A Kormány …/2007. (…) kormányrendelete az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról 1. § Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 93. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkavállaló hátrányos megkülönböztetése 93. § (1) Az a munkáltató, aki a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja, b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,] „százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a munkaügyi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
2. § A R. 94. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a (4) bekezdés hatályát veszti: [A munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése 94. § (1) Az a munkáltató, aki a) a munkaviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatokra vonatkozó munkaügyi rendelkezésekre, illetve a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre, b) a munkaviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására, c) a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, d) a kötelező legkisebb munkabér jogszabályban megállapított összegére és jogszabályban vagy kollektív szerződésben rögzített mértékére, valamint a munkabér védelmét szolgáló rendelkezésekre, e) a munkaidőre, pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra] „vonatkozó rendelkezéseket megsérti, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az a munkáltató, aki orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben annak ellenére foglalkoztat valakit, hogy a munkavállaló nem rendelkezik előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1) bekezdés a)–b), valamint d)–e) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelő, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szabálysértés 1
miatti eljárás a munkaügyi és munkavédelmi felügyelő, a (2) bekezdésben foglalt szabálysértéssel összefüggő eljárás a munkavédelmi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
3. § A R. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [A munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése 95. § (1) Az a foglalkoztató, aki a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdekképviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket, b) a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat, c) a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket] „megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelő illetőleg a munkavédelmi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
4. § A R. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Magán-munkaközvetítés szabályainak megsértése 96. § (1) Az a magán-munkaközvetítő, aki a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában magán-munkaközvetítői tevékenységet folytat, b) a munkát keresők között nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervhez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, c) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkát keresőt közvetít, d) nem létező állásba, valamint olyan állásba, (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba) közvetít, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig, e) jogszabálysértő feltételeket tartalmazó munkaerőigényt elégít ki,/ „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
5. § A R. 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2
[A munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértése 96/A. § (1) Az a munkaerő-kölcsönbeadó, aki a) a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytat, b) jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre munkavállalót kölcsönbe ad, c) a kölcsönvevő olyan munkahelyén, telephelyén történő munkavégzésre ad kölcsönbe munkavállalót, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig]/ „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
6. § A R. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése 97. § (1) Aki közreműködik abban, hogy külföldit a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak, e foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre,] „százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
7. § A R. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Munkavédelmi szabálysértés 98. § (1) Aki a) a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, b) munkáltatóként a munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyvkészítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti, vagy valótlan adatot közöl, illetőleg a baleset valódi okát eltitkolja, vagy feltárását megakadályozza, c) a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettségét nem teljesíti, illetőleg a kivizsgálást - ideértve az ehhez szükséges adatszolgáltatás megtagadását - akadályozza,] „százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a bányafelügyelet, illetve a munkavédelmi felügyelő is eljárhat.”
8. § A R. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: 3
[A közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére vonatkozó szabályok megszegése 98/A. § (1) A közúti forgalomban fuvarozást végző jármű üzemben tartója, aki a) a jármű vezetésére jogosult személyek szakmai képesítésére és létszámára, b) adatrögzítő lapok nyilvántartására, kezelésére, őrzésére, c) a járművezetők vezetési és pihenőidejének ellenőrzésére, d) a menetíró készülék felszerelésére és üzembe állítására] „vonatkozó szabályokat megszegi, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
9. § A R. 99. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Munkavédelmi képviselő akadályozása 99. § (1) Az a munkáltató, aki a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában szándékosan akadályozza, illetőleg a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkavédelmi felügyelő, valamint a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
10. § A R. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegése 100. § (1) Aki a) termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül, vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg engedélye érvényének lejárta után üzemben tart, b) termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,/ „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” [(2) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban előírt szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) kiiktatja vagy nem tartja üzemképes állapotban,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkavédelmi felügyelő és a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
4
10. § A R. a következő új alcímmel és 100/A. §-sal egészül ki: „A munkabér védelmével kapcsolatos felszámolói kötelezettsége megszegése 100/A. § (1) Az a felszámoló, aki a) nem tesz eleget a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény ( a továbbiakban: Bgtv.) 2. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének, illetőleg b) a foglalkoztatói bértartozások kielégítése érdekében a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelt támogatást a munkavállalók részére nem, vagy a Bgtv. 5. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőn túl, késedelmesen fizeti ki, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkaügyi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
11. § A R. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Orvosi vizsgálat elmulasztása 103. § (1) Aki a jogszabályban előírt orvosi vizsgálaton nem vesz részt, vagy a vizsgálaton alkalmatlannak nyilvánították és a munkáját ennek ellenére folytatja,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a bányafelügyelet, továbbá a munkavédelmi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
12. § A R. 131. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: [Villamos biztonsági szabályok megszegése 131. § (1) Aki a) biztonsági jóváhagyás nélkül villamos berendezést, készüléket, fogyasztó berendezést gyárt, külföldről behoz, forgalomba hoz, b) villamos berendezés és készülék, villamos fogyasztó berendezés létesítésére és üzemben tartására vonatkozó biztonsági előírást megszegi,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkavédelmi felügyelő, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
13. § A R. 132. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
[Kazánok és nyomástartó berendezések és tároló tartályok biztonsági szabályainak megszegése [132. § (1) Aki a) kazánt vagy nyomástartó berendezést, illetőleg tároló tartályt előzetes vizsgálat nélkül vagy annak kedvezőtlen eredménye ellenére, illetőleg az engedély érvényének lejárta után üzemben tart, b) kazán vagy nyomástartó berendezés, illetőleg tároló tartály üzemeltetésére vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.” [ (2) Aki kazánnak vagy nyomástartó berendezésnek, illetőleg tároló tartálynak a biztonsági szabályzatokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén az eljárás a munkavédelmi felügyelő, továbbá a bányafelügyelet hatáskörébe is tartozik.”
14. § A R. 139. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: [Az építés biztonsági szabályainak megszegése [139. § (1) Aki az építmény építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, javítása, emeletráépítése, tetőtérbeépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása, rendeltetésmódosítása vagy lebontása, illetőleg állvány felállítása vagy szétszedése alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi,] „százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a munkavédelmi felügyelő hatáskörébe is tartozik.”
15. § Ez a rendelet 2007. április 1-jén lép hatályba. Az e rendelettel megállapított, a 2007. március 31-ig hatályos pénzbírságnál magasabb összegű pénzbírság csak e rendelet hatályba lépését követően elkövetett szabálysértés esetén szabható ki.
6
INDOKOLÁS A rendelet módosításának célja – a munkaügyi és munkavédelmi szabályszegésekért való személyes felelősség erősítése érdekében – a munkaügyi szabálysértésekhez kapcsolódó szabálysértési bírságok megemelése, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 16. § (1) bekezdésében szereplő határon belül, melynek értelmében „a pénzbírság legalacsonyabb összege ezer forint, legmagasabb összege százötvenezer forint”. A fentiek alapján a bírságételek az alábbiak szerint emelkednek: - 30.000 forint helyett 100.000 forint a legmagasabb kiszabható bírság a villamos biztonsági szabályok megszegéséért, a kazánok és nyomástartó berendezések és tároló tartályok biztonsági szabályainak megszegésért, valamint az építés biztonsági szabályainak megszegéséért; - 50.000 forint helyett 100.000 forint a legmagasabb kiszabható bírság az orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel nem rendelkező személy foglalkoztatásáért, a munkavédelmi képviselő akadályozásáért, illetve az orvosi vizsgálat elmulasztásáért; - 60.000 forint helyett 100.000 forint a legmagasabb kiszabható bírság a magánmunkaközvetítés szabályainak megsértéséért, a munkaerő-kölcsönzés szabályainak megsértéséért, továbbá a termelő-, illetőleg biztonsági berendezésekre vonatkozó szabályok megszegéséért; - 100.000 forint helyett 150.000 forint a legmagasabb kiszabható bírság a munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegéséért, a munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértéséért, külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítéséért, munkavédelmi szabálysértésért, valamint a közúti forgalomban fuvarozást végző járművekre és azok személyzetére vonatkozó szabályok megszegéséért. Ezen túlmenően, az eljáró hatóságok köréből törli a tervezet az ÁNTSZ-t a az orvosi vizsgálathoz kötött munkakörben előírt munkaköri alkalmassági vizsgálati eredménnyel nem rendelkező személy foglalkoztatásának, illetőleg a munkavédelmi szabálysértésnek megállapítására indított eljárásban. A törlés indoka, hogy az ÁNTSZ ezzel foglalkozó szervezeti egységei az általános hatáskörű munkaügyi ellenőrzési szerv, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségbe, illetve annak felügyelőségeibe beépülve látják el e feladatukat. A rendeletmódosítás mindenhol egységesíti az eljáró hatóságok megnevezését a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvénynek megfelelően. Sor kerül továbbá egy új szabálysértési tényállás megfogalmazására azzal a felszámolóval szemben, akinek a mulasztása miatt sérül a felszámolás alatt lévő munkáltatónál dolgozók munkabérhez való joga. A kiszabható bírság mértéke a maximális 150.000 Ft. Mivel ez a felszámoló szabálysértése, ez a bírság a felszámoló vagyonát és nem a felszámolás alatt álló munkáltató vagyonát terheli.
7