PAKS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2001. (VI. 15.) SZÁMÚ RENDELETE AZ ÁLLATTARTÁSRÓL * (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzati Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16 § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az állattartás helyi szabályait az alábbiak szerint állapítja meg. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Paks város közigazgatási területén állatot tartani csak a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályok betartásával, az építési előírásoknak megfelelő épületben, az alábbiakban meghatározott módon lehet. (2) Ezen rendelet hatálya kiterjed a haszonállatok, a kedvtelésből tartott állatok valamint a méhek tartására. (3) Ezen rendelet hatálya nem terjed ki: a./ a veszélyes állatok valamint a veszélyes és a veszélyesnek minősített ebek tartására. Az e csoportba tartozó állatok körét és a tartás szabályait a veszélyes állatok vonatkozásában a 8/1999.(VIII. 13.) KÖM-FVM-NKÖMBM számú együttes rendelet, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebek vonatkozásában a 35/1997(II.26.) számú kormányrendelet tartalmazza. b./ az egészségügyi és állategészségügyi intézmény, vadas park, gyepmesteri telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, állatpanzió, a fegyveres erők, rendészeti szervek, valamint kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, lovas iskola állattartására. (4) Ezen rendelet alkalmazása szempontjából: - állattartó és/vagy az állat tulajdonosa az a személy, aki az állattal rendelkezni jogosult. - állattartási ügy: az állattartással összefüggésben szükségessé váló környezetvédelmi, építésügyi, állatvédelmi, valamint ezen rendeletben foglalt előírások betartására, betartatására kérelemre vagy hivatalból indult eljárás.5 (5) Ezen rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő:
2
a./ Haszonállat: aa./ nagytestű állat: szarvasmarha, ló, szamár, öszvér, bivaly és azok házi rokon fajai ab./ kistestű állat: sertés, juh, kecske és azok házi rokon fajai ac./ kistestű prémes állat: házi nyúl, nutria, prémgörény, mosómedve, nyérc, nyestkutya, hermelin, róka, és azok rokon fajai ad./ házi szárnyas állatok: tyúk, gyöngyös, pulyka, liba, kacsa, galamb és házi rokon fajai b./ Kedvtelésből tartott állat: Mindazon állat, mely az a, c./ pontokban nem szerepel, továbbá nem minősül veszélyes állatnak valamint nem veszélyes és veszélyesnek minősített eb. c./ Méhek (6) Tenyészetnek minősül, ha az állatok utódokat hoznak létre. (7) Egy helyrajzi számú ingatlanon - egyidejű tartás esetén - családi szükséglet mértéke: nagytestű haszonállat összesen maximum kistestű haszonállat összesen maximum kistestű prémes haszonállat összesen maximum házi szárnyas haszonállat összesen maximum házi szárnyas haszonállatok közül galamb maximum
1 db, kivéve a ló 2 db 5 db 20 db 50 db 30 db
(8) Ahol ezen rendelet a családi szükségleten felüli haszonállattartást megengedi és az építési telek méretei azt lehetővé teszik, ott a maximálisan tartható darabszámot a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kell meghatározni. (9) A családi szükséglet mértékét meghaladó állattartás üzemszerűnek minősül. (10)A szaporulat valamennyi haszonállat fajta esetében - legfeljebb az elválasztást követő hat hétig - a tartható állatok számát nem érinti. 2. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zajterhelésre, a levegő és a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, - valamint folyamatos rágcsáló irtással - a káros rovarok és rágcsálok szaporodására.
3
(2) Többlakásos lakóházban, társasházban haszonállat tartást csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehet megvalósítani, abban az esetben is, ha egyébként az állatok tartási feltételei megteremthetők. A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésekor a hatályos társasházi törvény előírásai szerint kell eljárni. (3) Az állat tulajdonosa az állati hullát, hullarészt illetve mellékterméket annak elszállításáig köteles elzárva tartani, valamint saját költségén a jogszabályok betartásával ártalmatlanítani vagy elszállítani a követelményeknek megfelelően. Az elhullott állatokat termőföldön nem lehet elföldelni.* 6 (4) Közterületen haszonállatot csak pórázon (kötőféken), az emberre, valamint állatokra való veszélyességet meggátló módon lehet vezetni. Az állatot közterületen legeltetni és felügyelet nélkül hagyni tilos. (5) Az állatot közterületen felügyelő személynek, az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania. (6) A közterületen kóborló állatok befogásáról, valamint elszállításáról a város önkormányzata a gyepmester útján gondoskodik. A befogott ebeket, a tulajdonos jelentkezéséig, ha embert mart és veszettség ellen nem volt oltva 90 napig, egyéb esetben 14 napig a telepen egyedileg elzárva kell tartani. Egyéb befogott állatok zárlati idejéről és körülményeiről az illetékes hatósági állatorvos intézkedik. (7) Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a zárlati idő alatt jelentkezik, a gondozási költségek kifizetése esetén az állatot számára vissza kell szolgáltatni. (8) Amennyiben az eb tulajdonosa nem jelentkezik a (6) bekezdésben foglalt zárlati idő letelte után, az ebeket elaltathatja a gyepmesteri telepet ellátó állatorvos, vagy a megfelelő feltételekkel rendelkező magánszemély, vagy állatmenhely magához veheti őket. Haszonállatokat - a felmerült költségek megtérülése és az állatorvosi vizsgálat figyelembevételével - az önkormányzat értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeg költségekkel csökkentett részét 5 évig elkülönített számlán kell kezelni. Amennyiben ezen időn belül a tulajdonos jelentkezik az elkülönített számlán kezelt összeget a számára meg kell fizetni. 3. § (1) A tulajdonos köteles az állatot egészségesen tartani, továbbá köteles az állatok részére megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás, komfortérzet ) biztosítani.
*
függelék
4
(2) Tilos az állatok elhagyása, ha a tulajdonos nem kívánja az állatot továbbtartani, haszonállat esetében vágás útján hasznosítani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről a 2. § (8) bekezdésében foglaltak szerint gondoskodni. (3) Az állattartónak biztosítania kell az állattartás során keletkező trágya,
trágyalé, szennyvizek szakszerű gyűjtését, kezelését, valamint a talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének kizárását, továbbá a szomszédos területekre való kijutásának megakadályozását. 6 (4) Hígtrágyás tartási technológia csak a területi környezetvédelmi és talajvédelmi hatóság engedélyével – feltételhez kötötten – alkalmazható. 6 (5) Hígtrágya csak zárt rendszerű, jól záródó fedlappal ellátott trágyalégyűjtő aknában, a trágya vízzáró, szivárgásmentes trágyagyűjtő tálcán vagy aknában tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen. Amennyiben a keletkező hígtrágyát, trágyalevet, csurgalékvizet termőföldön kívánják elhelyezni, a tároló helynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell, hogy biztosított legyen a tilalmi időszakban a biztonságos tárolás. 6 (6) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelme érdekében be kell tartani a jogszabályi előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.* 6 (7) 6A trágyalé- és trágyagyűjtő akna űrtartalmát a tartott haszonállatok darabszáma és a tartástechnológia figyelembevételével kell meghatározni. Trágya és trágyalégyűjtő akna létesítésére csak építési engedély alapján van lehetőség, ezen műtárgyak minimális űrtartalma 2 m3. (8) 6Az állattartó épületek és a hozzá tartozó trágyalé és trágyagyűjtő aknák, kifutók fertőtlenítéséről és tisztántartásáról (fertőtlenítő meszelés, rovar-, rágcsáló irtás) az állattartónak folyamatosan, a közegészségügyi előírások figyelembevételével, a függelékben meghatározott vegyszerekkel és módon gondoskodnia kell. (9) 6A beteg- illetve betegségre gyanús, valamint embert mart állatot a tulajdonos köteles az állat tartási helyén elkülöníteni, és az állatorvost haladéktalanul értesíteni. A későbbiekben az állatorvos utasításait maradéktalanul betartani.
*
függelék
5
II. Fejezet A haszonállattartás szabályai 4.§ A város közigazgatási területét jelen önkormányzati rendelet öt állattartási övezetbe sorolja. Az övezeti besorolást az 1. számú melléklet1,2,3,7 tartalmazza. 5.§ (1) Az 1-3 §-ban foglaltak figyelembevételével, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) számú kormányrendeletben (továbbiakban: OTÉK) és e rendeletben előírt szabályok betartásával haszonállatot az alábbiak szerint lehet tartani. (2) Az I-es számú állattartási övezetben haszonállat tartása a meglévő állattartó épületekben is tilos, valamint ilyen célra épület és/vagy építmény építése nem engedélyezhető. (3) A II-es számú állattartási övezetben - a nagytestű valamint a kistestű prémes haszonállatok kivételével - az állattartás a meglévő állattartó épületekben a családi szükséglet mértékéig megengedett. Ilyen célra a meglévő épületek bővítésére valamint új épület és/vagy építmény építésére engedély nem adható. (4) A III-as számú állattartási övezetben - a nagytestű haszonállatok közül szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly és azok házi rokonfajai, valamint a kistestű prémes haszonállatok kivételével - az állattartás a családi szükséglet mértékéig megengedett. Ilyen célra a meglévő állattartó épületek bővíthetők illetve újak építhetők. (5) A IV- es számú állattartási övezetben a nagytestű, valamint kistestű prémes haszonállatok tartása a meglévő állattartó épületekben, a többi haszonállat tartása a meglévő, valamint ilyen célra újonnan épülő állattartó épületekben is megengedett. A nagytestű, valamint a kistestű prémes haszonállatok tartásának céljából a meglévő állattartó épületek bővítésére valamint új épület és/vagy építmény építésére engedély nem adható A maximálisan tartható darabszám ezen rendeletben foglalt előírások megtartása mellett meghaladhatja a családi szükséglet mértékét. (6) Az V-ös állattartási övezetben az 1. § (5) bekezdésében felsorolt haszonállatok tartása ezen rendelet előírásainak megtartása mellett korlátozás nélkül megengedett.
6
(7) A nagy létszámú szarvasmarha és/vagy sertéstartó telepek 500 m-es körzetében hasított körmű állatok tartására, illetve e célra szolgáló épület építésére új engedély nem adható ki, a már meglévő állatok tartásának feltételeit – ezen rendeletben foglaltakon túl – az illetékes hatósági állatorvos szakvéleménye alapján kell meghatározni. 6. § Tilos haszonállatot tartani az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó tevékenységet folytató vállalkozások, sportlétesítmények e rendeletben, valamint az OTÉK-ben meghatározott védőtávolságán belül, illetőleg azok területén. 7. § (1) Családi ház padlásán és erkélyén a galambtartás megengedett. (2) Társasházban galambászni csak a tulajdonosok hozzájárulásával lehet. A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésénél a rendelet 2.§ (2) bekezdése szerint kell eljárni. 8. § (1) Az I- es számú állattartási övezetben a méhészkedés tilos. A többi övezetben a vonatkozó jogszabályok betartásával a méhészkedést mindenki szabadon gyakorolhatja. (2) Társasház esetén a 7. § (2) pontjának előírásait méhészkedéskor is be kell tartani. III. Fejezet Az állattartással kapcsolatos épületek elhelyezése 9. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállatnak minősülő állat közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi környezetvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályokban követelményeknek megfelelő körülmények között istállóban, ketrecben (továbbiakban állattartó épületekben,) tartható.
csak a és a előírt ólban,
7
(2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997.(XII.29.)KTM számú rendelet 9. § (1) bekezdés a./ és b./ pontja, valamint a j./ pontban kapott felhatalmazás alapján, az állatok elhelyezésére, tartására szolgáló és a tartásukkal kapcsolatos épületek, építmények építéséhez, bővítéséhez, átalakításához, fennmaradásához, használatbavételéhez, továbbá más rendeltetésű épület ilyen célra történő megváltoztatásához az építésügyi hatóság engedélye szükséges.5 (3) Az állattartási épületek és építmények elhelyezésénél az OTÉK-ban kapott felhatalmazás alapján (OTÉK 36. § (5) bekezdés és a 110. § (2) bekezdés) állattartási övezettől függetlenül az alábbi védőtávolságokat kell betartani: a./ védendő objektum minimális védőtávolság lakóépülettől 10 m ásott kúttól 15 m fúrt kúttól 5m a 6. §-ban felsorolt létesítményektől 50 m fürdőmedencétől 10 m b./ Az a./ pontban meghatározott haszonállat tartására szolgáló épületek, építmények védőtávolsága családi szükséglet mértékét meghaladó esetben: - nagytestű haszonállatok esetén 1 db-onként 1,5 m-rel - kistestű haszonállatok esetén 5 db-onként 1,0 m-rel - házi szárnyas haszonállatok esetén 10 db-onként 1,0 m-rel 5 növekszik. (4) Haszonállat tartása tilos ott, ahol a vonatkozó jogszabályokban meghatározott minimális védőtávolság a telek méreténél és beépítettségénél fogva nem tartható be, továbbá azokon a területeken ahol az állattartást jelen rendelet megtiltja. 10. § (1) Lakóépületben és annak nem lakás céljából szolgáló egyéb helyiségeiben (pince, fáskamra, mosókonyha, garázs, stb.) haszonállat nem tartható. (2) Haszonállat a lakóházak toldalékában – ha az előírt védőtávolság biztosítható – illetve az azokhoz tartozó kertben, udvarban, elkülönített és elkerített helyen is tartható. (3) A haszonállatok tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy a haszonállatok a szomszédos épületekben illetve a szomszéd egyéb tulajdonában, illetőleg személyi biztonságában kárt ne okozhassanak. (4) E fejezetben nem részletezett kérdésekben az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
8
IV. Fejezet Kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételei 11. § (1) Kedvtelésből tartott állat tartása a város teljes közigazgatási területén megengedett, amennyiben a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és egyéb vonatkozó előírásokat betartják, valamint mások nyugalmát nem zavarják, testi épségét nem veszélyeztetik, kárt nem okoznak. Ha az állattulajdonos a feltételeknek nem tesz eleget, akkor az állattartást meg kell szüntetni. (2) Többlakásos lakóház, társasház közös használatú helyiségeiben, vagy annak udvarán, a tulajdonosok hozzájárulásával tartható kedvtelésből tartott állat. A tulajdonosi hozzájárulás beszerzésekor a rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. 12. § (1) Az eb vezetésével megbízott személy köteles a közterületen, illetve közös tulajdonban lévő lakóépület közös használatú helyiségeiben, udvarán, az eb ürülékét azonnal eltávolítani. (2) Embert mart eb tulajdonosa - valamint a sérült - haladéktalanul köteles bejelentést tenni az illetéke állatorvosnak, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Paks Városi Intézetének (továbbiakban: ÁNTSZ). Az eb megfigyelésével, kivizsgálásával kapcsolatban felmerült költségek a tulajdonost terhelik. (3)
Az eb tulajdonosa köteles: a.) minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos – kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, - az első oltást követően 6 hónapon belül, - ezt követően évente. b.) az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni. c.) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlást kérni.8
9
(4)
Az eb tulajdonosa – a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés végrehajtási, a vám- és pénzügyőri szervek és a határőrség kivételével – köteles Paks Város Jegyzőjének a rendelet 3. számú mellékletét képező formanyomtatványon bejelenteni ha az állat: a.) a három hónapos kort elérte, b.) elhullott vagy elveszett, c.) tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került.8
(5)
A (4) bekezdés c.) pontja esetében a változást az új tartási hely jegyzőjének is be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a veszettség elleni legutolsó oltás időpontját is.8
(6) 8A bejelentést követően Paks város Jegyzője az ebet nyilvántartásba veszi és a tulajdonos részére megküldi az eb nyilvántartási számával ellátott tikettet, amit az eb tulajdonosa köteles az eb nyakörvére erősíteni. 13. § (1) Élelmiszert szállító járművön állatot szállítani tilos. (2) Ebet futtatni ezen rendelet 2-as számú mellékletében meghatározott területen lehet. A területet táblával kell megjelölni. (3) Ebet a kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, ház, (lakás) bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni. (4) Az ebek közterületen történő sétáltatására vonatkozóan (szájkosár, póráz használat) a szabálysértési törvény és annak végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni. 14. § (1) Ebet közterületre őrizetlenül bocsátani tilos. (2) Szakhatósági vélemények alapján - ha annak indoka felmerül - az eb tartás korlátozható, illetve megtiltható. (3) Kedvtelésből tartott állatot többlakásos lakóépületben (például: társasházban), illetve annak udvarán tenyészteni tilos. (4) Kedvtelésből tartott állatok - ha utódokat hoznak létre - tenyészetnek minősülnek.
10
V. Fejezet Záró rendelkezések 15. § (1) Az 1. § (4) bekezdésében meghatározott állattartási ügyekben a hatáskör jogosultja: 5 a./ a környezetvédelmi szabályok megsértése esetén (például: talajszennyezés, bűzterhelés) az első fokú környezetvédelmi hatóság,5 b./ állattartó épületek, építmények építésére, bővítésére, átalakítására, fennmaradására, használatbavételére, más rendeltetésű épület, építmény állattartás céljára történő rendeltetés megváltoztatására, a rendeletben – az OTÉK-ban kapott felhatalmazás alapján – meghatározott védőtávolságok be nem tartására, a védőtávolságon belül elhelyezkedő épületek, épületrészek, építmények állattartási célú használatának megszüntetésére irányuló eljárások esetén az első fokú építésügyi hatóság, 5 c./ az állatok védelmével kapcsolatos eljárások esetén a jegyző,8 d./ a rendeletben, egyes állattartási övezetre meghatározott tartható állatfajtákra, valamint a tartható darabszámra irányuló eljárás esetén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság, 5 e./ szabálysértési ügyekben az első fokú szabálysértési hatóság. 5 (2) Aki ezen rendeletben foglalt általános állattartási szabályokat megsérti (2. § (2), 11. (2), 13. §, 14. §), szabálysértést követ el és 30.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.5 (3) A közterületen elkövetett esetekben a közterület-felügyelet helyszíni bírságot szabhat ki. (4) Az egyedi állattartási ügyekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) előírásait kell alkalmazni.8
11
VI. Fejezet Hatályba léptető rendelkezések 16. § (1) Ezen rendelet hatálybalépését követően kialakított új beépítésű területek állattartási övezetbe sorolását a helyi építési szabályzatban kell rögzíteni. (2) Ezen rendelet a már meglévő állattartó épületek esetében a rendelet elfogadásának időpontjában már fennálló állattartás vonatkozásában 2002. január 1-től lép hatályba. (3) Ezen rendelet az újonnan épülő állattartó épületek, valamint a meglévő épületekben a rendelet elfogadásának időpontja után megkezdett állattartás vonatkozásában 2001. július 1-jén lép hatályba. (4) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 19/1996. (X. 2.) számú önkormányzati rendelet, a 12/1992.(X.1.) számú önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése4, valamint a 25/1997.(XII.31) számú önkormányzati rendelet 6.§ (5) bekezdés a./ és b./ pontjai ezen rendelet 5.§ (5) bekezdésében szabályozott III. állattartási övezet területére vonatkozóan hatályát veszti. (1) Ezen rendelet 2004. november 1. napján lép hatályba. 6 (2) Ezen rendelet hatályba lépésével egy időben, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével, hatályát veszti az állattartásról szóló 14/2001(VI.15.) számú önkormányzati rendelet 1.számú melléklete, helyébe ezen rendelet melléklete lép. 6 (3) Ezen rendelet mellékletét, a meglévő állattartó épületek esetében, ha azokban e rendelet hatályba lépésének időpontjában már meglévő állattartás van és ha az érintett ingatlan állattartási övezeti besorolása változik, 2007. január 1. napjától kell alkalmazni. E vonatkozásban a Kálvária – Öreghegy –Hidegvölgy – Petőfi – Csonka utcák által határolt területet az I. számú állattartási övezetbe tartozónak, a Bartók B. – Béke – Hegy utcák által határolt területet a III. számú állattartási övezetbe tartozónak kell tekinteni 2007. január 1-jéig. 6 (4) A (3) bekezdésben szereplő állattartó épületek korszerűsítésére, felújítására, bővítésére építésügyi hatósági engedély ezen rendelet állattartási övezeti besorolásával összefüggésben adható csak. 6 Paks, 2001. június 1. Bor Imre sk polgármester
Dr. Blazsek Balázs sk jegyző
12
* A rendeletet a képviselő-testület a 2001. május 30-ai ülésén fogadta el. 1
A 16/2001. szeptember 17-ei számú rendelet az 1-es számú melléklet az 1-es számú állattartási övezetbe sorolta a Pollack M. u. beépítetlen oldalát 2001. október 1-jével. 2 A 21/2001.(XII. 17.) sz. rendelet az I-es számú állattartási övezetbe sorolta a Kálvária-Öreghegy-Hidegvölgy-Petőfi-Csonka utcák által határolt új beépítésű területet 2002. január 1-jével. 3 A 22/2001. (XII. 17.) sz. rendelet a III. számú állattartási övezetbe sorolta a Bartók Béla-Béke-Hegy utcák által határolt területet. 4 Hatályon kívül helyezte a 11/2003. (V. 6.) sz. rendelet 2003. 06. 01-i hatállyal. 5 Módosította a 14/2003. (V. 10.) sz. rendelet 2003. 05. 10-i hatállyal. 6 Módosította a 28/2004. (X. 18.) sz. rendelet 2004. november 1-i hatállyal. 7 Módosította a 15/2006. (V. 22.) sz. rendelet 2006. június 1-i hatállyal. 8 Módosította a 15/2008. (V. 30.) sz. rendelet 2008. június 6-i hatállyal, előírásait a hatálybalépést követőn induló ügyekben kell alkalmazni.
13
1-es számú melléklet 6 I-es számú állattartó övezet: Alpári Gy. utca Arany J. és Munkácsy u. sorházas beépítésű része Árnyas utca Duna utcai társasházak Babits M. utca Barátság utca Építők útja Fenyves utca Gagarin utca Gesztenyés utca Ifjúság út Hajnal utcai társasház Jedlik Á. utca Kandó K. utca Kilátó utca Kishegyi út 35-49-ig páratlan oldala Kishegyi út páros oldala a Tolnai úti csomóponttól a Gesztenyés utcai csomópontig Kereszt utca 1. Keskeny utca 2. Kodály Z. utca Kurcsatov utca Öreghegy u. új beépítése a Szőlőhegy utcától, illetve az Öreghegy utca később beépülő folytatása Pákolitz I. utca és annak később beépülő folytatása Pollack M. utca Pollack M utca beépítetlen oldala (Györkönyi u. északi, Domb u. nyugati, Kurcz Gy u. déli, Pollack M u. beépített oldala és a tervezett ÉNY-i elkerülő út által határolt terület) Puskás T. utca Rajk L. utca Rákóczi utcai társasházak Neumann J. u. Szent István téri társasházak Szabó E. utca Szedres utca Széchenyi I. téri társasház Szőlőhegy utca Táncsics M. utca Tolnai úti társasházak Templom u. – Sas u. – Szent István tér – Kossuth L. u. által határolt terület Tölgyfa utca
14
2 Újtemplom u. – Kodály Z. és Alkotók útja csomóponttól a Kishegyi úti csomópontig Váci M. utca Vasút utca Az övezet a következő területekkel egészül ki: - Árvíz utca - A Duna-part üdülő területe - A Dózsa György utca páratlan oldala a Rosthy utcától a Rákóczi Ferenc utcáig terjedő szakaszon - A Dózsa György utca páratlan oldala a Kápolna utcától a Tolnai úti ABC-ig - A Dózsa Gy. utca páros oldala a Táncsics M. utcától a Dózsa Gy. út 104. házszámig - Kilátó utca és az Lke 4.4 építési övezetek területe - Az SZT-ben (továbbiakban: Szabályozási Terv) lehatárolt gazdasági (Gksz) illetve ipari (Gip) területek építési övezetei elhelyezkedésüktől függetlenül - Az SZT-ben lehatárolt hulladéktároló és kezelő telepek (Kh), bányaterületek (Kb), zöldfelület jellegű különleges területek (Kz), valamint a közlekedési területek (Kkö) építési övezetei elhelyezkedésüktől függetlenül - Az SZT-ben beépítésre nem szánt területek közül a közlekedési közműterületek (Kö), zöldterületek (Kp), vízgazdálkodási területek (V) övezetei - A Villany utca Vt-M1 építési övezete - A Vt-1-V építési övezetek - A Vt-M3 építési övezet terültei - A Vt-1.R építési övezet területei - Az SZT-ben lehatárolt pincesorok (Kpi) építési övezetei - Az egészségügyi, nevelési-oktatási, igazgatási, közszolgálati, kulturális és egyházi ingatlanok területei II-es számú állattartó övezet: A történelmi városközpont a 6. sz. főközlekedési út, a Duna u., a 108 hrsz-ú (Duna u. 17. sz.) ingatlan keleti telekhatára, a 108-113 hrsz-ú (Duna u. 17-9. sz.) ingatlanok déli (hátsó) telekhatárai, a 113 hrsz-ú (Duna u. 9. sz.) ingatlan nyugati telekhatára, a 114-115/1 hrsz-ú ingatlanok déli és nyugati telekhatárai, a 116 hrsz-ú ingatlan déli és nyugati telekhatárai, a Duna u., kivéve a társasházakat, valamint a Templom u. – Sas u. – Szent István tér – Kossuth L. utca által határolt területet, a Dózsa György u. ha ezen rendelet másképp nem rendelkezik a 864-893 hrsz-ú (Kossuth L. u. 4-28. sz.) ingatlanok déli (hátsó- és részben oldalsó) telekhatárai, a Kossuth L. u., a 903 hrsz-ú (Kossuth L. u. 23. sz.) ingatlan délnyugati és nyugati telekhatárai, a 902 és a 921 hrsz-ú (Virág u. 14. sz.) ingatlan nyugati telekhatára, a Virág u., a 2078 hrsz-ú (Virág u. 7. sz.) és a 2065 hrsz-ú (Bástya u. 6. sz.) ingatlanok keleti telekhatárai, a Bástya u., az 1762 hrsz-ú (Bástya u. 7. sz.) és az 1761/2 hrsz-ú (Petőfi Sándor u. 10/b. sz.)
15
ingatlanok keleti telekhatárai, a Petőfi Sándor u., az 1732 hrsz-ú (Petőfi Sándor u. 15. sz.) ingatlan 3 nyugati és északi telekhatárai, az 1586 hrsz-ú ingatlan déli - többszörösen tört vonalú - telekhatára, a Csonka u., az 1576-1578 hrsz-ú (Csonka utcai) ingatlanok északnyugati és északi telekhatárai, az Öreghegy u., a Kálvária u., az 1536 hrsz-ú ingatlan (a Római Katolikus temető) délkeleti telekhatára, az 1537 hrsz-ú (Hegyalja u. 8. sz.) ingatlan délnyugati és északi telekhatára, a Hegyalja u., a Gárdonyi Géza u., az 1069-1080 hrsz-ú (Anna u. 11-1. sz.) ingatlanok északi és északnyugati (hátsó- és részben oldalsó) telekhatárai, a Deák Ferenc u., valamint az 5 hrsz-ú (Deák Ferenc u. 25. sz.) ingatlan északi telekhatára által határolt terület. - A Bercsényi u. páros oldala és a páratlan oldalból az 1-es házszámú ingatlan - A Hajnal utca családiházas része - A Kápolna utca 8-22. és 1-11. házszámú ingatlanok - A Kishegyi út 1-35-ig páratlan oldala - A Kosár utca páratlan oldala - A Kurcz Gy. utca páratlan oldala a Kishegyi út és a 27-es házszám között - Az új Domb utca páros oldala - A Rákóczi utca 4-12. házszámú ingatlanok, valamint a Tsz-ház területe - Síksor - Rosthy utca - A Vácika első dűlőből (Puskás T. utca mögött) az SZT-ben Lke 5. jelű építési övezet területe - Zsíros köz Az övezet a következő területekkel egészül ki: Valamennyi I. állattartási övezet mellett található terhére 1 ingatlan mélységig. (III. övezetből II. övezet)
III. állattartási övezet
III-as számú állattartó övezet: Ady E. utca Alkotmány utca Alkotók útja Arany J. utca családiházas rész Április 4 utca Árok utca Bástya utca 1756 hrsz, 2067 hrsz és 2068 hrsz ingatlanoktól Báthory I. utca Bem utca Bercsényi utca páratlan oldala, kivéve az 1-es házszámú ingatlant Bocskai utca Damjanich utca
16
Domb utca a Kishegyi út és Pollack M. út között, illetve az új Domb utca páratlan oldala Dózsa Gy. út 854 helyrajzi számú ingatlantól Dunaföldvári út 4 Erkel F. utca Gárdonyi G. utca 1071 helyrajzi számú ingatlantól Gyár utca Hangya köz Hattyú utca Hársfa utca Híd utca Hősök tere Imre utca Jókai M. utca József A. utca Katona J. utca Kápolna u. 24-26. és a 15-25. házszám közötti ingatlanok Kisfaludy utca Kosár utca páros oldala Kossuth L. utca 2433 hrsz., 795 hrsz Kölcsey F. utca Kurcz Gy. utca páros oldala a Kishegyi út és a 26-os házszám között Laktanya utca Lánc utca Liget utca Liliom utca Munkácsy M. utca családiházas beépítésű része Nádor utca Nyár utca Nyárfa utca Öreghegy utca régi beépítésű rész Petőfi S. utca 1761/1 hrsz és 1732 hrsz-ú ingatlanoktól Rákóczi utca 16-14. és a 9. házszámú ingatlanok Rókus utca Rózsa utca Ságvári E. utca Szent János utca Szív utca Takács Gy. utca Tavasz utca Tolnai út családiházas rész Újtemplom utca családiházas rész Vadász utca Vak Bottyán utca Virág utca 2077 hrsz-ú és a 920 hrsz-ú ingatlanoktól
17
Villany utca az SZT Lk építési övezetei Vörösmarty M. utca 834 hrsz-ú ingatlantól Wiedemann utca Zápor utca 5 Zsíros köz Dunakömlőd: Béke utca páros oldala 2-68-ig Béke utca páratlan oldala 1-41-ig Bartók-Béke-Hegy utca által határolt terület új beépítésre szánt része Az övezet a következő területekkel csökken: Valamennyi I. állattartó övezet mellett található III. állattartó övezet terhére 1 ingatlan mélységig. (III. övezetből II. övezet) IV-es számú állattartó övezet: Akác utca Dankó P.utca Dobó I. utca Csendes utca Eötvös utca Ezredvég utca Fecske utca Fehérvári út Gábor Á. utca Györkönyi utca Haladás utca Hidegvölgy utca Hunyadi utca Ida utca Kápolna utca a 28/B, illetve 29. házszámú ingatlanoktól Kereszt utca 1. szám kivételével Kert utca Keskeny utca 2. szám kivételével Kinizsi utca Klapka Gy. utca Kornis utca Kölesdi út Kömlődi út Kurcz Gy. utca a 26. illetve 27-es házszámú ingatlanoktól Május 1 utca Mária utca Mátyás király utca Mező utca Dr. Novák S. utca Ősz utca
18
Pacsirta utca Pál utca Péter utca Rákóczi F. utca 26. illetve a 11-es házszámú ingatlanoktól 6 Retek utca Síp utca Sport utca Sebestyén utca Széchenyi I. tér családi házak Szérűs utca Temető utca Toldi M. utca Üstökös utca Vásár utca Vásárhelyi P. utca Völgy utca Zalka M. utca Zöldfa utca Zrínyi M. utca Dunakömlőd: Árpád utca Bartók B. utca Béke utca páros oldala 70-től Béke utca páratlan oldala 43-tól Csárda utca Csokonai utca Hegy utca Radnóti M. utca Sánchegy utca Szabadság utca V-ös számú állattartó övezet: A város közigazgatási területéhez tartozó külterületek ha ezen rendelet másképp nem rendelkezik, továbbá Akalacs puszta Biritó puszta Csámpa puszta Cseresznyés puszta Gyapa (Cecei utca, Kanacsi utca, Rét utca) Hegyes puszta Kondor puszta Kossuth-tanya Lóhegy puszta Magyari puszta Mária-telep
19
Sziget puszta A Szabályozási Tervben az atomerőmű tartalék üzemi területeként lehatárolt terület.7
2-es számú melléklet Kutyafuttató helyek Az ebek szabadon futtatására kijelölt helyek: - Nyárfa utcával szemben Duna-part területén 3562/6 hrsz - Ürgemezőn, lengyel futballpálya mellett
20
3. számú melléklet
BEJELENTÉS AZ EBTARTÁSRÓL
Az eb tulajdonosának neve:
______________________________________
Az eb tulajdonosának lakcíme:
______________________________________
Az eb tartási helye: _________________________________________________ Az eb fajtája:______________________________________________________ Az eb neve: _______________________________________________________ Az eb születési ideje: _______________________________________________ Az eb neme: ___________________________ színe: ______________________ Az eb utolsó veszettség elleni védőoltásának időpontja: ____________________ Elhullás időpontja: _________________________________________________ Elvesztés időpontja, helye: ___________________________________________
P a k s , _______év _____________hó _____nap
állattartó aláírása
21
Függelék6
1994. évi LV. törvény a termőföldekről 49/2001.(IV. 3.)Korm. rendelet a jó mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében 219/2004.(VII. 21.)Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004.(VII.21.)Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 71/2003.(VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól Lakosság részére, saját célú állattartáshoz az állati hulla(dék) elhelyezésére kijelölt hely: A régi szeméttelepre vezető út mellé kihelyezett gyűjtőedény (konténer). Gazdasági társaságok, valamint a lakossági szükséglet mértékét meghaladó állattartás esetén az állati hulla(dék) arra jogosult szállítóval megkötött szerződés szerint történik.
