E/ECE/324 }Rev.1/Add.20/Rev.2 E/ECE/TRANS/505 1992. szeptember 11. ENSZ-EGB 21. számú Elõírás
EGYEZMÉNY A KÖZÚTI JÁRMÛVEKRE, A KÖZÚTI JÁRMÛVEKBE SZERELHETÕ ALKATRÉSZEKRE, ILLETVE A KÖZÚTI JÁRMÛVEKNÉL HASZNÁLATOS TARTOZÉKOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGES MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS EZEN ELÕÍRÁSOK ALAPJÁN KIBOCSÁTOTT JÓVÁHAGYÁSOK KÖLCSÖNÖS ELISMERÉSÉNEK FELTÉTELEIRÕL∗/ (2. felülvizsgált változat, amely tartalmazza az 1995. október 16-án hatályba lépett módosításokat) ––––––––––––
20. Melléklet: 21. számú Elõírás 2. Felülvizsgált szövegváltozat
EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL
NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG Budapest 2008
∗/
Az Egyezmény korábbi címe: Egyezmény gépjármû részegységek és alkatrészek jóváhagyására vonatkozó egységes feltételek elfogadásáról és a jóváhagyás kölcsönös elismerésérõl. Kelt Genfben, 1958. március 20án.
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 2. oldal
Az Elõírás eredeti címe: UNIFORM PROVISIONS CONCERNING THE APPROVAL OF MECHANICAL COUPLING COMPONENTS OF COMBINATIONS OF VEHICLES
Tartalmaz minden érvényes alábbi szöveget: a 2. felülvizsgált változatot – hatályba lépett 1992. szeptember 11-én a 01 sorozatszámú módosítások 2. kiegészítését – hatályba lépett 1998. január 18-án a 01 sorozatszámú módosítások 1. helyesbítését – hatályba lépett 2000. március 8-án a 01 sorozatszámú módosítások 3. kiegészítését – hatályba lépett 2003. január 31-én A magyar szöveg James Mérnökiroda Kft Fordította: Tóth József Közzétette az ENSZ-EGB az 1993. augusztus 12-én kelt E/ECE/324E/ECE/TRANS/505/Rev.1/Add.20/Rev.2, az 1998. április 30-án kelt Add.1/Rev.2/Amend.1, a 2000. november 9-én kelt Rev.1/Add.20/Rev.2/Corr.1 és a 2003. március 25-én kelt Add.1/Rev.2/Amend.2számú angol nyelvû kiadványokban.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 3. oldal
21. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL TARTALOM ELÕÍRÁS
Oldal
1.
Alkalmazási terület.......................................................................................................
2.
Meghatározások...........................................................................................................
3.
A jóváhagyás kérése.....................................................................................................
4.
Jóváhagyás...................................................................................................................
5.
Követelmények.............................................................................................................
6.
Jármûtípus jóváhagyásának módosítása és kiterjesztése.................................................
7.
Jóváhagyott típussal megegyezõ kivitelû gyártás ...........................................................
8.
Eljárás a jóváhagyott típustól eltérõ gyártmány esetére..................................................
9.
Gyártás végleges beszüntetése ......................................................................................
10.
Jóváhagyási vizsgálatokkal megbízott mûszaki szolgálat és a jóváhagyó hatóság neve és címe ....................................................................................................
MELLÉKLETEK 1. Melléklet:
Fej ütközési zónájának meghatározása
2. Melléklet:
Értesítés a jármû típusának jóváhagyásáról, vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl vagy elutasításáról, vagy visszavonásáról, vagy a jármûtípus gyártásának végleges beszüntetésérõl a belsõ berendezések szempontjából a 21. számú Elõírás szerint.
3. Melléklet:
Példák a jóváhagyási jelek elrendezésére.
4. Melléklet:
Energiafelemésztõ anyagok vizsgálati módszere
5. Melléklet:
Eljárás a "H pont" és a jármû ülõhelyek valóságos háttámla-szögének meghatározására
6. Melléklet:
Kinyúló részek mérési módszere.
7. Melléklet:
Berendezés és eljárás az Elõírásnak az 5.2.1.bekezdésének alkalmazásához.
8. Melléklet:
Dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megállapítása
9. Melléklet:
Hengeres vizsgáló rúd tipikus helyzete a tetõ- és ablaknyílásban
10. Melléklet:
Magyarázó jegyzetek ––––––––––––––
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 4. oldal
21. számú Elõírás EGYSÉGES FELTÉTELEK GÉPJÁRMÛVEK JÓVÁHAGYÁSÁRA BELSÕ BERENDEZÉSÜK SZEMPONTJÁBÓL 1.
ALKALMAZÁSI TERÜLET Ezt az Elõírást alkalmazzák M1 kategóriás jármûvek belsõ berendezéseire, figyelemmel:
1.1.
az utastér belsõ részeire, kivéve a visszapillantó tükröt vagy tükröket;
1.2.
a vezérlõberendezések elrendezésére;
1.3.
a tetõre vagy nyitható tetõre, és
1.4.
a háttámlára és az ülések hátsó részeire,
1.5.
ablakok, tetõlemezek és válaszfal-rendszerek villamos árammal való mûködésére.
2.
MEGHATÁROZÁSOK Az Elõírás szempontjából
2.1.
"jármû jóváhagyása" valamely jármûtípus jóváhagyását jelenti a belsõ berendezés tekintetében;
2.2.
"jármûtípus" az utastér – belsõ berendezései tekintetében – olyan M1 kategóriás jármûveket jelent, amelyek nem különböznek egymástól olyan lényeges szempontból, mint: az utastér karosszériájának alakja és alkotó anyagai; a vezérlõ elemek elrendezése;
2.2.1. 2.2.2. 2.2.3.
a védõrendszer teljesítõképessége, ha a 8. Melléklet szerint megállapított vonatkoztatási zónát a fej ütközési zónáján belül választja ki a kérelmezõ.
2.2.3.1.
Olyan jármûvek, amelyek csak a védelmi rendszer teljesítõképességében különböznek, ugyanahhoz a jármûtípushoz tartoznak, ha – összehasonlítva azzal a rendszerrel vagy jármûvel, amelyet a jóváhagyási vizsgálatok elvégzéséért felelõs mûszaki szolgálathoz benyújtottak – egyenlõ vagy jobb védelmet nyújtanak a bennülõknek.
2.3.
"vonatkozási zóna" a fej ütközési zónáját jelenti, ahogyan azt az Elõírás 1. Melléklete vagy – a gyártó választása szerint – a 8. Melléklet meghatározza, kivéve a következõ területeket (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és 2.3.1. bekezdéséhez):
2.3.1.
azt a területet, amelyet a kormánykerék külsõ kerületét körülíró kör menetirányú vízszintes vetülete határol megnövelve egy 127 mm széles csíkkal; ezt a területet alul az a vízszintes sík határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti, amikor ez utóbbi elõremeneti helyzetben van (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 2.3. és 2.3.1. bekezdésekhez); a mûszertábla felületének azt a részét, amely a fenti 2.3.1. bekezdésben meghatározott terület széle és a jármû legközelebbi belsõ oldalfala között fekszik; a felületnek ezt a részét alul az a vízszintes sík határolja, amely a kormánykerék alsó szélét érinti (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.3. és 2.3.1. bekezdésekhez); és a szélvédõ oldalsó oszlopait;
2.3.2.
2.3.3. 2.4.
"mûszertábla szintje" a mûszertábla függõleges érintõinek érintési pontjaival meghatározott vonal (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.4. bekezdéshez);
2.5.
"tetõ" a jármûnek azt a felsõ részét jelenti, amely a szélvédõ felsõ élétõl a hátsó ablak felsõ éléig terjed, és amelyet oldalt az oldalfalak felsõ kerete határol (lásd 10. Mellékletet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez);
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 5. oldal
2.6.
"öv-vonal" a jármû oldalablakainak átlátszó alsó széle által meghatározott vonal;
2.7.
"nyitottá alakítható jármû" olyan jármûvet jelent, amelynek – bizonyos változatában – az övvonal felett nincsenek más szerkezeti elemei, mint a mellsõ tetõtartó oszlopok és/vagy a borulókeret és/vagy a biztonsági övek bekötési pontjai (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez);
2.8.
"nyitható tetõs jármû" olyan jármûvet jelent, melynek csupán a teteje vagy a tetõ egy része hajtható hátra, vagy nyitható vagy csúsztatható el úgy, hogy a jármûnek az öv-vonal feletti szerkezeti részei változatlanul helyükön maradnak (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.5. bekezdéshez);
2.9.
"billenthetõ (felcsapható) ülés" esetenkénti használatra szolgáló pótülést jelent, amelyet általában összecsukva tartanak.
2.10.
"Védõrendszer" az olyan belsõ berendezéseket és szerkezeteket jelenti, amelyeket a bennülõk védelmére szánnak.
2.11.
"Védõrendszer típusa" a védõszerkezet olyan kategóriáját jelenti, amely nem különbözik olyan lényeges tekintetben, mint
2.11.1.
technológiája,
2.11.2.
geometriája,
2.11.3.
anyaga, amibõl készült.
2.12.
"Villamos árammal mûködtetett ablak" olyan ablak, amelyet a jármû tápáramával zárnak be.
2.13.
"Villamos árammal mûködtetett tetõlemez" olyan, a jármû tetején levõ lemez, amelyet a jármû tápáramával zárnak be vagy csúszó és/vagy billenõ mozgással, és amely nem tartalmaz hátrahajtható fedélrendszert.
2.14.
"Villamos árammal mûködtetett válaszfal-rendszer" olyan rendszer, amely a személygépkocsi utasterét legalább két részre osztja, és amelyet a jármû tápáramával zárnak be.
2.15.
"Nyílás" a maximális szabad rés a villamos árammal mûködtetett ablak, válaszfal vagy tetõlemez felsõ széle vagy a – zárás irányától függõen – megvezetõ széle és az ablak, válaszfal vagy tetõlemez határait alkotó jármûszerkezet között, amikor ezt a jármû belsejébõl, vagy – válaszfal esetén – az utastér hátsó részébõl látják. A nyílást úgy mérjék, hogy – amint azt a 9. Melléklet 1. Ábrája mutatja – azon keresztül hengeres vizsgáló rudat helyeznek (erõltetés nélkül) az ablak, a tetõlemez vagy a válaszfal szélére és a zárási irányra merõlegesen, belülrõl a jármû külseje felé vagy, amint lehetséges, az utastér hátsó része felõl.
2.16.
"Kulcs"
2.16.1.
"Gyújtáskulcs" olyan szerkezet, amely azt a villamos tápáramot mûködteti, amely a jármû motorjának vagy erõforrásának mûködéséhez szükséges. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem mechanikus szerkezeteket.
2.16.2.
"Áramkulcs" olyan szerkezet, amely lehetõvé teszi áram betáplálását a jármû villamos rendszerébe. Ez a kulcs a gyújtáskulcs is lehet. Ez a meghatározás nem zárja ki a nem mechanikus szerkezeteket.
2.17.
"Légzsák" a biztonsági öv és a visszatartó rendszerek kiegészítéseként a gépjármûben elhelyezett szerkezet, azaz olyan rendszer, amely súlyos ütközés esetén a jármûre hatva automatikusan bevet egy olyan rugalmas szerkezetet, amely – az abban levõ gáznyomással – korlátozza a jármûben
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 6. oldal
ülõ egy vagy több testrészére az utastér belsejével való érintkezés következményének súlyosságát. 2.18.
"Éles szél" a szilárd anyag olyan széle, amelynek görbületi sugara kevesebb, mint 2,5 mm a lemeztõl a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárással mérve, a 3,2 mm-nél kisebb kinyúlások esetét kivéve. Ebben az esetben a minimális görbületi sugarat ne alkalmazzák feltéve, hogy a kinyúlás magassága nem több, mint szélességének a fele és szélei tompák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek a 2.18. bekezdéshez).
3.
JÓVÁHAGYÁS KÉRÉSE
3.1.
Egy jármûtípus jóváhagyását belsõ berendezései szempontjából kérheti a jármûvet gyártó cég vagy megfelelõen meghatalmazott képviselõje.
3.2.
Három példányban mellékelni kell az alábbi iratokat és a következõ adatokat: a jármûtípus fenti 2.2. bekezdésben említett részeinek részletes leírását az utastér fényképének vagy "robbantott" ábrájával; a jármûtípus azonosító számait és/vagy jelzéseit meg kell adni.
3.3.
A jóváhagyási vizsgálatokat végzõ mûszaki szervezethez be kell nyújtani a következõket:
3.3.1.
a gyártó választása szerint vagy a jármûtípust képviselõ jármûvet, vagy a jármûnek azt a részét vagy részeit, amelyek a jelen Elõírás ellenõrzései és a vizsgálatok szempontjából lényegesek;
3.3.2.
a mûszaki szolgálat kérésére alkatrészeket és a felhasznált anyagokból mintákat.
4.
JÓVÁHAGYÁS
4.1.
Ha az Elõírás szerinti jóváhagyásra beterjesztett jármûtípus megfelel az alábbi 5. bekezdés követelményeinek, a jármûtípust jóvá kell hagyni.
4.2.
Minden jóváhagyott jármûtípusnak adjanak jóváhagyási számot. A jóváhagyási szám elsõ két számjegye (jelenleg 01) jelöli azokat a fõ mûszaki módosításokat, amelyeket a jóváhagyás kiadásakor az Elõírás tartalmazott. Ugyanaz a Szerzõdõ Fél ne használja ugyanazt a jóváhagyási számot egy másik jármûtípushoz.
4.3.
A jármûtípus jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás kiterjesztésérõl, elutasításáról, visszavonásáról, vagy a gyártás végleges beszüntetésérõl jelen Elõírás szerint értesítsék az Egyezményben részes és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket az Elõírás 2. Melléklete szerinti nyomtatványon.
4.4.
Minden olyan jármûvön, amely megfelel ennek az e szerint az Elõírás szerint jóváhagyott típusnak, hozzáférhetõen és a jóváhagyási értesítésben meghatározott helyen tüntessék fel a nemzetközi jóváhagyási jelet, amely
4.4.1.
olyan kör, amely az "E" betût és utána a jóváhagyó ország számát 1/ veszi körül;
1/
1 = Németország 2 = Franciaország 3 = Olaszország 4 = Hollandia 5 = Svédország 6 = Belgium 7 = Magyarország 8 = Cseh Köztársaság 9 = Spanyolország 10 = Jugoszlávia 11 = Egyesült Királyság 12 = Ausztria 13 = Luxemburg
16 = Norvégia 17 = Finnország 18 = Dánia 19 = Románia 20 = Lengyelország 21 = Portugália 22 = Orosz Föderáció 23 = Görögország 24 = Írország 25 = Horvátország 26 = Szlovénia 27 = Szlovákia 28 = Fehérorosz Köztársaság
31 = Bosznia-Hercegovina 32 = Lettország 33 = üres 34 = Bulgária 35 – 36 üres 37 = Törökország 38 – 39 = üres 40 = Macedón Köztársaság 41 = üres 42 = Európai Közösség */ 43 = Japán 44 = üres 45 = Ausztrália
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 7. oldal
4.4.2.
ennek az Elõírásnak a száma, amelyet egy "R" betû, kötõjel és a jóváhagyási szám követ a fenti 4.4.1. bekezdésben elõírt körtõl jobbra.
4.5.
Ha a jármû olyan jármûtípussal azonos, amelyet az Egyezményhez csatolt egy vagy több Elõírás szerint ugyanabban az országban hagytak jóvá, amely ország kiadta a jóváhagyást a jelen Elõírás szerint, a 4.4.1. bekezdésben elõírt jóváhagyási jelet nem szükséges megismételni. Ilyen esetben az Elõírások és a jóváhagyások számait valamint jelképeiket, amelyeket abban az országban adtak ki, amelyik a jelen Elõírás szerint is jóváhagyást adott ki, függõleges oszlopban helyezzék el a fenti 4.4.1. bekezdésben elõírt jelképtõl jobbra.
4.6.
A jóváhagyási jel jól látható és kitörülhetetlen legyen.
4.7.
A jóváhagyó jelet a gyártó által felerõsített jármû adattáblán vagy annak közvetlen közelében kell feltüntetni.
4.8.
Ennek az Elõírásnak a 3. Melléklete példákat mutat be a jóváhagyó jel elrendezésére.
5.
KÖVETELMÉNYEK
5.1.
Az utastér elsõ részei – kivéve az oldalajtókat – a mûszerfal szintje felett az elsõ ülés "H pont"-ja elõtt
5.1.1.
A fenti 2.3. bekezdésben meghatározott vonatkoztatási zónában nem lehetnek veszélyes kinyúlások (érdesség), éles sarkok, amelyek nyilvánvalóan megnövelik az utasok megsérülésének kockázatát vagy súlyosságát. Ha a fej ütközési területét az 1. Melléklet szerint határozzák meg, az alábbi 5.1.2 – 5.1.6. bekezdésekben tárgyalt elemeket akkor minõsítsék megfelelõnek, ha kielégítik e bekezdések követelményekeit. Ha a fej ütközési területét a 8. Melléklet szerint határozzák meg, akkor az 5.1.7. bekezdés követelményeit alkalmazzák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek, 5.1.1. bekezdése).
5.1.2.
A gépjármûnek a vonatkozási zónán belül fekvõ részei – kivéve azokat, amelyek nem részei a mûszertáblának és az üvegezett felülethez 10 cm-nél közelebb esnek – energia-elnyelõk legyenek úgy, ahogy azt az Elõírás 4. Melléklete elõírja. A vonatkozási zónán belül levõ olyan részeket, amelyek kielégítik mindkét alábbi feltételt, szintén hagyják figyelmen kívül (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek, 5.1.2. bekezdése), ha
5.1.2.1.
az Elõírás 4. Mellékletének követelményei szerinti vizsgálat során az inga a vonatkoztatási zónán kívüli részekkel érintkezik, és ha
5.1.2.2.
a vizsgált részek 10 cm-nél közelebb vannak a vonatkoztatási zónán kívül érintett részekhez, ezt a távolságot a vonatkoztatási zóna felületén mérve; az esetleges fémszerelvényeknek ne legyenek kiálló élei.
5.1.3.
A mûszertábla alsó éle – hacsak nem elégíti ki a fenti 5.1.2. bekezdés követelményeit – legalább 19 mm görbületi sugárral legyen lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.3.
14 = Svájc 29 = Észtország 46 = Ukrajna 15 = üres 30 = üres 47 = Dél-Afrika ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– */ A tagállamok jóváhagyásaikhoz megfelelõ megkülönböztetõ EGB számukat használják A többi számot az országok olyan sorrendben kapják, amilyen idõrendben ratifikálják, illetve csatlakoznak a kerekes jármûvekre, valamint az ilyen jármûvekre felszerelhetõ és/vagy ilyeneken alkalmazható szerelvényekre és alkatrészekre vonatkozó egységes mûszaki elõírások elfogadásáról, valamint az ilyen elõírások alapján megadott jóváhagyások kölcsönös elismerésének feltételeirõl szóló Egyezményhez. Az így meghatározott számokat az Egyesült Nemzetek Fõtitkára közli a többi Szerzõdõ Féllel.
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 8. oldal
bekezdéshez). 5.1.4.
Azok a szilárd anyagból készült kapcsolók, nyomógombok és hasonlók, amelyek – a 6. Mellékletben elõírt módszerrel mérve – a mûszertáblából 3,2 - 9,5 mm-re kinyúlnak, legalább 2 cm2 keresztmetszettel rendelkezzenek a legtávolabbra kinyúló ponttól 2,5 mm-re mérve és éleik legalább 2,5 mm-es görbületi sugárral legyenek lekerekítve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.4. bekezdéshez).
5.1.5.
Ha ezek az alkatrészek a mûszertábla síkjából 9,5 mm-nél nagyobb távolságra nyúlnak ki, akkor azokat úgy tervezzék és alakítsák ki, hogy a 37,8 daN nagyságú hosszirányú vízszintes erõ hatására – amit legfeljebb 50 mm átmérõjû, lapos végû rúddal fejtenek ki – vagy annyira húzódjanak vissza a mûszertábla síkjába, hogy kinyúlásuk ne legyen nagyobb 9,5 mm-nél vagy váljanak le. Az utóbbi esetben 9,5 mm-nél nagyobb veszélyes kinyúlásnak nem szabad visszamaradnia. A legtávolabbi kinyúlási ponttól számított legfeljebb 6,5 mm-re a keresztmetszet felülete legalább 6,5 cm2 legyen (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.5. bekezdéshez).
5.1.6.
Olyan kinyúló rész esetében, amely szilárd tartóra szerelt, 50 A Shorenál puhább anyagból készült, az 5.1.4. és 5.1.5. bekezdések követelményei csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.1.6. bekezdéshez).
5.1.7.
A következõ bekezdéseket alkalmazzák:
5.1.7.1.
Ha a jármûtípus védõrendszere nem akadályozza meg a 8. Melléklet 1.2.1. bekezdésben meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és a dinamikus vonatkoztatási zóna a 8. Melléklet szerint meghatározott, az 5.1.2 – 5.1.6. bekezdések követelményeit csak az ebben a zónában elhelyezkedõ részekre alkalmazzák. A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek.
5.1.7.2.
Ha a jármûtípus védelmi rendszere megakadályozza a 8. Melléklet 1.2.1. bekezdésben meghatározott bennülõ fejének érintkezését a mûszertartó lappal, és így vonatkoztatási zónát nem lehet meghatározni, az 5.1.2 – 5.1.6. bekezdések követelményeit ne alkalmazzák erre a jármûtípusra. A mûszertábla más területein levõ részek a mûszertartó lap szintje felett, ha 165 mm átmérõjû körben visszahúzhatók, legalább tompák legyenek.
5.2.2.
A kézifékkart, ha a mûszerfalon vagy az alá van felszerelve, úgy kell elhelyezni, hogy oldott helyzetben frontális ütközés esetén a jármû utasai abba ne ütközhessenek bele. Ha nem teljesíti ezt a feltételt, akkor feleljen meg az alábbi 5.3.2.3. bekezdés követelményeinek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.2. bekezdéshez).
5.2.3.
A polcokat, kesztyûtartókat és más hasonló részeket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy ezeknek ne legyenek kiálló éleik és feleljenek meg az egyik vagy másik alábbi feltételnek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.3. bekezdéshez):
5.2.3.1.
a jármû belseje felé nézõ él felülete legalább 25 mm magas és legalább 3,2 mm-es görbületi sugárral lekerekített legyen; ezen kívül ez a felület az Elõírás 4. Mellékletében meghatározott energia-elnyelõ anyagból készüljön, vagy azzal legyen bevonva, és a vizsgálatot az itteniek szerint vízszintesen, hosszirányban ütköztetve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.3.1. bekezdéshez).
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 9. oldal
5.2.3.2.
a polcok, kesztyûtartók és más hasonló részek olyanok legyenek, hogy 37,8 daN nagyságú vízszintes hosszirányú elõre hatóerõ hatására, amelyet egy 110 mm átmérõjû függõleges tengelyû henger fejt ki, váljanak le, törjenek le, lényeges alakváltozáson menjenek keresztül vagy húzódjanak vissza nélkül, hogy veszélyes élek keletkeznének a polc peremein. Az erõhatást a polc vagy más hasonló rész legerõsebb részére irányítsák (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.2.3.2. bekezdéshez).
5.2.4.
Ha a kérdéses elemek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál kisebb keménységû anyagból készült résszel rendelkeznek, úgy a fenti követelmények – kivéve a 4. Melléklet energia-elnyelésre vonatkozó követelményeit – csak a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.3.
Az utastér egyéb olyan szerelvényei, amelyek a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztsík elõtt vannak elhelyezve (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3. bekezdéshez).
5.3.2.
Követelmények Ha a fenti 5.3.1. bekezdésben említett elemek úgy vannak elhelyezve, hogy a jármûben ülõk beléjük ütközhetnek, akkor ki kell elégíteniük az 5.3.2.1. – 5.3.4. bekezdések követelményeit. Ha azok megérinthetõk egy 165 mm átmérõjû gömbbel és azok az elsõ ülések legalsó "H pont"-ja felett vannak elhelyezve (lásd az Elõírásnak az 5. Mellékletét) és a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének vonatkoztatási vonalán átmenõ keresztirányú sík elõtt, valamint a 2.3.1. és 2.3.2. bekezdésben meghatározott zónákon kívül fekszenek, úgy kell tekinteni, hogy ezeket a követelményeket akkor elégítik ki, ha (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2. bekezdéshez).
5.3.2.1.
felületeik lekerekített élekben végzõdnek és ezek görbületi sugara nem kisebb, mint 3,2 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.1. bekezdéshez).
5.3.2.2.
a vezérlõ karok és gombok úgy vannak megtervezve és kialakítva, hogy 37,8 daN elõre ható, hosszirányú vízszintes erõ hatására kinyúlásuk a legkedvezõtlenebb helyzetbõl legalább 25 mm-re csökken a mûszertábla felületétõl számítva, vagy az említett szerelvények leválnak vagy elhajlanak; az utóbbi esetben veszélyesen kiálló részek nem maradhatnak vissza. Az ablakfelhúzók azonban 35 mm-re kinyúlhatnak az oldalfal felületébõl (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.2. bekezdéshez).
5.3.2.3.
ha oldott helyzetben van, a kézifékkar és, ha bármelyik elõremeneti fokozatban van, a sebességváltókar keresztmetszete legalább 6,5 cm• legyen (kivéve, ha ezek a 2.3.1. és 2.3.2. bekezdésekben meghatározott és az elsõ ülések H pontján átmenõ vízszintes sík alatt levõ zónában vannak). A keresztmetszetet a hosszirányú vízszintes síkra merõlegesen, a legkiemelkedõbb résztõl 6,5 mm távolságig mérjék, és a lekerekítés sugara nagyobb legyen, mint 3,2 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.2.3. bekezdéshez).
5.3.4.
A jármû berendezésének egyéb, a fenti bekezdésben nem említett elemeire – mint pl. az ülések csúsztató sínéi, az ülések és támláik kiálló szerkezetei, a biztonsági övek csévélõi, stb. – nem vonatkozik semmilyen elõírás, ha azok minden ülés "H pont"-ján átmenõ vízszintes sík alatt fekszenek, még ha az utas valószínûleg érintkezésbe is jut az ilyen részekkel (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.4. bekezdéshez).
5.3.4.1.
A tetõre szerelt olyan alkatrészek, amelyek nem részei a tetõszerkezetnek (mint pl. a kapaszkodók, lámpák, napellenzõk, stb.), lekerekítési sugara ne legyen kisebb, mint 3,2 mm, és a kinyúló részek szélessége ne legyen kisebb, mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága; egyébként
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 10. oldal
5.3.5.
ezek az alkatrészek sikerrel állják ki az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet szerint (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.3.4.1. bekezdése). Ha a fent tárgyalt részek merev tartóra szerelve 50 A Shorenál puhább anyagból készült résszel rendelkeznek, úgy a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.3.6.
Azon felül árammal mûködtetett ablakok és válaszfal-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg az alábbi 5.8. bekezdés követelményeinek.
5.4.
Tetõ (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.4. bekezdéshez)
5.4.1.
Alkalmazási terület
5.4.1.1.
Az alábbi 5.4.2. bekezdés követelményei a tetõ belsõ felületére vonatkoznak.
5.4.1.2.
Ezek a követelmények azonban nem vonatkoznak a tetõ oly részeire, amelyeket nem érhet el egy 165 mm átmérõjû gömb.
5.4.2.
Követelmények
5.4.2.1.
A tetõ belsõ felületének olyan részén, amely a jármûben ülõk felett vagy elõtt van, ne legyen lefelé vagy hátrafelé kiálló egyenetlenség vagy éles élek. A kiálló részek szélessége ne legyen kisebb, mint a lefelé irányuló kinyúlásuk nagysága és éleik görbületi sugara ne legyen kisebb, mint 5 mm. Különösen a merevítõ ívek vagy bordák – kivéve az üvegezett felületek rácsozatát és az ajtókeretet – ne nyúljanak ki 19 mm-nél nagyobb mértékben lefelé (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.4.2.1. bekezdéshez).
5.4.2.2.
Ha a tetõmerevítõ ívek vagy bordák nem elégítik ki az 5.4.2.1. bekezdés követelményeit, akkor sikerrel ki kell állniuk az energia-elnyelési vizsgálatot a 4. Melléklet követelményei szerint.
5.4.2.3.
Azok a fémhuzalok, amelyek kifeszítik a tetõburkolatot és a napellenzõk kereteit, legfeljebb 5 mm átmérõjûek legyenek vagy ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ képességgel rendelkezzenek. A napellenzõ keretek nem merev csatlakozó elemei elégítsék ki a fenti 5.3.4.1. bekezdés követelményeit.
5.5.
Nyitható tetõs jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5. bekezdéshez).
5.5.1.
Követelmények
5.5.1.1.
Az alábbi követelmények és a fenti 5.4. bekezdésnek a tetõre vonatkozó követelményei vonatkoznak a zárt helyzetben levõ nyitható tetõvel rendelkezõ jármûvekre.
5.5.1.2.
Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2., 5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.2. bekezdésekhez):
5.5.1.2.1.
olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés;
5.5.1.2.2.
felületük lekerekített élekben végzõdjön, és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2., 5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.2. bekezdésekhez);
5.5.1.2.3.
mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8 daN erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 11. oldal
leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.3. bekezdéshez). 5.5.1.2.
Ezen kívül a nyitó és mozgató szerkezetek:
5.5.1.2.1.
olyan tervezésûek és kialakításúak legyenek, hogy amennyire lehetséges ki legyen zárva az életlen vagy nem kellõ idõben történõ mûködtetés (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2., 5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.1. bekezdésekez);
5.5.1.2.2.
felületük lekerekített élekben végzõdjön és görbületi sugaruk ne legyenek kisebbek, mint 5 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.5.1.2.,5.5.1.2.1. és 5.5.1.2.1. bekezdésekez);
5.5.1.2.3.
mûködésen kívüli helyzetben azon a területen belül helyezkedjenek el, ahol azokat nem érheti el egy 165 mm átmérõjû gömb. Ha e feltételt nem lehet kielégíteni, akkor a nyitó és mûködtetõ szerkezeteket üzemen kívüli helyzetükben vagy takarják le, vagy úgy tervezzék és alakítsák ki azokat, hogy az Elõírás 4. Melléklete szerint a "mûfej" pályájának tangense irányában ható 37,8 daN erõ hatására vagy legalább 25 mm-re csökkenjen ennek az Elõírásának a 6. Mellékletében leírt kinyúlás attól a felülettõl mérve, amelyre a szerkezeteket felszerelték, vagy e szerkezetek váljanak le, és az utóbbi esetben semmiféle veszélyes kinyúlás ne maradjon vissza (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez).
5.5.2.
Azon felül árammal mûködtetett tetõlemez-rendszerek és ezek vezérlései feleljenek meg az alábbi 5.8. bekezdés követelményeinek.
5.6.
Nyitható alakítható jármûvek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6. bekezdéshez)
5.6.1.
A nyitottá alakítható jármûvek esetében az 5.4. bekezdés követelményei csak a borulás ellen védõ keret tetejének alsó oldalára és a szélvédõ üveg keretének tetejére vonatkoznak valamennyi szokásos használati helyzetükben. A nem merev tetõ tartására szolgáló összecsukható rudazaton és csuklókon – ha ezek az utasok felett és elõtt vannak elhelyezve – ne legyenek hátrafelé vagy lefelé irányuló veszélyes egyenetlenségek vagy éles szélek (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.6.1. bekezdéshez).
5.7.
A jármûbe beépített ülések hátsó részei
5.7.1.
Követelmények
5.7.1.1.
Az ülések hátsó részeinek felületén ne legyenek olyan veszélyes egyenetlenségek vagy éles részek, amelyek növelhetik a jármûben ülõ személyek testi sérülésének veszélyét vagy a sérülés súlyosságát (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.7.1.1. bekezdéshez).
5.7.1.2.
Kivéve az alábbi 5.7.1.2.1., 5.7.1.2.2. és az 5.7.1.2.3. bekezdés rendelkezéseit, az elsõ ülés háttámlájának az a része, amely belül esik az Elõírás 1. Mellékletében meghatározott fejütközés zónáján, a jelen Elõírás 4. Mellékletében elõírt energia-elnyelõ tulajdonságú legyen. A fej ütközési zónájának meghatározásához az elsõ üléseket, ha ezek állíthatók, a leghátsó szokásos vezetési helyzetbe kell állítani, a dönthetõ ülések háttámlái pedig a lehetõ legjobban közelítsék meg a 25° dõlésszöget, hacsak a gyártó másként nem rendelkezik (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.7.1.2. bekezdéshez).
5.7.1.2.1.
Különálló elsõ ülések esetében a hátsó utasok fej ütközési zónája a háttámla hátsó felsõ részén 10 - 10 cm-re nyúljon át az ülés középvonalának mindkét oldalára.
5.7.1.2.1.1. Fejtámasszal ellátott ülések esetében minden vizsgálatot a legalsó helyzetbe állított fejtámasszal kell elvégezni a fejtámasz közepén átmenõ függõleges vonalon fekvõ ponton. 5.7.2.1.1.2. Olyan ülések esetében, amelyeket több jármûtípusba terveztek beépíteni, a fej ütközési zónáját
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 12. oldal
azon a jármûvön kell meghatározni, amelynek a leghátsó vezetési helyzete – az összes számításba vett típus közül – a legkedvezõtlenebb. Az eredményül kapott ütközési zónát a többi típusra is megfelelõnek kell tekinteni. 5.7.1.2.2.
Padszerû elsõ ülések esetében az ütközési zóna a számításba vett szélsõ ülõhelyek középvonalain kívül 10 cm-re húzódó hosszirányú függõleges síkok közé essék. A padszerû ülés szélsõ üléshelyzeteinek a középvonalát a gyártó határozza meg.
5.7.1.2.3.
Az 5.7.1.2.1. és 5.7.1.2.2. bekezdésekben elõírt határokon kívüli fej ütközési zónában az üléskeret szerkezeti részeit párnázni kell azért, hogy a fej ne kerülhessen közvetlen érintkezésbe a szerkezeti elemekkel, és ezekben a zónákban a görbületi sugár legalább 5 mm legyen. Változatként ezek az elemek kielégíthetik ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében elõírt energiaelnyelési követelményeket is (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek az 5.7.1.2.3. bekezdéshez).
5.7.2.
Ezek a követelmények nem vonatkoznak a leghátsó ülésekre, az oldal vagy hátra nézõ, vagy egymásnak háttal álló ülésekre, sem a fel- vagy lehajtható ülésekre. Ha az ülések, fejtámaszok és azok tartói ütközési zónájában olyan részek vannak, amelyek 50 Shore A keménységnél puhább anyaggal vannak borítva, akkor a fenti követelmények – kivéve azokat, amelyek ennek az Elõírásnak a 4. Mellékletében leírt energia-elnyelésre vonatkoznak – csupán a merev részekre vonatkozzanak.
5.7.3.
Az 5.7. bekezdés követelményeit kielégítettnek kell tekinteni az olyan fejtámaszok esetében, amelyek vagy a 03 sorozatszámú módosításokat tartalmazó 17. számú Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus részét képezik.
5.8.
Villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez-rendszerek és válaszfal-rendszerek
5.8.1.
Az alábbi követelményeket alkalmazzák a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és válaszfal-rendszerekre azért, hogy minimálisra csökkentsék a baleseti vagy nem megfelelõ használatból származó sérülések lehetõségét.
5.8.2.
Általános üzemelési követelmények Az 5.8.3. bekezdésben foglaltak kivételével, a villamos árammal mûködõ ablakok, tetõlemez- és válaszfal-rendszerek az alábbi egy vagy több feltétellel záródhatnak be:
5.8.2.1.
ha a gyújtáskapcsolót kihúzzák a gyújtáskapcsolóból bármilyen használati helyzetben vagy hasonló módon nem mechanikus készülék esetén,
5.8.2.2.
amikor az áramkulcsot használták a tápáram bekapcsolásához az árammal mûködõ ablaknál, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszernél,
5.8.2.3.
izomerõt a jármû áramellátása nem segíti,
5.8.2.4.
a jármû külsõ részén elhelyezett zárrendszer folyamatos mûködésbe hozatalakor,
5.8.2.5.
a gyújtást lekapcsolták, vagy a gyújtáskulcsot eltávolították, vagy nem mechanikus szerkezetnél ezzel egyenértékû feltétel megtörténtének pillanata és a pillanat között eltelt idõ alatt, amikor a két ajtó közül egyik sincs nyitva eléggé ahhoz, hogy lehetõvé tegye a bennülõ kiszállását,
5.8.2.6.
amikor az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer bezáró mozgása kezdõdik 4 mm-t nem meghaladó nyílásnál,
5.8.2.7.
amikor a jármû ajtajának árammal mûködõ ablaka, amelynek nincs felsõ kerete, automatikusan bezáródik akkor, amikor az alkalomnak megfelelõ ajtó bezáródik. Ebben az esetben a legnagyobb nyílás, amint azt a 2.15. bekezdésben megállapították, az ablak bezáródása elõtt ne haladja meg a 12 mm-t.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 13. oldal
5.8.2.8.
Távirányítású zárást engedjék meg a távirányító mûködtetõ szerkezetének folyamatos mûködtetésével, feltéve, hogy a következõ feltételek valamelyike teljesül:
5.8.2.8.1.
az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 6 métert,
5.8.2.8.2.
az üzemélési távolság a mûködtetõ készülék és a jármû között ne lépje túl a 11 métert, feltéve, hogy a rendszer közvetlen látótávolságot igényel a mûködtetõ szerkezet és a jármû között. Ezt úgy vizsgálhatják, hogy homályos felületet helyeznek a mûködtetõ szerkezet és a jármû közé.
5.8.2.9.
Egyérintéses zárást csak akkor engedhetnek meg, a vezetõ ajtajának árammal mûködõ ablakánál és a tetõlemeznél, és csak abban az idõben, amikor a gyújtáskulcs a motor járó helyzetében van. Az is megengedhetõ, hogy ha a motort leállítják vagy a gyújtáskulcsot / áramkulcsot eltávolítják, erre az idõre a két elsõ ajtó egyike se legyen nyitva olymértékben, hogy a bennülõ kiszállását lehetõvé tegye.
5.8.3.
Önmegfordító követelmények
5.8.3.1.
Az 5.8.2. bekezdés követelményei közül egyet se alkalmazzanak, ha az árammal mûködõ ablakot, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert önmegfordító szerkezettel szerelték fel.
5.8.3.1.1.
Ez a szerkezet megfordíthatja az ablak, válaszfal vagy tetõlemez mozgását mielõtt 100 N-nál nagyobb becsípõ erõt fejtene ki a 200 – 4 mm nyíláson belül az árammal mûködõ ablak vagy válaszfal felsõ szélénél vagy a csúszó tetõlemez vezetõ éle elõtt és a billenõ tetõlemez vontató szélénél.
5.8.3.1.2.
Ilyen önmegfordítás után az ablak vagy tetõlemez, vagy válaszfal a következõ helyzetek valamelyikébe nyíljon ki:
5.8.3.1.2.1. olyan helyzet, amely megengedi a 200 mm átmérõjû félig merev hengeres rúd behelyezését a nyíláson keresztül olyan érintkezési pontnál, mint amilyet az 5.8.3.1.1. bekezdésben a megfordítási viselkedés meghatározására használnak, 5.8.3.1.2.2. olyan helyzet, amely legalább azt a kezdeti helyzetet képviseli, amely a zárás kezdete elõtt volt, 5.8.3.1.2.3. legalább 50 mm-rel nagyobb nyitott helyzet, mint az a helyzet, amely a megfordítást kezdeményezte, 5.8.3.1.2.4. a tetõlemez billenõ mozgása esetében a legnagyobb nyílásszög. 5.8.3.1.3.
Az 5.8.3.1.1. bekezdés szerinti visszafordító szerkezettel ellátott árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer ellenõrzéséhez helyezzenek mérõmûszert / vizsgáló rudat belülrõl a nyíláson keresztül a jármû külseje felé vagy válaszfal-rendszer esetében az utastér hátsó részébõl úgy, hogy a rúd hengeres felülete a jármûszerkezet minden olyan részével érintkezzen, amely az ablak / tetõlemez, válaszfal résének határait alkotja. A mérõmûszer erõhatásra bekövetkezõ elhajlása 10 ± 0,5 N/mm legyen. A vizsgáló rúd helyzetét (szokásosan merõlegesen elhelyezve az ablak / tetõlemez / válaszfal szélére és merõlegesen a zárás irányára) a jelen Elõírás 9. Mellékletének 1. Ábrája szemlélteti. A vizsgáló rúd szélhez és a zárás irányához viszonyított helyzetét tartsák meg a vizsgálat alatt.
5.8.4.
Kapcsoló elhelyezése és mûködése
5.8.4.1.
Árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer kapcsolóit úgy helyezzék el és mûködtessék, hogy a véletlen bezáródás kockázatát a minimálisra csökkentsék. A kapcsolók igényeljenek folyamatos mûködtetést a záráshoz, kivéve az 5.8.2.7., 5.8.2.9. vagy az 5.8.3. bekezdés esetét.
5.8.4.2.
Minden hátsó ablak, tetõlemez- és válaszfal-kapcsolót, amely a bennülõ használatára szolgál a jármû hátsó részében, a vezetõ által mûködtetett kapcsolhassanak ki olyan kapcsolóval, amelyet
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 14. oldal
az elsõ ülés R pontján átmenõ függõleges keresztirányú sík elõtt helyeznek el. A vezetõ által vezérelt kapcsoló nem szükséges, ha a hátsó ablakot, tetõlemezt és válaszfalat felszerelik önvisszafordító szerkezettel. Ha azonban vezetõ által vezérelt kapcsoló van, az ne legyen képes túllépni az önvisszafordító készüléken vagy megakadályozni a válaszfal-rendszer leereszkedését. A vezetõ által vezérelt kapcsolót úgy helyezzék el, hogy a minimálisra csökkentsen minden véletlen beavatkozást. A jelen Elõírás 9. Mellékletének 2. Ábráján bemutatott jelképpel vagy egyenértékû jelképpel – pl. a jelen Elõírás 9. Mellékletének 3. Ábráján bemutatott ISO 2575:1998 szerint – azonosítsák. 5.8.5.
Védõszerkezetek Minden olyan védõszerkezet, amelyet az áramforrás károsodásának megakadályozására használnak túlterhelés vagy maximális határterhelés esetére, állítsa vissza magát vissza a túlterhelés után, vagy automatikusan kapcsoljon ki. A védõszerkezet visszaállása után a mozgás a zárás irányában ne folytatódjon a vezérlõ készülék szándékos mûködtetése nélkül.
5.8.6.
Kezelési utasítás
5.8.6.1.
A jármû használati utasítása tartalmazzon világos utasításokat az árammal mûködõ ablakra, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszerre vonatkozólag, beleértve
5.8.6.1.1.
a lehetséges következmények magyarázatát (csapdába esés),
5.8.6.1.2.
a vezetõ által vezérelt kapcsoló használata,
5.8.6.1.3.
"WARNING" (figyelmeztetés) üzenet, amely jelzi a veszélyt, különösen gyerekeknek az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer nem megfelelõ használata / mûködésbe hozása esetén. Ez az utasítás jelezze a vezetõ felelõsségét, beleértve a többi bennülõ kioktatását és a javaslatot a jármû elhagyására csak akkor, ha a gyújtáskulcsot / áramkulcsot már eltávolították, vagy ezzel egyenértékû állapot keletkezik nem mechanikus szerkezet esetében.
5.8.6.1.4.
A "WARNING" üzenet jelezze, hogy külön figyelemmel kell lenni akkor, amikor távirányításos záró rendszert használnak (lásd 5.8.2.8. bekezdést), például csak akkor hozzák mûködésbe, ha a kezelõ tisztán rálát a jármûre úgy, hogy megbizonyosodik, senkit nem zárt be az árammal mûködõ ablak, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszer.
5.8.7.
Ha az árammal mûködõ ablakot, válaszfal- vagy tetõlemez-rendszert úgy szerelték be a jármûbe, hogy nem vizsgálták meg a fent említett vizsgálati eljárás szerint, a jóváhagyást megadhatják, ha a gyártó a bennülõk egyenértékû vagy fejlettebb védelmét bizonyítja.
5.9.
Más, nem specifikus szerelvények
5.9.1.
Az 5. bekezdés követelményeit alkalmazzák az elõzõ bekezdésekben nem említett olyan elemekre is, amelyekkel – elhelyezésüknél fogva – érintkezésbe kerülhetnek a jármûben ülõ személyek az 5.1. – 5.7. bekezdésekben leírt különbözõ körülmények közt. Ha az ilyen szerelvények érinthetõ részei 50 Shore A keménységnél puhább anyagból vannak kialakítva, és merev tartóra vannak szerelve, akkor a fenti követelmények csupán a merev tartóra vonatkoznak, vagy a 4. Mellékletben leírt eljárás szerint kielégítõ vizsgálattal bizonyítsák, hogy az 50 A Shorenál puhább anyagot nem vághatják el úgy, hogy az a meghatározott ütközési vizsgálat során érintkezik a támasszal. Ebben az esetben a sugárra vonatkozó követelményt ne alkalmazzák.
5.9.2.
A központi tartóhoz hasonló részeknél például, vagy a jármû más alkotórészeinél, amelyek az 5.9.1. bekezdéshez tartoznak, a 4. Melléklet energia-elnyelési vizsgálatát a szerkezettel érintkezõ minden alkatrészen és az 1. Mellékletben megállapított eljárást nem szükséges elvégezni, ha a Mûszaki Szolgálat véleménye szerint a bennülõ feje nem valószínû, hogy érintkezésbe kerül az
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 15. oldal
alkatrésszel, a jármûbe szerelt visszatartó (elõrebukást gátló) rendszer miatt, vagy mert a gyártó bizonyítani tudja ilyen érintkezés hiányát, például a 8. Mellékletben leírt módszert vagy más egyenértékû módszert használva. 6.
JÁRMÛ TÍPUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA ÉS A JÓVÁHAGYÁS KITERJESZTÉSE
6.1.
A jármûtípus bármilyen módosításáról értesítse azt a hatóságot, amelyik a jármû típusát jóváhagyta. Ez a hatóság ilyenkor a következõket teheti:
6.1.1.
úgy találja, hogy a végrehajtott változtatásoknak nem lesz érezhetõen kedvezõtlen hatásuk, és így a jármû még mindenképpen megfelel a követelményeknek, vagy
6.1.2.
újabb vizsgálati jelentést kér a vizsgálatok lefolytatásával megbízott mûszaki szolgálattól.
6.2.
A jóváhagyás megerõsítésérõl vagy annak elutasításáról tájékoztassa – meghatározva a módosításokat – az Egyezményhez csatlakozott és az ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Feleket a fenti 4.3. bekezdésben elõírt eljárásnak megfelelõen.
6.3.
A jóváhagyás kiterjesztését engedélyezõ illetékes hatóság minden kiterjesztésrõl kiállított értesítésnek adjon sorszámot.
7.
JÓVÁHAGYOTT TÍPUSSAL EGYEZÕ KIVITELÛ GYÁRTÁS
7.1.
Minden olyan jármû, amely a jelen Elõírásban elõírt jóváhagyó jellel van ellátva, egyezzen meg a jóváhagyott jármûtípussal.
7.2.
Az elõzõ 7.1. bekezdésben megkövetelt egyezõ kivitelû gyártmány ellenõrzésére a gyártási sorozatból ki kell választani egy – a jelen Elõírásnak megfelelõ jóváhagyási jellel ellátott – jármûvet.
7.3.
A gyártmány akkor felel meg a jelen Elõírás a követelményeinek, ha kielégíti a fenti 5. bekezdés követelményeit.
8.
ELJÁRÁS A JÓVÁHAGYOTT TÍPUSTÓL ELTÉRÕ GYÁRTMÁNY ESETÉRE
8.1.
A jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípustól – ha az nem elégíti ki a fenti 7.1. bekezdés követelményeit, vagy ha a jármû nem felel meg a fenti 7. bekezdésben elõírt vizsgálatokban – a jóváhagyás visszavonható
8.2.
Ha valamely Egyezményhez csatlakozott Szerzõdõ Fél, amelyik alkalmazza ezt az Elõírást, visszavon egy jóváhagyást, amelyet elõzõleg megadott, errõl haladéktalanul értesítse az ezt az Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ értesítéssel.
9.
A GYÁRTÁS VÉGLEGES BESZÜNTETÉSE Ha a jóváhagyás birtokosa véglegesen beszünteti a jelen Elõírás szerint jóváhagyott jármûtípus gyártását, értesítse errõl a jóváhagyó hatóságot. Ez a hatóság az említett értesítés kézhezvétele után tájékoztassa errõl az Egyezményhez csatlakozott és a jelen Elõírást alkalmazó többi Szerzõdõ Felet az Elõírás 2. Mellékletében elõírt mintának megfelelõ értesítéssel.
10.
JÓVÁHAGYÁSI VIZSGÁLATOKÉRT FELELÕS JÓVÁHAGYÓ HATÓSÁG NEVE ÉS CÍME
MÛSZAKI
SZOLGÁLAT
ÉS
A
Az 1958. évi Egyezményhez csatlakozott és ezt az Elõírást alkalmazó Szerzõdõ Felek közöljék az Egyesült Nemzetek Titkárságával a jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelõs mûszaki szolgálatok nevét és címét, és annak a hatóságnak a nevét és címét, ahova meg kell küldeni a jóváhagyásról vagy annak kiterjesztésérõl, elutasításáról vagy visszavonásáról, vagy a gyártás
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 16. oldal
végleges beszüntetésérõl szóló, de más országban kiadott értesítéseket. –––––––––– 1. Melléklet FEJ ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 1.
A fej ütközési zónája kiterjed a jármû belsõ részének minden be nem üvegezett felületére, amely statikus érintkezésbe kerülhet egy 165 mm átmérõjû gömb alakú fejformával. Az utóbbi szerves részét képezi az olyan mérõberendezésnek, amelynek forgáspontjától a fej tetejéig terjedõ mérete 736 mm és 840 mm között fokozatmentesen szabályozható.
2.
Az említett zónát a következõ eljárással vagy annak egyenértékû grafikai módszerével kell meghatározni.
2.1.
A mérõberendezés csuklópontját a gyártó által biztosított minden ülõhelyre vonatkozólag a következõképpen kell elhelyezni:
2.1.1
Csúsztatható ülések esetében
2.1.1.1.
a "H pont"-ban (lásd 5. Melléklet), és
2.1.1.2.
a "H pont" elõtt vízszintesen 127 mm-re elhelyezkedõ pontban, olyan magasan, ami a "H pont" 127 mm-re elõre történõ elmozdításával okozott magasságváltozás eredménye, vagy 19 mm (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet 2.1.1.2. bekezdése).
2.2.
A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontokat (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 1. Melléklet 2.2. bekezdése).
2.1.2.
Nem csúsztatható ülések esetében
2.1.2.1.
a vizsgált ülés "H pont"-jában.
2.2.
A csuklópont és a fejtetõ közti távolságon belül, ahol azt a vizsgáló berendezés és a jármû belsõ méretei megengedik, határozzák meg a "H pont" elõtt fekvõ összes érintkezési pontok.
2.2.1.
Abban az esetben, ha a mérõberendezés fejformája minimális hosszra állítva a hátsó "H pont"-ból átfedi az elsõ ülést, úgy ebben a különleges esetben nem kell érintkezési pontokat keresni.
2.3.
A függõleges állású mérõberendezéssel meg kell határozni a lehetséges érintkezési pontokat, a mérõberendezést úgy forgatva elõre és lefelé, hogy minden ívet leírjon a jármû "H pont"-on átmenõ függõleges hosszsíkjának mindkét oldalán lévõ függõleges síkokban 90 fokos szögig bezáróan.
2.3.1.
Az érintkezési pontok meghatározásakor a mérõberendezés karjának hosszúságát egy adott kitérés alatt nem szabad változtatni. Minden kitérésnek a függõleges helyzetbõl kell kiindulnia.
3.
Az "érintkezési pont" az a pont, ahol a mérõberendezés feje érinti a jármû belsõ részét. A lefelé irányuló legnagyobb kitérést az a helyzet határolja, ahol a fej érinti a "H pont" felett 25,4 mm-re húzódó vízszintes síkot. –––––––––––
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 17. oldal
2. Melléklet ÉRTESÍTÉS [legnagyobb forma: A4 (210×297)]
E
...1/
kiadta: a jóváhagyó hatóság neve ...................................... JÓVÁHAGYÁSÁRÓL 2/ JÓVÁHAGYÁSÁNAK KITERJESZTÉSÉRÕL JÓVÁHAGYÁSÁNAK ELUTASÍTÁSÁRÓL JÓVÁHAGYÁSÁNAK VISSZAVONÁSÁRÓL GYÁRTÁSÁNAK VÉGLEGES BESZÜNTETÉSÉRÕL belsõ berendezései szempontjából a 21. számú Elõírás szerint egy jármû típusa
A jóváhagyás száma:
A kiterjesztés száma:
1.
A gépjármû gyári vagy kereskedelmi jele:
2.
A gépjármû típusa:
3.
A gyártó neve és címe:
4.
A gyártó esetleges képviselõjének neve és címe:
5.
A jármûjóváhagyásra bemutatás kelte:
6.
A jóváhagyó vizsgálatot végzõ mûszaki szervezet:
7.
A vizsgálati jelentés kiállításának idõpontja:
8.
A vizsgálati jelentés száma:
9.
Megjegyzés: A jármû típusa (sedan, kombi)
10.
A jóváhagyó jel helye a jármûvön:
11.
A jóváhagyást megadták / kiterjesztették / elutasították / visszavonták 2/
12.
A jóváhagyás kiterjesztésének indoklása:
13.
Helye:
14.
Kelte:
15.
Aláírás: A jóváhagyó hatóságoknál letétbe helyezett okmányok jegyzéke csatolva az Értesítéshez és ezek kívánságra rendelkezésre állnak. ______________
1/
2/
Annak az ország megkülönböztetõ száma, amelyik a jóváhagyást kiadta / kiterjesztette / elutasította / visszavonta (lásd a jóváhagyás rendelkezéseit az elõírásban) Nem alkalmas részt törölni!
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 18. oldal
3. Melléklet A JÓVÁHAGYÁSI JEL ELRENDEZÉSE "A" minta (lásd az Elõírás 4.4. bekezdését)
a a/2
E4
21R-012439
a/3
a = minimum 8 mm A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust belsõ berendezések szempontjából Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 21. számú Elõírás szerint 012439 számon. A jóváhagyási szám azt jelzi, hogy a jóváhagyást a 01 sorozatszámú módosításokat is tartalmazó 21. számú Elõírás értelmében adták. "B" minta (lásd az Elõírás 4.5. bekezdését)
E4
a a/2
a/2 a/3 a/2
21 012439 33 001628
a/3 a/3 a = minimum 8 mm
A jármûvön feltüntetett fenti jóváhagyási jel azt mutatja, hogy a jármûtípust Hollandiában (E4) hagyták jóvá a 21. és 33. számú Elõírás 1/ szerint. A jóváhagyási számok elsõ két számjegye azt jelzi, hogy abban az idõpontban, amikor ezeket a jóváhagyásokat adták 21. számú Elõírás tartalmazta a 01 sorozatszámú módosításokat, míg a 33. számú Elõírás még eredeti formájában volt. –––––––––
4. Melléklet ENERGIAFELEMÉSZTÕ ANYAGOK VIZSGÁLATI MÓDSZERE 1.
Felszerelés, vizsgáló berendezés, eljárás
1.1.
Felszerelés
1.1.1.
Az energia-elnyelõ anyagból készült alkatrészt arra a szerkezeti tartó elemre felszerelve kell kipróbálni, amelyre a jármûben van felszerelve. A vizsgálatot lehetõleg magán a kocsiszekrényen kell lefolytatni. A szerkezeti tartóelemet, vagy a karosszériát szilárdan a próbapadhoz kell erõsíteni, hogy az ne mozduljon el az ütés hatására.
1.1.2.
A gyártó kívánságára azonban az alkatrészt fel lehet szerelni a gépjármûbe való beépítést szimuláló szerelvényre feltéve, hogy az alkatrészbõl és a szerelvénybõl álló egység geometriai elrendezése és merevségi foka nem kisebb és az energiaelnyelõ képessége nem nagyobb az alkatrészt és a szerkezeti tartóelemet magában foglaló egységénél.
1/
A második Elõírás száma csupán példaként szolgál.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 19. oldal
1.2.
Vizsgáló berendezés
1.2.1.
A vizsgáló berendezés olyan ingából áll, amelynek forgáspontja golyóscsapágyazású és amelynek az ütközési középpontba redukált tömege1/ 6,8 kg. Az inga alsó vége 165 mm átmérõjû szilárd fejformából áll, amelynek középpontja azonos az inga ütközési középpontjával.
1.2.2.
A fejformát két gyorsulásmérõvel és egy sebesség-adóval kell ellátni, amelyek képesen a megfelelõ értékeket az ütközés irányában mérni.
1.3.
Regisztráló mûszerek Az alkalmazott regisztráló mûszerek olyanok legyenek, hogy a mérések a következõ pontossággal legyenek elvégezhetõk:
1.3.1.
Gyorsulás pontosság = ± 5 %-a a valóságos értéknek frekvencia tartomány = 1000 Hz-ig keresztirányú érzékenység = a skála legalsó pontjának 〉 5 %-a Sebesség: pontosság = a valóságos érték ± 2,5 %-a érzékenység = 0,5 km/óra
1.3.2.
1.3.3.
Az idõ rögzítése: a mûszerezettség biztosítsa az egész folyamat alatt a lejátszódó jelenség rögzítését; a leolvasás egy ezredmásodpercen belül legyen pontos; a fejforma és a vizsgált alkatrész közötti elsõ érintkezés pillanatában az ütközés kezdete legyen a felvételen feltüntetve a vizsgálat elemzéséhez.
1.4.
Vizsgálati eljárás (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 4. Melléklet 1.4. bekezdéséhez).
1.4.1.
A vizsgálandó felületen minden ütközési pontban az ütközés iránya az 1. Mellékletben meghatározott mérõberendezés a fej alakjának pályájához húzott érintõ.
1.4.1.1.
Az Elõírás 5.3.4.1. és 5.4.2.2. bekezdéseiben említett részek vizsgálatához a mérõberendezés karját meg kell hosszabbítani addig, amit nem érintkezik a vizsgálandó résszel a forgáspont és a berendezés fejének teteje közötti 1000 mm határig. Az 5.4.2.2. bekezdésben említett olyan tetõmerevítõ, vagy borda azonban, amely így nem érintkeztethetõ, az Elõírás az 5.4.2.1. bekezdésben elõírt követelményeknek a tárgya marad a kinyúló rész magasságára vonatkozóak kivételével.
1.4.2.
Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög 5° vagy ennél kisebb, a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az inga ütközési középpontjának pályavonala egybeessék az ütközési iránnyal. A fejalak 24,1 km/óra, vagy olyan alkotórészek esetében, amelyek légzsákot borítanak, 19,3 km/óra sebességgel ütközzék a vizsgálandó alkatrésznek. Ezt a sebességet vagy pusztán a készülék saját energiával, vagy kiegészítõ mozgató berendezéssel kell elérni.
1.4.3.
Ahol az ütközés iránya és az ütközési pontban a felületre húzott merõleges által bezárt szög nagyobb, mint 5°, a vizsgálatot úgy lehet lefolytatni, hogy az inga ütközési középpontjában a pálya vonalához húzott érintõ egybeessék az ütközési pontra húzott merõlegessel.
1/
Megjegyzés: Az inga "mr" redukált tömegének az inga "m" össztömegéhez való viszonyt "a" távolságban az ütközés középpontja és a forgástengely között és "1" távolságban a súlypont és a forgástengely között a következõ képlet adja: mr= m·. 1/a
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 20. oldal
A vizsgálati sebességet ilyenkor az 1.4.2. bekezdésben elõírt sebesség merõleges irányú összetevõjére kell csökkenteni. 2. 2.1.
Eredmények A fenti eljárással lefolytatott vizsgálatok során a fejalak lassulása ne haladja meg 3 ezredmásodpercnél hosszabb ideig folyamatosan a 80 g-értéket. A két lassulásmérõ által mért értékek átlagát kell lassulásnak tekinteni.
3. 3.1.
Egyenértékû vizsgálati módszerek Egyenértékû vizsgálati módszerek is megengedettek feltéve, hogy a fenti 2. bekezdésben elõírt eredmények elérhetõk.
3.2.
Az 1. bekezdésben leírt módszertõl eltérõ módszer bizonyításának kötelezettsége az ilyen módszert használó személyé. ––––––––––-
5. Melléklet VIZSGÁLATI MÓDSZER A "H PONT" ÉS A GÉPJÁRMÛ ÜLÕHELYEK VALÓSÁGOS HÁTTÁMLASZÖGÉNEK MEGHATÁROZÁSÁRA 1.
CÉLKITÛZÉS Ebben a Mellékletben leírt eljárás a "H pont" helyzetének és a valóságos háttámla-szög törzsszögnek a meghatározására szolgál, a gépjármû egy vagy több üléshelyénél és a mért adatoknak a jármû gyártója által szolgáltatott tervezési adatokkal való összevetésére.1/
2.
MEGHATÁROZÁSOK E Melléklet szempontjából
2.1.
Vonatkoztatási jellemzõ egy ülõhely következõ jellemzõi egyikét vagy valamelyikét jelenti.
2.1.1.
a "H pont" és az "R pont" és ezek viszonya
2.1.2.
a valóságos és a tervezett törzsszög és ezek viszonya.
2.2.
"Három-kiterjedésû 'H' pont gép" (3-DH gép) azt a berendezést jelenti, amelyet a "H pont" és a valóságos törzsszög meghatározásához használnak. Ez a berendezés ennek a Mellékletnek az 1. Függelékében van leírva.
2.3.
"H pont" a jármû ülésén a 4. bekezdés szerint elhelyezett 3-DH gép törzse és combja közti forgáspontját jelenti. A "H pont" a szerkezet azon tengelyének közepében van, amely a 3-DH gép mindegyik oldalán levõ "H pont" irányzónyílást köti össze. A "H pont" elméletileg megfelel az "R pont"-nak (a tûréseket lásd az alábbi 3.2.2. bekezdésben). Ha a 4. bekezdésben leírt eljárással már meghatározták, a "H pont" rögzítettnek tekintendõ az ülõfelület szerkezetéhez és azzal együtt mozog, ha az ülést állítják.
2.4.
"R pont"" vagy az "ülõhely hivatkozási pontja" a jármû gyártója által tervezve meghatározott pontot jelenti minden ülõhely számára, amelyet a három kiterjedésû hivatkozási rendszerben határoztak meg.
2.5.
"Torzó- (törzs)-vonal" a 3-DH gép gerincrúdjának középvonalát jelenti, amikor leghátsó
1/
Az elsõ ülések kivételével minden olyan ülõhelynél, ahol a "H pont" nem határozható meg a "Három kiterjedésû "H pont" gép"-pel vagy más eljárással az illetékes hatóság választása szerint a gyártó által megjelölt "R pont" tekinthetõ vonatkoztatási alappontnak.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 21. oldal
helyzetébe van hátradöntve. 2.6.
"Valóságos törzs szög" a "H pont"-on keresztül menõ függõleges egyenes és a törzs-vonal között 3-DH gépen lévõ szögmérõvel mért szöget jelenti. A valóságos törzsszög elméletileg megfelel a tervezési törzsszögnek (tûréseket lásd az alanti 3.2.2. bekezdésben).
2.7.
"Tervezett törzs szög" az "R ponton" keresztül menõ függõleges egyenes és a jármû gyártója által meghatározott tervezett háttámla helyzetnek megfelelõ törzs-vonal között mért szöget jelenti.
2.8.
"Bennülõ középsíkja" a minden tervezett ülési helyzetbe beállított 3-DH gép középsíkját jelenti ez a "H pont" koordinátájával van jellemezve az "Y" tengelyen. Egyedi üléseknél az ülés középsíkja egybeesik a bennülõ középsíkjával. Egyéb üléseknél a bennülõ középsíkját a gyártó határozza meg.
2.9.
"Három-kiterjedésû hivatkozási rendszer" a Melléklet 2. Függelékében leírt rendszert jelenti.
2.10.
"Megjelölt alap-pontok" azok a fizikai pontok (furatok, felületek, megjelölések vagy azonosítások) a jármû felépítményén, amelyeket a gyártó határozott meg.
2.11.
"A jármû elhelyezése a méréshez" a jármû azon helyzetét jelenti, ami a kiindulási jelekkel van meghatározva a három-kiterjedésû hivatkozási rendszerben.
3.
KÖVETELMÉNYEK
3.1.
A vizsgálati eredmények Mindegyik üléshelyzetrõl, amelyekre adatokkal bizonyítják az Elõírás rendelkezéseinek betartását, a következõ adatokat, vagy ezek megfelelõ választékát kell bemutatni ennek a Mellékletnek a 3. Függelékében mutatott módon:
3.1.1.
az "R pont" koordinátáit a háromdimenziós hivatkozási rendszerben;
3.1.2.
a tervezési törzsszöget;
3.1.3.
minden szükséges adatot, amely az ülés beállításához szükséges (ha állítható) az alábbi 4.3. bekezdésben kijelölt mérési helyzethez.
3.2.
Kapcsolat a mért adatok és a tervezési adatok között
3.2.1.
A "H pont" koordinátáit és az alábbi 4. bekezdésben meghatározott eljárással nyert valóságos törzsszög értékét össze kell hasonlítani az "R pont" koordinátáival, illetõleg a jármû gyártója által megadott tervezett törzsszög értékével.
3.2.2.
Az "R pont" és a "H pont" viszonylagos helyzete és a tervezett törzsszög és a valóságos törzsszög közti kapcsolat kielégítõ a szóban forgó ülõhelyre, ha a koordinátáival meghatározott "H pont" egy 50 mm vízszintes és függõleges oldalhosszúságú négyzeten belül fekszik, és amelynek az átlói átmennek az "R ponton", és ha a valóságos törzsszög a tervezett törzsszögtõl legfeljebb 5°-kal tér el.
3.2.3.
Ha ezek a feltételek teljesülnek, az "R ponton" és a tervezett törzsszöget kell használni az Elõírás feltételei teljesülésének igazolására.
3.2.4.
Ha a "H pont", vagy a valóságos törzsszög nem elégíti a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, a "H pont"-ot és a valóságos törzsszöget még kétszer meg kell határozni (összesen háromszor). Ha ebbõl a három mérésbõl két mérés eredménye kielégíti a követelményeket, a fenti 3.2.3. bekezdés feltételeit kell alkalmazni.
3.2.5.
Ha a fenti 3.2.4. bekezdésben leírt három mérésbõl legalább kettõ eredményei nem elégítik ki a fenti 3.2.2. bekezdés követelményeit, vagy ha a megvizsgálás nem lehetséges, mert a jármû gyártója elmulasztott információt adni a "R pont" helyzetére vagy a tervezett törzsszögre
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 22. oldal
vonatkozóan, a három mért pont közép-értékét vagy a három mért szög átlagát kell felhasználni vonatkoztatási értékként minden olyan esetben, ha az "R pontra" vagy a tervezett törzsszögre ebben az Elõírásban hivatkozás történik. 4.
ELJÁRÁS A "H PONT" ÉS A VALÓSÁGOS TÖRZSSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA (lásd 10. Melléklet, magyarázó jegyzetek 5. Melléklet 4. bekezdéséhez)
4.1.
A jármû a gyártó választása szerint legyen elõkészítve 20 ± 10 oC hõmérsékleten azért, hogy biztosítva legyen az ülés anyagának szobahõmérséklete. Ha a vizsgálandó ülésen soha sem ültek, egy 70 vagy 80 kg-os személyt vagy szerkezetet kell az ülésre ültetni kétszer egy percig azért, hogy az üléspárna és a háttámla hajlékonnyá váljon. A gyártó kérésére minden összeszerelt ülés legalább 30 percig maradjon terheletlen a 3-DH gép ráhelyezése elõtt.
4.2.
A jármû legyen a fenti 2.11. bekezdésben meghatározott mérési helyzetben
4.3.
Az ülés – ha állítható – elõször legyen beállítva leghátsó szokásos vezetési vagy utazási helyzetbe, amint az a gyártó által meg van határozva, csak az ülés hosszirányú állítását véve figyelembe, kizárva az ülés olyan helyzetét, amelyet nem szokásos vezetési vagy utazási célokra használnak. Ahol az ülés állításának más módozatai is léteznek (függõlegesen, szögben, üléstámla, stb.) ezeket a jármû gyártójának az elõírásai szerinti helyzetbe kell állítani. Felfüggesztett rugózott üléseknél az ülés függõleges helyzetét mereven rögzítsék abban a szokásos vezetési helyzetben, amelyet a gyártó meghatározott.
4.4.
Az ülõhely 3-DH géppel érintkezõ felületét megfelelõ méretû és megfelelõ anyagú pamut muszlinnal kell letakarni, amely muszlin, mint 18,9 csomó/cm• és 0,228 kg/m• súlyú tiszta pamut anyag jellemez, vagy kötött, vagy nem szövött egyenértékû anyaggal. Ha a vizsgálatot a jármûvön kívül végzik, a padló, amelyen az ülést elhelyezték, ugyanolyan jellemzõkkel rendelkezzen, 2/ mint annak a jármûnek a padlója, amelyben az ülést használni fogják.
4.5.
Helyezzük el a 3-DH gép altest és hát szimuláló egységét úgy, hogy a bennülõ középsíkja egybeessen a 3-DH gép középsíkjával. A gyártó kérésére a 3-DH gép figyelemmel a bennülõ középsíkjára befelé elmozdítható ha a 3-DH gép annyira kifelé van helyezve, hogy az ülés széle nem engedi meg a 3-DH gép szintezését.
4.6.
Csatlakoztassuk a lábat és az alsó lábszárat helyettesítõ egységeket az altestet szimuláló részhez, egységhez, vagy egyenként vagy a T-rúd és az alsó lábszár-egység használatával. A "H pont" irányzó nyílásokon átmenõ egyenes párhuzamos legyen a talajjal és merõleges az ülés hosszirányú középsíkjára.
4.7.
Állítsuk be a 3-DH gép lábainak és lábszárainak helyzetét a következõk szerint:
4.7.1.
Vezetõ ülés és mellsõ külsõ utasülés
4.7.1.1.
Mindkét lábat és a lábszárból és lábfejbõl álló egységet mozgassák elõre úgy, hogy a lábak a padlón természetes helyzetet vegyenek fel a mûködtetõ pedálok között ha szükséges. Ahol lehetséges a bal lábat a 3-DH gép középsíkjától balra körülbelül ugyanolyan távolságra kell elhelyezni, mint a jobb lábat jobbra. A 3-DH gép keresztirányát mutató szintezõt hozzák vízszintesbe ha szükséges az altest ismételt állításával, vagy a lábszár és lábfej egységek hátrafelé állításával. A "H pont" irányzónyílásakor átmenõ egyenest tartsuk merõlegesen az ülés hosszirányú középsíkjára.
4.7.1.2.
Ha a bal lábszárat nem tudjuk párhuzamosan tartani a jobb lábszárral és a bal láb nem támaszkodhat a padlóra, mozgassuk a bal lábat addig, amíg fel nem támaszkodik. Az
2/
Döntés szöge, magasságkülönbség az ülésszerelésben, felület textúrája stb.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 23. oldal
irányzónyílások beállítását fenn kell tartani. 4.7.2.
Külsõ hátsó ülés Hátsó üléseknél vagy kisegítõ üléseknél a lábszárakat a gyártó által meghatározott módon helyezzük el. Ha a lábak a padló olyan részein helyezkednek el, amelyek különbözõ szinteken vannak, az a láb szolgáljon viszonyítási alapul, amelyik elõször kerül érintkezésbe az elsõ üléssel, és a másik lábat úgy kell elrendezni, hogy a készülék ülésének keresztirányát a szintezõ vízszintesnek mutassa.
4.7.3.
Egyéb ülések A fenti 4.7.1. bekezdésben leírt általános eljárást kell követni kivéve, hogy a lábakat a jármû gyártója által meghatározott módon kell elhelyezni.
4.8.
Helyezzék fel az alsó lábszár és a comb-súlyokat és szintezzük a 3-DH gépet.
4.9.
Döntsék a hát-részt elõre az elsõ ütközésig és húzzák el – a T rudat használva – a 3-DH gépet az üléstámlától. Állítsuk be újra a 3-DH gépet az ülésen a következõ módszerek egyikével:
4.9.l.
H a 3-DH gép hátra kíván csúszni, használjuk a következõ eljárását. Engedjük a 3-DH gépet hátracsúszni addig, amíg elõreirányuló vízszintes visszatartó erõ a T rúdon már nem szükséges, azaz amíg az alsótest nem ér az üléstámlához. Szükség esetén a lábszárakat újra be kell állítani.
4.9.2.
Ha a 3-DH gép nem hajlamos hátracsúszásra a következõ eljárást kell alkalmazni: a T-rúdra vízszintesen hátrafelé irányuló erõt kifejtve a 3-DH gépet hátra kell csúsztatni, amíg az altest a háttámlával nem érintkezik (lásd a jelen Melléklet 1 számú Függeléke 2. ábráján.
4.10.
Fejtsenek ki 100 + 10 N erõt a 3-DH gép támlájára és altestére a csípõ szögmérõ és a T-rúd bekötés metszéspontjában. A terhelést fenn kell tartani egy olyan vonal mentén, amely átmegy a fenti metszésponton és közvetlen a combrúd bekötése felett (lásd e Melléklet 1. Függelékének 2. ábráját). Ekkor óvatosan húzzák vissza a hátrészt az üléstámlához. Vigyázzanak, hogy a további eljárás során a 3-DH gép ne csússzon elõre.
4.11.
Helyezzék el a jobb és bal oldali fenék-súlyokat és ezután felváltva a nyolc törzs-súlyt (a felsõtest súlyokat). Tartsuk a 3-DH gépet szintben.
4.12.
Döntsék a 3-DH gép hátrészét elõre azért, hogy oldják a feszültséget az üléstámlán. Billegtessék a 3-DH gépet oldalról oldalra 10o-os íven (5o a függõleges középsík mindkét oldalán) háromszor azért, hogy megszüntessenek minden súrlódást a 3-DH gép és az ülés között. A döntés mûvelete alatt a 3-DH gép T rúdja hajlamos eltérni a meghatározott vízszintes és függõleges beállítástól. A T rudat ezért vissza kell tartani megfelelõ oldalirányú terhelést alkalmazva a billegtetõ mozgás alatt. Vigyázzanak, hogy a T rudat tartva, és a 3-DH gépet billegtetve biztosítsák, hogy véletlenül függõleges vagy hosszirányú külsõ terhelés ne keletkezzen. A 3-DH gép lábait ne tartsák vissza, vagy ne fogják meg e lépések során. Ha a lábak helyzete megváltozik, engedjék azokat megmaradni a pillanatnyi helyzetben. Óvatosan támasszák vissza a hátrészt az üléstámlához, és vizsgálják meg a szintezõt zéró helyzetben. Ha a lábak elmozdulnak 3-DH gép döntögetési mûvelete során, ezeket a következõk szerint kell újra beállítani: Felváltva emeljék fel mindegyik lábat a padlóról a legkisebb szükséges mértékben, hogy minden további mozgást elkerüljék. A felemelés alatt a lábak szabadon forogjanak, és ne alkalmazzanak elõre vagy oldalra irányuló erõt. Amikor mindegyik lábat visszahelyezték az alsó helyzetbe, a sarkak érintkezzenek az erre szolgáló szerkezeti résszel. Vizsgálják meg az oldalsó szintezõ zéró helyzetét, ha szükséges alkalmazzanak olyan oldalirányú erõt a hátrész tetején, amely elegendõ szintbe hozni a 3-DH gép altestét az ülésen.
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 24. oldal
4.13.
A T rudat tartva megakadályozzuk a 3-DH gép elõre csúszását az üléspárnán, majd a következõket tegyék: (a) támasszuk vissza a hátrészt az üléstámlához; (b) váltakozva fejtsünk ki és oldjunk hátra irányuló vízszintes erõt, amely nem haladja meg a 25 N-t, a hátszög rúdja a törzs-súlyok középpontját közelítõ magasságban addig, amíg a csípõ szögmérõ azt nem mutatja, hogy állandóhelyzetet értünk el a terhelés oldása után. Vigyázzunk: zárjunk ki a 3-DH gépre ható minden külsõ lefelé vagy oldalra irányuló erõt. Ha a 3-DH gép további szintállítása szükséges, döntsük a hátrészt elõre, szintezzünk újra, és ismételjük meg a 4.12. bekezdés eljárását.
4.14.
Végezzék el a méréseket:
4.14.1.
A "H pont" koordinátáit mérjék meg a háromdimenziós koordináta rendszerben.
4.14.2.
A valóságos törzsszöget olvassák le a 3-DH gép hátszög mérõjén a hátgerincet utánzó rúd teljesen hátra döntött helyzetében.
4.15.
Ha a 3-DH gép elhelyezésének megismétlése szükséges, az ülõhely terheletlen maradjon a megismétlést megelõzõ 30 percen keresztül. A 3-DH gépet ne hagyják az ülésen tovább, mint amennyi idõ a vizsgálat elvégzéséhez szükséges.
4.16.
Ha az azonos sorban lévõ ülések hasonlónak tekinthetõk (pad-ülés, azonos ülések, stb.) csak egy "H pont" és csak egy "valóságos törzsszög" meghatározása szükséges minden ülés-sorra, az 1. Függelékben leírt 3-DH gépet arra a sorra ültetve, amely a sort jellemzi. Ez a hely legyen:
4.16.1.
az elsõ sor esetében a vezetõ ülése;
4.16.2.
a hátsó sor vagy sorok esetében a külsõ ülés. ––––––––––– 5. Melléklet – 1. Függelék A HÁROMDIMENZIÓS "H PONT" GÉP LEÍRÁSA ∗/ (3-DH gép)
1.
Hátrész és az altest
A hátrész és az altest megerõsített mûanyagból és fémbõl készülnek; ezek az emberi törzset és combot szimulálják és csuklósan kapcsolódnak a "H pont"-ban. Egy szögmerõ van a "H pont"-nál a gerincrúd csuklópontjánál azért, hogy a valóságos törzsszöget megmérhessük. Egy állítható comb-rúd a csatlakozik a gép altestéhez a comb középvonalat és alapvonalat képezve a csípõ szögmérõ számára. 2.
A test és lábszár elemei
Az alsó lábszár részek a gép altest egységhez vannak csatolva a térdeket összekapcsoló T rúddal, amely az állítható combrúd kinyúlása. A combrészek alsó végén szögmérõk vannak a térd-szög méréséhez. A lábfej részeken is vannak szögmérõk azért, hogy mérjék a láb-szöget. Két szintezõvel állítható be a szerkezet térbeli helyzete. A test elemeinek tömegét a megfelelõ súlypontba helyezik azért, hogy utánozzák egy 76 kg-os férfi belenyomódását az ülésbe. A 3-DH gép minden csuklóját meg kell vizsgálni érzékelhetõ súrlódás nélküli szabad mozgás szempontjából.
∗/
A 3-DH gép szerkezetének részleteire vonatkozólag lásd. a Society of Automobile Engineers (SAE), 400 Commonwealth Drive, Warrendale, Pennsylvania 15096, United States of America. A gép megfelel az ISO Szabvány 6549-1980-ban leírtaknak
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 25. oldal
1. Ábra – a 3-DH gép elemeinek jelölése
2. Ábra – a 3-DH gép elemeinek méretei és terhelési eloszlása
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 26. oldal
5. Melléklet – 2. Függelék HÁROMDIMENZIÓS HIVATKOZÁSI RENDSZER 1.
A háromdimenziós hivatkozási rendszert három – a jármû gyártója által megválasztott – egymásra merõleges sík határozza meg (lásd ábrát).∗/
2.
A jármû elhelyezkedését a méréshez a jármûnek a vizsgáló felületen való elhelyezése határozza meg, az alappontokat megjelölõ jelzések koordinátáit a gyártó írtja elõ.
3.
Az "R pont" és a "H pont" koordinátáit az alapponti jelekhez viszonyítva a jármû gyártója határozza meg.
Ábra - Háromdimenziós hivatkozási rendszer 5. Melléklet – 3. Függelék ÜLÕHELYEK HIVATKOZÁSI JELLEMZÕI 1.
∗/
A hivatkozási adatok jelölése A hivatkozási adatok minden ülõhelyre egymás után vannak felsorolva. Az ülõhelyeket kétjegyû kód azonosítja. Az elsõ jegy egy arab szám, amely az ülés sorát jelöli, a jármû elejétõl hátrafelé számolva. A második jegy nagybetû, amely az ülés helyzetét jelöli a jármû elõre nézõ sorában. A következõ betûket használják L = bal C = középsõ R = jobb
A hivatkozási rendszer megfelel az ISO Szabvány 4130-1978-nak.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 27. oldal
2. 2.1.
A jármû mérési helyzetének meghatározása Alappont koordinátái: X ................ Y................. Z.................
3. 3.1. 3.1.1.
A hivatkozási adatok felsorolása Ülõhely: Az "R pont" koordinátái: X ................ Y................. Z.................
3.1.2.
Tervezési törzsszög:
3.1.3.
Az ülés állításának módja:∗/ vízszintes.............. függõleges ............ szögben ................ törzs szög.............
Megjegyzés: Hivatkozási adatok felsorolása további ülõhelyekre 3.2, 3.3, stb. számok alatt. ––––––––––– 6. Melléklet KINYÚLÁSOK (KIEMELKEDÉSEK) MÉRÉSI MÓDSZEREI 1.
Annak a mértéknek a meghatározására, amellyel egy alkatrész (elem) kiemelkedik abból a felületbõl, amire felszerelték, 165 mm átmérõjû gömböt mozgassák végig, és tartsák érintkezésben a szóban forgó alkatrésszel, az alkatrésszel való érintkezés kezdeti helyzetébõl kiindulva. A kinyúlás az összes lehetséges "y" változat legnagyobbika, merõlegesen mérve a felülettõl a gömb-középpont távolságának változását.
1.1.
Ha a tartólapok és alkatrészek, stb. 50 A Shore keménységnél puhább anyaggal vannak burkolva a fent leírt kinyúlás mérését csak a puha anyag eltávolítása után kell elvégezni.
2.
Kapcsolók, húzó-gombok, stb. Kinyúlását, amelyek a hivatkozási területen helyezkednek el, az alább leírt vizsgálati berendezéssel és eljárással kell mérni.
2.1.
Berendezés
2.1.1.
A kinyúlások mérésére szolgáló berendezés 165 mm átmérõjû félgömb alakú fejformából álljon, amelyben egy 50 mm átmérõjû csúszó dugattyú van.
2.1.2.
A dugattyú lapos végének viszonylagos helyzeteit és a fejforma széleitõl beosztott skála mutatja, amelyen mozgó mutató rögzíti a legnagyobb méretet, amelyet akkor mérnek, amikor a berendezés elmozdul a vizsgált alkatrésztõl. A minimális mérhetõ távolság 30 mm legyen. A mérési skála beosztása félmilliméterenként legyen, lehetõvé téve a kinyúlás mértékének meghatározását.
2.1.3.
Mérési eljárás
2.1.3.1.
A berendezést síkfelülethez kell nyomni úgy, hogy tengelye merõleges legyen erre a felületre. A
∗/
Amit nem alkalmaznak, töröljék!
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 28. oldal
dugattyú lapos vége érintse a felületet, a skála legyen a 0 számra állítva. 2.1.3.2.
Helyezzünk egy 10 mm távolságtartó lemezt a dugattyú lapos vége és a felfekvõ felület közé; meg kell bizonyosodni, hogy a mozgó helyesen mutatja-e ezt az értéket.
2.1.4.
A kinyúlások mérésére szolgáló berendezést a jelen Melléklet Függelékének ábrája mutatja.
2.2.
Vizsgálati eljárás
2.2.1.
Képezzenek üreget a fejformában, visszahúzva a dugattyút, és hozzák érintkezésbe a mozgó mutatót a dugattyúval.
2.2.2.
A berendezést a kinyúlás méréséhez úgy kell használni, hogy a fejforma maximális felületén érintkezzék a környezõ területtel 2 daN-t nem meghaladó erõvel.
2.2.3.
Toljuk elõre a dugattyút addig, amíg az érintkezik a mérni kívánt kinyúlással és a kinyúlás mértékét olvassuk le a skáláról.
2.2.4.
A fejformát állítsuk be a maximális kinyúlásig. A kinyúlás mértékét fel kell jegyezni.
2.2.5.
Ha két vagy több mûködtetõ elem elég közel van egymáshoz úgy, hogy azokat a dugattyú vagy a fejforma egyidõben érintse, ezeket a következõk szerint kell vizsgálni:
2.2.5.1.
Az olyan többszörös mûködtetõk, amelyek mindegyike egyszerre beleférhet a fejforma üregébe, úgy tekintendõk, mint amelyek egy kinyúlást képeznek.
2.2.5.2.
Ha más vezérlõk akadályozzák a vizsgálatot azzal, hogy a fejformával érintkeznek, ezeket távolítsák el és a vizsgálatot nélkülük végezzék. Ezeket ezután vissza lehet helyezni és vizsgálhatók, eltávolítva – ha szükséges – egyéb vezérlõket a vizsgálat megkönnyítésére. –––––––––––
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 29. oldal
6. Melléklet – Függelék Ábra – Berendezés a kinyúlások méréséhez
7. Melléklet BERENDEZÉS ÉS ELJÁRÁS AZ ELÕÍRÁS 5.2.1. BEKEZDÉSÉNEK ALKALMAZÁSÁHOZ. Azokat a részeket (kapcsolók, húzó-gombok, stb.) amelyek feltételezhetõen érintkezhetnek az utasok térdeivel az alább leírt berendezést és eljárást alkalmazva valószínûleg megérinthetõk. Láb-mûködtetésû vezérlõket, lábpedálokként kezeljék. 1.
Berendezés
1.1.
A berendezés vázlata
2.
Eljárás A berendezés elhelyezhetõ bármely helyzetben a mûszerfal szintje alatt úgy, hogy:
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 30. oldal
2.1.
az XX' sík maradjon párhuzamos a jármû hosszirányú középsíkjával;
2.2.
az X tengely dönthetõ legyen a vízszintes felé és alá max. 30° szöggel.
3.
A fenti vizsgálathoz minden 50 A Shore keménységnél puhább anyagot el kell távolítani. –––––
8. Melléklet DINAMIKUSAN MEGHATÁROZOTT FEJÜTKÖZÉSI ZÓNA MEGÁLLAPÍTÁSA 1.
Dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megállapítása figyelemmel a védõrendszerre
1.1.
Az 1. Mellékletben leírt eljárástól különbözõen a kérelmezõ bizonyíthatja, a jóváhagyási vizsgálatokért felelõs mûszaki szolgálatnál elfogadott eljárással, hogy a dinamikusan meghatározott fejütközési zóna megfelel a jármûtípusnak.
1.2.
Megfelelõ módszer lehet a dinamikusan meghatározott fejütközési zóna igazolására vagy
1.2.1.
Jármûütközéses vizsgálat a jármûben felszerelt védõrendszer szempontjából a bennülõk mozgásának idõbeli lefolyásának meghatározásához a szilárd akadálynak elölrõl ütközés feltételeit használva a 30° szögtartományban legalább 48,3 km/óra ütközési sebességgel. Szokásosan elegendõ vizsgálni 0°, +30° és –30° szögeknél. A dinamikusan meghatározott fejütközési zónát az 5. centilisbe tartozó nõi, az 50 centilisbe tartozó férfi és a 95. centilisbe tartozó férfi felnõtt próbabábujával képviselt bennülõvel értékeljék, elhelyezve mindegyiket a vizsgálat elõtt az ajánlott ülési helyzetben a gyártó meghatározása szerint, vagy
1.2.2.
Szánkós vizsgálat A mozgás idõbeli lefolyását lassulás – idõ diagramon vizsgálják, amint azt a 16. számú Elõírás 8. Melléklete bemutatja (50 km/óra sebességváltozás), tekintetbe véve a fent leírt próbabábucsaládot és a megfelelõ bábu olyan elõre elmozdulását idézve elõ, amely megfelel a bábuk mozgásának a valóságos elölrõl ütközéses vizsgálatban az 1.2.1. bekezdés szerint. A bábu elõre történõ elmozdulásának iránya megfelelõ, ha a vizsgálati tárgy, szokásosan a test külsejének középvonala, beesik a szánkó hosszirányú középvonalától számított 18° szögtartományába. Szokásosan, ez elegendõ 0°, +18° és –18° szögeknél, vagy
1.2.3.
Szimulált ütközéses vizsgálat A fenti 1.2.1. bekezdésben leírt próbabábu-családdal képviselt bennülõk mozgásának idõbeli lefolyását vizsgálhatják a fenti 1.2.1. vagy 1.2.2. bekezdésekben leírtak szerint. A szimulációs módszert legalább három ütközési állapottal tegyék érvényessé úgy, amint azt a fenti 1.2.1 vagy 1.2.2. bekezdés leírja.
2.
A dinamikusan meghatározott fejütközési zóna minden olyan területet tartalmaz a mûszertáblán, amely érintkezésbe kerülhet a jármûtípusban felszerelt védõrendszert használó bekötött bennülõ fejével.
3.
Ha a jármûtípust különbözõ védõrendszerekkel szerelhetik fel, elegendõ azt a védõrendszert megvizsgálni, amelynek a teljesítõképessége a legkisebb. Olyan védõrendszer azonban, amelyet a vezetõ vagy a bennülõ üzemen kívül helyezhet, úgy kell beállítani, ahogy azt a gyártó ajánlja és jelzi a kezelési utasításban.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 31. oldal
Ha a gyártó a védõrendszer részeként állandó üzemen kívül helyezési lehetõséget biztosít, akkor ezt a részt az üzemen kívül helyezés konfigurációja szerint állítsák be. 4.
Hatalmazzák fel a gyártót vagy képviselõjét arra, hogy benyújtsa a számításokat, szimulációkat, vizsgálati adatokat vagy vizsgálati eredményeket, amelyek kellõképpen bizonyítják a dinamikusan meghatározott fejütközési zónát. –––––––––––9. Melléklet HENGERES VIZSGÁLÓ RÚD TIPIKUS HELYZETE A TETÕ- ÉS ABLAKNYÍLÁSBAN
1. Ábra
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 32. oldal
VEZETÕ ÁLTAL VEZÉRELT KAPCSOLÓ JELKÉPEI
2. Ábra
3. Ábra (ISO 2575:1998) ––––––––––– 10. Melléklet MAGYARÁZÓ JEGYZETEK 2.3. bekezdés A vonatkoztatási zónát a visszapillantó tükör nélkül határolják be. Az energia-elnyelési vizsgálatot visszapillantó tükör nélkül végezzék. Az inga ne üsse meg a tükör szerelési helyét. 2.3. és 2.3.1 bekezdések Amint azt ezek a bekezdések meghatározzák, a kormánykerék mögött levõ kivételezett terület szintén érvényes az elöl ülõ utasok fejütközésének területére. Állítható kormánykerék esetében a végül is kivett zónát csökkentsék a kivételezett zónák közös területére minden olyan vezetési helyzetre, amelyben a kormánykerék hathat. Olyan esetben, ahol több kormánykerék között lehetséges választani, a kivételezett zónát a legkisebb átmérõjû legkedvezõtlenebb kormánykerék használatával állapítsák meg. 2.4. bekezdés A mûszertábla szintje nyúljon túl az utastér teljes szélességén, és azt a mûszertábla felületére függõleges vonal hátsó érintkezési pontjaival állapítsák meg úgy, hogy a vonalat a jármû szélességében mozgatják. Ahol egyszerre két vagy több érintkezési pont van, az alsó érintkezési pontot használják a mûszertábla szintjének megállapításához. Konzolok esetében, ha nem lehetséges megállapítani a mûszertábla szintjét a függõleges vonal érintkezési pontjaival, a mûszertábla ott legyen, ahol az elsõ ülés "H" pontja felett 25,4 mm távolságra
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 33. oldal
vízszintes vonal metszi a konzolt. 2.5. bekezdés A jármû oldalánál a tetõ az ajtónyílás felsõ szélénél kezdõdjön. Szokásosan a tetõ oldalsó határát az a maradék karosszéria alsó szélével (oldalnézet) képezõ körvonal képvisel, amely az ajtó kinyitásakor megmarad. Ablakok esetében, a tetõ oldalsó határa folyamatosan átlátható vonal legyen (ablaküveg áthatási pontja). Oszlopoknál, az oldalsó tetõhatárolás haladjon át átlátszó vonalak között levõ az összekötõ egyenesen. A 2.5. bekezdés meghatározása minden, a 2.7. vagy 2.8. bekezdésben meghatározott jármû tetõnyílására érvényes, zárt helyzetben. Mérés céljából a lefele nézõ peremeket ne vegyék figyelembe. Ezeket úgy tekintsék, mint a jármû oldalfalának részét.
2.7. bekezdés A nem mozgatható hátsó ablak merev szerkezeti elem. Merev anyagból, nem elmozdítható hátsó ablakkal készült személygépkocsikat tekintsék úgy, mint nyitható tetõvel készült személygépkocsikat, amint azt a 2.8. bekezdés meghatározza. 2.18. bekezdés A merev anyag és a tábla széle között levõ hézag esetén ezt a szélt minimális lekerekítési sugárra gömbölyítsék le az 5.1.1. bekezdéshez fûzött magyarázó jegyzet táblázatában szereplõ módon. Ezt alkalmazzák, ha a kinyúlás magassága – a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárással megállapítva – egyenlõ vagy kevesebb, mint 3,2 mm. Ha a rés olyan zónában helyezkedik el, ahol a fej ütközéses vizsgálatát kell elvégezni, azokat a széleket, amelyek a részek elmozdulásából eredõen érintkezhetnek, legalább 2,5 mm minimális sugárral védjék. 5.1.1. bekezdés Éles szél a merev anyag olyan széle, amelynek lekerekítési sugara kevesebb, mint 2,5 mm, kivéve a 3,2 mm-nél kisebb kinyúlás esetét a táblától mérve. Ebben az esetben a minimális lekerekítési sugarat ne alkalmazzák feltéve, hogy a kinyúlás magassága nem több, mint szélességének fele és szélei tompák. A rácsokat tekintsék úgy, mint amelyek teljesítik az elõírásokat, ha ezek a következõ táblázat követelményeinek megfelelnek:
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 34. oldal
Rés az elemek között (mm) 0 - 10 10 - 15 15 - 20
Lapos elemek e/min. (mm) 1,5 2,0 3,0
min. sugár (mm) 0,25 0,33 0,50
Kerekített elemek min. sugara (mm) 0,5 0,75 1,25
5.1.2. bekezdés A vizsgálat alatt határozzák meg vajon a megerõsítéshez használt ütközési zónán belül levõ részek elmozdulnak-e vagy áthatolnak-e úgy, hogy növelik a veszélyt az utasokra, vagy súlyos sérülést okozhatnak. 5.1.3. bekezdés Ez a két elgondolás (a mûszertábla szintje és alsó széle) megkülönböztethetõ. Ezt a pontot azonban foglalják be az 5.1. bekezdésbe (… a mûszertábla szintje felett …) és így ez csak ott alkalmazható, ahol ezt a két elgondolást egyesítik. Olyan esetben, ahol a két elgondolást nem egyesítik, pl. ahol a mûszertábla alsó éle a mûszertábla szintje alatt helyezkedik el, az 5.3.2.1. bekezdés szerint határozzák meg hivatkozva az 5.8. bekezdésre. 5.1.4. bekezdés Ha a kihúzó fogantyú vagy gomb szélessége egyenlõ vagy több, mint 50 mm, és olyan zónában helyezkedik el, amely ha kisebb lenne, mint 50 mm széles, a legnagyobb kinyúlást a 6. Melléklet 2. bekezdésének fejformát mérõ berendezésével kellene meghatározni. A legnagyobb kinyúlást a 6. Melléklet 1. bekezdése szerint állapítsák meg, azaz 165 mm átmérõjû gömböt használva és meghatározva az "y" tengely magasságának változását. A keresztmetszeti területet olyan, a felülettel párhuzamos síkban mérjék, amilyenre az alkatrészt felszerelték. 5.1.5. bekezdés Az 5.1.4. és 5.1.5. bekezdések egymást kiegészítik; alkalmazzák az 5.1.5. bekezdés elsõ mondatát (azaz visszahúzáshoz vagy lecsatoláshoz 37,8 daN erõ), majd az 5.1.4. bekezdést olyan esetben, ha a visszahúzáskor a kiemelkedés 3,2 és 9,5 mm között van, vagy lecsatolás esetén alkalmazzák az 5.1.5. bekezdés két utolsó mondatát (a keresztmetszeti területet az erõ kifejtése elõtt mérjék). Ha azonban gyakorlati körülmények miatta az 5.4.1. bekezdést kell alkalmazni (visszahúzás 9,5 mm alá és 3,2 mm fölé), elõnyösebb – a gyártó választása szerint – az 5.1.4. bekezdés megállapításait ellenõrizni mielõtt az 5.1.5. bekezdésben meghatározott 37,8 daN erõt fejtenék ki.
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 35. oldal
Erõ 37,8 daN
visszahúzódás 9,5 mm alá
5.1.4. bekezdés
leválás,megmaradó területrész ≤ 9,5 mm
5.1.5. bekezdés (eredeti területrész ≥ 6,5 cm2)
5.1.6. bekezdés Mert – lágy anyag esetén – a követelményeket csak merev támaszra alkalmazzák, a kinyúlást csak merev támasz esetén mérjék. A Shore keménység mérését magán a vizsgált alany mintáján végezzék el. Ahol – az anyag állapota miatt – lehetetlen végrehajtani a keménységmérést az "A" Shore eljárással, az értékeléshez összehasonlító méréseket végezzenek. 5.2.1. bekezdés A lábpedálokat, azok emeltyûit (karját) és a közvetlen csuklós szerkezeteket, de nem a bevonó fémet, ki kell zárni a vizsgálatból. A gyújtás-kulcs kielégíti ennek a bekezdésnek a követelményeit, ha szárának kinyúló része 60 és 80 "Shore A" keménység közötti anyagból van és a vastagsága legalább 5 mm, vagy minimum 2 mm vastagságú ilyen anyaggal van borítva minden oldala. 5.2.2. bekezdés Annak meghatározásához, hogy a jármû utasa beleütközik-e a kézifékkarba, a következõk szerint járjanak el: az 1. Mellékletben meghatározott fejformát abban az esetben kell használni, ha a fékkar a mûszerfal szintjén, vagy felette van elhelyezve (az 5.1. bekezdésnek megfelelõen és az ütközési zónán belül), a 7. Mellékletben elõírt térdalakot kell használni abban az esetben, ha a fékkar a mûszerfal szintje alatt van elhelyezve, (ilyen esetben ezt a kéziféket mûködtetõ kart az 5.3.2.3. bekezdés szerint vizsgálják). 5.2.3. bekezdés Az 5.2.3. bekezdésben felsorolt mûszaki követelmények vonatkoznak a polcokra és a mûszerfal alatti konzolok olyan részeire is, amelyek az elsõ ülések között vannak elhelyezve feltéve, hogy ezek a "H pont" elõtt fekszenek. Ha egy üreg zárt, azt úgy kell kezelni, mint a kesztyûtartót és nem kell alávetni vizsgálatnak e követelmények szempontjából. 5.2.3.1. bekezdés Az elõírt vizsgálatok az 50 Shore A-nál kisebb keménységû anyag felhordása elõtti (lásd az 5.2.4. bekezdést) szerkezeti részre vonatkoznak. Az energia-elnyelési vizsgálatokat a 4. Melléklet szellemében kell elvégezni. 5.2.3.2. bekezdés
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 36. oldal
Ha egy polc leválik vagy letörik, veszélyes részek nem maradhatnak vissza; ez nem csak a peremekre vonatkozik, hanem az alkalmazott erõ hatásaként az utastér felé nézõ más részekre is. A polc legerõsebb részének a rögzítés közelében lévõ részeket tekintsék. A "lényeges alakváltozás" azt jelenti, hogy az alkalmazott erõ hatására a polc elhajlásának eredménye – a vizsgáló hengerrel való elsõ érintkezési ponttól mérve – szabad szemmel látható gyûrõdés vagy torzulás legyen. Rugalmas alakváltozás megengedhetõ. A vizsgáló henger hossza legalább 50 mm legyen. 5.3. bekezdés "Egyéb szerelvények" olyan alkatrészeket tartalmaznak, mint pl. az ablakfogantyúk, biztonsági öv felsõ bekötési pontjai és más olyan alkatrészek, amelyek a láb terében és az ajtók oldalain vannak, hacsak nem tárgyalták, vagy nem említették kivételként a szövegben. 5.3.2. bekezdés Az elsõ válaszfal és a mûszertábla között a tér, amely magasabban helyezkedik el, mint a mûszertábla alsó széle, nem tárgya az 5.3. bekezdés meghatározásainak. 5.3.2.1. bekezdés A 3,2 mm lekerekítési sugár az 5.3. bekezdés hatálya alá esõ minden érinthetõ alkatrészre vonatkozik azok használati helyzetében. Mint kivételt, a kesztyûtartókat zárt helyzetben kell figyelembe venni. A biztonsági öveket általában csak becsatolt helyzetben vizsgálják, de minden olyan alkatrész, amelynek behelyezési helyzete rögzített, ebben a rögzített helyzetben elégítse ki a 3,2 mm lekerekítési sugár követelményét. 5.3.2.2. bekezdés A vonatkoztatási felületet úgy kapják, hogy a 6. Melléklet 2. bekezdésében leírt szerkezettel 2 daN erõt fejtenek ki. Ott, ahol ezt nem lehetséges, a 6. Melléklet 1. bekezdésében leírt eljárást kell használni 2 daN erõ kifejtésével. Veszélyes kinyúlások megítélése a vizsgálatokért felelõs hatóságra tartozik. A 37,8 daN erõt fejtsenek ki akkor is, ha az eredeti kinyúlás kisebb, mint 35 vagy 25 mm. A kinyúlást a kifejtett erõ hatása alatt mérik. A 37,8 daN hosszirányú vízszintes erõt általában lapos végû, legfeljebb 50 mm átmérõjû rúddal fejtik ki, viszont ha ez nem lehetséges, akkor valamilyen más egyenértékû módszer alkalmazható, pl. az akadályt képezõ részek eltávolításával. Új, modern ajtó-kiképzéssel, ablak-szárnyterelõkkel veszik néha körül az ajtólemez formáját. A bennülõnek gyakran nehéz vagy lehetetlen hozzáférnie térdeivel a fogantyúhoz. Ebben az esetben – egyetértésben a gyártóval – a Mûszaki Szolgálatra bízzák annak eldöntését, hogy végrehajtsák-e a lökési vizsgálatot, vagy sem. 5.3.2.3. bekezdés Sebességváltókar esetében a markolat legtávolabb kinyúló része vagy a gombnak az a része, amely elõször érintkezik a hosszirányú vízszintes irányban elmozdított függõleges keresztsíkkal. Ha a sebességváltóvagy kézifékkar bármelyik része a "H pont" felett van, akkor azt úgy tekintsék, mintha az egész kar a "H pont" felett lenne. 5.3.4. bekezdés Ha a legalacsonyabb elsõ és hátsó ülés "H pontjain" átmenõ vízszintes síkok nem esnek egybe, ott határozzák meg az elsõ ülés "H pontján" átmenõ, a jármû hossztengelyére merõleges függõleges síkot. Ezután
ENSZ-EGB 21. számú Elõírás 37. oldal
állapítsák meg a kivételezett zónát külön-külön az elsõ és a hátsó utastérre azok megfelelõ "H pontjaihoz" viszonyítva, egészen a fent meghatározott függõleges síkig. 5.3.4.1. bekezdés A mozgatható napellenzõket valamennyi használati helyzetben vizsgálják meg. A napellenzõ kereteket ne tekintsék szabad merev tartóknak (lásd az 5.3.5. bekezdést). 5.4. bekezdés Amikor a kinyúlások és olyan részek mérése céljából a tetõt vizsgálják, amelyek érintkezhetnek a 165 mm átmérõjû gömbbel, akkor a tetõburkolatot (bélést) távolítsák el. Amikor az elõírt sugarakat értékelik, akkor a tetõ bélés anyagainak tulajdonítható arányokat és tulajdonságokat vegyék figyelembe. A tetõ vizsgálati területe terjedjen ki egészen a keresztsík elé és fölé, amelyet a leghátsó ülésre helyezett próbabábú törzsének vonatkozási vonalat határol. 5.4.2.1. bekezdés (Az "éles élek" meghatározást lásd az 5.1.1. bekezdésben) A lefelé irányuló kinyúlást a tetõre merõlegesen mérjék a 6. Melléklet 1. bekezdésének megfelelõen. A kinyúló rész szélességét a kinyúlás vonalára derékszögben mérjék. Különösen a tetõmerevítõ ívek vagy bordák lefele ne nyúljanak ki 19 mm-nél nagyobb mértékben. 5.5. bekezdés A nyitható tetõk bármelyik tetõbordája elégítse ki az 5.4. bekezdés követelményeit, ha azokat elérheti a 165 mm átmérõjû gömb. 5.5.1.2., 5.5.1.2.1 és 5.5.1.2.2. bekezdések A tetõnyitó és mûködtetõ szerkezet, amikor nyugalmi helyzetben van, és a tetõ zárva van, feleljen meg az elõírt feltételeknek. 5.5.1.2.3. bekezdés A 37,8 daN terhelõ erõt még akkor is ki kell fejteni, ha a kinyúlás eredeti hossza 25 mm vagy ennél rövidebb. A kinyúlás mértékét a terhelés alatt mérjék. Az ütközõ 37,8 daN erõt, amelyet a 4. Melléklet úgy határoz meg, mint a fejforma pályájához meghúzott érintõ irányú erõt, általában lapos végû, legfeljebb 50 mm átmérõjû rúddal fejtik ki, de ha ez nem lehetséges, akkor valamilyen más egyenértékû módszer – pl. az akadályt képezõ rész eltávolítása – alkalmazható. A "nyugalmi helyzet" a mûködtetõ szerkezet zárt (reteszelt) helyzetét jelenti. 5.6. bekezdés A hátradönthetõ tetõvel rendelkezõ jármûvek tetõváz-rudazata nem tekinthetõk borulókeretnek. 5.6.1. bekezdés A szélvédõüveg keretének felsõ része a szélvédõüveg átlátszó szegélye felett kezdõdik. 5.7.1.1. bekezdés Az "éles szél" meghatározást lásd az 5.1.1. bekezdésben. 5.7.1.2. bekezdés A mellsõ üléstámla fejütközési zónájának meghatározásakor minden olyan szerkezeti részt, amely az üléstámla megtámasztásához szükséges, az adott üléstámla alkatrészének tekintsenek.
ENSZ-EGB 21. számú elõírás 38. oldal
5.7.1.2.3. bekezdés Az üléskeret szerkezeti részeinek párnázásakor kerüljék az olyan veszélyes egyenetlenségeket és hegyes éleket, amelyek valószínûleg növelik a jármûben ülõ utasok komoly testi sérülésének kockázatát. 1. MELLÉKLET: A FEJ ÜTKÖZÉSI ZÓNÁJÁNAK MEGHATÁROZÁSA 2.1.1.2. bekezdés A magasság meghatározását szolgáló két eljárás között a választás a gyártó belátására van bízva. 2.2. bekezdés Az érintkezési pont meghatározásakor a mérõberendezés karjának hossza egy adott mûvelet alatt nem változik. Mindegyik mûvelet függõleges helyzetbõl kezdõdik. 3. bekezdés A 25,4 mm méret a "H ponton" átmenõ vízszintes sík és a fejforma alsó profiljához húzott vízszintes érintõ közötti távolságot jelenti. 4. MELLÉKLET: ENERGIAFELEMÉSZTÕ ANYAGOK VIZSGÁLATI MÓDSZERE 1.4. bekezdés Bármelyik alkatrész energia-elnyelési vizsgálata alatti töltésre vonatkozólag lásd az 5.1.2. bekezdésre vonatkozó megjegyzést. 5. MELLÉKLET: VIZSGÁLATI MÓDSZER A "H PONT" ÉS A VALÓDI TÖRZSSZÖG MEGHATÁROZÁSÁRA MOTOROS JÁRMÛBEN 4. bekezdés Bármelyik ülés H pontjának meghatározásához – szükség esetén – a többi ülés eltávolítható. –––––––––––––