102/1995. (VIII.25.) Korm. rend
Statisztikai adatok 2013 évi 51 milliárd forinttal szemben idén 54 milliárd
forint körüli a táppénz budget, a táppénzjogosultak száma a 2010. évi 3 millió 474 ezerről 2013-ra 3 millió 796 ezerre nőtt a táppénzes esetek száma a valamivel több, mint egymillióról 825 ezerre csökkent. 2010-ben naponta még átlagosan a dolgozók 2,2 százaléka, 76 ezer ember, addig 2013-ban már csak 1,4 százalékuk, 54 ezer ember. 2010-ben még 27, 2013-ban már csak 24 napot volt táppénzen egy magyar munkavállaló a táppénzcsalás akár két év börtönnel sújtható
Keresőképtelenség megállapításának esetei • aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni; • aki terhessége, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és terhességi‐gyermekágyi segélyre nem jogosult; • az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja; • a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban; • a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket otthon ápol és a gyermeket saját háztartásában neveli; • aki fekvőbeteg‐gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, • akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek vagy járványügyi zárlat miatt (intézkedést elrendelő tisztifőorvos értesítése alapján) nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható; • a méltányosságból adható táppénz a szülőnek, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A keresőképtelenség igazolása A biztosított keresőképtelenségét az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató (intézmény) orvosa igazolja, tehát magánorvos nem jogosult a táppénzhez szükséges keresőképtelenség igazolására.
• a háziorvos, • a házi gyermekorvos • a járóbeteg‐szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes • az ideggondozó, ha az intézményvezető erre feljogosította • a bőr‐ és nemibeteg‐gondozó, ha az intézményvezető erre feljogosította • a tüdőgondozó, ha az intézményvezető erre feljogosította • az onkológiai gondozó szakorvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította • az egészségbiztosítási pénztár ellenőrző főorvosa • egészségbiztosítási pénztárral felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos.
A beteg a keresőképtelensége idején köteles: • az orvos utasításait betartani, különös tekintettel a gyógyulását elősegítő, meghatározott időtartamú ágynyugalomra vonatkozóan • a tartózkodási helyről való kijárás korlátozásának betartására, • a vizsgálatokon megjelenni, • a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni arról, ha ez idő alatt más orvos is kezeli, • a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak bejelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét). Ha a biztosított a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvos döntésével nem ért egyet, a keresőképességének elbírálását kérheti a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve illetékes főorvosi bizottságánál (FOB).
A beteg köteles tájékoztatni az orvost munkavégzése, tevékenysége azon körülményeiről, amely összefüggésben lehet az egészségi állapotával. Az egészségi szempontból lényeges elemeket az orvos a betegdokumentációban is rögzíti.
A keresőképtelenség ellenőrzése Az ellenőrzés keretében az ellenőrző főorvos jogosult:
a beteg vizsgálatára, a betegdokumentációba betekintésre, szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására., Javaslat a táppénzfolyósítás megszüntetésére, Az ellátott tartózkodási helyén is ellenőrizhet. Felülvéleményező főorvos:: Fentiek + 30 napon túli keresőképtelenséget legalább havonta ellenőrzi.
Munkáltatónak Joga van a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az OEP-nél, igazgatási szolgáltási díja 15.800 Ft.
Keresőképtelenség visszamenőleges igazolása A háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg. A fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szerve kivételesen indokolt esetben visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra állapíthatja meg a biztosított keresőképtelenségét.
1. § (1)1 A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja.2 (3)4 A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni.
„mindenkor érvényes szakmai irányelvek” „Szakmai
irányelvek a keresőképesség orvosi elbírálásához”
Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézet kiadványa 1989
Az orvos saját dokumentációjában Keresőképtelenség okát (betegség, állapot
megjelölésével), Egyéb jogcímét (pl. gyermekápolás) Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén - amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg - a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. A kódot az üzemi baleset tényét megállapító határozat bemutatásakor kell módosítani.
BNO kódját, fogalmát feljegyzi. Heti jelentést készíteni az OEP számára.
Táppénz jellege Üzemi baleset
Kód
1 Foglalkozási megbetegedés 2 Közúti megbetegedés 3 Egyéb baleset 4 Beteg gyermek ápolása 5 Terhessé-szülés miatti keresőképtelenség 6 Közegészségügyi ok …. 7 Egyéb keresőképtelenség 8 Veszélyeztetett terhesség 9
Keresőképesség meghatározása A munkavégző képesség átmeneti és teljes vagy
részleges elvesztésével járó állapotok összessége Azt a munkát, amelyben a megbetegedése előtt dolgozott nem tudja ellátni Tartós keresőképtelenség esetén kezdeményezni kell a munkaköri alkalmassági vizsgálatot
Gyógytartam Anatómiai gyógytartam Sérült szövetek anatómiai egysége helyreállt (pl. törtvégeket csontos callus rögzíti, sebszélek összetapadtak) Funkcionális gyógyulás Károsodott szerv működése maradéktalanul helyreállt, vagy érdemi javulás nem várható (rehabilitáció után) Tényleges gyógytartam Valahol a kettő között – sérülés elsődleges orvosi ellátásának végéig
Foglalkozás FEOR besorolási rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat – foglalkozások
leírása Ajánlott irodalom: Foglalkozás-egészségügyi kézikönyv (letölthető a http://www.omfi.hu/ honlapról)
Példák keresőképtelenségre
A keresőképtelenség időtartama gerincbetegségekben napokban
A keresőképtelenség időtartama bélbetegségekben
A keresőképtelenség időtartama bélbetegségekben
Vénás megbetegedések