. (VI. 8.) Kormányrendelet kivonata

Recommend Documents