2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás

Nyékládháza város Integrált településfejlesztési stratégiája 2015. június 314/2012. (XI.8.) Korm. rend. 31.§ (1) véleményezési eljárás Tervező:

ITS – VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

BEVEZETŐ Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meg‐ fogalmazott tartalommal és véleményezési eljárás lebonyolításával készült. A Megalapo‐ zó vizsgálat munkarész az újonnan készülő Településfejlesztési koncepcióval együtt ké‐ szült. A megalapozó vizsgálat a hatályos Településrendezési eszközök, a 32/2015. (IV.29.) KT határozattal elfogadott ‐ 2014‐2019 időszakra vonatkozó – gazdasági prog‐ ram, az önkormányzat különböző típusú adatszolgáltatásai, valamint az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatási szakasz során rendelkezésre bocsájtott adatai alapján ké‐ szült. A város korábban nem rendelkezett településfejlesztési stratégiával. Az ITS készítését nem csak a jogszabályi környezet változása indokolja, hanem az Euró‐ pai Unió programozási ciklusa is, a megújult kohéziós politikával való összhang megte‐ remtésére irányuló igény, továbbá a településen élők szükségletei, elvárásai. Az ITS készítése során Nyékládháza önkormányzatán túl a helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosok, szomszédos települések is lehetőséget kaptak egyedi igények meg‐ fogalmazására, az elkészült anyagok megtekintésére, észrevételezésre. Nyékládháza város területén az alábbi városrészek kerültek kijelölésre a területhaszná‐ latok tipizálása alapján: ① Nyék – Városközpont ② Ládháza – Kertváros ③ Üdülőterületek ④ Zártkertek – Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb ⑤ Egyéb külterület ⑥ Bányaterület – tavak ① Nyék városközponti terület A városközpont határait a nyomvonalas létesítmények – 80. sz. vasútvonal, 3. sz. főköz‐ lekedési út – és a meglévő területhasználatok adják. A területen található az intézmé‐ nyek és kereskedelmi egységek többsége, továbbá a város egyetlen műemléke is. A jelen‐ legitől hangsúlyosabb városközpont kialakítása, a szolgáltatások spektrumának bővítése és a közterületek rendezése a területen megjelölt elsődleges cél. A közlekedési területek fejlesztése, rendezése révén új beépítésre szánt területek alakíthatók ki. ② Ládháza régi településrész Ládháza egykoron külön település volt, a 80. sz. vasútvonal és a Hejő határolta városrész jellemzően kertvárosias és falusias beépítésű lakóterület. A városrésznek a templom körüli régi központ felélesztése adhat lendületet, illetve a közterületek rendezése. ③ Üdülőterületek A kavicsbányászati tevékenységből visszamaradt tavak körül különböző típusú üdülőte‐ rületek alakultak ki, melyek komplex kezelése szükséges. A terület‐egységen elsősorban

1


műszaki infrastruktúra‐fejlesztések (közlekedés, közmű) és közterület‐rendezések szükségesek a minőségi javulás érdekében. ④ Zártkertek A város területén több típusú zártkert található: ún. Pingyom, a 3. sz. főút melletti terüle‐ tek (szőlőhegy); ezek használata, adottsága, jellemzői eltérnek egymástól. A területek rendezése, műszaki infrastruktúra (közlekedés, közmű) fejlesztések, idegenforgalmat támogató beruházások megvalósítása szükséges. ⑤ Egyéb külterület A város az igazgatási terület nagyságához viszonyítva relatíve kevés mezőgazdasági mű‐ velés alatt álló területtel rendelkezik. A város saját szükségleteinek legalább részben helyi termelésből származó kielégítése érdekében biztosítani kell a jó minőségű termő‐ földek megóvását és művelésben tartását. ⑥ Bányaterület – tavak A geológiai adottságok miatt a kavicsbányászat nagyban meghatározza a település képét, a tevékenység során keletkező tavak rekreációs célú hasznosítására van igény. A bányá‐ szati tevékenység területigénye jelentős, a meglévő bányatelkek hasznosíthatósága ha‐ marosan eléri határait, ugyanakkor a terjeszkedésnek határt szabnak a műszaki infra‐ strukturális elemek, a beépített területek, a Hejő, valamint a magasabb szintű előírások is. A kavicsbánya fejlesztési területeinek meghatározása, a tavak és környezetüknek rendezése, rekultivációja szükséges. A városrészek térbeli helyei

2


1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1.1.1. A stratégiai célok meghatározását befolyásoló magasabb szintű elhatározások Az Európai Unió versenyképességének fejlesztését célzó, tíz éves Lisszaboni Stratégia 2010‐ ben lejárt, az új stratégiát az Európai Tanács 2010. június 17‐i ülésén fogadták el a tagál‐ lamok. A jelenlegi évtizedre szóló Európa 2020 stratégia felmérte elődje gyengeségeit, és három prioritást (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés), új elemként 5 számsze‐ rűsített célt határoz meg: 1. a 20‐64 éves népesség foglalkoztatási rátájának 75 százalékra emelése, többek kö‐ zött a fiatal, az idősebb, illetve az alacsony képzettségű munkavállalók nagyobb mértékű foglalkoztatása, valamint a legális migránsok fokozottabb integrációja ré‐ vén; 2. a kutatás‐fejlesztés feltételeinek javítása úgy, hogy ezen a területen a köz‐ és a ma‐ gánszféra beruházásainak együttes mértéke elérje a GDP 3 százalékát; 3. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990‐es szinthez képest 20 száza‐ lékos csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának 20 százalékra való növe‐ lése a teljes energiafogyasztásban, illetve az energiahatékonyság 20 százalékkal történő növelése; 4. a képzettségi szint javítása, különösen törekedve arra, hogy kevesebb mint 10 szá‐ zalékra mérséklődjön a korai iskolaelhagyás aránya és egyidejűleg legalább 40 százalékra nőjön a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkező 30‐34 éves korúak aránya; 5. a társadalmi befogadás elősegítése, mindenekelőtt a szegénység csökkentése révén, legalább 20 millió ember kiemelésével a kirekesztődés fenyegetettségből. A célkitűzések európai szintű megvalósulását a nemzeti reformprogramokban lefektetett nemzeti szintű vállalások teszik lehetővé, melyeket először 2010. november 12‐ig kellett a tagállamoknak elkészíteniük. A célok eléréséhez az EU három eszközt társított: a meglévő uniós eszközök mellett az EU 7 „zászlóshajó kezdeményezése” segít a célok elérésében: 1. „Innovatív Unió” a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására; 2. „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelésére; 3. „Európai digitális menetrend” az egységes digitális piac előnyeinek kiaknázására; 4. „Erőforrás‐hatékony Európa” a gazdaság fenntartható növekedéséért; 5. „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kis és közepes vállalkozások) üzleti környezetének javítására; 6. „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálására; 7. „Szegénység elleni európai platform” a szociális és területi kohézió biztosításáért. A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót az Or‐ szággyűlés a H/13094. számú határozatával fogadta el. A koncepcióban 4 hosszú távú, 2030‐ig szóló átfogó fejlesztési cél került meghatározásra: 1. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, 2. népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, 3. természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és kör‐ nyezetünk védelme, 4. térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

3


A területi specifikus célok:  az ország makro‐regionális szerepének erősítése,  a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat,  vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése,  kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése  területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése,  összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Nemzeti jövőkép Magyarország 2030‐ban Kelet‐Közép‐Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható haszná‐ latára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Természeti és kulturális erőforrások hatékony kihasználása a gazdasági fejlődés érde‐ kében:  Megújuló energiapotenciálra építve csökken az energiafüggőség, előtérbe kerül az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások használata.  A vizekkel való fenntartható gazdálkodás a tájfenntartást, agráriumot és klímavé‐ delmet támogatja.  A helyben élőket gazdagító agrár‐ és élelmiszergazdasági a kiváló minőségű ter‐ mőföldekre épül.  Az épített örökség sokszínűsége, a kultúra, a zene, a hagyományok egyedisége ki‐ váló alapja a turizmus fejlesztésének, az innovatív iparágaknak és a nemzeti ösz‐ szetartozás erősítésének. A társadalmi elégedettség és kohézió növelése érdekében:  A jól végzett munkát meg kell becsülni.  Új munkahelyeket kell létrehozni, támogatni kell az új foglalkoztatási formákat, esélyegyenlőséget, különböző helyzetű társadalmi csoportokat.  A természeti erőforrásokkal való fenntartható bánásmódnak és a táj védelmének be kell épülnie a köztudatba.  A hagyományos ismeretének, a kulturális örökség védelmének a társadalmi ér‐ tékrend részévé kell válnia. Az ország eltérő társadalmi, gazdasági és környezeti adottságú területei egy sokszínű, egészséges nemzeti területi rendszert alkotnak:  Az eltérő adottságú térségi rendszereknek egymással szoros munkamegosztás‐ ban kell állni.  Az elérhetőség és hozzáférhetőség révén a helyi feltételekhez igazodva kell a biz‐ tosítani a térség lakóinak létbiztonságát és életminőségét.  Társadalmi kapcsolatokat kell erősíteni a határon túli magyarsággal. Jelentős kihasználatlan potenciál rejlik a vidéki térségekben, ahol az ország gazdasági és társadalmi tartalékainak nagy része található:  Helyi piacok fejlesztésével vissza kell szerezni a belföldi piacokat; a helyi és meg‐ újuló energiaforrásokkal javítani kell az ellátásbiztonságot.  A könnyebb elérhetőség és megélhetés biztosítása megállítja az elvándorlást.

4




Korszerű és versenyképes családi gazdaságok működésével biztosítható a vidéki foglalkoztatottság.

Célrendszer:

Nyékládháza város jövőképe a véleményezési eljárás alatt lévő Településfejlesztési kon‐ cepció szerint: „Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik ” 5












Élhető Megfelelő életteret biztosítani tudó lakóterületek, javuló közbiztonság, hangsú‐ lyos városközpont, ügyfélközpontú humán infrastruktúra szolgáltatások Természeti környezeti adottságait kihasználó Geomorfológiai és táji adottságokra (kavicsbányák, szőlők) alapozott fejlesztések, megújuló energiákat hasznosító beruházások (geotermikus energia térségi hasz‐ nosítása, solar‐park) Vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag Rekreációs területek mennyiségi és minőségi növelése, természeti értékek (öko‐ lógiai hálózat, tájkép) védelme Minőségi lakóhely Laza beépítésű, zöldfelületekben gazdag, teljes körű műszaki infrastruktúrával el‐ látott, csendes, nyugodt övezetek kialakítása, alacsony közlekedési terheléssel, jó levegőminőséggel. Szabadidős területet biztosító A helyi lakosság és a településre érkező vendégek számára széles körű kínálat biztosítása, úgy aktív sportolási, mint pihenési szempontból

1.1.2. Városfejlesztési irány, stratégiai célok A fejlesztési irányok, stratégiai célok a város adottságai és a településen élők igényei alapján kerültek meghatározásra. A városfejlődést támogató elemek:  földrajzi fekvés, kiváló közlekedési kapcsolat‐rendszer  jól működő térségi kapcsolatrendszer A városfejlődést gátló elemek:  korlátozott terjeszkedési lehetőség (bánya, műszaki infrastruktúra)  városközpont hiánya, „elépített” területek  egyes szolgáltatási szektorok nem elégséges szintje (gyógyszerellátás, szakkép‐ zés, kereskedelem‐szolgáltatás, idegenforgalom) Jövőkép „Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik ” A városiasodás erősítése érdekében versenyképesnek és innovatívnak kell lennie, hogy a helyi gazdasági erősödhessen, fejlődhessen. A népesség megtartása és a városi élet nép‐ szerűsítése érdekében biztosítani kell az élhetőséget, szeressenek a lakosok a települé‐ sen élni, megfelelő szolgáltatási kínálat legyen úgy a kereskedelem, mint a szabadidő eltöltési lehetőségek terén. A város fenntarthatósága érdekében a környezetminőséget óvni, védeni szükséges; a meglévő erőforrásokkal takarékosan kell bánni.

6


Az országos fejlesztési irányokat és a település adottságait figyelembe véve az alábbi célok kerültek meghatározásra: Nyékládháza élhető, a természeti környezeti adottságait kihasználó, vízfelületekben és természetközeli területekben gazdag minőségi lakóhelyet és szabadidős területet biztosító kisvárossá válik

Jövőkép Stratégiai cél Tematikus célok

Tematikus részcélok

Gazdaság erősítése

Életminőség javítása

Térségi szemléletű munkamegosztás

Foglalkoztatott‐ ság növelése

Humán infra‐ struktúra fej‐ lesztése

Városiasodás feltételrendsze‐ rének javítása

Igazgatási határok rendezése

Helyi munka‐ helyteremtés‐ ösztönzők, vál‐ lalkozóbarát helyi adórend‐ szer kialakítása

Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonyságá‐ nak javítása

Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása

Egészséges munkakörülmé‐ nyek biztosítása

Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatel‐ látásokra

Technológiai fejlesztés ösztön‐ zése, támogatása

Természeti és épített környezet fejlesztése

Rekreációs területek fej‐ lesztése

Lakóterület‐ fejlesztés

Hangsúlyos településköz‐ pont kialakítása

Vállalkozók – önkormányzat közötti kapcso‐ lat erősítése

Oktatást, kép‐ zést ösztönző programok

Környezettudatosság erősítése

Zártkerti területek rendezése

Műszaki infra‐ struktúra fejlesztése

Zöldfelület fejlesztés

Energiahaté‐ konyság javítá‐ sa

Bányatavak és környezetük rendezése, fejlesztése

Meglévő lakóterületek és környeze‐ tük rendezé‐ se

Zártkertek tipizálása, egyedi szabá‐ lyozása

Közlekedési kapcsolatok javítása, átala‐ kítása, fejlesz‐ tése, városré‐ szek kapcsola‐ tának javítása

Közterületi zöldfelületek rendezése, fejlesztése

Solar park kialakítása

Közterületek rendezése, fejlesztése

Üdülőterületek rendezése, fejlesztése

Új lakóterü‐ letek kiala‐ kíthatóságán ak biztosítá‐ sa

A szőlő és gyümölcster‐ melési célt szolgáló terüle‐ tek fenntartása

Komplex rendszerű felszíni vízren‐ dezés megol‐ dása

Védelmi célo‐ kat szolgáló fásítások bővítése

Geotermikus energia hasz‐ nosítására alapozott fejlesztések

Városi ellátó‐ rendszer fej‐ lesztése

Sport‐területek rendezése, fejlesztése

Alközpont fejlesztés

Zártkerti pincék idegen‐ forgalmi hasz‐ nosítása

Meglévő köz‐ műhálózatok cseréje, kor‐ szerűsítése, fejlesztése

Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása

Környezetter‐ helés csökken‐ tése

Fenntartható és élhető város kialakítása Esélyegyenlőség és társadalmi integráció biztosítása Városrész területi céljai

Nyék – Városközpont Hangsúlyos településközpont széles körű intézményi infrastruktúrával

Ládháza – Kertváros Lakóterületek rendezése alközpont‐fejlesztéssel

Üdülőterületek Üdülő‐ és hétvégi házas üdülőterüle‐ tek rendezése, fejlesztése

Zártkertek (Pingyom, 3. sz. főút menti, egyéb) Zártkertek tipizálása és egyedi szabá‐ lyozású fejlesztése, környezetállapot rendezése

Egyéb külterület Művelés alatt álló területek fenntartásá‐ nak biztosítása

Bányaterület – tavak Bányászati tevékenységgel érintett területek lehatárolá‐ sa, korlátok közé szorítása, bányatavak közösségi célokat szolgáló hasznosítása

7


Tematikus célok, részcélok leírása: A. Térségi szemléletű munkamegosztás Ahhoz hogy a város jobban meg tudjon felelni a felmerülő kihívásoknak csak térségi szemléletű válaszban lehet gondolkodni. A környező településekkel való megfelelő munkamegosztással, win‐win kapcsolat‐rendszer építésével, fejlesztésével olyan te‐ lepüléscsoportot lehet kialakítani, amely megállítja a jelenlegi, térséget jellemző ked‐ vezőtlen demográfiai, gazdasági folyamatokat. a) Igazgatási határok rendezése Nyékládháza igazgatási területe jelenleg olyan sajátos helyzetben van, hogy olyan területek kötelező feladatait is biztosítania kell, melyek szervesen nem részei a településnek (Pingyom – Miskolc, Mályi, Bükkaranyos), illetve megosztott terü‐ lethasználat miatt problémás az egyes ingatlanok kezelése, szabályozása (Öreg‐tó és Középső‐tó, valamint a körülöttük kialakult üdülőterületek – Mályi) b) Komplex turisztikai hálózat, kínálat létrehozása A város és környezetének fekvése (domboldali szőlők, pincék), geomorfológiai adottságai (bányatavak rendszere – Mályi, Hejőkeresztúr), kiváló közlekedési kapcsolatai (vasút, közút, kerékpárút) megfelelő szervezéssel, az egyes települé‐ sek erősségeit számba véve, tovább erősítve olyan komplex kínálat jöhet létre, melyből mindenki kiveheti a részét. c) Térségi, kistérségi megállapodások különböző feladatellátásokra A város intézményrendszere jelenleg is nyújt alapszolgáltatásokat a környező ki‐ sebb települések lakóinak, de ezek fejlesztésével javítható a jelenlegi ellátás szín‐ vonala. A gazdaságosan nem fenntartható szolgáltatások igénybe vételi lehetősé‐ gét továbbra is Miskolc Megyei Jogú Városban kell biztosítani. B. Foglalkoztatottság növelése A város a relatív munkanélküliségi rátát tekintve a B.‐A.‐Z. megyei átlag alatti, azon‐ ban az országos átlag feletti. A munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatottsági szint növelése érdekében a megfelelő gazdasági, intézményi feltételeket biztosítani szükséges. a) Helyi munkahelyteremtés‐ösztönzők, vállalkozóbarát helyi adórendszer kialakí‐ tása Az önkormányzatnak – ha kis mértékben is – van lehetősége hatást gyakorolni a foglalkoztatottságra, pl. megengedőbb jellegű helyi adópolitika (iparűzési adó, gépjármű adó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, telekadó, építményadó) ki‐ alakításával, klaszterek létrehozásával, pályázati források bevonására irányuló intézményi támogatással. b) Egészséges munkakörülmények biztosítása Az egészséges, tiszta és biztonságos munkahely alapvető jog. A munkakörülmé‐ nyek nagy hatással vannak a dolgozók szellemi és fizikai állapotára is, ezért kö‐ zösségi érdek, hogy a foglalkoztatottak minél jobb munkakörülmények között dolgozhassanak. Az önkormányzatnak elsősorban a polgármesteri hivatali, helyi oktatási és egészségügyi intézmények területén, illetve a közfoglalkoztatásban

8


részt vevők számára kell fejlesztéseket végrehajtani, hogy a dolgozók korszerű, megfelelő munkakörnyezetben végezhessék munkájukat. c) Technológiai fejlesztés ösztönzése, támogatása A foglalkoztatottság és iparűzési adó bevétel, valamint a közösségi szerepvállalás tekintetében sem elhanyagolható a helyi kis‐ és középvállalkozások szerepe, fenntarthatóságuk, működésük érdekében folyamatos fejlesztésük, technológiai szintjük javítása közösségi érdek, ezért önkormányzati oldalról a lehetőségek függvényében – úgy az ügyintézések hatékonyságát, mint a pályázati forrásokhoz jutást – támogatni szükséges. C. Humán infrastruktúra fejlesztése Ahhoz hogy a város képes legyen megőrizni lakosságát, ellátásukat megfelelő módon, minőségben biztosítsa folyamatosan fejlesztéseket kell végrehajtani. a) Intézményi szolgáltatások spektrumának szélesítése, minőségének, hatékonysá‐ gának javítása A Polgármesteri Hivatal jelenlegi épülete nem városhoz méltó, a családi házból átalakított épület kialakítása, zeg‐zugos mivolta, környezete, parkolási lehetősé‐ gei nem felelnek meg a mai kor igényeinek, ezért új hivatal építésére merült fel igény, amely nem egy meglévő épület átalakítása, hanem az igényekhez igazodó új épület létesítése. Az általános iskola épületének fejlesztése is szükséges, úgy az energetikai korszerűsítés, mint a sportcsarnok hiányának tekintetében. b) Vállalkozók – önkormányzat közötti kapcsolat erősítése A városi önkormányzat jelenleg is tart lakossági fórumokat, próbálja nagyobb kö‐ zösségi aktivitásra ösztönözni a helyi vállalkozókat, ezen rendszer fenntartása, il‐ letve továbbfejlesztése tervezett. c) Oktatást, képzést ösztönző programok A város jövőjét a jelenlegi fiatalok alkotják, ezért kiemelt cél a helyi gyermekek oktatása, a fiatalok képzése, továbbképzése. A helyi civil szervezeteket, sport‐ egyesületeket támogatni szükséges, hogy biztosítsák a fiatalság közösség építését, széles ismeretanyag megszerzését, hagyományok továbbvitelét, a szabad idő hasznos eltöltését. D. Városiasodás feltételrendszerének javítása Nyékládháza ugyan 2003 óta város, de a városias területek, életformák hiányoznak a településről, melyre azonban lenne helyi igény. a) Hangsúlyos településközpont kialakítása A város jelenlegi településközpontja ad helyt az általános iskolának, művelődési háznak és élelmiszerüzletnek, de megjelenésében, kialakításában, intézmény‐ rendszerében továbbfejlesztésre szorul. A Polgármesteri Hivatal épülete valame‐ lyest távolabb kapott helyet, részben a fekvése, részben az épület kialakítása in‐ dokolja a központba költöztetését.

9


b) Közterületek rendezése, fejlesztése Egy város megítélésében nagy szerepet játszik a közterületek kialakítása, állapo‐ ta, rendezettsége. A közterületeken biztosítani kell a megfelelő csapadékvíz elve‐ zetést, a minőségi és fenntartható zöldfelületeket, biztonságos közlekedést, közvi‐ lágítást, közbiztonságot; ezen területeket tekintve mindben vannak fejlesztési le‐ hetőségek.

c) Városi ellátórendszer fejlesztése A városban élő lakosság életének megkönnyítése érdekében családbarát szolgál‐ tatások, megfelelő idősellátás és gondozás, megelőzésre koncentráló egészség‐ ügyi rendszer fenntartása, fejlesztése. E. Rekreációs területek fejlesztése Mivel a városban élő lakosság jelentős része más településekre jár el dolgozni, bizto‐ sítani kell, hogy legalább a szabadidejüket Nyékládházán és lehetőség szerint aktí‐ van, közösségépítő jelleggel töltsék. A város adottságaira alapozva olyan turisztikai fejlesztek hajthatók végre, hogy más településről is jöjjenek Nyékládházára pihenni, kikapcsolódni és vegyék igénybe a helyi szolgáltatásokat, vásároljanak helyi termé‐ keket. a) Bányatavak és környezetük rendezése, fejlesztése A kavicsbányászat során jelentős méretű tavak keletkeztek. Ezek körül idővel megjelentek az üdülőterületek, sportterületek, közterületek, melyek rendezése, értéknövelő fejlesztése biztosítandó a fenntarthatóság érdekében. A tavak állapo‐ ta, kialakítása jelenlegi formájában nem alkalmas fürdésre, megoldandó a part‐ rendezés, a szociális funkciók elhelyezésére szolgáló épületek és a területet hasz‐ nálók számára kiszolgáló létesítmények telepítendők. b) Üdülőterületek rendezése, fejlesztése A városban számos üdülőterület alakult ki az évek során, ezek használata, jellege vegyes képet fest, melyek rendezése szükséges a konfliktusmentes használat ér‐ dekében. c) Sport‐területek rendezése, fejlesztése A városban jelenleg problémát jelent a különböző sportterületek hiánya, a min‐ dennapos testnevelési óra helyének biztosítása, aktív szabadidős tevékenység végzését szolgáló területeket kell feltárni, kijelölni, fejleszteni. F. Lakóterület‐fejlesztés A városban jellemzően kertvárosias és falusias beépítések terjedtek el egyedi telkesí‐ tett formában, ezen területek megfelelő infrastrukturális ellátását, fejlesztését, a hoz‐ zájuk tartozó közterületek rendezését, a településüzemeltetési szolgáltatásokat meg‐ felelő minőségben, folyamatosan fejlesztve szükséges biztosítani. A Nyékládházára jellemző bevándorlási többlet miatt megfelelő számú és minőségű új beépíthető terü‐ leteket kell biztosítani. a) Meglévő lakóterületek és környezetük rendezése A meglévő lakóterületeken a településüzemeltetési szolgáltatásokat a felmerülő igényekhez igazítva, folyamatosan fejlesztve biztosítani szükséges.

10


b) Új lakóterületek kialakíthatóságának biztosítása A meglévő lakóterületek között kialakuló foghíjakon túl új lakóterületek kialakít‐ hatóságának feltételeit is biztosítani szükséges a település eltartó képességéhez igazítva. c) Alközpont fejlesztés A Ládháza városrészen lévő templom körül megvannak egy alközpont kezdemé‐ nyei, annak további bővítésére, fejlesztésére kell lehetőségetbiztosítani, hogy a városrészen élőknek ne kelljen átmenni a vasút túloldalára. Ez az alközpont egy‐ ben a tavak körüli üdülőövezet ellátását is szolgálhatja. G. Zártkerti területek rendezése a) Zártkertek tipizálása, egyedi szabályozása A meglévő jelentős méretű és kiterjedésű zártkertek területhasználata széles ská‐ lán mozog, a Pingyom területén megjelent a lakófunkció is, a főút melletti domb‐ oldalon (szőlőhegy) részben szőlő‐ és gyümölcstermesztést, részben kiskertes művelést folytatnak, de az út mentén elég vegyes a területhasználat, a dombtetőn pedig vannak pincés területek is. A 3. sz. főút Emőd felé vezető részének nyugati oldalán hétvégi házként is funkcionálnak területek. Azaz a zártkertes területek egységes szabályozása, kezelése jelentős konfliktushoz vezetne, ezért először ti‐ pizálni kell az ingatlan‐együtteseket, meg kell határozni, hogy mely területeket je‐ lenleg mire használnak és mire alkalmasak a fenntartható fejlődés és a gazdasá‐ gossági szemlélet figyelembe vétele mellett, majd a meghatározott használat alap‐ ján kell a fejlesztéseket – lakó, üdülő, turisztikai, mezőgazdasági, egyéb gazdasági jelleg – végrehajtani. b) A szőlő‐ és gyümölcstermesztési célt szolgáló területek fenntartása A város területén vannak hagyományai a szőlő‐ és gyümölcstermesztésnek, ennek fenntartása, fejlesztése nem csak turisztikai, de tájképvédelmi és gazdasági célo‐ kat is szolgál. c) Zártkerti pincék idegenforgalmi hasznosítása A városi zártkertek egy részén pincés területek alakultak ki. Az ún. nyitott pincék programsorozathoz történő csatlakozással, kiegészítő turisztikai és kulturális program‐sorozattal növelhető a terület ázsiója. H. Műszaki infrastruktúra fejlesztése a) Közlekedési kapcsolatok javítása, átalakítása, fejlesztése A város kiváló térségi közlekedési kapcsolatokkal rendelkezik, de egyben konflik‐ tusforrást is jelent a városon áthaladó, azt szétszabdaló vasútvonal és a főútvona‐ lak. A vasúti pálya fejlesztése, új különszintű csomópontok kialakítása több tele‐ pülést érintően, magasabb szintű tervek alapján készül a helyi közösségi érdeke‐ ket szem előtt tartva. A meglévő közúti nyomvonalak és csomópontok területigé‐ nye, vonalvezetése, közlekedésbiztonságosságának rendezése fejlesztésre szorul. A tömegközlekedés fejlesztése, biztonságosabbá tétele érdekében a megállókban buszöblök kialakítására, buszvárók fejlesztésére merült fel igény. A gyalogjárdák kiépítése, műszaki állapotának folyamatos felülvizsgálata, szükség esetén javítá‐ sa, teljes körű akadálymentesítése megoldandó feladat.

11


b) Komplex rendszerű felszíni vízrendezés megoldása A városban nincs megoldva a komplex rendszerű felszíni vízrendezés, amely a térségben jelentős konfliktusforrás, az egy‐egy utcás vízelvezetés csak odébb há‐ rítja a problémát, de nem oldja meg, ezért térségi szemléletű vízrendezést kell megvalósítani. A domboldal felöl jövő vizek városon keresztül történő átvezeté‐ séhez a domboldalon az övárok‐rendszert ki kell építeni. c) Meglévő közműhálózatok cseréje, korszerűsítése, fejlesztése A városban kiépültek ugyan a közműhálózatok, de azok műszaki állapota, techno‐ lógiai színvonala sok esetben fejlesztésre szorul; a szolgáltatók bevonásával biz‐ tosítani kell a meglévő hálózatok felülvizsgálatát, szükség szerinti cseréjét, kor‐ szerű technológia alkalmazását. A városban a jövőre nézve kerülendők a kusza légvezetékek hálózata, a földkábeles műszaki megoldásokat kell ösztönözni a te‐ lepüléskép védelme érdekében. A regionális rendszerek korszerűsítésénél a kör‐ nyező érintett településeket is be kell vonni a fejlesztésbe. I. Zöldfelület fejlesztés a) Közterületi zöldfelületek rendezése, fejlesztése A városképet meghatározó zöldfelületek fejlesztését, folyamatos karbantartását, szükség esetén a növényzet cseréjét biztosítani kell a telepítési távolságok figye‐ lembe vételével, honos és tájra jellemző fajok alkalmazásával. b) Védelmi célokat szolgáló fásítások bővítése A környezetminőség megóvása érdekében a belterületen utcafásítások telepítése, továbbá a környezeti hatások megóvása érdekében a mezőgazdasági területeken ún. mezővédő erdősávok létesítése tervezett a hatályos erdőtervezett erdőterüle‐ tek figyelembe vételével. c) Zöldfelületi fedettség növelése, minőségi javítása A térség környezeti terhelése, a városon áthaladó jelentős forgalmat bonyolító közlekedési útvonalak miatt növelni szükséges a zöldfelületi fedettséget, úgy, hogy az a közlekedés biztonságát, továbbá a meglévő légvezetékeket ne veszé‐ lyeztesse. Az allergén, vattázó, tájidegen fajok folyamatos cseréje tervezett. J. Energiahatékonyság javítása A fenntartható fejlődés biztosítása és a közüzemi költségek csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások egyre nagyobb mértékű használata tervezett. a) Solar park kialakítása A 35. sz. főúttól délre solar‐park kialakítása tervezett. b) Geotermikus energia hasznosítására alapozott fejlesztések A Mályi községben lévő geotermikus kútból származtatott geotermikus energia hasznosítása Miskolc és Kistokaj mellett Nyékládháza számára is biztosíthat fej‐ lesztési lehetőségeket, a visszaáramló másodlagos hőforrás üvegházi termelés alapjául szolgálhat.

12


c) Környezetterhelés csökkentése Nyékládháza fejlesztési célul tűzte ki a szén‐dioxid kibocsátás csökkentését (City‐ Sec), ezért több energiatakarékosságot, energiahatékonyságot szolgáló projektet határozott meg. A kibocsátások csökkentését szolgálja a hulladékok hasznosítása, úgy, mint komposztáló üzem kialakítása, aprítékoló üzem létrehozása. A városrészek funkciói: Funkciók ↠

Gazdasági (ipari, keres‐ kedelmi)

Lakó

∎ ∎

∎ ∎

Egyéb külterület

Bányaterület – tavak

Rekreációs, turisztikai

Mezőgazdasági

∎

∎

Városközpont

Közigazgatási

Nyék Városközpont Ládháza Kertváros

∎ ∎

∎

Üdülőterületek

Zártkertek

Városrészek ↡

∎ ∎

1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

∎ ∎ ∎ ∎

∎

∎

Bányaterület – tavak ∎ szoros kapcsolat; ∎ kevésbé szoros kapcsolat

∎ ∎

Energiahatékonyság javítása

Zártkerti területek rendezése

∎ ∎

Lakóterület‐ fejlesztés

∎ ∎

Rekreációs területek fejlesztése

∎ ∎ ∎ ∎ ∎

Környezettudatosság erősítése Zöldfelület fejlesztés

Egyéb külterület

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

Természeti és épített környezet fejlesztése Műszaki infrastruk‐ túra fejlesztése

Zártkertek

Városiasodás felté‐ telrendszerének javítása

Üdülőterületek

Humán infrastruktú‐ ra fejlesztése

Nyék Városközpont Ládháza Kertváros

Foglalkoztatottság növelése

Tematikus célok

Életminőség javítása

Gazdaság erősítése Térségi szemléletű munkamegosztás

Stratégiai cél

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

∎ ∎ ∎ ∎ ∎ ∎

A részcélokhoz illeszkedő TOP indikátorok bemutatása: Eredmény indikátor Mértékegység Szomszédos települések és B.‐A.‐Z. megyei átlagos foglalkoztatottsági % ráta alakulása, változások Vállalkozások száma, aránya db/1000 fő Női népességen belüli foglalkoztatott‐ ság alakulása

%

Cél Foglalkoztatottság növelése Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Foglalkoztatottság növelése

13


Intézmények száma db Turizmusból származó bevételek ala‐ kulása, változása Megújuló energiaforrások részaránya a teljes energiafogyasztáson belül

eFt; % %

Humán infrastruktúra fejlesztése Városiasodás feltételrendszerének javítása Térségi szemléletű munkamegosztás Rekreációs területek fejlesztése Műszaki infrastruktúra fejlesztése Energiahatékonyság javítása

Az alábbi output indikátorok mérésével lehet az egyes célok megvalósulását értékelni: Output indikátor Mértékegység Fejlesztett, illetve újonnan létesített iparterületek területnagysága ha Pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Nem pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozások száma db Közfoglalkoztatottak száma fő Városközpontot érintő fejlesztési területek m2 Intézményi területek nagysága m2 Orvosi ellátásban (házi orvos, gyerekorvos, fogorvos) részesülők száma fő Felújított intézmények száma db Új építésű lakások száma db Új építésű üdülők száma db Turisztikai programban részt vevő pincék száma db Rendezett közterületek nagysága m2 Védelmi célú fásítások, erdőtelepítések során telepített fák száma db Közterületi utcabútorok száma db Korszerűsített közműhálózat hossza km Csapadékvíz‐elvezető rendszer hossza, változása km Közlekedésbiztonsági fejlesztéssel érintett terület nagysága ha Kerékpárút hossza km Akadálymentesített gyalogjárdák hossza km Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága m2 Megújuló energiaforrás kapacitása MW Energiahatékonysági fejlesztésekkel elért megtakarítás PJ/év A fenti táblázat szerinti indikátorok mérése éves rendszerességgel történhet, az adatok vizsgálata segíti a nyomon követést, monitoring‐rendszer működtetését.

14


2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával A stratégia alkotása során meghatározott projektek jellegűk alapján csoportosíthatóak:  Kulcs projektek: alapvető fontosságúak a cél elérése érdekében, más tervezett fej‐ lesztések előfeltételei  Hálózatos projekt: egymással összehangolt, térben kapcsolódó fejlesztések  Akcióterületi projekt: egy adott területre vonatkozó fejlesztés Tematikus célok Térségi szemléletű munkamegosztás Foglalkoztatottság növelése Humán infrastruktúra fejlesztése Városiasodás feltétel‐ rendszerének javítása Rekreációs területek fejlesztése Lakóterület‐fejlesztés Zártkerti területek rendezése Műszaki infrastruktúra fejlesztése Zöldfelület fejlesztés Energiahatékonyság javítása

Kulcsprojekt Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak támogatása

Hálózatos projektek

Oktatás‐fejlesztési be‐ ruházások Közintézmények infra‐ strukturális fejlesztései Szociális szolgáltatások fejlesztése Városközpont fejlesz‐ Intézményhálózat fej‐ tése lesztése Vízi sport bázis kialakí‐ Bányatavak fejlesztése tása Közműhálózat fejlesz‐ tése Közbiztonság javítást szolgáló fejlesztések Szőlők, kiskertek fej‐ lesztése Vasút és közút nyom‐ vonalainak, műszaki állapotának fejlesztése Kerékpárút hálózat fejlesztése Közterületek fejlesztése Önkormányzati tulaj‐ Geotermikus energia donban lévő ingatla‐ hasznosítása nok energiahatékony‐ Sity Sec programhoz ságának fejlesztése csatlakozás

Akcióterületi projektek Borturizmus, pincelátoga‐ tó hálózati rendszer kiala‐ kítása Sportcsarnok építése Lakóterületfejlesztés Vasút‐közút találkozásánál csomópont‐fejlesztés Belvárosi forgalombizton‐ sági fejlesztések Solar‐park létesítése Aprítékoló üzem építése Komposztáló‐üzem építés

15


A városrészeken belül az alábbi akcióterületek kerültek lehatárolásra: a) Nyék – Városközpont A városból hiányzik a hangsúlyos településközpont és a közösségi rendezvények számára kiépített közterüle‐ tek, a meglévő szolgáltatások nem elég széles spekt‐ rumúak és alacsony színvonalúak. A Polgármesteri Hivatal – mely a települést reprezen‐ tálja – elhelyezése és az épület funkcionális kialakítása – a Vasút úton lakóházak közé ékelve, beszorítva – nem méltó a városi ranghoz, az átalakított épület belső el‐ rendezése, a zeg‐zugos közlekedés, a telek hátsókert‐ jében kijelölt parkolóhely állapota és a behajtás lehető‐ sége miatt távlatban a városközpontban új helyre, a Kossuth utcán, a Szepessy kúria környezetében kap‐ hatna helyet. Az új hivatal épülete, amely a funkciójá‐ hoz és rangjához megfelelően kerülne kialakításra egyúttal egy városi főtér térfalát is alkothatja. A Mezőcsáti út nyomvonalának korrigálásával a köz‐ ponton átmenő forgalom csökkentése, a közlekedés‐ biztonság javulása, és a városközponti területek moto‐ ros forgalmának fokozatos kiszorítása a cél. A vasútállomás és környezetének rendezése, továbbá a vasút‐közút kapcsolatainak fejlesztése nem csak a Nyéki, de a Ládházai településrészt is érinti. b) Ládháza – kertvárosias lakóterület A Ládházai településrészen egyrészt a templom körüli területen, ill. a jelenlegi sportterület környezetében al‐ központ‐fejlesztés, másrészt az ónodi út nyomvonalának korrekciójával, illetve a hatályos szabályozási terv szerin‐ ti lakóterület fejlesztési célok megvalósításával a telepü‐ lésrész önálló funkciókat kaphat.

c) Üdülőterületek A bányatavak mentén kialakult üdülőterületek rendezése, szabályozása, műszaki inf‐ rastruktúrájának fejlesztése, a közterületek rendezése szükséges. Az északi üdülő‐ részhez szervesen csatlakozik a Mályi igazgatási területéhez tartozó üdülőterület, az igazgatási határ a szervesen összetartozó területegységhez tartozó területeinek kor‐ rigálása szükséges az egységes területhasználat biztosítása érdekében.

16


Az üdülőterületek környezetében fekvő zöldfelületek, sportterület rendezése, fejlesz‐ tése biztosítandó.

d) Zártkertek Az ún. Pingyom városrész több település igaz‐ gatási területét érinti és jellemzően mindenütt problémás a terület kezelése, ugyanis kevere‐ dik a hobbikertként történő területhasználat a lakófunkcióval, egyes esetekben különböző gazdasági funkciókkal. A Pingyom területegy‐ ség együttes kezeléséhez a szomszédos telepü‐ lésekkel együtt összehangolt rendezési elvek kialakítása, ennek megfelelő műszaki infra‐ strukturális fejlesztés biztosítása tervezett. A 3. sz. főút nyugati oldalán (szőlőhegy), a domboldalra felkúszó zártkertek használata, kezelése jelenleg ve‐ gyes képet fest, melynek rendezése településképi, tele‐ pülésüzemeltetési és környezetrendezési szempontból is megoldandó. A terület egy részén üdülő‐ és hétvégi házak vannak szabadidő eltöltési vagy lakó funkcióval, másutt szőlőterület és pince, illetve gyümölcsös és szerszám‐tároló építmény található, de akad felha‐ gyott, kezeletlen terület is. A helyi igények, gazdaságo‐ san kiépíthető és fenntartható, működtethető műszaki infrastruktúrahálózat‐fejlesztés, a domborzati adottsá‐ gokhoz illeszkedő új beépítések kialakítása, idegenfor‐ galmi (borturizmus, nyitott pincék) fejlesztések meg‐ valósítása tervezett térségi összefogással.

17


e) Egyéb külterület A külterületen a település méreteihez képest alacsonynak mondható a művelés alatt álló területek részaránya, a mezőgazdasági termeléshez megfelelő adottságokkal rendelkező területek védelme, a művelésben tartás biztosítása szükséges. A műve‐ lésben lévő területek védelmét szolgálják a műszaki infrastrukturális fejlesztések op‐ timalizálása, a komplex csapadékvíz‐elvezető rendszer megvalósítása, illetve a vé‐ delmi célú fásítások. Az ún. Almáskert terület irányában tervez fejleszteni a kavicsbánya, így a területen új kavicsbánya kialakításával, majd a használat során keletkező újabb tó létrejöttével lehet számolni. Az új bányanyitásnál már figyelem‐ be kell venni a terület távlati felhasználásának lehetőségeit is.

f) Bányaterületek ‐ tavak A település területén lévő bányaterületeket optimalizálni szükséges. Azon területe‐ ket, ahol már nem folyik bányaművelés rekultiválni szükséges a vonatkozó magasabb szintű előírások szerint, és át kell minősíteni olyan területhasználatba, hogy a „visz‐ szamaradó” területek közösség rekreációs célokat szolgálhassanak. Mivel a bányák munkahelyet teremtenek, és az ott folyó tevékenység után iparűzési adót szed be a város, ezért a bányavállalkozók településen tartása fontos cél, ugyan‐ akkor átgondoltan kell meghatározni, hogy mely területeken enged bányát nyitni a település vezetése, mivel a tevékenység felhagyását követően visszamaradó területek (vízfelületek és környezetük) rekreációs célra történő átalakítása és fenntartása je‐ lentős forrásigényű.

18


2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Fejlesztési cél Városközpont fejlesztése Program Karakteres városközpont kialakítása, új Polgármesteri Hivatal építé‐ se, Művelődési ház körüli terület teresítése, közterületek rendezése, utcabútorozás ütemezett megvalósítása. A hangsúlyos városközpont kialakítása munkahelyteremtést is generál, a területre új kereske‐ delmi, szolgáltató egységek települhetnek Kastélymúzeum, házasságkötő terem, rendezvény terem kialakítása a Szepessy‐kastély épületében A Kossuth Lajos Általános iskola épületének energetikai korszerűsí‐ tése Sportcsarnok építése a mindennapos testnevelés feltételeinek bizto‐ sítására és az utánpótlás sport támogatására Családi napközi kialakítása Ifjúsági park építése a 35. főúttól északra Előkészítettség Alapelvek meghatározása, melyek alapján elkészíthetők a tervek, illetve ütemezett végrehajtható a megvalósítás Közreműködők Önkormányzat, vállalkozások, belvárosi ingatlan tulajdonosok, civil szervezetek, Forster központ (műemlékvédelem) Fejlesztési cél Telephelyfejlesztés Program A helyi foglalkoztatás növelése, gazdasági potenciál erősítése, szük‐ séges területek előkészítése, műszaki infrastrukturális fejlesztések megvalósítása több ütemben Solar‐park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem kialakítása a 35. sz. főúttól délre Előkészítettség A hatályos szabályozási terv jelenleg is tartalmaz gazdaságfejlesztés‐ re szánt területeket, ezek felülvizsgálata, felmerült igényekhez igazí‐ tása szükséges Közreműködők Önkormányzat, vállalkozások Fejlesztési cél Üdülőterületek fejlesztése és rendezése Program A bányatavak körüli területek rendezése, műszaki infrastrukturális beavatkozások, közterület‐rendezés, zöldfelület fejlesztés Előkészítettség A terület hasznosítására jelenleg koncepcionális javaslatok állnak rendelkezésre Közreműködők Önkormányzat, Mályi község Önkormányzata, érintett ingatlantulaj‐ donosok, vállalkozások, akcióprogramhoz társult települések Fejlesztési cél Zártkertek területének rendezése – 3. sz. főút mentén Program A zártkertként nyilvántartott területek funkció szerinti szétválasztá‐ sa, egyedi szabályozási előírásokkal a terület fenntartható fejleszté‐ sének biztosítása, idegenforgalmi vérkeringésbe történő ütemezett bevonása

19


Előkészítettség Meghatározásra kerültek különböző fejlesztési programok (bortu‐ rizmus, szőlőhegyi kilátó, lovas turizmus), térségi társulási kapcsola‐ tok születtek különböző idegenforgalmi célú fejlesztésekre, melynek helyszínéül részben a zártkerti területek szolgálhatnak. Közreműködők Önkormányzat, érintett ingatlantulajdonosok, vállalkozások, akció‐ programhoz társult települések Fejlesztési cél Program

Zártkertek területének rendezése – Pingyom A központi belterülettől jól elhatároltan különálló lakott terület mű‐ szaki infrastrukturális ellátottságának gazdaságosan kivitelezhető és fenntartható fejlesztése, közterületek rendezése több ütemben. Előkészítettség A területen felmerülő problémák kezelésére még nem sikerült olyan javaslatot találni, melyet a területen élők, azt használók, illetve a te‐ rületileg illetékes önkormányzatok is elfogadhatónak tartottak vol‐ na. Közreműködők Önkormányzat, Pingyom területegység által érintett önkormányzat‐ ok, érintett ingatlantulajdonosok, közműszolgáltatók Fejlesztési cél Program

Közlekedési területek fejlesztése – közút A városon áthaladó 3. sz. főút és 35. sz. út szabályozási szélességé‐ nek optimalizálása, továbbá a Mezőcsáti és Ónodi utak nyomvonalá‐ nak korrigálása több ütemben A városközponton áthaladó közlekedési területek biztonságossá té‐ tele, forgalomtechnikai‐fejlesztések Tömegközlekedés (autóbusz) fejlesztése Kerékpáros közlekedés fejlesztése Gyalogos közlekedés fejlesztése, biztonságosabbá tétele Sétálóutak kialakítása Előkészítettség Tervi javaslatok több alkalommal születtek a meglévő közlekedési területek optimalizálására, a szabályozási terven történő átvezetést követően kezdődhet a közterületek rendezésének tényleges megva‐ lósítása Közreműködők Önkormányzat, NIF Zrt., Magyar Közút, MÁV, Volán, kerékpáros egyesületek, mozgássérülteket tömörítő egyesület, érintett ingatlan‐ tulajdonosok Fejlesztési cél Program

Közlekedési területek fejlesztése – vasút A 80. számú vasútvonal korszerűsítése, nyomvonalának korrigálása, az állomás átépítése, vasút – közút kereszteződések átépítése a NIF Zrt. által készíttetett és önkormányzat által elfogadott tervek alapján Forrásigény Központi költségvetés Előkészítettség Az engedélyezési tervek elkészültek, de felülvizsgálatuk jelenleg fo‐ lyamatban van Közreműködők Önkormányzat, NIF Zrt., MÁV, érintett ingatlantulajdonosok

20


2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Az egyes akcióterületekre tervezett projektek megvalósítására vonatkozó költségek – a különböző projektek előkészítettségének alacsony foka miatt – becsült értékek, a részle‐ tesebb kidolgozás, pontosabb műszaki tartalom ismeretében, a tervezés későbbi szaka‐ szaiban lehet a költségvonzatokat meghatározni, azaz a dokumentációban meghatáro‐ zott értékek nem tekinthetők kötelezettségvállalásnak. A fejlesztési szándékok megvaló‐ sításához szükséges források elsősorban európai uniós, illetve hazai költségvetési fej‐ lesztési célúak, illetve egyes esetekben nem nélkülözhető a magántőke bevonása sem. Az Operatív Programok biztosítják a 2014‐2020‐as uniós költségvetési időszakban a támogatási forrásokat, területi programok:  Terület‐ és településfejlesztési Operatív Program (TOP) Ágazati operatív programok:  Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)  Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)  Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)  Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)  Vidékfejlesztési Program (VP) Az alábbi táblázat a fejlesztési elképzelések becsült forrásigényeit vázolják: Fejlesztési elképzelés

Projektgazda Forrás Kulcsprojektek Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak Önkormányzat GINOP támogatása Városközpont fejlesztése Önkormányzat TOP, VP, GINOP Bányatavak fejlesztése Önkormányzat, TOP bányavállalkozók Önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok Önkormányzat KEHOP energiahatékonyságának fejlesztése Hálózatos projektek Oktatás‐fejlesztési beruházások Önkormányzat TOP Közintézmények infrastrukturális fejleszté‐ Önkormányzat TOP sei Szociális szolgáltatások fejlesztése Önkormányzat TOP Intézményhálózat fejlesztése Önkormányzat TOP Vízi sport bázis kialakítása Önkormányzat, KKV TOP Közműhálózat fejlesztése Önkormányzat, TOP közműszolgáltatók Közbiztonság javítást szolgáló fejlesztések Önkormányzat TOP Szőlők, kiskertek fejlesztése Önkormányzat VP Vasút és közút nyomvonalainak, műszaki Önkormányzat, MÁV IKOP, TOP állapotának fejlesztése Zrt., NIF Zrt. Kerékpárút hálózat fejlesztése (Ónod ‐ Mu‐ Önkormányzat IKOP hi ‐ Nagycsécs kapcsolat) Közterületek fejlesztése Önkormányzat TOP, VP Geotermikus energia hasznosítása Önkormányzat KEHOP, TOP Sity Sec programhoz csatlakozás Önkormányzat KEHOP, TOP Akcióterületi projektek Borturizmus, pincelátogató hálózati rend‐ Önkormányzat TOP szer kialakítása

Becsült költség n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

21


Sportcsarnok és uszoda építése Önkormányzat Pingyomon lakóterületek fejlesztése Önkormányzat Vasút‐közút találkozásánál csomópont‐ Önkormányzat fejlesztés Belvárosi forgalombiztonsági fejlesztések Önkormányzat Solar‐park kialakítása 35. sz. úttól D‐re Önkormányzat Aprítékoló üzem építése 35. sz. úttól D‐re Önkormányzat Komposztáló üzem építése 35. sz. úttól D‐re Önkormányzat Egyéb tematikus projektek Kastély múzeum, házasságkötő terem, ren‐ dezvény terem kialakítása a Szepessy Kas‐ Önkormányzat tély épületében Sportpálya kialakítása Önkormányzat Ifjúsági park építése a 35. sz. főúttól É‐ra Önkormányzat Egységes városközponti arculat kialakítása Önkormányzat

TOP TOP

n.a. n.a.

IKOP

n.a.

IKOP GINOP, KEHOP GINOP, KEHOP GINOP, KEHOP

n.a. n.a. n.a. n.a.

TOP

n.a.

TOP TOP TOP

n.a. n.a. n.a.

2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz Nyékládháza város fejlődése érdekében az alábbi, nem akcióterületekre vonatkozó fej‐ lesztések kerültek megállapításra:  Helyi vállalkozások fejlesztési céljainak támogatása A város életére, a városiasodás folyamatára nagy hatással van az ott élők életminősé‐ ge, foglalkoztatottsági szintje, ezért kiemelt fontosságú, hogy minél többen vállalkoz‐ zanak, új technológiák alkalmazásával, fejlesztésével bővüljön a hozzáadott értékű termelés, szélesedjen a vállalkozási kör. Az önkormányzat a vállalkozásokat segítő adópolitikával, hatékony hatósági ügyintézésekkel, fejlesztést elősegítő és támogató településrendezési eszközökkel biztosíthatja a célhoz szükséges feltételeket. A vál‐ lalkozások és az önkormányzat közötti meglévő kommunikáció fejlesztése, az infor‐ mációk áramlásának gyorsítása továbbra is építő jellegű.  A vasúti és közúti nyomvonalak fejlesztése, rendezése A város területén áthaladó, azt kettévágó vasútvonal nyomvonalának korszerűsítése, nagyobb menetsebesség biztosíthatósága érdekében történő vasúti sím áthelyezés és hozzá tartozó átjáró kialakítása a település életére nagy hatással van, hiszen most a város egyik részéből a másikba történő átjutatáshoz meg kell kerülni a települést. A város önkormányzatának olyan magasabb szintű közlekedéstervezői javaslatot szük‐ séges támogatni – melyek készítése folyamatban van –, amely a város érdekeit szol‐ gálja, biztosítja a biztonságos és gyors közlekedést és nem lehetetleníti egyes terüle‐ tek hasznosíthatóságát. A meglévő Mezőcsáti és Ónodi utak nyomvonalának korrigálására tett javaslat első‐ sorban közlekedésbiztonsági célokat szolgál. A kerékpárút‐hálózat fejlesztése a turisztikai célokon túl biztosítja a környékbeli la‐ kosság mobilitását is.  Közműhálózatok fejlesztése A város területén kiépültek a közműhálózatok, de ezek műszaki állapota felülvizsgá‐ latra, cserére szorul, melyeket folyamatosan, korszerű technológiák alkalmazásával el kell végezni, a használaton kívülre került vezetékeket el kell távolítani, a kusza légvezetékek hálózatát meg kell szüntetni.

22




Megújuló energiára épülő fejlesztések A város több, megújuló energiára alapozott fejlesztési szándék mellé állt, mint a solar‐park, aprítékoló üzem, komposztáló üzem és geotermikus energia hasznosítá‐ sára alapozott beruházások

3. ANTI‐SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (amennyiben a településen található szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett terület) 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a telepü‐ lés egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, progra‐ mok meghatározása) Szegregált terület: egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól; a szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. A településen szegregált terület nem került kijelölésre. 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések Szegregátum hiányában nincsenek ilyen jellegű intézkedések. 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Szegregátum hiányában nincsenek ilyen jellegű intézkedések. 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközök‐ höz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a telepü‐ lési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a terület‐ fejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) Nyékládháza városnak a fejlesztési céljai a 2014‐2020 időszakra vonatkozóan a maga‐ sabb szintű előírásokkal, koncepciókkal, tervekkel összhangban kerültek kialakításra. Alapvető elemként jelenik meg, hogy a városban biztosítva legyen:  természeti erőforrások fenntartható használata  értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés  helyi adottságokra alapozó, térségi munkamegosztás  egészséges lakosság, kedvezőtlen demográfiai folyamatok visszafordítása Településrendezési eszközök: Nyékládháza város rendelkezik hatályos településrende‐ zési eszközökkel, de ezek korszerűsítése, felülvizsgálata a hatályos előírások szerint je‐ lenleg folyamatban van, így az egyes fejlesztési célokhoz szükséges területigények, terü‐ lethasználatok, sajátos övezeti előírások biztosíthatóak lesznek. A város a 2014‐2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját a 32/2015. (IV.29.) KT határozatával fogadta el. A gazdasági programban meghatározott fejlesztési alapelvek:

23




              

bevételek és kiadások hosszú távú egyensúlyának megteremtése, fizetőképesség megtartása; fejlesztések, beruházások megvalósítása során a leggazdaságosabb megoldás kiválasztása stratégiai tervezésre és az EU alapelveire is építő fejlesztés megvalósítása a gazdasági környezet és regionális kapcsolatok élénkítése, a térségi szerepvállalás hangsúlyozása az önkormányzati ingatlanvagyon hatékony kihasználása, hasznosítása a környezettudatos, környezetbarát gazdaságfejlesztési szempontok figyelembevé‐ tele polgári identitástudat, lokálpatriotizmus erősítése munkaerő‐piaci kihívásokra reagáló humánerő‐fejlesztési stratégia megvalósítása szociális ellátások biztosítása önkormányzati intézmények racionalizálása, költséghatékonyabb közszolgáltatás intézményhálózat fejlesztése, korszerűsítése helyi vállalkozások élénkítése civil szervezetek közéleti szerepének és gazdaságfejlesztési, társadalmi, kohéziós funkcióinak erősítése idegenforgalmi adottságok kihasználása természeti környezet megőrzése települési arculat megőrzése, fejlesztése meglévő intézménystruktúra átalakítása, kihasználtság javítása

A gazdasági programban meghatározott fejlesztési célok:  munkahelyteremtés, foglalkoztatottság elősegítése  településfejlesztés  közszolgáltatások színvonalának javítása  vagyongazdálkodás  városüzemeltetés fejlesztése 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben be‐ azonosított problémákra ad‐e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) A helyzetértékelésben feltárt problémák:  közlekedési infrastruktúra általi szabdaltság, környezetterhelés, balesetveszély A város előnye és bizonyos szinten a hátránya is a kiváló közlekedési kapcsolatok megléte, amely révén a település aktívan részt vesz a térség vérkeringésében, ugyanakkor a közlekedési nyomvonalak felszabdalják a település területét, a for‐ galom károsítja a természeti környezetet és több balesetveszélyes közlekedési csomópont is kialakult. A közlekedési infrastrukturális meglévő helyzetének javí‐ tása, fejlesztése érdekében a stratégia tartalmazza a magasabb szintű fejlesztési szándékokat (NIF Zrt., MÁV) a városon áthaladó 80. sz. vasútvonalat és közút‐ vasút szintbeni kereszteződések kiváltását érintően, továbbá az Ónoddal és Me‐ zőcsáttal kapcsolatot biztosító utak nyomvonalának korrigálását is. A beavatko‐ zásoktól elvárt hatás a minőségi javuláson túl a balesetek számának csökkenése és a környezetminőség megóvása.

24








városias jelleg alacsony szintje A hangsúlyos településközpont hiányának feloldására tesz javaslatot a stratégai, új polgármesteri hivatal kialakítása, a szolgáltatások kínálatának növelése, a kö‐ zösségi terek fejlesztése tervezett. A Ládháza településrészen alközpont fejlesztése tervezett, hogy a korábban önál‐ ló településként működő városrész részleges ellátása a vasútvonalon túl biztosít‐ ható legyen. zártkertek rendezetlensége A több típusú és jellemzően elmaradott műszaki infrastrukturális ellátottságú te‐ rületek rendezéséra is tesz javaslatot a stratégia, a területhasználatok optimalizá‐ lása, gazdaságosan kiépíthető és fenntartható ellátás, valamint az idegenforga‐ lomban való aktív részvétel biztosítása tervezett. rekreációs területek rendezetlensége A kavicsbányászat során kialakult tavak és a körülöttük létesült üdülőterületek területi határának tisztázására, a műszaki infrastrukturális ellátottságra és a köz‐ területek rendezésére tartalmaz fejlesztési szándékokat a stratégia.

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI A meghatározott célok elérésének kockázatai:  Előkészítés: a stratégia a 2014‐2020‐as időszakra vonatkozó operatív programok meghatározásával párhuzamosan készül, így nem ismeret teljes mértékben, hogy melyek lesznek azok a projektek, amelyekhez külső (pályázati) forrást lehet bevonni. Elképzelhető, hogy a pályázati forrás igénybevételéhez az egyes projekteket át kell ütemezni, a fő cél érdekében meghatározott projekteket újra kell gondolni. A fejlesz‐ tési szándékokkal érintett területek tulajdonosait tájékoztatni kell, hogy a megvalósí‐ tást ne akadályozzák.  Megvalósítás: a meghatározott célok eléréséhez pénzügyi, műszaki és személyi felté‐ teleknek kell teljesülnie. A város forrásszegénysége jelentősen befolyásolja a moz‐ gásteret, ezáltal a megvalósítást. A forrásbevonáshoz megfelelően előkészített mű‐ szaki terveknek kell rendelkezésre állni, továbbá biztosítani kell azt a személyi appa‐ rátust, akik az eljárás lebonyolításában, valamint a megvalósítás során közreműköd‐ nek, úgy a különböző közbeszerzési eljárások lebonyolításában, mint a megvalósítást követő elszámolásban. A stratégiában meghatározásra kerültek olyan fejlesztési el‐ képzelések, melyek megvalósítása túlmutat a 2014‐2020 időszakon, esetleges tele‐ pülés‐irányítási váltás bekövetkezése esetén kockázatként jelenik meg, hogy tud‐e a jelenleg meghatározott cél felé haladni tovább a város. A megvalósítással járó kocká‐ zatok csökkentése érdekében a városban élő lakosság minél szélesebb körével kell ismertetni és elfogadtatni a fejlesztési irányokat, be kell vonni a helyi vállalkozáso‐ kat, megfelelő referenciával és helyismerettel rendelkező műszaki szakembereket, további térségi megállapodásokat kell kötni az egy‐egy fejlesztési szándékkal érintett térségi településekkel, aktív lobbi tevékenységet kell végezni.

25




Fenntartás: a stratégiai célként meghatározott elemeket nem elég megvalósítani, biz‐ tosítani kell azok gazdaságos fenntarthatóságát is. A fenntartással járó kockázatok minimalizálásához alapos tervezés és széles körű partnerségi egyeztetés szükséges.

Kockázat Folyamatosan változó jog‐ szabályi környezet Lakossági ellenállás Pályázati forrásbevonás Költségkeret túllépés Kivitelezéshez szükséges engedélyek beszerzése Közbeszerzési eljárások időbeli csúszása Kivitelezés során felmerülő nem várt problémák Kivitelezés határidejének csúszása Kivitelezés minőségi prob‐ lémái Fenntartási költségek vál‐ tozása Fejlesztési cél hatásának elmaradása

Kockázat hatása (1‐3) Kockázat‐kezelés 2 Jogszabályok nyomon követése, folyamatos egyeztetés 3 Lakossági fórum, részletes és rendszeres tájékoztatás 3 Egyéb finanszírozási lehetősé‐ gek feltárása 2 Tervezői költségbecslések ké‐ szíttetése, több árajánlat beké‐ rése 3 Megfelelő referenciájú műszaki és jogi szakemberek bevonása 2 Megfelelő referenciával rendel‐ kező közbeszerzési szakértő bevonása 2 Átgondolt és alapos tervezés, megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása 2 Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása 3 Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása 3 Megfelelő referenciájú műszaki szakemberek bevonása 2 Megfelelő referenciájú műszaki, jogi szakemberek bevonása, szé‐ les körű társadalmi egyeztetés

6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek A célok elérését szolgálja, ha a települési önkormányzat olyan helyi határozatokat, ren‐ deleteket alkot, melyek segítik a város fejlődését, tovább a településüzemeltetési felada‐ tok végzése is rugalmasan folyik. A fejlesztési célok eléréséhez a településrendezési eszközökben (településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv) biztosítani kell a megfelelő terület‐ használatokat, illetve olyan helyi szabályozó elemeket kell meghatározni, melyek össz‐ hangban vannak a fejlesztési elképzelésekkel és nem gátolják azokat. A helyi rendelet‐ ben biztosítani kell a sajátos jogintézményeket (elővásárlási jog, építési tilalom, változta‐ tási tilalom). A településnek felül kell vizsgálni az ingatlankataszterét, fel kell tárni, hogy a fejlesztési céllal érintett területrészeken, illetve, ahol új közösségi intézmény, közterület kerülhet kialakításra hogyan tud tulajdonjogot szerezni.

26


A városiasodás erősítése érdekében több városi rendezvény megtartása szükséges, amely teret adhat a helybelieknek egymás megismerésére (a városnak évek óta beván‐ dorlási többlete van), saját termékeik és szolgáltatásaik értékesítésére, az identitástudat erősítésére. A turisztikai programok terén indultak kezdeményezések, melyek népsze‐ rűsítése, nagyobb közönséghez való eljuttatása még várat magára. A városban a környezettudatosságban még van mit fejlődni, alacsony a megújuló ener‐ giaforrások használata, illetve vannak illegális hulladék lerakások. A városnak olyan környezetvédelmi programot kell alkotnia és betartatni, amely biztosítja a környezetmi‐ nőség védelmét. 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kerete‐ inek maghatározása A városi önkormányzaton belül külön városfejlesztési osztály nem üzemel, a műszaki csoport készíti elő az egyes beruházásokat, melyet a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bi‐ zottság tárgyal, majd ad át a Képviselő‐testületnek döntésre. A településfejlesztési stratégiában megfogalmazottakat a Pénzügyi és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalja, esetleges észrevételeket tesz, majd a városi Képviselő‐testület dönt a dokumentáció tartalmáról. A stratégiában megfogalmazottak megvalósítása a városveze‐ tői döntéshozatalt követően a hivatal műszaki részlegéhez kerül. A műszaki részleg szükség esetén más hivatali részlegeket von be a végrehajtásba, továbbá egyes projektek végrehajtása során megfelelő jogosultsággal rendelkező külső szakembereket is bevon. 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok A városnak több, nagy múltra visszatekintő térségi kapcsolatai vannak, elsősorban az alábbi környékbeli településekkel:  Mályi  Kistokaj  Bükkaranyos  Ónod  Hejőkeresztúr  Emőd  Kisgyőr  Miskolc A koncepció, stratégia és a településrendezési eszközök véleményezési eljárásába a szomszédos települések bevonása is szükséges az együtt‐tervezhetőség érdekében. 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatáro‐ zása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a mo‐ nitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) A fejlesztési célok közép‐, illetve hosszú távra lettek meghatározva, így 3 éven belül rele‐ váns mértékű változás nem prognosztizálható. A monitoringózás során az 1.1.2. fejezet‐ ben részletezett elemek és indikátorok vizsgálata, illetve elemzése javasolt.

27

2012. (XI.8.) Korm. rend. 31. (1) véleményezési eljárás

Recommend Documents